Hatályos: 2010. június 1-jétől
Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei
(VVSZF)
Hatályos: 2010. június 1-jétől
Nysz.: 14199
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei (VVSZF) 5
I. fejezet: Biztosítási esemény 5
II. fejezet: A szerződés alanyai 5
III. fejezet: Biztosított tevékenység 5
IV. fejezet: A kockázatviselés tárgya 5
V. fejezet: A biztosítás időbeli és területi hatálya 6
VI. fejezet: Kizárások a kockáaztviselés köréből 6
VII. fejezet: Biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése 7
VIII. fejezet: Biztosítási összeg, önrészesedés 8
IX. fejezet: A biztosítás díjfizetési szabályai 8
X. fejezet: A felek együttműködése 9
XI. fejezet: A biztosító szolgáltatásának szabályai 9
XII. fejezet: A biztosító megtérítési igénye 10
XIII. fejezet: Egyéb rendelkezések 11
Xxxxx feltételek 12
2
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pana- szokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
– a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján. A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.
Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.
Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.
2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.
3. | A biztosító felügyeleti szerve: | Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete |
Székhely: | 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. | |
Központi levélcím: | 1535 Budapest, 114. Pf. 777 | |
Központi telefon: | (00-0) 0000-000 | |
Központi Fax: | (00-0) 0000-000 | |
Ügyfélszolgálat: | (06-40) 203-776 | |
E-mail: |
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztó-védelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.
– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),
– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,
– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,
– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszt-het elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendel-kezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
3
7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.
11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
– A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,
– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,
– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
A sikeres együttműködés reményében:
Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx
elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató
4
Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelősségbiztosításának feltételei (VVSZF)
Jelen általános szerzõdési feltételre utalással megkötött felelõsség- biztosítási szerzõdés keretében a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerzõdési feltétel- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén
– a szerzõdésben meghatározott mértékben és feltételek szerinti – biztosítási szolgáltatást nyújt.
I. fejezet
Biztosítási esemény
1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek térítését jelen szerzõdés alapján a biztosítótól követelheti.
2. Ha egy károkozói magatartásból (szabályszegésbõl) több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minõsül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minõsül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különbözõ személyek követnek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.
II. fejezet
A szerzõdés alanyai
1. Szerzõdõ
1.1. A biztosítási szerzõdés szerzõdõje az a személy, aki a biztosítás megkötésére a biztosítónak ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.
1.2. A szerzõdéssel összefüggésben a szerzõdõ fél jogosult a biztosító irányában jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
2. Biztosított
2.1. A biztosítási szerzõdés biztosítottja az a személy, akit terhelõ kártérítési kötelezettséget a biztosító teljesíti.
2.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett
– egyéni vállalkozó
– társas vállalkozás
aki a hatályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult, azaz a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette és a rendõrség által kiadott mûködési engedéllyel rendelkezik.
III. fejezet
Biztosított tevékenység
1. Jelen feltétel keretében – a biztosítási ajánlaton feltüntetettek szerint – biztosított tevékenység
– a személy- és vagyonvédelmi tevékenység,
– a magánnyomozói tevékenység.
2. Csak az erre vonatkozó Xxxxx feltétel keretében biztosított
– pénz, értékcikk szállítása, kísérése és õrzése során a pénz- ben, értékcikkben okozott károk,
– a vagyonvédelmi tevékenység távfelügyeleti rendszer üze- meltetésével,
– vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezése, te- lepítése, szerelése, javítása és karbantartása,
– építkezési területek õrzése
– a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelõ kártérítési kötelezettség.
3. Nem minõsül biztosított tevékenységnek:
– elektronikus gépjármûvédelem
– szállítmány kísérése
4. Jelen feltétel alkalmazásában
4.1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység
a) ingatlan, illetve ingóság õrzése,
b) rendezvény biztosítása,
c) szállítmány kísérése (nem biztosított), pénz és érték szállí- tása,
d) természetes személyek életének és testi épségének vé- delme,
e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvé- delmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemel- tetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjármûvédelem (nem biztosított), a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény fel- hatalmazása alapján – a hang vagy képrögzítést is lehetõvé tevõ elektronikus megfigyelõrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptetõ rendszer, a betörésjelzõ rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat mûködésének körében vég- zett ilyen tevékenységeket is.
f) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.
