Kiegészítő kátyúkár biztosítás
Kiegészítő kátyúkár biztosítás
különös feltételei (KKF3)
Hatályos: 2016. június 25.
Nysz.: 19110
Kiegészítő kátyúkár biztosítás különös feltételei (KKF3) 3
I. Általános rendelkezések 3
II. Biztosítási szolgáltatások 3
III. Területi hatály 4
IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,
a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 4
V. Xxxxxxxxxxxx 0
VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 6
VII. Kockázatkizárás 7
VIII. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei 8
IX. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 9
X. A biztosító mentesülése 9
XI. A szerződésben érintett felek jogállása 10
XII. A biztosítási díj módosítása 10
XIII. A szerződés módosítása 11
XIV. Egyebek 11
XV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 11
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.1. A biztosítás tárgya
I.2. Biztosított vagyontárgy (alkatrészek):
Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói.
Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjár- mű (a továbbiakban együtt: gépjármű), amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: biztosító) határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.
I.3. Szerződő és biztosított
A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottja a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alapbiztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.
I.4. Biztosítási esemény
Kátyúkár
A közúti közlekedés szabályainak megfelelően vezetett gépjármű közúti közlekedése folyamán be- következő kátyúba futása során keletkezett, az I. fejezet 1. pontjában felsorolt valamely biztosított vagyontárgy sérülése (továbbiakban: biztosítási esemény vagy káresemény).
A jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúnak minősül (burkolathiba):
A közutak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatások nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 20 m2) folytonossági hi- ánya.
II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
II.1. Biztosítási összeg
II.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási időszakon belül a – biztosítási ajánlaton, il- letve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási összeg, függetlenül az adott időszakban bekövetkezett biztosítási események számától.
II.1.2. A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbiak szerint meg- állapított mértékben teljesít szolgáltatást azzal, hogy a megállapított összeget elsődlegesen a ked- vezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.
II.2. Biztosítási szolgáltatása
II.2.1. A biztosító a biztosított vagyontárgyak helyreállításának Magyarországon átlagosan elfogadott ár- színvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit téríti meg a bizto- sítási kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekinteté- ben legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%- ában meghatározva) vehetők figyelembe.
Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy “A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.
A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.
II.2.2. Az alkatrészek költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelke- dést) érvényesít.
II.2.3. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, telje- sítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.
II.2.4. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása net- tó értéken történik.
II.2.5. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a ja- vítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.
II.2.6. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkat- részt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.
III. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.
IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE
IV.1. A szerződés megkötésének időpontja
A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.
IV.2. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
IV.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.
IV.4. A biztosítási díj megfizetése
IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.
IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb) módozati megjelölését alkalmazza.
IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése
IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.
IV.5.3. Amennyiben az alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból vég- legesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyidejű- leg megszűnik.
IV.5.4. Amennyiben az alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ide- iglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel az alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünete- lés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészesedés levo- nása nélkül teljesíti.
VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
VI.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.
VI.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek. Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:
VI.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek
– Baleseti bejelentő
– Károkozói nyilatkozat
– Kárbejelentő
– Tanúk nyilatkozatai
– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
– Bankszámlaszám
– Nyilatkozat előzménykéréshez
– Ügyfél elérhetősége
– Gépjármű adatlap
– Ittassági nyilatkozat
– Nyilatkozat arról, hogy a biztosítási esemény során sérült biztosított vagyontárgyra vonatkozóan egyéb biztosítási szerződés (pl. casco) terhére a biztosított részesült-e biztosítási szolgálta- tásban vagy a kárhelyszín szerint illetékes Közútkezelőtől a bejelentett biztosítási esemény vonatkozásában vett-e fel kártérítést vagy van-e kártérítés/biztosítási szolgáltatás iránti igényér- vényesítés folyamatban.
