SIGNAL OTTHON

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem ren- delkeznek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) lakossági vagyon-, és az azt kiegészítő baleset-, temetési és felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi

V. törvény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (to- vábbiakban Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító mente- sülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korláto- zásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezé- sektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya esetén (látássérült állapot okán) a szerző- dés érvényességéhez további követelmények tel- jesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az eset- leges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a bizto- sítónak vagy biztosításközvetítőjének.

A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.A. BIZTOSÍTÓ

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellené- ben a biztosítási kockázatot viseli és így szolgáltatást nyújt a szerződésben rögzített és annak mellékletein meghatáro- zott biztosítási események bekövetkeztekor az ott megha- tározott szolgáltatási mértékig a biztosított vagyontárgy(ak) ban bekövetkező, illetve a biztosított személyeket érintő ká- rok esetén.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

Társaságunk adatai:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704 – 6511-114 -01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (000) 000 0000;

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

1.B. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

a. A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt név szerint megnevezett természetes vagy jogi sze- mély, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban: szer- ződő).

b. Biztosított(ak) továbbá a jelen feltétel alapján:

b.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

b.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, il- letve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,

b.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,

b.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdo- ni hányadának arányában,

b.2. Ingóságok vonatkozásában:

b.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b.2.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs, vagy

b.2.3. a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére szóló ér- vényes lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező személy.

c. Abban az esetben, ha a szerződést nem a biztosított kö- tötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat- tal a szerződésbe beléphet, a belépéshez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe be- lépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre for- dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.C. KEDVEZMÉNYEZETT ‌‌‌‌

Baleset- és temetési biztosítás kockázatot tartalmazó kiegé- szítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult, így

– a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosított,

– a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások ked- vezményezettje(i) az adott biztosított törvényes örököse(i), a biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában fennálló örökösödési arány- ban fizeti ki az örökös(ök)nek.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.A. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybehang- zó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön létre. A biz- tosítási szerződés megkötését a ajánlatával a Szerződő kez- deményezi a Biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.

2.B. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatra 15 napon belül – ha az ajánlat kiegészítő biztosítási moduljainak elbírálásához egészségügyi vizsgá- latra van szükség, akkor ezen kockázatok esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás bir- tokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszame- nő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)

2.C. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerző- dési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az álta- lános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2.D. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatválla- lás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilat- kozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.E. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számí- tott tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.

2.F. A szerződés tartalmává nem válnak szokások (me- lyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatuk- ban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakítottak). Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rög- zíteni.

2.G. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 munkanapon belül) nem ki- fogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum sze- rinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló doku-

mentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

2.H. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen fel- tételek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás kivételével) és az SMS.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.A. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződés- ben meghatározott időpontban kezdődik.

3.B. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén annak a napnak a 0. órájában kezdődik a biztosító kockázatviselé- se, amelyik napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapo- dott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájá- ra beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezik.

3.C. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet ko- rábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap

0. órája.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.A. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre.

4.B. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létre- jöttétől számított egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási időszak utolsó napja.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.A. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor mó- dosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdemé- nyezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.B. A biztosító szerződésmódosítása.

Díjkorrekció

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jogosult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsopor- tokhoz tartozó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó ki- egészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak módosítására.

A javaslatban biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen biz- tosítási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítá- si időszakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtételek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kez- detétől módosított értékekkel él tovább.‌‌‌‌‌‌‌

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak meg- felelően felmondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A díjtételeket – és ezáltal a díjakat – minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azokat befolyásoló tényezők változásának figyelembe vételével állapítja meg.

Díjmódosítási okok többek között:

• azon kockázatok lényeges változása, amelyek a veszély- közösség jelentős részét érintik (pl. klímaváltozás hatá- sai, technológiai változások, társadalmi-gazdasági válto- zások hatásai).

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

• viszontbiztosítási díjak változása.

• árfolyam változása.

• adó- vagy jogszabály-változások.

5.C. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződés- kötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges kö- rülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

a. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.

b. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító az 5.C. pontban és az 5.C.a. be- kezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

6.A. ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyon- tárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) meg- szűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól,

ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásá- ról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

6.B. RENDES FELMONDÁS

A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő- vel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordu- lót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.

6.C. DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS, A SZERZŐDÉS ÚJBÓLI ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

a. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszame- nő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

b. Abban az esetben, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmu- lasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával

– eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés ki- egészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

c. Abban az esetben, ha a szerződés a 6.C.a. bekezdés- ben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése követ- keztében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót

– az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázat- viselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

6.D. KÖZÖS MEGEGYEZÉS

A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bár- mikor megszüntethetik.

6.E. EGYÉB

A biztosítási szerződés megszűnik a 2.C. pontban, vagy az

5.C.a. pontban foglaltak szerint.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellen- értéke.

7.B. A díjfizetési kötelezettség

a. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

b. Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított

a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe be- lépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre for- dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.‌

7.C. BIZTOSÍTÁSI DÍJ ESEDÉKESSÉGE, FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

a. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Amennyiben a felek részletfizetésben állapodnak meg, akkor az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.

b. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a bizto- sítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

c. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosí- tó az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több dí- jat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

d. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- mények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

e. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

f. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befize- tett díjtöbbletet kamatmentes előlegként kezeli a Biztosító és a következő esedékes díjrészletbe beszámítja, vagy ha az összeg nagyobb, mint a biztosítási időszakra vonatkozó még fizetendő díj összege, úgy a biztosítási időszakra eső díjon felüli díjtöbbletet a Biztosítóhoz történő beérkezéstől számí- tott 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

g. Amennyiben a szerződés halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a koc- kázatviselés kezdetétől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie.

h. Abban az esetben, ha a szerződés halasztott kockázat- viselési kezdettel és egyben halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a halasztott kockázatviseléssel létrejött szerződésre vonat- kozó kockázatviselési kezdettől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek/dí- jelőlegnek be kell érkeznie.

i. Az első díj vagy díjelőleg, illetve a későbbi díjak, díjrészle- tek befizetése történhet csekken, banki utalással, vagy in- kasszóval (csoportos beszedési megbízással). A szerződés létrejöttekor esedékesdíjat a biztosító kérése esetén kész- pénzben kell megfizetni.

j. Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosí- tói meghatalmazással rendelkező képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órá- jában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg

pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

k. A biztosító képviselője nem jogosult

k.1. sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására

k.2. továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a biztosítás díját (folytatólagos díj) átvenni.

7.D. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendel- kezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meghatározásánál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonat- kozó szabályai is irányadóak.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

8.A. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

a. A biztosított vagyontárgyaknak, vagyontárgycsoportok- nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben meghatározott értéke, egyes kiegészítő vagyonbiztosítások, költségtérítések valamint balesetbiztosítási kockázatok ese- tén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosí- tási szerződésben a biztosító szolgáltatásaként meghatáro- zott összeg, azaz kártérítési limit. Kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a kártérítési limit a biztosítási összeg százalékos mértéke.

b. A biztosítási összegeket vagyonbiztosítás esetén vagyon- tárgycsoportonként, illetve a külön megállapodással bizto- sítható vagyontárgyak esetén vagyontárgyanként kell hatá- rozni, így a biztosító kockázatvállalása fennállhat (a biztosító szolgáltatásának felső határa):

b.1. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a megjelölt összeghatárig.

b.2. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig,

c. A biztosítási összegeket a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben kell meghatározni, új érté- ken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték). Ettől eltérően a kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás esetén, az előzőekben meghatározott biztosítási összeg megállapítására vonatko- zó szabályoktól eltérő előírás került meghatározásra. Ezen esetben az adott kiegészítő biztosítás feltételében (V.2.E.) külön szabályozzuk a biztosítási összeg megállapításának módját.

d. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

e. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is. A biztosító a kockázati körül- mények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti.

f. Ha az ügyfél adatszolgáltatása, módosítási kérelme miatt vagy a biztosító szemléje vagy káresemény bekövetkezte

során vagy egyéb módon a biztosító tudomására jut, hogy az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakorisága vagy annak mértéke (kockázat) a biztosító adatbázisában rögzítettől jelentősen eltér a biztosító javaslatot tehet a bizto- sítási eseményhez kapcsolódó díjtétel módosítására.‌‌‌‌‌‌

Ha az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakori- sága vagy mértéke jelentősen megnő, a biztosító kezdemé- nyezheti a hozzá tartozó biztosítási díjtétel emelését.

Ha az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakori- sága vagy mértéke jelentősen csökken, a biztosító kezde- ményezheti a hozzá tartozó biztosítási díjtétel csökkentését.

g. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biz- tosítási összegét csökkentik.

h. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idő- szakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.

i. A 8.A.h. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerző- dő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

j. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.B. DÍJTÉTEL

A biztosítandó vagyonértékre, projektértékre vagy a bizto- sítási díj alapjául szolgáló más értékre (biztosítási összeg) vetített szorzószám melyet a biztosító a rendelkezésre álló kártapasztalatok, statisztikai számítások és becslések alap- xxx xxxxxxx meg a kockázati közösség összességére vonat- kozóan, egy adott kockázat bekövetkezési valószínűségét alapul véve. A díjtétel biztosítási összeggel történő szorzata az adott kockázat biztosítási időszakra vetített díját határoz- za meg.

8.C. TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA

a. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy új értékét.

b. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meg- haladja, akkor az új értéket meghaladó részében a biztosítá- si összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), és ennek megfelelően a biztosítás díját is le kell szállítani, és a biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó ösz- szeg után számított és a szerződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.

8.D. ALULBIZTOSÍTOTTSÁG

a. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgycsoport értéke, akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgycsoport értékéhez vi- szonyított arányában téríti meg.

8.E. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncso- portjánál külön-külön kell megállapítani.

8.F. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

a. Abban az esetben, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igé- nyét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

b. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa ki- állított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosí- tóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

9. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító új értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét és ezáltal a biztosítási díját – a kárgya- koriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvo- nal változásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés).

Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az index mértékéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kez- detétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak meg- felelően felmondhatja.

Az indexálás mértéke:

A módosítás a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható va- gyontárgyak különböző körére a KSH által „Az ipar belföldi értékesítésének árindexei” illetve „Az építőipar termelői árinde- xei” a tárgyévet megelőző novemberében megállapított adatok alapján történik, amelyekből a biztosító súlyozott átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer az előzőekben meghatározott módon végzi azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–5%-os mértékkel eltérhet.

Az indexálás keretében a biztosítási és szolgáltatási össze- gek és díjak egymással egyenesen arányosan változnak. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak érté- kének egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővíté- se, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.). A szerző- déses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-be- jelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az arány- lagos térítés alkalmazásától.

Nem indexálódik(nak)‌‌‌‌‌‌‌‌‌

a) a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek (kivéve a há- nyadrész összegét betöréses lopás, rablás biztosítás esetén),

b) a vagyonbiztosításban biztosított értékcikkek vagyon- csoporthoz tartozó vagyontárgyak,

c) az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása,

d) járművek értéke

e) a küldöttrablás,

f) az üzemszünet,

g) a szállítmánybiztosítás, és

h) a felelősségbiztosítás biztosítási összegei és díja.

Amennyiben a szerződő nem fogadja el az értékköve- tést, a szerződő a határozatlan időtartamra kötött bizto- sítási szerződést írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. Amennyiben a szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosí- tást írásban nem utasítja vissza és ezzel a szerződést fenntartja, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szerződés egyes kockázatainál meghatározott önrészt a biztosító a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkező minden egyes szolgáltatás esetén levonja.

11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

11.A. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

a. Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben be- következett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

b.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

b.2. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos kéré- sére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társa- sági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlá- sát, használatát igazoló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény építési/ használatbavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

b.3. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tudomá- sukra jutásuktól számított 8 napon belül – köteles a biztosí-

tónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá tar- tozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.

b.4. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

b.5. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

b.6. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szer- ződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

c.1. A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítani, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

c.2. A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

c.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

c.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

c.5. A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a bizto- sított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenér- tékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésé- re, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltsé- geket a biztosító nem téríti.

d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kö- telezettség

d.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak beje- lenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A kárbejelentését megteheti:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

d.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

d.2.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

d.2.2. a károsodott vagyontárgyak és vagyontárgy-csopor- tok megnevezését, helyét, becsült értékét,

d.2.3. a károsult személyét és a keletkezett szolgáltatási igényt,

d.2.4. a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát.‌

d.3. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás; lopás, rablás, vandalizmus, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is haladék- talanul értesíteni kell.

e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szüksé- ges dokumentumok

e.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerző- dő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszo- nyok, kárigény jogosságának, a biztosítási esemény be- következésének, a szolgáltatási összeg megállapításának elbírálásához szükséges.

e.2. A biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolyta- tásához szükséges – iratok, dokumentumok felsorolása a feltételgyűjtemény végén lévő, „VII. ZÁRADÉK ÉS FÜGGE- LÉKEK” fejezet 3. táblázataiban találhatóak meg,

e.3. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás álta- lános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletke- zett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.

f. Állapotmegőrzési kötelezettség

A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a bejelentést követő 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mér- tékben változtathatja meg.

g. Díjfizetési kötelezettség

A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési kötelezettség részletes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tartalmazza.

11.B. BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

a. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés ada- tairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások ösz- szegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azo- nosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írás- beli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhe- lye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jel- lemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékozta- tási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.

b. Szolgáltatási kötelezettség

b.1.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a feltételekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást. A biztosító késedelmes szolgáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabá- lyai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

b.1.2. A szolgáltatási összeget a szolgáltatás alapjául szol- gáló utolsó okirat (az az okirat, amelynek birtokában teljes körűen megállapítható a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge és annak mértéke) beérkezését követő 15 napon belül teljesíti. A kárfizetés történhet postai úton, vagy a károsult

által megadott bankszámlaszámra átutalással. A biztosítás- közvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közreműködni.

b.1.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a szolgál- tatás végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

12. MENTESÜLÉS

12.A. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre kö- teles lett volna.

12.B. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kap- csolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

12.C. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 11.A.d.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem te- szi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lénye- ges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.

12.D. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

– a szerződő fél, a biztosított, vagy a kedvezményezett, illetőleg

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított va- gyontárgy kezelésével, megóvásával együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy meg- bízottjuk, vagy

– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A 12.D. bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelő- zési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll.

12.E. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy, illetve a biztosított

x. xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet enge- dély nélkül végzett,

b. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallu- cinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

c. az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően használta,

d. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, fog- lalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve fo- lyamatos megsértésével okozta,

e. a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban végezte,

f. a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírá- sok súlyos megszegésével okozta a kárt,

g. amely az épületek/építmények, gépek esetében azok karbantartását súlyosan gondatlanul elmulasz- totta vagy az építési és üzemeltetési szabályokat sú- lyosan gondatlanul nem tartotta be.

h. tudott vagy tudnia kellett volna azokról a biztosítás megkötésekor már meglévő hibákról és hiányossá- gokról, amelyeknek a biztosítás megkötésekor való megléte a káresemény bekövetkezéséhez vezetett.

12.F. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkana- pon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

12.G. A biztosított vagyontárgy megkerülése Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a biz- tosított arra igényt tarthat, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

13.A. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem ter- jed ki arra a kárra,

a. amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c. amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, köt- bér, bírság, kamat) jelentkezik,

d. amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

e. amely a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő ál- lagromlás következménye,

f. amely olyan objektumban következik be, ahol a biz- tosításra feladott épületek összterületének több mint 50%-át kereső tevékenységek folytatására ve- szik igénybe (kivéve a lakásra, vagy üdülésre szolgá- ló hasznosítást),

g. ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

h. amely üzleti könyvek és szoftver károsodásának kö- vetkezményeként keletkezett,

i. amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,

j. amely az értéktárgynak minősülő ingóságokba nem sorolható képzőművészeti alkotások művészeti érté- kében keletkezik,

k. a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti ér- ték alapján keletkezett,

l. sérelemdíj.

13.B. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek, esetén, amelyeknek eredmé- nye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:

a. természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,

b. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, következményi károk a vállalkozások és kiegészítő mezőgazdasági terme- lés biztosítása esetén, így például a termelési folya- mat leállásából, szüneteltetéséből származó gazda- sági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

c. a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersu- gárzásból eredő károk,

d. a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e. mágneses, vagy elektromágneses mező által oko- zott károk,

f. a jogszabály alapján megtérülő károk,

x. xxxxxxxx, vagy szavatosság tárgykörében megtérülő károk (jogszabály vagy szerződés alapján a biztosí- tott – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyár- tóját és/vagy forgalmazóját terhelik),

h. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzé- se, helyreállítása során állami vagy egyéb támoga- tásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó, vagy bérbeadó tulajdonos által igényel- hetők, illetve visszaigényelhetők,

i. a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, ter- vek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

j. az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy szá- mítógépes programok eredeti felépítésének törlése, elromlása, vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hát- rányos megváltoztatása,

k. az adatok vagy szoftverek funkciójának, rendelke- zésre állásának, használhatóságának, vagy hozzá-

férhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezekből következő termeléskiesési és egyéb károk,‌‌‌‌

l. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenet- től függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű hábo- rús cselekedet, fegyveres felkelés által okozott károk,

m. belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, láza- dás, puccs, sztrájk által okozott károk,

n. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által oko- zott károk,

x. xxxxxxx, rendkívüli állapot által okozott károk,

p. terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint: Xxxxx feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési felté- telekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak el- követése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is –, közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – füg- getlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalma- zásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előké- szítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy nyilvánosságot, vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben be- folyásolja, vagy

• amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy cél- lal hajtották végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események- hez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvet- lenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzésé- re, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

q. az egészségi állapotban bekövetkező romlás, me- lyet közvetve vagy közvetlenül

q.1. a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy

egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolat- ban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmu- ne Deficiency Syndrome-mal (AIDS),

q.2. az azbesztózis, vagy bármilyen hasonló beteg- ségek okoznak, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszttartalmú ter- mékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előál- lítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy al- kalmazása során keletkezik,

q.3. a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform En- cephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wasting-beteg- ség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx-Xxxxxxxxxx-Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.A. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

a. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a káro- kozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e köve- telést biztosítják.

b. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a bizto- sító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.

c. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támoga- tást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján meg- nyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított vissz- kereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmé- nyek a biztosítottat terhelik.

d. A biztosítók a 8.E. bekezdésben megfogalmazott több- szörös biztosítás szerint a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a bizto- sított irányában külön-külön felelnének.

14.B. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésé- től számított két év.

14.C. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

a. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen álta- lános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit.-nek

megfelelően került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx hon- lapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

a.1. A biztosító vagy viszontbiztosító jogosult kezelni ügy- feleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szárma- zó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (Bit.) szóló tör- vény által meghatározott egyéb cél lehet.

a.2. A 14.C.a.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

a.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

a.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke- zeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a

14.C.a.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendel- kezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásá- val kezelheti.

a.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a.5.a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

a.5.b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

a.5.c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott ta- núsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás le- folytatása keretében ismeri meg.

a.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a.6.a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

a.6.b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ha- tósággal és az ügyészséggel,

a.6.c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró va- gyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámo- lóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá-

ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

a.6.d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

a.6.e. a 14.C.a.7. pontban az adóhatósággal,

a.6.f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

a.6.g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

a.6.h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

a.6.i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi állam- igazgatási szervvel,

a.6.j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

a.6.k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

a.6.l. törvényben szabályozott adattovábbítások során áta- dott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közleke- dési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közle- kedési nyilvántartási szervével,

a.6.m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

a.6.n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen ada- tok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítá- si Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

a.6.o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

a.6.p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

a.6.q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

a.6.r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,

a.6.s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

a.6.t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az ag-

rárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpo- litikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

a.6.u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal, szemben, ha a 14.C.a.6. a)-j), n), s), t) és u) pontban megje- lölt szerv vagy személy adatkéréssel, írásbeli megkeresés- sel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A 14.C.a.6.e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénz- ügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

a.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésé- ben merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FAT- CA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

a.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.C.a. 5-6., 10 va- lamint a 14.C.a. 14 és 16. pontokban meghatározott ese- tekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

a.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.C.a.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot- taira is kiterjed.

a.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsá- gi szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet,

a.10.a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

a.10.b. a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

a.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási te- vékenységről (Bit.) szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

a.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

a.13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetek- ről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

a.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a.14.a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,

a.14.b. a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LII. (az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról) szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl- di pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító cso- portszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan- szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötele- zettségét teljesíti.

a.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a.15.a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

a.15.b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

a.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

a.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a.17.a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

a.17.b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

a.17.c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

a.17.d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

a.18. A 14.C.a.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

a.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak mi- nősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

a.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.C.a.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 14.C.a.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

a.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

a.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

a.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

a.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

a.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

B. A BIZTOSÍTÓ ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kí- vánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, vala- mint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbí-

zottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korláto- zás nélkül – megőrizni.

b.1. A 14.X.x. xxxxxxx előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálatokkal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szerv- vel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.

b.2. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítéséhez.

b.3. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a to- vábbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkozta- tóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági hatá- rozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

b.4. A 14.X.x. xxxxxxx előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szem- ben.

b.5. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra al- kalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosí- tási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

b.6. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében el- járó Információs Központ által végzett adattovábbítás.

b.7. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korláto- zás nélkül megőrizni.

b.8. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

b.9. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a bizto- sítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon. A biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok:

b.10. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz- leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

b.11. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

b.12. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

b.13. A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgálta- tásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtar- tamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a b.14 bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

b.14. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult kor- látozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

b.15. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt műkö- dő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően kö- teles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt keze- lésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

C. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

c.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen feje- zet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számla- tulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatu- lajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

c.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

c.2.a. az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

c.2.b. az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c.2.c. a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

c.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás ese- tén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulaj- donost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

D. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

d.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VII- I/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

d.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló he- lyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetsé- ges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

d.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intéz- mény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

E. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

e.1. A biztosító (a 14.C.e. fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosí- tóhoz (14.C.e. fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosí- tó) az e biztosító által – a 14.C.a. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembe- vételével – kezelt és a 14.C.e.pont 3-6. alpontjaiban meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerző- désben rögzítésre került.

e.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatáro- zott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

e.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és

2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ága- zatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

e.3.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

e.3.b. biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

e.3.c. a 14.C.e.3.a. pontban meghatározott személyt érin- tő korábbi – a 14.C.e.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

e.3.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és

e.3.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

e.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

e.4.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a ká- rosult személyazonosító adatait;

e.4.b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

e.4.c. a 14.C.e.4.b. pontban meghatározott vagyontárgya- kat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetke- zett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

e.4.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és

e.4.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

e.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

e.5.a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

e.5.b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azo- nosító adatait, továbbá a 14.C.e.4. pont b-e. alpontjában meghatározott adatokat;

e.5.c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adat- felvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatokat;

e.5.d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesí- tő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e.5.e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sére- lemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

e.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és

10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

e.6.a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítá- si eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káre- semény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

e.6.b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

e.7. A 14.C.e.1. pontban meghatározott megkeresésnek tar- talmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosí- tási xxxxx megsértésének. A megkereső biztosító felelős a

14.C.e.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

e.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven na- pig kezelheti.

e.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 14.C.e.8. pont- ban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

e.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismeré- sét követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

e.11. A megkereső biztosító az 14.C.e.1. meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

e.12. Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító – a 14.C.e.8 - 14.C.e.10. pon- tokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a ké- relemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.

e.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 14.C.e.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

e.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

F. BIZTOSÍTOTTAT/SZERZŐDŐT TERHELŐ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

f.1. Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szerződés- ben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktartási kötelezettség jelen megállapodás megszűnését követően is, időbeli korlátozás nélkül fennáll.

f.2. Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítot- tat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jog- szabályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.

G. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL

Az alábbi panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a jelen álta- lános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek, valamint a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkeze-

lésének eljárásával, valamint a panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII.16.) Korm. rendelet ezen feltétel lezárásának napján hatályos szö- vegének megfelelően került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhetőek a mindenkor aktuális Bit-nek és megfelelő Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók.

g.1. A biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektroni- kus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában le- het személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. B. épület földszint

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a külföldről is hívható

x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online mó- don is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/ kapcsolat-cegadatok elérési úton.

g.2. A biztosítóhoz intézett

g.2.a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati iro- dánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, keddtől-pén- tekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

g.2.b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hét- főn 08:00-20:00, keddtől-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tar- tási időben,

g.2.c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamato- san lehet megtenni.

g.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától szá- mított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

g.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy

köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában el- várható.

g.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelő- en – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

g.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 14.C.g.7. pontban meg- határozott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, te- lefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.C.g.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

g.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.C.g.8. pontban foglaltakkal egyi- dejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.

g.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségek- hez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

g.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítő rendszer felügye- letével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezhe- ti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános aláve- tési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biz- tosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljá- ró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777.

Telefon: 00-00-000-000 ‌‌

Fax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square irodaház)

Telefon: x00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

g.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

g.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 14.C.g.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzat- ban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, le- velezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszá- máról és telefaxszámáról.

g.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről, adatokról nyilvántartást vezet.

g.13. A 14.C.g.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell,

g.13.a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

g.13.b. a panasz benyújtásának időpontját,

g.13.c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

g.13.d. A 14.C.g.13.c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezé- sét, továbbá

g.13.e. a panasz megválaszolásának időpontját.

g.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a szék- helyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító pa- naszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

g.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

g.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illet- ve annak változását írásban bejelenteni.

g.17. Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létre- jövő biztosítási szerződés esetén a biztosítót az e pontban meghatározott kötelezettség nem terheli.

g.18. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás kere- tében lehetséges.

g.19. Online szerződéskötés esetén a 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alapján a fogyasztói szerződés ese- tén online vitarendezési platformon keresztül online kez- deményezhető a pénzügyi jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A Rendelet szerint az Európai Unióban tartóz- kodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerző- désekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rende- zésére irányuló kommunikációt ezen a platformon keresztül kell a fogyasztóknak biztosítani. A pénzügyi fogyasztói jog- viták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/ odr, amely a xxx.xxxxxx.xx honlapról is elérhető.

14.D. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYTÓL ÉS A SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Xxxxxxx feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

a. Elévülés (I.14.B.) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb kö- rülmény bekövetkezésétől számított két év.

b. Reaktiválás (I.6.C.c.) Abban az esetben, ha a szer- ződés a I.6.C.a. bekezdésben írt módon, a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott idő- szakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármen- tességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatvise- lés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási dí- jat megfizetik.

c. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen felté- telek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus dokumentumba foglalás ( fokozott biztonságú elekt- ronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás kivételével) és az SMS.

d. Biztosítási események meghatározása felelősség- biztosítások esetén (III.6.A.) Az egyes külön megálla- podással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási fel- tételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés- ben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és an- nak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint

– a tárgyrongálási károkért,

amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tar- tozik.

e. Jogi képviselet költségeinek térítése felelősségbizto- sítások esetén (III.5.D.)

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsé- geit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.

14.E. EGYEBEK

a. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

b. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

b.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosí- tási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök). Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység so- rán tanácsadást nem végezhet.

b.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

b.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányu- ló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékeny- sége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékeny- ségét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a bizto- sító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

b.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A köz- vetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a te- vékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás,

vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt meg- téríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A biztosító megtérítést követelhet a többes ügynöktől, így különösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a Bit. 387§ (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.

b.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e köte- lezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanács- adásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

b.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatal- mazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

b.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

b.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jog- viszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadal- mazást.

c. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

d. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvéde- lemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatkozó pontokra).

II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ‌‌‌‌‌

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT

Biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet.

