ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK ÖSSZKOCKÁZATÚ BIZTOSÍTÁSA

ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK ÖSSZKOCKÁZATÚ BIZTOSÍTÁSA

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK ÖSSZKOCKÁZATÚ BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 3

1. Biztosítási események 3

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 5

3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és értékelési módja 5

4. Kizárások 5

5. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése 8

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése 9

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 10

EL 1 – Hordozható elektronikus eszközök telephelyen kívüli biztosításának kiegészítő feltételei 10

EL 2 – Adathordozók, elektronikus adatok károsodásának kiegészítő feltételei 11

EL 3 – Füst/korom vagy hő miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 11

EL 4 – Elektronikus berendezések betöréses lopás és rablás biztosításának kiegészítő feltételei 12

EL 5 – Vandalizmus által okozott károkra vonatkozó kiegészítő feltételek 13

EL 6 – Dekontaminációs (mentesítési) költségek térítésének kiegészítő feltételei 13

EL 7 – Speciális költségek biztosításának kiegészítő feltételei 13

EL 8 – Szolgáltatás kimaradásából származó károk biztosításának kiegészítő feltételei 13

EL 9 – Tartalék biztosítási összeg (előgondoskodás) 13

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 14

Az OTP Csoport partnere

ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK ÖSSZKOCKÁZATÚ BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektronikus be- rendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltéte- lei továbbiakban: különös biztosítási feltételek) rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében a különös biztosítási feltételekben, va- lamint az azt kiegészítő feltételekben és a záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A Vagyonbiztosí- tás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit, az Elektronikus berendezések és számítógépek össz- kockázatú biztosításának különös feltételeiben és az ehhez kapcsolódó ki- egészítő vagyonbiztosítási feltételekben és/vagy záradékokban foglalt ren- delkezéseket együttesen kell alkalmazni.

Amennyiben az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételei valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezé- seitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételeit és a VÁSZF-t együtte- sen kell alkalmazni;

– amennyiben az Elektronikus berendezések és számítógépek összkocká- zatú biztosításának különös feltételei és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, az Elektronikus berendezések és számítógépek össz- kockázatú biztosításának különös feltételeit kell alkalmazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításá- nak különös feltételeitől vagy a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható az Elektro- nikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának kü- lönös feltételei, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételeit, a VÁSZF-et, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelem- szerűen együttesen kell alkalmazni;

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13807/2 – Hatályos 2021. március 15-étől visszavonásig.

– amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék, az Elektronikus be- rendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös fel- tételei, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészí- tő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!

1. Biztosítási események

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biz- tosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, vélet- lenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illető- leg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

1.2. A biztosító jelen különös biztosítási feltételek szerinti kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen üzembe helyezett vagyontárgyakra terjed ki, függetlenül attól, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezésének időpontjában működtek vagy leállított állapotban voltak.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint üzembe helyezettnek az a biz- tosított vagyontárgy minősül, amely az eredményes és dokumentált próba- üzem befejezését követően a gép gyártói leírásában meghatározott normál üzemi működésre alkalmas állapotban van.

1.3. A biztosító kockázatviselése az 1.2. pontban meghatározottakon túl- menően kiterjed a vagyontárgyak:

a. karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének időtartamára;

b. valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, valamint javításának időtartamára.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított va-

gyontárgyak biztosítási szerződésben rögzített telephelyen kívüli szállításának időtartama alatt bekövetkezett károkra. A jelen feltétel értelmezésében a szállítás időtartama a rakodás megkezdé- sétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig tart.

1.4. Fogalommeghatározások

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételekben az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások sze- rinti jelentéstartalommal használja.

1.4.1. Tűz

Tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidá- ciója, azaz a lánggal történő égés, amennyiben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

1.4.2. Villámcsapáskár

Villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapó- dó villám erő- és hőhatása okoz az épületekben tárolt vagy a szabadban tá- rolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsapódó villám az épüle- ten belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

1.4.3. Robbanás

Robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirte- len bekövetkező erőmegnyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték, szerelvény, kötőelem) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tar- tályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Amennyi- ben egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tar- tályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a rob-

banóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A koc- kázatviselés helyén kívüli – nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robbanóanyag miat- ti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szüksé- ges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskö- téskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről vagy használatáról.

1.4.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részei- nek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

A személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

1.4.5. Árvízkár

Árvízkárnak minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy

mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gát- tal védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

Kapcsolódó fogalmak:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.4.6. Viharkár

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 20 m/s se- bességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a szél által sodort vagy kidön- tött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazol- ható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következté- ben keletkezhetett.

1.4.7. Felhőszakadáskár

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhő- szakadásból eredő, nagy mennyiségben összegyűlő vagy talajszinten áram- ló víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes vagy a megfelelően kialakított mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elön- tést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Felhőszakadásnak az minősül, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 1 na- pon belül a 30 mm-t elérte vagy meghaladta.

