AHE-15021/2

xxx.xxxxxxx.xx

Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás

Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek flották részére

Érvényes 2014. január 1. napjától

AHE-15021/2

Tartalomjegyzék

Köszöntő 3

Terméktájékoztató flották részére 4

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei flották részére 13

Kiegészítő rendelkezések flották részére 14

A kártérítési igény elbírálásához

szükséges dokumentumok 19

Törvényi rendelkezések

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata 21

A népegészségügyi termékadóról szóló

AHE-15021/2

2011. évi CIII. törvény kivonata 33

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük szíves érdeklődését.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés szabályait az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) általá- nos és különös szerződési feltételei, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.). Ha szerződését távérté- kesítés keretében, például telefonon, vagy az interneten keresztül, online kötötte, akkor szerződésére a távérté- kesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény előírásai is vonatkoznak.

AHE-15021/2

Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Terméktájékoztató flották részére

(Érvényes 2014. január 1. napjáról)

Xxxxx szükséges kötelező gépjármű- felelősségbiztosítást kötni?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányá- ban tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személyt is.

A flottabiztosítást egyéni vállalkozók, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok köthetik meg személygépjárműre, motorkerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű segédmotoros- kerékpárra (quad).

Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

Milyen feltétellel lehet flottaszerződést kötni?

Ha ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi sze- mélyiség nélküli gazdasági társaság – Szerződő üzemben tartó által együttesen kezelt gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt.

Milyen tartamú biztosítás köthető?

Biztosítás a Gfbt. szerint a forgalmi engedély típusától függően határozatlan, vagy határozott időre köthető.

A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év , a biztosítási évforduló az adott biztosítási időszak kezdő- napja. A flottaszerződés, illetve a flottához tartozó szerződé- sek biztosítási időszakának kezdete a flottaszerződés kezdő

napja. A flottaszerződés keretében nyilvántartott szerződések biztosítási évfordulója megegyezik a flottaszerződés biztosí- tási évfordulójával.

Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan vagy – a Gfbt. 11. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – határozott tartamú is lehet.

Határozatlan időre érvényes flottaszerződés nem köthető olyan járművekre, amelyekre a Gfbt.-ben meghatáro- zott esetekben, a forgalmi engedély típusára tekintettel

csak határozott tartamú szerződés megkötésére lenne lehetőség. Ilyenkor társaságunk a lakossági (nem flotta) ügyfelekre érvényes, határozott idejű kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések tarifáját alkalmazza.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díjfizetés történik.

Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

Ha a biztosítása határozatlan időre jött létre, szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosítások megkötésének lehetőségét:

· Allianz Kötelező Plusz biztosítás: ha egy olyan sajná- latos balesetben vétlen károsult lesz, amit egy másik biztosítónál szerződött autós okozott, úgy az Allianz rendezi a gépjárművében keletkezett kárt, a károkozó biztosítója helyett. Ilyenkor az Allianz a megállapított kártérítést kifizeti a károsultnak, és ezt követően a kár- okozó biztosítójával elszámol.

· Kiegészítő életbiztosítás: halállal és maradandó egész- ségkárosodással járó biztosítási eseményekre nyújt fedezetet,

· HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás: a saját gépjár- művükkel külföldre utazók részére,

· Szélvédő biztosítás: A szélvédő-biztosítás a gépjármű első szélvédőjére, és rögzítő elemeire vonatkozik, és a Magyarországon bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre nyújt fedezetet.

A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztató- juk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.

Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával

jön létre.

AHE-15021/2

A szerződés úgy is létrejön, ha a Szerződő vagy az általa megbízott biztosítás közvetítő a díjtarifának és a biz- tosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájé- koztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített

ajánlati lapon, vagy a biztosító által üzemeltetett online felületen a Biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

Az ajánlat

A Szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egyol- dalú írásbeli nyilatkozata. A biztosító köteles a biztosító díjtarifájának megfelelő ajánlatot elfogadni, kivéve,

ha a Szerződőnek a korábbi biztosítási időszakban díjnemfizetéssel megszűnt szerződése volt. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot meg- előzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.

A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított harminc napon belül elutasíthatja, ha az előzményszer- ződést (a biztosítóval a biztosítási időszakot megelőző időszakban kötött szerződés) a Biztosító a biztosítási idő- szak végére felmondta vagy az a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg.

A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított harminc napon belül értesíti az üzemben tartót.

Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a fent meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra harminc napon belül nem nyilat- kozik.

A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított harminc napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltéte- lektől való eltérésre történő hivatkozással elutasíthatja, vagy javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosí- tási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a Szerződő a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerző- dés az ajánlat átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

A szerződéskötés során a Szerződő által az ajánlatban rögzített adatok a vonatkozó jogszabályok által megha- tározott közlési kötelezettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelen- téséért a Szerződő tartozik felelősséggel.

A Szerződő üzemben tartó köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden

körülményt közölni a biztosítóval, így különösen, az ügy- félszámlás díjfizetési móddal összefüggésben az e-mail címét és a mobiltelefon számát , valamint ha kedvez- mény igénybevételére jogosult, a feltétel fennállásának ellenőrzéséhez a díjtarifában közzétett tartalmú igazolá- sát vagy nyilatkozatát átadni a biztosító részére.

A Szerződő közlési kötelezettséggel kapcsolatos felelős- sége abban az esetben is fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezűleg tölti ki.

A biztosító jogosult az adatok ellenőrzésére.

A Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni és a szük- séges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett változásokat, így különösen:

· a biztosított (Szerződő) nevének, székhelyének, főte- vékenységi TEÁOR kódjának, adószámának , bank- számlaszámának a megváltozását;

· jogi személy Szerződő egyesülését, beolvadását, szét- válását, átalakulását és egyéb okból való megszűné- sét;

· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rend- számot;

· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki vég- zéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal;

· a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;

· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;

· a biztosított gépjármű taxiként történő hasznosítását;

· a biztosított jármű veszélyes anyagot szállít.

Interneten keresztül kötött szerződés

Az interneten keresztül, online történő távértékesítés keretében történő szerződéskötés, valamint közremű- ködő (a biztosító munkavállalója vagy függő biztosítás- közvetítőjének) segítségével tett online ajánlat esetén az ajánlatot, a Terméktájékoztatót és az Általános szerző- dési feltételeket, a Távértékesítési tájékoztatót és a köt- vényt a Szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a biztosító.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az interneten tett aján- lat esetében a szerződés kizárólag a kötvény kiállításával jön létre.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

AHE-15021/2

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpont- jában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik, ha a Szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megne- vezett személy.

Mely országokba érvényes a biztosítás?

A biztosítási szerződés a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

Milyen eseményekre nyújt fedezetet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti meg azoknak a meg- alapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak.

A biztosítás díja

A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.

A biztosító a díjat minden flotta szerződés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg, kivéve, ha a flottaszerződés díja a Szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következ- tében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal.

A határozatlan tartamú flottaszerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú flottaszerződésre pedig a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkal- mazni. A flottaszerződéshez tartozó egyes szerződések esetén az adott flottaszerződésre vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni.

A biztosítás díját többek között meglévő járműkategória esetben az adott flottaszerződés egyedi azonosítójához tartozó díjszorzó, új járműkategória esetében a Szerződő székhelye, a főtevékenységének TEÁOR kódja, illetve a szerződésre alkalmazandó kedvezmények is befolyásol- ják.

Flottaszerződéseknél a bonus-malus besorolást a bizto- sító nem veszi figyelembe a díj megállapítása során.

A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartalmazza.

A díjtarifa hirdetés szabályai 2013. január elsejei hatállyal megváltoztak. Az új szabályozás értelmében a biztosító már nem naptári évre, hanem egy adott naptól alkalma- zandóan hirdet díjtarifát, amelyet a meghirdetés napjától számított 60 napon túl alkalmazhat.

Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifánkat megjelentetjük a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége hon- lapján, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a honlapunkon folyamatosan hozzá- férhetővé tesszük.

A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterhe- ket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a Szerződőnek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó alanya a Szerződő, vagy az adó alapja a Szerződő által fizetendő biztosítási díj). Ennek megfelelően a díj

nem tartalmazza a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény által előírt baleseti adót.

Baleseti adó

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után baleseti adót kell fizetni.

Az adót a Szerződő köteles megfizetni. Az adó alapja az éves biztosítási díj, illetve a biztosító kockázatviselésével nem érintett időszakra vonatkozóan a fedezetlenségi díj. Az adó mértéke a biztosítási díj 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet.

Az adót a biztosító állapítja meg és szedi be, illetve utalja tovább az állam részére. A megállapított baleseti adót az esedékes díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően a biztosító a Szerződő által befizetett összeg- ből minden esetben elsőként a baleseti adót majd ezt követően a díjat könyveli le. Éppen ezért az adó meg nem fizetése is eredményezheti a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését, függetlenül attól, hogy egyébként a biztosítás díja megfizetésre került.

Fedezetlenségi díj

Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni.

A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet folytató biztosító kockázat- viselése nem állt fenn. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés időtartamára.

AHE-15021/2

A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt.

A fedezetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meghir-

detett és arra az időszakra vonatkozó díjtarifát kell alkal- mazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befizetett díjat az alábbi sorrendben számoljuk el: baleseti adó, fedezetlenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt szerződés – ha volt ilyen – türelmi idejére járó díjrészlet, esedékes díj.

A biztosítási díj változása

A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdő- napján érvényben lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szerződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő biztosítási időszakban vehetők figyelembe a díjszámítás során.

A biztosító a Szerződőt a következő biztosítási időszak kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíti a biz- tosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a Szerződő a díjmódosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási időszak végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosításnak megfelelően marad hatályban.

A biztosító jogosult a díjat a valós adatok szerint meghatá- rozni, és javaslatot tenni a szerződésnek a valós adatokról való tudomásszerzés időpontjától történő módosítására, ha a Szerződő a díj megállapításához szükséges adatokat nem a valóságnak megfelelően adta meg. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a biz- tosító jogosult a szerződést a javaslat közlésétől számított 30 napos felmondási határidővel felmondani.

Hogyan fizetheti a biztosítás díját?

A díjat átutalással vagy lehívással (csoportos beszedési megbízás) lehet megfizetni. A Szerződő a díjfizetéssel kapcsolatban köteles Ügyfélszámla szerződést kötni a Biztosítóval Az Ügyfélszámla szerződés a flottaszerző- dés és az annak hatálya alá tartozó szerződések díjának kezelésére, díjfizetésére, díjkönyvelésre, számlavezetésre, számlázásra vonatkozó megállapodás.

