ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Köszönjük szíves érdeklődését! Örömmel tájékoztatjuk, hogy társaságunk új, a Magyar Nemzeti Bank által minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási Ügyfél-tájékoztatóját és általános szerződési feltételeit tartja kezében, amely magas szolgáltatási tartalommal, széles körű biztosítási fedezettel és ügyfélbarát kárrendezéssel áll az Ön rendelkezésére.

Engedje meg, hogy a következőkben figyelmébe ajánljunk néhány lényeges tudnivalót az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szolgáltatásaival kapcsolatban.

Termékünk az elemi károkat és az alapkockázatokat tar- talmazó Alapcsomagból, valamint a mellé választható kiegészítő biztosításokból épül fel. Az Alapcsomag minden szerződésnek szükségszerű eleme, amely az ingatlant és az ingóságokat veszélyeztető leggyakrabban előforduló károkra, valamint felelősségi károk esetén nyújt fedezetet. A kiegészítő biztosításokról és azok részletes szabályairól a különös biztosítási feltételekből tájékozódhat, melyeket szintén e dokumentumban talál meg.

A biztosítás megköthető az ingatlanra vagy az ingósá- gokra, vagy a kettőre együttesen.

Ha az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás terméket választja, az alábbi táblá- zat szerinti biztosítási eseményekre terjed ki a biztosítás Alapcsomagja, valamint az ott feltüntetett kiegészítő

biztosítások közül választhat, így lehetősége van elképze- léseinek, igényeinek megfelelően összeállítani otthonbizto- sításának fedezeti körét.

A biztosító a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” minősítés használatára a Magyar Nemzeti Bank döntése alapján jogosult.

Panaszkezelési szabályzat

Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási szín- vonalunk folyamatos fejlesztéséhez és azáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve cégünk egészével kapcsolatban fogalma- zódik meg Önben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az

„Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” című dokumentumban lefektetett panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük.

További információ

Bővebb információkért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen. Ha a tájékoztatónkkal kapcsolat- ban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 tele- fonszámokon, ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és

18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készség- gel állnak rendelkezésére.

Bízunk abban, hogy otthonbiztosítási termékünk felkel- tette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Kérjük, tekintse meg az Ügyfél-tájékoztató és általános szerződési feltételeinket, amelyek a biztosítással kapcsola- tos részletes szabályokat tartalmazzák!

Az alábbi táblázatban áttekintést adunk az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Alapcsomagjának biztosítási fedezeteiről és a választható kiegészítő biztosításokról.

Biztosítási fedezetek
Alapcsomag	Elemi károk	Tűz	✓
		Füst- és koromszennyezés	✓
		Robbanás	✓
		Villámcsapás	✓
		Villámcsapás másodlagos hatása	✓
		Vihar	✓
		Felhőszakadás	✓
		Jégverés	✓
		Hónyomás	✓
		Árvíz	✓
		Földrengés	✓
		Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás	✓
		Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	✓
		Idegen jármű ütközése	✓
		Idegen tárgy rádőlése	✓
	Alapkockázatok	Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)	✓
		Betöréses lopás, rablás, besurranás	✓
		Rongálás, vandalizmus	✓
		Üvegtörés	✓
		Felelősségbiztosítás	✓
Kiegészítő fedezetek		A. Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft érték felett)1	választható
		B. Készpénz kiegészítő biztosítás	választható
		C. Különleges üveg kiegészítő biztosítás	választható
		D. Dugulás elhárítás költségei	választható
		E. Épülettartozékok lopása	választható
		F. Graffiti	választható
		G. Kerti bútor	választható
		H. Kerti dísznövénybiztosítás	választható
		I. Lábon álló növényzet biztosítása	választható
		J. Balesetbiztosítás	választható
		K. Kiegészítő családi életbiztosítás	választható

1 Értéktárgyak 200 000 Ft értékig az Alapcsomagban biztosítottak.

Ügyfél-tájékoztató és általános szerződési feltételek ‌‌

az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termékhez

Hatályos: 2024.07.01-től

Az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező

szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási szerződéseire alkal- mazni kell.

Az általános szerződési feltételeket az általános és a külö- nös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó záradékok alkotják. Ezen kívül a biztosítási szerződés része az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkozatok, a zára- dékok, az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” című dokumentum és a kötvény.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen Általános szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a bizto- sítási szerződés szerint.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a biztosítási

tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogsza- bályok rendelkezései alkalmazandók.

Jelen általános szerződési feltételek teljes körűen tartal- mazzák a Ptk-nak, valamint a Biztosítási Tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénynek (továbbiakban: Bit.) megfelelő információkat, így különösen a választható fedezeteket, a kárrendezési tudnivalókat, valamint a bizto- sítással kapcsolatos fogalmakat.

Kiegészítés a jelen Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételekhez

Jelen ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegé- szítése) tartalmazza a biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a távértékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait és az Allianz Ügyfélportál szerződési feltételeit.

I. Általános biztosítási feltételek ‌‌‌

1. A biztosító, szerződő, biztosított, biztosításközvetítő, zálogkötelezett, zálogjogosult

A biztosító

A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Magyar Nemzeti Bank engedélyével biztosítási tevékenység végzé- sére jogosult.

Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191

A szerződő

Szerződő az a természetes személy, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj meg- fizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

A biztosított

A biztosított természetes személy lehet. Az egyes fedezetek biztosítotti körének meghatározását a Különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Ha a jelen feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogo- sult.

A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szük- séges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit

– ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Ha a biztosított vagyontárgyra finanszírozási szerződést kötöttek, úgy a biztosító a vonatkozó záradék(ok) alapján teljesíti a szolgáltatását.

A biztosításközvetítő

A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésé- ben közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.

A függő biztosításközvetítő biztosítási díjat nem vehet át. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köt- het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

Zálogkötelezett és zálogjogosult

Zálogjogosult az a jogi személy, akinek a követelését a zálogjog biztosítja. Zálogkötelezett az, aki az elzálogosí- tást követően köteles tűrni, hogy a zálogjogosult a köve- telését kielégítse. A jelzálog rögzítésére irányuló kérelmét az adott szerződésen a szerződőnek kell bejelentenie a biztosító felé.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. Igényazonosító lap

A biztosító a biztosítási szerződés megkötése előtt Xxxxxxxxxxxxxx lap kitöltésére kéri fel a szerződőt.

Az Igényazonosító lapon történő adatok bekérésével a biztosító meghatározza a biztosítás tárgyát, felméri a biztosítotti adottságokat, igényeket és ezeknek megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő.

Amennyiben az igényfelmérés alapján fennálló valamely igényre a biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet, úgy arról az igényfelmérés során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződőt, és a szerződő döntése, hogy az ajánlatot a szűkített formában is megteszi-e.

A biztosító az Igényazonosító lapon nem szereplő kiegészítő kockázatra vonatkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.

2.2. A szerződés létrejöttének szabályai

2.2.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alap- ján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.2.2. Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ez a rendelkezés lényeges elté- résekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elma- rad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

2.2.3. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől szá- mított 15 napig kötve van.

2.2.4. A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biz- tosító vagy annak megbízottja részére történő átadásától

számított 15. nap elteltével, az átadás időpontjára vissza- menő hatállyal akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

2.2.5. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül lét- rejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.2.6. Biztosítási szerződés távértékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó.

2.2.7. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a bizto- sító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállí- tani.

2.2.8. A szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül a szerződéskötés módjától függetlenül köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon értesíteni a biztosítási szerződés létrejöttéről. A szerződő a tájékoztatás kézhez- vételétől számított 14 napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja, a szerződéskötés módjától függet- lenül.

2.3. Felek közötti kapcsolattartás, jognyilatkoza- tok átadása

2.3.1. A felek közötti kommunikációra vonatkozó alap- vető szabályok

2.3.1.1. A biztosító a jelen szerződési feltételek szerinti Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthon- biztosítás termék esetében lehetőséget nyújt a teljes körű papírmentes (elektronikus) kommunikációra.

2.3.1.2. A biztosító az ügyfél (szerződő/biztosított/károsult/ kedvezményezett) kérésére lehetőséget biztosít az ettől való eltérésre is.

2.3.1.3. A biztosítóval való kapcsolattartáshoz az alábbi kommunikációs módok választhatók:

– elektronikus kommunikáció az e-termék (Allianz Ügyfélportál) útján,

– hagyományos (postai) kommunikáció.

Abban az esetben, ha a szerződő megadja e-mail címét, a biztosító a szerződés megkötése során ellenőrzi a szerződő által megadott e-mail cím helyességét.

2.3.1.4. A választott kommunikációs módtól függetlenül a biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi az ügyfél részére.

2.3.1.5. Az elektronikus kapcsolattartás szabályaira, és az elektronikus kommunikációt biztosító Allianz

Ügyfélportálra vonatkozó részletes információk megte- kinthetők a xxx.xxxxxxx.xx oldalon az „Online megol- dásaink” menüpont alatt, továbbá az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészí- tése” című dokumentumban.

2.3.2. E-termék (Allianz Ügyfélportál) szabályai

2.3.2.1. Az alapértelmezett kommunikációs mód, így a biztosító alapterméke az e-termék, amely teljes körűen biz- tosít digitális szolgáltatásokat (elektronikus kommunikáció az Allianz Ügyfélportálon (a továbbiakban: Ügyfélportál) keresztül, email címre és mobiltelefonszámra küldött érte- sítések, online kárbejelentés).

Ha a szerződő az e-termék kommunikációs módot választja, azaz a szerződést elektronikus ügyintézésen alapuló szerződésként köti meg, a biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat az Allianz Ügyfélportálra (a továbbiakban: Ügyfélportál) való regisztrációt követően, az Ügyfélportál felületen bocsátja a szerződő rendelkezésére.

2.3.2.2. A szerződés az alábbi együttes feltételek fennál- lása esetén minősül e-terméknek:

– a szerződő és a díjfizető személye megegyezik,

– a díjfizetés módja bankkártya, banki lehívás, vagy átutalás,

– a díjfizetés gyakorisága éves, féléves vagy negyedéves,

– a szerződő az elektronikus úton történő kommunikáció érdekében valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üze- netek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszámot adott meg, továbbá

– a szerződő elfogadta az Ügyfélportál általános szerző- dési feltételeit.

2.3.2.3. Az Ügyfélportál lehetővé teszi a szerződő számára, hogy a szolgáltatás keretein belül biztosítási szerződé- sének adatait megtekintse, illetve az Ügyfélportál által biztosított műveleteket elvégezze (többek között online bankkártyás díjfizetés, adatok módosítása, szerződés módosítása, szerződésekhez kapcsolódó dokumentumok letöltése és igénylése, a kárrendezéshez szükséges doku- mentumok csatolása).

2.3.2.4. Az e-termék választása esetén a biztosító a biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/ számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, felmon- dást, törlésértesítőt) az Ügyfélportálra történt regisztrációt követően az Ügyfélportál felületén a szerződő rendelke- zésére bocsátja, melyről a szerződőt az általa megadott

e-mail címen értesíti.

2.3.2.5. A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szol- gáltatásait kizárólag előzetes regisztrációt követően lehet igénybe venni. A sikeres regisztrációt követően a szerződő az Ügyfélportálra a regisztráció során megadott e-mail cím és jelszó páros megadásával tud belépni.

2.3.2.6. Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltelefonszám módosítható, de nem töröl- hető.‌

2.3.3. Hagyományos (postai úton történő) kapcsolattar- tás szabályai

2.3.3.1. A szerződés megköthető hagyományos (postai) kap- csolattartáson alapuló szerződésként is. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kap- csolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg a szerződő részére.

2.3.3.2. A szerződő a hagyományos (postai) kommunikáció választása esetén is megadhatja a személyéhez kapcso- lódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkal- mas e-mail címét, valamint a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszámát, mely elérhetőségekre a biztosító a biztosítási szerző- déssel összefüggésben joghatályosan küldhet üzenetet, jognyilatkozatot.

2.3.4. Jognyilatkozatok átadása

2.3.4.1. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Ptk.-ban előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban fog- lalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azo- nosítására.

2.3.4.2. Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyi- latkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon vagy a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tet- ték, és az a biztosító tudomására jut.

2.3.4.3. A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata e-termék válasz- tása esetében abban az időpontban tekintendő megérke- zettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálra elhelyezte.

2.3.4.4. A szerződést a felek kizárólag postai úton, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel.

A biztosító e körben joghatályosnak fogadja el a szerződő által az Ügyfélportálon közölt felmondást is.

2.3.4.5. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat megérke- zettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumen- tum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett az általa megadott elérhetőségen nem vette át („nem kereste”,

„ismeretlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.

2.3.4.6. A biztosító ezúton felhívja a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbítás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.

3. A kockázatviselés kezdete

3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete:

– az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy

– ennek hiányában az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc.

A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított fede- zetet igazoló dokumentum (kötvény) tartalmazza.

3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos vára- kozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc. A biztosító koc- kázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon

– az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc

– kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meg- határozott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra köthető. Határozott tartam esetében a tartam legalább 1 hónap, legfeljebb egy év lehet.

4.2. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.

A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerző- dés tartalmazza.

4.3 A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szer- ződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén az ajánlaton és a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvé- nyen) megjelölt időtartam.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1. A biztosítási szerződés módosítása közös megegyezéssel

5.1.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatály- ban.

5.1.2. A díjfizetési mód illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szerződés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal

módosítható, kivéve a bankok és takarékszövetkezetek által használt elektronikus elszámolási rendszeren (GIRO) keresztül érkező értesítések alapján elvégzett automatikus tranzakciókat.‌‌

5.1.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására vagy a szerződést

30 napra írásban felmondhatja.

5.1.4. Ha a szerződő 15 napon belül írásban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.1.5. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnöveke- dése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a biztosító a fenti pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy tekintetében nem gyakorolhatja.

5.2. Kárhányadtól függő, a biztosító által a bizto- sítási évfordulóra kezdeményezett szerződésmó- dosítás

5.2.1. A biztosító évente felülvizsgálja az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási szerződések kárhányadának alakulását és ettől függően a biztosítási szerződés díját egyoldalúan módosíthatja a biztosítási évfordulón.

5.2.1.1. Ha egy naptári évben az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termék tény- leges kárhányada negyvenöt százalék alatti értéket vesz fel, a biztosító kötelezően felülvizsgálja a termék árazását a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát figyelembe véve.

5.2.1.2. Ha egy naptári évben az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termék tényleges kárhányada meghaladja az ötvenöt száza- lékot, a biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát az előző ponttal analóg módon, azaz egyoldalúan módo- síthatja azokat.

5.2.1.3. Ha a felülvizsgálat alapjául szolgáló naptári évben az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termék tényleges kárhányada 45-55% között van, a biztosító jogosult a díjat az indexált díjhoz képest csökkenteni az indexált biztosítási összeg változat- lanul hagyása mellett.

5.2.2. A biztosítási díj módosításáról a biztosító a biztosí- tási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

5.2.3. Ha a biztosító által kezdeményezett módosított díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja.

5.3. A szabályozói környezet változása miatti, a biztosító által a biztosítási évfordulóra kezdemé- nyezett szerződésmódosítás

5.3.1. A 9. pont szerinti értékkövetéssel egyidejűleg a bizto- sító a biztosítás díját jogszabály és szabályozói környezet változása esetén módosíthatja, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.

5.3.2. A biztosítási díj módosításáról a biztosító a biztosí- tási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

5.3.3. Ha a biztosító által kezdeményezett módosított díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja.

5.4. Az ügyfél javára történő szerződésmódosítás

5.4.1. A biztosító a már szerződött ügyfelek díját évente egyszer, évfordulóra az ügyfelek javára indoklás nélkül egyoldalúan módosíthatja.

5.4.2. A biztosítási díj módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szer- ződőt.

5.5. A termék díjtételeinek módosítása

Az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthon- biztosítás termék díjtételeit a biztosító naptári negyedévente, a negyedév első napjára módosíthatja. Díjtétel módosítás- ból eredően a meglévő szerződések módosítása a díjtétel változtatás okától függően az 5.2, 5.3 és 5.4 pontokban leírt módon évfordulóra történik. Díjtétel módosítás esetén a biztosító figyelembe veszi, hogy a már szerződött – Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással rendelkező – ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

A biztosítási szerződés megszűnik:

A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel

Ha a biztosító kockázatviselése előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak meg- felelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a bizto- sított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnt,

vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdek- múlás, illetőleg a lehetetlenülés bekövetkezése napjával megszűnik.‌

B. Felmondással

A felmondás lehetőségei:

B.1. Évfordulóra történő felmondás

A határozatlan tartamú szerződést a felek – 30 napos felmondási idővel – a biztosítási időszak végére felmond- hatják. A felmondásnak legkésőbb az évfordulót megelőző harmincadik napig kell megérkeznie a másik félhez.

B.2. Naptári negyedév végére történő felmondás

A szerződő 30 napos felmondási határidővel, a naptári negyedév végére a szerződést a felmondhatja. A szer- ződő e felmondási jogával a szerződés kockázatviselési kezdetétől számított harmadik negyedév leteltét köve- tően élhet.