1.4.8. Jégverés

Jégverés kárnak kell tekinteni a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a va- gyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

1.4.9. Hónyomáskár

Hónyomáskárnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlett hó sta- tikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törést vagy de-

formációs sérülést, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

1.4.10. Földrengéskár

Földrengéskárnak minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

1.4.11. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgy elhelyezésére szolgáló épületeben, illetve telephelyen (ingatla- non) belüli víz-, ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató- és központi fűtés, klímaberendezések, tűzoltó- és tűzi víz ellátó rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek törése (ideértve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ideértve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a bizto- sított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

1.4.12. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetda- rab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdulá- sa okoz.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövet- kező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

1.4.13. Technológiai csővezetéktörés kár

Technológiai csővezetéktörésnek minősül a technológiai csővezetékek, az ezekhez csatlakozó armatúrák és edényzetek véletlen, váratlan és előre nem látható törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlása. A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző ol- datok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén szár- mazékok stb.), illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

Nem tekinthetők technológiai csővezetéknek a közüzemi, fűtési jellegű és használatú vezetékek (úgymint földgáz, propán-bután és közüzemi veze- tékek).

1.4.14. Törés, repedés

Törés-, illetve repedéskárnak minősül a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozó törése vagy repedése. A törésen és repedésen kívül a következő maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: meg- nyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

1.4.15. Üvegtörés

Üvegekben, üvegezésben keletkező törés-, illetve repedéskár.

1.4.16. Betöréses lopás

Betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a jogtalan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, ille- téktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor az elkövető másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

1.4.17. Rablás

Rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja/megbízottja ellen

a. az elkövető a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, illetve élet

vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a fenti sze- mélyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapot- ba helyezi, vagy ha

b. a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1.4.18. Vandalizmus, vandál cselekmény

Vandalizmusnak, illetve vandál cselekménynek kell tekinteni a harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedetét.

1.4.19. Idegen tárgyak rádőlése

Idegen tárgyak rádőlése okozta kárnak kell tekinteni azon egyensúlyvesztés miatti károkat, amely a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső va- gyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek a biztosított vagyon- tárgyakra történő rádőlésével keletkeznek, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta, és melynek károsító hatá- saként a biztosított vagyontárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

1.4.20. Elektronikus adat

Olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektronikus adatkezelésre vagy eszközök/berendezések elektronikus vezérlésére alkal- masak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezelésé- hez vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek.

1.4.21. Adathordozó

Az adathordozó a géppel olvasható információkat tartalmazó tárolóeszköz. Az adathordozó lehet a felhasználó által nem cserélhető belső adathordo- zó (pl. merevlemez), valamint a felhasználó által cserélhető külső adathor- dozó (pl. hordozható merevlemez, mágnesszalag, CD, DVD, hajlékony le- mez, pendrive, SD kártya).

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánla- tában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tu- lajdonában levő számítógépek és elektronikus berendezések, különösen:

a. információs berendezések;

b. kommunikációs berendezések;

c. folyamatirányító berendezések;

d. elektromos fotó és sokszorosító berendezések;

e. elektromechanikus berendezések, mint

− orvosi berendezések;

− röntgenberendezések (sugárgyógyászat berendezései);

− hang- és képtechnikai berendezések;

− elektromechanikus irodaberendezések;

f. mérő és szabályozástechnikai berendezések.

Amennyiben egy vagyoncsoport alatt több önálló (vagy összetartozó) va- gyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna. Vagyoncso- portként kizárólag abban az esetben biztosíthatók a vagyontárgyak, ha az az összes biztosított vagyontárgy biztosítási összegét tartalmazza.

2.2. Csak külön megállapodás esetén biztosítható vagyontár- gyak:

a. mobiltelefonok, okostelefonok, táblagépek, navigációs be- rendezések;

b. adathordozók, adatok és szoftverek;

c. az idegen tulajdonú (bérelt vagy lízingelt) vagyontárgyak. A külön megállapodás tényét a biztosítási szerződésben rög- zíteni kell.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján – a VÁSZF-ben foglaltakon túl – nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

a. erő- és munkagépek, erőművi berendezések;

b. járművek;

c. elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák;

d. ipari mérlegek;

e. geofizikai mérőeszközök;

f. hangszerek, sporteszközök, okos eszközök, távirányítók;

g. drónok és tartozékaik;

h. pénzbedobással működő automaták, pénzkiadó automa- ták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek tartalmukkal együtt;

i. saját fejlesztésű szoftverek;

j. készletként nyilvántartott vagyontárgyak.

2.4. Biztosítható költségek

Jelen biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megje- lölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költsé- gek (ideértve a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik), a veszélyes hulladékok szállítási, elhe- lyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével;

b. a takarítási költségeket, amelyek a kárhelyszín helyreállítása utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és értékelési módja

A biztosítási összeg megállapítása a vagyontárgyak biztosítási értéke alap- ján történik. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori bizto- sítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak csoportosításának megfelelően.

a. Új érték

A műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új va- gyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási költsége, amely a vétel- áron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licence és engedélyezé- si költségeket.

b. Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (el- használódás) mértékének megállapítása különösen a következő szem- pontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

c. Bruttó nyilvántartási érték

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, vala- mint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

A vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az eset-

ben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30%-ot.