Biztosított(ak) lehetnek továbbá a jelen feltétel alapján:

a. Épületek, építmények vonatkozásában:

a.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, illet- ve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,

a.2. bérlő vagy bérlőtárs,

a.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdo- ni hányadának arányában,

b. Ingóságok vonatkozásában:

b.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

2. TERÜLETI HATÁLY

A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződés- ben megjelölt, Magyarországon belüli, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE Biztosítható vagyontárgy(ak)nak, vagyontárgycsoport(ok)- nak tekinthető minden, a biztosítási szerződésben megne- vezett (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő va- gyontárgy, amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biz- tosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

3.A. ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY VAGYONTÁRGYCSOPORT

a. Épület- vagy lakástulajdon esetén a biztosítás a biztosítá- si szerződésben megnevezett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építmé- nyekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tár- gyakra terjed ki.

b. Lakástulajdon biztosítása esetén biztosítottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett cím szerint a telek területén lévő épületeknek, építmények- nek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdoni hányadrésze.

c. Tömbház esetén az alapító okirat/alapszerződés sze- rinti közös tulajdonra létrejött tömbházbiztosítás kiegészí- téseként kötött épületbiztosításban a külön tulajdonnak az alapító okirat/alapszerződés szerinti magántulajdonú épü- letszerkezetei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A

kapcsolódó tömbházbiztosítás megszűnése esetén jelen lakásbiztosítási szerződés épületbiztosítási modulja alulbiz- tosítottá válhat.)

d. Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatá- lyos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötele- zettségébe tartoznak, beleértve a kiegészítő célú helyisé- geket is.

e. Egyéb bérlemények esetén – eltérő megállapodás hiányá- ban – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett épületeknek, épületrészeknek, építményeknek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadrészére terjed ki, amelyekért a bizto- sított felelősséggel tartozik.

f.a. A biztosítás kiterjed azon, a határoló falakon belüli épü- letfelszerelésekre és berendezésekre, amelyek tartósan rögzítettek, illetve a lakás, helyiség rendeltetésszerű hasz- nálatához szükséges épületgépészeti felszerelésekre (ld. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük- re vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt), amelyeknek állandó közmű-becsatlakozása van, valamint beépített bútorokra, kivéve a fentiekbe nem beépí- tett háztartási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mikro- hullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzéséhez szükséges gépek, berendezések). A biztosítás kiterjed továbbá az elektromos járművek fixen telepített töl- tőállomására is.

f.b. A biztosítás kiterjed azon, a határoló falakon kívüli épü- letfelszerelésekre és berendezésekre, amelyek tartósan rögzítettek, illetve a lakás, épület rendeltetésszerű használa- tához szükséges épületgépészeti felszerelésekre,

– a napelemekre,

– a napkollektorokra

– hőszivattyúkra

– klímakültéri egységekre stb.

g. Többlakásos épületek, illetve üzletházak esetén, ha az épület/építmény vagy annak valamely alkotórésze közös tu- lajdont képez, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.

h. Azon esetekben helyszínrajzot kell készíteni a kocká- zatviselési helyről a biztosított épületek, épületrészek valamint építmények megjelölésével ha

h.1. a kockázatviselési helyen található épületek/épít- mények mindegyike nem kerül biztosításra azon okból, hogy

– eszmei osztatlan vagyonközösség esetén egyes épületek, épületrészek, építmények jelen biztosítási szerződés szempontjából harmadik személyek tu- lajdonában vannak, így a biztosítottnak nem fűződik érdeke a vagyontárgy megóvásához,

– egyes épületek/építmények tartószerkezeti elemei- nek, illetve tetőfedésének állapota miatt az épület/ építmény nem vonható fedezetbe,‌

– a II.3.A.i. bekezdés szerint nem biztosítható a va- gyontárgy, valamint

h.2. a kockázatviselési hellyel szomszédos ingatlanon, vagy ha

h.3. tömbházak esetén a biztosított lakással nem egy szerkezeti egységet képező, és nem a biztosított tulaj- donában lévő épület, épületrész, vagy építmény kerül biztosításra, melyre a biztosítottnak használati joga van (azaz a biztosított felügyeletére van bízva, így a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt).

h.4. A helyszínrajznak tartalmaznia kell az egyes épüle- teket, építményeket megnevezéssel (lehetőség esetén alapterülettel azonosítva), valamint a biztosítási fede- zet alá vont épületek, épületrészek, építmények külön jelöléssel és külön-külön meghatározott biztosítási ösz- szeggel is legyenek ellátva.

h.5. A biztosított vagyontárgyak meghatározását tartal- mazó helyszínrajz a biztosítási szerződés mellékletét, és annak elválaszthatatlan részét képezi.

i. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltségek a következők:

– építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,

– immateriális javak,

– földek, vizek, levegő,

– gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gáz- kutak, bányák, feltárások,

– üresen álló/lakatlan épületek/építmények, telephe- lyek (nem számít üresen álló épületnek, telephelynek az a lezárt épület, építmény ahol dokumentáltan, leg- alább 72 óránként állagfelmérési ellenőrzést végez- nek és a közművek igazoltan lezárásra kerültek),

– kötélpályás felvonók (pl. sílift),

– önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak, önálló medencefedések

– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek/építmények,

– ideiglenes jellegű épületek/építmények (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületek, bódék és hasonlók), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező műtár- gyak,

– tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhe- tők és szállíthatók, pl. barakkok, pavilonok, csónak- házak, bódék, kerti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, lámpák, építőállványok, építmé- nyek ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

– építési engedély nélkül épült, és/vagy használati en- gedély nélküli lakott épületeket,

– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,

– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karbantartott,

– az épület teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található, amely az épület állékonyságára kihatással van,

– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szem- pontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkeze- teket, berendezéseket tartalmaz,

– az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek,

– azon kockázatviselési helyeken lévő vagyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység vég- zésére veszik igénybe.

3.B. INGÓSÁG VAGYONTÁRGYCSOPORT

a. Általános háztartási ingóságok: azon, a háztartásban általában előforduló, a személyes használatra vagy fo- gyasztásra szolgáló, a biztosított(ak) tulajdonát képező, épületszerkezetekhez tartósan nem rögzített, mozgatható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszerzési értéke nem ha- ladja meg a 300 000 Ft-ot, kivéve a II.3.B.b. és a II.3.B.c be- kezdésben megnevezett vagyontárgyak. Az általános ház- tartási ingóságok vagyontárgycsoporthoz tartoznak még a személygépkocsi egy garnitúra téli/nyári gumikészlete, kerekesszékek, a kedvtelésből, illetve a háztartás szükség- leteinek kielégítésére tartott növények, házi- és díszállatok, valamint a következő vagyontárgyak, ha az egyedi értékük nem haladja meg a 100 000 Ft-ot:

– kerékpárok,

– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,

– evezős hajók,

– gumicsónakok,

– szörfdeszkák.

b. Kiemelt értékű háztartási ingóságok: biztosíthatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, an- nak 35%-áig azok, a biztosított(ak) tulajdonát képező va- gyontárgyak, amelyek az előző pontban meghatározásra kerültek, de egyedi értékük meghaladja a 300 000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meg- határozott vagyontárgyak esetén), továbbá minden, száz évnél régebben készült tárgy. Ezen vagyontárgycsoporthoz tartoznak továbbá a valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek, antik bútorok, képzőművészeti alkotá- sok (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafi- kák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyak, gáz- és önvédelmi fegyverek, valamint ne- mesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyak (kivéve ékszerek, órák a

II.3.B.c. pont alapján).

c. Elzárva tartandó háztartási ingóságok: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 10%-áig azok a biztosított(ak) tulajdonát képező engedély- hez kötött vadászfegyverek, ékszerek, drágakövek, igaz- gyöngyök, a névértéket meghaladó értékű bélyegek (bé- lyeggyűjtemény), érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi, nemesfémből készült és az előző bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyak.

d. Készpénz: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biz- tosítási összegén belül legfeljebb 50 000,- Ft-ig, a biztosí- tott(ak) tulajdonát képező

– belföldi fizetőeszköz, valamint

– Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta.

e. Kereső tevékenység ingóságai: biztosíthatóak a háztartá- si ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 20%-áig a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezett alábbi vagyontárgyak:‌‌‌‌

– műszaki berendezések, gépek,

– egyéb berendezések, felszerelések,

– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész termékek,

– késztermékek,

– egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

f. Idegen tulajdonú vagyontárgyak: biztosíthatóak a ház- tartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, a bérelt, kölcsönvett, vagy vendégek tulajdonában álló általános ház- tartási ingóságoknak minősülő vagyontárgyak 50 000 Ft-ig.

g. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltségek a következők:

– iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

– csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, ér- vényben lévő forgalmi-, illetve illetékbélyeg, átruház- ható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,

– immateriális javak,

– minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállí- tási tárgyak,

– forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező gépjármű utánfutók és -vonta- tók, vízi és légi járművek,

– kockázatviselés helyével egy épületben, de attól kü- lön légtérben elhelyezett kirakatszekrény és a benne elhelyezett áruk,

– vállalkozói tulajdonban lévő, vagy a vállalkozás által megőrzésre, javításra étvett ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina- valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, készpénz, érmék, műtárgyak, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások,

– melléképületben, illetve nem állandóan lakott objek- tumban tárolt készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok.

3.C. EGYÉB KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSSAL BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

a. Külön megállapodással, a mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő átalánybiztosítás szerint biztosítható- ak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 50%-áig az alábbi, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyontárgycsoportok:

a.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építményben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, sertés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyulak és szárnyasok,

a.2. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,

a.3. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesztésű ha- szonnövények,

a.4. termények (termés, termény, szemes- és szálastakar- mány, alom, stb.)

a.5. mezőgazdasági termeléshez szükséges segédanyagok, készletek (növényvédőszerek, műtrágya, göngyölegek stb.)

b. Külön megállapodással a gépjárművek kiegészítő áta- lánybiztosítása szerint biztosíthatóak a biztosított(ak) tulaj- donát képező érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező sze- mélygépjárművek is.

c. Külön megállapodással, az építés-szerelési tevékenység- re vonatkozó kiegészítő biztosítással biztosíthatóak a kivite- lezés, bővítés, felújítás alatt lévő épületek.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

a. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy a biz- tosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen lévő és jelen feltételek szerint biztosítható összes

a.1. befejezett épületnek, építménynek, valamint az azok- hoz tartozó épületfelszerelési tárgyaknak a jelenlegivel meg- egyező állapotban történő újraépítési költségét,

a.2. ingóságnak az új állapotban történő beszerzési költsé- gét fedezze.

b. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a bizto- sítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti megbontott biztosítási összegét.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítá- si események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi káro- kat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

5.A. TŰZ

a. Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fény- jelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből to- vábbterjedt.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon tűzkárok esetén, amelyek

b.1. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biztosítási eseményre,

b.2. a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,

b.3. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,‌‌‌‌‌

b.4. az elektromos vezetékekben, illetve az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben kelet- keztek (az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként, a II.5.T.15. pont szerint biztosítottak az elektromos gépek, berendezések),

b.5. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelensé- gek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

b.6. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak. (külön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.4. bekezdése)

Abban az esetben, ha a II.5.A.b.2-5 pontokban leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyul- ladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra is.

5.B. ROBBANÁS (ÖSSZEROPPANÁS, HANGROBBANÁS)

a. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biz- tosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hangha- tással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

b. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, ame- lyek hangrobbanás miatt keletkeznek.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon robbanás-, összeroppanáskár esetén, amely

c.1. belső égésű motorok égésterében fellépő robba- nás, valamint elektromos megszakítókban a már meg- lévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezik,

c.2. a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus ha- tás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) kö- vetkeztében keletkezik,

c.3. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag termé- szetes nyomása, erjedése miatt keletkezik,

c.4. hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként kelet- kezik,

c.5. rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezik.

5.C. VILLÁMCSAPÁS

a. Xxxxx feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyére közvetlenül becsapó villám, illetve gömbvillám gyúj- tó, égető, hő-, valamint erőhatása a biztosított vagyontár- gyak károsodásával okoz.

Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéskiegyen- lítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a lég- kör és a föld vagy földi tárgy között történik.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás kár esetén, ha

b.1. azahatóságilagelőírtvillámvédelmirendszerhiánya, hiányossága miatt,

b.2. az magában a villámvédelmi rendszerben,

b.3. az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt,

b.4. az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

5.D. VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA

a. Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biz- tosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illetve épület-felszerelési tárgyakban közvetve (túlfeszültség vagy indukció által) okozott károkat, amelyek esetében a vil- lám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéski- egyenlítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.

b. A szolgáltatás felső határa villámcsapás másodlagos hatásának alapfedezete esetén

b.1. épületbiztosítás esetén a szublimit az épület va- gyontárgycsoportnak az adott kockázatviselési helyen meghatározott biztosítási összegének 5%-a,

b.2. ingóságbiztosítás esetén a szublimit az adott koc- kázatviselési helyen a vállalkozói vagyonbiztosítás be- rendezések vagyontárgycsoport 10%-a, míg a magán vagyonbiztosítás esetén az ingóságok vagyontárgycso- port biztosításra feladott biztosítási összegének 5%-a. (a biztosítási fedezet kiterjeszthető teljes épület/ingóság biz- tosítási összegre, lásd az II.5.T.5. bekezdése)

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás má- sodlagos hatása kár esetén, ha az

c.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

c.2. a kockázatviselés helyére bejelentett vállalkozás tulajdonában lévő számítógépekben, illetve ezek peri- fériáiban az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,

c.3. a meglévő villámvédelmi berendezések karbantar- tásának elmulasztása miatt következett be.

5.E. VIHAR

a. Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés se- bessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s (54 km/h) sebessé- get, így viharkárnak kell tekinteni

a.1. a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak, valamint

a.2. a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe a vihar- kár következményeként létrejött épületnyíláson keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károkat.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon viharkárok esetén, amelyek

b.1. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- keztek,

b.2. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) ál- tal az épületek/építmények külső vakolatában, burkola- tában, festésében keletkeztek,‌‌‌

b.3. az elektromos szabadvezetékekben, állványzatok- ban keletkeztek,

b.4. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideigle- nes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott, valamint

b.5. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható va- gyontárgyakban keletkeztek (külön megállapodással biz- tosítható lásd a II.5.T.14. bekezdés)

5.F. FELHŐSZAKADÁS, VILLÁMÁRVÍZ

a. Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak, villámárvíznek minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagy mennyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le, így felhőszakadás- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhősza- kadásból eredő, a talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

b. A biztosító nem lakás céljára használt helyiségekben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 12 cm magas állvá- nyon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást felhőszakadás-, vagy víllámárvízkárként

c.1. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkra,

c.2. a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkra.

5.G. JÉGVERÉS

a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító szolgáltatást nyújt a jégszemek formájában lehul- ló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott te- tőn való egyidejű beázáskárok esetén.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást jégveréskárként azon a károkra, amelyek

b.1. a biztosított épületek/építmények 25 évnél régeb- ben készült homlokzatvakolatában és festésében kelet- keztek,

b.2. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható va- gyontárgyakban keletkeznek (külön megállapodással biz- tosítható, lásd a II.5.T.14. bekezdés).

5.H. HÓNYOMÁS

a. Hó statikus nyomása

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkeze- tére gyakorolt statikus hatását, így hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/építmények helye- sen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének,

tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeom- lása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.

b. Hónyomás dinamikus hatása

Jelen feltétel szerint hónyomás dinamikus hatása (lavina)- kárnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely hótö- meg eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon, lecsúszik, így a biztosító szolgálta- tást nyújt azon károk esetén, amelyeket a megcsúszó, lehulló (elmozduló) hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

5.I. ÁRVÍZ

a. Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek mi- nősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelke- dik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

b.1. a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullám- térnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b.2. a talajvíz, a xxxxxx által és a fakadóvíz által okozott károkra,

b.3. az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

b.4. árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről át- folyó víz által okozott károk.

c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a vára- kozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.

d. Fogalmi meghatározások

d.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó ár- vízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a me- derből kilépő árvizek és a jég levezetése.

d.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

d.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

d.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélye- dések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízren- dezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult viz- enyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,‌‌‌‌‌‌‌

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonu- latok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

d.5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű ár- vízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

d.6. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tar- tozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképes- ségét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.J. FÖLDRENGÉS

a. Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk ese- tén, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethe- tő károkra.

5.K. FÖLDCSUSZAMLÁS

a. Jelen feltétel szerint földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely földtömeg eredeti, természe- tes helyéről valamilyen okból hirtelen, előre nem látható mó- don elmozdul, letörik, lecsúszik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket az elmozduló földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást földcsuszamlás- kárként

b.1. tudatos emberi tevékenység következményeként, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra, költ- ségekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pinceépítés),

b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,

b.3. a lecsúszott föld elszállításának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,

b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,

b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert

– a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitele- zési hiba miatt nem megfelelő,

– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai vi- szonyai szükségessé tették volna.

5.L. KŐ- ÉS FÖLDOMLÁS

a. Jelen feltétel szerint kő- és földomlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, vagy föld- tömeg, eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirte- len, előre nem látható módon elmozdul, letörik, leomlik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, vagy földtömeg a biz- tosított vagyontárgyakban okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást kő- szikla-, illetve földomláskárként

b.1. tudatos emberi tevékenység következményeként, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra, költ- ségekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pinceépítés),

b.3. a leomlott kő és föld elszállításának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,

b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,

b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert

b.5.a. a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivi- telezési hiba miatt nem megfelelő,

b.5.b. a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve

b.5.c. nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

5.M. ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY VAGY ÜREG BEOMLÁSA

a. Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beomlá- sa biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti

– megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen be- következő beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési en- gedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs fel- tárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása kárként, illetve költségként

b.1. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkra,

b.2. beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire,

b.3. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra.

5.N. IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE (LÉGI JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE IS)

Jelen feltétel szerint idegen jármű ütközése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyeket a kockázatviselés helyén, a biz- tosított szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel, rázu- hanással kárt okoz.

5.O. IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE ‌‌

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyet a kockázatviselés helyén kívül talál- ható idegen tárgy rádőléssel, vagy ezen rádőlés következté- ben történt omlás során a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

5.P. BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS

a. Betöréses lopás

a.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási ese- mény, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megál- lapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.

a.2. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendeltetésszerűen haszná- latos eszközzel, vagy a helyiségbe e feltétel II.5.P.a.1. pont- ja szerinti betöréses lopás, illetve az II.5.Q.a. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellene- sen eltulajdonította, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.

a.3. A biztosító az épület/építmény vagyontárgycso- port esetén külön szolgáltatási limitet határozott meg a betöréses lopás káresemények éves szolgáltatásának felső határára, mely a teljes épület/építmény biztosítási összegének 10%-a.

a.4. A biztosító nem nyújt szolgáltatást betöréses lopás kárként,

a.4.a. ha olyan lezárt helyiségbe történt a behatolás, ahol a helyiség tényleges védelme nem érte el a szerző- dés mellékletét képező Betörésvédelmi szintek és ösz- szeghatárok (VI. Függelék) feltételben foglaltakat,

a.4.b. ha a kár időpontjában a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem voltak üzembe he- lyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen fel- szerelt zárakat nem zárták be,

a.4.c. ha a biztosított a pénz-, vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltételek szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektro- nikai védelmet nem helyezte üzembe,

a.4.d. ha a biztosított nem tartotta be a vagyonvédelmi előírásokban foglaltakat,

a.4.e. ha a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve -kazetta kulcsait a biztosított objektum elhagyása után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tet- tes azokat felhasználta,

a.4.f. ha a kár okozati összefüggésben van az épület befejezetlenségével, illetve annak lezáratlanságával.

b. Rongálás

b.1. Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megva- lósítása során bekövetkezett, alábbiakban felsorolt rongálás károk is, melyeket

b.1.a. a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyi- ségben,

b.1.b. pénz- és/vagy páncélszekrényben, illetve egyéb bú- torokban, valamint

b.1.c. a védelmi jelzőrendszerben okoztak elkövetők.

b.2. Az éves szolgáltatás felső határa az adott kocká- zatviselési helyen, a betöréses lopás vagy rablás ve- szélynemre feladott biztosítási összegen belül, ezen biztosítási összeg(ek)nek legfeljebb 10%-a.

5.Q. RABLÁS

a. Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek mi- nősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a kockázatviselés helyén a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkal- mazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulaj- donított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okirat bizonyítja.

b. Jelen feltétel szerint – kiegészítő többletszolgáltatásként – ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét, Magyaror- szág területén biztosítva van a biztosított vagyontárgyakban keletkező, a II.5.Q.a. bekezdés szerinti rabláskár.

A biztosító kiegészítő többletszolgáltatásának határa az ingóságok vagyontárgycsoport biztosítási összegé- nek 5%-a, de legfeljebb 250.000 Ft, ezen belül a kiemelt és elzárva tartandó háztartási ingóságok 150.000 Ft, a készpénz pedig legfeljebb 20.000 Ft.

5.R. VEZETÉKES VÍZKÁROK

a. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár biztosítási esemény- nek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon ká- rok esetén, ha

a.1. a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott víz- csap, mosógép leugrott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

a.2. Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító megtéríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosí- tott épületen belüli vezeték törése, dugulása, repedése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat is.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vezetékes vízkárként‌‌

b.1. a közvetett károkra, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon,

b.2. a nem lakás céljára használt helyiségekben foly- tatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység ese- tén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosí- tott vagyontárgyakban keletkező károkra,

b.3. önálló tüzivízhálózatok csőtörésével (pl. sprinkler berendezés) okozott károkra,

b.4. az ipari, technológiai vezetékekben keletkező tö- réskárokra és az ezekben lévő folyadék vagy anyag ál- tal okozott károkra,

b.5. az ipari, technológiai vezetékek törése miatt kiömlő folyadék vagy anyag által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkra,

b.6. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelení- tésének elmulasztása miatt keletkezett károkra és azok következményi káraira,

b.7. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkra,

b.8. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/ vagy gőz által a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkra,

b.9. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt a veze- tékekben vagy azok tartozékaiban, szerelvényeiben és a hozzájuk tartozó berendezésekben bekövetkező ká- rokra,

b.10. a duguláselhárítás költségeire (külön megállapo- dással biztosítható, lásd az 5.T.19. bekezdésben).

c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 15 nap (kivéve az igazolt módon, biztosítási évfordulóra történő biztosító váltás esetét). A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti vezetékes víz- károkra nem terjed ki.

5.S. ÜVEGTÖRÉS

a. Xxxxx feltétel szerint üvegtörés biztosítási eseménynek mi- nősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító az épületek nyílászá- róinak, erkélyek, loggiák korlátainak szerkezetileg beépített, alábbi üvegezésének törése esetén.

b. Biztosítottak – jelen átalánybiztosítási formában – azok a sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült nem bizton- sági üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vas- tagabbak és/vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a:

b.1. nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezé- sek (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),

b.2. nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üvegezések.

c. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

c.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak, önál- ló medencefedések,

c.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmények üve- gezése,

c.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivitelezés miatti többletköltségek.

d. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító üvegkárként, ha az:

d.1. ha a károsult üveg típusa eltér a II.5.S.a.-b. pontban meghatározott üvegtípusoktól (külön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.27. bekezdése).

d.2. az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagy- lótöréssel),

d.3. nem teljes keresztmetszeti töréssel,

d.4. elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen ki- vitelezés miatt,

d.5. az üveg keretében, foglalatában,

d.6. az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

d.7. az üveg díszítésében,

d.8. ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezések- ben, illetve üvegfestményekben,

d.9. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,

d.10. üveg az épület/építmény befejezetlenségével oko- zati összefüggésben,

d.11. biztonsági előírások be nem tartása miatt kelet- kezett, vagy

d.12. az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.

e. Biztonsági előírások, a biztosított a biztosított üve- gek védelme érdekében köteles a megkívánt óvintézke- déseket megtenni, így különösen

e.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfej- lesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,

e.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblától legalább 20 cm távolságban kell tartania,

e.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.

f. Az üvegtörés átalánybiztosítás éves kártérítési határa

100.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület vagyon- tárgycsoport biztosítási összegének 2%-a.

5.T. EGYÉB BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

5.T.1. Csőtörés

a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – csőtörés biztosítási eseménynek kell te- kinteni a kockázatviselés helyén (a biztosított építményben, illetve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosított építményeket kiszolgáló és a biztosított fele- lősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító szolgáltatást nyújt a biztosítottat terhelő alábbi költségek esetén:

a.1. a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított indokolt költségekre,

a.2. a vezetékszakasz cseréjének költségeire a technológia- ilag indokolt mértékben,

a.3. az épületszerkezetek, burkolatok, valamint a kerti nö- vényzet helyreállításának költségeire a technológiailag indo- kolt mértékben, illetve

a.4. a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztásá- nak költségeire.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást csőtörés-kárként: b1. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víz- tartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkra,

b.2. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelení- tésének elmulasztása miatt keletkezett károkra,

b.3. a nyomáspróbák ellenőrzési és karbantartási, va- lamint a rendszerben, illetve az épületen javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkra,

b.4. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt kiömlő víz értékére (külön megállapodással biztosítható, lásd az

5.T.18. bekezdésben).

5.T.2. Tűzoltó berendezés kilyukadása

a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – tűzoltó berendezés kilyukadása biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlan- ban létesített tűzoltó rendszer, vagy tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást tűzoltó berende- zés kilyukadása kárként

b.1. a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvé- nyeiben keletkezett károkra,

b.2. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, va- lamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a pró- baüzem során keletkezett károkra,

b.3. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkra,

b.4. a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezé- sek tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkra,

b.5. magukban az elfolyt, elszivárgott tűzoltó anyagok- ban keletkezett károkra.

5.T.3. Kisállatok és dísznövények biztosításának alapfedezete átalánybiztosításra

a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként – létrejövő biztosítás feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszol- gáltatásaként – biztosítottak az alább felsorolt veszélynemek esetén a kockázatviselés helyén kedvtelésből, vagy haszon- állatként tartott kisállatokban, vagy dísz-, illetve kerti kultúrnö- vényekben keletkezett károk az alább felsorolt veszélynemek alapján, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meg- határozott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:

a.1. tűz,

a.2. robbanás,

a.3. közvetlen villámcsapás,

a.4. vihar,

a.5. felhőszakadás, villámárvíz,

a.6. jégverés,

a.7. xxxxx,

a.8. földrengés,

a.9. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

a.10. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,

a.11. csőtörés,

a.12. idegen jármű ütközése,

a.13. idegen tárgyak rádőlése,

a.14. betöréses lopás, rongálás,

b. A biztosító szolgáltatása

b.1. a kedvtelésből, vagy haszonállatként tartott kisálla- tok esetén az anyaállatról leválasztható korú állat értéke,

b.2. a dísz-, illetve kerti kultúrnövények esetén a cse- mete, palánta, vetőmag értéke.

c. A biztosító – többletszolgáltatásként – a kisállatok és dísznövények átalánybiztosításra kifizethető szolgálta- tásának maximális összegét – biztosítási időszakonként

– legfeljebb az ingóság vagyontárgycsoport biztosítá- sára feladott biztosítási összeg 10%-ában határozza meg, mely limit 50%-ig nyújt szolgáltatást a szabadban lévő növények, állatok kárai esetén.

5.T.4. Füst és hő kiáramlása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, biztosí- tási eseménynek minősülnek a kockázatviselés helyén füst és hő kiáramlása károk (melyhez nem kapcsolódik direkt tűzkár) és/vagy nem a kockázatviselés helyén bekövetkező tűz miatti füst, koromszennyezés, az átfolyó oltóvíz, valamint a hő kiáramlása miatti károk, azon esetben, ha azok hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon füst és hő kiáramlása károk esetén, amelyek

b.1. a kéménycső, -pillér repedése, vagy

b.2. a füstcső bekötésének elmozdulása miatt követ- keznek be.