Mikor kell fizetni a díjat?

A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapo- dása szerinti időpontban esedékesek.

A Biztosító számlát havonta egyszer állít ki, a díjfizetéssel érintett hónap 15 és 25 napja között.

A biztosítás első díját a flottához tartozó egyes biztosí- tási szerződés Biztosító rendszerében történő rögzítését követően kiállított első számla tartalmazza. A díjfizetési időszak közben kötött szerződések esetében az első díj töredék díjból áll.

A folytatólagos díjat a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő adott időszak első napját közvetlenül megelőző hónap

15. és 25. napja között kiállított számla tartalmazza. Az első és díjfizetési gyakoriság szerinti folytatólagos díjak esedékességi időpontja a Biztosító által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidő.

A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosí- tási évforduló alkalmával is alkalmazandóak.

A biztosítási díjat a Szerződő a számlában megjelölt fize- tési határidőtől számított 60 napon belül jogosult kése- delem nélkül megfizetni.

Határozott tartamú szerződések díját ugyanolyan módon kell megfizetni, mint a határozatlan szerződések díját.

Ha az üzembentartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni.

Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfi- zetni, ugyanakkor a kiegészítő biztosítások díjának meg nem fizetése nem érinti a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítás díjrendezettségét.

A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fize- tését kérheti.

Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított

30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmez- teti a Szerződőt, hogy a póthatáridő eredménytelen letelté- vel a díj esedékességétől számított 60. napon a szerződés megszűnik. A biztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak értesítést küld.

A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a Szerződő jogszabályban rögzített kötelessége, még abban az eset- ben is, ha a biztosító nem küld felszólítást, vagy az késve érkezik meg.

AHE-15021/2

Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén mindig szí- veskedjék gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biztosítás első díjának lehívásakor.

Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

Hogyan vehető igénybe a biztosító szolgáltatása?

A Szerződő a szerződésben megjelölt gépjármű üzemel- tetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásával, a lényeges körülmények leírásával és a hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.

A bejelentés társaságunknál interneten (xxx.xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat), továbbá a 06-40-421-421-es telefonszá- mon, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.

Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha ezt jogszabály előírja, vagy ha a káreseményben részes bármelyik fél ezt kéri.

A Szerződő köteles a káresemény bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a bizto- sítóval, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehe- tővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – az ügyféllel megbeszélt helyen végzi el.

A károsultnak a káreseményt annak bekövetkezté- től, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetlenül bejelentenie és átadnia mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szol- gáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. for- galmi engedély, hatósági iratok). Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.

Xxxxxx és mikor teljesíti a biztosító a szolgáltatást a károsult részére?

A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen meg- állapítható, a biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból erre nincs lehetőség, indoklással ellátott választ küld.

A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadá- sát követő 15 napon belül teljesíti.

Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a biztosítási szer- ződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegé- nek megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

AHE-15021/2

Ha közlekedési baleset során a gépjármű a kormány- műve, a futóműve, illetve a karosszériája (alváza) sérü- léseire tekintettel a biztonságos közlekedésre alkalmat- lanná válik, az ilyen esetekre követendő eljárás részletes szabályait a jelen jogszabályi feltételek 32/A.-32/B.§-ai tartalmazzák.

A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító kockázatviselésének megszűnése

A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűnésé- nek okai az alábbiak lehetnek:

· díjnemfizetés: ha a Szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékessé- gétől számított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 60. napon megszűnik.

Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerző- dése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében a Szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot!

· érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzem- ben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított egy éven belül nem történik meg. Az általános szabályokon kívül a flottaszerződés megszűnik akkor is – a biztosítási évforduló napján –, ha nem felel meg a flottára vonatkozó feltételeknek. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Az üzembentartó

halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagya- téki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette

és a díjat megfizette. A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszűntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyének változása ese- tén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegy- zett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg.

· külföldi nyilvántartásba vétel (a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, mivel társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgálta- tást);

· felmondás: a Szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a biztosító kockázatviselése. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

· közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is meg- szüntethető. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.

A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott bizto- sítási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.

Melyek a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések újrakötésének szabályai?

Díjnemfizetés következményeként megszűnhet a flotta- szerződés (ha a flottaszerződéshez tartozó valamennyi szerződés megszűnik díjnemfizetés miatt), vagy a flotta- szerződéshez tartozó egyes szerződések.

A díjnemfizetés miatt megszűnt flottaszerződés ugyan- azon biztosítási időszakban történő újrakötésekor az új flottaszerződés kockázatviselésének kezdetén érvényes díjtarifát kell alkalmazni.

A flottaszerződéshez tartozó és díjnemfizetés miatt megszűnt egyes szerződések ugyanazon biztosítási időszakban történő újrakötésekor az egyes szerződések kockázatviselési kezdetén az adott flottaszerződés díjta- rifa alapján megállapított járműkategóriánkénti díját kell alkalmazni.

A járművek minimális darabszámára vonatkozó törvé- nyi követelménynek a díjnemfizetés miatt megszűnt és újrakötött flottaszerződés kockázatviselésének kezdetén meg kell felelni, ezért ha újrakötéskor a biztosítandó gép- járművek darabszáma nem éri el az öt darabot, akkor a biztosítási fedezet érdekében a gépjárművekre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések társaságunk- nak a lakossági (nem flotta) ügyfelekre érvényes tarifája szerint köthetők meg.