4. Kizárások

4.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF kizárá- sain, valamint az „1. Biztosítási események” fejezetben meg- határozott kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a kelet- kezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésé- re, amelyek:

a. épületek összeomlása, illetve talajsüllyedés miatt kelet- keztek;

b. a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmu- lasztása miatt keletkeztek;

c. tartósan fennálló külső elektromos vagy elektromágneses hatások miatt keletkező károk;

d. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repe- dés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás cső- csatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba miatt keletkeztek;

e. az energia-, gáz-, olaj-, illetve vízellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása vagy ezek szolgáltatási paramétereinek meg- változása (a szolgáltató szándékos energiavisszatartásá- nak esetét is ideértve) következtében keletkezett károk;

f. a biztonsági határt meghaladó üzem alatt vagy túlterhe- lés következtében keletkeztek;

g. a belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezett károk;

h. új gép beüzemelését vagy valamely kár után végleges helyreállítását követő próbaüzem során vagy emiatt kö- vetkeznek be;

i. a vagyontárgy szállítása (ide nem értve a kockázatviselési helyen belül, karbantartás vagy áthelyezés érdekében tör- ténő mozgatást) során lépnek fel;

j. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgynak a védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biztonsági be- rendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesíté- sével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korláto- zódtak;

k. törés és repedés nélküli meghibásodásból, működési za- varból, működésképtelenségből erednek;

l. a biztosított vagyontárgyakból kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

m. homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, légköri szárazság vagy nedvesség, füst, gáz, köd, szmog, továbbá a normá- lis légköri viszonyok hatása miatt keletkeztek;

n. a motor által beszívott víz miatt keletkeztek;

o. a rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyakban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal összefüggés- ben tűzkárként keletkeztek;

p. a nyomás alatti tartályokban vagy lendítőkerekekben szétszakadás vagy repedés, törés miatt keletkeztek;

q. a sűrűn cserélendő – használatukkal összefüggésben vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználó- dó – alkatrészekben, lézerberendezésekben alkalmazott reflexiós felületekben és tükrökben, lámpákban, félveze- tőkben, érintőképernyőkben, monitorokban és csomagoló- anyagokban keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezek- re a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés egyéb részei is károsodnak vagy a vagyontárgy teljes (totál) kárt szenved;

r. a hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén a ha- tósági engedély nélküli használat során keletkeztek;

s. elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnöve- kedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszült- ség miatt következtek be, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha a felsorolt események bizonyíthatóan villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkeztek;

t. a biztosított tevékenységének megfelelően kialakított és üzemelő túlfeszültségvédelmi rendszer hiánya vagy nem megfelelő működése miatt elektromos/elektronikus gé- pekben, berendezésekben, készülékekben keletkeztek;

u. a nem biztosított, biztosítási fedezet alá nem vonható va- gyontárgyakban keletkeztek;

v. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgá- lat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folya- matra vezethető vissza;

w. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

x. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék al- katrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt keletkeztek;

y. a biztosított gép elhelyezésére szolgáló épület födém- és tetőszerkezetének megbontásából keletkező beázási ká- rok (ideértve az ideiglenes tetőlefedések beázásánál ke- letkezett károkat);

z. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából erednek;

aa. építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben kelet- keztek;

ab. a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonat- kozó szabványoknak és egyéb előírásoknak be nem tar- tása miatt keletkeztek;

ac. bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára előrelátható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük elvárható lett volna (a szerződésben képviselőnek kell tekinteni a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört be- töltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait, illetve testü- leteit);

ad. tekintetében a biztosított harmadik személy felé kártérí- tési kötelezettséggel tartozik;

ae. keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fi- zikai behatásra, eseményre;

af. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkeztek;

ag. alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek, szerelvények, kötőelemek törése és szakadása miatt keletkeztek;

ah. az energia-, gáz-, olaj-, illetve vízellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása vagy ezek szolgáltatási paramétereinek megváltozása (a szolgáltató szándékos energiavisszatar- tásának esetét is ideértve) következtében keletkezett károk;

ai. állagromlás, deformálódás, tartós vegyi, termikus, me- chanikus, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, korrózió, vízkőlerakódás, szivárgás, az anyag természe- téből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárol- gás, súlyveszteség, erjedés, befülledés, pörkölődés, ter- mészetes hőképződés, biológiai égés, öngyulladás (ma- gában az öngyulladt anyagban), száraz vagy nedves rot- hadás, korhadás, az anyagok ízének, színének, textúrá- jának vagy felületének változásai, szag, szennyezés, lég- köri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, füst, por-, illetve koromlera- kódás, bepiszkolódás, szennyeződés, illetve más üledék hatása;

aj. mikroorganizmusok, toxikus hatású penészedések, gom- básodások, valamint fakorhadás és ezek hatásainak, kö- vetkezményeinek kárai;

ak. a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbater- helés következményei;

al. szigetelési hibák vagy arra visszavezethető károk;

am. tűzoltó berendezések kilyukadása miatt okozott károk; an. szabadban – nem épületekben, építményekben – tárolt

vagyontárgyak esetén a vihar, eső, havas/ónos eső, hó- dara, hó, jégeső, jégdara, mikrocsapadékok, homok vagy por, fagyhatás, hónyomás, napsütés által okozott károk;

ao. üvegfelületek felszínén vagy annak díszítésében (ideért- ve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel), opálosodással keletkezett károk; az üvegezés keretében (foglalatában) keletkezett károk;

ap. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkezett további károk;

aq. állatok okozta károk (beleértve – de nem korlátozva a ki- zárást – a molylepkét, férgeket, rágcsálókat, termeszeket és egyéb rovarokat);

ar. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károk;

as. 20 m/s sebességet el nem érő szél nyomó- és szívóhatá- sa, illetve a szél által sodort vagy kidöntött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okozta károk;

at. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyak- ban keletkezett víz vagy más folyékony közeg által oko- zott károk;

au. a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmi- kus Skála) VI. fokozatát el nem érő földrengés okozta károk;

av. a biztosított vagyontárgyak telephelyen kívüli szállítása (ideértve a fel-, le- és átrakodást) során keletkeztek;

aw. adathordozókat, adatokat és szoftvereket ért károk (ide- értve az adatvesztést is);

ax. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés miatt kelet- keztek;

ay. betöréses lopás, lopás és rablás, valamint ezek kísérlete, illetve a biztosított vagyontárgy részegységének vagy teljes egészének eltűnése eredményezte hiány miatt ke- letkeztek;

az. vandalizmus, vandál cselekmény, szándékosan elköve- tett rongálás következtében léptek fel;

ba. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltsé- gei, amelyek túlóra, éjszaka vagy munkaszüneti napo- kon végzett munka következtében merültek fel;

bb. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többlet- költségei;

bc. a légi szállítások többletköltségei.

