PÁLYÁZAT CÍME
Szakmai Terv
Az EFOP 2.2.2-17 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című felhíváshoz
PÁLYÁZAT CÍME
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
PÁLYÁZÓ NEVE
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
KIVÁLTANDÓ BENTLAKÁSOS ENGEDÉLYES
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthona 8741 Zalaapáti Xxxx Xxxxxx xxxx 0.
Budapest, 2017. április
Tartalomjegyzék
1. Helyzetértékelés 3
1.1. A projekt háttere és indokoltsága 3
1.1.1. A szakterület elemzése 3
1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 7
1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása 7
2. A projekt céljai és tevÉkenységei 38
2.1. A projekt céljainak meghatározása 38
2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete 44
2.3. Az új szolgáltatási struktúra bemutatása 46
2.4. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása 70
2.5. Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók 79
3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 82
3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 82
3.1.1. A megvalósulás helyszíne 82
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósuláshoz kapcsolódó feladatok meghatározása 84
3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése 85
3.1.4. Pénzügyi terv 90
3.1.5. Kockázatelemzés 91
3.1.6. Fenntartás 94
3.2. Részletes cselekvési terv 95
3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása 95
3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése 101
4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei 109
4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 109
4.1.1. A projektgazda bemutatása 109
4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása 115
4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása 117
4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete 119
5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 125
5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása 125
5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása 125
5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása 126
5.4. Kommunikációs ütemterv 128
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Misszió:
Kiszámítható ellátások, szolgáltatások biztosítása, amely a társadalom minden tagja számára elérhető és választható – önállóságának minél magasabb szintű megtartása mellett – elsősorban a saját környezetében, vagy ahhoz a legközelebb. Az igénybe vevő mindenkori szükségleteihez megoldást kínáló szolgáltatások egyes szintjei átjárhatók legyenek, és ne okozzák az életminőség romlását.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS
1.1. A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA
1.1.1. A szakterület elemzése
A pszichiátriai betegek megítélése a különböző civilizációkban nagyon eltérő volt. Bizonyos kultúrákban szent emberként tisztelték, míg másutt gonosz lelkektől vagy az ördögtől megszállott bűnösöknek tekintették őket, akiket a társadalom kivetett magából. A Bibliában, Xxxxx csodás gyógyításainak történetében is találkozunk pszichiátriai betegekkel: az ördöngösök meggyógyításához az ördögöt kellett kiűznie belőlük.
A pszichiátriai szakma még mindig létszám- és forráshiánnyal küzd, a tudományos előrejelzések szerint a
21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz.
A szemléletváltozás és a közösségi hatások, valamint a jogalkotás demokratikus befolyásolási lehetőségeinek ismerete alapvető jelentőséggel bír. Az Európai Unió a lelki egészség megőrzését az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb prioritásaként határozta meg, és a WHO-val együttműködve valamennyi európai országot összefogó egészségügyi programot fogadott el. (A WHO, 2005. január 12–15. Helsinki, Európai Miniszteri Konferencia „Európai Nyilatkozat a Mentális Egészségről – Szembenézve a kihívásokkal, megoldásokat keresve.”)
A lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség. Az egészségcsökkenés legalább 12%-áért a mentális és viselkedészavarok felelnek. A pszichiátriai ellátás nem szűkíthető le a kórházakban vagy az intézményekben végzett szakmai munkára, a betegek ellátása, jövője, visszailleszkedése a mindennapokban össztársadalmi felelősség kell, hogy legyen. Az Európai Unióban minden negyedik polgár érintett valamilyen mentális betegségben.
Történelmi áttekintés
A középkori és kora újkori Európában a szerencsétlen betegeket veréssel, éheztetéssel, lekötözéssel, hideg vízzel próbálták "megszabadítani a gonosztól". A 18. század közepéig igazából nem is betegeknek, hanem a bűnözőkhöz hasonló deviánsoknak tekintették őket, és ennek megfelelően bántak velük.
Nyugat-Európában a 18. század közepétől kezdtek külön intézményeket kialakítani a "tébolyodottaknak". Sokáig börtönök, szegényházak, esetleg kórházak elkülönített, zárt celláiban helyezték el őket. Az intézmények felállítása mögött több ok áll. Elsőrendű szerepet játszott a félelem, a betegek közveszélyességének túlbecsülése. A polgári társadalmak kialakulása során számos intézmény jött létre olyan feladatok megoldására, amelyeket a hagyományos társadalomban más szervezetek - mindenekelőtt a család és az egyházak - láttak el. Az "őrültek" bezárása mögött észrevehetjük a polgárság vágyát egy biztonságos, kiszámítható, világrendre.
A pszichiátriai betegségek társadalmi megítélése természetesen szoros kölcsönhatásban állt az orvostudomány álláspontjának alakulásával.
XIX. sz. előtt nem létezett pszichiátriai ellátás Magyarországon, csak az ispotályokban kezdtek külön helyiségeket kialakítani számukra. A xxxxx Xxxxx kórházban csaknem alapításától, 1795-től voltak elkülönített helyiségek pszichiátriai betegek számára. Önálló elmegyógyintézet létesítésére hazánkban 1842-ig nem került sor. A reformkori közvéleményt egyébként élénken foglalkoztatta a pszichiátriai betegek ápolásának, őrzésének, gyógyításának kérdése, hasonlóan a börtönügyhöz: ennek megoldatlansága is szerepelt az ország elmaradottságának tünetei között.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Az első korszerű hazai intézmény magánvállalkozásként jött létre 1842-ben Pesten. Xxxxx Xxxxxx a Városliget közelében, 100 holdas birtokán nyitotta meg 12 szobás tébolydáját. Az intézetben már nem pusztán őrizni, hanem gyógyítani is akarta pácienseit. A pszichiátriai betegek elhelyezése ügyében idehaza a forradalom után, az abszolutizmus idején történt előrelépés. 1851-ben rendeletben tiltották meg, hogy a pszichiátriai betegeket börtönökben helyezzék el. 1868. december 6-án nyílt meg az Országos Tébolyda, amelynek 300 ágya az egész országból várta a betegeket. A fokozatosan bővülő, a századfordulón már 1000 férőhelyes intézmény 1898-ban vette fel a Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet nevet. A "gyógyintézet" kifejezés jelezte az idegrendszer és a lélek betegségeihez való viszony gyökeres megváltozását, legalábbis a tudományos gondolkodás szintjén. 1850-es években kezdődött el az elmeápolók képzése.
Súlyos tény, hogy a pszichiátriai ellátás ma Magyarországon mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket illetően jelentősen elmarad a szükségestől, a nemzetközi elvárásoktól. A pszichiátriai betegeknél különösen nagy jelentősége van a percepciózavaroknak, mert ezeknek óriási jelentőségük van az észlelési élmények kialakításában, és ezek képezik a biológiai alapot.1
Az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium (ECNP) 2011 szeptemberében tette közzé 30 európai országra1 vonatkozó felmérése eredményét, amely az európaiak mentális állapotát vizsgálta. A kutatás 12 hónapos prevalenciát, azaz egy évre vonatkozó betegséggyakoriságot vizsgált. Eszerint az európai lakosság több, mint egyharmada, 38,2%-a, összesen 164 millió ember szenved a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében. Becslésük szerint ez az arány ennél is magasabb, ha figyelembe vesszük, hogy az esetek mindössze egyharmadában fordulnak orvoshoz az emberek.
A kutatás szerint az európai népességben a leggyakoribbak a szorongásos megbetegedések (14%), az alvászavar (7%) és a major depresszió (6,9%), melyet az alábbi ábra szemléltet.
1. ábra A mentális betegségek aránya a teljes népességben a 2010. évben Európában
Magyarországon a KSH a 2009. évben készítette az első, nemzetközileg standardizált Európai lakossági egészségfelmérést (ELEF). Ennek keretében a 15 éves és az idősebb népességet vizsgálták. A válaszadók 6%-a krónikus depresszióban, 3%-a egyéb mentális betegségben szenvedőnek vallotta magát. A lelki egészségnek össztársadalmi szinten, a családokban és a munkahelyeken is elsőrangú fontossággal kell bírnia. A nemzetközi és a hazai megbetegedési adatok alapján a pszichiátriai szakma közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága elérte a népbetegség szintjét. Magyarországon a pszichiátriai krónikus betegségek (pl. a szkizofrénia, a depresszió, a demencia) sok százezer embert érintenek. A lakosság mentális állapota rosszabb az európai átlagnál4. Kedvezőtlenebb a helyzetünk férfiak depressziója, a kóros alkoholfogyasztás, a bipoláris betegségek és a befejezett öngyilkosság tekintetében.