Ha a szerződő a harmincnapos felmondási határidő letel- tét követően, a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, a felmondás csak a következő naptári negyedév végével lesz esedékes, amely- ről a biztosító a szerződőt minden esetben írásban, postai úton, illetve e-mail címmel rendelkező szerződők esetében elektronikus úton is tájékoztatja.

B.3. A felmondás hatálya

Ha a szerződő nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy a szerződést az évfordulóra vagy a naptári negyedév végére kívánja-e felmondani, a biztosító a szerződést azzal a korábban esedékes időponttal szünteti meg, amely a szer- ződő nyilatkozatának dátumához közelebb esik, és a 30 napos felmondási időre vonatkozó elvárásnak megfelel.

B.4. A szerződő felmondása a szerződéskötést követően a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvéte- létől számított 14 napon belül

A szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül a szerződés- kötés módjától függetlenül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon értesíti a biztosítási szerződés létrejöt- téről. A szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmond- hatja, a szerződéskötés módjától függetlenül.

C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztásával, illetőleg részleges díjfizetés miatt

A szerződés megszűnik a díjesedékesség napjára visz- szamenő hatállyal, ha a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a felszólítás elküldésétől

számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díj meg- fizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövete- lést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfi- zetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat- kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredményte- lenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére,

a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése követ- keztében megszűnt, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreál- líthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosí- tási díjat megfizetik.

D. Közös megegyezéssel

A biztosítási szerződést a felek közös megegyezéssel bár- mikor megszüntethetik a megállapodásban megjelölt idő- pontban.

E. A határozott tartam lejártával

A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a biztosítási szerződésben(kötvény) megjelölt időpontban megszűnik.

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

7.1. A biztosítási díj megállapítása

7.1.1. A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját az egyéves biztosítási időszakra, a határozott tartamú szerződés díját a teljes tartamra egy összegben állapítja meg.

A biztosítás díját a biztosító a biztosítási ajánlatban, illetve a szerződésmódosítás során megadott adatok alapján állapítja meg, többek között az alábbi tényezők figyelem- bevételével: biztosítási összegek, kockázatviselési hely címe, ingatlan típusa, főépület építési éve.

Az Alapcsomag biztosítási díjához hozzáadódik a szerződő által választott kiegészítő biztosítások díja.

7.1.2. Kedvezmények

A biztosítás díját az alábbi táblázat szerint kedvezmények is befolyásolhatják a szerződés kötésekor.

Kedvezmény elnevezése ‌‌	Kedvezményre való jogosultság feltétele	Kedvezmény szorzója
Díjfizetés módja	A szerződő díjfizetési mód kedvezményben részesül, ha a szerződés díjának megfizetése	Átutalás: 0,98
kedvezmény	átutalással, vagy bankkártyával, vagy csoportos beszedési megbízással történik.	Bankkártya: 0,95
		Csoportos beszedési megbízás: 0,95
Díjfizetés gyakorisága	A szerződő díjfizetés gyakorisága kedvezményben részesül, ha az szerződés díjának megfi-	Negyedéves: 0,98
kedvezmény	zetése negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történik.	Féléves: 0,97
		Éves: 0,95
Kapcsolattartás módja kedvezmény	A szerződő kapcsolattartás módja kedvezményben részesül, ha az általa választott kapcso- lattartási mód (kommunikáció módja) e-termék.	E-termék: 0,95
Szerződéskötés módja kedvezmény	A szerződő kedvezményben részesül, ha az adott lakásbiztosítási szerződést a www.allianz. hu weboldalon kötötte.	0,9

7.2. Minimum díj

A biztosító a szerződés egészére vonatkozóan minimum díjat határoz meg. Az aktuális minimum díjat a biztosító honlapján közzétett hirdetmény tartalmazza.

A biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díj kedvez- ményekkel együtt – sem a szerződés megkötésekor, sem annak későbbi módosításakor – nem lehet alacsonyabb

a minimum díjnál. Amennyiben a szerződő által kezde- ményezett, a biztosítási díj csökkenését eredményező módosítás következtében a szerződés biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díja nem éri el a minimum díjat, úgy a biztosító a biztosítási díj csökkentését a minimum díj mértékéig hajtja végre.

7.3. A biztosítási díj megfizetése

7.3.1. Határozatlan tartamú szerződés esetén a szerződő havi, negyedéves, féléves és éves díjfizetési gyakorisá- got választhat. A határozott tartamú szerződés díját egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj).

7.3.2. A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelő- legként az ajánlattétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bankkártyával. A díjelőleg megfizetésére a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés olda- lunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjában POS terminálon keresztül van lehetőség. A biztosító a díjelő- leget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti. A biztosítás első díja és az egyszeri díj a szerződés létrejöt- tekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszak- nak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Első díj: az első díjesedékességkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint a biztosítási évforduló – e két időpont közötti törtidőszakra eső díj.

7.3.3. A felek az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánla- ton található.

7.3.4. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén az adott változás biztosító általi átvezetésének

hatályától az elvesztett kedvezménnyel növelt díjat kell megfizetni.

7.3.5. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megil- leti a díj.

7.3.6. A biztosító legalább a következő díjfizetési módo- kat biztosítja: postai csekk, átutalás, csoportos beszedési megbízás, online fizetés (bankkártyás). A csekkes díjfizetés

éves, féléves, negyedéves és havi díjfizetési gyakoriság ese- tén is lehetséges.

8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

8.1. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg, ennek hiányában a biztosítási szol- gáltatásra vonatkozó limit (a továbbiakban: szolgáltatási limit) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa és a biztosítási díj megállapításának az alapja.

A biztosítási összeget a szerződő határozza meg a biztosí- tott vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i) alapján. Ennek részletes szabá- lyait a jelen biztosítási feltételek II./4. pontja tartalmazza. A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összeggel is létrejöhet.

A kiegészítő biztosítások biztosítási összegeit, ennek hiá- nyában szolgáltatási limit összegét a jelen biztosítási felté- telek II./5./b)/2. pontja tartalmazza.

8.2. A túlbiztosítás tilalma

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani, valamint a biztosítási díj túlbiztosítással arányos részét a biztosító a szerződő részére vissza- fizeti. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szer- ződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8.3. Alulbiztosítás ‌

Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való fel- építésének vagy beszerzésének költsége(i).

Alulbiztosítás esetén a biztosító olyan arányban nyújt szol- gáltatást, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyon- tárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségéhez aránylik.

Ingatlan vagyoncsoport, valamint Háztartási ingóságok vagyonkategória esetén a biztosító nem arányosan nyújt szolgáltatást, ha – a valóságnak megfelelően megadott adatok alapján – a biztosító által ajánlott vagy azt megha- ladó biztosítási összeggel jött létre a biztosítási szerződés. A biztosító az általa ajánlott biztosítási összeget az ingat- lan hasznos alapterülete alapján határozza meg.

Amennyiben a szerződő által meghatározott hasznos alapterület nem felel meg a valóságnak, úgy a biztosító az ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeg esetén is vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.

Fedezetfeltöltés: Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biz- tosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. A bizto- sító ezt a jogkövetkezményt abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.4. Többszörös biztosítás

8.4.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

8.4.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek sze- rint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosító- val szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

8.4.3. A biztosítók a 8.4.2. pontban írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a fel- tételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

9. Az értékkövetés szabályai

9.1. Értékkövetésre vonatkozó szabályok

9.1.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biz- tosítási összegeket a I./0.0.0. pont szerint meghatározott indexszámokkal az árszínvonal illetve az egységárak vál- tozásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányo- san követi. A díj növekedésének mértéke nem halad- hatja meg a biztosítási összeg növekedésének mértékét az indexálással összefüggésben.

A biztosított vagyontárgyak alábbiakban meghatározott index mértékétől magasabb értékváltozása vagy gyara- podása esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő fél kezdeményezheti.

9.1.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index szorzata adja.

Az indexszám:

– Az indexszám az ingóság vagyoncsoport esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott novemberi fogyasztói árindexe.

– Ingatlan vagyoncsoport esetében az index értékét a biz- tosító az új Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási szerződéseknél alkalmazott ingatlan vagyoncsoport megfelelő kategóriájához tartozó aján- lott négyzetméterár (egységár) éves változása alapján határozza meg.

A fentiekben meghatározott – az ingóság vagyoncso- portra, valamint az épület (ingatlan) vagyoncsoportra vonatkozó – indexszámokat a biztosító július 1-jétől a következő év június 30-áig alkalmazza, a szerződés június 30-át követő biztosítási évfordulóján.

9.1.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

9.1.4. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfor- dulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Az éves indexértesítőben a biztosító felhívja az ügyfél figyelmét, hogy lehetősége van az egyszerűsített ingóság- lista frissítésére és a frissített lista visszaküldésével a bizto- sító felülvizsgálja a biztosítási összeget.

9.1.5. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díj- jal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idő- vel – írásban felmondhatja.

9.2. Az értékkövetés nem vonatkozik az Alapcsomagon belüli felelősségbiztosítási fedezetre, továbbá az érték- tárgy szolgáltatási limitekre (mind az Alapcsomagban, mind az Értéktárgy kiegészítő biztosításban), valamint a kiegészítő fedezetekre.

10. Önrészesedés

A biztosító jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási fedezetek tekintetében nem alkalmaz önrészesedést.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei ‌‌‌

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerző- désben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettsé- gének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles beje- lenteni minden, az ajánlatban feltüntetett körülményben bekövetkezett változást.

A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonat- kozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyon- tárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt az adott hely- zetben általában elvárható módon megelőzni és enyhíteni.

A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot/ katasztrófavédelmet,

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyon- tárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

Ha az ingatlanban egyhuzamban 72 órán keresztül nem tartózkodnak, a szerződő (biztosított) köteles az

ingatlanban az elfagyás megelőzése érdekében a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni és a vezetékek fő elzáró szelepét elzárni, vagy a temperáló fűtésről gondoskodni.

d) Kárbejelentési (biztosítási esemény) bejelentési köte- lezettség

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli, kivéve I./11/B/b)16.4. és I./11/B/b)16.5. pont szerinti kiemelt károk esetén.

d/1. A biztosítási eseményt vagyonbiztosításoknál a tudo- mására jutástól számított 10 munkanapon belül, a baleset- biztosítás, valamint kiegészítő családi életbiztosítás esetén 10 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak a következő lehetőségek egyikén: Interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), Ügyfélportálon, a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) írásban, vagy személyesen az Allianz Ügyfélkapcsolati Pontokban. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a biztosítási eseményt, a bekövetkezésének körülményeit, időpontját, helyszínét, a károsodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.

Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül

– a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megál- lapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosító- nak bejelenteni a e pontban fent felsorolt elérhetőségek egyikén, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kár- igényre adhat alapot.

d/2. A biztosító a kárrendezés valamennyi szakaszában biztosítja a következő kommunikációs módokat: postai úton történő, személyes, telefonos, elektronikus.

d/3. A bejelentéshez illetve a kárrendezés során a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgál- tatás mértékének meghatározásához szükséges okiratok és okiratnak nem minősülő dokumentumok benyújtását kérheti. A biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését.

Ha a biztosító egy adott szolgáltatása teljesítését valami- lyen hatósági igazoláshoz köti, szükséges pontosan megje- lölni, hogy mely hatóság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a biztosító teljesítésének feltétele. A bizto- sító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárren- dezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.

d/4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél (továbbiak- ban: fél) a bizonyítás általános szabályai szerint jogosult bármilyen eszközzel, dokumentummal a biztosítási ese- mény, a károk, költségek, illetve a nem vagyoni sérelem igazolására.

A biztosító részére becsatolt dokumentum esetében a fél köteles gondoskodni arról, hogy azok kizárólag azokat a személyes adatokat tartalmazzák, amelyek a kár- vagy szolgáltatási igény alátámasztására szolgálnak (például hagyatéki eljárásban kizárólag a biztosító szolgáltatására jogosult személyes adatait tartalmazzák; vagy bírósági döntés, szabálysértési jegyzőkönyv vagy határozat ese- tében ne tartalmazza a tanúk személyes adatait). Ennek érdekében a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem érintő személyes adatokat a fél köteles előzetesen kita- karni vagy kitörölni a dokumentumban.

d/5. Amennyiben szerződő, illetve a biztosított a biztosí- tási esemény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéshez kér- hető dokumentumok

e/1. A biztosító a kárbejelentés alkalmával egyértelmű és pontos tájékoztatást nyújt a kárrendezéshez a

biztosító által kérhető dokumentumokról. Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájé- koztatást az ilyen dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozás- sal, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben szereplő dokumen- tumokat. Amennyiben hatósági irat bekérése indokolt, a kárrendezési eljárás során a biztosító pontos tájékoz- tatást ad arról, hogy mely hatóság milyen igazolását kéri a kárrendezéshez.

A biztosító a teljesítést a folyamatban lévő büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem köt- heti.

e/2. A biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatáro- zásához a biztosító a jelen pontban felsorolt alábbi doku- mentumokat kérheti:

e/2.1. A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítésé- hez kérhető adatok és dokumentumok listája vagyonbiz- tosítás, illetve felelősségbiztosítás alapján:

A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez	Elemi károk	Betöréses lopás,	Beázás, kívülről	Felelősség-	Üvegbiztosítás,
kérhető adatok és dokumentumok listája vagyonbiztosí-		rablás, kifosztás,	érkező víz,	biztosítás	különleges üveg
tás, illetve felelősségbiztosítás alapján:		besurranás,	elfolyt víz és		kiegészítő
		rongálás, lopás,	vezetékes vízkár,		biztosítás
		vandalizmus,	dugulás-
		graffiti,	elhárítás
		épülettartozékok	költségei
		lopása kiegészítő	kiegészítő
		biztosítás	biztosítás
Ügycsoport Dokumentum elnevezése
A kárbejelen- adatokkal (károsodott vagyontárgyak fel-
tés, illetve a szolgáltatás	sorolása, becsült kárösszeg stb.) alátá- x masztott szolgáltatási igény bejelentése	x	x	x	x
igénybe- vételének alapadatai	a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövet- kezésének helye, ideje, módja, a biztosí- x gesen felelős személy neve, címe, elérhetősége	x	x	x	x
	biztosított/károsult/sérelmet szenvedett felet azonosító adatok (név, kötvény- x e-mail címe	x	x	x	x
	biztosított/károsult/sérelmet szenvedett x	x	x	x	x

tási esemény bekövetkezéséért esetle-

szám), továbbá mobiltelefonszám,

fél bankszámlaszáma

A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez kérhető adatok és dokumentumok listája vagyonbiztosí- tás, illetve felelősségbiztosítás alapján:

Elemi károk Betöréses lopás, Beázás, kívülről Felelősség- Üvegbiztosítás, rablás, kifosztás, érkező víz, biztosítás különleges üveg besurranás, elfolyt víz és kiegészítő

rongálás, lopás, vezetékes vízkár, biztosítás vandalizmus, dugulás-

graffiti, elhárítás épülettartozékok költségei lopása kiegészítő kiegészítő biztosítás biztosítás

Ügycsoport Dokumentum elnevezése

nyező jogerős hatósági határozat (pl. x

vagy árverési okirat

pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti x

meghatalmazás (kárbejelentésre, kár- x

kiskorú vagy gondnokság alá helyezett

biztosított/ károsult/sérelmet szenvedett x

jogosultságának igazolása

a bejegyzett élettársi kapcsolatot iga-

zoló közokirat, illetve az élettársi kap- x

magánokirat

gépjármű törzskönyve, üzembentartói -

a vagyontárgy értékét igazoló beszerzési x

jogerős hagyaték átadó végzés; öröklési x

biztosított azonosításához szükséges, a lakcímkártyán szereplő lakcím adat, tar- x tózkodási hely és ezek hatálya

Nyilatkozatok

adatkezelési nyilatkozat x

károkozói nyilatkozat a felelősségről x

a biztosított/károsult arra vonatkozó nyi- latkozata, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán mástól (biztosítótól vagy

károkozótól) kapott-e bármilyen össze- x get, szolgáltatást (kártérítést, vagy biz-

tosítási - pénzbeni vagy assistance - szol- gáltatást)

a biztosítási díj befizetését igazoló doku-

mentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz x még nem érkezett be)

a biztosított/károsult áfa visszatérítésre

vonatkozó nyilatkozata, beleértve az - adószám/ adóazonosító jel közlését is

sürgősségi előleg kérelem x

tanúnyilatkozat x

nyilatkozat személyi sérült adatbeké- -

A tulajdonjog tisztázására illetve a szol- gáltatásra/ kártérítésre való jogosult- ság igazolá- sára szolgáló okiratok, dokumen- tumok

tulajdonjog igazolása, tulajdonjog bejegy- zésével vagy törlésével kapcsolatos iratok (tulajdoni lap, adásvételi szerződés, köl- csönadási, ajándékozási szerződés)

ingatlan bérleti szerződése; lízingszerző- dés; ingyenes használat, javításra átadás igazolása, idegen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdonosának megnevezése

a tulajdonjog megszerzését eredmé- kisajátítási határozat), bírósági döntés

x x x x -

nyilatkozata, meghatalmazása ügyintézésre, kárkifizetésre)

fél esetén a képviseletet ellátó személy

csolatot igazoló teljes bizonyító erejű

okirat vagy szerződés

számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta bizonyítvány

résre vonatkozó hozzájárulásról

A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez kérhető adatok és dokumentumok listája vagyonbiztosí- tás, illetve felelősségbiztosítás alapján:

Elemi károk Betöréses lopás, Beázás, kívülről Felelősség- Üvegbiztosítás, rablás, kifosztás, érkező víz, biztosítás különleges üveg besurranás, elfolyt víz és kiegészítő

rongálás, lopás, vezetékes vízkár, biztosítás vandalizmus, dugulás-

graffiti, elhárítás épülettartozékok költségei lopása kiegészítő kiegészítő biztosítás biztosítás

Ügycsoport Dokumentum elnevezése

A kártérítési igény és a helyreállítás költségének igazolása

sérült/károsodott vagyontárgyak sérülé- x

beszerzési számla, nyugta, garanciajegy x

ingósági kár esetén: tételes ingósági

lista 100 000 Ft egyedi értéket megha- x tárgyak esetén stb.

a helyreállításra/javításra vonatkozó szakvélemény(ek), árajánlat(ok), illetve a

károsodás helyreállítása esetén a helyre- x

részletezése (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással), értékbecslés

külső, speciális szakértői szakvélemény

(pl.: statikai szakvélemény talajmechani- x kai szakvélemény)

a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi

tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák -

épületében és/vagy eszközeiben keletke- zett károk esetén

a bejelentett biztosítási esemény tekinte-

sét/helyreállítását rögzítő fotók, vázlatrajz

ladó ingóságok, épületgépészeti vagyon-

állítás költségét igazoló számla és annak

a készletekről – vállalkozói tevékenység

Hatósági eljárás esetén*

tében indult hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegy- zőkönyve, szakvélemény

meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás

a bejelentett biztosítási esemény tekinteté- ben indult közigazgatási eljárás során kelet- kezett az eljárást lezáró jogerős határozat

a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély) adatai

x x x x -

x - - x -

A kár jellegé- től függően

katasztrófavédelmi hatóság igazolása x - x x - a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv x - - x - rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv x x - x - rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv x x - x -

kérhető doku- mentumok*

rendőrségi nyomozást felfüggesztő,

lezáró határozat

az illetékes kormányhivatal igazolása a közterület megnevezésének, az ingatlan számozásának esetleges változásáról

a területileg illetékes építésügyi hatóság/ kormányhivatal igazolása az ingatlan lak- hatatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása

x x - x -

x x x x x

x - x x -

* Amennyiben a táblázatban szereplő dokumentumok bármelyike hatósági eljárásban keletkezik, akkor az alábbi listában szereplő hatóságoktól szerezhető be az adott dokumentum:

– A rendőrhatósági dokumentumok a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrkapitányságtól szerezhetők be szabálysértési vagy büntető eljárásban.

– A katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági iratok, illetve a kéményseprői igazolás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi hatóságtól szerezhetők be.

– Az építésügyi hatósági iratok a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságtól szerezhetők be.

A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez kérhető adatok és dokumentumok listája vagyonbiztosí- tás, illetve felelősségbiztosítás alapján:

Elemi károk Betöréses lopás, Beázás, kívülről Felelősség- Üvegbiztosítás, rablás, kifosztás, érkező víz, biztosítás különleges üveg besurranás, elfolyt víz és kiegészítő

rongálás, lopás, vezetékes vízkár, biztosítás vandalizmus, dugulás-

graffiti, elhárítás épülettartozékok költségei lopása kiegészítő kiegészítő biztosítás biztosítás

Ügycsoport Dokumentum elnevezése

A kár jellegé-	építési engedélyezési tervdokumentáció x	-	x	x	-
től függően kérhető doku-	utolsó karbantartást igazoló dokumentum x	-	x	-	-
mentumok*	kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelék eItakarítása és -elszállítás, ideiglenes x sági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata	x	x	x	-
	az ingatlan vázlatrajza vagy eredeti x	-	x	x	-
	földhivatali térkép másolata x	-	x	x	-
	kéményseprői tanúsítvány, (szak)véle- x	-	-	x	-
	gázszolgáltató igazolása x	-	-	x	-
	társasházi alapító okirat, szövetkezeti x	x	x	x	x
	a kárbejelentés esetleges késedelmének x	x	x	x	x
	elfolyt víz térítése esetén vízfogyasztás -	-	x	-	-
	jövedelem kiesésnél munkáltatói igazo- -	-	-	x	-
	közvetítői eljárással kapcsolatos határo- x	x	x	x	x
	közjegyzői okirat x	x	x	x	-
	vállalkozói vagy megbízási szerződés x	x	x	x	-
	munkaszerződés, alkalmi munkavállalói -	-	-	x	-
	engedményezési szerződés x	x	x	x	x
	aláírási címpéldány -	-	-	x	-

tetőépítés), valamint tervezési és ható-

alaprajz

mény

ház alapszabálya

indokát alátámasztó dokumentumok igazolása (számla)

lás, vállalkozás esetén adóigazolás zatok

kiskönyv

* Amennyiben a táblázatban szereplő dokumentumok bármelyike hatósági eljárásban keletkezik, akkor az alábbi listában szereplő hatóságoktól szerezhető be az adott dokumentum:

– A rendőrhatósági dokumentumok a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrkapitányságtól szerezhetők be szabálysértési vagy büntető eljárásban.

– A katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági iratok, illetve a kéményseprői igazolás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi hatóságtól szerezhetők be.

– Az építésügyi hatósági iratok a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságtól szerezhetők be.

e/2.2. A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítésé- hez kérhető további adatok és dokumentumok listája fele- lősségbiztosítás alapján:

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérheti az alábbi dokumentumokat:

– a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított hozzátartozójának minősül-e,

– ha a károsult nem természetes személy, a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e

tulajdoni hányaddal a károsult tekintetében,

– ha a biztosított a kárt/sérelemdíjat már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat,

– a károsult/sérelmet szenvedett fél által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására az általa csatolt dokumentumokat,

– a bekövetkezett dologi kár és/vagy sérelem mértékét igazoló dokumentumokat (pl. számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások).

e/2.3. A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítésé- hez kérhető adatok és dokumentumok listája balesetbiz- tosítás alapján:

A. A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata.

B. Azonosító adatok

– a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok, így természe- tes személy esetén személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély adatai, és a lakcímkártya vagy tartózkodási helyét igazoló ható- sági igazolvány adatai.

C. Hatósági, hivatali okiratok

– a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletke- zett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,

– a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat,

– a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány adatai, forgalmi engedély adatai),

– ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,

– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,

– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,

– ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,

– biztosítotti minőséget igazoló okiratok (tulajdoni lap, lakcímkártya lakcímet tartalmazó oldala), amely iga- zolja, hogy a biztosított a alapbiztosítás kockázatviselési helyére bejelentkezett személy.

D. Orvosi dokumentumok

– a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,

– Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és jog- elődjei által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,

– egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi doku- mentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontját követően készült összes orvosi dokumentum,

– kórházi tartózkodást igazoló iratok, a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,

– a boncolási jegyzőkönyv másolata,

– az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazo- lása,

– kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy ható- sági határozat,

– orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. rönt- gen, MRI, CT),

– az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata.

E. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok

– a haláleset utáni orvosi jelentés,

– a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes beje- lentés,

– meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás.

F. A kifizetéshez kérhető további dokumentumok

– a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés.

G. Örökös részére teljesítendő kifizetéshez szükséges további dokumentumok

– Az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szer- ződési feltételek kiegészítése” című dokumentumnak a személyes adatok kezelése c. részében megjelölt iratok, az örökösök adatainak kezelése kapcsán.

Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű fordításának bemutatását kérheti.

A biztosító jogosult ellenőrizni a biztosítási esemény bekö- vetkezte kapcsán benyújtott orvosi dokumentumok tartal- mát, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát, orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot. Egyedi esetekben a biztosító független orvosszakértőt is felkérhet véleményadásra. A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító által végzett vizsgálatnak.

A biztosítással összefüggő iratokat, valamint a biztosító által végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit a biztosító jogosult az adatkezelésre vonatkozó szabályoknak meg- felelően megőrizni. A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító

a biztosított/szolgáltatásra jogosult ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.

Az A-E) pontban felsoroltakon kívül a biztosított a bizo- nyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a biztosítási esemény igazolására.

e/2.4. A kárbejelentéshez, illetve a szolgáltatás teljesítésé- hez kérhető adatok és dokumentumok listája kiegészítő családi életbiztosítás alapján:

A. A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata.

B. Azonosító iratok

útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély adatai, és a lakcímkártya vagy tartózkodási helyét igazoló ható- sági igazolvány adatai.‌

C. Hatósági, hivatali okiratok

– a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghall- gatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,

– a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat,

– ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,

– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,

– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,

– ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,

D. Orvosi dokumentumok

– a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,

– Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és jogelőd- jei által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,

– a boncolási jegyzőkönyv másolata,

– orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. rönt- gen, MRI, CT),

– az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata.

E. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok

– a haláleset utáni orvosi jelentés,

– abiztosítási eseményleírását tartalmazó részletesbejelentés,

– meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás.

F. A kifizetéshez szükséges további dokumentumok

– a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés

G. Örökös részére teljesítendő kifizetéshez szükséges további dokumentumok

Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű fordításának bemutatását kérheti.

A biztosító jogosult ellenőrizni a biztosítási esemény bekö- vetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartal- mát, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát,

az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot. Egyedi esetekben a biztosító független orvos szakértőt is felkérhet véleményadásra. A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító orvosa által végzett vizsgálatnak.

a biztosított/szolgáltatásra jogosult ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.

Az A-E) pontban felsoroltakon kívül a biztosított a bizo- nyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a biztosítási esemény igazolására.

f) Állapot-megőrzési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés megkezdé- séig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5 mun- kanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változ- tatás következtében a biztosító számára a fizetési kötele- zettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 munkanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdek- körében felmerült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.

Balesetbiztosításnál nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

g) Díjfizetési kötelezettség

g/1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatvi- selésének teljes tartamára.

g/2. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése ese- tén:

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj meg- fizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni a szerződés megszüntetését követő 15 napon belül.

11.B. A biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítónak a Bit. 152. §. (1) bekezdése szerint írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó fél részére. A tájékoztatási

kötelezettség a szerződés tartama alatt a közölt adatok- ban bekövetkezett változásra is vonatkozik, figyelemmel a Bit. 152. § (5) bekezdésében foglaltakra.

b) Szolgáltatási kötelezettség

b/1. Ha a különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biz- tosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni.

A biztosító

a) a kárbejelentésben foglaltak,

b) a feltételek szerint a kár elbírálásához szükséges, a biz- tosított/károsult/sérelmet szenvedett fél által benyújtott dokumentumok, valamint

c) helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentu- mok alapján

állapítja meg a szolgáltatási összeget.

A kárbejelentést követő maximum 2 munkanapon belül a biztosító felveszi a kapcsolatot a kárt bejelentő személy- lyel, és amennyiben szükséges, a kárbejelentéstől számí- tott 5 munkanapon belüli – kivéve havaria vagy vis maior esetét – időpontot ajánl a szemlére.

A biztosító a kárbejelentést, de legkésőbb a kárszemlét követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbí- rálásához szükséges dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített. Amennyiben kárszem- lére nem kerül sor, a biztosító a kárbejelentést követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges további dokumentumok csatolását, melyeket

a szerződési feltételekben rögzített. Ezt követően további dokumentumok kérésére csak abban az esetben van lehe- tősége, ha a már benyújtott dokumentumokkal vagy újabb kárigény bejelentésével kapcsolatban merül fel újabb dokumentumigény.

b/2. Amennyiben olyan havaria vagy vis maior helyzet

áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosító ezt haladéktalanul közzéte- szi a xxx.xxxxxxx.xx weboldalon. A havaria olyan helyzet, amelynek következtében tömeges kárrendezési igény- bejelentések érkeznek a biztosítóhoz és így lehetetlen a I./11.B./b) pontban meghatározott kárrendezési határidő- ket betartani. Ilyenkor a kárrendezésre rendelkezésre álló határidő ésszerű mértékben kibővíthető. Ez alatt az idő alatt a biztosító köteles az ügyfelek érdekében úgy eljárni, ahogyan az általában elvárható:

a) extra kapacitásokat allokálni a kárrendezési területre,

b) haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a biztosító honlapján, lehetőség szerint a közösségi oldalakon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcso- latban.

Havaria esetén a biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárren- dezés során.

b/3. Amennyiben a szerződő a biztosítási összeg megha- tározásakor az egyszerűsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.

b/4. A kárkifizetésnek az arra jogosult irányába érdem- ben történő indítása (pl. banki utalás elindítása) a kár- szemlét, vagy az utolsó dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül megtörténik vagyonbiztosítás, vala- mint felelősségbiztosítás esetén.

A balesetbiztosítás, valamint a kiegészítő családi életbizto- sítás esetén a biztosító a szolgáltatási összeget az utolsó – a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából releváns – doku- mentum beérkezését követő 5 munkanapon belül kifizeti.

b/5. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehí- vással fizeti és a szerződő azonos a kártérítési összegre jogosult személlyel, a kártérítési összeget a biztosító a szerződésben a kár időpontjában rögzített folyószám- lára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelkezik. A fenti feltételek hiányában a biztosító a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személy kárrendezési eljárásban tett nyilatkozata alapján vagy bankszámlára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatását.

A biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a banki átutalás. A kifizetés napja az az időpont, amikor a fize- tendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül.

b/6. A 100 000 Ft alatti szolgáltatási összegű károk ese- tén a biztosító lehetőséget biztosít gyorsított kárrende- zésre az alábbiak szerint, melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.

Azon 100 ezer forint alatti károk esetében, amelyekben visszaélés gyanúja merül fel, a biztosító a gyorsított kárren- dezés helyett az általános szabályok szerint járhat el.

b/6.1. A biztosító vagyon- és felelősségbiztosítás esetén abban az esetben alkalmaz gyorsított kárrendezési eljárást, ha

– a kár rendezéséhez szükséges és az elbírálásához alkalmas minőségű (pl. a kár okát és károsodás mér- tékét – vagyontárgyakat – egyértelműen azonosít- ható éles fényképek; a károsodás méreteit pontosan meghatározó adatok; minden adatot tartalmazó, részletes helyreállítási számla stb.) dokumentumo(k) elektronikusan feltöltésre kerülnek

· az internetes kárbejelentés során a biztosító honlap- ján vagy

· a biztosító által a kárbejelentést követően azonnal meg- küldött, személyes Kárstátuszkövető linken keresztül,

a kárbejelentést követő maximum 48 órán belül, továbbá

– a károsult elfogadja

· a feltöltött dokumentumok alapján, illetve

· a kárszakértő által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során

a felajánlott szolgáltatási összeget;

– a kárügy elbírálása hatósági eljárás és annak dokumen- tumai nélkül történik,

– az elbírálás során további vizsgálat nem szükséges.

b/6.2. A balesetbiztosítás, valamint a kiegészítő családi életbiztosítás esetén a biztosító a szolgáltatási összeget az utolsó – a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 5 munkana- pon belül kifizeti.

b/7. A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából releváns

– dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtörténik. A biztosító az elutasításban részletes, indokolás- sal alátámasztott, az általános szerződési feltételekre való pontos hivatkozást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt a kártérítést igénylő személy minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy a bejelentett kár mely, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonat- kozik, és a bejelentett káreseményt a biztosító mi miatt nem tekinti kárkifizetésre jogosult káreseménynek.

b/8. A biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a kár- térítést igénylő személyt, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a biztosító kárrendezési gyakorla- tára vonatkozóan.

b/9. Az arra jogosult személy kérésére a biztosító lehetősé- get biztosít részére a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére.

b/10. A biztosító vállalja, hogy közötte és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, ameny- nyiben az ügyfél

– a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

– szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felajánlott indexálásokat.

b/11. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg, ennek hiányában az adott szolgálta- tásra vonatkozó szolgáltatási limit.

