EUROMESTER

EUROMESTER

Vállalkozói vagyonbiztosítások

Feltételek

Hatályos: 2017. január 1-től

Tartalomjegyzék

I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2

1. Biztosított, szerződő 2

2. A biztosítási szerződés létrejötte 2

3. A biztosítási szerződés tartama 2

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 2

5. A szerződés megszűnése, módosítása, díjfizetés elmulasztásának következménye,

a szerződés újra érvénybe helyezése 3

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4

7. A vagyontárgyak köre 4

8. A biztosítási összeg 4

9. Önrészesedés 5

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai 5

11. A biztosítással nem fedezett károk 7

12. A felek együttműködése 8

13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 9

14. Titoktartási kötelezettség 10

15. Biztosította/szerződőt terhelő titoktartási kötelezettség 14

16. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 14

17. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 15

18. Egyéb rendelkezések 16

II. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELE 18

1. Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele 18

2. Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele 24

3. Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai 26

4. Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele 34

5. Üvegbiztosítás feltétele 36

6. Küldöttrablás biztosítás feltétele 38

7. Üzemszünet biztosítás feltétele 39

8. Szállítmánybiztosítás feltétele 41

III. VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE 43

IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 48

1. Általános felelősségbiztosítás feltétele 48

2. Munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele 50

3. Termékfelelősség-biztosítás feltétele 51

4. Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltétele 52

5. Tanulók felelősségbiztosításának feltétele 53

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS 54

I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a biztosító vagyonbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Je- len feltétel a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-

VIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztató- nak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek. A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárások, a biztosító szolgál- tatása korlátozásának feltételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek)ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerző- désben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételek- ben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak) ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, vala- mint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), il- letve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiak- ban: szerződő).

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi a Biztosí- tó által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kéz- hezvételétől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő/biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szervének részé- re való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.4. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden ké- sőbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díj- részlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél vá- lasztása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biz- tosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezé- sére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerző- dés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.

4.5. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.6. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.7. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

4.8. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedé- kességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ak- kor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

4.9. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

4.9.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),

c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

4.9.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.9.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

4.9.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzés- re irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői te- vékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapít- ható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

4.9.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötele- zettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

4.9.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.9.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

4.10. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondásá- nak jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

A Biztosító a szerződő által a tartam lejárta előtt történő fel- mondás esetén a szerződőt kötelezheti arra, hogy a felmon- dás napján a teljes tartamra adott engedmény összegét egy összegben visszafizesse a Biztosító részére.

4.11. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésé- vel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befi- zetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beér- kezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

4.12. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetés- re, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.13. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MÓDOSÍTÁSA, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés mó- dosítását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosí- tási szerződés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegyezése szükséges.

5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények, így különösen a kockázati körülmények válto- zását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kocká- zatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja

– a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.3. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

5.4. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miat- ti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biz- tosítónak, a szerződés újból hatályba lép.

5.5. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/ biztosítottnak a vagyon- tárgy (ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszű- nik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utol- só napjáig járó díj illeti meg.

5.6. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.

5.7. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

5.8. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

6. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

6.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig be- jelentett károkra terjed ki.

6.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

7. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

7.1. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők. Biztosí- tott vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyon- tárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak) vagy felelős őr- zésre átvett, úgymint:

a) épületek, építmények,

b) gépek, berendezések,

c) készletek, áruk,

d) pénz- és értékkészlet,

e) mellékköltségek.

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a követke- zők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gáz- kutak, bányák, feltárások,

e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya,

f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező közúti gépjárművek, gépjárműu- tánfutók és vontatók, vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állomány,

g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, próba- üzem alatt álló vagyontárgy, kivéve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,

h) lábon álló növényi kultúrák,

i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, árukiadó és játé- kautomaták tartalmukkal együtt,

j) üresen álló épületek, telephelyek,

k) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

l) üvegházak,

m) rossz állapotú épületek,

n) fedetlen épületek,

o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és hasonlóak), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, mint pl.: barakkok, pavilonok, csónak- házak, bódék, kerti lak/ pavilon, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, cégtáblák, lámpák, építőáll- ványok, építmények ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

q) átépítés alatt álló és befejezetlen épületek,

r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek

s) azon vendéglátóipari egységek, amelyek hivatalos zá- rási időpontja 22 h után van.

7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyon- tárgyak:

a) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tár- gyak,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

c) élő állatok,

d) xxxxxxxx, xxxxx, utak

e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,

f) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, mű- vészeti alkotások, szőrme, antikvitások

g) külső- és belső adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, programok.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

– a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontár- gyakra megjelölt összeghatárig,

– az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:

– új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

– avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

– könyv szerinti értéken.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy választott módszer szerinti értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott mód- szer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti ér- téket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, telephe- lyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontár- gyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

8.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Az itt meghatározott érték a biztosítási összeg meghatározásá- nak módszere szerint választható.

8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

8.9. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezde- ményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjtéte- lek megváltoztatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

8.10. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz az új értéken feladott vagyontárgyakra. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az értékkövetés mérté- kével változik. A módosítás alapja a jelen feltétel szerint biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, melyekből a bizto- sító átlagindexet képez. A biztosító az évforduló előtt 60 nappal írásban értesíti a szerződőt az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjról. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szer- ződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmond- hatja. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést elektromos berendezések és számítógépek, küldöttrablás, üzemszü- net, szállítmány és felelősségbiztosítások, illetve első koc- kázatra szóló biztosítási összeg esetében.

8.11. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgon- doskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kár- térítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tartalékbiztosítási összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.

A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási idő- szakon belüli érték emelkedésére:

– épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

– műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.

A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncsoportokra külön-külön kell meghatározni.

8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulékos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a bizto- sítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel

10.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.

A járulékos költség biztosítási összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%- áig terjedhet.

Ebben az esetben a biztosítási összeget a szerződésben kü- lön fel kell tüntetni.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

10.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szer- ződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes va- gyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfele- lően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbí- rálás alapján jogosult dönteni és a fedezetfeltöltés lehető- ségére nem köteles Szerződőt külön tájékoztatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az esetekben a felek kö- zös megegyezéssel megállapodhatnak a 10.2. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázat- viselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegé- nek megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alap- xxx xxxxxxxxx kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra

jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó ösz- szegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.4.1. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége na- gyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület marad- vánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva ab- ból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingat- lan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.) Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatvi- selés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, illet- ve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra válasz- tott értékmeghatározással számított káridőponti tényle- ges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint megállapított értékhez.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.

10.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg- semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől füg- gően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

10.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén

• a biztosító az avult értéket téríti meg mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül

• amennyiben a tárgyi eszköz avultsága 70%-ot eléri vagy meghaladja, a biztosító a kárt avult értéken téríti.

10.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthe- tő, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

10.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreál- lítási költségeit fedezi.

10.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té- rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

10.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csök- kenti a térítés összegét.

10.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült be- ruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti

beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.5.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfele- lő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

10.5.10. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a bizto- sító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.5.11. Készletek kára esetén:

• A vásárolt anyagok térítése káridőponti beszerzési áron történik,

• Egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.

10.5.12. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – be- tétdíjon történik.

10.5.13. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

10.5.14. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyontár- gyak, prototípusok, minták, modellek, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése külön listán fel- adott biztosítási összeg alapján történik.

10.5.15. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerződés szerint is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóesz- közök, ingóságok károsodása esetén:

• A javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

• Teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult értéket téríti a biztosító.

10.5.16. Értékpapírok megsemmisüléséből, elvesztéséből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérí- tések

10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycso- portra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított va- gyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett káro- kat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem ke- rültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával,

valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használ- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolat- ban merültek fel,

• A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések kö- vetkeztében felmerült költségeket, amelyek a károso- dott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes köz- művesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymeg- állapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze- tes hozzájárulásával történt,

• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kár- helyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcso- latban merültek fel,

• A szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosí- tó akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkáro- sodást.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anya- gok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásá- nak többletköltségeit.

11. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

11.1. A BIZTOSÍTÓ TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE NEM TERJED KI ARRA A KÁRRA:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkeztek,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be,

j) amelyeket büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljárás keretében létrejött megállapodásban vállal megtéríteni,

k) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.

11.2. NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek ered- ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károk,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés tör- lése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből szár- mazó üzemszünetből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számítógépes progra- mok funkciójának, rendelkezésre állásának, hasz- nálhatóságának vagy hozzáférhetőségének korláto- zásából eredő károk és az ezek által eredményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint: Xxxxx feltételből kizárásra kerülnek azon károk és sé- relemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési fel- tételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elköveté- se során közveszély okozásával vagy ezen cselekmé-

nyek közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közre- hatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függet- lenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazá- sával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészí- tésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy embe- rek csoportja(i),

• Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvá- nosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyá- solja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben be- folyásolja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra engednek kö- vetkeztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtot- tak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon ká- rok, és sérelemdíj beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtásá- ra szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

12.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

12.1.1. Közlési kötelezettség

A biztosítási fedezet csak azon tevékenységekre vonatkozik, amelyet a biztosítási szerződésen, kötvényen, illetve ajánlaton megjelöltek.

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére – a biz- tosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződé- seket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

Iroda definíció (TEÁOR-kód: 0000)

Amennyiben Xxxxx tevékenységi kódot választottak, a biztosí- tási fedezet csak az irodai tevékenységekből eredő kockáza- tokra terjed ki, más egyéb tevékenységekre nem.

A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehe- tővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körül- ményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy elle- nőriztetni.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azo- nos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítá- si szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jo- gait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerző- dő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésük- től számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megváltozása,

• vagyonérték-változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetelte- tés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval kö- zölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a

tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a bizto- sító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf.260.

Telefonon a +36-1-458- 4200 számon

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosí- tott köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kár- térítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgycsoportok meg- nevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat, amelyek megtalál- hatóak a Vállalkozói Vagyonbiztosítás feltételei 1. sz. Mel- lékletében,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges információt. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőr- ség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi- zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 2. sz. mellék- letben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általá- nos szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a kelet- kezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazo- lása, a követelésének érvényesítése érdekében.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint enyhíteni.

A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a kár- eseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított ja- vaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a bizto- sítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől

a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a bizto- sító nem téríti.

12.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizá- rólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbe- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosí- tó kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

• a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

13.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

13.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy okozta.

• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével.

13.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visz- szafizetni.

13.8. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megil- letik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

13.9. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le.

E kötelezettségének elmulasztásából származó követ- kezmények a biztosítottat terhelik.

13.10. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

13.11. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivé- ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn- maradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biz- tosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következ- mények a Biztosítottat terhelik.

14. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

I. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titok- nak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges,

vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosí- tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása ese- tén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevé- kenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.

6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, közúti köz- lekedési nyilvántartási szervével,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)-j), n),és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-

s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A

xxx és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

8. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5-6.,10. valamint a 14. és 16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé-

sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam- ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

17. A 16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tá- jékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szem- ben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso- lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítá- si szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.- ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

II. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvet- len vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

III. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet te- kintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonat- kozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdo- nos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

IV. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VII- I/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisé- geiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges

– elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számí- tott harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektroni- kus úton – tájékoztatja.

V. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosí- tó) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kö- telezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pon- tokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a meg- kereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza-

tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a

3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-

18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai

(rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsérté- sének. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatá- rozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatá- rozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésé- vel kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az ada- tairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meg- határozottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a he- lyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a fe- lelős.

15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

15. BIZTOSÍTOTTAT/SZERZŐDŐT TERHELŐ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

15.1. Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szer- ződésben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító

üzleti titkát megtartani. A titoktartási kötelezettség jelen megállapodás megszűnését követően is, időbeli korláto- zás nélkül fennáll.

15.2. Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítottat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jogsza- bályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.

16. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

16.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a to- vábbiakban érintett).

16.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás tel- jesítésével összefüggésében kezel. E célokkal összefüggés- ben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi fel- hatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

16.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és ki- zárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

16.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

16.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

16.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

16.7. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biz- tosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszer- vezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

16.8. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik. A Bit által meghatá- rozott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14.pontja tartalmazza.

16.9. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi. Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:

16.10. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

16.11. A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivé- ve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

16.12. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat he- lyesbíthető. Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat he- lyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

16.13. Törlés

a személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és köte- lezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo- solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

16.14. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

16.15. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot koráb- ban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőz- hető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhez- vételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem eluta- sítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

16.16. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító

munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

17. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

17.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Pa- naszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.

17.2. A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

17.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelé- se esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munka- napon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási idő- pontot biztosítani az ügyfél számára.

17.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított

hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

17.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétel- lel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél ké- résére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsá- tani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

17.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 17.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

17.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

17.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

17.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezé- sek megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továb- bá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06-80- 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Telefon: x00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

17.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

17.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 17.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

17.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

17.13. A 17.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy

tény megjelölését,

b a panasz benyújtásának időpontját,

c a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

17.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

17.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

17.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

17.17. Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől illetve az igény esedékességétől számított egy év.

18.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

18.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátar- tozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.

18.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

18.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

18.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panasza- ival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

18.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá- lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör- vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók. (vastag, dőlttel szedve)

18.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

18.9. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesz- tésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfele- lően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezett- ség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatkozó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2017. január 1. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

18.10. A biztosító cégneve:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx a

18.11. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

II. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELE

1. TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg. Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek minősül az azonos koc- kázatviselési helyen bekövetkező, azonos típusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be. Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő

– feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általá- nos feltételében rögzítettek az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. ALAPFEDEZET

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.1.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak,

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati ha- tások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása). Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterje- dő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más bizto-

sított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossá- ga miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

1.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszke- dési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat. Robbanáskárnak kell te- kinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hang- robbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

1.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kár- ként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

1.2. KIBŐVÍTETT FEDEZET

Kibővített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.2.1. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biz- tosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezenfelül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burko- latában, festésében okozott, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson való beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar kö- vetkeztében keletkeztek,

c) amelyek elektromos szabadvezetékekben, állványza- tokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve amelyeket az ezeken keresztül beáramló csa- padék okozott.

1.2.2. Felhőszakadás

Xxxxx feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/perc) csa- padékvíz zúdul le. Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagymennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensé- ge folytán elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő készletek- ben keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott ká- rokat.

1.2.3. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü-

lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletke- zett károkat,

b) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantar- tásának elmulasztása miatt következtek be,

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

e) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/épít- mények homlokzatában, külső vakolatában és festé- sében keletkeztek.

1.2.4. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy meny- nyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkezetére gya- korolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/ építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.2.5. Árvíz

Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a ki- áradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hul- lámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősü- lő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b) a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

c) fakadóvíz által okozott károkra,

d) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

e) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károk.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított

30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások

a) Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

b) Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) kö- zötti terület.

c) Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan te- rületek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

d) Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmé- lyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást köve- tően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vi- zenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan víz- zel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfo- lyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonu- latok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

e) Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

f) Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védő- képességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vállal- ja az árvíz kockázatot.

1.2.6. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázat- viselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy megha- ladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.2.7. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Xxxxx feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsuszam- lásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve földvagy hótömeg valami- lyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a

károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításának, vala- mint új támfal (föld védőmű) építésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.8. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszű- nése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.9. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli, a biztosított felelőségi körén belül eső víz, szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvízszolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító megté- ríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és veze- tékfajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltá- rási, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm- nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletek- ben keletkezett károkat,

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörése (pl. spinkler beren- dezés) miatti károkat,

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező törés- károkat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat,

f) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz által okozott károkat,

g) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárait és azok következményi kárait,

h) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

i) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.

1.2.10. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon léte- sített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedé- se, szabályszerű vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényei- ben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) magukban az elfolyt tűzoltóanyagokban keletkezett károkat.

1.2.11. Technológiai csővezeték törése

Jelen feltétel szerint technológiai csővezeték törése biztosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendel- tetésszerűen használt vezetékeinek, tartályainak véletlen, vá- ratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gázok- nak a csővezetékekből, illetve tartályokból való kiáramlása ál- tal a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem té- ríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett,

c) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb el- zárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

d) magukban az elfolyt anyagokban keletkezett,

e) magában a meghibásodott csővezetékekben, tartá- lyokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett.

1.2.12. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy közúti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

1.2.13. Elektromos áram okozta tűz

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti az elektromos áram és a zárlati hő hatására a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és felsze- relésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tűzkárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okozta tűzkárként, ha az

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szak- szerűtlen javítása miatt következett be.