5.T.5. Villámcsapás másodlagos hatásának bővített fedezete

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, a

feltétel II.5.D bekezdésében meghatározott villámcsapás másodlagos hatása biztosítási esemény kiterjesztésre kerül

– külön szublimitek meghatározása nélkül – a teljes biztosí- tott épület és ingóság vagyontárgycsoportra. Így biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illetve épület-felszerelési tárgyakban közvetve okozott – túlfeszült- ség vagy indukció által – károkat, amelyek esetében a villám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéski- egyenlítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás má- sodlagos hatása kár esetén, ha az

b.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógépekben, illetve ezek perifériáiban, az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,

b.3. a meglévő villámvédelmi berendezések karbantar- tásának elmulasztása miatt következett be.

5.T.6. Tető- és panelhézag beázások biztosítása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén beázás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folyto- nossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászá- rók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfe- lelő karbantartás miatt következtek be.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kár- ra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely

b.1. gombásodás, penészesedés és rovarrágás formá- jában,

b.2. a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyre- állításával kapcsolatban,

b.3. a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti hézagok tömítésének helyreállításával kapcsolatban ke- letkezik.

c. A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a be- ázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen.

d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül be- jutó csapadék” (II.5.T.7. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza biztosítási időszakonként.

5.T.7. Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a nyitva felejtett nyílászárókon keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által, a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kár- ra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre, amely gombáso- dással, vagy penészesedéssel kapcsolatban keletkezik.

c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő ki- egészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet al- kalmaz a „Tető- és panelhézag beázások biztosítása” (II.5.T.6. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgál- tatási limitet, a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.

5.T.8. Akvárium törése

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helyén elhelyezett akvárium:

a.1. törése, repedése miatt kiömlő víz által a biztosított va- gyontárgyakban, illetve

a.2. az akváriumban lévő élőlényekben következtek be.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást akvárium törése kárként azon károk esetén, amelyek az akvárium falá- ban (üvegezésében) keletkeztek. (külön megállapodással biztosítható, lásd Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra II.5.T.24.).

c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.9. Szolgáltatás kimaradása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén a köz- műellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás esetére szolgáltatást nyújt a biztosító a közműszolgáltatás kimaradásának időtar- tama alatt eltelt napok mindegyikére (egy kiváltó esemény- nyel összefüggésben legfeljebb 10 napra).

b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.10. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biztosítása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázat- viselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a zárt épületben lévő hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerek megromlása, amely bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következett be:

a.1. a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kapcsolódó szabályo- zó berendezés véletlen, váratlan meghibásodása,

a.2. a biztosított készletnek a hűtőközeggel történő szeny- nyeződése,

a.3. az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövet- kező károk, abban az esetben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram kimaradását legalább 1 munkanappal előre a kihirdetési kötelezettségének megfelelően nem kö- zölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást hűtőkészülékek- ben tárolt élelmiszerek biztosítása kárként azokra a ká- rokra, amelyek:

b.1. már lejárt szavatosságú élelmiszerekben, készle- tekben, valamint

b.2. a hűtőkészülék meghibásodása esetén a 8 évnél idősebb hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerekben, készletekben keletkeztek.

c. A biztosító többletszolgáltatásként, a jelen kockázatra meghatározott kártérítési limiten belül, de annak legfeljebb 20%-áig szolgáltatást nyújt a kármegelőzéssel (a hűtött készlet megóvásával) kapcsolatban felmerült, igazolt költsé- gekre (pl.: készletek elszállításának költségeire, áramfejlesz- tő berendezés bérleti díjára stb.).

d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.11. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodásának átalány- biztosítása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni a háztartási gépek, berendezések, illetve a lakóépület/építmény üzemeltetéséhez szükséges be- rendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodása miatti azon javítási, vagy pótlási költségeit, amelyek a berendezések garanciális idejének lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasági) totálkára jelent. Így biztosíthatóak átalánybiztosításra azok a károk, amelyek a meghibásodott gépek, berendezések javí- tási költségeiből származnak, abban az esetben, ha a meghi- básodás jellege, a garanciális (jótállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne.

b. Kockázatviselés kezdete az egyes vagyontárgyak vonat- kozásában: a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanciális idő lejárta.

c. A biztosítási időszak terjedelme az egyes vagyon- tárgyak vonatkozásában megegyezik a gyártó által vál- lalt garanciális idő terjedelmével, de biztosítási véde- lem legfeljebb a vásárlás időpontjától számított 5 évig terjedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszervizbe történő leadásának legkésőbbi időpont- jára vonatkozik).

d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a

d.1. biztosított vagyontárgy javításának a garancialevél- ben felsorolt szakszervizek valamelyikében kell történ- nie, illetve

d.2. a biztosított vagyontárgy vásárlási számlájának, az érvényesített garancialevelének és garanciális feltéte- leknek, valamint az adott javításról a szakszerviz által kiállított számlájának bemutatása.

e. A biztosító nem nyújt szolgáltatást háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibáso- dása kárként azokra a károkra amelyek:

e.3. számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tar- tozékaiban, perifériáiban, illetve hordozható multimédi- ás lejátszó készülékekben következtek be (nem bizto- sítható vagyontárgyak), vagy

e.4. más jogcím alapján (pl. szavatosság) megtérülnek.

f. Önrész a javítási számla értékének 25%-a.

g. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.12. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyeként meghatározott címen állandó jelleggel lakó természetes sze- mélyek személyi, vagy közlekedési okmányainak, valamint bank- és hitelkártyáinak ellopását, megsemmisülését.

b. A biztosító szolgáltatása kizárólag az ellopott, meg- semmisült

b.1. személyi, illetve közlekedési okmányok esetén az okmányok pótlásának illetékköltségére,

b.2. bank- és hitelkártyák esetén azok letiltásának, va- lamint újragyártási költségére vonatkozik.

c. A kockázatviselési hely kiterjesztése: a biztosító kocká- zatviselése egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekö- vetkezett okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése biztosítási eseményekre.

5.T.13. Ónos eső okozta károk, valamint kerti veszélytelenítés költségeinek térítése

a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő több- letszolgáltatásaként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül

a.1. az ónos eső miatt, a növényzetre ráfagyott jég súlya miatt letörő vagy kidőlő növény által a biztosított épületben, épü- letfelszerelési tárgyakban, illetve építményekben okozott kár,

a.2. a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított felelősségi körébe tartozó telken, a vihar, jégverés, vagy ónos eső által letört és veszélyt jelentő növényi részek eltávolítása, eltaka- rítása.

b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő, a kerti veszélytelenítés költségeinek térítésére vonatkozó kiegészí- tő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

c. Hirtelen hó és jégolvadás

c.1. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő több- letszolgáltatásaként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek az eny- hülő időjárás, vagy eső miatt hirtelen megolvadó hóból, vagy jégből keletkezett olvadékvíz elöntéssel okoz. Így hirtelen hó és jégolvadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a hirtelen olvadásból eredő és a talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége foly- tán, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

c.2. A biztosító nem lakás céljára használt helyiségek- ben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékeny- ség esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor

nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.

c.3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást hirtelen hó és jégolvadás kárként

c.3.1. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás mi- att keletkező károkra,

c.3.2. az épületek, építmények külső vakolatában, bur- kolatéban, festésében bekövetkező, valamint a gombá- sodás es penészesedés formájában jelentkező káraira, valamint

c.3.3. a hirtelen hó és jégolvadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkra.

d. Kidőlő fa

Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket biz- tosított tulajdonában levő és annak szándékától, akaratától, valamint a jelen feltételben eddigiekben felsorolt biztosítási eseményektől (II.5.A.-II.5.T.25 pont) függetlenül kidőlő fa a biztosított vagyontárgyakban okoz.

5.T.14. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása, lopáskárral kiegészítve

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén, de az épület/építményen kívül tárolt biztosított ingóságokban (melyek használati utasítása, útmu- tatója lehetővé teszi az ebben foglalt korlátozásokkal a káre- semény időpontjában a szabadban való tárolást) bekövetke- ző azon károkat, melyeket az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:

a.1. tűzkár,

a.2. füst és hő kiáramlása,

a.3. közvetlen villámcsapás,

a.4. villámcsapás másodlagos hatása,

a.5. robbanás, összeroppanás, hangrobbanás,

a.6. idegen jármű ütközése,

a.7. vihar,

a.8. jégverés,

a.9. xxxxxxxx,

a.10. xxxxxxxx dinamikus hatása,

a.11. xxxxx,

a.12. földrengés,

a.13. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

a.14. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,

a.15. idegen tárgyak rádőlése, valamint a

a.16. lopás

b. A biztosító szolgáltatásának feltétele lopás biztosítá- si esemény bekövetkeztekor, hogy

b.1. családi ház, ikerház, vagy sorház esetén olyan ud- varából tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely legalább 150 cm magasan körül van kerítve és a kertkapu a „Fogalommeghatározások” 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zárral van lezárva (az utóbbi

védelemmel egyenértékű a minősített zárszerkezet nél- küli, elektromos úton mozgatott kertkapu is),

b.2. tömbházak esetén a lakások olyan teraszáról/erké- lyéről tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely terasz/erkély padlóvonala mindenhol legalább 3 méter- rel magasabban helyezkedik el, mint a környező udvar terepszintje,

b.3. a lopás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a szabadban tá- rolt kerékpár(ok), babakocsi(k) lopáskára esetén, ha az eltulajdonítás este 8 óra és reggel 8 óra között történt.

d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben megha- tározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.15. Elektromos tűz

a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – elektromos tűz biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zárlati hő a biztosított elektromos gépekben, berendezé- sekben lánggal égő tűzkárt okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon elektromos tűzkárok esetén, amelyek

b.1. a biztosított elektromos gépekben, berendezések- ben, felszerelésekben, vagy vezetékekben

b.1.a. a természetes elhasználódás, illetve a karbantar- tás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakí- tásának hibája, vagy szakszerűtlen javítás miatt követ- keztek be, vagy

b.1.b. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelensé- gek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

b.2. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak.

Abban az esetben, ha II.5.T.15.b.1. pontban leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkra is.

5.T.16. Napelemek biztosítása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott koc- kázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építmény- re vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a koc- kázatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jog- szabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzí- tett napelemek bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.

b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vandalizmus- sal, eltulajdonítással okozott kár észlelése esetén, hogy az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelen- tést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoz- tatni szükséges.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a napelemek bizto- sítása esetén, azokra a károkra, amelyek gyártási, szál- lítási vagy telepítési hibával összefüggésbe hozhatóak.

d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a

„Hőszivattyú meghibásodás” (II.5.T.17. bekezdés) kockázatá- val. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.

5.T.17. Hőszivattyú meghibásodás

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a koc- kázatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jog- szabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően te- lepített és karbantartott hőszivattyúban vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.

c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a

„Napelemek biztosítása” (II.5.T.16. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.

5.T.18. Elfolyt víz veszteségének biztosítása

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén szolgál- tatást nyújt a biztosító – csőtörés biztosítási eseményhez kapcsolódó költségtérítésként – az elfolyó vezetékes víz ér- tékére.

b. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által a kockázatviselési hely cí- mére kiállított számlák bemutatása, a kár észlelésétől egy évre visszamenőleg.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az elfolyó víz költ- ségének térítése kockázat esetén, ha a kockázatviselé- si helyen lévő épület/építmény

c.1. nem lakott, vagy

c.2. nem befejezett.

d. A biztosító továbbá nem nyújt szolgáltatást az alábbi költségek esetén

d.1. az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díj- ra, valamint

d.2. a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átla- gos vízfogyasztására.

e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.19. Dugulás elhárításának térítése

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő és a

biztosított felelősségi körébe tartozó szennyvíz- vagy csapa- dékvíz-elvezető cső dugulásának elhárítása.

5.T.20. Zárcsere

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének, vagy átkódolásának igazolt költségeit téríti.

b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben megha- tározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.

5.T.21. Besurranásos, illetve trükkös lopás

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint besurranásos, vagy trükkös lopás bizto- sítási esemény az a kár, amelyeket a tettes

a.1. a nyitott ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a kocká- zatviselés helyén, az adott épületben tartózkodó biztosított jelenlétében észrevétlenül behatolva, vagy

a.2. a biztosított által jóhiszeműen a kockázatviselési helyre beengedett személy által a biztosított ingóság eltulajdonítá- sával követett el.

b. Abban az esetben, ha a besurranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény során a biztosított ingatlan, vagy a bizto- sított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve –, haladéktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdonított kulcsokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gépjármű(vek) esetén a gyújtáskapcsoló(ka)t is.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az előzőekben meghatározott kármegelőzési kötelezettség (zárcse- rék) elmulasztása miatt bekövetkező további eltulajdo- nítási, rongálási, betörési károk esetén.

d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a besur- ranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény ész- lelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a

„Kórházi- és iskolai lopás” (II.5.T.24. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.

5.T.22. Vandalizmus

Jelen feltétel szerint vandalizmus biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épü-

let homlokzataiban, nyílászáróiban, a homlokzatra felszerelt biztosított berendezésekben, vagy a biztosított kerítésben elkövető(k) szándékos rongálással, összefestéssel, összefir- kálással okoztak.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vandalizmuskár- ként azokra a károkra, amelyek

b.1. nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szak- ember által végzett javítások következményei,

b.2. a karbantartás elmulasztása, illetve a berendezés elhasználódásából bekövetkező káresemények.

c. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a van- dalizmus biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

d. Amennyiben vandalizmuskárra biztosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a

„Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai” (II.5.T.23. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.

5.T.23. Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a bizto- sítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől legalább 3,50 méter ma- gasságban felszerelt vagyontárgyak lopása, az alábbi va- gyontárgyak esetén a

a.1. riasztóberendezés kültéri egységei,

a.2. térfigyelő kamera,

a.3. térvilágítás,

a.4. kültéri mozgásérzékelő egység.

a.5. klíma kültéri egység,

a.6. híradástechnikai vevő egység.

b. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai biztosítási esemény ész- lelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

c. Amennyiben kültéri felszerelési tárgyak lopáskáraira a biz- tosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kie- gészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Vandalizmus” (II.5.T.22. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza biztosítási időszakonként.

5.T.24. Kórházi- és iskolai lopás

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel-

tétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Xxxxx feltétel szerint kórházi-, vagy iskolai lopás biztosítási esemény az a kár, amely

a.1. a biztosítottak folyamatos, legalább 2 napos kórházi tar- tózkodása idejére magukkal vitt, általános háztartási ingó- ság vagyontárgycsoportba tartozó,

a.2. az általános iskolai tanulmányaikat végző biztosítottak által az iskolába magukkal vitt általános háztartási ingóság vagyontárgycsoportba tartozó, és az alap vagyonbiztosítás- ban biztosított ruházatának és hagyományos iskolai felsze- relési tárgyainak (iskolatáska, tornafelszerelés, tolltartó és a benne lévő írószerek, könyvek, füzetek) lopási kárait.

b. Abban az esetben, ha a kórházi-, vagy iskolai lopás biztosítá- si esemény során az alapbiztosításban biztosított ingatlan, vagy a biztosított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve –, hala- déktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdonított kulcsokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gépjármű(vek) esetén a gyújtáskapcsoló(ka)t is.

c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást

c.1. az előzőekben meghatározott kármegelőzési köte- lezettség (zárcserék) elmulasztása miatt bekövetkező további eltulajdonítási, rongálási, betörési károkra,

c.2. a kiemelt értékű, illetve elzárva tartandó ingóságok vagyontárgycsoportjába tartozó ingóságok, valamint készpénz lopási káraira, valamint

c.3. az iskolai lopás esetén a számítástechnikai es egyéb elektronikai eszközök (laptop, tablet, stb.), vala- mint mobiltelefonok lopási káraira.

d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy

d.1. a kórházi lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges,

d.2. az iskolai lopás biztosítási esemény észlelésekor az iskola igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell, a kár rendezésének feltétele, hogy az iskola igazgatója iga- zolást állítson ki, hogy

– a lopást nála bejelentettek, illetve

– az eltulajdonított vagyontárgyak keresése ered- ménytelen volt, az ellopott vagyontárgya(ka)t az is- kolában nem találtak meg.

e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a

„Besurranásos, illetve trükkös lopás” (II.5.T.21. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.

5.T.25. Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő átalánybiz- tosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő „Üvegtörés” (II.5.S. bekezdés szerinti) alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

b. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi üvegezésekben bekövetkező töréskárok is

b.1. az alapbiztosításban (II.5.S. bekezdés) meghatározott üvegvastagságot, valamit üvegfelületi méretet meghaladó üvegezések,‌‌

b.2. egyéb épületszerkezeti üvegezések, üveg építőelemek (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, üvegverandák, üvegtég- lák, üvegtetőcserepek),

b.3. műanyagból, polikarbonátból, vagy üvegkerámiából ké- szített fényáteresztő felületek, fedések,

b.4. biztonsági üvegezések,

b.5. üveg falburkolatok,

b.6. ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezések, illetve üvegfestmények,

b.7. előtetők, felülvilágítók üvegezése,

b.8. bútorok üvegezése, üveg asztallapok, polcok,

b.9. tükrök (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

b.10. üvegkerámia főzőlapok,

b.11. képek üvegezése,

b.12. akváriumok és terráriumok üvegfelületei,

b.13. zuhanykabinok üvegezése,

b.14. hőálló üvegezések, kályha, kandalló ajtóüvegek, má- riaüvegek,

b.15. napkollektor,

b.16. hővédő és/vagy biztonsági fóliázásának költségeire is.

b.17. vállalkozás esetén az érdekköréhez kapcsolódó céges reklámtáblák üvegezése, valamint kiterjed a fedezet az elő- zőekben meghatározott törött üvegfelületekre.

c. Biztosított költségek:

szolgáltatást nyújt a biztosító az alább felsorolt indokolt, cél- szerű költségekre, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következ- ményei is a biztosítottat terhelik

c.1. üvegtáblák szállítási, szerelési költségeire, kivéve áll- ványzatok és daruk költségeit,

c.2. a biztosított üvegfelületek helyreállítása vagy azok beszerelése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült továb- bi költségeire, legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszeg 30%-áig,

d. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

d.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak, önálló medencefedések, azok fedőanyagától függetlenül sem,

d.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

d.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmények üve- gezése,

d.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivitelezés miatti többletköltségek.

e. Kizárások:

nem nyújt szolgáltatást a biztosító az üvegezéseket ért kár esetén, ha az

e.1. az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel),

e.2. nem teljes keresztmetszeti töréssel,

e.3. elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen ki- vitelezés miatt,

e.4. az üveg keretében, foglalatában,

e.5. az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

e.6. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,

e.7. üveg az épület/építmény befejezetlenségével oko- zati összefüggésben,

e.8. biztonsági előírások be nem tartása miatt keletke- zett, vagy,

e.9. az üvegezés már a kockázatviselés kezdete előtt károsodott.

f. Biztonsági előírások, a biztosított üvegek védelme érdekében köteles a megkívánt óvintézkedéseket meg- tenni, így különösen

f.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfej- lesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,

f.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblától legalább 20 cm távolságban kell tartania,

f.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.

g. A bővített üveg-átalánybiztosítás éves kártérítési ha- tára 75.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület va- gyontárgycsoport biztosítási összegének 1%-a.

5.T.26. Bérelt sporteszközök biztosítása átalánybiztosításra

a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszol- gáltatásaként – biztosítottak az alább felsorolt veszélynemek esetén keletkezett károk:

a.1. tűzkár,

a.2. füst és hő kiáramlása,

a.3. közvetlen villámcsapás,

a.4. villámcsapás másodlagos hatása,

a.5. robbanás, összeroppanás, hangrobbanás,

a.6. idegen jármű ütközése,

a.7. vihar,

a.8. jégverés,

a.9. xxxxxxxx,

a.10. xxxxxxxx dinamikus hatása,

a.11. xxxxx,

a.12. földrengés,

a.13. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

a.14. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,

a.15. idegen tárgyak rádőlése, valamint a közlekedési bal- esetben bekövetkező önhibás károk.

Területi hatály: Magyarország

Kártérítési limit: 50 000 Ft/kár/év

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.A. SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK KÖRE

A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére törté- nik, kivéve az alábbi eseteket:

a. ha a bérlő kötötte a biztosítási szerződést, akkor azon biztosított és károsodott vagyontárgyak körére, melyek a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a bérbeadó kar- bantartási kötelezettsége alá tartoznak, a szolgáltatás a bér- beadónak teljesíti a biztosító,‌‌

b. társasházi közös tulajdonhoz tartozó épületrészek károso- dása esetén a biztosító a biztosított tulajdoni hányada szerint nyújt biztosítási szolgáltatást a társasházi közösségnek,

c. szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodá- sa esetén a biztosító biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak arányában a lakásszövetkezetnek nyújt biztosítási szolgáltatást

d. a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére teljesíti.

6.B. A TÉRÍTÉSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI

a. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szer- ződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben

–, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgycsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit (kártérítési limit).

b. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biz- tosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító szol- gáltatást nyújtott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

c.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

c.2. A II.6.B.c.1. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biz- tosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szer- ződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

c.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

d. Biztosítási események okozta károk megfizetése.

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyon- tárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási ösz- szegnek megfelelően, a következők szerint nyújt szolgáltatást:

d.1. ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege ala- csonyabb, mint az új érték szerint meghatározott érték (alul- biztosítottság), a biztosító aránylagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárra olyan arányban szolgáltat, ahogyan a biztosítá- si összeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez,

d.2. a biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biz- tosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra a káridőponti, magyarországi beszerzési új érték alapján szol- gáltat, melyből a biztosított a károsodott vagyontárgyakat azonos paraméterekkel újra beszerezheti, elkészítheti,

d.3. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgáltatási összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradvá-

nyok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt,

d.4. a biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biz- tosító a javítási vagy helyreállítási költségeket fedezi,

d.5. ha festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivi- telezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos kivitelezésű felületet tekinti károsodottnak,

d.6. ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának minősé- gében a kárkori állapottól, a szolgáltatás alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemel- kedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét,

d.7. az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító a káridő- pontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig szolgáltat, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

d.8. Kereső tevékenységgel kapcsolatos készlet károk esetén:

– nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyöle- gek káraira – a biztosítási összegen belül – betétdíj értéke alapján szolgáltat a biztosító,

– saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezet- len termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek,

– a biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, meg- munkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javítás- ra szerződésben is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingó- ságok károsodása esetén, a javítással helyreállítható károk- nál a javítási költség alapján szolgáltat a biztosító.

e. Értékpapírok megsemmisüléséből eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.

f. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatnak

f.1. sürgősségi felárat,

f.2. túlmunka többletköltségeit, valamint

f.3. a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállítá- sának, illetve gyártásának többletköltségeit.

g. Azon biztosítási események kártérítésénél, ahol a szerző- désben limitálásra került az egyes biztosítási időszakonként nyújtható szolgáltatások darabszáma, az adott biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelen- tése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási esemény(ek)re nyújt szolgáltatást.

h. Állatok és növények esetén a szolgáltatás káreseményen- ként a károsodott vagyontárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, vetőmag értéke, a szolgáltatás összege ösz- szesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 10%-ára korlátozódik.

6.C. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

a. Kárenyhítés költsége

A biztosító térítést nyújt a biztosítási összeg keretei között a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok ha- tásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségekre is, amelyek a károsodott vagyontárgy

elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.‌

A kárenyhítés körébe eső, indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

b. A biztosító költségtérítésének további esetei

A biztosító az adott vagyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár szolgáltatásának összegéig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemé- nyek folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket.

Akkor, ha ezek a költségek a biztosítási szolgáltatás össze- gével együtt meghaladják az adott vagyontárgycsoport(ok) biztosítási összegét (totálkár), akkor a biztosítási összegen felül, de annak legfeljebb 10%-áig – többletszolgáltatásként

– a biztosító további térítést nyújt.

b.1. Oltás és mentés költsége

A biztosító térítést nyújt az oltás és mentés költségeire is – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során ke- letkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik.

b.2. Rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bútor- mozgatás költsége

A biztosító térítést nyújt a rom- és törmelékeltakarítás, ta- karítás és bútormozgatás költségekre is, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszá- mításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szál- lításával kapcsolatban merültek fel.

b.3. Kárrendezési járulékos költségek

A biztosító térítést nyújt a kár megállapítására és rendezé- sére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségekre is, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt.

b.4. Tervezési, szakértői költségek

A biztosító térítést nyújt a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségekre is.

b.5. Takarítási költségek

A biztosító térítést nyújt a takarítás, bútormozgatás, depo- nálás indokolt költségeire is, amelyek a biztosított vagyon- tárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel, valamint lezár- hatatlanná vált épület/építmény őrzésére fordított költsége- ket, legfeljebb a káresemény észlelésétől számított 5 napig, naponként 50.000 Ft összeghatárig.

b.6. Szét- és összeszerelési költségek

A biztosító térítést nyújt azon szét- és összeszerelési költségek- re is, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során beren- dezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

b.7. Ideiglenes lakás bérleti díjának költségei

A biztosító térítést nyújt

b.7.a. az ideiglenes lakás, illetve a

b.7.b. vállalkozás tevékenységének folytatásához szükséges helyiség (továbbiakban: helyiség) többlet bérleti díj költségeire is, ha a hatóság a biztosított objektumot (lakást, irodát, mű-

helyt, stb.) jelen szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, és ezért az ideiglenes lakás, helyiség többlet bérleti díja indokolt és igazolt.

b.7.c. A biztosító e költségekre a kiköltözéstől a visszaköl- tözésig, de legfeljebb 90 napig, maximum 300.000 Ft-ig szolgáltat, ha a szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében.

b.8. Lakbérkiesés

b.8.a. A biztosító térítést nyújt a biztosított bérbeadó bérleti díjkiesésére is, ha a káresemény bekövetkeztében a biztosí- tott épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését.

b.8.b. A biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de leg- feljebb 90 napig, legfeljebb 300.000 Ft-ig téríti, ha a szerző- dő/biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében.

b.9. Haza- és visszautazási költségek

A biztosító térítést nyújt az üdülés alatt bekövetkezett bizto- sítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeire is 1 fő biztosított részére, 50.000 Ft összeghatárig.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító ak- kor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

6.D. A SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

a. Tűz- és elemi károk esetén:

a.1. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekez- dés) bekezdésben meghatározottakon kívül az egyes védel- mi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:

a.1.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt meghatározásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerész- ben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 5%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 10%-ára korlá- tozódik a biztosító szolgáltatása.

a.1.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt meg- határozásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos hasz- nálatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben vagy egyéb raktárhelyiségekben tárolt biztosított vagyontár- gyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csopor- tok biztosítási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,

a.1.c. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképüle- tekben, valamint kiegészítő célú (nem állandó lakás céljára szolgáló) helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosí- tási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása, amennyiben ettől eltérő megállapodás nincs,

a.1.d. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően a II.6.B.a.1.a-c bekezdés szerinti helyiségekben összesen tá- rolt biztosított vagyontárgyakra káreseményenként legfel-

jebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási össze- gének 50%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

a.1.e. Jelen feltétel II.6.B.a.1.a-c. bekezdésében meghatározott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek,

a.1.e.a. magánvagyon-biztosítás esetén az elzárva tartan- dó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),

a.1.e.b. kereső tevékenység vagyonának biztosítása ese- tén a készletek (II.3.B.e. bekezdése) nem tartalmazhatnak

300.000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igaz- gyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó bélyegeket (bélyeggyűjtemény), érmé- ket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve vala- mennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.

a.2. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelő értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott elzárva tartan- dó háztartási ingóságok, készpénz, (a vagyontárgycsoportok tételesen a II.6.D.a.1.e.a. pontban meghatározva) károsodása esetén a szolgáltatás biztosítási eseményenként a Betörés- védelmi szintek és összeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.

a.3. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.

a.4. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűz- oltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

b. Betöréses lopás esetén:

b.1. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgál- tatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és idő- pontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírásokban fog- laltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező Betörésvédelmi szintek és ösz- szeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.

Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit vala- mennyi érintett vagyoncsoportnak, illetve a jármű(vek)nek (lásd Kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás feltétele V.2.) az együttes szolgáltatására vonatkozik.

b.2. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekez- dés) bekezdésben meghatározottakon kívül az egyes védel- mi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:

b.2.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt kü- lön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási ösz- szegének 1%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 3%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,

b.2.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizá-

rólagos használatában lévő padláson, illetve pincében tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 2%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy- csoport biztosítási összegének 5%-ára korlátozódik a bizto- sító szolgáltatása,

b.2.c. a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt II.6.D.b.2.a-b. bekezdésében meghatá- rozott helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra kár- eseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycso- port biztosítási összegének 25%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,

b.2.d. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított vagyontárgyakra a biztosító a szolgáltatását (a biztosított vagyontárgyankénti és káreseményenkénti felső határát) a kockázatvállalási helyen, a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridőponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.

b.2.f. Jelen feltétel II.6.D.b.2.a-b. bekezdésében megha- tározott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek:

b.2.f.a. magánvagyon-biztosítás esetén a kiemelt értékű háztartási ingóságok (II.3.B.b. bekezdése), az elzárva tartan- dó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),

b.2.x.x. xxxxxx tevékenység vagyonának biztosítása ese- tén a készletek (II.3.B.e. bekezdése), nem tartalmazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyön- gyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó értékű bélyegeket (bélyeggyűjtemény), érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyat.

b.3. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelő értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott elzárva tartan- dó háztartási ingóságok, készpénz eltulajdonítása esetén a szolgáltatás – biztosítási eseményenként – a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai vagyonvé- delemnek megfelelően a szerződés részét képező Betörés- védelmi szintek és összeghatárok című feltétel (VI. Függelék) kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.

b.4. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

c. Vagyon elleni bűncselekmények észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és er- ről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ‌‌‌‌‌‌‌

1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT

1.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

1.B. KÁROSULT

Károsult jelen feltétel alapján az a személy, akinek testi és/vagy szellemi épségében, illetve vagyonában a biz- tosítási esemény kapcsán károsodás következett be.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

2.A. TERÜLETI HATÁLY

A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában – azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyeket Magyarország terüle- tén okoztak és következtek be.

2.B. IDŐBELI HATÁLY

a. A kiegészítő felelősségbiztosítás az alap vagyonbiz- tosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövet- kezett, és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biz- tosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő felelősségbiztosítás később kerül megkö- tésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.

b. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezett- ség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülmény- ről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A felelősségbiztosítás egyes kiegészítő fedezeteinek megszűnésére vonatkozó szabályokat a jelen feltétel

I.6. bekezdése tartalmazza.

4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

Az egyes igényelt, külön felelősségbiztosítási fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

5.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzí- tett éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.

5.B. A biztosító, az egyes felelősségbiztosítási kockázatokra legfeljebb a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített kár- térítési limitig nyújt szolgáltatást, figyelembe véve a kiegészítő felelősségbiztosítási kockázatokra vonatkozó együttes kártérí- tési limitet, melyet szintén a biztosítási szerződés tartalmaz.

5.C. A biztosítás kiterjed a biztosítási összeg erejéig az eljá- rási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alap- ján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.

5.D. A biztosító, a károkozó biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költsé- gek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meg- haladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

6.A. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

a. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szer- ződésben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megálla- pított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint

– a tárgyrongálási károkért,

amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helyt- állni tartozik.

a.1. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

a.2. Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.

a.3. Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülése, vagy használhatatlanná válása.

b. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a bizto- sított(ak) ugyanazon károkozói magatartásából, cselekede- téből ered,

b.1. azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban kö- vetkezett be, vagy

b.2. a kár több különböző személyt érint.

6.B. SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – biztosí- tási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben foglal- tak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/ biztosított alább felsorolt minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott

– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

b. amelyet a biztosított, mint

b.1. kiskorú gyermek gondozója

b.2. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

b.3. kisállat tartója,

b.3.a. jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hörcsögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknősök, valamint az akváriumi halak,

b.3.b. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak, így a biztosítási fedezet sem terjeszthető ki a kígyófélét, krokodilt, aligátort, mérges pókot, skorpiót, majmot, vagy egyéb egzotikus állatokat tartó személyre,

b.3.c. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek továbbá kisállatnak az ebek sem, melyekre csak külön megállapodással terjeszthető ki a felelősségbiz- tosítás fedezete (Ebtartói felelősségbiztosítás, lásd III.6.D. bekezdés)

b.4. közúti balesetet előidéző gyalogos,

b.5. kexxxxxx, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállí- tóeszköz használója,

b.6. nem motoros vízi járművek üzemben tartója;

b.7. szervezett kereteken kívül, hobbisport-tevékenységet végző személy okozott,

és a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

c. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre kerül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bul- gária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Gö- rögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Len- gyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) va- lamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlo- vákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályozza a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kö- telezettségének teljesítését.

d. Biztosítási eseménynek minősül továbbá többlet- szolgáltatásként a munkáltató által, a munkáltatójától

munkavégzés céljára átvett és a munkáltató tulajdonát képező munkaeszközökben (asztali számítógép, lap- top, monitor, billentyűzet, egér) a kockázatviselés he- lyén előre nem látható és hirtelen fellépő okokból bekö- vetkező sérülése, így a

– kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság,

– külső események mechanikus hatásai, illetve

– bármilyen folyadék vagy nedvesség okozta károk és amelynek megtérítéséért a Biztosított a munkáltató- ja felé felelősséggel tartozik.

d.1. Jelen fedezetbővítés alapján a Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal, 50 000 Ft összeghatá- rig nyújt kártérítést.

d.2. A kártérítés feltétele a munkáltató által kiállított fizetési felszólítás, melyről másolatban a biztosítót tá- jékoztatni szükséges. A dokumentumnak tartalmaznia kell az otthoni munkavégzés szabály szerinti lehetősé- gét, a sérült vagyontárgy megnevezését, a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség összegét.

e. Biztosítási eseménynek minősül továbbá többletszolgál- tatásként a szervezett kereteken kívül, hobbisport-tevékeny- séget végző személy által

– az általa bérelt sporteszközökben, vagy

– sportolás, edzés közben a sportlétesítmény eszközeiben, berendezési tárgyaiban okozott kár

és amelynek megtérítéséért a Biztosított a bérbeadó, vagy a sportlétesítmény üzemeltetője felé felelősséggel tartozik.

e.1. Jelen fedezetbővítés alapján a Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal, 50 000 Ft összeghatá- rig nyújt kártérítést.

e.2. A kártérítés feltétele a sporteszköz bérbeadója vagy a sportlétesítmény üzemeltetője által kiállított fi- zetési felszólítás, melyről másolatban a biztosítót tá- jékoztatni szükséges. A dokumentumnak tartalmaznia kell a károsodott vagyontárgy megnevezését, a károso- dás leírását, valamint a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség összegét.

6.C. INGATLANTULAJDONOSI ÉS -HASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – biztosí- tási eseménynek minősül, a szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tu- lajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szer- ződésen kívüli, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén harmadik személynek okozott

– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar polgárijog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

b. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az ingatlan-nyilván- tartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántar- tott épületben a tulajdonostársak és azok közössége, illetve a

szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egymásnak az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén a szerződési feltétel II.5. bekezdésében, az alább felsorolt ve- szélynemekre vonatkozó definíciók és kizárások alapján:

b.1. tűz,

b2. robbanás, összeroppanás,

b.3. vezetékes vízkárok,

b.4. tűzoltó berendezések kilyukadása (kiegészítve a nyo- máspróba következtében kifolyó oltóanyag által okozott ká- rokkal),

b.5. akvárium törése,

károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott

– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

b.6. A biztosító

b.6.a. a társasház tulajdonosközössége által okozott károk- ból a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban téríti meg,

b.6.b. lakásszövetkezeti közösség által okozott károkból a biztosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterü- letének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által hasz- nált épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapte- rületének arányában téríti meg a kárt.

c. Biztosítási eseménynek minősül szintén a fentiekben meg- határozott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minő- ségében a tulajdonosnak, a tulajdonostársaknak, szövetke- zeti lakóközösségnek, lakóknak, illetve bérlőknek okozott, tárgyrongálási kár, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselési helyen, abban az esetben, ha az építtetői, felújítói tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a hatályos törvény szerinti egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy nem szükséges jogerős építési engedély megszerzése, és ame- lyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. (Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet azon építési tevékenységekre is, melyek esetén a ha- tályos törvény szerint egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy jogerős építési engedély szükséges, lásd V.7.),

d. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap va- gyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén az albérlő/bérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a bérleti szerződés tárgyát képező ingóságaiban és ingatlanában, jelen feltétel III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért az albérlő/bérlő a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

e. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap va- gyonbiztosításnál meghatározott kockázat viselési helyen a tulajdonos/bérbeadó által, az albérlőnek/bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságban a jelen feltétel III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosí- tási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdo- nos/bérbeadó a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

6.D. EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül – kü- lön megállapodással – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biz- tosított ebtartói minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott

– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

b. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre kerül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bul- gária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Gö- rögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Len- gyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) va- lamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlo- vákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

6.E. KIZÁRÁSOK

a. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az Általános feltéte- lekben meghatározott kizárásokon túlmenően azokra a kár(ok)ra sem,

a.1. amelyet a szerződő és/vagy a biztosítottak egy- másnak okoznak,

a.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoz- tak,

a.3. amelyet a biztosított maga szenved el,

a.4. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizeté- si kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

a.5. amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, bír- ság, kamat) jelentkezik,

a.6. amelyet büntetőeljárás alapján indult közvetítői el- járás keretében létrejött megállapodásban vállal meg- téríteni,

a.7. amelyet a biztosított szerződésszegéssel okozott,

a.8. amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöltött személy gondozója kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi akadály figyelmen kívül hagyásával – eljárás indulhatna,

a.9. amely(ek)et a biztosított szervezett, vagy verseny- szerű sporttevékenység végzése során okoz,

a.10. amely(ek)et a biztosított kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során, vagy az előállított termék- kel okoz,‌

a.11. amely(ek)et a biztosított munkáltatói minőségé- ben okoz,

a.12. amely(ek)et a biztosított tanulói minőségében okoz,

a.13. amely(ek)et a biztosított környezetszennyezéssel okoz,

a.14. amely(ek)et a biztosított motoros jármű üzemben- tartójaként, használójaként okoz,

a.15. amely(ek)et a biztosított gépi meghajtású sport- eszközök használatával okoz, kivéve az elektromos ke- rékpár, roller, segway stb. legfeljebb 300W teljesítmé- nyig,

a.16. amely(ek)et a biztosított a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű hasz- nálatával okoz,

a.17. amely(ek)et a biztosított olyan állat tartójaként okoz, mely állat tartása jelen szerződési feltétel alapján nem vonható fedezetbe,

a.18. amely(ek)et a biztosított fertőzött állat tartásával okoz,

a.19. a biztosított eb, illetve kisállat által állati és növé- nyi kultúrákban okoz,

a.20. amely(ek)et a biztosított az ebbel, vagy egyéb biz- tosítható kisállattal való keresőtevékenység vagy ver- senyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüg- gésben okoz,

a.21. amely(ek)et a biztosított bérbeadói, vagy bérbeve- vői minőségben, a bérleti szerződésben vállalt kötele- zettségek, így például a fizetési kötelezettségeinek nem teljesítésével okoz,

a.22. amely(ek)et a biztosított építtetői, felújítói tevé- kenységével járó, előre látható, valamint az előre terve- zett és/vagy a teljesítéshez elengedhetetlenül szüksé- ges károkkal okoz,

a.23. amely(ek)et a biztosított hatósági engedélyköteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik személy- nek, illetve tulajdonostársaknak és szövetkezeti lakókö- zösségnek okoz (külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet a hatósági engedélyköteles építte- tői, felújítói tevékenységekre is, lásd V.7.),

a.24. amely(ek)et a biztosított nem hatósági engedély- köteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik személynek, személyi sérüléses kárt okoz,

a.25. amely a biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

a.26. valamint nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, valamint sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.

6.F. ÖNRÉSZESEDÉS

Az „egyéb önálló ingatlanok építtetői, felújítói minőségé- ben (III.6.C.c.) okozott károk esetén a biztosított önrésze- sedése 10%, de minimum 50.000 Ft káreseményenként.

7. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

7.A. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A biz- tosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

b. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igé- nyek miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga- dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biz- tosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

c. A biztosító az ingatlantulajdonosi és -használói felelős- ségbiztosítás esetén

c.1. a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban téríti meg,

c.2. lakásszövetkezeti közösség által okozott károkból a biz- tosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterüle- tének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg a kárt.

d. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdésében leírt általános értékkövetési szabályaitól, a felelősségbizto- sítási kockázatok kártérítési limitei nem kerülnek érték- követésre.

7.B. A KÁROSULT IGÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

a. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben.

b. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biz- tosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indít- son keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fede- zete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

7.C. A BIZTOSÍTOTT ÁLTALI ELISMERÉS, TELJESÍTÉS ÉS EGYEZSÉG HATÁLYA A BIZTOSÍTÓVAL SZEMBEN

a. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

b. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe- lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a bizto- sított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7.D. JÁRADÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

a. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%- os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösz- szegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset-

ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembevételével állapítja meg.

b. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben tá- masztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy ösz- szegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítot- tat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a bizto- sított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7.E. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

a. A biztosítót a károsulttal szemben a szolgáltatás meg- fizetése alól a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károko- zásnak, továbbá a súlyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy károkozó magatartása nem volt jogellenes.

a.1. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy, illetve a biztosított

a.1.a. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet en- gedély nélkül végzett,

a.1.b. a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírás- ban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban végezte,

a.1.c. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hal- lucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

a.1.d. az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően használta,

a.1.e. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve fo- lyamatos megsértésével okozta,

a.1.f. a kár az egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó előírások súlyos meg- sértésével okozati összefüggésben keletkezett,

a.1.g. a kár az állattartásra vonatkozó – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, el- kerítést szabályozó – előírások súlyos megsértésével okozati összefüggésben keletkezett,

a.1.h. a kár az állat veszélyességére utaló tájékoztatás (tábla, más jelzés) elmaradásával okozati összefüggés- ben keletkezett.

a.1.i. a kár a biztosított által az építtetésre, felújításra vonatkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos megszegésével okozati összefüggésben keletkezett,

a.1.j. a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó szak- mai előírások súlyos megszegésével okozta.

b. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

c. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

d. Abban az esetben, ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt, és a biztosító a károkozóval szemben ke- resetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelé- sét kell kielégíteni.

e. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható tá- mogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrá- nyára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmu- lasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

7.F. FELELŐSSÉGET ELISMERŐ NYILATKOZAT

A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatko- zat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás ese- tén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedel- mi kamat megfizetésére köteles.

7.G. KÁRIGÉNY BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harmincnapos bejelentési határidőt kell biztosítani.

IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS ‌‌‌‌‌‌‌‌

1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,

b. együttbiztosított:

b.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs, vagy

b.2. a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére szóló ér- vényes lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező személy.

c. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:

c.1. nem töltötte be a 70. életévét (A biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének év- számát levonja a folyó naptári évnek az évszámából),

c.2. nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás- ban/járadékban,

c.3. a biztosítás megkötéséig nincs maradandó egészség- károsodása, vagy a munkaképesség-csökkenés megállapí- tására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.

1.B. KEDVEZMÉNYEZETT

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási módozat tekinteté- ben kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatá- sokra jogosult, így

a. a biztosított életében esedékes szolgáltatások ked- vezményezettje a biztosított,

b. a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje(i) az adott biztosított örököse(i), a biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bekövetkezte időpontjában fennálló örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

2.A. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése

– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre (így az egész világra) kiterjesztésre kerül.

2.B. IDŐBELI HATÁLY

a. A kiegészítő balesetbiztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövetkezett károkra

terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő balesetbiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.

b. A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselé- se fennáll a kockázatviselés időszakában a nap 24 órájában.

3. A KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A balesetbiztosítás kiegészítő fedezetének megszűné- sének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartal- mazza.

4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit a jelen feltétel I.11.A. pontja tartalmazza.

5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

5.A. Az egyes igényelt, külön balesetbiztosítási szolgáltatá- sok díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alap- biztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfi- zetni.

5.B. Azon kockázatok esetén, melyeket a biztosító kizár a biztosítási események köréből vagy melyekkel kapcsolatban korlátozza a szolgáltatásait a biztosított életkora vagy bár- mely egyéb okból, nem eredményezik a biztosítási díj válto- zását függetlenül attól, hogy ezen személyek a kockázatvál- lalás szempontjából magasabb kockázatúnak minősülnek.

6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

6.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzí- tett éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.

6.B. A biztosító legfeljebb az egyes balesetbiztosítási koc- kázatokra a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített biztosítási összegig nyújt szolgáltatást, mely szolgáltatás mértéke függ a biztosítottnak a biztosítási esemény bekö- vetkeztének időpontjában betöltött életkorától is.

7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

7.A. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítá- si szerződésben külön rögzített balesetbiztosítási szolgálta- tások biztosítási feltételei alapján, jelen biztosítási szerződés szempontjából balesetnek minősül a biztosított akaratán kí- vül fellépő, olyan, egyszeri hirtelen külső behatás, amelynek következtében az emberi szervezet anatómiai szerkezetében változás következik be és az így létrejött elváltozás szakorvo- silag igazolt módon sérüléssel jár és amellyel összefüggés- ben a biztosított a baleset megtörténtétől számított két éven belül az alábbiakban meghatározott egészségkárosodást szenvedi el, illetve amely a biztosított halálát okozza.

a. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

a kockázatviselés időszakában a biztosítottat ért olyan bal- eset, amelynek következtében a biztosított a baleset meg- történtétől számított 2 éven belül, legalább 10%-os mértékű maradandó egészségkárosodást szenved.

b. Baleseti halál

a kockázatviselés időszakában a biztosítottat ért olyan bal- eset, amellyel közvetlen ok-okozati összefüggésben a biztosí- tott a baleset megtörténtétől számított 1 éven belül elhalálozik.

c. Csonttörés, csontrepedés

baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés (a fogrepedés és a fogtörés kivételével).

d. Kórházi napi díj

baleseti eredetű sérülés esetén orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül.

e. Égési sérülés

baleseti eredetű sérülés, melynek következtében a biztosított égési sérülést szenved, égési sérülés továbbá a leforrázás is.

7.B. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is:

a. vízbefúlás,

b. villámcsapás,

c. elektromos áram behatásai.

7.C. Nem minősülnek balesetnek, így a biztosítási véde- lem nem terjed ki a következő eseményekre:

a. bármilyen eredetű betegségre, illetve ebből eredő sérülésre,

b. megemelésre, rándulásra, napszúrásra, hőgutára, nap általi égésre, fagyásra, habituális ficamra, patoló- giás törésre,

c. fertőzésre,

c.1. kivéve ha a kórokozó olyan baleseti sérülés követ- keztében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatvise- lés kiterjed,

c.2. kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez, ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn (ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszfertőzésre nem vonatkozik),

c.3. gyógykezelés következtében bekövetkező fertőzé- sekre,

d. rovarcsípésre,

e. az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek- re akkor, ha az ittasságon, kábító-, illetve bódítószerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében következtek be (ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll),

f. a biztosított testén saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelésre és beavat- kozás folytán előidézett testi károsodásra, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor,

g. a biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetekre, a szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek,

h. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, terrorcselekmények során bekövetkezett balesetekre, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó,

i. felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel során bekövetkezett balesetekre, kivéve, ha erre belföl- dön, valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,

j. motor nélküli légi jármű (repülőszerkezet), segédmoto- ros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetre,

k. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb, hi- vatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetre,

l. autó-motor sport, motorcsónakversenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcso- latos edzéseken való aktív részvétel során bekövetkező balesetekre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet,

m. versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetke- zett balesetekre,

n. közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetekre,

o. biztosított sérülése 0,8 ezreléket meghaladó véral- kohol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg

p. továbbá nem minősül balesetnek

p.1. a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe, valamint

p.2. a recehártya-leválás és annak következményei.

7.D. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kocká- zatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tudomással bírt, vagy azt ismernie kellett.

7.E. A kockázatviselés korlátozása

a. hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kívülről jövő beha- tás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed, és az nem öröklött tényezők (adottságok) következménye- ként jelentkezett,

b. porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mecha- nikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a követ- kezménye,

c. belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosí- tási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés sze- rint balesetnek minősülő esemény okozta,

d. pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerző- dés szerint balesetnek minősülő esemény okozta,

e. azon biztosított személyek esetén, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor elérték 65. életévüket, a biz-

tosító – az egyes kockázatoknál meghatározott mérték- ben, a betöltött életkor függvényében sávosan – csök- kenti a szolgáltatás mértékét.‌

7.F. Balesetbiztosítási kockázatok esetén mentesül a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól,

a. a biztosított szerződéskötés létrejöttének napjától számított két éven belüli elkövetett öngyilkossága vagy annak kísérlete esetén, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

b. a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesetek esetén,

c. súlyos gondatlansága esetén, illetve

d. ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosítási összeg a biztosított örököseit illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén ez nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

8.A. BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS (ROKKANTSÁG) (IV.7.A.A.)

a. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítot- tat ért olyan baleset, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. A biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási ösz- szegnek a maradandó egészségkárosodás mértéke alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

A maradandó egészségkárosodás mértékét, az egyes test- részek egészségkárosodásának figyelembevételével az alábbi szabályoknak megfelelően kell megállapítani,

a.1. egy kar vállízületből való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 70%

a.2. egy kar könyökízület fellettig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 65%

a.3. egy kar könyökízület alatt való elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 60%

a.4. egy kéz teljes elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 55%

a.5. egy hüvelykujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 20%

a.6. egy láb combközép fellettig való teljes

elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70%

a.7. egy láb combközépig való teljes

elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60%

a.8. egy láb térd alatt való elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 50%

a.9. egy láb lábszár közepéig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 45%

a.10. egy lábfej teljes elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 40%

a.11. mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

a.12. egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50%

a.13. mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

a.14. egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30%

b. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot,

b.1. ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatá- lya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen meghaladják a 100%-ot, vagy

b.2. egy biztosítási esemény kapcsán az egészségkároso- dási százalékok összegződnek és meghaladják a 100%-ot, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben csak a kötvényben meghatározott biztosítási összeg lehet.

b.3. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elveszté- se, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfe- lelő hányadát kell figyelembe venni.

b.4. Amennyiben az egészségkárosodás mértéke a fenti tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi működőképesség or- vosi szempontból milyen mértékben csökkent.

b.5. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb te- vékenységétől, a biztosító a bármely tevékenységet akadá- lyozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

b.6. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

c. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított ma- radandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, sa- ját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az eltér a biztosító orvosának véleményétől, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a fe- lülvizsgálatot a biztosító kérte.

d. A baleset utáni első évben maradandó egészségkárosodás- ra vonatkozó kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak.

e. A maradandó egészségkárosodás végleges mértékét a biztosítási esemény időpontját követő 2 év eltelte után meg kell állapítani.

f. Ha a biztosított halála a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, maradandó egészség- károsodásra vonatkozó igény nem támasztható.

g. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti maradandó egészségkárosodás bekövetkeztekor:

g.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 75%-áig,

g.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatás a biztosító,

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | V. További kiegészítő biztosítások

g.3. a biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.

8.B. BALESETI HALÁL (IV.7.A.B.)

a. A biztosító baleseti eredetű halál esetére – amennyiben a biztosított személy halála a balesetet követő egy éven belül következik be – a biztosítási szerződésben ezen kockázatra megállapodott biztosítási összegig nyújt szolgáltatást. A ha- láleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően ma- radandó egészségkárosodásra történt szolgáltatásra már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

b. Amennyiben a biztosító a baleseti maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó szolgáltatást már kifizette a biz- tosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási össze- ge alacsonyabb, mint a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

c. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti ha- lál bekövetkeztekor:

c.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 75%-áig,

c.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,

c.3. a biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.

8.C. BALESETI EREDETŰ CSONTTÖRÉS VAGY CSONTREPEDÉS (IV.7.A.C.)

a. A biztosító a baleseti eredetű csonttörés vagy csontre- pedés esetén egyszeri szolgáltatást nyújt, a szerződésben ezen kockázatra megjelölt biztosítási összeg mértékéig.

b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti ere- detű csonttörés vagy csontrepedés bekövetkeztekor:

b.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,

Nem terjed ki a biztosítás:

– geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédiai kezelésekre, a házi ápolás és a gyógytornára, fogyókú- rás kezelésekre,

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és sza- natóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

– rehabilitációs gyógyintézetek,

– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásra.

b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti kórházi napidíj fizetése esetén: a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított sze- mély esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.

8.E. BALESETI EREDETŰ ÉGÉSI SÉRÜLÉS (IV.7.A.E.)

a. A biztosító szolgáltatását baleseti égési sérülés esetén –a biztosítási szerződésben ezen kockázatra meghatározott in- duló biztosítási összeget alapul véve – az alábbi szabályok- nak megfelelően kell megállapítani.

Térítés mértéke: az induló biztosítási összeg táblázat szerinti százaléka.

Testfelület Súlyosság	10–19%	20–49%	50–80%	80% felett
I. fokú	–	–	–	–
II. fokú	–	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	200%	200%

b. Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a legmagasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.

c. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több bizto- sítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.

b.2. A biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.

8.D. BALESETI EREDETŰ KÓRHÁZI NAPIDÍJ (IV.7.A.D.)

a. A biztosító szolgáltatása minden naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított két éven belül, maximum 185 napra, kórházi napidíjat fizet. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórháznak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).

d. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti égési sérülés bekövetkeztekor:

d.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,

d.2. A biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.

8.F. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szüksé- ges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

8.G. ELÉVÜLÉS ‌

A kiegészítő balesetbiztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számí- tott két év.

8.H. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

9. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

9.A. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegsze- rűségének megállapításához szükséges iratokat, informáci- ókat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.

Amennyiben az iratokat hiányosan nyújtották be, akkor a biztosító az utolsó irat beérkezést követően 30 napon belül értesíti a kedvezményezettet a hiánypótlásról. A hiánypót- lásra a kedvezményezettnek 30 nap áll rendelkezésre, ha a biztosító értesítő levelében ettől eltérően nem rendelkezik.

9.B. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követ- kező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumen- tum eredeti példányát is bekérje.

9.B.1. Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szol- gáltatáshoz szükséges dokumentumok:

a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának ere- deti példánya,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, annak bekövetke- zésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentá- ciója, gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi záróje- lentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szak- orvosi iratok másolatai, beleértve az első orvosi ellátás dokumentumát is,

c) baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőr- ségi – munkahelyi baleset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),

d) véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült),

e) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati ered- mény (ha készült),

f) amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű for- galmi engedélyének másolata,

g) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí-

rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

h) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy önkormányzati hatóság és egészségügyi intézmények ál- tal kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

i) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata.

9.B.2. Baleseti halál esetén:

a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

b) halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

c) boncolási jegyzőkönyv/korbonctani lelet másolata (amennyiben készült és a kár elbíráláshoz szükséges),

d) a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

e) a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok másolatai,

f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

g) a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fek- vőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kez- előlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

h) a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

i) házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi betegkarton másolata,

j) azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örö- kösi státusz) igazolásához szükségesek,

k) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatéká- tadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott.