Ha a jelen biztosítási feltételekben káreseményenkénti vagy biztosítási évenkénti szolgáltatási limit, illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes káreseményenkénti vagy biztosítási évenkénti szolgáltatási limitösszegig, illetve részlimitig terjed.

b/12. A biztosító tételesen bemutatja a kártérítési összegre jogosult személy részére, hogy az általa felajánlott szolgál- tatási összeget mi alapján határozta meg.

b/13. A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerződő részére nem háríthat át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

b/14. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő köte- lezettségével összefüggésben, a károsító eseményt

megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általános forgalmi adó visszaigénylésére.

b/15. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biz- tosítási esemény következménye.

b/16. Kiemelt károkra vonatkozó egyéb rendelkezések: b/16.1. Kiemelt károk az olyan a károk, melyek a biztosí- tott(ak)/károsult(ak) egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (pl. az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik).

b/16.2. Kiemelt károk esetén a biztosító meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki a biz- tosítottat/károsultat végig vezeti a kárrendezési folyamat lépésein és akitől a biztosított/károsult a kárrendezési eljá- rásról folyamatosan tájékoztatást kaphat.

b/16.3. Kiemelt károk esetén a biztosító kártérítési előleget folyósít az alábbi esetekben:

– a biztosított(ak) életkörülményeit (mindennapi lakha- tását) veszélyeztető káresemény bekövetkezésekor a biztosító a kárrendezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;

– kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a biztosított kérésére a biztosító a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkála- tokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.

b/16.4. Épületkárok esetén: Ha a biztosított épületben bekövetkező kár várható értéke eléri az adott épületre meghatározott biztosítási összeget és csalás, vagy vissza- élés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási szerző- dés a biztosító által ajánlott biztosítási összeggel jött létre, a biztosító kifizeti a biztosított és a károsodott épületre vonatkozó, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget. A kártérítési összegnek a biztosítási összegtől való esetleges eltérését a biztosítónak szükséges alátámasztania.

b/16.5. Ingóságkárok esetén: Ha a biztosított ingóság- ban bekövetkezett kár várható értéke eléri az adott ingó- ságra meghatározott biztosítási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási szerződés a szerződéskötéskor megadott, egyszerűsített ingóságlista vagy a biztosító által ajánlott biztosítási összeg alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Az Ügyfél a kárrendezés során egyszerűsített ingóság listát használhat. A kártérítési összegnek a biztosítási összegtől

való esetleges eltérését a biztosítónak szükséges alátá- masztania.‌‌‌

c) A kárrendezés nyomon követhetősége

A károsultak a kárrendezést digitális/elektronikus formá- ban követhetik nyomon (például vagyonbiztosítás, felelős- ségbiztosítás és balesetbiztosítás esetén a károsult részére küldött személyes Kárstátusz követő linken vagy e-mail- ben, a Kiegészítő családi életbiztosítás esetén e-mailben).

12. Mentesülés

12.1. A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy kárt jogellenesen

– a szerződő vagy a biztosított, vagy

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.2. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

12.3. A mentesülésnek ezek a szabályai a felelősségbiz- tosításra nem vonatkoznak.

13. Általános kizárások

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka hasadó anyagok robba- nása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés,

b) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, hábo- rús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenfor- radalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, sta- tárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete, illetve sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra.

Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvény- könyv rendelkezései alapján értelmezendők.

Az Alapcsomag, valamint az egyes kiegészítő fedezetek az általános kizárásokon túl további kizárásokat tartal- maznak.

14. Egyéb rendelkezések

14.A. Megtérítési igény

14.A.1. Az Alapcsomagban szereplő vagyonbiztosítási fedezetek, valamint a kiegészítő vagyonbiztosítási fede- zetek esetén biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzá- tartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosí- tott kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni.

A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből első- ként a biztosított követelését kell kielégíteni.

14.A.2. A balesetbiztosítási fedezet alapján a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.

14.A.3. Az Alapcsomagban szereplő felelősségbiztosítási fedezet esetén a biztosított szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartása nem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellene- sen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékessé- güktől számított 5 év elteltével évülnek el. Az írásbeli fel- szólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

Az Alapcsomagban szereplő vagyonbiztosítási fedezetek, valamint a kiegészítő vagyonbiztosítási fedezetek eseté- ben a szolgáltatás iránti igény esedékességének időpontja a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésének napja.

Az Alapcsomagban szereplő felelősségbiztosítási fedezet esetében a szolgáltatás iránti igény esedékességének idő- pontja a felelősségi kár, illetve a kárigénynek/sérelemdíj iránti igény biztosítottal való közlésének napja, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésének napja.

A balesetbiztosítási fedezet esetében a szolgáltatás iránti igény esedékességének időpontja:

a) a balesetből eredő halál esetén annak bekövetkezésé- nek a napja,

b) baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás és csonttörés esetén a baleset bekövetkezésének a napja,

c) baleseti eredetű, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés ese- tén a biztosítási esemény bekövetkezésének a napja.

A kiegészítő családi életbiztosítási fedezet esetében a szolgáltatás iránti igény esedékességének időpontja a biz- tosított halála bekövetkezésének a napja.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit jelen Ügyfél-tájékoztató és szer- ződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (az

„Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.

14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

a) Felhívjuk figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltéte- lek az Allianz Hungária Zrt. által kínált egyéb otthon- biztosítási terméktől az alábbiakban tér el lényegesen:

– Jelen termék a Magyar Nemzeti Bank által létreho- zott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási minősítés kritériumai alapján jött létre.

– A termék Alapcsomagból (Elemi károk és Alapkocká- zatok együttese) és mellé választható számos kiegé- szítő fedezetből épül fel.

– A termék Alapcsomagjának biztosítási esemény, kizá- rás és szolgáltatás korlátozás meghatározásai eltérőek a biztosító által kínált egyéb lakásbiztosításhoz képest.

– A termék nem állandóan lakott ingatlanokra, vala- mint vállalkozás célú ingatlanokra és ingóságokra nem köthető meg.

– A szerződőnek lehetősége van általános háztartási ingóságok és értéktárgyak esetén tételes lista alapján megadni a biztosítani kívánt vagyontárgyak biztosí- tási összegét.

– A termékben a biztosítható vagyontárgyak csoporto- sítása eltérő a biztosító által kínált egyéb lakásbizto- sítási termékhez képest.

– A termékben kizárólag kedvezmények érhetők el, a kedvezményre vonatkozó feltételek teljesülése ese- tén: díjfizetési mód kedvezmény, díjfizetési gyakoriság kedvezmény, kapcsolattartás módja kedvezmény és szerződéskötés módja kedvezmény.

– A csekkes díjfizetés éves, féléves, negyedéves és havi díjfizetési gyakoriság esetén is lehetséges.

– Tartamkedvezményt, partnerkedvezményt, akció/ promóció kedvezményt és üzletpolitikai kedvezményt a termék nem tartalmaz.

– A biztosító a biztosítási szerződés megkötése előtt Xxxxxxxxxxxxxx lap kitöltésére hívja fel a szerződőt, mely- lyel a biztosító meghatározza a biztosítás tárgyát, felméri a biztosítotti adottságokat, igényeket és mindezeknek megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő.

– A szerződés megkötését követően a biztosító a szer- ződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül

a szerződéskötés módjától függetlenül köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon

a biztosítási szerződés létrejöttéről értesíteni. A szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül a szerződést – indoklás nélkül – fel- mondhatja, a szerződéskötés módjától függetlenül.

– A biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést postai úton is megküldi a szerződő részére elektroni- kus kommunikáció esetén is.

– Abban az esetben, ha a szerződő megadja e-mail címét, a biztosító a szerződés megkötése során ellen- őrzi a szerződő által megadott e-mail cím helyességét.

– Az egyéb lakásbiztosítási terméktől eltérően az évfor- dulós felmondás mellett a szerződőnek lehetősége van a biztosítási szerződést naptári negyedév végére is felmondani 30 napos felmondási határidővel.

– A szerződést a szerződő postai úton, az Ügyfélportálon, továbbá az ügyfélszolgálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon személyesen mondhatja fel.

– Az értékkövetés szabályai módosultak: Ingatlan vagyoncsoport esetében az index értékét a biztosító az új Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási szerződéseknél alkalmazott ingatlan vagyoncsoport megfelelő kategóriájához tartozó aján- lott négyzetméterár (egységár) éves változása alapján

határozza meg. Az ingóság vagyoncsoportra, valamint az ingatlan vagyoncsoportra vonatkozó – indexszámo- kat a biztosító július 1-jétől a következő év június 30-áig alkalmazza, a szerződés június 30-át követő biztosítási évfordulóján.

– Új rendelkezés a kárhányadtól függő, a biztosító által a biztosítási évfordulóra kezdeményezett szerződés- módosítás.

– A biztosító a már szerződött ügyfelek díját évente egy- szer, évfordulóra az ügyfelek javára indoklás nélkül egyoldalúan módosíthatja.

– Az Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termék díjtételeit a biztosító naptári negyedévente, a negyedév első napjára módosíthatja. Díjtétel módosításból eredően a meglévő szerződések módosítása a díjtétel változtatás okától függően a I./ 5.2, 5.3 és 5.4 pontokban leírt módon évfordulóra tör- ténik. Díjtétel módosítás esetén a biztosító figyelembe veszi, hogy a már szerződött – Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással ren- delkező - ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.

– A biztosító a termékben nem alkalmaz önrészesedést.

– Új rendelkezések a kárrendezés tekintetében:

· A kárbejelentést követő maximum 2 munkana- pon belül a biztosító felveszi a kapcsolatot a kárt bejelentő személlyel, és amennyiben szükséges, a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli – kivéve havaria vagy vis maior esetén – időpontot ajánl a szemlére. A biztosító a kárbejelentést, de legkésőbb a kárszemlét követő 5 munkanapon

belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített. Amennyiben kárszemlére nem kerül sor, a biztosító a kárbe- jelentést követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges további dokumentumok csatolását, melyeket a szerző-

dési feltételekben rögzített. Ezt követően további dokumentumok kérésére csak abban az esetben van lehetősége, ha a már benyújtott dokumentu- mokkal vagy újabb kárigény bejelentésével kap- csolatban merül fel újabb dokumentumigény.

· Amennyiben olyan havaria vagy vis maior helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosító ezt haladékta- lanul közzéteszi a xxx.xxxxxxx.xx weboldalon.

· A 100.000 Ft alatti összegű károk esetén a bizto- sító gyorsított kárrendezést nyújt a jelen biztosítási feltételek szerint. Azon 100 ezer forint alatti károk esetében, amelyekben visszaélés gyanúja merül fel, a biztosító a gyorsított kárrendezés helyett az álta- lános szabályok szerint járhat el.

· A kiemelt károkra speciális rendelkezések vonat- koznak.

· A biztosító tételesen bemutatja a kártérítési összegre jogosult személy részére, hogy az általa felajánlott szolgáltatási összeget mi alapján hatá- rozta meg.

· A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a biztosító

viseli, a szerződő részére nem háríthat át a kárren- dezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

· A biztosítási eseményt vagyonbiztosításoknál a tudomására jutástól számított 10 munkanapon belül, a balesetbiztosítás, valamint kiegészítő csa- ládi életbiztosítás esetén 10 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

· Ha a biztosító egy adott szolgáltatása teljesítését valamilyen hatósági igazoláshoz köti, szükséges pontosan megjelölni, hogy mely hatóság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a bizto- sító teljesítésének feltétele. Amennyiben hatósági irat bekérése indokolt, a kárrendezési eljárás során a biztosító pontos tájékoztatást ad arról, hogy

mely hatóság milyen igazolását kéri a kárrende- zéshez. A hatóságok pontos listáját a I./11.A.e) pontban szereplő táblázathoz tartozó lábjegyzet tartalmazza. A biztosító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körül- ményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefoly- tatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.

· A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasználódása (a továbbiakban: avulása) önma- gában nem biztosítási esemény. A vagyontárgy avultságával közvetlen ok-okozati viszonyban bekö- vetkezett károk megtérítésére az egyébként irány- adó szabályok alkalmazandók, önmagukban az avultságból eredő következményi károk nem zárha- tók ki. Nem vonatkozik ez az elvárás a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karban- tartásának elmulasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károkra.

– Általános kizárások: a biztosító helytállási kötelezett- sége nem terjed ki

· az olyan kárra, amelynek oka hasadó anyagok robbanása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés,

· az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, hábo- rús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivata- losan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelke- lés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete, illetve sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra.

– Új biztosítási esemény a besurranás, valamint a füst és koromszennyezés.

– A beázás, kívülről érkező víz biztosítási esemény defi- níciója módosult.

– Nem szerepel a termékben assistance fedezet.

– A betörésvédelmi szintek és összeghatárok tekin- tetében eltérő meghatározások szerepelnek a biz- tosító által kínált más lakásbiztosítási termékhez képest.

– Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület lakhatat- lannak minősül a jelen szerződési feltételek II./6.C.3. pontja szerint, akkor a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig az ideiglenes lakás is kockázatviselési helynek minősül az ingóságok tekintetében.

– Életbiztosítási kiegészítő fedezet esetén ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szer- ződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. Ezeket a rendelke- zéseket a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési köte- lezettség megsértésének következményeire is megfe- lelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

b) A jelen biztosítási feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el lényegesen:

– A Ptk. 6:466. § (1) bekezdésében foglalt rendes fel- mondás mellett, a szerződőnek lehetősége van, a nap- tári negyedév végére történő felmondásra is.

– Felelősségbiztosítás esetén a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcso- latban felmerült jogi képviseleti költséget és a kama- tokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

c) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás terméktől eltérnek abban, hogy az elektronikus kommunikáció az e-termék (Allianz Ügyfélportál) útján valósul meg.

– A jognyilatkozatok átadása 2.3.4.2. pontjában tör- lésre került a faxon történő küldés.

– A viharkárnál a légmozgás sebessége tekinteté- ben, valamint felhőszakadás kárnál a csapadék intenzitása tekintetében – eltérő, hitelesnek tekint- hető adatok hiányában – a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság adatai az irányadók.

14.E. Panaszkezelés

14.E.1 Társaságunk panaszkezelésére vonatkozó tájékozta- tást az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerző- dési feltételek kiegészítése” című dokumentumban adunk.

14.F. Illetékesség, a szerződés nyelve

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén, a köt- vényen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A szerződés nyelve a magyar. Amennyiben a jelen Általános szerződési feltételek magyar nyelvű verziója mellett annak idegen nyelvű verziója is átadásra kerül a szerződő részére, úgy az idegen nyelvű és a magyar nyelvű verzió közötti esetleges eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó.

II. Az alapcsomag és a kiegészítő fedezetek különös biztosítási feltételei ‌‌‌‌‌

Az Alapcsomag (vagyonbiztosítás és felelősségbiztosí- tás), valamint a kiegészítő fedezetek különös biztosítási feltételeiben nem szabályozott kérdésekre az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendel- kezései az irányadók.

Az elemi károk és alapkockázatok együttesét nevezzük Alap- csomagnak, amelyhez választhatók a kiegészítő fedezetek.

1. A biztosított

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

– tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

– bérlője és bérlőtársa(i),

– haszonélvezője

b) az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzá- tartozó, valamint

c) amennyiben az a) pontban megjelölt biztosított nem él a koc- kázatviselési helyen állandó jelleggel, de közeli hozzátarto- zója igen, úgy e közeli hozzátartozó is biztosítottnak minősül.

A kiegészítő fedezetek különös biztosítási feltételei a bizto- sítottra vonatkozóan a fentiektől eltérő más személyi kört határozhatnak meg.

2. Területi hatály, kockázatviselés helye

2.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pon- tos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.

2.2. Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület lakhatatlannak minősül a jelen szerződési feltételek 6.C.3. pontja szerint, akkor a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig az ideiglenes lakás is koc- kázatviselési helynek minősül az ingóságok tekintetében.

2.3. A fentiekben meghatározott kockázatviselési helye- ken kívül a szolgáltatás szabályai, valamint a kiegészítő fedezetek vonatkozásában területi hatályt érintő további rendelkezéseket tartalmaznak.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

A biztosítási szerződés megköthető magyarországi állan- dóan lakott ingatlanra, valamint ingóságokra, továbbá

értéktárgyakra. A szerződőnek lehetősége van csak ingó- ságra, vagy csak ingatlanra is biztosítást kötni.

A. Ingatlan vagyoncsoport

Biztosított vagyontárgyak

A ingatlan vagyoncsoportba a következők tartoznak:

– épület [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (pl. járda, medence, kerítés, kapu, kocsi beálló)],

– melléképület (pl. garázs, tároló, istálló, ól, terménytá- roló),

– napelem, napkollektor, hőszivattyú.

A biztosítandó épület (főépület) alapterületét és biztosítási összegét a biztosítási szerződés megkötésekor a szerződő- nek meg kell jelölnie.

Biztosítható a társasházi lakás, a szövetkezeti lakás is. Biztosítható a bérlakás, ide értve a lakásszövetkezet tagjá- nak állandó lakáshasználatát is.

Az ingatlan akkor minősül állandóan lakottnak, ha a biz- tosított aktív dolgozóként onnan indul munkába és munka után oda tér haza, vagy passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli), illetve nyugdíjas személy esetében a pihe- nésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

Biztosítottnak minősülnek a kockázatviselés helyén talál- ható, a kötvényen külön-külön fel nem tüntetett a társas- ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig, továbbá a szövetke- zeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szövetkezeti ház összes lakása arányában.

Biztosítottnak minősülnek a kockázatviselés helyén talál- ható, a biztosítási szerződésben (kötvényen) külön-külön fel nem tüntetett építmények.

Az épülettel (főépülettel) együtt biztosíthatók külön bizto- sítási összeggel:

– a lakóházhoz vagy a lakást magába foglaló társas- házhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó földrészleten levő melléképület(ek);

– a lakóházhoz vagy a lakást magába foglaló társasház- hoz (szövetkezeti házhoz) tartozó földrészleten kívül levő, a kötvényen külön címmel/helyrajzi számmal fel- tüntetett melléképület(ek);

– lakás esetén a lakással egy épületben található, a bizto- sított tulajdonában és kizárólagos használatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek).

Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épületüvegezéseire, épülettartozékaira, a felsze- relt és üzembe helyezett épületberendezéseire, köztük az

ingatlan tulajdonosának tulajdonában lévő, a biztosított épület(ek) tetőszerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak meg- felelően rögzített, az épület fűtését, hűtését, energia- vagy használati melegvíz ellátását szolgáló napelemekre, nap- kollektorokra, hőszivattyúkra is.‌‌

Az épületberendezések és épülettartozékok fogalma a jelen biztosítási feltételek V. pontjában található.

A kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

– az építés alatt álló épületekben, melléképületekben elhelyezett, betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok;

– a nem állandan lakott épületek;

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

– ponyvasátrak, és hajtatóházak,

– a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó épületberendezések, épülettartozékok (ezek fogal- mát lásd a jelen biztosítási feltételek V. pontjában a fogalmak között), valamint minden egyéb a biz- tosított vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó épületfelszerelési tárgy.

B. Ingóság vagyoncsoport

Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgynak minősül minden olyan be nem épített ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve egyéb jog- címen jogszerűen a birtokában van, feltéve, hogy az adott ingóság besorolható a Háztartási ingóságok körébe tar- tozó vagyontárgyak közé.

A kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

– a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek, az igazolvány és az egyéb okmányok;

– a kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatállomány;

– a KRESZ szerinti gépjárművek (kivéve a 20 LE teljesít- mény alatti önjáró fűnyíró és hóeltakarító kisgépek) valamint ezeknek a „Gépjármű tartozék” fogalom alatt fel nem sorolt, tartozékai, alkatrészei, segéd- anyagai, továbbá a lakókocsi, az utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai,

– a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, felsze- relései, a vállalkozás egyéb eszközei,

– a biztosított ingatlanban eseti jelleggel tárolt, a biz- tosított által a kockázatviselési helyen kívül folytatott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, felsze- relései, a vállalkozás egyéb eszközei,

– a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vál- lalkozási tevékenységhez kapcsolódó áruk, készletek, termékek, valamint a javításra átvett vagyontárgyak.

Háztartási ingóságok köre

Háztartási ingóságoknak minősülnek, azok a be nem épí- tett, a háztartásban általában előforduló vagyontárgyak,

amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosí- tottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és az alábbi vagyonkategóriák valamelyikébe besorolha- tók:

– háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépí- tett lámpák,

– telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobil- telefon),

– bútorok,

– ruhanemű és lábbeli,

– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegy- szerek, kozmetikumok),

– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző),

– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játé- kok, dekoráció, hobbieszközök).

Háztartási ingóságnak minősülnek továbbá a konyhába/ konyhabútorba beépített gépek/gépészeti elemek is, mely vagyontárgyak a fenti „háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák” vagyonkategóriába tartoznak, és mely vagyonkategória biztosítási összege ezekre a vagyontárgyakra is kiterjed.

Nem tartoznak ebbe a körbe a kiegészítő biztosításban biztosítható, a kockázatviselés helyén használati jellegénél fogva szabadban lévő kerti bútor(ok), ideiglenes sátrak/ árnyékolók, grillsütők, mobil kemence, kerti világítás, kutyaház, kerti zuhany, mobil jakuzzi, kerti öntözőrend- szerek, kerti gyerekjátékok, lábon álló növények, kerti dísznövények, továbbá az értéktárgyak körébe tartozó vagyontárgyak (200 000 Ft alatt és felett).

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

– nem jövedelemszerzést szolgáló, a lőfegyverekről szóló törvény szerint engedéllyel tartható fegyverek,

– mindenfajta állat és a részükre szolgáló takarmányok.

C. Értéktárgyak vagyoncsoport

Az Értéktárgyak körében biztosított vagyontárgyak a szer- ződő által külön biztosítási összeggel, az alábbi értéktárgy vagyonkategóriákban megjelölt vagyontárgyak:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek,

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotá- sok,

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák,

– gyűjtemények.

Amennyiben a fenti, különböző értéktárgy vagyonkategó- riákban a szerződő által külön-külön megadott értéktár- gyak együttes biztosítási összege, vagy az értéktárgyakra együttesen, egyösszegben megadott biztosítási összeg meghaladja a 200 000 Ft-ot, akkor az értéktárgyak az Alapcsomagban és az Értéktárgy kiegészítő biztosításban kizárólag együttesen biztosíthatók. Az értéktárgyakra 200 000 Ft biztosítási összegig az Alapcsomag, az e feletti értékre az Értéktárgy kiegészítő biztosítás nyújt fedezetet.

Az értéktárgyakra vonatkozó, az Alapcsomagban sze- replő biztosítási eseményekkel kapcsolatos 200 ezer Ft

biztosítási összegig terjedő biztosítási fedezethez a szer- ződőnek nem szükséges tételes listát megadnia a fent felsorolt különböző értéktárgy vagyonkategóriák szerint, továbbá betöréses lopás, valamint rablás biztosítási ese- mény esetén vagyonvédelem szempontjából elegendő a jelen biztosítási feltételek III. pontjában meghatározott minimális mechanikai védelmi szint megléte a kár bekövet- keztekor. Besurranás biztosítási esemény esetén a kárté- rítési limit 200 ezer Ft az Alapcsomagban.‌‌‌‌

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

– garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy más nem lakás céljára szolgáló helyi- ségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak;

– bérelt, kölcsönvett, egyéb jogcímen átvett értéktárgyak.

4. Biztosítási összeg meghatározása

4.1. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szer- ződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor.

A biztosítási összeget az alábbiak szerint kell meghatározni:

– az Ingatlan vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak, valamint a biztosítási szerződésben (ajánlaton) külön- külön feltüntetett vagyontárgyak esetében (pl.: főépület, melléképület) tételesen, vagyontárgyanként külön-külön meghatározott biztosítási összeggel,

– a Háztartási ingóságok körében felsorolt vagyonkate- góriák szerint tételesen külön-külön meghatározott biz- tosítási összeggel vagy vagyonkategóriáktól függetlenül összevontan egyösszegben;

– 200 ezer Ft-ig terjedő vagyonérték esetén az Értéktárgyak körében felsorolt vagyonkategóriák szerint tételesen külön-külön meghatározott biztosítási összeg- gel vagy vagyonkategóriáktól függetlenül összevontan egyösszegben;

– 200 ezer Ft feletti vagyonérték esetén az Értéktárgyak körében felsorolt vagyonkategóriák szerint tételesen külön-külön meghatározott biztosítási összeggel.

4.2. A szerződéskötés során a szerződőnek a főépület biz- tosítási összegét úgy kell meghatároznia, hogy az foglalja magában a napelem, napkollektor, hőszivattyú értékét is.

4.3. Abban az esetben, ha a szerződő az ingóságok értékét tételesen adta meg, akkor ez a lista a kárrendezési folya- matban a kárösszeg megállapítása során is irányadó.

4.4. A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét. Ezen értéket meghaladó rész- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem- mis (túlbiztosítás), a díjat megfelelően le kell szállítani.

4.5 A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biz- tosítási összegekkel is megköthető az Ingatlan vagyon- csoportra és a Háztartási ingóságokra. A biztosító a

Háztartási ingóságok kivételével nem ajánl biztosítási összeget az Ingóság vagyoncsoport egyéb részeire.

4.6. A biztosító által ajánlottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.

4.7. A biztosító az általa ajánlott biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterülete alapján határozza meg. Az épületek, melléképületek kalkulálásánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbe határolt terület) kell figyelembe venni.

Főépület:

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kocká- zatviselési helyen lévő alábbi területeket:

– lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdő- szoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),

– tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,

– a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyi- ségeket,

– üvegverandát és télikertet.

50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatvi- selési helyen lévő alábbi területeket (a főépület biztosítási összegében jelennek meg):

– nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),

– lakáson belül kialakított galériát,

– tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,

– teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

Melléképület/tároló (a kötvényen önálló biztosítási összeggel megjelenő önálló melléképület, vagy tároló), melyet teljes alapterülettel (100%) kell számolni az alábbi esetekben:

– lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

– családi ház esetén a főépülettől különálló vagy mellé épített, de külön tetőszerkezettel rendelkező mellék- épületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

5. Biztosítási események

A biztosító fizetési kötelezettséget vállal az alábbi véletlenül, váratlanul és előre nem láthatóan bekövetkező biztosítási események bekövetkezése miatt felmerülő károk esetére:

Az Alapcsomag az alábbiakban felsorolt Elemi károkra és Alapkockázatokra terjed ki.

a) Elemi károk és Alapkockázatok

5.1. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás – amely nem rendeltetésszerű

tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.‌‌‌‌‌‌

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,

– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakválto- zás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,

– a kockázatviselési helyen robbanásveszélyes- nek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi

Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok

– nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásá- val, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,

– tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,

– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatás- nak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.

5.2. Füst- és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyon- tárgyak füst- vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár követ- kezménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.

Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet

– bármelyfajta dohányzás,

– gyertya és lánggal működő világító berendezés,

– lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,

– tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserép- kályha stb.) működtetése, működése,

– a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés stb.) okoz, továbbá

– az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. ha a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).

5.3. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó

hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és ron- csolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennye- zése által okozott károk,

– kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minő- sülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,

– a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatti kár,

– hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbanás eredményeként kelet- kező károk.

5.4. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a bizto- sított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása kárt okoz a biz- tosított vagyontárgyban.

5.5. Villámcsapás másodlagos hatása

Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfe- szültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

5.6. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebes- ségű, időjárás miatti légmozgások (vihar)1, vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az építésügyi szabványok be nem tartása, nem meg- felelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,

– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében kelet- kezett károk,

– ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyi- ségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

– a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk, a szabadban tárolt vagyontár- gyakban keletkezett károk, kivéve, ha arra a Kerti búto- rok kiegészítő biztosítást megkötötték (ezekre a károkra a Kerti bútorok kiegészítő biztosítás keretében, az ott meg- fogalmazott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk, kivéve, ha arra a Lábon álló növényzet kiegészítő biztosítást megkötötték (ezekre a károkra a Lábon álló növény- zet kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogal- mazott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

– nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletke- zett károk.

5.7. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a koc- kázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra

1 A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiá- nyában – a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság adatai az irányadók. A biztosító a szerződő részére az ellenbizonyítás lehetőségét biztosítja.

alatt a 25 mm-t2 elérte, vagy meghaladta és a felhősza- kadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerűen kiala- kított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.‌‌‌

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozs- dásodás formájában jelentkező károk,

– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

– ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyi- ségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, kivéve, ha arra a Kerti bútorok kiegészítő bizto- sítást megkötötték (ezekre a károkra a Kerti bútorok kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogalma- zott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk, kivéve, ha arra a Lábon álló növényzet kiegészítő biztosítást megkötötték (ezekre a károkra a Lábon álló növény- zet kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogal- mazott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelye- zett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a pado- zattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

– a belvíz, talajvíz okozta károk,

– a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

5.8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak ron- csoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az építésügyi szabványok be nem tartása, nem meg- felelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

– a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repede- zett stb.) homlokzatokban okozott károk,

– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

– az épületek polikarbonát tetőiben, korlátjaiban kelet- kezett károk,

– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, kivéve, ha arra a Kerti bútorok kiegészítő bizto- sítást megkötötték (ezekre a károkra a Kerti bútorok kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogalma- zott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

2 A csapadék intenzitás körében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányá- ban – a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság adatai az irányadók.

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk, kivéve, ha arra a Lábon álló növényzet kiegészítő biztosítást megkötötték (ezekre a károkra a Lábon álló növény- zet kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogal- mazott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

– háziállatok elhullását eredményező károk,

– az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befo- lyásolják.

5.9. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott kár.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biz- tosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantar- tási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anya- gok alkalmazása vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai),

– épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében kelet- kezett károk,

– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, kivéve, ha arra a Kerti bútorok kiegészítő bizto- sítást megkötötték (ezekre a károkra a Kerti bútorok kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogalma- zott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet),

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk, kivéve, ha arra a Lábon álló növényzet kiegészítő biztosítást megkötötték (ezekre a károkra a Lábon álló növény- zet kiegészítő biztosítás keretében, az ott megfogal- mazott feltételekkel nyújt a biztosító fedezetet).

5.10. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmé- nyek miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):

– a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hul- lámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minő- sülő helyen belül bekövetkező árvízkárok,

– a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bár- melyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk,

– a belvíz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):‌‌‌‌

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költ- ségeket), amelyek

– hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz meg- előzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;

– talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek;

– a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelve- zető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntö- zőberendezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkö- tését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási ese- ményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmé- lyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vize- nyős, mocsaras területek, amelye k felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telí- tett,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonula- tok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmad- rendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtár- gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.11. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költ- ségeket), amelyek mesterséges úton létrehozott földren- gések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.

5.12. Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás

Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmoz- duló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem minősülnek biztosítási eseménynek

– a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,

– a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkező károk,

– azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

· a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,

· nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

– a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,

– az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüre- gelődésből keletkező károkra,

– a beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire;

– az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- sére, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.

5.14. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő

jármű vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatvise- lés helyén.‌‌‌

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

– a lábon álló növényekben keletkezett károkra,

– a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint

– arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosí- tott tudomásával és beleegyezésével közelítette meg a biztosított vagyontárgyat.

5.15. Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kocká- zatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdo- nában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsön vette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

5.16. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes víz- kár, elfolyt víz)

Vezetékes vízkár

Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csa- torna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, sze- relvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmoz- dulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a kár elhárításához technológiailag nem indokolt3 vezetékrész javításának vagy pótlásának költségei,

– az épület felújításával kapcsolatos károk,

– a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kap- csolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

– az elfagyásból eredő kár,

– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,

– hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozé- kai, szerelvényei cseréjének költségei.

Beázás, kívülről érkező víz

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épü- letnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak

3 Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai közötti szakasz és szükséges szerelvényei. Amennyiben toldással javítható a sérült szakasz, úgy a technológiailag indokolt mérték a toldáshoz szükséges szakasz mértékéig vehető figyelembe.

megfelelően, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, mennyezetén vagy falazatán, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílás- záróján keresztül beáramló csapadék, víz vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

Elfolyt víz

Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.

Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200 000 forintig térül.

A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. A kár- rendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.

Nem téríti meg a biztosító:

– a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

– a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy meden- cefeltöltésre felhasznált víz értékét.

5.17. Betöréses lopás, rablás, besurranás

A mechanikai és elektronikai védelem egyes szintjeinek követelményeit, valamint az Értéktárgy kiegészítő biztosí- tás minimum-limitjeit a jelen biztosítási feltételek III. pontja tartalmazza.

Betöréses lopás

Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be,

– ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

– ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, mely- nek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méter- nél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,

– ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyo- mot, de független zárszakértő az idegen eszköz haszná- latát igazolja,

– ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a tár- sasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közö- sen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt az

Általános betörésvédelmi előírásban (lásd III. pont) szereplő értékek 50 százaléka erejéig háztartási ingósá- gokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szint- jéhez tartozó limitig téríti meg.‌‌

A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetke- zeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulaj- donították, zárható.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hoz- záférhető saját kulcsával történik (ide nem értve a besurranásos módot, mert az biztosítási eseménynek minősül).

A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén a jelen biztosítási feltételek III. pontjában szereplő betörésvédelmi táblázat minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó térítési limitig vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétől függetlenül.

Fogalmak a jelen 5.17. pont szempontjából:

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része értendő.

Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelmé- nyeket kielégítik:

– a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

– a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:

A biztosított ingatlan védettsége összességében leg- alább megfeleljen az Általános betörésvédelmi előírás- ban (lásd III. pont) meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

A biztosító a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembevételével a jelen biz- tosítási feltételek III. pontjában meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses

lopáskár esetén. A betöréses lopás biztosítási ese- ményre, az esetlegesen bekövetkező káreseménynél a biztosító térítésének felső határa a kár időpontjá- ban ténylegesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár időpontjában ren- deltetésüknek megfelelő üzemi állapotban voltak.

A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épü- letek esetében:

A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.

Rablás

A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erő- szakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, bizto- sított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopá- sokkal okozott károk.

Besurranás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontár- gyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető

– nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépü- letbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy

– a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tar- tózkodnak.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

5.18. Rongálás, vandalizmus Rongálás

Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével össze- függésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületron- gálási, valamint az épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási aján- latán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

Vandalizmus

A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszkö- zök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendsze- rek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, bejárati ajtók, garázsajtók, garázsajtó-nyitó rendszerek, légkondicioná- lók, illetve egyéb épület felszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

5.19. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító az épületbiztosítási összeg erejéig, a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak,

– erkélyeinek és loggiáinak,‌

– korlátjainak,

– üvegtetőinek,

– üvegtégláinak és üvegfalainak,

– télikertjeinek,

– taposóüvegeinek,

– szaunája üvegezésében,

– a zuhanykabinok, kádparavánok,

– a kandalló és cserépkályha ajtók üvegezésének, vala- mint

– üvegmosdók

törés- és repedéskárait (az épületbiztosítási összeg erejéig való térítés nem az egyes, fent felsorolt üvegekre külön- külön, hanem összesen értendő),

továbbá biztosítási eseményenként 150.000 Ft értékig a biztosított háztartási ingóságok körébe tartozó

– az üvegasztalok,

– a bútorüvegek,

– a tükrök,

– az akváriumok és terráriumok,

– a tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

– bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának, sütő előlapjának

törés- és repedés kárait.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

– a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

– üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással kelet- kezett károk,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,

– az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asz- talos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,

– a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasz- nálódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

– a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületele- mek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bár- milyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.),

– a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint

– a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló búto- rok, xxxxxxx xxxxx,

– csiszolt, metszett, ón-, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozai- kokban bekövetkező károk,

– fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkező károk.