1.2.14. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk,

c) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

1.2.15. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biztosi- tási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túl- feszültség vagy indukció által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a számító- és telefonközpontokban az előírt tranziens védelmi berendezések hiánya, vagy nem megfelelő működése,

c) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása

miatt következett be.

A kártérítés felső határa telephelyenként/épületenként valamint vagyontárgycsoportonként a károsodott va- gyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoport alapfede- zetre (telephelyenként/épületenként) feladott biztosítási összegének 25%-a.

1.2.16. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén/biztosított épületen kívül található idegen (nem a szerződő/biztosított va- gyonát képező) tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.2.17. Vandalizmus

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az alap- fedezetre biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kára.

Kártérítési limit: 100.000 Ft/káresemény, 300.000 Ft/év, önrész: a kár 10%-a, min. 20.000 Ft/káresemény, levo- násos. Nem biztosítottak a tisztán esztétikai károsodás formájában jelentkező károk, mint például karcolások, rajzok, grafiti, burkolatok eldeformálódásai.

1.2.18. Tető- és panelhézag beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén beázás bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt beju- tó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantar- tás miatt következtek be.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely

a) gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájában,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállí- tásával kapcsolatban,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti héza- gok tömítésének helyreállításával kapcsolatban kelet- kezik.

A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szak- ember által elvégzett javítás megtörténjen. Kártérítési limit: 150.000 Ft/káresemény, 150.000 Ft/év

2. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében felsorolt kizárásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás ha- tására következnek be,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányossá- gokkal nem volt összefüggésben,

f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) miatt keletkeznek,

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biz- tosított – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik,

h) az építési, felújítási, bővítési, átalakítási munkálatok- ból következnek be, illetve azokkal ok-okozati össze- függésbe hozhatóak.

3. TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

A biztosítási védelem a Tűz - és elemi károk biztosításának feltétele szerint 1.1 és 1.2. pontaiban felsoroltakon túlmenően kiterjed az alábbi többletszolgáltatásokra:

3.1. A biztosító – alapfedezeti károk térítése esetén – vál- lalja, hogy ha a biztosítási összegben változás következik be, akkor a kártérítési összeghatár a biztosítási összeg 5%-val, de max. 500 000 Ft-tal emelkedik telephelyen- ként, valamint biztosítási időszakonként.

3.2. Ha a keletkezett kár nem nagyobb, mint a telephelyi biztosítási összeg 5%-a, de max. 500 000 Ft, a biztosító biztosítási időszakonként lemond az alulbiztosítottság vizsgálatáról, alapfedezeti károk esetén.

3.3. Magyarország határain belül, az ajánlatban mega- dottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező alapfedezeti (1.1) károk esetén a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

3.4. Füstölő, pörkölő, szárító és egyéb, hőhatással dolgo- zó berendezésekben keletkezett alapfedezeti (1.1) károk, amennyiben a tűz a berendezés belsejében keletkezett, a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

3.5. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a bizto- sítás helyszínén belüli alapfedezeti (1.1) káresemény ese- tén, a kártérítési limit 50 000 Ft/káresemény/év.

3.6. Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra meg- adott helyszínen a szabadban tárolt berendezésekben, felszerelésekben, készletekben bekövetkező károk ese- tén a kártérítési limit a megadott vagyoncsoport 5%a, de max. 200 000 Ft/káresemény/év.

3.7. Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek –bélyegek, érmék, ékszerek, nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült tár- gyak, amelyek lakberendezési tárgyaknak minősülnek, a

megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ft-ot eléri, akkor tételes lista alapján külön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni). Kár- térítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.8. Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármi- lyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, lemezek, egyéb adat- hordozók), valamint minták, szemléltető modellek, pro- totípusok, kiállítási darabok (avult értéken), a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.9. Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kárté- rítési limit: a biztosításra megadott vagyoncsoport 10%- a, de max. a keletkezett kár

3.10. Szakértői költségek, amennyiben a biztosított va- gyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár megha- ladja az 500 000 Ftot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.11. Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kárté- rítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.12. Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során a berendezések levagy visszaszerelésével kapcsolatosan keletkeztek, amennyi- ben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongá- lásos kár meghaladja az 500 000 Ftot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.13. Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pótlása közti időszakban bekövetkezett áremelkedésekből tény- legesen adódó többletköltség (árdifferencia). Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.

3.14. A különös feltételek 1.1 pontjában meghatározott káresemény következtében indokolt talajcsere költségei. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év.

3.15. Az épületek külső határoló falán elhelyezett antenn- ák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, reklámtáblák, előtetők, védőés elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított viseli a kockázatot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/ kár/év.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

A tűz- és elemi károk biztosításának levonásos önrésze- sedése 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

2. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelye- ket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatvi- selés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási esemé- nyek által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak melléklete- iben a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói Va- gyonbiztosítások különös feltétele szerinti Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakori- sága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító szám- lájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésé- nek kezdete.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb ok- ból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. BETÖRÉSES LOPÁS

Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok meg- állapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység jelen szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhaszná- lásával behatolt.

1.2. RABLÁS

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte,továbbá,ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye-

getést alkalmazott. Pénz- és értékkészlet, valamint nemes- fémek, ékszerek és drágakövek esetében a rablás kárese- mény kártérítési limite 2 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként.

1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítási ese- mény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat

1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá.

A kirakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltulajdonított va- gyontárgyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként.

Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.

A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védel- mi rendszerén belül helyezkednek el.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított betöréses lo- pás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait bizto- síthatja, melyekre a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezet is köt(ött).

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összege- ken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvé- delemtől függő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biz- tosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biz- tosított,

– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,

– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

A gépek, berendezések vagyontárgycsoport biztosítási összegén belül, annak 5 %-áig, de legfeljebb 500 000 Ft- ig biztosítottak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyar- ország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő / biztosított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezé- se után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezetkiterjesztés csak akkor érvényes, ha a mun- kavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati körülményei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.

A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás kárese- ményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvéde- lemtől függő limit, stb.) a biztosított épületek, építmények határoló falazatain/ épületszerkezetein belüli szerkezetei- nek, burkolatainak, gépészeti vagy felszerelési tárgyainak

betöréses lopás vagy rablás során történő eltulajdonítá- sára is.

A kártérítés telephelyenkénti/épületenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra telephelyenként/ épü- letenként feladott biztosítási összeg 25%-a. Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.

3. KIZÁRÁSOK

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha:

3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges vé- delme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;

3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen fel- szerelt zárakat nem zárták be;

3.3. a kár elvesztett, jogellenesen, rablással megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történő be- hatolásból eredt;

3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzemzá- rás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiség- ben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;

3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felsze- relt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár (ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai vé- delmet nem helyezte üzembe;

3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói vagyonbiz- tosítások vagyonvédelmi előírásai feltétel II. pont szerint meghatározott értéktárolóban van elhelyezve;

3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai című mellékletben foglaltakat.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

A Betöréses lopás és rablás biztosításának levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

5.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagysá- gát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

5.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz- szeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatárokig.

5.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai és a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai című mellékletek.

3. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

I. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI

A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlás (továbbiakban: aján- lott) a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló tanúsítványt!

1. II. VÉDELEM

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyí- lászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

2. ALAPFOKÚ VÉDELEM

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség ha- tárolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vas- tag falazóblokk is).

b) a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédesz- köz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszí- tés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap veteme- dése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt álla- potban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom meg- határozások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített ki- vitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „A1” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell ké- szíteni.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott me- chanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fo- galommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely- nek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha

– azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. RÉSZLEGES VÉDELEM

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vas- tag falazóblokk is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, fe- szítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, ajánlott, heve- derzárszerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap veteme- dése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vas- tag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrás- nak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, va- lamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés el- leni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „A2” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell ké- szíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló ké- pességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott me- chanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fo- galommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rá- csszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely-

nek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalom meghatározások C) pontjá- ban leírt biztonsági zár végzi, azt, amely törésnek és fúrás- nak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

4. TELJES KÖRŰ VÉDELEM

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászá- rói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es átmérőjű beton- vasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biz- tosítsanak.

b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivi- telű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhú- zás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, ajánlott heveder- zárral védettek,

1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymás- tól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága mi- nimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniumprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen meg-

erősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés el- leni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerke- zetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkal- mazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott me- chanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fo- galommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyí- lószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rá- csszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

c) a 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés el- len (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egymás- tól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyíl- nak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom- meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zá- rást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felü- letre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak

erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott me- chanikai szerkezettel védettek ajánlott rácsnak minősül a Fo- galommeghatározások H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rá- csszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabo- tázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

5. TELJES KÖRŰ PLUSZVÉDELEM

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerke- zetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:

– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vasbetonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mini- mum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvastag- ság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egy- máshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenér- tékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszí- tés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánttal van egy- máshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból hegesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztéssel van rögzítve,

a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szi- lárdságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meghatározá- sok C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zár- szerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhálójához hoz- záhegesztett kivitellel készült.