9.B.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén:

a) a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció (lelet, vizsgálati eredmények), valamennyi sérülés jellegé- nek és mértékének igazolása illetve az egészségkároso- dás mértékének igazolása,

b) a balesetet követő egy év után, a kezelő traumatológus vagy xxxxxxxxx által készített, a sérült testrészre vonatko- zó, minden részletre kiterjedő státuszleírás,

c) végállapotot leíró szakorvosi, kezelőorvosi dokumentáció másolata,

d) az arra jogosult szerv által kiadott, a maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó orvosi határozat másolata (amennyiben ilyen készült).

9.B.4. Baleseti eredetű kórházi napidíj, égési sérülés esetén:

a) a kórházi tartózkodásról és az ellátásról szóló egészség- ügyi dokumentáció (vizsgálati eredmények, zárójelentés) fénymásolata, amely tartalmazza a kórházi tartózkodás időtartamát, a kórtörténeti adatokat, a felállított diagnó- zisokat, az alkalmazott kezeléseket, valamennyi sérülés jellegének és mértékének igazolásával,

b) a sérült testrésszel kapcsolatban, a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően felállított orvosi diagnózi-

sok, vizsgálatok, gyógykezelések leírását tartalmazó or- vosi dokumentációk másolatai (ha létezik ilyen),

c) az égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció másolata, mely tartalmazza a sérülés súlyosságát és ki- terjedtségét.

9.B.5. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetén: a baleset után készült valamennyi orvosi lelet, röntgen lelet, vagy orvosi dokumentáció (zárójelentés), mely egyértelműen leírja a csonttörés tényét és az orvosi ellátás módját.

9.B.6. Egyéb, szükség esetén benyújtandó dokumentumok:

a) a biztosított személyi igazolványának vagy születési anya- könyvi kivonatának másolata,

b) a szerződő és a biztosítottaknak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes lakcímet iga- zoló hatósági igazolványának másolata,

c) a hozzátartozói viszonyt igazoló dokumentum (házassági anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolatról szó- ló igazolás, stb.) másolata,

d) a NEAK, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges

– a biztosított, a biztosított örököse, vagy a kedvezmé- nyezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példá- nya,

– orvosi ambuláns lap másolata,

– orvosi igazolás, beutaló másolata,

– altatási jegyzőkönyv másolata,

– kórlapok másolata,

– ápolási lap és dokumentáció másolata,

– labor eredmények másolata,

– képalkotó műszeres vizsgálatok eredménye.

9.B.7. Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősé- ge van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizo- nyítás lefolytatására.

9.B.8. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szüksé- ges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

9.B.9. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szol- gáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biz- tosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az or- vosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szüksé- ges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumo- kat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

9.B.10. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

9.B.11. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt a hiánypótlási határidő lejártát követő 30 napon belül elutasíthatja, illető- leg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el vagy szükség esetén további adatokat kérhet.

V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK ‌‌‌‌‌‌‌‌‌

1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS

1.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

1.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

a. Területi hatály

Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvi- selési helyen áll fenn.

b. Időbeli hatály

A kiegészítő lakás assistance biztosítás az alap va- gyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetke- zett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő lakás assistance biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szer- ződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az idő- pontjától áll kockázatban.

1.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezet meg- szűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tar- talmazza.

1.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

1.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.

1.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosí- tott épületszerkezetben, épületgépészetben, épületgépé- szeti műszaki berendezésben bekövetkező meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek követ- keztében jelentkező vészhelyzet elhárítása sürgős beavatko- zást igényel a további károk és a balesetveszély megelőzése

érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felsorolt szakemberek által megoldható:

a.1. víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,

a.2. duguláselhárító,

a.2. villanyszerelő,

a.3. tetőfedő,

a.4. zárjavító,

a.5. üveges.

b. A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutástól szá- mított (eltérve a I.11.A.d.1. pontban foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatározott, alábbi telefonszámon be- jelenteni. Vészhelyzet bejelentése esetén a szolgáltató a lehe- tő legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi – 2 na- pon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a károsodott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költsé- geket a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.

c. Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet a II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben rög- zítettek biztosítási események következménye (pl. cső- törés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe vehető.

d. Azon károk esetén, amelyeket nem a II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben nevesített káresemények okoztak, tehát a biztosítónak szolgálta- tási kötelezettsége ezen veszélynemek feltételei alap- ján (vagyonbiztosítás alapfedezete) nem keletkezik, a vészelhárítási szolgáltatást biztosítási évenként egy al- kalommal lehet költségmentesen igénybe venni.

e. A vészhelyzet V.1.F.c, valamint a V.1.F.d. pontjaiban meg- határozott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a biz- tosítottal történő telefonos egyeztetés alapján.

1.G. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékeny- ségként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Ma- gyarország Kft-vel (1134 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.) (továbbiakban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerző- dés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatkozással –, a biztosítási szerződés jelen ki- egészítő fedezete érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.

A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE

vészelhárítási szolgáltatás éjjel-nappali segítségnyúj- tást jelent, mely a

00-0-000-0000

számon érhető el.

b. A vészelhárítási költségek átvállalása‌‌‌‌‌‌‌‌

b.1. A biztosító vállalja, hogy az V.1.X. xxxxxxxxxxx meg- határozottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeire – nevezetesen kiszállási díj, rezsióradíj, anyagköltség – a biztosítási szerző- désben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Amennyiben a vészelhárítás költségei meghaladják a kötvényben e veszélynemre rögzített szolgáltatási limitet, a többlet- költségek a biztosítottakat terhelik.

b.2. Abban az esetben, ha az így felmerült többletköltség a biztosítási szerződés II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és

II.5.T.2. bekezdéseiben rögzítettek biztosítási események valamely kockázata alapján (vagyonbiztosítás alapfedezete) biztosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakiparos részére megfizetett többletköltségek értéke alap- ján a biztosító kárrendezési eljárás keretei között – a feltéte- lekbe foglaltat szabályok és kizárások szerint – utólag szol- gáltatást nyújt a biztosítottnak.

b.3. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasz- nált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

b.4. A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosí- tó – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.

2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ- ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS

2.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,

b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

2.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

a. Területi hatály

Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvi- selési helyen áll fenn.

b. Időbeli hatály

A kiegészítő gépjármű-átalánybiztosítás az alap va- gyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetke- zett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő gépjármű-átalánybiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szer- ződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az idő- pontjától áll kockázatban.

2.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet meg- szűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tar- talmazza.

2.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azo- nos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

2.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának az egyes személygépjárművekre a szerződő által választott és a biz- tosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási idő- szakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.

b. Személygépjármű átalánybiztosítása esetén a biztosítás- ra feladásra kerülő jármű forgalmi értéke (típusa, futástelje- sítménye és műszaki állapota) alapján kell meghatározni a biztosítási összeget.

c. A kockázatviselési helyen biztosított összes járműre – a legnagyobb forgalmi értékű személygépjármű értékének megfelelően – egységesen kerül meghatározásra a biztosí- tási összeg (átalánybiztosítás).

d. A kockázatviselési helyre – ezen kockázatra – vonatkozó teljes biztosítási összeg a személygépjárműre meghatározott átalánybiztosítási összegnek és a kockázatviselés helyén talál- ható a V.2.F.c. pontban meghatározottaknak megfelelő tulaj- donságokkal rendelkező gépkocsibeállók számának szorzata.

2.F. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén azok a sze- mélygépjármű(vek) biztosítható(ak), mely(ek):

a.1. az alap vagyonbiztosítás szerint biztosított, állandóan lakott kockázatviselési helyen, minden oldalán épületszer- kezettel lezárt, szilárd falazatú garázsban tárolnak,

a.2. a biztosított magánszemély, illetve az együttbiztosítot- tak tulajdonát képezik,

a.3. forgalmi rendszámmal és magyar hatóság által kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik, valamint üzem- képes,

a.4. biztosítottak továbbá:

– a téli/nyári gumiabroncskészletek,

– a járművekbe gyárilag vagy utólag tartozékként beépített, a rendeltetésszerű használathoz szükséges alkatrészek.

b. Nem biztosított vagyontárgyak, a versenysportra használt járművek, illetve tartozékai.

c. Jelen feltétel szerint szilárd falazatú garázsnak azt az épületet/építményt nevezzük, melynek külső határoló falai körkörösen égetett agyagtéglából, betonból, vagy vasbe- tonból, készültek, valamint lezárt nyílászárói legalább a Be- törésvédelmi szintek és összeghatárok, Alapfokú védelem bekezdésében meghatározottaknak megfelelnek (VI. Füg- gelék 1.X.x. xxxxxx).

d. Jelen feltétel szerint állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelsze- rűen lakott.

2.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biz- tosítás esetén biztosítási eseménynek minősülnek a biztosí- tott, és állandóan lakott kockázatviselési helyen lévő, szilárd

falazatú garázsban tárolt személygépjárművekben és azok tartozékaiban, alkatrészekben bekövetkező károk, amelye- ket az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:‌

a. tűz,

b. villámcsapás közvetlen hatása,

c. robbanás

x. xxxxx,

e. földrengés,

f. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

g. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,

h. vezetékes vízkár,

i. tűzoltó berendezés kilyukadása,

j. idegen járművek ütközése,

k. idegen tárgyak rádőlése, illetve

l. azon személygépjárművek esetén amelyek a lakóépülettel megegyező épületben (közös fedélszék) vannak tárolva, a betöréses lopás veszélynem is biztosított.

2.H. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a. A biztosító szolgáltatása sérült, vagy eltulajdonított járművenként és káreseményenként legfeljebb a bizto- sítási szerződésben az egyes személygépjárművekre meghatározott kártérítési limitig terjedhet.

b. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szol- gáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírá- sokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés elválaszthatatlan részét képező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. függelék) „Szolgáltatási összeghatárok betöréses lo- pás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblá- zat alapján történik. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit valamennyi érintett ingóság vagyon- csoportnak (lásd Betöréses lopás feltétele II.5.P.), illet- ve a jármű(vek)nek az együttes szolgáltatására vonat- kozik.

c. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdésében leírt általános értékkövetési szabályaitól, a személygépjár- művek átalánybiztosítására vonatkozó kártérítési limi- tek nem kerülnek értékkövetésre.

d. A biztosító káridőponti avult értéken szolgáltat, ab- ban az esetben, ha a helyreállítás vagy javítás érté- kemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét.

e. Szolgáltatást nyújt a biztosító a biztosítási összegen belül a V.2.G. bekezdésben meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sérült jármű legköze- lebbi (a jármű javítására jogosult) szervizbe szállításá- nak költségei esetén, mely nem lehet több a káridőpon- ti érték 10%-ánál.

f. A biztosítási fedezet – az általános feltételekben meg- határozott kizárásokon és mentesüléseken túlmenően

– nem terjed ki az alábbi károkra:

f.1. nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon kárössze- gek esetén, amelyet a biztosított más biztosítási szer-

ződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelős- ségbiztosítás),

f.2. nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízin- gelt, a lakásbérlők, albérlők, valamint látogatók, ven- dégek járműveire, illetve vállalkozások esetén javításra átvett járművekre,

f.3. nem terjed ki a fedezet a járművekben, a V.2.X. xxxxxxx foglalt biztosítási eseményt megelőzően be- következett mechanikai sérülésekre,

f.4. a járműben keletkezett értékcsökkenésre,

f.5. sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlá- sának költségeire (pl. bérautó),

f.6. járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon),

f.7. jármű szállítmányára, a járműben tárolt ingóságokra,

f.8. jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forga- lomba helyezés egyéb költségeire,

f.9. teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj-adaléka- nyagokra, üzemanyagokra.

g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kárté- rítés feltétele, hogy az eltulajdonított személygépjármű

g.1. bezárásához, és/vagy indításához szükséges kulcs(ok), egyéb elektronikai védelmi eszközök, illetve a jármű tulajdonviszonyának igazolásához szükséges iratok (forgalmi engedély, törzskönyv stb.), illetve

g.2. a jármű szórakoztató elektronikai berendezései- nek lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészei (levehető előlap, kódkártya stb.) nem tárolhatóak a járműben, il- letve a járművel egy helyiségben, azokat szintén lezárt kockázatviselési helyen, az épület más helyiségében zárt szekrényben kell tárolni, ezen kulcsokkal, és va- gyontárgyak védelmet biztosító eszközökkel a biztosí- tottnak hitelt érdemlő módon el kell tudnia számolni,

g.3. utastérének ajtajai, csomagtartója, valamint mo- torházteteje lezárt (kulcs nélkül nem nyitható) állapot- ban, elektronikai védelmi rendszerei pedig aktív álla- potban legyenek,

g.4. a káresemény időpontjában olyan lezárt helyiség- be legyen tárolva, amely helyiség tényleges védelme a behatolás helyén és időpontjában elérte a V.2.F.c. bekezdésben meghatározott mechanikai védelemre vonatkozó előírásokat, és az előírt zárszerkezetek zárt állapotban voltak,

h. Önrészesedés, jelen biztosítási fedezet levonásos önrészesedése

h.1. tűz- és elemi károk esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 25.000 Ft káreseményenként,

h.2. azon jármű esetén, amelyből hatóságilag igazoltan kiindult a tűz, vagy robbanás biztosítási esemény, a ká- rösszeg 25%-a,

h.3. betöréses lopás esetén a kárösszeg 10%-a, de mi- nimum 50.000 Ft járművenként.

i. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

j. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó xxxxxxx által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelke- zésére kell bocsátani.‌‌‌‌‌‌‌‌‌

k. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA

3.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,

b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

3.B. IDŐBELI HATÁLY, VÁRAKOZÁSI IDŐ

a. Időbeli hatály

A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására” biztosítás az alap vagyonbizto- sítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha a „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biztosítási díj átvállalására” biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap va- gyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az időpontjától áll koc- kázatban.

b. A biztosító e kiegészítő fedezet hatályba lépésétől számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A vá- rakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony-megszűnést is, amikor a munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be.

3.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására” biztosítás megszűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.

3.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

3.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a biztosí- tási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.

3.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított legalább 6 hónapja fennálló folyamatos, (megszakítás nélküli) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi mun- kavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató rendes (kivéve jelen feltétel V.3.F.b.2. pontjában foglaltakat), vagy a biztosított munkavállaló jogszerű azonnali hatályú (rendkívüli) felmondá- sa miatt megszűnik, és ezt követően a biztosítottat az illetékes magyar munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba veszi. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételének 31. napja. Jelen biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folya- matos munkavégzésre irányuló jogviszonyba nem számít bele a csecsemőgondozási díj, GYED, GYES ideje, a mun- káltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybe- függően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

b. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküli- ség az alábbiakkal összefüggésben következik be:

b.1. munkavállalói rendes felmondás;

b.2. a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozati összefüggésben szünteti meg a munkáltató a munkaviszonyt;

b.3. a biztosított saját magának, bármely közeli hozzátar- tozójának alkalmazásában, vagy olyan társaság alkalmazá- sában állt, melyben ezen személyek többségi befolyással rendelkeztek, vagy munkáltatói jogokat gyakoroltak a fel- mondás időpontjában (Közeli hozzátartozó definíciója: Ptk. 8:1. §, Többségi befolyás definíciója: Ptk. 8:2 §).

b.4. nyugdíjazás.

3.G. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerződővel fennálló lakásbiztosítás 3 havi díjának megfelelő biztosítási díjat jóváír.

3.H. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a. Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetke- zett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vé- tele után csak újabb – díjfizetéssel fedezett – 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő szolgál- tatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség meg- szűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a biztosított legalább 9 hónapig folyama- tos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

b. A díjátvállalási idő alatt a szerződő a biztosítási díj növekedését eredményező szerződésmódosítási ja- vaslatot nem kezdeményezhet, vagy nem fogadhat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti biztosító által kezdeményezett díjmó- dosítást, ez utóbbi esetben a jóváírt díj a módosításnak megfelelően változik.

c. A szolgáltatás teljesítéséhez a következő dokumentumo- kat kell benyújtani:

c.1. munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata;

c.2. munkáltatói igazolás, munkaszerződés, mely bizonyít- ja, hogy a fentiekben előírt munkaviszonnyal rendelkezett a biztosított.‌‌‌‌‌‌‌‌

4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE)

4.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,

b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

4.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

a. Területi hatály

Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése kiterjesztésre kerül egész Magyarország területére.

b. Időbeli hatály

A kiegészítő „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” az alap vagyon- biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett ká- rokra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő „ÚTI- TÁRS-BIZTOSÍTÁS” később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződés- módosítás kötvényen szereplő hatályának az időpont- jától áll kockázatban.

4.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Az „Útitárs biztosítás” kiegészítő fedezet megszűnésé- nek szabályait a jelen feltétel I.6 bekezdése tartalmazza.

4.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

4.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Az „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” esetén a kártérítési limit – áta- lánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingóságbiztosítási összegnek, alább, a biztosítószolgáltatása (V.4.G.) bekezdésében – vagyontár- gycsoportonként, valamint veszélynemenként – meghatáro- zott százaléka, mely a biztosító szolgáltatásainak a biztosítá- si szerződésben rögzített felső határa.

4.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázat- viselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás

a. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosítás kockázatvi- selési helyén kívül, de Magyarország területén a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek (ha a káresemény időpontjá- ban a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati kö-

rülményei megegyeznek az alap vagyonbiztosítás kockázat- viselési helyének kockázati körülményeivel), és e károkat az alábbi veszélynemek egyike okozza, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:

a.1. tűz,

a.2. elektromos tűz,

a.3. robbanás,

a.4. közvetlen villámcsapás,

a.5. villámcsapás másodlagos hatása,

a.6. vihar,

a.7. jégverés,

a.8. xxxxx,

a.9. földrengés,

a.10. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

a11. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,

a.12. vezetékes vízkárok,

a.13. idegen jármű ütközése,

a.14. idegen tárgyak rádőlése.

b. bővített fedezet esetén – külön megállapodással – bizto- sítási eseménynek minősülnek a V.4.F.a. pontban megha- tározott kockázatokon túl (és ott meghatározott kockázati körülmények alapján) az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:

b.1. betöréses lopás és

b.2. xxxxxxxx, valamint

b.3. jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni továbbá – többletszolgáltatásként – a biztosított ingóságok- ban, az azokat szállító jármű közlekedési balesete során be- következő károkat is.

b.4. jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni továbbá – többletszolgáltatásként – a biztosított ingóságok- ban bekövetkező azon lopási eseményeket, amelyek a szál- lító járművön, lezárt síléctartóból történő síléc eltulajdonítá- sából származnak

c. Jelen feltétel szerint a szállító jármű közlekedési balese- tének nevezzük azt a balesetet, amely esetén a biztosított vagyontárgyakat szállító személygépjármű, motorkerékpár, kishajó, vagy tömegközlekedési eszköz olyan közlekedési balesetet szenved, melynek során a szállítójárművön látható mechanikai sérülés keletkezik.

4.G. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a. A többletszolgáltatás éves felső határa:

a.1. jelen kiegészítő biztosítás alapfedezetnél megha- tározott károk (V.4.F.a.), valamint közlekedési baleset (V.4.F.b.3.) esetén az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzár- va tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együt- tesen legfeljebb 200.000 Ft-ig biztosítottak,

a.2. betöréses lopás, rongálás esetén (V.4.F.b.1-2.). az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 25%- áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó ház- tartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb

100.000 Ft-ig biztosítottak.

b. Közlekedési baleset esetén – amennyiben ez rendel- kezésre áll – a biztosító kérheti a „nemzetközi kék-sár- ga” baleseti bejelentőlap, vagy a rendőri intézkedés jegyzőkönyvének a másolatát.‌‌‌‌‌‌‌‌

5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS (HALÁLESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS)

5.A. BIZTOSÍTOTT

a.1. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés- ben név szerint megnevezett természetes személy,

a.2. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

b. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:

b.1. már betöltötte az első életévét, de

b.2. nem töltötte még be 70. életévét (a biztosító a biztosí- tott korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja a folyó naptári év évszámából. Ez a belé- pési életkor esetében az az év, amelyben jelen kiegészítő biztosítás az adott biztosított vonatkozásában hatályba lép), valamint

b.3. nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás- ban/járadékban,

b.4. a biztosítás megkötéséig nincs maradandó egészség- károsodása, vagy a munkaképesség-csökkenés megállapí- tására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.

5.B. KEDVEZMÉNYEZETT

A biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosítottat eltemettető személy.

5.C. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

a. Területi hatály

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése

– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – az egész világra szól.

b. Időbeli hatály

A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövet- kezett biztosítási eseményre terjed ki. Abban az eset- ben, ha kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosí- tás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.

c. A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselé- se fennáll a fedezeti időszakban a nap 24 órájában.

5.D. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdé- se tartalmazza.

5.E. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

a. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezetének díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

b. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítási modul díja nem változik a „kilépési kor” elérésekor, mivel annak megha- tározására erre figyelemmel került sor.

5.F. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a szolgáltatási limittel.

5.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított bármely okból bekövetkezett halála a biztosítás hatálya alatt. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a biztosí- tott halálának időpontja.

b. A biztosítási fedezet – az általános feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenően – nem terjed ki azokra a halálesetekre, amelyeket a:

b.1. biztosított olyan betegsége okozott, amely a bizto- sító kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvise- lést megelőző három éven belül ismertek, vagy vizsgá- latát elkezdték, vagy amely ez idő alatt már gyógykeze- lést igényelt.

b.2. biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvé- nyes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművel történt baleset miatt szenvedett el és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ez- zel okozati összefüggésben következett be,

b.3. biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművel történt baleset miatt szenvedett el és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggés- ben következett be.

c. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül a – szerződési feltételekben eddig meghatározott men- tesüléseken és kizárásokon túlmenően – ha a biztosított:

c.1. a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét,

c2. biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c.3. a kiegészítő szerződés hatályba lépésétől számí- tott két éven belül elkövetett öngyilkosság következté- ben hal meg, még akkor is, ha a cselekmény elköveté- sekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

c4. biztosított súlyosan gondatlan tevékenysége oko- zott, így különösen, ha a biztosítási esemény rendsze- res alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével össze- függésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőor- vos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták.

5.H. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA ‌‌‌‌

a. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosított temeté- séről a kedvezményezett nevére kiállított számla végössze- ge, de maximum a szerződésben megjelölt – jelen fedezetre vonatkozó – biztosítási összeg 150%-a.

A maximális szolgáltatási összeg a szerződésben meghatá- rozottak és a biztosított elhalálozási életkora alapján az aláb- biak szerint kerül megállapításra:

Biztosított kora	Biztosító szolgáltatása
1–45 év	150%
46–65 év	125%
66–85 év	100%
86 éves kortól	nem nyújt szolgáltatást

b. A biztosító szolgáltatást csak és kizárólag a biztosított te- metéséről, a kedvezményezett nevére kiállított számla ere- deti példányának birtokában nyújt.

c. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges ira- tok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

5.I. KIEGÉSZÍTŐ SÍREMLÉK-, KRIPTABIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Jelen feltétel szerint – kiegészítő többletszolgáltatás- ként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik „Kegyelet” kiegészítő temetési biztosítás alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

a. Sírkő, kripta tűz és elemi, illetve vandalizmus kárai Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek esetén a Biztosított által megvál- tott és az ő gondozásában lévő, a Biztosított közeli hozzá- tartozójának (Ptk. 8.1.§. (1) bek. 1. pont) nyughelyéül szol- gáló sírkőben, kriptában az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:

– tűzkár,

– közvetlen villámcsapás,

– robbanás, összeroppanás, hangrobbanás,

– idegen jármű ütközése,

– vihar,

– jégverés,

– hónyomás,

– hónyomás dinamikus hatása,

– árvíz,

– földrengés,

– sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,

– idegen tárgyak rádőlése, valamint a

– vandalizmus.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást

– a sírkő, kripta természetes süllyedésével, valamint annak avultságával, karbantartásának elmulasztá- sával összefüggő károkra,

– a felíratok kopásából keletkező károkra,

– a telepített, illetve vágott növényekben bekövetkező károkra,

– az üvegtörés károkra,

– a sírkő, kripta eszmei értékére, továbbá

– a sírkőről, kriptáról eltulajdonított virágdíszekre, mé- csesekre, egyéb mozdítható (nem telepített) díszíté- sekre, tartozékokra.

b. Sírkő felelősség

Xxxxx feltétel szerint létrejövő sírkő felelősség kiegészítő biztosítás a Biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, a Biztosított közeli hozzátartozójának (Ptk. 8.1.§. (1) bek. 1. pont) nyughelyéül szolgáló sírkő, illetve xxxxxx által harmadik személynek okozott

– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj,

valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helyt- állni tartozik.

c. Területi hatály

Jelen kiegészítő fedezetek esetén a biztosító kockázatviselé- se Magyarország egész területére kiterjed.

d. A biztosító szolgáltatása

d.1. A kiegészítő síremlék-, kriptabiztosítás (V.5.I. a-b.) többletszolgáltatásainak mértéke az alapbiztosítás, a „Kegyelet” kiegészítő temetési biztosítás esetén, az ajánlaton, illetve kötvényen meghatározott kártérítési limittől függ, az alábbi táblázatnak megfelelően.

A „Kegyelet” kiegé- szítő temetési bizto- sítás alapfedezetére választott kártérítési limit	tűz és elemi, kár limit	vandaliz- mus kár limit	Sírkő fele- lősség limit
100 000 Ft	–	–	–
200 000 Ft	50 000 Ft	–	–
300 000 Ft	50 000 Ft		–
400 000 Ft	50 000 Ft		–
500 000 Ft	75 000 Ft		100 000 Ft

d.2. A biztosító biztosítási időszakonként a V.5.I. a-b. al- pontokban meghatározott kockázatok esetén összesen egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

d.3. Vandalizmus biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

6.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,

b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

6.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY ‌‌‌‌‌‌

a. Területi hatály

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott koc- kázatviselési hely.

b. Időbeli hatály

A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő bizto- sítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biztosí- tás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbizto- sítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.

6.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biz- tosítás megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.

6.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

6.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biztosítás esetén a kártérítési limit – átalánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingó- ságbiztosítás összegének alább, a biztosító szolgáltatása (V.6.X.) bekezdésében – vagyontárgycsoportonként – meg- határozott százaléka, mely a biztosító szolgáltatásainak a biztosítási szerződésben rögzített felső határa.

6.F. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén biztosítható- ak a kockázatviselés helyén a biztosított tulajdonában lévő, személyes fogyasztásra, használatra és/vagy őstermelőként értékesítésre termelt javak, illetve az ezek előállításához köz- vetlenül szükséges melléképületek; építmények (amennyi- ben az az alap vagyonbiztosításban feladásra kerültek), be- rendezések, segédanyagok az alábbi vagyontárgycsoportok alapján csoportosítva:

a. a telken, vagy a biztosított épületben/építményben tartott háziállatok, így szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak valamint szárnyasok,

b. betakarított termények (termés, termény, szemes- és szá- lastakarmány, alom, stb.),

c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,

d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segédanyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrágya, göngyölegek stb.),

e. bővített fedezet esetén a lábon álló szabadföldi, vagy me- legházi termesztésű haszonnövények.