1 xxxx://xxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxx.xxxx
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Az öngyilkosságok száma a 2009. évig csökkent, a 2010. évben ismét emelkedett. Hazai és nemzetközi kísérletek bizonyították, hogy a pszichiátriai és a közösségi ellátás fejlesztése kedvező irányú változásokat eredményez az öngyilkosságok számának csökkenésében.
A mentális betegségek gyógyításának teljes költsége, a betegség által előidézett összes társadalmi veszteség – az Európai Parlament 2006. szeptember 6-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentés becslése szerint – eléri a GDP 3- 4%-át. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.) meghatározta az egészségügyi szolgáltatók körét, átrendezte az ellátási struktúrát, csökkentette az aktív kapacitásokat. Az intézkedések része volt a pszichiátriai betegellátás központi intézményének, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek (OPNI) a megszüntetése. Ezzel az intézkedéssel az OPNI 849 ágyából 599 közfinanszírozott kapacitást vettek át a Fővárosi Önkormányzat, a Semmelweis Egyetem és a Pest Megyei Önkormányzat intézményei, így 250 ággyal csökkent az aktív kapacitás. Erőteljes csökkenést mutat a betegellátásban dolgozó pszichiáterek, gyermekpszichiáterek létszáma, ami 71,6 fővel (778 főről 706,4 főre csökkent), a pszichológusok létszáma 81,6 fővel (272,8-ról 191,2-re csökkent), a fekvőbeteg ellátásban lévő szakápolók létszáma pedig 631,6 fővel (1360,6-ról 729 főre csökkent).
2. ábra A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító pszichiátriai intézmények működő férőhelyeinek százezer lakosra jutó száma, 2012. december 31.
2012-ben a 91 intézmény 9023 működő férőhelyén 8842 beteget láttak el, a kihasználtság országosan 98%-os volt. Százezer lakosra 91 férőhely jutott.
Európában jelentős erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a krónikus mentális betegségben szenvedő betegek számára nyújtott ellátás súlypontját elmozdítsák a pszichiátriai otthonokból a közösségek felé. A deinstitualizáció (intézményektől való függetlenítés) és a közösségi alapú ellátás nyújtása a mentális egészségügyi reformok egyik kihívása.
Az Európai Unió 2005‐ben Zöldkönyvet tett közzé a lakosság mentális egészségügyének javítására, amelyben lefektette a mentális egészségügyre vonatkozó stratégiát, és keretrendszert dolgozott ki a tagállamok és az Európai Bizottság közötti az információcserére és együttműködésre (Council of the European Union 2011).
2008‐ ban "A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma" (European Pact for Mental Health and Well- being) cselekvésre szólított fel a megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdésére a társadalomba beágyazott mentális egészségügyi szolgáltatások segítségével.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A Bizottság részéről jelenleg folyamatban van egy közös cselekvés kidolgozása a mentális egészségügy és jól‐lét témájában (European Commission 2012). A cselekvés egyik fő célkitűzése a közösség alapú szolgáltatások kialakítása és a szociálisan befogadó mentális egészségügy szemléletének elterjesztése. Európában jelenleg széleskörű a konszenzus abban, hogy a krónikus mentális betegek ellátása megfelelőbb módon történhet a közösség alapú szolgáltatásokon keresztül, mint a hagyományos pszichiátriai otthonokban. Ennek ellenére több országban a krónikus mentális betegek ellátása továbbra is nagyobb pszichiátriai kórházakban vagy szociális ellátó intézményekben történik, ahol hiányosak a körülmények, nem megfelelő a klinikai támogatás és gyakran megsértik az emberek jogait.
Bár néhány országban előrelépés történt a pszichiátriai kórházból a közösségi ellátás felé való elmozdulás terén, csaknem 1,2 millió személy él bentlakásos környezetben vagy mentális betegek számára fenntartott intézményekben, sokan közülük krónikus kórházakban vagy nagyobb intézményekben (Mental Health Europe 2012).
Az új szolgáltatásoknak juttatott források korlátozottak és a pszichoszociális szükségletekre való válaszadás is hiányos. A krónikus mentális egészségügyi szolgáltatások elégtelenségének egyik fő oka, hogy nem létezik koordináció az egészségügyi szolgáltatások és más ágazatok szolgáltatásai – különösképpen a szociális szektor – között (ez a probléma a krónikus ellátás bármely területére igaz, és az egészségügyi ellátás minden szintjére meghatározóan jellemző). Szorosabb koordináció és bizonyos esetekben az egészségügyi és a szociális szolgáltatások közös finanszírozása és menedzsmentje alapvető válasz lenne a mentális egészségügyi rendszer európai kihívásaira.
A WHO szintén ajánlásokat tett közzé a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésesére, amelyek gyakorlati információkat nyújtanak az országok számára a mentális egészségügy javításának támogatására (WHO2003). A WHO ajánlása a szolgáltatások integrált megvalósítására és a mentális betegségben szenvedő emberek szükségleteire irányul és a következő fő elveket határozza meg a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésére:2
Elérhetőség:
- Átfogó szemlélet
- Az ellátás koordinálása és folyamatossága
- Hatásosság
- Egyenlőség
- Az emberi jogok tiszteletben tartása
- A speciális szolgáltatások koordinálása az alapellátással, interszektorális együttműködés
Zala megyei helyzetkép
Zala megyében bentlakásos intézményi formában az alábbi településeken történik pszichiátriai betegek ápolása, gondozása.
Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Aranyág Otthona 8887 Bázakerettye, Virág u. 4.
Az intézmény 1982 óta, összesen 144 férőhellyel működik. Ellátási területe: Zala megye közigazgatási területe
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló székhelye 8925 Búcsúszentlászló Xxxxx Xxxxx xxxx 00.
Az intézmény 1951 óta, összesen 72 férőhellyel működik. Ellátási területe: Budapest főváros közigazgatási területe
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthon telephelye Az intézmény 1951 óta, összesen 130 férőhellyel működik.
Ellátási területe: Budapest főváros közigazgatási területe
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthon telephelye
2 forrás: Állami Egészségügyi Ellátó Központ: A krónikus betegek ellátásának jellemzői Európában, 2013. xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx0/xxxxxxx/xxx_xxx/0000/xxxxxxxx_xxxxxxx_xxxxxxxxxx_x0.xxx
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Az intézmény 1951 óta, összesen 72 férőhellyel működik. Ellátási területe: Budapest főváros közigazgatási területe
Az intézményi férőhelyek kihasználtsága 100 %-os, a várakozók száma rendkívül magas, 61 fő, ennél fogva az átlagos bekerülési idő 2-3 év.
A Budapesten élő pszichiátriai betegek jelentős része vidéken, gyakran az országhatárok mentén lévő intézményekbe került elhelyezésre. A főváros korábban több ilyen vidéki intézménynek volt a fenntartója - így többek között a Zalaapátiban és a Búcsúszentlászlón található intézményeknek is.
A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, valamint a fogyatékkal élő személyek ellátását végző intézmények mérete Magyarországon jelenleg a kisebb (10-20 fős) ellátásoktól, a több száz embernek lakóhelyet adó intézményekig terjed. Magyarországon 14 751 férőhellyel működnek 12 fő feletti intézményi ellátások (ápoló-gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, átmeneti intézmény). Lakóotthon (1-12 fő) 1679 férőhellyel nyújt szolgáltatást, míg támogatott lakhatás (1- 6 és 1-12 fő) 201 férőhelyen. A 2014 végi adathoz képest 2016 évben 660 kiváltott férőhelyről beszélhettünk.
Jelen projekt keretében a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx 72 férőhelyének kiváltását tervezzük.
1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása
A jelenlegi nagy létszámú intézmények sok esetben a település szélén, rosszabb esetben az országhatáron, izoláltan, korszerűtlen épületekben működnek. Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat nem tudják leküzdeni, nem tudják a tényleges integrációt biztosítani. Egy több száz fős intézmény esetében fennáll továbbá annak a veszélye, hogy nem alkalmas az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására, szükség van tehát a munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást segítő rendszerekre, az alapszolgáltatások erősítésére, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére.
A közösségi lakhatásba való költözés az életminőség tekintetében pozitív változásokat hoz: az önellátási képesség javul, nagyobb szabadság, önállóság érzékelhető a fogyatékos személyek esetében, illetve a társadalmi integráltság erősödik.
Az intézménytelenítésnek nevezett folyamat eredményeként a nagy létszámú bentlakásos intézményeket fokozatosan kis létszámú szolgáltatásokkal váltják fel.