A díjnemfizetéssel megszűnt szerződés újrakötése során a Szerződő üzembentarttó köteles megfizetni az újrakö- tött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási idő- szak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat az újrakötött szerződésnek a Biztosító nyilvántartási rendszerében történő rögzítését követően kiállított első számla alapján. Ha a díjat a számlán feltüntetett határidőtől számított 60 napon belül nem fizeti meg maradéktalanul a Szerződő üzembentartó, akkor a díjnemfizetés miatt újrakötött szerződés megszűnik.

A felek a szerződési feltételekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

AHE-15021/2

Irányadó jog

Az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött szerződésekre a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni. A biztosítási szer- ződésre a Gfbt.-ben, illetve a jelen általános szerződési

feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvény- könyv rendelkezései az irányadók.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a xxxxx megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal,

· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az álta- luk kirendelt szakértővel,

· büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

· adóügyekben az adóhatósággal,

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

· a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biz- tosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanács- adói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

· a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

· az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

· fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,

· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik szemé- lyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunk- tól is a 06-40-421-421-es telefonszámon, illetve tájéko- zódhat az interneten, a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről

AHE-15021/2

Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempont- ból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyinté- zésünkkel.

Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és

ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

· Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevétele- ket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél (xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/www/hu/alkalmazas_fioklista.html), kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rög- zítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is fog- lalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.

· Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421- 421-es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő- szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.

· Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

· Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresz- tül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx. html), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biz- tosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.)

· Írásban: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt.

Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkeze- lés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kap- csolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).

Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952.évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)

Ügyfeleink részére biztosítunk panasz bejelentő lapokat, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailezhetik részünkre,

* Fogyasztó (természetes személy) esetén.

ahogy az Önöknek kényelmes. (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/ www/hu/panaszkezeles.html)

A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részle- tes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentu- mokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).

Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.

Tájékoztatjuk, hogy a panaszügyintézés jogszabályban rögzített határideje 30 nap.

Amennyiben Társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat;*

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogutódjá- nál, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, a szerződés létrejöttével, érvé- nyességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

Részletes tájékoztatást olvashat erről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogutódjának, a Magyar Nemzeti Banknak a honlapján: xxxxxxxxxx.xxx.xx

A Magyar Nemzeti Bank elérhetősége:

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefonszám: 06-1-4899-100

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetősége:

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.

Telefonszám: 06-1-4899-100 E-mail cím: xxx@xxx.xx

A bíróságokról a xxx.xxxxxxx.xx honlapon tájékozódhat. A panaszügyintézés további részleteit tartalmazó sza- bályzatunk, valamint minden szükséges dokumentum, információ elérhető a Központi Ügyfélszolgálati irodánk- ban vagy a xxx.xxxxxxx.xx – oldal Fogyasztóvédelem, panaszkezelés menüpontjában.

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről

AHE-15021/2

Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető biztosí- tójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.

Társaságunk 1990-tőlrészvénytársasági formában működik.

Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság,

Cg. 00-00-000000

A székhely állama: Magyarország

Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).

További információk

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.

AHE-15021/2

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munkatársaink munka-

napokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra

– között készséggel állnak rendelkezésére.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Ha szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjük, gon- dosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szerző- déskötési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tudnivalókat is.

Balesetmentes közlekedést kívánunk!

Allianz Hungária Zrt.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei flották részére

(Érvényes 2014. január 1. napjától)

A jelen általános szerződési feltételek azokat a rendelke- zéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a Szerződő/biztosított között létrejött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

Az általános szerződési feltételek két részből állnak:

A jogszabályi rendelkezésekből és a kiegészítő rendelkezé- sekből.

A jogszabályi rendelkezések elsősorban a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény- nek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötele- zettségeit szabályozó Általános rendelkezéseit (1-34.§).

A kiegészítő rendelkezések tartalmazzák azokat a Gfbt.- ben nem szerepelő rendelkezéseket, amelyeket a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződésekre a törvényi rendel- kezések mellett alkalmazni kell.

A flottaszerződésekre a fentieket kiegészítő rendelkezéseket is alkalmazni kell.

AHE-15021/2

A biztosítási szerződés részét képezik továbbá, az ajánlat az abban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt, a díjtarifa, és a kötvény.

Kiegészítő rendelkezések flották részére

A kiegészítő rendelkezések a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás törvényi rendelkezéseivel együtt alkalmazandók.

Biztosítási esemény

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján bizto- sítási esemény a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasz- tott megalapozott kártérítési igény.

A gépjármű üzemeltetése során okozott kár akkor minősül megalapozottnak, ha megtérítéséért az üzembentartó a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Szolgáltatás teljesítése

A sérült gépjárművet be kell mutatni a biztosító részére, és át kell adni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek.

A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – az ügyféllel megbeszélt helyen végzi el. Ha a gépjármű javítása nem gazdaságos vagy műszakilag nem lehetsé- ges, úgy totálkár rendezésre kerül sor.

A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyez- ség alapján teljesíti.

A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Járadékszolgáltatás

Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító és a káro- sult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.

A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől és az életkortól.