5.20. Felelősségbiztosítás

5.20.1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítási szer- ződésben (kötvényen) a káresemény időpontjában

feltüntetett összegű éves limitig (biztosítási összegig)

a) a szerződésen kívül Magyarország területén okozott és bekövetkezett dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai sze- rint kártérítési kötelezettséggel tartozik, azaz mint

– a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

– kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,

– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

– közúti balesetet előidéző gyalogos,

– kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W telje- sítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

– szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,

– háziállattartó;

b) a szerződésen kívül személyi sérülést eredményező Magyarország területén okozott és bekövetkezett károko- zás, amelyért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj megfizeté- sére köteles, azaz mint

– a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

– kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,

– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

– közúti balesetet előidéző gyalogos,

– kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W telje- sítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

– szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,

– háziállattartó.

A kártérítés maximumára vonatkozó éves limit (bizto- sítási összeg) a jelen pont a) és b) pontjában meghatá- rozott esetekre (dologi károk és személysérüléses kár) együttesen értendő.

5.20.2. Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat lét- rejötte nélkül – bekövetkezett kár,

– jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által oko- zott kár,

– gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelős- ségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás-felelősség- biztosítás alapján téríthető kár,

– a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

– az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak észszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak,

– azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,

– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként okozott kár,

– a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

– keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység vég- zése során okozott kár,

– a biztosított által motoros jármű üzembentartójaként okozott kár,

– a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,

– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigé- nyek,

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

– elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,

– gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel haj- tott járművek által okozott károk,

– fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,

– a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

5.20.3. Fogalmak felelősségbiztosítás esetén

Felelősségi kár: A felelősségbiztosítás feltételeinek alkal- mazásában a felelősségi kár a dologi kár és a személysé- rüléses kár együttesen.

Dologi kár: Valamely tárgy megsemmisülése, használha- tatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett vagyoni kár.

Személysérüléses kár: Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem.

Szerződésen kívül okozott kár: Az a kár, amelyet a bizto- sítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak az adott szerződésen kívül okoztak. Jelen felelősségbiz- tosítás szempontjából a társasház/szövetkezeti ház és a lakóközösség egyes tagjai között a társasházi törvény és a lakásszövetkezeti törvény alapján létrejött jogviszony nem minősül szerződésnek.

Folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár: Jelen biztosítási feltételek szempontjából folyamatos környe- zetszennyezés által okozott kárnak minősül az embertől, vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott káros anyagok természe- tes környezetbe juttatása közvetlen vagy közvetett úton, ezáltal a természetes vagy vegyi vagy biológiai anyagok normán felüli megjelenése és mennyiségi növekedése a természetes környezetben, melynek következtében a káros hatások összessége az emberi társadalom környezetében levő, az ember és más élőlények fennmaradását biztosító feltételek kedvezőtlen irányú megváltozásához, átalakulá- sához, minőségének romlásához, illetve az élőlények kör- nyezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatásához vezet, például a következő anyagok használata által: növény- védő-, rovarirtó- és gyomirtószerek általi szennyezés; olaj általi szennyezés; azbeszt általi szennyezés, savak általi szennyezés; károsanyag-kibocsátás miatti levegőszennye- zés; szennyvíz általi szennyezés.

A környezetszennyezés főbb formái a levegő, víz és talaj- szennyezés.

A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlá- sát okozó tevékenység lehet fizikai, kémiai és biológiai.

5.20.4. Biztosított, károsult, sérelmet szenvedett fél

Biztosított: A biztosított azonos a II./ 1. pontban meghatá- rozott biztosítottal.

A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult, sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

Károsult: Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következett be.

Sérelmet szenvedett fél: Az a természetes személy, aki személyiségi jogának megsértése miatt sérelemdíjra jogo- sult. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából kizárólag a személyisérüléses kár minősül olyan biztosítási esemény- nek, mellyel kapcsolatban a biztosító sérelemdíjat térít.

5.20.5. Területi és időbeli hatály felelősségbiztosítás ese- tén

A felelősségbiztosítás a kockázatviselés ideje alatt Magyarországon okozott és bekövetkezett felelősségi károkra terjed ki.

A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/jogsértő magatartást tanúsított.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósult meg, úgy a károkozás időpontja az a nap, amelyen az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehe- tett volna.

A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelősségi kár bekövetkezett a károsultnál/sérel- met szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

5.20.6. Biztosítási összeg (éves limit)

A biztosító a felelősségbiztosítási eseménynek minősülő felelősségi károkat, valamint az ilyen károk érvényesí- tésével összefüggésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő költségeket – biztosítási időszakon- ként – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.

A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviseleti költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összegen belül téríti meg.

A szerződő a szerződéskötéskor, továbbá a felelősség- biztosítási éves limitet is érintő szerződésmódosításkor a 10 millió forint vagy a 30 millió forint biztosítási összeg (éves limit) közül választhat. Az éves limitet a biztosítási szerződés (kötvény) tartalmazza, és az a biztosítási idő- szakra vonatkozik.

Ha több károsult/sérelmet szenvedett fél együttes fele- lősségi kára meghaladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában nyújt térítést a káro- sultnak/sérelmet szenvedett feleknek.‌‌

5.20.7. A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatásra jogo- sult személy

A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó tel- jesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a felelősségi kár oko- zásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó éves limitet. Ha a biztosítási időszak alatt bekö- vetkezett biztosítási események alapján teljesített kifize- tések miatt a biztosítási időszakra vonatkozó éves limitből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint a kár/sérelem- díj összege, e kisebb összeg erejéig áll helyt a biztosító.

A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiter- jed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.

A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenvedett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti.

Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérel- met szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél személyiségi jogának sérelmére fennállt-e.

5.20.8. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége

A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult, vagy azt tudomá- sul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/ sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyil- vánvalóan megalapozott. A biztosított bírósági maraszta- lása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a biztosítottal kötött megállapodás alapján jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, mely esetben a képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biztosítási összegig – a biztosítót terhelik.

b) A kiegészítő fedezetek (kiegészítő biztosítá- sok) különös biztosítási feltételei

1. Közös szabályok a kiegészítő fedezetekre:

1.1. A kiegészítő fedezetekre az itt nem szabályozott kér- désekben az Alapcsomag (vagyon-és felelősségbiztosítás),

mint alapbiztosítás (a továbbiakban alapbiztosítás) külö- nös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltéte- lek vonatkoznak. A kiegészítő fedezetek különös biztosítási feltételeinek az alapbiztosítás különös biztosítási feltétele- itől eltérő rendelkezése esetén a jelen kiegészítő fedezetek különös biztosítási feltételei az irányadók.

A kiegészítő fedezetekre az alábbi 1.2.-1.10. pontban fog- lalt közös szabályokat is alkalmazni kell, ha a kiegészítő fedezetek különös biztosítási feltételei ezektől eltérően nem rendelkeznek.

1.2. Szerződő

A szerződő azonos az alapbiztosításban meghatározott szerződővel.

1.3. Biztosított

A biztosítottak köre azonos az alapbiztosításban meghatá- rozott biztosítottak körével.

1.4. Területi és időbeli hatály:

Ha az egyes kiegészítő fedezetek különös feltételei eltérő kockázatviselési helyet nem tartalmaznak, a kockázatvise- lés helye azonos az alapbiztosításban meghatározottal.

A kiegészítő fedezetek az alapbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjednek ki.

Ha a szerződő a kiegészítő fedezetet később köti meg, mint az alapbiztosítást, a biztosító a szerződésmódosítás hatá- lyának a kötvényen szereplő időpontjától áll kockázatban.

1.5. A kiegészítő fedezet létrejötte

A kiegészítő fedezet az alapbiztosításhoz kapcsolódik, és erre tekintettel kizárólag az alapbiztosítási szerződés

hatálya alatt – az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg vagy annak megkötését követően – köthető meg.

Amennyiben a kiegészítő fedezet az alapbiztosítás meg- kötését követően jön létre, akkor a kiegészítő fedezet létrejöttének időpontja a kiegészítő fedezet megkötésre vonatkozó nyilatkozatnak a biztosítóhoz történő beérke- zését követő nap, kivéve abban az esetben, ha a szerződő ettől eltérő időpontot jelöl meg, mert ebben az esetben a kiegészítő fedezet létrejöttének időpontja a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont.

1.6. A kiegészítő fedezet kockázatviselésének kezdete A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a kockázatvise- lés kezdete:

– egybeesik az alapbiztosítás kockázatviselésének kezde- tével, amennyiben azzal egy időben került megkötésre,

– a kiegészítő fedezet megkötésére vonatkozó nyilatko- zaton megjelölt időpont, ennek hiányában a nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00 óra 00 perc, amennyiben a kiegészítő fedezetet már meglévő alapbiztosításhoz utólag kötik meg.

1.7. A kiegészítő fedezet tartama

A kiegészítő fedezet a felek megállapodása szerint

határozatlan, vagy az alapbiztosításéval azonos határo- zott tartamra jön létre.‌‌‌‌

1.8. A kiegészítő fedezet megszűnése

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő fedezetek is megszűnnek.

A kiegészítő fedezetek egymástól függetlenül – az alap- biztosítás fennmaradása mellett – nyilatkozattal bármikor megszüntethetők a jövőre nézve. A megszűnés időpontja az a nap, amelyet a szerződő a kiegészítő fedezet meg- szüntetésére vonatkozó nyilatkozatában megjelölt, ennek hiányában a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követő nap.

1.9. A kiegészítő fedezet díja

A biztosítási díjat az alapbiztosítás díjával együtt, azzal azonos díjfizetési gyakoriság szerint és módon kell megfi- zetni. Ha a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás megkö- tését követően jön létre, akkor a kiegészítő biztosítás első díja a jelen biztosítási feltétek I./7. pontjában foglaltak kerül megállapításra.

1.10. A biztosító szolgáltatása és a biztosítási esemé- nyek a kiegészítő fedezetek esetén

A kiegészítő fedezetek alapján a biztosító az ugyanazon biz- tosítási időszak alatt bekövetkezett károkat a biztosítási idő- szakra vonatkozó és a biztosítási szerződésben (kötvényen) meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.

2. Az egyes kiegészítő fedezetek a következők:

Vagyonbiztosítási kiegészítő fedezetek

(A. – I. pontok):

A. Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft felett)

Jelen Értéktárgy kiegészítő biztosítás a biztosítási szerző- désben az alábbiakban felsorolt tételekben (értéktárgy csoportokban) megadott értéktárgyakra, az értéktárgyak együttesen meghatározott értékének 200 000 Ft biztosítási összeg feletti részére, a besurranás biztosítási esemény kivételével az Alapcsomagban meghatározott biztosítási eseményekkel összefüggésben történt károsodása esetére terjed ki:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek,

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotá- sok,

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák,

– gyűjtemények.

Szolgáltatás korlátozások:

Az alapbiztosítás keretében (az Alapcsomagban) az érték- tárgyak vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak összesen legfeljebb 200.000 Ft biztosítási összegig biztosítottak.

A jelen Értéktárgy kiegészítő biztosítás alapján azon- ban – a 200 ezer Ft feletti értéktárgy összérték esetén

– a biztosító a betöréses lopás, valamint rablás biz- tosítási esemény vonatkozásában a jelen biztosítási

feltételek III. pontjában meghatározott védelmi szintek mentén, az abban meghatározott minimum jellegű limi- tek mértékéig téríti meg a kárt, az alapbiztosításban (Alapcsomagban) szereplő egyéb biztosítási esemé- nyek esetén pedig, a besurranás biztosítási eseményt kivéve, az Értéktárgy vagyoncsoportra (Alapcsomag

és Értéktárgy kiegészítő együtt) megadott biztosítási összegig téríti meg a kárt.

A biztosító a jelen Értéktárgy kiegészítő biztosítás alapján a besurranás biztosítási eseményre nem nyújt fedezetet.

A káridőponti védettségi szint meghatározása behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövet- kezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

A mechanikai és elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemeire vonatkozó előírásokat a jelen biztosítási feltételek

III. pontja tartalmazza.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

– garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy más nem lakás céljára szolgáló helyi- ségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak;

– bérelt, kölcsönvett, egyéb jogcímen átvett értéktár- gyak.

B. Készpénz kiegészítő biztosítás

Jelen kiegészítő biztosítás alapján megtéríti a biztosító a kockázatviselési helyen tárolt készpénz

– tűz- és egyéb elemi károk következében bekövetkezett károsodását, valamint

– betöréses lopással történő eltulajdonítását

biztosítási időszakonként 100 000 Ft limit erejéig.

Szolgáltatás feltétele betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a rendőrségi feljelentés.

C. Különleges üveg kiegészítő biztosítás

Jelen különleges üveg kiegészítő biztosítás alapján biz- tosítási eseménynek minősül, és megtéríti a biztosító az Alapcsomagba tartozó és biztosítási eseményen- ként 150.000 Ft értékig az Alapcsomagban megtérülő

150.000 Ft-os kártérítési összeg feletti összegű azon törés- és repedés károkat, melyek a biztosított háztartási ingóságok körébe tartozó

– üvegasztalokban,

– bútorüvegekben,

– tükrökben,

– akváriumokban és terráriumokban,

– a tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban,

– bármely tűzhely üvegtetejében, üveg főzőlapjában, sütő előlapjában

keletkeztek.

A biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási időszakonként legfeljebb 100 000 Ft limit erejéig terjed, biztosítási időszakonként egy alka- lommal.‌‌‌‌

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással kelet- kezett károk,

– a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasz- nálódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

– a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint

– a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló búto- rok, xxxxxxx xxxxx,

– csiszolt, metszett, ón-, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozai- kokban bekövetkező károk,

– fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkező károk,

– a főzőlap szerkezetében, elektronikájában bekövet- kező károk.

D. Dugulás-elhárítás költségei

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a szennyvízcsatorna- vezetékek dugulása által okozott kár.

A biztosító megtéríti a dugulás elhárításának költségeit, biztosítási időszakonként legfeljebb 200 000 Ft limit ere- jéig, biztosítási időszakonként egy alkalommal.

A biztosító megtéríti a dugulás helyének felkutatása és a felkutatással okozott kár helyreállításának költségét az épületen belül a technológiailag indokolt mértékig4, az épületen kívül legfeljebb 6 m hosszúságig.

Kockázatviselésből kizárt károk:

– a csapadékvíz elvezető csatorna dugulásából eredő károk.

E. Épülettartozékok lopása

Jelen kiegészítő biztosítás alapján épülettartozékok lopása biztosítási eseménynek minősül, ha

– a biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talaj- szinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják, vagy

– a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erő- szakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához

4 Technológiai indokolt mérték: A sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai kö- zötti szakasz és szükséges szerelvényei. Amennyiben toldással javítható a sérült szakasz, úgy a technológiailag indokolt mérték a toldáshoz szükséges szakasz mértékéig vehető figyelembe.

készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jog- talanul hatol be, illetve jut ki, vagy

– a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített, az Ingatlan vagyoncsoporton belül a biztosított épület(ek) tetőszerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírá- soknak megfelelően rögzített, az épület fűtését, energia- vagy használati melegvíz ellátását szolgáló napkollektor(ok)at, napelem(ek)et, hőszivattyú(k)at, ellopják.

Ezen biztosítási eseményből eredő károkat a biztosító biztosítási időszakonként 100 000 Ft limit erejéig téríti meg.

Szolgáltatás korlátozások/ kockázatviselésből kizárt események:

– másik biztosítási esemény alapján téríthető kár,

– kizárólag esztétikai kár,

– a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongá- lása miatt a beltéri (erősítő) egységben keletkezett kár.

Szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés.

F. Graffiti

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épület külső, határoló falazatán vagy burkolatain összefestéssel, össze- firkálással okozott károkat biztosítási időszakonként

100 000 Ft limit erejéig.

Graffiti kár esetén a károsodott falazatok újrafestésé- nek, vagy burkolatok letisztításának költsége a járda- szinttől számított 3 m magasságig térül.

Kockázatviselésből kizárt események:

Másik biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár.