II. ÉRTÉKTÁROLÓ

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban ér- tékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolan- dó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kér- jük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épületbe/ építménybe történő beépítését, valamint esetleges elektroni- kai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásban foglaltak- nak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teher- hordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzí- tési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kí- vül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen, a bizto- sítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlan- ban kerülhet elhelyezésre.

III. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlott (to- vábbiakban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betölten- dő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ- ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot. Az elektronikai jelző- rendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílás- záróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósítottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósított- nak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt álla- potban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

AZ OBJEKTUM VÉDELMI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üve- gezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfe- lületet védeni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőesz- közt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, vé- deni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülő érzékelő eszközök bármilyen illetéktelen beha- tolást jelezzenek a központ felé.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A) „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ- ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlott a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk. Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ- aján- lással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy ál- landóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, abla- kok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezárószerkezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kul- csok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma leg- alább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsági zárnak.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.

b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) olda- lon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszá- rak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfel- jebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcí- mer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszá- rak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha lega- lább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a be- ton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által mű- ködtetett mechanika hozza létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy olda- lán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Ajánlott rács

Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhe- tő rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm tömör, gömb-, kör- acélból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez lega- lább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyomá- nyos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a rács- csal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függő- leges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

I) Tolózár, retesz

a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető mó- don legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsa- varral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védel- met biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távol- sága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmé- rőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nin- csen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválaszthatatlan (ki- emelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szem- befordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az X. xxxxxxx le- írtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak haj- lékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszám- mal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezetei- hez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele

VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI

KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁROK BETÖRÉSES LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR, A BEHATOLÁS HELYÉN ÉS IDŐPONTJÁBAN MEGVALÓSULT VÉDELEM FÜGGVÉNYÉBEN

Védelmi szintek		Kártérítési határok (e Ft)
		Állandóan lakott épület*		Nem éllandóan lakott épület
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem	Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen	Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül**	Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen
II. védelem	elektronikai védelem nélkül	2 000	100	100
	átjelzős elektronikai védelemmel	5 000	500	200
Alapfokú védelem	elektronikai védelem nélkül	6 000	MABISZ	400
	átjelzős elektronikai védelemmel	12 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	elektronikai védelem nélkül	10 000	MABISZ	1 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	elektronikai védelem nélkül	20 000	MABISZ	2 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	elektronikai védelem nélkül	40 000	MABISZ	4 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	biztosítási összeg	MABISZ	8 000

*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.

31

**Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

	II. Védelem	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
	12 cm	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
	3 db	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
	6 mm	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
	nincs rá előírás	20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
	nincs rá előírás	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
	nincs rá előírás	nem	nem	nem	nem	nem
	nincs rá előírás	30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
	nem előírt	1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
	nem előírt	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
	nem előírt	igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
	nem előírt	1 db	1 db
	nem előírt	1 db	1 db
	nem előírt	nem előírt	1 db
	1 ponton	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb eset- ben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
	nincs rá előírás	A1	A2	B1	A1
	nincs rá előírás	szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
	alkalmazható	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
	nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle- nében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a koc- kázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, a Tűz- és elemi kár biztosításának feltétele valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele elnevezésű biztosítási felté- telekben rögzítettek az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biz- tosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése ha azok oka:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben az általuk okozott kár szabad szemmel, segédeszköz nélkül felismerhető,

b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,

c) külső események mechanikus hatásai,

d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,

e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,

f) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsu- szamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, idegen jár- mű ütközése, földrengés (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

g) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (bele- értve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat), füst és hő kiáramlása (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

h) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele tartalmazza). Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elektromos be- rendezések modulban egyedileg biztosításra feladott hűtő- vagy fagyasztó berendezésekben tárolt áruk, készletek megromlása, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási események Biztosítási események pont – bármelyi-

kének bekövetkezte.

A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosí- tási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítási összegén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási ösz- szegének 20%-a, de legfeljebb 500 000 Ft.

A biztosítási védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezésekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.

2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szer- ződésben kockázatviselési helyként megnevezett területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy

b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leál- lítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak.

Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.

2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartási, híradás- technikai, irodatechnikai, hírközlési, kommunikációs, hang- és képtechnikai, orvosi, vizsgáló, mérő-, valamint egyéb elektro- mos berendezések, elektronikus adatfeldolgozó berendezé- sek (számítógépek) és ezek hálózatai.

2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:

a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanyagok, ke- nőanyagok, szűrők stb.),

b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),

c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekre (pl. festékpatronok, mintázó- hengerek, filmek stb.),

2.4. Csak külön megállapodás alapján biztosítható va- gyontárgyak

a) külső, belső adathordozókra ill. azokon tárolt adatok, programok, szoftverek

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:

3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes álla- potba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynö- veléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik.

Ugyancsak a szerződőt/biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése ese- tén annak káridőponti avult értéke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/ biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.

Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a va- gyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható át- lagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%.

3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicse- rélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosítottnak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.

3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van bizto- sítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva.

3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figye- lembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen ma- radt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek.

4. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, Tűz- és elemi károk biztosításának fel- tétele, a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele vo- natkozó pontjaiban, valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a kelet- kezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektro- mágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, kor- rózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek,

d) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítá- sa előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,

e) a berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üze- meltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben keletkeztek,

f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt ke- letkeztek,

g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,

h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított részé- re (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és hor- zsoláskárok).

5. ÖNRÉSZESEDÉS

Az elektromos és elektronikus berendezések biztosítá- sának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagysá- gát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz- szeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatárokig.

6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói vagyonbiztosí- tások vagyonvédelmi előírásai és Vállalkozói vagyonbiztosítá- sok kártérítési összeghatárai című mellékletek.

5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben érvénybne lévő Tűz- és elemi ká- rok biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biz- tosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakori- sága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosító szám- lájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésé- nek kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következté- ben álltak elő. Tételes, üvegértékre kötött üvegbiztosítás ese- tében csak az ajánlatban megnevezett üvegtípus biztosított. Az első kockázatra szóló üvegbiztosítás esetében valamennyi, a 2.1. és 2.2. pontban megnevezett üvegtípusok és költségek biztosítottak.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdoná- ban vagy bérleményében lévő épületek/ építmények

a) nem hőszigetelő sík,- katedrál,- vagy drótüvegezésre,

b) hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

c) üvegek fóliázására,

d) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőelemekre (pl. üveg- falak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálü- vegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

f) biztonsági üvegezésekre,

g) egyéb speciális üvegezésekre,

h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezése, illetve üvegfestményekre,

i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvegezéseire,

j) bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtőpult, stb.),

k) tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

l) üvegkerámia főzőlapokra,

m) képek üvegezéseire,

n) akváriumok és terráriumok üvegezésére,

o) cég- és reklámtáblák üvegezésére.

2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költ- ségeire is.

2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvege- zése.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelületenként, fajtán- ként tételesen felsorolt üvegezés értéke.

3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfelületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egy- ben a kártérítés felső határa biztosítási időszakonként. Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosítottak a jelen feltétel

2.1. 2.2. és 5.1. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve költségek.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üve- gezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szerződés- ben rögzített felső határértéket.

5. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

5.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhe- tetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

a) Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivéve állványza- tok és daruk költségeit.

b) Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legköze- lebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a kockázatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.

c) Biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabeszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a

4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de leg- feljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető ká- rösszegig.

d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán ke- letkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

5.2. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítottak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.

5.3. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés mi- atti többletköltségek.

6. NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ ÜVEGKÁRKÉNT A KÁRT, HA AZ

– az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

– az üveg keretében, foglalatában keletkezett.

7. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 1 000 Ft ká- reseményként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

6. KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelye- ket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatvi- selés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási esemé- nyek által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakori- sága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító szám- lájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésé- nek kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – ak- kor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bár- mely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen feltétel szerinti rablás közvetlenül a biztosított pénztári küldötte (i) ellen irányult a pénzszállítás útvonalán és idejében. A küldöttrablás biztosításnál a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályán belül a küldemény küldött részére törté- nő átadásával kezdődik, és a célállomáson történő átvétellel végződik. A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja.

Jelen feltétel szerint rablásbiztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meg- határozott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és időre szállított, biztosítási szerződésben alkalmanként és évente maximált összegű készpénzre a pénztári küldöttek sérelmére elkövetett rablás kockázatra

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegen belül, biztosítási eseményenként a küldöttrablás káresemény- re kifizetett kárösszegig, de maximum a veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a küldöttrablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a küldött ruházatában okozott károkra,

– a pénzszállító táskában keletkező károkra.

3. PÉNZSZÁLLÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

a) 500 000 Ft biztosítási összegig: egy fő, tetszőleges módon

b) 500 000 Ft és 2 000 000 Ft közötti biztosítási összeg ese- tén: kettő fő, riasztó jelzést adó, vagy a pénzt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával

A pénzszállítás során a fenti előírások be nem tartásából ere- dő károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

4. KIZÁRÁSOK

Jexxx xeltétel szerint a biztosító nem téríti meg a kárt, ha: a pénz szállításához, illetve a szállítóeszköz kíséretéhez őrként vagy kísérőként nem alkalmas személyeket (fia- talkorúakat, korlátoltan cselekvőképes személyeket) al- kalmaztak.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

A Küldöttrablás biztosításnak levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrható- ságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolat- ban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

7. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle- nében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított fo- lyamatos üzemmenetben, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakori- sága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosító szám- lájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésé- nek kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított a tűz- és elemi károk biztosítása bár- mely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a bizto- sított üzemszerű gazdasági tevékenységének teljes vagy rész- leges kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele 1.1 pontjában megnevezett alapfe- dezet szerinti, valamint az 1.2 pontjában megnevezett kibővített fedezet biztosítási eseményei közül az 1.2.9. szerinti vezetékes- víz-károk és az 1.2.10. szerinti tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási események bármelyikének bekövetkezése.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgál- tatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szü- neteltetésére kényszerül, majd tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

2. BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK

A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszüne- ti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti veszteségeken belül az alábbiakban meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelembevételével a biztosítottnak. Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biz- tosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.

Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt rá- fordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszá-

molási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érde- kében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között miha- marabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzem- szünet tartama alatt köteles. A fenti üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelöltek. Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzem- szüneti veszteségnek

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkí- vüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lí- zing-, tartósbérleti díjak,

c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzem- anyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefekte- tés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3. FEDEZETI TARTAM

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötele- zettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezé- sének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szerződésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti vesztesé- gek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési limitjét.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő – újraindítá- sának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejárata- kor szűnik meg.

4. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vo- natkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biztonságos helyen köteles megőrizni. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a biztosított köte- lességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

5. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a kelet- kezés okára, nem terjed ki a következő károkra:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegy- zések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesztése, eltulaj- donítása vagy megrongálódása,

c) a normál üzemi körülményektől való szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérle- tek miatti – eltérés.

A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási esemé- nyek miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantar- tás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási ese- mény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzem- szüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a következő okok miatt:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett esemé- nyek vagy tartós körülmények következtében,

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállí- tás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulajdo- ni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyon- tárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gon- doskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke rendelke- zésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel,

g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendel- kező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,

h) a biztosított üzemszünete következtében valamely szerződéses partnerénél keletkezett többletköltségek vagy termeléskiesési károk.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de mini- mum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzem- szüneti veszteségeket, amelyek a szerződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapokban szá- molva).

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében, és a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételé- ben rögzítettek az irányadók.

Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcsolatos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a bizto- sító számára a kárrendezés lefolytatására átadni.

8. SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyakban (a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készleteiben), a saját tulajdonú gépjár- művel (bérelt, lízingelt, illetve alkalmazottak tulajdonában lévő gépjárművel) való rendszeres szállítási tevékenysége során a továbbiakban felsorolt biztosítási események a kockázatvise- lési időszakban okoznak. A biztosító csak a biztosítási ese- mények által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Kiterjed fedezetünk továbbá a szállított, alapfedezetben biz- tosított gépekre és berendezésekre is, de legfeljebb a szállí- tóeszközönkénti biztosítási összeg 25 %-áig.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános fel- tétele, a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele elnevezésű biz- tosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított ren- delkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele 1.1 pontja szerinti, alapfedezetre szóló biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyako- risága szerinti első díjának a biztosító számlájára való beér- kezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet ko- rábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése

– az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően

– akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítá- sa bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. ALAPFEDEZET

A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek a következők miatt keletkeztek:

a) tűz, villámcsapás, robbanás,

b) elemi csapások; vihar, jégverés, felhőszakadás, földcsu- szamlás, föld- és kőomlás,

c) a szállítóeszközt ért baleset,

d) hidak vagy más építmények beomlása,

1.2. KIBŐVÍTETT FEDEZET

Kibővített fedezet kizárólag az alapfedezet mellé választható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

a) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön való elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés,

b) rablás, a lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szál- lítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meg- határozott olyan vagyontárgyakra terjed ki, amelyek a gépek, berendezések és készletek, áruk – Vállalkozói vagyonbiztosítá- sok általános feltétele 7.1. b) és c) pontjai – vagyoncsoportba tartoznak, valamint a fuvarozásból jogszabály alapján nincse- nek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok,

b) öngyulladásra hajlamos anyagok,

c) tartálykocsiban szállított áruk,

d) műértékkel bíró vagyontárgyak,

e) hangszerek,

f) dohányáruk,

g) szőrmeáru,

h) fegyverek.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a bizto- sítási időszakon belül előforduló maximális szállítmányérték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerződés szerinti teljes biztosítási összeget. A szállítmányér- ték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülő költségeknek az összege.

Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított készletek beszerzési/újraelőállítási értékének figyelembevételével kell meghatározni. (Vállalkozói vagyonbiztosítások általános felté- tele 8.3. pontja).

3.2. NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szál- lító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvarlevéltömb be- mutatandó.

3.3. KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT

A biztosító a fuvareszközönként kifizethető kártérítési kötelezettségét a teljes biztosítási időszak (egy év) alatt 5 millió Ft összegben korlátozza.

4. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

4.1. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és ab- ban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik.

4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gép- jármű nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevé- kenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján raktáro- zásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szü- netel.

4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított/ szerződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tar- tott. A ráfordítások és a kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek.

b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben ma- gát a kárt a biztosító köteles megtéríteni.

c) A javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált iga- zolt többlet fuvarozási költségeket, amennyiben – előzetes bejelentés alapján – ezen költségek indokoltságát a bizto- sító elismeri.

5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt ok- mányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok,

b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolá- sára szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszám- lák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hozzájárulásával

– harmadik személy végezte,

c) a jelen feltétel 1.2. pontja szerint bekövetkezett károk ese- tén a rendőrhatósági feljelentés, jegyzőkönyv stb. másola- tát kérheti a biztosító.

5.3. A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdo- nítása biztosítási események 1.2. b) pont bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel ren- delkezett,

b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,

c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott, műkö- dőképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyez- tek,

d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakte- rében, kívülről nem látható módon tárolták.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

A szállítmányok biztosításának levonásos önrészesedése:

a) az „Alapfedezet” (jelen feltétel 1.1. bekezdése) esetén 10%, de minimum 50 000 Ft káreseményenként,

b) a „Kibővített fedezet” (jelen feltétel 1.2. bekezdése) esetén 10%, de minimum 100 000 Ft káreseményen- ként.

7. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

7.1. azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozására al- kalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték,

7.2. a szállítmány penészesedése, erjedése, belső rom- lása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár valamely a jelen feltétel

1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,

7.3. öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében ke- letkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biztosítható va- gyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz- vagy robbanás- veszélyes anyagokat is tartalmazott,

7.4. a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,

7.5. a szükséges csomagolás hiányossága miatt kelet- keztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomago- láson belüli tartalomhiányt is.

III. VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében biztosításának feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyonbiztosítások általá- nos szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok al- kalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

A felelősségbiztosítások létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/biztosított rendelkezzen érvényben lévő va- gyonbiztosítási szerződéssel, illetőleg azt egyidejűleg megkösse.

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei és a záradékok („feltételek”) másként nem rendelkeznek – a Biztosító felelős- ségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a bizto- sított a tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a Biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapí- tottak szerint azokért a személyi sérülésből és/vagy tárgyron- gálásból származó kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészség- romlása.

Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülése vagy hasz- nálhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a Bizto- sított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. A biztosítási szerződés megkötésekor a Szerződő és a Biztosított személye különválhat.

Szerződő: a Biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fedezi és akihez a Biztosító jognyilatkozatait intézi.

Biztosított: az a vállalkozás, azaz önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, aki a magyar jog sza- bályai szerint a bekövetkezett károkért kártérítési felelősséggel valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezettséggel tartozik.

Együttbiztosított: az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azo- nos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási feltéte- lekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések Együtt- biztosítottra is vonatkoznak.

3. INDEXÁLÁS

3.1. A Biztosító a biztosítási díj módosítását a szerződés hatálya alatt bármikor jogosult kezdeményezni a követ- kező biztosítási időszakkal kezdődő hatállyal Biztosított érintett időszakban történt árbevételének, illetve a díj- számítás alapját képező adatoknak tényleges vagy fel- tételezett változása alapján. Az árbevétel, illetve a díj- számítás alapját képező adatok feltételezett változását akkor veszi alapul Biztosító, amennyiben Biztosított nem nyilatkozott a jelen feltétel 7.1.1.4. pontjában leírt hatá- ridőig árbevételének, illetve a díjszámítás alapját képe- ző adatok változásáról. A Biztosító módosító javaslatát legalább az évfordulót megelőző 45 nappal küldi el a Szerződő részére. Amennyiben a Szerződő a módosító javaslat elfogadásáról, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban értesíti Biztosítót, vagy arról jelen pontban írt határidőig nem nyilatkozik, a módosítás az évfordulón hatályossá válik. Ha Biztosított az árbevétel, illetve a díjszámítás alapjául szolgáló adatok feltételezett változásának mértékével nem ért egyet, úgy jogosult a módosítás visszautasítására nyitva álló határidőn belül írásban kérni – az érintett időszak tényleges árbevételé- nek, illetve a tényleges adatok bejelentésével egyidejűleg

– a tényleges változás figyelembevételét Biztosító részé- ről. Biztosító jogosult ellenőrizni a változás mértékét és kérni a tényleges változás igazolását Biztosítottól.

3.2. Amennyiben a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, és nem nyilatkozik az érintett időszak árbevé- telének változásáról sem, akkor káresemény bekövetkez- tekor a Biztosító a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekko- ra része a Szerződő/Biztosított által közölt, a díjszámí- tás alapját képező árbevétel (illetve a díjszámítás alapját képező adatok) annak a tényleges árbevételnek (illetve a díjszámítás alapját képező adatoknak), amelyet a Szer- ződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alap- jaként figyelembe kellett volna venni.

3.3. Az indexáláskor Biztosító a rendelkezésére álló, KSH által hivatalos honlapján közzétett legfrissebb ipari termelő árinde- xet alkalmazza (jelen pontban továbbiakban: díjalap). A bizto- sító a díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díj- tétel szorzataként állapítja meg a következő biztosítási időszak biztosítási díját.

Árbevétel: az értékesített termékek és áruk, illetve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellen- értéke.

Érintett időszak: a biztosítási évfordulót megelőző 60. nap előtti 12 egész naptári hónap.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, LIMIT

4.1. A biztosítási összeget a Szerződő/Biztosított hatá- rozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes bel- földi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vo- natkozó felső határa.

4.2. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A Biztosító által az eseményen- ként és a biztosítási időszakonként meghatározott bizto- sítási összeg mértéke eltérhet egymástól.

4.3. A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biztosítási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosí- tási védelem kiterjed a szerződésben meghatározott biz- tosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási esemény- nyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseletének költségeire, az esetleges perköltségre, valamint az alapos kártérítési követelések- ből eredő kamatkövetelésekre.

4.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfizetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezettsé- ge mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megalapozatlanul el- húzza.

4.5. Együttbiztosított megjelölése esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg a Biztosítottra és az Együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a biztosítási eseményből származó kárigény(ek) esetén Biztosító kizárólag egyszer szolgáltat.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

5.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított kár- térítési összeget csak a károsultnak fizeti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biz- tosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezé- hez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biz- tosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

5.2. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási köte- lezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga-

dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a bizto- sító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.3. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeérté- két a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja.

Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazda- sági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék para- métereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának figyelem- be vételével állapítja meg.

5.4. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási esemény következménye.

5.5. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosítási szolgál- tatások együttes összege nem haladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített káresemé- nyenkénti biztosítási összeget (kombinált limit).

6. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK (KIZÁRÁSOK)

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

6.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési és sérelemdíj iránti igényre

6.1.1. amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott,

6.1.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

6.1.3. amelyet a Biztosított maga szenved el,

6.1.4. valamint nem téríti meg a Biztosító azokat a ká- rokat, sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek,

6.1.5. amit a Biztosított jogi személy vagy jogi személyi- séggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulaj- donosainak vagy közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okoz,

6.1.6. amelyet több Biztosított (együttbiztosított) esetén a Biztosítottak egymásnak okoznak,

6.1.7. amely a Biztosított törvényes kártérítési kötelezett- ségét meghaladó, egyoldalú kötelezettségvállalásából ered,

6.1.8. amely sem személysérülésre, sem pedig tárgyron- gálásra nem vezethető vissza.

6.2. Nem fedezi a biztosítás külön megállapodás hiányá- ban:

6.2.1. Biztosított alvállalkozója által okozott károkat,

6.2.2. a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkat,

6.2.3. az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,

6.2.4. a vadgazdálkodással okozott károkat,

6.2.5. a vegyszerszórási, a Biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, kör- nyezetbe juttatásával okozott károkat,

6.2.6. a genetikai károkat,

6.2.7. Biztosított által gondozott növényi kultúrák által okozott károkat,

6.2.8. a légi-, vízi-, vasúti és kötöttpályás közlekedési te- vékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemelteté- sével okozott károkat,

6.2.9. a Biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatójaként terhelő károkat,

6.2.10. a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat,

6.2.11. a gépjármű üzembentartójának kötelező felelős- ségbiztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

6.2.12. a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység folytatásából eredő károkat,

6.2.13. közúti burkolat fenntartása, karbantartása során okozott károkat,

6.2.14. a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelye- zett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott káro- kat, valamint,

6.2.15. ha a károkat nem a tevékenység folytatása idéz- te elő, hanem részben vagy egészben az épületek, épít- mények avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartá- sával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül különösen, ha a Biztosított

• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt súlyosan ittas (2,51 mg/liter feletti mértékű vé- ralkohol szintű) állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatá- sa alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

• a kárt a szakmai előírások, belső utasítások súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megszegésével okozta.

6.3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt külön megálla- podás hiányában:

6.3.1. amit a Biztosított szolgáltatói minőségben okoz,

6.3.2. amit a Biztosított munkáltatói minőségben a mun- kavállalónak okoz, valamint amelyek foglalkozási megbe- tegedésből erednek,

6.3.3. amit Biztosított, mint ingatlan bérbeadója vagy bérlője okoz,

6.3.4. ami a termékfelelősség körébe tartozik, amit a Biz- tosított mint gyártó, importáló, forgalmazó okoz

6.3.5. amit a Biztosított szerződésszegésével okoz,

6.3.6. amely a Biztosított és a károsult közötti jogviszony- ra irányadó szabályok szerint elévült

6.3.7. amely a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be, az elmaradt hasznot, így különösen az üzemszünetből eredő termeléskiesést, állásidőre fizetett bért, a késedelmes teljesítés következ- ményeit,

6.3.8. amely a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer- sugárzásból erednek,

6.3.9. amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

6.3.10. amely a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,

6.3.11. amely mágneses vagy elektromágneses mező ál- tal okozott,

6.3.12. amely a Biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

6.3.13. amely az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopa- thy Associated Vims (LAV), vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS), vagy hasonló természetű szindró- mával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon ro- konságban áll,

6.3.14. amely azbesztózisból vagy bármilyen hasonló be- tegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbesz- ttermékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazá- sa, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

6.3.15. amely közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései vagy szind- rómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalo- pathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME, Chronic Wasting-betegség (CWD), Kreutzfeld–Ja- cob-szindróma (CJD), Xxxxxxxxx–Straussler– Schein- ker-szindróma (GSS), Xxxx, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

6.3.16. állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kór- okozók vagy paraziták okozta betegségekre visszavezet- hető károkra

6.3.17. amely a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből, környezetveszélyeztető tevékenységből ered.