4.2. A biztosító nem téríti meg továbbá:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező káro- kat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az 1.4. Foga- lommeghatározásokban meghatározott tűzesemények va- lamelyike bekövetkezett;

b. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontár- gyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá vagy füstha- tásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek to- vább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűz- térbe estek – abban az esetben, ha ezen események miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterje- dő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti;

c. a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag elő- írt villámhárító rendszer hiánya vagy a meglévő villámhá- rító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt kelet- kezett;

d. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkezett robbanáská- rokat;

e. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkezett robbanáskárokat;

f. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkezett rob- banáskárokat;

g. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat;

h. a talajvíz által okozott károkat;

i. a belvíz által okozott károkat;

j. az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is;

k. az árvízzel kapcsolatos azon költségeket, amelyeket a biz- tosított részére, mint árvízkárosultnak a különböző ható- ságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcso- latban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízká- rosult igényli;

l. a helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett viharkárokat, kivéve, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben rögzített külön megállapodás van érvény- ben;

m. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

n. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás ká- rokat;

o. az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett vagyon- tárgyakban keletkezett viharkárokat, kivéve, ha erre vo- natkozóan külön megállapodás van érvényben;

p. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

q. teraszokon, kerthelyiségekben, közterületeken használt elektromos, elektronikai, hírközlési, informatikai felszere- lésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett vi- harkárokat;

r. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban keletkezett, víz által okozott károkat;

s. a felhőszakadás következtében előforduló, a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából eredő vízkárokat;

t. az üvegezett felületekben jégverés, hónyomás által oko- zott töréskárokat;

u. a jég vagy hó által okozott kizárólag deformációs, horpa- dásos sérülések miatti károkat, amelyek mellett a va- gyontárgy eredeti funkcióját továbbra is el tudja látni;

v. a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat;

w. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

x. a vízhiány, vízveszteség miatt keletkezett károkat;

y. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz- vagy oltóháló- zatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt ke- letkezett károkat;

z. a gépek vezetékeinek a víztelenítés elmulasztása miatti kárait, illetve ezek következményi kárait;

aa. az ipari, technológiai vezetékekben vagy technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezetékekben kelet- kező töréskárokat, továbbá ezek szerelvényeiben és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

ab. a fagyás miatti károkat;

ac. vezetéktörés, -repedés, -kilyukadás nélküli felázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat;

ad. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses te- rületen bekövetkező vagy ezek beomlása által keletke- zett károkat;

ae. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károkat;

af. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

ag. a gáz- és gőzvezetékek (ideértve a cseppfolyósított gáz- vezetékeket is) törése miatt keletkező károkat;

ah. a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett törés vagy repedés miatti károkat;

ai. a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti vagy nyitott (nem megfelelően le- zárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagki- áramlás által okozott károkat;

aj. a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasí- tások megszegésével, szakszerűtlen karbantartással összefüggésben keletkező károkat;

ak. a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékekben, a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, armatúrák és edényzetek) keletke- zett károkat, helyreállításukkal kapcsolatban felmerült költségeket.

5. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi olyan módon, hogy a biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlátozhatja biztosítási eseményekre és/vagy biztosított vagyoncsoportokra vonatkozóan kártéríté- si limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Amennyiben egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

5.2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a 3. pont alapján meghatározható biztosítási érté- két veszi figyelembe, a biztosítási összeg mértékéig.

A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállí- tási költségeket veszi alapul.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többlet- költségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak 3. pont alapján számított biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

5.3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.3.1. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részleges kár – függően a biztosító a VÁSZF-ben meghatározott sza- bályokat kiegészítve az alábbiak szerint téríti meg a károkat:

a. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontár- gyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

b. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgál- tatása nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.

5.3.2. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy műszaki avult értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző műszaki avult ér- tékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték és a károsodott vagyontárgy avultsága nem haladta meg a 3. pontban meghatározott értékelési mód szerinti maximális avultsági fokot.

5.3.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen va- gyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti mű- szaki avult értéke. A biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra meg- állapított kártérítési összeget a biztosított részére fizeti ki.

5.3.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási ese- mény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban ma- radandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biz- tosítási értéknek.

5.3.5. Amennyiben a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti álla- pot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető va- gyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5.3.6. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy meg- rongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

5.3.7. A biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat a biztosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyontár- gyak a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak kockázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában indokolt és szükséges volt.

5.3.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha az általános forgalmi adót a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, továbbá a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogo- sult, és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került, valamint olyan számla kerül benyújtásra, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

5.3.9. Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerző- dés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatko- zó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedést kell viselnie.

