TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

Tájékoztatás a Teljes Költség Mutatóról 3

Adózási tájékoztató 4

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések 6

2) Biztosítási esemény 6

3) Fogalmak 6

4) A szerződés létrejötte 7

5) Közlési kötelezettség 8

6) A biztosítás tartama 8

7) A biztosító szolgáltatása 9

8) Várakozási idő 9

9) Díjfizetés 9

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás) 10

11) Többlethozam 11

12) Visszavásárlás 11

13) Díjmentes leszállítás 11

14) Kötvénykölcsön 11

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 11

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok 11

17) A biztosító mentesülése 12

18) Kockázatkizárások 12

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség 13

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 14

21) A biztosítási szerződés megszűnése 18

22) Egyéb rendelkezések 19

23) A biztosító legfontosabb adatai 20

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések 21

2) Biztosítási esemény 21

3) Fogalmak 21

4) A biztosító szolgáltatása 22

5) A biztosítási díj felülvizsgálata és módosítása 22

6) A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok 22

7) A biztosító mentesülése 23

8) Kockázatkizárások 23

9) A biztosítási szerződés megszűnése 23

10) Egyéb rendelkezések 24

1. számú melléklet: A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokának megállapítása 25

2. számú melléklet: A műtétek és beavatkozások besorolása (kivonat) 26

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések 27

2) Biztosítási esemény 27

3) Fogalmak 27

4) A biztosítás tartama 29

5) A biztosító szolgáltatása 29

6) Díjfizetés 30

7) Kockázati díj 31

8) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció) 31

9) Díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége 32

10) Értékkövetés 32

11) Visszavásárlás 32

12) Részleges visszavásárlás 33

13) Rendszeres pénzkivonás 33

14) Díjfizetés szüneteltetése 33

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása, megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása 34

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása 36

17) Eszközalap-váltás 36

18) Rendszeres, eseti biztosítási díjak átirányítása 36

19) A biztosítás megszűnése 37

20) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése 37

21) Egyéb rendelkezések 37

1. számú melléklet: Kondíciós lista 39

2. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája 43

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai 43

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok 45

A. jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői 52

B. jelű melléklet: Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása 53

Érvényes: 2014. március 1-től

C. jelű melléklet: Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok 54

X. xxxx melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfólió-kezelők bemutatása 55

E. jelű melléklet: Értékelési Szabályzat 55

3. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat 57

4. számú melléklet: Kockázati díj 57

5. számú melléklet: A Pannónia Navigátor Szolgáltatás Szerződési Feltételei 58

1) Fogalmak 58

2) A Pannónia Navigátor szolgáltatás működése 58

6. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei 61

1) A szolgáltatás meghatározása 61

2) A szolgáltatás igénylése 61

3) A szolgáltatás működése 61

A Pannónia Halál Esetére Szóló Díjátvállalási Kiegészítő Biztosítás és a Pannónia Euró Alapú Halál Esetére Szóló Díjátvállalási Kiegészítő Biztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések 62

2) Biztosítási esemény 62

3) Fogalmak 62

4) A biztosítás tartama 62

5) A biztosító szolgáltatása 62

6) Várakozási idő 63

7) Díjfizetés 63

8) Értékkövetés 63

9) A biztosítás megszűnése 63

10) Kockázatkizárások 63

11) Egyéb rendelkezések 64

A Best Doctors® Kiegészítő Egészségbiztosítás és a Best Doctors® Euró Alapú Kiegészítő Egészségbiztosítás Különös Feltételei

1) Bevezető rendelkezések 65

2) Definíciók 65

3) Biztosítási esemény 67

4) A biztosító szolgáltatása 68

5) Egészségi kockázatelbírálás, közlési kötelezettség, változás-bejelentési kötelezettség 68

6) A külföldi gyógykezelési szolgáltatás keretében fedezett orvosi beavatkozások 68

7) A külföldi gyógykezelési szolgáltatás keretében fedezett költségek, kiadások 68

8) Kockázatkizárások 70

9) A biztosítás tartama 72

10) Díjfizetés 72

11) A biztosított kárenyhítési kötelezettsége 72

12) Kárfolyamat 73

13) Megtérítési igény 74

14) A biztosítási díj és a térítési összeghatárok felülvizsgálata és módosítása 74

15) Jogi nyilatkozat 74

16) A biztosítás megszűnése 74

17) Egyéb rendelkezések 75

1. számú melléklet 75

1) A külföldi gyógykezelési szolgáltatáshoz rendelt térítési összeghatárok 75

2) Best Doctors Egészségvonal: x00-00-00-00-00 75

2. számú melléklet: Kiterjesztett szolgáltatások szerződési feltételei 76

1) Kiterjesztett InterConsultation (második orvosi szakvélemény) szolgáltatás 76

2) Kiterjesztett FindBestCare szolgáltatás 76

Tájékoztatás a Teljes Költség Mutatóról

TÁJÉKOZTATÁS A TELJES KÖLTSÉG MUTATÓRÓL

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások

körébe tartozik, ahol a Biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Xxx, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy ér- téktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költség- mentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált

befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A Biztosított kora és a díjfizetés módja:

• A Biztosított egy 35 éves személy, aki

• 1 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

• 250 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díj- fizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet vagy balesetbiztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek a konkrét termékre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak).

• Jelen Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a kö- vetkezőek:

• haláleseti biztosítási összeg: a garantált biztosítási összeg (a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb tízszerese lehet, de belépéskor 16-55 éves biztosított esetén maximum 10 millió Ft, illetve belépéskor 56-60 éves biztosított esetén maximum 5 millió Ft) és a rendszeres biztosítási díjak megtakarításra szolgáló részeinek aktuális értéke kö- zül a magasabb. A TKM kiszámítása során a biztosító a minimális, háromszoros szorzót vette figyelembe.

A biztosítás időtartama

• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében a fenti számítási mód annyiban tér el, hogy a biztosító 45-50-55 éves biztosí- tottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10 éves biztosítási időtartamokkal. Ez a számítási mód azáltal, hogy figye- lembe veszi a kérdéses termék speciális tulajdonságát, – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – pontosabb tájékoztatást nyújt az ügyfelek számára.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött termékben eszközölte. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen rendszeres díjfizetésű Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás TKM értéke:

Biztosítási tartam Díjfizetési tartam	10 év	15 év	20 év
minimális	4,92%-6,00%	3,42%-4,48%	3,11%-4,17%
maximális	4,92%-6,00%	3,14%-4,19%	2,69%-3,74%

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén ér- tendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konk- rét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött élet- biztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet

jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

P0118NY1561/02

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapo- zott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2014. március 1.

3

ADÓZÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Jelen tájékoztató a 2014. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján készült, így érte- lemszerűen az ezt követően bekövetkező változásokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződést érintő valamennyi adó- szabályt. Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Gazdasági társaságok az őket érintő speciális adózási szabályokról a biztosító webhelyén (www. xxxxxxxxxxx.xx) elérhető „Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére” című do- kumentumból tájékozódhatnak.

I. Adómentes biztosítói teljesítés

Személybiztosítási szerződés haláleseti kifizetése, valamint balesetbiztosítási, betegségbiztosítási (egész- ségbiztosítási) és nyugdíjbiztosítási szolgáltatása minden esetben a magánszemély adómentes bevétele.

II. Kamatjövedelem adózása

Adóköteles a biztosító szolgáltatása az életbiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amely nem minősül haláleseti kifizetésnek, rokkantsági, balesetbiztosítási, illetve betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak. A biztosító teljesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél kamatadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget keletkeztet.

A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 16%-a, míg az egészségügyi hozzájárulás mértéke a kamatjövedelem 6%-a.

A kamatjövedelem után a kamatadót és az egészségügyi hozzájárulást a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a kamatadót és az egészségügyi hozzájárulást a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak. A levont kamatadóról és az egészségügyi hozzájárulásról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása megtörtént, vagy kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.

Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere:

• Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 3. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

• Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 6. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

• ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és a biztosító azt a díjtartalékkal együtt nem elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Elkülönített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekintendő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell a szerződés létrejöttének időpontjaként figyelembe venni.

• ha a rendszeres díjak növelésének mértéke meghaladja a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

P0000NY1112/05

Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

III. Nyugdíjbiztosítási adókedvezmény

A magánszemély adóbevallásban tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a szerződőként befizetett nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékának, de az adóévben legfeljebb 130 ezer forintnak az átutalásáról, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Ezen új kedvezmény kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után vehető igénybe.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiállított igazolás alapján tehet a magánszemély. Az adókedvezményt az adóhatóság a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti. Az így átutalt összegek alapján megképzett szolgáltatás a nyugdíjszolgáltatás kedvezményezettjét, kizárólag a nyugdíjbiztosítás valamely biztosítási eseményének bekövetkezése esetén, a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor illeti meg.

A teljes tartam alatt nyugdíjbiztosítási adókedvezményként a biztosítóhoz átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás biztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító állapítja meg, a magánszemély részére kifizetett összegből

– ha van ilyen – levonja, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg ezt az összeget biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak, és a visszafizetési kötelezettségről igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

Alkalmazandó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Budapest, 2014. január 1.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések

a) Xxxxx feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek életbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosítási szerződésben megjelölt időpont elérése.

3) Fogalmak

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 22) i) pont szerinti 30 napos felmondása esetén a

22) j) pont alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

b) baleset: az emberi szervezetet ért, a biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkező külső behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüg- gésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmenti, vagy állandósult testi egészségkárosodást hoz létre.

c) biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

d) biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.

e) biztosítási évforduló: minden évnek a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja. Ha egy évben nincs ilyen nap, akkor az adott hónap utolsó napja.

f) biztosítási időszak: a díjfizetés gyakoriságával megegyező időszak.

g) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezmé- nyezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve – a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

h) biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a biztosítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.

i) díjfizetési időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja.

j) életbiztosítási díjtartalék: a biztosító a befizetett biztosítási díjból a jövőbeni kötelezettségei teljesítése érdekében díjtartalékot képez a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A biztosító a díjtartalék mindenkori összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és befekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi az alapját a mindenkori visszavásárlási összegnek, díjmentesen leszállított biztosítási összegnek és a technikai kamat felett elért befektetési hozamból jóváírt többlethozamnak.

k) halmozott biztosítási összeg: a jelen ajánlat biztosítottjára a biztosítóval megkötött valamennyi életbizto- sítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak, továbbá a jelen ajánlaton megjelölt biztosítási szolgáltatásoknak az összege. Jelen rendelkezéstől a biztosító oly módon jogosult eltérni, hogy a halmozott biztosítási összeg alapjául szolgáló egyes biztosítási szolgáltatások beszámításától eltekinthet.

P0000NY1030/20

l) hónapforduló: egy adott naptári hónapnak a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja, ha nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja.

m) kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek ki, továbbá a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez, megváltoztatásához és a kijelölés visszavonásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisí- tették és új kötvényt állítottak ki. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

n) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0 órája, amennyiben a szerződő az ajánlat- tételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

o) kockázatviselés vége: az a nap, ameddig a biztosító kockázatviselése tart. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási eseményekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.

p) szerződő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban: személy), aki a biztosítás megkötésére az ajánlatot teszi és aki az ajánlat elfogadása esetén a biztosítást megköti és a biztosítási díjat fizeti.

q) technikai kamat: az a kamat, amellyel a biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál.

r) ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

4) A szerződés létrejötte

a) A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával, írásban jön létre.

b) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételétől számított 16. napon jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges hatállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosító képviselője átvette. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvényt) kiállítani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

c) Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

d) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

e) A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes.

f) A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötele- zettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, fedezetet igazoló dokumentumban egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

g) Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

h) A biztosító jogosult a biztosított egészségi állapotával, szabadidős tevékenységével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket feltenni, a halmozott biztosítási összeg és a biztosított belépési kora függvényében orvosi vizsgálatot

előírni a kockázat felmérése érdekében. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

i) A biztosító az orvosi vizsgálat teljes költségét a szerződőre terheli és a befizetett díj orvosi vizsgálat költségével csökkentett értékét fizeti vissza a szerződő részére, ha a szerződő az ajánlat elbírálásához szükséges orvosi vizsgálat megkezdése után:

• a szerződés megkötésétől elxxx,

• az ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) kifogásolja,

• a biztosító felhívása ellenére az ajánlat hiányosságait nem pótolja és a biztosító az ajánlatot elutasítja.

5) Közlési kötelezettség

a) A belépési kor helytelen bevallása esetén a biztosító a szolgáltatását a tényleges belépési kornak megfelelően nyújtja, illetve a szolgáltatás összegéből levonva érvényesíti a tényleges kor alkalmazása miatt felmerülő többlet- költségeket. Ha a tényleges kor alapján többlet díjfizetés keletkezett, azt a biztosító a szolgáltatással, illetve kifizetéssel egyidejűleg kamatmentesen visszafizeti. Ha a tényleges belépési kor alapján a biztosítást nem lehetett volna megkötni, úgy a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó, alábbi pontokban részletezett rendelkezé- seket kell alkalmazni.

b) A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

c) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

d) A szerződő és a biztosított köteles a biztosító számára lehetővé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok, körülmények ellenőrzését. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

e) A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

f) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illetve a biztosított tartam közbeni belépésétől az adott biztosítottal kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

g) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a közlési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

h) A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

j) Ha a biztosító a szerződéskötést vagy a biztosított tartam közbeni belépését követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor, illetve a biztosított belépésekor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében, illetve a biztosított belépésétől számított első 5 évben gyakorolhatja.

k) A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg a biztosítási szerződéssel kapcsolatban írásban felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempont- jából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Továbbá a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a biztosított felmentést ad az orvosi titoktartás alól a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkra nézve minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelni fogják, és felhatalmazza a biztosítót, hogy ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

l) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés különös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

6) A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra jön létre. A biztosítás tartama lehet határozott, vagy a biztosított élete végéig szóló. A biztosítás tartamát az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.

7) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt. Haláleseti, vagy elérési szolgáltatás esetén a biztosító a feltételekben rögzített biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosult kedvezményezettnek.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombináció- jaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.

d) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

e) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

f) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

8) Várakozási idő

a) A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító 6 havi várakozási időt köt ki, amely a kockázatviselés napjától kezdődik.

b) Ha a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat fizeti vissza a szerződő részére, egyéb kifizetést a biztosító nem teljesít. Ennek során a biztosító a befizetett biztosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli.

c) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset következménye.

d) Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új biztosított vonatkozá- sában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll.

9) Díjfizetés

a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő.

b) A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri, illetve rendszeres. A rendszeres éves díj részletekben is fizethető, amennyiben az adott termék különös feltételei megengedik. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvezményt adhat. A díjkedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza, amelyet a biztosító a tartam során módosíthat.

c) A díjfizetés módját és gyakoriságát a szerződő a biztosítás tartama során bármikor megváltoztathatja. A díjfizetési gyakoriság módosításának az a feltétele, hogy a biztosítási évforduló a módosítás után is biztosítási időszak kezdete legyen. A díjfizetési gyakoriság csak a jövőre nézve módosítható, a módosításra vonatkozó nyilatkozatnak legkésőbb a következő díj esedékességét megelőző 15. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz.

d) Az egyszeri biztosítási díj és az első rendszeres biztosítási díj, valamint az azokkal együtt befizetett eseti biztosítási díj ajánlattételkor esedékes, amelyet, mint díjelőleget a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéig kamatmentes előlegként kezel. Ha a biztosítási szerződés létrejön, az előleget a biztosító biztosítási díjként számítja be. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget visszautalja a szerződő részére. Minden további rendszeres díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

e) A biztosítás kezdeti díját a biztosított kockázati sajátosságainak figyelembe vételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogosult módosítani a kezdeti biztosítási díjat az egészségi kockázatelbírálás eredményétől függően. A biztosítás kezdeti díját és a biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.

f) A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási szerződés megszűnésével járó biztosítási esemény bekövetkezett. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

g) Amennyiben a Különös Fexxxxxxxx xegengedik, a szerződőnek lehetősége van mind az egyszeri, mind a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

h) A díjfizetési időszakon túli díjfizetéssel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító a biztosítási szolgáltatással, kifizetéssel egyidejűleg, illetve a szerződő bejelentésére 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

i) Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfelelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának (UniCredit Bank Hungary Zrt., székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér

5-6., továbbiakban: bank) mindenkori kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.

j) A szerződő a rendszeres, illetve az eseti biztosítási díjakat egyedi átutalással forintban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001-00000024-98060007 számú forint bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000 –, euróban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001-00000024-98060038 számú euró bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000- 0000-0000-0000-0000 – fizetheti be. Az UniCredit Bank Hungary Zrt. nemzetközi bankazonosító SWIFT kódja XXXXXXXX.

k) Amennyiben a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosító a következők szerint állapítja meg a fizetendő díjat. Csoportos beszedés esetén a biztosító által elvárt díj az esedékes díj 105 százalékának és befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén az eseti díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális értékének, hagyományos életbiztosítás esetén az egyéni számla aktuális egyenlegének a különbsége, de legalább az esedékes biztosítási díj. A fizetendő díjat az elvárt díj alapján, a bank által a csoportos beszedés kezdeményezésének napján közzétett deviza eladási árfolyam figyelembe vételével határozza meg a biztosító. A csoportos beszedés eredményeként beérkezett pénzösszeg az i) pontban leírtak szerint kerül átváltásra a szerződés devizanemének megfelelő devizára, illetve kerül jóváírásra a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára. A biztosító ezt az összeget tekinti megfizetett biztosítási díjnak.

Átutalás esetén a szerződőnek az esedékes biztosítási díj 105 százalékának megfelelő díjat kell utalnia a biztosító befizetés devizanemének megfelelő számlájára.

A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

l) Amennyiben a fentiek alapján a szerződésre beérkezett biztosítási díj magasabb, mint az elvárt biztosítási díj, a biztosító a beérkezett biztosítási díj teljes összegét jóváírja a szerződésen.

m) Amennyiben a szerződő által az első biztosítási díj kiegyenlítése céljából befizetett díj nagysága eltér a szerződés esedékes díjától, azonban az eltérés nem haladja meg a 300 forintot (eurós szerződés esetén 1 eurót), úgy a biztosító az első biztosítási díjat kiegyenlítettnek tekinti, vagyis díjtöbblet esetén eltekint a többlet visszafizetésétől, hiány esetén pedig eltekint a hiányzó összeg érvényesítésétől.

n) Amennyiben a szerződő (ez első rendszeres díj esetétől eltekintve) az esedékes díjnál nagyobb összeget fizet be:

• és amennyiben a főbiztosítás szerződési feltételei alapján a szerződésen lehetőség van eseti díjak fizetésére, úgy a többlet az eseti befizetések számláján kerül elszámolásra.

• és amennyiben a főbiztosítás NEM ad lehetőséget eseti díjak fizetésére, úgy a biztosító a több- letet egy függő számlán számolja el. A függő számlán lévő összeget a biztosító évente egyszer kifizeti a szerződőnek, ha a függő számla egyenlege meghaladja az 1000 forintos (eurós szerző- dés esetén 5 eurós) limitet.

o) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizette meg, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító az esedékességtől számított 90 napig viseli a kockázatot. A biztosító

– a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Ha a szerződő a póthatáridő időpontjáig (az esedékességet követő 90. napig) díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosítási szerződés az esedékességet követő 90. napon megszűnik. Ha a különös feltételek a szerződés díjmentes leszállítására, vagy a díjfizetés szüneteltetésére adnak lehetőséget, akkor a biztosító az esedékességtől számított 90 napon túl is viseli a kockázatot: a szerződés díjmentessé válik, illetve díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül, s a biztosító kockázatviselése a különös feltételekben rögzített biztosítási összeggel marad fenn.

p) A teljes biztosítási időszakra jutó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti, ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás)

a) Az elmaradt biztosítási díj esedékességét követő 240 napon belül a szerződő írásban kérheti a szerződés újra érvénybe helyezését (reaktiválását), amennyiben a szerződés a rendszeres biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt szűnt meg.

b) A reaktiválás feltétele a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összegnek és a biztosító által a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a visszavásárlási értékből levont, kifizetést terhelő közterheknek az összege), az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését.

c) A biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik és az esetlegesen időközben megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

d) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 240 napon túl kéri a szerződés reaktiválását, a biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a szerződő új szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. 240 napon túl szerződést, illetve díjmentesített szerződést reaktiválni nem lehet.

e) A szerződés reaktiválására a szerződőnek a biztosítás tartama alatt legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

f) A biztosító a szerződő reaktiválási kérelmét indoklás nélkül elutasíthatja.

11) Többlethozam

a) A biztosító az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért befektetési hozam technikai kamat feletti részének, azaz a többlethozamnak legalább 80 százalékát a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottaknak jóváírja.

b) A többlethozam jóváírására naptári évenként egyszer, a tárgy naptári évet követő év május 31-ig kerül sor, a jóváíráskor élő szerződéseken, azok tárgy naptári év végén aktuális tartalékai alapján.

c) A biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosítási szerződés megszűnésével járó kifizetésig jóváírt többlethozamot a biztosító az arra jogosultnak az egyéb kifizetéssel együtt fizeti ki. Ha a kifizetésig nem történt meg a visszajuttatott többlethozam jóváírása, úgy az ezen szerződés után járó többlethozamot is a jóváíráskor élő szerződéseken írja jóvá a biztosító.

12) Visszavásárlás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására.

Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 8 napon belül esedékes.

13) Díjmentes leszállítás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének díjmentes leszállítására. Ebben az esetben a szerződés további díjfizetési kötelezettség nélkül, csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. Többlethozam jóváírásra a díjmentesen leszállított szerződések biztosítottja is jogosult.

14) Kötvénykölcsön

Egyes különös szerződési feltételek szerint a biztosító a szerződésben felhalmozott díjtartalék fedezete mellett kölcsönt nyújthat a szerződő, vagy a szerződő beleegyezésével a biztosított részére. A kötvénykölcsön nyújtására a szerződésre vonatkozó különös feltételek szerint kerülhet sor.

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok

A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez a következő iratokat kérheti:

• biztosítási kötvény, az utolsó biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum,

• kedvezményezett személyazonosságát igazoló dokumentum,

• elérési szolgáltatás esetén a biztosított életben létét igazoló okirat,

• halotti anyakönyvi kivonat másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• boncjegyzőkönyv másolata,

• halotti epikrízis,

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása,

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata,

• kiskorú örökös esetén (jogerős hagyatékátadó végzés szerinti) gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámha- tósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot,

• rendőrségi jegyzőkönyv másolata,

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata,

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről,

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata,

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt,

• az első orvosi ellátás dokumentumainak másolata,

• az első ellátástól a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (keze- lések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet, MRI vizsgálat eredménye, CT vizsgálat eredménye, szövettani vizsgálat eredménye), kórházi zárójelentések másolata,

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata,

• kórházi zárójelentés, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• műtéti napló másolata,

• szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során,

• orvosi nyilatkozat – a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával,

• ambuláns lap, orvosi dokumentumok másolata,

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák,

• gondnokságot kirendelő határozat másolata,

• igazolvány sportolói tagságról,

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata,

• azon további nyilatkozatok, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a szolgáltatás teljesítésének feltéte- leként meghatároznak,

• idegennyelvű iratok esetén azok fordítása.

Azon iratok beszerzésének költségei, amelyek a bekérhető iratok listájában szerepelnek, s a biztosító a káresemény tisztázásához bekéri őket, a kedvezményezettet terhelik.

Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja. Ezen egyéb iratok beszerzésének, esetleges magyar nyelvre fordításának költségei a kedvezményezettet terhelik.

Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvez- ményezettet terheli.

17) A biztosító mentesülése

a) A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében veszítette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örökösét illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet.

b) A biztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerző- déskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el. 2014. március 15-én vagy ezt követően aláírt ajánlatok esetében a biztosító nem a díjtartalékot, hanem a visszavásárlási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek.

18) Kockázatkizárások

a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre:

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati össze- függésben bekövetkező eseményekre,

• a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági enge- dély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is,

• bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre,

• harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben, forrada- lomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekede-

tében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre,

• az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést,

• a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

b) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben, országos, nemzetközi, illetve szervezett amatőr sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be, ideértve az országos és nemzetközi sportversenyen nézőként való részvételt, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt.

c) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárművön utazik, de a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

d) A károsult közrehatása, vagy szándékossága, felelőtlen magatartása miatt bekövetkező balesetekre (ideértve a tudatmódosító szer hatása alatt elszenvedett balesetet) a biztosító nem vállal kockázatot.

e) A biztosító kizárja az olyan baleseteket, amelyek rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fertőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés.

f) A biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségek, ezek gyógyítása (gyógyszeres, műtéti, sugár stb.), illetve tartós, szükséges megfigyelése, gondozása, rendszeres ellenőrzése vonatkozásában a biztosító nem vállal kockázatot.

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség

a) A szerződő és a biztosított köteles személyi adatainak (pl. lakcímének) módosulását, továbbá a biztosító kockázatvállalása szempontjából valamennyi lényeges körülmény változását (különösen foglalkozásának és sporttevékenységeinek változását) 5 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni. Lényeges körülmény az, amire a biztosító a szerződéskötéskor az ajánlatban, az egészségi nyilatkozatban és az orvosi vizsgálat során írásban kérdést tett fel.

b) Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot követel meg, a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azokat írásban nyújtották be a biztosító szervezeti egységéhez (1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.). Abban az esetben, ha az adott jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály nem írja elő az írásbeliség követel- ményét, akkor az arra jogosult által aláírt papír alapú dokumentum szkennelt változatát tartalmazó elektronikus levél beérkezése pótolja az írásbeli benyújtást.

c) Minden jognyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosító szervezeti egységéhez (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.)

beérkezett.

d) A változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A változásbejelentési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a változásbejelentési kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változá- sáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmond- hatja. Egészségbiztosítási szerződések esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, az ebből eredő jogokat a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól számított első 5 évben gyakorolhatja.

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható

természetes személy.

Különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

A biztosító az ügyfelek adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján kezeli, és ez alapján végeztet más szolgáltatókkal adatfeldolgozást.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit.”) értelmében az ügyfél hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatoknak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és biztosításközvetítője a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és biztosításközvetítője köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a Tata Consultancy Services Limited Magyarországi Fióktelepét (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx x. 4-20. B épület; adószám: 21981128-2-43; cégjegyzék szám: 01-17-000295), a FOLD-R Első Magyar Külsőerőforrás Biztosító és Adatfeldolgozó Zrt-t (székhely: 1116 Budapest, Építész u. 26.; adószám: 11866684-2-13; cégjegyzék szám: 13-10-040593) és a Díjbeszedő Holding Zrt-t (székhely: 1119 Budapest, Vahot u. 8.; adószám: 10805246-2-43; cégjegyzék szám: 01-10-042094) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez posta útján történő utalás vagy banki utalás esetén a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A kiszervezett tevékenységet végzők a biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek. Ezen cégek listáját a biztosító a webhelyén teszi közzé.

A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosító saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott.

Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát az alábbi szervek rendelkezésére:

a) a feladatkörében eljáró felügyelet,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,

e) az adóhatóság abban az esetben, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,

g) biztosítóval, a biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításköz- vetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatóság,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv,

k) a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók,

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezet, a Nemzeti Iroda, a levelező, az Információs Központ, a Kártalanítási Szervezet, kárrendezési megbízott és kárképviselő, illetve a károkozó, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó,

q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa,

r) feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásnak részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új

pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása..

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkere- sésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Info tv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Az a)-d) pontokban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások teljesítése során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

A biztosító (a Bit. 161/A. §-nak alkalmazásában: megkereső biztosító) 2015. január 1-től – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (a Bit. 161/A. §-nak alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 161/A. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. A megkeresés során a biztosító a Bit.-nek az alábbi, 161/A-161/C. § rendelkezéseit köteles betartani.

„161/A. § (2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben

meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövet- kezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:

a) a (4) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;

b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és

c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

(7) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(8) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (7) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(10) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

(11) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(12) A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

161/B. § (1) A biztosítók – az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezése és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat 8 napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f ), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

161/C. § (1) A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő minden biztosító megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.”

21) A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

b) a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a szerződés visszavásárlása esetén a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével,

d) a díjesedékességet követő 90 nap elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat és a szerződést még nem lehet díjmentesen leszállítani vagy a díjfizetést szüneteltetni,

e) a közlési, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szerződést a biztosító felmondja, f) a szerződés 22) i) pontja szerinti felmondása esetén,

g) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

h) amennyiben a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe nem lép be.

A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.

Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel. Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.

22) Egyéb rendelkezések

a) Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsem- misüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.

c) A biztosításból származó igények elévülési ideje 5 év.

d) A biztosító a hatályos jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal írásbeli tájékoztatást küld a szerződő részére az életbiztosítási szerződés aktuális szolgáltatási értékéről, a visszavásárlási értékéről és a jóváírt többlet- hozam összegéről.

e) 2014. június 30. napját követően a biztosító jogosult az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egész- ségbiztosítások) esetében a technikai kamatlábat biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni. A technikai kamatláb változtatására csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogsza- bályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

f) A biztosítási szerződés kapcsán alkalmazandó jog Magyarország joga.

g) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél elsőfokon a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Ügyfélszolgálati Irodájához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., telefon: x00-0-0-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fordulhat. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1534 Budapest BKKP Postafiók 777.) gyakorolja.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

• Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777., telefon: 00-0-0000-000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

• Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Buda- pest BKKP Pf.: 172., telefon: 000-0000-000, e-mail: xxx@xxx.xx);

• a szerződési feltételekben megjelölt bíróság.

h) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi per elbírálására a Pp. 30. § (1) bekezdése alapján az általános illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

i) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 4) f) pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

j) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs, kötvényesítési és orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosítá- sokra együttesen beérkezett befizetésekből. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén visszatartott összeg mértéke a biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.

k) A biztosítással összefüggő, legfontosabb adózási szabályok a következők: Az életbiztosítás alapján a jogsza- bályban meghatározott feltételek fennállta esetén adókedvezmények vehetőek igénybe, továbbá a biztosító kifizetéseit kamatadó terhelheti. A gazdasági társaságok által magánszemélyekre kötött életbiztosítások, illetve

ezek visszavásárlásai befolyásolhatják a vállalkozás eredményét, illetve kihatással lehetnek a magánszemélyek jövedelemadózására.

• Az adókedvezményekkel, a kamatadóval, illetve a magánszemélyek jövedelmével kapcsolatos kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló,

• a társasági formában működő szerződők és kedvezményezettek nyereségadózásával kapcsolatos kérdésekben a társasági adóról és osztalékadóról szóló,

• az adók befizetésével és levonásával kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást külön nyomtatvány tartalmazza.

l) A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, megkísérelte kézbesíteni, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.

23) A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.

Levelezési cím: 1502 Budapest, pf. 516.

Forint bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060007 (IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Euró bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060038 (IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): UniCredit Bank Hungary Zrt. (XXXXXXXX)

A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések

a) Jelen feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító) baleset- és egészség- biztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási

Feltételei az irányadók.

c) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény

A biztosított:

• balesetből, illetve betegségből eredő halála,

• balesetből eredő, az 1. számú mellékletben részletezett módon megállapított maradandó funkció károso- dása,

• balesetből vagy betegségből eredő folyamatos, megszakítás nélküli kórházi fekvőbeteg-ellátása, amennyiben az orvos által szükségesnek tartott,

• balesetből vagy betegségből eredően végrehajtott műtéte, amennyiben az orvos által szükségesnek tartott.

3) Fogalmak

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 10) b) pont szerinti 30 napos felmondása esetén az Általános Életbiztosítási Feltételek 22) j) pontja alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

b) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére, illetve egészségi állapotával kapcsolatban a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvez- ményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve – a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban az esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit

– ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képvise- letet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

c) kórház: az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott, fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak. Jelen feltételek alapján nem minősülnek kórháznak – még akkor sem, ha azok kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabi- litációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézmények, az idült és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára fenntartott gyógy- és gondozóintézetek, szociális otthonok, geriátriai krónikus intézetek, ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

d) műtét: minden olyan, orvos által a mindenkori orvosszakmai szabályoknak megfelelően végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás céljából hajtottak végre, és amelynél a beavatkozást végző orvos és intézménye a szükséges hatályos, érvényes engedélyekkel rendelkezik. A biztosító a műtéteket, beavatkozásokat a biztosítási szolgáltatás szempontjából öt – kis, közepes, nagy, kiemelt, kizárt műtétek – kategóriába sorolja be. Jelen feltételek

P0000NY1032/08

2. számú melléklete tartalmaz egy tájékoztató listát az egyes műtétek kategóriákba sorolásáról. A biztosító részletes műtéti listája alapján a biztosító orvosa állapítja meg az adott műtét besorolási kategó- riáját. Amennyiben az adott műtét nem szerepel a biztosító részletes műtéti listájában, és ugyanott kizárásra sem kerül, úgy az adott műtét műtéti besorolása – a műtét jellege és súlyossága alapján – a biztosító orvosának joga. A műtétek WHO kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosítónál tekinthető meg. A biztosító a műtétek kategóriákba sorolását naptári évenként egy alkalommal, legkésőbb május 31-ig felülvizsgálja és a listát a vizsgálatot követően módosítja vagy változatlan tartalommal érvényben hagyja. A módosítások a hatályba lépés

21

Érvényes: 2014. március 1-től

dátumától kezdődően valamennyi, érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális műtéti lista kivonatot (2. számú melléklet) a biztosító a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

4) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, baleseti eredetű maradandó funkció károsodási, baleseti vagy betegségi eredetű kórházi ápolási napi térítést, vagy műtéti térítést, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt, illetve a különös feltételekben meghatározott betegségek esetén a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosító szolgáltatását a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek határozzák meg.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek alapján egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként kérheti. A járadék fizetése a szolgálta- tásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.

d) A biztosító a jelen feltételekre hivatkozással megkötött biztosítási szerződésekben a szerződő által választható biztosítási összegekre korlátozásokat állapíthat meg. Ezeket az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

e) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

f) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

g) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

5) A biztosítási díj felülvizsgálata és módosítása

a) A biztosítási események bekövetkezése valószínűségének változása miatt a biztosító jogosult a szerződés felülvizs- gálatára és az évforduló után esedékessé váló fizetendő biztosítási díj módosítására.

b) A biztosító a díj módosítási szándékáról legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig nem nyilatkozik írásban a díj módosításával kapcsolatban, úgy a szerződés díja a módosítási javaslatnak megfelelően változik. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig a módosító javaslatot írásban elutasítja, kérheti a biztosítási összeg módosítását a díj változatlanul hagyása mellett, illetve a biztosítási évforduló előtti 30. napig a szerződést írásban felmondhatja.

6) A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

a) A biztosított életben léte esetén a biztosító teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

b) Kárbiztosítás esetén a szerződő és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

c) A szerződő és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Ennek megfelelően a betegség első orvosi diagnózisát követően, illetve balesetet követően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás végéig folytatni kell. Továbbá gondoskodnia kell a megfelelő ápolásról és törekednie kell a további biztosítási esemény lehetőség szerinti elhárítására, illetve a bekövetkezett károk enyhítésére. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Ha a biztosított a kárenyhítési kötele- zettségének nem tesz eleget és emiatt a biztosított állapota súlyosbodott, a biztosító mentesül az ilyen jellegű állapot súlyosbodásából eredő szolgáltatási kötelezettség alól. Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, akkor a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá.

d) A biztosított hozzájárul, hogy vitás esetekben a szolgáltatási igény elbírálása érdekében a biztosító az általa megbízott orvosokkal vizsgálatot végeztessen.

e) A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez az Általános Életbiztosítási Feltételek A biztosító teljesítéséhez

szükséges iratok elnevezésű pontjában felsorolt iratokat kérheti. Azon iratok beszerzési költségei, amelyek a bekérhető iratok listájában szerepelnek, s a biztosító a káresemény tisztázásához bekéri őket, a kedvezménye- zettet terhelik. Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja, melyek beszerzési költségei szintén a kedvezményezettet terhelik.

7) A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény:

a) a szerződő, a biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk vagy a kedvezményezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartásával összefüggésben következett be;

b) a szerződéskötést követő 2 éven belüli öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével függ össze, még akkor is, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be.

8) Kockázatkizárások

A biztosító kockázatviselése – amennyiben a Különös Feltételek vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az Általános Életbiztosítási Feltételek Kockázatkizárások elnevezésű pontjában felsorolt esetekre, valamint az alábbi esetekre:

a) az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

b) a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következ- ményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

c) mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

d) kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokkal és kórházi ápolással, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekkel, kórházi ápolásokkal és gyógyító eljárásokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

e) ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;

f) ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult;

g) a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetekre, ideértve a teszttúrákat és a rally és motorcsónak-versenyeket is, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

h) az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

i) a betegség, mint elsődleges ok miatt bekövetkező halálos balesetekre;

j) a biztosított bármely hivatásosként végzett sporttevékenységével és a következő akár szabadidős sporttevékenységével összefüggő eseményekre: búvárkodás, félkezes, illetve nyílt tengeren vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás, sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangá- szat, barlang expedíció, bungee jumping, bázisugrás, műugrás;

k) bányászati tevékenységgel, robbanószerekkel, robbantószerkezetekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben, illetve a következő foglalkozások körében bekövetkezett biztosítási események: robbantómester, cirkuszművész, ipari alpinista, épületek homlokzatának tisztítói, tűzszerész, állatkerti gondozó, ragadozó állatokat tartó, bármely védelmi alakulat különleges egységei (kommandósok is), ács, magasfeszültséggel dolgozó villanyszerelő;

l) a biztosított azon baleseti műtéte, amely ficam műtéti megoldása vagy az ízületek csőtükrö- zéssel végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozása, vagy a funkció szempontjából meghatározó anatómiai képleteket nem érintő lágyrész sérülések műtéti megoldása, illetve olyan ortopéd jellegű műtéti beavatkozás, melynek elvégzésére az adott baleset hívta fel a figyelmet;

m)a biztosítási eseményt előidéző betegség diagnosztizálása előtt, illetve az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva;

n) a bordatöréssel, kéz- és láb-ujjpercek törésével járó balesetekre.

9) A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével a különös feltételekben meghatározott

esetekben,

b) a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó funkció károsodása esetén, illetve ha a biztosított részleges, maradandó funkció károsodásainak összértéke eléri a 100%-ot, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a biztosított különös feltételekben meghatározott betegségének diagnosztizálása esetén, a különös feltételekben meghatározott esetekben,

d) határozott tartamú biztosítás esetén a tartam lejártával, amennyiben nem került sor a tartam meghosszabbítására,

e) a díjesedékességet követő 90 nap elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat,

f) a közlési, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szerződést a biztosító felmondja,

g) a szerződés 10) b) pontja szerinti felmondása esetén.

h) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

A határozatlan időre kötött kárbiztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási határidővel felmondhatják. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott.

Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

10) Egyéb rendelkezések

a) A jelen feltételekre hivatkozással megkötött baleset- és egészségbiztosítási szerződés maradékjoggal, többletho- zammal és többlethozam visszatérítéssel nem rendelkezik, visszavásárolni nem lehet, díjmentes leszállításra nincs lehetőség, a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt, nyereségrészesedésre nem jogosít.

b) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő az Általános Életbiztosítási Feltételek A szerződés létrejötte elnevezésű pontjában meghatá- rozott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződéshez kötött kiegészítő biztosítást, amelyet jelen feltételekre hivatkozással kötött, írásbeli nyilatko- zattal – indoklás nélkül – felmondhatja abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás megkötésére a főbiztosítással egyidejűleg került sor. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

c) A jelen feltételekre hivatkozással megkötött baleset- és egészségbiztosítási szerződés vonatkozásában a szerződőnek eseti díj fizetésére nincs lehetősége.

d) Amennyiben a jelen Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételekre való hivatkozással kötött kiegészítő biztosítást egy már érvényben lévő főbiztosítás biztosítási évfordulójára kötik meg, úgy a kiegészítő biztosítás díja

– mind az első, mind a további rendszeres díj – a főbiztosítás esedékes díjával együtt fizetendő.

1. számú melléklet: A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokának megállapítása

1) A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokát a biztosító orvosa állapítja meg az alábbi táblázat figyelembe vételével. A biztosító orvosának döntése független az illetékes társadalombiztosítási szerv maradandó funkció károsodás mértékére vonatkozó megállapításától, amely tehát nem az össz-szervezeti egészségkárosodás, hanem a lényeges funkciókárosodás mértékét tekinti irányadónak.

2) Ha a maradandó funkció károsodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, azt a biztosító orvosa határozza

meg.

3) Az egy balesetből fakadó különböző sérülések esetén az azok alapján megállapított maradandó funkció károsodási fokok összeadódnak. Egy biztosított vonatkozásában a biztosító legfeljebb a baleseti eredetű, legfeljebb 100%-os maradandó funkció károsodásnak megfelelő szolgáltatást teljesíti.

4) Amennyiben a maradandó funkció károsodás foka véglegesen nem állapítható meg, úgy a biztosító az adott időpontban rendelkezésre álló információk alapján állapítja meg a maradandó funkció károsodás fokát és az alapján teljesíti a szolgáltatást. A maradandó funkció károsodás fokának végleges mértékét legkésőbb a maradandó funkcó károsodást előidéző baleset bekövetkezését követő második év végéig, az akkor rendelkezésre álló információk alapján határozza meg a biztosító orvosa és a biztosító ez alapján teljesít szolgáltatást. Amennyiben a maradandó funkció károsodás végleges mértéke ezt az értéket meghaladja, a biztosító az ebből fakadó szolgáltatás különbö- zetet teljesíti.

Testrészek károsodása	Maradandó funkció károsodás foka
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízület feletti teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízület alatti teljes elvesztése vagy működésképtelensége, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
A domináns felső végtagot ért csonkolás további	5%
Egyik alsó végtag combközép feletti teljes elvesztése vagy működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag lábszárközépig való teljes elvesztése	50%
Egyik lábfej boka szintjében való teljes elvesztése	30%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése	2%
Mindkét szem teljes látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem teljes látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Ha a másik szem látóképességét a biztosítás életbelépése előtt már elvesztette	60%
Mindkét fül teljes hallóképességének elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének elvesztése	15%
Amennyiben a másik fül hallóképességét a biztosítás előtt már elvesztette	45%
Beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Beszédértési készség teljes elvesztése	60%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

2. számú melléklet: A műtétek és beavatkozások besorolása (kivonat)

Ez a melléklet a teljes körű műtéti lista kivonata. A biztosító részletes műtéti listája alapján a biztosító orvosa állapítja meg az adott műtét besorolási kategóriáját. A műtétek részletes listája a biztosítónál tekinthető meg.

A biztosításból kizárt műtétek:

• A nemzőképességet megszüntető (sterilizációs) műtétek

• Kozmetikai és plasztikai műtétek

• Magzaton végzett műtéti beavatkozások

• Mesterséges megtermékenyítés, illetve művi terhességmegszakítás különböző formáival kapcsolatos beavatkozások

• A biztosított veleszületett rendellenességével, illetve a születés körüli időszakban szerzett betegségekkel, állapotokkal, károsodásokkal összefüggő műtétek

• Halasztott műtétek, melyek szükségessége a kockázatviselés kezdete előtt már megállapítható volt, s a műtét szükségességéről a biztosított tudott, vagy tudnia kellett

• Elektromos ingerületkeltő készülékek testbe történő beépítése (implantációja) – például pacemaker

• Artroszkópos (ízületi csőtükrözéses) porc eltávolítás, szalagplasztika, szalagpótlás, ízületi tok bemetszés

• Bőrhegek, bőr idegentestek, ganglionok eltávolítása

• Nyaki borda eltávolítása

• Végtagi visszérműtétek

• Habituális és inveterált ízületi ficamok helyreállítása

• Bütyök, kalapácsujj műtéte

• Veleszületett csípőficam fedett repozíciója

• Korábbi műtét során behelyezett, vagy baleset során szerzett fémanyag eltávolítása

Kis műtétek (4):

• Járomcsont törés nyílt repozíciója

• Combfej megtartó nyomás csökkentő műtét

• Tűződrótos rögzítés

• Petefészek eltávolítása laparoscoppal

• Végbél sipoly műtéti kiirtása

• Endoscopos arcüregműtét

• Arthrodesis, csavarozás

• Achilles tenotomia

• M abductor pollicis in incisioja (Xx Xxxxxxxx kontraktura)

• Aranyér műtét

• Flexor ín varrat kézen

• Repositio, csípő műtéti

Közepes műtétek (3):

• Csipőlapát törés rögzítése (lemez, csavar)

• Combfej resectio

• KFI lemezelés

• DHS synthesis

• Ender szegezés

• Xxxxxxxx ín szakadás utáni teljes rekonstrukció

• Teljes térdkalács eltávolítás

• Coronaria angioplastica

• Hiatus hernia rekonstrukció

• Hysterectomia uteri

• Üvegtest csere

Nagy műtétek (2):

• Duraplastica (cranialis) autolog

• Intracerebralis haematoma eltávolítása

• Osteomyelitises koponyacsont resectio

• Laryngectomia totális

• Bypass a coronarian és/vagy ágain

• Intracranialis percutan transluminalis angioplastica

• Könyökprotézis beültetés

• Colectomia

• Gyomor műtéti eltávolítása

Kiemelt műtétek (1):

• Veseátültetés élőből

• Fixateur interne alkalmazása

• Spondylodesis-PLIF

• Térdprotézis beültetés, total

• Rupturált aneurysma korrekciója

• Resectio apicis pulmonis

• Belső hallójárat feltárása a középső scalán át

• Transcranialis orbita feltárás

• Janetta műtét (agyideg decompressio)

• Gerinctörés csontfragm.kiem., decompr.laminectomia

• Frontobasalis sérülés ellátása

• Impressiós koponyatörés ellátása

• Szív-, tüdő- és májátültetés

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Különös Feltételek, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban: szerződő) között.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosítottnak – a kockázatviselés ideje alatt bekövet- kezett halála.

b) Határozott tartamúra módosított biztosítás esetén a biztosított – két biztosított esetén mindkét biztosított

– életben léte a biztosítás lejáratának napján (elérés).

3) Fogalmak

a) allokációs költség: a rendszeres és eseti biztosítási díjak befektetési egységre váltásakor felmerülő költség,

mértékét az 1. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.

b) allokációs költség-visszatérítés: az eseti biztosítási díjak allokációs költségeként korábban érvényesített összeg visszatérítése az esedékessé vált rendszeres biztosítási díj fedezésekor. Mértéke egyenlő az esedékes rendszeres biztosítási díj és az eseti biztosítási díjakra vonatkozó allokációs költség szorzatával.

c) átalányköltség: mindazon szolgáltatásokért, melyeket jelen Különös Feltételekben és mellékleteiben nem részletezett a biztosító, de a szerződő kérésére végrehajtja, a biztosító jogosult egyszeri átalányköltséget felszá- mítani, melynek szerződéskötéskori mértékét az 1. számú melléklet 15. pontja tartalmazza. Az átalányköltséget a biztosító a rendszeres vagy eseti biztosítási díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek számának csökken- tésével fedezi. Amennyiben sem a rendszeres, sem az eseti biztosítási díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke nem éri el az átalányköltség mértékét, a biztosító azt a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

d) befektetési egység: egy adott eszközalap által megtestesített befektetési eszközökben történő egységnyi, arányos részesedést kifejező elszámolási egység. Két típusa van: kezdeti és felhalmozási befektetési egység.

e) befektetési egység árfolyama: az eszközalapnak az eszközalapot terhelő levonásokkal és az eszközalap- kezelési díjjal csökkentett értékének és az eszközalapban lévő befektetési egységek számának a hányadosa. A biztosító a befektetési egység árfolyama alapján határozza meg a biztosítási díj ellenében jóváírható befektetési egységek számát, illetve a felhalmozási befektetési egységek elvonásával érvényesített költségek befektetési egységszámban kifejezett értékét. A biztosító minden értékelési nap meghatározza az adott értékelési napra vonatkozóan valamennyi befektetési eszközalap befektetési egységének árfolyamát és azt a webhelyén (www. xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi. A biztosító a befektetési egységek árfolyamát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

f) biztosítás aktuális értéke: az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az adott értékelési napra vonatkozó árfolyamon meghatározott értéke.

g) biztosított: az a kockázatviselés kezdetekor legalább 16, de legfeljebb 60 éves és a díjfizetési időszak lejáratakor legfeljebb 90 éves természetes személy, akinek az életére a szerződés létrejön. Jelen szerző- désben akár ajánlattételkor, akár tartam közben bármikor második biztosított is megjelölhető, továbbá a meglévő biztosítottak bármelyike a tartam során bármikor kivonható, illetve cserélhető. A nem természetes személy szerződő által magánszemély javára kötött szerződés esetén a biztosított személye a Megállapodás CIG Csoportos Életbiztosítási Szerződésről című nyomtatvány 3. pontjában leírtak szerint módosítható.

h) bónusz: az 1. számú melléklet 18. pontjában (Golden Gate Global Hűségbónusz) és 19. pontjában (Eseti bónusz- rendszer) részletezett esetekben a biztosító által történő befektetési egység jóváírás az életbiztosítási szerződésen.

i) bónusz előjegyzés költsége: a rendszeres díjak befektetési egységre váltásakor felmerülő költség, mértékét az

I. sz. melléklet 2. pontja tartalmazza. A bónusz előjegyzés költsége a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakra előre fizetendő, s annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre az adott rendszeres díj vonatkozik. A bónusz előjegyzés költségeként elvont összeg adja meg a szerződőnek a lehetőséget arra, hogy az 1. sz. melléklet

18. pontjában részletezett szabályok szerint bónuszjóváírásokhoz xxxxxx. A bónusz előjegyzés költségeként elvont díjrész a rendszeres díjfizetés által keletkeztetett bónuszjogosultságok ellenszolgáltatásaként levont költség.

P0118NY1558/02

j) díj beazonosítása: az a művelet, amely során a biztosító a befizetéskor megadott megfelelő azonosítók alapján (ajánlatszám/kötvényszám) meghatározza, hogy a beérkezett biztosítási díj melyik szerződéshez tartozik. Amennyiben a megfelelő azonosítók rendelkezésre állnak, a biztosító legkésőbb a díj beérkezését követő munkanapon beazonosítja a díjat. A még be nem azonosított díjakat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

k) díjfizetési időszak: az az időszak (egész biztosítási év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja. A díjfizetési időszak legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig tarthat, amelyben a biztosított

– két biztosított esetén az idősebb biztosított – betölti a 90. életévét.

l) díjjóváírás: az a művelet, amely során a biztosító a beazonosított biztosítási díjat a szerződésen befektetési egységek formájában a beazonosítás napján jóváírja. A biztosító csak a beazonosított díjakat írja jóvá a szerződésen.

m) díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból, valamint az eseti befizetésekből és elért befektetési hozamokból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalékolt összeg. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként nyilvántartja és a szerződő által meghatározott arányban, a szerződő által választott befektetési eszközalapokba fekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi a fedezetét a mindenkori visszavásárlási összegnek, részleges visszavásárlási összegnek és a rendszeres pénzkivonásnak.

n) egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésenként egyéni számlát hoz létre, amelyen a biztosítási díj ellenében képzett befektetési egységeket nyilvántartja. A biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek számát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

o) értékelési nap: az a nap, amelyre a biztosító az adott eszközalap befektetési egységének árfolyamát meghatározza és honlapján közzéteszi. Az értékelés

• valamennyi munkanapon megtörténik, kivéve ha az adott napra a biztosító rendkívüli okok miatt szünnapot rendel el

és erről az ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

• olyan nem munkanapon is megtörténik, amelyről a biztosító ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

A biztosító rendkívüli okok miatt naptári évente legfeljebb 10 alkalommal és alkalmanként legfeljebb 3 munkanapra rendelhet el szünnapot. A biztosító ügyfeleit a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) keresztül tájékoztatja.

p) eseti biztosítási díj: az a biztosítási díj, amelyet a szerződő a rendszeres díjon felül a szerződés tartama során fizethet, és amely a szerződő által meghatározott arányban kerül befektetésre a szerződő által választott eszközalapokba, továbbá az a rendszeres díj, amit a biztosító a 8) pont alapján ennek tekint.

q) eszközalap: a biztosító a díjtartalék befektetésére eszközalapokat hoz létre. Az eszközalap befektetési egységekből áll, amelyek ára az eszközalapokban található befektetési eszközök árának alakulásától függ. A biztosítási díj befektetéséhez ajánlattételkor választható eszközalapok, illetve az azokból kialakított portfóliók listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

r) eszközalap-kezelési díj: a biztosító az eszközalap eszközalapokat terhelő levonásokkal csökkentett értékének százalé- kában kifejezett eszközalap-kezelési díjat határoz meg, amely az adott eszközalap minden értékelési napján, az előző értékeléstől eltelt napokkal időarányosan kerül levonásra. Az eszközalap-kezelési díj szerződéskötés időpontjában érvényes értékét az 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazza.

s) eszközalapokat terhelő levonások: minden olyan kiadás, költség, amely az eszközalap kezelése során közvetlenül felmerül (pl. portfólió-kezelési, letétkezelési díj).

t) felhalmozási befektetési egység: a harmadik biztosítási évtől esedékessé vált és megfizetett rendszeres biztosítási

díjból, valamint az eseti biztosítási díjból képzett befektetési egység.

u) garantált biztosítási összeg: a biztosító haláleseti szolgáltatásának minimuma.

v) haláleseti többletszolgáltatás: a garantált biztosítási összeg tárgynapi aktuális értékének és a rendszeres díjakból képzett díjtartalék tárgynapot megelőző értékelési napon aktuális, kezdeti költségelvonással és kezelési költséggel csökkentett értékének különbsége, amennyiben ez a különbözet pozitív érték.

w) kezdeti befektetési egység: az első két biztosítási évben esedékes és megfizetett rendszeres biztosítási díjból képzett befektetési egység. A biztosító a 10. évfordulót követően fennmaradó kezdeti befektetési egységeket felhalmozási befektetési egységnek tekinti.

x) kezdeti költség: a szerződéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezésére a biztosító a biztosítás tartamának első 10 évében minden évben csökkenti a kezdeti befektetési egységek számát az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatá- rozott módon és mértékkel.

y) kezelési díj: a biztosító szerződéssel kapcsolatos folyamatos költségeinek fedezésére szolgáló költség, mely a biztosítás teljes tartama alatt eszközalaponként kerül elvonásra a kezdeti befektetési egységekből, valamint a rendszeres és az eseti biztosítási díjakból képzett felhalmozási befektetési egységekből. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően minden hónapfordulón, a befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kezelési díjat. Az esedékes kezelési díj elvonása során levont egységek darabszámát a matematikai szabályok szerint öt tizedes- jegyre kerekítve határozza meg a biztosító. A kezelési díj mértéke eszközalaponként eltérő lehet. Mértéke a biztosítás tartama során évente egy alkalommal változhat, de nem lehet több, mint havi 0,25%. A kezelési díjat a biztosító abban az esetben növelheti, ha a szerződéssel kapcsolatos költségei emelkednek. A biztosító 15 nappal a megváltozott kezelési díj életbe lépése előtt levélben vagy webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit. A kezelési díj szerződéskötés időpontjában érvényes értékét az 1. számú melléklet 14. pontja tartalmazza.

z) kockázati díj: a biztosító haláleseti többletszolgáltatásának az ellenértéke.

aa) kockázatviselés vége: a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halálának napja. Határozott tartamúra módosított szerződésnél a biztosított – két biztosított esetén mindkét biztosított – életben léte esetén legkésőbb a lejárat napja. A 1) pont szerinti visszavásárlás esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a vissza- vásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja. A szerződés 19) d) és e) pont szerinti megszűnése esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a kockázati díjjal rendezett időszak vége. A szerződés Általános Életbiztosítási

Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a

felmondási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja.

ab) rendszeres biztosítási díj: a díjfizetési időszak során a szerződő által választott gyakorisággal fizetendő biztosítási díj.

4) A biztosítás tartama

a) A biztosítás tartama egész életre szóló, a biztosított élete végéig, két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított haláláig tart. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a szerződés tartama a díjfizetési időszak lejáratáig tart.

b) A szerződőnek bármikor joga van határozottra módosítani a biztosítás tartamát. A módosított, határozott tartam azonban nem lehet rövidebb, mint a díjfizetési időszak hossza. A módosított tartam – a szerződés díjfizetési gyakoriságától függetlenül – csak egész biztosítási év lehet.

Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a szerződés díjfizetési időszakának vége a díjátvállalás kezdetekor érvényes díjfizetési időszak vége, míg a biztosítás tartamának vége a módosított, határozott tartam vége.

5) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, vagy határozott tartamúra módosított szerződés esetén haláleseti vagy elérési szolgáltatást nyújt.

b) A biztosító a szolgáltatását egy összegben teljesíti. A biztosító szolgáltatásának teljesítése forintban történik.

c) A biztosító szolgáltatásának kifizetésével a biztosítás megszűnik.

Haláleseti szolgáltatás

d) A haláleseti szolgáltatás kezdeti minimális értékét (garantált biztosítási összeget) a szerződő ajánlattételkor határozza meg. A választható kezdeti garantált biztosítási összeg a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb tízszerese lehet. Két biztosított esetén mindkét biztosítottra ugyanaz a garantált biztosítási összeg vonatkozik. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem határozza meg a garantált biztosítási összeg kezdeti értékét, úgy a választható minimális garantált biztosítási összeggel jön létre a szerződés.

e) A biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála esetén a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott, rendszeres díjakból képzett befektetési egységeknek a h) pont szerint meghatározott értéke és a garantált biztosítási összeg haláleset napján aktuális értéke közül a magasabbikat fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. A garantált biztosítási összeg maximális értékét az 1. számú melléklet 4. pontja tartalmazza. Haláleseti többletszolgáltatást az adott biztosított vonatkozásában legfeljebb az adott biztosított 90 éves koráig nyújt a biztosító. A biztosított belépésétől számított első hat hónapban bekövetkezett nem baleseti eredetű halál esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha a biztosított belépésétől számított első hat hónapban a biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti többlet- szolgáltatást teljesíti. A biztosítási szerződésen végrehajtott biztosított csere, illetve új biztosított bevonása esetén, az új biztosítottnak a belépésétől számított első hat hónapban bekövetkezett nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha az új biztosított belépésétől számított első hat hónapban az új biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti többletszolgáltatást teljesíti.

f) Az e) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála esetén az eseti díjakból képzett, a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Az eseti befizetések után a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít.

g) Amennyiben a biztosító a feltételekben foglalt kizárások alapján haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít, a haláleset napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a haláleseti kedvezmé- nyezett(ek) részére, figyelembe véve az e) pontban leírtakat is.

h) A haláleseti szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított halálát jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

i) Amennyiben két biztosítottra szóló szerződés esetén a két biztosított halála ugyanazon a napon következik be, úgy a biztosító mindkét biztosított vonatkozásában teljesíti a feltételszerű szolgáltatás 50%-át.

j) A haláleseti szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére. A kifizetéssel a biztosítás megszűnik.

Elérés

k) A biztosítás lejártakor a biztosított – két biztosított esetén mindkét biztosított – életben léte esetén a biztosító kifizeti a lejárat napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az aktuális értékét az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Ha nem neveznek meg név szerint kedvezményezettet, akkor a biztosító a biztosítottnak, két biztosított esetén a biztosítottak között egyenlő arányban elosztva fizeti ki az elérési szolgáltatást. A szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a befektetési egységeket a lejárat napján érvényes árfolyamon értékeli.

l) Az elérési szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére. A kifizetéssel a biztosítás megszűnik.

m) Ha a szerződő által megkötött díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítás alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a biztosítás szolgáltatására a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) jogosult(ak).

6) Díjfizetés

a) A szerződés díjfizetési gyakorisága rendszeres. A rendszeres éves díj féléves, vagy negyedéves részletekben is fizethető. A szerződésre befizetett biztosítási díjak forintban teljesítendők.

b) A szerződés díjfizetése határozott tartamú. A díjfizetési időszak hosszát – mely minimum 10 év – a szerződő választja és jelöli meg az ajánlaton. A szerződő a szerződés tartama alatt jogosult a díjfizetési időszak módosí- tására a biztosított írásbeli hozzájárulása mellett. A módosított díjfizetési időszak nem lehet rövidebb 10 évnél. A rendszeres díj a díjfizetési időszak végéig fizetendő, de legfeljebb annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála bekövetkezett.

c) A szerződőnek lehetősége van a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti díjak vonatkozásában a szerződő az ajánlattételkor, vagy ezt követően, a rendszeres biztosítási díjakra vonatkozó eszközalapok közötti befektetési arányoktól függetlenül határozhatja meg a befektetési arányokat az egyes eszközalapok között. Ezt a szerződő a szerződés tartama során bármikor módosíthatja (eseti díjra vonatkozó átirányítás). Ha a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az adott eseti befizetést az aktuálistól eltérő arányban kéri befektetni az egyes eszközalapokba, úgy a kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az adott eseti befizetés beazonosítását megelőző munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen. A kérelmet a beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pont szerint meghatározott napot követő munkanapi hatállyal hajtja végre a biztosító. A kérés végrehajtásával egyidejűleg a biztosító a nyilatkozatnak megfelelően módosítja az eseti befizetések eszközalapok közötti megosztására vonatkozó rendelkezést.

d) A szerződőnek lehetősége van arra, hogy az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjat egy összegben, az első rendszeres, gyakoriság szerinti biztosítási díj befizetésével egyidejűleg teljesítse. A szerződőnek ezen kérését a biztosítási ajánlaton kell jeleznie. Ebben az esetben mind az első, mind a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díj a rendszeres díjak számláján kerül jóváírásra a 8) pontban leírtak szerint, az első rendszeres díj befektetésére vonatkozó rendelkezések alapján, és a szerződés két biztosítási év rendszeres biztosítás díjával rendezettnek minősül.

e) Ha a szerződő nem fizeti meg az esedékessé vált biztosítási díjat, a díjfizetésre vonatkozóan írásban halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton sem érvényesítette, a biztosító – a díjfizetés elmulasz- tásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Az írásban küldött felszólításban megjelölt 30 napos póthatáridő lejárata egybeesik a díj esedékességét követő 90. nappal. Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjakat pótolhatja. Az utólag befizetett biztosítási díjak a díjjóváírás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra befektetési egységre. A szerződőnek lehetősége van az elmaradt díjak pótlása helyett a szerződés rendes felmondásáról nyilatkozni.

f) Amennyiben a szerződő a póthatáridő időpontjáig (esedékességet követő 90. napig) díjfizetési kötelezett- ségét nem teljesíti, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról, úgy a biztosító – amennyiben a díjjal rendezett időszak rövidebb, mint 2 év – a díj esedékességétől számított 90 napig viseli a kockázatot, és a biztosító a díjfizetés elmulasztását úgy vélelmezi, hogy a szerződő a szerződés visszavásárlását kéri. A biztosító ennek megfelelően kifizeti a szerződő részére a visszavásárlási összeget és a szerződés megszűnik.

g) Amennyiben a szerződő az esedékessé vált biztosítási díjat a póthatáridő időpontjáig (az esedékességet követő

90. napig) nem fizeti meg, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról, úgy, ha már eltelt a szerződés- kötéstől számított 2 díjjal fedezett év, akkor a szerződés díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül. Az így díjfizetés szüneteltetése állapotba került szerződésekre a 14) b) - e) pontok egyaránt alkalmazandók.

h) A szerződőnek (az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjak egy összegű teljesí- tésén túl) lehetősége van arra, hogy egy díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra a rendszeres biztosítási díjat előre megfizesse, tehát egy díjfizetési gyakoriság szerinti rendszeres biztosítási díjat annak esedékessé válása előtt teljesítsen. A szerződőnek ezen kérését a biztosító erre a célra rendszeresített formanyomtatványán kell jeleznie. A kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az előre fizetés céljából tett befizetés beazonosítását megelőző második munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen, továbbá, hogy a formanyomtatvánnyal egyértelműen azonosított befizetés az előre fizetni kívánt rendszeres díj összegére fedezetet nyújtson. Ha az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes és a biztosítási szerződéshez kiegészítő biztosítás(ok) kapcsolódnak, akkor a szerződő kötelezettsége, hogy a befizetés előtt a biztosító ügyfélszolgálatánál tájékozódjon a kiegészítő biztosítás(ok) érintett biztosítási évfordulótól aktuális díjáról, és a befizetést (előre fizetést) ezt figyelembe véve teljesítse. A biztosító az előre fizetés iránti kérést a fentieken túl csak akkor hajtja végre, ha az előre fizetett rendszeres díj fedezetének szánt befizetést követően

először esedékes, díjfizetési gyakoriság szerinti rendszeres díj még nincs kiegyenlítve, illetve, ha az előre fizetett rendszeres díj fedezetének szánt befizetés időpontját megelőzően esedékessé vált összes, díjgyakoriság szerinti rendszeres díj ki van egyenlítve.

Amennyiben az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes, a szerződő a díj előre fizetése iránti igényének benyújtásával (a formanyomtatvány biztosítóhoz történő eljuttatá- sával) az érintett biztosítási évfordulón lemond az értékkövetés lehetőségéről.

Az előre fizetett rendszeres biztosítási díj befektetésének (befektetési egységekre váltásának) szabályait a 8) e)

pont tartalmazza.

7) Kockázati díj

a) A biztosító szerződéskötéskor, továbbá minden hónapfordulón, a rendszeres díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kockázati díjat a biztosított aktuális kora alapján (két biztosított esetén külön-külön). Az esedékes kockázati díjat a matematikai szabályok szerint egész forintra kerekítve határozza meg a biztosító.

b) A biztosító legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig vonja el a kockázati díjat, amelyben a biztosított a 90. életévét betölti. A biztosító az első és második biztosítási évben esedékes kockázati díjat a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként érvényesíti.

c) Az esedékes kockázati díjat a hónapfordulón aktuális haláleseti többletszolgáltatás mértékére vetítve határozza meg a biztosító. Adott biztosított vonatkozásában a biztosított belépésétől számított első hat hónapfordulón (szerződéskötéskor belépő biztosított esetén szerződéskötéskor, valamint további öt hónapfordulón) a 4. számú melléklet baleseti halál esetére, a későbbi hónapokban a 4. számú melléklet bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó díjtételek alapján határozza meg a biztosító a kockázati díjat. A kockázati díj meghatározá- sakor a biztosító nemtől független, úgynevezett uniszex díjtételeket alkalmaz. Ha a rendszeres biztosítási díjakból képzett befektetési egységek aktuális értéke magasabb, mint a garantált haláleseti biztosítási összeg értéke, akkor a biztosító nem von el kockázati díjat.

d) A rendszeres díjakból képzett befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a kockázati díj levonása után a levonás előtti állapothoz képest. A kockázati díj elvonása során a biztosító a hónapfordulót megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot veszi figyelembe.

e) Az eseti befizetések után a biztosító nem von el kockázati díjat.

8) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció)

A befizetett biztosítási díj az alábbiak szerint kerül allokálásra a szerződő által választott eszközalapba, illetve az

eszközalapokból álló portfólióba.

a) A megfizetett, beazonosított biztosítási díjakból a biztosító elvonja az eseti díjakra vonatkozó allokációs költséget, majd a fennmaradó díjrészt a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon befektetési egységre váltja az eseti befizetésekre vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem ad meg az eseti díjakra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási arányt, úgy a díj teljes egésze a Likviditási Pro Eszközalapba kerül befektetésre.

b) Az így megképzett eseti befektetési egységekből a biztosító jogosult és köteles fedezni az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat – legkorábban az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon), illetve ha az előírt rendszeres díj összegére az eseti befektetési egységek allokációs költség-visszatérítéssel növelt értéke az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon) nem nyújt elegendő fedezetet, akkor azon az értékelési napon, amikor a fedezet legkorábban rendelkezésre áll. Ennek során a biztosító annyival csökkenti a megvásárolt eseti befektetési egységek számát, hogy az ilyen módon levont eseti befektetési egységek allokációs költség-visszatérítéssel megnövelt értéke az esedékessé vált rendszeres díjjal legyen egyenlő. A biztosító az első két évben esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat a bónusz előjegyzés költségével csökkenti, majd a fennmaradó összeget a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. A biztosító a harmadik évtől esedékessé vált rendszeres biztosítási díj teljes összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Ennek során a végrehajtás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot használja fel a biztosító, amely árfolyam eltérhet, nagyobb, de kisebb is lehet annál, mint amelyen a befizetett díjat az a) pont szerint befektetési egységre váltotta. Az átváltás után az eseti díjak egyéni számláján fennmaradó összeget a biztosító az eseti befizetésekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kezeli. Amennyiben az esedékes rendszeres díj az esedékesség napján érkezik be, vagy amennyiben az esedékes rendszeres díj az esedékesség napját követően úgy érkezik be, hogy ezen időpontig az eseti befektetési egységek értéke nem érte el az esedékes rendszeres díj fedezéséhez szükséges értéket, úgy az a) pontban leírtak végrehajtása után a biztosító azonnal, a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon annyival csökkenti az eseti díjakból képzett befektetési egységek számát, hogy az ilyen módon levont eseti befektetési egységek allokációs költség-visszatérítéssel megnövelt értéke az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjjal legyen egyenlő. A biztosító az első két évben esedékessé vált rendszeres biztosítási díj bónusz előjegyzés költségével csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre

váltja. A biztosító a harmadik évtől esedékessé vált rendszeres biztosítási díj teljes összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja.

Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezése után az eseti díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik az esedékes rendszeres díj rendezését megelőző állapothoz képest.

Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

c) Az első rendszeres, illetve az azzal egyidejűleg befizetett eseti díjak befektetési egységre váltása a szerződés létrejöttének napján, a szerződés létrejöttének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon történik.

d) A befizetett biztosítási díj egy eszközalapba kerülő minimális aránya 5%.

e) Amennyiben a rendszeres díj előre fizetésének 6) h) pontban foglalt feltételei teljesülnek, úgy az a) pontban leírtak végrehajtása után a biztosító azonnal, a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon annyival csökkenti az eseti díjakból képzett befektetési egységek számát, hogy az ilyen módon levont eseti befektetési egységek allokációs költség-visszatérítéssel megnövelt értéke az előre fizetett rendszeres biztosítási díjjal legyen egyenlő. Amennyiben az előre fizetett rendszeres biztosítási díj az első két évben esedékes, úgy a biztosító az előre fizetett rendszeres biztosítási díj bónusz előjegyzés költségével csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Amennyiben az előre fizetett rendszeres biztosítási díj a harmadik évtől esedékes, úgy a biztosító az előre fizetett rendszeres biztosítási díj teljes összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Az előre fizetett rendszeres díj fentiek szerint történő rendezése után az eseti díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik az előre fizetett rendszeres díj rendezését megelőző állapothoz képest. Az előre fizetett rendszeres díj fentiek szerint történő kiegyenlítéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

Az első két évben esedékes rendszeres biztosítási díjak bármelyikének előre fizetése esetén a bónusz előjegyzés költsége az előre fizetett, díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakra is előre fizetendő, s az előre fizetett rendszeres díj befektetési egységre váltásakor esedékes.

9) Díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége

a) A szerződő a díjfizetési időszak alatt egy díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj

növelését. Ebben az esetben a garantált biztosítási összeg aktuális értéke nem változik.

b) A szerződő a díjfizetési időszak alatt két díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj csökkentését. Ebben az esetben a garantált biztosítási összeg aktuális értéke a rendszeres díj csökkentésével arányos mértékben mérséklődik. A rendszeres díj azonban a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a szerződés mindenkor aktuális minimális rendszeres díjánál.

10) Értékkövetés

a) A díjfizetési időszak során a biztosítási évfordulón a biztosító lehetőséget nyújt az értékkövetésre. Ennek során felajánlja a rendszeres biztosítási díj és a garantált biztosítási összeg adott mértékű növelését.

b) A biztosító a biztosítási évforduló előtt legkésőbb 45 nappal tájékoztatja a szerződőt a felkínált értékkövetési lehetőségről. A felajánlott index alapmértéke az indexértesítő levél kiküldését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozó, Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációnak megfelelő, de legalább 5%. Ezen kívül a biztosító további két index mértéket ajánl fel, amelyek maximális értéke 30%.

c) Amennyiben a szerződő a felkínált indexek valamelyikét legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal írásban elfogadja és a választott indexnek megfelelően módosított díjat annak esedékességekor megfizeti, úgy a biztosítás a megemelt díjjal és garantált biztosítási összeggel folytatódik. Amennyiben a szerződő írásban nem, vagy az évfordulót megelőző 15. nap után válaszol a felkínált indexálási lehetőségre, a biztosító automatikusan a felkínált legkisebb mértékű indexszel növeli a biztosítás díját és a garantált biztosítási összeget.

d) A szerződő legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal elutasíthatja a felkínált indexálási lehetőséget.

e) Amennyiben két egymást követő évfordulón a szerződő elutasította az indexálást, ezt követően a biztosítónak jogában áll a szerződő indexálási kérelmét elutasítani, illetve ismételt egészségi kockázatelbírálástól függővé tenni.

11) Visszavásárlás

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés legkorábban az 1. biztosítási évfordulón vásárolható vissza, figyelembe véve a

3. számú mellékletben részletezett feltételeket. Az eseti díjak bármikor visszavásárolhatók.

b) A szerződés visszavásárlására a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett a szerződő jogosult.

c) A visszavásárlási összeg az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási táblázat (3. számú melléklet) szerinti százalékának értéke. A biztosító a visszavásárlási összeget a visszavásárlási kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon határozza meg.

d) Amennyiben a biztosító még nem érvényesítette a tárgy biztosítási évben esedékes összes kezdeti költséget, úgy a biztosító ezt a visszavásárlási összeg meghatározása előtt megteszi és az így csökkentett egységszám alapján határozza meg a visszavásárlási összeget.

e) A visszavásárlási szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül teljesíti a szerződő részére. A szerződés teljes visszavásárlási összegének kifizetésével a biztosítás megszűnik.

12) Részleges visszavásárlás

a) A rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén a szerződéskötést követő két díjjal fedezett év eltelte után, az eseti befizetések esetén bármikor a felhalmozási befektetési egységek terhére a szerződő a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett részleges visszavásárlást kérhet. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a részleges visszavásárlást a rendszeres díjak, vagy az eseti díj terhére kéri, továbbá a szerződő megadhatja, hogy a részleges visszavásárlást mely eszközalapokban lévő felhalmozási befektetési egységek terhére kéri.

b) A részleges visszavásárlási összeg a visszavásárolt felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke. A biztosító a részleges visszavásárlási összeget a részleges visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon határozza meg.

c) A részleges visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a szerződő részére.

d) A részleges visszavásárlás költségét, a minimálisan részlegesen visszavásárolható összeget, valamint a rendszeres díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek értékének a részleges visszavásárlás utáni minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 11. pontja tartalmazza. A minimálisan részlegesen visszavásárolható összeg a mindenkori minimális éves díj legfeljebb egytizenkettede. A rendszeres díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek értékének minimális összege a részleges visszavásárlás után a mindenkori minimális éves díj legfeljebb 50%-a.

e) A részleges visszavásárlás költségét a kifizetésre kerülő összegből vonja el a biztosító. Ha a részleges visszavásárlás költségét nem fedezi a visszavásárolni kívánt összeg, vagy, ha a részleges visszavásárlás összege nem éri el a minimális, illetve a megadott eszközalapban lévő értéket, vagy, ha a részleges visszavásárlás után a felhalmozási befektetési egységek értéke nem érné el a minimális szintet, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem hajtja végre.

f) Részleges visszavásárláskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, illetve eseti befizetés vonatkozásában nem változik a részleges visszavásárlás után az azt megelőző állapothoz képest, ha a szerződő nem jelöli meg, mely eszközalapban lévő felhalmozási befektetési egységek terhére kéri a részleges visszavásárlást. A szerződő ellenkező rendelkezésének hiányában a biztosító az eseti díj terhére hajtja végre a részleges visszavásárlást

13) Rendszeres pénzkivonás

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a díjfizetés szüneteltetése alatt, az eseti befizetés esetén bármikor a szerződő

– a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett – rendszeres pénzkivonást kérhet a felhal- mozási befektetési egységek terhére. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a rendszeres pénzkivonást a rendszeres díjak, vagy az eseti díjak terhére kéri. A rendszeres pénzkivonás összegét – a minimális összeg figyelembe vételével – és gyakoriságát a szerződő határozza meg. Ha a rendelkezésre álló felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

b) A rendszeres pénzkivonás költségét és minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 12. és 13. pontja

tartalmazza, amelyet a kifizetésre kerülő összegből von el a biztosító, minden egyes pénzkivonás alkalmával.

Ha a rendszeres pénzkivonás összege nem fedezi a rendszeres pénzkivonás költségét, vagy az nem éri el a rendszeres pénzkivonás minimális összegét, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem teljesíti.

c) A rendszeres pénzkivonás teljesítéséhez szükséges, az egyéni számláról levonandó egységszámot a biztosító a pénzkivonás iránti kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 21) n) pontban meghatá- rozott napot, illetve ezt követően a pénzkivonás gyakoriságának megfelelő napokat követő értékelési napra vonatkozó árfolyamokat figyelembe véve határozza meg.

d) Rendszeres pénzkivonáskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak,

illetve eseti befizetés vonatkozásában nem változik a rendszeres pénzkivonás után az azt megelőző állapothoz képest.

14) Díjfizetés szüneteltetése

a) Két díjjal fedezett év eltelte után a szerződő kérheti a díjfizetés szüneteltetését.

b) Ebben az esetben az esedékessé vált kockázati díjat az egyéni számlán nyilvántartott, a rendszeres díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével vonja el a biztosító. Ha nincs elegendő rendszeres díjakból képzett felhalmozási befektetési egység az egyéni számlán, és a szerződő a díjfizetés újrakezdésére vonatkozó kérelmet a biztosítóhoz nem nyújt be, a biztosító ezt úgy vélelmezi, hogy a szerződő a szerződés visszavásárlását kéri. A szerződés ilyen esetben – a 19) e) és 20) pontokat is figyelembe véve – a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

c) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre a kezdeti költség és a kezelési díj elvonása változatlan feltételek

mellett, a 3) x) és 3) y) pontok szerint történik.

d) Díjfizetés szüneteltetése esetén a garantált biztosítási összeg változatlan marad. A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre is bármikor tehető eseti befizetés. Az allokációs költség a díjfizetés szüneteltetése alatt befizetett eseti díjak esetében is felmerül.

e) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződések esetén a szerződő bármikor újra kezdheti a díjfizetést a kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő első díjesedékességtől kezdődően, ha kérése azt megelőzően legalább 30 nappal beérkezett a biztosítóhoz. A fizetendő díj ekkor a szüneteltetés előtt aktuális díjjal egyezik meg.

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása, megszüntetése, valamint a befektetési

politika módosítása

Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése

a) A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni és megszüntetni a biztosítás tartama alatt.

b) Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító legalább 2 hónappal az eszközalap tervezett megszüntetése előtt értesíti írásban a szerződőt és felajánlja a megszüntetni kívánt eszközalapban lévő egységek költségmentes átváltását a felkínált egyéb eszközalapok bármelyikébe.

c) Ha a szerződő az eszközalap tervezett megszüntetése előtt 15 napig írásban nem válaszol, a biztosító a megszün- tetéskor érvényes árfolyamon költségmentesen áthelyezi a szerződő befektetési egységeinek aktuális értékét a biztosító által kiválasztott eszközalap egységeibe.

d) Az e pont alapján végrehajtott eszközalap megszüntetés a szerződés mellé kínált bármely eszközalapot érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

Az eszközalapok működésének korlátozása

e) A biztosító az eszközalap-felfüggesztés esetén az alábbi a Bit. 132/A. § rendelkezéseit alkalmazza:

„(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüg- gesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszköz- alapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthe- tőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüg- gesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes vissza- vásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül

– amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a

felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelke- zések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinte- tében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a

(8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapí- tásáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfél- szolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomás- szerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító

– a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%- át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)-

(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezésit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehaj- tásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszünte- tésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétvá- lasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoz- tatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”

f) A Bit. illikvid eszközalap alatt az alábbit érti: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalapok befektetési politikájának módosítása

g) A biztosító az eszközalapok kockázati besorolásának és alapvető céljának megváltoztatása nélkül egyoldalúan jogosult módosítani:

• az eszközalapok stratégiai összetételét (új eszközök felvételével, és/vagy a meglévők bármelyikének elhagyásával),

• az eszközalapokon belül az egyes eszközök arányát,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó referencia indexet,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó javasolt minimális befektetési időtávot,

• az eszközalapok elnevezését.

A biztosító a szerződőt az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a szerződő által megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben, illetve a megváltozott befektetési politikának a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzétételén keresztül tájékoztatja. A mindenkor érvényben lévő befektetési politika a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhető, mely befektetési politika az ajánlat aláírásakor is eltérhet a jelen Különös Feltételek 2. számú mellékletében lévő befektetési politikától.

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása

a) A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására, vagy összevonására,

amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és értékét.

b) Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű és az eszközalapban, valamint az egyéni számlán lévő egységek

összértékét nem befolyásolja.

c) Az e pont alapján végrehajtott egység felosztás vagy összevonás a szerződés mellé kínált bármely eszközalap egységeit érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

17) Eszközalap-váltás

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értéke eszközalapok közötti arányának módosítását. A szerződő külön-külön rendelkezhet a rendszeres és az eseti biztosítási díjból vásárolt befektetési egységek aktuális értékéről. Az eszközalap-váltás díja külön kerül elvonásra a rendszeres, és külön az eseti díjból vásárolt befektetési egységek vonatkozásában.

b) A biztosító a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon hajtja végre az eszközalap-váltást. Az eszközalap-váltás díját az 1. számú melléklet 9. pontja tartalmazza, amelyet a biztosító a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egységek aktuális értékének az eszközalap-váltási díjjal csökkentett értéke kerül átváltásra az új eszköz- alapokba. Ha az átváltott felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az átváltás költségét, akkor a biztosító a kérelmet végrehajtja és az eszközalap-váltás díját a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

c) A szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával egy időben, vagy később, a biztosítás tartama alatt bármikor kérheti a biztosító árfolyam-figyelési és automatikus eszközalap-váltási szolgáltatásának (Pannónia Navigátor) aktiválását. A Pannónia Navigátor szolgáltatás szerződési feltételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

18) Rendszeres, eseti biztosítási díjak átirányítása

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti a jövőben esedékessé váló rendszeres biztosítási díj, illetve a jövőben fizetett eseti díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítását.

b) A biztosító a kérelem beérkezése után beazonosított biztosítási díjakat az új felosztási arány szerint fekteti be. Az átirányítás díját az 1. számú melléklet 10. pontja tartalmazza. Az átirányítás költségét a biztosító a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a szerződés aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Ha a felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az átirányítás költségét, akkor a biztosító a kérelmet végrehajtja, és az átirányítás költségét a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

19) A biztosítás megszűnése

A biztosítás megszűnik a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 21) h)

pontban foglalt eseten kívül:

a) a biztosított – két biztosított esetén a korábban elhunyt biztosított – halála esetén a haláleseti szolgáltatás kifize- tésével.

b) a határozott tartamú biztosítás tartamának lejárata (elérés) esetén a lejárati szolgáltatás kifizetésével.

c) a biztosítás 11) pont szerinti visszavásárlása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével.

d) a tartam első két évében a visszavásárlási összeg kifizetésével, amennyiben a szerződő az esedékességet követő 90 nap elteltével felszólítás ellenére sem fizette be az esedékes rendszeres díjat, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról.

e) a szerződés díjfizetés szüneteltetése esetén, amennyiben a szerződés rendszeres díjaiból képzett befektetési egységek aktuális visszavásárlási értéke már nem elegendő az összes el nem számolt, szerződést terhelő költség

(20) pont), illetve a felmerült kockázati díj, eszközalap-váltási díj, díjak átirányításának díja, az átalányköltség, valamint a 21) a) és i) pont szerinti költség fedezésére, a visszavásárlási összeg el nem számolt, szerződést terhelő költségekkel, illetve felmerült díjakkal csökkentett értékének kifizetésével.

f) a biztosítás 30 napon belüli felmondása (21) g) pont) esetén a felmondási összeg kifizetésével.

g) a biztosítás szerződő általi rendes felmondása esetén, a visszavásárlási összeg kifizetésével.

20) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése

a) A biztosító a kockázati díjat, az eszközalap-váltás, a díjak átirányításának díját, az átalányköltséget, és a 21) a) és i) pont szerinti költséget a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével fedezi. Ennek során a biztosító a felmerült költségek esedékességének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével határozza meg az adott összegű költség érvényesítéséhez szükséges egységszámot.

b) Amennyiben a szerződő nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, úgy a biztosító a felmerült költségeket el nem számolt költségként elkülönítetten nyilvántartja és érvényesíti az érvényesítés napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével, amint elegendő felhalmozási befektetési egység lesz az egyéni számlán.

c) Amennyiben a biztosító kifizetésével a biztosítás megszűnik, a biztosító a kifizetés összegét csökkenti az el nem számolt, szerződést terhelő költségekkel.

21) Egyéb rendelkezések

a) Az eseti biztosítási díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális értékét a biztosító csökkenti az 1. számú melléklet 3. pontjában leírt rendszerességgel és mértékben az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésén keresztül. Az egységek levonását a biztosító úgy hajtja végre, hogy az eseti biztosítási díjak aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása a levonás után ne változzon a levonás előtti állapothoz képest. Ha az egységek aktuális értéke nem fedezi ezt a költséget, akkor a biztosító azt a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

b) A biztosító a biztosítás kalkulációja során technikai kamatot nem használ, így a szerződés technikai kamatra, illetve technikai kamat feletti többlethozamra, nyereségrészesedésre nem jogosít. A díjtartalékon képződött befektetési hozam ugyanakkor a befektetési egységek árfolyamváltozásaiban megjelenik, így a befektetési egységek aktuális árfolyama határozza meg a biztosítás mindenkori aktuális értékét figyelembe véve a szerződést terhelő költségeket is.

c) A biztosító a fizetendő biztosítási díjat és az általa teljesítendő kifizetés összegét a matematikai szabályok szerint

10 forintra kerekítve adja meg.

d) A biztosítás vonatkozásában kötvénykölcsön igénybevételére nincs lehetőség.

e) A szerződés díjmentesítésére nincs lehetőség.

f) A szerződés haláleseti szolgáltatása, elérési szolgáltatása, visszavásárlása, részleges visszavásárlása, vagy a szerződésből történő rendszeres pénzkivonás esetén a jelen feltételek alapján kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a kifizetést terhelő közterheket, valamint a biztosítói kifizetés költségét, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére. A biztosítói kifizetés költségének mértékét az 1. számú melléklet 17. pontja tartalmazza.

g) A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító a felmondási összeget fizeti ki a szerződő részére. A felmondási összeg a befizetett rendszeres díj kötvényesítési költséggel csökkentett értéke. Az eseti befizetések vonatkozásában a felmondási összeg a rendel-

kezésre álló, eseti díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén levont összeg mértékét az I. számú melléklet 6. pontja tartalmazza. A biztosító a felmondási összeget a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon határozza meg. A felmondási összegből a biztosító levonja a már teljesített szolgáltatások értékét.

h) A biztosító a biztosítási évfordulót követően 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási év pénzmozgásairól, az egyéni számlán jóváírt befektetési egységek számáról, típusáról, a szerződés aktuális értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és az eltelt biztosítási év során felmerült költségekről.

i) Az 1. számú melléklet 16. pontjában leírt egyéni számlakivonat költségét a biztosító az eseti díjakból – ha ez nem elegendő a rendszeres biztosítási díjakból – felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Ha a felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi a számlakivonat költségét, akkor a biztosító a számlakivonatot megküldi és a számlakivonat költségét a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

j) Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás, mint főbiztosítás mellé a biztosító választékából kiegészítő biztosítások köthetők a főbiztosítás megkötésével egyidejűleg, illetve később, a biztosítási évfordulón.

k) A szerződés rendszeres biztosítási díjának 6) h) pont szerinti előre fizetése esetén, amennyiben az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes, az érintett biztosítási évfordulóra meglévő kiegészítő biztosítások szerződő általi felmondása, illetve új kiegészítő biztosítások megkötése nem lehetséges.

l) A biztosító naptári évenként 1 alkalommal, legkésőbb május 31-ig a Központi Statisztikai Hivatal által publikált infláció mértékével emeli az 1. számú melléklet 7., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16. és 17. pontjában található díjakat, költségeket, illetve összegeket. Ezek értékét a biztosító 10 forintra kerekítve adja meg. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális 1. számú mellékletet a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. Amennyiben a biztosító költségei az infláció feletti mértékben növekednek, úgy a biztosító jogosult a Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációt meghaladó mértékben, de legfeljebb az infláció kétszeresének mértékével emelni az 1. számú melléklet 7., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16. és 17. pontjában található díjakat, költségeket, illetve összegeket. Az inflációt meghaladó mértékű emelésről a biztosító – 30 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a szerződőt.

m) Minden olyan esetben, ahol a költségek érvényesítése a befektetési egységek elvonásával történik, és a Különös Feltételek másképp nem rendelkeznek, a biztosító úgy jár el, hogy a költségérvényesítést követően a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a költségérvényesítést megelőző állapothoz képest.

n) Amennyiben a szerződő faxon, elektronikus úton, futárszolgálat útján, Pannónia Ügyfélportálon, illetve személyesen kézbesített nyilatkozatában befektetési egységekkel kapcsolatos tranzakciót kezdeményez, úgy a tranzakció a kérelem beérkezésének napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül végrehajtásra, ha a nyilatkozat hétfő – csütörtök 15 óráig, illetve pénteken 12 óráig (Pannónia Ügyfélportálon keresztül kezdeményezett tranzakció esetén 15 óráig) beérkezik a biztosí- tóhoz. Az ezen időpontok után beérkező nyilatkozatok esetén nem a beérkezés napján, hanem a beérkezés napját követő munkanapon aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra. A postai úton beérkező nyilatkozatok esetén az átvétel (beérkezés) napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra.

1. számú melléklet: Kondíciós lista

Érvényes: 2014. március 1-től.

A tartam során állandó költségek, összegek és díjak:

1. Allokációs költség (Különös Feltételek 3) b) pontja):

A rendszeres biztosítási díjak vonatkozásában 0%. Az eseti biztosítási díj vonatkozásában 1%.

2. Bónusz előjegyzés költsége (Különös Feltételek 3) i) pontja):

Az első és második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjak vonatkozásában 30%.

A második biztosítási évet követő biztosítási években esedékes rendszeres biztosítási díjak vonatkozásában 0%.

3. Eseti számlán nyilvántartott egységek aktuális értékének csökkentése:

A biztosító minden naptári negyedév utolsó értékelési napján az eseti számlán nyilvántartott egységek megelőző naptári negyedév utolsó értékelési napjától a számítás pillanatáig eltelt időszakra megállapított átlagos értékének 0,25%-ával csökkenti az eseti számlán nyilvántartott egységek aktuális értékét. A csökkentés nem érinti a rendszeres díjak számláján nyilvántartott egységeket.

4. Garantált biztosítási összeg maximális értéke:

Egy biztosított vonatkozásában egy rendszeres díjfizetésű Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítási szerződés alapján kifizethető garantált biztosítási összeg maximális értéke:

• belépéskor 16-55 éves biztosított esetén 10 millió forint,

• belépéskor 56-60 éves biztosított esetén 5 millió forint.

5. Kezdeti költség (Különös Feltételek 3) x) pontja):

A biztosító a biztosítás tartamának első 10 évében a rendszeres díj esedékességét követő 3. hónap díjesedékesség napját megelőző napján, az ekkor rendelkezésre álló kezdeti befektetési egységek számát csökkenti éves díjfizetési gyakoriság esetén 10%-kal, féléves díjfizetési gyakoriság esetén 5%-kal, negyedéves díjfizetési gyakoriság esetén 2,5%-kal.

6. Adminisztrációs és kötvényesítési költségek:

A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén:

10 000 forint, de legfeljebb a szerződés rendszeres éves díjának egytizenkettede.

A tartam során a Különös Feltételekben meghatározott módon változtatható költségek, összegek és díjak:

7. Minimális rendszeres biztosítási díj:

200 000 forint/év

100 000 forint/félév

50 000 forint/negyedév

8. Eszközalap-kezelési díj (Különös Feltételek 3) r) pontja):

0%/év.

A Biztosító által érvényesített eszközalap-kezelési díjon felül az eszközalapokat az eszközalap-kezelők által érvénye- sített egyéb levonások (pl. portfóliókezelési, letétkezelési díj) is terhelik, továbbá amennyiben egy eszközalap mögött további eszközalapok vannak, úgy a mögöttes alapok is rendelkezhetnek költségekkel. A mögöttes alapok költségeit a mögöttes alap kezelője érvényesíti, és ennek hatása a mögöttes alapokat tartalmazó eszközalap nettó eszközértékében is érvényesül.

Az ily módon levont díjak és költségek mértéke változhat, ezért ezen díjak és költségek mértékét számszerűen megadni és külön kimutatni nem áll módunkban. A levont költségek az árfolyamban tükröződnek.

A Biztosító legalább évente aktualizálja a TKM (Teljes Költség Mutató) értékét és az akkor elvégzett számítások során figyelembe veszi mind az eszközalap-kezelők, mind a mögöttes eszközalapok kezelői által érvényesített költségekre megadott átlagos értékeket. A TKM által tartalmazott költségek körét az aktuális TKM szabályzat szabályozza.

9. Eszközalap-váltás díja (Különös Feltételek 17) b) pontja):

Biztosítási évenként az első két átváltás ingyenes.

Minden további átváltás díja az átváltott összeg 3 ezreléke, de minimum 300 forint, és maximum 3 000 forint.

10. Rendszeres, eseti díj átirányításának díja (Különös Feltételek 18) b) pontja):

Ingyenes.

11. Részleges visszavásárlás költsége, egyéb korlátozások (Különös Feltételek 12) d) pontja):

A visszavásárolt összeg 3 ezreléke, de minimum 300 forint, és maximum 3 000 forint. A részleges visszavá- sárlás minimális összegére és a rendszeres díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek aktuális értékének minimális összegére nincs korlátozás.

12. Rendszeres pénzkivonás költsége (Különös Feltételek 13) b) pontja):

A kivont összeg 3 ezreléke, de minimum 300, és maximum 3 000 forint.

13. Rendszeres pénzkivonás minimális összege:

12 000 forint/hó.

14. Kezelési díj (Különös Feltételek 3) y) pontja):

Valamennyi eszközalap vonatkozásában: 0,18%/hó.

15. Átalányköltség (Különös Feltételek 3) d) pontja):

10 000 forint/alkalom.

16. Egyéni számlakivonat költsége (Különös Feltételek 21) i) pontja):

A biztosítási évfordulón kiküldött számlakivonat ingyenes, minden további 200 forint.

17. Biztosítói kifizetés költsége (Különös Feltételek 21) f) pontja):

Pénzintézeti számlára utalás esetén: 0% Postai úton történő kifizetés esetén: 1%

Egyéb paraméterek:

18. Golden Gate Global Hűségbónusz

18.1. Bónusz előjegyzése

A biztosító az első, második, valamint a harmadik biztosítási évfordulón bónuszt jegyez elő a szerződésen az

alábbiak szerint:

• A biztosító az első biztosítási évfordulón az első biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összegének 30%-át jegyzi elő bónuszként a szerződésen.

• A biztosító a második biztosítási évfordulón a második biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összegének 30%-át jegyzi elő bónuszként a szerződésen azzal, hogy ha a második biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összege meghaladja a kezdeti éves rendszeres díj összegét, akkor a biztosító a kezdeti éves rendszeres díj 30%-ának megfelelő bónuszt jegyez elő a szerződésen.

• A biztosító a harmadik biztosítási évfordulón a harmadik biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összegének 20%-át jegyzi elő bónuszként a szerződésen azzal, hogy ha a harmadik biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összege meghaladja a kezdeti éves rendszeres díj összegét, akkor a biztosító a kezdeti éves rendszeres díj 20%-ának megfelelő bónuszt jegyez elő a szerződésen.

A kezdeti éves rendszeres díj, valamint az adott időszakban esedékes és ki is egyenlített rendszeres díj mértékébe a kiegészítő biztosítások díja nem számít bele. A szerződő jogosultsága kizárólag a jóváírt bónuszra terjed ki, a bónusz előjegyzésre nem vonatkozik.

18.2. Bónusz előjegyzés emelése, illetve csökkentése

A biztosító a szerződésen aktuálisan előjegyzett bónusz(ok) értékét a díjfizetési tartam alatt a biztosítási évfordulókon (ha az adott biztosítási évfordulón bónusz előjegyzés is történik, akkor a bónusz előjegyzésést követően) megemeli az alábbi táblázat szerinti mértékkel, amennyiben az adott biztosítási évfordulót közvetlenül megelőző biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összege eléri vagy meghaladja a kezdeti éves rendszeres díj összegét:

Biztosítási évforduló	Bónusz előjegyzés emelésének mértéke
1-10.	2%
11-15.	10%
16-20.	30%

A díjfizetési tartam végét követően a biztosító nem emeli meg a bónusz előjegyzés értékét.

Amennyiben a díjfizetési tartam alatt egy adott biztosítási évfordulót közvetlenül megelőző biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összege nem éri el a kezdeti éves rendszeres díj összegét, továbbá ha a biztosítás tartama alatt a szerződő részleges visszavásárlást vagy rendszeres pénzkivonást hajt végre a szerződésen a rendszeres díjból képzett felhalmozási befektetési egységek terhére, úgy a biztosító a biztosítási évfordulón (ha az adott biztosítási évfordulón bónusz előjegyzés is történik, akkor a bónusz előjegyzésést követően) csökkenti az aktuális bónusz előjegyzést az alábbi képlet alapján, de maximum 100%-kal:

BECS= RVV×20% + K×20%, ahol

BECS: A bónusz előjegyzés csökkentésének mértéke az aktuális bónusz előjegyzés százalékában kifejezve. RVV: Az a legkisebb egész szám, mely nagyobb az adott biztosítási évben a rendszeres díjból képzett felhalmozási befektetési egységekből részlegesen visszavásárolt, illetve rendszeres pénzkivonással kivont összeg és a kezdeti éves rendszeres díj hányadosánál.

K: Xxxxx az összegnek a kezdeti éves rendszeres díjhoz viszonyított aránya (százaléka), amennyivel kevesebb az adott biztosítási évben esedékes és ugyanezen időszak alatt ki is egyenlített rendszeres díjak összege a kezdeti éves rendszeres díjhoz viszonyítva.

A kezdeti éves rendszeres díj, valamint az adott időszakban esedékes és ki is egyenlített rendszeres díj mértékébe a kiegészítő biztosítások díja nem számít bele. A szerződő jogosult az adott időpontig jóváírt bónuszok részleges visszavásárlására az összegszerűen jóváírt bónusz mértékig, anélkül, hogy ezzel az aktuális bónusz előjegyzés értéke csökkenne.

18.3. Bónusz jóváírása

Az előjegyzett bónusz aktuális értéke alapján a biztosító az alábbi táblázat szerinti bónuszt írja jóvá a rendszeres

díjak egyéni számláján felhalmozási befektetési egységek formájában:

Jóváírás esedékessége Jóváírt bónusz mértéke
10. biztosítási évforduló	60%
15. biztosítási évforduló	80%
20. biztosítási évforduló	100%

A jóváírt bónuszmértékek a bónusz előjegyzés százalékában vannak kifejezve. A jóváírható bónusz értékének kiszámítása és a bónusz jóváírása az adott biztosítási évfordulón alkalmazandó, bónusz előjegyzést emelő, illetve csökkentő tételek elszámolása után történik. A bónusz a biztosító által választott eszközalapban kerül jóváírásra, amennyiben a bónusz jóváírásának időpontjában a szerződés élő állapotú, és rendelkezik bónusz előjegyzéssel. A bónusz jóváírásával az előjegyzett bónusz értéke a jóváírás összegével csökken. A szerződésen jóváírt bónusszal a szerződő a felhalmozási befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet.

19. Eseti bónuszrendszer

A biztosító az alábbiakban részletezett hűségpontrendszer alkalmazásával lehetőséget nyújt a szerződő részére,

hogy az eseti díjak egyéni számláján nyilvántartott egységei alapján eseti bónusz jogosultságot szerezzen.

A biztosító minden naptári negyedév utolsó napján meghatározza a lenti képlet alapján a szerződő aktuális pontszámát, és amennyiben az aktuális pontszám eléri vagy meghaladja az 1000 pontot, úgy a biztosító eseti bónuszt ír jóvá az eseti díjak egyéni számláján a bónuszjóváírás időpontjában érvényes eszközalap allokáció szerint. A bónusz mértéke a bónuszjóváírás időpontjáig teljesített eseti befizetések díjpótlásokkal csökkentett összegének 1,75%-a.

A bónusz jóváírását követően a szerződő pontszáma lenullázódik, innentől újraindul a pontgyűjtés.

Pontszám = W × N/S.

Jelölések:

N = az utolsó bónuszjóváírás időpontja óta eltelt napok száma,

W = az utolsó bónuszjóváírás időpontja óta eltelt időszak napi átlagos eseti számla állománya,

S = a kötvényesítés időpontja óta eltelt időszak összes befizetése az eseti számlán, a rendszeres díjpótlások

összegével csökkentve.

Díjpótlás alatt a biztosító azt a folyamatot érti, amikor a Különös Feltételek 8) b) pontja alapján az eseti befektetési egységek számának csökkentésével fedezi az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat.

Az első eseti bónuszjóváírás időpontjáig a biztosító a kötvényesítés időpontját tekinti az utolsó bónuszjóváírás időpontjának, és a fenti képletet ennek megfelelően alkalmazza.

Felhívjuk figyelmét, hogy az újabb eseti befizetés növeli ugyan a várható bónusznagyságot, de a bónuszjóváírás várható időpontját késlelteti!

20. Pannónia Navigátor szolgáltatás:

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás növekedési eszközalapjai:

Eszközalap neve Mozgóátlag Tolerancia sáv
Hazai Pro Vegyes Eszközalap	120 nap	3%
Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap	120 nap	3%
Hazai Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap	120 nap	7%

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás védett eszközalapja: Likviditási Pro Eszközalap.

Azon eszközalapok esetén, amelyek fentebb sem a növekedési, sem a védett eszközalapok között nem kerültek felsorolásra, a biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatást nem nyújtja.

21. Napi tájékozódási lehetőség a befektetés elhelyezéséről és értékéről:

Ügyfélszolgálat: x00-0-0-000-000

Webhely: xxx.xxxxxxxxxxx.xx

2. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai

Az eszközalapok típusa, futamideje

A Biztosító által létrehozott eszközalapok nyíltvégű, nyilvános eszközalapok, futamidejük a Biztosító nyilvántartási rendszereiben történő nyilvántartásba vételüktől határozatlan ideig tart. Ettől eltérő, zárt végű eszközalapok létrehozása esetén ezen tény az eszközalap egyedi jellemzőinél feltüntetésre kerül.

Az eszközalapok kezelője minden esetben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Befektetési alapelvek

A biztosító az eszközalapokba történő ügyfélbefizetések esetén a következő alapelveket tartja elsődlegesen szem előtt:

• törvényi megfelelés,

• jövedelmezőség,

• likviditás,

• biztonság,

• diverzifikáció.

Az eszközalapokat érintő befektetési korlátok

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. az általa kínált unit linked eszközalapok befektetési politikájának kialakításakor minden esetben a számára irányadó, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény befektetési szabályai szerint jár el. A biztosító a jogszabályi megfelelőség biztosítása mellett saját hatáskörében, az eszközalapok típusának megfelelően alakítja ki a stratégiai korlátokat. Az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásával – az eszközalapok portfóliókezelésével – a biztosító portfóliókezelési szerződés keretében külső partnereket is megbízhat.

Az egyes eszközalapokban tőzsdei határidős ügyletek csak meglévő vagy egyidejűleg létrehozott pozíciók kockázatának fedezésére köthetőek. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csak árfolyam és kamatváltozásból eredő kockázat fedezésére köthetőek.

A biztosító az elérhető hozam maximalizálása és az eszközalap hatékony működése érdekében fenntartja a jogot a mögöttes befektetési eszközök változtatására. Az egyes eszköztípusok (pénzpiaci, kötvény, részvény, árupiaci, egyéb eszközök) helyettesíthetők az ugyanolyan eszközökbe befektető, hasonló befektetési politikával, valamint kockázati szinttel rendelkező befektetési alapok jegyeivel. A befektetési jegyek arányosan abba a befektetési kategóriába tartoznak, amelybe a befektetési alap az eszközeit az aktuális portfólió-összetétel szerint kihelyezi. Amennyiben a portfólió-összetételre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, úgy a befektetési alap referencia indexének összetétele alapján kell a kategóriába sorolást elvégezni. Nem vásárolható olyan befektetési alap, melynek eszközeit a befektetési politika nem engedi.

Amennyiben egy eszközalapban az egy befektetési alapba történő befektetés az 50%-ot meghaladja, arról a biztosító a webhelyén havonta frissítésre kerülő eszközallokációban tájékoztatást ad. A biztosító szintén a webhelyén teszi közzé ezen befektetési alapok befektetési politikájának rövid tartalmi kivonatát (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/ eszkozalapok/ismertetok).

Az egyes eszközalapokban lévő eszköztípusokra vonatkozó minimális, maximális és megcélzott befektetési arányok jelen befektetési politika C. jelű mellékletében találhatók.

Az ügyletkötésekre vonatkozóan azon eszközalapoknál megengedett az értékpapír kölcsönzés, visszavásárlási megállapodások kötése, fedezeti és arbitrázs üzletek kötése, ahol ezekről az adott eszközalap befektetési politikája kifejezetten rendelkezik. Azon eszközalapokban, ahol az ilyen ügyletek kötése nem kerül feltüntetésre, ezek alkalmazására sem kerülhet sor

A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok

A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni.

A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A limitek betartásánál a jogszabályi előírásokat minden esetben figyelembe kell venni. Ez tehát azt jelenti, hogy az eszközalap befektetési politikájának megfelelő eszközallokáció kizárólag úgy alakítható ki, hogy a jogszabály előírásainak mindenkor megfeleljen. A befektetési politikában megfogalmazott limitek betartására minden esetben törekedni kell, de a biztosító attól időszakonként eltérhet (az eszközalap indulásakor, illetőleg a gazdaságos tranzakció méret figyelembe vételével: amennyiben a tranzakció végrehajtásának költségei jelentős mértékűek a tranzakció méretéhez viszonyítva, úgy a portfóliókezelő dönthet úgy, hogy átmenetileg, a gazdaságos tranzakció-méret eléréséig likvid eszközben tartja a befizetéseket). A befektetési politikában meghatározott szabályoknak, limiteknek való megfelelést a portfóliókezelőnek az üzletkötést megelőzően (előzetes limitellenőrzés) ellenőriznie kell. Az előzetes limitellenőrzés mellett folyamatos, napi gyakoriságú ellenőrzést végez a letétkezelő, a biztosító, valamint a portfóliókezelő. Amennyiben a portfóliókezelő a limitek meghaladását tapasztalja az ellenőrzés során, úgy azt 5 munkanapon belül korrigálni kell a befektetési politikának megfelelően. Amennyiben a korrekció csak az ügyfelek számára egyértelműen előnytelen módon hajtható végre (piaci ártól eltérő árfolyamon történő üzletkötés, illetőleg jelentős költségvonzat esetén), úgy a biztosító jóváhagyásával a fenti 5 munkanapos intézkedési időintervallum maximum 10 munkanapra hosszabbítható.

A befektetési politikában meghatározott célzott limitek átlépése ideiglenesen passzív limitsértésnek minősül, amennyiben annak oka például: az értékelési árak változása, újonnan portfóliókezelésbe adott eszközök típusának, összegének változása, vagy az eszközalap befektetési politikájának módosulása következtében bekövetkező limitsértés. Passzív limitsértés esetén a portfóliókezelőnek 5 munkanapon belül kell korrigálnia a sértést.

Ha a portfóliókezelő vétkesen olyan ügylete(ke)t köt, amellyel a portfólió piaci értéke megsérti az eszközalapok befektetési politikájában megszabott befektetési korlátozásokat, akkor a biztosító írásbeli értesítése és a Compliance Officer utasítását követően köteles azonnal az ügylettel ellentétes irányú ügyletet kötni (legalább a befektetési korlátot meghaladó, de legfeljebb az eredeti ügyletben szereplő mennyiségre). A portfóliókezelő a szándékos vagy súlyosan gondatlan üzletkötése miatt esetlegesen elszenvedett veszteséget a fentiekben rögzített mértékig köteles a biztosító, illetve az adott eszközalap részére megtéríteni.

Az eszközalapokat érintő kockázatok

Az egyes eszközalapok kockázata az adott eszközalap befektetései által lefedett eszközcsoportok, illetve a befektetési és működési környezet kockázatára terjed ki. Az egyes eszközalapok eltérő sajátosságaikból adódóan más-más kockázati tényezőknek vannak kitéve. Az eszközalapokat érintő kockázatokat minden esetben az ügyfél viseli.

Az eszközalapokat érintő kockázati faktorok felsorolását jelen befektetési politika A. jelű melléklete tartalmazza. Az egyes eszközalapokat érintő főbb kockázati tényezők, valamint azok árfolyamra gyakorolt hatásának mértéke jelen befektetési politika B. jelű mellékletében kerülnek bemutatásra.

A biztosító létrehozhat olyan eszközalapot, mely megcélzott befektetési területe Európán kívüli. A megcélzott befektetési terület az egyes eszközalapok sajátos jellemzőinél feltüntetésre kerül. Ezen eszközalapok esetében felmerülhetnek az európai jogi, gazdasági környezettől eltérő, valamint a devizaárfolyam változásából eredő kockázatok is.

Az eszközalapok árfolyamára ható kockázati tényezők az eszközalapok árfolyamát jelentősen befolyásolják. Múltbeli statisztikai adatok alapján a magas kockázatú részvénybefektetések hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el, mint azonos időszak alatt az alacsonyabb kockázatú kötvénybefektetések, ezért a biztosító az egyes eszközalapok bemutatásánál feltünteti a javasolt befektetési időtávot.

Az eszközalapok hozamának biztosítása, az árfolyamkockázat csökkentése érdekében a biztosító általános jelleggel

megbízást adhat a mindenkori portfóliókezelők részére fedezeti célú ügyletek kötésére.

Hozamszámítás

A hozamot az eszközalapok esetében a PSZÁF ajánlásával összhangban, az egy jegyre jutó nettó eszközérték változása alapján számolja a biztosító. Az eszközalap két kiválasztott időpont közötti hozamának kiszámítására az alábbi képletet alkalmazza:

rnom= r1/r0-1	ahol	rnom: az eszközalap időszaki nominális hozama r1: az időszak zárónapjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték r0: az időszak kezdő napjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték
rann = (r1/r0)(365/n) -1	ahol	rann: az eszközalap adott időszaki évesített hozama n: az időszak kezdő és záró napja között eltelt napok száma, n>365

A hozamszámítás során a biztosító az úgynevezett total return típusú számítási módot alkalmazza, amely tartalmazza az adott időszak alatti összes, realizált és nem realizált eredményeket is. Az éven belüli hozamokat a nemzetközi teljesítmény-mérési elvek figyelembe vételével a biztosító nem évesíti, azt kizárólag nominálisan jeleníti meg.

Az 1 évnél hosszabb időszakra számított hozamokat a biztosító évesítve jeleníti meg (a hozamot egy évre, a kamatos kamatszámítás módszerével számítva – tört kitevővel, 365 napos bázison – határozza meg).

A hozam százalékos formában, 2 tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés szabályait figyelembe véve kerül bemutatásra. A biztosító az egyes eszközalapok teljesítményeit a webhelyén megjelenő eszközalap tájékoztatókban havonta közzéteszi. Az ügyfelek a – szintén a biztosító webhelyén megtalálható – grafikonvarázsló segítségével bármilyen két időpont között megtekinthetik az eszközalapok teljesítményét. A biztosító webhelyének címe: xxx.xxxxxxxxxxx.xx Az eszközalapok teljes tőkenövekménye újra befektetésre kerül. A befektetési egységek tulajdonosai a hozamot a befektetési egységek visszaváltásával realizálhatják. Az eszközalapok által elérhető hozam minden esetben az eszközalap-összetétele, valamint a piaci folyamatok függvénye.

Az eszközalapokba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal. Az eszközalap, illetve a benne lévő befektetési instrumentumok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve. A jövőbeli hozamok nem ismertek, azokra a biztosító garanciát nem vállal.

Az egyes eszközalapok teljesítményének összehasonlítására a biztosító referencia indexeket alkalmaz. Eszközalaponként a referencia index „Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok” fejezetben található. A referencia indexek értéke korrigálásra kerül az eszközalapokat is terhelő költségekkel: a letétkezelési, a portfóliókezelési és az eszközalap- kezelési díjjal a hozamméréseknél.

Az eszközalapokra vonatkozó értékelési szabályok

Az eszközalapokra vonatkozó részletes értékelési szabályokat a biztosító társaság Értékelési Szabályzata tartalmazza,

mely szabályzat jelen befektetési politika X. xxxx mellékletét képezi.

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok

Likviditási Pro Eszközalap

Az eszközalap célja: alacsony kockázatú eszközök felhasználásával kiegyensúlyozott, a forintban denominált bankbetétekkel versenyképes hozamot biztosítson átmenetileg szabad pénzeszközök, vagy kockázatkerülő befektetők pénzeszközei számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap összetételében bankbetétek, Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíro- kat), jelzáloglevél, repó és fordított repóügylet, készpénz és számlapénz, illetve a fentiekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok szerepelhetnek.

Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra az eszközalap kezelője, a portfoliókezelő vagy harmadik személy tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% ZMAX állampapír index

Kockázati besorolás: alacsony

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3 hónap

Hazai Pro Kötvény Eszközalap

Az eszközalap célja: stabil, alacsony kockázatú, a forintban elérhető banki hozamoknál, illetve az egyéni befektetők által állampapírokon realizálható hozamoknál magasabb, az inflációt meghaladó hozam elérésére képes befektetési lehetőséget nyújtson 2-3 éves időtávon. Az eszközalap célja a konvergencia folyamat során kialakuló hozamprémium kihasználása, ezért az eszközalapban általában nagyobb súlyt kaphatnak az egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű befektetési instrumentumok. Ezzel együtt az eszközalap portfóliókezelője a mindenkori pénz- és tőkepiaci helyzetnek megfelelően az eszközalap hozamának maximalizálása érdekében saját várakozásai alapján határozza meg az eszközalap optimálisnak vélt hátralévő átlagos futamidejét.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap forintban denominált magyar állampapírokat, magyar állam által garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírokat, gazdál- kodó szervezet, helyi, vagy regionális nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapírokat, egyéb, állam, vagy állami, vagy önkormányzati szerv által kibocsátott értékpapírokat tartalmazhat. Az eszközalap fektethet állampapírokkal, illetve kamattal kapcsolatos határidős tőzsdei eszközökbe, bankbetétekbe, illetve a fent felsorolt eszközökbe fektető befektetési alap befektetési jegyébe is. Az eszközalapba választott befektetési instru- mentumok kiválasztásánál az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében fontos szerepet játszik az a szempont, hogy az értékpapír likvid legyen. Az eszközalap hozamának maximalizálása érdekében az eszközalapnak lehetősége van értékpapír kölcsönzésre, visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek), származtatott ügyletek kötésére.

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Elsősorban a mindenkori kamatszint emelkedése jelenthet kockázatot az eszközalap számára, hiszen a kamatszint emelkedésével párhuzamosan a korábban – alacsonyabb kamatszint mellett – kibocsátott eszközök értéke mérséklődik, amelynek negatív hatása van az eszközalap által elérhető hozamokra. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MAX index

Kockázati besorolás: alacsony

Javasolt minimális befektetési időtáv: 2 év

Hazai Pro Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: közepes kockázatvállalás mellett a banki, illetve az állampapírokon forintban elérhető hozamoknál magasabb hozam elérését tegye lehetővé középtávon. Ennek érdekében az eszközalap kezelője egy közepes részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú, közép és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap kezelője aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzé- sekre támaszkodva alakítja az eszközalap összetételét. Az eszközalap kezelőjének célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 30-40 százalékát fordítsa részvények vásárlására, míg a fenn- maradó hányadot döntő részben forintban denominált, a Magyar Állam által kibocsátott fix és változó kamatozású állampapírokba, illetve alacsony kockázatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az eszközalap portfóliójának 30%-áig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföldi részvényt vásárolhat az eszközalap kezelője. A portfóliókezelő a vagyon körülbelül 15 százalékát alacsony kockázatú, minimális

árfolyamingadozásnak kitett rövid lejáratú állampapírokban – diszkontkincstárjegyekben – tartja, mellyel biztosított az eszközalap likviditása. Az eszközalap kezelője csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti a külföldi befektetések devizakockázatát, a részvények árfolyamkockázatát, valamint a kötvények kamatlábkockázatát (fedezeti ügylet) és egyéb befektetési kockázatot, illetve arbitrázs célokat szolgál, illetve csökkenti az eszközalap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása). Az eszközalap a fentieknek megfelelő befektetési alapok befektetési jegyébe is fektethet. Az eszközalapban szereplő befektetési jegyek nyilvános befektetési alapok jegyei, ami azt jelenti, hogy a forgalmazó minden forgalmazási napon ugyanazon az árfolyamon vételi és visszaváltási kötelezettséget vállal a papírokra. Az eszközalap értékpapír kölcsönzési és visszavásárlási megállapodá- sokat köthet. Az eszközalap hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg az 5 évet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: forintban meghatározott 20% BUX, 15% CETOP, 65% RMAX

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 2,5 év

Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: hogy a globális pénzügyi piacok lehető legszélesebb spektrumát teszi elérhetővé az Ügyfelek számára. Az alap a széleskörű regionális allokáció mellett törekszik az egyes eszközosztályok (részvény, kötvény, deviza) közötti diverzifikációra is, annak érdekében, hogy hosszabb távon minél magasabb hozam elérését tegye lehetővé.