6.4. Építőipari tevékenységet folytató Biztosított eseté- ben nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése:

6.4.1. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengíté- se miatt bekövetkezett károkra

6.4.2. az épületekben keletkezett repedéskárokra, füg- getlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem

6.4.3. a tetőszigetelés javítása során szél és csapadék által okozott károkra, ha

6.4.3.1. az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad

6.4.3.2. az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott

6.4.3.3. a szigetelés lebontásának időszakára a zárófö- dém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberende- zések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliával) nem végzik el.

6.5. Nem téríti meg a Biztosító továbbá bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezé- si oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

6.5.1. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenet- től függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

6.5.2. belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,

6.5.3. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

6.5.4. xxxxxxx, rendkívüli állapot,

6.5.5. terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint: Xxxxx feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni károk és sérelemdíj iránti igények, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy e cselek- mények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – tör- ténjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Xxxxx feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szer- vezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcso- lódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

• egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

• a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy

amelyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

7. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

7.1. A Szerződő/Biztosított kötelezettsége

7.1.1. Változás bejelentési kötelezettség

7.1.1.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és/ vagy a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változá- sát a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a Biztosí- tónak írásban bejelenteni.

7.1.1.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

7.1.1.2.1. A szerződésben rögzített adatok megváltozása,

7.1.1.2.2. a tevékenység jellegének megváltozása,

7.1.1.2.3. új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

7.1.1.2.4. a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

7.1.1.2.5. A kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

7.1.1.2.6. új üzem, telep létesítése,

7.1.1.2.7. az üzemek, berendezések legalább háromhavi idő- tartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szü- neteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

7.1.1.2.8. az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása.

7.1.1.3. A Szerződő/Biztosított a Biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni.

7.1.1.4. Biztosított köteles legkésőbb minden biztosítási év- fordulót megelőző 60. napig írásban nyilatkozni az érintett időszakban bekövetkezett árbevételéről, a díjszámítás alapját képező adatokról, illetve azok változásáról.

7.1.2. Kárbejelentési kötelezettség A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírá- sát,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról vagy egyéb hatósági eljárásról való tájékoztatást,

• Biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

• a Biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges információt.Ameny- nyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságo- kat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell Szerződőnek/Biztosítottnak.

7.2. A Biztosító kötelezettségei és jogai

7.2.1. A Biztosító a károkat és sérelemdíjat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítési összeg megfi- zetésére, a Biztosító a Biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A Biztosító késedelmes szolgáltatása esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

8.1. A Szerződő/Biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak visz- szafizetni.

8.2. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos

egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elis- merése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

8.3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezek- ről lemondott.

9. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a kárigény Biztosított tudomására jutása, vagy a kárigény Biztosítottal történő közlése közül a korábbi időponttól számított egy év.

IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint a biz- tosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatáro- zott mértékig a szerződő/ biztosított a biztosítási szerződés- ben meghatározott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sé- rüléses, valamint tárgyrongálási kár, illetve a személysérüléses kárral összefüggő sérelemdíj.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a bérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a kockázatviselés helyén lévő ingóságaiban és ingatlanában a a Tűz- és elemi károk biz- tosításának feltételében meghatározott 1.1.1 szerinti tűz, 1.1.3 szerinti robbanás, 1.2.9 szerinti vezetékes-víz, valamint az

1.2.14 szerinti füst- és hő kiáramlása által okozott károk, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj bekövetkezé- se, amelyek okozásáért a bérlő a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.3. Környezetszennyezés: minden olyan anyag bejutása, be- hatolása, beszivárgása a talajba (föld, homok, kő, szikla, láp, stb.), a vizekbe (ideértve a természetes és mesterséges víz- rendszereket), vagy a légkörbe, amelyek hátrányos biológiai, kémiai, vagy fizikai változást okoznak azok természetes tulaj- donságaiban, és a szennyezés annak következtében állt elő, hogy a szennyezés megakadályozására szolgáló berendezést egy hirtelen fellépő, előre nem látható külső hatás a rendelte- tésszerű üzemeltetésre alkalmatlanná tette.

Fedezi a szerződés azokat a károkat is, amelyeket a hatályos vízügyi jogszabályok megsértése miatti kártérítési kötelezett- ségként támasztanak a Biztosítottal szemben, ide nem értve a kötbért, bírságot.

Nem terjed ki a biztosítás fedezete

a) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezetékes szállí- tása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, terme- lése és termelésben történő felhasználása által oko- zott károkra, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

b) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkra, amelyekben vizet szennyező anyagot szállí- tanak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíz- tisztító és a-tároló berendezéseket is;

c) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkra;

d) a vonatkozó feltételünk szerinti árvízkár miatt keletke- ző károkra.

A fedezet csak azokra a berendezésekre, telephelyekre, tárolókra stb. hatályos, amelyek a biztosítási szerződés- ben legalább alapfedezetre biztosítottak. Ha szerződés hatálya alatt a berendezések, stb. módosítására, bőví- tésére került sor, ezt a körülményt a Biztosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel összefüggés- ben a biztosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegé- szítő szerződés megkötésével kezdődik.

Szerződő/biztosított köteles:

a) a tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jogszabályo- kat és hatósági előírásokat betartani;

b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karbantart- hatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karban- tartási munkálatokat haladéktalanul elvégeztetni. Legalább

5 évenként – szennyvíztisztító berendezések esetén 2 évenként – szakértőkkel az egész berendezést ellenőriz- tetni kell, hacsak jogszabály vagy hatósági előírás rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helyezés napjától kerül figyelembevételre;

c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztítani;

d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szükséges méregte- lenítése, semlegesítése és tisztítása folyamatosan – szük- ség esetén naponta – arra kiképzett és alkalmas személy felügyelete alatt történjen.

Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szol- gáltatói tevékenység során szennyeződött víz, amelynek kö- vetkeztében a víz természetes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott. A trágyalé nem szennyvíz.

A szennyvíztisztító berendezés azon berendezések összessé- ge, amelyekbe a biztosított telephelyen keletkező szennyvize- ket összegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító berendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését, karbantartását, vagy a szennyvíz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.

A jelen fejezetben megnevezett, a környezet szennyezésével okozott károk, személyi sérüléssel összefüggő sérelemdíj és költségek a biztosítási összeg keretében kerülnek megtérítésre. A környezetszennyezési felelősségbiztosítás kártérítési limite 1 000 000 Ft/esemény, 3 000 000 Ft/év. A felek ettől eltérő mértékű limitben is megállapodhatnak.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások ál- talános feltételében foglaltakon kívül:

a) a szerződésszegéssel okozott károkat,

b) a szolgáltatatói minőségben okozott károkat,

c) a termékfelelősségi károkat (azokat a károkat, ame- lyeket a biztosított, mint a termék gyártója, forgalma- zója, importálója okozott),

d) a biztosított által munkáltatói minőségében a mun- kavállalónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat,

e) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,

f) a vadgazdálkodással okozott károkat,

g) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkat,

h) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősség- biztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység foly- tatásából eredő károkat,

j) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során oko- zott károkat,

k) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott káro- kat, valamint,

l) ha a károkat nem a tevékenység folytatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tar- tásával okozati összefüggésben keletkeztek,

m) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó el- maradt vagyoni előny és a felmerülő többletköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek)

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felso- roltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül továbbá

különösen, így nem téríti meg Biztosító azt a kárt, illetve sérelemdíjat, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvé- delmi, karbantartási szabályok súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletke- zett,

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat.