4.2. magánnyomozói tevékenység
Megbízási szerzõdés alapján – a tevékenységre vonatkozó jog- szabályok által meghatározottak szerint – hiteles információk biz- tosítása a megbízó számára, azaz adatok gyûjtése, ellenõrzése, események felderítése és dokumentálása.
IV. fejezet
A kockázatviselés tárgya
1. Jelen feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosítási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a károkat, melyeket
– a biztosított,
– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló, a biztosított tevékenység folytatására jogosult személy
a biztosított tevékenység folytatójaként okoz, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.
2. A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a biz- tosítottal munkavégzésre irányuló – munkaviszonyon és tagsági jogviszonyon kívüli – egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony- ban álló személy tevékenységére, amennyiben a biztosított te- vékenység folytatására e személyekkel a biztosított írásban köt szerzõdést és e személyek tevékenységébõl származó árbevétel a díjszámítás alapját képezõ éves nettó árbevételbe beszámításra kerül.
3. Az õrzött tárgyak (ingóságok) eltulajdonításából, eltûnésébõl eredõ károkra – az 4. pontban foglaltak kivételével – csak akkor
5
terjed ki a biztosítási védelem, amennyiben azok eltulajdonítása, eltûnése
– betöréses lopással vagy
– rablással történik.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
– betöréses lopás: ha az elkövetõ a lopás során a megbízó tulajdonában vagy birtokában lévõ tárgyakat tartalmazó, leg- alább az 1. védelmi szintnek megfelelõ technikai feltételekkel rendelkezõ lezárt helyiségbe:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával erõszakos módon hatolt be,
b) nehezítõ akadályok (rács, védõlemez, zsalutábla) elhárí- tása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkal- matlan, meglevõ nyíláson (pl. szellõzõnyílás) keresztül ha- tol be,
c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzõtt, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott,
d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be.
– 1. védelmi szint technikai feltételei: Falazatok:
A falazat, a födém és a padozat legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:
– 9–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszer- kezet, illetve más, két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;
– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szer- kezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszi- getelõ, tûzálló anyag és mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;
– gyári elemekbõl összeállított faház. Ajtók:
Az ajtók zárása biztonsági zárral vagy a MABISZ által minõ- sített lakattal és lakatpánttal biztosított. Kétszárnyú ajtók re- teszhúzás ellen védettek.
– rablás: ha az elkövetõ az õrzött tárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el mástól, hogy evégbõl valaki ellen erõszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg valakit öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj az õrzött tárgy megtartása végett erõszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
4. Gépjármûvek õrzése során a gépjármûvek sérülésébõl, meg- semmisülésébõl, eltûnésébõl vagy eltulajdonításából eredõ ká- rokra akkor terjed ki a biztosítási védelem, amennyiben
– a gépjármûvet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy
– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármû- és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a jármûvek állandó (24 órás), élõerõs (helyszíni) felügyelete biztosított.
Nem fedezi a biztosítás – a VI. fejezetben foglalt eseteken kívül –
– a gépjármûn végzett egyéb szolgáltató tevékenység (pl. mosás, javítás stb.) folytán keletkezett károkat;
– a gépjármûbe beépített audioberendezésben, a jármûben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkat;
– a gépjármû alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonításából eredõ károkat;
– az olyan károkat, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelõs) a gépjármûvet jogtalanul használva okoz.
6
5. Fedezi a biztosítás az õrzési tevékenység ellátásához szükséges lõfegyver, lõszer, gáz- és riasztófegyver, valamint vegyi eszköz (gázspray), gumibot, õrkutya tartásából és használatából eredõ károkat.
Nem fedezi a biztosítás a kárt, ha a fegyverviselõ az õrzési tevé- kenység megkezdésekor nem rendelkezik a szükséges hatósági engedéllyel.
6. A biztosító szolgáltatásának feltétele
– a biztosított által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre kötött szerzõdés írásba fog- lalása,
– személy- és vagyonvédelmi tevékenység esetén írásban õr- napló vezetése és õrutasítás készítése.
V. fejezet
A biztosítás idõbeli és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, és a szerzõdés megszûnését követõ 60 napon belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.
2. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott és érvényesített károkra terjed ki.