Lehetséges eszközalap-összetétel: kormány által, jegybank által, jegybanki garanciával devizabelföldi és devizakül- földi társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen értékpapírokra megkötött kölcsönzési, visszavásárlási megállapodások, bankbetétek, részvények, az említett eszközökbe fektető befektetési alapok befekte- tési jegyei, illetve az említett eszközökre vonatkozó származtatott ügyletek szerepelhetnek. A portfóliókezelő az eszközalap devizakitettségét aktívan kezeli. Ha a portfóliókezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denomi- nált eszközökből fakadó devizakockázatot határidős deviza eladással teljes mértékben kiküszöbölheti. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: forintban meghatározott

65% JP Morgan Global Aggregate Bond, 30% MSCI Daily TR Net World USD és 5% MSCI Daily TR Net Emerging Markets USD forintban kifejezve

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: a rugalmas befektetési politikájának köszönhetően, a mindenkori piaci környezetnek legmegfelelőbb eszközallokáció révén az állampapírok által biztosított hozamot meghaladó hozam elérése. A hozamcél elérése érdekében az eszközalap mögöttes befektetései rugalmasan változtathatóak: a portfólió kezelőnek mind regionális, mind eszközosztály szinten széleskörű lehetőségei vannak a befektetési struktúra kialakítására. A választható mögöttes befektetések köre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. meglévő eszközalapjaihoz kapcsolódik. A portfólió kezelő munkatársai szakismeretükre támaszkodva, a piacok folyamatos elemzése során választják ki azokat a mögöttes eszközöket, melyekben az adott piaci környezetben növekedési potenciált látnak, továbbá lehetőségük van a váratlan és jelentős piacmozgató eseményekre történő gyors reakcióra is. Az eszközalap célkitűzése, hogy olyan többletszolgáltatást nyújtson az Ügyfeleknek, melynek köszönhetően nem kell folyamatosan felülvizsgálniuk és átcsoportosítaniuk befektetéseiket az elérhető eszközalapok között, hanem a portfólió kezelő szaktudására támaszkodva, az eszközalap aktívan kezelt befektetési szerkezetéből adódóan egy eszközalapon belül érhessék el a Biztosító által kínált összes – a mindenkori piaci várakozásoknak megfelelő – befektetési lehetőséget

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb mind regionális, mind eszközosztály szinten: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek a jogszabályban meghatározott keretek között.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalap nyilvános és nyíltvégű, amely határozatlan időtartamra kerül bevezetésre. A piaci mozgások hatására az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% RMAX Index

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3-4 év

Abszolút Hozam Pro Eszközalap

Az eszközalap célja: hosszú távon az állampapírok által biztosított hozamnál jelentősen nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az eszközalap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális elemzésekre támaszkodva, de technikai alapú időzítést is figyelembe véve. A hagyományos befektetési eszközalapoktól a széles eszköztáron túl abban térnek el, hogy nem csak emelkedő, de – akár short pozíciók felvételével – eső piacon is van lehetőségük hozamot elérni. A portfóliókezelő befektetési döntéseiben az ország befektetési piacának legjobb szakembereire támaszkodik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globá- lis: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% RMAX index

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 1,5-2,5 év

Hazai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: egy diverzifikált portfólió felépítésével a hazai gazdasági élet meghatározó társaságainak részvényeibe fektetve hosszabb távon a kötvényhozamokat meghaladó, maximális befektetési hozamot érjen el. Az eszközalap főként a hazai részvénypiacot, kisebb részben a hazai pénz- és állampapír piacot célozza meg.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap magyar részvényekbe, elsősorban a BUX Index vezető rész- vényeibe jelent befektetést. Az eszközalap budapesti, illetve egyéb tőzsdékre bevezetett részvényeket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazhat. Az eszközalapban származtatott ügyletek szerepelhetnek az említett eszköztípusokra vonatkozóan, valamint az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési és visszavásárlási megállapodá- sokat is. Az eszközalap a fenti eszközökbe fektető befektetési alap befektetési jegyét is tartalmazhatja. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 80% BUX Index, 20% RMAX Index

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: különböző típusú befektetések együttesének kialakításával lehetőséget nyújtson Oroszország gazdasági fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket köthet.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja az oroszországi tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt

is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. A devizakockázat csökkentése érdekében a portfóliókezelő egy évnél rövidebb futamidejű szabványosított és tőzsdén kívüli devizaügyleteket is köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI Russia 10/40 NR USD index forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával részesedést nyújtson a világ fejlődő régióiban működő vállalatok értéknövekedéséből származó befektetési hozamokból. Az eszközalap által megcélzott országok elsősorban Brazília, Oroszország, India, Kína, Korea, de a világ más fejlődő országában működő vállalatokba is fektethet az eszközalap. A megcélzott országokban elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap úgy kerül kialakításra, hogy nettó eszközértékének legalább kétharmada olyan részvényekből, illetve egyéb részvényekhez kötött értékpapírokból álljon, amelyek kibocsátó válla- latait az úgynevezett feltörekvő piacok valamely országában alapították, továbbá a feltörekvő piacokon működnek, vagy bevételeik kétharmada legalább onnan származik. Az eszközalap fektethet látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bármely devizában működő bankbetétbe, egyéb likvid pénzpiaci eszközbe, a kockázat mérséklése, illetve a hatékony portfóliókezelés érdekében származtatott termékekbe, köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat. Az eszközalap a fenti eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyeibe is fektethet. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% Daily TR Net MSCI Emerging Markets USD forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: az eszközalap lehetőséget kínál a közép- és dél-amerikai régió fejlődő vállalkozásai által elért gazdasági teljesítményekből való részesedésre a befektetési hozamok révén. Az eszközalap a hosszú távú abszolút hozam elérésére törekszik, amelynek érdekében az eszközalap vagyonát közvetetten, befektetési jegyeken keresztül latin-amerikai részvényekbe fekteti. A befektetési jegyeken túl az eszközalap kezelője kizárólag a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázatban felsorolt pénzügyi eszközökbe – elsősorban állampapírok, bankbetét, bankszámla egyenleg, deviza fedezés – fektethet be az ott meghatározott részarányok figyelembe vételével, egyéb ügyletet nem köthet. Amennyiben a portfóliókezelő úgy ítéli meg, akkor az eszközalap hozamának növelése, illetve az árfolyamkockázat csökkentése érdekében devizafedezeti ügyleteket végezhet. Az eszközalap határozatlan futamidejű, nyílt végű, tehát egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Tekintettel az eszközalap által megcélzott befektetési területre, az eszközalap az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatokat is hordoz. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszközök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történő átértékeléssel.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek elsődleges célpontja a latin-amerikai tőkepiac. Az előbb említett kollektív befektetési formák mellett a portfóliókezelő készpénzt is tarthat likviditási és kockázatcsökkentési céllal. A devizakockázat csökkentése érdekében a portfóliókezelő egy évnél rövidebb futamidejű szabványosított és tőzsdén kívüli devizaügyleteket köthet.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI EM Latin America 10/40 NR USD index forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson a kínai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében – amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Kínában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Kínában végzik. Ennek érdekében az eszköz- alap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Kínában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfóliókezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI China 10/40 Net TR USD forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson az indiai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében – amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Indiában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Indiában végzik. Ennek érdekében az eszközalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizá- lása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Indiában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfóliókezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% MSCI India 10/40 Net TR USD forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: a világ egyik legsikeresebb üzletembere, Xxxxxx Xxxxxxx vállalatbirodalmába, az Egyesült Államok-béli Berkshire Hathaway-be kínáljon befektetési lehetőséget. A Berkshire Hathaway leányvállalatain keresztül több különböző iparágban működik (például építőipar, gépipar, textilipar, pénzügyi, biztosítási szektor, fémipar, ingatlanszektor stb.) Az eszközalapon keresztül olyan kisebb összegű megtakarításokkal is lehetővé válik a befektetés, amellyel egyébként a részvényt annak magas ára miatt nem lehetne megvásárolni. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő befektetési formák mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében – amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap megcélzott részvényhányada a Berkshire Hathaway vállalat rész- vényéből 100%, azonban likviditási célból forint, illetve amerikai dollár alapú pénzpiaci eszközöket, látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bankbetétet, 1 évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű állampapírokat, a Berkshire Hathaway által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint magyar állampapírokat is tartalmaz- hat az eszközalap. Az eszközalap által megcélzott részvény tőzsdei forgalma is kellő likviditást biztosít az eszközalap számára. A hatékony kockázat-, és portfóliókezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, vissza- vásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: magyar forint

Referencia index: 100% Berkshire Hathaway B sorozat forintban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

A fenti eszközalapokból kialakított választható portfóliók, azok összetétele, valamint a portfóliókra

vonatkozó szabályok

Eszközalap	Portfólió	Konzervatív	Kiegyensúlyozott	Dinamikus
Likviditási Pro Eszközalap		40%
Hazai Pro Kötvény Eszközalap		30%	40%
Hazai Pro Vegyes Eszközalap		10%
Abszolút Hozam Pro Eszközalap		20%	25%	20%
Hazai Pro Részvény Eszközalap				10%
Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap			15%	30%
Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap			15%	30%
Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap			5%	10%
Összesen:		100%	100%	100%

Konzervatív befektetési portfólió

A portfólióban döntően nagyon biztonságosnak ítélt papírok: bankbetétek, állami- és vállalati kötvények, valamint diszkontkincstárjegyek találhatóak, melyek stabil, kiegyensúlyozott hozammal kecsegtetnek már rövidebb időtávon is. A portfólió ideális választás azok számára, akik megtakarításaik megválasztásánál elsődlegesen a biztonságot tekintik fő szempontnak. A konzervatív befektetési portfóliót választó ügyfelek alacsonyabb kockázat mellett mérsékeltebb, de várhatóan egyenletesebb hozamot érhetnek el megtakarításaikon.

Kiegyensúlyozott befektetési portfólió

A portfólió közel azonos arányban tartalmaz biztonságosnak és kockázatosabbnak ítélt eszközöket. A portfólió ideális választás azoknak, akik hajlandóak a konzervatív befektetési portfólió kockázatánál nagyobb kockázat vállalásra: a hosszú távon magasabb hozam reményében szeretnének részvényeket vásárolni, ugyanakkor megtakarításaik egy részét biztonságosnak ítélt papírokba kívánják befektetni.

Dinamikus befektetési portfólió

A portfólióban döntően a fejlődő világ és egy amerikai mamutvállalat (Berkshire Hathaway) részvényei találhatók. A dinamikus befektetési portfólió azoknak a hosszútávon gondolkodó ügyfeleknek ajánlható, akik az átlagosnál magasabb hozam reményében hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni és nem riadnak vissza esetleges átmeneti veszteségek elszenvedésétől sem. A biztosító a befektetési egységek hozamának növelése és a piaci helyzethez történő alkalmazkodás érdekében fenntartja magának a jogot a mintaportfólió egyoldalú megváltoztatására. A módosítás változatlanul hagyja a mintaportfólió kockázati szintjeit (konzervatív, kiegyensúlyozott, dinamikus), csak azok belső összetételét alakítja. A módosításról és az ajánlott mintaportfólióban szereplő díjmegosztási arányokról a biztosító a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

A szerződő írásbeli nyilatkozatával kérheti rendszeres és eseti díjainak az aktuális mintaportfólió összetételével egyező átirányítását, melyet a beérkezést követő munkanapon hajt végre a biztosító. Ez a díjátirányítás csak a következő díjbefizetéstől lép életbe, a meglévő befektetési egységeket nem érinti. A díjátirányításra vonatkozó részletes szabályokat a Különös Feltételek 18) pontja tartalmazza.

A Pannónia Navigátor szolgáltatás aktiválása esetén a választott mintaportfólió összetétele az eredeti összetételhez képest módosulhat a Különös Feltételek 5. számú mellékletében leírt védett alapba helyezés következtében. Az összetétel módosítást követően befizetett díjak továbbra is a szerződő rendelkezései szerinti eszközalapokba kerülnek. A befektetési egységek mintaportfólióban meghatározott arányának módosulását a befektetési egységek árfolyamának különböző mértékű időbeni változása is okozhatja.

Mellékletek a választható eszközalapok befektetési politikájához:

A. Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

B. Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása

C. Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok

D. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfólió-kezelők bemutatása

E. Értékelési Szabályzat

A. jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

Inflációs kockázat: az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.

Kamatkockázat: a mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Részvénypiaci kockázat: a részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az árfolyamok csökkenése esetén az eszközalap értékét is mérséklik. A részvényeken hosszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.

Devizakockázat: az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a mindenkori keresleti, kínálati viszonyok függvényében változhat. Ezért az eszközalapban lévő instrumentumoknak a különböző devizákban kifejezett értéke is változhat, szélsőséges esetben annak ellenére is az eszköz értékének csökkentését okozhatja, hogy az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

Likviditási kockázat: az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.

Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat: bár az eszközalapok kizárólag a hozammaximalizálás, illetve a kockázat mérséklése érdekében köthetnek származtatott ügyleteket, azok jellegüknél fogva magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ezek a kockázatok megfelelő befektetési technikával minimalizálhatók, de teljes egészében nem szűrhetők ki.

Politikai kockázat: az eszközalap által megcélzott országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja az eszközalap teljesítményét. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek kedvezőtlenül érintik az adott ország gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik.

Gazdasági kockázat: az eszközalap által megcélzott országok gazdasági helyzete (például növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam-politikája, költségvetésének helyzete, kamatszintje) az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékét befolyásolhatja, így akár kedvezőtlenül is érintheti.

Partner kockázat: a partner kockázat azt jelenti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy valamely ügylet esetén a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügyletben vállalt kötelezettségeit.

Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.

Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.

Eszközalap neve Tényező típusa	Likviditási Pro Eszközalap	Hazai Pro Kötvény Eszközalap	Hazai Pro Vegyes Eszközalap	Abszolút Hozam Pro Eszközalap	Hazai Pro Részvény Eszközalap	Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap	Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap	Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap	Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap	Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap	Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap	Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap	Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap
Inflációs kockázat	2	2	2	3	2	2	3	3	3	3	3	3	2
Kamatkockázat	2	3	2	3	3	2	4	3	3	3	3	3	2
Részvénypiaci kockázat	-	-	3	3	4	3	4	5	5	5	5	5	4
Devizakockázat	-	-	2	4	-	3	4	3	3	3	3	3	3
Likviditási kockázat	1	1	2	4	2	2	2	3	3	3	3	3	2
Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat	1	1	1	4	1	2	2	3	3	2	3	3	2
Politikai kockázat	2	2	2	2	3	3	3	4	3	3	4	4	3
Gazdasági kockázat	2	2	2	3	3	3	3	4	3	3	4	4	3
Partnerkockázat	2	2	2	4	2	2	2	3	2	3	3	3	2
Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat	2	2	2	1	2	2	3	3	2	3	3	3	2
Adószabályok változásának kockázata	2	2	2	2	2	2	2	2	2	3	2	2	2

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei

53

1: nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Eszközalap neve	Likviditási Pro Eszközalap			Hazai Pro Kötvény Eszközalap			Hazai Pro Vegyes Eszközalap			Abszolút Hozam Pro Eszközalap			Hazai Pro Részvény Eszközalap			Kolumbusz Nemzetközi Pro Vegyes Eszközalap			Pannónia Aktív Pro Vegyes Eszközalap			Urál Oroszországi Pro Részvény Eszközalap			Mozaik Fejlődő Piacok Pro Részvény Eszközalap			Amazonas Latin-amerikai Pro Részvény Eszközalap			Jangce Kínai Pro Részvény Eszközalap			Gangesz Indiai Pro Részvény Eszközalap			Xxxxxx Xxxxxxx Pro Részvény Eszközalap
Eszköz típusa	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C ***	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C
Bankbetét, látra szóló betét:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
Diszkontkincstárjegy:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	0%	25%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
MNB kötvény:*	0%	100%	0%	0%	50%	0%	0%	100%	0%	0%	20%	0%	0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
Magyar államkötvény:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
Vállalati kötvény:	0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	–			0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	–			0%	20%	0%	–			–			–			–
Egyéb kötvény:	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	100%	0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	–			0%	20%	0%	–			–			–			–
Jelzáloglevelek:	0%	20%	0%	0%	30%	0%	0%	25%	0%	–			0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	–			0%	20%	0%	–			–			–			–
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	0%
Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok:	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
Magyar részvények:	0%	0%	0%	–			0%	60%	0%	–			0%	100%	0%	0%	60%	0%	0%	50%	0%	–			–			–			–			–			–
Külföldi kibocsátású állampapírok:*	0%	100%	0%	–			0%	30%	0%	–			0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	100%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%
Külföldi kibocsátású vállalati kötvények:	0%	100%	0%	–			0%	30%	0%	–			0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	–
Külföldi kibocsátású egyéb kötvények:	0%	100%	0%	–			0%	30%	0%	–			0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	–
Külföldi kibocsátású jelzáloglevelek:	0%	20%	0%	–			0%	25%	0%	–			0%	45%	0%	0%	90%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	20%	0%	–			0%	10%	0%	0%	10%	0%	–
Külföldi kibocsátású részvények:	0%	0%	0%	–			0%	30%	0%	–			0%	100%	0%	0%	60%	0%	0%	50%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	–			0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%
Származtatott ügyletek:**	0%	100%	0%	0%	40%	0%	0%	30%	0%	0%	100%	0%	0%	30%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
A likvid eszközök minimális aránya:	80%			25%			25%			0%			25%			25%			0%			25%			25%			25%			25%			25%			0%

Az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei

54

A biztosító a *-gal jelölt eszköztípusokat likvidnek tekinti.

** Kizárólag fedezeti ügyletek.

*** A Pannónia Aktív eszközalapok esetében a stratégiai allokáció a portfoliókezelő várakozásai alapján az aktuális piaci környezetnek megfelelően alakul.

A: minimális részarány; B: maximális részarány; C: megcélzott részarány

X. xxxx melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfólió- kezelők bemutatása

Pannónia CIG Alapkezelő Zrt.

A Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. (Pannónia Befektetési Szolgáltató Zrt. néven) 2011. évben alakult. Fő tulajdonosai a Pannónia Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A Társaság befektetési alapkezelésre és értékpapír portfóliók portfóliókezelésére szakosodott vállalkozás (ezek mellett befektetési tanácsadással és értékpapír-kölcsönzéssel foglalkozik), amely a vagyonkezelési igények professzionális, a nemzetközi normákhoz igazodó kielégítésére törekszik. Ennek megfelelően a Társaság alapvető célja, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen a befektetési alapok, valamint az intézményi és később magánportfóliók piacán.

E. jelű melléklet: Értékelési Szabályzat

1. Deviza

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiá- nyában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/… deviza keresztértéken kerülnek értékelésre.

2. Készpénz

A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla

T napi záró állománya összegeként kerül értékelésre.

3. Bankbetét

A bankbetét a lekötött betét T napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre.

4. A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények:

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az

árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

5. Befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is):

a) a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszköz- értéken kell figyelembe venni;

b) zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor alkalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

6. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket kivéve egységesen, az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a fordulónapig felhalmozott kamatokat;

b) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatá- rozni;

c) az elsődleges forgalmazói rendszerben nem kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, fix kamatozású és diszkont állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referencia hozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

d) ha tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett állampapírokat kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a fordulónapig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó

átlagár és a fordulónapig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. A tőzsdén kívüli kereskedelem szerint regisztrált árfolyamok 30 napos érvényessége a közzétételben megjelölt időszak, azaz a vonatkozási időszak utolsó napjától számítandó akkor is, ha az nem munkanapra esik. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra;

e) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

7. Jelzáloglevél:

A jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan, a 6. pont szerint kell értékelni.

8. Határidős kereskedelem:

Future

A budapesti értéktőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a vonatkozó tőzsdei határidős szabályzatok alapján, amennyiben az ügyletek T napon kerültek megnyitásra a kötési árfolyam és a T napi tőzsdei elszámolóár felhaszná- lásával, amennyiben az ügyletek T napon kerültek lezárásra a kötési árfolyam és a T-1 napi tőzsdei elszámolóár fel- használásával, a T napnál korábban megnyitott ügyletek esetében pedig a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra.

Forward

A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi ka- matok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebb eső lejáratú bankközi kamatok.

9. Külföldi befektetések értékelése:

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az eszközalap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra

hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

2. Részvények értékelése:

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

3. Befektetési jegyek:

Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelke- zésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiá- nyában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni.

10. Repó (fordított repó):

az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

11. Swap:

a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

12. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír ese- tében a piaci érték forrása azon tőzsdei vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jel- lemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.

3. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat

Visszavásárlási táblázat a kezdeti befektetési egységekre

Évforduló
1*	1**	2	3	4	5	6	7	8	9	10-
0%	35%	40%	45%	50%	55%	60%	70%	80%	90%	100%

* Amennyiben az első biztosítási évben esedékessé váló rendszeres biztosítási díjat megfizette a szerződő, de a második biztosítási évben esedékessé váló rendszeres biztosítási díjat csak részben, vagy egyáltalán nem, úgy a visszavásárlási arány 0%.

** Amennyiben a szerződő valamennyi, az első két biztosítási évben esedékessé váló rendszeres biztosítási díjat megfizette, úgy a visszavásárlási arány 35%.

A felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási aránya 100%.

4. számú melléklet: Kockázati díj

Baleseti halál esetére vonatkozó havi kockázati díj 10 000 forintra vetítve

Bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó

havi kockázati díj 10 000 forintra vetítve

Aktuális kor	Kockázati díj (forint)	Aktuális kor	Kockázati díj (forint)
16	0,17	39	0,55
17	0,23	40	0,6
18	0,29	41	0,64
19	0,35	42	0,67
20	0,38	43	0,7
21	0,38	44	0,73
22	0,36	45	0,75
23	0,35	46	0,77
24	0,34	47	0,79
25	0,33	48	0,79
26	0,34	49	0,79
27	0,35	50	0,81
28	0,36	51	0,83
29	0,38	52	0,84
30	0,4	53	0,85
31	0,41	54	0,85
32	0,43	55	0,87
33	0,44	56	0,88
34	0,46	57	0,89
35	0,48	58	0,9
36	0,51	59	0,9
37	0,54	60	0,94
38	0,55	61	0,98

Aktuális kor	Kockázati díj (forint)	Aktuális kor	Kockázati díj (forint)
16	0,4	54	16,95
17	0,53	55	18,12
18	0,66	56	19,48
19	0,77	57	20,96
20	0,87	58	22,56
21	0,91	59	24,28
22	0,91	60	26,08
23	0,92	61	27,99
24	0,92	62	30,03
25	0,95	63	32,14
26	1,04	64	34,35
27	1,12	65	36,66
28	1,23	66	38,92
29	1,36	67	41,16
30	1,52	68	43,54
31	1,68	69	46,26
32	1,87	70	49,51
33	2,08	71	53,29
34	2,35	72	57,52
35	2,69	73	62,12
36	3,12	74	67,08
37	3,62	75	72,37
38	4,17	76	86,28
39	4,76	77	89,17
40	5,38	78	92,67
41	6,01	79	96,95
42	6,67	80	102,05
43	7,37	81	108,25
44	8,12	82	115,81
45	8,88	83	124,82
46	9,71	84	135,8
47	10,57	85	148,81
48	11,45	86	164,63
49	12,37	87	183,21
50	13,29	88	205,47
51	14,18	89	231,59
52	15,05	90	262,42
53	15,94

5. számú melléklet: A Pannónia Navigátor Szolgáltatás Szerződési Feltételei

1) Fogalmak

a) növekedési eszközalap: azok az eszközalapok, melyek a pénz- és tőkepiacok volatilitása miatt nagyobb hozamingadozásnak vannak kitéve. A biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatást csak a növekedési eszközalapok vonatkozásában nyújtja. A növekedési eszközalapoknak a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő listáját az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza.

b) védett eszközalap: az az eszközalap, melybe az eladási jelzést követően a növekedési eszközalapok befektetési egységei átváltásra kerülnek. A védett eszközalap minimális hozamingadozása miatt alkalmas arra, hogy a szerződő depressziós piacokon ide átcsoportosítva befektetéseit elkerülje a kockázatosabb eszközalapok árfolyamának csökkenéséből fakadó nagyobb veszteségeket. A biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő védett eszközalap megnevezését az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza.

c) Pannónia Navigátor szolgáltatás: a biztosító árfolyam-figyelési és automatikus eszközalap-váltási szolgál- tatása. E szolgáltatás keretében a biztosító árfolyamcsökkenés esetén a veszteségek minimalizálására (stop loss funkció), árfolyamemelkedés esetén a hozamok maximalizálására törekszik (start gain funkció) az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének eszközalapok közötti arányának módosításával.

d) mozgóátlag: a statisztikai idősorelemzés eszköztárában a trendek irányának meghatározására szolgáló mutató. A Pannónia Navigátor szolgáltatás vonatkozásában a növekedési eszközalapok meghatározott számú és egymást követő napi árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga. X napos mozgóátlag jelentése: a számítás napját közvetlenül megelőző és a számítás napján rendelkezésre álló X értékelési nap árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga.

e) mozgóátlag körüli tolerancia sáv: a mozgóátlagok mindkét oldalán (felfelé és lefelé) százalékosan meghatá-

rozott tartomány. Y%-os tolerancia sáv jelentése: az a tartomány, mely mozgóátlag / (1 + Y% / 100) -tól mozgóátlag

× (1 + Y% / 100) -ig terjed.

f) árfolyam alsó küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv alsó határa. Az alsó küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.

g) árfolyam felső küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv felső határa. A felső küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.

h) érintett befektetési egység: azon befektetési egységek, amelyekre a Pannónia Navigátor szolgáltatást igényelték. A szolgáltatás igényelhető csak a rendszeres díjakból képzett befektetési egységekre, csak az eseti díjakból képzett befektetési egységekre, vagy az összes befektetési egységre.

i) automatikus eszközalap-váltás: a Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek eszközalapok közötti átváltása a 2) pontban vázolt működési elv szerint.

j) manuális eszközalap-váltás: a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek eszközalapok közötti átváltása a szerződő külön írásbeli nyilatkozatban benyújtott kérése alapján. A nem Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében történő eszközalap-váltás részletes szabályait az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei tartalmazzák.