3. TÖBBLETSZOLGÁLTATÁS

a) A biztosított épületeken, építési engedéllyel végzett bővítési, átalakítási munkák során keletkező építtetői felelősség. Kártérítési limit: 100 000 Ft/ esemény/év.

b) Be- és kirakodás során harmadik személyszállító jár- művében keletkezett felelősségi károk Kártérítési li- mit: 200 000 Ft/esemény/év.

c) Bérlői minőségben a bérelt ingatlanon okozott fele- lősségi károk – üzleti út során (pl. szállodai szoba, tár- gyaló) Kártérítési limit: 50 000 Ft/esemény/év.

d) Őrzésre tartott xxxxx által harmadik személynek a fel- tételek szerint okozott felelősségi kárai esetén a kár- térítési limit az általános felelősségbiztosítás limite.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft eseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

2. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatá- rozott mértékig – a munkáltatót, mint biztosítottat a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján terhelő olyan személyi sé- rüléses valamint tárgyrongálási kártérítési követelés,valamint személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíjat amelyet a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalese- te során a munkavállaló támaszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújtanak a biztosítottal munkavi- szonyban álló munkavállalót ért munkabaleset miatt a bizto- sítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavál- lalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közle- kedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben

bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munka- vállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a mun- kahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások ál- talános feltételében foglaltakon kívül a bármilyen foglal- kozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

2.3. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felso- roltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha a bizto- sított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rende- let szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó bizton- sági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti. Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiányában – nem nyújt fedezetet a biztosított kiküldetés alapján munkát végző munkavállalóját, illetve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra, vala- mint sérelemdíjra.

3. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatá- rozott mértékig a gyártó, forgalmazó, importáló (továbbiakban: biztosított) által okozott és a biztosított által előállított, forgal- mazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses valamint tárgyrongálási károk, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Terméknek minősülnek mindazok az ingóságok, amelyek a számviteli törvény szerint kész, félkész termékek, valamint mindezek alapanyagai (függetlenül attól, hogy azok utóbb in- góságok vagy ingatlanok alkotórészévé válnak).

Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleért- ve a tartozékait és a csomagolását.

1.3. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett tevékenység, többek között földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászatból, va- dászatból származó feldolgozatlan termék.

1.4. A Ptk. 6:554.§-a alapján a termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy ké- sőbb nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében foglaltakon kívül:

a) a szolgáltatói minőségben okozott károkra,

b) a munkáltatói minőségben okozott károkra,

c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermé- kekre,

d) villamos energiára,

e) légi járművekre, azok alkatrészeire,

f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátumokra,

g) vegyi termékekre, készbetonra és készbetonelemekre,

h) gyógyászati készülékekre,

i) génanyagra,

j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasz- tásának vagy más jellegű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbodásá- ra, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén ala- pulnak,

k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

l) szavatossági, garanciális igény (EK) érvényesítéséből származó kártérítési követelésekre,

m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüg- gésben keletkeztek,

n) a termék rendeltetésszerű használata érdekében el- végzett beruházások miatt keletkező költségekre,

o) a termék károsodásának fenyegetésével való zsaro- lásra,

p) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahí- vás, illetve megsemmisítés költségeire,

q) a hibás termék más termékkel való egyesítése, össze- vegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termékben keletke- zett károkra,

r) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy al- katrészeiben keletkezett károkra.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívá- sát a hatóság elrendelte, és a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájé- koztatást.

3. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft eseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

4. SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatá- rozott mértékig a szerződő/biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő, a szerződő/biztosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, valamint tárgyrongá- lási kár, az ebből fakadó következményi károk illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a tulajdonos / bérbeadó által a bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett in- góságaiban és saját beruházásában a Tűz- és elemi károk biz- tosításának feltételében meghatározott 1.1.1 szerinti tűz, 1.1.3 szerinti robbanás, 1.2.9 szerinti vezetékes-víz, 1.2.10 szerinti tűzoltó berendezés kilyukadása, 1.2.11 szerinti technológiai csővezeték törése, 1.2.13 szerinti elektromos áram okozta tűz, valamint az 1.2.14 szerinti füst- és hő kiáramlása által okozott károk bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdonos/bér- beadó a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettség- gel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a Felelősségbiztosítá- sok általános feltételében foglaltakon kívül:

a) a termékfelelősségi károkra (azokra a károkra, ame- lyekért a biztosított gyártói, forgalmazói, importálói minőségében felelős),

b a munkáltatói minőségben okozott károkra,

c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermé- kekre,

d) villamos energiára,

e) légi járművekre, annak alkatrészeire,

f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátumokra

g) vegyi termékekre, készbetonra és készbeton-elemekre,

h) gyógyászati készülékekre,

i) génanyagra,

j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasz- tásának vagy más jellegű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbodásá-

ra, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén ala- pulnak,

k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

l) szavatossági, garanciális igény (ek) érvényesítéséből származó kártérítési követelésekre,

m) azokra a költségekre, amelyek a szolgáltatás kijaví- tása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgáltatással való pótlása során merültek fel,

n) mélyépítési-, útépítési- és vízépítési tevékenységből eredő károkra

o) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazda- sági jellegű (szántóföldi, állattenyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,

p) magában a hibás szolgáltatásokban keletkezett ká- rokra, így azokban a vagyontárgyakban keletkezett károkra, amelyekre a biztosított által nyújtott szolgál- tatás irányul,

r) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő ká- rokra,

s) leltárhiányból eredő károkra,

t) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó el- maradt vagyoni előny és a felmerülő többletköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

u) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkra.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások be nem tar- tása miatt következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsá- ga idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a biztosí- tott nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybeve- vőjének.

3. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

5. TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

Jelen ügyfél tájékoztatónak is minősülő feltételben nem sza- bályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Felelősségbiztosítások általános feltétele irányadó.

1. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján biztosított- nak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alap- ján a köznevelési intézmények,

c) a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti fel- sőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekez- dés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékeny- séget folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanulókat, illetve egyéb okta- tásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelke- ző személyeket foglalkoztatnak

f) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított tanulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hallgatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított tanulói.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítási ese- ménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szakmai gya- korlat, illetve egyéb nevelési vagy gyermekellátási tevékeny- sége során, az abban résztvevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozottaknak okozott személyi sérüléses és dologi kárai, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igényei,melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint fe- lelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás

a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevékenysé- gével összefüggésben a tanulót, hallgatót, képzésben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka keretében ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre,

b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,

c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirán- dulások, utazások alkalmával a tanulókat, hallgatókat ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a bizto- sítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte,

d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlá- tozottan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötelezettségekre,

e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóri- umban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

f) a tanuló által harmadik személynek okozott személyi sérü- léses, valamint dologi károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíjat

g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biz- tosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel tartozik. Fedezi a biztosítás – eltérően a Felelősségbiztosítás általános feltétele 5.1. a), b) és c) bekezdésétől – a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, valamint személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíjat, melyekért

a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik,

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások ál- talános feltétele 5. fejezetében felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dolo- gi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket,

b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításá- ból eredő kártérítési kötelezettségeket,

c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kár- térítési követeléseket.

3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény be- következéséből származó kártérítési igénynek azt a ré- szét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő, valamint, ha a kárt a károsult tanuló, illetve képzés- ben résztvevő elháríthatatlan magatartása okozott.

3.3. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, ab- ban az esetben, ha a kárt a biztosított működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.

3.4. A Felelősségbiztosítások általános feltételében fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tör- vény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, LIMIT

A biztosítási összeg (kártérítési limit) 2 000 000 Ft/ese- mény/év.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

54

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

Jelen feltételmódosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,

EUROMESTER Vállalkozó vagyonbiztosítások

dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bányatérkép

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

ingatlan építési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

ingatlan értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

x

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

tulajdoni hányad igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

közüzemi számlák

X

X

X

x

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

x

önkormányzati hatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

x

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hatósági határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

riasztási napló

X

X

X

X

x

vádirat

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

x

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

55

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

felelős örzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

x

karbantartási szerződés

X

X

X

X

x

x

X

munkaszerződések

x

x

x

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

MABISZ ajánlás

X

X

X

X

x

szállító levél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

utazási ktg. igazolás

x

x

x

X

vámáru nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

adószám

x

x

x

X

mérleg

x

X

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

x

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

X

x

x

X

lovasfogat hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

x

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

EUROMESTER Vállalkozó vagyonbiztosítások

56

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

orvosi ambuláns lap

X

X

orvosi vizsgálati iratok

X

X

kórházi zárójelentés

X

X

boncjegyzőkönyv

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

X

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

keresetveszteség igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

engedményezési nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

57

Jegyzetek

59

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3083