Az intézménytelenítés, az intézményi ellátások kiváltása nem egyenlő a bentlakásos formák eltűnésével, hanem a folyamat során azok kisebb méretűvé válnak és a közösségbe integrálódnak, összességében új földrajzi és szakmai keretek között humanizálódnak.
A kiváltás nem az állam (vagy egyéb potenciális szolgáltatók) kivonulását jelenti az ellátásból. A megszűnő intézményi kapacitások helyén az érintettek számára szükséges egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatásokat a közösség keretei között szervezik meg, rugalmas, változatos formákban, változatos helyszíneken. Az intézménytelenítés során szükségszerű a megengedőbb gondozási-nevelési modell és a szigorú hierarchia szerint szerveződő (medikális) ellátás helyett a rehabilitációs szemlélet erősítése, az integráció biztosítása, az önálló életvitel lehetőségének megteremtése, valamint a személyre szabott és a szükségletekre reagáló, horizontálisan szerveződő, együttműködésre épülő szolgáltatási struktúra kialakítása.
1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása
Zala megye demográfiai mutatói
Zala megye a kisebb népességű magyar megyék közé tartozik. Zala megye népessége nem éri el a
300.000 főt, a megye népessége 277.290 fő. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, ebből 38%-a valamelyik megyei jogú városban él.
A megye demográfiai adottságai kimondottan kedvezőtlennek mondhatóak, a népesség száma folyamatosan az országos átlag feletti mértékben csökken. Ennek elsődleges oka nem a belső elvándorlás, hanem a születések és a halálozások közötti tartós különbség az utóbbi javára (elöregedő népesség).
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és alacsony születésszám az elöregedő népesség új elvárásokat támaszt a szociális ellátórendszerrel szemben, amit tovább nehezít a megye aprófalvas településszerkezete.
1. táblázat Demográfiai előrejelzés
Területi egység | Öregedési index | ||
2001. | 2011. | 2021. | |
Magyarország | 0,881 | 1,147 | 1,315 |
Nyugat Dunántúli Régió | 0,894 | 1,228 | 1,471 |
Zala Megye | 0,952 | 1,422 | 1,639 |
A KSH adatai szerint 2015. január 1-jén 277.290 fő volt a lakosságszám, 12,8 százaléka a 0-14 éves korosztályba tartozott. Ugyanakkor 19,6 százalékra emelkedett 1045 fővel a 65 évesek és annál idősebbek aránya. A gyermekkorúak esetében tartós csökkenés, míg időseknél hasonló mértékű növekedés figyelhető meg a statisztikusok szerint.
Az élve születések és a halálozások száma Zala megyében stabilan mínusz értékeket mutat. 2001-től 2015-ig évente másfélezer körüli a különbség, azaz ennyivel csökken a lakosság száma. Az elmúlt tíz év során 2006-ban és 2008-ban volt a legkisebb a lélekszám csökkenése.
A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának feltűnően kedvezőtlen alakulása.
Az elmúlt évtizedekben az erőteljes városba költözés miatt a falvak többségében az idős korosztály maradt, így a kistelepüléseken zömében az időskorúak élnek.
A születéskor várható élettartam növekedésével mind nagyobb a népességen belül a 70-80 évesek aránya,
- akik elsősorban falvakban élnek - és jelentős eltérés van a nemek közötti arányban. (80 év feletti nők aránya 3,2%, férfiak aránya 1,5%)
Zala megye foglalkoztatási mutatói
Zala megye jellemzően aprófalvas településszerkezetű, így minden foglalkoztatási jellegű program ezen speciális munkaerő-piaci jelenségre reagál. Elsődlegesen az elavult szakmákkal rendelkezők, valamint az alacsony iskolai végzettségűek, roma származásúak szorultak ki az elsődleges munkaerő-piacról. Számosságában is jelentős létszámú állás nélkül lévőkre a tartós munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerő-piac szolgáltatási skáláját felhasználva, az érintettek részére a közfoglalkoztatás lehetősége biztosított.
Ezen célcsoport egyik legfőbb problémája, hogy a családjukban több generáción keresztül hosszútávon előfordul a munkanélküliség, a család bevételét az önkormányzati támogatás, esetleg alkalmi munkák, vagy un. „feketemunka” biztosítja. Ezen perifériára szorult rétegek nem kapnak elengedő motivációt a munkahelykereséshez.
A térségen belüli egyes településeknek más-más sajátos munkaerő-piaci problémái vannak, ezek közül kiemelkedő:
- Többszörösen mentálisan sérült, 45 év feletti, amúgy munkaképes korú lakosságot sem Zalaegerszegen, sem helyben nem foglalkoztatják.
- Az ún. zsáktelepüléseken és település részeken a napi két, jó esetben 4 buszjárat miatt a gépjárművel nem rendelkező, kevésbé képzett munkaerő nem tud eljutni a településén kívül eső munkahelyre.
- A sokgyermekes roma családokból az anyák szintén nem tudnak lakóhelyüktől távoli munkavégzési helyszínekre eljutni.
- Megszűntek a mikro térségekben azok a potenciális foglalkoztatók (Faipari szövetkezet, termelőszövetkezetek, állattartó telepek) akik az alulképzett munkaerőt foglalkoztatták.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak.
A kedvező változás a lakosság szociális helyzetében csak összehangolt, egymásra építkező fejlesztési programokkal érhető el. Együtt kell működni a gazdaságpolitika, a területfejlesztés, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szakembereinek, döntéshozó testületeinek, és kiemelten kezelni a partnerséget a szociális szolgáltatások kialakítása és bővítése, korszerűsítése érdekében megyei szinten.
Zala megye szociális ellátottsága
A magyar önkormányzati rendszer alappillérei a települési önkormányzatok. Közigazgatási, közszolgáltatás- szervezési tevékenységük viszonylagos önállósága nem jelenti az egymástól való elszigeteltségüket.
A közös feladatmegoldásnak, a kooperációnak a „kényszere” nem normatív alapú, hanem a dolgok természetéből fakadó. Mindenki számára lényeges kérdés az, miként lehet jól, jobban, illetve gazdaságosan, gazdaságosabban szervezni a közszolgáltatásokat.
Az együttműködés azonban nem korlátozódik az önkormányzatok közti kapcsolatrendszerre. Az együttműködés úgy teljes, ha a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel a közügyek szervezése terén kiépített kapcsolatokról sem feledkezünk meg.
A települések kapcsolatrendszerét elsősorban a közös önkormányzati hivatalok szervező és irányító munkája jellemzi.
A körzetközponti település és annak természetes vonzáskörzetében lévő önkormányzatok közt sokrétű és tartalmas együttműködés alakult ki, a települések „természetes szimbiózisban élnek”. A településen élők jelentős számban ingáznak. Elsősorban a megyeszékhelyre utaznak ott lévő munkahelyeikre, iskoláikba, másrészt pedig az úgynevezett mikro-centrumokban lévő oktatási intézményekbe és munkahelyekre irányul a napi bejárás.
A párszáz lelkes kisközségek gyakorlatilag többnyire nem rendelkeznek munkahelyekkel és nincsenek intézményeik. Ha van is intézmény, az összevont iskola, vagy egycsoportos óvoda, esetleg idősek nappali ellátása. A kistérség legtöbb településéről utaznak a diákok a megyeszékhelyre, vagy az általános iskolát működtető nagyobb településekre.
A városkörnyéki települések munkaképes korú népességének nagy hányada a megyei jogú városban, vagy a lakóhelyén kívüli más településen áll munkaviszonyban. A tömegközlekedés nehézségei tovább súlyosbítják az ingázás terheit.
A települések további problémája, hogy alacsony a tartósan munkanélküli emberek visszatérési esélye a munkaerő-piacra, társadalmi esélyegyenlőségük nincs megteremtve, több helyen jellemző szegénység, a társadalmi kirekesztődés (amelynek alapja a sokszor előítéletes helyi társadalom), s gyenge a szociális kohézió (kisközösségi szint hiánya).
A települések mindegyike önálló önkormányzattal rendelkezik. A testület köteles biztosítani a szociális alapellátást a helyi szükségleteknek megfelelően. A feladat ellátása érdekében a korábbi években is társultak más önkormányzatokkal, de számos településen hiányos a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási rendszer.
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthona Zalaapátiban a Xxxx Xxxxxx xxxx 0. xxxx alatt található.
Zalaapáti község általános bemutatása a település főbb statisztikai adatai mentén:
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
1. kép Zalaapáti elhelyezkedése
Zalaapáti, a Zala völgyében lévő közel 1700 lelket számláló település a Zala folyó jobb partján fekszik, melynek "kapujaként" működik az 1959-ben átadott Zala híd.