2) A Pannónia Navigátor szolgáltatás működése

a) A Pannónia Navigátor szolgáltatás a biztosítás tartama alatt, kizárólag a Pannónia Ügyfélportálon keresztül aktiválható. A Pannónia Ügyfélportál használatát a biztosító minden szerződő számára igénylés nélkül, automatikusan biztosítja. A biztosító a Pannónia Ügyfélportál használatáért külön díjat nem számít fel. A szerződő az Ügyfélportál használatához szükséges, a biztosító által postai úton kézbesített felhasználónévvel és belépési jelszóval a kézbesítést követően válik jogosulttá a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatás igénybevételének feltétele a szerződő főbiztosítással kapcsolatban megtett, elektro- nikus kommunikációra vonatkozó elfogadó nyilatkozata, valamint egy, a Navigátor szolgáltatáshoz rendelt valós elektronikus levelezési (e-mail) cím megadása, illetve e cím jövőbeni változásainak haladéktalan közlése a biztosítóval. Az Ügyfélportálon értékelési napokon 15 óráig tett nyilatkozat esetén a szolgáltatás az igénylés napján indul (feltéve, hogy az igénybevétel egyéb feltételei fennállnak). 15 óra után és nem értékelési napon tett nyilatkozat esetén a szolgáltatás a kérelem beérkezését követő értékelési napon indul. A Navigátor szolgáltatás aktiválásáról a biztosító a szerződőt az általa megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben tájékoztatja. A szerződő a főbiztosítás ajánlati nyomtatványán és a biztosító honlapjáról letölthető Navigátor igénylőlapon is jelezheti a Panónnia Navigátor szolgáltatás bekapcsolása iránti igényét (szándéknyilatkozat tehet), de a szolgáltatás kizárólag a Pannónia Ügyfélportálon tett nyilatkozatot követően aktiválódik! A Pannónia Ügyfélportálon tett nyilatkozat hiányában a Navigátor szolgáltatás automatikus eszközalap-váltásokat nem végez!

b) A Pannónia Navigátor szolgáltatás a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítás tartama alatt bármikor lemondható. Ha a nyilatkozat a biztosítóhoz értékelési napokon 15 óráig beérkezik, akkor a szolgáltatás nyújtása a kérelem beérkezését követő értékelési napon megszűnik. 15 óra után és nem értékelési napon beérkező nyilat-

kozatok esetén a szolgáltatás nyújtása a kérelem beérkezését követő második értékelési napon szűnik meg. A szolgáltatás megszűnéséről a biztosító a szerződőt az általa megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben tájékoztatja.

c) A biztosító minden értékelési napra megállapítja a növekedési eszközalapok árfolyamának alsó és felső küszöb- értékét.

ca) Ha egy növekedési eszközalap adott értékelési napot megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyama kisebb vagy egyenlő, mint az eszközalaphoz tartozó adott értékelési napi alsó küszöbérték (eladási jelzés), akkor a biztosító az eszközalapból az összes érintett befektetési egységet kivonja és a kivont összeget a d) és e) pontban részletezett szabályok figyelembevételével a védett eszközalapba helyezi át (eladási tranzakció).

cb) Ha egy növekedési eszközalap adott értékelési napot megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyama nagyobb vagy egyenlő, mint az eszközalaphoz tartozó adott értékelési napi felső küszöbérték (vételi jelzés), akkor a biztosító befektetési egységeket von ki a védett eszközalapból és a kivont összeget az f), g) és h) pontban részletezett szabályok figyelembevételével az adott növekedési eszközalapba fekteti be (vételi tranzakció).

cc) Adott értékelési napon eladási és vételi jelzés hiányában a biztosító nem hajt végre automatikus eszközalap- váltást.

d) A befizetésre kerülő (eseti és rendszeres) díjak minden esetben az érvényben lévő díjmegosztási arány szerinti eszközalapokba kerülnek; eladási jelzés érkezésekor még ugyanazon a napon automatikus eszközalap-váltással a ca) pontnak megfelelően megtörténik az eladási tranzakció.

e) Eladási jelzés esetén az automatikus eszközalap-váltás abban az esetben is megtörténik, ha a befizetésekre vonatkozó díjmegosztás alapján a növekedési eszközalap aránya 0%, vagyis a növekedési eszközalap összes befektetési egysége átváltásra kerül a védett eszközalapba függetlenül attól, hogy az adott növekedési eszközalap szerepel-e a szerződő érvényben lévő díjmegosztási rendelkezésében. E tranzakció végrehajtása után viszont az f) pontban részletezett szabály értelmében vételi jelzés esetén a biztosító nem vásárol befektetési egységeket az érintett eszközalapból.

f) Az automatikus eszközalap-váltás (vételi tranzakció) után a növekedési eszközalap érintett befektetési egységei értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arányt.

g) Az automatikus eszközalap-váltás (vételi tranzakció) után a védett eszközalapban maradó érintett befektetési egységek értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya nem lehet kisebb, mint a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arány.

h) Ha a növekedési eszközalap érintett befektetési egységei értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya meghaladja a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arányt, akkor a biztosító az eszközalap-váltást (vételi műveletet) a vételi jelzés ellenére sem hajtja végre.

i) Ha ugyanazon a napon egynél több, a cb) pont szerinti automatikus eszközalap-váltás válik szükségessé és a védett eszközalapból a g) pont szerint kivonható érintett befektetési egységek értéke nem elegendő az összes vételi tranzakció maradéktalan teljesítéséhez, akkor a növekedési eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása és az áthelyezendő összeg eszközalapok közötti felosztása azon elv szerint történik, hogy az eszközalap-váltás után a növekedési eszközalapok ügyfélportfólión belüli részaránya minél inkább közelítsen a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapokra vonatkozó díjmegosztási arányhoz.

j) Egy automatikus eszközalap-váltás értéke (vagyis az átváltott befektetési egységek értéke) az eszközalap-váltás napján nem lehet kevesebb 100 000 forintnál. Ezen összeg alatt a biztosító nem hajtja végre az eszközalap-váltást. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy az automatikus eszközalap-váltás minimális értékét a biztosítási tartam során bármikor módosítsa. A biztosító az automatikus eszközalap-váltás minimális értékének megvál- tozásáról elektronikus levelet küld a Pannónia Navigátor szolgáltatással rendelkező szerződő részére, az általa megadott e-mail címre az automatikus eszközalap-váltás minimális értéke megváltozásának időpontja előtt legalább 15 nappal. A biztosító az elektronikus levél kézbesítésének sikertelenségéért és az ebből fakadó kárért vagy elmaradt haszonért nem vállal felelősséget. A biztosító az automatikus eszközalap-váltás új összeghatárát annak megváltozása előtt legalább 15 nappal webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi.

k) Manuális eszközalap-váltás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követően legkorábban a 3. értékelési napon indítható új eszközalap-váltási tranzakció, függetlenül annak típusától. Ha az eladási/vételi jelzés a manuális eszközalap-váltás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követő 2 értékelési napon belül érkezik, a biztosító az automatikus eszközalap-váltást nem hajtja végre.

l) Részleges visszavásárlás, illetve rendszeres pénzkivonás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követően legkorábban a 3. értékelési napon hajtható végre automatikus eszközalap-váltás. Ha az eladási/vételi jelzés a részleges visszavásárlás, illetve rendszeres pénzkivonás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követő 2 értékelési napon belül érkezik, a biztosító az automatikus eszközalap-váltást nem hajtja végre.

m) A biztosító az automatikus eszközalap-váltáshoz kapcsolódó eladási/vételi jelzés napját követő 2. értékelési napra vonatkozó árfolyamok és az eladási/vételi jelzés napját követő 3. értékelési napon érvényes érintett befektetési

egységszám figyelembe vételével hajtja végre az eladási és vételi tranzakciókat. Az eladási és vételi tranzakciók végrehajtása az eladási/vételi jelzés napját követő 3. értékelési napon történik.

n) Új eszközalap létrehozása esetén és az új eszközalap vonatkozásában a biztosító Pannónia Navigátor szolgál- tatást csak akkor nyújt, ha az új eszközalap növekedési eszközalapként kerül besorolásra. Ebben az esetben a biztosító a szolgáltatást attól a naptól kezdve nyújtja, amikor már elegendő múltbeli árfolyamérték áll rendelke- zésre az eszközalaphoz tartozó mozgóátlag kiszámításához. Az új növekedési eszközalaphoz tartozó mozgóátlag és tolerancia sáv nagysága legkésőbb a szolgáltatás nyújtásának kezdetétől megtekinthető a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybejelentő nyomtatványán, mely a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is elérhető.

o) Az automatikus eszközalap-váltás díját az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza, amelyet a biztosító a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egységek aktuális értékének az eszközalap-váltási díjjal csökkentett értéke kerül átváltásra az új eszközalapokba. Ha az átváltott egységek mind kezdeti befektetési egységek, akkor a biztosító a tranzakciót végrehajtja és az eszközalap-váltás díját az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiz- tosítás Különös Xxxxxxxxxx szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli. A Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybevételéért a biztosító többletköltséget nem számol fel. Az ingyenes átváltások száma és az e feletti eszközalap-váltások díja szempontjából a biztosító nem tesz különbséget az automatikus és manuális eszközalap-váltás között.

p) A biztosító az eszközalapok besorolását, a küszöbértékek meghatározásának módszertanát, a mozgóátlagok és a tolerancia sávok nagyságát, valamint az automatikus eszközalap-váltások végrehajtásának szabályait felülvizsgálhatja, és szükség esetén korrigálhatja, továbbá a szolgál- tatás működését módosíthatja, a szolgáltatást új funkciókkal kiegészítheti annak érdekében, hogy szolgáltatásunk a folyamatosan változó gazdasági, tőkepiaci környezetben is mindig eredeti céljainak megfelelően működhessen. Az eszközalapoknak a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő besorolását, valamint a növekedési eszközalapokra a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő mozgóátlagok és tolerancia sávok nagyságát az Origo Befektetési Egységhez Kötött Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza. Az eszközalapok mindenkor érvényben lévő besorolása, a növekedési eszközalapokra mindenkor érvényben lévő mozgóátlagok és tolerancia sávok nagysága megtekinthető a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybejelentő nyomtatványán, mely a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is elérhető. Az eszközalapok besorolásának módosításáról, a küszöbértékek meghatározása módszertanának módosításáról, a mozgóátlagok és tolerancia sávok megváltozásáról, valamint az automatikus eszközalap-váltások végrehajtási szabályainak megváltozásáról, továbbá a szolgáltatás működésének módosításáról, a szolgáltatás új funkciókkal történő kiegészítéséről a biztosító elektronikus levelet küld a Pannónia Navigátor szolgáltatással rendelkező szerződő részére, az általa megadott e-mail címre a módosítások életbelépése előtt legalább 15 nappal, és ezen időpontig a változásokat webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is közzéteszi. A biztosító az elektronikus levél kézbesítésének sikertelenségéért és az ebből fakadó kárért vagy elmaradt haszonért nem vállal felelősséget.

q) Az automatikus eszközalap-váltás minimális értékének való megfelelés és az automatikus eszközalap-váltás költségének meghatározása szempontjából egy automatikus eszközalap-váltásnak minősül a kizárólag egy típusú (rendszeres vagy eseti díjakból képzett) befektetési egységet érintő, egy adott napon végrehajtott áthelyezés, függetlenül attól, hogy hány különböző eszközalap befektetési egységei kerültek átváltásra.

r) A Pannónia Navigátor szolgáltatás és az automatikus eszközalap-váltás jelentős mértékben módosíthatja a szerződő portfóliójának összetételét és a befektetés kockázatát. Habár a biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatás alapjául szolgáló árfolyam-értékelési rendszer kidolgozásakor a lehető legnagyobb szakmai gondossággal járt el és alkalmazta a statisztika és ökonometria modern piacelemzési módszereit, a szolgáltatás igénybevételével járó minden kockázatot a szerződő viseli. A Pannónia Navigátor szolgáltatás hatásosságát a szerződő befektetési portfóliójának összetétele, a befektetési időtáv és az eszközalapok jövőbeni árfolyam-alakulása is befolyásolja, így a biztosító nem vállalhat és nem vállal garanciát arra, hogy a Pannónia Navigátor szolgáltatás alkalmazásával bármely portfólió bármely időtávon magasabb hozamot ér el, mint e szolgáltatás alkalmazása nélkül. A szerződő felelőssége, hogy befektetése értékének változását folyamatosan figyelemmel kísérje.

6. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei

1) A szolgáltatás meghatározása

a) A Pannónia Ügyfélportál lehetővé teszi az ajánlattevő számára, hogy Interneten, böngészőjén keresztül kérdéseket és kéréseket küldjön a biztosítóhoz, amit az Ügyfélportál azonnal és automatikus módon megválaszol.

2) A szolgáltatás igénylése

a) A Pannónia Ügyfélportál használatát a biztosító minden ajánlattevő számára igénylés nélkül, automatikusan biztosítja. A biztosító a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásért külön díjat nem számít fel.

b) Az ajánlattevő a biztosító által postai úton kézbesített felhasználónévvel és belépési jelszóval a kézbesítést követően válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére.

c) A jelen melléklet értelmezésében ajánlattevő az, akit a biztosítási ajánlaton szerződőként jelöltek meg, abban az

esetben is, ha a biztosító az ajánlatot elutasítja.

3) A szolgáltatás működése

a) A Pannónia Ügyfélportál információt szolgáltat az ajánlattevő minden jelenlegi és jövőbeni biztosítási szerződé- séhez, amelyben szerződő félként szerepel. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásait módosítsa, új funkciókkal bővítse, vagy bármely funkciót megszüntesse. A változásokat a biztosító a webhelyén teszi közzé.

b) Az ajánlattevő a Pannónia Ügyfélportál belépési azonosítót és jelszót mindenkivel szemben köteles titkosan kezelni és megőrizni, továbbá biztosítani, hogy arról illetéktelen személyek tudomást ne szerezzenek. A belépési azonosító és jelszó jogosulatlan személyek általi felhasználásából eredő károkat az ajánlattevő köteles viselni.

c) A Pannónia Ügyfélportál belépési jelszó öt egymást követő esetben történő sikertelen megadása a Pannónia Ügyfélportálhoz való hozzáférés ideiglenes letiltását eredményezi. Az ajánlattevő egyszeri alkalommal, telefonon keresztül, az Ügyfélszolgálaton kérheti az ideiglenes letiltás feloldását. A belépési jelszó ismételt ötszöri sikertelen megadása esetén a biztosító az ajánlattevő részére új jelszót generál és azt ismételten kézbesíti postai úton.

d) A Pannónia Ügyfélportál szolgáltatás a hét minden napján 0-24 óráig elérhető. A biztosító fenntartja magának

a jogot, hogy rendszerén esetenként karbantartási munkálatokat végezzen. A várható üzemszünetet a biztosító

– lehetőség szerint – webhelyén előre jelzi.

e) Az ajánlattevő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti a Pannónia Ügyfélportál regisztrációjának

törlését.

A Pannónia Halál Esetére Szóló Díjátvállalási Kiegészítő Biztosítás és a Pannónia Euró Alapú Halál Esetére Szóló Díjátvállalási Kiegészítő Biztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések

A Pannónia Halál Esetére Szóló Díjátvállalási Kiegészítő Biztosítás vagy a Pannónia Euró Alapú Halál Esetére Szóló Díj-átvállalási Kiegészítő Biztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Különös Feltételek, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbizto- sító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító), valamint bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet (a továbbiakban: szerződő) között, az ajánlatban megjelölt főbiztosítás és az ahhoz tartozó kiegészítő biztosítások (továbbiakban alapbiztosítások) díjainak vonatkozásában.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben, illetőleg azon biztosítások Különös Feltételeiben foglaltaktól, melyek vonatkozásában a jelen kiegészítő biztosítást megkötötték, úgy a jelen Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény

Jelen szerződés biztosítási eseménye a kiegészítő biztosításban megjelölt biztosítottnak a kiegészítő biztosítás tarta- mán belül bekövetkező halála.

3) Fogalmak

a) alapbiztosítások: azok a biztosítások, melyek vonatkozásában a jelen kiegészítő biztosítást megkötik. Alapbiz- tosítások azok a fő- illetve kiegészítő biztosítások, melyek maradékjoggal rendelkeznek, illetve melyek a jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjának halála esetén nem szűnnek meg.

b) átvállalt díjak: az alapbiztosítások azon díjai, melyek megfizetését a biztosító a jelen kiegészítő biztosítás alapján átvállalja.

c) biztosított: az a kockázatviselés kezdetekor minimum 16, de legfeljebb 65 éves és a lejáratkor legfeljebb 75 éves természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja az a természetes személy lehet, aki az ajánlat aláírásának időpontjában vagy a biztosítási tartam későbbi időpontjában a főbiztosítás biztosítottja vagy szerződője. Amennyiben a főbiztosítás vonatkozásában szerződőváltás, illetve a biztosított cseréje vagy kivonása következik be, úgy a főbiztosításból kikerülő szereplőre kötött jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselése továbbra is fennáll. A főbiztosítás új szereplőjére jelen kiegészítő biztosítás megkötése a főbiztosításba történő belépést követő első biztosítási évfordulótól lehetséges.

d) főbiztosítás: az az önállóan is megköthető biztosítás, amelynek megkötése és hatályban tartása jelen kiegészítő biztosítás elengedhetetlen feltétele.

e) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0. órája, illetve, ha jelen kiegészítő biz- tosítást az alapbiztosítás ajánlatának felvételét követően kötik meg, úgy az alapbiztosításnak a jelen kiegészítő biztosítási ajánlat aláírását követő első biztosítási évfordulója. A kockázatviselés kezdetének további feltétele, hogy a szerződő az ajánlattételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizesse feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

f) kockázatviselés vége: a jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja halálának napja, illetőleg a biztosított életben léte esetén legkésőbb a biztosítás tartamának vége, illetve jelen kiegészítő biztosítás megszűnésének napja.

g) szerződő: jelen kiegészítő biztosítás szerződője megegyezik az alapbiztosítások mindenkori szerződőjével. Amennyiben a főbiztosítás vonatkozásában szerződőváltás történik, úgy az jelen kiegészítő biztosítás vonatkozá- sában is érvényes.

4) A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. A biztosítás tartama és díjfizetési időszak hossza az alapbizto- sítás díjfizetési időszakának hátralévő tartamával esik egybe, de legalább 3, legfeljebb 35 év, figyelembe véve, hogy a biztosított életkora jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselésének végén nem haladhatja meg a 75 évet.

5) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén díjátvállalási szolgáltatást nyújt az alapbiztosítások vonatkozásában.

R0000NY1404/04

b) A biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála esetén a biztosító átvállalja az alapbiztosításoknak a halál CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 15) pontja szerinti bejelentését kö- vetően esedékes díjait a díjfizetési időszak teljes hátralévő tartamára, de legfeljebb a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdetét követő 35. év végéig.

c) A biztosító a díjátvállalás tartama alatt az esedékességnek megfelelően jóváírja a díjakat az alapbiztosítási szerző- déseken.

d) Amennyiben a szerződő a főbiztosítás díjfizetés szüneteltetését kéri, jelen kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. A főbiztosítás díjfizetésének újrakezdését követő első biztosítási évfordulótól lehetőség van új díjátvállalási kiegészítő biztosítás megkötésére.

e) A díjátvállalási szolgáltatás elindításának feltétele az alapbiztosítások díjjal történő rendezettsége.

6) Várakozási idő

a) A biztosító a biztosítási szolgáltatás vonatkozásában hat hónap várakozási időt köt ki, melynek kezdete jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdete.

b) Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időszak alatt következik be, a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a szerződő részére.

c) A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítási esemény baleset miatt követke- zik be.

d) Abban az esetben is eltekint a biztosító a várakozási időtől, ha a biztosítás megkötését orvosi vizs- gálat előzte meg.

7) Díjfizetés

a) A biztosítás aktuális díját a biztosító a biztosított kockázati sajátosságainak, aktuális korának, egészségi állapotá- nak, az alapbiztosítások hátralévő tartamának, a díjfizetés gyakoriságának valamint az átvállalandó biztosítási díjak összegének figyelembevételével határozza meg.

b) A díjfizetés gyakorisága és módja megegyezik az alapbiztosítások díjfizetési gyakoriságával és módjával.

c) A biztosítás díja az alapbiztosítás díjával egyszerre esedékes. A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítások rend- szeres díjfizetési kötelezettségét növeli meg.

d) Amennyiben jelen kiegészítő biztosítást a biztosító által kínált befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz kötötték, a biztosító jelen kiegészítő biztosítás esedékessé vált rendszeres bizto- sítási díját jogosult fedezni a főbiztosításra megképzett eseti befektetési egységekből – legkorábban az esedékesség napján, illetve ha az előírt rendszeres díj összege az esedékesség napján nem nyújt elegendő fede- zetet, akkor azon a napon, amikor a fedezet legkorábban rendelkezésre áll.

e) Jelen kiegészítő biztosítás díja a Különös Feltételek 7) a) pontja alapján – a biztosítási események bekövetkezése valószínűségének változása miatt – biztosítási évenként eltérő lehet. A biztosító a díjátvállalási kiegészítő biztosítás következő biztosítási évben esedékes aktuális díjáról és annak aktuális mértéké- ről az évforduló előtt legkésőbb 45 nappal írásban tájékoztatja a szerződőt.

f) A kezdeti biztosítási díj az ajánlati lapon kerül feltüntetésre.

g) A szerződőnek eseti díjak fizetésére jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában nincsen lehetősége.

h) A biztosító a biztosítási díjból a díjfizetés gyakoriságától, illetve a díjfizetés módjától függően díjkedvezményt adhat, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.

8) Értékkövetés

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás díjfizetése és szolgáltatása tekintetében értékkövetést nem alkalmaz.

9) A biztosítás megszűnése

A biztosítás megszűnik a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 21) e)-f) és h) pontokban foglalt eseteken kívül:

a) a biztosítás tartamának lejáratakor a biztosított életben léte esetén szolgáltatás nélkül;

b) a biztosított halála esetén a díjátvállalási szolgáltatás teljesítésével;

c) a díjesedékességet követő 90 nap elteltével kifizetés nélkül, ha a szerződő addig felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjakat;

d) a főbiztosítás bármely okú megszűnése esetén;

e) az alapbiztosításhoz kötött másik díjátvállalási kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási esemény bekövetke- zésével kifizetés nélkül;

f) a főbiztosítás díjfizetés szüneteltetése esetén kifizetés nélkül;

g) amennyiben az alapbiztosítás tekintetében olyan biztosítási esemény következik be, amely jelen kiegészítő bizto- sítás érdekmúlását vonja maga után, kifizetés nélkül;

h) a biztosítási évfordulón történő felmondással.

10) Kockázatkizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános Életbiztosítási Feltételek Kockázatkizárások elnevezésű pontjában felsorolt esetekre, valamint az alábbi esetekre:

a) ha a biztosítási esemény a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartásával összefüggésben következett be;

b) ha a biztosítási esemény a szerződéskötést követő 2 éven belüli öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggésben következett be, még akkor sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be;

c) a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó követ- kezményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

d) mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

e) kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokkal és kórházi ápolással, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekkel, kórházi ápolásokkal és gyógyító eljárásokkal összefüggésben bekövet- kező biztosítási eseményekre;

f) ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben követ- kezett be;

g) a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetekre, ideértve a teszttúrákat, a rally és motorcsónak-versenyeket is, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva fi- gyelte az eseményt;

h) az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

i) a biztosított bármely hivatásosként végzett sporttevékenységével és a következő akár szabadidős sporttevékenységével összefüggő eseményekre: búvárkodás, félkezes, illetve nyílt tengeren vitor- lázás, vadvízi evezés, hegymászás, sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlang expedíció, bungee jumping, bázisugrás, műugrás;

j) bányászati tevékenységgel, robbanószerekkel, robbantószerkezetekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben, illetve a következő foglalkozások körében bekövetkezett biztosítási események: robbantómester, cirkuszművész, ipari alpinista, épületek homlokzatának tisztítói, tűzszerész, ál- latkerti gondozó, ragadozó állatokat tartó, bármely védelmi alakulat különleges egységei (kom- mandósok is), ács, magasfeszültséggel dolgozó villanyszerelő.

11) Egyéb rendelkezések

a) A biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal, kötvénykölcsönre, a szerződés díjmentesítésére, valamint vissza- vásárlására nincs lehetőség. A biztosítás többlethozam visszatérítéssel nem rendelkezik.

b) A biztosító a díj és a díjtartalék meghatározásakor 2,5%-os technikai kamatlábat alkalmaz.

c) A biztosítás megléte az alapbiztosítás maradékjogait nem érinti.

d) Azon az alapbiztosításon, ahol elérési kedvezményezett van megjelölve, és a díjátvállalási szolgáltatás beindult, a szerződő maradékjogot csak az elérési kedvezményezett írásbeli hozzájárulásával gyakorolhat.

e) Xxxxx kiegészítő biztosítás vonatkozásában kedvezményezett jelölésére nincsen mód.

f) A biztosítás megkötésére az alapbiztosításokkal egyidejűleg, vagy azok megkötését követően, mindig az alapbiz- tosítás biztosítási évfordulóját megelőző maximum 60, de minimum 30 napon belül van lehetőség jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó ajánlat aláírásával.

g) Xxxxx kiegészítő biztosítást a szerződő legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal mondhatja fel.

h) A biztosítási szerződés 30 napos felmondása – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Élet- biztosítási Feltételek 22) i) pontjában foglaltakkal ellentétben – kizárólag a főbiztosítás 30 napos felmondásával egyidejűleg lehetséges.

i) Egy alapbiztosításhoz lehetőség van több díjátvállalási kiegészítő biztosítás megkötésére, azonban ha valamelyik megkötött biztosításra vonatkozóan biztosítási esemény következik be, a többi díjátvállalási kiegészítő biztosítás érdekmúlás miatt megszűnik.

j) Amennyiben jelen kiegészítő biztosítást a biztosító által kínált befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz kötötték, az alapbiztosítás biztosítottjának halálával a biztosítási szerződés nem szűnik meg, továbbra is hatályban marad, de a szerződésre minden díjfizetési kötelezettség megszűnik. A biztosító az elhunyt biztosított vonatko- zásában (továbbá két biztosított esetén a később elhunyt biztosított vonatkozásában) haláleseti szolgáltatást nem teljesít.

k) Amennyiben jelen kiegészítő biztosítást a biztosító által kínált befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz kötötték, a biztosító a főbiztosítás vonatkozásában jelen kiegészítő biztosítás biztosítási tartama alatt, jelen ki- egészítő biztosítás biztosítottjára vonatkozóan kockázati díjat nem von el. A biztosító a díjátvállalási szolgáltatás elindítása után a főbiztosítás életben maradt biztosítottjára vonatkozóan kockázati díjat nem von el.

l) A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a kedvezmények mértékét módosítsa, illetve megszüntesse.

m) A biztosító a matematikai szabályok szerint – a főbiztosítás devizanemének megfelelően, és azzal megegyezően

– 10 forintra vagy 1 eurócentre kerekítve adja meg a fizetendő biztosítási díjat és az általa teljesítendő kifizetés összegét.

A Best Doctors® Kiegészítő Egészségbiztosítás és a

Best Doctors® Euró Alapú Kiegészítő Egészségbiztosítás Különös Feltételei

1) Bevezető rendelkezések

A Best Doctors Kiegészítő Egészségbiztosítás vagy a Best Doctors Euró Alapú Kiegészítő Egészségbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Budapest, Flórián tér 1., továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban: szer- ződő) között.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Felté- telekben, illetőleg azon biztosítások Különös Feltételeiben foglaltaktól, melyek vonatkozásában jelen kiegészítő egészségbiztosítást megkötötték, úgy a jelen Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Definíciók

a) Agyi szindróma: olyan agyi rendellenesség vagy agyi károsodás, mely részleges vagy teljes agyi funkció károso- dáshoz vezet.

b) Ajánlat: nyomtatvány, melyen a szerződő ajánlatot tesz a biztosítás megkötésére.

c) Best Doctors: az a vállalkozás (Best Doctors Services S.L.U.), mely jelen biztosítás vonatkozásában az InterConsultation™ és FindBestCare® elnevezésű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja. E vállalkozás a biztosító szolgáltatásnyújtó partnere.

d) Alternatív gyógyászat: orvosi és egészségügyi rendszerek, eljárások és termékek, melyek jelenleg nem tartoz- nak a hagyományos gyógyászat körébe és a standard eljárások közé, többek közt: akupunktúra, aromaterápia, kiropraktőri gyógyászat, homeopátiás gyógyászat, természetgyógyászat, oszteopátia.

e) Betegség: az egészségi állapotban bekövetkező nem baleseti eredetű változás, melyet a megfelelő szakképesítés- sel rendelkező orvos diagnosztizál és erősít meg. Jelen biztosítás vonatkozásában egy betegségnek kell tekinteni az azonos okból vagy egymással összefüggő okokból kialakult összes betegséget és sérülést. Ha egy betegsé- get ugyanaz vagy azzal összefüggő tényező okoz, mint egy korábbi betegséget (ideértve a korábbi betegség következményeit és a korábbi betegségből származó komplikációkat), akkor az új betegség a korábbi betegség folytatásának tekintendő, s nem egy önálló betegségnek.

f) Biztosítás: jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Baleset- és Egészségbiz- tosítási Feltételei, valamint ezek mellékletei, záradékai alapján létrejött biztosítási szerződés, mely szerződés létrejöttét a biztosítási kötvény igazolja.

g) Biztosítási díj: a biztosítás és a biztosító kockázatviselésének ára, melyre a biztosító jogosult.

h) Biztosítási évforduló: a főbiztosítás biztosítási évfordulója.

i) Biztosítási szolgáltatások: azon szolgáltatások (és a hozzájuk tartozó térítési összeghatárok), melyek biztosí- tott általi igénybevételére a biztosítás fedezetet nyújt.

j) Biztosított: az a természetes személy, akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg és a biztosítási kötvény- ben ekként van felsorolva. Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában biztosított lehet a főbiztosítás bármely (akár mindegyik) biztosítottja és szerződője; továbbá az adott főbiztosítás bármely (de csak az egyik) biztosítottjának jelen feltételek 2) q) pontja szerint definiált hozzátartozói, feltéve, hogy a főbiztosítás megfelelő biztosítottja a kiegészítő biztosítás biztosítottja is egyben. A főbiztosítás valamely biztosítottjára és a jelen feltételek szerint definiált hozzátartozóira kötött kiegészítő biztosítási szerződések „családi csomagot” képeznek. A biztosított jelen feltételek szerint definiált belépési kora legalább 19, legfeljebb 64 év lehet. A „családi csomag” részét képező szerződés biztosítottjának jelen feltételek szerint definiált belépési kora 0-18 év között is lehet, amennyiben a biztosított megfelel az q) pont rendelkezéseinek. Egy főbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokból csak egy

„családi csomag” alkotható.

k) Biztosított belépési kora: főbiztosítással egy időben vagy biztosítási évfordulóra megkötött kiegészítő bizto- sítás esetén a biztosított belépési kora a biztosítás kockázatviselése kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége. Ha a kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdete nem biztosítási évfordulóra esik, (hanem a főbiztosítás olyan díjesedékességi napjára, mely nem biztosítási évforduló), úgy a biztosított belépési kora a szerződéskötést megelőző utolsó biztosítási évforduló éve és a biztosított születési évének különbsége. A biztosított így meghatározott életkora minden biztosítási évfordulón eggyel emelkedik.

l) Egészségi nyilatkozat: a biztosított egészségi kockázatainak felmérésére szolgáló nyomtatvány, mely jelen biztosításra vonatkozó ajánlat kockázatelbírálásának alapját képezi. 18 év alatti biztosítottak esetén e nyomtat- ványt a biztosított törvényes képviselője tölti ki és írja alá.