VI. fejezet
Kizárások a kockázatviselés körébõl
Nem fedezi a biztosítás:
1. a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátar- tozónak a Ptk. 685.§ b) pontban megjelölt személyek minõ- sülnek);
2. egy biztosítási szerzõdésen belül több biztosított esetén a bizto- sítottak egymásnak okozott kárát;
3. ha a biztosított jogi személy, akkor a tulajdonosainak okozott kárt, ha a tulajdoni hányad 5%-nál nagyobb;
4. a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek okozott kárt, ha a biztosított tulajdoni hányada 5%-nál nagyobb. Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozottan cselekvõképes személyek törvényes képviselõje és annak hozzátartozója a biz- tosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;
5. a kárt, amennyiben a biztosított mûködési engedély, a biztosított tevékenységet folytató személy igazolvány hiányában folytatja a tevékenységét;
6. azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
7. kötbért, bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntetõ jel- legû költségeket és a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;
8. a biztosított (alkalmazottai, alvállalkozói) által elkövetett bûncse- lekménnyel összefüggésben keletkezett károkat;
9. környezetkárosodással (környezetveszélyeztetéssel) okozott ká- rokat, valamint azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredõ károkat;
10. pénzben, értékcikkben (értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakö- vek, nemesfémek, igazgyöngyök, érme- és bélyeggyûjtemények, ékszerek, arany- és platinatárgyak, képzõmûvészeti és iparmûvészeti tárgyak) okozott károkat;
11. szórakozóhelyek, hidak, felüljárók, piacok, vásárcsarnokok, vasúti pályaudvarok, õrök által bejárhatatlan területek (pl. vezetékek, mezõgazdasági területek) õrzése során okozott károkat;
12. kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje alatt elkövetett lopá- sokból származó károkat;
13. olyan tárgyak eltûnésébõl, eltulajdonításából eredõ károkat, amelyrõl utólag nem bizonyítható, hogy azokat a megbízó te- lephelyén, illetve létesítményében tárolták;
14. az õrzött vagyontárgyak dézsmálásából, valamint a leltárhiányból eredõ károkat;
15. számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számí- tógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy ha- sonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben fel- merülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggés- ben felmerülõ egyéb kártérítési igényeket;
16. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cse- lekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások so- rán okozott vagy ezen eseményekkel öszszefüggésben felmerülõ károkat;
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kor- mány befolyásolására, vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
17. a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette vagy a károkozási körülmény megszüntetésére felhívta, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában kö- vetkezett be;
18. a más biztosítás alapján megtérülõ kárigényeket, valamint dologi és tisztán vagyoni károk esetén az elmaradt vagyoni elõnyt.
VII. fejezet
Biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése, megszûnése
1. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
1.2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szer- zõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. Ezt a ren- delkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szer- zõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
Lényeges eltérésnek minõsül különösen a szerzõdõ (biztosított) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke, az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.
1.3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre. A biztosító
a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ részére kiszolgáltatni.
1.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidõn belül visszautasítja, a szerzõdés nem jön létre, a befizetett díjelõleget a biztosító – kockázatviselés hiányában – visszafizeti.
1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási te- vékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a alapján biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára a nyi- latkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító valamely szervezeti egységének átadta.
1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
2. A biztosítási szerzõdés hatályba lépése (kockázatviselés kezdete)
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ által a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés létrejön és
– a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadja, vagy
– a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podtak meg, vagy
– a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
2.2. A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását követõ nap 0. órája.
2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá.
3. A biztosítási szerzõdés tartama
3.1. A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamra jön létre.
3.2. A biztosítási idõszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kez- dete a hónap elsõ napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.
4. A biztosítási szerzõdés megszûnése
4.1. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az ese- dékességtõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
7
4.2. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban, a bizto- sítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.
4.3. Megszûnik a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része, ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, így különösen ha a biztosított engedélyét, a biztosított tevékenység személyes végzésére jogosító igazolványt a rendõrség visszavonja, az igazolványát bevonja vagy a rendõrhatóságnak visszaadja, a vagyonvédelmi vállalkozási tevékenységét megszünteti.
VIII. fejezet
Biztosítási összeg, önrészesedés
1. Biztosítási összeg
1.1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ
– biztosítási eseményenkénti és biztosítási idõszakra szóló biz- tosítási összeg mértékének megfelelõen téríti meg.
1.2. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethetõ legmagasabb összeg.
1.3. A biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási idõszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethetõ összeg.
Ha a biztosított a biztosítási idõszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következõ biztosítási idõszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel
– nem a folyó biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idõ- szakára esõ, illetõleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
1.4. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kárté- rítési követelés kielégítésére nem elegendõ, a biztosító a káro- sultaknak az õket ért kár arányában fizet kártérítést.
