Holiday Casco
Holiday Casco
Határozott idejű személygépkocsi casco szerződési feltétel Módozat: 282
1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A felek jogviszonyára a biztosítási szerződés, a szabályzat, valamint a hatályos magyar jogszabályok, kiemelten a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
2. TERÜLETI HATÁLY
A szerződés területi hatálya: Európa, valamint Törökország teljes területe.
2.1 A területi hatály szűkítése. A szerződés területi hatálya nem terjed ki a volt Szovjetunió tagállamainak területére, kivéve ezek közül az Európai Unió tagállamait.
3. A SZERZŐDÉS ALANYAI
3.1 Biztosító
Az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76- 78.) (a továbbiakban: biztosító) a casco biztosítási szerződés alapján – a szerződésben meghatározott módon és esetekben – forintban megtéríti a biztosított járműben, annak biztosítási fedezettel rendelkező alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kárt, valamint jelen alapbiztosítás alapján egyéb szolgáltatásokat nyújt.
3.2 Biztosított a jármű tulajdonosa.
3.3 Szerződő a jármű tulajdonosa, vagy más olyan személy, akinek a jármű megóvásához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
4. A BIZTOSÍTOTT JÁRMŰ
A biztosító csak magyar hatóság által forgalomba helyezett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott járművekre vállal kockázatot. A biztosító nem vállal kockázatot:
– közúti személyfuvarozás (taxi),
– gépkocsi-kölcsönzés (Rent a car) céljára használt járművekre. Gépkocsi kölcsönzésnek minősül a jármű ellenérték fejében történő kölcsönadása. A jármű egy évnél hosszabb időn keresztül tartó lízingbe vagy tartós bérbe adása e szerződés szempontjából nem számít gépkocsi kölcsönzésnek.
A biztosító nem vállal kockázatot továbbá arra a gépjárműre, amelyet saját maga, vagy más biztosító totálkárossá (7.2.1 pont) minősített, illetve a gépjárműben keletkezett kárt totálkárként rendezte.
4.1 A jármű az ajánlaton rögzített állapotban és részletezett felszereltséggel van biztosítva. A biztosítás nem terjed ki a jármű üzem- és kenőanyagaira.A biztosítás nem terjed ki a járműről leszerelt, kiszerelt állapotban lévő alkatrészekre.
4.1.2 Nem biztosíthatók azok a felszerelések, amelyek használatát hatósági előírás tiltja.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
5.1 Töréskár
A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, vagy sérülés.
5.2 Önálló üvegkár
a biztosított járműnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illetve sérülés. A fedezet nem terjed ki az ablaküvegen elhelyezett igazolások, dokumentumok, bizonylatok (pl.: autópálya-matrica) pótlásából eredő költségekre.
5.3 Elemi kár
a biztosított jármű tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatúnak regisztrált földrengés, földcsuszamlás, kő és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által keletkezett károsodása.
Azonos káridőpontban bekövetkező árvíz- vagy földrengéskár esetén a kifizethető kártérítés mértékének maximuma Társasági szinten kettőmilliárd forint. Ha az összkár meghaladja a kettőmilliárd forintot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a kettőmilliárd forint és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.
6. KOCKÁZATKIZÁRÁS
Nem minősül biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg azokat a károkat:
– amelyek a járművet verseny, vagy az arra való felkészülés résztvevőjeként érték,
– amelyek nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, ablaktörlő általi üveg karcolás, hűtőrendszer rendellenes működése, anyagfáradás, anyaghiba, stb.),
– amelyek a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkeztek,
– amelyeket gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított járműben történő szállítása idézett elő, vagy súlyosbított,
– amelyeket atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás idézett elő,
– amelyek környezetszennyezés hatására keletkeztek,
– amelyek biológiai fegyver által okozottnak minősülnek,
– amelyek népi megmozdulások (tüntetés, sztrájk, felkelés, stb.) vagy külső háború, invázió, külföldi ellenség támadása, fegyveres zavargás következtében keletkeztek, tekintet nélkül arra, hogy volt-e hivatalos hadüzenet
– amelyek polgárháború, felkelés, lázongás, terrorizmus, politikai puccs, forradalom, sztrájk vagy polgári mozgalom következtében keletkeztek
– amelyek „különleges jármű” munkavégzése közben, vagy közlekedésre előkészítése során következtek be.
Különleges járműnek tekintjük azt a járművet, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével, a személy illetve áruszállításon kívül más munka végzésére is képes. (Pl.: daru vagy leengedhető hátfal, vagy billenő plató segítségével rakodás, tolólappal hókotrás, vízszivattyúval tűzoltás, stb.)
7. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
7.1. Helyreállítási költségek térítése
7.1.1. Amennyiben a gépjármű első forgalomba helyezésének időpontjától a káresemény időpontjáig hat hónap vagy annál hosszabb idő telt el, a biztosító a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások magyarországi hivatalos márkaszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét az alábbi szabályok figyelembevételével téríti meg.
7.1.1.1. Alkatrészköltségek térítése: Jelen szerződés értelmében a biztosító a káresemény időpontjában érvényes magyarországi AUDATEX kárszámítási program alapján kalkulált alkatrészköltség 90 %-át téríti meg.
7.1.1.2. Munkadíj költségek térítése:
A biztosító a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások helyreállításának munkaidő szükségletét a káresemény időpontjában érvényes magyarországi AUDATEX kárszámítási program alapján állapítja meg.
7.1.2. Amennyiben a gépjármű forgalomba helyezésétől a káresemény időpontjáig hat hónapnál rövidebb idő telt el, a biztosító a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások magyarországi hivatalos márkaszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét téríti meg. Amennyiben a helyreállítás nem márkaszervizben történik, a biztosító a javítás magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő számlával igazolt költségét téríti meg. A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megállapodást köthetnek.
A biztosító az egységként cserélt - értéket képviselő, sérült alkatrész használati értékét levonhatja a kárösszegből.
Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségét téríti meg. A karosszéria teljes fényezésének költségét a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azt a gyári javítási technológia előírja.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított járműben keletkezett értékcsökkenésre.
A biztosító szolgáltatása ÁFA, vagy egyéb közteher visszatérítésére, vagy meg nem fizetésére jogosult biztosított esetében a helyreállítási költségek ÁFA-val, vagy egyéb közteherrel csökkentett értékére vonatkozik.
7.2 A jármű pótlási értékének térítése (totálkár esetén)
7.2.1 A totálkár fogalma
Totálkáros a biztosított jármű, ha biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek (ideértve a 7.3.1. pont szerinti költségeket is) és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan.
7.2.2 A pótlási érték fogalma
A pótlási érték a járműnek a káresemény időpontja szerinti, a gyártás óta bekövetkezett értékmódosító tényezők figyelembevételével, az érvényes magyarországi EUROTAX katalógus alapján hivatalos magyarországi fizetőeszközben megállapított belföldi piaci értéke.
Amennyiben az adott típus a magyarországi EUROTAX katalógusban nem szerepel, abban az esetben a biztosító a műszaki paraméterei tekintetében hozzá legközelebb álló gépjármű magyarországi EUROTAX katalógus szerinti értéke alapján állapítja meg a pótlási értéket.
7.2.3 A szolgáltatás totálkár esetén
A biztosító a járműnek a maradványértékkel (a roncs értékével) csökkentett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhető.
7.3 Egyéb szolgáltatások
7.3.1 A sérült jármű szállítása, tárolása
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült jármű indokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével felmerült költségek számlával igazolt összegét.A mentési, szállítási, tárolási költség nem haladhatja meg a szerződő által fizetett biztosítási díj háromszorosát.
7.4 Mentesülés a kártérítés alól
7.4.1 Szándékosság, súlyos gondatlanság
Mentesül a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt
– a szerződő vagy a biztosított, vagy azok közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§/b),
– a szerződő vagy a biztosított jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a járművek mozgatását, kezelését, felügyeletét, karbantartását, illetve ezek irányítását végző, vagy egyébként vezető állású alkalmazottja (tagja) vagy megbízottja
jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
7.4.2 A súlyos gondatlanság fogalmának meghatározása Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár különösen, ha:
– a járművet a 7.4.1 pontban felsorolt személyek, illetve ezek beleegyezésével más személy, az adott járműkategóriára érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, kábítószeres vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezette.
– szakszerűtlen üzemeltetés okozta, (Szakszerűtlen üzemeltetésnek minősül többek között az is, ha a gépjárművel az azt ért mechanikai sérülés bekövetkezését követően úgy közlekednek tovább, hogy nem győződtek meg arról, hogy a sérülés következtében további károsodás veszélye nem áll fenn.)
– a jármű a biztosítási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt, és ez az állapot oka volt a biztosítási esemény bekövetkezésének,
– a tűzrendészeti előírásokat súlyosan megsértették.
7.4.3 Tájékoztatási kötelezettség megszegése Amennyiben a biztosított, szerződő a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket illető közlési kötelezettségét megszegi, a biztosító kártérítési kötelezettsége
nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Az adatközlési, változás-bejelentési kötelezettség megsértésének minősül különösen, ha a biztosítási ajánlaton, engedélyezési adatlapon a szerződő, biztosított által közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy az ajánlat, illetve engedélyezési adatlap kitöltése során a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges adatokat hallgat el a szerződő, illetve biztosított.
A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény minden olyan adat, információ, amelyet az ajánlat, engedélyezési adatlap, illetve a biztosítási szerződés létrejöttéhez szükséges egyéb, a szerződő, biztosított által aláírt nyomtatvány tartalmaz.
8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított és a szerződő köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni és a helyreállítás, illetve pótlás során a biztosító kárenyhítési célzatú iránymutatásait betartani.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
Kár esetén az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káreseményenként a szerződésben vállalt nagyságú összeget a biztosított maga viseli.
9.1 Az önrészesedés mértéke
A választható önrészesedési csoportok:
– Önrészesedés a kár 30%-a, de legkevesebb 100000 Ft.
– Önrészesedés a kár 30%-a, de legkevesebb 200000 Ft. A biztosító a szerződésben vállalt minimális önrészesedési összeget (100000, 200000, -Ft) nem veszi figyelembe
– önálló üvegkár (5.2),
– kármegelőzési céllal végzett zárjavítás, vagy -csere esetén, amennyiben arra biztosítási esemény bekövetkezése miatt kerül sor.
9.2 Az önrészesedés növekedése
Amennyiben a biztosított járművet olyankor éri kár, amikor azt a szerződő által nem engedélyezett életkorú személy vezette, a biztosító az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 80%-át fizeti ki, kivéve, ha a kár bekövetkeztekor a járművet olyan személy vezette, aki ellen a jármű ellopása, vagy illetéktelen használata miatt a szerződő, vagy a biztosított feljelentést tett.
Ugyancsak az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 80%-át fizetheti ki a biztosító abban az esetben, amennyiben kétséget kizáróan megállapítja, hogy a szerződésben a szerződő, biztosított címeként megjelölt cím nem egyezik meg a szerződő állandó lakóhelyével, illetőleg székhelyével, telephelyével.
9.3 Amennyiben az önrészesedés növekedésének a 9.2 pont szerinti mindkét indoka egyidejűleg fennáll, a biztosító az önrészesedéssel csökkentett kárösszeg 60%-át fizetheti ki.
10. DÍJFIZETÉS
A biztosítási díj a teljes biztosítási időszakra előre, egy összegben fizetendő.
11. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztét követő két munkanapon belül írásban, azonosítható módon be kell jelenteni a biztosítónak.
Külföldön bekövetkezett kár esetén, a biztosító által kijelölt segítségnyújtó intézménynél kell a kárt bejelenteni.
A tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságon is be kell jelenteni. Lopáskár esetén a rendőrségen feljelentést kell tenni.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentéstől számított öt nap elteltéig köteles a sérült járművet változatlan állapotban tartani.
A kárigény elbírálásához be kell mutatni a biztosítónak minden olyan iratot, amely a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükséges. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége körében többek között köteles a biztosító által rendszeresített nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre a valóságnak megfelelően válaszolni. Amennyiben a biztosított a bejelentési kötelezettségének időben nem tesz eleget,
és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
12. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biztosító a sérült járművet a bejelentéstől számított öt munkanapon belül megszemlézi, a sérüléseket jegyzőkönyvben rögzíti, a javítás során szükség szerint pótszemlét tart.
A biztosító a kártérítési összeget 15 napon belül fizeti ki. A 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor a kárigény elbírálásához szükséges utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító teljesítési kötelezettsége ÁFA, vagy egyéb közteher visszatérítésére, vagy meg nem fizetésére jogosult biztosított esetében a kártérítési összeg ÁFA-val, illetve egyéb közteherrel csökkentett értékére vonatkozik.