Biztosítási szerződés adatainak ellenőrzése

A biztosító a szerződéskötés, a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult a Szerződő által közvetlenül vagy közvetve (biztosításköz- vetítő útján) megadott adatokat, illetve a jármű adatait ellenőrizni.

A biztosító elsődlegesen a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett közhi- telesnek minősülő közúti közlekedési nyilvántartás ada- tai felhasználásával jogosult ellenőrizni.

Amennyiben a Szerződő által megadott adatok eltérnek a közhiteles nyilvántartás adataitól, úgy a Biztosító jogo- sult a közhiteles nyilvántartás adatait figyelembe venni a szerződéskötés során, melyről a Szerződőt értesíti.

Jogi személy esetében a Biztosító a cégnyilvántartás adatait is ellenőrzi. A Biztosító jogosult a nyilvántartás szerinti adatokat figyelembe venni a szerződéskötés során, ugyanakkor a Szerződő jogosult hiteles doku- mentumokkal igazolni a cégnyilvántartás adataitól való esetleges eltérést.

A Biztosító a kedvezményre jogosító feltétel fennállását az ajánlat megtétele során ellenőrzi. Ha az ellenőrzés- kor megállapítható, hogy Szerződő a kedvezmény igény- bevételére a kockázatviselés kezdőnapján nem jogosult vagy a kedvezmény fennállását nem megfelelően iga- zolja, úgy a Biztosító a díjat annak megfelelően állapítja meg, és tesz javaslatot az ajánlat módosítására.

A Biztosító jogosult a kockázatviselés kezdőnapjától számított 60 napon belül is ellenőrizni a kedvezményre jogosító feltétel(ek) meglétét. Ha az ellenőrzéskor meg- állapítható, hogy a Szerződő a kedvezmény igénybevé- telére a kockázatviselés kezdőnapján nem volt jogosult, akkor a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal a kedvezményt visszavonja.

A biztosítás díja

A biztosítási időszak tartama alatt a flottaszerződés adatainak megváltoztatásával a biztosítás díja – a

törvény rendelkezéseire tekintettel – nem módo-

sulhat, kivéve, ha a flottaszerződés díja a Szerződő

AHE-15021/2

üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének meg- sértése következtében tér el a díjtarifa szerint megál- lapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a

kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül

módosítható, a kockázatviselés kezdetére visszame- nőleges hatállyal.

A Szerződő a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítási díj megállapítása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Amennyiben a szerződés létrejöttét követően a biztosító a Szerződő által közölt adatokkal kapcsolatosan hitelt érdemlően megállapítja, hogy azok nem feleltek meg a valóságnak, úgy a biztosító jogosult a díjat a valós ada- toknak megfelelően megállapítani és javaslatot tenni a

szerződés módosítására. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.

A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közter- heket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a Szerződőnek kell megfizetni (azaz, amelyek eseté- ben az adó alanya a Szerződő, vagy az adó alapja a Szerződő által fizetendő biztosítási díj).

Díjfizetés

A díjat átutalással vagy lehívással (csoportos beszedési megbízás) lehet megfizetni. A Szerződő a díjfizetéssel kapcsolatban köteles Ügyfélszámla szerződést kötni a Biztosítóval. Az Ügyfélszámla szerződés a flottaszerző- dés és az annak hatálya alá tartozó szerződések díjának kezelésére, díjfizetésére, díjkönyvelésre, számlavezetésre, számlázásra vonatkozó megállapodás.

A díjfizetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet.

Ha a Szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.

A biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor a Szerződő az átutalása iránt intézkedett.

A határozott tartalmú szerződések díját a fenti szabályok szerint kell megfizetni.

Ha a Szerződő a biztosító részére az esedékes díjak mel- lett fedezetlenségi díjjal, és egy korábbi szerződés díjával is tartozik, és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi, a biztosító a befizetett összeget a következő sorrendben számolja el: baleseti adóra, fedezetlenségi díjra, meg- szűnt szerződés díjtartozására, a hatályban levő szerző- dés esedékes díjára.

Első díj és a töredékdíj

A díjfizetési időszak közben kötött szerződések első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő

díjfizetési időszak kezdetéig terjedő időszakra vonat- kozik.

A tört díjfizetési időszakot követő teljes díjfizetési időszak első napjától már a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.

A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosí- tási évforduló alkalmával is alkalmazandóak.

Folytatólagos díj

Folytatólagos díj minden olyan díj, ami az első díjat követi, a szerződés fennállásának tartama alatt.

Díj esedékessége

Az első és díjfizetési gyakoriság szerinti folytatólagos díjak esedékességi időpontja a Biztosító által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidő.

A Biztosító havonta egyszer készíti számlát, a díjfizetéssel érintett hónap 15 és 25 napja között.

A biztosítás első díját a flottához tartozó egyes biztosítási szerződés Biztosító rendszerében történő rögzítését köve- tően kiállított első számla tartalmazza.

A folytatólagos díjat a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő adott időszak első napját közvetlenül megelőző hónap

15. és 25. napja között kiállított számla tartalmazza. A biztosítási díjat a Szerződő a számlában megjelölt fizetési határidőtől számított 60 napon belül jogosult megfizetni.

A jognyilatkozat hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége

A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-ma- ilben tett nyilatkozatokat is), és az a biztosító szervezeti egységének a tudomására jut.