VI.2.2. Jogalapot igazoló okiratok
– Igazságügyi szakértői vélemény
– Egyéb szakértői vélemény
– Szakhatósági iratok
– Rendőrségi igazolás
– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve
– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vezetői engedély
– Tachográf adatlap
– Díjfizetés igazolása
– Menetlevél
– Fuvarlevél
VI.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok
– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– Hagyatékátadó végzés
– Gyámhatósági rendelkezés
– Öröklési bizonyítvány
– Lemondó nyilatkozat
– Meghatalmazás
– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
– Átruházó nyilatkozat
– Azonosítási adatlap
– Aláírási címpéldány
– Adásvételi szerződés
– Forgalmi engedély
– Törzskönyv
– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
– Üzemben tartói szerződés vagy okirat
– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat
– Közjegyzői okirat
– Munkáltatói nyilatkozat
– Bérleti- vagy lízingszerződés
– Szerződés gépjármű kölcsönadásról
– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)
– Bontási igazolás
VI.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok
– Javítási árajánlat
– Javítási számla
– Audatex kalkuláció
– Eurotax kalkuláció
– Munkalap
– Garanciajegy
– Fotó
– Bankszámlakivonat
– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– Szervizkönyv
– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmas- ságáról
VI.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.
VI.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a biztosított kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.
VII. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):
VII.1. A kár
VII.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;
VII.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő
károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;
VII.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezik;
VII.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezik, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;
VII.1.5. a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben vagy tartozékokban ke- letkezik;
VII.1.6. az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszavezethető ok miatt következett be;
VII.1.7. a lejárt forgalmi engedéllyel közlekedő, a forgalomból kivont gépjárművekben keletkeztek;
VII.1.8. következményi kár;
VII.1.9. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következett be;
VII.1.10. máshonnan megtérül.
VII.1.11. ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biz- tosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meg- haladta a 0,5 mg/l értéket.
VII.1.12. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:
– a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére, vagy
– a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az „Egyenetlen úttest” figyelmezte- tő táblával (KRESZ 16. § (1) i pont – 76. ábra) vagy az úthibákra más módon figyelmeztető táblákkal, jelzésekkel.
VIII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI
VIII.1. Kár esetén a káreseményt az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben (továbbiakban: ÁVF) írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.
VIII.2. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
VIII.3. Nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a biztosítási esemény során sérült biztosított vagyontárgyra vonatkozóan egyéb biztosítási szerződés (pl. casco) terhére a biztosított részesült-e biztosítási szolgáltatásban vagy a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő szervtől a bejelentett biztosítási esemény vonatkozásában vett-e fel kártérítést vagy van-e kártérítési/ biztosítási szolgáltatás iránti igényérvényesítés folyamatban.
VIII.4. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.
VIII.5. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.
VIII.6. Változásbejelentési kötelezettség
VIII.6.1. A szerződő/biztosított 5 munkanapon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.
VIII.6.2. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű haszná- lót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről és tőle megkövetelni azok betartását.
VIII.6.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele- zettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
zésében.
IX. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhat- nak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz for- dulhat tanácsért.
X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
X.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező műszaki meghibásodást, üzemzavart a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.
Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) fog- laltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:
a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotá- ban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;
b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt;
c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a biztosí- tási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a biztosítási esemény ennek következménye;
d) a fenti személyek valamelyike a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértette;
e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbizton- ság követelményének;
f) a kárt a gépjármű túlterhelése vagy a rakomány szakszerűtlen rögzítése és annak elmoz- dulása okozta;
g) a kár az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítá- sa, szerelése miatt következett be;
h) a kár a gépjármű jogszerű vezetőjének közlekedési szabálysértésével összefüggésben keletkezett.
X.2. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.
X.3. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.
X.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvényes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő/biztosított vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.
X.5. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének kár időpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.
X.6. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről és tőle megkövetelni azok betartását (lásd VIII.6.3.) és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be, úgy a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatási kötelezettség alól.
XI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint kiterjed mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/biztosítottat.
XII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
XII.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.
XII.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
XII.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.
XII.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.
XIV. EGYEBEK
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.
XV. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
XV.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.3. pont).
Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.
Generali Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx