VESTA Q

„Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” pályázatban (továbbiakban MNB Pályázati kiírás) rögzített szigorú keretrendszer mentén alakítottuk ki. Ez garantálja az ügyfelek számára, hogy egy könnyen érthető, összehason- lítható, a lakástulajdon értékének biztonságát erősítő szerződést köthesse- nek otthonukra. A termék koncepciója biztosítja az egyes biztosítók ha- sonló termékeinek egységes feltételek melletti összehasonlíthatóságát, az ügyintézési határidők kiszámíthatóságát.

Jelen ügyféltájékoztató azzal a céllal készült, hogy megkönnyítse a biztosí- tás legfontosabb jellemzőinek megismerését, hogy rövid és közérthető for- mában nyújtson áttekintést a biztosítási szerződéssel kapcsolatos legfonto- sabb tudnivalókról. A benne foglalt tájékoztatás azonban nem teljes körű, több helyen csak a legfontosabb tulajdonságokat emeli ki összefoglaló jelleggel, éppen ezért jelen tájékoztató nem helyettesíti a vonatkozó GB541 jelű Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (továbbiakban: otthonbiz- tosítás) általános szerződési feltételének alapos áttanulmá- nyozását! Ezzel együtt reméljük, hogy hasznos információk- kal szolgál a biztosítás legfontosabb jellemzőinek megisme- résében.

Kinek ajánljuk az otthonbiztosítást?

Legtöbbünk esetében általánosan igaz, hogy otthonunk, az otthonunkban tárolt értékeink vagyonunknak egy igen meghatározó részét képviselik.

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13935/1 – Hatályos 2021. április 2-ától visszavonásig.

Az otthonbiztosítás kötése azon természetes személyek számára javasolt, akik azt szeretnék, hogy az otthonukban, az ott található értékeikben egy esetleges káresemény – mint például betörés, árvíz, vihar, tűz, földrengés,

robbanás stb. – következtében keletkező anyagi káraik önrész nélkül, magas szolgáltatási tartalommal megtérítésre kerüljenek. Éppen ezért ezen otthonbiztosítás kötése általánosan ajánlott minden állandóan lakott in- gatlan tulajdonos számára, ugyanakkor ajánlott mindazoknak is, akik a lakás, az ingatlan és az ingóságok megóvásában érdekeltek.

Mire terjed ki az otthonbiztosítás, és milyen szolgáltatásokat tartalmaz?

Az otthonbiztosítási termékünk alapcsomagból és az alapcsomag mellé vá- lasztható kiegészítő biztosításokból áll. Az alapcsomag az ingatlant, ingó- ságokat és értéktárgyakat veszélyeztető leggyakrabban előforduló károk be- következtekor nyújt anyagi segítséget. A biztosítási szerződés az ügyféltájé- koztatóban szereplő táblázat szerinti biztosítási fedezetekre köthető meg, a biztosító szolgáltatásának felső határát jelentő biztosítási összegekről is itt tájékozódhat.

A táblázatban szereplő kínálatunkból válogatva Ön igényeinek, egyéni el- képzeléseinek megfelelően állíthatja össze otthonának biztosítási védelmét. Választható kiegészítő biztosításaink sokoldalúan egészítik ki az alapcso- magot.

Fontos tudni, hogy a biztosítási összeg az a legmagasabb

érték, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán az ügy- félnek kifizethet. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a biztosítási szerződésben egy adott szolgálta- tásra külön limit, azaz felső korlát is megadásra került, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor ez a limitösszeg lesz a kifizethető kártérítés felső határa.

Kérjük, hogy a biztosító szolgáltatásainak részletesebb meg- ismerése érdekében alaposan tanulmányozza át a GB541 jelű Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szerződé- si feltételeinek biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó részeit.

Az otthonbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre nyújt fedezetet, illetve kínál Önnek szolgáltatásokat:

Pályázati csoportosítás	Szükséges fedezetek	Ajánlott fedezetek	Amire még szükség lehet	Biztosítási fedezetek	Szolgáltatás maximuma
Alapcsomag – Elemi károk	✔			Tűz	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Füst és koromszennyezés	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Robbanás	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Villámcsapás	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Villámcsapás másodlagos hatása	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Vihar	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Felhőszakadás	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Jégverés	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Hónyomás	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Árvíz	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Földrengés	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Idegen jármű ütközése	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Idegen tárgy rádőlése	biztosított vagyontárgy értéke
Alapcsomag – Alapkockázatok	✔			Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)	biztosított vagyontárgy értéke elfolyt víz 200 000 Ft/kár limit
	✔			Betöréses lopás, rablás, besurranás	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Rongálás, vandalizmus	biztosított vagyontárgy értéke
	✔			Üvegtörés	épület üvegezésnél épület biztosítási összege ingóságok üvegezésénél 150 000 Ft/kár
	✔			Felelősségbiztosítás	10 000 000 Ft/kár
Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek			✔	Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft érték felett)	biztosított vagyontárgy értéke
		✔		Készpénz	választható limit: 10 000 - 100 000 Ft/kár
			✔	Különleges üveg	biztosított vagyontárgy értéke, maximum 500 000 Ft
		✔		Dugulás-elhárítás költségei	választható limit: 20 000 - 100 000 Ft/kár
			✔	Építés-, szerelésbiztosítás	választható limit: 1 000 000 - 5 000 000 Ft/kár
		✔		Assistance szolgáltatás	100 000 Ft/kár
		✔		Épülettartozékok lopása	500 000 Ft/kár
		✔		Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk	választható limit: 50 000 - 500 000 Ft/kár
		✔		Graffiti	50 000 Ft/kár
		✔		Kerti bútor	választható limit: 50 000 - 500 000 Ft/kár
			✔	Kerti dísznövénybiztosítás	választható limit: 20 000 - 100 000 Ft/kár
			✔	Lábon álló növényzet biztosítása	választható limit: 20 000 - 100 000 Ft/kár
			✔	Hobbi- és kisállatbiztosítás	választható limit: 50 000 - 500 000 Ft/kár
			✔	Síremlék és kegyeleti biztosítás	biztosított vagyontárgy értéke
		✔		Elmaradt bérleti díj biztosítás	6 hónap, de maximum 500 000 Ft/kár
		✔		Elveszett okmányok pótlása	50 000 Ft/kár
		✔		Balesetbiztosítás	választható biztosítási összeg/biztosított: 200 000 – 2 000 000 Ft
Nem sztenderd kiegészítő fedezetek		✔		Baleseti csonttörés	választható biztosítási összeg/biztosított: 5 000 – 30 000 Ft
		✔		Baleseti ruhakár	választható biztosítási összeg/biztosított: 20 000 – 100 000 Ft
		✔		Baleseti kórházi ápolás	választható biztosítási összeg/biztosított: 20 000 – 100 000 Ft
		✔		Kórházi lopás	választható limit: 20 000 – 100 000 Ft/kár
		✔		Internetasszisztencia	10 alkalom/év
		✔		Orvosi asszisztencia	korlátlan
		✔		Második orvosi vélemény	korlátlan
		✔		Háztartásigép-biztosítás	választható limit: 50 000 – 500 000 Ft/kár
		✔		Adatmentés	50 000 Ft/kár
		✔		Iskolai lopás	választható limit: 20 000 – 100 000 Ft/kár
		✔		Autóról történő lopás	választható limit: 50 000 – 500 000 Ft/kár
		✔		Kockázatviselési hely kiterjesztése a világra	1 000 000 Ft/kár
		✔		Kártevők által okozott kár	választható limit: 50 000 – 500 000 Ft/kár
			✔	Kerékpár törése	választható limit: 50 000 – 500 000 Ft/kár
			✔	Moped törése	választható limit: 50 000 – 500 000 Ft/kár
			✔	Akváriumtörés	választható limit: 50 000 – 500 000 Ft/kár
			✔	Temetkezés	választható biztosítási összeg/biztosított: 200 000 – 400 000 Ft
			✔	Műtéti térítés	választható biztosítási összeg/biztosított (nagyműtét esetére): 100 000 – 300 000 Ft
			✔	Garázsban tárolt gépjárművek	biztosított vagyontárgy értéke
			✔	Vállalkozás célú vagyontárgyak	biztosított vagyontárgy értéke

Alapcsomag: Elemi károkra és Alapkockázatokra szól, az MNB Pályázati kiírásában meghatározott káreseményeik felsorolása mellett. A Biztosító a Pá- lyázati kiírás minimum tartalmi követelményeitől az ügyfél számára kedvezőtlenebbül nem tér el, de néhány esetben bővebb lefedettséget határoz meg azzal, hogy az Alapcsomag a Pályázati kiírás szerint meghatározott káreseményeken felül további kiegészítő fedezeteket nem tartalmaz.

Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek: tartalmilag minimum-követelményekkel nem rendelkeznek, elnevezésükben azonosak az MNB Pályázati kiírásban meghatározott elnevezésekkel.

Nem sztenderd kiegészítő fedezetek: az MNB pályázati kiírása szerint sem elnevezésében, sem tartalmában nem sztenderd egyedi kiegészítő fe- dezetek.

Szükséges fedezeteknek tekintjük azokat, amelyek egy lakás vagy ház biztosítottságához elengedhetetlenek, és amelyek nélkül biztosítási szerző- dés nem köthető, ezért ezek a fedezetek az alapcsomagba beépítésre kerültek.

Ajánlott fedezetek azok a választható kiegészítő biztosítások, amelyekre az igényfelmérés alapján Önnek szüksége lehet.

Amire még szükség lehet elnevezésű fedezetek közé soroltuk azokat a választható kiegészítő biztosításokat, amelyek egyedi igényként merülhet- nek fel az Ön részéről.

A biztosító az MNB pályázati kiírásban szereplő alábbi, elnevezésükben sztenderd fedezeteket külön kiegészítő biztosításban nem értékesíti: Lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk; Klímaberendezés biztosítás; Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása; Sporteszköz és sportfelszerelés; Kiterjesztett garancia; Okos eszközök biztosítás (beleértve okos otthon eszközök); Munkanélküliség biztosítás.

Bízunk benne, hogy a fenti táblázatoknak köszönhetően Ön valóban hasz- nos információkhoz jutott a fedezetek legfontosabb jellemzőit illetően. Kérjük, hogy részletesebb tájékoztatásért mindenképpen tanulmányozza át a vonatkozó biztosítási feltételeket!

Engedje meg, hogy a továbbiakban hasznos információkat osszunk meg Xxxxx.

Mi a biztosítási szerződés, a szerződés joga, illetve az alkalmazandó jog?

A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Ön pedig köteles a biztosítási díjat esedékességkor megfizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az általános és a különös biztosítási feltéte- lek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket. Az általános biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: biztosító) GB541 jelű Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Ott- honbiztosítás szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításokra alkalmaz. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az álta- lános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általá- nos biztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a különös biztosítá- si feltételek az irányadók. Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalma- zandók.

Mi a kockázatviselés kezdete?

A biztosító kockázatviselésének kezdete az a dátum, amikortól az ingatlan és/vagy az ingóság biztosítottnak minősül a már említett biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén. A kockázatviselés az ajánlatnak a biztosító ré- szére történt átadását követő nap 00 óra 00 percében kezdődik meg, ki- véve, ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként ennél későbbi dátum került megjelölésre. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap 00 óra 00 perce. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként ko- rábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak történt át- adását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap 00 óra 00 percét kell tekinteni.

Milyen időtartamú a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre. A biztosítási időszak ha- tározatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év. Határozatlan időtar- tamra kötött szerződés esetén az egy éves biztosítási időszak az, amelyre a biztosítási díj szól. Ön a biztosítási szerződést az első biztosítás évben csak

a biztosítási időszak végére, majd ezt követően a naptári negyedév végére a felmondási idő előtt mondhatja fel.

Milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítási díj a biztosítási időszakra, azaz a határozatlan tartamú biztosí- tások esetén egy évre vonatkozik. A díj megállapításának alapja a biztosí- tási összeg és a választott biztosítási fedezet. A kiegészítő biztosítások külön díj ellenében nyújtanak biztosítási szolgáltatást, így azok díjainak és az alapcsomag díjának összege lesz a fizetendő biztosítási díj. A díjfizetés- re, annak módjára és idejére vonatkozó szabályok a teljes szerződésre vo- natkoznak, ennek megfelelően a biztosító az alapcsomaggal egységesen kezeli a választott kiegészítő biztosításokat, valamint azok díját.

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A biztosítási időszakra meg- állapított díjat Önnek a választott gyakoriság szerint szükséges fizetnie, mely lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves díjfizetési gyakoriság. A biz- tosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítót a kockázatvise- lés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetést Ön különböző módokon teljesítheti. Élhet a csoportos beszedési megbízás, online bankkártyás fizetés és az átutalás kényelmes lehetőségével, de vá- laszthatja a postai csekken történő befizetést is.

Kérjük, szíveskedjen gondoskodni arról, hogy mind csoportos beszedés, mind átutalási megbízás esetében mindig álljon rendelkezésre megfelelő összeg a számláján, hogy az esetleg emelkedő biztosítási díjak ne okozza- nak problémát a díj fizetésénél, mert a megbízás megléte nem jelenti a fi- zetési kötelezettség teljesítését.

Bankkártyás, átutalásos vagy csekkes díjfizetés esetén mindig az esedékes- ség időpontjáig szükséges a fizetendő díjat megfizetni.

A díjfizetés módját és gyakoriságát a felek közös megegyezéssel a követ- kező díjfizetési gyakoriságra módosíthatják. Ez azonban azzal is járhat, hogy Ön az éves díjfizetési gyakoriságra tekintettel kapott díjkedvezményét a díjfizetés gyakoriságának megváltoztatása miatt elveszíti.

Mi az értékkövetés?

Annak érdekében, hogy az Önt megillető biztosítási szolgáltatás értékálló legyen, a biztosítási összegek évenkénti értékkövetésére kerülhet sor a biz- tosítási évfordulókor.

Ingatlanok esetében a biztosító az értékkövetés mértékét az új otthonbiz- tosítási szerződéseknél alkalmazott épület vagyoncsoport megfelelő kate- góriájához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alapján határozza.

Az ingatlantól eltérő többi vagyoncsoport biztosítási összege az érvényben lévő érték és a KSH fogyasztói index szorzata alapján kerül kiszámításra. Az értékkövetésről és annak mértékéről, valamint a díjváltozásról a biztosí- tó a szerződőt a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban érte-

síti. A biztosítási összeg értékkövetésére legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.

Amennyiben az értékkövetett biztosítási összeggel és a módosított biztosí- tási díjjal Ön nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére, vagy a naptári negyedév végére – 30 napos felmondási idő- vel – írásban felmondhatja.

Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesü- lésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van. A biz- tosító a feltételeiben kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (6:464.§) foglalt mentesülése- ket alkalmazza.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével meg- bízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c. a biztosított jogi személynek az általános szerződési fel- tételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Melyek az általános kizárások?

Kizárásnak nevezzük azokat az eseményeket, körülményeket, melyek bekövetkezte esetén a biztosító nem vállal fizetési kötelezettséget.

Az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkeztekor akkor sem téríti meg a károkat a biztosító, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valamelyike okoz károsodást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed:

– nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő események;

– háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károk.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy a szerződési feltételek szerint szol- gáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szol- gáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó ren- delkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyaror- szág, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasá- gi vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

A fentieken túl a különös biztosítási feltételek további kizá- rásokat is meghatározhatnak, ezért kérjük, figyelmesen ol- vassa el az otthonbiztosítás szerződési feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azokat a kizárásokat és korlátozá- sokat, amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés. A szer- ződési feltételekben ezen kizárások félkövér betűtípussal ki- emelt szövegezéssel szerepelnek.

Hogyan jelenthető be és mikor kerül kifizetésre a szolgáltatási/kárigény?

Kár-, illetve szolgáltatási igényét írásban a biztosító levelezési címén (1380

Budapest, Pf. 1049), társaságunk TeleCenterén a x00 0 000 0000 telefon- számon vagy interneten a xxx.xxxxxxxx.xx címen, valamint személye- sen bármely ügyfélszolgálati irodánkban jelezheti.

Fontos tudni, hogy a kárt mielőbb, de legkésőbb a káresemény észlelését követően tíz munkanapon belül szükséges bejelenteni. Ezt követően ameny- nyiben szükséges sor kerül a kárszemlére, és ezután kezdődhetnek el a hely- reállítási munkák. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a kárszemléig, illetve a bejelentéstől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy álla- potán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben szabad változtatni, mert lehetőséget kell nyújtani a kár okának, mértékének ellenőrzésére.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától számított 5 munkanapon belül esedékes. Amennyiben kár- szemlére van szükség, a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a kárszemle megtörtént, il- letve az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szerződő/biz- tosított kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 5 munkanapos teljesítési határidőbe a bizto- sító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtar- tam nem számít be.

Hogyan módosítható a biztosítási szerződés?

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosít- hatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. A módosító javaslat biztosító általi elfogadása esetén a módosítás a szer- ződő által megjelölt időpontban lép hatályba, de legkorábban a módosító javaslat biztosítóhoz való beérkezését követő nap 0 óra 00 percében, leg- később pedig a módosítási javaslat elküldését követő 120. nap 0 óra 00 percében.

Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot a kézhezvételt, biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Mikor és hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnése azt eredményezi, hogy a szerződés, il- letve az abban foglalt kétoldalú kötelezettségek megszűnnek. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

Évfordulóra, illetve naptári negyedévre történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek a biztosítási időszak végére, illetve a szerződő az első biztosítási évet követően naptári negyedév végé- re, azt legalább 30 nappal megelőzően külön indoklás nélkül írásban fel- mondhatja. Ez azt jelenti, hogy Önnek és társaságunknak is lehetősége van a biztosítási évfordulóra megszüntetni a biztosítási szerződést. Az első biz- tosítási évet követően azonban Ön élhet még azzal a lehetőséggel is, hogy nem a biztosítási időszak végére, hanem a naptári negyedév végére mond- ja fel a szerződést.

Érdekmúlás, lehetetlenülés

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkal- mazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjo- ga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedé- kes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést kö- vető harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

Díjnemfizetés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a telje- sítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés

A szerződés megszűnhet biztosítási esemény bekövetkezte miatt, például a házat elvitte az árvíz. Ebben az esetben a biztosítót az egész biztosítási idő- szakra járó díj megilleti, és a be nem fizetett díjat levonja a kártérítésből. Egyéb esetek

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért.

Az alapcsomag megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös biztosítási feltételekben szabályozottak szerint szűnnek meg. Egy adott kiegészítő biztosítás meg- szűnése azonban az alapcsomagot és a többi kiegészítő biztosítást – a kü- lönös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.

Adatkezelés, adatvédelem, panaszügyintézés vonatkozó tájékoztatást tartalmazó dokumentum

A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: „Tudnivalók”) jelen ügyféltájékoztató elválaszthatatlan részét képezi. Kérjük, olvassa el figyel- mesen ezen dokumentumot is!

Egyéb fontos tudnivalók, hasznos tanácsok

Fontos tudni, hogy a biztosítónak joga van értesülni minden, a szerződés létrejötte és a biztosítandó vagyontárgy biztosításának elvállalása szem- pontjából fontos információról, illetve körülményről. Amennyiben vala- miről csak a szerződéskötés után szerez tudomást, vagy ha ilyen változást jelentenek be hozzá, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül joga van javaslatot tenni szerződésmódosításra, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Abban az esetben, ha Ön a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre mindig figyelmeztetjük ügyfeleinket a módosító javaslat megtételekor.

Amennyiben Ön, a szerződés létrejöttét igazoló dokumentum kézhezvételék követően úgy dönt, hogy mégsem szeretné a biztosítási szerződést fenntartani, akkor erre külön indoklás nélkül 14 napon belül még lehetősége van.

Javasoljuk, válassza a csoportos díjbeszedési fizetési módot, mert így kényelmesen gondoskodhat biztosítása díjának ha- táridőre történő megfizetéséről.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a biztosítás akkor tölti be funkcióját, azaz a biztosító akkor fizeti meg a keletkezett kárt, ha a szerződés díjjal rendezett, vagyis amennyiben Ön rendszeresen és határidőre befizeti a biztosítása díját.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy otthonbiztosításának megkötése után bekövetkezhetnek olyan változások – pél- dául az ingatlan bővítése, korszerűsítése, illetve új, korszerű ingóságok beszerzése –, melyek miatt előfordulhat, hogy a biztosítási összeg infláció szerinti emelése nem elegendő mértékű. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében érdemes évente felülvizsgálni és amennyiben szükséges módosítani a biztosítási összeget.

Ingatlanjának eladásakor az adásvétel tényét kérjük, mielőbb jelezze kollé- gánknak, hogy tájékoztatni tudjuk a szerződéssel kapcsolatos további teen- dőkről.

Őszintén reméljük, hogy biztosítási termékünk elnyerte tet-

szését. További felmerülő kérdéseivel kérjük, forduljon biza- lommal biztosításközvetítőjéhez vagy ügyfélszolgálati mun- katársainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.

Egyéb rendelkezések és szabályok

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jö- vedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és oszta- lékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok:

1. A tájékoztatás a 2020. október 1-jén hatályos jogszabályokon alapul,

amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.

a. Természetes személyek esetén:

a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;

a/3. a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

2. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

Groupama Biztosító Zrt.

Társaságunk főbb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre. TeleCenter: x00 0 000 0000

Web: xxx.xxxxxxxx.xx

Online biztosításkötés: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx

Az OTP Csoport partnere

GB541 JELŰ VESTA Q MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS

A biztosítási szerződés alapján a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fede- zetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgál- tatást teljesíteni.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az álta- lános szerződési feltételeket.

A GB541 jelű Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás általános biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellen- kező szerződéses kikötés hiányában – a biztosító GB541 jelű otthonbiztosítá- si szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biz- tosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény, az ügyféltájékoztató és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden felté- telét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett, zálogkötelezett, zálogjogosult

1.A. Biztosító

Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000, Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

1.B. Szerződő

Az a természetes személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizeté- si kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerző- dő köteles a nyilatkozatok megtételére is.

1.C. Biztosított

Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös bizto- sítási feltételek tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.D. Kedvezményezett

Temetkezési, műtéti szolgáltatást és balesetbiztosítási kockázatot tartalma- zó biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult.

1.E. Zálogkötelezett

Jelzálog alapú kölcsön igénylése esetén a kölcsönügyletben szereplő sze- mély(ek), aki(k) a fedezetül szolgáló ingatlannak tulajdonosa(i), vagy tulaj- doni várományosa(i).

1.F. Zálogjogosult

A zálogjogosult (hitelező) az a személy, akit megillet a zálogtárgyon fenn- álló kielégítési jog. A zálogjogosult a biztosíték jogosultja, ha a zálogköte- lezett nem teljesíti a zálogszerződésben foglaltakat, akkor a zálogjogosult

követelheti az e szerződésben foglalt azon vagyontárgyakat, amelyre a kö- vetelése, terhelési joga fennáll.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.A. A szerződés létrejötte

A biztosító, illetve amennyiben a szerződés megkötésében biztosításközve- títő működik közre a biztosításközvetítő, a szerződő által adott válaszok (igényfelmérés) alapján meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biztosítotti adottságokat, igényeket, és annak megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. A szerződés megkötésére irányuló biztosítási ajánla- tot a biztosítóval szerződő fél teszi.

Amennyiben az igényfelmérés alapján fennálló valamely igényre a biztosító nem nyújt biztosítási védelmet, úgy arról a biztosító illetve amennyiben a szerződés megkötésében biztosításközvetítő működik közre a biztosítás- közvetítő figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet és az ügyfél döntése, hogy az ajánlatot a szűkített formában elfogadja-e.

A biztosító az igényfelmérés során meg nem nevezett kiegészítő kockázat- ra vonatkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.

A szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől szá- mított öt munkanapon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon a biztosítási szerződés létrejöttéről kötvény kiküldésével értesíti. A szerződő a kötvény kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a szer- ződést indoklás nélkül felmondhatja.

2.A.a. Írásbeli ajánlattal kezdeményezett szerződéskötés

A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számí- tott 15 napon belüli időszak.

A szerződés az ajánlat szerinti tartalommal az ajánlatnak a biztosító részé- re történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatel- bírálási idő alatt kötvényt állít ki.

2.A.b. Elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezett szer- ződéskötés

A szerződő a biztosítási szerződés megkötését elektronikus úton tett aján- lattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számí- tott 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válásától számított 15 napon belüli időszak. A biz- tosító köteles a szerződő ajánlatának megérkezését elektronikus úton ké- sedelem nélkül visszaigazolni.

A szerződés az ajánlat szerinti tartalommal az ajánlatnak a biztosító szá- mára történő hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenőleges ha- tállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.

2.A.c. Telefon útján tett ajánlattal kezdeményezett szerződés- kötés

A szerződő a szerződés megkötését telefon útján tett szóbeli ajánlattal kez- deményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válásától számított 15 napon belüli időszak.

A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító szá- mára történő hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet iga- zolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.

2.X.x. Xxxxxxxxxx való eltérés, biztosító kifejezett nyilatkoza- ta nélkül létrejött szerződés

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lénye- ges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.

A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a bizto- sító az ajánlatra, írásbeli úton tett ajánlat esetében annak beérkezésétől, elektronikus úton és telefon útján tett ajánlat esetében annak biztosító szá- mára történő hozzáférhetővé válásától, számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal írásbeli ajánlat esetében az aján- latnak a biztosító számára történt átadása időpontjára, elektronikus úton és telefon útján tett ajánlat esetében annak biztosító számára történő hozzá- férhetővé válás időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő el- teltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek le- hetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyil- vánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szük- séges.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kér- désben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biztosí- tó a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.B. A felek közötti kapcsolattartás szabályai

a. Amennyiben a szerződő a biztosítóval elektronikus ügyintézésben álla- podik meg, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási szerződés lét- rejöttével, kezelésével és annak esetleges megszűnésével, megszünteté- sével, valamint a biztosítási szolgáltatási, illetve kárrendezési igénnyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot, tájékoztatást, a biztosítási díj módosulásáról szóló értesítést, illetve minden egyéb nyilatkozatot – ahol az erre vonatkozó jogi szabályozás azt lehetővé teszi – elektronikus úton (e-mail üzenet formájában a szerződő által megadott e-mail címre), mi- nősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátva küldje meg.

A biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi az ügyfél részére.

A szerződő hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerződő e-mail címét

és mobiltelefonszámát a fentiek teljesítéshez felhasználja és ebből a cél- ból ezen elérhetőségi adatokat kezelje.

Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az alá- író minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonsá- gú elektronikus bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.

b. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt siker- telen, mert azt a címzett az általa megadott elérhetőségen nem vette át („nem kereste, „ismeretlen”, „elköltözött).

c. A szerződő levelezési címként csak magyarországi lakcímet adhat meg.

3. A kockázatviselés kezdete

A kockázatviselés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadását követő nap 00 óra 00 percében kezdődik meg, kivéve, ha az ajánlaton a kocká- zatviselés kezdő időpontjaként ennél későbbi dátum került megjelölésre. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosí- tónak történt átadását követő nap 00 óra 00 perce. Amennyiben az aján- laton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltün- tetésre, mint az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak történt átadá- sát követő nap 00 óra 00 percét kell tekinteni.

A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc. A biztosító koc- kázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

A biztosító az adott biztosítottra vonatkozóan, a kockázatba kerülés kezdő napjától számított 6 hónap várakozási időt köt ki temetésbiztosításnál, to- vábbá műtéti térítésnél, ha a biztosítotton betegségből eredően műtétet hajtanak végre.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre. A biztosítási tartamot a biztosítási szerződés (kötvény) tartalmazza.

4.B. A biztosítási évforduló

A biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény) tartalmazza, amely a szerző- dés létrejöttekor megadott kockázatviselés kezdetének időpontjával meg- egyező hónap, nap. Szerződés átdolgozása esetén a biztosítási évforduló nem változik.

4.C. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év.

5. A biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási kockázat jelentős növekedése (5.B. pont), valamint a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés általános szerződési felté- teltől való lényeges eltérése (2.A.d. pont) esetén, a szerződés a vonatkozó pontban meghatározott feltételek szerint módosítható.

5.A. Közös megegyezéssel történő módosítás

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.

A módosító javaslat biztosító általi elfogadása esetén a módosítás a szerződő által megjelölt időpontban lép hatályba, de legkorábban a módosító javaslat biztosítóhoz való beérkezését követő nap 0 óra 00 percében, legkésőbb pedig a módosítási javaslat elküldését követő 120. nap 0 óra 00 percében. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot a kézhezvételt, biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5.B. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzés- től számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosításá- ra, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

A biztosító lényeges körülménynek tekinti különösen a biztosítási ajánlaton feltüntetett adatokat, az igényfelmérés során feltett kérdésekre adott vá- laszokat, amelyet az ajánlati dokumentáció tartalmaz.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meg- határozott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei Az alapcsomag megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös biztosítási feltételekben

szabályozottak szerint szűnnek meg. Az adott kiegészítő biztosítás meg- szűnése az alapcsomagot és a többi kiegészítő biztosítást – a különös biz- tosítási feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény be- következett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt (ideértve a szerződő tulajdonjogának megszűnését is), a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerző- dés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkal- mazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbe vevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjog- gal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idő- pontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetem- legesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, 30 napos határidő- vel felmondhatja.

A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 11.A. pontjában leír- taknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos változásokat. Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a felek jogaira és kötelezettségeire az 5. pontban foglaltak az irányadók.

6.B. Rendes felmondás

6.B.a. Biztosító általi felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a biztosító írásban, a biztosítási idő- szak végére, 30 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatja.

Ha a biztosító a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvénytelensé- gét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.

6.X.x. Xxxxxxxx általi felmondás

6.B.b.1. Biztosítási időszak végére történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a szerződő írásban, a biztosítási idő- szak végére, 30 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatja.

Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak

végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondást a biztosító a nap- tári negyedévre történő felmondásnál leírtak alapján érvényesíti.

6.B.b.2. Naptári negyedév végére történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a szerződő írásban, az első biztosí- tási évet követően a naptári negyedév végére, 30 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatja.

Abban az esetben, ha a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül vagy nem a naptári negyedév végére, hanem korábbi idő- pontra mondja fel a szerződést, a felmondás csak a következő naptári ne- gyedév végével vagy a biztosítási időszak végével (az ott leírt szabályok alapján) hatályosul, attól függően, hogy mely időpont a korábbi. Erről a biz- tosító a szerződőt írásban, postai, illetve az e-mail címmel rendelkező ügy- feleket elektronikus úton egyaránt tájékoztatja.

6.C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás el- küldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írás- ban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díj- követelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a meg- szűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (re- aktiválási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.

6.D. Közös megegyezés

A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A szerződés megszüntetését bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a megszüntetésre vonatkozó javaslatot nem fo- gadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

6.E. Egyéb

6.E.a. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosított vagyontárgy meg- semmisül, vagy olyan mértékben károsodik hogy javíthatatlan, akkor a ká- rosodott vagyontárgyra vonatkozóan a szerződés vagy annak megfelelő része is megszűnik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától.

6.X.x. Xxxxxxx esetek

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben, ha a biztosított vagyontárgy – például nem biztosítási esemény következtében – megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy javíthatatlan, akkor a károsodott vagyontárgyra vonatkozóan a szerződés vagy annak megfelelő része is megszűnik a káro- sodás időpontjától.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.A. Biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg.

A biztosító úgy alakítja ki a díjstruktúrát, hogy a már szerződött Vesta Q Mi- nősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással rendelkező ügyfelek nem ke- rülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe az új otthonbiztosítási szerződést kötő ügyfeleknél.

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Ha a biztosított belép a szer- ződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjakat is – megtéríteni.

A biztosító a biztosítás díját a biztosítási időszakra állapítja meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződés éves díjfizetési gyakoriságú, azonban a szerződő ettől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is választhat.

A folytatólagos díj fizetése történhet csoportos beszedési megbízással, online bankkártyás fizetéssel, átutalással vagy postai csekken történő befizetéssel. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfi- zetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkal- mazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt követke- zett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonhatja.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

Amennyiben a szerződés megszűnik és az időarányos díjnál több díjat fi- zettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.

7.B. Befizetett díjak kezelése

A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamat- mentesen visszafizeti a szerződő részére.

7.C. Díjfizetés módosítása

A díjfizetési mód, illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szerző- dés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható.

7.D. Díjkedvezmények, minimáldíj

A szerződő a biztosítási díjból díjkedvezményre jogosult az 1. számú mel- lékletben feltüntetett esetekben, azonban a szerződésre fizetendő éves díj nem lehet alacsonyabb, mint a minimáldíj mértéke. A díjkedvezményeket és a minimáldíj mértékét a 1. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben feltüntetett kedvezmények és minimáldíjak visszavonásig érvényesek. Amennyiben a kedvezmények, azok igénybevételének módja, valamint a minimáldíj mértéke változik, azt a mindenkor hatályos GB541 jelű Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szerződési feltétel tartalmazza. A szerződési feltétel megtalálható a xxx.xxxxxxxx.xx oldalon is.

A biztosító a változásról a szerződőt, a változást megelőzően az értékköve- tésről szóló értesítőlevélben tájékoztatja.

7.E. Pótdíjak

A szerződő pótdíj fizetésére kötelezhető csekkes díjfizetés esetén, melynek mértéke 10%.

8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit a szerződő határozza meg.

A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni vala- mely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új álla- potban való beszerzésének értéke erejéig.

Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett bizto-

sítási díj és a vagyontárgy új értéke alapján számított biztosítási díj külön- bözetének visszatérítésére.

Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyí- tott arányában köteles megtéríteni.

Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító le- hetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása az erre rendszeresített egyszerűsített ingóságlista alapján történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési folya- matban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. Amennyiben a szer- ződő nem kíván élni az egyszerűsített ingóságlista megadásával, az ingó- ságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. Ha a biztosítási szerződésben a biztosítási eseményenkénti szolgáltatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biz- tosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.

Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biz- tosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

9. Az értékkövetés szabályai

A biztosítási összeg és biztosítási díjak egyidejű módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót legalább 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

A biztosítási összeg és a biztosítási díj egyidejű módosítására első alkalom- mal a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd éven- te, a biztosítási évforduló napjának hatályával.

Amennyiben a szerződő a biztosítási összeg és/vagy a biztosítási díj módo- sítását nem fogadja el, jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítá- si évforduló végére, vagy a naptári negyedév végére 30 napos felmondási idővel felmondani.

Amennyiben a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző harmincadik napig a biztosítási szerződést nem mondja fel, úgy a biztosítási összeg és a biztosítási díj módosítása a szerződő részéről elfogadottnak minősül és a szerződés az írásbeli értesítésben foglaltak szerint módosul.

Abban az esetben, ha a szerződő hallgatása miatt módosul a szerződés a biztosító javaslata alapján a következő biztosítási évre, de utóbb a szerző- dő igazolja, hogy önhibáján kívül (pl. nyilatkozattételre képtelen állapot 30 napon túli fennállása; tartós, 30 napon túli külföldi tartózkodás) nem tu- dott élni felmondási jogával és a módosítást nem fogadja el, úgy a tartós akadályoztatás igazolása mellett a felek közös megegyezéssel megállapod- hatnak a szerződés megszüntetéséről.

9.A. Biztosítási összegek módosítása

A biztosítási összeg reálértékének megőrzése, tehát a vagyontárgyak újra- építési, illetve újrabeszerzési értékének követése érdekében a felek megál- lapodnak a biztosított vagyoncsoportok és biztosítási szolgáltatások (bizto- sítási összegek) következő biztosítási időszakra vonatkozó módosításáról.

9.A.a. Ingatlanhoz tartozó vagyoncsoportok esetén

Ingatlannak minősül a főépület, melléképület, kerti építmény, medence, napelem, napkollektor, hőszivattyú vagyoncsoportban megadott vagyon- tárgyak. Ajánlott négyzetméterárat a biztosító a főépületre, a melléképü- letre és a tárolóra határoz meg. A többi vagyoncsoportnál a főépület aján- lott értékének változását kell figyelembe venni.

9.A.b. Ingatlantól eltérő vagyoncsoportok esetén

A biztosítási összeg módosításának alapja a KSH által a módosítás alkalma-

zását (biztosítási évforduló előtti 3. hónap) megelőző 6 hónapon keresztül havonta közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”-ek átlaga.

9.B. Biztosítási díjak módosítása

Az I. Általános biztosítási feltételek 9.A. pont szerinti biztosítási összeg mó- dosításával egyidejűleg, a biztosító tájékoztatja a szerződőt, hogy biztosítá- si szolgáltatásait milyen mértékű biztosítási díj mellett tudja a továbbiakban fenntartani.

A szolgáltatáshoz kapcsolódó biztosítási díj meghatározása kockázatarányo- san történik, a teljes veszélyközösséget figyelembe véve, az aktuális díjtarifa szerint. A biztosító az aktuális díjtarifa meghatározásához irányítószámon- ként területi csoportot képez, az egyes települések adott fedezet kapcsán mutatott kárgyakoriságát, valamint a biztosított vagyontárgy paramétereit (épület műszaki kivitele, vagyontárgy jellege és értéke) figyelembe véve. A biztosító a biztosítási díjat legfeljebb 50%-os mértékben módosíthatja.

Az aktuális díjtarifa szerinti változás a díjtarifa kockázatarányossága miatt nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a biztosítási díj egyenesen arányosan változik a biztosítási összeg változásával, a változás ettől eltérő is lehet.

A biztosító a biztosítási összeg 9.A pontban meghatározott módosításával egyidőben elvégzett biztosítási díj módosításakor az alábbi szabályok sze- rint jár el:

a. Abban az esetben, ha a biztosítási összeg módosításának kezdő idő- pontját megelőző biztosítási időszakra érvényes díjtarifa megegyezik az aktuális biztosítási időszakra (a biztosítási összeg módosításának kezdő időpontjában hatályos) érvényes díjtarifával a szerződés minden kocká- zatára és fedezetére vonatkozóan, a biztosítási díj növekedése nem ha- ladhatja meg a biztosítási összeg növekedésének mértékét.

b. Amennyiben a biztosító a biztosítási összeg módosításának kezdő idő- pontját megelőző biztosítási időszakra érvényes díjtarifához képest va- lamely, vagy minden kockázatra és fedezetre vonatkozóan a következő biztosítási időszakra (biztosítási összeg módosításának kezdő időpontjá- ban hatályos) új díjtarifát alkalmaz a kockázatarányos és méltányos díjak kialakítása érdekében, úgy a biztosító a biztosítási díjat legfeljebb 50%- os mértékben módosíthatja.

10. Önrészesedés

A biztosító önrészesedés nélkül téríti meg a károkat.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosí- tóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely ügyfélszolgálati irodájába vagy a biztosító postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049) beérke- zik, elektronikus úton közölt nyilatkozat esetén akkor, amikor a nyilatkozat a biztosító részére hozzáférhetővé válik.

Az elektronikus kommunikáció keretében az ügyfélnek lehetősége van elek- tronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárren- dezéshez szükséges dokumentumok csatolására, a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerződése módosítására és felmondására. E rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatá- lyára is.

Az otthonbiztosítás termék esetében a biztosító alapértelmezettként bizto- sítja a teljes körű papírmentes kommunikációt. A biztosító az ügyfél kéré- sére köteles lehetőséget biztosítani az ettől való eltérésre.

A papírmentes kommunikáció történhet:

– telefonon keresztül a Groupama Biztosító Telecenterén (x00 0 000 0000);

– a biztosító honlapján az Írjon nekünk menüpontban (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/ wps/portal/irjon-nekunk);

– amennyiben regisztrál az Ügyfél Zónában, akkor itt megtekintheti, ke- zelheti és intézheti biztosításával vagy káreseményével kapcsolatos ügyeit;

– az adott ügyben feltüntetett e-mail címen.

A szerződés megkötése során, elektronikus kommunikáció választása ese- tén – amennyiben az elektronikus kommunikáció e-mail útján valósul meg – a biztosító visszaigazoló e-mail kérésével, vagy az ügyfél a biztosító által küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenőrzi az ügyfél által meg- adott e-mail cím helyességét.

A biztosító legalább az alábbi kommunikációs módokat biztosítja a kárren- dezés valamennyi szakaszában: postai úton történő, személyes, telefonos, elektronikus. A biztosító a kárrendezés folyamatának nyomon követését elektronikus formában is biztosítja (például e-mail).

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

11.A.a. Tájékoztatási kötelezettség

A szerződőnek és a biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan érdekre, biztosítási eseményekre is szóló biztosítá- si szerződést kötött, amelyre jelen általános szerződési feltétel alapján a biz- tosító kockázatviselése kiterjed.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezté- ig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte- les tájékoztatni.

11.X.x. Xxxxxxx és változás-bejelentési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító lényeges körülménynek te- kinti különösen a biztosítási ajánlaton feltüntetett adatokat, az igényfelmé- rés során feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyet az ajánlati dokumen- táció tartalmaz. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni.

A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlé- si vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

11.A.c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárha- tósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövet- kezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben álta- lában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktalanul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot;

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban be- töréses lopás, rablás, besurranás, eltulajdonítás, rongálás, vandalizmus ese- tén az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azo- nosíthatóan megjelölni.

Ha az ingatlan nem lakott, akkor a szerződő (biztosított) köteles az ingat- lanban

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni;

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy

– temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.

A biztosított köteles a biztosított tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tar- tani, azok karbantartásáról gondoskodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani.

A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

11.A.d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) köte-

lezettség

– A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 10 munkanapon belül írásban postai úton, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

– Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a bizto- sítónak írásban (elektronikus kommunikáció esetén elektronikusan) be- jelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenysé- gével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről sze- rez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

– A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a bizto- sított a biztosítási esemény bekövetkezését az első bekezdésben meg- határozott határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvi- lágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzé- sét nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.

– Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles vissza- téríteni. A biztosított a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kö- teles a biztosítót a megkerült vagyontárgyakról értesíteni.

– Amennyiben ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

11.A.e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéséhez) szüksé-

ges dokumentumok

A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményei- re, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel az alábbi iratok bemutatását kérheti.

A felsoroltak közül csak azon iratok, dokumentumok benyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a feltételekben vállalt biztosí- tási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai sze- rint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költ- ségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más dokumentu- mokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.

a. Általánosan a kárbejelentéssel és kárügyintézéssel kapcsolatosan bekér- hető dokumentumok:

– írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának, pon- tos helyének feltüntetésével;

– a biztosított/károsult fél neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;

– meghatalmazást a biztosítónál történő ügyintézésre, amennyiben a meghatalmazás kiterjed a szolgáltatási összeg felvételére is, arról ki- fejezetten rendelkezni kell a meghatalmazásban;

– a biztosított/károsult arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biz- tosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, érvényesített-e kárigényt, illetve másik biztosítási szerződé-

se alapján érvényesített-e igényt, illetve másik biztosítási szerződése alapján a társbiztosítóhoz tett-e kárbejelentést, illetve részesült-e annak kapcsán bármilyen mértékű kártérítésben;

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban indult hatósági eljárás esetén, a hatósági eljárás során keletkezett, a biztosítási esemény körülmé- nyeire vonatkozó – az igénybejelentés időpontjában rendelkezésre álló – iratok;

– biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolata, és a kártérítés kedvezményezett jogosultságát hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat.

b. Tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra/kártérítésre való jogo- sultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

– pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása;

– a tulajdonjog megszerzését eredményező jogerős hatósági határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági döntés vagy árverési okirat;

– jogerős hagyaték átadó végzés;

– tulajdonjog és tulajdoni hányad igazolása (ingatlan-nyilvántartási tu- lajdoni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés), törzskönyv, üzem- bentartói okirat vagy szerződés;

– az illetékes hatóság igazolása a közterület megnevezésének, az in- gatlan számozásának esetleges változásáról;

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;

– bérleti szerződés, kölcsön szerződés, felelős őrzésre vonatkozó doku- mentumok (xxxxxx, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével;

– adásvételi, ajándékozási szerződés;

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;

– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya, közgyűlési határozat;

– engedményezési szerződés;

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törléséve kapcsolatos okiratok (pl. Okmányiroda, Földhivatal);

– jogerős öröklési bizonyítvány;

– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettár- si kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;

– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának igazolása.

c. Szolgáltatási igény összegszerűségét alátámasztó dokumentumok:

– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumok (számla, szerződés), építmények bekerülési költségét igazoló dokumentum;

– típus- és eredet igazoló okmány (beszerzési számlák, nyugták, ga- ranciajegyek, adásvételi szerződés, biztosított vagyontárgyak fotói, amennyiben ilyen készült)

– nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórend- szerek tételes egységeiről, vásárlás keltezéséről, azok esetleges felújí- tásáról, karbantartásának milyenségéről, idejéről;

– tételes árajánlatok, költségvetés, számlák, garanciajegy, jótállás, szakvélemény (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással);

– beszerzési bizonylatok, blokk, jótállási jegy, számla;

– vállalkozás esetén a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyil- vántartás, leltárívek (a kár előtti éves leltár és a kár utáni leltár), egye- di tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;

– áfa fizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos do- kumentumot, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlését is;

– villámcsapás indukciós hatása okozta kár esetén a szerviz igazolása/ szakvéleménye, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából ere- dő elektromos túlfeszültség okozta és a hiba javítható-e vagy sem, ja- vítható hiba esetén a javításról kiállított tételes, kirészletezett számla, javíthatatlan eszköz esetén a készülék maradványértékéről igazolás;

– repedt vagy törött üveg helyreállítási számla, az üvegszámla részlete- zése, mely tartalmazza a beépített üveg fajtáját, milyenségét, mére- teit, valamint a számla kiállítójának nyilatkozata, hogy milyen címen került beépítésre az üveg;

– blokktérkép másolatot, vállalkozás esetén a kár előtti éves leltárt és a kár utáni leltárt is.

d. Biztosítási eseményt alátámasztó, igazoló, körülményeit tisztázó doku- mentumok:

– víz-, gáz-, elektromos művek igazolása, valamint bármely energia il- letve közműszolgáltatásról kiállított igazolás, fogyasztási adatok és számlák;

– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rend- szer/eszköz működőképességéről és működéséről, vagyonvédelmi eszközök minősítését tartalmazó irat, riasztási napló;

– bank és/vagy okmányiroda igazolás bankkártya letiltás/okmány pót- lásának költségéről;

– szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása, szolgáltatás kimaradás esetében;

– a szerződő fél és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érin- tett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, felelősségbiztosítási esemény esetén a biztosítottnak a felelősség el- ismerésére vagy annak vitatására vonatkozó nyilatkozata;

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrá- sok használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok;

– előzménykár, illetve a kár kiváltó okának helyreállításáról szóló doku- mentum;

– káreseménnyel összefüggésbe hozható, kárigény alátámasztását szolgáló szakvélemény;

– a vagyontárgy utolsó karbantartását igazoló dokumentum;

– az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;

– ingatlanok károsodását, helyreállítását rögzítő fényképfelvételek;

– tételes ingósági lista, vagyontárgyakról készített fényképfelvétel, váz- latrajz, értékbecslés.

e. Különösen tűz-, robbanás- és elemikár biztosítási eseményeknél:

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizo- nyítvány vagy hatósági igazolás;

– a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése té- nyét igazoló okirat, a bejelentett tűzesetről az ügyfél kérelmére kiál- lított tűzeseti hatósági bizonyítvány, tűzvizsgálati jelentés, jegyző- könyv;

– vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági en- gedélyezési költségek igazolása, bizonylata;

– a területileg illetékes hatóság igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;

– építési engedélyezési tervdokumentáció;

– építési napló és tervezetek;

– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;

– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;

– tűzvizsgálói jelentés;

– kéményseprői tanúsítvány, (szak) vélemény;

– bontási igazolás;

– statikai szakvélemény;

– talajmechanikai szakvélemény;

– építőanyagok megfelelőségi igazolása;

– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfe- lelőségéről;

– a helyreállításra vonatkozó részletezett árajánlat(ok), illetve a károso- dás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló részletezett, tételes számla;

– műszaki tervek, műszaki leírások, szakvéleményeket, igazságügyi szakértői vélemény.

f. Különösen hatósági eljárást igénylő biztosítási események esetén:

– hatóság részére történő bejelentés;

– hatósági bizonyítvány, igazolás, szemlejegyzőkönyv vagy határozat, ha volt hatósági eljárás;

– a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példá- nya, tanúnyilatkozatok, a biztosítottnak, mint sértettnek az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben a hatályos büntető eljárási jog- szabály értelmében általa megismerhető és rendelkezésére álló iratok (pl. rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv stb.);

– vádirat, büntetőeljárás során hozott nyomozó hatósági, jogerős bíró- sági határozat, ha azok a kárbejelentéskor már a biztosított illetve ká- rosult rendelkezésére állnak, azonban a biztosító a teljesítést a folya- matban lévő büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésé- hez nem kötheti.

g. Különösen 300 000 Ft-ot meghaladó ingatlankár kártérítési összeg kifi- zetése esetén:

– 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat;

– tulajdoni lapon szereplő tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata a kár- összegnek a biztosított részére történő kifizetéséhez;

– hitellel terhelt ingatlan esetén a finanszírozó hozzájáruló nyilatkozata a kárösszegnek a biztosított részére történő kifizetéséhez (banki en- gedményező nyilatkozat).

h. Személysérüléses biztosítási eseményeknél:

– a biztosított lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) má- solata;

– a kötvényen név szerint megnevezett biztosított és a károsult hoz- zátartozói minőségének igazolása;

– halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyít- vány;

– orvosi igazolás a halál alapjául szolgáló betegség első diagnosztázá- lására vonatkozóan, vagy ennek hiányában háziorvosi kartonok má- solata a szerződéskötést megelőző egy évre visszamenőleg;

– halotti epikrízis, utolsó kórházi zárójelentés másolata;

– boncolási jegyzőkönyv másolata;

– kórházi zárójelentés, elvégzett műtét tényének igazolásával, WHO kódjának megjelölésével;

– az ambuláns ellátások orvosi iratainak, műtéti jegyzőkönyv, műtéti le- írás, kezelőlap(ok), kezelőorvosi karton másolata(i), betegéletút má- solata, háziorvosi nyilatkozat;

– a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdemlő másola- ta(i) a kórházban töltött napok számáról;

– az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumentum, a baleset követő első orvosi ellátás dokumentációja;

– röntgen és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok leletei, felvéte- lek másolatai;

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgá- ló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során ke- letkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másola- ta (büntetőeljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll, azonban a biztosító a teljesítést a folyamatban lévő büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befe- jezéséhez nem kötheti);

– ittasság, illetve bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat;

– keresőképtelenséget igazoló dokumentumok;

– temetkezés biztosítás esetén a biztosított eltemetéséről, a temetke- zési szolgáltatótól hivatalosan kiállított számla;

– amennyiben közlekedési baleset történt és a gépjárművet a biztosí- tott vezette, akkor az érvényes vezetői engedély másolata;

– baleseti eredetű élő fog törése esetén hivatalos, hiteles, orvosi igazo- lást arról, hogy a baleset előtt érintett fogak kezeletlenek, épek voltak.

i. Felelősségbiztosítás esetén továbbá:

– hatósági állatorvosi igazolás, oltási könyv; egészségügyi könyv;

– állatot beazonosító irat (pl. törzskönyv, marhalevél, származási lap, lóútlevél, stb.);

– károkozói nyilatkozat a felelősségről;

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról;

– az érintett felek (károkozó és károsult) nyilatkozata arról, hogy roko- ni kapcsolatban állnak-e;

– arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szemtanúja a kár bekövetke- zésének;

– amennyiben gyermek okozta a kárt, nyilatkozat arról, hogy ki látta el a gyermek felügyeletét a kár időpontjában;

– gépjármű(vek) károsodását rögzítő fényképfelvételek.

j. További biztosítási eseményeknél:

– elfolyt víz értékének meghatározásához egy évre visszamenőleg az il- letékes vízszolgáltató által kiállított számla;

– síremlék, kripta károsodása esetén a temető igazgatóságának igazo- lása a nyilvántartott adatokról (a biztosított tulajdonosi minőségének ellenőrzése céljából);

– dugulás elhárítására vonatkozó, a biztosított nevére és a kockázatvi- selés helyére kiállított számla;

– kortárs képzőművészeti és iparművészeti tárgyak esetében a zsűrizett terméket igazoló zsűri szám;

– iskolai lopás esetén iskolai jegyzőkönyv;

– kórházi lopás esetén a kórházi ellátásról hitelt érdemlő igazolás, vala- mint a lopásról kórházi jegyzőkönyv, igazolás;

– második orvosi vélemény esetén a bejelentett eseménnyel kapcsola- tos teljes egészségügyi dokumentáció (az első ellátástól az igény be- nyújtásáig keletkezett valamennyi járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett dokumentumot, beleértve a laborleleteket, kivéve a szol- gáltatásszervező által szervezett egészségügyi képalkotó vizsgálatok dokumentumai);

– adatmentés szolgáltatásnál az adatmentési tevékenységet végző cég által kiállított hivatalos, adatmentés költségeit leigazoló számla;

– hobbi- és kisállatbiztosítás esetén állatorvosi igazolás, házi állatok hi- vatalos oltási igazolásai, oltási könyv, egészségügyi könyv, állatorvosi számla az orvosilag indokolt állatorvosi kezelés költségeiről, hatósági engedéllyel rendelkező kisállat-temetkezést folytató vállalkozás által végzett temetés, illetve hamvasztás hivatalos számlái;

– háziállatot ért kár esetén az állatot beazonosító irat (pl. törzskönyv, marhalevél, származási lap, lóútlevél, oltási könyv, egészségügyi könyv, állatorvosi igazolás, stb.;

– gépjárműveket ért kár esetén gépjármű forgalmi engedélye, gépjár- mű ideiglenes forgalmi engedélye, jármű törzskönyve;

– szálláshelyen bekövetkezett károk esetén a helyszínen felvett jegyző- könyv;

– a vagyontárgyak telekről történő eltulajdonítása, rongálása esetén a rendőrségnél tett feljelentés;

– lábon álló növényzet károsodása esetén az újratelepítés költségeinek, a terményveszteség mértékének igazolása;

– autóról történő lopás biztosítás esetén az eltulajdonításról szóló ren- dőrségi jegyzőkönyv;

– kártevők által okozott kár biztosítása esetén a darázsirtás végző cég által hivatalosan kiállított számla.

11.A.f. Állapotmegőrzési kötelezettség

– A biztosított köteles a biztosított tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani, azok karbantartásáról gondoskodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani.

– A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelen- tésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyontárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedett- nél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatá- si kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.

– Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a káro- sodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselej- tezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

11.X.x. Xxxxxxxxxxx kötelezettség

A biztosítási díjra, díjfizetésre vonatkozó szabályokat jelen általános bizto- sítási feltétel 7. pontja tartalmazza.

11.B. Biztosító kötelezettségei

Az otthonbiztosítás termék esetében a biztosító alapértelmezettként bizto- sítja a teljes körű papírmentes kommunikációt. A biztosító az ügyfél kéré- sére lehetőséget biztosít az ettől való eltérésre.

A papírmentes kommunikáció történhet:

– telefonon keresztül a Groupama Biztosító Telecenterén (x00 0 000 0000);

– a biztosító honlapján az Írjon nekünk menüpontban (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxx/xxxxxx/xxxxx-xxxxxx);

– amennyiben regisztrál az Ügyfél Zónában, akkor itt megtekintheti, ke- zelheti és intézheti biztosításával vagy káreseményével kapcsolatos ügyeit;

– az adott ügyben feltüntetett e-mail címen.

A biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi az ügyfél részére, abban az esetben is, ha az ügyfél elektroni- kus kommunikációt választott.

A biztosító a Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék vo- natkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT eljárását kezdemé- nyezi, a biztosítási szolgáltatás nem vitatott, egyezség hiányával nem érin- tett részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül előzetesen megtéríti az ügyfél részére.

11.B.a. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni

– a szerződés adatairól;

– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

Elektronikus ügyintézést választó ügyfeleknél külön kérésre, a biztosító a szerződési feltételeket díjmentesen, nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátja.

11.B.b. Szolgáltatási kötelezettség

– A kárfelvétel alkalmával a biztosító egyértelmű és pontos tájékoztatást nyújt a kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokról. Amennyiben a biztosító legkésőbb a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt do- kumentumokat. Kárfelvétel alatt a személyes, a telefonos és a videós kár- szemlét kell érteni, tehát amely esetben a biztosító képviseletében eljáró szakértőnek lehetősége van a kárhelyszín és a károsodott vagyontárgy megtekintésére személyesen vagy online, elektronikus technológiával.

– Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatározásakor az egy- szerűsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.

– A kárbejelentést követő legfeljebb 2 munkanapon belül a biztosító fel- veszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számított 5 mun- kanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére. Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 mun- kanapon belül történő kárszemlét, a biztosító ezt haladéktalanul közzé teszi a saját weblapján.

– A kárkifizetés (banki utalás elindítása, postai úton történő fizetés elindí- tása) a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül megtörténik. A biztosító az adott biztosí- tási szerződés feltételeiben részletesen meghatározott szolgáltatás tel- jesítésére vállal kötelezettséget.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti. A szerződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Postai utalás esetén az 5 munkanapos teljesítési határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.

– 100 000 forint alatti károk esetén a biztosító lehetőséget biztosít a gyorsított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje a kár bejelen- tésétől számított legfeljebb 5 munkanap. Amennyiben a biztosító a szerződésben meghatározott gyorsított kárrendezést alkalmazza, erről a kárrendezés során tájékoztatja az ügyfelet. A gyorsított kárrendezés to- vábbi feltétele, hogy a károsult elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a kárbejelentésnél a biztosító rendelkezésére tudja bo- csátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat.

– A biztosító vállalja, hogy tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg.

– A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kár- igény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtörténik. A biztosító az elutasítás- ban részletes, indokolással alátámasztott, a jelen feltételekre való pon- tos hivatkozást és idézést tartalmazó írásbeli tájékoztatást nyújt az ügyfél minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett káreseményt a biztosító mely ok miatt nem tekinti kárkifizetésre jogosult kárese- ménynek.

A biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájé- koztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a biztosító kárrendezési gyakorlatára vonatkozóan személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikusan.

– A biztosító vállalja, hogy közötte és a károsult ügyfél között abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben az ügyfél

– a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

– a szerződéskötéskor a biztosító által ajánlott biztosítási összeget a fő- épület, a melléképület, a háztartási ingóság vagyoncsoportok esetén elfogadta vagy annál magasabb összegre kötötte a szerződést, vala- mint a kár bekövetkezési időpontjáig legalább a felajánlott értékkö- vetésekkel tartotta meg a szerződést.

– Az ügyfél kérésére a biztosító lehetőséget biztosít részére a kárrendezé- si folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok (kivéve üzleti titkokat tartalmazó dokumentumok, biztosító belső levelezése és belső szabályozásai) megismerésére.

– A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költsé- geket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerződő részére nem hárít- hat át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

– Kiemelt károk esetén a biztosító

– meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki az ügyfelet végig vezeti a kárrendezési folyamat lépésein és akitől az ügyfél a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kaphat;

– gyorsított eljárásban, a lehetőségek alapján 5 munkanapon belül kár- előleget folyósít;

– kárfelülvizsgálat szükségessége esetén

– azt a kárszemlét követő 3 munkanapon belül elvégzi.

– a biztosított kérésére a biztosító kárelőleget folyósít, a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.

Kiemelt károknak nevezzük azokat a károkat, melyek az ügyfél egzisz- tenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik).

– A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüg- gésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, ál- talános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, il- letve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötele- zettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

– Amennyiben ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetle-

nül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek sze- rint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fi- zetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a fel- tételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

12. Mentesülés

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy jelen feltételekben meghatározott mentesü- lésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével meg- bízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk, vagy

c. a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségvise- lője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

13. Általános kizárások

A biztosító az alábbi pontokban felsorolt események bekö- vetkezésekor, akkor sem téríti meg a károkat, ha a megneve- zett események miatt, azok következményeként olyan bizto- sítási esemény valamelyike okoz károsodást, amelyre a biz- tosítási szerződés kiterjed:

a. nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő események;

b. háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károk.

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosí- tó köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérí- tés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vo- natkozik.

A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei továb- bi kizárásokat is meghatározhatnak.

14. Egyéb rendelkezések

14.A. Megtérítési igény

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biz- tosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti füg- gővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.

14.B. Elévülés

Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A fő- követelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is el- évülnek.

Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási ese- mény időpontjától kell számítani.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat (továbbiakban: „Tudnivalók”) jelen dokumentum V. fejezete tartalmazza.

14.D. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési gya- korlattól

Tájékoztatjuk, hogy jelen feltétel a jogszabályoktól és a leg- utóbbi lakásbiztosítási terméktől, a GB540 jelű Vesta Lakás- biztosítástól, az alábbiakban tér el lényegesen:

– a Ptk. 6:466.§ (1) bekezdéstől eltérően a szerződő naptári negyedév végére is felmondhatja írásban a szerződést, 30 napos felmondási határidővel. A szerződő e jogával a koc- kázatviselés kezdetét követő harmadik negyedév lejártát kezdődően élhet;

– a Ptk. 6:22.§ (1) bekezdésében foglalt 5 éves elévülési idő- től eltérően a biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el;

– a Ptk. 6:466.§ (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben a biz- tosító és a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevé- kenységet végző szervezet közötti szerződés valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van az Assistance szolgáltatás, Internetasszisztencia, Orvosi asszisztencia és a Második orvosi vélemény kiegészítő biztosítást az álta- lános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség sze- rint időarányos díjvisszatérítés mellett a kiszervezett te- vékenységet végző szervezettel fennállt szerződés meg- szűnésének időpontjára felmondani;

– a szerződés csak határozatlan tartamra köthető;

– a szerződő a szerződés létrejöttéről kapott tájékoztatást követő 14 napon belül a szerződést indoklás nélkül fel- mondhatja;

– megszűnt a biztosítási évenkénti limit;

– változott a díjkedvezmények köre;

– változtak a biztosítóra vonatkozó kárrendezéssel kapcso- latos határidők;

– változott az értékkövetésre vonatkozó szabály;

– az alábbi fedezeteket az alapcsomag nem tartalmazza, de kiegészítő biztosításként választhatók: dugulás-elhárítás, elmaradt bérleti díj biztosítása, elveszett okmányok pótlá- sa, épülettartozékok lopása, graffiti, balesetbiztosítás;

– az alábbi fedezetek új kiegészítő biztosításként köthetők meg az alapcsomaghoz: kerti bútor, kerti dísznövénybizto- sítás, lábon álló növényzet biztosítása;

– az értéktárgyak 200 000 forint induló biztosítási összegig az alapcsomagban biztosítottak, az e fölötti értékre kiegé- szítő biztosítás köthető;

– az alapcsomag lényeges eltérései:

– tűz biztosítási eseménynél a kizárások köre változott;

– füst és koromszennyezés biztosítási eseménynél a kizá- rások köre változott, és megszűnt a káreseményenkénti limit;

– robbanás biztosítási eseménynél a kizárások köre válto- zott;

– a villámcsapás másodlagos hatása biztosítási esemény meghatározása változott;

– vihar biztosítási eseménynél a kizárások köre változott;

– felhőszakadás biztosítási esemény meghatározása és a kizárások köre változott;

– jégverés biztosítási eseménynél a kizárások köre válto- zott;

– hónyomás biztosítási eseménynél a kizárások köre vál- tozott;

– földrengés biztosítási eseménynél a kizárások köre vál- tozott:

– földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás biztosítási ese- ménynél a kizárások köre változott;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosí- tási eseménynél a kizárások köre változott;

– vízkár biztosítási esemény többlet szolgáltatással bő- vült;

– beázás biztosítási eseménynél megszűnt a káresemé- nyenkénti limit;

– elfolyt víz biztosítási eseménynél a szolgáltatási összeg 200 000 forintig terjed ki káreseményenként;

– betöréses lopás biztosítási eseménynél változtak a vé- delemi szintekre vonatkozó előírások és a szolgáltatási összeghatárok;

– besurranás biztosítási eseménynél megszűnt a kárese- ményenkénti limit;

– rongálás, vandalizmus biztosítási eseményél megszűnt a káreseményenkénti limit;

– üvegtörés biztosítási eseménynél a biztosított vagyon- tárgyak köre bővült;

– üvegtörés fedezet esetén az épületüvegezésnél meg- szűnt a káreseményenkénti limit és többetszolgáltatás az ingóságok üvegezésének fedezete;

– felelősségbiztosítás biztosítási eseménynél az alapcso- magon kiterjed az épülettulajdonosi felelősségen túl, a háziállattartói, a magánemberi, a hobbi sportolói minő- ségben okozott károkra, valamint a sérelemdíj is fede- zetbe került.

14.E. Egyebek

14.E.a. A fedezetek megnevezése, csoportosítása

A biztosító a terméket a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzat által előírt Standard Termékvázlat struktúrájában készítette el, amely meg- található a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Groupama Biztosí- tó honlapján is.

Az alapcsomag az MNB Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás pályá- zati kiírásában meghatározott sztenderd követelményeit tartalmazza, mely- től a biztosító az ügyfél számára kedvezőbben eltérhet. Az alapcsomagba tartozó biztosítási események elnevezései megegyeznek a Pályázati kiírás 1. számú mellékletében szereplő elnevezésekkel.

A kiegészítő fedezetek az MNB pályázati kiírása alapján két csoportra oszt- hatók, az Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetekre és a Nem sztenderd kiegészítő fedezetekre.

Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek: tartalmi minimum-követel- ményekkel nem rendelkező, elnevezésükben sztenderd kiegészítő elemek. A biztosító jelen termék vonatkozásában, ezen fedezetek körében kizáró- lag ezen elnevezéseket használja.

Nem sztenderd kiegészítő fedezetek: sem elnevezésében, sem tartalmában nem sztenderd egyedi kiegészítő fedezetek.

A fenti csoportosítás táblázatos formában megtalálható az ügyféltájékoz- tatóban.

14.E.b. A biztosító legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

ALAPCSOMAG

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az

általános biztosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételek rendelkezése az irányadó.

II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1. Biztosított

A szerződő által a szerződésben (kötvényben) pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt állandóan lakott ingatlan

a. tulajdonosa és tulajdonostársa(i);

b. bérlője és bérlőtársa(i);

c. haszonélvezője;

d. valamint az a-c. pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó.

Közös háztartásban élők: a létfenntartás költségeit – legalább részben – közösen viselő, együtt élő személyek.

2. Területi hatály

Jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország terü- letén lévő a szerződésben (kötvényben) pontos címmel vagy helyrajzi szám- mal megjelölt

– állandóan lakott családi ház (vagy egyéb épület), házbérlemény és az in- gatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet és a házhoz tarto- zó földrészleten álló melléképület;

– az előző pontban meghatározott épületektől eltérő és a szerződésben (kötvényben) rögzített címen található melléképület, tároló;

– állandóan lakott saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény;

– lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használa- tában levő tároló és egyéb helyiség.

Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület xxxxxxx által ideiglenesen lakha- tatlanná minősíti, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideigle- nes lakást, lakóépületet is kockázatviselési helynek tekinti a biztosított in- góságok tekintetében.

A biztosító kockázatviselése a biztosított háztartási ingóságokra (II. Kü- lönös biztosítási feltételek 3.B.a. pontban meghatározott vagyoncsoport) Magyarország területén belül, de a kockázatviselés helyén kívül is kiter- jed. A biztosító ekkor a károkat a szerződésben meghatározott kárese- ményenkénti összeghatárig, de legfeljebb a biztosított háztartási ingóság biztosítási összegéig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 1 000 000 forint.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

A biztosított tulajdonát képező vagy az általa bérelt, illetve felelős megőr- zésre átvett háztartási ingóságok és a szerződésen (kötvényen) feltüntetett kockázatviselés helyén lévő jelen pontban meghatározott vagyoncsoportok közül azok, amelyek a biztosítási szerződésben (kötvényben) feltüntetésre kerültek.

A biztosítási szerződés az ügyfél választása alapján az alábbi vagyoncso- portokra köthető meg:

– ingatlan vagy

– ingóságok vagy

– ingatlan és ingóságok.

3.A. Ingatlan vagyoncsoport

Biztosított vagyoncsoport

Biztosított vagyontárgy

Nem biztosított vagyontárgyak, kizárások, szolgáltatáskorlátozások

3.A.a. Főépület

A biztosítási kötvényben megnevezett, állandóan lakott

– elkészült vagy építés alatt álló lakóház: családi ház, ikerház, sorház (ezek lehetnek tanyák is);

– lakás (többlakásos épületben);

– társasházi közös tulajdont képező és közös használatú épületrészek, kerti építmények a jelen szerződésben biztosított lakás tulajdoni há- nyadának mértékéig;

– lakásszövetkezeti tulajdont képező és közös használatú épületrészek, a biztosítónál biztosított szövetkezeti lakások és a lakásszövetkezet tulajdonban lévő lakóépület összes lakásának arányában.

– a nem megfelelő állapotú épület (3.D.d. pont alapján);

– földbe vájt, kikövezetlen falú épület;

– építés, átépítés, felújítás alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerel- vények, tartozékok.

3.A.a.1. Kerti építmény

A biztosított főépület kockázatviselési helyén, építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, ren- deltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiter- jedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és nem sorolható más vagyon- csoportba.

Kerti építményként kizárólag a következő vagyontárgyak biztosíthatók: kerítés, kapu, támfal, kerti lépcső, derítő, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, kerti pavilon, épített kerti tűzhely (szalonnasütő, bográcsozó, grill), kemence, épített játszótér (hinta, csúszda, homokozó, körhinta, játékvár, mászóka), szökőkút, kerti tó, lugas, kerti híd, kerti öntözőrendszer, kerti zuhanyzó, kerti világítás, pergola, szaletli.

3.A.a.2.

Medence

A főépület kockázatviselés helyén

– a főépülettől különállóan található szilárd falazatú, épített kültéri medence;

– nem könnyűszerkezetű, szilárd falazatú (akril, betonozott) jakuzzi, amely eltávolítása csak bontással lehetséges;

– dézsafürdő;

– a fentiek gépészeti berendezései (pl. vízforgató, -tisztító, -szűrő, leve- gőztető berendezések, szivattyúk), valamint a kültéri medencék, jakuzzik üveg, polikarbonát vagy egyéb épített (nem ponyva) fedése.

– azok a talajszintre (nem süllyesztve) elemekből összeszerelt, felállított medencék, amelyek fa- lazatát nem erősíti kibetonozás vagy felfala- zás, hanem kizárólag az összeszerelt medence fődarabokból állnak (pl. a talajra telepített fémfalú vagy fémvázas medence);

– felfújható jakuzzi.

3.X.x. Xxxxxx- épület

Melléképület:

Kiegészítő funkció(ka)t ellátó – nem életvitelszerű tartózkodást biztosító – a főépülettel azonos vagy ettől eltérő (de külön feltüntetett) kocká- zatviselési helyen önállóan létesített épület. Melléképület a főépületek használatát egészíti ki. Melléképületek különösen (ha más biztosítható vagyontárgy csoportba nem sorolható be): garázs, nyárikonyha, fáskam- ra, raktár, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, sport-és fit- nesz épület stb.

Tároló:

Többlakásos lakóépületben található saját tulajdonú, vagy a biztosított kizárólagos használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség. Ilyen pl. a pince- vagy padláshelyiség, a pincerekesz, a garázs stb.

Melléképület biztosítása esetén azon melléképületek biztosíthatók, amelyek

– Falazata: tégla, beton, kő, panel, könnyűszerkezetes, fa, vályog, ve- gyes (vályog és szilárd) és egyéb falazatú. Egyéb falazatnak tekintjük a fémből, fémlemezből vagy vinyl panelból készült falazatokat.

– Tetőzete: cserép, pala, nád, fazsindely, szalma, bitumenes, fém, mű- anyag és egyéb fedésű. Egyéb fedésnek nevezzük a zöldtetőt és a szálcement fedést.

– földbe vájt, kikövezetlen falú épület.

– többlakásos épületben a közös használatban lévő tároló helyiség.

3.X.x.

Xxxxxxx, napkollektor, hőszivattyú

Energia megtakarítást eredményező berendezések, felszerelések, így pél- dául:

– az esővíz hasznosítást alkalmazó berendezések;

– napkollektorok, hőszivattyúk, napelemek, geotermikus kutak és berendezéseik, szélerőművek, illetve szélturbinák;

– apríték kazán, pellet-kazán, faelgázosítók, biomassza, valamint biogáz tüzelésű hőenergia-termelő berendezések;

– éjszakai melegvíz előállítást végző berendezések, fűtésoptimalizálást segítő berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerő szellőztető ké- szülék).

– a tartón elhelyezett szélkerék, propeller formá- jában, amelynek az áramtermelő meghajtóke- rék tengelyének talajszinttől mért magassága meghaladja a 4,5 métert.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

Biztosított vagyoncsoport

Biztosított vagyontárgy

Nem biztosított vagyontárgyak, kizárások, szolgáltatáskorlátozások

3.B.a. Háztartási ingóságok

A biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett azon ingóságok, amelyek az állandóan lakott fő- épületben, illetve a főépület kockázatviselési helyén találhatók. Azaz azok a be nem épített, egy háztartásban szokásos mennyiségű vagyon- tárgyak, valamint a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és beren- dezések, amelyek egy átlagos háztartás viteléhez szükségesek, a háztar- tásban történő felhasználás céljából készültek (háztartásban elégséges teljesítményű gépek) a biztosítottak személyes használatára, fogyasztá- sára szolgálnak.

– Abban az esetben, ha a vagyoncsoport biztosítási összegét a szerző- dő egyszerűsített ingóságlista alapján adja meg, akkor az alábbi cso- portban rögzített vagyontárgyak:

– háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák;

– telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon);

– bútorok;

– ruhanemű és lábbeli;

– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, koz- metikumok);

– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző);

– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, deko- ráció).

– azok a házi- és hobbiállatok, amelyek tartása engedélyhez kötött;

– a légi-, vízi- es motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

– okmányok, kéziratok, tervek és dokumentáci- ók, adathordozókon tárolt információk, szoft- verek;

– készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarék- betétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek.

3.X.x. Xxxxxx- épületben, tárolóban tárolt háztartási ingóságok

A biztosítottak tulajdonát képező azon ingóságok, amelyek a biztosítási szerződésben megnevezett melléképületben, tárolóban találhatók. Azaz azok a be nem épített, egy háztartásban szokásos mennyiségű vagyon- tárgyak, valamint a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és beren- dezések, amelyek egy átlagos háztartás viteléhez szükségesek, a háztar- tásban történő felhasználás céljából készültek (háztartásban elégséges teljesítményű gépek) a biztosítottak személyes használatára, fogyasztá- sára szolgálnak.

– Abban az esetben, ha a vagyoncsoport biztosítási összegét a szerző- dő egyszerűsített ingóságlista alapján adja meg, akkor az alábbi cso- portban rögzített vagyontárgyak:

– háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák

– telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon)

– bútorok

– ruhanemű és lábbeli

– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, koz- metikumok)

– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző)

– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, deko- ráció).

– azok a házi- és hobbiállatok, amelyek tartása engedélyhez kötött;

– a légi-, vízi- es motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

– okmányok, kéziratok, tervek és dokumentáci- ók, adathordozókon tárolt információk, szoft- verek;

– készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarék- betétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek;

– bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett in- góságok.

3.C. Értéktárgy vagyoncsoport

Biztosított vagyoncsoport

Biztosított vagyontárgy

Nem biztosított vagyontárgyak, kizárások, szolgáltatáskorlátozások

3.C.a. Értéktárgy

A biztosítottak tulajdonát képező alábbi ingóságok:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek;

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások;

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák;

– gyűjtemények.

Abban az esetben, ha a vagyoncsoport biztosítási összegét a szerződő ér- téktárgy lista alapján adja meg, akkor csak a fenti csoportbontásban megjelölt vagyontárgyak.

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha ga- rázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben vagy sza- badban tartva károsodnak.

Az értéktárgyakban bekövetkezett károkat a biz- tosító az alapcsomagban meghatározott kárese- mények alapján legfeljebb 200 000 forint összegig téríti meg (ez a szerződéskötéskori érték, mely a szerződés tartama alatt az értékkövetésnél meg- határozott mértékben változik). 200 000 forint fe- lett a biztosító csak abban az esetben térít, ha az értéktárgy kiegészítő biztosítás is megkötésre került.

3.D. Biztosítható vagyontárgyak körében alkalmazott foga- lom meghatározások

3.D.a. Állandóan lakott

Állandóan lakottnak minősül az az épület, lakás, amelyben egy biztosítási évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodnak életvitelszerűen.

3.X.x. Xxxxx bútorok és antik tárgyak

Az olyan ingóság tartozik ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritka- ság jellege, állapota miatt kiemelt értéke van, nem tömegcikk és nem a mai művészettörténeti korszak, vagy stílus jegyeit viseli magán. Továbbá azok a tárgyak sorolhatók még ide, melyeket a műtárgyszakértő szakvéleményben antik tárgyként minősített.

3.D.c. Életvitelszerű

A biztosítottnak az adott ingatlan az otthona, és nincs máshol olyan lakása, amelyet az adott időszakban ténylegesen, rendeltetésszerűen használ (füg- getlenül attól, hogy ez a lakhelye vagy a tartózkodási helye).

3.D.d. Épület

Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épület- szerkezetekkel elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg a használat feltételeit biztosítja. Építés alatt álló fő- épület akkor tekinthető épületnek, ha az az építés befejezésekor biztosítja a fenti feltételeket.

Ide tartoznak még azok a kockázatviselési helyen vagy a biztosított lakást magába foglaló épületen szakszerűen rögzített, illetve telepített, az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működé- séhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezések, épülethez rögzített gépészeti és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Ide tartoznak külö- nösen:

– térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek;

– előtetők;

– padló- és falcsatornák (szerelőjáratok);

– rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, ta- pétázás, burkolatok;

– álmennyezetek, galériák;

– redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgató- szerkezeteikkel együtt;

– elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/mű- ködtető berendezéseikkel együtt;

– villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik;

– védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, ka- merák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók) ezekhez csatla- kozó vezetékek lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is);

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetle- nül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat el- látására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.);

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések;

– az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezé- sekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szel- lőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímabe- rendezések, beépített porszívó és tartozékai, bojler, vízmelegítő és sza- una, központi szünetmentes tápegység);

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztóberen- dezésekkel együtt (pl.kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);

– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvízellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tarto- zó mérő- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi beren- dezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók;

– kaputelefonok, csengők;

– szemétledobó berendezések.

Nem tartoznak ebbe a körbe:

– azok a fogyasztásmérő berendezések, amelyek a közszol- gáltatást (víz, gáz, áram) biztosító cég tulajdonában van- nak, valamint a gerincvezetéktől a mérőóráig kiépített há- lózati elemek (pl. csövek, vezetékek, tartók);

– az energia megtakarítást eredményező berendezések, fel- szerelések, mivel ezek külön vagyoncsoportban biztosítha- tók.

A biztosítás minden olyan, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett vagy építés alatt álló főépületre köthető, amely a biztosítás szempontjából nem minősül nem megfelelő állapotúnak. A nem megfelelő állapotú főépületre a biztosító nem vállal kockázatot.

Nem megfelelő állapotú az épület, ha:

– az rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól látható- an nem karbantartott;

– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szempontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berende- zéseket tartalmaz;

– az épület műszaki állapota és berendezései veszélyeztetik az épület használóit;

– a teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található (re- pedés, szerkezeti hiány), amely az épület állékonyságára kihatással van;

– a falazat struktúrájának megbomlása megkezdődött, dőlés, süllyedés észlelhető;

– a falazat vízszigetelése hiányzik, vagy már nem tölti be a funkcióját, emiatt felázás tapasztalható;

– a lakott épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfe- dése nem alkotnak zárt egységet;

– a tető rossz általános állapotú, a tető valamely fő alkotó- részének (váz, cseréplécek, tetőfedés) anyaga élettartamá- nak végéhez ért, a tető struktúrája megbomlott;

– az épületre vagy egyes részeire, berendezéseire bármilyen hatóság olyan határozatot hozott, amely a működését, használatát korlátozza vagy megtiltja.

3.D.e. Gépjármű tartozék

– téli/nyári csere gumigarnitúra, valamint a hozzátartozó felni garnitúra;

– járműnek közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tar- tozékai;

– biztonsági gyermekülés;

– hólánc;

– felszerelhető, levehető vonóhorgok;

– bukósisak;

– tetőcsomag-, síléc- és snowboard-tartó és gépjárműre szerelhető kerék- pártartó;

– tűzoltó készülék;

– külső indítókábel és hozzá kapcsolódó tartozékok (bikakábel);

– láthatósági mellény;

– izzókészlet;

– alapvető szerszámkészlet;

– vontatókábel.

3.D.f. Gyűjtemény

A biztosított által meghatározott szempontok alapján gyűjtött és tárolt tár- gyak összessége. Ezek lehetnek egyediségüknél, ritkaságuknál, funkcionális összetartozásuk és kialakított szempontok alapján gyűjtött és rendezett tár- gyak összessége (pl. bélyeg, numizmatika, modell, makett, ital, hangszer).

3.D.g. Háziállat

Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: baromfi (liba, tyúk, kakas, kacsa, pulyka, gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár. Mennyisége nem haladja meg a helyi rendeletekben szabályozott, illetve a család ellátását szolgáló mértéket.

3.X.x. Xxxxxxxx

Az épületnek, melléképületnek vagy tárolónak minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

3.D.i. Hobbiállat

Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasá- gi haszonállatnak, védett, vagy veszélyes állatnak. (Veszélyes állatok felso- rolását a veszélyes állatok tartására vonatkozó hatályos FM rendelet tartal- mazza, a védett állatokét pedig a védett állatfajok védelmére, tartására vo- natkozó kormányrendelet.)

3.X.x. Xxxxxxxxxxxxxx alkotások

Azok a műalkotások, amelyek előállítója által kitalált módon, művészi kife- jezőeszközök útján üzenetet közvetít a befogadó számára, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott.

3.D.k. Motorkerékpár

Külön jogszabályban az alábbi járműkategóriába sorolt járművek:

– L3e (kétkerekű oldalkocsi nélküli jármű);

– L4e (45 km/óra sebességnél nagyobb sebességű, 50 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú belsőégésű motorral ellátott oldalkocsis jármű);

– L5e (háromkerekű jármű – tricikli –, azaz három szimmetrikus elrende- zésű kerékkel rendelkező jármű, amely 50 cm3-nél nagyobb hengerűr- tartalmú belsőégésű motorral van ellátva, és/vagy a tervezési sebessége nagyobb, mint 45 km/óra).

3.D.l. Nemesfémtárgy

– aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetéből;

– ezüsttárgynak az ezüstből vagy ezüst és más fémek ötvözetéből;

– platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetéből készült tárgyak, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

4.A. Ingatlan vagyoncsoport esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit, illetve új állapotban történő beszerzési értékét (árát).

A biztosító javaslatot tehet a szerződőnek fő- és melléképület esetén arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem ér- vényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.

A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképü- let(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Az épületek, mellék- épületek, tárolók alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni.

Főépület

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:

– lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, köz- lekedő, előszoba, kamra stb.);

– tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget;

– a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket;

– üvegverandát és télikertet.

50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):

– nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.);

– lakáson belül kialakított galériát;

– tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket;

– teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg) Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

– lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a biztosított tulajdonában/kizáró- lagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

– ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszer- kezettel rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

Amennyiben a szerződő a biztosító által javasoltnál kisebb értékkel hatá- rozza meg a jelen vagyoncsoport biztosítási összegét, ezt a tényt a szerző- dés záradéka tartalmazza. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a fő-, vagy melléképület, illetve a tároló értéke (káridőponti újraépítésének költ- sége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt

csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.

4.B. Ingóság vagyoncsoport esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát).

a. A vagyoncsoport értéke egy összegben kerül megadásra

A háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosító javaslatot tesz a szerződőnek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.

A biztosító az ajánlott biztosítási összegre az ingatlan jellege, hasznos alapterülete és a háztartás felszereltsége alapján tesz javaslatot. A hasznos alapterület meghatározása azonos a 4.A.a. pontban meghatározottal.

Amennyiben a szerződő a biztosító által javasoltnál kisebb értékkel ha- tározza meg a háztartási ingóság és/vagy melléképületben, tárolóban tá- rolt háztartási ingóság biztosítási összegét, ezt a tényt a szerződés zára- déka tartalmazza. Ha a vagyoncsoport biztosítási összege alacsonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapotban törté- nő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérí- tést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik.

A biztosító kockázatviselése a háztartási ingóságokra (3.B.a. pontban meghatározott vagyoncsoport) Magyarország területén belül, de a koc- kázatviselés helyén kívül is kiterjed. A biztosító ekkor a károkat a szer- ződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig, de legfel- jebb a háztartási ingóság biztosítási összegéig téríti meg, amely a szer- ződés létrejöttekor 1 000 000 forint. A biztosító biztosítási esemény be- következése esetén aránylagos kártérítést nem alkalmaz.

b. A vagyoncsoport értéke egyszerűsített ingóságlista alapján került meg- adásra.

Amennyiben a szerződő egyszerűsített ingóságlista alapján határozza meg a biztosított ingóságok értékét, a biztosító nem vizsgálja és nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az aránylagos kártérí- tést. A kártérítés felső határa listacsoportonként az adott csoporthoz tartozó listaérték, amelyet az ajánlat és a kötvény tartalmaz.

Az egyszerűsített ingóságlista csoportjai:

– háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák

– telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon)

– bútorok

– ruhanemű és lábbeli

– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, koz- metikumok)

– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző)

– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció).

4.C. Értéktárgy

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes értéktárgy új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az érték- tárgy vagyoncsoport biztosítási összegét a szerződő határozza meg.

Az értéktárgyakban bekövetkezett károkat a biztosító az alapcsomagban meghatározott káresemények alapján sztenderd jelleggel legfeljebb 200 000 forint limitig összegig téríti meg (ez a szerződéskötéskori érték, mely a szer- ződés tartama alatt az értékkövetésnél meghatározott mértékben változik). 200 000 forint felett a biztosító csak abban az esetben térít, ha az értéktárgy kiegészítő biztosítás is megkötésre került.

Az értéktárgy és a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe.

A vagyoncsoport értéke nem csak egy összegben, hanem lista alapján is meg- adható. A kártérítés felső határa ebben az esetben listacsoportonként az adott csoporthoz tartozó listaérték, amelyet az ajánlat és a kötvény tartalmaz. Az értéktárgy lista csoportjai:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek;

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások;

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák;

– gyűjtemények.

5. Biztosítási események

A biztosító adott szerződés vonatkozásában az alapcsomag, valamint a ki- egészítő biztosítás(ok) szerinti kockázatot viseli.

A biztosító az elemi károkat a biztosító honlapján feltüntetett meteoroló- giai szolgáltatók által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el, mellyel szemben az ügyfélnek lehetősége van ellenbizonyítással élni.

5.A. Elemi károk, alapkockázatok

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény meghatározása	Kizárások, szolgáltatáskorlátozások
5.A.a. Tűz	Az öntápláló lánggal való égés, izzás – amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	Kizárások (nem biztosítási esemény): – öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás; – pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei; – a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a ka- tegóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekö- vetkező károk; – tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül vé- geznek és a kár ebből keletkezik; – a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak ki- tett vagyontárgyakban keletkező károk.
5.X.x. Xxxx és korom- szennyezés	A biztosított vagyontárgyak füst vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.	Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet – bármelyfajta dohányzás; – gyertya és lánggal működő világító berendezés; – lánggal működő párologtató eszköz, füstölő; – tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) működtetése, működése; – a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, fa- levélégetés stb.) okoz, továbbá – az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folya- matosan kialakuló szennyeződések (pl. a vagyontárgy köz- vetlen füst - vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).
5.X.x. Xxxxxxxx	A gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felsza- badulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	Kizárások: – hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk; – kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a ka- tegóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekö- vetkezett károk; – a kockázatviselés helyén, ahol xxxxxxxxx tárolását jogsza- bály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár, – hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervsze- rű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.
5.A.d. Villám- csapás	A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
5.A.e. Villám- csapás másodlagos hatása	Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos beren- dezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszült- ség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biz- tosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
5.A.f. Vihar	A 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghala- dó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	Kizárások (nem biztosítási esemény): – az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk; – különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk; – ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségek- ben, illetve hideg és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk; – a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk; – a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károk; – a lábon álló növényzetben keletkezett károk; – nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény meghatározása	Kizárások, szolgáltatás korlátozások
5.A.g. Felhő- szakadás	A kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhősza- kadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerűen kialakí- tott és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné vá- lása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.	Kizárások (nem biztosítási esemény): – a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdáso- dás formájában jelentkező károk; – különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk; – ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva stb.) ellátott helyiségek- ben, illetve hideg és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk; – a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károk; – a lábon álló növényzetben keletkezett károk; – a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságok- ban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták; – a belvíz, talajvíz okozta károk; – a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.
5.X.x. Xxxxxxxx	A csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehul- lása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.	Kizárások (nem biztosítási esemény): – az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk; – a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meg- gyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk; – különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk; – az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk; – a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károk; – a lábon álló növényzetben keletkezett károk; – háziállatok elhullását eredményező károk; – az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon eszté- tikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.
5.X.x. Xxxxxxxx	A hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a bizto- sított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn ke- resztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék a biztosított vagyontárgyakban okoz.	Kizárások (nem biztosítási esemény): – az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok al- kalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai); – épületek üveg - és polikarbonát tetőfedésében; – a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károk; – a lábon álló növényzetben keletkezett károk.
5.A.j. Árvíz	Az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mester- séges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárá- si körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesített- nek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.	Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény): – a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül be- következő árvízkárok; – a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyi- kével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk; – a belvíz. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költsége- ket), amelyek – hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelő- zési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel; – talajerőben, illetve talajszerkezetben; – a befogadó és elvezető létesítményekben (pl. vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberen- dezésekben, halastavakban, víztározókban. A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A vá- rakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biz- tosító kockázatviselése nem terjed ki.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény meghatározása	Kizárások, szolgáltatás korlátozások
5.A.k. Föld- rengés	A kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérő vagy azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.	Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költsége- ket), amelyek mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) kö- vetkeztében keletkeztek.
5.A.l. Föld- csuszamlás, kő- szikla és földomlás	Az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szik- ladarabok. kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoznak.	Nem minősülnek biztosítási eseménynek – a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásvá- nyi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk; – a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk; – azok a károk, amelyek azért következtek be, mert – a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hi- bája vagy elavultsága miatt az nem megfelelő; – nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszo- nyai szükségessé tették volna.
5.A.m. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	A természetes egyensúlyi állapot megszűnése következté- ben egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező be- omlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az épí- tési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.	A biztosítási fedezet nem terjed ki – a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra; – az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelő- désből keletkező károkra; – beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire; – az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illet- ve az alapok alatti talajsüllyedésre.
5.A.n. Idegen jármű ütközése	Nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, ré- szei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.	A biztosítási fedezet nem terjed ki – a lábon álló növényekben keletkezett károkra; – a háziállatok elhullásával keletkezett károkra; – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jár- mű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint – arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.
5.A.o. Idegen tárgy rádőlése	A szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakban. Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdo- nában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lí- zingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
5.X.x. Xxxxxx (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)	Vízkár: A víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztar- tási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatla- kozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Amennyiben a kiegészítő akváriumtörés biztosítás megkö- tésre került, akkor a biztosító megtéríti az ott meghatáro- zott biztosítási esemény kapcsán a biztosított főépületben okozott károsodások helyreállítási költségeit is.	Kizárások (nem biztosítási esemény): – a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezeték- rész javításának vagy pótlásának a költségei; – az épület felújításával kapcsolatos károk; – a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl. kazán), háztartási gép (pl. mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei; – az elfagyásból eredő kár; – a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk; – hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.
	Beázás, kívülről érkező víz: A biztosított épületnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, vég- leges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológi- ával kialakított és karbantartott tetőfedésén, panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáró- ján keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított va- gyontárgyakban keletkező kár.	A biztosító nem nyújt szolgáltatást a beázást előidéző ok megszüntetése (pl. tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítésére.
	Elfolyt víz: A vízvezetékek és/vagy szerelvények kára követ- keztében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj fel- merülése. Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200 000 forintig térül. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállí- tott számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.	Nem téríti meg a biztosító: – a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos víz- fogyasztásának értékét; – a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefel- töltésre felhasznált víz értékét.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény meghatározása	Kizárások, szolgáltatás korlátozások
5.A.q. Betöréses lopás, rablás, besurranás	Betöréses lopás: A biztosított vagyontárgyakban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes – a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol; – olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat; – a lopást vélhetően ál, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illet- ve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevéte- lezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de függet- len zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja; – a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal kö- vette el. A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte. Lezárt helyiség: amelynek határoló falazatai, padozatai, fö- démszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelménye- ket kielégítik: – a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db); – a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek; – a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.	– A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, az épület -felszerelési tárgyak és az alapcsomagban biztosí- tott értéktárgyak térítésének feltétele a minimális mecha- nikai védelem megléte, azonban a 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén a biztosító nem vizsgálja a védettséget. – A védelmi szintek meghatározását a „Függelék: betörésvé- delmi szintek és összeghatárok” tartalmazza. – A káridőponti védelmi szint meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik. – A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött. – Kizárás (nem biztosítási esemény): ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik. – A biztosító a társasházi, a lakásszövetkezeti lakóközössé- gek által közösen használt tárolóból történt betöréses lo- páskárt a betörésvédelmi táblázatban szereplő értékek 50%-a erejéig háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó limitig téríti meg. – A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és köz- lekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.
	Rablás: A tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosí- tott tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy vé- dekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtar- tása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.	Kizárás (nem biztosítási esemény): a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott kár.
	Besurranás: A biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető: – nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépület- be/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy – a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartóz- kodnak.
5.X.x. Xxxxxxxx, vandalizmus	Rongálás: Az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, be- leértve az épületrongálási és épületfelszereléseket ért ron- gálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződésben az épület is biztosított vagyontárgy. Az épületfelszerelési tárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.
5.X.x. Xxxxxxxx, vandalizmus	Vandalizmus: A riasztó- és a megfigyelőrendszerek, köz- pontok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és va- gyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefonrendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak is- meretlen elkövető által történő megrongálása.

Biztosítási esemény

Biztosítási esemény meghatározása

Kizárások, szolgáltatás korlátozások

5.A.s. Üvegtörés

A biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak;

– erkélyeinek, teraszainak és loggiáinak;

– korlátjainak;

– üvegtetőinek;

– üvegtégláinak és üvegfalainak;

– télikertjeinek;

– taposóüvegeinek;

– szaunája üvegezésének;

– zuhanykabinok, kádparavánok üvegeinek;

– kandalló és cserépkályha ajtó üvegezésének;

– üvegmosdóknak a törés és repedés kárai.

Továbbá, ha a háztartási ingóságok is biztosított vagyontár- gyak, akkor biztosítási eseményenként 150 000 Ft értékig (szerződéskötéskori érték) az:

– üvegasztalok;

– bútorüvegek;

– tükrök;

– akváriumok és terráriumok;

– tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak;

– bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának;

– sütő előlapjának bekövetkező törés- és repedéskárai.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai;

– a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai;

– az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, dí- szítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk;

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai;

– az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üveg- törés javításához kapcsolódnak;

– a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódá- sa, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei;

– a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többlet- költségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyé- koló szerkezet többletköltsége stb.);

– a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő érték- többlete, valamint

– a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, ke- retek kárai;

– csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszí- tett üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk;

– fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

5.A.t.

Felelősség- biztosítás

Magyarország területén okozott és bekövetkezett szerződé- sen kívüli

– dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minő- ségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik, vagy/és

– személyi sérülést eredményező károkozás, amelyért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles, mint

– a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója;

– kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó;

– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója;

– közúti balesetet előidéző gyalogos;

– kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W tel- jesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működ- tetett szállítóeszköz használója;

– szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző;

– háziállattartó.

Háziállat: hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: baromfi (liba, tyúk, kakas, kacsa, pulyka, gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szar- vasmarha, kutya, macska, ló, szamár.

Hobbiállat: minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott kárese- ményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 10 000 000 forint.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszély- helyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár;

– jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár;

– gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiz- tosítás, szakmai vagy szolgáltatás felelősségbiztosítás alapján téríthető kár;

– a biztosítottak, illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár;

– az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak;

– azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el;

– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzem- bentartójaként;

– a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár;

– keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár;

– a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár;

– a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek;

– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt- állási kötelezettségen alapuló kárigények;

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvénye- síthető igények;

– elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igé- nyek;

– gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott jár- művek által okozott károk;

– fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében oko- zott károk;

– a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek és az alapcsomag különös feltételei az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosítások különös fel- tételei az általános feltételektől, vagy az alapcsomag külö- nös feltételeitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítások különös feltételeinek rendelkezése az irányadó.

A kiegészítő biztosításokban felsoroltakra, a biztosító külön díj megfizetése ellenében nyújt fedezetet.

5.B. Kiegészítő fedezetek

5.B.a. Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft felett)

Jelen értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft felett) azon biztosított ér- téktárgyakra vonatkozik, amelyek összesített értéke szerződéskötéskor meghaladja a 200 000 forintot. 200 000 forint szerződéskötéskori összeg- ig az alapcsomag, az e fölötti értékre külön díj megfizetése ellenében jelen kiegészítő biztosítás nyújt fedezetet.

5.B.a.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.a.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a szerződésen (köt- vényen) feltüntetett kockázatviselési helyen bekövetkező, jelen különös fel- tételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

5.B.a.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott összeghatárig téríti meg.

5.B.a.4. Biztosított vagyontárgyak

A biztosított tulajdonát képező alábbi ingóságok:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek;

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások;

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák;

– gyűjtemények.

Abban az esetben, ha a vagyoncsoport biztosítási összegét a szerződő ér- téktárgy lista alapján adja meg, akkor csak a fenti csoportbontásban külön értékkel megjelölt vagyontárgyak.

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a vagyontár- gyak garázsban, padláson, pincében, tárolóban, melléképü- letben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben vagy szabad- ban tartva károsodnak.

5.B.a.5. Biztosítási esemény

Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése;

– vízkár fedezeten belül – elfolyt víz fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel:

• beázás;

• kívülről érkező víz;

• vezetékes vízkár;

– betöréses lopás, rablás – az alapcsomagban feltüntetett besurra- nás fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel

által okozott kár.

5.B.a.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összegig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti károsodá- sának pótlási költségeit a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint. A biztosító a betöréses lopás károkat a szerződésben feltün- tetett biztosítási összegen belül téríti meg, maximum a kár- időponti védettségi szinttől függően meghatározott limit összegig. A szolgáltatási limitösszegeket a „Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.

A káridőponti védelmi szint meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésé- nek időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

5.X.x. Xxxxxxxx

5.B.b.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.b.2. Területi és időbeli hatály

5.B.b.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződő választása alapján a szerződés létrejöttekor 10 000 forinttól (10 000 forintonként emelve) 100 000 fo- rintig terjedhet.

5.B.b.4. Biztosított vagyontárgyak

A biztosítottak tulajdonát képező alábbi ingóságok:

– készpénz;

– Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;

– értékpapírok és betétkönyvek.

5.B.b.5. Biztosítási esemény

Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése;

– vízkár fedezeten belül – elfolyt víz fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel:

• beázás;

• kívülről érkező víz;

• vezetékes vízkár;

– betöréses lopás, rablás – az alapcsomagban feltüntetett besurra- nás fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel

által okozott kár.

Betöréses lopás, rablás esetén a 100 000 Ft értékhatár felett a készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt értéktároló-

ban (páncélszekrény, xxxx xxxx, bútorszéf) xxxx xxxxxxx. A bizto- sító a biztosítási összegen belül, a 100 000 Ft értékhatár fe- letti károkat az értéktároló MABISZ minősítése szerinti ér- tékig téríti.

5.B.b.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összegig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti károsodá- sának pótlási költségeit a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint. A biztosító szolgáltatásának feltétele betöréses lopás esetén legalább a mi- nimális mechanikai védelem a behatolás helyén, valamint a rendőrségi fel- jelentés megtétele.

A minimális mechanikai védelem meghatározását a „Függelék: betörésvé- delmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.

5.B.c. Különleges üveg

5.B.c.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.c.2. Területi és időbeli hatály

5.B.c.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 500 000 forintig terjedhet.

5.B.c.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyak üvegezése, kerámia üvege vagy az üvegezést he- lyettesítő polikarbonát felülete (továbbiakban: üveg):

– növény- és üvegházak, meleg- és hidegágyak;

– medence-, jakuzzi-, dézsafürdő üvegfedése, kerti építmények üvegezése;

– csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek;

– díszített üvegek, díszüvegezés, üvegmozaikok;

– fényvisszaverő, plexi és akril üvegek;

– színezett, maratott, homok fúvott üvegek;

– napkollektorok, napelemek;

– üveg tetőcserép;

– üvegasztalok;

– bútorüvegek;

– tükrök;

– akváriumok és terráriumok;

– tűzhelyek üvegkerámia főzőlapja;

– bármely tűzhely üvegteteje, üveg főzőlapja;

– sütő előlapja.

5.B.c.5. Biztosítási esemény

Biztosított vagyontárgyak üvegfelületeiben bekövetkező törés vagy repe- déskár.

Nem biztosítási esemény, ha a biztosított üvegezések törése

vagy repedése az épület, lakás építése, korszerűsítése, felújí- tása alatt következik be.

Nem téríti meg a biztosító:

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait;

– az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódá- sa vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit;

– a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

– bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő érték- többletet;

– a sérült üveget, tükröt magukban foglaló bútorok, keretek kárait;

– a kirakatszekrények, a név-, a reklám- és a cégtáblák, vala- mint ezek tartószerkezetének kárait;

– az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, dí- szítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károkat, valamint kizárólag a bevonatok, fóliák kárait;

– kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében kelet- kezett károkat.

– az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üveg- törés javításához kapcsolódnak,

– a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többlet- költségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyé- koló szerkezet többletköltsége stb.).

A napkollektorok, napelemek üvegezésének törés vagy repe- déskára csak akkor tekinthető biztosítási eseménynek, ha a napelem, napkollektor, hőszivattyú vagyoncsoport biztosítva van.

5.B.c.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási össze- gig megtéríti a biztosítási esemény miatt károsodott biztosított üvegekkel, üvegezésekkel azonos méretű és üvegminőségű üvegszerkezet pótlásá- nak, az üvegezés tartószerkezetének le- és felszerelésének költségeit, va- lamint az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költ- ségeit.

5.B.d. Dugulás-elhárítás költségei

5.B.d.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.d.2. Területi és időbeli hatály

5.B.d.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződő választása alapján a szerződés létrejöttekor 20 000 forinttól (20 000 forintonként emelve) 100 000 fo- rintig terjedhet.

5.B.d.4. Biztosított vagyontárgyak

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 3.A. pontjában meghatáro- zott és a szerződésben biztosított alábbi vagyoncsoportok:

– főépület;

– melléképület.

Többlakásos épületben lévő lakásra szóló biztosítás esetén, az Alapcsomag

II. Különös biztosítási feltételek 3.X.x. Xxxxxxxx pontjában feltüntetett va- gyontárgy abban az esetben is biztosított vagyontárgy, ha az a biztosítási szerződés alapcsomagban nincs feltüntetve biztosított vagyoncsoportként.

5.B.d.5. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításával a biz- tosítottnak költsége merül fel.

5.B.d.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti összeghatárig megtéríti a dugulás-elhárítás költségeit a II. Különös bizto- sítási feltételek 6. pontja szerint.

5.B.e. Építés-, szerelésbiztosítás

5.B.e.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.e.2. Területi és időbeli hatály

5.B.e.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződő választása alapján a szerződés

létrejöttekor 1 000 000 forinttól (1 000 000 forintonként emelve) 5 000 000 forintig terjedhet.

5.B.e.4. Biztosított vagyontárgyak

a. Az alapcsomagban biztosított főépület, melléképület, kerti építmény, medence.

b. A biztosított tulajdonát képező és a főépület kockázatviselés helyén el- helyezett építőanyagok, építőgépek.

5.B.e.5. Biztosítási esemény

a. Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése;

– vízkár fedezeten belül – elfolyt víz fedezet ebben a kiegészí- tő biztosításban nem szerepel:

• beázás;

• kívülről érkező víz;

• vezetékes vízkár;

– betöréses lopás (az alapcsomagban feltüntetett rablás és besurranás fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel)

által okozott kár.

b. Felújítás, bővítés, korszerűsítés esetén

– A biztosított épület felújítási, bővítési, korszerűsítési munkáinak vég- zésével okozati összefüggésben, előre nem látható módon, baleset- szerűen, a biztosított lakó-, melléképületben és építményekben ke- letkezett dologi kár.

Biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások:

– bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

– hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

– melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

– melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanya- gok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelő- en, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az il- letékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba hozatali en- gedély nélkül árusítanak;

– az alapcsomagban felsorolt biztosítási eseményeken kívü- li időjárási hatások miatt bekövetkező károk;

– használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználó- dás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

– betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, illetve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki;

– használt építőanyagok ismételt beépítése;

– azok a szabadban tárolt, beépítésre váró építőanyagok, amelyek nedvességre érzékenyek.

A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a biztosított la- kóépület az építési, felújítási, bővítési munkák kezdetekor rendeltetésének megfelelő állapotban legyen, valamint,

hogy az építési munkákra vonatkozó szükséges biztonsági in- tézkedéseket megtegyék. Az építési, felújítási, bővítési mun- kák során szükségessé váló biztonsági intézkedések költségei nem kerülnek térítésre.

5.B.e.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti összeghatárig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti károsodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit a II. Különös biz- tosítási feltételek 6. pontja szerint.

A biztosító a betöréses lopás károkat akkor téríti meg, a be-

törésvédelmi szint eléri a minimális mechanikai védelem szintjét. A védelmi szint meghatározását a „Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.

5.X.x. Xxxxxxxxxxxx rejtett hibáiból eredő károk

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet.

5.B.g. Assistance szolgáltatás

5.B.g.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.g.2. Területi és időbeli hatály

5.B.g.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 100 000 forint.

5.B.g.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított főépület.

5.B.g.5. Biztosítási esemény

A biztosított főépület előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlenszerűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása kö- vetkeztében – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szükséges és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás, aminek költségeit megtéríti a biztosító. Biztosítási esemény a főépület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghi- básodása vagy olyan váratlan külső mechanikai behatás következtében ki- alakult helyzet (vészhelyzet), amely sürgős és halaszthatatlan beavatkozást kíván a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében és a vész- helyzet az alábbi szakmák valamelyikét érinti:

– duguláselhárító;

– vízszerelő;

– gázszerelő;

– fűtésszerelő;

– villanyszerelő;

– zárszerelő, zárjavító;

– üveges;

– tetőfedő.

Akkor nyújt szolgáltatást a biztosító, ha azt a káresemény be- következésétől számított 24 órán belül telefonon bejelentik. A biztosítási szerződés megkötésekor a telefonszám: x00 0 000 0000. A min- denkori aktuális telefonszámról kérjük, tájékozódjon a biztosító honlapján. Nem biztosítási esemény:

– a természetes elhasználódásból, karbantartás elmulasztá- sából eredő tartósan fennálló meghibásodás;

– ha a szolgáltatás keretében végzett hibaelhárítás helyén azért következik be ismételten meghibásodás, mert a biz- tosító közvetítése során megbízott szakipari vállalkozás munkatársa részéről – a műszakilag biztonságos működés érdekében – meghatározott további javításokat a biztosí- tott elmulasztotta elvégeztetni;

– a szakszerűtlenül végzett hibaelhárítással összefüggő meghibásodás, következményi kár;

– ha a biztosított a hibaelhárítás elkezdéséig nem gondos- kodik a további károk megelőzéséről és nem teszi lehető- vé a hibaelhárítás káresemény bekövetkezésétől számított 2 napon belüli elvégzését;

– gázkészülékek meghibásodása, leállása, valamint hibás működése.

A biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; utazási-, háztartási gépek javítását végző szolgáltatások nyitva tartása; szabadidős programok stb. ügyekben tájékoztatást kérjen a megadott telefonszámán.

A biztosító az asszisztencia szolgáltatás keretén belül lehetővé teszi a bizto- sítottnak az alább megnevezett tevékenységi körökben megbízható szak- emberek szolgáltatásainak igénybevételét és a biztosított számára történő megszervezését. A biztosító kizárólag az alábbiakban megneve- zett szolgáltatások ajánlását, közvetítését és a biztosított igé- nyeinek megfelelő megszervezését vállalja. A biztosított által igénybe vett szolgáltatás ellenértékét közvetlenül a vele szer- ződést kötő szolgáltatónak kell maradéktalanul kifizetnie.

– háziápolás, idősgondozás;

– gyermekfelügyelet;

– fűtéskészülékek átvizsgálása;

– káresemény (vészelhárítás) utáni helyreállítás;

– betöréses lopás utáni helyreállítás;

– olyan szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek javítása, amelyek kiskereskedelmi ára készülékenként legalább 35 000 Ft.

A biztosított által igénybe vett szolgáltatás minőségével, teljesítésével kap- csolatban, valamint a szolgáltatás során okozott károkért közvetlenül a szolgáltató tartozik felelősséggel a megrendelője felé. A felmerülő kár- igényt közvetlenül a szolgáltató részére kell benyújtani.

5.B.g.6. A biztosító szolgáltatása

– A biztosítási szerződés egyéb fedezeteiben biztosítási eseménynek mi- nősülő hibaelhárítás elvégzésének időpontját a biztosítottal történt idő- pont egyeztetés után a biztosító közli az általa közvetített vállalkozás képviselőjével.

– A biztosító vállalja a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárításhoz szakipari tevékenységet folytató vállalkozások közvetítését.

– A biztosító viseli a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás költsé- geit, szabályosan kiállított számla ellenében – amely tartalmazza a ki- szállási díjat, az anyagköltséget, a munkadíjat, valamint az áfát (általános forgalmi adót) – az adott kár helyreállításának műszakilag indokolt érté- kéig, legfeljebb a szerződésben a káreseményre megjelölt összegig.

A káreseményenként a szerződésben meghatározott összeget meghaladó hibaelhárítási költség a biztosítottat terheli. A biztosítottnak közvetlenül az adott munkát végző vállalkozás számára kell a felmerült többletköltséget megfizetni.

Amennyiben a hibaelhárítás az érvényben lévő otthonbiztosí- tási szerződés alapcsomag különös feltételében és a biztosítá- si szerződésbe fedezetbe vont kiegészítő biztosítások különös feltételében meghatározott – „Assistance szolgáltatás”-on kí- vüli – biztosítási esemény miatt vált szükségessé, úgy a bizto- sított által hibaelhárításra kifizetett – számlával igazolt –, a szerződési feltételben a limitre meghatározott összegen felüli többletköltséget a biztosító, amennyiben az alapcsomag alap- ján téríthető, megfizeti a biztosított részére.

A biztosított és a biztosító által ajánlott vállalkozás áll szer- ződéses jogviszonyban a biztosítási eseménynek minősülő hi- baelhárítás elvégzése tekintetében.

A biztosított közvetlenül a szakipari vállalkozással szemben érvényesítheti garanciális, illetve kárigényét, mert a biztosító nem tartozik felelősséggel a szakipari vállalkozás tevékenysé- gének szakszerűségéért, valamint a biztosított ingatlanban végzett hibaelhárítási munka során keletkező károkért.

Amennyiben biztosítási eseménynek nem minősülő meghi- básodás, károsodás helyreállításához ajánlott szakipari vál-

lalkozást a biztosító, úgy ebben az esetben az elvégzett munka minden költsége a biztosítottat terheli.

Amennyiben a biztosító és a biztosító megbízása alapján ki- szervezett tevékenységet végző szervezet közötti szerződés valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van jelen ki- egészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól el- térő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mel- lett a kiszervezett tevékenységet végző szervezettel fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani.

5.B.h. Épülettartozékok lopása

5.B.h.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.h.2. Területi és időbeli hatály

5.B.h.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 500 000 forint.

5.B.h.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított főépület, melléképület, tároló, kerti épít- mény, medence és napelem, napkollektor, hőszivattyú vagyoncsoport va- gyontárgyai.

5.B.h.5. Biztosítási esemény

A biztosított épületek, építmények külső térrel határolt felületeire vagy a ta- lajra, szakszerűen felszerelt épülettartozékok, felszerelések, berendezések, illetve a biztosított napelem, napkollektor, hőszivattyú vagyoncsoport va- gyontárgyainak lopásából származó károkat téríti meg a biztosító, ha azok a járószinttől mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan lettek felszerel- ve úgy, hogy az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely mellék- épületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető.

Nem téríti meg a biztosító az utcafronti ereszcsatornák leveze-

tő elemeiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat.

5.B.h.6. A biztosító szolgáltatása

5.B.i. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk

5.B.i.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.i.2. Területi és időbeli hatály

5.B.i.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződő választása alapján a szerződés létrejöttekor 50 000 forinttól (50 000 forintonként emelve) 500 000 fo- rintig terjedhet.

5.B.i.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított vagyontárgyak.

5.B.i.5. Biztosítási esemény

– A biztosított fagyasztószekrényben, fagyasztórekeszben, hűtőládában 0 °C alatt tárolt élelmiszerek megromlásából adódó károk, amennyiben a hivatalos közellátást végző áramszolgáltató szolgáltatásának kimara- dása megszakítás nélkül meghaladta a 6 óra időtartamot.

– A kockázatviselési helyként megjelölt ingatlan fűtését végző távhő-, va- lamint melegvíz- és gázellátásának kimaradásából származó a biztosí- tottat terhelő többlet energia költséget, amennyiben a szolgáltatás ki- maradás megszakítás nélkül meghaladta a 12 óra időtartamot. Fűtéski- maradás esetén, ez csak a fűtési idényre érvényes.

– A kockázatviselési helyként megjelölt ingatlan vezetékes internet szol-

gáltatásának kimaradása megszakítás nélkül meghaladta a 6 óra idő- tartamot, és e miatt a Biztosítottnak többletköltsége keletkezett.

5.B.i.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási esemé- nyenkénti limitig megtéríti a hivatalos közellátást végző szolgáltatók üzem- zavarából származó közvetlen és közvetett károkat, ha a szolgáltatás kima- radása megszakítás nélkül eléri a biztosítási eseménynél meghatározott időtartamot.

A kárrendezésnek előfeltétele, a szolgáltatás kimaradás té-

nyének, időtartamának, a kockázatviselés helye szerint illeté- kes szolgáltató által való igazolása.

5.X.x. Xxxxxxxx

5.B.j.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.j.2. Területi és időbeli hatály

5.B.j.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 50 000 forint.

5.B.j.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított főépület, melléképület, tároló, kerti épít- mény, medence és napelem, napkollektor, hőszivattyú vagyoncsoport.

5.B.j.5. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyakban, a biztosítottak szempontjából idegen sze- mélyek által falfirkával, összefestéssel okozott károk.

Idegen személy: a szerződőn, a biztosítotton és a hozzátartozóikon kívüli természetes személyek.

5.B.j.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti összeghatárig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti károsodásának helyreállítási költségeit a II. Különös biztosítási felté- telek 6. pontja szerint.

5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxx biztosítás

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet. Azonban az alapcsomagban a főépület vagyoncsoportban biztosított va- gyontárgy az épületben felszerelt klímaberendezés is.

5.B.l. Zárcsere kulcselvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet. Azonban a kiegészítő Assistance biztosításban, ha váratlan külső mechani- kai behatás következtében kialakult helyzet (vészhelyzet) sürgős és halaszt- hatatlan beavatkozást kíván a további károk és a balesetveszély megelőzé- se érdekében és a vészhelyzet érinti a zárszerelő, zárjavító szakmát, akkor a biztosító az ott leírt feltételek esetén szolgáltatást nyújt.

5.X.x. Xxxxx bútor

5.B.m.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.m.2. Területi és időbeli hatály

5.B.m.3. Biztosítási összeg

5.B.m.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok esetén, a biztosított tu- lajdonában lévő (nem bérelt vagy őrzésre átvett) szabadban tárolt, rendel- tetése szerint kültéri használatra szolgáló:

– kerti bútorok (például hintaágy, asztal, szék, napozó);

– kerti gyerekjátékok (például xxxxx xxxxx, homokozó);

– nem helyhez kötött kerti főző és sütőberendezések (például grillsütő);

– nem helyhez kötött kerti világítás;

– kerti gép (például fűkasza, fűnyíró, robotfűnyíró).

Biztosított vagyontárgy továbbá a fentiekben fel nem sorolt, de a háztartá- si ingóságok vagyoncsoportban biztosított vagyontárgy.

5.B.m.5. Biztosítási esemény

a. Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése által okozott kár.

b. Legalább 140 cm magas zárt kerítéssel rendelkező telekről történő el- tulajdonítás, rongálás okozta kár.

5.B.m.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának feltétele eltulajdonítási, rongá-

lási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.

5.X.x. Xxxxx dísznövénybiztosítás

5.B.n.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.n.2. Területi és időbeli hatály

5.B.n.3. Biztosítási összeg

5.B.n.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok esetén, a kertben, tera- szon, balkonon, tetőn kihelyezett vagy beültetett dísznövények. Ilyenek pl. a balkonnövények, a sziklakerti növények, a fák, sorfák, sövények, szolite- rek, futónövények, virágágyi növények, talajtakarók, vízinövények, szoba- növények.

A dísznövények azon növények, amelyeket esztétikai értékük miatt ülte- tünk vagy használunk fel. Ez lehet szép vagy különleges megjelenésű, illet- ve kedvező környezeti hatású (pl.szélvédelem, erózió-, por-, zaj csökken- tés), amelyet nem fogyasztásra szánunk.

A fás szárú dísznövényt díszfának (ha fa) vagy díszcserjének (ha cserje), a tet- szetős virágot fejlesztő lágy szárú dísznövényt pedig virágnak is nevezzük.

5.B.n.5. Biztosítási esemény

a. Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése által okozott kár.

b. Legalább 140 cm magas zárt kerítéssel rendelkező telekről történő el- tulajdonítás, rongálás okozta kár.

5.B.n.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti összeghatárig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatt elpusztult növények újra telepítésének költségét.

A biztosító szolgáltatásának feltétele eltulajdonítási, rongá-

lási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés. Nem téríti meg a biztosító:

– a sérült növényzet eltávolításának és elszállításának költ- ségeit;

– a sérült növényzet és az újratelepített növényzet közötti méretbeli, fejlettségi eltérések miatt keletkezett károkat.

5.B.o. Lábon álló növényzet biztosítása

5.B.o.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.o.2. Területi és időbeli hatály

5.B.o.3. Biztosítási összeg

5.B.o.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok esetén, az emberi vagy állati fogyasztásra termesztett haszonnövények, amelyek még nem kerül- tek betakarításra. Ilyenek például a gabonák, a zöldségek, a gyümölcsök, a fűszernövények.

5.B.o.5. Biztosítási esemény

e. Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése által okozott kár.

f. Legalább 140 cm magas zárt kerítéssel rendelkező telekről történő el- tulajdonítás, rongálás okozta kár.

Biztosítási eseménynek az a kár minősül, amely a biztosított

növénykultúrában olyan veszteséget eredményez, amely miatt a terület újratelepítése szükséges, vagy a terményvesz- teség mértéke meghaladja az 50%-ot.

5.B.o.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti összeghatárig megtéríti a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási ese- mény miatt bekövetkezett termény-, termésveszteséget, vagy a biztosított növények újra telepítésének költségeit.

A biztosító a saját használatra termesztett kultúrákban bekö-

vetkező károkat téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának feltétele eltulajdonítási, rongá- lási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.

Nem téríti meg a biztosító:

– a sérült növényzet eltávolításának és elszállításának költ- ségeit;

– a sérült növényzet és az újratelepített növényzet közötti méretbeli, fejlettségi eltérések miatt keletkezett káro- kat;

– mezőgazdasági őstermelői, mezőgazdasági termelőtevé- kenységek keretében termesztett haszonnövényeket ért károkat és az abból eredő hozamveszteséget;

– más káresemények által okozott károkat, különösen növé- nyi károkozók, növénybetegségek, emberi közrehatás vagy mulasztás miatt bekövetkezett károkat (például árvíz idején hatósági intézkedés);

– kiszáradás, kifagyás miatti károkat.

5.B.p. Sporteszköz és sportfelszerelés

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet. Azonban az alapcsomagban a háztartási ingóság vagyoncsoportban bizto- sított vagyontárgyak azok a be nem épített, egy háztartásban szokásos mennyiségű vagyontárgyak, amelyek a biztosítottak személyes használatá- ra szolgálnak.

5.B.q. Hobbi- és kisállatbiztosítás

5.B.q.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.q.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási ese- ményre vonatkozik.

5.B.q.3. Biztosítási összeg

5.B.q.4. Biztosított (vagyontárgyak) hobbi- és kisállat

A biztosítás arra az állatra terjed ki:

– amely a kár bekövetkezésének időpontjában már betöltötte a 4 hóna- pos életkort, de meg nem töltötte be a születésétől számított 7. élet- évet, és

– amelyet elektronikus (mikrochipes) állatazonosító rendszer alkalmazásá- val megjelöltek és

– amely, ha még nem érte el az egy éves életkort, akkor 4 hónapos élet- korig legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féregtelenítet- tek és megkapta az előírt és a kornak megfelelő oltásokat. Ezek az ol- tások az alábbiak:

– kutya esetén: szopornyica, Rubarth-kor (kutyák fertőző májgyulladá- sa), leptospirosis, parvovirosis, veszettség ellen;

– macska esetén: rhinotracheitis herpeszvirus okozta légcsőgyulladas), panleukopenia és calicivirusos nátha ellen;

– amely, ha már elérte az egy éves életkort, akkor az aktuális időpontot megelőző egy éven belül megkapta a szükséges emlékeztető oltásokat (veszettség elleni oltás és a kombinált oltás) és gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek. Ha ebbe az időszakba beleesik az előző pontban fel- sorolt oltások valamelyike, akkor annak megléte szükséges.

5.B.q.5. Biztosítási esemény

A biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező biztosított házikedvenc kutya, macska balesete vagy betegsége.

5.B.q.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben meghatározott limitig téríti meg a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező kutya, macska:

– balesete, betegsége miatt orvosilag indokolt hivatalos számlával igazolt állatorvosi kezelési költségeit, vagy

– baleset következtében történő elhullása esetén a hatósági engedéllyel rendelkező kisállat-temetkezést folytató vállalkozás által végzett teme- tés, illetve hamvasztás hivatalos számlával igazolt költségeit.

Nem téríti meg a biztosító az alábbi állatorvosi kezelések

költségeit:

– amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése után végeztek;

– amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött beteg- séggel, annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban végeztek;

– a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavat- kozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és vizsgálatok;

– az ivartalanítási műtét (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá);

– a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogkezelés és -pótlás, karmok eltávolítása);

– a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések;

– az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, va- lamint az állat képzésével kapcsolatos kezelések;

– az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diag- nosztizált betegség következménye;

– a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek – ilyen pél- dául a veszettség – kezelése;

– az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi kezelés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kár- bejelentéstől.

Nem téríti meg a biztosító

– azon betegségekre vonatkozó költségeket, amely betegsé- gek ugyanabból a körülményből fakadnak, amelyekre már nyújtott szolgáltatást a biztosító;

– az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állator- vos igazolja, hogy az állat szállítása súlyosan veszélyeztet- né a kisállat egészségét;

– az állatorvos által felírt gyógyszerek, gyógykészítmények költségét (kivéve, ha ezeket az orvosi ellátással egyidőben került a biztosított állatnak beadásra);

– az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit;

– azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvoshoz szállításának költsége;

– a kisállat eutanáziájának költségeit, kivéve az állat meg- szüntethetetlen vagy csak hosszú időtartamú kezeléssel megszüntethető szenvedése esetében;

– a baleset miatti elpusztulás igazolására szolgáló állatorvo- si kórlap kiállításának költségét;

– azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy be- tegségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biz- tosított által az állat gondozásával megbízott személy szán- dékos magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő;

– a 2. számú mellékletben szereplő fajtadiszpozíciós megbete- gedések, örökletes terheltségek és állapotok kezelése során felmerülő költségeket. Kérjük, olvassa el a mellékletet!

5.B.q.7. Fogalom meghatározás

a. Állatorvosi kezelési költség

A biztosított állat baleset vagy betegség miatti gyógykezelésével össze- függő állatorvosi munkadíj, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok díja a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, valamint a biztosított állatot ke-

zelő állatorvos által az állatnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.

A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszer alkalmazásával kap- csolatos költségek, még akkor sem, ha azt szakképzett állatorvos nyújtja.

b. Baleset

Az olyan előre nem látható véletlenül bekövetkező esemény, ami a biz- tosított kutya, macska sérülését, betegségét, illetve elhullását okozza. Balesetnek minősül a mérgezés, a különféle tárgyak – idegentest – le- nyelése is.

c. Betegség

A szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetét követően ki- alakult betegség az élő szervezet életfolyamatainak abnormális állapo- ta, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Beteg- ség a test olyan állapota, amely testi fájdalomban vagy valamely funk- ció rendellenes működésben nyilvánul meg.

5.X.x. Xxxxxxxx és kegyeleti biztosítás

5.B.r.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.r.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, az adott biztosított vagyontárgy esetében a szerződésen (kötvényen) a vagyontárgynál megje- lölt beazonosítható sírhely területén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

5.B.r.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben a sírhelyekre meghatározott biztosí- tási összeghatárig téríti meg.

Azonban rongálás, vandalizmus károkozás esetén a szerződés létrejöttekor a biztosítási eseményenkénti limit összege 50 000,-forint.

5.B.r.4. Biztosított vagyontárgyak

A temető igazgatóságának nyilvántartása szerint a biztosított(ak) tulajdo- nában, birtokában, kezelésében, gondozásában lévő, a szerződésben (köt- vényben) beazonosítható módon megjelölt síremlék, kripta.

5.B.r.5. Biztosítási esemény

a. Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése;

– vízkár fedezeten belül – elfolyt víz fedezet ebben a kiegészí- tő biztosításban nem szerepel:

• beázás;

• kívülről érkező víz;

• vezetékes vízkár;

– betöréses lopás (az alapcsomagban feltüntetett rablás és besurranás fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel)

által okozott kár.

b. A biztosítottak szempontjából idegen személyek által, a biztosított va- gyontárgyban rongálással, vandalizmussal okozott károk.

Idegen személy: a szerződőn, a biztosítotton és a hozzátartozóikon kívüli természetes személyek.

Nem téríti meg a biztosító:

– a sír (kripta) emberi erővel, illetve segédeszköz használata

nélkül mozdítható – nem fixen rögzített – dekorációjában, kegyeleti tárgyaiban (váza, növénytál, mécses-tartó, ko- szorú, művirág, pad stb.) keletkezett károkat;

– a sír (kripta) üvegfelületében, üvegezésében keletkezett károkat;

– növényekben (telepített, vágott) keletkezett károkat;

– a sír (kripta) avultságával, karbantartásának elmulasztásá- val összefüggő károkat;

– feliratok kopása;

– talaj ráesése vagy beomlása által okozott károkat;

– süllyedés miatt keletkezett károkat;

– koszolódás, viasz folyása miatt keletkező károkat;

– növényi és állati eredetű szennyeződés (pl. mohásodás, ál- lati ürülék) miatt keletkező károkat;

– nem megfelelő módon, eszközökkel vagy vegyi anyagok- kal történt tisztításból eredő károkat;

– a temető igazgatósága vagy általa bármilyen temetői te- vékenység végzésére megbízottak által okozott károkat;

– síremlékre felszerelt feliratok lopását, rongálását;

– sírkőkészítő, temetkezési társaság tevékenységéből eredő, illetve temetéssel kapcsolatban keletkezett károkat.

5.B.r.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosított vagyontárgy, jelen kiegészítő biztosítás

– 5.B.r.5. a. pontjában felsorolt biztosítási esemény miatti károsodása ese- tén, a károsodott vagyontárgy szerződésben (kötvényben) feltüntetett biztosítási összegéig;

– 5.B.r.5. b. pontjában szereplő biztosítási esemény miatti károsodása ese- tén, a szerződésben (kötvényben) feltüntetett biztosítási eseményenkén- ti limitig, amely a szerződés létrejöttekor 50 000 forint

megtéríti a biztosított vagyontárgy helyreállítási vagy pótlási költséget, a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint.

A rongálási, vandalizmus károk esetében a biztosító térítésé-

nek feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.

5.B.s. Kiterjesztett garancia

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet.

5.X.x. Xxxx eszköz biztosítás (beleértve az okos otthon eszkö- zöket)

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet.

Azonban az alapcsomagban

– a háztartási ingóság vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak azok a be nem épített vagyontárgyak (gépek, berendezések), amelyek egy át- lagos háztartás viteléhez szükségesek;

– az épület vagyontárgyakhoz tartoznak még azok a kockázatviselési helyen vagy a biztosított lakást magába foglaló épületen szakszerűen rögzített, illetve telepített, az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezések, épülethez rögzített gépészeti és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű haszná- latához szükségesek.

5.X.x. Xxxxxxxx bérleti díj biztosítás

5.B.u.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.u.2. Területi és időbeli hatály

5.B.u.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti li- mitig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 500 000 forint, de maxi- mum 6 hónap.

5.B.u.4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított főépület, melléképület.

5.B.u.5. Biztosítási esemény

Az alapcsomagban meghatározott biztosítási esemény miatt a bérbe adott

lakásban, családi házban, melléképületben oly mértékű kár keletkezik, hogy a lakás, ház vagy melléképület bérlője jogszabály vagy bérleti szerző- dés alapján megtagadja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését.

5.B.u.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az elmaradt bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfel- jebb a szerződésben meghatározott időpontig és összegig téríti meg.

A biztosítási szolgáltatás feltétele a káresemény időpontjá-

ban érvényes bérleti szerződés másolatának becsatolása.

5.B.v. Elveszett okmányok pótlása

5.B.v.1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

5.B.v.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

5.B.v.3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 50 000 forint.

5.B.v.4. Biztosított vagyontárgyak

a. Személyes okmányok

A biztosítási szerződés szempontjából személyes okmány a személyazo- nosító igazolvány, lakcímkártya, adókártya, diákigazolvány, pedagógus igazolvány, mozgáskorlátozottak parkolási engedélye, TAJ kártya.

b. Egyéb okmányok

A biztosítási szerződés szempontjából egyéb okmány a jogosítvány; a gépjármű forgalmi engedélye, ha a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartója a biztosított; útlevél.

c. Bankkártya

A felügyeleti hatóság engedélyével Magyarországon működő banknál vezetett, a biztosított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (MC, VISA, EDC, ATM stb.), hitelkártya.

5.B.v.5. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyak világon bárhol történő elvesztése, ellopása.

5.B.v.6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási esemé- nyenkénti limitig megtéríti a biztosított vagyontárgy elvesztése, ellopása miatt felmerülő és hivatalos dokumentumokkal igazolt letiltásának, pótlá- sának költségeit, ha azok nem voltak díjmentesek, illetve bankkártya pót- lás esetén a bank által nem kerülnek megtérítésre vagy jóváírásra.

A biztosítás nem nyújt fedezetet:

– az elveszett vagy ellopott bankkártyával, hitelkártyával való visszaélés (pl. jogosulatlan pénzfelvétel, vásárlás) miatt bekövetkező károkra;

– a személyes és egyéb okmányok jogtalan használatából eredő károkra.

5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx

5.B.w.1. Biztosított

Az a természetes személy, aki

a. aki az alapcsomag szerződésén (kötvényén) név szerint biztosítottként van feltüntetve;

b. az a. pontban megnevezett biztosított hozzátartozói, akik lakcímkár- tyáján lakóhelyként vagy hatályos tartózkodási helyként

– a kockázatviselés helye vagy

– a biztosított lakcímkártyáján lakóhelyként vagy hatályos tartózkodási helyként megjelölt címe szerepel.

5.B.w.2. Kedvezményezett

Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgáltatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosító a kedvezményezett személyazo- nosságát ellenőrzi.

A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a szerződésben megne- vezett személy. Xxxxx személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biz- tosított vagy örököse.

Nem érvényes a kedvezményezett kijelölése, ha a szerződést a biztosított hozzájárulása nélkül kötötték meg.

A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosító- nak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény be- következéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezmé- nyezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kije- lölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájáru- lása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a bizto- sítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.

5.B.w.3. Területi és időbeli hatály

Baleseti eredetű biztosítási esemény esetén a biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös fel- tételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

Díjvisszatérítés baleseti eredetű keresőképtelenség biztosítá-

si esemény esetén a területi hatály a magyar társadalombiz- tosítási szabályokban foglaltak szerint Magyarországon járó betegállományra korlátozódik.

5.B.w.4. Biztosítási összeg

A balesetbiztosítás szolgáltatási elemenkénti, kezdeti biztosítási összegei biztosítottanként:

a. díjvisszatérítés esetére: maximum 6 hónap biztosítási díj;

b. a szerződő választása alapján 200 000 forinttól (200 000 forintonként emelve) 2 000 000 forintig terjedhet

– baleseti halál esetén a választott biztosítási összeg 100%-a;

– baleseti eredetű 10-100%-os rokkantság esetén a választott biztosí- tási összeg rokkantság fokának megfelelő hányada;

– baleseti eredetű 1-9%-os rokkantság esetén a választott biztosítási összeg 1,25%-a;

– baleseti égési sérülés esetén a választott biztosítási összeg 100%-a.

5.B.w.5. Biztosítási esemény

a. Díjvisszatérítés baleseti eredetű keresőképtelenségre

A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, balesetből eredő, 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó folyamatos, saját jogú (az arra jogosult kórház, illetve orvos által igazolt) keresőképtelensége.

b. Baleseti halál

A kockázatviselési idő alatt a biztosított balesetből eredően bekövetke- ző halála.

c. Baleseti eredetű rokkantság

A kockázatviselési idő alatt a biztosított balesetből eredően bekövetke- ző rokkantsága.

d. Baleseti égési sérülés

Harmadfokú égési sérülés, amely a testfelszín legalább 20%-át érinti, ahogyan ezt a un. „9-es szabály” vagy a „Lund and Browder Body Surface Chart” által mérik.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási ese-

mény:

– a kockázatviselés kezdetét követő öngyilkosság, öngyil- kossági kísérlettel, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő események;

– olyan keresőképtelenség, amely nem a biztosított balese- tével összefüggő egészségi állapota miatt következett be (például – de nem kizárólagosan – gyermekápolás miatt);

– a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal összefüggésben kö- vetkezett be; valamint

– biztosított által versenyszerűen űzött sporttevékenység

során (versenyen vagy edzésen) bekövetkező balesetekre;

– a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított sze- mély légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban en- gedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedé- lyezett és kijelölt katonai légi járművön polgári utasként szenved el (utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez);

– gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi jármű- vel országos vagy nemzetközi sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felké- szülés (edzés) keretében következik be;

– motoros járművek versenyén vagy edzésein a nézőt érő balesetekre (ideértve a teszt-túrákat és a rally versenye- ket is);

– az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre;

– a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósá- gi engedély nélküli, vagy ittas állapotával okozati össze- függésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gép- jármű vezetése közben, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

– a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben következett be;

– kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt történt;

– mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben történt;

– a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárá- sokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

– ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

– orvosilag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból, gyógyító eljárásokból, vagy sebészeti beavatkozásokból ered;

– ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;

– szívinfarktus, epilepszia és agyvérzés miatti balesetek kö- vetkezménye;

– ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzött- sége, AIDS betegsége miatt következett be;

– olyan csonttörés, csontrepedés, mely patológiás csonttö- résnek minősül, mert a bekövetkeztében közvetve vagy közvetlenül, részben vagy egészben bármely fennálló csontbetegség hatott közre: pl. csont- és porcdaganat bár- mely formája, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye.

5.B.w.6. A biztosító szolgáltatása

a. Díjvisszatérítés baleseti eredetű keresőképtelenség biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a tartós betegállomány időtartama alatt, de megszakítás nélkül egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a biztosítási esemény bekövetkezését követő 6 havi időszakra visszaté- ríti a jelen szerződés biztosítási díját oly módon, hogy a szolgáltatás révén átvállalt díjat rákönyveli a szerződésre.

Egy biztosítási éven belül biztosítottanként legfeljebb 6 havi díjat térít vissza a biztosító keresőképtelenségi szol- gáltatásként.

b. A biztosított baleseti halála esetén a baleseti eredetű halál esetére szóló összeget fizeti a biztosító.

A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a bizto-

sító levonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkant- ságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra

szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

c. A biztosított baleseti eredetű 10-100% rokkantsága esetén a baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának megfelelő há- nyadot fizeti a biztosító a biztosítottnak, az 1. sz. táblázatban rögzített különböző rokkantsági fokoknak megfelelően.

A biztosított baleseti eredetű 1-9%-os rokkantsága esetén, a 100%-os baleseti rokkantság esetére szóló biztosítási összeg 1,25%-át fizeti a biztosító a biztosítottnak.

d. A biztosított égési sérülése esetén az égési sérülés esetére szóló összeget fizeti a biztosító a biztosítottnak. A biztosító egy balesetből ere- dően csak egy égési sérülés kapcsán nyújt szolgáltatást.

A biztosított életben léte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan fel- mentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezel- ték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tu- domására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosító- val és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A biztosított kárenyhítési kötelezettségére tekintettel az alábbiakra köteles.

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töreked- ni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhá- rítására, illetve enyhítésére.

A jelen pontban felsoroltakon túl a biztosított az adott helyzetben általá- ban elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, ameny- nyiben a biztosított mulasztása közrehatott állapotának sú- lyosabbá válásában.

5.B.w.7. Rokkantsági fok meghatározása

a. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen különös biztosí- tási feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú táblázatban fog- laltaknak megfelelően állapítja meg.

b. A szerződés kockázatviselési ideje alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződ- nek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biz- tosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.

c. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balese- tekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantsá- got előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a köny- nyebb sérülésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.

d. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. A biztosító orvosa által megállapított maradandó rokkantság foka független a rehabilitációs szakértői szerv által megállapított rokkantsági foktól.

e. Az 1. számú táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részle- ges elvesztése, vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.

f. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni.

g. Amennyiben a rokkantság foka az 1. számú táblázat alapján nem álla- pítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.

h. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint a g.-i. pontok alapján adódó szá- zalékok összegzésre kerülnek.

i. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkezte

után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végle- ges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgálta- tást kifizeti.

j. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biz- tosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek le- vonásra kerülnek.

k. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletkezett rokkantsága, maradandó egészségkárosodása a jelen kiegészítő biztosí- tás hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő rokkantsága, a rokkantság mértékének számításakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási ese- mény következményét, a rokkantság fokát.

1. számú táblázat

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

5.B.w.8. Balesetbiztosítás megszűnése

Az adott biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosítotti jogviszony, a biztosított baleseti halála, illetve a 100%-os rokkantsága biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén.

5.B.x. Munkanélküliség biztosítás

A biztosító erre a kiegészítő biztosításra nem nyújt fedezetet.

5.B.y. További kiegészítő fedezetek

5.B.y.1. Baleseti csonttörés

1. Biztosított

A II. Különös biztosítási feltételek 5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx 5.B.w.1. pontjá- ban meghatározott biztosítottak.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

A baleseti csönttörés szolgáltatás kezdeti biztosítási összege biztosítottan- ként a szerződő választása alapján 5 000 forinttól (5 000 forintonként

emelve) 30 000 forintig terjedhet.

4. Biztosítási esemény

A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező baleseti eredetű csont- törése, csontrepedése.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező baleseti eredetű csont- törése esetén a biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biz- tosítási összegig megtéríti a baleseti eredetű csonttörés esetére szóló összeget.

A biztosító a biztosított baleseti eredetű élő fog törése ese-

tén hivatalos, hiteles, naplószámmal ellátott orvosi igazolást kér be arról, hogy a baleset előtt az érintett fogak kezeletle- nek, épek voltak.

A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások a II. Különös biztosítási feltételek 5.B.w. Bal- esetbiztosításban meghatározottak.

Egy balesetből eredően egy biztosított vonatkozásában egy csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget térít a bizto- sító, függetlenül attól, hogy a balesetből következően hány csont törik el, reped meg.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a II. Különös biztosítási feltételek

5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

5.B.y.2. Baleseti ruhakár

1. Biztosított

A II. Különös biztosítási feltételek 5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx 5.B.w.1. pontjá- ban meghatározott biztosítottak.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

A baleseti ruhakár szolgáltatás kezdeti biztosítási összege biztosítottanként a szerződő választása alapján 20 000 forinttól (20 000 forintonként emel-

ve) 100 000 forintig terjedhet.

4. Biztosítási esemény

A biztosított kockázatviselési idő alatti balesetéből bekövetkező halál, rok- kantság, csonttörés, csontrepedés, égés során a biztosított magán viselt ru- házatának sérülése.

Ruházatnak minősül a biztosított által a baleset időpontjában viselt felső- és alsóruházat, lábbeli és a dioptriás szemüveg.

Nem minősülnek ruházatnak a jelen biztosítási szerződésben

a karóra, az ékszerek, a zsebtartalom.

A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások a II. Különös biztosítási feltételek 5.B.w. Bal- esetbiztosításban meghatározottak.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti limitig megtéríti a biztosított ruházatának biztosítási esemény miatti ká- rosodása miatti helyreállítási vagy pótlási költségeit a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint.

Az itt nem szabályozott kérdésekben II. Különös biztosítási feltételek 5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

5.B.y.3. Baleseti kórházi ápolás

1. Biztosított

A II. Különös biztosítási feltételek 5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx 5.B.w.1. pontjá- ban meghatározott biztosítottak.

2. Területi és időbeli hatály

Baleseti eredetű biztosítási esemény esetén a biztosító kockázatviselése a

kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös fel- tételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

A baleseti kórházi ápolás kezdeti biztosítási összege biztosítottanként a szerződő választása alapján 20 000 forinttól (20 000 forintonként emelve)

100 000 forintig terjedhet.

4. Biztosítási esemény

A biztosított biztosítási tartamon belül bekövetkező 3 napot meghaladó baleseti eredetű kórházi ápolása (fekvőbeteg-ellátása).

A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások

és korlátozások a II. Különös biztosítási feltételek 5.B.w. Bal- esetbiztosításban meghatározottak, valamint ha a kórházi ápolás hossza nem éri el a 4 napot.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező baleseti eredetű kórhá- zi ápolása esetén a biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összeget egy összegben kifizeti, ha a kórházi ápolás hossza meg- haladja a 3 napot.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a II. Különös biztosítási feltételek

5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

5.B.y.4. Kórházi lopás

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén lévő kórház fekvőbeteg ellátási osztályán bekövetkező, jelen külö- nös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok.

5. Biztosítási esemény

A biztosított magyarországi kórházi ellátása idején és helyén, a háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat ismeretlen személy(ek) jogtalanul eltulajdonítják, és erről igazoltan kórházi jegyzőkönyv készül.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha az ingóságokat a

kórház felelősségi körébe tartozó értéktárolóból tulajdoní- tották el.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti limitig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti ká- rosodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit a II. Különös biztosítási fel- tételek 6. pontja szerint.

5.B.y.5. Internetasszisztencia

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási ese- ményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a szolgáltatást biztosítási évente legfeljebb 10 alkalomra nyújtja.

4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok.

5. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver és szoftver eszkö- zökkel kapcsolatos problémák felmerülése.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy munkanapokon reggel 7 és este 7 óra között fogadja a biztosított telefonhívásait és IT távsegítséget nyújt.

A biztosító a szolgáltatást a Europ Assistance Magyarország Kft. (0000 Xx- xxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevé- kenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálózatával együttmű- ködve nyújtja.

Amennyiben a biztosító és a biztosító megbízása alapján ki-

szervezett tevékenységet végző szervezet közötti szerződés valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van jelen ki- egészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól el- térő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mel- lett a kiszervezett tevékenységet végző szervezettel fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani.

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – élő- hangos telefonos szolgáltatást működtet. Akkor nyújt szol- gáltatást a biztosító, ha a káreseményt telefonon bejelentik. A biztosítási szerződés megkötésekor a telefonszám:

x00 0 000 0000. A mindenkori aktuális telefonszámról kérjük, tájékozódjon a biztosító honlapján.

A biztosító a közreműködőjén keresztül az alábbi szolgáltatást nyújtja:

– informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak azo- nosítása, segítség a probléma elhárításában;

– tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdekében, kapcso- latfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont egyeztetés.

A távsegítség, az:

– e-mail beállítás;

– internet-kapcsolat beállítása, router (nem szolgáltatói) konfigurálása;

– általános Office beállítás támogatása;

– meglévő, jogtiszta szoftver telepítése;

– WIFI beállítás;

– tablet beállítás;

– operációs rendszer és csatlakoztatott eszközök (pl. nyomtató, pendrive) telepítése;

– tablet, laptop, okos telefon otthoni környezetbe illesztése;

– új WIFI hálózat létrehozása;

– okostelefon kezelő szoftver telepítése laptopra, tabletre;

– okostelefon szinkronizációs kérdések.

A biztosított köteles az eseményre vonatkozó fedezet ellenőrzéséhez szük- séges információkat a biztosító közreműködőjének rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a biztosított biztosítási fedezettel rendelkezik az általa bejelen- tett eseménnyel kapcsolatban, a biztosító közreműködője megszervezi szá- mára a szolgáltatást. Amennyiben az adott biztosítási eseményre vonatkozó- an megfelelő információt tud nyújtani, arról tájékoztatja az ügyfelet. Abban az esetben, ha az adott eseményre vonatkozó információ nyújtása, szolgál- tatás nyújtása speciális szakértelmet igényel, és a szolgáltatást ellátó partner éppen rendelkezésre áll, a biztosító közreműködője telefonon átkapcsolja az ügyfél számára. Amennyiben ilyen partner éppen nem áll rendelkezésre, a biztosító közreműködője megszervezi a szolgáltatást, és a megfelelő partner a biztosítottat 1 munkanapon belül munkaidőben (7.00 – 19.00 között) te- lefonon felkeresi.

5.B.y.6. Orvosi asszisztencia

1. Biztosított

A szolgáltatás igénybevételére a biztosítási szerződés szerződője és a bizto- sítási szerződésen (kötvényen) név szerint megjelölt biztosított jogosult.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási ese- ményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a szolgáltatást korlátozás nélkül nyújtja.

4. Biztosítási esemény

Az Orvosi asszisztencia az alábbi esetekben vehető igénybe:

– életmóddal, egészségmegőrzéssel, orvosi dokumentáció értelmezésével kapcsolatos kérdések;

– tájékoztatás gyógyszerek összetételét, mellékhatásait, alkalmazhatósá- gát, helyettesíthetőségét, árát illetően;

– tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről;

– tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról;

– tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhetőségéről.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a nap 24 órájában (az év min- den napján) fogadja a biztosított telefonhívásait és jelen feltételek alapján egészségügyi szolgáltató partnere a Teladoc Hungary Kft. (cím: 1092 Xx- xxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.; adószám: 13613781-2-43, a továbbiakban: szol- gáltató), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet révén szolgáltatást nyújt. A telefonszám megtalálható a biztosító honlapján.

Amennyiben a biztosító és a biztosító megbízása alapján ki- szervezett tevékenységet végző szervezet közötti szerződés valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van jelen ki- egészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól el- térő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mel- lett a kiszervezett tevékenységet végző szervezettel fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani.

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – élő- hangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet.

Akkor nyújt szolgáltatást a biztosító, ha a biztosított telefo- non veszi fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. A biztosítási szer- ződés megkötésekor a telefonszám: x00 0 000 0000. A min- denkori aktuális telefonszámról kérjük, tájékozódjon a bizto- sító honlapján.

A szolgáltató jogosult megtagadni a szolgáltatás során olyan orvosi dokumentáció értelmezésével kapcsolatos kérdések megválaszolását, illetve a gyógyszerekre vonatkozó tájékoz- tatás nyújtását, amely ügyekben a biztosító kárrendezési vagy panaszkezelési eljárása folyamatban van, illetve jogi el- járás indult.

Az Orvosi asszisztencia során nyújtott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, a személyes orvosi vizsgálatot nem helyettesítik. A biztosító nem vállal felelősséget az Orvosi asszisztencia keretében nyújtott információ pontosságáért, megbízhatóságáért, azok téves felhasználásáért, illetve azok téves értelmezéséért, valamint a kért tájékoztatás elmaradá- sából vagy késedelmes megküldéséből, illetve az orvosi véle- mény helytelen vagy téves megállapításából eredő vagyoni és nem vagyoni károkért.

5.B.y.7. Második orvosi vélemény

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási ese- ményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a szolgáltatást korlátozás nélkül nyújtja, azonban egy adott megbetegedés kapcsán csak egy alkalommal kérhető máso- dik orvosi vélemény.

4. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény az olyan, a kockázatviselés tartama alatt a biztosított di- agnosztizált betegség, feltárt kóros állapot, amely az alábbi felsorolásban szereplő esetekhez vezet, és amelynek kapcsán magyar nyelven, írásban második orvosi vélemény kérhető. A jelen feltételben ismertetett második orvosi véleményt a biztosító kizárólag az alábbi betegségek esetén nyújtja:

– az életet fenyegető rákos megbetegedés (rosszindulatú daganat);

– szívbetegségek, beleértve a szív- és érsebészetet;

– szervátültetések;

– neurológiai és idegsebészeti betegségek, beleértve az agyér katasztrófát;

– idegrendszer degeneratív betegségei és demyelinizáció;

– veseelégtelenség következtében kialakult betegségek és problémák;

– életet fenyegető betegség vagy nagy bonyolultságú beavatkozás.

Az igénybevétel feltételei:

– már elvégzett beavatkozásokat követően csak a további

kezelésre, gondozásra vonatkozó javaslat kérhető (az el- végzett beavatkozás véleményezése nem);

– sürgős ellátási igényű esetben nem ajánlott a vélemény- kérés az annak beszerzéséhez szükséges idő (kb. 1 hónap) miatt;

– nem kérhető vélemény azon biztosított esetében, aki kí- sérleti eljárásban vesz részt, továbbá a magyar egészség- ügyi rendszer által nem engedélyezett eljárásokra;

– a második orvosi vélemény sem jogi eljárásban, sem egyéb (pl. tudományos) célra nem használható fel;

– örökletes vagy vele született betegségek, illetve rendelle- nességek esetén nem vehető igénybe.

5. Biztosító szolgáltatása

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy munkanapokon reggel 8 és este 8 óra között fogadja a biztosított telefonhívásait, és jelen feltételek alapján egészségügyi szolgáltató partnere az Teladoc Hungary Kft. (cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.; adószám: 13613781-2-43, a továbbiak- ban: szolgáltató), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevé- kenységet végző szervezet révén szolgáltatást nyújt.

Amennyiben a biztosító és a biztosító megbízása alapján ki- szervezett tevékenységet végző szervezet közötti szerződés valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van jelen ki- egészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól el- térő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mel- lett a kiszervezett tevékenységet végző szervezettel fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani.

A jelen feltétel alkalmazásában olyan orvosi elemző szolgáltatás, melynek keretében egy képzett egészségügyi szakemberekből álló testület áttekinti a biztosítottra vonatkozó orvosi dokumentációt (kórtörténet, kórházi záró- jelentések, vizsgálati eredmények stb.), majd az adott orvosi szakterület magas szintű szakmai tapasztalattal rendelkező, neves nemzetközi orvos szakértője az orvosi dokumentációk részletekbe menő vizsgálata, elemzése és értékelése alapján a szóban forgó diagnózishoz kapcsolódóan második orvosi távszakvéleményt állít ki.

A szolgáltatás igénybevétele során a biztosított egy független szakorvos megkérdezésével véleményt kap a korábban felállított diagnózis és a terve- zett vagy a folyamatban levő terápia helyességéről.

A második orvosi vélemény nem kezelésre vonatkozó előírás,

és nem helyettesíti a kezelőorvosi szakvéleményt, csupán annak kiegészítésére szolgál.

A második orvosi vélemény elkészítésének határideje az utol- só szükséges dokumentum benyújtását követő 30 nap.

A második orvosi vélemény hibás értelmezéséért és annak következményeiért a biztosító nem vállal felelősséget.

A szolgáltatás teljesítésének feltételei

– A szolgáltatási igényt a kockázatviselés tartama alatt telefonon keresz- tül kell bejelenteni. A biztosítási szerződés megkötésekor a telefonszám:

x00 0 000 0000. A mindenkori aktuális telefonszámról kérjük, tájéko- zódjon a biztosító honlapján.

– A szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani a bejelentett eseménnyel kapcsolatos teljes egészségügyi dokumentációt (az első ellátástól az igény benyújtásáig keletkezett valamennyi járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett dokumentumot, beleértve a képalkotó vizsgálatokat és laborleleteket, kivéve a szolgáltatásszervező által szervezett egész- ségügyi ellátások dokumentumait).

– A szolgáltatás gördülékeny teljesítése érdekében a szolgáltatást nyújtó bekérheti a második orvosi vélemény elkészítéséhez szükséges további információkat, és szükség esetén kapcsolatot tarthat a biztosítottal és kezelőorvosával, majd a nemzetközi szakértők által a diagnosztizált ál- lapotról elkészített másodvéleményt a biztosított számára, valamint ké- résére a kezelő orvosa részére eljuttatja.

– A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a bizto- sító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

– Biztosított csak akkor jogosult a második orvosi vélemény igénybevéte- lére, ha őt előtte a kérelmezett szakvélemény tárgyát képező betegség

tekintetében egy Magyarországon orvosi tevékenység végzésére ható- sági engedéllyel rendelkező orvos megvizsgálta, és a vizsgálatról lelete- ket készített, illetve írásos diagnózist állított fel.

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő. Ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

6. Fogalommeghatározás

a. Életet fenyegető betegség vagy nagy bonyolultságú be- avatkozás

Azon megbetegedések, állapotok, mikor az orvos szakma szabályai sze- rint történt ellátásokat, beavatkozásokat követően is a biztosított állapo- ta olyan súlyos marad, hogy megfelelő kezelés ellenére a szolgáltatási igény bejelentésekor az életet fenyegető állapot továbbra is fennáll, és a biztosított folyamatosan, már 20 napot meghaladóan intenzív osztályon fekvőbeteg-ellátásban részesül. Nagy bonyolultságú műtéti beavatkozás- nak minősülnek a biztosítási eseményeknél felsorolt betegségek miatt tervezett beavatkozásokon túl azok, amelyek legalább két szervrendszert érintenek, vagy amelyek elvégzése során a hasüreg és a mellüreg egy- idejű műtéti feltárása (nyitott műtét) történik, továbbá azon eljárások, melyek Magyarországon az állami egészségügyi rendszeren belül nem el- végezhetők, de az Országos Egészségpénztár annak külföldön történő elvégzését engedélyezi és támogatja. Nem minősülnek nagy bonyolult- ságú beavatkozásnak a diagnosztikai céllal végzett beavatkozások, abban az esetben sem, ha testüreg megnyitásával járnak.

b. Életet fenyegető rákos megbetegedés (rosszindulatú da- ganat)

Rosszindulatú daganatos betegség esetén a szövettani atípia jeleit mu- tató sejtek (rosszindulatú sejtek) kontrollálatlan szaporodása áll fenn, melynek során a rosszindulatú sejtek a szövethatárokat áttörve terjesz- kednek (invázió), és fennáll a rosszindulatú sejtek távoli szervekben való megtelepedésének, szaporodásának és a szerv inváziójának lehetősége (metasztázis).

Jelen feltételek szerint a rosszindulatú betegségek csoportjába a vér- képző szövetek rosszindulatú daganatai (leukémiák), a retikuloendoteli- ális és nyirokrendszerből kiinduló daganatok (limfómák), a rosszindula- tú plazmasejtrendellenességek (plazmasejtes mieloma) is beletartoznak. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a rosszindulatú daganatok alábbi csoportjaira:

– rákelőző (praecarcinoma) állapotok;

– a környezetet el nem árasztó (in situ) daganatok, (TMN besorolás alapján T1M0N0 stádiumú daganatok);

– a bőrrák, kivéve a festékes anyajegyek rosszindulatú daganatai (me- lanoma malignum);

– a HIV pozitív diagnózis mellett fellépő bármely daganat.

c. Idegrendszer degeneratív betegségei és demyelinizáció Az agy, gerincvelő, valamint az agyi és gerincvelői idegek visszafordít- hatatlan elfajulása, melyek kórlefolyásában további előrehaladás várha- tó a kivizsgálási és gondozási ideggyógyászati leletek alapján. A diag- nózist megfelelő diagnosztikai eljárásokkal egyértelműen alá kell tá- masztani.

d. Neurológiai és idegsebészeti betegségek, beleértve az agyér katasztrófát

Azon agyat és gerincvelőt érintő betegségek, melyek műtéti megoldása során a koponyaűrt vagy gerincűrt megnyitva az agyat vagy gerincvelőt érinti a beavatkozás. Nem tartozik ebbe a kategóriába pl. a subdurális haematoma eltávolítása vagy porckorongsérv műtétje. Jelen feltétel szempontjából agyér katasztrófának minősül az a koponyán belüli érben kialakuló kóros állapot (érfal szakadás, teljes vagy részleges érel- záródás trombózis vagy embólia következtében), melynek folytán a köz- ponti idegrendszernek az ér által ellátott területei elhalása, infarktusa és maradandó szervi, idegrendszeri károsodása (úgynevezett góctünet) alakul ki, azaz a károsodást jelző fizikális tünetek az érkatasztrófa fellé- pését követő 30 nap után is egyértelműen kimutathatók.

e. Szervátültetések

Az a műtéti beavatkozás, melynek során a szervet kapó (recipiens) testébe

más szervezetéből (donor) szív, szív-tüdő komplexum, tüdő, máj vagy vese kerül átültetésre, továbbá ezen okokból kifolyólag szervátültetést végző intézmény kimondta a szervátültetés szükségességét és a biztosí- tott a szervátültetési várólistára felkerült. Szövet- és sejtátültetés nem fedi a szervátültetés fogalmát, emiatt a hasnyálmirigy-, bőr-, csont-, csontvelő átültetés, szaruhártya átültetés, transzfúzió nem biztosítási esemény.

f. Szívbetegségek, beleértve a szív- és érsebészetet

A szívizomelhalás (szívinfarktus) a szívizomzat bizonyos részének elhalá- sa, melynek oka az elhalt terület vérellátásának elégtelensége. Csak azok a kóros állapotok tekinthetők szívizomelhalásnak, ahol a sérült te- rület kiterjedése olyan mértékű, amely a szokásos EKG regisztrációs technikákkal is észlelhető kóros Q-hullám kialakulását okozza, azaz a szívizom elhalás transmurális. Jelen feltétel szempontjából szív- és érse- bészetnek minősül a nyitottan végzett szív- és annak koszorúsereit, va- lamint az aortát érintő műtétek/műtétek indikációja. A műtéti indikációt a műtét/kivizsgálás elvégzésére jogosult intézet kivizsgálási leletei alap- ján kizárólag a beavatkozást végző/a kivizsgálásra jogosult intézet mondhatja ki. A műtét lehetősége nem egyenlő a műtét indikációjával, szükségességével.

g. Veseelégtelenség következtében kialakult betegségek és problémák

A krónikus veseelégtelenség azon formája, ahol mindkét vese működé- se visszafordíthatatlanul csökkent és ez a csökkenés olyan mértékű, hogy várhatóan az állapot művesekezelés vagy veseátültetés nélkül az élettel összeegyeztethetetlenné válik, és rendszeres vesegondozói ellen- őrzése történik.

5.B.y.8. Háztartásigép-biztosítás

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Azok a legfeljebb 10 éves (új állapotban történő vásárlás napjától számított időszak) biztosított háztartási és elektromos berendezések, amelyek a ház- tartás viteléhez szükségesek, a vásárláskori új értékük a 30 000 Ft egyedi értéket meghaladták.

Háztartási gépek

– főző és sütő eszköz, mikrohullámú sütő, konyhai elszívó;

– hűtőgép, fagyasztó;

– mosógép, szárító, mosogatógép;

– porszívó, xxxxxx, gőztisztító;

– hordozható fűtő eszköz (pl. hősugárzó, olajradiátor), mobilklíma;

– kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, olajsütő, konyhai kisgép (pl. turmix- gép, robotgép), vízforraló;

– elektromos fogkefe, borotva, epilátor, hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó.

Elektromos eszközök

– asztali DVD lejátszó/felvevő (csak gyári merevlemezzel);

– blue ray lejátszó;

– média box (a beépített merevlemez nélkül);

– hifi kiegészítő, hifilejátszó;

– otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rendszer;

– projektor;

– rádió, rádiós magnó;

– set top box (jelátalakító);

– szatelit vevő (parabola antenna is);

– televízió;

– video felvevő/lejátszó.

Nem biztosítható vagyontárgyak

– bármilyen típusú telefon (vezetékes és mobil készülékek);

– számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyom- tatók, szkennerek, külső merevlemezek stb.);

– fotóeszközök;

– MP lejátszók és tartozékaik;

– PDA, PNA készülékek;

– egyéb hordozható navigációs készülékek;

– hordozható DVD lejátszó;

– játékkonzolok.

Nem biztosítottak azok a vagyontárgyak, amelyeket munka- eszközként használnak.

5. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyak következő okok miatti károsodása:

– öntvény- vagy anyaghiba;

– tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

– hibás elhelyezés vagy hibás beállítás, beüzemelés;

– rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása;

– olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány;

– túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zések, alkatrészek károsodását;

– fizikai robbanás, repedés (a centrifugális erő okozta kivételével);

– elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átíve- lés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség miatt következtek be;

– külső események mechanikus hatásai;

– gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy súlyosan gondat- lan károkozást,

úgy, hogy a károsodás előre nem látható, véletlen, váratlan esemény, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű ká- rosodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti limitig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti ká- rosodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit, a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azok- nak a károknak a megtérítésére, amelyek:

– a biztosítási szerződésben más biztosítási esemény alap- xxx xxxxxxxxxx;

– a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

– megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik – ha a gyártó és/vagy a for- galmazó kártérítési kötelezettségét tagadja, és a kár biz- tosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett, a bizto- sító azt a biztosítási feltételek rendelkezéseinek megfe- lelően megtéríti, és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti;

– a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányos- ságok miatt keletkeztek;

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmu- lasztása miatt keletkeztek;

– tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedési, illetve anyagfáradá- si jelenségek, korrózió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befo- lyásoló értékcsökkenésből származnak;

– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jelle- gű költségek formájában jelentkeznek;

– gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészek- ben (pl. fúrók, törőszerszámok, fűrészlapok, gumiköpe- nyek, tömlők, kábelek, kötelek, láncok, szíjak), tűzálló bur- kolatokban (bélés, betét), szigetelésekben, kizárólag üveg-

ből készült tárgyakban, segédanyagokban (pl. kenőanya- gok, hűtőanyagok, tüzelőanyagok, katalizátorok, tisztító- szerek) keletkeztek;

– elektromos vezérlésű gépek, berendezések szabályzó- és vezérlőegységeiben keletkeztek;

– szándékos rongálásból keletkeztek;

– kezelési utasítástól eltérő használatból eredő;

– jelen kiegészítő biztosításban biztosított vagyontárgy le- esése, lesodrása miatt keletkezett.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biztosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény beje- lentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállí- tás) nélkül használják.

5.B.y.9. Adatmentés

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 50 000 forint.

4. Biztosított vagyontárgyak

Azok az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok, amelyek adat- hordozókkal (pl. xxxxxxxxxxxx, SSD-k, memóriakártyák) rendelkeznek.

5. Biztosítási esemény

Amennyiben az alapcsomagban meghatározott biztosítási események be- következése miatt károsodott biztosított vagyontárgyakhoz tartozó adat- hordozókon (pl. xxxxxxxxxxxx, SSD-k, memóriakártyák) az adathordozók károsodása miatt a tárolt adatok elvesznek, megsérülnek.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási esemé- nyenkénti limitig megtéríti az adatmentés költségeit. A sérült adathordozók káraira a biztosító, az alapcsomagban meghatározottak szerint nyújt szol- gáltatást.

A biztosító nem vállalja át a költségeket, amennyiben az

adatmentési tevékenységet végző cég által hivatalosan kiál- lított számlával az adatmentés költsége nincs igazolva.

Az adatmentés esetleges sikertelenségéből adódó további károk, költségek, valamint a sérült adathordozón lévő szoft- verek újra beszerzésének és telepítésének költségei nem ké- pezik a biztosító kockázatvállalásának részét.

A biztosítási fedezet nem vonatkozik olyan memóriakártya adatvesztési káraira, amely az alábbi valamely eszköz beépített részét képezi:

– a mobil telekommunikációs eszközök;

– mobil navigációs eszközök;

– multimédia lejátszók.

Nem biztosítottak a digitális fényképezőgépben és kamerá- ban használt memóriakártyák és a pendrive.

5.B.y.10. Iskolai lopás

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarországon bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok.

5. Biztosítási esemény

A biztosított 6-15 év közötti gyermekétől a tanórák és napközi időszak alatt az iskolából a háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat ismeretlen személy(ek) jogtalanul eltulajdonítják, és erről igazoltan iskolai jegyzőkönyv készül.

Nem minősül biztosítási eseménynek a különórákon, délutá-

ni foglalkozásokon, valamint az iskola által szervezett sza- badidős programokon történő lopáskár.

Iskolának minősül: az intézményes nevelés-oktatásban tankötelezettség teljesítésére szolgáló intézmény (általános iskola, középfokú iskola, Közne- velési és Szakképzési Hídprogram, fejlesztő nevelés-oktatás).

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti limitig megtéríti a biztosított vagyontárgyak biztosítási esemény miatti ká- rosodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit, a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint.

5.B.y.11. Autóról történő lopás

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarországon bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok.

5. Biztosítási esemény

Az autóra felszerelt, zárható csomagtartóval rögzített sífelszerelés, kerék- pár, illetve a zárható és lezárt tetőcsomagtartóban elhelyezett ingóság jog- talan eltulajdonítása, amennyiben az eltulajdonításról rendőrségi jegyző- könyv készült.

6. A biztosító szolgáltatása

5.B.y.12. Kockázatviselési hely kiterjesztése a világra

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződés létrejöttekor 1 000 000 forint.

4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok.

5. Biztosítási esemény

A biztosított ingóságokat ért, az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése;

– vízkár fedezeten belül – az elfolyt víz fedezet ebben a kiegé- szítő biztosításban nem szerepel:

• beázás;

• kívülről érkező víz;

• vezetékes vízkár;

– betöréses lopás, rablás – az alapcsomagban feltüntetett besurra- nás fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel

által okozott kár.

A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások, az alapcsomagban a biztosítási események- nél meghatározottak szerint.

6. A biztosító szolgáltatása

5.B.y.13. Kártevők által okozott kár

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben (kötvényben) meghatározott kárese- ményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a jelen kiegészítő biztosítás megkötésekor a szerződő választása alapján 50 000 forinttól (50 000 fo-

rintonként emelve) 500 000 forintig terjedhet.

4. Biztosított vagyontárgyak

Az Alapcsomagban II. Különös biztosítási feltételek 3.B. pontjában megha- tározott és a szerződésben biztosított alábbi vagyoncsoportok:

– főépület;

– kerti építmény;

– napelem, napkollektor, hőszivattyú;

– melléképület.

Többlakásos épületben lévő lakásra szóló biztosítás esetén, az Alapcsomag

II. Különös biztosítási feltételek 3.B.a. Főépület pontjában feltüntetett va- gyontárgy abban az esetben is biztosított vagyontárgy, ha az a biztosítási szerződés nincs feltüntetve biztosított vagyoncsoportként.

5. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a 4. pontban felsorolt vagyontárgyban (azok gépészetét is beleértve) rágcsálók, madarak, rovarok, vadállatok (a továbbiakban: kártevők) kárt okoznak.

Nem biztosítási esemény a biztosított(ak) által tartott vagy a

biztosított által megőrzésre átvett kártevők által okozott kár.

6. A biztosító szolgáltatása

Megtéríti továbbá a biztosító a darázsirtás költségeit is.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a kártevők ürülékének, il- letve állati tetemek eltávolítási, tisztítási, fertőtlenítési költ- ségeire, valamint a rovarirtás (kivéve darázsirtás) és rágcsá- lóírtás költségeinek megtérítésére, és az esztétikai károk megtérítésére.

5.B.y.14. Kerékpár törése biztosítás különös feltételei

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási ese- ményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított tulajdonát képező és magáncélra használt, emberi erővel vagy elektromos segédmotorral hajtott kerékpár.

5. Biztosítási esemény

Magyarország területén történő közlekedési baleset során bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott mara- dandó alakváltozás, sérülés, töréskár, amennyiben a közlekedési balesetről rendőrségi jegyzőkönyv készült.

Közlekedési balesetnek nevezzük azokat a baleseteket, amelyek legalább egy mozgó jármű részvételével történnek. A kár a közlekedési szabályok megsértésének következményeképp és a jármű mozgásából eredően törté- nik, illetve okozati összefüggés áll fenn a jármű mozgása és a bekövetke- zett kár között.

Olyan, közforgalmú úton történő vagy ilyen útról eredő, váratlanul bekö- vetkező, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amelyben leg- alább egy mozgó járműnek vagy igavonásra alkalmas állatnak szerepe van, és amely következtében anyagi kár keletkezik, vagy személyi sérülés, illetve haláleset történik.

6. A biztosító szolgáltatása

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:

– a biztosított vagyontárgy olyan felszereléseiben keletke- zett károkra, amelyeket az érvényes hatósági előírások til- tanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges en- gedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;

– a vagyontárgy értékcsökkenésére;

– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő többletköltségre;

– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

– a vagyontárgyat verseny során ért károkra;

– a vagyontárgy rakodása közben, annak következménye- ként keletkezett károkra;

– a vagyontárgyon szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyos- bított károkra (a súlyosbítás mértékének megfelelő részre);

– amennyiben a természetes személy szerződő, biztosított vagy a vagyontárgyat jogosan használó más személy azt kábítószer vagy a vezetési képességeket hátrányosan be- folyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt (0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milli- gramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál na- gyobb érték) használta, és a biztosítási esemény ezzel a használattal összefüggésben következett be;

– mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekö- vetkező biztosítási eseményekre;

– a vagyontárgy üzem- és kenőanyagaiban keletkezett ká- rokra;

– a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye miatti károkra;

– szakszerűtlen üzemeltetés okozta károkra;

– a vagyontárgy elhanyagolt műszaki állapotának következ- ménye miatt bekövetkező károkra;

– az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérleté- vel összefüggő eseményekre.

5.B.y.15. Moped törése biztosítás különös feltételei

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, Magyarország te- rületén bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási ese- ményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított tulajdonát képező és magáncélra használt, forgalmi enge- délyre nem kötelezett robogó, moped, amelyet olyan motor hajt, amelynek lökettérfogata maximum 50 cm3 vagy motorteljesítménye maximum 4,0 kW és végsebessége nem haladja meg az 50 km/órát.

5. Biztosítási esemény

Közlekedési balesetnek nevezzük azokat a baleseteket, amelyek legalább egy mozgó jármű részvételével történnek. A kár a közlekedési szabályok megsér- tésének következményeképp és a jármű mozgásából eredően történik, illetve okozati összefüggés áll fenn a jármű mozgása és a bekövetkezett kár között.

6. A biztosító szolgáltatása

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:

– a biztosított vagyontárgy olyan felszereléseiben keletke- zett károkra, amelyeket az érvényes hatósági előírások til- tanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges en- gedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;

– a vagyontárgy értékcsökkenésére;

– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő többletköltségre;

– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

– a vagyontárgyat verseny során ért károkra;

– a vagyontárgy rakodása közben, annak következménye- ként keletkezett károkra;

– a vagyontárgyon szállított gyúlékony, robbanó, maró, kor- rodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a súlyosbítás mértékének megfelelő részre);

– amennyiben a természetes személy szerződő, biztosított vagy a vagyontárgyat jogosan használó más személy azt kábítószer vagy a vezetési képességeket hátrányosan be- folyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt (0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milli- gramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál na- gyobb érték) használta, és a biztosítási esemény ezzel a használattal összefüggésben következett be;

– mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekö- vetkező biztosítási eseményekre;

– a vagyontárgy üzem- és kenőanyagaiban keletkezett ká- rokra;

– a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye miatti károkra;

– szakszerűtlen üzemeltetés okozta károkra;

– a vagyontárgy elhanyagolt műszaki állapotának következ- ménye miatt bekövetkező károkra;

– az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérleté- vel összefüggő eseményekre.

5.B.y.16. Akváriumtörés biztosítás különös feltételei

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

4. Biztosított vagyontárgyak

Az alapcsomagban biztosított háztartási ingóságok.

5. Biztosítási esemény

Az akvárium vagy a terrárium üvegezésében vagy az üvegezést helyettesí- tő polikarbonát felületeiben balesetszerűen bekövetkező törés vagy repe- déskár, valamint az üvegfelületek összeillesztésénél, a ragasztásoknál, tö- mítéseknél keletkező szivárgás.

6. A biztosító szolgáltatása

Nem téríti meg a biztosító:

– az elfolyt víz értékét;

– a penészedés, gombásodás formájában keletkezett káro- kat;

– a sósvízű akváriumban tartott állatokban, növényekben és felszerelésekben keletkezett károkat.

5.B.y.17. Temetkezés biztosítás különös feltételei

1. Biztosított

Az a legfeljebb 75 éves természetes személy:

a. aki az alapcsomag szerződésén (kötvényén) név szerint feltüntetett biz- tosított, továbbá

b. az a. xxxxxxx megnevezett biztosított hozzátartozói közül azok, akik lakcímkártyáján lakóhelyként vagy hatályos tartózkodási helyként

– a kockázatviselés helye vagy

– a biztosított lakcímkártyáján lakóhelyként vagy hatályos tartózkodási helyként megjelölt címe szerepel.

Szerződéskötéskor a biztosított életkorát a szerződéskötés évének és a biz- tosított születési évének különbsége jelenti.

2. Kedvezményezett

Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatás igénybevételé- hez a biztosított eltemetéséről (az eltemetés módja szerint a temetés ham- vasztással vagy hamvasztás nélkül történik) a temetkezési szolgáltatótól – aki kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alap- vető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolhatja a tevékeny- séget – hivatalosan kiállított számlát benyújtja a biztosító részére.

3. Biztosítási összeg

Biztosítási összeg a biztosítási szerződésben (kötvényben) feltüntetett ér- ték, melynek induló összege a szerződő választása alapján 200 000 forint, 300 000 forint vagy 400 000 forint.

4. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított Magyarországon történő eltemetése.

5. Várakozási idő

Amennyiben a biztosított a kockázatba kerüléstől számított 6 hónapon belül betegségből eredően elhalálozik, a biztosító nem térít biztosítási szolgáltatást.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosított eltemetése esetén, amennyiben a biztosított kora a biztosított halálakor

– maximum 65. év, a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosí- tási összeget;

– 66-75 éves kor között, pedig a szerződésben (kötvényben) meghatáro- zott biztosítási összeg 50%-át (felét)

fizeti ki, temetési költségekre a jelen feltételben meghatározott kedvezmé- nyezett részére.

A biztosított halálakor a biztosított életkorát a halál évének és a biztosított születési évének különbsége jelenti.

A biztosító annak a naptári évnek december 31. 24:00 óráig vállalja a te- metési szolgáltatásra vonatkozó kockázatot, amelyben a biztosított 75. életévét betölti.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást – az általános biztosítá-

si feltételekben meghatározott kizárásokon túl –, ha a bizto- sítási esemény:

a. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal összefüggésben kö- vetkezett be; valamint

b. biztosított által versenyszerűen űzött sporttevékenység során (versenyen vagy edzésen) bekövetkező balesetekre;

c. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított sze- mély légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban en- gedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedé- lyezett és kijelölt katonai légi járművön polgári utasként szenved el (utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez);

d. gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi jármű- vel országos vagy nemzetközi sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felké- szülés (edzés) keretében következik be;

e. motoros járművek versenyén vagy edzésein a nézőt érő balesetekre (ideértve a teszt-túrákat és a rally versenye- ket is);

f. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre;

g. a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósá- gi engedély nélküli, vagy ittas állapotával okozati össze- függésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gép- jármű vezetése közben, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

h. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben következett be;

i. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt történt;

j. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben történt;

k. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;

l. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzött- sége, AIDS betegsége miatt következett be;

m. a biztosított kockázatba kerülését követő 2 éven belül ön- gyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő halálesetre;

n. orvosilag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból, gyógyító eljárásokból, esztétikai vagy kozmetikai céllal

végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozások- ból és kórházi ápolásból ered.

5.B.y.18. Műtéti térítés biztosítás különös feltételei

1. Biztosított

Biztosítottak a II. Különös biztosítási feltételek 5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx

5.B.w.1. pontjában meghatározott biztosítottak, akik az ajánlattétel napján legfeljebb 64 éves természetes személyek.

A kiegészítő biztosítás megkötését követően megszületett gyermek vonat- kozásában a biztosító a gyermek születését követő nap 0 órájától annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a gyermek megszületett, díjfize- tés nélkül vállalja a kockázatot, amennyiben a szerződő a gyermek születé- sét, a születést követő 30 napon belül a biztosító számára bejelenti. Abban az esetben, ha a szerződő a fenti határidőn belül elmulasztja az újszülöttet biztosítottként bejelenteni, úgy a gyermek a rá vonatkozó biztosítási díj megfizetése mellett csak a következő biztosítási évre vonatkozó hatállyal válhat biztosítottá.

A biztosított belépési életkorát a jelen kiegészítő biztosítás megkötése évé- nek és a biztosított születési évének különbsége jelenti. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítást a szerződés tartama alatt köti hozzá a szerződő az alapcsomaghoz, akkor a biztosított belépési korát az aktuális év (a biztosí- tottra vonatkozó kiegészítő biztosítás hozzákötésének éve) és a biztosított születési évének különbsége jelenti.

A biztosítottak személye a biztosítási tartam alatt bármikor módosítható.

2. Kedvezményezett

A II. Különös biztosítási feltételek 5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx 5.B.w.2. pontjá- ban meghatározott kedvezményezettek.

3. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés ideje alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen kiegészítő biztosítási feltételben meghatározott biztosí- tási eseményre vonatkozik, kivéve a betegségből eredő műtétet, melynek területi hatálya Magyarország.

4. Biztosítási összeg

A kiegészítő biztosítás kezdeti biztosítási összege (nagyműtét) biztosítot- tanként a szerződő választása alapján 100 000 Ft, 200 000 Ft vagy 300 000 Ft lehet.

Több biztosított esetén a választott biztosítási összeg minden

biztosított vonatkozásában csak azonos biztosítási összeg lehet.

5. Biztosítási esemény

A kiegészítő biztosítás szempontjából:

a. Balesetbiztosítási esemény a biztosítotton a kockázatviselési tar- tamon belül orvos által elvégzett azon orvosilag indokolt műtétek, se- bészeti beavatkozások, amelyek esetében a műtétek ok-okozati össze- függésben vannak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező balesettel. A baleset fogalmát az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételeinek

5.C.b. pontja tartalmazza.

b. Egészségbiztosítási esemény a biztosítotton nem baleseti erede- tű betegség miatt végrehajtott, orvosilag indokolt, a kockázatviselési tartamon belül orvos által Magyarország területén elvégzett műtétek, sebészeti beavatkozások vagy a betegségek okait feltáró műtétek.

6. Várakozási idő

Amennyiben a biztosítotton a kockázatba kerüléstől számí- tott 6 hónapon belül végeznek el műtétet, a biztosító nem térít biztosítási szolgáltatást. A balesetbiztosítási szolgáltatások vo- natkozásban a biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától.

7. A biztosító szolgáltatása

A biztosító jelen különös biztosítási feltételek alapján műtéti támogatást nyújt a biztosított betegsége vagy balesete miatt szükségessé vált nagy-, közepes vagy kisműtét elvégzése miatt.

A műtétek tájékoztató jellegű besorolását a biztosító jelen különös feltéte- lének 4. számú melléklete tartalmazza.

A műtétek WHO kódok szerint besorolásának részletes listája megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és honlapján.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálását követően a szerződési feltételek szerint kifizeti a műtétekre a biztosítási esemény időpontjában aktuális biz- tosítási összegnek a műtéti besorolás szerint meghatározott százalékát.

A szolgáltatás mértéke a biztosítási esemény időpontjában érvényes, műté- ti térítésre vonatkozó biztosítási összeg:

– nagyműtét esetén 100%-a;

– közepes műtét esetén 50%-a;

– kisműtét esetén 25%-a.

A biztosító ugyanabból a balesetből vagy betegségből szár- mazóan egy műtéti szolgáltatás teljesítését vállalja.

Amennyiben a biztosító jelen különös biztosítási feltételek alapán kis vagy közepes műtéti szolgáltatást teljesített, és ugyanazon balesetből vagy betegségből származóan a ké- sőbbiekben közepes vagy nagyműtét elvégzésére is sor kerül, a biztosító pótlólagos szolgáltatási kötelezettsége a külön- bözet megfizetésére terjed ki. A különbözet kifizetésére az alábbi esetekben kerül sor:

– kisműtétet követően közepes műtét elvégzése;

– kisműtétet követően nagyműtét elvégzése;

– közepes műtétet követően nagyműtét elvégzése.

Amennyiben a biztosítotton ugyanabból a balesetből vagy betegségből származóan egyidejűleg többféle műtétet (nagy-, közepes, kisműtét) hajta- nak végre, a biztosító a legmagasabb összegű szolgáltatást teljesíti.

Amennyiben a biztosítotton különböző balesetből vagy be-

tegségből származóan egyidejűleg többféle műtétet (nagy-, közepes, kisműtét) hajtanak végre, a biztosító a legmaga- sabb összegű szolgáltatást teljesíti.

A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási idő- szakon belül biztosítottanként legfeljebb a választott biztosí- tási összeg kétszeresének megfelelő összeg.

A betegségi és baleseti műtéti szolgáltatások elbírálásának alapját a vonat- kozó feltételek mellékletét képező, illetve az ügyfélszolgálati irodákban megtekinthető WHO-kódos lista képezi. Vitás esetekben, illetve amennyi- ben a beavatkozás nem található meg a WHO-kódos listában, akkor társa- ságunk orvosszakértői véleményezése a döntő. Az elbírálás során a biztosí- tó orvosának döntése, valamint a biztosító szolgáltatása más véleménye- zéstől független.

A biztosító jogosult a biztosítottnál a műtét indokoltságát és egészségi ál- lapotát ellenőrizni.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást a jelen feltételekben fog-

lalt kizárási okokon túl olyan eseményre, amely a szerződés kockázatviselésének kezdete előtt diagnosztizált, rendszeres orvosi kezelést vagy rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő be- tegséggel, vagy bekövetkezett balesetekkel, illetve az ezek- ből eredő egészségkárosodással okozati összefüggésben a kockázatviselés kezdetétől számított első öt évében követke- zik be.

A II. Különös biztosítási feltételek 5.B.w. Balesetbiztosításban meghatározottakon túl a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggés- ben következett be:

a. művi terhességmegszakítás, kivéve, ha az előállott terhes- ség bűncselekmény következménye, illetve a terhesség megszakítása az anya egészségének megőrzése érdekében történik;

b. meddőség, illetve a mesterséges megtermékenyítés miatt végzett kezelések és a sterilizációs beavatkozások, kivéve, ha a nők művi meddővé tétele egészségmegőrzés céljából orvosi javallatra történik;

c. fogászati műtétek, kivéve, ha a beavatkozásra a szerződés kockázatviselési ideje alatt elszenvedett baleset miatt kerül sor;

d. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelések, plasz- tikai sebészeti beavatkozások és kórházi ápolás;

e. nemi jelleg megváltoztatása miatt végzett műtétek és ke- zelések;

f. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nem finan- szírozott, illetve részben finanszírozott műtétek;

g. ha a biztosított olyan időpontban fordul orvoshoz, amikor

az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak mű- téttel lehet befolyásolni;

h. mandulaműtét és az ezzel összefüggésben bekövetkező, il- letve ehhez szükséges beavatkozások;

i. kockázatviselés ideje alatt végzett első császármetszést követő további császármetszések;

j. naevus (anyajegy), verruca (szemölcs) eltávolítása (kivé- telt képez a sérült és/vagy irritációnak kitett, panaszt okozó naevus, verruca eltávolítása, kizárólag abban az esetben, ha a szövettani eredmény alapján a diagnózis alá- támasztja az eltávolítás szükségességét);

k. benőtt köröm kimetszése (exstripáció, excisió).

8. A biztosítás megszűnése

A kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az adott biztosított vonatkozásában annak a biztosítási évnek a biztosítási évfordulóján, amelyben a biztosított a

65. életévét betölti;

– az adott biztosított vonatkozásában a biztosított halála esetén a biztosított halála napján.

9. A felek jogai és kötelezettségei

a. Amennyiben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően szerez tu- domást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gya- korolhatja.

b. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezett- sége, ha a kockázatviselés kezdetétől a biztosítási esemény bekövetkez- téig öt év már eltelt.

c. Az a. és b. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsérté- sének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a vál- tozásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

d. A biztosított halála esetén a kárbejelentési kötelezettség a kedvezmé- nyezettet terheli.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a II. Különös biztosítási feltételek

5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

5.B.y.19. Garázsban tárolt gépjárművek

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a szerződésen (köt- vényen) feltüntetett kockázatviselési helyen belül a garázsban, a gépkocsi- beállóban bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a felsorolt biztosított vagyontárgyakra a szerződésben meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg.

4. Biztosított vagyontárgyak

A kockázatviselés helyén garázsban, fedett kocsibeállóban tartott, a bizto- sított főépület és vagy melléképület természetes személy tulajdo- nos(társ)ainak és a velük a kockázatviselés helyén együtt élő közeli hoz- zátartozóiknak, a forgalmi engedély szerint, saját tulajdonát képező vagy általuk üzemeltetett lízingelt személygépjárműve(i), motorkerékpárja(i) és azok gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozékai.

Nem biztosítottak:

– a jármű üzem- és kenőanyagai;

– forgalmi engedélyre kötelezett, de a forgalomból kivont gépjárművek, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlat- tételkor érvényes műszaki érvényességgel rendelkező jár- műveket;

– közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulladék- nak minősülő gépjárművek;

– bérbeadással hasznosított és a hatósági engedély nélkül átalakított gépjárművek;

– muzeális jellegű és a veterán járművek;

– a bukósisak és motoros ruházat;

– a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészek, tarto- zékok.

5. Biztosítási esemény

Az alapcsomagban meghatározott következő biztosítási események:

– tűz;

– füst és koromszennyezés;

– robbanás;

– villámcsapás;

– villámcsapás másodlagos hatása;

– vihar;

– felhőszakadás;

– jégverés;

– hónyomás;

– árvíz;

– földrengés;

– földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás;

– ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása;

– idegen jármű ütközése;

– idegen tárgy rádőlése;

– vízkár fedezeten belül – elfolyt víz fedezet ebben a kiegészítő biztosításban nem szerepel:

• beázás;

• kívülről érkező víz;

• vezetékes vízkár; által okozott kár.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosított vagyontárgy, jelen kiegészítő biztosítás 5.B.y.19.5. pontjában felsorolt biztosítási esemény miatti károsodása esetén, a károso- dott vagyontárgy szerződésben (kötvényben) feltüntetett biztosítási össze- géig megtéríti a biztosított vagyontárgy helyreállítási vagy pótlási költséget, a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint.

5.B.y.20. Vállalkozás célú vagyontárgyak

1. Biztosított

Az Alapcsomag II. Különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatáro- zott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a felsorolt biztosított vagyontárgyakra a szerződésben meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg.

4. Biztosított vagyontárgyak

– Gépek, felszerelések berendezések A biztosított ingatlanban

– biztosított által folytatott, vagy

– korábban folytatott, megszűnt vállalkozás, illetve a biztosított tulaj- donában álló vállalkozási tevékenységet kiszolgáló (arra alkalmas va- gyontárgy) vállalkozási, mezőgazdasági tevékenység gépei, berende- zései, felszerelései, valamint a biztosított ingatlanban eseti jelleggel tárolt, a biztosított által a kockázatviselési helyen kívül folytatott vál- lalkozási tevékenység gépei, berendezései, felszerelései.

– Áruk, készletek, termékek.

A biztosított által folytatott vállalkozási, mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó áruk, készletek, termékek, valamint a javításra átvett vagyon- tárgyak.

Nem biztosítottak:

– a 3. számú mellékletben „kizárt tevékenység”-ként meg- nevezett vállalkozási tevékenységek vagyontárgyai;

– a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásá- val készült használati tárgyak;

– az érmék, bélyegek és ezek gyűjteményei;

– képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivé-

telével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjtemé- nyek;

– motoros meghajtású járművek.

5. Biztosítási esemény

Az alapcsomagban meghatározott biztosítási események által okozott kár.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosított vagyontárgy, jelen kiegészítő biztosítás 5.B.y.20.5. pontjában felsorolt biztosítási esemény miatti károsodása esetén, a károso- dott vagyontárgy szerződésben (kötvényben) feltüntetett biztosítási össze- géig megtéríti a biztosított vagyontárgy helyreállítási vagy pótlási költséget, a II. Különös biztosítási feltételek 6. pontja szerint.

5.C. Fogalom meghatározás a biztosítási eseményekhez és a szolgáltatásokhoz

5.C.a. Árvízvédelmi mű

Elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, vala- mint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.X.x. Xxxxxxx

A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből ere- dően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségká- rosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen különös feltételben balesetnek minősülnek az alábbi események is, ameny- nyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be: vízbefú- lás; égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai; ká- rosító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, öncsonkítás és öncsonkítási kísérlet nem baleset.

5.C.c. Baleseti eredetű rokkantság

A biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szellemi működőképesség csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az a rokkantság, amely orvosilag kialakult- nak és stabilnak tekinthető.

5.C.d. Betegség

Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja szerint a biz- tosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

5.C.e. Betétkönyvekre, értékpapírokra szóló szolgáltatás

A közjegyző hatáskörébe tartozik az elveszett, eltulajdonított vagy meg- semmisült értékpapír vagy okirat (pl. takarékbetét, váltó, csekk) pótlásához történő segítségnyújtás.

A pótláshoz az értékpapír vagy okirat semmissé nyilvánítása szükséges, amelyet a közjegyzőtől erre irányuló kérelemmel lehet kérni. A semmissé nyilvánítás lényege, hogy a közjegyző által semmissé nyilvánított értékpa- pírral, okirattal a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni a továbbiakban már nem lehet és sor kerülhet azok pótlására. Az eljárást az értékpapírt vagy okiratot kiállító pénzintézetnél vagy postai szolgáltatónál kell kezdeményezni. A pénzintézet által kiállított adatlap alapján a közjegy- ző hirdetményt bocsát ki, melyben felhívja az ismeretlen birtokost, hogy az értékpapírt a közjegyzőnél mutassa be. Ha a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt nem mutatják be, vagy az nem kerül elő, a közjegyző azt vég- zéssel semmissé nyilvánítja. Ezt követően kerülhet sor a pénzintézetnél a megsemmisített értékpapír vagy okirat pótlására.

Tehát a biztosító a fenti közjegyzői eljárás során a hirdetménnyel kapcsola- tosan felmerült költségeket, illetve a pénzintézet által meghatározott ér- tékpapír, betétkönyv pótlására felszámolt költségeket téríti meg.

5.X.x. Xxxxxxxxxxxxxxxxx

A biztosított egészségi állapotában bekövetkező romlás, amely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján, az egész- ségi állapot komplex minősítése során a biztosított egészségi állapotát 100 százalékosnál kisebb mértékűnek minősíti.

5.X.x. Xxxxxxxx bérleti díj

A biztosítási szerződésben megnevezett alapcsomagban meghatározott

biztosítási esemény miatt a bérbe adott lakásban, családi házban oly mér- tékű kár keletkezik, hogy a lakás vagy ház bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fi- zetését. A biztosító az elmaradt bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb a szerződésben meghatározott időpontig és összegig téríti meg. A biztosítási szolgáltatás feltétele a káresemény időpontjában érvényes bér- leti szerződés másolatának becsatolása.

5.X.x. Xxxxxxxxxx kár

Külső mechanikai ráhatás eredményeként létrejött sérülések, használatból, egyedi járási sajátosságokból, külső egyéb tényezők által kiváltott elválto- zások. Az esztétikai jellegű hibák többségében korrigálhatók, jelentéktelen hiba kategóriájába esnek, amelyektől az adott vagyontárgy hibátlanul mű- ködőképes, funkcióját ellátja.

5.C.i. Felújítás

Felújításnak minősül a bővítéssel, a rendeltetés megváltoztatásával, átalakí- tásával, élettartamának növelésével összefüggő munka; illetve az elhaszná- lódott vagyontárgy eredeti állagát szolgáló felújítás is, kivéve, ha az a folya- matos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munka, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni.

5.X.x. Xxxxxxxx

Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

5.X.x. Xxxxx cselekmény

Hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forrada- lom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illet- ve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselek- ményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.

5.C.l. Havaria

Amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrende- zési igénybejelentések érkeznek a biztosítóhoz és így lehetetlen a jelen biz- tosítási feltételekben előírt kárrendezési határidőket tartani, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidő ésszerű mértékben kibővíthető. Ez alatt az idő alatt a biztosító köteles haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a honlapján, a biztosító közösségi oldalain és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyi- ségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcsolatban. Havaria esetén a biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárrendezés során.

5.C.m. Hullámtér

Folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősí- tett árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

5.C.n. Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a hatóság a biztosítási szerződésben megnevezett alapcsomagban fe- dezett biztosítási események miatt a biztosított lakóépületet (lakást) lakha- tatlanná nyilvánítja, vagy árvízveszély miatt kiköltöztet, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti dí- jaira, valamint a bérbe vett ingatlanba történő költözésre nyújt térítést a biztosító, legfeljebb a szerződésben meghatározott időpontig és összegig.

5.C.o. Ideiglenes őrzés díja

A biztosítási szerződésben megnevezett alapcsomagban meghatározott biztosítási esemény miatt lezárhatatlanná vált lakás vagy családi ház őrzési költsége. A biztosító az őrzés indokolt és számlával igazolt költségét, leg- feljebb a szerződésben meghatározott időpontig és összegig téríti meg.

5.C.p. Jármű

Közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Járműnek minősül a vil- lamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebes- ségnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talics- ka – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő sze- mélyek gyalogosoknak minősülnek.

5.C.q. Jármű helyreállítási költsége

Biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyar-

országi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű helyreállításának számlával igazolt, márkára jellemző, átlagos javítási költség. A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási számla tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.

Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség. A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg. Az élet- védelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) károsodásának helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg.

5.X.x. Xxxxx pótlási költsége

A jármű káresemény időpontjában fennálló magyarországi piaci értéke, de legfeljebb az Eurotax WETAX járműértékelő programja alapján számított érték.

A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha a jármű a biztosítá- si esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át.

5.C.s. Káridőponti beszerzési érték

A károsodott vagyontárgynak a kár időpontjában új állapotban történő be- szerzési ára vagy újraelőállítási költsége. Ha technológiai váltás miatt az ere- deti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technoló- giából eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.

A kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál.

5.C.t. Keresőképtelenség

Keresőképtelen az, aki:

– balesete miatt munkáját nem tudja ellátni;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban baleseti gyógykezelése miatt részesül, és a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állomány- ban van.

5.C.u. Kórház

Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántar- tott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

5.C.v. Közeli hozzátartozó, hozzátartozó

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefoga- dott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér há- zastársa.

5.C.w. Mentesített ártér

Folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek vé- delmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

5.C.x. Nagyvízi meder

A vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levo- nulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mér-

tékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvi- zek és a jég levezetése.

5.C.y. Nyílt ártér

Folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek vé- delmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

5.C.z. Részleges kár

Javítással vagy a vagyontárgy bizonyos részeinek pótlásával helyreállítható károk. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (hely- reállításnak) a költségét téríti meg.

5.C.aa. Sorozatkár

– minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye, ahol hanyag cse- lekedetnek, hibának vagy mulasztásnak az tekintendő, ha egynél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indí- tékból mulasztottak vagy követtek el, feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogilag, technikailag vagy pénzügyileg kapcsolatos;

– egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a kárt eredményezi, és/vagy

– olyan kár, melyért a szerződésben biztosított, egynél több személy te- hető felelőssé.

5.C.ab. Szerződésen kívüli kár

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. Szerződé- sen kívül okozott kárnak tekintjük, amelyet a biztosítottal szerződéses jog- viszonyban nem álló személynek (felek között nincs érvényes szerződés) vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állónak a szerződésen kívül (a kár nem a szerződés teljesítésével, vagy szerződéssel kapcsolatos) okoznak. 0.X.xx. Teljes kár

Amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan, tehát a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való pótlásának költségét.

A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítás- sal helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál.

0.X.xx. Újraépítési érték

A kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsége, ami nem lehet több a vagyoncsoportra megállapított és a szerződésben (kötvény) feltün- tetett biztosítási összegnél.

A biztosító által új értékre vállalt biztosítás, biztosítási összeg és az így kal-

kulált biztosítási díj fizetése esetén a biztosító új értéken történő térítést alkalmaz az avultatás kizárásával.

0.X.xx. Ügyvédi költség

Az ügyvédi megbízási szerződésben meghatározott összeg. Amennyiben a bíróság mérsékli a megbízási szerződésben megállapított ügyvédi munka- díjat, akkor a bíróság által meghatározott (mérsékelt) összeg.

0.X.xx. Versenyszerűen űzött sporttevékenység

Természetes személy által a sportszövetség részéről kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben való részvétel.

0.X.xx. Vízjárta területek

Időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosított vagyontárgyakat ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a szerződésben (kötvényben) pontos címmel (helyrajzi szám- mal) megjelölt kockázatviselési helyen biztosított vagyontárgyak tulajdono- sa(i) jogosult(ak).

Ingatlan esetén, ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, a bizto- sító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg azok kárait.

Lakásbérleményt ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a szerződésben (kötvényben) pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan bérlője/bérlőtársa(i) jogosult(ak). Azonban a biztosító a bérbeadó- nak teljesít azoknak a biztosított vagyontárgyaknak a károsodása esetén, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok és bérleti szerződés alapján a bérbeadó karbantartási kötelezettségeibe sorolnak.

A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i) részére teljesíti.

Egyéb esetekben a különös biztosítási feltételekben megnevezett biztosí- tott jogosult a biztosító szolgáltatására.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

Biztosítható vagyoncsoport	Szolgáltatás teljesítése (kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján)
Biztosítható vagyoncsoport	Teljes kárnál	Részleges kárnál
Ingatlan vagyoncsoport	újraépítési érték	javítási, helyreállítási költség
Ingóság	káridőponti beszerzési érték	javítási, helyreállítási költség
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta	karidőponti MNB deviza-középárfolyamán
Betétkönyvek, értékpapírok	hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költség
Garázsban tárolt személygépkocsi, motorkerékpár	jármű pótlási költsége	jármű helyreállítási költsége
Vállalkozás célú vagyontárgyak	káridőponti beszerzési érték	javítási, helyreállítási költség
Üvegek	üvegezésekkel azonos méretű és üvegminőségű üvegezés, üvegszerkezet pótlása, az üvegezés tartószerkezete le- és felszerelésének költsége, az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költsége

A biztosító által új értékre vállalt biztosítás, biztosítási összeg és az így kal- kulált biztosítási díj fizetése esetén a biztosító új értéken történő térítést alkalmaz az avultatás kizárásával.

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:

– a felhasználható maradványok értékét;

– valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóha- tóságtól visszaigényelhet;

− díjtartozást;

− ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat.

Amennyiben az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

Amennyiben technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknöveke- dést a szolgáltatási összegből levonja.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más ká- rosító esemény, tényező (műszaki hiányosság vagy karbantartás elmulasz- tása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tartása miatti körülmény) is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

6.C. Költségtérítések

6.C.a. Kárbiztosítás esetén

Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállítása az időközben meg- változott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követelmények miatt nem végezhető el annak eredeti állapotára, akkor a biztosítási össze- gen belül az előírások változása miatti többletköltséget is megtéríti a bizto- sító, biztosítási összegen belül legfeljebb a károsodott vagyontárgy újraépí- tési/beszerzési értékének 10%-áig.

Káresemény bekövetkezésekor a biztosító által adott utasítás szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint az ügyfél köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költ- ségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Továbbá a biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti a biztosítási ese- ménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket is.

Alulbiztosítás esetén mindkét esetben a biztosító a költségeket aránylago- san téríti meg.

Felmerülő költségek	Szolgáltatás
Oltás, mentés	Alapcsomagban biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének 5%-ig
Bontás, ideiglenes tetőépítés
Rom- és törmelékeltakarítás, szállítás, egyszeri takarítás
Tervezés és hatósági engedélyezés
Kárenyhítés

Felmerülő költségek

Szolgáltatás

Ideiglenes lakás bérleti díja és költözés költségei

6 hónapig, de maximum 500 000 forintig

Ideiglenes őrzés díja

(a káresemény észlelésétől)

5 napig, de maximum 50 000 forintig

6.C.b. Felelősségbiztosítás esetén

Abban az esetben, ha a károkozás a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója minőségben tör- tént és a felelősségbiztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási ese- mények alapján, vagy azokkal közvetlen összefüggésben indítanak bírósá- gi vagy más hatósági eljárást a biztosítottal szemben, akkor a biztosító az alábbi költségtérítésre vonatkozó szolgáltatást nyújtja, a szerződésben (köt- vényben) a felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegen felül.

6.C.b.1. Költségtérítés összege

Káreseményenként 300 000,-forint, amely a felelősségbiztosításra vonat- kozó értékkövetés arányával azonos mértékben változik.

6.C.b.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a következő szolgáltatást nyújtja az alábbi szabályozásnak meg- felelően.

A biztosító vállalja, hogy megtéríti

– a biztosított jogi képviselője költségeit, valamint

– a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős határozat- tal megállapított költségeket.

a. A biztosító jogvédelmi szolgáltatását az alábbiak szerint nyújtja:

– A biztosító által a biztosított részére nyújtandó teljesítések felső ha- tárát a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában megha- tározott költségtérítés összege képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn ke- resztül folyik. Több biztosítási eseménynél, amelyek okozatilag össze- függő egységes folyamatot alkotnak (sorozatkár), a költségtérítés összege csak egyszer áll rendelkezésre.

– Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban vi- seli, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülő kártérítési összeg a biztosított, mint károkozó ellen benyújtott kereset értékéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifizetésre ke- rülő ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplő kártérítési összeg.

– A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági el- járásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szer- ződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jog- védelmi felelősségbiztosítást tartalmazó szerződés kockázatviselési ideje alatt következett be.

b. A biztosító szolgáltatásai

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban fel- merült költségeket az alábbi elvek szerint megbízott ügyvédek közre- működése esetén:

– Biztosítottnak jogában áll ügyvédet választani.

– Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az

első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyálta- lán nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a törvényszék illetékességi területén működő ügyvéd is.

– Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

– Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító vá- lasztja ki.

– A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott első ügyvé- det. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell. A bizto- sító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem utasíthat- ja vissza.

– Az ügyvéd megbízása teljesítéséért közvetlenül a biztosítottal szem- ben felelős. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

– Ha a biztosítási esemény kapcsán ugyanabban az eljárásban fellépő ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés vagy kártérí- tési jogviszony alapján biztosítási védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.

c. A biztosító a következő költségeket téríti meg:

c/1. A biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülő ügyvédi költségeket, ami:

– A biztosított pernyertessége esetén a biztosítottat képviselő ügy- véd ügyvédi költségeit, levonva belőle azt az összeget, aminek ki- fizetésére a bíróság a pervesztes felet kötelezi.

– A biztosított pervesztessége esetén a biztosítottat képviselő ügy- véd ügyvédi költségeit, valamint azokat az ügyvédi költségeket, amelyek kifizetésére a bíróság jogerős határozattal a biztosítot- tat, mint pervesztes felet kötelezi.

– Az ügyvédi költségek fedezetére a biztosító indokolt esetben elő- leget nyújthat.

– Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kevesebb,

mint a biztosítottnak folyósított előleg, akkor a biz- tosított köteles a fennálló különbözetet – a tényle- ges szolgáltatási kötelezettség megállapításától szá- mított – 3 munkanapon belül visszafizetni a biztosító részére.

c/2. Polgári per vagy hatósági eljárás esetén a jogerős bírósági vagy ha- tósági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a biztosított, mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizet- ni, feltéve, hogy ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biz- tosítási védelem.

c/3. A jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megállapított és a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő:

– illeték összegét;

– a bíróság vagy hatóság által kirendelt szakértők, tolmácsok tevé- kenységéért járó díjat;

– a bírói vagy hatósági eljárás előlegét vagy díját;

– valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.

A költségtérítés fedezete nem terjed ki a következő esetekre:

– A biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, – a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott – bírságra, illetve a megnevezett magatartás miatti többletköltségre.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentési idő- pontja előtt keletkezett költségek térítésére.

6.C.b.3. A biztosított kötelezettségei

– Egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kérésére valamennyi dokumentu- mot átadni, illetve a biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól felmenteni a biztosító irányában.

– A képviseletét ellátó ügyvédnek az adott ügyben képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfelelően a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani.

– A felmerülő költségeket igazoló dokumentumot, az abban meghatáro- zott fizetési határidő lejárta előtt minimum 8 munkanappal a biztosító ellenőrzésére átadni.

– Mindent megtenni a költségek növekedésének megakadályozása érde- kében, elkerülni minden olyan magatartást, körülményt, mely a költsé- geket indokolatlanul növeli.

– A biztosító számára lehetővé tenni, hogy a károkozással kapcsolatos igényeket lehetőség szerint peren kívül rendezze.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

6.D.a. Kárbiztosítás esetén

Amennyiben a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának;

– vagy két oldalfalának

a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a biztosító:

– a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hi- ányosságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a bizto- sított (szerződő) tudott vagy tudnia kellett;

– a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek a biztosított vagyontárgy avultságával, karbantartásának elmulasztásával, a kivitelezés szaksze- rűtlenségével vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitú- rához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok ká- rosodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgyneve- zett előszereteti értékre sem.

6.D.b. Felelősségbiztosítás esetén

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – fe- lelősségi károkat a biztosítottak tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító.

A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakások és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

A biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott ter- jedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak.

b. A jövedelempótló járadék

Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követel- het jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt meg- előző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövet- kezett jövedelem kiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.

A károsult jövedelem kiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károso- dást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni. Ha a jö- vedelem kiesés ily módon nem határozható meg, az azonos vagy ha- sonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

A jövedelem kiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövő- beli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövede- lem kiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

c. A tartást pótló járadék

Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt sze- méllyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló já-

radék fizetésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e kö- vetkezménye nem volt előrelátható.

A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meg- halt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét ment- hető okból nem érvényesítette.

A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mér- tékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számításá- ra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

d. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése

A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a já- radékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kö- telezettség megszüntetését.

e. A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megvál- tásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind pedig a károsult elfogadja.

f. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

g. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

h. A biztosító megtéríti a fedezetbe vont káresemények folytán ténylege- sen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a káreny- hítés körébe tartozó költségeket a következők szerint:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;

– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket;

– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laborató- riumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosí- tó előzetes hozzájárulásával történt;

– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket;

– a kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

i. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a

máshonnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozás- ból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a bizto- sítót tájékoztatni.

A felelősségi kárrendezés szabályai

a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést követően tör- ténik meg.

b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvé- nyesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a bizto- sítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjá- ban a károsult kárára fennállt-e.

c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a ká- rosult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bírósági maraszta- lása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről le- mondott.

e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti fe- lelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhe- lik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

III. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

A biztosító a betöréses lopás károkat az épület, lakás, illetve helyiség káridőpontban megvalósult védelmi kategóriájának megfelelő határösszegig, azon belül maximum a biztosítási összegig téríti meg.

Az alapcsomagban vállalt 200 000 forint limit feletti értéktárgy összeg esetében a biztosító az Értéktárgy kiegészítő biztosításában minimum az alábbi li- miteket nyújtja:

Védelmi szint	Elektronikai jelzőrendszerrel	Elektronikai jelzőrendszer nélkül
Megerősített mechanika	4 000 000 Ft	2 000 000 Ft
Minimális (alap) mechanika	1 000 000 Ft	500 000 Ft

Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.

A minimális (alap) mechanikai és megerősített mechanikai védelem követelményei

Minimális (alap) mechanikai védelem		Megerősített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6-10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű) vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min. III. kat)
Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának megfelelően rögzített
Ajtólap anyaga	Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólap rögzítése	Tetszőleges forgópánt	3 db forgópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága		300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszőleges	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét		Szükséges
Zárfogadó ellenlemez	Tetszőleges	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm-enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen falazatba erősítve

Elektronikai jelzőrendszer követelményei

Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csapda- szerű térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a rendszer szabotázs ellen védett legyen;

– a központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, meg- bontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jel- adó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

– az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosít- sa (felügyelet nélküli esetben);

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy vé-

Biztonsági hengerzárbetét (6 csapos)

Csapok végei

A zárbetét alsó felén (keskenyebbik élén) láthatók a csapok végei, amelyeknél azok megszámlálhatók.

Zárbetétek törés elleni védelme

A hengerzárbetétek törés elleni védelme megfelelő, ha

a. a hengerzárbetét az ajtólap külső oldalán, annak síkjából legfeljebb 1 mm-t áll ki;

b. a zárbetét kiálló részének hosszával megegyező vastagságú hengerzár tö- rése ellen védő eszköz (pl. zártörés elleni védőpajzs, biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb.) van, kívülről – külső tér felől – nem szerelhető módon az ajtólaphoz rögzítve.

dőcsőben kell vezetni;

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak mi- nimum négy számjegyűnek kell lenni;

– négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezked- nie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre;

– hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhe- tő, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyit- ható dobozban kerüljön elhelyezésre;

– a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel tör- ténjen;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól,

építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol-

A hengerzárbetét nem védett

zártörés ellen

Belsô tér

Törés elleni védelem

Külsô tér

ságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható;

– a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm- es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, válta- kozó, kéthangú jelzéssel jelezzen;

– az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.

A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírá- sokban lévő szakkifejezések meghatározása

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi- leg minősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zár- betét, amely – annak MABISZ minősítése szerint – biztonsági zárnak mi- nősül.

Törés elleni védelem

Zárbetétek fúrás elleni védelme

A zárbetét fúrás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbe- tét megfúrását (pl. hengerzárbetétbe szerelt edzett csap, zártakaró eseté- ben elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).

FÚRÁS ELLENI VÉDELEM

FÚRÁSVÉDÔ

Fúrás elleni védelem fúrásvédô csapokkal

Reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú bejárati ajtók esetében)

A reteszhúzás elleni védelem megfelelő, ha

a. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;

b. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyűszűs tolózárral vannak az ajtótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomás ellen, vagy a gyűszűs tolózár mozgatás ellen védett:

– a nyíló szárny benyomás ellen akkor védett, ha azt – becsukott álla- potban – a gyűszűk magasságában zárszerkezet(ek) rögzíti(k) a nem nyíló szárnyhoz;

– a gyűszűs tolózár mozgatás ellen akkor védett, ha a gyűszűk a lehú- zás erejének ellenálló csavarral vannak az ajtólaphoz rögzítve, illetve a gyűszűket kívülről hozzá nem férhető módon rugós lemezre erősített fém dugóval elfedik, amelyek megakadályozzák annak mozgatását.

Gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé és lefelé ujjal mozgatható reteszvas.

a. a zárlemez falszerkezethez történő rögzítésével;

b. a zárlemezre történő minimum 1 mm vastag és legalább a zárfogadó hosszával megegyező méretű acéllemez felszerelésével.

falkapocs

Zárfogadó lemez: a zárszerkezettel szemben az ajtótokra erősített lemez, amelyen kialakított nyílásba illeszkedik a rugós kilincszár, és a zár bezárt ál- lapotában reteszelést végző acéllemez vagy henger alakú acélcsap.

megerôsítés

a. megoldás b. megoldás

Gyûszûs tolózár rögzítése csavarral

Billenô karos megoldás

A gyûszûs tolózár rögzítése fémdugós megoldással

Ajtólap megerősítése

Bevéső zár esetén az ajtólap külső tér felőli oldalát legalább 1 mm vastag acéllemezzel szükséges megerősíteni oly módon, hogy a védőlemezt kívül- ről csak roncsolással lehessen megbontani. A fémlemez a beszerelt zártest külső széleitől számítva legalább 10 cm-rel nagyobb felületet fedjen le, mint a zártest mérete.

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólap leemelhetőségének megakadályozása az ajtó becsukott állapo- tában.

A kiemelés elleni védelem megfelelő, ha

a. az ajtólap(ok) élére legalább két helyen (minimum 90 cm távolságra), az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csap van szerelve, amely ellenáll a leemelés erejének, vagy

b. forgópántok (diópántok) fölé az ajtótokban süllyesztett csapok (leg- alább két helyen) vannak szerelve, amelyek ellenállnak a leemelés ere- jének (becsukott állapotban a forgópánt és a csap közötti hézag az 5 mm-t nem haladhatja meg).

Fából készült ajtólapok és tokok esetében a csapok rögzítésénél az ajtó- szerkezetet fém lemezzel meg kell erősíteni.

Záráspontosság

Az egyszárnyú ajtó becsukott állapotában az ajtótok és az ajtólap éle kö- zötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Kétszárnyú ajtó esetében a rögzített ajtólap és a nyitható ajtólap éle közötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

A zárszerkezet többpontos, illetve több irányú zárása

A többpontos zárás akkor valósul meg, ha a zárszerkezet az ajtólapot egy- mástól minimum 30 cm-es távolságra lévő zárnyelvekkel rögzíti az ajtótok- hoz. Egy zárási pontnak minősül, ha a zárnyelvek egymástól való távolsága (lásd a jobb oldali rajz „a” méretét) kevesebb mint 30 cm.

Az ajtólap több irányú zárásának feltétele, hogy a zárnyelvek bezárt álla- potban az ajtólap különböző oldalait rögzítsék. A kétirányú zárás legegy- szerűbb megoldása, a heveder zár felszerelése.

Figyelem! Nem minősül több pontos zárásnak az a megoldás, amikor az ajtólap élén lévő ovális alakú csapok – amelyek szerepe elsődlegesen az ajtólap vetemedésének megelőzése – az ajtótokra erősített „U” alakú ho- ronyba illeszkedve végzik az ajtó zárását.

reteszelési mélység min. 20 mm

a=min. 30 cm

reteszelô csapok

zártest

4 pontos, több irányú zárás

reteszelô csapok

Több pontos zárás megoldása

Nyelvszekrény

Mozgó rudazat

Kiemelés elleni védelem

Reteszelési mélység

A zárszerkezet teljesen bezárt (általában kétszeri ráfordítás utáni) állapotá- ban kitolt zárnyelv hossza, amit az ajtólap élének síkjától kell mérni, felté- ve, hogy az ajtó záráspontossága nem haladja meg az 5 mm-t. [Amennyi- ben a záráspontosság az 5 mm-t meghaladja, úgy a reteszelési mélység mé- rete = a kitolt zárnyelv hossza – (az adott ajtó záráspontossága – 5 mm)]

Megerősített zárlemez

Az ajtó befeszítéssel szembeni ellenálló képességének növelése érdekében kell megerősíteni a zárfogadó lemezt, ami megoldható:

Hevederzár, kétirányú zárás

Rácsokkal szembeni követelmények

a. Fixen beépített rácsok követelményei:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más;

– teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es kiosztású;

– csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak.

– a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács ke- resztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szük- séges a falhoz rögzíteni (a minimális beépítési mélység 150 mm). Az előbbiekben leírt követelményekkel egyenértékű szilárdságú, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás is elfogadható (pl. belső le- ereszthető biztonsági rács).

– a nyitható rácsajtót minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hengerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zá- rásmélység tekintetében a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni.

c. Mobil rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szetű más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontokat a hegesztéssel azonos szilárdságú műszaki megol- dással kell kialakítani;

– a mozgó részt befogó sínszerkezetet műszakilag úgy kell kialakítani, hogy a rács kizárólag roncsolással legyen eltávolítható.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm) vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a mobil rácsot minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hen- gerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zárás- mélység tekintetében a a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni;

– ha a mozgatás önzáró hajtóművel történik, akkor külön zárszerkezet felszerelése nem feltétel;

A fixen beépíthetô rács kialakításának sémája

b. Nyitható rácsok:

Példa a fixen beépíthetô rács kialakítására

– lehetőség szerint ne kívülről történjen a rács mozgatása, ha távirá- nyítással működtetik a rácsot, akkor a vezérlést szabotázs ellen véde- ni kell.

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontok hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak;

– a nyíló és nem nyíló rácsot – rácsonként – minimum 3 diópánttal kell a kerethez rögzíteni.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

Az előbbi a., b. és c. pontokban meghatározottakon kívül megfelel minden olyan rácsszerkezet, amely – annak MABISZ minősítése szerint – az adott védelmi szint elemének elfogadható.

Garázskapukkal szembeni követelmények

A garázskapuk beépítésére, zárására, a záráspontosságára, a zárásmélysé- gére vonatkozóan a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakban foglaltakat kell alkalmazni.

A távirányítású kapuknál meg kell oldani a távnyitó kód védelmét, valamint a szabotázs elleni védelmet.

IV. ZÁRADÉKOK, FÜGGELÉKEK ÉS MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

2021. április 2-ától visszavonásig érvényes minimáldíjak és kedvezmények

Minimáldíjak

Szerződésre fizetendő éves biztosítási díj mértéke el kell, hogy érje, az aláb- bi minimáldíj összegeket. A minimáldíj érték alatt szerződés nem jöhet létre és nem tartható fenn.

– Abban az esetben, ha a szerződésben a főépület és a háztartási ingó- ság vagyoncsoport is biztosítva van, akkor a szerződésre fizetendő éves díj összege minimum 11 760 forint.

– Abban az esetben, ha a szerződésben a háztartási ingóság vagyoncso- port nincs biztosítva, akkor a szerződésre fizetendő éves díj összege mi- nimum 10 800 forint.

– Abban az esetben, ha a szerződésben a főépület nincs biztosítva, akkor a szerződésre fizetendő éves díj összege minimum 8 400 forint.

Kedvezmények

Mely esetben jár kedvezmény?

Kedvezmény mértéke

Mikortól jár a kedvezmény?

Mely eset(ek)ben és mikor veszik el a kedvezmény

Éves gyakoriságú díjfizetés esetén

10%

Szerződéskötésnél a szerződés kockázatviselés kezdetétől, a ké- sőbbiekben a szerződő erre vo- natkozó kérését követő biztosítá- si évfordulótól

Amennyiben a választott díjfizetési gyakoriságtól sűrűbb (féléves, negyedéves, havi) díjfizetéssel ren- dezi a díjat.

A következő díjfizetési gyakoriságtól a fizetendő díj az elvesztett kedvezmény mértékével emelkedik.

Elektronikus ügyintézéshez való hozzá- járulás esetén.

Amennyiben a szerződő a biztosító ré- szére a mobil számát és az e-mail elér- hetőségét megadta, valamint a díjfize- tés módja csekkes díjfizetéstől eltérő, és e mellett a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapo- dik meg.

Szerződéskötésnél a szerződés kockázatviselés kezdetétől, a ké- sőbbiekben a szerződő erre vo- natkozó kérését követő legköze- lebbi díjfizetési gyakoriságtól

A kedvezmény elveszik, ha a szerződő:

– az elektronikus ügyintézéshez adott hozzájáru- lását visszavonja, vagy

– az e-mail címe megszűnik és új e-mail postafiók elérhetőséget nem ad meg, vagy

– a díjat postai csekkel fizeti meg.

A következő díjfizetési gyakoriságtól a fizetendő díj az elvesztett kedvezmény mértékével emelkedik.

A Groupama Biztosító honlapján, a GroupamaDirekt felületen történő on- line szerződéskötés esetén

Szerződéskötésnél a szerződés kockázatviselés kezdetétől

2. számú melléklet

A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökle- tes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott fajtára és annak keresz- tezéseire is vonatkozik):

1. Kutyák

– Affenpinscher (majom-pincsi): cardiomyopathia;

– Afgán agár: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, ami- noaciduria), leucodystrophia, narcolepsia;

– Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback): degeneratív gerincvelő bántalom, megemelkedett izomtónus;

– Airdale terrier: narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártyagyulladás);

– Amerikai eszkimókutya: narcolepsia, cink-függő dermatosis;

– Amerikai rókakopó: amyloidosis;

– Angol agár: lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhártyagyul- ladás);

– Angol bulldog: urat húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső előesése, arteria pulmonalisstenosis, kamrai sövénydefektus;

– Angol véreb (Bloodhound): spinális izomatrophia (SMN);

– Ausztrál juhászkutya: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Angol springer spániel: ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehérje- vesztéses enteropathia (PLE), Ragé-szindróma, Woollyszindróma;

– Ausztrál pásztorkutya: dermatomyositis, szemlencse-luxáció;

– Basenji: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaci- duria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferatív bélbetegség;

– Basset hound: Basset Hound thrombopathia, összetett immunodefici- encia, dermatomyositis;

– Beagle: Beagle pain szindróma, rézfüggő májbetegség, hyperlipidae- mia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkor (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, artéria pulmonalisstenosis;

– Beauce-i juhászkutya: (Beauceron) dermatomyositis;

– Bedlington terrier: rézfüggő májbetegség;

– Belga malinois: myositis;

– Belga juhászkutya (Tervueren): pannus (szuperficiális szaruhártyagyulla- dás);

– Bernáthegyi kutya: narcolepsia;

– Bichon Frisé: reszketőkor (tremor, shaker);

– Bobtail (óangol juhászkutya): szívpitvari sövénydefektus, degeneratív gerincvelő-bántalom;

– Border Collie: szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie szindróma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Border Terrier: cranio-mandibularis osteopathia, ismétlődő pitvari leállás;

– Boston Terrier: lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), craniomandi- bularis osteopathia, Boxer aorta-stenosis, szívpitvari sövénydefektus, szívritmuszavar, cardiomyopathia, histiocitas fekélyes vastagbélgyulla- dás, lupoid onychopathy, nodularis dermatofibrosis, szfingomielin lipi- dosis (Niemann-Pick betegség);

– Brie-i juhászkutya (Briard): hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság;

– Breton vizsla (Brittany spaniel): kisagyi degeneráció, hyperlipidaemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxáció, spinális izomatrophia (SMN);

– Cairn terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencseluxáció, A-vi- tamin függő dermatosis;

– Cavalier King Charles spániel: a mitrális szívbillentyű ödémás degenerá- ciója, xantin-húgykövesség;

– Chesapeake Bay retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom;

– Cocker spániel (amerikai és angol): ciklikus hemtopoiesis (ciklikus neut- ropenia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlen- cse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigy-gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Dalmata: urat húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing szindróma), görcsös izom-összehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulla- dás);

– Dandie Dinmont terrier: szemlencse-luxáció;

– Dobermann: cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD),

Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája;

– Drótszőrű foxterrier: leucodystrophia (progressziv ataxia), szemlencse- luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallottetralógia;

– Drótszőrű griffon: narcolepsia;

– Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres): myopathia;

– Fox terrier: szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia;

– Francia bulldog: histiocitas fekélyes vastagbélgyulladás;

– Golden retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom, nodularis dermatofi brosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis;

– Ír szetter: degeneratív gerincvelő-bántalom, gluténfüggő bélbetegség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia;

– Jack Russel terrier: szemlencse-luxáció, progressziv ataxia;

– Kelpie: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Kerry blue Terrier: cranio-mandibularis osteopathia, spinális izomatro- phia (SMN), degeneratív gerincvelő-bántalom, „spiculosis”;

– Kis angol terrier (Toy terrier): szemlencse-luxáció;

– Kínai harcikutya (Shar-Pei): amyloidosis (Shar-Pei laz), szemlencse-luxá- ció, synovitis, mucinosis;

– Kuvasz: dermatomyositis;

– Labrador retriever: degeneratív gerincvelő-bántalom, mozgás kiváltotta collapsus (EIC), Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő dermatosis;

– Máltai selyemszőrű kutya (Maltese): nekrotizáló meningoencephalitis, reszketőkor (tremor, shaker);

– Mopsz: nekrotizáló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis);

– Német dog: cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája;

– Német juhászkutya: lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), degene- ratív gerincvelő-bántalom, dermatomyositis, acanthosis nigricans, exo- crine pancreatic insuffi ciency (EPI), lupoid onychopathy, nodularis der- matofi brosis, pannus (szuperficiális szaruhártyagyulladás), aortasteno- sis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája, kamrai sövénydefektus;

– Norvég Elkhound: Fanconi-szindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria;

– Norwich terrier: szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara

„Scottie Cramp”;

– Pireneusi hegyikutya: cranio-mandibularis osteopathia;

– Pointer: lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártyagyulladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta-stenosis;

– Pomerániai törpespicc: ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropenia);

– Portugál vízikutya: cardiomyopathia;

– Rókakopó (angol es amerikai): amyloidosis;

– Rottweiler: a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN) polyneuropa- thia;

– Sarplaninai juhászkutya: urat húgykövesség;

– Schnauzer (óriás): narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis;

– Schnauzer (törpe): Comedo-szindróma, hyperlipidaemia, megaoeso- phagus, izom-dystrophia, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia;

– Sealyham Terrier: szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara

„Scottie Cramp”;

– Shetlandi juhászkutya (sheltie): dermatomyositis, Fanconiszindróma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Skót juhászkutya (collie): ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropenia), degeneratív gerincvelő-bántalom, dermatomyositis, proliferatív episcle- ritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens;

– Skót terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxáció, vese eredetű glucosuria, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”;

– Skye Terrier: rézfüggő májbetegség, szemlencse-luxáció;

– Soft-coated wheaten terrier: fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehér- jevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladásos bélbeteg- ség (inflammatory bowel disease, IBD);

– Sussex spániel: izombetegségek, Szamojéd reszketőkor (tremor, shaker), cink-függő dermatosis;

– Szibériai husky: degeneratív gerincvelő-bántalom, szemlencseluxáció, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), cinkfüggő dermatosis, Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus;

– Tacskó: acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhártyagyulla- dás), Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, vasculi- tis, xantin-húgykövesség;

– Tibeti terrier: szemlencse-luxáció, éjszakai vakság;

– Törpe foxterrier: szemlencse-luxáció;

– Törpe német pinscher: pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás);

– Uszkár: veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralopia), ál- landó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus arteri- osus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sövénydefektus;

– Weimari vizsla: lupoid onychopathy;

– Welsh corgi, Pembroke: degeneratív gerincvelő-bántalom, dermato- myositis, narcolepsia;

– Welsh springer spániel: narcolepsia;

– Welsh terrier: szemlencse-luxáció;

– West Highland White terrier: cranio-mandibularis osteopathia, szemlen- cse-luxáció, reszketőkor (tremor, shaker);

– Yorkshire terrier: melanoderma es alopecia yorkshire terrierekben, urat húgykövesség, reszketőkor (tremor, shaker).

2. Macskák

– Abesszin (szomáli): amyloidosis;

– Amerikai rövidszőrű: cardiomyopathia;

– Brit rövidszőrű: cardiomyopathia;

– Burma: tricuspidalis/mitrális billentyűdysplasia;

– Cornish Rex: izombetegségek;

– Maine Coon: cardiomyopathia;

– Manx (cymric): megacolon;

– Perzsa: cardiomyopathia, immunodefi ciencia (Chediak-Higashi szindró- ma – CHS);

– Sziámi: amyloidosis, az endocardium fibroelasztózisa, ismétlődő pitvari leállás, tricuspidalis/mitrális billentyűdysplasia.

3. számú melléklet

Vállalkozói tevékenységi lista	Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
ABC, élelmiszerüzlet, vegyesbolt
Ács, állványozó
Adatfeldolgozás
Ajándék, bizsu kereskedés
Állateledel kereskedés
Állatmenhely, állatpanzió
Állatorvosi tevékenység
Általános iskola	kizárt tevékenység, profil
Áruházak	kizárt tevékenység, profil
Ásványvíz, szikvíz, üdítőitalok gyártása, palackozása
Automatika és robotok gyártása, kereskedelme	kizárt tevékenység, profil
Bádogos
Bányahomok-kitermelés	kizárt tevékenység, profil
Bányászat és bányászati kutatás	kizárt tevékenység, profil
Barkács-, műszaki áru kereskedelem (faáruk nélkül)
Barkácsáru kereskedelem (faárukkal)	kizárt tevékenység, profil
Baromfifeldolgozás
Betegápolás
Beton-, cement- és gipsztermékek gyártása
Bizományi üzletek	kizárt tevékenység, profil
Biztonságtechnikai berendezések gyártása, kereskedelme
Borászat, pezsgőgyártás, palackozás, tárolás	kizárt tevékenység, profil
Borászati tevékenység
Borozó
Bölcsőde	kizárt tevékenység, profil
Bőr konfekcionált termékek javítása
Bőr, bőrdíszmű, bőrruházat kereskedelem
Bőrkikészítés, bőr és műbőr gyártása	kizárt tevékenység, profil
Brókercégek (biztosítási, befektetési)
Büfé
Camping és hobbi cikkek kereskedelme
Címfestő, vésnök
Cipőkereskedelem
Cipőjavítás
Cukorgyártás
Cukrászda
Csecsemő- és gyermekotthon, anyaotthonok	kizárt tevékenység, profil
Csőszerelés (csővezetékek szerelése)
Dekoratőr
Diákétkeztetés	kizárt tevékenység, profil
Diákotthoni, kollégiumi ellátás	kizárt tevékenység, profil
Dísznövények, faiskola
Divatáru kereskedés (butik)
Ecetgyártás
Édesipari termékek gyártása
Egészségügyi szolgáltatások (ÁNTSZ, mentők stb.)	kizárt tevékenység, profil
Elektromos gépi részegységek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Elektromos motorok gyártása	kizárt tevékenység, profil
Élelmiszer nagykereskedelem	kizárt tevékenység, profil
Élelmiszeripari gépgyártás	kizárt tevékenység, profil

Vállalkozói tevékenységi lista	Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Élelmiszeripari kutató tevékenység
Előadóterem
Építési és épületgépészeti szerelés	kizárt tevékenység, profil
Építési és épületgépészeti szerelés, kivitelező építőipar	kizárt tevékenység, profil
Építőanyag kereskedelem faáruk nélkül (tégla, cement, mész stb.)
Építőanyag-ipari tervező és kutató tevékenység
Építőanyag-kereskedelem (faáruk is)	kizárt tevékenység, profil
Építőipari bontás, romeltakarítás	kizárt tevékenység, profil
Építőipari szigetelőanyag gyártás	kizárt tevékenység, profil
Építőipari tervező és kutató tevékenység
Épületkerámia-gyártás	kizárt tevékenység, profil
Épületlakatos
Épülettisztítás (takarítás, ablaktisztítás stb.)
Épület-üzemeltetése (kivéve társasház, lakásszövetkezet)
Esküvői ruhakölcsönző
Esztergályos
Étterem, vendéglő
Fagyizó
Falusi turizmus (szállás, étkezés)
Faragott kő termékek előállítása
Fedett garázsok, parkolóházak szerviztevékenység nélkül	kizárt tevékenység, profil
Felnőttoktatás	kizárt tevékenység, profil
Felsőfokú oktatás	kizárt tevékenység, profil
Félvezetők gyártása	kizárt tevékenység, profil
Felvonó szerelés és javítás
Fémfeldolgozási termékek gyártása (hidegmegmunkálás)	kizárt tevékenység, profil
Fémmegmunkálás és felületkezelés
Fényképészet, videofelvétel készítés
Fénymásolás, sokszorosítás, bélyegzőkészítés
Festés, mázolás, tapétázás
Finomkerámia és csiszolóanyag gyártás	kizárt tevékenység, profil
Fittness center (szauna, szolárium, squash, bowling, fürdő)	kizárt tevékenység, profil
Fodrászat
Fogtechnikus, fogtechnika
Fotó-, optikai cikkek kereskedelme
Fűtő-hűtő berendezések szerelése
Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés	kizárt tevékenység, profil
Gázkészülékek javítása
Gáz-, víz-, villanyszerelés
Gépek, gépi berendezések összeszerelése
Gépészeti berendezések kereskedelme
Gépipari kutatás-fejlesztés	kizárt tevékenység, profil
Gépjárműfelszerelési cikk kereskedelem	kizárt tevékenység, profil
Gépjárműjavítás és -karbantartás (szerviz)	kizárt tevékenység, profil
Gépjárműkarosszéria-fényező	kizárt tevékenység, profil
Gépjárműkarosszéria-lakatos	kizárt tevékenység, profil
Gépjárműmosó	kizárt tevékenység, profil
Gépjárművillamossági javítás	kizárt tevékenység, profil
Gépjármű-kereskedelem (új autószalon – autó nélkül)	kizárt tevékenység, profil
Géplakatos
Grafikai műhely	kizárt tevékenység, profil
Gyermektápszer gyártás	kizárt tevékenység, profil

Vállalkozói tevékenységi lista	Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Gyógyászati segédeszközök kereskedelme
Gyógymasszőr
Gyógynövény kereskedelem
Gyógyszállók	kizárt tevékenység, profil
Gyógyszertár
Gyorsétkezde
Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás
Hangfelvétel készítés (hangstúdió)	kizárt tevékenység, profil
Hangszerkereskedés
Hardver szaktanácsadás
Háztartási cikkek javítása
Háztartási elektromos készülékek kereskedelme (hűtő, mosógép, boyler)
Háztartási fémáru (finomacél áru, edény, étkészlet stb.) kereskedelem
Háztartási főző-, fűtő- és vízmelegítő készülékek kereskedelme
Háztartási gépek javítása (hűtő, mosógép, boyler)
Háztartási készülékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Háztartási műanyagáru kereskedelem
Háztartási textíliák gyártása (rövidárú, lakástextíliák)	kizárt tevékenység, profil
Hidegburkoló (kerámia padlólap, csempe stb.) gyártása	kizárt tevékenység, profil
Híradástechnikai és elektronikai alkatrészgyártás	kizárt tevékenység, profil
Híradástechnikai gépek, berendezések gyártása	kizárt tevékenység, profil
Híradástechnikai termékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Híradástechnikai tervező tevékenység
Hirdetési tevékenység
Hírlapárusítás
Horgász, vadász szaküzlet (lőfegyverek nélkül)
Hús-, hal-, baromfikereskedelem
Húsfeldolgozás (hízlaldák, vágóhidak, feldolgozó üzemek)	kizárt tevékenység, profil
Idősgondozás (intézményi)	kizárt tevékenység, profil
Internetkávézó
Iparcikk-kereskedelem
Ipari fémtömegcikkek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Ipari híradástechnikai termékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Iparművészeti tárgyak előállítása	kizárt tevékenység, profil
Író- és irodaszerek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Irodagép és számítógép javítása és karbantartása
Irodagép- és számítógép gyártása	kizárt tevékenység, profil
Irodai tevékenység
Iskola-egészségügyi ellátás	kizárt tevékenység, profil
Ital-nagykereskedelem	kizárt tevékenység, profil
Járműalkatrészek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Játékkereskedés
Kábelek, vezetékek és szigetelő anyagok gyártása	kizárt tevékenység, profil
Kalap, sapka gyártása
Kályhacsempe gyártása	kizárt tevékenység, profil
Kávéház
Kavicsbányászat	kizárt tevékenység, profil
Kegytárgybolt
Kéményseprő
Kemping	kizárt tevékenység, profil
Képkeretező
Kerámiacsempék és lapok gyártása	kizárt tevékenység, profil

Vállalkozói tevékenységi lista	Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Kerékpár- és kerékpáralkatrész-kereskedelem
Kerékpár, motorkerékpár gyártása	kizárt tevékenység, profil
Kerékpárjavítás
Kert- és parképítés
Kézi- és gépszerszám-gyártás	kizárt tevékenység, profil
Kézműipari termékek előállítása
Kifőzde
Kisállat kozmetika
Kisállat-kereskedés
Klímaberendezések forgalmazása, telepítése
Klímaberendezések gyártása	kizárt tevékenység, profil
Kocsma üzemeltetése
Kondicionáló termek üzemeltetése
Konfekciókereskedelem
Konfekcióáruk gyártása (textil)	kizárt tevékenység, profil
Konzervgyártás és egyéb tartósított termékek előállítása	kizárt tevékenység, profil
Konzervipari gyártás és egyéb tartósítás (hűtőházi is)	kizárt tevékenység, profil
Kórházak, klinikák	kizárt tevékenység, profil
Kozmetikai cikk, illatszer kereskedelem (drogéria)
Kozmetikai szalon
Kölcsönzők üzemeltetése
Költségvetési szervezetek (nem termelő tevékenység)	kizárt tevékenység, profil
Könyv- és újságnyomtatás	kizárt tevékenység, profil
Könyvkereskedés
Könyvkötés
Könyvtárak	kizárt tevékenység, profil
Kötött kelmék és cikkek gyártása
Kötöttáru-kereskedelem
Középfokú oktatás	kizárt tevékenység, profil
Közhasználatú fémtömegcikkek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Közösségi ház	kizárt tevékenység, profil
Központi fűtési kazán és radiátor gyártása	kizárt tevékenység, profil
Közszükségleti fémtömegcikk (zár, lakat, csavar, szeg stb.) kereskedelem
Kulcsmásolás
Kultúrcikk-kereskedelem
Lakásfelszerelési cikkek (kivéve bútor) kereskedelme
Lakásszerviz szolgáltatás (zár, villany-, vízszerelvények stb. javítása)
Lángos, kolbász, halsütő üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Látszerész, optikai kereskedés
Látszerészeti és optikai eszközök javítása
Látványpékség üzemeltetése
Lemezlakatos
Magánoktatás
Magánorvosi rendelés (fogorvos is)
Magas- és mélyépítés	kizárt tevékenység, profil
Manikűr és pedikűr
Mészégetés, gyártás	kizárt tevékenység, profil
Mezőgazdasági és kertészeti szaküzlet (kisgépek nélkül)
Mezőgazdasági gépállomás (gépjavítás, karbantartás)	kizárt tevékenység, profil
Mezőgazdasági gépek és eszközök kereskedelme
Mezőgazdasági gépgyártás	kizárt tevékenység, profil
Mezőgazdasági termények kereskedelme

Vállalkozói tevékenységi lista	Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Mezőgazdasági termelés
Mosás, vegytisztítás, textilfestés
Mozi	kizárt tevékenység, profil
Munkaerő közvetítés, kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás
Munkásszállás	kizárt tevékenység, profil
Múzeumi tevékenység, (állandó) kiállítások	kizárt tevékenység, profil
Műjégpályák üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Műkörömépítés
Műszergyártás	kizárt tevékenység, profil
Műszeripari termékek javítása
Művelődési ház	kizárt tevékenység, profil
Nyílászárók kereskedelme	kizárt tevékenység, profil
Nyomdai szolgáltatás
Nyomdaipari termékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Órajavítás és kereskedés (ékszer nélkül)
Orvosi műszerek, gyógyászati és laboratóriumi berendezések gyártása	kizárt tevékenység, profil
Óvodai nevelés, iskolai előkészítés
Panzió üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Papír-írószer kereskedés
Pékáru, édesipari termékek kereskedelme
Pékség (pékáru, édesipari termékek előállítása)	kizárt tevékenység, profil
Rádió és televízió gyártása	kizárt tevékenység, profil
Rádiós és televíziós tevékenység (stúdiók)	kizárt tevékenység, profil
Reformélelmiszerek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Reklámügynökség
Rövid- és méteráru-kereskedelem
Ruhajavítás
Ruházati áruházak üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Ruházati és textilkereskedelem
Sör és maláta előállítás, palackozás, tárolás	kizárt tevékenység, profil
Söripari termékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Söröző
Sportcikkek, felszerelések javítása
Sportcsarnokok, tornacsarnokok üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Sportszerkereskedés
Sütőipari termékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Szabóság
Szakipari kivitelező tevékenység	kizárt tevékenység, profil
Szakipari oktatás	kizárt tevékenység, profil
Szakkórházak, rendelők	kizárt tevékenység, profil
Szakmai, tervezési tanácsadás
Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás	kizárt tevékenység, profil
Szálloda üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Számítógép-, irodatechnika-kereskedelem
Számítógépek és irodai berendezések szervizelése
Számítógépek és tartozékok gyártása	kizárt tevékenység, profil
Szanatóriumok	kizárt tevékenység, profil
Szaniter áruk gyártása	kizárt tevékenység, profil
Szaniter és kerámia áruk kereskedelme
Személyi használati tárgyak és háztartási eszközök javítása
Szerszám- és kisgépek kereskedelme
Szerszámgépgyártás	kizárt tevékenység, profil

Vállalkozói tevékenységi lista	Vesta Q Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Szerszámkészítő
Színház	kizárt tevékenység, profil
Szociális ellátás	kizárt tevékenység, profil
Szoftverkészítés, szaktanácsadás és ellátás
Szolárium, szauna
Szórakoztató elektronikai kereskedelem
Szőnyegkereskedelem	kizárt tevékenység, profil
Szőnyegkészítés	kizárt tevékenység, profil
Szőrmekereskedelem	kizárt tevékenység, profil
Szűcsárukészítés	kizárt tevékenység, profil
Tápszerkereskedés	kizárt tevékenység, profil
Tégla, cserép és egyéb építőipari agyagtermékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Tejfeldolgozás, tejtermékek gyártása
Tejtermék-kereskedelem
Telefon és telefonközpont gyártása	kizárt tevékenység, profil
Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás
Termelőeszköz-kereskedelem
Termény- és takarmánykereskedelem
Tésztagyártás
Tetőfedés
Textil rövidáru-, méteráru-, fonalkereskedelem
Textíliák vízhatlanítása, impregnálása
Textilkonfekció gyártása	kizárt tevékenység, profil
Totó-lottó
Transzformátorok gyártása	kizárt tevékenység, profil
Turistaház üzemeltetése	kizárt tevékenység, profil
Tűzálló kerámiatermékek gyártása
Uszodák, strandfürdők, élményfürdők	kizárt tevékenység, profil
Utazásszervezés és közvetítés
Üdítőital- és ásványvíz-kereskedelem
Üdítőitalok gyártása
Üdülő	kizárt tevékenység, profil
Üveg- és porcelánkereskedelem
Üvegezés
Üveggyártás	kizárt tevékenység, profil
Üzletházak (bevásárló központok) állandó őrzéssel	kizárt tevékenység, profil
Üzleti tanácsadás
Vas- és fémszerkezeti-lakatos
Vas-, fémtömegcikk kereskedelem
Vetőmag-kereskedés
Video felvételek kölcsönzése (videotéka)
Videokazetta-, CD-, hanglemez-kereskedés
Világítástechnikai cikkek kereskedelme
Villamos és híradástechnikai termékek kereskedelme
Villamos motorok, áramfejlesztők, transzformátorok gyártása	kizárt tevékenység, profil
Villamos szerelvények, huzalok, kábelek kereskedelme
Villamos ipari gépek és készülékek gyártása	kizárt tevékenység, profil
Virág-, dísznövény-árusítás
Víz-, gáz-, csatornaépítés
Wellness center	kizárt tevékenység, profil
Zeneiskolai oktatás	kizárt tevékenység, profil
Zöldség-, gyümölcskereskedelem
A listában fel nem sorolt tevékenység	kizárt tevékenység, profil

4. számú melléklet Kisműtétek

1. Általános sebészet körében végzett beavatkozások

– Tükrözések diagnosztikus célból;

– Arthroscopia meniscus műtét;

– Bőrön át történő mintavétel (percutan biopsia);

– Műtéttel végzett nem testüregekből történő mintavétel (biopsia);

– Kisebb jóindulatú daganatok vagy cysták eltávolítása;

– Tályogfeltárások;

– Vérömlenyek kiürítése;

– A végbélen végzett fissurák műtéte;

– Kisebb aranyeres csomók eltávolítása;

– Sipolyok kimetszése;

– Érfestési eljárások nem központi nagyereken;

– Sebkimetszés;

– Ujjak egyszerű csonkolása plasztikai korrekció nélkül;

– Stomák zárása, korrekciója;

– Körömeltávolítás fertőzés vagy traumás okból;

– Kőzúzás;

– Különböző perifériás idegkimetszések, bursectomia;

– Mélyebb II. fokú égések miatt történt kisebb műtéti beavatkozások és kötésváltások;

– Laparoscopia, esetleg kisebb beavatkozásokkal kombinálva;

– Nyelőcsővérzés nem radikális ellátása;

– Polypus endoszkópos eltávolítása gyomor, nyombél, vékonybél terüle- tén (1 cm nagyságig, szövődménytől mentesen);

– Végbél körüli feltárás;

– Egyes szervek sclerotizációja kémiai anyagokkal.

2. Traumatológia és ortopéd-sebészet körében végzett be- avatkozások

– Törés miatti extensio;

– Osteosyntesis utáni fémanyag eltávolítás;

– Törések percutan dróttűzése;

– Exostosisok, panaszokat okozó kisebb csontvégek levésése;

– Nyílt törés ellátása – csonton végzett beavatkozás nélkül (elsősorban lágyrész);

– Ízületi tok megnyitása, csövezése;

– Kisízületek elmerevítése csavarozással, tűzéssel;

– Kisízület krónikus gyulladása, vagy egyéb krónikus elváltozása miatti fel- tárása;

– Tendolysis kézen;

– Sajkacsont törés műtéti kezelése;

– Mellkas becsövezése;

– Kéz és láb ujjainak amputációi.

3. Urológiai sebészet körében végzett beavatkozások

– Nephrostomiás drain, illetve annak cseréje;

– Ureter katéter felvezetése és az ezzel kapcsolatos beavatkozások;

– Prosztatán alkalmazott nem radikális beavatkozások;

– Scrotumon, penisen nem a merevedést vagy a vizelet elfolyását be- folyásoló beavatkozások;

– Here és hólyag biopsia;

– Katéterezés vizeletelakadás miatt és hólyag szúrcsapolása.

4. Orr-fül-gégészet körében végzett beavatkozások

– Garat kisebb műtétei (pl. biopsia);

– Légcső sürgős megnyitására használt egyszerű beavatkozások;

– Külső fül nagy csonkolással járó sérüléseinek ellátása;

– Külső fül indokolt rekonstrukciós beavatkozásai;

– Dobhártya akut műtétei;

– Orrsövény műtétei.

5. Szemészet körében végzett beavatkozások

– A szem nem törő közegein történő olyan beavatkozások, melyek eset- leges szövődménye a látást nem befolyásolja;

– Idegentest eltávolítása szemgolyóból (nem áthatoló, nem a törő köze- get érinti).

6. Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Pericardiocentesis;

– Nagy erek részleges eltávolítása, sérülésük ellátása;

– Verőér-visszér anastomosisok;

– Egyszerű varicectomiák;

– Pacemaker elektróda-igazítás, telepcsere;

– Felületes nyirokérrendszer részleges eltávolítása.

7. Nőgyógyászat körében végzett beavatkozások

– Méhnyak, illetve méhszáj nem tumoros elváltozásai miatt végzett be- avatkozások;

– Méh nem daganatos betegségeinek, illetve méheltávolítást nem igény- lő betegségek műtétei;

– Terhesség megszakítása, nők művi meddővé tétele;

– Hüvely jóindulatú elváltozásainak műtétei;

– Gát és a külső nemi szervek jóindulatú elváltozásainak műtétei;

– Császármetszés (biztosítási tartam alatt legfeljebb egy alkalommal szolgáltat a császármetszésre a biztosító).

8. A központi és a környéki idegrendszeren végzett beavat- kozások

– Különböző nagyobb idegek eltávolítása vagy felszabadítása a lenövé- sektől;

– Különböző nagyobb idegek jóindulatú daganatainak ellátása műtéttel;

– Különböző típusú idegvarratok.

9. Szájsebészet körében végzett beavatkozások

– Nyelv, nyálmirigyek, szájüreg kisebb műtétei.

10. Onkológiai beavatkozások

– Sugárzó anyagok szövetbe, érbe vagy testüregekbe juttatása.

Közepes műtétek

1. Általános sebészet körében végzett műtétek

– Tükrözések terápiás beavatkozással együtt;

– Lépen végzett műtétek (kivétel: eltávolítás);

– Nyelőcső nyaki szakaszán, gyomor-bélrendszer elemein végzett megnyi- tások;

– Nyelőcső szűkület tágítása, áthidalása;

– Nyelőcső tágult visszereinek szklerotizációja;

– Gyomor-bélrendszer megnyitásainak elvarrásai (kivétel: végbél);

– Nyelőcsövön, a gyomor-bélrendszeren végzett átmeneti vagy végleges szájadék képzése;

– Nyelőcső, gyomor-bélrendszer kisebb elváltozásainak kimetszése műté- ti feltárással;

– Bolygóideg főtörzsének mellkasi vagy hasi átmetszése;

– Vékonybél megkerülő összeköttetése;

– Béltraktus betüremkedéseinek, illetve megcsavarodásainak megszünte- tése;

– Összenövések oldása a hasüregben;

– Vakbélgyulladás miatt végzett műtétek;

– Máj, májtályog megnyitása;

– Epehólyagon végzett műtétek;

– Közös epevezető megnyitása;

– Tükrözés diagnosztikus vagy terápiás céllal a közös epevezetőn, illetve a hasnyálmirigy vezetéken;

– Hasnyálmirigy cysta összekötése a hasfallal, illetve a gyomor-bélrend- szerrel;

– Hasfali, hasüregi, lágyék- és combsérvek műtétei;

– Hasfal megnyitása (diagnosztikus vagy terápiás céllal);

– Hasüregi szervek rögzítése;

– Hashártya, nagycseplesz rezekciója.

2. Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett be- avatkozások

– Törések műtéti egyesítése;

– Arckoponya csontjainak részleges eltávolítása, illetve plasztikája;

– Nyaki borda eltávolítása;

– I. borda eltávolítása;

– Elhalt csontrész eltávolítása;

– Osteotomiák;

– Ízületek tükrözése diagnosztikus és terápiás céllal;

– Ízületi savós hártya eltávolítása;

– Csontdaganatok nem radikális eltávolítása (kisízületek kivételével);

– Csontvégek eltávolítása;

– Csontok teljes eltávolítása;

– Végtaghosszabbítás és korrekció;

– Végtagrövidítés;

– Gerincoszlop különböző típusú elmerevítése;

– Protézis eltávolítás (kivétel: térd, csípő, váll, könyök);

– Ízületi plasztikák (kivétel: térd-, csípő-, váll-, könyökprotézis);

– Csontrövidítések;

– Ínhüvely plasztikák;

– Dupuytren-kontraktúra műtéte;

– Ínrekonstrukciós műtétek;

– Baker-cysta műtéte;

– Lágyrész meszesedések, daganatok kiirtása;

– Izomkiirtás, felszabadítás, átültetés;

– Bőnye-plasztika, átültetés;

– Kézfej- és lábfej amputációi, másodlagos csonkzárás, csonkkorrekció.

3. Urológiai beavatkozások

– Vese, vesemedence, húgyvezeték bemetszései, szájadék képzései, illet- ve kóros elváltozásainak megnyitása;

– Vese rögzítése, percutan vesetükrözés, kőeltávolítás, illetve egyéb mű- tétek;

– Húgyvezeték egyes részeinek részleges eltávolítása, az eltávolított rész helyreállítása;

– Húgyvezeték felszabadítása;

– Húgyhólyag sipolyok zárása;

– Húgycsövön keresztül végzett húgyhólyag műtétek;

– Húgyhólyag elvarrása;

– Húgycső megnyitása, csonkolása, húgycső-csonkok egyesítése;

– Húgycső plasztikák, újraképzések;

– Húgycső szűkületek műtétei;

– Prosztata húgycsövön keresztül végzett műtétei;

– Herevíz-sérv, herevisszér-sérv műtétei (hydrocele, varicocele műtétek);

– Here, mellékhere egyéb műtétei;

– Ondóvezeték műtétei;

– Hímvessző műtétei (kivétel: plasztika).

4. Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Fülkagyló képzés;

– Külső hallójárat eltávolítása a fülkagylóval, illetve ennek helyreállítása;

– Kalapács felszabadítása, eltávolítása;

– Dobhártya plasztika;

– Csecsnyúlvány kóros sejtrendszerének eltávolítása;

– Közép- és belsőfül együttes megnyitása;

– Krónikus középfülgyulladás szanálására végzett radikális műtétek;

– Egyensúly-érzékelő szerv eltávolítása;

– Orr részleges vagy teljes eltávolítása, illetve korrekciója;

– Orrjárat elzáródása miatt végzett műtétek;

– Orrmelléküregek tartós feltárása, illetve részleges vagy teljes szanálása;

– Garat plasztikai és tágító műtétei;

– Légcsőmetszés, illetve ennek zárása;

– Hangréstágító műtétek;

– Külső gégefeltárások, illetve a gégén végzett műtétek;

– Légcsőtágítás, fixálás.

5. Szemészeti műtétek

– Könnycsatornán végzett műtétek;

– Szemhéjon végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása);

– Szemmozgató izmokon végzett műtétek;

– Kötőhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása);

– Ínhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása);

– Szemlencsén végzett műtétek;

– Üvegtesten végzett műtétek.

6. Szív- és érsebészet körében végzett műtéti beavatkozások

– Szívkatéterezés;

– Szívburok megnyitása, folyadék eltávolítása;

– Szívritmusszabályozó beültetése, illetve cseréje;

– Szívkoszorúér ágak közti kóros összeköttetések megszüntetése;

– Nyitott szívmasszázs;

– Központi nagyereken végzett diagnosztikus és terápiás eljárások (érfesté- sek; gyógyszeres, diagnosztikus és műtéti eljárások az ér feltárása nélkül);

– Végtagi verőerekben elakadt vérrög eltávolítása;

– Közepesen nagy verőereken kialakult helyi rögösödés eltávolítása;

– Végtagi verőerek kóros szakaszának kimetszései, illetve annak helyreál- lításai;

– Végtagok verőereinek elzáródását megkerülő műtétek;

– Közepes és nagy erek sebészeti elzárása;

– Érvarratok, foltplasztikák;

– Ascites levezetése a visszeres rendszer felé művi összeköttetés révén;

– Nyirokereken végzett műtétek.

7. Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Petefészek műtétei;

– Petevezető műtétei (kivétel: plasztikák);

– Méh megnyitása, rögzítése, jóindulatú daganatainak eltávolítása;

– Egyszerű méheltávolítás;

– Hüvelyplasztikák;

– Hüvelysipoly kiirtása;

– Hüvelycsonk rögzítése;

– Szeméremtest kiirtása;

– Szeméremtest és gát plasztikája.

8. A központi és a környéki idegrendszeren végzett beavat- kozások

– Agy egyes részeinek besugárzása, illetve sugárzó anyagok célzott bejut- tatása;

– Koponyacsontok, agyhártyák megnyitása terápiás célból;

– Kóros agyi folyadékok leszívása, illetve tartós levezetése feltárással;

– Koponyacsontok, agyhártyák pótlása;

– Koponyacsontok, agyhártyák daganatainak eltávolítása;

– Gerincvelői ideggyök átmetszése;

– Kemény, illetve lágy gerincvelői hártyákon végzett műtétek;

– Gasser-dúc műtétei;

– Idegvarratok különböző formái, idegek áthelyezése;

– Idegágak felszabadítása külső nyomás alól;

– Idegág vagy idegdúc roncsolása;

– Gerincsérv műtétei.

9. Belső elválasztású mirigyeken végzett beavatkozások

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese részleges eltávolítása.

10. Mellkas-sebészeti műtétek

– Tüdőcsúcs-eltávolítás;

– Tüdőmegnyitás, elvarrás;

– Tüdőüreg kiürítése, zárása;

– Rekeszideg átvágása;

– Tüdőleválasztás, összenövések oldása;

– Mellkas megnyitása;

– Mellüregi kóros tartalom kiürítése;

– Gátor megnyitása, tükrözése;

– Mellkasfal részleges eltávolítása;

– Mellkasfal feltárása;

– Mellhártya részleges eltávolítása;

– Mellhártya rekonstrukciója;

– Műtétek a rekeszizmon (kivétel: helyreállítás).

11. Olyan plasztikai és korrekciós műtétek, melyek betegsé- gek következményeinek helyrehozatalára szolgálnak

– Emlőn végzett plasztikai jellegű beavatkozások;

– Bőrön végzett plasztikák;

– Lebenyplasztikák.

Nagyműtétek

1. Általános sebészet körében végzett műtétek

– Csontvelő átültetés;

– Lépeltávolítás;

– Nyelőcső mellkasi, illetve hasi szakaszának megnyitása, elvarrása;

– Nyelőcső kitüremkedéseinek (diverticulum) ellátása;

– Nyelőcső részleges, illetve teljes kiirtása, a folyamatosság helyreállítása;

– Nyelőcső teljes kiirtása részleges gyomorcsonkolással;

– Nyelőcső-gyomor átmenet plasztikai műtétei;

– Nyelőcső visszér lekötése;

– Gyomor rezekciója (teljes vagy részleges);

– Bolygóideg ágainak átvágása;

– Vékonybél, vastagbél rezekció;

– Nyelőcsövön, illetve a béltraktuson képzett szájadékok zárása;

– Végbél részleges vagy teljes kiirtása;

– Végbél záróizomzatának helyreállítása;

– Máj részleges csonkolásai;

– Májátültetés;

– Májvarrat, rekonstrukció;

– Máj és a bélrendszer között képzett összeköttetések;

– Közös epevezető varrata;

– Kehr-cső behelyezése a közös epevezetőbe vagy a májvezetékbe;

– Közös epevezető, illetve a májvezeték helyreállítása;

– Oddi-záróizom plasztika;

– Vater-papilla eltávolítása;

– Hasnyálmirigy műtétei;

– Rekeszsérv miatt végzett rekonstrukciók;

– Radikális mellműtétek.

2. Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett be- avatkozások

– Felső állcsont eltávolítás;

– Borda eltávolítása a szimpatikus határköteg háti szakaszának kiirtásával;

– Csontdaganatok radikális műtéte;

– Térd-, csípő-, váll-, könyökprotézisek beültetése, vagy eltávolítása;

– Csípőprotézis eltávolítása, illetve cseréje;

– Csípőficam miatt végzett műtétek;

– Hüvelykujj rekonstrukció, illetve képzés;

– Alsó végtag amputáció lábtőtől proximálisan (bokaízülettől);

– Felső végtag amputáció kéztőtől proximálisan (csuklóízülettől).

3. Urológiai beavatkozások

– Vese csonkolása;

– Egy-, illetve kétoldali veseeltávolítás;

– Vese átültetés;

– Patkóvese szétválasztása;

– Húgyvezeték és a béltraktus közötti összeköttetés létesítése;

– Húgyvezeték pótlása, húgyvezeték plasztika;

– Húgyhólyag képzés, plasztika;

– Húgyhólyagon keresztül történő prosztata-műtét;

– Hímvessző plasztika.

4. Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Csiga beültetés;

– Belső hallójárat feltárása a koponyaüreg felől;

– Csonkolás kóros elváltozás miatt a közép-, illetve belsőfülben, vagy azok kiirtása;

– Nyelvmandula összefüggő daganatainak radikális műtéte;

– Teljes fültőmirigy kiirtás az arcidegek megkímélésével;

– Kiterjesztett, illetve teljes gégecsonkolás.

5. Szemészeti műtétek

– Retinaleválás műtétei;

– Szemgolyó eltávolítás, szemgödör kiürítés;

– Szemüreg plasztikája vagy újraképzése.

6. Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Műtétek a szívbillentyűkön;

– Műbillentyű beültetés;

– Műtétek a fő ütőéren (aorta);

– Műtétek a szívüregeket elválasztó sövényeken;

– Műtétek a tüdő fő ütőerén;

– Vérrög eltávolítása valamelyik szívüregből;

– Vérrög eltávolítása a koszorúserekből;

– Megkerülő összeköttetés (by-pass) a koszorúsereken;

– Koszorúér szűkület tágítása;

– Koszorúér megnyitás;

– Szívburok részleges vagy teljes eltávolítása;

– Daganat eltávolítása a szívből;

– Szívizom tágulatának (aneurysma) csonkolása;

– Szívátültetés;

– Vérrög eltávolítása a nyak, törzs, has régió központi verőereiből;

– Nyak, törzs, has régió központi verőereinek plasztikája;

– Megkerülő összeköttetések (by-pass) műtétek a nagyereken;

– Porto-cavalis összeköttetések;

– Agyi verőér tágulatának lekötése, klippelése;

– Érplasztikák szűkület miatt, feltárás nélkül.

7. Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Méhkürt plasztikák;

– Radikális méheltávolítás (hasi nyirokcsomók eltávolításával);

– Hüvelyképzés.

8. Központi és környéki idegrendszeren végzett beavatkozások

– Agyban lévő vérömlenyek, tályogok, daganatok, cysták eltávolítása;

– Egyes agyrészek összeköttetéseinek átvágása;

– Kisebb agyterületek kimetszése;

– Agylebenyek eltávolítása;

– Egyik oldali agyfélteke eltávolítása;

– Kórosan fokozott agyvíz termelés tartós levezetése;

– Gerincvelői fokozott nyomás tehermentesítése annak feltárásával;

– Gerincvelőben kialakult cysta kezelése;

– Gerincvelői daganatok eltávolítása;

– Kórosan fokozottan termelődő gerincvelői folyadék átmeneti vagy tar- tós elvezetése;

– Szimpatikus határköteg nyaki, illetve háti szakaszának műtétei.

9. Belső elválasztású mirigyeken történő műtétek

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese teljes eltávolítása;

– Agyfüggelék vagy annak daganatainak eltávolítása;

– Csecsemőmirigy eltávolítása vagy átültetése;

– Belső elválasztású mirigy átültetése saját szervezetbe.

10. Mellkas-sebészeti műtétek

– Légcső feltárása diagnosztikus célból;

– Légcső csonkolása, újraegyesítése, helyreállítása;

– Művi gégeképzés;

– Hörgők lekötése, csonkolása, helyreállítása;

– Tüdőlebeny, illetve lebenyek eltávolítása;

– Fél tüdő eltávolítás;

– Mellkas plasztika;

– Hörgősipoly zárása;

– Rekeszizomsérv műtéte.

V. A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ

ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041071

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.01-10-041071 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: +36 1 467 3500

Fax: +36 1 361 0091

Honlap: www.groupama.hu

E-mail: https://www.groupama.hu/irjon-nekunk vagy adatvedelem@groupama.hu

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

2.1. Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

2.2. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek

érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

3.2. Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az info@groupamadirekt.hu e-mail címre, illetve az

1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter +36 1 467 3500 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának

kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé-

nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal;

v. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szüksé- ges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter-

rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j. pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes

adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomás- szerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződés- hez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel tör- ténő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosí- tást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerző- dés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyon-

tárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, fel- téve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátarto- zó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142.§ (3) be- kezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142.§ (3) bekezdésében meg- határozott időtartamig kezeli.

4.10. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.11. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek

hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.12. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

g. bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy közha- talmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos ér- dekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvet- len üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont-

ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.

6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu Tel: +36 1 391 1400

Fax: +36 1 391 1410

Honlap: http://naih.hu

6.4. Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a www.groupama.hu honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó

jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt jelen pont alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az ál- tala alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – ál- tala megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát, illet- ve a biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdését, pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online bejelentéssel, vagy egyéb tartós adathordozón) közölhesse. Ügyfélszolgála- ti irodáink elérhetőségéről a www.groupama.hu weboldalunkon tájéko- zódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +36 1 467 3500 tele- fonszámán, illetve elektronikus levélben a www.groupama.hu weboldal

„Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írás- ban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a

+36 1 361 0091 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat elérhetőségei: cím: 1013 Bu- dapest, Krisztina körút 39.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; tele- fonszám: +36 80 203 776; e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu. Bővebben a www.mnb.hu/fogyasztovedelem honlapon kaphat tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület elér- hetőségei: székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1054 Budapest, Szabadság tér 9.; ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.; meghall- gatások helyszíne: 1133 Budapest, Váci út 76. (Capital Square Irodaház); le- vélcím: 1525 Budapest, Pf. 172; telefonszám: +36 80 203 776; e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu; 2016. október 15-től bármelyik kormányablak- ban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű beje- lentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem le- adására. Bővebben a https://www.mnb.hu/bekeltetes/ oldalon kaphat tájé- koztatást.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az

Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a www.groupama.hu webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: http://ec.europa.eu/odr.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a www.groupama.hu weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In-

tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok keze- lésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatároz- za; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatko- zó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatároz- hatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Erzsébet királyné útja 1/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 01-10-041071 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.01-10-041071.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb-

bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes

személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely

olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy

az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adatkezelővel kö- zösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatkezelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adatfeldolgozóval.

Document Metadata

Table of Contents

VESTA Q

Document Metadata