6.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre ér-

vényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illet- ve azt egyidejűleg megköti.

a. Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás

a.1. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban tárgyrongálással, vagy állatelhullással (ideérve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekövetkező kény- szervágást is) az alább felsorolt veszélynemek okoztak, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:

a.1.a. tűz (kiegészítve e feltétel szerinti tűz okozta füstmér- gezéssel is),

a.1.b. elektromos tűz,

a.1.c. közvetlen és közvetett villámcsapás,

a.1.x. xxxxxxxx, összeroppanás,

a.1.e. légi jármű lezuhanása,

a.1.x. xxxxx,

a.1.g. felhőszakadás, villámárvíz,

a.1.x. xxxxxxxx statikus és dinamikus hatása,

a.1.x. xxxxx,

a.1.j. földrengés,

a.1.k. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, xxxxxx,

a.1.l. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,

a.1.m. vezetékes vízkárok,

a.1.n. tűzoltó berendezések kilyukadása,

a.1.o. idegen jármű ütközése,

a.1.p. idegen tárgyak rádőlése.

a.2. bővített fedezete esetén – külön megállapodással – biz- tosítási eseménynek minősülnek a V.6.G.a.1. pontban meg- határozott kockázatokon túl, az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatá- rozott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett

a.2.x. xxxxxxxx, valamint a

a.2.b. betöréses lopás és rongálás, abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:

a.2.b.a. a biztosítási feltételek szerinti lezárt helyiségben van,

a.2.b.b. állandóan (egy évben legalább 270 napig életvitel- szerűen) lakott épülettel egy ingatlanon és

a.2.b.c. a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épü- let/építmény legalább 1,5 m magasan körbekerített, lezárt telken, lakó/vegyes övezetben helyezkedik el.

b. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felsorolt korlátozáso- kon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára:

b.1. a lábon álló növények, illetve azok termésének vi- har, vagy jégverés miatti részkáraira (kivéve, ha a biz- tosítási esemény a teljes növény pusztulását okozza),

b.2. dísz- és kedvtelésből tartott növények, háziállatok káraira,

b.3. növények esetén a különböző fertőzések, fagyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulás káraira,

b.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, beteg- ségek, vagy öregség miatt bekövetkező állatelhullás káraira,

b.5. épület/építmény lezáratlanságával összefüggés- ben bekövetkező károkra,‌‌

b.6. azon kárra, amelyet a biztosított más forrás alapján megkaphat (pl. mezőgazdasági kártalanítási alapok stb).

6.H. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a. A mezőgazdasági termelés kiegészítő biztosítására

– átalánybiztosítási formában – az alábbi arányok, illet- ve összegszerű szublimitek szerint történhet a biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítási modul fede- zete alá vont, károsodott vagyontárgyak esetén.

a.1. Az éves szolgáltatás felső határa az alapbiztosítás ingóság vagyontárgycsoport biztosítására feladott biz- tosítási összegének 50%-a – eltérve a szerződési fel- tétel II.3.B.e pontjában szereplő, a kereső tevékenység ingóságaira meghatározott limittől –, a következő va- gyontárgycsoportok szerinti megbontásnak megfelelő- en (sublimitek):

a.1.a. a kockázatviselés helyén szabadban, vagy a biz- tosított épületben/építményben tartott szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb 5.000.000 Ft,

a.1.b. betárolt termények (termés, termény, szemes és szálastakarmány, alom, stb.) esetén a sublimit a

V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérí- tési limit 50%-a, de legfeljebb 2.000.000 Ft,

a.1.c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatá- rozott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb

5.000.000 Ft,

a.1.d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrágya, göngyölegek stb.) esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pont- ban meghatározott, összesített kártérítési limit 25%-a, de legfeljebb 1.500.000 Ft,

a.1.f. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű növények esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 5%-a, leg- feljebb 150.000 Ft,

a.2. egyes szublimitekre meghatározott szolgáltatási limitek együttes kifizetése esetén sem haladhatja meg a szolgáltatás az e vagyontárgycsoportra a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limitet.

b. Egynyári növények elpusztulása esetén

b.1. a kieső hozamra, így a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét,

b.2. abban az esetben, ha az elpusztult növényi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, ak- kor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire.

c. Elpusztult gyümölcsfák esetén

c.1. az újratelepítés költsége, valamint

c.2. a károsodás évében a kieső hozam, így a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak te- kinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét.

d. Haszonállatok elhullása esetén

d.1. az állat káridőponti piaci értéke, kényszervágás esetén pedig ezen érték és a megtérülés különbözete (a piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, valamint az elhullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik),

d.2. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási össze- gen belül a tetem szállítási és elhelyezési költségei a legközelebbi engedélyezett lerakóhelyre,

d.3. haszonállatok elhullása esetén az állatonkénti szol- gáltatási határ legfeljebb 300.000 Ft.

e. A V.6.F.c-d. alpontjaiban nevesített vagyontárgyak esetén a biztosító szolgáltatása az általános feltételek- ben meghatározottak szerint történik.

f. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoportra megállapított összegszerű, vagy százalékos szolgáltatási limit alacsonyabb, mint a va- gyontárgycsoport káridőponti valóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos szolgáltatást nyújt. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosítottság érvényesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel V.6.F.e. alpontjában meg- határozott vagyontárgyakban keletkezik.

g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szol- gáltatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírá- sokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés elválaszthatatlan részét ké- pező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. füg- gelék) „Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik.

6.I. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az illetékes tűz- oltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.

b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó xxxxxxx által kiállított hatósági bizonyítvány erede- ti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

c. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok be- mutatását kérheti a biztosító:

c.1. hatósági állatorvosi igazolás,

c.2. állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlegelési jegy, ér- tékesülési elszámolás,

c.3. hullaátvételi jegy (ÁTEV).

d. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.

7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA ‌‌‌‌‌‌‌‌

7.A. BIZTOSÍTOTT

a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.

c. A biztosított lehet jelen feltétel esetén az építtető.

7.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

a. Területi hatály

Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvi- selési helyen áll fenn.

b. Időbeli hatály

b.1. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítása az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra ter- jed ki. Abban az esetben, ha kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő biztosítása ké- sőbb kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen sze- replő hatályának az időpontjától áll kockázatban.

b.2. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítás kockázatviselési kezdetének előfeltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosítani kívánt épület építés-kivitelezési munkálatainak meg- kezdése előtt a biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyre új lakóépület építéséhez, vagy meglévő lakóépület bővítéséhez kapcsolódóan:

b.2.a. az illetékes építésügyi hatósághoz – a hatályos törvénynek megfelelően – egyszerű bejelentés kötele- zettségének eleget tett, vagy jogerős építési engedély- lyel, illetve

b.2.b. az építkezés teljes időtartamára felelős műszaki vezetővel megbízási szerződéssel rendelkezik.

b.3. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítás kockázatviselési idejének vége az illetékes hatóság által kiadott lakhatási/hasz- nálatbavételi/működési engedély dátuma, de legfeljebb jelen kiegészítő biztosítási fedezet kockázatviselés kez- detétől számított 2 év.

7.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A kivitelezés, felújítás alatt álló építés-szerelés kiegé- szítő fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel

I.6. bekezdése tartalmazza.

7.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés ki- egészítő biztosítás díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

7.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben kockázatonként, így a vagyon és felelősség elemre kü- lön-külön rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

b. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg – a biztosító kockázatviselésének teljes időszaka alatt – a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett épí- tési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.

c. Átépítés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosí- tási összegnek tartalmaznia kell a már meglévő épület biztosítási összegét is.

7.F. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítási fedezet esetén biztosíthatóak azok kivitelezés, felújítás, bővítés alatt álló épület(ek) (családi ház, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üzlet, műhely, melléképület) és egyéb az adott kockázatviselési helyhez tartozó építmények melyek esetén a

a. kivitelezés folyamata megfelel a hatályos építési enge- délyezési határozat műszaki, kiviteli tervdokumentációinak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, techno- lógiai követelményeknek,

b. kivitelezési tevékenységek során betartják az építési te- vékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírásokat, biztosítottak továbbá a még be nem épített, de a kivitelezés folytatásához közvetlenül szükséges betárolt építési anyagok is.

7.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő va- gyonbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyonbiz- tosítással (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai szerint), illetve azt egyidejűleg megköti.

a.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő vagyonbiztosítása esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosításban (II.5.A. – II.5.R., vala- mint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai) megnevezett veszélynemek alapján nem térülnének meg, viszont a szerződő/biztosított akaratán kívül a kötvényben cím szerint megjelölt kockázat- viselés helyén lévő biztosított épületekben, épületrészekben azok építése, átépítése, bővítése során, valamint az ezekben tárolt építőanyagokban:

a.1.a. előre nem látható okból hirtelen, véletlenszerűen kö- vetkeznek be,

a.1.b. olyan károsodásokat okoznak, melyek javítást, pótlást, helyreállítást tesznek szükségessé és amelyekre nézve a biz- tosító a jelen feltételében nem zárta ki szolgáltatási kötele- zettségét.

a.2. A V.7.G.a.1. pont szerinti biztosítási fedezet, kiterjeszt- hető az építtető meglévő tulajdonára vagy arra a tulajdonra,

amely a biztosított felügyeletére van bízva (lásd jelen feltétel II.3.A.h.2-5. pontja), amennyiben ez a vagyontárgy a hoz- zátartozó biztosítási összeggel a biztosítási szerződésben szerepel.

b. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – lét- rejövő Xxxxxxxx építtetői-felújítói tevékenység kiegészí- tő felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő

– épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyon- biztosítással (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és

II.5.T.2. pontjai szerint), valamint

– a kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő vagyonbiztosítással (V.7.G.a. szerint) illetve ezeket egyidejűleg megköti.

b.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, a biztosított által, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” épít- tetői, felújítói minőségében harmadik személynek okozott

– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helyt- állni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggésben van ezen kiegészítő biztosítás, V.7.G.a. pontja alapján fede- zetbe lévő építési/szerelési munkákkal, és a biztosított építé- si helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében követke- zik be a biztosítási időszak alatt.

b.2. Többletszolgáltatásként a felújítás, átépítés időszaká- ban is állandóan lakott objektumok esetén a jelen biztosítási fedezet kiegészül az Ingatlantulajdonosi és -használói fele- lősségbiztosítás III.6.C.a.; III.6.C.b. és a III.6.C.e. pontokban meghatározott fedezeteivel.

c. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felsorolt korlátozáso- kon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára,

c.1. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás vagyonbizto- sítási fedezete esetén (V.7.G.a. pont):

c.1.x. xxxxxxxxx következményi kár, ideértve a pénzbír- ságot, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, késedelmi kamatot, kötbért, és a kivitelezésre vonatko- zó szerződés(ek) megszűnéséből, illetve megszűnteté- séből eredő kárt,

c.1.b. az építés-szerelésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt meg- valósítási, javítási vagy pótlási költsége,

c.1.x. xxxxx tervezés miatt fellépő veszteségek és ká- rok, valamint az ez ok miatt bekövetkező kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségek,

c.1.d. építőgépek, építéshelyszíni berendezések elekt- romos meghibásodása, géptörése, működési zavara, c.1.e.akták,rajzok,számítások,nyilvántartások,pénz,kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapírok, csekkek megsemmisülése, sérülése,

c.1.f. leltárhiányból eredő károk,

c.1.g. betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok, valamint olyan veszteségek és károk, amelyek a rész-, illetve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki,

c.1.h. betöréses lopás károk esetén, ha a kockázatvise- lési hely életvitelszerűen nem állandóan lakott és nem lakó/vegyes övezetben található,

c.1.i. kisgépekben és kéziszerszámokban keletkezett károk,

c.1.j. az olyan építési konténerekben keletkezett károk, amelyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szem- ben támasztott követelményeket,

c.1.k. melyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük ke- letkező károk miatt támasztanak, melyek az építés alatt álló épületekben, épületrészekben a biztosítottak tulaj- donában lévő háztartási ingóságokban keletkeznek,

c.1.l. ha a kár az itt felsorolt esetek: ejtés, dőlés, borulás, csúszás, lógás bármely formájában is következik be, még abban az esetben sem, ha ez a szerződő/biztosí- tott

botlásának, esésének, csúszásának következménye,

c.1.m. az építés, átépítés, bővítés alatt lévő épületek, épületrészek üvegezésében bekövetkező károk, vala- mint a

c.1.n. teljes vagy részleges munkabeszüntetés miatt bekövetkező károk.

c.2. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás felelősség- biztosítási fedezete esetén (V.7.X.x. xxxx):

c.2.a. a biztosított építési-szerelési munkák során biz- tosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjai- nak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztott kártérítési igény,

c.3. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás mindkét fe- dezete esetén (V.7.G.a. és V.7.X.x. xxxx):

c.3.x. xxxxx anyag, hibás kivitelezés, rezonancia, illetve a teherhordó elemek eltávolítása/meggyengítése miatt a részegységekben bekövetkező károk vagy vesztesé- gek pótlásának, javításának, elhárításának, vagy újbóli átvételének költsége, ez a kizárás csak a közvetlenül érintett épületszerkezetekre vonatkozik, de nem vonat- kozik olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivite- lezett részekben a hibás anyagok, a rezonancia, vagy a teherhordó elemek eltávolítása, illetve hibás kivitelezés miatt következnek be,

c.3.b. az olyan károk, melyek az építési munkák termé- szetének vagy a kivitelezés módjának figyelembevéte- lével előre láthatóak,

c.3.c. az olyan károk amelyek az időjárási védelem cél- jából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeznek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okoz,

c.3.d. az olyan sérülések, amelyek a biztosított ingatla- nok vagy épületek állékonyságát nem károsítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik,

c.3.e. az olyan kármegelőzési vagy kárcsökkentési költ- ségek, amelyek a V.7.G.c.3.a. – V.7.G.c.3.d. pontokban kizárt kockázatok következtében keletkeztek,‌‌‌

c.3.f. normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező ká- rok, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező el- használódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és ér- tékcsökkenés,

c.3.g. közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjár- művek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérü- lései, valamint

c.3.h. amelyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosí- tott építési munkák során biztosított vállalkozó(k), épít- tető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzése alatt állnak.

7.H. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a. A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges tény- megállapítási költségeket csak abban az esetben téríti a biztosító, ha a vizsgálatok a biztosító előzetes hozzá- járulásával történtek.

b. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épületek/épít- mények lezárt helyisége(i)ben ingóságkárként csak és kizárólag az építkezéshez szükséges építőanyagok és épület-felszerelési tárgyak kára esetén nyújt szolgálta- tást a biztosító.

c. Az építési engedélyben meghatározott átépítési, hozzáépítési, felújítási munkálatokkal nem érintett tar- tószerkezetek károsodásakor csak abban az esetben térít a biztosító, ha a károsodott tartószerkezet(ek)az építési munkálatok megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban volt(ak) és/vagy a szüksé- ges biztonsági intézkedéseket megtették. A bizonyítási kötelezettség a biztosítottat terheli (a biztosított köte- les a munkálatok megkezdése előtt, saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni és azt átadni a biztosítónak).

d. A rezgések következtében, illetve a teherhordó ele- mek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetke- ző károk esetén a biztosító csak azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyek a károsodott épületszerkezetek teljes vagy részleges beomlása következtében lépnek fel,

e. Az V.7.H.c. és V.7.H.d. pontokban meghatározott szolgáltatások esetén olyan épületsérülésekre azonban nem nyújt szolgáltatást a biztosító,

e.1. amelyek a károsodott épületszerkezetnek sem az állékonyságát nem károsítják,

e.2. sem pedig annak használóinak a biztonságát nem veszélyeztetik, valamint nem nyújt szolgáltatást az ezekkel kapcsolatos kármegelőzési vagy kárcsökken- tési költségekre sem.

f. Betöréses lopás kár esetén a biztosító szolgáltatása a Betöréses lopás biztosításának feltételében (II.5.X. xxxxxx) és annak mellékleteiben meghatározottak alap-

xxx xxxxxxxx. E károk esetén a biztosító szolgáltatásának további feltétele, hogy a kockázatviselés helye olyan épületben/építményben legyen, mely:

f.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 napig élet- vitelszerűen lakott, (átépítés, bővítés esetén az épület tulajdonosa az átépítendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvi- telszerűen lakik), vagy

f.2. az építési hatóság által lakó- vagy vegyes övezet- nek minősített területen van.

g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be nem épített építőanyagok és épület-felszerelési tárgyak szolgáltatási határa vagyontárgyanként 200.000 Ft/db, káreseményenként pedig az építés, átépítés, felújítás teljes vállalási összegének 10%-a.

h. Rabláskár esetén a biztosító szolgáltatása a rablás- biztosítás feltételében (II.5.Q. pontja) meghatározottak alapján történik.

i. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve an- nak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló számlával kell igazolni.

j. Sorozatkárok esetén a biztosító szolgáltatása (az azo- nos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, épü- letgépészeti elemekben bekövetkező biztosítási ese- ményekre, melyek anyaghiba, vagy hibás munkavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek), a következők alapján történik

j.1. az első két kár esetén a kár 100%-a,

j.2. a harmadik kár esetén a kár 80%-a,

j.3. a negyedik kár esetén a kár 60%-a,

j.4. az ötödik kár esetén a kár 50%-a,

j.5. a hatodik, illetve a további károk nem térülnek.

k. A kiegészítő építés-szerelés vagyonbiztosítási fede- zete esetén (V.7.G.a. pont) az építés, átépítés, össze- szerelés alatt lévő biztosított vagyontárgyakban bekö- vetkezett kárra a biztosító szolgáltatása a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig terjed, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelem- bevételével.

7.I. ÖNRÉSZESEDÉS

a. E kiegészítő biztosítási fedezet levonásos önrésze- sedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 50.000 Ft kár- eseményenként.

b. Sorozatkárok esetén mindegyik kárra vonatkozik az önrész.

7.J. KÖZLÉSI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az általános feltételében felsorolt közlési és változás beje- lentési kötelezettségén túlmenően (I.11.A.a.-b.) a szerződőre és/vagy biztosítottra – jelen biztosítási fedezet esetén – az alábbi kötelezettségek is vonatkoznak

a. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jogerős épí- tési engedély, annak fénymásolatát csatolni kell a biztosítási szerződéshez.‌

b. A biztosítási szerződés mellékletének tartalmaznia kell a generálkivitelező nevét és címét.

c. Az építkezés során bekövetkező jelentős változásokról, így többek között

– az építési engedély módosításáról,

– a generálkivitelező, vagy a felelős műszaki vezető szemé- lyének változásáról,

– az építési tevékenység ideiglenes felfüggesztéséről a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.

d. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/használatbavételi/ működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés átdolgozása szükséges.

7.K. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell ten- ni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó xxxxxxx által kiállított hatósági bizonyítvány erede- ti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

c. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított létesít- ményt megtekinteni, és ellenőrizni, a biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényegesnek minősülő összes információt megosztani a biztosító képviselőivel.

VI. FÜGGELÉK ‌

BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

		Alapfokú védelem (VI.1.A.)	Részleges védelem (VI.1.B.)
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vas- tagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	6 cm	25 cm
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a	25 cm vastag falazóblokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház	30 cm vastag falazóblokk
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt	3 m alatt
Kiemelés, feszítés és reteszhú- zás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	2 db szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?	3 db	3 db
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	6 mm	3 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	14 mm	18 mm
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	300 mm
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nem	nem
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?	nincs rá előírás	30 mm
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és zárás- pontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	nem megfelelő	nem megfelelő
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)	megfelelő	nem megfelelő
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?	teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott	nem megfelelő
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.X. xxxxxx) szükséges?	1 db szükséges	2 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt (de ajánlott)	2 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	2 db
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	1 db
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt	nem előírt
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott bizton- sági zár van rajta?	nem előírt	kiválthatja
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt	1 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	1 db
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	1 db
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	2 ponton /biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton
Tok- szerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	szükséges	szükséges
Tok- szerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	szükséges	szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem előírt	szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nem előírt	A2
	Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta?	nem előírt	szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	nem alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges	minősített rács szükséges

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!

		Teljes körű védelem (VI.1.C.)
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	38 cm
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a	10 cm vastag vasbeton
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		3 m alatt	3 m felett
Kiemelés, feszítés és reteszhú- zás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	szükséges	szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	2 db szükséges	2 db szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?	3 db megerősített	3 db megerősített
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	2 mm	5 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	18 mm	18 mm
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	300 mm	300 mm
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nem	nem
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?	40 mm	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	5 mm	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	2 mm	nincs rá előírás
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és zárás- pontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	nem megfelelő	nem megfelelő
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)	nem megfelelő	nem megfelelő
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az eset- ben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.X. xxxxxx) szükséges?	2 db szükséges	1 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	2 db	1 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	2 db	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	2 db	nem előírt
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	szükséges	szükséges
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton / egyéb esetben legalább 2 ponton
Tok- szerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	szükséges	szükséges
Tok- szerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	szükséges	szükséges
Az üvege- zett nyílás- zárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	szükséges	szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	B1	A1
	Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta?	nem megengedett	szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	nem alkalmazható	megerősítve
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehe- tősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		minősített rács szükséges	minősített rács szükséges

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

SZOLGÁLTATÁSI ÖSSZEGHATÁROK BETÖRÉSES LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR (A BEHATOLÁS HELYÉN ÉS IDŐPONTJÁBAN MEGVALÓSULT VÉDELMI SZINT FÜGGVÉNYÉBEN)

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 objektumban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai vé- delem		Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén)	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
Alapfokú	elektronikai véde- lem nélkül	6 000	1 000	250 25	1 000 50	1 000 ––––	250	750	800
	elektronikai védelemmel	10 000	3 000	450 50	1 500 50	1 500 ––––	450	1 000	1 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	16 000	6 000	550 50	2 000 50	2 000 ––––	600	1 200	2 000
Részleges	elektronikai véde- lem nélkül	10 000	3 000	450 50	1 500 50	1 000 ––––	450	1 000	1 000
	elektronikai védelemmel	16 000	6 000	550 50	2 000 50	2 000 ––––	600	1 000	1 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	25 000	12 000	650 50	2 500 50	3 000 ––––	750	2 000	3 000
Teljes körű	elektronikai véde- lem nélkül	20 000	7 500	550 50	2 000 50	2 000 ––––	600	1 500	2 000
	elektronikai védelemmel	25 000	12 000	650 50	2 500 50	2 000 ––––	700	1 500	2 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	30 000	12 000	700 50	2 500 50	3 000 ––––	1 000	3 000	4 000

– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek alapján.

– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

Azon esetekben, ha az előző táblázatokban foglalt vagyonvédelmi szintek a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, ak- kor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár.

Épületszerkezetek mechanikai védelme		I. védelem (VI.1.D.)	II. védelem (VI.1.E.)
Falazatok, padoza- tok, födémek szilárd- sága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	6,5 cm	6,5 cm
Falazatok, padoza- tok, födémek szilárd- sága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a	kétrétegű, 6 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú	kétrétegű, 10 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt	2 m alatt
Kiemelés, feszítés és reteszhú- zás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges?	tetszőleges	bármilyen forgópánt
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	8 mm	6 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkoló- lemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
Zárak minősége, zárszerke- zetek védelme és zárás- pontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	megfelelő	nem megfelelő
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)	megfelelő	megfelelő
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?	részleges mechanikai véde- lem elemeként ajánlott	teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott
	Az ajtók zárására legalább hány darab, biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.C.) pontja) szükséges?	nem szükséges ez a biztonsági zár	1 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt	nem előírt
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatá- rozottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?	nem előírt	nem előírt
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	1 ponton
Tokszerke- zetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
Tokszerke- zetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
Az üvege- zett nyí- lászárók védelmé- nek lehe- tőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	nem szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e biztonsági fólia?	nem szükséges	nem szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges	nem szükséges

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

AZON ESETEKBEN, HA AZ ELŐZŐ TÁBLÁZATBAN FOGLALT VAGYONVÉDELMI SZINT A KÁR IDŐPONTJÁBAN ÉS HELYÉN NEM VALÓSUL MEG, AKKOR A TÉNYLEGESEN MEGVALÓSULT VAGYONVÉDELMI SZINTNEK ÉS AZ ALÁBBI TÁBLÁZATBAN FOGLALT VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ KÁRTÉRÍTÉS JÁR

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 ingatlanban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai vé- delem		Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
I. védelem1	elektronikai véde- lem nélkül	750	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	250	––––
	elektronikai védelemmel	1 000	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	500	––––
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	1 250	75	––––	4 ––––	50 ––––	75	1 000	––––
II. védelem1	elektronikai véde- lem nélkül	3 000	500	150 25	1 000 50	200 ––––	000	000	000
	elektronikai védelemmel	5 500	1 000	200 25	1 200 50	250 ––––	150	1 000	300
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	10 000	2 000	400 50	1 500 75	500 ––––	300	2 000	500

1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagy- kovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.

2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.

3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biz- tosítási összegét.

MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maxi- mális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapo- dás nem történt – 500.000 Ft.

4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzárva tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.

BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK RÉSZLETES LEÍRÁSA

1. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI

A mechanikai védelem megvalósításához szükséges alko- tóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosí- tott vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MA- BISZ) ajánlása (elérési útvonal: http:/xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ biztonságtechnika/kereső.html) alapján kell kiválasztani, il- letve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.

Mielőtt a biztosított alábbi pontokban meghatározott védel- mi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosít- ja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával terve- zett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, il- letve ezen alkotóelemek képesített szakember által történt beépítése után a kivitelezői nyilatkozatot!

1.A. ALAPFOKÚ VÉDELEM

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

b.1. Az ajtólap és az ajtótok:

b.1.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,

b.1.b. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van,

b.1.c. az ajtón a zárnyelv legalább 14 mm mélyen zár, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

b.1.d. a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen vé- dettek.

b.2. Az ajtók zárását:

b.2.a. ajtónként legalább 1 db, a Fogalommeghatározások

4.C. pontjában leírt biztonsági zár, vagy

b.2.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, végzi, melyek zárt állapotban vannak,

b.2.c. a zárbetét törés elleni védelme nem előírt, de javasolt.

b.3. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

1.B. RÉSZLEGES VÉDELEM

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vastag vasbeton szerkezet is).

b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

b.1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, fe- szítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtak- kal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített hevederzár-szerkezettel védettek.

b.2. Az ajtólap és az ajtótok:

b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,

b.2.b. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

b.2.c. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zár- nak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

b.2.d. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

b.3. Az ajtók zárását:

b.3.a. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások

4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zár- fésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen meg- erősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

b.3.b. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, fi- nomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a VI.1.B.b.2.x. xxxxxxx megfelelően), és ezen vasalat lehetet- lenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépíté- sét, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.

b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, lega- lább „A2” biztonsági üveggel, illetve minősített betörésvé- dő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.B.b.1 – VI.1.B.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rács- nak minősül a Fogalommeghatározások 4.X. pontjában leírt rács, vagy

b.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben

b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti VI.1.B.b.1

– VI.1.B.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felel- niük,

b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az alábbi köve- telményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el,

– vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások

4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törés- nek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt álla- potban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, en- nek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, eset- leges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

1.C. TELJES KÖRŰ VÉDELEM

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílás- zárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a. A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:

a.1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy

a.2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

a.2.a. a beton minősége minimum C14/20-as,

a.2.b. a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mi- nimum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

a.3. vagy az VI.1.C.a.1., ill. a VI.1.C.a.2. bekezdésben meg- határozott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

b.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

b.1.x. xxxxxxxx, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

b.1.b. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak retesz- húzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leír- takkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősí- tett hevederzárral védettek,

b.1.c. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zárral vé- dettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

b.2. Az ajtólap és az ajtótok:

b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

b.2.b. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

b.2.c. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedé- se a zárás biztonságát nem befolyásolja,

b.2.d. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága minimum 40 mm,

b.2.e. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniump- rofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata mini- mum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.

b.3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfú- rás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapot- ban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, lega- lább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni.