G. Kerti bútor

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén használati jellegénél fogva szabadban lévő, illetve sza- badban tárolt kerti bútor(ok)ban, ideiglenes sátrakban/ árnyékolókban, grillsütőben, mobil kemencében, kerti vilá- gításban, kutyaházban, kerti zuhanyban, mobil jakuzziban, kerti öntözőrendszerben, kerti gyerekjátékokban keletke- zett

– tűz- és egyéb elemi károkat, valamint

– az eltulajdonításukból, megrongálásukból eredő káro- kat

biztosítási időszakonként 200 000 Ft limit erejéig.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak, események, szolgáltatás korlátozások:

– a mobil jakuzzi lágy lemez vagy fólia burkolata.

A lopásból és rongálásból eredő károk esetén a szolgálta- tás feltétele a rendőrségi feljelentés.

H. Kerti dísznövény biztosítás ‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén, nem jövedelemszerzés céljából telepített virágos és dísznö- vények elpusztulását

– tűz- és egyéb elemi kár5 következtében,

– az udvari csőtörés feltáró munkái miatt

biztosítási időszakonként 100 000 Ft limit erejéig.

Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:

– a növényzet elpusztulása miatti termésveszteség,

– az elpusztult és újratelepített növények közötti méret- beli, fejlettségi különbségekből eredő értékcsökkenés.

Szolgáltatáskorlátozások/Szolgáltatás feltétele:

A biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult növények újratelepítésének értékét téríti meg. Újratelepítési érték: a mag/palánta/csemete beszerzési és telepítési költsége.

I. Lábon álló növényzet biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén nem jövedelemszerzés céljából telepített, saját fogyasz- tásra termesztett növények elpusztulását

– tűz- és egyéb elemi kár5 következtében,

– udvari csőtörés feltáró munkái miatt

biztosítási időszakonként 100 000 Ft limit erejéig.

Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk:

– a növényzet elpusztulása miatti termésveszteség,

– az elpusztult és újratelepített növények közötti méret- beli, fejlettségi különbségekből eredő értékcsökkenés.

Szolgáltatáskorlátozások/Szolgáltatás feltétele:

A biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult növé- nyek újratelepítésének értékét téríti meg. Újratelepítési érték: a mag/palánta/csemete beszerzési és telepítési költsége.

Balesetbiztosítási kiegészítő fedezet:

J. Balesetbiztosítás

J.1. A balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosultak Biztosított

A balesetből eredő maradandó egészségkárosodás, vala- mint múlékony sérülés esetén járó biztosítási szolgáltatásra a biztosított(ak) jogosult(ak).

Kedvezményezett

Kedvezményezett az a személy, aki a baleseti halál biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgálta- tásra jogosult.

5 A jelen biztosítási feltételek II./5./5.1.-5.15. pontjában felsorolt biztosítási esemé- nyek, kivéve az 5.2. pontban meghatározott Füst és koromszennyezést.

A haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje – más ren- delkezés hiányában, vagy amennyiben kedvezményezett jelölése a biztosítási esemény bekövetkeztekor nem volt érvényben – a biztosított örököse(i).

A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki. Több kedvezményezett megjelölése esetén meg kell határozni a kedvezményezés arányát. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.

A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosító- hoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hozzá eljuttatott – írásbeli nyilatkozattal más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. A szerződ ő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt ked- vezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.

A kedvezményezett kijelöléséhez illetőleg megváltoztatá- sához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó rendelkezése semmis. Ilyen esetben kedvezmé- nyezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa fizetett díjakat, szerződésre fordított költségeket.

A szerződő a biztosítotthoz és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosí- tót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.

A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meg- hal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik. Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkoza- tot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezménye- zettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszo- nyított aránya az irányadó.

J.2. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötele- zettsége

A közlésre és változás-bejelentési kötelezettségre vonat- kozó szabályokat a jelen biztosítási feltételek I./ 11. A./ b) pontja tartalmazza, az alábbi kiegészítésekkel.

Ha a biztosító kérdéseire adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsértése), a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be

a) a biztosítási fedezetre vonatkozóan,

b) a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor az emelés előtti és utáni biztosítási összegek különböze- tére vonatkozóan.

A biztosító fizetési kötelezettsége beáll

a) a biztosítási fedezetre vonatkozóan,

b) a biztosítási fedezet összegének emelésekor az emelés

előtti és utáni biztosítási összegek különbözetére vonat- kozóan,

ha bizonyítják, hogy a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosítási fedezet létrejöttekor, vagy a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelése- kor, vagy a biztosítási fedezet tartamának meghosszab- bításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

J.3. Területi és időbeli hatály:

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás kockázatviselési

ideje alatt a világon bárhol bekövetkezett biztosítási ese- ményre kiterjed a kiegészítő biztosítás kockázatviselési kezdetét követően.

J.4. Biztosítási összeg:

A kiegészítő balesetbiztosítás kezdeti biztosítási összegét a szerződő határozza meg.

A kiegészítő biztosítás kezdeti minimális biztosítási összege 200 000 forint, mely 2 000 000 forintig többszö-

rözhető 200 000 forintos egységenként.

J.5. Biztosítási események:
	Biztosítási esemény	Szolgáltatás
	Xxxxxxxx halál	A biztosítási összeg 100%-a.
Marandó egészségkárosodás	Baleseti eredetű, 25-100%-os maradandó egészségkárosodás	A biztosítási összeg a J.9. pontban szereplő 2. számú táblázatában meghatározott százaléka
	Baleseti eredetű, 10-24%-ot meghaladó maradandó egészségkárosodás	A biztosítási összegnek a marandó egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka
Múlékony sérülés	Ötnapos (folyamatos), vagy azt meghaladó, baleseti eredetű, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés	A biztosítási összeg 3%-a.
	Csonttörés	A biztosítási összeg 2%-a.

J.6. Baleset fogalma: A jelen szerződési feltételek alkal- mazásában balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következté- ben a biztosított

a) múlékony sérülést szenved, vagy

b) legkésőbb egy éven belül meghal, vagy

c) legkésőbb két éven belül maradandó egészségkároso- dása alakul ki.

A jelen szerződési feltételek szerint nem minősül bal- esetnek a megemelés, rándulás, a foglalkozási beteg- ség (ártalom), fagyás, napszúrás, hőguta, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti ere- detű vérzés. Nem tekinthető balesetnek az öngyilkos- ság vagy öngyilkossági kísérlet, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el. Nem minősül továbbá balesetnek az Achilles-ín húzódása és/vagy szakadása, a boka ficama és/vagy zúzódása és/vagy rándulása, kivéve, ha közlekedési baleset során követ- kezik be.

J.7. Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek, nem térülő károk (Kizárások)

J.7.1. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek a biztosító kockázatviseléséből ki vannak zárva.

J.7.2. Nem terjed ki a biztosítás:

a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testré- szekre, szervekre,

b) az olyan balesetre, amely

– a biztosított jogosítvány nélküli gépjárművezetése miatt (ide nem értve azt az esetet, ha a biztosí- tott rendelkezik az adott gépjármű-kategóriára

érvényes jogosítvánnyal, de a baleset idején nem tartotta magánál),

– a biztosított lejárt érvényességű vagy az adott járműkategóriára nem érvényes jogosítvánnyal történő gépjárművezetése miatt,

– a biztosított orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,

– a biztosított ittas vagy kábító-, illetve egyéb bódu- latot keltő szerek hatása alatti állapota miatt,

c) a biztosított elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszméletvesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben,

d) a biztosított testén saját maga vagy hozzájárulásá- val mások, de nem orvosi szakképzettséggel rendel- kező személyek által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt került sor) következett be,

e) a biztosított hivatásos6 vagy amatőr sportolóként7 gyakorolt sporttevékenység (mérkőzés, verseny, edzés) során elszenvedett balesetére, valamint szer- vezett tömegsport tevékenység8 közben történt bal- esetére (sportbaleset),

f) fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére,

g) csontrepedésre.

6 Hivatásos sportoló: Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített mun- kaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.

7 Amatőr sportoló: Amatőr sportolónak minősül mindenki, aki nem jövedelemszer- zés céljából bármely magyarországi, vagy külföldi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.

8 Szervezett tömegsport tevékenység: Szervezett tömegsport-tevékenységnek minősül minden olyan rendezvény, melynek keretében a résztvevők sport tevé- kenységet végeznek és a részvétel előzetes nevezéshez, vagy bármilyen egyéb előzetes regisztrációhoz kötött.

J.7.3. A biztosító nem teljesít szolgáltatást a jelen kiegé- szítő biztosítási esetén, ha a biztosítási esemény

a) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges rész- vétele miatt,

b) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként, vagy azzal kapcsolatosan követ- kezett be, kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limitekig.

Az a) és b) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetle- nül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű kár- eseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egy- idejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra,

vagy eseményre.

Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselek- mény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen kárese- ményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcselek- mény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.

A b) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 50 000 000 Ft összeghatárig vállalja, függetle-

nül a biztosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szol- gáltatás eléri az 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biz- tosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak

meghatározott összegig. A biztosító által az egyes bizto- sítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerül- nek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.

J.8. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha

– a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, illető- leg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott,

– biztosított halálát jogellenesen a biztosítási összegre jogosult kedvezményezettnek (biztosított vagy annak örökösének) szándékos magatartása okozta.

J.9. A biztosító szolgáltatása

Egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító összes kifizetése nem haladhatja meg a maradandó teljes egészségkárosodás esetére megálla- pított szolgáltatási összeget.

Egy balesetből eredő, több, múlékony egészségkárosodás- nak minősülő biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a magasabb szolgáltatási összeg alapján teljesít.

A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás alapján járó szolgál- tatást a jelen biztosítási feltételek I./ 11.B./ b)/6.4. pontja szerinti határidőben teljesíti.

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mérté- két az alábbi 2. számú táblázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatá- sától számított 5 napon belül meg kell állapítani. Az alábbi

2. számú táblázatban fel nem sorolt esetekben a mara- dandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.

2. számú táblázat

Testrészek, érzékszervek károsodása

Szolgáltatás a biztosítási összeg százalékában

létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva

vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem

mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar-alkar vagy kéz, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása)

100

kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.

A b) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül ter- rorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személy- biztosítási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri az 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent

mindkét lábszár elvesztése 90

egyik comb, egyik felkar elvesztése 80

egyik lábszár elvesztése, egyik kar elvesztése, 70

beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése

egyik kéz elvesztése (csuklón alul) 65

egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35

egyik fül hallóképességének elvesztése 25

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblá- zatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.

Ha a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvosa által vélelmezett, a várható egészség- károsodás mértékének megfelelő szolgáltatási összeg 50%-át előlegként kifizeti. A biztosító a szolgáltatás véglegesen megállapított összegéből az előleget és ‌‌

a múlékony sérülésre kifizetett szolgáltatási összeget levonja. Az egészségkárosodás mértékének megállapí- tásánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképes- ség-csökkentést, hanem a bármely munka9 végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.

Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított bal- eseti maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító felülvizsgálatát kérheti.

A jelen kiegészítő biztosítás alapján kifizetett összeg füg- getlen a társadalombiztosítási szervek megállapításaitól és szolgáltatásaitól.

Életbiztosítási kiegészítő fedezet:

K. Kiegészítő családi életbiztosítás

K.1. Biztosított, Kedvezményezett Biztosított

A Kiegészítő családi életbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésben – a II./5./b) 1.3. pontjától elté- rően – biztosítottnak minősül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett természetes személy, vala- mint a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyén (lásd a jelen biztosítási feltételek II./2. pontját) vele együtt élő házastársa, illetve közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozója, amennyiben az előbbiekben felsorolt személy(ek) a kockázatviselés kezdő időpontjában nem töltötte/töltötték be a 85. életévüket.

A jelen feltételek szerint:

– a kockázatviselési helyen együtt élő: akinek állandó lakcíme vagy érvényes ideiglenes lakcíme a vagyonbiz- tosítás kockázatviselési helyén (lásd a jelen biztosítási feltételek II./2. pontját) van.

– közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgye- rek, az örökbefogadó, a mostoha-és a nevelőszülő, vala- mint a testvér.

Kedvezményezett

Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogo- sult.

A haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje – más ren- delkezés hiányában, vagy ha a kedvezményezett jelölés

9 Munka: A jelen biztosítási feltételek vonatkozásában az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül meg- előzően dolgozott. Keresőképtelen az a biztosított, aki baleset következtében orvosi szempontból saját jogán szükséges gyógykezelése miatt, munkáját nem tudja ellátni, és más keresőtevékenységet sem képes elvégezni.

a biztosítási esemény bekövetkeztekor nem volt érvény- ben – a biztosított örököse.

A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosító- hoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hozzá eljutatott – írásbeli nyilatkozattal más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt ked- vezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.

A kedvezményezett kijelöléséhez illetőleg megváltoztatá- sához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó rendelkezése semmis. Ilyen esetben kedvezmé- nyezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, szerződésre fordított költségeket.

K.2. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A közlésre és változás-bejelentési kötelezettségre vonat- kozó szabályokat a jelen biztosítási feltételek I./ 11. A./ b) pontja tartalmazza, az alábbi kiegészítésekkel.

– A biztosítottnak a biztosítási fedezet létrejöttéhez adott hozzájárulása egyben annak a kötelezettség- nek a vállalását is jelenti, hogy lehetővé teszi a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére (ideértve a biztosított korának a biztosítási szolgáltatás kifizeté- séhez szükséges igazolását is).

– Lényeges körülménynek minősül a kockázat elvállalása szempontjából a biztosítottak adatainak változása.

A biztosító a kockázat elvállalása szempontjából lénye- ges kérdésekben kérhet tájékoztatást a szerződőtől és a biztosítottól.

– Ha a biztosító kérdéseire adott tájékoztatás

valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség meg- sértése), a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be

a) a biztosítási fedezetre vonatkozóan,

b) a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelé- sekor az emelés előtti és utáni biztosítási összegek különbözetére vonatkozóan.

– A biztosító kötelezettsége beáll

a) a biztosítási fedezetre vonatkozóan,

b) a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelése- kor az emelés előtt és utáni összegek különbözetére vonatkozóan

ha bizonyítják, hogy a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosítási fedezet létrejöt- tekor, vagy a biztosítási fedezet biztosítási összegének emelésekor, vagy a biztosítási fedezet tartamának meg- hosszabbításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsér- tése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szer- ződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. Ezeket a rendelkezéseket a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonat- kozó bejelentési kötelezettség megsértésének következ- ményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves idő- szak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

K.3. Területi és időbeli hatály

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás kockázatviselési ideje alatt a világon bárhol bekövetkezett biztosítási ese- ményre kiterjed a kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdetét követően. Ha a szerződő a kiegészítő biztosítást később köti meg mint az alapbiztosítást, a biztosító a szer- ződés módosítás érvényességének a kötvényen szereplő időpontjától áll kockázatban.

A jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése azon a napon kez- dődik meg, amikor az új biztosított a jelen biztosítási felté- telek II./1. xxxxxx szerint biztosítottnak minősül, tehát az együttélés érdekében a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére hivatalosan bejelentkezik.

Több egymást követő kiegészítő biztosítás esetén folya- matosnak tekintendő a biztosítási időszak, ha az alapbiz- tosításhoz kötött és díjjal fedezett kiegészítő biztosítások között legfeljebb 60 nap telt el, valamint a biztosított folya- matosan biztosítottnak minősül.

K.4. Várakozási idő

A jelen kiegészítő biztosítás esetén a biztosító a biztosí- tási esemény vonatkozásában a kockázatviselés kezde- tétől, valamint a biztosítási összeg növelésétől számítva várakozási időt köt ki, amelynek tartama 6 hónap.

Az új biztosított esetében a várakozási idő a rá vonat- kozó kockázatviselés kezdetével kezdődik meg.

Ha a biztosítási esemény

– a kockázatviselés kezdetét követő várakozási időn belül következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosí- tási szolgáltatást,

– a biztosítási összeg növelését követő várakozási időn belül következik be, úgy a biztosító a biztosí- tási összeg növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást,

– az új szerződéskötést követő várakozási időn belül következik be és a szerződés biztosítási időszaka a jelen Kiegészítő családi életbiztosítás K.3. pontja sze- rint folyamatosnak tekinthető, úgy a biztosító a két szerződés biztosítási összege közül az alacsonyabb alapján nyújt szolgáltatást.

K.5 A kiegészítő biztosítás megszűnése

Jelen kiegészítő fedezet a jelen biztosítási feltételek II./5./b)/1.8. pontjában foglalt megszűnési módokon kívül megszűnik a biztosított 85. születésnapján, az érin- tett biztosítottra vonatkozóan.

A jelen kiegészítő biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a kiegészítő biztosítási szerződésnek nincs visszavá- sárlási értéke, és díjmentesítésre sincs lehetőség.

A Kiegészítő családi életbiztosítást a szerződő a kiegészítő biztosítás létrejöttétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal indokolás nélkül felmondhatja a jelen biz- tosítási feltételek I./6.B.1. pontjában foglaltak szerint. A Kiegészítő családi életbiztosítási szerződést önálló fog- lalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a Kiegészítő családi életbiz- tosítás létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a Kiegészítő családi életbiztosítási szerződést írásbeli nyilat- kozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő fel- mondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerző- déssel illetve a kiegészítő biztosítással kapcsolatban bár- mely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

K.6. A kiegészítő biztosítás biztosítási összege

A kiegészítő biztosítás kezdeti biztosítási összegét a szer- ződő határozza meg.