Kezdetektől az 1019-ben alapított Zalavári Bencés Apátság tulajdona volt, neve is azt tükrözi, hogy az "apáté" (ez a falu). 1715-ben az apátság a göttweigi bencés monostor tulajdona lett, Zalaapátit tették meg apátsági székhellyé. Templomot építettek 1777 és 1781 között a mai egytornyos, egy hajós, hegedűablakos apátsági templomot. A templommal egybeépült a Bencés Rendház, amelyben 1951-től mai napig pszichiátriai betegek otthona működik. Pályázatunkban a rendházban élő 72 fő ellátott támogatott lakhatását kívánjuk megvalósítani.
Zalaapáti kedvező fekvésénél és történelmi szerepénél fogva jelentős helyet foglal el megyénk falvai között. Kedvező fekvését nemcsak a találkozó utak
jelzik, hanem Hévíz, Keszthely és Kehidakustány közelsége. A kerékpárút lehetőséget kínál a biciklis turisták számára. A fürdőhelyek közelsége miatt dinamikusan fejlődött a község vendéglátóipara is.
Demográfia
Zalaapáti lakónépességének alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt 10 évben enyhe emelkedést mutat (2007. évben: 1.635 fő; 2011. évben: 1.627 fő, 2015. évben: 1.682 fő). 2012. évben a Domb Xxxxxx átadásával 53 fővel nőtt az ellátottak és a lakosság száma.
2. táblázat Zalaapáti község népességadatai 2015. évben
Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) [fő] | 1 682 |
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén [fő] | 195 |
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén [fő] | 352 |
Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén [fő] | 1 135 |
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
3. ábra Lakónépesség kor szerinti megoszlása
Lakónépesség kor szerinti megoszlása
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén % Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén % Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén %
12%
21%
67%
Forrás: saját szerkesztés
3. táblázat Öregedési index 2015. év
Leírás | Érték |
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén [fő] | 195 |
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén [fő] | 352 |
Öregedési index | 181 % |
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A fenti táblázat a település öregedési indexét mutatja. Zalaapáti község öregedési indexe folyamatosan emelkedik (2001. évben: 145,1%; 2011. évben: 155,8%; 2015. évben: 181%), azaz a község lakossága drámai mértékben idősödik. Az intézményben élő ellátottak 25 %-a időskorú.
4. táblázat Népmozgalmi adatok 2015. év
Leírás | 2006. | 2015. |
Élve születések száma [fő] | 13 | 15 |
Halálozások száma [fő] | 31 | 38 |
Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) [fő] | 0 | 0 |
Házasságkötések száma [eset] | 7 | 7 |
Válások száma [eset] | 4 | 3 |
Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) [fő] | 85 | 128 |
Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) [fő] | 102 | 89 |
Belföldi állandó odavándorlások száma [fő] | 41 | 69 |
Leírás | 2006. | 2015. |
Belföldi állandó elvándorlások száma [fő] | 45 | 45 |
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A népmozgalmi adatok áttekintését követően megállapítható, hogy az elmúlt 10 évben enyhén emelkedett a születések, valamint a halálozások száma.
A vizsgált időszakban a házasságkötések és a válások száma gyakorlatilag stagnált. A településről történő elvándorlások száma nem változott, míg az odavándorlások száma határozott emelkedést mutat.
Foglalkoztatás
Zalaapáti településen foglalkoztatóként a Zalaapáti Közös Önkormányzati Xxxxxxx, Xxxxx Xxxx Általános Iskola, Zalaapáti Napközis Otthonos Óvoda Intézményegység, Művelődési Ház, valamint Községi Könyvtár működik. A Közös Önkormányzati Hivatal 7 település feladatait látja el. (Zalaapáti, Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye és Zalaszentmárton).
A legnagyobb foglalkoztató jelenleg a településen a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka és Domb Otthonai 98 dolgozóval.
Zalaapáti településen a helyi vállalkozások között megtalálunk olyan mezőgazdasági jellegű munkalehetőséget, ahol csak szezonális munkát tudnak biztosítani a munkát vállalók részére.
5. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma 2015 és 2017. január között
Leírás | 2015. január | 2017. január |
fő | ||
Álláskeresési segélyben részesülők száma | 7 | 6 |
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma | 5 | 9 |
Regisztrált munkanélküliek száma | 72 | 47 |
180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma | 18 | 13 |
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma | 27 | 10 |
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A fenti táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt években jelentős mértékben (35%-kal) csökkent a településen a regisztrált munkanélküliek száma, ezzel párhuzamosan szintén közel 30%-kal csökkent a tartós munkanélküliek száma.
Zalaapáti település közigazgatási struktúrája
A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalaapáti 1682 fő lakossal. A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések:
Bókaháza 263 fő
Dióskál 470 fő
Egeraracsa 344 fő
Esztergályhorváti 484 fő
Gétye 112 fő
Zalaszentmárton 56 fő
A Közös Önkormányzati Hivatal 3411 lakos ellátásáról gondoskodik, biztosítja a közszolgáltatásokhoz való teljes körű hozzáférést.
Zalaapáti településen a közfeladatok ellátása
Zalaapáti településen a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
A közfeladatok ellátását az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.
Gazdasági háttér
Zalaapáti kedvező fekvésénél és történelmi szerepénél fogva jelentős helyet foglal el Zala megye falvai között. Kedvező fekvését nemcsak a találkozó utak jelzik, hanem Hévíz, Keszthely és Kehidakustány közelsége. A közeljövőben megépülő kerékpárút lehetőséget kínál a biciklis turisták számára. A fürdőhelyek közelsége miatt dinamikusan fejlődött a község vendéglátóipara is. A községben több mint 100 egyéni vállalkozás működik.
A Nyugat-dunántúli régió munkaerő-piaci szempontból az ország egyik legkedvezőbb területe, az egyes kistérségeket azonban – gazdasági adottságaiktól függően – eltérő mértékben sújtja a munkanélküliség.
A helyi gazdaság léte és működése döntő mértékben befolyásolja a kistérség településeinek gazdasági helyzetét. Az önkormányzatok ugyanis egyre inkább saját erőre, saját forrásokra kénytelenek támaszkodni költségvetésükben, ezért azoknak a helyi önkormányzatoknak a gazdálkodása lehet stabil, amelyek jelentős helyi adóbevételekhez juthatnak.
2008 év végén bekövetkezett gazdasági világválság és a magyarországi recesszió igen mély nyomokat hagyott a térség gazdasági szereplőiben.
Zala megyében a regisztrált vállalkozások száma 2016. szeptember 30-án 50.149 db, ebből társas vállalkozás 10.258 db, önálló vállalkozó 39.891 db. Zalaapátiban jelenleg a helyi vállalkozók száma hozzávetőlegesen 70 db.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Fejlesztésre irányuló pályázatok Zalaapátiban
Zalaapáti községben jelenleg nincsen alapszolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázat, illetve nem kívánnak benyújtani projektet a közeljövőben sem.
Zalaapáti település 2017-ben az alábbi fejlesztési pályázatokban vesz részt:
6. táblázat Fejlesztésre irányuló pályázatok, Zalaapáti
Pályázat címe | Pályázat céljának leírása | rövid | Támogatás összege | Megvalósítás időtartama | |||
Kossuth felújítás | Lajos | utcai | járda | járda felújítása | burkolat | 14.198.000,- | 2017. I. félév |
Zártkerti szőlő-gyümölcsös területének revitalizációja | őshonos gyümölcsfák telepítése | 8.000.000,- | 2017.12.31. | ||||
Nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének gondozása | nemzeti értékek gondozása | 1.999.000,- | 2017.12.31. | ||||
Forrás: saját szerkesztés
Közlekedés
Az elöregedő települések megközelíthetősége kedvezőtlenebb az átlagosnál. Vasúti megállóhelye többségükben nincs, így az összeköttetést a közúthálózat, illetve az azon bonyolított helyközi buszforgalom biztosítja. A fő- és mellékúthálózat hangsúlyosabb szerepe miatt ezen utak karbantartása, felújítása kiemelt fontosságú, hiszen az öregedő községekben élők munkahelyre és oktatási intézménybe történő napi ingázása itt zajlik. Szerencsés ugyanakkor, hogy a Keszthely – Zalaegerszeg útszakasz jelentős felújítása zajlik jelenleg, ami akár az út menetidejét is csökkentheti. A megoldást, főként az idős lakosság számára részben az aprófalvak tekintetében jelenthetné a falugondnoki hálózat fejlesztése.