R0000NY1476/04

m) Előzetes fedezetigazolás: a biztosító vagy a Best Doctors által kibocsátott, kizárólag a biztosított által a külföldi gyógykezelési szolgáltatás helyszínéül választott kórházra érvényes írásos dokumentum, mely a bizto-

sított külföldi, általa választott kórházba megszervezett gyógykezelése előtt igazolja a külföldi gyógykezelési szolgáltatás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások, gyógykezelések, terápiás tervek biztosítási fedezetének fennállását.

n) FindBestCare® szolgáltatás: a Best Doctors azon szolgáltatása, melynek keretében a különböző egészség- ügyi szolgáltatókkal egyeztetetéseket folytat és minden részletre kiterjedően megszervezi a biztosított külföldi gyógykezelését, ideértve a biztosított külföldi kórházba történő felvételének megszervezését, a külföldi gyógy- kezelés során a (szak)orvosi vizsgálatok, konzultációk, kezelések megszervezését, a külföldi gyógykezelés során a (szállodai) elhelyezés megszervezését, a külföldi gyógykezelés helyszínére történő elutazás és az onnan történő hazautazás megszervezését, valamint a biztosított számára a megfelelő tájékozódási, információszerzési lehető- ségek biztosítását. A Best Doctors a fentieken túl a szolgáltatás keretében ellenőrzi, hogy a biztosított megfelelő orvosi ellátást kap(ott)-e a külföldi gyógykezelés során. Emellett a Best Doctors foglalkozik a külföldi gyógyke- zeléshez kapcsolódó számlák feldolgozásával és kiegyenlítésével, ideértve annak biztosítását, hogy a számlák az igénybevett szolgáltatásokat tükrözzék és összegükben érvényesüljön az a kedvezmény, amit a Best Doctors és az egészségügyi szolgáltatók közti megállapodások lefektetnek, továbbá, hogy a számlázás duplikációktól, hibáktól, csalásoktól mentes legyen.

o) Főbiztosítás: az olyan önállóan is megköthető biztosítási szerződés, melyhez jelen kiegészítő biztosítások kapcsolódnak, s amelynek megkötése, hatályban tartása, valamint a főbiztosítás vonatkozásában felmerülő díjfi- zetési kötelezettség feltételszerű teljesítése jelen kiegészítő biztosítás megkötésének és hatályban tartásának elengedhetetlen feltétele.

p) Gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények: olyan szer, vagy szerek kombinációja, melyek kizárólag orvosi rendelvény ellenében hivatalos gyógyszertárban beszerezhetőek, és amelyeket gyógyszertani, immuno- lógiai vagy metabolikus hatás révén a fiziológiai funkciók visszaállítása, javítása vagy módosításának céljából vagy orvosi diagnózis készítéséhez alkalmaznak a biztosítottnál. Originális gyógyszerre vagy gyógyászati készítményre vonatkozó orvosi rendelvény helyett igénybe vehető olyan generikus gyógyszer vagy gyógyszerészeti készítmény is, melynek hatóanyaga, erőssége és adagolásának módja azonos az originális gyógyszerével.

q) Hozzátartozó: jelen biztosítás vonatkozásában hozzátartozónak minősül (1) a főbiztosítás biztosítottjának jelen definíció későbbi szakaszában akként értelmezett partnere és (2) a főbiztosítás biztosítottjának, vala- mint a főbiztosítás biztosítottja partnerének nőtlen/hajadon, 0-18 év közötti, eltartott gyermeke (ideértve a mostohagyermeket és az örökbefogadott gyermeket is). A biztosítóval kötött egyéb megállapodás hiányában a hozzátartozóként bevont partner és gyermek állandó lakcímének / tartózkodási helyének a (fő)biztosítottéval egy címen kell lennie. Újszülött gyermek bevonása a születést követő 30. naptól lehetséges.

Jelen definíció vonatkozásában a főbiztosítás biztosítottjának partnere lehet:

• a biztosított házastársa;

• a biztosított élettársa;

• nőtlen/hajadon vagy élettársi kapcsolatban nem élő biztosított esetén az a biztosítottal egy háztartásban élő, 18 év feletti személy, aki pénzügyileg függ a biztosítottól (vagy kölcsönösen függnek egymástól).

A főbiztosítás biztosítottjának partnere nem lehet a főbiztosítás biztosítottjának rokona, illetve házastárs/élet- társ megléte esetén más, tőlük különböző személy. A partner lehet a főbiztosítás biztosítottjával megegyező és eltérő nemű is. Partnerként csak egy személy nevezhető meg.

r) InterConsultation™ (második orvosi szakvélemény) szolgáltatás: a Best Doctors azon szabadalmaz- tatott orvosi elemző szolgáltatása, melynek keretében egy képzett egészségügyi szakemberekből álló testület áttekinti a biztosítottra vonatkozó és elérhető orvosi dokumentációt (például kórházi zárójelentések, vizsgálati eredmények, kórtörténet), majd egy, az adott orvosi szakterület világszerte elismert, tapasztalt orvos specialis- tája az orvosi dokumentáció részletekbe menő vizsgálata, elemzése és értékelése útján egy korábbi diagnózishoz kapcsolódóan második orvosi szakvéleményt állít ki.

s) Kardiológius szakorvos: a szív- és érrendszeri betegségekre szakosodott orvos.

t) Káresemény: olyan esemény, melyre, melynek következményeire részben vagy egészben fedezetet nyújt a bizto- sítás. Ugyanazon okból eredeztethető, akár több ilyen következmény egy kárnak tekintendő.

u) Kedvezményezett: a biztosítás szolgáltatásaira a biztosított jogosult, tehát a biztosítás szolgáltatásainak kedvez- ményezettje a biztosított.

v) Kizárás: olyan külön meghatározott helyzet vagy állapot, melyre a biztosítás nem nyújt fedezetet. Kizárt kocká- zatok esetén a biztosító szolgáltatást nem teljesít. A kizárásokat jelen biztosítás vonatkozásában a 8) pont tartalmazza.

w) Kísérleti gyógyellátás: orvosi, egészségügyi és műtéti felhasználásra, használatra szánt eljárások, folyamatok, kezelések, eszközök, gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek, melyeket a nemzetközi orvosszakma által elis- mert különböző tudományos szervezetek még nem fogadtak el általánosan biztonságos, hatékony és megfelelő módszernek a betegségek és sérülések gyógyítására, kezelésére. Azok a módszerek is ide tartoznak, melyek kuta- tási, tesztelési fázisban, vagy klinikai kísérletek bármelyik fázisában vannak.

x) Kockázatviselés kezdete: főbiztosítással egy időben megkötött kiegészítő biztosítás esetén a biztosító kocká- zatviselésének kezdete a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0. órája. Ha a kiegészítő biztosítást a főbiztosítás létrejöttét követően kötik meg, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete a főbiztosítás rendszeres biztosítás

díja esedékességének azon napja, mely a kiegészítő biztosítási ajánlat aláírásának napját maximum 60, de minimum 30 nappal követi. A kockázatviselés kezdetének további feltétele, hogy a szerződő az ajánlattételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizesse feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

y) Kockázatviselés vége: a biztosítás megszűnésének napja. A biztosítás megszűnésének eseteit a 16) pont tartalmazza.

z) Kórház: az egészségügyi ellátás országában illetékes hatóság és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll, feltéve, hogy állandó orvosi jelenlétet biztosít, megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőséggel rendelkezik, valamint kizárólag az orvostudomány általánosan elfogadott módszereit alkalmazva működik.

aa) Kórházi ápolás: legalább egy éjszakányi kórházi benntartózkodást szükségessé tevő gyógykezelés. bb)Meglévő betegség: betegség, melyet a biztosítás kockázatviselésének kezdetét megelőző 10 évben kivizs-

gáltak, diagnosztizáltak vagy kezeltek, továbbá minden olyan betegség, aminek a tüneteit orvosilag először a kockázatviselés kezdetét megelőző 10 évben dokumentálták.

cc) Műtét: minden olyan, orvos által a mindenkori orvosszakmai szabályoknak megfelelően végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás céljából hajtottak végre, és amelynél a beavatkozást végző orvos és intézménye a szükséges hatályos, érvényes engedélyekkel rendelkezik.

dd)Nem invazív és „in situ” rák: rosszindulatú daganat, mely nem terjed tovább a hámszövet azon sejtjeiről, ahol kialakult, és nem támadja meg a strómát vagy a környező szöveteket. Preinvazív tumor, amit kialakulásának kezdeti szakaszában diagnosztizálnak, és teljes eltávolítása esetén kedvező túlélési rátával rendelkezik.

ee) Orvos: olyan szakember, aki orvosi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai feltételek- nek megfelelően nyújt egészségügyi szolgáltatásokat.

ff) Orvosszakmai szempontból indokolt egészségügyi szolgáltatás: olyan egészségügyi szolgáltatás:

• mely a biztosított alapvető egészségi szükségleteinek biztosításához szükséges;

• amit az orvosszakmai szempontból leginkább megfelelőnek ítélt módon és módszerrel nyújtanak, figyelembe véve az egészségügyi szolgáltatás költségét és minőségét;

• mely az alkalmazott eljárások típusát, rendszerességét és hosszát tekintve összhangban van a biztosító által elismert, orvostudományi kutatással vagy egészségbiztosítással foglalkozó vállalatok vagy kormányzati szervek tudományosan alátámasztott irányelveivel;

• mely a betegség vagy kórkép diagnózisával összhangban van;

• mely nem a biztosított vagy a biztosított orvosának saját egyéni szempontjai alapján válik szükségessé;

• melyről az uralkodó, általánosan elismert és elfogadott orvosi irodalom bizonyítja, hogy:

o biztonságos és hatékony kezelése vagy diagnosztizálása annak a kórképnek vagy betegségnek, amelyre javasolták;

o biztonságos abban az értelemben, hogy hatékony: életveszélyes kórképek vagy betegségek kezelésében; ellenőrzött klinikai kísérletekben.

gg) Protézis: olyan eszköz, ami egy emberi szerv egészét vagy részét, vagy egy működésképtelen és diszfunkcionáló tesztrész funkcióját részben vagy egészben helyettesíti, pótolja.

hh)Sérülés: a biztosított testét ért károsodás.

ii) Szerződő: jelen kiegészítő biztosítás szerződője megegyezik a főbiztosítás mindenkori szerződőjével. Amennyi- ben a főbiztosítás vonatkozásában szerződőváltás történik, úgy az jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában is érvényes.

jj) Terrorcselekmény: olyan cselekmény, mely erőszak, illetve kényszer alkalmazásával, és/vagy ezekkel történő fenyegetéssel jár együtt, függetlenül attól, hogy egy személy, vagy személyek egy csoportja hajtja végre a saját vagy bármely szervezet/kormány nevében, illetve velük kapcsolatban politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célból, ideértve bármely kormány befolyásolására vagy a társadalom (egy részének) megfélemlítésére tett törek- véseket, valamint biológiai, kémiai, radioaktív, nukleáris anyagok, eszközök vagy fegyverek használatát.

kk)Területi hatály: jelen biztosítás kizárólag a Magyarország területén kívül igénybe vett külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó költségekre nyújt fedezetet.

ll) Térítési összeghatár: a 6) pontban részletezett valamely orvosi beavatkozás elvégzését magában foglaló, a biztosítás keretében igénybe vett külföldi gyógykezelési szolgáltatáshoz rendelt maximális szolgáltatási limitösz- szegek. Az ajánlat aláírásakor érvényben lévő, adókkal és járulékokkal növelt térítési összeghatárokat az 1. számú melléklet 1) pontja, illetve a biztosítási kötvény tartalmazza.

mm)Várakozási idő: a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapos időszak. Azon betegség vonat- kozásában, melynek tüneteit orvosilag először a várakozási idő alatt dokumentálják, vagy amelyet ebben az időszakban diagnosztizálnak, a biztosító és a Best Doctors szolgáltatást nem teljesít.

3) Biztosítási esemény

A biztosítottnál a kockázatviselés ideje alatt olyan betegség diagnosztizálása, mely a 6) pontban szerepel és/vagy amelynek kezelésére a 6) pontban meghatározott orvosi beavatkozások valame- lyikét javasolták, feltéve, hogy a diagnosztizált betegség tüneteit orvosilag először a kockázatviselés ideje alatt dokumentálják.

4) A biztosító szolgáltatása

Külföldi gyógykezelési szolgáltatás: a következőkben részletezett rendelkezésekre és korlátozásokra is figye- lemmel a biztosítási szerződés a térítési összeghatárokig fedezi mindazon egészségügyi szolgáltatásokkal (például diagnosztikai vizsgálatokkal, kezelésekkel, terápiákkal, konzultációval, terápiás tervekkel), illetve ezen egészség- ügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyéb szolgáltatásokkal (például a biztosított elszállásolásával és utaztatásával) kapcsolatos, számlával igazolt költségeket, melyek a biztosított külföldi gyógykezelésének megszervezése, illetve lebonyolítása során merülnek fel, feltéve, hogy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások jelen különös felté- telek értelmében orvosszakmai szempontból szükséges és indokolt szolgáltatásnak minősülnek, valamint a 6) pontban meghatározott orvosi beavatkozásokhoz kapcsolódnak, s ezen eljárásokat kiváltó betegségek (első) diagnosztizálása a kockázatviselési időszak alatt történik és e betegségek tüneteit orvosilag először a kocká- zatviselési időszak alatt dokumentálják. A külföldi gyógykezelési szolgáltatás nyújtásának előfeltételét képezi az InterConsultation (második orvosi szakvélemény) szolgáltatás igénybevétele. A külföldi gyógykezelési szolgáltatásnak a FindBestCare szolgáltatás részét képezi.

Azon betegségek vonatkozásában, melyek diagnosztizálása a várakozási idő alatt történik és/vagy e betegségek tünetei először a várakozási idő alatt jelentkeznek, a biztosító és a Best Doctors szol- gáltatást nem teljesít.

5) Egészségi kockázatelbírálás, közlési kötelezettség, változás-bejelentési kötelezettség

a) A biztosítási szerződés a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos, egészségi nyilatkozatban megadott infor- mációk alapján jön létre. Az említett nyilatkozatok a biztosított egészségi kockázatainak felmérését és elbírálását, így az egészségbiztosítási ajánlat elbírálását segítik.

b) A biztosító a kockázatviselés és a biztosítási fedezet vállalásakor és fenntartásakor feltételezi, hogy a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egészségi nyilatkozatban megadott, a biztosított által ismert és a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges információk a valóságnak megfelelnek és a szükséges mértékben részletezettek.

c) A közlési kötelezettséggel és változás-bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos, részletes szabályokat a biztosító Általános Életbiztosítási Feltételei tartalmazzák.

6) A külföldi gyógykezelési szolgáltatás keretében fedezett orvosi beavatkozások

a) Rákos megbetegedés kezelése: bármely rosszindulatú daganat kezelése, melyet rosszindulatú sejtek szabályo- zatlan növekedése és inváziója jellemez, ideértve a leukémia, a szarkóma és a lymphoma (kivéve bőr lymphoma) gyógyítását is, továbbá olyan premalignus és „in situ” rák kezelését, mely nem terjed túl a kialakulás helyén az epithéliumon, s nem tör be a stromába és /vagy a környező szövetekbe.

b) Szívkoszorúér áthidaló (by-pass) műtét (a szívizom vérellátásának helyreállítására): kardiológus szakorvos javaslatára műtét végrehajtása egy vagy több szívkoszorúér szűkületének vagy elzáródásának bypass graft segítségével történő korrigálása céljából.

c) Szívbillentyű cseréje vagy helyreállítása: kardiológus szakorvos javaslatára műtét végrehajtása egy vagy több szívbillentyű cseréje vagy helyreállítása érdekében.

d) Idegsebészeti beavatkozás: az agyat vagy a koponyaűr más részeit érintő sebészi beavatkozás, mely vonatko- zik a gerincvelőre lokalizált jóindulatú tumorokra is.

e) Élő donoros szerv- és szövetátültetés: vese és tüdő lebeny egészének, illetve máj és hasnyálmirigy egy részének, valamint autológ vagy allogén csontvelő műtéti úton történő beültetése a betegbe (biztosítottba). A beültetett szerv (szervet alkotó szövet) élő, vizsgálatok során megfelelőnek bizonyult emberi donorból származik.

7) A külföldi gyógykezelési szolgáltatás keretében fedezett költségek, kiadások

A külföldi gyógykezelési szolgáltatás megszervezéséhez és lebonyolításához kapcsolódó bármely költség, kiadás biztosító általi finanszírozásának feltétele, hogy a biztosított a 12) pontban részletezett kárfolyamatnak megfele- lően járjon el.

A 4) pontban meghatározott, a külföldi gyógykezelési szolgáltatás megszervezéséhez és lebonyolításához kapcso- lódó, a biztosító által a térítési összeghatárok mértékéig fedezett költségek a következők:

a) Kórházi ellátás költségei, úgy mint:

• a kórházi benntartózkodás ideje alatt a biztosított elhelyezésének, étkeztetésének költsége és az általános ápolói szolgálat költsége;

• egyéb kórházi szolgáltatások költsége, ideértve a kórház járóbeteg részlegei által nyújtott szolgáltatás költségét és a biztosított kísérője számára biztosított vendégágy költségét, feltéve, hogy a kórház ilyen szolgáltatással rendelkezik;

• műtő és annak minden eszköze, szolgáltatása használatának költsége.

b) Egynapos sebészeti beavatkozásokat végző ambulanciákon vagy független egészségügyi központokban történő kezelés, műtét, terápia költsége, feltéve, hogy ezekre kórházi végrehajtásuk esetén a biztosítás fedezetet nyúj- tana.

c) Orvosok javadalmazására fordított kiadások, kivéve a hálapénzt (paraszolvenciát): vizsgálatok, kezelések, műtétek, terápiák költsége.

d) A kórházi ápolás ideje alatt az orvosi vizitek költsége.

e) A következő egészségügyi és műtéti szolgáltatások, kezelések, vizsgálatok és rendelvények költsége:

• érzéstelenítés és altatás, valamint az ezekhez használt szerek beadásának költségei, feltéve, hogy az érzéstelenítést és altatást szakképzett aneszteziológus végzi;

• laboratóriumi vizsgálatok és patológia, diagnosztikai célú röntgen vizsgálatok, sugárterápia, radioaktív izotópos eljárások, kemoterápia, electrocardiogram (EKG), szívultrahang, mielogram, elektroencefalogram (EEG), angiogram, komputer tomográfia (CT), valamint más hasonló tesztek és vizsgálatok, melyek az 6) pontban meghatározott orvosi beavatkozások végrehajtásához szükségesek, feltéve, hogy ezeket orvos végzi vagy orvosi felügyelet mellett végzik;

• vérátömlesztés, valamint vérplazma és vérsavó beadása;

• oxigén használata és intravénás kezelések, injekciók alkalmazása.

f) A kórházi tartózkodás ideje alatt orvosi rendelvény alapján alkalmazandó gyógyszerek, gyógyszerészeti készítmé- nyek költsége. A gyógykezelés posztoperatív szakaszára (a külföldi gyógykezelés lezárultát követő legfeljebb 30 napra) előírt gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények költsége kizárólag abban az esetben, ha ezek beszer- zésére még a hazatérést megelőzően került sor.

g) Mentőautóval vagy légimentővel történő szállítás költsége, ha azt orvos írja elő és a biztosító előzőleg jóvá- hagyja.

h) Az élő szervdonor számára a szervátültetéshez, illetve a beültetendő szerv donorból történő eltávolításához kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások költsége, úgy mint:

• a lehetséges donorok felkutatásának költsége;

• a donor számára kizárólag a fedezett szerv- vagy szövetátültetés céljából megszervezett, külföldi gyógykezelés helyszínére menetrend szerinti járattal történő elutazás és az onnan történő hazautazás, valamint a külföldi gyógykezelés során a (szállodai) elhelyezés költségei;

• a donornak nyújtott kórházi szolgáltatások költsége, ideértve a donor kórházi elhelyezésének és étkeztetésének költségét, az általános ápolói szolgálat költségét, a kórházi személyzet egyéb, megszokott szolgáltatásainak költségét, a laboratóriumi tesztek költségét és a kórház egyéb eszközei, berendezései használatának költségét (kivéve azokat a személyes használatra szánt eszközök költségét, melyek nem szükségesek a szervátültetés lebonyolításához);

• a szervátültetés végrehajtásához szükséges, donoron végzett egészségügyi szolgáltatások és műtéti beavatkozások költsége.

i) Élő szövetek átültetésével kapcsolatban felmerülő, a csontvelő pótlását, helyettesítését célzó anyagok és szol- gáltatások költsége. Jelen költségtípus biztosításból történő finanszírozása csak attól az időponttól lehetséges, amikor az első, biztosítás által fedezett bármilyen költség felmerült.

j) A biztosított és egy kísérője számára (továbbá szerv- és szövetátültetés esetén a donor számára), kizárólag a külföldi gyógykezelés céljából megszervezett, a külföldi gyógykezelés helyszínére menetrend szerinti járattal történő elutazás és az onnan történő hazautazás költségei. Az utazás szervezését kizárólag a Best Doctors végzi, a biztosító a biztosított vagy a biztosított nevében eljáró harmadik fél által megszervezett utazás költségét nem téríti meg. Az utazási időpontokat a Best Doctors határozza meg a jóváhagyott kezelési terv alapján, melyről megfelelő időben tájékoztatja a biztosítottat, elegendő időt hagyva a szükséges egyéni felkészülésre. Amennyiben a biztosított változtat a Best Doctors által meghatározott utazási időpontokon, úgy a biztosítottnak meg kell térítenie minden járulékos költséget a biztosító és/vagy a Best Doctors számára, mely az új időpontban történő utazás megszervezésével és lebonyolításával jár, kivéve, ha az utazási időpontok módosítását a Best Doctors orvosi szempontból szükségesnek ítéli meg.

A fedezett utazási költségek az alábbiakra terjednek ki:

• A biztosított és egy kísérőjének (továbbá a donornak szerv- és szövetátültetés esetén) a biztosított állandó lakcíméről a kijelölt repülőtérre vagy nemzetközi vasútállomásra szállítása, turistaosztályra szóló repülő- vagy vonatjegy biztosítása a kezelés helyszínére, valamint transzfer a külföldi gyógykezelés helyszínén kijelölt szállodába.

• A Best Doctors erre kijelölt munkatársa elkíséri a biztosítottat a biztosított állandó lakcíméről a kijelölt repülőtérre vagy nemzetközi vasútállomásra, valamint a külföldi gyógykezelés helyszínén a kijelölt szállodába.

• A Best Doctors erre kijelölt munkatársa első alkalommal elkíséri a biztosítottat a külföldi gyógykezelés helyszínén kijelölt szállodából a gyógykezelés helyszínéül szolgáló kórházba (vagy a kezelőorvoshoz), és segítséget nyújt a korházi bejelentkezés során, valamint a kórházi kezeléshez kapcsolódó (adminisztrációs) teendők lebonyolításában.

A biztosítás keretében fedezett utazások számára nincs korlátozás, azonban minden ilyen utazást a Best Doctors- nak jelen feltételek alapján, előzetesen jóvá kell hagynia.

k) A kizárólag külföldi gyógykezelés céljából történő utazás során a biztosított és egy kísérője számára (továbbá szerv- és szövetátültetés esetén a donor számára) megszervezett szállodai elhelyezés költségei. A szállodai elhelye- zés szervezését kizárólag a Best Doctors végzi, a biztosító a biztosított vagy a biztosított nevében eljáró harmadik

fél által megszervezett elhelyezés költségét nem téríti meg. A szállodai elhelyezés időszakát a Best Doctors hatá- rozza meg a jóváhagyott kezelési terv alapján, melyről megfelelő időben tájékoztatja a biztosítottat, elegendő időt hagyva a szükséges egyéni felkészülésre. A Best Doctors a visszautazás időpontját a kezelések befejezésének időpontja és a kezelőorvossal való egyeztetés alapján határozza meg. Amennyiben a biztosított változtat a Best Doctors által meghatározott foglalási időpontokon, úgy a biztosítottnak meg kell térítenie minden járulékos költ- séget a biztosító és/vagy a Best Doctors számára, mely az új időpontban történő elhelyezés megszervezésével és lebonyolításával jár, kivéve, ha a foglalási időpontok módosítását a Best Doctors orvosi szempontból szükséges- nek ítéli meg.

A fedezett szállás költségek az alábbiakra terjednek ki:

• Kétágyas vagy franciaágyas szoba biztosítása magas színvonalú, 3 vagy 4 csillagos szállodában, mely megfelel a gyógykezelés sikeressége érdekében felállított kritériumoknak. (A szálloda kiválasztása függ a szobák elérhetőségétől, valamint a szálloda és a kórház (kezelőorvos rendelési helye) közötti távolságtól, mely nem lehet több, mint 10 km.)

A reggeli és egyéb étkezések költségeit, valamint az egyebekben felmerülő szállodai költségeket nem fedezi a biztosítás.

A szállodában töltött, biztosítás által fedezett éjszakák számára nincs korlátozás, a szállodai elhelyezés a kezelés hosszához van igazítva.

l) A külföldi gyógykezelés során elhalálozott biztosított (továbbá szerv- és szövetátültetés esetén az elhalálo- zott donor) földi maradványainak Magyarország valamely temetkezési helyére történő szállítása költségei. Jelen pont alapján azon szolgáltatások fedezettek, melyek szükségesek a holttest hazaszállításához: a szállítás minimális követelményeinek megfelelő koporsó, balzsamozási eljárás biztosításának költségei, valamint a holttest hazaszál- lításához szükséges adminisztratív intézkedések költségei.

m) A külföldi gyógykezelést követően Magyarországon vásárolt gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények költsé- ge. A biztosítás jelen pont alapján kizárólag abban az esetben fedezi a gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények költségét, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

· A gyógyszereket és gyógyszerészeti készítményeket a Best Doctors nemzetközi hálózatához tartozó, biztosítottat kezelő orvos(ok) a kezelés folytatásához javasolják, illetve szükségesnek ítélik meg.

· A gyógyszer vagy gyógyszerészeti készítmény a magyar szakhatóság által engedélyezett és elfogadott, valamint forgalmazása szabályozott.

· A gyógyszer vagy gyógyszerészeti készítmény igénybevétele Magyarországon orvosi rendelvényhez vagy vényhez kötött.

· A gyógyszer vagy gyógyszerészeti készítmény Magyarországon beszerezhető.

· Az egy orvosi rendelvényre felírt gyógyszer vagy gyógyszerészeti készítmény mennyisége nem haladhat meg két hónapra elegendő mennyiséget.

Az ezen pont alapján vásárolt gyógyszereket és gyógyászati készítményeket a biztosítottnak kell beszereznie és megfizetnie. A biztosító a gyógyszer megvásárlását igazoló dokumentum, eredeti számla alapján megtéríti a gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények árát a biztosított részére. Társadalombiztosítás vagy más bizto- sítás által támogatott (részben finanszírozott) gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények beszerzése esetén egyértelműen ki kell mutatni a biztosított által, illetve az egyéb módon finanszírozott költségeket.

n) Kórházi napi térítés: a biztosítottat jelen biztosítás által finanszírozott külföldi gyógykezelés során minden nemzet- közi kórházban töltött 24 óra alapján kórházi napi térítés illeti meg az I. számú melléklet 1) pontjában szereplő limit mértékéig.

8) Kockázatkizárások

A biztosító kockázatviselése a külföldi gyógykezelési szolgáltatás, illetve a külföldi gyógykezelési szolgáltatás megszerve- zéséhez és lebonyolításához kapcsolódó költségek vonatkozásában az Általános Életbiztosítási Feltételek és az Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételek kockázatkizárásokról, valamint a biztosító mentesüléséről szóló pontjaiban foglaltakon túl nem terjed ki az alábbi esetekre:

Általános kizárások

a) Minden olyan betegség vagy sérülés kapcsán felmerülő költség, mely szeizmikus földmozgás, árvíz, vulkánkitörés és egyéb rendkívüli vagy katasztrófának minősülő jelenség közvetlen vagy közvetett hatásaként jelentkezik, ideértve a hivatalosan bejelentett járványokat is.

b) Minden olyan költség, amely bármilyen típusú baleset eredményeképp merül fel, ideértve azon baleseteket is, melyeket a biztosított a hivatása gyakorlása közben szenvedett el, a munkahelyi baleseteket és foglalkozási ártalom miatt kialakult betegségeket, valamint a gépjárműhasználat közben fellépő baleseteket is.

c) Minden olyan gyógykezelés, amelyet alkoholizmussal, kábítószer függőséggel és/vagy bódító hatású anyagok használatával kapcsolatban rendeltek el, túlzott alkoholfogyasztás és/vagy pszichoaktív, narkotikus vagy hallucinogén kábítószerek hasz- nálata miatt. Szintén kizárásra kerülnek a biztosításból a biztosított öngyilkossági kísérletének, valamint az öncsonkításra, önnön megkárosítására tett kísérletének következményei, illetve az ebből eredő betegségek.