A kiegészítő biztosítás kezdeti minimális biztosítási összege 200 000 forint, mely 2 000 000 forintig többszö-

rözhető 200 000 forintos egységenként.

K.7. A biztosítási események

A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála, azzal a kikötéssel, hogy a

kockázatviselés kezdetétől számított 2 éven belül bekövet- kezett halál akkor biztosítási esemény, ha

a) a biztosítottnak a szerződéskötés időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvet- len következménye, vagy ha

b) a halál a szerződéskötéskor már diagnosztizált beteg- ségből eredt, és a biztosított a halál napját megelőző 2 évben folyamatosan biztosítottnak minősült.

K.8. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás szerinti szolgálta- tást a jelen biztosítási feltételek I./ 11.B./ b)/6.4. xxxxxx szerint teljesíti.

A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget,

hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás fedezet hatá- lya (a kockázatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatást nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak:

a) bármely okból bekövetkező halál esetén az aktuális biztosítási összeget vagy annak egy részét a következők szerint. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosí- tottak életkorától függ.

Biztosított életkora

(a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában)

Biztosító szolgáltatása

30 évesnél fiatalabb az aktuális biztosítási összeg 200%-a

K.9. Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek, nem térülő károk (Kizárások)

A biztosító nem teljesít szolgáltatást a jelen kiegészítő biztosítási fedezet esetén, ha a biztosítási esemény

a) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges rész- vétele miatt

b) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként, vagy azzal kapcsolatosan követ- kezett be, kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limitekig.

Az a) és b) pontban szereplő terrorizmus alapján a bizto- sító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.

Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselekmény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen kárese- ményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcselek- mény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése

30 éves vagy annál idősebb, de 40 évesnél fiatalabb

40 éves vagy annál idősebb, de 55 évesnél fiatalabb

55 éves vagy annál idősebb, de 65 évesnél fiatalabb

65 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb

az aktuális biztosítási összeg 150%-a

az aktuális biztosítási összeg 100%-a

az aktuális biztosítási összeg 50%-a

az aktuális biztosítási összeg 20%-a

érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.

b) a K.7./b) pontja alapján biztosítási eseménynek minő- sülő, bármely okból bekövetkező halál esetén a biz- tosítási esemény bekövetkezésének napját 2 évvel megelőző időpontban érvényben lévő, a szerződő Kiegészítő családi életbiztosításának akkori biztosítási összegét vagy annak egy részét, a következők szerint:

Biztosított életkora (a biztosítási Biztosító szolgáltatása esemény bekövetkezte

időpontjában)

30 évesnél fiatalabb a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 200%-a

tosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri az 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcse- lekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján

biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifize- tett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.

A b) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító

30 éves vagy annál idősebb, de 40 évesnél fiatalabb

40 éves vagy annál idősebb, de 55 évesnél fiatalabb

55 éves vagy annál idősebb, de 65 évesnél fiatalabb

65 éves vagy annál idősebb, de 85 évesnél fiatalabb

a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 150%-a

a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 100%-a

a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 50%-a

a 2 évvel korábbi biztosítási összeg 25%-a

szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül ter- rorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosí- tási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatko- zóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri az 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terror- cselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási

szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig.‌

A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.

K.10. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbizto- sítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított halálát

a) a biztosított a kedvezményezettnek (a biztosított örö- kösének) szándékos magatartása okozta,

b) a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy elköve- tett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal össze- függésben, vagy

c) a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követő 2 éven belül elkövetett öngyilkossága miatt következett be.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a vagyontárgy tulajdonosa/ biztosított jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulaj- donosa van, az egyes tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Ingatlan vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak káraival kapcsolatos szolgáltatásra.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

A biztosító által új értékre vállalt biztosítás, biztosítási összeg és az így kalkulált biztosítási díj fizetése esetén a biztosító új értéken történő térítést alkalmaz az avul- tatás kizárásával mind az ingatlan, mind az ingóságok esetén a jelen 6.B. pontban foglaltak szerint.

A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasz- nálódása (a továbbiakban: avulása) önmagában nem biztosítási esemény. A vagyontárgy avultságával közvetlen ok-okozati viszonyban bekövetkezett károk megtérítésére az egyébként irányadó szabályok alkalmazandók, önma- gukban az avultságból eredő következményi károk nem zárhatók ki. Nem vonatkozik ez az elvárás a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karbantartá- sának elmulasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károkra.

6.B.1. Új értéken térítés

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új érté- két téríti meg, ha az a sérült részek pótlásával, javításával nem állítható helyre, vagy a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új álla- potban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.

A káridőponti új érték megállapításának alapja a károso- dottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépíté- sének vagy beszerzésének átlagos költsége.

6.B.2. Javítási (helyreállítási) költség térítése

Ha a sérült részek pótlása és javítása lehetséges, és a

javítás (helyreállítás) várható költsége nem haladná meg a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének, vagy beszerzésének költségét, úgy a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adó nélküli átlagos költségét téríti meg, a jelen biztosítási feltételek I./11.B./b)/b/14. pontban foglaltak alkalmazásával.

6.B.3. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.

6.B.4 A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

6.B.5. A biztosító kizárólag akkor téríti meg a helyiség egész felületének technológiailag indokolt helyreállítási költségét, ha a helyiség

– mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodott,

– mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodott.

6.B.6. Ha a károsodott vagyontárgy technológiai váltás miatt csak korszerűbb megoldással javítható, melyből eredően a vagyontárgy eredeti műszaki paraméte-

reihez képest korszerűbbé válik, akkor a biztosító az

ebből eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.

6.B.7 Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállítása az időközben megváltozott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követelmények miatt nem végezhető el annak eredeti állapotára, akkor a biztosítási összegen belül az előírások változása miatti többletköltséget leg- feljebb az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig téríti meg a biztosító.

6.B.8. A biztosító a károsodott ingósághoz jellemzőiben legközelebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalmazott áraiból kalkulált átlagos beszerzési ára alapján határozza meg az újra beszerzési értéket, amennyiben:

– a károsodott ingóság a II./6.B.1. pontban foglaltak sze- rint nem minősül javíthatónak, de az adott vagyontárgy a hazai kereskedelemben nem kapható, vagy

– a károsodott ingóság a II./6.B.2. pontban foglaltak sze- rint javíthatónak minősül, de – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya, vagy techno- lógiaváltás miatt – javítással nem állítható helyre.

Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridő- ponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság nem a biztosított tulajdonában áll.

6.B.9. A biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 100 000 Ft-ig viseli a kockázatot a biztosítottnak a koc- kázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

6.C. Költségtérítések

6.C.1. Kárenyhítési költségek

A biztosító a biztosítási összeg keretei között megté- ríti a kárenyhítés költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Kárenyhítésnek

minősülnek különösen, de nem kizárólagosan az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás.

Szolgáltatás korlátozás

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költsé- geket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.

6.C.2. Egyéb költségek térítése

A biztosító a biztosítási összegen felül a káridőponti épü- letbiztosítási összeg 5%-a erejéig megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt, kár- enyhítésnek nem minősülő

– bontás,

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, és elszállítás,

– tervezés és hatósági engedélyezés,

– helyreállítást követő egyszeri takarítás költségeit.

Szolgáltatás korlátozás

Az 5%-os térítési határ valamennyi Egyéb költségre együttesen vonatkozik.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költsé- geket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.

6.C.3. Ideiglenes lakás bérleti díjának térítése

Ha valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakás, illetve lakóépület lakhatatlan, a biztosító a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, megtéríti

a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is legfeljebb 300 000 Ft-ig, azaz háromszázezer forintig.

A biztosított lakás, illetve lakóépület lakhatatlannak akkor tekinthető, ha annak állapota – biztosítási esemény következtében – az épület állékonyságát, az életet vagy a közbiztonságot veszélyezteti. A lakhatatlanság tényét a biztosító kárszakértője rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv- ben. Ha a kárszakértő által a lakhatatlanság ténye nem állapítható meg, vagy az ügyfél nem ért egyet a kárszak- értő azon megállapításával, hogy az épület nem lakha-

tatlan, akkor a területileg illetékes építésügyi hatóságnak/ kormányhivatalnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 47. § szerinti eljárásban kiadott igazolása szükséges e körben.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

Szolgáltatás betöréses lopással okozott károk esetén A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként

– a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül

– a károsodott vagyonrészre, illetve a vagyonrészen belüli vagyonrészre vonatkozó részlimitösszegig téríti meg a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg ere- jéig.

A szolgáltatási limitösszegeket a jelen biztosítási feltéte- lek III. pontja tartalmazza.

A káridőponti védettségi szint meghatározása a beha- tolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

III. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok ‌

Az értéktárgy kiegészítő biztosítás esetében alkalmazott minimum-limitek: az Alapcsomagban vállalt 200 ezer

Ft limit feletti értéktárgy összeg esetében a biztosító az Értéktárgy kiegészítő biztosításában minimum az alábbi limiteket nyújtja a betöréses lopás valamint rablás bizto- sítási esemény vonatkozásában a káridőponti védettségi szinttől függően:

Védelmi szint

Elektronikai jelzőrendszerrel

Elektronikai jelzőrendszer nélkül

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

– az energiaellátást két – egymástól független, kölcsön- hatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa

Megerősített mechanika

Minimális (alap) mechanika

1 000 000 Ft 500 000 Ft

500 000 Ft 200 000 Ft

(felügyelet nélküli esetben),

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a szemé-

Az Alapcsomagban vállalt Háztartási ingóságok vagyoncsoport esetében a biztosító az alábbi limiteket nyújtja a betöréses lopás biztosítási esemény vonatkozá- sában a káridőponti védettségi szinttől függően:

Védelmi szint

Elektronikai jelzőrendszerrel

Elektronikai jelzőrendszer nélkül

lyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni,

– négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másod- perc idő állhat rendelkezésre,

– hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mecha- nikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön

Megerősített mechanika

Minimális (alap) mechanika

3 000 000 Ft 1 000 000 Ft

1 000 000 Ft 300 000 Ft

elhelyezésre,

– a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang -, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte

Elektronikai jelzőrendszer követelményei

Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelző- rendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

– a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

– a központi egység vagy kezelő jelezze a ki – és bekap- csolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a sza- botázsvonalon is,

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működő- képesek,

– élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló – berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karban- tartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rend- szer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, köz- lekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

– a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm -es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel ren- delkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, válta- kozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

– az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.

Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szak- hatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.

A minimális (alap) mechanikai és megerősített mechanikai védelem követelményei:

	Minimális (alap) mechanikai védelem	Megerősített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6-10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősí- tésű) vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min. III. kat)
Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának megfelelően rögzített
Ajtólap anyaga	Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólap rögzítése	Tetszőleges forgópánt	3 db forgópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága		300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszőleges	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét		Szükséges
Zárfogadó ellenlemez	Tetszőleges	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100x300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm-enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen falazatba erősítve

IV. Záradékok ‌‌‌

Általános záradékok

ETE Allianz Összhang Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Allianz Ügyfélportál szerződéssel rendelkezik.

EMA A biztosító a vonatkozó jogszabályok alapján, az Allianz általános szerződési feltételének megfele- lően, a biztosítási szerződés megkötésével, kezelé- sével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoz- tatást vagy nyilatkozatot (beleértve különösen

a indexértesítő levél, kötvény, számla/számviteli bizonylat megküldését) elektronikusan bocsátja a szerződő rendelkezésére, melyről a szerződőt az általa megadott e-mail címen értesíti. A bizto- sító nem vállal felelősséget a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes

működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.

XXX A biztosító az Allianz általános szerződési felté- telének megfelelően a biztosítási szerződés megkö- tésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumo- kat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg a szerződő részére.

DJT A szerződés díjfizetése Díjnet rendszeren keresztül történik.

VIR Az ajánlat felvétele nem a kockázatviselés helyén történt.

Engedményezésre, zálogjog bejegyzésre vonatkozó záradékok

VJE Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal, mint engedményezővel kötött szerző- désben (illetve az engedményező csatolt nyilatko- zatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.

VJZ A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

ZLG A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában fog- laltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintéze- tet – a biztosított vagyontárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg.

V. Fogalmak ‌‌

1. Biztosítási fogalmak

Biztosítási esemény: Véletlenül, váratlanul és előre nem láthatóan bekövetkező esemény.

Épület: Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetéssel összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Épületberendezések, épülettartozékok: A biztosított épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezések, szerelvények.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

– az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló és falcsa- tornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkola- tok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkeze- teikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működte- tésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berende- zéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szek- rény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

– az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világí- tóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, bojler, vízmelegítő és szauna, központi szünetmentes tápegység;

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. kazá- nok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);

– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szol- gáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó-berendezésekkel, szerelvényekkel, szivaty- tyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések;

– riasztó- és megfigyelőrendszerek /központok, kamerák;

falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,

– napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk.

Nem tartoznak ebbe a körbe az energia megtakarítást eredményező berendezések, felszerelések, így például – napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk kivételével – az esővíz hasznosítást alkalmazó berendezések, geotermikus kutak és berendezéseik, szélerőművek, illetve szélturbi- nák, éjszakai melegvíz előállítást végző berendezések, fűtésoptimalizálást segítő berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerő szellőztető készülék) épületen kívüli egysé- gei és vezetékei az épület határoló falazatán belüli csatla- kozásig.

Melléképület: Kiegészítő funkciókat ellátó – nem életvi- telszerű tartózkodást biztosító – a kockázatviselés helyén önállóan létesített épület.

Helyiség: A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

Építmény: Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, rendel- tetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan hely- hez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoz- tatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatviselési – külön díj nélkül – az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.

Gépjármű-tartozék:

– a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátartozó felnigarnitúra (gépjárműven- ként legfeljebb 1-1 készlet),

– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,

– a biztonsági gyermekülés (gépjárművenként legfeljebb 4 darab),

– a hólánc,

– a tetőcsomag- és síbox-tartó (gépjárművenként legfel- jebb 1-1 darab),

– a síléc- és snowboard-tartó (gépjárművenként legfel- jebb 2-2 darab)

– a gépjárműre szerelhető kerékpártartó (gépjárműven- ként legfeljebb 4 kerékpár szállítására alkalmas kivitel- ben).

Gyűjtemény: Azoknak a vagyontárgyaknak a csoportja, amelyek egyediségüknél fogva kiemelt értéket képvisel- nek.

Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, ser- tés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.

Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.‌

Közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Hozzátartozó: A közeli hozzátartozó, az élettárs és a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér

házastársa; az élettárs, bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona.

Légijármű: Bármely szerkezet, amelynek légkörben mara- dása a levegővel olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.

Vízi jármű: A jogszabály alapján nyilvántartásba vételre kötelezett, vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagép- nek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minő- sülő – úszólétesítmény.

Úszólétesítmény: Vízi közlekedésre, vízen való munka- végzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.

Kerékpár: Olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300W teljesítményű motor segíti.

Terrorcselekmény/terrorista cselekmény: Bármely erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materi- ális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Vállalkozás eszközei: Gépek, berendezések, felszerelések, áruk, készletek és termékek együttesen.

2. Vagyonvédelmi fogalmak:

Aktív zárási pont: Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitó- záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

Be- és kifeszítés elleni védelem: Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb záráspontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

Biztonsági üvegek: Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerke- zetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A), illetve

„áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.

Biztonsági zár: Biztonsági zárnak minősül a tartószerkeze- tével együtt, a Xxxxxx által ajánlott (régebben minősített) biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzár- ral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszár- ral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minő- sített.

Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

Dolog elleni erőszak: Az elvétel fizikai akadályának leküz- dését szolgáló, dologra irányuló rendeltetésellenes ráha- tás, különösen, de nem kizárólagosan: helyiségbe történő erőszakos behatolás, pl. ajtóbetörés, fal- vagy tetőbontás, ablakbetörés, az ablak kívülről történő benyomása.

Finomnyitás elleni védelem: Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.

Fúrás elleni védelem: Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

Kiemelés elleni védelem: Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanér- ról való leemelését.

Lezárt helyiség: Xxxxxxxx határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelmé- nyeket kielégítik:

– a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

– a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm -es, hagyományos kisméretű

– tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

Önálló zárási pont: Önálló zárási pontnak csak az egy- mástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (retesz- vasak) tekinthetők.

Passzív zárási pont: Idetartoznak mindazok a zárást biz- tosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

Reteszelési mélység: A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.

Reteszhúzás elleni védelem: A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó vagy elfordítós rigli) ellenállnak

a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

Törés elleni védelem: Letörés ellen védett a hengerzárbe- tét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében

– ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak ron- csolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

Vagyonvédelmi fóliák: Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső oldalára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörése- kor egyben tartják.

Záráspontosság: Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtó- keret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

Allianz Hungária Zrt.

+36 (1/20/30/70) 000-0-000

xxxxxxxx.xxx/xxxxxxx.xx

AHB-12730/4

ALLIANZ. HU

Document Metadata

Table of Contents

ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Document Metadata