5.3.10. A sűrűn cserélendő, azaz használatukkal összefüggésben vagy ter- mészetükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészek, rész- egységek kárait – amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyontár- gyakra korlátozódik – a biztosító a műszaki avulás figyelembevételével térí- ti meg.

5.3.11. Az 5.3.10. pont alkalmazásában az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, melynek maximális mértéke 75%.

5.3.12. A biztosító az üzembe helyezett és működőképes

elektromos (elektronikus) gépek, készülékek és berendezé- sek – kivéve járművek – tranziens túlfeszültség okozta kárait a biztosított elektromos (elektronikus) gépek, készülékek és berendezések vagyoncsoport biztosítási összegének 15%-áig

téríti meg, kivéve, ha a szerződő felek ettől eltérően állapod- tak meg.

5.4. A biztosított vagyontárgy karbantartásának szabályai

5.4.1. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő/biztosított kármegelő- zési kötelezettségei részeként kötelezett a biztosított berendezésekre érvényes gyártói előírások szerinti rendszeres karbantartási feladatok elvégzésére.

5.4.2. Fenti karbantartási feladatokat ezek elvégzésére szakosodott vállal- kozással kötött karbantartási szerződés alapján (vagy amennyiben a szer- ződő/biztosított rendelkezik megfelelően képzett és vizsgázott szakember- rel, úgy saját hatáskörben) kell elvégezni, mely kiterjed a működéshez szük- séges, kapcsolódó kiegészítő berendezésekre is.

5.4.3. Az előírások szerint meghatározott karbantartási periódusok (előírt üzemóra) túllépése esetén a biztosító vizsgálja a kár bekövetkezésében ennek közrehatását, és annak mértékében szolgáltatását korlátozhatja. A biztosító ebben az esetben sem téríti meg a kár részeként jelentkező, de karbantartás során felmerülő költségeket. Ezek a költségek pl. a szét- és összeszerelés költségei vagy egyéb, a karbantartással kapcsolatos költség, melyek az esedékes szerviz során a szerződőt/biztosítottat a biztosítási szer- ződéstől függetlenül is terhelik. A felek ezeket a költségeket teljes egészé- ben a karbantartás költségeinek tekintik.

5.4.4. A karbantartási szerződés tartalmát (különösen a szolgáltatás mű-

szaki tartalmára és a rendelkezésre állásra vonatkozóan) a felek lényeges kockázati körülménynek tekintik, és annak megváltozása a szerződő/bizto- sított változásbejelentési kötelezettségi körébe tartozik.

5.4.5. A karbantartások akkor tekinthetők teljesítettnek, amennyiben do- kumentáltan igazolt a karbantartások gyártói előírások szerinti műszaki tar- talommal történt megvalósítása. Ezt a tényt a biztosító a kárrendezés során ellenőrzi.

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

6.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási ese- mények bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült, iga- zolt és indokolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott va- gyontárgy

a. elszállításával;

b. az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással;

c. az ideiglenes közművesítéssel;

d. az esetleges kényszerkitelepítési intézkedésekkel;

e. a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

A biztosító a kárenyhítés költségei közül kizárólag a fent felsorolt költsége- ket téríti meg a 6.2. pontban meghatározott összeghatáron belül.

6.2. A 6.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együttesen sem haladhatják meg a károso- dott vagyontárgy(ak) káridőponti biztosítási összegét.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele az Elektronikus berende- zések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megkötése. Az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A ki- egészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást nem érinti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem alkalmazhatók külön a kiegészítő biztosításokra.

A kiegészítő biztosítások a biztosítási szerződés módosításával szüntethe- tők meg.

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra és záradé- kokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, azok alapján az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelez- hető.

A kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekben a biztosítási szerződésben (ideértve a különös feltételeket és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a különös feltételek és/vagy a VÁSZF rendelkezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

EL 1 – HORDOZHATÓ ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK TELEPHELYEN KÍVÜLI BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, a jelen kiegészítő biztosítás- ban meghatározottak szerint.

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti a biztosítási szerződéssel bizto- sított és a biztosított munkavállalója vagy a biztosítottal munkavégzésre irá- nyuló jogviszonyban álló személy által használt elektronikus eszközökben – ellenkező megállapodás hiányában – Magyarország területén keletkezett károkat.

2. Biztosított vagyontárgyak

A kiegészítő biztosítás fedezete kizárólag azokra az – alapbiztosításban biz- tosított – elektronikus eszközökre terjed ki, amelyeket a biztosított valami- lyen folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója vagy a biztosítottal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy részére visszaszolgáltatási kötelezettséggel átadott.

3. Jelen záradék alkalmazása mellett sem terjed ki a biztosí- tási fedezet:

a. közúti gépjármű külső felületére, azaz nem a jármű utas- vagy csomagterébe;

b. légi járműbe vagy légi járműre;

c. vízi járműbe vagy vízi járműre szerelt eszközökre.

4. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződéssel biztosított valamennyi kockázatra kiterjed, kivéve a szállítást (beleértve a fel-, le- átra- kodást is). Szállítás esetén kizárólag a következő kockázatok- ra terjed ki a fedezet:

a. a szállító járművet ért közlekedési baleset;

b. a biztosított munkavállalóját vagy a biztosítottal munka- végzésre irányuló jogviszonyban álló személyt ért közle- kedési baleset;

c. rablás;

d. tűz, robbanás, árvíz, villámcsapás, földrengés, vihar.

5. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a biztosított elektronikus eszközök feltöréses lopás káraira.

Feltöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a biztosított elektronikus eszköz tárolására szolgáló gépjármű feltörését úgy követi el, hogy a megfelelően le- zárt, zárt karosszériás gépjárműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszítésé- vel, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatol be. Feltöréses lopáskár a biztosított vagyontárgy feltöréses lopással való eltu- lajdonításából eredő kár vagy a biztosított elektronikus eszközben a lopás kísérlete során okozott rongálási kár.

6. Nem téríti meg a biztosító a keletkezett kárt, ha:

a. a gépjármű nem volt megfelelően lezárva a káresemény időpontjában;

b. szállítóeszközben nem volt riasztószerkezet;

c. a 20:00 és 06:00 között keletkezett és a szállítóeszköz nem lezárt helyiségben vagy folyamatosan őrzött parkolóban/ telephelyen került elhelyezésre;

d. a kár a szállított eszközök szállítójárműbe történő ki- vagy bepakolása közben következett be;

e. a biztosított vagyontárgyakat nem a gépjármű lezárt és betekintés ellen kívülről minden irányból védett csomag- vagy rakodóterében szállították.

7. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha

a. bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortérfedél) nyitott, le-, kiszerelt, illetve sérült volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a gépjár- műbe történő jogtalan behatolást;

b. bármelyik zárbetét hiányzik vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a gépjármű kulcsainak használata nélkül is működtethető;

c. a gyárilag beépített vagy utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi be- rendezés (pl. elektronikus jelzőrendszer, indításgátló) a lopáskár idő- pontjában nem volt üzemképes vagy nem volt bekapcsolva (védelemre kész állapotba helyezve).

Lezárt csomagterűnek vagy rakodóterűnek tekintendő az a gépjármű, amelynek csomag- vagy rakodótere

– a betekintés ellen kívülről minden irányból védett, és

– az utastér felől fémlemezzel le van zárva, valamint

– a kívülről történő behatolás rongálás nélkül nem valósítható meg. Nem tekinthető lezárt csomag- vagy rakodóterűnek az egyterű személy- gépjármű kalaptartóval lefedett csomagtere.

8. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő/biztosított kötele- zettsége az alábbiakra is kiterjed:

a. minden olyan zárat (a gyújtáskapcsolót is ideértve) haladéktalanul ki- cseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amely kulcsához illetéktelenek el- vesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzáju- tottak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

b. a vagyonvédelmet szolgáló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani;

c. a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik.

EL 2 – ADATHORDOZÓK, ELEKTRONIKUS ADATOK KÁROSODÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, a jelen kiegészítő biztosítás- ban meghatározottak szerint.

1. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosított részére megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosí- tott elektronikus eszközök használatához szükséges, a biztosítási szerző- désben meghatározott és biztosítási összeggel megjelölt adathordozókban és az azokon tárolt elektronikus adatokban (továbbiakban az adatok vagy elektronikus adatok) keletkezett károkat, ha a kár az adathordozónak a va- gyonbiztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő fizikai kárával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Jelen kiegészítő biztosítással biztosítható vagyontárgyak:

a. a rendeltetésszerűen cserélhető – nem a biztosított elektronikus eszköz szerves részét képező – külső adathordozók;

b. a biztosított – külső vagy belső – adathordozókon tárolt elektronikus adatok.

3. A jelen kiegészítő biztosítás nem nyújt fedezetet:

a. az orvosi berendezésekben tárolt vagy abból származó adatokra;

b. banki, pénzintézeti berendezésekben tárolt vagy abból származó adatokra;

c. sokszorosító berendezésekben tárolt vagy abból származó adatokra;

d. a kizárólag a központi egység fő memóriájában tárolt adatokra;

e. a még kereskedelmi forgalomba nem hozott vagy rendel- tetés szerinti használatra nem kész programokból szárma- zó adatokra;

f. jogellenesen használt programokból (kalózmásolatokból) származó adatokra.

4. A biztosító nem téríti meg az elektronikus adatokban ke- letkezett kárt, ha

a. az adathordozók külső behatás nélküli kopása és/vagy el- használódása, felületi kopása, elöregedése vagy alkatrész- meghibásodása miatt keletkezett;

b. a biztosítási eseményt követően a sérült adatok helyreállí- tására, pótlására nem kerül sor.

5. A biztosítási fedezet nem terjed ki

a. a biztosítási eseményt követően módosított vagy bármi- lyen módon továbbfejlesztett biztosított adatokra;

b. a programhibák megszüntetésével és/vagy a kézi úton be- vitt adatok helyesbítésével kapcsolatos költségekre.

6. Biztosítási összeg

Az elektronikus adatok biztosítási összegét az alábbi műveletekhez szüksé- ges legmagasabb költségek összege alapján kell meghatározni:

a. az adatok és programok ismételt, automatikus géprevitele a biztonsági másolatok adathordozóiról;

b. az adatok és programok ismételt, automatikus vagy kézi bevitele az ere- deti programokból vagy a biztosított rendelkezésére álló dokumentu- mokból (ideértve azok újonnan történő összeállítását és szerkesztését is);

c. a rendszer és a standard programadatok pótlása és ismételt bevitele.