Zalaapáti település megközelíthető közúton: a Balaton déli partja felől a 7-es úton, majd tovább a 76-oson Sármellék után rátérve a 75-ösöre, onnan tovább északi irányban, vagy Zalaegerszeg felől a 76-osról Zalacsánynál déli irányba fordulva.
2. kép Zalaegerszegi Járás közlekedési térképe
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban” Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása
Zalaapáti településen az iskola, óvoda, Közös Önkormányzati Hivatal, Közösségi Ház, Egészségház akadálymentesített, így a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést a település lakosai részére az Önkormányzat, valamint a Zalaapáti Sport Egyesület kisbusza teszi lehetővé.
Egészségügyi ellátás
Zalaapáti településen két háziorvos látja el az egészségügyi alapellátást, valamint fogászati ellátás áll a lakosság rendelkezésére. Házi gyermekorvosi ellátás és a szakellátás helyben történő igénybevételének lehetősége nem biztosított, a Keszthelyi és a zalaegerszegi Xxxxx Xxxxxx Kórházban a szakrendelések elérhetőek. Zalaapáti településen jelenleg is működik Gyógyszertár, mely hétköznaponként a lakosság rendelkezésére áll.
Szociális ellátás
Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. II. 27.) önkormányzati rendelete rendelkezik a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról.
Az önkormányzat biztosítja a szociális rászorultságtól függő települési támogatás keretében adható ellátásokat:
a) rendkívüli települési támogatás keretében gyógyszertámogatás, beiskolázási támogatás, temetési támogatás
b) települési támogatás keretében lakásfenntartási támogatás, közüzemi díjtartozás miatti támogatás, szociális célú tűzifa juttatás, ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás,
c) köztemetés.
A szociálisan rászoruló személyek részére az Önkormányzat biztosítja az alábbi szociális alapszolgáltatásokat:
a.) étkeztetés,
b.) házi segítségnyújtás, c.) családsegítés,
d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e.) támogató szolgáltatás
Biztosít továbbá gyermekjóléti alapellátási formákat:
a.) gyermekek napközbeni ellátása, b.) gyermekjóléti szolgálat.
Az alapszolgáltatásokat a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.
Zalaapáti településen is fontos szerepet kap a szociális gondoskodás. Az étkeztetésben és a házi segítségnyújtásban részesülők aránya a lakosság idősödése miatt fokozatosan emelkedik. Az időskorúak nagyobb fokú biztonságáról a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hozzáférésével gondoskodnak. Az alapszolgáltatások biztosítása mellett idősek nappali ellátása nincs a településen. Pszichiátriait betegek nappali ellátás csak Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja Zalaegerszeg város lakosai részére. A támogató szolgálatot és közösségi ellátást a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete révén biztosítja.
Az intézmény története elválaszthatatlan a templom történetétől, mivel a - rendház- Boróka Xxxxxx egybeépült a templommal.
A templomot és a rendházat Xxxxx Xxxxxx által 1019-ben alapított Szent Benedek-rend építette. Alapjait 1753 tavaszán rakták le. 17 év múlva, 1774. május 8-án iszonyú tűzvész pusztította és hamvasztotta el a templomot és a rendházat. Az újjáépítés Xxxxx Xxxxxxx apát vezetésével 1784-ben fejeződött be,
tágasabb és nagyobb kivitelben, mint a régi épület volt. Az épületek és a hozzátartozó közel egy katasztrális hold park 1950-ig a bencés rend kezelésében volt.
Az egykori Bencés Apátság rendházának államosításakor, 1951-ben 100 ellátottja és 10 bentlakásos dolgozója volt az immár Szociális Otthonként funkcionáló épületnek, amely a Fővárosi Tanács kezelésében működött.
1953-ban a Zala Megyei Tanács VB. Zalaegerszeg kezelésébe került az intézmény.
1957. március 1-től A Fővárosi Tanács VB. XII.EÜ. Osztály kezelésébe került vissza az intézmény.
1968-ban átadásra került a „pap-lak”, vele egy időben a felszabadult helyiségekből textilraktárt és fürdőt alakítottak ki.
A volt vezetői lakás megüresedésével 140 főre emelkedett az ellátottak száma, a dolgozói létszám 44 fő volt.
1983-től az intézmény ideg-elme szakosított szociális otthonként funkcionált. Ekkor megvásárolták a volt iskolaépületet és megkezdődtek a felújítási munkálatok.
1987-ben az engedélyezett ellátotti létszám 201 fő volt.
1992-ben új gazdasági épület került átadásra, amely magába foglalta a mosodát, a kazánházat, az öltözőket, a karbantartó műhelyt és az irodákat.
1998-ban kiváltásra kerültek a cserépkályhák (41 darab) és az olajjal működő kazánházat gázüzeműre alakították át.
2000-ben a HACCP rendszer előírásainak megfelelően konyhai rekonstrukciót hajtottak végre.
2001-ben az 50. évforduló évében felújításra került a rendház tetőszerkezete, az elektromos hálózata, valamint a padozat, mintegy 60 millió Ft értékben.
2008. január 1-től az intézmény összevonásra került a búcsúszentlászlói értelmi fogyatékosok otthonával, s az óta telephelyként funkciónál.
A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában 1951-től, 2012. december 31-ig működött a Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona. 2013. január 1-től a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltségének irányításával látja el tevékenységét. Ez alatt a 65 év alatt rengeteg változáson esett át az intézmény, amire elérte mai profilját.
Az intézmény mottója, a "betegben is tisztelni az embert", amelyet igyekeznek a nap 24 órájában szem előtt tartani, s ennek szellemében gondoskodni az itt élőkről.
Jelenleg nyújtott szolgáltatások
Az intézmény Boróka Otthon telephelye tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető. 2016-tól Búcsúszentlászló – Zalaapáti - Budapest közvetlen járat is az ellátottak, illetve a hozzátartozók rendelkezésére áll. A gépkocsival érkezők részére biztosított a parkolási lehetőség.
Az ellátottak mindannyian az egykori Bencés rendi kolostor épületében élnek. Jelenleg az engedélyezett férőhelyek száma 72 fő pszichiátriai beteg férőhely. Az intézmény működési területe fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek esetében Budapest közigazgatási területe, így elsősorban a Főváros közigazgatási területéről fogadja az intézmény a lakókat.
Az illetékességi körön kívülről érkező intézményi ellátás iránti eseti elhelyezési igények elbírálásáról a 30/2015.(XII.16.) SZGYF szabályzat 2.§ (14) bekezdése alapján intézményvezető dönt. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, összességében a tárgyi feltételek biztosítottak, ellátottanként biztosítva van legalább 6 m2, azonban az épület adottságaiból fakadóan jelenleg is vannak 4 főnél nagyobb létszámú lakószobák.
Az intézmény Alapító Okirata 2016. november 1-jén módosult a névváltozás és az integrált intézményhez beolvadó telephelyek adatainak változása miatt.
A Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által ZAC/100/00324-2/2017. kiadott, a székhely 8925 Búcsúszentlászló Xxxxx Xxxxx xxxx 00. integrált szociális intézmény működési engedélye határozatlan idejű. Intézményfenntartói feladat– és hatásköreit a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI.13.) Korm. rendelet 4-5. §-aiban foglaltak szerint gyakorolja.
Az intézmény pénzügyi, gazdálkodási feladatait a középirányító szerv látja el. Az intézmény működési bevételének forrásai:
- térítési díj bevétel,
- költségvetési támogatás.
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény ápolást gondozást nyújtó intézmény a szociális igazgatásokról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 69. §, 70. § (3) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 71/A (1) bekezdése alapján.
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény rehabilitációs intézményként funkcionál a kehidakustányi Olajág Otthonában a Szoctv. 72. § (1), (2) b) pontja, valamint a 73. § (1) bekezdése alapján. A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény szenvedélybetegek részére lakóotthoni ellátást biztosít a Szoctv. 85/A § (1) bekezdése alapján.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakba: Szakmai rendelet) 101/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján több intézménytípust működtet, különálló szervezeti egységekben, ezért a szociális ellátásokat egy integrált intézményi formában biztosítja személyes gondoskodás keretében 326 fő engedélyezett ellátotti férőhellyel.
Az intézményben az alábbi szakosított ellátási formák vehetők igénybe:
Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása (262 fő)
Székhely (Búcsúszentlászló) 60 fő Domb Xxxxxx (Zalaapáti) 130 fő Boróka Otthon (Zalaapáti) 72 fő
Azon krónikus pszichiátriai betegek részére nyújt ellátást, akik az igénylés időpontjában nincsenek veszélyeztető állapotban, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. A pszichiátriai betegek otthona az ellátást igénybe vevők részére legalább napi ötszöri étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít.