A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyen- értékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képessé- gével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rács- nak minősül a Fogalommeghatározások 4.X. pontjában leírt rács, vagy

b.6.b. minősített nyitható ráccsal, ez esetben

b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b)

VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük,

b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az a minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerke- zet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlé- se védett téren belül helyezkedik el.

c. A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

c.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kieme- lés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek.

c.2. A nyílószárny és a tok:

c.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db megerősített kivitelű diópánt- tal van legalább egymáshoz rögzítve,

c.2.b. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

c.2.c. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedé- se a zárás biztonságát nem befolyásolja.

c.3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

c.3.a. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

c.3.b. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felü- letre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

c.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek meg- erősített kivitelűek.

c.5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biz- tonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával vé- dettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló ké- pességével.

c.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.c.1 – VI.1.C.c.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

c.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rá- csnak minősül a Fogalommeghatározások 4.H. pontjában meghatározott rács, vagy

c.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben

c.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti

VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük,

c.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez a minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszer- kezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabo- tázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

1.D. I. VÉDELEM

„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

b.1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek.

b.2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkörösen 8 mm-en belül van.

b.3. Az ajtók zárását

b.3.a. 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/ vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú, megfelel továbbá

b.3.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. ga- rázsajtók),

b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), mely- nek minden részegységét a MABISZ legalább részleges mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja.

b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.

1.E. II. VÉDELEM

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a lega- lább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

b.2. Az ajtólap és az ajtótok

b.2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egy- máshoz rögzítve,

b.2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

b.3. Az ajtók zárását

b.3.a. 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott továbbá

b.3.b. az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, (pl. garázsajtók),

b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), mely- nek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja.

b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.

2. ÉRTÉKTÁROLÓ

2.A. AZ ÉRTÉKTÁROLÓ FAJTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSA

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tá- rolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve éghetősé- gének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ épít- ménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.

2.B. DOKUMENTÁCIÓK

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az

épületbe/építménybe történő – a termék, illetve a MABISZ előírásainak megfelelő – beépítéséről, valamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő szabályszerű bekap- csolásáról minden esetben kérjük el a kivitelezői nyilatko- zatot.

2.C. ÉRTÉKTÁROLÓ RÖGZÍTÉSE

a. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény mini- mális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásá- ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem rendelkezik, akkor lega- lább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teher- hordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni.

b. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ-ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyit- ható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag be- tonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell be- építeni.

2.D. ÉRTÉKTÁROLÓ ELHELYEZÉSE

Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselé- si helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

3. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

3.A. AZ ELEKTRONIKAI VÉDELEM TERVEZÉSE, ELKÉSZÍTÉSE

a. Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biz- tosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az aján- lásban foglaltakat figyelembe véve kell a védelmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkalmazni.

b. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden eset- ben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

3.B. AZ ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

a. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyí- lászáróra terjedjen ki.

b. A helyi elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjá- ban a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alko- tóeleme üzemképes.

c.1. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvaló- sítottnak:

c.1.a. ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van,

c.1.b. minden alkotóeleme üzemképes, és

c.1.c. állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

3.C. AZ OBJEKTUM VÉDELMI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

a. Felületvédelem

a.1. Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszere- lésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílás- záró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbon- tani, és 1–2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

a.2. Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adni- uk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típu- sának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

a.3. Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzéke- lőeszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

b. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a fel- szerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.

4. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

4.A. „MINŐSÍTETT” ELEMEI A VÉDELEMNEK (MABISZ-AJÁNLÁS)

a. A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósítá- sához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlja a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

b. A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ-ajánlással rendelkező „alkotóelemeket” fogad el biztosítótársaságunk.

Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

c. A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításá- hoz minden esetben szakember segítségét vegye igénybe. A védelmi rendszer elkészülte után minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

4.B. NYÍLÁSZÁRÓK

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezáró szerkezetei).

4.C. BIZTONSÁGI ZÁR

Biztonsági zárnak minősül:

a. Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 roto- ros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b. Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

c. Biztonsági zárnak minősül továbbá a „Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata lakossági vagyonbiztosítások” táblázatban meghatározott védelmi szintjei esetén az a biz- tonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánl.

4.D. MEGERŐSÍTETT ZÁRSZERKEZET ÉS ZÁRPAJZS

a. A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ez- zel egyenértékű anyag), kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.

b. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhe- tő fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki.

c. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzá- rak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

4.E. MEGERŐSÍTETT ZÁRNYELVFOGADÓ LEMEZ

A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól mini- mum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartó- szerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

4.F. EGY OLDALON, TÖBB PONTON ZÁRÓDÓ NYÍLÁSZÁRÓK

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és mini- mum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

4.G. ZÁRÁSPONTOSSÁG

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

4.H. MINŐSÍTETT RÁCS

Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem sze- relhető rács, amely:

a. legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,

b. legalább Ø 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracélból készült,

c. az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez leg- alább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyomá- nyos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d. a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e. rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk füg- gőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f. a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

4.I. TOLÓZÁR, RETESZ

a. Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b. a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c. ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető mó- don legalább 4 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsa- varral rögzített,

d. a retesz nyírómetszete legalább Ø 8 mm-es átmérőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas ki- zárva),

e. a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb tá- volsága 20 mm,

f. reteszhúzás ellen védett,

g. a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

4.J. RETESZHÚZÁS ELLENI VÉDELEM

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit), bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

4.K. KIEMELÉS ELLENI VÉDELEM

a. Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól – az aj- tópántokról történő – leemeléssel elválaszthatatlan (kieme- lés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefor- dítása),

b. megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a 4.X. xxxxxxx leírtakkal megegyező.

4.L. FESZÍTÉS

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszer- számmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

4.M. FALAZÓKÖRÖM

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkeze- teihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmet- szeti adatait és egyéb előírásait a 4.X. xxxxxxx leírtak tar- talmazzák.

VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK ‌

A BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉSE

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. OTTHON lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő- és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Okmányok pótlása

Akvárium törése

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Garanciaidő meghosszabbítása

Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment.

„ÚTITÁRS-biztosítás

Építésszerelés biztosítás

Felelősségbiztosítás

„Kegyelet” temetési biztosítás

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA-nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlanépítési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

alapító okirat

ingatlan-értékbecslés

ingatlan-nyilvántartási térképmásolat

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő- és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Okmányok pótlása

Akvárium törése

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Garanciaidő meghosszabbítása

Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment.

„ÚTITÁRS-biztosítás

Építésszerelés biztosítás

Felelősségbiztosítás

„Kegyelet” temetési biztosítás

tulajdoni hányad igazolása

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

árajánlat

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

kéményseprőszámlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

önkormányzati, illetve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat

tűzhatósági bizonyítvány

riasztási napló

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VII. Záradékok és függelékek

„Kegyelet” temetési biztosítás

Felelősségbiztosítás

Építésszerelés biztosítás

„ÚTITÁRS-biztosítás

Munkanélküliség esetére díjment.

Garanciaidő meghosszabbítása

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Akvárium törése

Okmányok pótlása

Zárcsere

Vandalizmus

Kültéri vagyontárgyak lopása

Rongálás

Betöréses lopás, lopás, rablás

Üvegtörés

Tető- és panelhézag-beázások

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Földrengés

Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Idegen jármű ütközése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen tárgyak rádőlése

Kő- és földomlás

Földcsuszamlás

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Árvíz

Jégverés

Vihar

Légi jármű lezuhanása

Robbanás, összeroppanás

Villámcsapás másodlagos hatása

Villámcsapás

Elektromos tűz

Tűz

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tanúnyilatkozat

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős őrzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződés; hallgatói, tanulói jogviszonyt, valamint kollégiumi tagságot igazoló

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállítólevél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktsg. igazolás

vámárunyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, számítás

adókártya, adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

dokumentumok

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő- és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Okmányok pótlása

Akvárium törése

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Garanciaidő meghosszabbítása

Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment.

„ÚTITÁRS-biztosítás

Építésszerelés biztosítás

Felelősségbiztosítás

„Kegyelet” temetési biztosítás

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány, munkagépkezelői engedély/igazolvány

lovasfogat-hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

házassági anyakönyvi kivonat

lakcímkártya

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

születési anyakönyvi kivonat

aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák

balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása

orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól)

hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

halotti anyakönyvi kivonat

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VII. Záradékok és függelékek

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő- és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás, villámárvíz, hirtelen olvadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Okmányok pótlása

Akvárium törése

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Garanciaidő meghosszabbítása

Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment.

„ÚTITÁRS-biztosítás

Építésszerelés biztosítás

Felelősségbiztosítás

„Kegyelet” temetési biztosítás

keresetveszteség-igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hullaátvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

törzskönyv/marhalevél

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantságinyugdíj-igazolás

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat

munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata;

munkáltatói igazolás,

nemzetközi kék-sárga” baleseti bejelentőlap

SIGNAL OTTHON lakossági vagyonbiztosítás | VII. Záradékok és függelékek

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ ‌

HITELBIZTOSÍTÉKI FEDEZETNYÚJTÁS RENDSZER HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSEKRŐL

Jelen adatkezelési tájékoztató célja, hogy a hitelintézetek és biztosítók ügyfelei számára az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseivel összhangban tájékoztatást nyújtson a lakásbiztosítások nyilvántartása és hitelbiztosítéki fedezetnyújtás üz- leti folyamatának osztott főkönyvi1 technológiával történő informatikai támogatását megvalósító, hitelintézetek és biztosítók által alkalmazott informatikai rendszer (DLT Rendszer) használatával kapcsolatos adatkezelésekről.

A DLT Rendszer használatának általános célja: a naprakész, egységes nyilvántartás biztosítása a lakás-, és társasházbizto- sításokról és a hitelbiztosítéki fedezetekről; az ügyfélélmény növelése a jelzáloghitelekkel terhelt ingatlanokhoz kapcsolódó biztosítások üzleti folyamataiban a biztosítók és a hitelintézetek közötti információáramlás korszerű, biztonságos technológi- án alapuló megvalósításával, és átfutási idejének lényeges javításával, egységes adattartalmú és papírmentes kommuniká- ció kialakításával; a DLT technológián keresztül az intézményi adatkezelők közötti adattovábbítások, lekérdezések, pontos, hiteles dokumentálása, ezáltal az átláthatóság adatvédelmi követelményének hatékonyabb érvényesítése; a hitelintézetek és a biztosítók közötti adategyeztetések egy közös technológiai megoldás keretében történő megoldása egységes folyamatok mentén; valamint ügyfelek, valamint a hitelintézetek és biztosítók adminisztrációs terheinek csökkentése.

Tájékoztatjuk, hogy a DLT Rendszer fejlesztése az alkalmazandó adatvédelmi előírások figyelembe vétele mellett történt.

1. KÖZÖS ADATKEZELŐK

Adatkezelő neve: Magyar Nemzeti Bank Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. E-mail cím: xxxx@xxx.xx

Weboldal: xxx.xxx.xx továbbiakban: MNB

Adatkezelő neve: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxx.xx

Adatkezelő neve: Allianz Hungária Biztosító Zrt.

Székhely: 1087 Budapest, Könyves Xxxxxx xxxxx 00–00. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Generali Biztosító Zrt.

Székhely: 1066 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxxx 00–00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Genertel Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X. ép. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: K&H Biztosító Zrt.

Székhely: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xx.xx

Adatkezelő neve: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Weboldal: xxx.xxxx.xx

Adatkezelő neve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxxx.xx

Adatkezelő neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxx.xx

Adatkezelő neve: Uniqa Biztosító Zrt.

Székhely: 1134 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00-00. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xxxxx.xx

Adatkezelő neve: Wáberer Hungária Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

1 Elosztott adatbázis technológia, amelyben az adatmódosítások tranzakcióit, az adatokat és az üzleti logikát biztosító programkódokat az üzemeltető csomópontok között redundánsan tartja nyilván. A technológia blokklánc komponense biztosítja az adatok integritásvédelmét.

Adatkezelő neve: Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.

Székhely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxx.xx

Adatkezelő neve: CIB Bank Zrt.

Székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxx.xx

Adatkezelő neve: ERSTE Bank Hungary Zrt.

Székhely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00-00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxx.xx

Adatkezelő neve: Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00-00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Gránit Bank Zrt.

Székhely: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xxxxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Székhely: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xx.xx

Adatkezelő neve: MKB Bank Nyrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxx.xx

Adatkezelő neve: OTP Bank Nyrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxx.xx

Adatkezelő neve: Raiffeisen Bank Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Takarékbank Zrt.

Székhely: 1117 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xxxxxxx 0. G. ép. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Weboldal: xxx.xxxxxxxxxxx.xx

Adatkezelő neve: Unicredit Bank Hungary Zrt.

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Weboldal: xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx

A fenti adatkezelők a továbbiakban együtt Adatkezelők.

2. AZ ADATKEZELÉSEK CÉLJA, JOGALAPJA, MEGŐRZÉSI IDŐ, ADATBIZTONSÁG

Az Adatkezelők által végzett adatkezeléseket az alábbi táblázat tartalmazza.

Fontos, hogy a lenti táblázatban („Érintett adatok” oszlopban) felsorolt adatoknak a DLT Rendszerben csak olyan egyedi lenyomata (hash) lesz tárolva, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a DLT Rendszer más komponen- sében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét. A lenyomat (hash) az összetartozó személyes adatok titkosított értékéből és/vagy a személyes adatokhoz véletlenszerűen hozzáadott karaktersorból előálló értékéből lesz képezve annak érdekében, hogy az adatok a kimerítő szótáralapú kereséssel se legyenek visszanyerhetők.

ADATKEZELÉS CÉLJA

ÉRINTETT ADATOK

JOGALAP

MEGŐRZÉSI IDŐ*

Tömeges feltöltések a DLT Rendszerbe (pl. díj- hátralékos biztosítások tö- meges betöltése, díjhátralék vagy díjrendezettség egyedi rögzítése biztosításhoz)

lakásbiztosítások adatai, hitelbiztosítéki záradék és záradékolási kérelem adatai, díjhátralékos biz- tosítások adatai. Adatok forrása: biztosítói szak- rendszer

GDPR 6. cikk (1) f) pont – jogos érdek: hitelintézetek és biztosítók közötti egyszerűbb adatáramlás biztosítása, a hitelintézetek prudens működé- sének elősegítése, záradékolási fo- lyamatok egyszerűsítése, valamint a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás köny- nyebb ellenőrzése

a biztosítási szerző- dés megszűnését követő legfeljebb 30 nap

ADATKEZELÉS CÉLJA	ÉRINTETT ADATOK	JOGALAP	MEGŐRZÉSI IDŐ*
A DLT Rendszeren ke- resztül történő kommu- nikáció Hitelintézetek és Biztosítók között (pl.: záradékolási és törlési igé- nyek küldése/fogadása, a DLT Rendszeren keresztül történő értesítések)	lakásbiztosítások adatai, hitelbiztosítéki záradék és záradékolási kérelem adatai, díjhátralékos biz- tosítások adatai. Adatok forrása: biztosítói szak- rendszer	GDPR 6. cikk (1) f) pont – jogos érdek: hitelintézetek és biztosítók közötti egyszerűbb adatáramlás biztosítása, a hitelintézetek prudens működé- sének elősegítése, záradékolási fo- lyamatok egyszerűsítése, valamint a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás köny- nyebb ellenőrzése	a biztosítási szerző- dés megszűnését követő legfeljebb 30 nap
A DLT Rendszerből tör- ténő adatlekérdezések	lakásbiztosítások adatai, hitelbiztosítéki záradék és záradékolási kérelem adatai, díjhátralékos biz- tosítások adatai. Adatok forrása: biztosítói szak- rendszer	GDPR 6. cikk (1) f) pont – jogos érdek: hitelintézetek és biztosítók közötti egyszerűbb adatáramlás biztosítása, a hitelintézetek prudens működé- sének elősegítése, záradékolási fo- lyamatok egyszerűsítése, valamint a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás köny- nyebb ellenőrzése	a biztosítási szerző- dés megszűnését követő legfeljebb 30 nap
Hitelintézet / Biztosító által történő adatkéré- sek, valamint a Biztosí- tókon kívüli adatátadá- sok	lakásbiztosítások adatai, hitelbiztosítéki záradék és záradékolási kérelem adatai, díjhátralékos biz- tosítások adatai. Adatok forrása: biztosítói szak- rendszer	GDPR 6. cikk (1) f) pont – jogos érdek: hitelintézetek és biztosítók közötti egyszerűbb adatáramlás biztosítása, a hitelintézetek prudens működé- sének elősegítése, záradékolási fo- lyamatok egyszerűsítése, valamint a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás köny- nyebb ellenőrzése	a biztosítási szerző- dés megszűnését követő legfeljebb 30 nap

3. CÍMZETTEK

A DLT Rendszer használatával kezelt személyes adatokhoz kizárólag a fenti 1. pontban feltüntetett azon adatkezelő(k) fér- hetnek hozzá, amelyek számára a jogos érdek érvényesül.

4. ADATTOVÁBBÍTÁS

Az Adatkezelők a személyes adatokat harmadik országba nem továbbítják.

5. KÖZÖS ADATKEZELÉSI MEGÁLLAPODÁS TARTALMA

Az Adatkezelők közös adatkezelési megállapodást kötöttek a GDPR 26. cikkében foglaltak szerint. Az adatkezelési megál- lapodás tartalma a következő:

– Az MNB-nek kizárólag a DLT Rendszer aggregált jelentéseket készítő funkciójához van jogosultsága, a DLT Rendszerben elérhető egyedi szerződés- és záradékadatokhoz és más funkcióhoz, adattartalomhoz nincs hozzáférése.

– A DLT Rendszeren belül a blokkláncban a személyes adatok olyan egyedi lenyomatának (hash) tárolására kerül sor, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a DLT Rendszer más komponensében tárolt személyes ada- tok sérthetetlenségét, valamint a GDPR-ban foglalt előírásoknak való megfelelést.

– Az Adatkezelők kötelesek saját ügyfeleiket megfelelően tájékoztatni a DLT Rendszer használata során megvalósuló adat- kezelésről.

– Fő szabály szerint az az adatkezelő felelős az érintetti kérelem megválaszolásáért, illetve teljesítéséért, és az ehhez kap- csolódó kötelezettségek teljesítéséért (például a megkeresés és az annak alapján tett intézkedések dokumentálásáért, nyilvántartásba történő rögzítéséért), amelyhez az érintetti kérelem beérkezett. Kérjük, hogy az érintetti kérelmet azon adatkezelőhöz legyen szíves benyújtani, akivel szerződéses kapcsolatban áll.

– Az érintett a fenti 1. pontban rögzített elérhetőségeken veheti fel az adatkezelővel a kapcsolatot.

– A jelen tájékoztató 2. pontban felsorolt adatkezelések esetén az az adatkezelő felelős, aki az adatkezelést lefolytatta, így fő szabály szerint az, akivel az érintett szerződéses (ügyfél) kapcsolatban áll.

* A megőrzési idő lejártát követően az érintett személyes adatok törlésre / anonimizálásra kerülnek, így e személyes adatokat az Adatkezelők a továbbiakban nem kezelik.

6. ÉRINTETTI JOGOK

Önt, mint érintettet, az alábbi jogok illetik meg a fenti 2. pontban foglalt adatkezelések során. Fontos, adatkezelési jogainak gyakorlása érdekében ahhoz az adatkezelőhöz kell fordulnia a fenti 1. pontban megjelölt elérhetőségen, akivel szerződéses kapcsolatban áll. Tekintettel arra, hogy az adatkezelés jogalapja az adatkezelők jogos érdeke, kiemeljük, hogy Ön jogosult az adatkezelés ellen tiltakozni (részleteket ld. alább).

JOG

AZ ADOTT JOG TARTALMA

Az adatokhoz való hozzáférés

Kérés esetén tájékoztatjuk, hogy kezeljük-e valamely személyes adatát. A GDPR 15. cikkében felsorolt további információkat a biztosítók, hitelintézetek nyújtanak.

A helyesbítéshez való jog

Kérés esetén xxxxxxxxx személyes adatait javítjuk (helyesbítjük), valamint hiá- nyos adatait kiegészítjük.

A törléshez való jog

Amennyiben az alábbi esetek valamelyike fennáll, kérés esetén töröljük sze- mélyes adatait:

– már nincs szükségünk személyes adataira abból a célból, amelyből azt gyűjtöttük;

– Ön tiltakozott az adatkezelés ellen (és nincs más jogszerű ok az adatkeze- lésre);

– jogellenesen kezeltük adatait;

– jogszabály kötelez minket az adatok törlésére.

Tekintettel a DLT Rendszer technikai sajátosságaira, a DLT Rendszerből ada- tot törölni nem lehetséges, azonban a DLT Rendszerben rögzített lenyomat (hash) alapjául szolgáló személyes adatot az érintett adatkezelő a fenti feltéte- lek fennállása esetén saját rendszeréből törli, így a DLT Rendszerben rögzített hash többé nem lesz személyes adathoz kapcsolható.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Ön jogosult kérni, hogy az adatait ne kezeljük tovább, ha:

– vitatja az adatok pontosságát;

– az adatok kezelése jogellenes, de nem szeretné, hogy az adatokat töröljük;

– nekünk már nincs szükségünk adataira, de Ön igényli azokat;

– Ön tiltakozott az adatkezelés ellen.

Ebben az esetben az adatok lekérdezhetőségét megszüntetjük, nem kezeljük tovább adatait (csak tároljuk) egészen addig, amíg ki nem vizsgáljuk kérelmet.

A tiltakozáshoz való jog

Ha nem szeretné, hogy személyes adatait kezeljük, jogosult az adatkezelés ellen tiltakozni. Ekkor a törléshez való jog vonatkozásában kifejtett módon nem kezeljük tovább az adatokat, kivéve, ha azt olyan jogos okok indokolják, ame- lyek elsőbbséget élveznek az Ön jogaival, érdekeivel, szabadságaival szem- ben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy vé- delméhez kapcsolódnak.

Panasz benyújtása, egyéb jogorvoslat

Amennyiben Ön úgy gondolja, hogy személyes adatait nem a jogszabályok- nak megfelelően kezeltük, Ön jogosult az adatkezelésben érintett Adatkezelő adatvédelmi tisztviselőjéhez fordulni.

Ön jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál, amennyiben úgy gondolja, hogy az adatai kezelése során nem tartottuk be a jogszabályi követelményeket. A magyar felügyeleti hatóság elérhetőségei:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) székhely: 1055 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.

levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9. email cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx telefon: x00 0 000 0000

honlap: xxx.xxxx.xx

Ön jogosult a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulni. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tarto- zik. A per – az Ön választása szerint – az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT

Az érdekmérlegelési teszt részletei:

DLT rendszer (Distributed Ledger Technology – a lakásbiztosítások nyil- vántartása és hitelbiztosítéki fedezetnyújtás üzleti folyamatának osztott főkönyvi technológiával történő informatikai támogatását megvalósító informatikai rendszer) használatával kapcsolatos adatkezelés

Az érintett adatkezelés megnevezése:

JOGOS ÉRDEK TESZT

CÉLOK:

1. Melyek az adatkezelés kitűzött céljai, és mi az adatkezelő jogos érdeke?

A DLT rendszer (Rendszer) célja, rövid bemutatása: Az alapvető üzleti igény a lakásbiztosítások nyilvántartásának és ezek hitelbiztosítékként történő nyújtása üzleti folyamata támogatásának osztott főkönyv2 technológiájú informatikai megoldással történő megvalósítása. Az osztott főkönyv hálózata zárt, hálózatban minden egyes Biztosító, valamint az MNB egy-egy csomópontot fog üzemeltetni, a Hitelintézetek a rendszert az MNB csomópontjához kapcsolódva érik el. Az egyes résztvevők felhasználói a rendszer üzleti funkcionalitását a Biztosítói, illetve Hitelintézeti ügyviteli szakrend- szereken keresztül, azokhoz megvalósítandó egységes interfészen, és a rendszer megvalósítandó grafikus felhasználói felületén érik el.

A Rendszer fejlesztése az alkalmazandó adatvédelmi előírások figyelembe vétele mellett történt. A blokkláncban sze- mélyes adat(ok) olyan egyedi lenyomata (hash) lesz tárolva, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a Rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét. A lenyomat (hash) az összetartozó szemé- lyes adatok titkosított értékéből és/vagy a személyes adatokhoz véletlenszerűen hozzáadott karaktersorból előálló érté- kéből lesz képezve annak érdekében, hogy az adatok a kimerítő szótáralapú kereséssel se legyenek visszanyerhetők. Lenyomatképzésre legalább SHA256 erősségű lenyomatképző algoritmus lesz alkalmazva. Személyes adat kizárólag a Rendszer valamely relációs adatbázisában, titkosítva, csak az adott adathoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező felhasználó számára feloldhatóan tárolható. Egy adott Biztosító infrastruktúráján üzemelő rendszerpéldány adatbázisai- ban csak azon személyes adatok tárolhatók, amelyek kezelésére az adott Biztosítónak jogosultsága van. Ezen adatok a többi Biztosító csomópontján nem tárolhatók, azokra nem szinkronizálhatók.

A Rendszer használatának, azaz a jelen érdekmérlegelési teszttel érintett adatkezelésnek az általános célja:

– a naprakész, egységes nyilvántartás3 biztosítása a lakás-, és társasházbiztosításokról és a hitelbiztosítéki fedezetek- ről;

– az ügyfélélmény növelése azzal, hogy a jelzáloghitelhez szükséges hitelbiztosítéki fedezet nyújtását egy helyen, de legalább a Hitelintézet és a Biztosító többszöri felkeresése nélkül el lehessen intézni (jövőbeli cél);

– a jelzáloghitelekkel terhelt ingatlanokhoz kapcsolódó biztosítások üzleti folyamataiban a Biztosítók és a Hitelintézetek közötti információáramlás korszerű, biztonságos technológián alapuló megvalósítása, és átfutási idejének lényeges javítása, egységes adattartalmú és papírmentes kommunikáció kialakítása (jövőbeli cél);

– a DLT technológián keresztül az intézményi adatkezelők közötti adattovábbítások, lekérdezések, pontos, hiteles dokumentálása, ezáltal az átláthatóság adatvédelmi követelményének hatékonyabb érvényesítése;

– valamint a Hitelintézetek és a Biztosítók közötti adategyeztetések egy közös technológiai megoldás keretében történő megoldása egységes folyamatok mentén;

– ügyfelek, valamint a hitelintézetek és biztosítók adminisztrációs terheinek csökkentése.

2 Elosztott adatbázis technológia, amelyben az adatmódosítások tranzakcióit, az adatokat és az üzleti logikát biztosító programkódokat az üzemeltető csomópontok között redundánsan tartja nyilván. A technológia blokklánc komponense biztosítja az adatok integritásvédelmét.

3 Az egységes nyilvántartás nem jelenti azt, hogy a Rendszer valamennyi használója a Rendszer használata során kezelt valamennyi személyes adathoz hozzáfér. A Rendszer klasszikus értelemben nem minősül közös adatbázisnak. Minden Biztosító, illetve Hitelintézet kizárólag azon személyes adatokhoz fér hozzá, amelyekhez feladata, kötelezettsége teljesítéséhez a hozzáférés feltétlenül szükséges. A Biztosítóktól csak az a Hitelintézet kérhet információt, amely a Bit. 138. § (2a) bek. szerint megkereséssel fordul az adott Biztosítóhoz a Rendszeren keresztül. Továbbá fontos, hogy az információt kérő Xxxxxxxxxxxx nem saját maga választja ki, hogy mely adathoz szeretne hozzáférni, hanem a Biztosító bocsátja rendelkezésére a szükséges adatokat.