7. Biztosítási szolgáltatás

Elektronikus adatokban keletkezett kár esetén a biztosító a biztosítási ese- mény miatt szükségessé váló alábbiakban felsorolt műveletek során tényle- gesen és szükségszerűen felmerült költségeket téríti meg a biztosítási szer- ződésben megjelölt biztosítási összegig:

a. az elektronikus adatok és programok ismételt, automatikus géprevitele a biztonsági másolatok adathordozóiról;

b. az elektronikus adatok és programok ismételt, automatikus vagy kézi bevitele az eredeti programokból vagy a biztosított rendelkezésére álló dokumentumokból (ideértve azok újonnan történő összeállítását és szerkesztését is);

c. a rendszer és a standard programadatok pótlása és ismételt bevitele.

8. A biztosított speciális kármegelőzési kötelezettségei

A kármegelőzési kötelezettségek teljesítése érdekében a biztosított köteles

a. elvégezni a biztonsági adatmásolási eljárásokat (a biztonsági adathor- dozók zárt helyen tárolandók, lehetőleg speciális adatvédelmi széfben);

b. betartani a gyártónak az adatfeldolgozó berendezésekre és az adathor- dozókra vonatkozó karbantartási és állagmegóvási utasításait, illetve ajánlásait;

c. gondoskodni arról, hogy a biztosított munkavállalói vagy a biztosítottal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek írásos nyilatko- zattal beleegyezésüket adják, hogy minden adatfeldolgozó berendezést kizárólag a munkájuknak megfelelő célra használnak fel, és kizárólag olyan adatokat, illetve programokat használnak fel, amelyekre a bizto- sított érvényes jogosultsággal rendelkezik.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a 8. a., b. és c. pontban

felsorolt kármegelőzési kötelezettség megszegése súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító mentesülésére ad alapot.

EL 3 – FÜST/KOROM VAGY HŐ MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai káraira vagy károsodásaira, amelyek a füst/korom vagy hő miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen ki- áramló füst/korom vagy hő hatására a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkat.

2. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyak- ban (berendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizá- rólag esztétikai károk;

c. a füstnek/koromnak, illetve hőnek rendeltetésszerűen ki- tett vagyontárgyakban keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-áig terjed.

EL 4 – ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége kiterjed a betöréses lopás, a rongálás, valamint a rablás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a követke- zőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Általános rendelkezések betöréses lopás és rablás biztosí- tás esetében

1.1. Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott, az Elektronikus berendezések és számító- gépek összkockázatú biztosítása különös feltételei szerint is biztosított va- gyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfele- lően:

a. Saját tulajdonú vagyontárgyak: a biztosított tulajdonában levő elektronikus gépek, berendezések és számítógépek.

b. Idegen tulajdonú vagyontárgyak: bérelt vagy lízingelt elektroni- kus gépek, berendezések és számítógépek.

1.2. Biztosítási összeg

Az elektronikus berendezések betöréses lopás és rablás biztosítására vo- natkozó biztosítási összeg megegyezik az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételeiben (alapbiz- tosításban) meghatározott biztosítási összeggel.

A biztosítási összeg fentiektől eltérő meghatározása esetén a biztosító csak a VÁSZF túlbiztosítás és alulbiztosítás pontja szerint kötelezhető a keletke- zett kár megtérítésére.

1.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

Az 1.1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a biztosító – egy kár- eseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási összegre vagy az aktuális első kockázati li- mitre a VÉD záradékban rögzítettek szerint áll fenn.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét betöréses lopás esetén a behatolás helyén a káridőponti tényleges védelmi szintnek megfelelően teljesíti.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget vagy az aktuális első kockázati limit összegét, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi szintnek megfelelő – VÉD záradék szerinti – kártérítési limit ezek bármelyikét meghaladja.

2. Betöréses lopás

2.1. Jelen feltételek vonatkozásában betöréses lopásnak minősül, ha az el- követő a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erő- szakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a.–b. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betö- réses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, fel- téve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható;

d. a zárszerkezet álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkal- mas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

2.2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meg-

határozott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyit- vatartási idő), azaz az elkövető nem a a jelen kiegészítő feltétel 2.1. a-d. pontjában leírtak szerint hatolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

2.3. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban fel- merülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkö- vetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;

b. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha azok nem vezettek eredményre;

c. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

2.4. Az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosí- tásának különös feltételei „Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése” fejezetben meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg és az előző pont- ban felsorolt költségek maximális összege az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételei „6. Kárese- ménnyel kapcsolatos költségtérítés” alapján számítandó.

2.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös felté- telei kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkez- tek, amelyeknél a jelen kiegészítő feltétel 2.1-2.2. pontjainak valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg.

3. Rablás

3.1. Jelen feltételek vonatkozásában rablásnak minősül, ha az elkövető biz- tosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, vagy valakit öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása vé- gett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmaz.

3.2. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

b. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

3.3. Az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosí- tásának különös feltételei „Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése” fejezetben meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg és az előző pont- ban felsorolt költségek maximális összege az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításának különös feltételei „6. Kárese- ménnyel kapcsolatos költségtérítés” alapján számítandó.

4. Betöréses lopással vagy rablással összefüggő rongálás

4.1. Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazása esetén rongálásnak kell tekin- teni, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakban a betöréses lopás vagy rablás kísérlete vagy elkövetése során szándékosan kárt okoz.

4.2. A biztosító – a jelen pontban részletezett – a rongálási károkkal összefüggő és indokoltan felmerülő költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limitösszeg erejéig, ennek hiányában legfeljebb 500 000 forintig téríti meg.

EL 5 – VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az első kockázat összegének erejéig a biztosítási szerződéssel biz- tosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkra.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

2. Jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a biztosított va- gyontárgyakban betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérle- te miatt bekövetkezett károkra.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat, ha azokat:

a. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával;

b. graffiti (falfirkálás) által okozták.