Fogyatékkal élő személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása
Székhely (Búcsúszentlászló) 12 fő
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes fogyatékkal élők részére biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékkal élők részére napi legalább ötszöri étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít az intézmény.
Szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása
Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx 20 fő
Az otthonban az ellátást igénybe vevők ápolását, gondozását végzik, akik szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre időlegesen nem képesek, de - külön jogszabályban meghatározott – kötelező intézményi gyógykezelésre nem szorulnak.
Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása
Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx 24 fő
A rehabilitációs intézményi keretek között azt a 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre szorul, és utógondozására nincs más mód. Az ellátási forma a rászorulók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.
Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása
Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx 8 fő
A lakóotthon az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátás mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki a felvétel időpontjában a 16. életévét betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem, önellátásra legalább részben képes, elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez, folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
Szociális foglalkoztatás 127 fő
Az intézményi jogviszonyban álló személy szociális foglalkoztatása, illetve az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében.
-Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás 49 fő
-Munka-rehabilitációs foglalkoztatás 78 fő
Az integrált intézmény keretében több szolgáltatási forma került megszervezésre egy szervezeti keretben, de külön telephelyeken. A bentlakásos intézményben az önmaguk ellátására részben, vagy teljesen képtelen pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékkal élő személyek ápolása gondozása történik. A teljes körű ellátás keretében az ellátást igénybevevők koruknak, egészségügyi állapotuknak megfelelő fizikai, egészségügyi, valamint mentálhigiénés ellátást biztosítunk.
7. táblázat A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelyein és telephelyein engedélyezett férőhelyek száma
Szervezeti egység neve, címe | Telephely neve, címe | Engedélyezett férőhelyek száma |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 8925 Búcsúszentlászló Xxxxx Xxxxx xxxx 00. | Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény (fogyatékkal élők ellátása) 8925 Búcsúszentlászló Arany J. u. 17. | 12 fő |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény (pszichiátriai betegek ellátása) 8925 Búcsúszentlászló Arany J. u. 17. | 60 fő | |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthona 8741 Zalaapáti Xxxx Xxxxxx xxxx 0. | 130 fő | |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthon 8741 Zalaapáti Xxxx Xxxxxx xxxx 0. | 00 fő | |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (szenvedélybetegek otthona) 8784 Kehidakustány Xxxxx xxxx 0. | 00 fő | |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye) 8784 Kehidakustány Xxxxx xxxx 0. | 00 fő | |
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona) 8784 Kehidakustány Xxxxx xxxx 0. | 0 fő | |
Összesen | 326 fő |
Forrás: saját szerkesztés
A jogszabálynak megfelelően biztosított a napi ötszöri étkezés, ha szükséges speciális étkezés biztosított, szakorvosi javaslat alapján biztosított. Ha az ellátott állapota indokolja az intézményi gépkocsival, szakképzett ápoló kíséretében elősegítjük a szakrendelésre való eljutást. Kórházban történő osztályos
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
kezelés esetén kezelőorvosukkal, gondnokukkal és hozzátartozóikkal folyamatosan tartják a kapcsolatot és egészségi állapotukban történő változásokat nyomon követik. Az ellátottak saját ruházatukat használják, ha az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű ruházattal, akkor az intézmény biztosítja.
A pályázatban érintett Boróka Otthon telephelye tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető. 2016-tól Búcsúszentlászló – Zalaapáti - Budapest közvetlen járat is az ellátottak, illetve a hozzátartozók rendelkezésére áll. A buszmegálló 200 métere található az intézmény főbejáratától. A gépkocsival érkezők részére biztosított a parkolási lehetőség.
Az ellátottak mindannyian az egykori Bencés rendi kolostor épületében élnek. Jelenleg az engedélyezett férőhelyek száma 72 fő pszichiátriai beteg férőhely. Elsősorban Budapest közigazgatási területéről fogadja az intézmény a lakókat. Az illetékességi körön kívülről érkező intézményi ellátás iránti eseti elhelyezési igények elbírálásáról a 30/2015.(XII.16.) SZGYF szabályzat 2.§ (14) bekezdése alapján intézményvezető dönt. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, összességében a tárgyi feltételek biztosítottak, hiszen biztosítva van ellátottanként a legalább 6 m2, azonban az épület adottságaiból fakadóan jelenleg is vannak 4 főnél nagyobb létszámú lakószobák.
Kormányzati funkciók
Az intézmény állami költségvetési szerv, mely alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása az alábbi:
- 101121 – Pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása
- 101122 – Szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása
- 101124 – Szenvedélybetegek rehabilitációs célú bentlakásos ellátása
- 101211 – Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása
- 107030 – Szociális foglalkoztatás
- 107053 – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazat szerinti besorolása NGM rendelet 5. számú mellékletek alapján
872000 –Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátás
Államháztartási szakfeladatok rendje: NGM rendelet 3. számú mellékletek alapján
- 562917 Munkahelyi étkeztetés
- 562920 Egyéb vendéglátás
- 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
- 873021 Fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása
- 872001 Pszichiátriai betegek tartós ellátása
- 770000 Kölcsönzése, operatív lízing
- 813000 Zöldterület – kezelés
- 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás
- 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
- 872002 Szenvedélybetegek tartós ellátása
- 872004 Szenvedélybetegek lakóotthoni ellátása
- 872006 Szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása
- 890431 Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében
- 890432 Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
- 960100 Textil, szőrme mosása, tisztítása
Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat.
Az Intézmény, valamint a jelenleg nyújtott szolgáltatásai
A teljes körű ellátás keretében az intézmény biztosítja
az ápolási, gondozási feladatokat,
az ellátottak szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatását, továbbá sport- és szabadidős tevékenységeket,
biztosítja az intézményi jogviszonyban álló fogyatékos, pszichiátriai beteg személyek szociális foglalkoztatását.
a lakhatásról való gondoskodást 24 órás felügyelet mellett,
gondozási tevékenysége során, a szolgáltatást igénybe vevő személy részére nyújt olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására törekszik,
ápolási tevékenység keretében, az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását szolgáló tevékenységet végez
napi ötszöri étkezést,
szükség szerint ruházattal és textíliával való ellátást, - a lakók ruházatának, textíliájának mosását, vasalását, javítását.
a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást,
mentálhigiénés ellátást,
az ellátottak intézményen belüli szociális foglalkoztatásának megszervezését, szocioterápiás foglalkozást,
a hivatalos ügyekben való segítségnyújtást,
érték- és vagyonmegőrzést,
az intézményben elhunytak eltemettetését.
Az intézmény alapellátáson túl nyújtott, térítésköteles szolgáltatása:
Büfé
Vendégétkeztetés
Nyaralás, kirándulás
Színház, mozi látogatás
A szolgáltatás célja
Az intézmény kiemelt célja a Boróka Otthon telephelyén pszichiátriai beteg személyek ápoló, gondozó otthonaként, az ellátására jogosult személyeknek ellátást, fizikai, mentális, pszichés állapotukhoz, életkorukhoz, ápolási, gondozási szükségleteikhez, önellátási szintjükhöz igazodó, differenciált ápolást, gondozást, foglalkoztatást nyújtson. Az ellátás során tiszteletben tartsa az ellátottak alkotmányos jogait, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot.
Az intézményben élő ellátottak számára biztosítják a megfelelő egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatást, foglalkoztatási lehetőségeket, hogy betegségük szabta életkeretet minél jobban megtöltsék tartalommal.
Személyi feltételek
Boróka Otthon Telephelyen jelenleg 50 fő közalkalmazott dolgozik, ebből 22 fő szakmai és 38 fő funkcionális munkakörben.
8. táblázat A Boróka Otthon Telephelyen foglalkoztatottak száma
Szakmai létszám | Betöltött álláshely | Üres álláshely | Szakképzettségi arány | Átlagéletkor | Férfi | Nő |
27 fő | 22 fő | 5 fő | 100% | 42,9 év | 1 fő | 21 fő |
Forrás: saját szerkesztés
Legfiatalabb munkatárs: 30 éves, legidősebb munkatárs: 56 éves
4. ábra Szakmai álláshelyek állapota
Üres álláshely; 5 fő, 19 %
Betöltött álláshely 22 fő, 81 %
Forrás: saját szerkesztés
A fenti táblázat, valamint diagram szemlélteti, hogy a Boróka Otthon jelenleg 27 fő szakmai létszámmal rendelkezik, melyből 22 álláshely van betöltve.
A lenti diagram pedig a nemek közti megoszlás egyértelműen a nők többségét mutatja, hiszen a férfi munkatársakkal szemben ez 95 % - 5% arány.