A Szerződő által elektronikus úton, illetve maradandó eszköz útján tett nyilatkozat akkor felel meg jogszabály által előírt írásbeliség követelményének, ha azt az elekt- ronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. évi törvényben (továbbiakban Eat.) foglaltaknak megfelelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.

AHE-15021/2

Egyebekben, ha jogszabály nem ír elő kötelező írásbelisé- get, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum for- májában, vagy más maradandó eszköz útján is megtehető. Ha a Szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkoza- tokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.

Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szem- ben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.

Ha a Szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ennek megfelelően a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési köte- lezettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) az e-mail címre küldött értesítéssel elektronikus úton is eleget tehet. Az elektronikus úton (online) létrejött szerződés esetében, illetve ha az ügyfél a szerződéskötés, vagy annak módosítása során az e-mail címét megadja, és ezzel a biztosítóval történő elektroni- kus úton történő kommunikációban állapodik meg, úgy

a biztosító a Szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható doku- mentumokat (így különösen a kötvényt, számlát/, díjiga- zolást, felszólítót, törlésértesítőt).

A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a Szerződő részére. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy nyilatkozatát az Eat.-ban foglal- taknak megfelelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmas az elküldés tényé- nek és idejének igazolására.

A Szerződő által megadott elektronikus adatok valótlansá- gából, hiányosságából származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

Elévülés

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján érvényesített követelések elvülési ideje

· 3 év, ha a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályait, vagy

· 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Az elévülés akkor kezdődik, mikor a követelés esedékessé válik.

Szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt

A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha a Szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését,

de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a díjat a Szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.

Szerződés megszűnése

A flottára kötött szerződés a biztosítási évforduló nap- xxx xxxxxxxxx, ha az nem felel meg a gépjárműflottára vonatkozó feltételeknek, miszerint ugyanazon Szerződő üzemben tartónak – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – a Biztosító által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kez- dőnapján eléri az ötöt.

A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések újrakötésének szabályai

A díjnemfizetés miatt megszűnt flottaszerződés ugyan- azon biztosítási időszakban történő újrakötésekor az új flottaszerződés kockázatviselésének kezdetén érvényes díjtarifát kell alkalmazni.

A flottaszerződéshez tartozó és díjnemfizetés miatt megszűnt egyes szerződések ugyanazon biztosítási időszakban történő újrakötésekor az egyes szerződések kockázatviselési kezdetén az adott flottaszerződés díjta- rifa alapján megállapított járműkategóriánkénti díját kell alkalmazni.

A járművek minimális darabszámára vonatkozó törvé- nyi követelménynek a díjnemfizetés miatt megszűnt és újrakötött flottaszerződés kockázatviselésének kezdetén meg kell felelni, ezért ha újrakötéskor a biztosítandó gép- járművek darabszáma nem éri el az öt darabot, akkor a biztosítási fedezet érdekében a gépjárművekre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések társaságunk- nak a lakossági (nem flotta) ügyfelekre érvényes tarifája szerint köthetők meg.

A Szerződő fél köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette

meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatko- zásában a türelmi időre járó díjat a szerződés Biztosító nyilvántartási rendszerében történő rögzítését követően kiállított első számla alapján, a számlán feltüntetett fize- tési határidőtől számított 60 napon belül.

AHE-15021/2

Ha a fent leírtak szerinti befizetés nem érkezik meg a Biztosítóhoz – Szerződő nem intézkedett a befizetéséről vagy nem a teljes összeget fizette meg, illetve nem időben tette mindezt – akkor a díjnemfizetés miatt újrakötött szerződés a fizetési határidőtől számított 60 nap eltelté- vel megszűnik.

A felek a szerződési feltételekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatko- zik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre, bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.

A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekez- dése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is

továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyek- hez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor

a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoz- tató tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés

megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél telje- sebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

AHE-15021/2

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

AHE-15021/2

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

Allianz Hungária Zrt.

A kártérítési igény elbírálásához szükséges dokumentumok

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szabályok figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellen- őrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, dokumen- tumok, adatok:

· baleseti bejelentő

· kárbejelentési adatlap

· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme

· ügyfél bankszámlaszáma

· gépjármű adatlap

· járművezető személy vezetői engedélye

· gépjármű forgalmi engedélye

· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye

· gépjármű indítónaplója

· gépjármű útvonal engedélye

· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)

2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:

· károkozói nyilatkozat

· felelősségre vonatkozó nyilatkozat/igazoló okirat

· a káreseménnyel kapcsolatos speciális kérdőív

· tanúnyilatkozat

· rendőrségi igazolás

· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv

· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

· rendőrségi határozat

· vádirat

· szakhatósági iratok

· igazságügyi szakértői vélemény

· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény

· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról

· egyéb szakértői vélemény

· bírósági, ügyészi határozat

· közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok

· tűzoltósági hatósági bizonyítvány

· tűzvizsgálati jelentés

· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

· ittassági nyilatkozat

· tachográf adatok

· műholdas helymeghatározó rendszer adatai

· üzemi baleseti jegyzőkönyv, határozat

3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kártérítésre való jogo- sultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

· törzskönyv

· adásvételi szerződés

· üzembentartói okirat vagy szerződés

· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)