Az adatkezelés az alábbi részfolyamatokból áll. Kiemelendő, hogy e részfolyamatok mind a fenti általános cél elérését szolgálják, csak együttesen értelmezhetők, így nem tekinthetők önálló adatkezelési céloknak.

a. ősfeltöltés (a Hitelintézetek és Biztosítók rendszereiben meglévő törzsadatok Rendszerbe történő betöltése, azaz az egyes node-okkal és az azokat kezelő adatkezelőkkel történő megosztása)

b. tömeges feltöltések a Rendszerbe (pl. díjhátralékos biztosítások tömeges betöltése, díjhátralék vagy díjrende- zettség egyedi rögzítése biztosításhoz)

c. Rendszeren keresztül történő kommunikáció Hitelintézetek és Biztosítók között (pl.: záradékolási és törlési igények küldése/fogadása, a Rendszeren keresztül történő értesítések)

d. Rendszerből történő adatlekérdezések

e. Hitelintézet / Biztosító egy másik Hitelintézet / Biztosító szakrendszeréből kérdez le adatokat a Rend- szer segítségével4, valamint a Biztosítókon kívüli adatátadás

A DLT rendszer használata (azaz a fenti a)-e) pontokban rögzített adatkezelési folyamatok) a Hitelintézetek jogos érdekét szolgálja a következők szerint:

– a Rendszer egyszerűbbé teszi a Hitelintézetek és Biztosítók közötti elektronikus adatáramlást, illetve adategyeztetést azáltal, hogy lehetővé teszi egy naprakész, egységes nyilvántartás vezetését a lakásbiztosításokról és a hitelbiztosíté- ki fedezetekről. A Hitelintézetek és Biztosítók közötti adatáramlás a Bit. 138. § (2a) és 137. § a) bekezdéseken alapul. A Rendszer e jogszabályi rendelkezésre alapított Hitelintézeti megkeresések küldésére, Biztosítók részéről történő fogadására és teljesítésére szolgáló közös informatikai platform;

– az előbbi pontban hivatkozott egységes nyilvántartásból a Hitelintézetek a Biztosítók közreműködése nélkül képesek a szükséges adatokat lekérni, amely egyben elősegíti a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek5 való nagyobb fokú megfelelést és prudens működést. A Hitelintézetek kötelesek kintlévőségeik, hitelkitettségeik fedezetéről napra- kész információval rendelkezni; valamint

– a Rendszer célja, hogy – a papírmentes folyamatok alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi háttér biztosítása és további fejlesztések eredményeképp – egyszerűsítse a záradékolási folyamatot, amely szintén a Hitelintézetek jogos érdekét szolgálja.

– a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás könnyebb ellenőrizhetőségét is szolgálja a Rendszer, amely, egy minden fél számára kiszámíthatóbb környezetet eredményez, hozzájárul, a jogbiztonság növekedéséhez, valamint a hitelintézetek pru- dens működéséhez.

2. Honnan fogja tudni, hogy az adatkezelés elérte-e célját?

Amennyiben a Hitelintézetek és a Biztosítók közötti adatáramlás, illetve adategyeztetés folyamata egyszerűbbé válik, to- vábbá, ha a Hitelintézetek a Biztosítók közreműködése nélkül le tudják kérni a Rendszerből a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat, úgy megállapítható, hogy az adatkezelés elérte a célját.

3. Mennyire valószínű, hogy az adatkezelés eléri a tervezett célját és a jogos érdek megvalósul?

A Hitelintézetek és a Biztosítók a Magyar Nemzeti Bankkal együtt hosszú, jelenleg is tartó egyeztetések során törekedtek arra, hogy egy olyan Rendszert alakítsanak ki, amely képes a kívánt cél(ok) megvalósítására és egyben megfelel a vonat- kozó jogszabályi (így különösen az információbiztonsági és adatvédelmi) követelményeknek. Az előbbiekre tekintettel az adatkezelés nagy valószínűséggel eléri a kívánt cél(oka)t és a fenti jogos érdek megvalósul.

4 Csak az érintettséget igazoló pénzintézetek férhetnek egymás adataihoz, ami azt jelenti, hogy csak úgy ad hoc nem lehet bármilyen intézetnek az ügyfeleire vonatkozó adatokat lekérni. Jogosultságot minden esetben tudni kell igazolni.

5 CRR Rendelet 208. cikk (5) bek.; CRR Rendelet 125. cikk; 11/2018. (II.27.) MNB ajánlás (13) bek. b) pontja és a (19)-(20) bekezdései.

ELŐNYÖK:

Az adatkezelés az alábbi előnyökkel jár:

– a Rendszer egyszerűbbé teszi a Hitelintézetek és Biztosítók közötti adatáramlást, illetve adategyeztetést azáltal, hogy lehetővé teszi egy naprakész, egységes nyilvántartás vezetését a lakásbiztosításokról és a hitelbiztosítéki fedezetekről;

– az egységes nyilvántartásból a Hitelintézetek a Biztosítók közreműködése nélkül képesek a szükséges adatokat le- kérni, amely egyben elősegíti a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek való nagyobb fokú megfelelést;

– (további fejlesztések esetén a Rendszer egyszerűbbé teszi a záradékolási folyamatot, amely az ügyfélélményt is nö- veli; valamint

– a Rendszer kiváltja a Hitelintézetek és a Biztosítók közötti rendszeres, manuális adatszolgáltatást.

4. Milyen előnyökkel járhat az adatkezelés?

A fenti előnyök a Hitelintézetek számára rendkívül jelentősek.

5. Mennyire jelentősek ezek az előnyök?

Első sorban a Hitelintézetek (mint adatkezelők) számára jelentkezhetnek a fenti előnyök.

Amennyiben a Rendszer – további feltételek teljesülését követően – lehetővé teszi a papírmentes ügyintézést, valamint azt, hogy a jelzáloghitelhez szükséges hitelbiztosítéki fedezet nyújtását egy helyen, de legalább a Hitelintézet és a Biz- tosító többszöri felkeresése nélkül el lehessen intézni, úgy a fenti előnyök részben az érintettek számára is jelentkezni fognak. Kiemelendő továbbá, hogy az előnyök nemcsak kényelmi szempontokban jelentkeznének, hanem a kiszámít- hatóbb ügyintézési gyakorlatot is eredményezne, ami nagyobb jogbiztonsághoz vezetne. Ez szintén az ügyfelek érdekét is szolgálná.

Az informatikai rendszer kiépítése az ügyfelek érdekeinek védelmét, a közbizalom erősítését szolgálja, valamint általa a szektorok közötti hatékonyabb és adattakarékos adatátadási folyamatok elősegítése is megvalósul.

6. Kinek a számára jelentkez(het)nek a fenti előnyök, az adatkezelő, a nyilvánosság, vagy az érintettek részére?

AZ ADATKEZELÉS ELMARADÁSÁNAK LEHETSÉGES HATÁSAI:

Az adatkezelés elmaradása esetén a Hitelintézetek csak a Biztosítók közreműködésével (azaz: az biztosítási szerződé- sek adataihoz történő közvetlen és állandó hozzáférés helyett Biztosítók részéről történő eseti adatszolgáltatásoktól füg- gően) tudnák teljesíteni a rájuk vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket, továbbá az adatáramlás is csak nehézkesebben működne. Tekintettel arra, hogy a Hitelintézetek számára fontos a nagyfokú, kizárólag a Hitelintézetek magatartásától függő jogszabályi megfelelés, így az adatkezelés elmaradásának hatása jelentős negatív következményekkel járhatna.

Fontos továbbá, hogy a jelenleg használt megoldás (többnyire manuális adattovábbítás) csak egy sokkal lassabb és kö- rülményesebb kommunikációt tesz lehetővé a pénzintézetek között. A DLT Rendszer használatával digitalizált megoldás valósulhatna meg.

7. Milyen jelentős lenne ennek a hatása?

Tekintettel arra, hogy a Rendszer hiányában a jelenlegi formájában működne az adatok lekérdezése és továbbítása, az adatkezelés elmaradásának hatása minden bizonnyal megmutatkozna és ténylegesen meg is jelenne.

8. Mennyire valószínű, hogy a hatás meg is mutatkozna, és ténylegesen megjelenne?

Az adatkezelés elmaradása első sorban a Hitelintézetek számára eredményezne negatív következményeket. Az adatke- zelés elmaradása esetén a Hitelintézetek csak a Biztosítók közreműködésével (azaz: az biztosítási szerződések adataihoz történő közvetlen és állandó hozzáférés helyett Biztosítók részéről történő eseti adatszolgáltatásoktól függően) tudnák teljesítési a rájuk vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket, továbbá az adatáramlás is csak nehézkesebben működne.

Továbbá, az adatkezelés elmaradása az érintetteket is negatívan érintené, a fent említett kiszámíthatóbb ügyintézési gyakorlat kapcsán.

9. Kire lenne és milyen hatással az adatkezelés elmaradása?

EGYÉB KÉRDÉSEK:

Nem, korábban még nem került sor a Rendszer használatára. A jelen adatkezelés ugyanakkor csak annak módját te- kintve minősül új adatkezelésnek: a Hitelintézetek és Biztosítók kizárólag a már korábban is (jogszerűen) kezelt adatokat kezelik.

10. Végezték esetleg már ezt az adatkezelést korábban? Ha igen, milyen eredménnyel?

A Rendszer kialakítása során a Hitelintézetek, Biztosítók figyelemmel voltak:

– az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekre,

– információbiztonsági előírásokra,

– a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint más tagállami felügyeleti hatóságok által kiadott állásfoglalásokra,

– a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv által kiadott állásfoglalásokra, iránymutatásokra;

– az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára (pl. Fashion ID (C-40/17), Wirtschaftsakademie Schleswig-Holstein (C-210/16), Jehova tanúi ügy (C-25/17), továbbá,

– az Európai Adatvédelmi Testület állásfoglalásaira (pl. EDPS Guidelines on the concepts of controller, processor and joint controllership under Regulation (EU) 2018/1725, WP29 1/2010)

11. A tervezett adatkezelés összhangban van az általános etikai szabályokkal, követelményekkel, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott állásfoglalásokkal?

Az adatkezelésnek abban az esetben lehetne negatív hatása, amennyiben adatvédelmi incidens történik, tehát, ha pl. a Rendszerhez jogosulatlan személyek férnek hozzá, a Rendszerben hibás adatok kerülnek rögzítésre, stb.

Egy esetleges adatvédelmi incidens bekövetkezésének esélye azonban alacsony, tekintettel arra, hogy a Rendszeren be- lül a blokkláncban a személyes adatok olyan egyedi lenyomatának (hash) tárolására kerül sor, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a Rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét, valamint a GDPR-ban foglalt előírásoknak való megfelelést.

Lehetséges negatív hatásként említhető továbbá, ha a Rendszer használata során végzett adatkezeléssel olyan Bit. szerinti ügyfél is érintett, aki 2016. január 1. előtt kötötte a biztosítási szerződést (ld. Bit. 452/A. § (5) bek.). Ezen ügyfél adatainak feltöltése és ezt követően az automatikus lekérdezés indítása és válaszadás teljesítése jogsértést valósíthat meg, ha azt nem előzi meg a hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerinti tájékoztatás. A közös adatkezelésben résztvevő Biztosítók azonban megteszik, illetve megtették az ügyfeleik felé a tájékoztatást, valamint csak olyan személy adatait töltik fel a Rendszerbe, aki a hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerinti kifogással nem élt.

A teljesség kedvéért rögzítjük, hogy az adatkezelés megkezdése előtt az MNB hatásvizsgálatot folytatott le, amely alapján a Rendszer használata során megvalósuló adatkezelés nem jár magas kockázattal.

12. Amennyiben az adatkezelésnek lehetséges, hogy lenne negatív hatása, az mennyire lenne súlyos, kinél jelentkezne, és mi lenne az?

A SZÜKSÉGESSÉGI TESZT

A Rendszer kialakítása előtt/során a Hitelintézetek, Biztosítók és a Magyar Nemzeti Bank hosszas egyeztetéseket foly- tattak a megfelelő jogi és informatikai szakértelemmel rendelkező személyek bevonásával. Az egyeztetések elindulása előtt részletes műszaki leírás és követelményspecifikáció készült, amelynek végleges változata a rendszerdokumentáció részeként beépült a Konzorciumi Megállapodás szerződéses rendszerébe. A műszaki leírás és a követelményspecifiká- ció alapján megállapítható, hogy a Rendszertől alappal várhatóak a fent részletezett előnyök.

Az osztott főkönyvi technológián alapuló szoftveres informatikai megoldás (azaz a Rendszer) természetéből adódóan alkalmas a fentiekben rögzített előnyök megvalósítására. A Rendszer lehetővé teszi ugyanis, hogy a Hitelintézetek és Biztosítók egy naprakész, egységes nyilvántartást hozzanak létre a lakásbiztosításokról és a hitelbiztosítéki fedezetekről, valamint, hogy a szükséges adatokhoz akár a másik fél közreműködése nélkül is hozzáférhessenek.

13. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az adatkezelés és az attól várható előnyök? Valóban várható az adat- kezeléstől, és csak ettől az adatkezeléstől várható a várt előny bekövetkezése?

A Hitelintézetek, Biztosítók és a Magyar Nemzeti Bank által folytatott egyeztetések eredményeként megállapítható, hogy a tervezett adatkezelés a legjobb, leghatékonyabb módja a kívánt célok elérésének. Az adatkezeléssel, azaz a szektorok közötti kommunikáció elősegítésével és egységesítésével megvalósítható egy olyan együttműködési keret, mely egya- ránt szolgálja a két szektor intézményei, valamint az ügyfeleik érdekeit. Az intézményi adatkezelőknek jogos érdekük egy mind könnyebben működtethető, egyértelmű és működésüket hosszabb távon alacsonyabb működési költségek mellett lehetővé tevő rendszer kiépítése. Ügyfeleik jogos érdeke az egyszerűbb, kevesebb utánajárást megkívánó ügyintézés megteremtése.

14. Valóban a tervezett adatkezelés a legjobb módja a tervezett cél/eredmény elérésének?

A Rendszerhez képest alternatívát jelent a jelenlegi folyamat, amely során a Hitelintézetek és a Biztosítók többnyire manuálisan, egyesével küldenek adatszolgáltatást egymás részére, a biztosítási/hitelszerződések megszűnéséről, a biz- tosítási szerződések díjrendezettségéről és esetleges díjelmaradásáról, melyet a bankok szintén manuálisan dolgoznak fel. Ez a hitelügyintézést lényegesen lassítja, illetve a Hitelintézetek nem tudják a nyilvántartásaikat folyamatosan napra- készen tartani.

Az adatcserével kapcsolatos feladatok sokrétűségét mérlegelve (a jelenlegi módszeren kívül) az osztott főkönyvi tech- nológián alapuló szoftveres informatikai megoldás tűnt egyedül megfelelőnek feladatok teljeskörű ellátására, így más alternatív megoldások már a tervezés kezdeti szintjén elvetésre kerültek.

15. Milyen alternatív megoldásokat vettek figyelembe a teszt elvégzése során, és azok miért kerültek elvetésre?

AZ ÖSSZEMÉRÉSI TESZT

Hitelintézetek és Biztosítók ügyfelei.

16. Kik az adatalanyok?

Szerződéses jogviszony. A felek viszonya mellérendelt, azonban némi kitettség is megállapítható, tekintettel arra, hogy a hitelfelvétel miatt az érintetti kör sérülékenynek minősül. Minderre azonban az adatkezelők figyelemmel voltak a Rend- szer kialakítása során.

17. Milyen jogviszony áll fenn az adatkezelő és az érintettek között?

A Rendszer használata során kezelt adatok a lakásbiztosítások, hitelbiztosítéki záradék, záradékolási kérelem, díjhátra- lékos biztosítások adatai.

18. Milyen adatok kezelésével jár(na) együtt a tervezett adatkezelés?

A jelen adatkezelés csak annak módját tekintve minősül új adatkezelésnek: a Hitelintézetek és Biztosítók kizárólag a már korábban is (jogszerűen) kezelt adatokat kezelik a Rendszer útján, annak érdekében, hogy az egyes adattovábbítási, illetve adategyeztetési, valamint idővel a záradékolási folyamatot leegyszerűsítsék és egyben az ügyfél-élményt is növel- jék.

Az ügyfeleket a Hitelintézetek és Biztosítók a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően fogják tájékoztatni az adatkezelésről. Tekintettel arra, hogy új adatok kezelését a Rendszer használata nem eredményez, feltehetően az ügy- felektől sem várható különösebb (negatív) reakció.

A Rendszerbe az ősfeltöltés és az üzemszerű működés keretében, azok a biztosítási szerződések is betöltésre kerülnek, amelyek nem rendelkeznek hitelfedezeti bejegyzéssel. Az ősfeltöltés célja a biztosítók és a hitelintézetek szakrendszere- iben tárolt biztosítási szerződések és azok záradékai adatainak migrációja Rendszerbe. Az érintettektől ez esetben sem várható különösebb reakció, hiszen megfelelő tájékoztatásban részesülnek, így ésszerűen számíthatnak az adatkezelés- re, továbbá a Rendszer használata számukra is előnyökkel járhat6.

19. Mi lenne az adatkezeléssel érintett adatalanyok valószínű reakciója az adatkezelésre?

6 Figyelemmel az 1. pontban rögzítettek szerinti jövőbeli célokra.

20. Melyek az érintett adatalanyok legfőbb érdekei és jogai, amelyek védelméről megfelelően gondoskodni kellene az adatkezeléssel összefüggésben, és amelyekre az adatalanyok hivatkozhat(ná)nak a tervezett adat- kezeléssel szemben?

A Hitelintézetek és Biztosítók számára fontos és egyben jogszabályban rögzített kötelezettsége az érintettek személyes adatainak, banktitkainak és biztosítási titkainak nagyfokú védelme, így mindenkor törekednek arra, hogy a Rendszer megfeleljen az elvárt információ- és adatbiztonsági követelményeknek, a lehetőségekhez mérten, megelőzve ezzel az esetleges biztonsági-, illetve adatvédelmi incidenseket.

Az érintetteket megilleti a magánszféra védelme. Az érintettek hivatkozhatnak arra, hogy adatbiztonsági okokból nem kívánják személyes adataikat egy új technológián alapuló rendszerben tárolni, azon keresztül továbbítani. A személyes adatok megfelelő szintű védelme érdekében azonban a Rendszeren belül a blokkláncban a személyes adatok olyan egyedi lenyomatának (hash) tárolására kerül csak sor, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a Rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét, valamint a GDPR-ban foglalt előírásoknak való megfelelést.

Az MNB által lefolytatott hatásvizsgálattal összhangban, az adatbiztonságot többek között a következő intézkedések garantálják: titkosítás, anonimizálás, adatok különválasztása, hozzáférési jogosultságok szabályozása, naplózás és nyo- monkövethetőség, hálózati zártság, üzembiztonság, munkaállomások biztonsága, ezen felül az MNB Ingatlanfedezeti Biztonsági Rendszerterv (teljes dokumentum), valamint az MNB Ingatlanfedezeti Fizikai Rendszerterv alábbi pontjai: 2.8. További nem funkcionális követelmények megvalósítási részletei fejezet Anonimizálás, Logolás, Authentikáció, Kulcske- zelés pontjai; 4.3. Private data collection fejezet, és az 5.4. Alkalmazásszintű blockchain adatmodell fejezet.

A Rendszer használatával kapcsolatos kockázatok kezelésére elsődlegesen a titkosítási megoldások szolgálnak, mely eredményeképpen a Rendszerben található adatok beazonosításra alkalmas módon kizárólag azon Hitelintézetek, illetve Biztosítók férnek hozzá, melyek az adatok kezelésére jogosultak. Az adatkezelés zárt rendszerként valósul meg, ennek következtében alacsony szinten tartható annak kockázata, hogy külső, nem szervezeten belüli személy az adatokhoz hozzáférjen.

21. Xxxxx megindokolása, hogy miért nem élveznek elsőbbséget az adatkezelő jogos érdekével szemben az érintettek érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai

A GDPR Preambulumának (4) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az ará- nyosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Erre tekintettel megállapítható, hogy az érintettek jogai pedig bizonyos esetekben a szükséges és arányos módon korlátozhatók. Az adott adatkezelés azért arányos, mert az érintett jogai csak a fenti célok elérésével arányosan kerülnek korlátozásra.

Amint az fentebb is rögzítésre került, a Rendszer egyszerűbbé teszi a Hitelintézetek és Biztosítók közötti adatáramlást, il- letve adategyeztetést azáltal, hogy lehetővé teszi egy naprakész, egységes nyilvántartás vezetését a lakásbiztosításokról és a hitelbiztosítéki fedezetekről; ezen egységes nyilvántartásból a Hitelintézetek a Biztosítók közreműködése nélkül ké- pesek a szükséges adatokat lekérni, amely egyben elősegíti a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek való nagyobb fokú megfelelést; valamint a Rendszer célja, hogy – további fejlesztések eredményeképp – egyszerűsítse a záradékolási folyamatot, amely szintén a Hitelintézetek jogos érdekét szolgálja. Fontos továbbá, hogy az adatkezelés kiszámíthatóbb ügyintézési gyakorlatot eredményezne, amely nagyobb fokú jogbiztonsághoz vezetne.

A fenti célok kizárólag abban az esetben érhetők el, ha a Rendszert a Hitelintézetek és Biztosítók valamennyi érintett ügyfelük vonatkozásában használják, biztosítva ezáltal a nyilvántartás egységességét és teljességét. Az érintettek ér- dekei önmagában nem ismerhetők fel az adatkezelők jogos érdekével szemben. Jogos érdeken alapuló adatkezeléssel elérhető célok mind a Hitelintézetek/Biztosítók mind pedig az érintettek számára előnyös következményekkel járhat.

Tekintettel arra, hogy a Rendszeren belül a blokkláncban a személyes adatok olyan egyedi lenyomatának (hash) tárolá- sára kerül csak sor, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a Rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét, valamint a GDPR-ban foglalt előírásoknak való megfelelést, az érintettek adatbiz- tonsággal kapcsolatos esetleges aggodalmai nem minősülnének megalapozottnak.

Továbbá, a fent kifejtett előnyök kizárólag abban az esetben érhetők el, amennyiben a Hitelintézetek és a Biztosítók valamennyi releváns adatot tartalmazó, egységes nyilvántartást tudnak létrehozni. A nyilvántartás egységét (és ezzel az adatkezeléstől várt előnyök megvalósulását) akadályozná, amennyiben valamely érintett tiltakozna az adatkezelés ellen.

Pozitív: amennyiben további (a követelményspecifikációnak és a műszaki leírásnak megfelelő) fejlesztéseket hajtanak végre, a Rendszer növeli az ügyfélélményt azzal, hogy a jelzáloghitelhez szükséges hitelbiztosítéki fedezet nyújtását egy helyen, de legalább a Hitelintézet és a Biztosító többszöri felkeresése nélkül el lehet majd intézni.

Negatív: az adatkezelésnek abban az esetben lehetne negatív hatása, amennyiben adatvédelmi incidens történik, tehát, ha pl. a Rendszerhez jogosulatlan személyek férnek hozzá, a Rendszerben hibás adatok kerülnek rögzítésre, stb.

Egy esetleges adatvédelmi incidens bekövetkezésének esélye azonban alacsony, tekintettel arra, hogy a Rendszeren belül a blokkláncban a személyes adatok olyan egyedi lenyomatának (hash) tárolására kerül sor, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a Rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét, vala- mint a GDPR-ban foglalt előírásoknak való megfelelést.

22. Mi az adatkezelés érintett személyekre gyakorolt vagy lehetséges pozitív és negatív hatása?

A Hitelintézetek és Biztosítók mindenkor törekednek arra, hogy a Rendszer megfeleljen az elvárt információ- és adat- biztonsági követelményeknek, a lehetőségekhez mérten, megelőzve ezzel az esetleges biztonsági-, illetve adatvédelmi incidenseket. Továbbá, a Rendszeren belül a blokkláncban a személyes adatok olyan egyedi lenyomatának (hash) tá- rolására kerül csak sor, amelyből a személyes adat nem visszafejthető és biztosítja a Rendszer más komponensében tárolt személyes adatok sérthetetlenségét, valamint a GDPR-ban foglalt előírásoknak való megfelelést, így a Rendszer biztosítja, hogy kizárólag a megfelelő jogosultsággal rendelkező lekérdező adatkezelő, csak a cél eléréséhez elengedhe- tetlenül szükséges adatokhoz, és csak a cél eléréséhez szükséges ideig férjen hozzá.

További garanciák: érintettek megfelelő tájékoztatása, tiltakozási joggyakorlás biztosítása, egyéb érintetti jogok gyakor- lásának elősegítése, megfelelő megőrzési idők alkalmazása, hozzáférési jogosultságok kezelése.

23. Hogyan lehetséges a fenti hatás minimalizálása, csökkentése? Melyek azok az esetleges további garanci- ális intézkedések, amelyek az érintett személyek védelmét szolgálják az adatkezeléssel kapcsolatban?

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN MEGHOZOTT DÖNTÉS:

Fentiek alapján megállapítható, hogy az adatkezelés az Adatkezelő jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, ezen érdekekkel szemben nem élveznek elsőbbséget az érintett olyan érdekei vagy alapvető szabadságai, amelyek a sze- mélyes adatok védelmét teszik szükségessé, az adatkezelés jogalapjaként az Adatkezelő jogos érdeke alkalmazható.

SIG 4699

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4712

Document Metadata

Table of Contents

SIGNAL OTTHON

Document Metadata

SIGNAL OTTHON

SIGNAL OTTHON

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK‌‌

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya esetén (látássérült állapot okán) a szerző- dés érvényességéhez további követelmények tel- jesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az eset- leges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a bizto- sítónak vagy biztosításközvetítőjének.

A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.A. BIZTOSÍTÓ

1.B. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

b. Biztosított(ak) továbbá a jelen feltétel alapján:

b.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

b.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, il- letve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,

b.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,

b.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdo- ni hányadának arányában,

b.2. Ingóságok vonatkozásában:

b.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b.2.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs, vagy

b.2.3. a vagyonbiztosítás kockázatviselési helyére szóló ér- vényes lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező személy.

1.C. KEDVEZMÉNYEZETT‌‌‌‌

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.D. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatválla- lás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilat- kozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.E. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számí- tott tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.A. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor mó- dosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdemé- nyezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.B. A biztosító szerződésmódosítása.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

6.A. ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

6.B. RENDES FELMONDÁS

6.C. DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS, A SZERZŐDÉS ÚJBÓLI ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

6.D. KÖZÖS MEGEGYEZÉS

6.E. EGYÉB

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellen- értéke.

7.B. A díjfizetési kötelezettség

a. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

b. Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított

7.C. BIZTOSÍTÁSI DÍJ ESEDÉKESSÉGE, FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

8.A. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

b.1. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a megjelölt összeghatárig.

b.2. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig,

f. Ha az ügyfél adatszolgáltatása, módosítási kérelme miatt vagy a biztosító szemléje vagy káresemény bekövetkezte

g. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biz- tosítási összegét csökkentik.

h. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idő- szakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.

i. A 8.A.h. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerző- dő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

j. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.B. DÍJTÉTEL

8.C. TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA

8.D. ALULBIZTOSÍTOTTSÁG

8.F. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

a. Abban az esetben, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igé- nyét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

9. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

10. ÖNRÉSZESEDÉS

11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

11.A. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

a. Tájékoztatási kötelezettség

b. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

b.3. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tudomá- sukra jutásuktól számított 8 napon belül – köteles a biztosí-

b.4. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

c.1. A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítani, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

c.2. A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

c.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kö- telezettség

d.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

d.2.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

d.2.2. a károsodott vagyontárgyak és vagyontárgy-csopor- tok megnevezését, helyét, becsült értékét,

d.2.3. a károsult személyét és a keletkezett szolgáltatási igényt,

d.2.4. a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát.‌

d.3. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás; lopás, rablás, vandalizmus, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is haladék- talanul értesíteni kell.

e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szüksé- ges dokumentumok

e.2. A biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolyta- tásához szükséges – iratok, dokumentumok felsorolása a feltételgyűjtemény végén lévő, „VII. ZÁRADÉK ÉS FÜGGE- LÉKEK” fejezet 3. táblázataiban találhatóak meg,

f. Állapotmegőrzési kötelezettség

g. Díjfizetési kötelezettség

11.B. BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

a. Tájékoztatási kötelezettség

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ‌‌

1.C. KEDVEZMÉNYEZETT ‌‌‌‌

II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ‌‌‌‌‌