5. ábra Nemek aránya szakmai munkakörökben
Férfi
1 fő; 5%
Nők
21 fő; 95%
Forrás: saját szerkesztés
9. táblázat Funkcionális létszám szerinti megoszlás
Funkcionális létszám | Betöltött álláshely | Üres álláshely | Átlagéletkor | Férfi | Nő |
45 fő | 38 fő | 7 fő | 42,6 év | 11 fő | 27 fő |
Forrás: saját szerkesztés
Legfiatalabb munkatárs: 23 éves, legidősebb munkatárs: 59 éves
6. ábra Funkcionális álláshelyek állapota
Üres álláshely ; 7; 15,5%
Betöltött álláshely 38; 84,5%
Forrás: saját szerkesztés
Az intézmény Xxxxxx Xxxxxxxxxx közvetlen szomszédságában található a Domb Otthon telephely, ezáltal az intézmény funkcionális munkakörben foglalkoztatott munkatársai mindkét telephely vonatkozásában tevékenykednek. Ez a létszám jelenleg 38 fő, melynek nemek közti megoszlását a lenti diagram mutatja. A szakmai álláshelyekhez hasonlóan a funkcionális munkakörben foglalkoztatottaknál is a nők vannak többségben. A Boróka Otthonban működik az élelmezési üzem, amely mindkét telephely részére biztosítja a napi ötszöri étkezést, ezen kívül vendégétkezők számára is naponta szolgáltat meleg ételt.
7. ábra Nemek szerinti megoszlás
Férfi
11 fő; 29 %
Nő
27 fő; 71 %
Forrás: saját szerkesztés
Jelenleg betöltött álláshelyek beosztás szerint
10. táblázat – Jelenleg betöltött álláshelyek beosztás szerint
Szakmai munkakörök Létszám Funkcionális munkakörök Létszám | |||
telephelyvezető | 1 fő | élelmezési ügyintéző (közös) | 1 fő |
ápoló-gondozó | 16 fő | élelmezési raktáros (közös) | 1 fő |
egészségügyi koordinátor ápoló | 2 fő | szakács (közös) | 5 fő |
szociális mentálhigiénés munkatárs | 2 fő | konyhai kisegítő (közös) | 4 fő |
segítő-munkavezető | 1 fő | takarító (Boróka Otthon telephely) | 5 fő |
gépkocsivezető (közös) | 1 fő | ||
karbantartó (közös) | 4 fő | ||
letéti pénztáros (közös) | 1 fő | ||
mosónő (közös) | 4 fő | ||
portás (közös) | 3 fő | ||
raktáros (közös) | 1 fő | ||
takarító (Domb Otthon telephely) | 7 fő | ||
udvari munkás (közös) | 1 fő | ||
Összes szakmai | 22 fő | Összes funkcionális | 38 fő |
Forrás: saját szerkesztés
A Boróka Otthon telephelyen a szakmai álláshelyek mindegyike a Szakmai rendeletben meghatározottak szerint került betöltésre, a szakképzettségi arány 100 %. Speciális szakképesítéssel rendelkezők aránya rendkívül alacsony. Az ápolók túlnyomó többsége csupán szociális-gondozó képesítéssel rendelkezik. Rendkívül nehéz pszichiátriai betegek ellátásával kapcsolatban tapasztalattal bíró munkatársat a jelenlegi munkaerő-piacon találni.
Tárgyi feltételek
A lakók az egykori Bencés rendi kolostorban élnek, ami nem bentlakásos intézményi funkciókkal épült annak idején. Intimszoba, önálló imaterem, nem áll rendelkezésükre. A szobák többsége egymásba nyíló, emiatt az intimszféra biztosítása rendkívül nehézkes. A szobák belmagassága nagy, emiatt a fűtés
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
gazdaságtalan. A nyílászárók elavultak, az épületen hőszigetelés nincs. Az épület közel 300 éves kora magában hordoz olyan építészeti megoldásokat, amelyek megakadályozzák a lakók ellátási feltételeinek javítását, korszerűsítését. Az épület jelenlegi műszaki állapotának ismeretében jelentős felújításra, átalakításra lenne szükség, a férőhelykiváltás erre az infrastrukturális problémára is korszerű megoldást jelente.
Az ellátottak részére teakonyha került kialakításra az év elején. Az elmúlt években a 4 főnél nagyobb létszámú szobák leválasztására vonatkozóan műszaki tervdokumentáció készült. 2016. évben elkezdődött a szociális blokkok felújítása, amely 2017. március 15-ig befejezésre kerül. 2016. december 31-ig a kivitelező elkészítette a terveknek megfelelően az alábbi helyiségeket:
földszint "középső" toalett
emelet "középső" toalett
emelet fürdőszoba "nyugati szárny"
földszint toalett, tusoló "nyugati szárny"
Mindezeken túl saját karbantartás keretében tisztító festés történt az orvosi rendelőben, gyógyszerszobában, nővérszobában, illetve a konyha azon helyiségeiben, ahol ezt falak állapota igényelte. A pályázat keretében kitagolással érintett ingatlan Zalaapátiban található kolostor épület, ami az ellátottak lakhelyéül szolgál. Az épület műemléki védelem alatt áll, ami kolostornak készült 1757-ben. A római katolikus volt bencés apátsági templom déli oldalához U alakban kapcsolódó rendház, zárt udvart körbezáró épület. A parkra néző déli homlokzatán, timpanonos főbejárat található. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. A templomtól különálló telken, belterületen helyezkedik el. A telek az intézményi porta felől az északi irányból közelíthető meg. Északról a templom határolja, délről park található. A kolostorépület földszint+emeletes, a templommal közvetlen kapcsolata nincs már. A keleti irányból alagsor készült, ahol konyhai funkciók találhatók.
Az épület alapozása feltételezhetően falazott szerkezet a kornak megfelelően. Süllyedésből származó alakváltozások (ferde repedések) néhol tapasztalhatók. A falazata nagyméretű égetett tömör tégla mészhabarcsba falazva. A falazat vakolt festett. A beltér korábban meszelve volt. A modern kori anyagok többsége a festéseket tekintve műanyag bázisú, így a szerkezet pólusait elfedve készíthető velük a felületkezelés. Ennek okán a szerkezet nem tud megfelelően „lélegezni”. Ennek a nyomai tapasztalhatók a helyiségekben. Az egymásra kent rétegek helyenként feltáskásodtak, leperegtek. A falak vízszigetelés nélküliek, így a lábazati részen és az alagsorban felázásból adódó vakolatleválások, és salétromosodás nyomai láthatók. A terek kifestése, és a tisztasági festések készítése folyamatos. A terek belvilága magas, így a fűtendő légm3 is sok. A lakószobák a korábbi kolostor funkció elrendezéséből adódóan több helyen egymásból nyílnak. Ezért szerelt szerkezetű gipszkarton falakkal a terek leválasztása folyamatos, új közvetlen bejutást is biztosítva. A nyílászárok kapcsolt gerébtokos fa szerkezetűek. Fém ráccsal ellátva. Általánosságban elmondható, hogy szükséges az egész épület nyílászáróinak gittelésének javítása és festése, de leginkább cseréje, korszerű jó hőszigetelő fa nyílászárókra. A belső ajtók befoglaló pallótokos szerkezetek, zománcfestékkel. A padlóburkolatok hidegburkolat esetén többnyire greslappal megoldott. A melegburkolatok szalag- és laminált parkettával, valamint pvc-vel készültek. A padlóburkolatokon taktilis vezetősáv nincs. A vizes helyiségekben az használati víz elleni szigetelés nem megfelelő így beázások tapasztalhatók. Szükséges lenne üzemi szintű kent szigetelés készítése több rétegben, hajlaterősítő szalagok alkalmazásával, majd újbóli hidegburkolás a sarkokban tartósan rugalmas tömítések alkalmazásával. Ennek érdekében több vizesblokk felújítása megkezdődött. A folyamatos használat miatt a helyiségek egyidejű helyreállítása nem megoldható, ezért külön-külön készülnek. Az emeletre előregyártott elemekből készült lépcső vezet, valamint lépcsőjáró lifttel is megközelíthető. Célszerűbb lenne a könnyebb használhatóság érdekében egy vertikális üzemű személylift kialakítása. Az alagsorból étellift is biztosítja a szintáthidalást. A födém falazott keresztboltozattal készült, a felső övén feltöltéssel. A tetőszerkezet hagyományos ácsszerkezet. A héjalás égetett agyag cserép. A tetőforma nyeregtető. A csapadék elvezetés horganyzott acél szerkezetekkel történik, szabad vízkiköpéssel. Az épület nem hőszigetelt, a nyílászárói korszerűtlenek. Mivel műemlék, így az energetikai felújítása nem megoldható utólagos homlokzati hőszigeteléssel. A belső légállapot biztosítása gázüzemű központi fűtéssel, lemezradiátoros elemekkel történik. A használati eszközökön a nagyobb, nem hétköznapi használatból adódó igénybevételek láthatók.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Épületek, tulajdonjogi helyzet
A kiváltandó Zalaapáti, Xxxx X. xxxx 0. szám alatt lévő ingatlan az 582/1 helyrajzi számú telken található. A telek, valamint az épület tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a vagyon használója Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény.