· bérleti-, vagy lízingszerződés

· kölcsönadási szerződés

· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése

· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása

· lemondó/átruházó nyilatkozat

· engedményezési szerződés

· meghatalmazás

· aláírási címpéldány

· azonosítási adatlap

· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok

· forgalomból való kivonás igazolása

· bontási igazolás

· alkalmassági igazolás a közúti közlekedésre vonatko- zóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről

· közjegyzői okirat

· vállalkozói vagy megbízási szerződés

· munkaszerződés

· alkalmi munkavállalói kiskönyv

· munkaköri leírás

· munkáltatói, munka nélküli igazolás/nyilatkozat

· vállalkozói igazolvány

· őstermelői igazolvány

· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

· adókártya

· útnyilvántartás

· menetlevél

· fuvarlevél

· hagyaték-átadó végzés

· öröklési bizonyítvány

AHE-15021/2

· tulajdoni lap

· lakcímkártya

· építési engedély

· építési napló

· tervdokumentáció

· költségkimutatás

· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorláto- zottságra vonatkozóan)

· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével

· ambuláns lap

· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja

· orvosi zárójelentés

· teljes körű orvosi dokumentáció

· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv

· a halotti anyakönyvi kivonat másolata

· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat

· gyámhatósági rendelkezés, határozat

· árvaellátás igazolása, határozata

· iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyít- ványok

· szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása

· születési-, házassági anyakönyvi kivonat

· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról

· rokkantsági ellátás igazolása

· rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj-igazolás

4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, doku- mentumok:

· fotódokumentáció

· javítási számla

· javítási költség-kalkuláció

· javítási árajánlat

· mentési, szállítási számla

· tárolási számla

· gépjármű bérleti szerződés és számla

· egyéb kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat

· vállalkozói és megbízási szerződések számlái

· készpénz-befizetési pénztárbizonylat

· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez

· előzménykárok dokumentumai

· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről

· szervizkönyv

· káridőponti érték-meghatározás

AHE-15021/2

· kereskedői ajánlat maradványértékre

· bizonylat maradvány értékesítéséről

· garanciajegy

· munkalap

· vámkezeléssel kapcsolatos iratok

· tárgyi eszköz-nyilvántartás

· áfa nyilatkozat

· értéklista

· károsodott ingóságok jegyzéke

· bankszámlakivonat

· adóbevallás, jövedelemigazolás

· adatlap jövedelempótló kártérítéshez

· adózással vagy foglalkozással összefüggésben felme- rülő bevételek és kiadások igazolása

· egyszerűsített éves beszámoló

· eredmény-kimutatás, mérleg

· egyéb könyvelési iratok

· költségkimutatás

· menetjegyek

· keresetveszteséget igazoló iratok

· teljesítés- és költségigazolás

· orvosi kezelési költségek igazolása

· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása

· rehabilitációs költségek, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái

· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái

· egészségi vagy családi állapottal összefüggésben fel- merülő jövedelmek és kiadások igazolása

· vagyoni és nem vagyoni károk mértékére vonatkozó igazolások

A felsorolt okiratokon kívül a Szerződő, illetve a károsult egyéb módon is jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgál- tatás teljesítésének esedékességét a bejelentett kárese- mény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

Törvényi rendelkezések

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata.

A törvény szövegében a 2014. január 1-jétől hatályba lépő változásokat vastagítással jelöltük.

A törvény hatálya

1. §

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gép- jármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország terü- letére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltét- eleire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvény- ben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továb- biakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának,

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kor-

mányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapo- dásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő

– e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátá- sára;

b) a Magyarország területén rendezett gépjárműverse- nyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött fele- lősségbiztosítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogsza- bály eltérő szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meg- határozott szervezet, amely a székhely szerinti tagálla- mában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gép- jármű-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus- malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható vala- mennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

AHE-15021/2

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szü- netelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megál- lapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély,

valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében káro- sult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokol- ható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gép- jármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi érté- kének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzemben tartó által bizto- sított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együt- tes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgaz- dasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idősza- kot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik sze- mélyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szem- ben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létre- hozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képvisele- tével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szer- vezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiz- tosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, vala- mint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon bizto- sítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagál- lamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finan- szírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási köte- lezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatáro- zott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjár- műve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően

AHE-15021/2

a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meg- határozott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ameny- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrende- zési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyá- sával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és ren- dezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szer- vezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon- jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagálla- maként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű

felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvan- napos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gép- jármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek meg- felelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó szá- mára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál- lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

Második rész

A gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai

I. fejezet

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai A biztosítási kötelezettség

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mente- sített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biz- tosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály más- ként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellá-

AHE-15021/2

tásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gép- jármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges meg- szüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerző- dést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a bizto- sítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatály- ban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gép- jármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátás- tól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdo- nosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó

– a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. §

(1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezde- tét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogad- hatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedeze-

tet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzem- ben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjá- ban alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szer- ződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási idő- szak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzem- ben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfe- lelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási fel- tételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott eset- ben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való elté- résre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésé- ben meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javas- latot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

AHE-15021/2

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyí- tott lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak sze- rint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7. §

(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatá- lyos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meg- határozott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű for- galomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

8. §

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak

– ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogsza- bályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kap- csolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének idő- pontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg

– a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását,

a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó vál- tozását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszű- nés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűné- sének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biz- tosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó bizto- sító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles

a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adato- kat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint

a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként meg- nevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a bizto- sítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése

a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni

a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon bizto- sítási időszak egy részére kötött további biztosítási szer- ződés érvénytelen.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek

a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási idősza- kot, a díjfizetést illetően.