Orvosi, egészségügyi kizárások

d) Minden meglévő betegség.

e) Minden olyan kísérleti gyógyellátás, diagnosztikai, terápiás célú és/vagy műtéti beavatkozás, melyek biztonságát és megbíz- hatóságát tudományos módon nem igazolták.

f) A biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttsége, illetve minden olyan betegség, mely összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével vagy annak bárminemű kezelésével, ideértve a Kaposi szarkóma néven ismert betegséget is.

g) Minden olyan költség, amely alternatív gyógyászat alkalmazása során merül fel, még abban az esetben is, ha kimondottan

orvosi rendelvényre vették igénybe.

h) Minden olyan kezelés, szolgáltatás, ellátás vagy egyéb terápiás terv költsége, mely olyan betegség kapcsán merül fel,

melyre a legmegfelelőbb gyógymód a szervátültetés.

i) Minden olyan betegség, amelynek oka szervátültetés, kivéve, ha az adott betegségre a szerződés kockázatvállalása kife- jezetten kiterjed.

Nem fedezett költségek, kiadások

j) Minden olyan diagnózissal, kezeléssel, szolgáltatással, ellátással vagy egyéb terápiás tervvel kapcsolatos vagy azzal összefüggő költség, amely Magyarországon merült fel, a 7) m) pontban részletezett gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények kivételével.

k) Minden olyan diagnózissal, kezeléssel, szolgáltatással, ellátással vagy egyéb terápiás tervvel kapcsolatos vagy azzal össze- függő költség, amely akkor merült fel, amikor a biztosított a kárbejelentést megelőzően több mint 91 napon keresztül megszakítás nélkül Magyarország határain kívül tartózkodott.

l) Minden olyan költség, mely szülési és gyermekágyi kezelés, otthoni ápolás, szanatóriumi központ vagy ápolási intézmény (elfekvő osztály) által nyújtott szolgáltatások, haldokló páciensek gondozása (hospice) vagy idősek otthonában nyújtott szolgáltatások kapcsán merül fel, még akkor sem, ha ezen szolgáltatások a szerződés által fedezett betegségek vagy orvosi beavatkozások folytán válnak szükségessé.

m) Mindenfajta protézis vagy egyéb ortopédiai eszközök, fűzők, kötszerek, mankók, művégtagok és szervek, parókák (még abban az esetben sem, ha használata kemoterápiás kezelés következtében válik szükségessé), ortopéd cipők, sérvkötők és egyéb hasonló felszerelések vagy eszközök költsége, kivéve az emlőeltávolító műtét esetében használt mellprotézisek, valamint a szívbillentyű protézisek költségét.

n) Minden olyan gyógyszerészeti termék vagy gyógyszer költsége, melyet nem hivatalos gyógyszertárban vásároltak, vagy

amely orvosi rendelvény nélkül beszerezhető.

o) A 7) m) pont vonatkozásában: minden olyan gyógyszer és gyógyszerészeti készítmény költsége, melyet az állami társa- dalombiztosítás vagy a biztosított más biztosítási szerződése finanszíroz. Minden olyan költség, mely gyógyszerek vagy gyógyszerészeti készítmények beszerzésének adminisztrációjával kapcsolatos. Minden olyan költség, mely gyógyszerek vagy gyógyszerészeti készítmények Magyarországon kívüli beszerzésekor merült fel. Minden olyan költség, melynek igazo- lásáról a számlát a gyógyszerek vagy gyógyszerészeti készítmények megvásárlását követő 180. nap után küldték meg a biztosítónak.

p) Minden olyan költség, amely agyi szindróma, szenilitás vagy agykárosodás miatt szükségessé vált orvosi felügyelet vagy

elzárás kapcsán merül fel, függetlenül a betegség előrehaladottságának fokától.

q) Az olyan fordítási, telefon-használati és egyéb költségek, melyek személyes célú használattal jellemezhető vagy nem egész- ségügyi természetű tételek vonatkozásában merülnek fel.

r) Minden olyan költség, amely kerekesszékek, speciális ágyak, légkondicionáló vagy légtisztító berendezések, vagy az előző- ekhez hasonló felszerelések megvásárlása vagy bérlése kapcsán merül fel.

s) Minden olyan költség, amely a biztosított, a biztosított rokonai és kísérői részéről – illetve részükre nyújtott szolgáltatások kapcsán – merül fel, kivéve azokat, amelyeket a jelen szerződés kifejezetten megenged.

t) Minden olyan költség, amely szerv- vagy szövetátültetés esetén a donor részéről – illetve részére nyújtott szolgáltatások kapcsán – merül fel, és amelyre fedezetet nyújt a donor saját egészségbiztosítása.

u) Orvosszakmai szempontból szükségtelen és indokolatlan költségek.

v) Minden olyan költség, mely a külföldi gyógykezelés helyszínén kijelölt szálloda és a gyógykezelés helyszínéül szolgáló kórház (vagy a kezelést végző orvos) közötti utazással kapcsolatban merül fel.

Kizárt betegségek és orvosi beavatkozások rákkezelés vonatkozásában

w) Minden olyan tumor, ami HIV (AIDS) vírus jelenlétében alakul ki.

x) A bőrrák, kivéve a rosszindulatú melanómákat.

Kizárt betegségek és orvosi beavatkozások szívkoszorúér áthidaló (by-pass) műtét vonatkozásában

y) Minden olyan szívkoszorúér betegség, melynek kezelése során a by-pass műtéttől eltérő technikát alkalmaztak, így például az angioplasztikai sebészet bármely típusa.

z) Az aorta traumás sérülései.

Kizárt betegségek és orvosi beavatkozások szívbillentyű csere vagy helyreállítás vonatkozásában

aa) A szívbillentyűk traumás sérülései.

Kizárt betegségek és orvosi beavatkozások idegsebészeti beavatkozás vonatkozásában

bb) Traumás sérülés következtében szükségessé váló koponyaműtét (kraniotómia).

Kizárt betegségek és orvosi beavatkozások élő donoros szervátültetés és csontvelő átültetés vonatkozá- sában

cc) Az olyan transzplantáció, amely alkoholizmus következtében kialakuló májzsugor miatt válik szükségessé. dd) Az olyan transzplantáció, amelyet saját szerv felhasználásával hajtanak végre, kivéve a csontvelő-átültetést. ee) Az olyan transzplantáció, melyben a biztosított donorként szerepel.

ff) A nem élő donoros szervátültetés.

gg) Az olyan szervátültetés, mely során őssejt kezelést használnak.

hh) Olyan szervátültetés, mely a donor szerv megvásárlása miatt válik lehetségessé.

9) A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre, mely tartam biztosítási időszakokból áll. Amennyiben a biztosítási időszak végét megelőző 15. napig a szerződő nem intéz a biztosítóhoz ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozatot, úgy a biztosítási szerződés további egy biztosítási időszakra folytatódik. Az első biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől azon biztosítási évfordulót megelőző utolsó napig tart, mely a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselése kezdetének napját közvetlenül követi, minden további biztosítási időszak pedig a biztosítási évforduló napjától a következő biztosítási évfordulót megelőző utolsó napig tartó egy éves időtartam. A biztosí- tás legkésőbb azon a biztosítási évfordulón megszűnik, amikor a biztosított betölti a 85. életévét.

10) Díjfizetés

a) A díjfizetés gyakorisága és módja megegyezik a főbiztosítás díjfizetési gyakoriságával és módjával. Különböző díjfizetési gyakoriságok mellett az egy éves biztosítási időszakra számolt biztosítási díjak nem feltétlenül egyeznek meg, a biztosító havinál ritkább díjfizetési gyakoriság esetén kedvezményt adhat. A kiegészítő bizto- sítási szerződésre befizetett biztosítási díjak a főbiztosítás devizanemének megfelelően, forintban vagy euróban teljesítendők.

b) A „családi csomag” részét képező és legfeljebb 18 éves biztosítottat tartalmazó kiegészítő biztosítási szerződések száma alapján és e szerződések vonatkozásában a biztosító díjkedvezményt adhat.

c) A biztosítás díja a főbiztosítás díjával egy időben esedékes. A kiegészítő biztosítás díja a főbiztosítás rendszeres díjfizetési kötelezettségét növeli meg.

d) Amennyiben jelen kiegészítő biztosítást eseti díj számlával rendelkező életbiztosításhoz kötötték, a biztosító jelen kiegészítő biztosítás esedékessé vált rendszeres biztosítási díját jogosult fedezni a főbiztosítás eseti díj számlájának értékéből - legkorábban az esedékesség napján, illetve ha az eseti díj számla értéke az előírt rendszeres díj összegére az esedékesség napján nem nyújt fedeze- tet, akkor azon a napon, amikor a fedezet legkorábban rendelkezésre áll.

e) A kezdeti biztosítási díj az ajánlaton kerül feltüntetésre.

f) A szerződőnek eseti biztosítási díjak fizetésére jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában nincsen lehetősége.

g) Ha a szerződő nem fizeti meg az esedékessé vált biztosítási díjat 60 napon belül, a díjfizetésre vonatkozóan írásban halasztást nem kapott, és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton sem érvényesítette, a biztosító a díj esedékességétől számított 60 napig viseli a kockázatot, azonban a biztosító további 30 napig (azaz a díj esedé- kességétől számított 90. napig) lehetőséget ad a szerződőnek az esedékessé vált biztosítási díj megfizetésére. A biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Az írásban küldött felszólításban megjelölt 30 napos póthatáridő lejárata egybeesik a díj esedékességét követő 90. nappal.

h) Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződőnek legfeljebb 60 napos díjelmaradása van, a biztosító az adott biztosítási esemény vonatkozásában szolgáltatást teljesít (ha azt minden más feltétel is lehetővé teszi), vala- mint a biztosító az esedékes, de még meg nem fizetett díjat továbbra is elvárja, és a díj iránti igényét bírósági úton is érvényesítheti.

i) Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződőnek 60 napon túli díjelmaradása van, a biztosító az adott biztosítási esemény vonatkozásában szolgáltatást nem teljesít, még akkor sem, ha a szerződő később megfizeti a korábban esedékessé vált, de még ki nem egyenlített biztosítási díjat.

j) Ha a szerződő díjfizetési kötelezettségének a biztosítási díj esedékességétől számított 60 napon túl, de legfeljebb a 90. napon eleget tesz, a biztosító kockázatviselése a díj szerződésre könyvelését követő nap 0 órakor folytatódik.

11) A biztosított kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított köteles enyhíteni a káresemény következményeit minden olyan eszközzel, ami a mielőbbi gyógyulás érdekében felhasználható. Amennyiben a biztosított nem tesz eleget káreny- hítési kötelezettségének, a biztosító mentesül a jelen szerződésből eredő és a folyamatban lévő káreseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettségei alól.

12) Kárfolyamat

Ha a biztosítottnál a kockázatviselés ideje alatt olyan betegséget diagnosztizálnak, mely a 6) pontban szerepel és/vagy amelynek kezelésére a 6) pontban meghatározott orvosi beavatkozások valamelyikét javasolták, a bizto- sított vagy a biztosított nevében jogszerűen eljáró személy köteles az alábbi folyamat szerint eljárni.

A jelen pontban szabályozott kárfolyamatnak megfelelő eljárás előfeltétele annak, hogy a biztosított jogosult lehessen a jelen szerződésben fedezett betegségekkel és orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos bármilyen kezelés- re, szolgáltatásra, ellátásra vagy terápiás tervre. Továbbá, ha a biztosított az előzetes fedezetigazolás kibocsátása előtt igénybe vesz az adott betegséghez kapcsolódó bármilyen egészségügyi kezelést vagy ellátást, illetve ha nem azon külföldi egészségügyi szolgáltatók szolgáltatásait veszi igénybe, melyeket a biztosító és a Best Doctors ajánl, akkor a biztosító és a Best Doctors mentesül az adott betegséghez kapcsolódó minden szolgáltatási kötelezett- sége alól.

a) Kárbejelentés

A biztosított vagy a biztosított nevében jogszerűen eljáró személy köteles mielőbb felvenni a kapcsolatot a a biztosítóval vagy a Best Doctors-szal, hogy bejelentse a potenciális káreseményt, és igényelje a második orvosi szakvélemény (InterConsultation) szolgáltatást. A biztosításhoz kapcso- lódó kárigények bejelentésére szolgáló Best Doctors Egészségvonal száma megtalálható az 1. számú melléklet

2) pontjában, valamint a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx).

A Best Doctors tájékoztatja a biztosítottat minden olyan intézkedésről, mely ahhoz szükséges, hogy az Inter- Consultation szolgáltatás keretében megvizsgálhassák a biztosítottra vonatkozó orvosi dokumentációt, és elkészíthessék a második orvosi szakvéleményt.

b) Második orvosi szakvélemény kibocsátása és a külföldi gyógykezelési szolgáltatásra való jogosult- ság elbírálása

A második orvosi szakvélemény (InterConsultation) szolgáltatás eredményeképp a biztosított megkapja a második orvosi szakvéleményt, valamint a Best Doctors visszajelzését azzal kapcsolatban, hogy a második orvosi szakvé- lemény diagnózisa alapján a biztosítási szerződés a külföldi gyógykezelési szolgáltatás keretében fedezetet nyújt-e a 6) pontban meghatározott orvosi beavatkozások valamelyikére. Amennyiben megerősítésre kerül, hogy a bizto- sítási szerződés fedezetet nyújt a diagnosztizált betegség külföldi kezelésére, és a biztosított úgy dönt, hogy igénybe veszi a külföldi gyógykezelési szolgáltatást (tehát vállalja a Magyarországon kívüli, külföldi gyógykezelést), a biztosított köteles ezen döntéséről a biztosítót vagy a Best Doctors-t értesíteni.

A második orvosi szakvélemény kibocsátása és biztosítotthoz történő eljuttatása általában 10-30 munkanapot vesz igénybe attól az időponttól kezdve, amikor a Best Doctors a második orvosi szakvélemény kialakításához szükséges összes orvosi dokumentációhoz hozzájut.

c) Külföldi kórház kiválasztása

Abban az esetben, ha a biztosított igénybe kívánja venni a külföldi gyógykezelési szolgáltatást, a Best Doctors összeállítja és eljuttatja a biztosított részére a Best Doctors által az adott betegség kezelésére javasolt külföldi kórházak listáját.

A javasolt kórházak kiválasztása és a javasolt kórházak listájának biztosítotthoz történő eljuttatása a biztosított külföldi gyógykezelési szolgáltatás iránti igényének Best Doctors-hoz történő megérkezését követően általában 10 munkanapon belül megtörténik.

A biztosítottnak a lista kézhezvételétől számított három hónapon belül jeleznie kell a Best Doctors felé, hogy mely kórházat választotta.

d) Előzetes fedezetigazolás

Miután a biztosított értesíti a Best Doctors-t, hogy a javasolt kórházak közül melyikben kívánja a külföldi gyógy- kezelési szolgáltatást igénybe venni, a Best Doctors teljes körűen megszervezi a választott kórházban történő gyógykezelést, továbbá gondoskodik egy előzetes fedezetigazolás kibocsátásáról, mely kizárólag a kiválasztott kórházra érvényes.

A biztosított az előzetes fedezetigazolás alapján lesz jogosult igénybe venni a megfelelő orvosi beavatkozáshoz kapcsolódó kezeléseket, szolgáltatásokat, ellátásokat és terápiákat a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatásoknak, valamint az előzetes fedezetigazolásban meghatározott feltételeknek és korlátozásoknak megfelelően.

A külföldi gyógykezelés teljes körű megszervezése (ideértve a biztosított elszállásolásának, utaztatásának megszer- vezését is) és az előzetes fedezetigazolás kibocsátása általában 10 munkanapon belül lezajlik attól az időponttól kezdve, amikor a biztosított értesíti a Best Doctors-t a választott kórházról.

Az előzetes fedezetigazolás a kiállítás dátumától számított három hónapig érvényes. Amennyiben a biztosított ez alatt az idő alatt nem kezdi meg a külföldi gyógykezelést a jóváhagyott kórházban, akkor az előzetes fedezet- igazolás hatályát veszti, és a biztosítottnak egy új előzetes fedezetigazolás kiállítását kell kérvényeznie.

e) A külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó költségek megtérítése

Miután a Best Doctors igazolta, hogy a biztosított jogosult a külföldi gyógykezelési szolgáltatásra, és a bizto- sított megkapta az előzetes fedezetigazolást, valamint a Best Doctors megszervezte és felügyelte az előzetes fedezetigazolásban meghatározott feltételeknek és korlátozásoknak megfelelő kezeléseket, szolgáltatásokat, ellá- tásokat és terápiákat a kiválasztott és az előzetes fedezetigazolásban szereplő kórházban, a biztosító átvállalja és

megfizeti a biztosított vonatkozásában felmerülő, 7) pontban részletezett költségeket a szerződési feltételekben meghatározott korlátozásokkal, kizárásokkal és feltételekkel.

A biztosított, valamint a biztosított hozzátartozói kötelesek hozzájárulni, hogy a Best Doctors-t vagy a biztosítót képviselő orvosok a teljes kárfolyamat során bármikor felkeressék a biztosítottat, s a biztosító által a kárfolyamat szempontjából lényegesnek ítélt minden információt, felvilágo- sítást beszerezzenek. E hozzájárulással egy időben a biztosított felmentést ad a biztosítottat felkereső orvosoknak az orvosi titoktartás alól. Ezen kötelezettségek megsértése esetén a bizto- sított lemond a biztosítási szerződésből eredő, adott kárigényhez kapcsolódó jogairól.

13) Megtérítési igény

a) Amennyiben a biztosító a jelen szerződés alapján felmerülő költségeket megtérítette, úgy a kifi- zetett költségtérítés erejéig a biztosítót illetik meg azon jogok, melyeket a biztosított gyakorolt a kárért felelős harmadik személlyel szemben. A biztosított köteles aláírni azon dokumentumokat, melyek a biztosító megtérítési igényét biztosítják. A megszűnt követelés biztosítékai fennmarad- nak, és e követelést biztosítják.

b) A biztosító megtérítési igényét nem gyakorolhatja a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben.

c) Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt, és a károkozóval szemben keresetet indít, erről tájékoztatja a biztosítottat, és a biztosított kérésére a biztosított igényét is érvényesíti. A biztosító a biztosított igényének érvényesítését a költségek előlegezésétől függővé teheti. A bizto- sító a megtérült összegből elsőként a biztosított követelését elégíti ki.

14) A biztosítási díj és a térítési összeghatárok felülvizsgálata és módosítása

a) A biztosító fenntartja a jogot, hogy évente felülvizsgálja és módosítsa:

• a biztosítási évforduló után esedékessé váló fizetendő biztosítási díjakat; illetve

• a jelen feltételek 1. számú mellékletének 1) pontjában feltüntetett térítési összeghatárokat.

b) Függetlenül a biztosítási díjak és a térítési összeghatárok éves felülvizsgálatától, az évfordulót követően esedé- kessé váló biztosítási díjak a biztosítási évfordulón a biztosított aktuális kora szerint és a biztosítási évfordulón érvényes aktuális díjtáblák alapján kerülnek kiszámításra. A biztosított évfordulón aktuális korát a biztosító a

2) k) pontban leírtak szerint veszi figyelembe. A szerződő elfogadja, hogy a biztosítottnak a biztosítási évfordulón aktuális kora szerint fizeti a biztosítási díjat.

c) A biztosító a következő tényezők alapján lehet jogosult a korcsoportonként meghatározott biztosítási díjakat és a térítési összeghatárokat módosítani: a szerződés pénzügyi és biztosításmatematikai fenntarthatósága érdekében végzett technikai és biztosításmatematikai számítások alapján, a fedezett orvosi beavatkozások költségnöveke- désének elemzése alapján, a tapasztalt kárgyakoriság alapján, a fedezett orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos technológiai innovációk elemzése alapján, a viszontbiztosítási díj módosítása alapján, a Best Doctors-nak fize- tendő szolgáltatási díj változása alapján, a magyar fizetőeszköz euróhoz viszonyított értékének változása alapján, vagy bármely olyan egyéb fejlemény vagy körülmény alapján, mely befolyásolhatja a jelen szerződés szerint nyúj- tott szolgáltatások költségét.

d) A biztosító a biztosítási díjakra, illetve a térítési összeghatárokra irányuló azon módosítási szándékáról, melyet nem a biztosított aktuális életkorának változása vagy a „családi csomag” részét képező és legfeljebb 18 éves biztosítottat tartalmazó kiegészítő biztosítási szerződések számának változása indokol, legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 45 nappal értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző

15. napig nem nyilatkozik írásban a biztosítási díj, illetve a térítési összeghatárok módosításával kapcsolatban, úgy a biztosítási díj, illetve a térítési összeghatárok a biztosítási évfordulótól a módosítási javaslatnak megfelelően változnak. A szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig a módosító javaslatot írásban elutasíthatja, mely egyben a szerződés felmondását jelenti.

15) Jogi nyilatkozat

a) A szerződő és a biztosított az ajánlaton tett aláírásával egyúttal azt is igazolja, hogy ismeri és elfogadja a jelen szerződési feltételek összes pontját, különösképp azon pontokat, melyek korlátozzák, illetve meghatározzák a biztosítási díjért cserébe vállalt kockázatot, és vállalják, hogy a jelen szerződésben meghatározott feltételek alapján járnak el.

b) A szerződő igazolja, hogy a szerződéskötést megelőzően a biztosító tájékoztatta a jelen szerződés kapcsán alkal- mazandó jogról, a panaszkezelési folyamatról, a biztosító és a felette felügyeletet gyakorló szerv pontos címéről, valamint a biztosító főbb adatairól.

16) A biztosítás megszűnése

A biztosítás kifizetés nélkül megszűnik az Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételek 9) e)-f) és h) pont- jaiban foglalt eseteken kívül:

a) azon a biztosítási évfordulón, amikor a biztosított betölti a 85. életévét;

b) a biztosított halála esetén;

c) abban az esetben, ha a külföldi gyógykezelési szolgáltatásra teljesített összes biztosítói kifizetés meghaladja a biztosítás teljes tartamára érvényes, összesített térítési összeghatárt;

d) abban az esetben, ha a biztosított a kockázatviselési időszak során bármely 12 hónapos periódust tekintve legalább 91 napon keresztül megszakítás nélkül Magyarország határain kívül tartózkodik;

e) a főbiztosítás bármely okú megszűnése esetén; f) a főbiztosítás díjfizetési tartamának végén;

g) a főbiztosítás díjfizetésének szüneteltetése esetén;

h) a főbiztosítás díjmentes leszállítása esetén;

i) a főbiztosítás részleges díjmentesítése esetén;

j) abban az esetben, ha a szerződő a biztosítási évfordulóra felmondja a szerződést;

k) abban az esetben, ha a biztosító a 17) e) pont alapján felmondja a szerződést;

l) abban az esetben, ha a szerződő a 14) d) vagy 17) d) pont alapján felmondja a szerződést.

„Családi csomag” részét képező, gyermek biztosítottra kötött szerződés a fentieken túl kifizetés nélkül megszűnik abban az esetben, amikor ugyanazon „családi csomagba” tartozó, a „családi csomagba” legalább 19 évesen bevont, felnőtt biztosítottra kötött összes szerződés megszűnik, és a gyermek biztosított ekkor még nem töltötte be a 19. életévét.

17) Egyéb rendelkezések

a) A biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal, kötvénykölcsönre, a szerződés díjmentesítésére, valamint vissza- vásárlására nincs lehetőség.

b) A biztosító a biztosítás díjának kalkulációja során technikai kamatlábat nem használt. A biztosítás többlethozam- visszatérítéssel nem rendelkezik.

c) A biztosítás megkötésére a főbiztosítással egy időben, vagy annak megkötését követően, mindig a főbiztosítás rendszeres biztosítási díjának esedékességét megelőző maximum 60, de minimum 30 napon belül van lehetőség jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó ajánlat aláírásával. Már élő főbiztosításhoz történő hozzákötés esetén az ajánlat aláírása dátumának, illetve az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezése időpontjának az előzőleg meghatá- rozott intervallumba kell esnie.

d) Xxxxx kiegészítő biztosítást a szerződő legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal, a biztosítási évfordulóra felmondhatja.

e) A biztosítónak jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási szerződés rendkívüli felmondására ad okot, ha a biztosító és a Best Doctors (mint szerződő felek) között a biztosítás szolgáltatásainak nyújtására létrejött szol- gáltatási szerződés bármilyen okból megszűnik. Ebben az esetben a biztosító a kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási szerződést legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig, a biztosítási évfordulóra felmond- hatja, melyről írásban tájékoztatja a szerződőt.

f) A biztosítás díjának és térítési összeghatárainak értékkövetésére nincs lehetőség.

g) Jelen kiegészítő biztosítás Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételek 10) b) pontja szerinti felmondására nincsen lehetőség.

h) Ha jelen kiegészítő biztosítás a főbiztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása miatt szűnik meg, akkor a szerződő részére kifizetett felmondási összegből a biztosító levon- hatja a kiegészítő biztosítás vonatkozásában a kockázatviselés idejére jutó díjrészt.

i) A főbiztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 10) pontja szerinti újra érvénybe helyezése (reaktiválása) esetén és azzal egy időben a szerződő kérheti jelen kiegészítő biztosítás újra érvénybe helyezését (reaktiválását) is. A reaktiválás feltétele jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését.

j) A szerződő nem kérheti a díjfizetés szüneteltetését.

1. számú melléklet

1) A külföldi gyógykezelési szolgáltatáshoz rendelt térítési összeghatárok

Térítési összeghatárok
Összesített limit	1 000 000 € / biztosított / biztosítási év
Összesített limit – a biztosítás teljes tartamára	2 000 000 € / biztosított
Kórházi napi térítés – káreseményenként maximum 60 napig	100 € / nap / biztosított
Otthoni gyógyszeres kezelés költségeinek térítése – a biztosítás teljes tartamára	50 000 € / biztosított

2) Best Doctors Egészségvonal: x00-00-00-00-00

2. számú melléklet: Kiterjesztett szolgáltatások szerződési feltételei

1) Kiterjesztett InterConsultation (második orvosi szakvélemény) szolgáltatás

a) A biztosítás szolgáltatásainak részeként a biztosító és a Best Doctors a Különös Feltételek 2) r) pontjában defi- niált InterConsultation (második orvosi szakvélemény) szolgáltatást a biztosított bármely kritikus, krónikus, vagy degeneratív kórállapota vonatkozásában nyújtja, ideértve azokat a kórképeket is, melyek befolyásolják a minden- napi normális életvitel fenntartásához szükséges képességeket.

b) A biztosító kockázatviselése a kiterjesztett második orvosi szakvélemény szolgáltatás vonatkozá- sában nem terjed ki az alábbi esetekre:

• gyors lefolyású, akut kórképek;

• enyhe krónikus betegségek;

• pszichiátriai kórképek;

• fogászati problémák;

• nem veheti igénybe a szolgáltatást az, aki kórházba felvételt nyert és éppen kórházi kezelés alatt áll;

• nem vehető igénybe a szolgáltatás azon kórképek esetében, melyet a biztosítottnál Magyarországon szakorvos még nem vizsgált, illetve diagnosztizált.

c) Kiterjesztett második orvosi szakvélemény szolgáltatás igénybevétele nem jogosít fel a Különös Feltételek 4) pontjában meghatározott külföldi gyógykezelési szolgáltatás igénybevételére. A biztosítás nem fedezi a szükséges(sé váló) gyógykezelések, (diagnosztikai) vizsgálatok, orvosi konzultációk költségét.

d) Kiterjesztett második orvosi szakvélemény szolgáltatás iránti igény benyújtására legkorábban a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapos időszak elteltével nyílik lehetőség, függetlenül attól, hogy a kárigény alapjául szolgáló betegséget mikor diagnosztizálták, illetve hogy e betegség első tünetei mikor jelentkeztek.

e) A kárbejelentést követően bekért orvosi dokumentáció alapján a Best Doctors dönt arról, hogy a diagnosztizált betegség, amire a kárigényt alapították, kritikusnak, krónikusnak vagy degeneratív- nak minősül-e.

f) A kiterjesztett második orvosi szakvélemény szolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy a biztosí- tott által benyújtott orvosi dokumentáció a biztosított betegségével kapcsolatos aktuális állapotát tükrözze. A legtöbb betegség esetében az orvosi dokumentáció nem lehet 1 évnél régebbi. A kárigény bejelentését követően a Best Doctors dönt arról, hogy pontosan mely orvosi dokumentu- mok szükségesek a második orvosi szakvélemény elkészítéséhez.

g) A kiterjesztett második orvosi szakvélemény szolgáltatás igénybevételére a Különös Feltételek 8) pontjában található kockázatkizárások, korlátozások nem vonatkoznak.

2) Kiterjesztett FindBestCare szolgáltatás

a) Amennyiben a biztosított igénybe veszi a kiterjesztett második orvosi szakvélemény szolgáltatást – ugyanakkor a biztosítás a külföldi gyógykezelés finanszírozására nem nyújt fedezetet –, a biztosított ez irányú igénye esetén a biztosító és a Best Doctors a kiterjesztett FindBestCare szolgáltatás keretében vállalja a biztosítás által nem fede- zett külföldi gyógykezelés teljes körű, a biztosítás külföldi gyógykezelési szolgáltatásával megegyező színvonalú megszervezését.

b) A biztosítás nem fedezi a kiterjesztett FindBestCare szolgáltatás keretében megszervezett külföldi gyógykezelés költségeit. Ez esetben a külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó minden költséget a biztosítottnak kell megfizetnie.

A kiterjesztett szolgáltatásokról bővebb felvilágosításért kérjük forduljon a CIG Pannónia Életbiztosító ügyfélszolgálatához:

x00-0-0-000-000.

A kiterjesztett szolgáltatások iránti igény bejelentéséhez kérjük hívja a Best Doctors Egészségvonalat:

x00-00-00-00-00