A biztosító által megállapított kártérítési összegből először az ÁFA és egyéb közteher kerül levonásra és az így csökkentett összegből vonja le a biztosító az önrészesedést.
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény napjától számított 2 év alatt évülnek el.
13. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A szerződő az általa engedélyezett vezetők életkoráról az ajánlatban nyilatkozik. A biztosító a nyilatkozatot is figyelembe véve állapítja meg a biztosítás díját.
A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt köteles az alábbi változásokat 5 napon belül írásban bejelenteni a biztosítónak:
– lakhely (telephely), levelezési cím változását,
– a lehetséges vezetők körének megváltozását,
– a jármű rendszámának, alvázszámának változását,
– a jármű felszereltségének változását,
– a jármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási szerződés, illetve egyéb igazolás bemutatásával),
– a jármű forgalomból való kivonását,
– a járművel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személyfuvarozói (taxi) tevékenység vagy bérgépkocsiként (Rent a car) való üzemeltetés megkezdését. Bérgépkocsiként történő használatnak minősül a gépkocsi ellenérték fejében más részére való kölcsönzése.
14. A SZERZŐDÉS TARTAMA
14.1 A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 00 órájakor megkezdődik, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezett, és a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg az átvett díjat a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázza.
A szerződő felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének a fentiektől eltérő időpontjában is.
14.2 Biztosítási időszak
Jelen szerződés határozott időre szól. A biztosítási időszak az ajánlaton feltüntetett időpontig tart.
14.3 A szerződés megszűnése
14.3.1 Érdekmúlás
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a változás napján megszűnik.
Amennyiben az érdekmúlás jelen szerződés szerinti biztosítási esemény következménye, a biztosítót a díj a biztosítási időszak végéig megilleti. Ha az érdekmúlás nem a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény következménye, a biztosító addig a napig követelheti a díjat, amely napon a kockázatviselése megszűnt.
Jelen szerződés vonatkozásában érdekmúlásnak minősül, amennyiben a gépjármű a biztosítási esemény következtében oly mértékben sérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan (totálkár).
14.3.2 A jármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés
Ha a biztosított járművet személyszállító taxiként, vagy bérgépkocsiként (Rent a car) helyezik üzembe, akkor a szerződés az újbóli üzembe helyezés napján megszűnik.
15. VISSZAKÖVETELÉSI JOG
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
Nem él a biztosító a visszakövetelés jogával, ha a járművet a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított engedélyével használták, kivéve, ha:
– a járművet kábítószeres vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették,
– a biztosítási eseményt jogellenesen és szándékosan okozták,
– a bekövetkezett biztosítási eseményért olyan személy felelős, akit a biztosított járművel kapcsolatos javítással, karbantartással vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg, és a munkát nem a biztosított műhelyében (telephelyén) végezték.
ADATVÉDELEM
Az UNIQA Biztosító a biztosítási titok tekintetében a Biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. értelmében jár el.
Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
A biztosított és a szerződő tudomásul veszi és az ajánlat aláírásával hozzájárul, hogy a biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adataikat, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó adatokat számítógépes nyilvántartásba vegye és azokat a biztosító által megbízott külföldi adatkezelőhöz továbbítsa. A biztosított és a szerződő hozzájárul továbbá, hogy a biztosított gépjármű adatait, a szerződésben rögzített személyes adataikat, illetőleg a biztosítási szerződésben a biztosító teljesítési kötelezettségére
vonatkozó, továbbá a biztosítási eseménnyel kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási szolgáltatások teljesítésében (így különösen a kárfelmérésben, kárrendezésben, segítségnyújtásban és a szerződésben vállalt egyéb szolgáltatások végzésében) közreműködő szerződéses – a biztosítás törvény alapján jogszerűen kiszervezett tevékenységet végző – megbízottai részére továbbítsa.
A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos panaszokkal az UNIQA Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága foglalkozik.
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.
Telefon: 000-0000 • Fax: 000-0000
A szerződő észrevételeivel, panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, vagy a békéltető testülethez, végső soron bírósághoz is fordulhat.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1088 Budapest, József krt. 6.