2. Önrészesedés
2.1. A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ egyéb kiadásoknak azon része, melyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.
2.2. A biztosító az önrészesedésnek megfelelõ összeget a tényle- gesen megállapított kárösszegbõl és a káreseménnyel össze- függésben felmerülõ költségekbõl és kiadásokból vonja le.
2.3. A biztosító a biztosítási szolgáltatást az önrészesedés levoná- sával teljesíti a károsultnak.
IX. fejezet
A biztosítás díjfizetési szabályai
1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt terheli.
2. A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerzõdés elválaszthatatlan részét képezõ biztosítási ajánlat tartalmazza.
8
3. A szerzõdõ a biztosítás elsõ díját – ellenkezõ megállapodás hiá- nyában – a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díjat pedig annak az idõszaknak az elsõ munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat – ellenkezõ megállapodás hiányában – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
4. A biztosítási szerzõdés létrejöttét megelõzõen a biztosító részére fizetett, így az ajánlat aláírásakor átvett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés létrejötte esetén az elsõ biztosítási idõszak díjába kerül beszámításra. Amennyiben a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a díjelõleget visszafizeti.
5. A felek erre vonatkozó megállapodása esetén jogosult a szerzõdõ a biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási díjat részletekben fizetni.
6. A biztosítási díj számításához szerzõdõ köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplõ, a díjszámításhoz szükséges adatokat. A díj- számítás alapja
– a szakmai felelõsségbiztosítás tekintetében, a biztosítottnak a biztosítási tevékenységbõl származó, a biztosítási szerzõdés megkötését megelõzõ naptári évi éves nettó árbevétele;
– a munkáltatói felelõsségbiztosítás tekintetében, a biztosítási szerzõdés megkötését megelõzõ naptári évben a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek átlagos létszáma.
Ha a biztosított az elõzõ évben még nem mûködött, akkor az elsõ biztosítási idõszak biztosítási díjának számítási alapja, a biztosított tevékenységbõl származó, tárgyévi becsült (tervezett) éves nettó árbevétel, illetve munkavállalói létszám.
7. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját – a díjszá- mítás alapját képezõ adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.
A szerzõdés évfordulójakor a szerzõdõ a biztosító felhívására, a felhívás kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles közölni a biztosított tevékenységbõl származó, elõzõ évi éves nettó árbe- vételét, illetve az elõzõ évi átlagos munkavállalói létszámot.
8. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerzõdõ helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 7. pontban megha- tározott kötelezettségének, akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
9. Szerzõdõ elfogadja, hogy a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati körülmények, így különösen e szerzõdés és a biztosító szerzõdési állományának adott tevékenységre vonatkozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdõdõ hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet.
Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása sze- rint, az új biztosítási szerzõdésekre vonatkozó biztosítási díjtételre változik.
10. A 7. és 9. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt 45 nappal írásban értesíti a szerzõdõt.
11. Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerzõdést írásban, a biztosítási idõszak végére fel- mondani.
12. A biztosító jogosult a szerzõdõ (biztosított) üzleti könyveibe a szol- gáltatott adatok ellenõrzése céljából, az ellenõrzéshez szükséges mértékben betekinteni.
X. fejezet
A felek együttmûködése
1. Adatközlési kötelezettség
1.1. A szerzõdõ köteles a szerzõdéskötéskor a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelõen válaszolni, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minõsül. A biztosítót a megadott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
1.2. A szerzõdõ köteles a kockázatviselés és a szerzõdés szempont- jából jelentõs okiratokat, szerzõdéseket, belsõ szabályzatokat, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
2. Változásbejelentési kötelezettség
2.1. A szerzõdõ köteles a biztosítási kockázat szempontjából lénye- ges, a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak bejelenteni, valamint a módosított, illetve változott tartalmú iratokat a biztosítónak átadni.
2.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá, ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerzõdés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érintette, akkor a biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- zõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
2.3. Amennyiben a szerzõdõ az adatközlésre és a változás beje- lentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.
3. Kármegelõzési kötelezettség
3.1. A biztosított köteles a károk megelõzése érdekében min- den tõle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a biztosító által kért kármegelõzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a lehetõségére a biz- tosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
3.2. A biztosító jogosult a kármegelõzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenõrizni.
4. Kárenyhítési kötelezettség
A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságosság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
Gazdaságosnak minõsül a kárenyhítés, amennyiben a kár ösz- szege – a kár enyhítése nélkül – elõreláthatóan meghaladná a kárenyhítés költségét.