A biztosítás nem terjed ki a graffiti eltávolításának a költsé- geire sem.

EL 6 – DEKONTAMINÁCIÓS (MENTESÍTÉSI) KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült de- kontaminációs (mentesítési) költségekre.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kár- ral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításá- nak költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, víru- sokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított va- gyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával, il- letve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

EL 7 – SPECIÁLIS KÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed:

a. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségeire, amelyek túl- óra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka következtében merültek fel, feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javí- tások (helyreállítások) elvégzését, illetve a pótlást jóváhagyta;

b. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többletköltségeire;

c. a légi szállítások többletköltségeire;

d. azon költségekre, amelyek a jelen bekezdés a.–c. pontjában és az Elektronikus berendezések és számítógépek összkockázatú biztosításá- nak különös feltételei „6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek” pont- ban nincsenek felsorolva, de kizárólag abban az esetben, ha a biztosító előzetesen írásban jóváhagyta azokat.

2. A jelen kiegészítő feltétel alapján biztosítási szolgáltatás akkor fizethető,

ha a többletköltségek biztosítási esemény miatt keletkezett kárral kapcso- latban merültek fel.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – káreseményenként – legfeljebb 25%-a azon biztosítási szolgáltatásnak, melyet a biztosító ezen kiegészítő feltétel nélkül fizetne.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási évenként – a kárese- tek számától függetlenül – legfeljebb a kiegészítő feltétel szerinti első koc- kázati összegig terjed.

EL 8 – SZOLGÁLTATÁS KIMARADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint első kockázati összeg (vagy kártérítési (szub)limit) erejéig kiterjed a biztosított részére más szervezetek által szol- gáltatott elektromos áram, víz, gáz, távhő kimaradásából, illetve a szolgál- tatási szerződésben előírt paraméterek dokumentálhatóan bizonyított megváltozásából származó, a biztosított által végzett tevékenységgel össze- függő dologi károkra és az azokkal kapcsolatos helyreállítás költségeire.

1. A károk rendezéséhez a biztosított a szolgáltatás kimaradásáról köteles beszerezni a szolgáltatótól származó igazolást a szolgáltatáskimaradás té- nyéről és időtaramáról. Ez a bizonylat a jogalap elbírálásának és a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésének feltétele.

2. A biztosító kizárólag a 3 órát meghaladó szolgáltatáskimaradás bekö- vetkezése esetén nyújt fedezetet.

3. A biztosítottnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás kimaradásának tényét a szolgáltatónak a tudomására jutást követően haladéktalanul bejelentette.

4. Amennyiben a szolgáltatás kimaradásáért a szolgáltató felelőssége egy- értelműen bizonyított, akkor a biztosító megtérítési igénnyel él a szolgálta- tó felé.

5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. a szolgáltatások kimaradásából származó gazdasági hát- rányokra (pénzügyi veszteségekre) és azokra az esetekre, amikor a szolgáltató a szolgáltatás leállítását vagy változ- tatását előre jelezte a biztosított részére – ilyen jelzésnek minősül a közterületeken vagy közös helyiségekben elhe- lyezett tájékoztatás is –, a szolgáltatás szüneteltetésére a biztosított és a szolgáltató bármilyen vitás kérdése kap- csán került sor, ideértve a díjtartozás miatti eseteket is, il- letve, ha a szolgáltatás változtatását (szüneteltetését) ha- tóságilag rendelték el, vagy a szolgáltató szándékosan függeszti fel szolgáltatását, noha a kockázatviselési hely alkalmas volna szolgáltatása biztosítására;

b. az olyan, az elektromos áram kimaradásból, illetve a szol- gáltatási szerződésben előírt paraméterei dokumentálható- an bizonyított megváltozásából származó dologi károkra és az azokkal kapcsolatos helyreállítási költségekre, amelyek nem közvetlenül ipari tevékenységgel kapcsolatosak, így például a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a kereskedelmi egységekben használt hűtőberendezések- ben tárolt készletekben, árukban keletkezett károkra.

EL 9 – TARTALÉK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ELŐGONDOSKODÁS)

1. Tartalék biztosítási összeg a saját tulajdonú gépekre, műszaki berende- zésekre határozható meg.

2. A tartalék biztosítási összeg – a biztosítási időszakon (egy éven) belüli –

új beszerzések, helyreállítások, cserék, nem megfelelő értékelések miatti ér- tékemelkedésre vonatkozik, és biztosítási összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 20%-áig határozható meg.

3. Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli értékemelkedés meghaladja a tartalék biztosítási összeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen feltétel az Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának előző, 2019. március 1-jétől hatályos feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen.

A biztosító mentesülésének, szolgáltatása korlátozásának

feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárá- sokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazza.

Jelen feltételnek a korábbiaktól való lényeges eltérései a kö- vetkezők:

– törlésre kerültek az árvízre és a földrengésre vonatkozó ki- zárások;

– a biztosítható költségekbe bekerültek a romeltakarítási költségek;

– pontosításra került a sűrűn cserélendő alkatrészekben ke- letkező részleges károk rendezésének szabálya;

– korábban az 1.4. Fogalommeghatározások pontban foglalt kizárások, azok racionalizálása után átkerültek a 4. Kizá- rások pontba.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Xxxxxxxxxx xxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Xxxxxxxx Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000