AHE-15021/2

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatko- zásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő nap- xxx xxxxxxxxxxxx díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielé- gítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben

a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemelte- tése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsul- tak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvénye- sítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytál- lási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vál- lalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget,

akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérí- tési igénynek a károkra káreseményenként meghatáro- zott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeér- tékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék kifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biz- tosító a járadék kifizetések tőkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káresemé- nyenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztá- sakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé- nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsult- nak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biz- tosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kár- kifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérí- tési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a bizto- sítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafel- osztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kárté- rítésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

AHE-15021/2

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármű- vek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes for- galomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek

és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forga- lomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek eseté- ben, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben

a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazda- sági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biz- tosítási időszak egy év az 5. § (2) bekezdésében meg- határozottak szerint újrakötött szerződések esetében

a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtar- tama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és

a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjá- ban rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szer- ződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terü- letére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fede- zet) a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzem- ben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilván- tartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biz- tosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli

a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

AHE-15021/2

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés

megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

Díjfizetés

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbö- zetet az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt

– a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosí- tási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szer- ződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg,

a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől szá- mított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben

egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben

a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles meg- fizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és

– amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén

a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat meg- fizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszá- mítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fede- zetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjta- rifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben megha- tározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben megha- tározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó

AHE-15021/2

a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártéríté- sekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, leg- később a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatá- rozott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonat- kozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jog- szabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtat- hatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzem- ben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megköté- sekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezett- ségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerző-

déskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a koc- kázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módo- sítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonat- kozásában egy – a meghirdetés napjától számított hat- vannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlap- xxx meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkal- mazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáfér- hetővé tenni.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendel- kezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt

a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első nap- jától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemé- nyek számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni,

a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következ- tében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ide- iglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szü- netelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egy- éves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedé- kessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szüne- telésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károko- zás következményeiről.

AHE-15021/2

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó köte- lezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a bizto- sítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhely- lyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosí- tójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagál- lamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti

tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel

szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak

a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azono- sításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és

d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a bal- eset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz,

a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrende-

zési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosí- tási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmu- lasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés

jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a kár- esemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval,

a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszá- molás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követe- lését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles – a káreseményt a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kap- csolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének bejelenteni.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat

5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kár- rendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – szemé- lyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levele- zője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és

AHE-15021/2

a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetet- len dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb

a kártérítési igény benyújtásától számított három hóna- pon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azok-

ban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapí- totta, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor

a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biz- tosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős íté- let hatálya a biztosítottra a – 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösz- szegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérí- tés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsult- nak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költsé- gek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállí- tásához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok meg- nevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekin- tettel a gépjármű megjavíttatása helyett a fentiek szerinti mértékű kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni.

Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén, vagy ha

a káresemény következtében károsult gépjármű hely- reállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi

értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

32/B. §

(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenve- dett, amely miatt a közúti forgalomban való további rész- vételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan- nak tekinthető és a helyreállítás a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított tíz napon belül az alkal- matlanság okának feltüntetésével értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjár- művekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biz- tosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a köz- úti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műsza- kilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján

a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabály- ban meghatározottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjármű- vekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmat- lannak minősítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hul- ladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolá- sát a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint

– végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A.

§ (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra

AHE-15021/2

a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgála- tára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekez- désben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy

a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kal-

kulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának meg- felelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem Magyarország.

Törvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy

a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette,

a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól,

ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biz- tosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követe- lését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesí- tett szolgáltatások keretei között egy biztosítási esemény- nyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötele- zettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

AHE-15021/2

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a bizto- sító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

2011. évi CIII. törvény

a népegészségügyi termékadóról

II. fejezet Baleseti adó

1. Az adókötelezettség, az adó alanya 11/A. §

(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló

törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt

a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség – a (2) bekezdésben foglal- taktól eltérően – a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

11/B. §

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy ame- lyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

2. Az adó alapja, mértéke 11/C. §

(1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősség-

biztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szer- ződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja

a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá

b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és – biztosító kockázat- viselésével nem érintett –, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továb- biakban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)

azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekez- dés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók

Szövetsége által közétett – a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvényes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

11/D. §

Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító koc- kázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

3. Az adó megállapítása 11/E. §

(1) Az adót – a 11/F. §-ban foglalt kivétellel – a beszedésre

kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti köte- lező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedé- kes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfize- tési kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapí- tott adót fizette meg.

(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fize- tendő adó összegét a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.

AHE-15021/2

11/F. §

(1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj ese- dékességével egyidejűleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.

11/G. §

Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyide- jűleg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az

adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatvá- nyon visszaigényelheti.

4. Eljárási rendelkezések

11/H. §

(1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A beszedésre kötelezett, illetve – a 11/F. § szerinti eset- ben – az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

5. Átmeneti rendelkezések 11/I. §

(1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően

kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási idő- szaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosí-

tási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót

AHE-15021/2

a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó ala- nya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.