XI. fejezet
A biztosító szolgáltatásának szabályai
1. Kárbejelentés
1.1. A biztosított köteles a káreseményt, illetõleg a kártérítési igény érvényesítését a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet személyesen, te- lefonon, telefax útján, elektronikus úton a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon, levélben, biztosításközvetítõjénél vagy bármely kiren- deltségen, illetve az ügyviteli központokban.
1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, idõpontját;
– a káresemény rövid leírását;
– a biztosított felelõsségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meg- hatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;
– az elõzõ naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képezõ adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).
1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,
– a biztosított működési engedélyének másolata, a biztosított tevékenységet folytató, kárt okozó személy igazolványának másolata,
– a vagyonvédelmi tevékenységre a megbízóval kötött szer- ződés,
– a biztosított által igénybevett alvállalkozóval kötött szerződés, amennyiben a kárt az alvállalkozó okozta vagy abban köz- rehatott,
– őrutasítás, őrnapló,
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biz- tosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata)
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét ké- pező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor már rendelkezésre áll)
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi doku- mentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve ká- rosulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges megha- talmazása alapján)
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerző- déseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar
9
nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,
– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
1.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában.
1.4. A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelõ kár- térítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.
1.5. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötelezett- ségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását be- folyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.6. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit kése- delmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre visszavezethetõ kamatokat a biztosító nem viseli.
2. Kártérítés
2.1. A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti
a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik, így
– a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
– mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;
– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni elõnyt.
b) a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300 000 Ft erejéig és a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének meg- állapítása érdekében – a biztosító elõzetes jóváhagyása alapján – felkért szakértõ költségét.
c) a biztosítottat terhelõ társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;
d) a kárenyhítés körébe esõ költségeket akkor, amennyiben azok eredményre vezettek.
2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kár- térítésre.
2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosí- tott felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.
Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megálla- pítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlõ arányban oszlana meg.
2.4. Amennyiben a biztosító kártérítésként járadékot fizet, a járadék tõkésítését az 1993. évi magyar néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.
3. Kárrendezés
3.1. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges, valamint a biztosított felelõsségét, a kár idõpontját és összegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.
3.2. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõsségét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl lemondott.
3.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.
3.4. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését õ egyenlítette ki.
XII. fejezet
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megté- rítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított
1.1. szándékosan vagy
1.2. súlyosan gondtalanul okozta.
2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül,
a) ha a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelezõ rendelke- zésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közre- hatott,
b) ha a biztosított hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
c) ha a biztosított a kárt súlyosan ittas állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta;
e) ha a bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.
10
XIII. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. Adatkezelés és adatvédelem
1.1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi – biztosítási titkot képezõ – adatokat jogosult kezelni:
a) a biztosított (szerzõdõ, károsult) személyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) felelõsségbiztosítás esetén az egészségügyi állapottal ösz- szefüggõ adatot (az érintett írásbeli hozzájárulásával)
e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és kö- rülményt.
1.2. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõ- désbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott egyéb cél lehet. Az e céltól eltérõ célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elõzetes hozzájárulásával végezhet.
1.3. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
1.4. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.5. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.6. A biztosító köteles a szerzõdõ (biztosított, károsult) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az általuk kezdeményezett adathe- lyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
2. Elévülés
A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.
3. Jognyilatkozatok tétele
3.1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.
3.2. A biztosító biztosításközvetítõje jogosult a szerzõdõ (biztosított) jognyilatkozatainak és egyéb közléseinek átvételére, valamint azoknak a biztosító részére történõ továbbítására, a biztosítás- közvetítõk tudomásszerzése azonban nem minõsül a biztosító tudomásszerzésének. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének jut a tudomására.
Jelen szerzõdési feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyo- mozói tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok rendel- kezései az irányadók.
11
Külön feltételek
A biztosítási védelem csak a biztosítási ajánlaton feltüntetett külön feltételekben vállalt kockázatokra terjed ki.
A külön feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások felelõsségbiztosítási feltételeinek általános szabályai az irányadók.
370. sz. külön feltétel
Pénz, értékcikk szállítása, kísérése és õrzése
1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító a biztosítási ajánlaton meg- határozott pótdíj ellenében – a IV. fejezet 3. pontjától és a VI. fejezet 10. pontjától – fedezetet nyújt pénz, értékcikk szállítása, kísérése és õrzése során pénzben, értékcikkben okozott károk megtérítésére.
Jelen feltétel alkalmazásában értékcikk: értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érme- és bélyeggyûjtemények, ékszerek, arany- és platinatárgyak, kép- zõmûvészeti és iparmûvészeti tárgyak.
2. Pénz, értékcikk szállítása és kísérése esetén a biztosító szol- gáltatásának a feltétele, hogy a szállítás és kísérés során az alábbi követelmények teljesüljenek:
a) 500 000 Ft-ig 1 fõ vagyonõr
Riasztójelzést adó pénzszállító táska esetén a fenti összegek kétszerese szállítható.
b) 500 000 Ft és 2 000 000 Ft között 2 fõ vagyonõr, akik közül 1 fegyveres, riasztó jelzést adó pénzszállító táskával.
c) Személygépkocsival vagy zárt kocsiszekrényû kisteherautóval történõ szállítás esetén:
– 5 000 000 Ft-ig 2 fõ vagyonõr, akik közül 1 fegyveres.
– 5 000 000 Ft és 30 000 000 Ft között 3 fõ vagyonõr, akik
közül 2 fegyveres.
d) 30 000 000 Ft és 50 000 000 Ft között speciális pénzszállító autóval (páncélautó), mely az alábbi feltételeknek megfelel:
– a rakodótér és a vezetõfülke borítása, üvegezése védel- met nyújt a kis kaliberû maroklõfegyverek ellen,
– a rakodótér és a vezetõfülke ajtajai kívülrõl csak kulcscsal nyithatók,
– a rakodótér ajtaját több ponton záródó speciális zárral kell ellátni,
– elektronikai jelzõrendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármû eltulajdonítása esetén riasztójelzést ad és megakadályozza a jármû elvételét (a motor üzembe helyezését),
– a kocsi személyzete a vezetõvel együtt három fõ, kettõ fegyveres. Egy fegyveres kísérõ a vezetõfülkében, egy a rakodótérben helyezkedik el.
e) 50 000 000 Ft és 100 000 000 Ft között a 30 000 000 Ft
és 50 000 000 Ft közötti értékkel azonos módon+elõfutó kísérõkocsi két fõ fegyveressel.
f) 100 000 000 Ft felett páncélautóval, mely az alábbi feltéte- leknek megfelel:
– a jármû borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejû kézifegyverek (lõfegyverek) ellen,
– a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendelkezik,
– elektronikai jelzõrendszerrel van ellátva, melynek fõbb jellemzõi az alábbiak:
– kódolható,
– rendelkezik támadásjelzéssel,
– teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszerétõl, saját külön tápellátással rendelkezik,
12
– a teljes rendszer szabotázsvédett,
– jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megakadályozza a jármû elvitelét a gyújtás leválasz- tásával és az üzemanyag vezeték zárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával.
– a gumik nyomástartóak, 8–10 db szög által okozott lyuk, illetve 6 mm-es, pl. golyó ütötte lyuk esetén is tartja a nyomást,
– a jármû a zárt építés miatt légkondicionált kivitelû legyen olyan légszûrõ berendezéssel ellátva, amely megegyezik a gázálarc-szûrõbetét tulajdonságaival,
– az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevõ berendezés szükséges, rejtett antennával, önálló energiaellátási lehe- tõséggel (kísérõkocsik és a központ között is),
– az útvonal biztosításához elõfutó és követõ kísérõ személygépkocsi szükséges két-két fõ fegyveressel,
– a szállító jármû vezetõfülkéjét oxigénpalackkal kell felsze- relni, mely a személyzet oxigénellátását 30 percen keresztül biztosítja.
3. Pénz, értékcikk õrzése esetén a biztosító szolgáltatásának a feltétele, hogy a pénz és értékcikk a MABISZ által minõsített értéktárolóban legyen elhelyezve.
4. A biztosítási összeg
– pénz, értékcikk szállítása és kísérése esetén az alapszerzõ- désre megállapított biztosítási összegen belül, annak erejéig,
– pénz, értékcikk õrzése esetén az alapszerzõdésre megálla- pított biztosítási összegen belül az adott értéktárolóban engedélyezett maximális pénzösszeg, de legfeljebb az alap- szerzõdés biztosítási összege.
373. sz. külön feltétel
Vagyonvédelmi tevékenység távfelügyeleti rendszer üzemeltetésével
1. Jelen külön feltétel alapján – a IV. fejezet rendelkezéseinek megfelelõen– kiterjeda biztosítási védelematávfelügyeletirendszer üzemeltetésével történõ vagyonvédelmi tevékenységre.
Jelen feltétel alkalmazásában távfelügyeleti rendszer: megha-tározott területen elhelyezett olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely– aszerzõdéskereteiközött, a jogsértõcselekmények megelõzése, megszakítása, a bûncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértõ elfogása érdekében, elektromos úton – az érintett te- rületre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentõséggel bíró információkat továbbít a védett területet folyamatosan figyelõ, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez.
2. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító az alábbi szabályszegé- sekre nyújt biztosítási fedezetet:
a) a figyelõ központba beérkezett riasztás vagy mûszaki jel- zés esetén az operátor által a járõrszolgálat késedelmes értesítése, helyszínre küldésének elmulasztása, illetve téves helyszínre küldése;
b) a megbízásban szereplõ hatóságok, szervek és a megbízó által megnevezett személyek késedelmes értesítése vagy értesítésük elmulasztása;
c) a helyszínre érkezõ szolgálat téves intézkedése;
d) a járõrszolgálat késedelmes helyszínre érkezése.
4. A biztosító helytállási kötelezettségének a feltétele, hogy a riasz- tások, a kivonulás és az intézkedések megtétele egyértelmûen dokumentált legyen.
5. Nem terjed ki a biztosítási védelem a VI. fejezetben felsorolt eseteken kívül:
a) azon károkra, melyek abból erednek, hogy a járõrszolgálat egyáltalán nem vonult ki vagy 15 percen túl érkezik a helyszínre;
b) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai ellenõrzõ rendszer felépítésével, karbantartásával összefüggõ, a rádiórendszer karbantartási feladatainak elmulasztásából adódó károkra.
374. sz. külön feltétel
Vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, javítása és karbantartása
1. Jelen külön feltétel alapján – a IV. fejezet rendelkezéseinek megfele- lõen – kiterjed a biztosítási védelem vagyonvédelmi biztonságtech- nikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, javítására és karbantartására.
Jelen feltétel alkalmazásában vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerzõdésben megjelölt ingatlanon vagy gépjármûvön telepítendõ vagy telepített elektronikus jelzõ és képi megfigyelõrendszer, ideértve
– a gépjármûvédelem során alkalmazott elektronikus bizton- ságtechnikai rendszert,
– a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetõvé tevõ elektronikus meg- figyelõrendszert (térfigyelés),
– az elektronikus beléptetõ rendszert,
– a betörésjelzõ rendszert,
– a távfelügyeleti rendszert,
– az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtech- nikai rendszert, továbbá
– az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-, illetve hang jelzését is lehetõvé tevõ elektronikus mûszaki megoldást.
2. Nem fedezi a biztosítás – a VI. fejezetben felsorolt eseteken kívül – a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülõ költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülõ költségek és egyéb kiadások).
378. sz. külön feltétel Építkezési területek õrzése
1. Jelen külön feltétel alapján – a IV. fejezet rendelkezéseinek meg- felelõen – kiterjed a biztosítási védelem építkezési területek õrzé- sére.
Jelen feltétel alkalmazásában építkezési terület: minden olyan terület, ahol épületek, építmények építõipari kivitelezése (építése, bõvítése, szerkezeti átalakítása, felújítása, bontása) történik, ideértve a felvonulási, elõkészítési területet, valamint az építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épüle- tek elhelyezésére szolgáló területet.
2. Az építkezési területek õrzése során okozott károk tekintetében a biztosítottat – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – emelt önrésze- sedés terheli.
379. sz. külön feltétel Munkáltatói felelõsségbiztosítás
1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a biztosított – magyar munkajog szerint – munkáltatóként kártérítési felelõsséggel tartozik.
Jelen feltétel alkalmazásában
– munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szer- vezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétõl és idõpontjától függetlenül.
– baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsõ hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idõ alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetõleg halált okoz.
2. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben tá- masztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.
3. Nem fedezi a biztosítás – a VI. fejezetben felsorolt eseteken kívül
– a foglalkozási megbetegedésbõl eredõ, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minõsülõ, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.
4. A biztosítási összeg az alapszerzõdésre megállapított biztosítási összegen belül, annak erejéig.
13