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga 2012. január 1-jén állami tulajdonban kerülnek, továbbá a vagyonnal és az intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói joguk és kötelezettségeik, illetve a megyei önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói joga az e törvényben meghatározott szervekre jelen törvény erejénél fogva száll.
A törvény 3. § (1) bekezdése, és a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. § (1) bekezdése értelmében az átvett intézmények tekintetében a Kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyon tekintetében vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv a megyei intézményfenntartó központ.
Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § (1) a) pontja alapján 2013. január 1.-jével a Magyar Államra szállt át a települési önkormányzat tulajdonában lévő, az Sztv. 1. §- a alapján átvett feladatot ellátó szociális és gyermekvédelmi intézmény, az ezzel kapcsolatos fenntartó jog és kötelezettség továbbá az intézmények valamennyi vagyona és vagyoni értékű joga, az önkormányzat tulajdonában lévő szellemi (szerzői és iparvédelmi) tulajdonjogok kivételével.
A megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a megyei intézményfenntartó központok 2013. március 31-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságba (továbbiakban: SZGYF) történő beolvadással megszűntek. Az SZGYF a megszűnt megyei intézményfenntartó központok általános és egyetemleges jogutóda.
Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll és a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.). A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést kötött az SZGYF fenntartásában működő intézmények és az SZGYF könyveiben szereplő ingatlanok vonatkozásában. Az SZGYF a fenntartásában működő intézményekkel ingyenes használati megállapodást kötött az intézmények által a feladatellátásukhoz szükséges ingatlanokra és ingóságokra vonatkozóan.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint használatba adó a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény, mint használatba vevő részére használatra átadta az ingatlant.
Akadálymentesítés részben biztosított, lépcsőn járó gép rendelkezésre áll.
Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában van, melyre vonatkozóan a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést kötött. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint használatba adó a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény, mint használatba vevő részére használatra átadta az ingatlant.
Az intézmény szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns külső kapcsolatai
Zalaegerszeg Törvényszék
Helyi általános iskola és óvoda
Gyámhivatal Keszthely
Gyámhivatal Budapest
Kormányablak Keszthely, Hévíz
Zalaapáti Önkormányzat
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Orvos szakértők
Római Katolikus Plébánia
Helyi kulturális egyesületek, csoportok
Zalaapáti Segítő Kezek Alapítvány és egyéb civil szervezetek
Lakók
11. táblázat Lakók nemenkénti megoszlása
Xxxxx | Nő | Összesen | |
Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx | 42 fő | 30 fő | 72 fő |
Forrás: saját szerkesztés
A Boróka otthonban összesen 72 fő ellátott él. Az intézménybe való bekerülés:
- 3 fő ellátási területen kívülről érkezett,
- 5 fő más intézményből (XXXX, Rózsák völgye, Diótörő -, Down alapítvány),
- 64 fő Budapestről érkezett.
Figyelembe véve a 2012 évben átadott új épületet, ami egy évben lehetővé tette 53 új ellátott felvételét, az intézményben töltött idő lecsökkent a 72 ellátott esetében átlagosan 7,7 évre.
A legrövidebb idő két hónap, a leghosszabb negyvennégy év, amit intézményi keretek között az ellátottak éltek. Tekintettel arra, hogy az intézmény elsődleges ellátási területe Budapest Főváros közigazgatási területe, az ellátottak három fő kivételével mindannyian budapesti illetékességűek.
A szolgáltatást igénylők demográfiai és ellátással kapcsolatos adatai
Életkor szerinti megoszlás
| Legfiatalabb női ellátott | 31 éves |
| Legidősebb női ellátott | 70 éves |
| Legfiatalabb férfi ellátott | 25 éves |
| Legidősebb férfi ellátott | 68 éves |
Az intézmény ellátottjainak átlagéletkora: 49,3 év
A Boróka Otthonban élő lakók betegség szerinti megoszlása az alábbi:
Schizophrenia
Paranoid (F20.00): 29 fő
Hebephren (F20.10): 11 fő
Reziuális (F20.50): 11 fő
Simplex (F20.60): 1 fő
Nem meghatározott (F20.90): 3 fő
Organikus és mentális zavarok
egyéb mentális zavar – affektív zavar (F06.30): 1 fő
egyéb mentális zavar – szorongás (F06.40): 1 fő
Személyiség és viselkedés zavar (F07.00): 1 fő
Pszichoaktív szer okozta mentális és viselkedés zavar
Alkoholos dependencia (F10.20): 1 fő
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Alkoholos késői pszichózis (F10.70): 1 fő
Alkoholos demencia (F10.73): 2 fő
Gyógyszer vagy drog okozta mentális és viselkedés zavar (F19.00): 1 fő
Schizotípiás zavar (F21.00): 1 fő
Schizoaffektív zavar – mánia (F25.00): 5 fő
Schizoaffektív zavar – depresszió (F25.10): 1 fő
Affektív zavarok
Bipoláris affektív zavar (F31.00): 2 fő
12. táblázat Ápolás, mint ellátási forma életkor szerinti megoszlása
Ellátási forma | Nem/életkor | 18-39 éves | 40-59 éves | 60-64 éves | 65-69 éves | 70-74 éves | 75-79 éves | 80-89 éves | 90 + éves | Összesen |
ápolás | férfi | 11 | 22 | 7 | 2 | - | - | - | - | 42 |
nő | 5 | 16 | 6 | 2 | 1 | - | - | - | 30 | |
Összesen: | 16 | 38 | 13 | 4 | 1 | 0 | 0 | 0 | 72 |
Forrás: saját szerkesztés
13. táblázat Ápolás, mint ellátási forma életkor és nemek szerinti megoszlása
40
35
30
25
20 nő
15 férfi
10
5
0
18-39
éves
40-59
éves
60-64
éves
65-69
éves
70-74
éves
75-79
éves
80-89
éves
90 +
éves
Forrás: saját szerkesztés
Az ellátottak 52 %-a a 40 és 59 éves korosztályba tartozik. Átlagosan nők töltik a leghosszabb időt az intézményben. 70 év felett mindössze egy lakó van.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A Zalaapáti Xxxxxx Otthonban a fogyatékosság a következő számokban jelenik meg:
14. táblázat A fogyatékosság megoszlása
Fogyatékosság | Boróka otthon |
Mozgás | 9 fő |
Kerekesszék | 2 fő |
Járókeret | 1 fő |
Támbot | 1 fő |
Látás | 2 fő |
Hallás | 3 fő |
Süketnéma | 1 fő |
Nagyothalló | 1 fő |
Hallókészülék | 1 fő |
Beszéd | 1 fő |
Forrás: saját szerkesztés
Az ellátottak családi helyzete
Az ellátottak közül 58 főnek van családi kapcsolata, amit rendszeresen ápol is. Ezek eltérő kapcsolatok, de többségük szülővel, gyermekkel, testvérrel tartja a kapcsolatot. Van, aki nagynéni, keresztgyerekkel ápolja a kinti kapcsolatát. Ezek a kapcsolatok többségében telefonon, levélben, látogatásokban nyilvánul meg, szabadságra mindösszesen 36 fő utazik hosszabb-rövidebb időtartamra. Új, működőképes kapcsolatok kiépítésére és fenntartására nagy gondot fordít az intézmény. Fontosnak tartja a kétoldalú kommunikáció működését, partneri kapcsolat kialakítását a meglévő hozzátartozókkal, illetve gondnokokkal.
A 72 fő ellátottból 14 fő ellátottnak nincs semmilyen kapcsolata a családjával.
Személyállapotuk szerint az intézmény ellátottjai az alábbi gondnoksági kategóriákba sorolhatók:
15. táblázat Gondnoksági kategóriák szerinti megoszlás
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság | 47 fő |
Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság | 11 fő |
Ideiglenes gondnokság | - |
Nincs gondnokság alatt | 14 fő |
Hozzátartozó a gondnok | 18 fő |
Hivatásos gondnok | 40 fő |
Forrás: saját szerkesztés
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
8. ábra Lakók gondnokság fok szerinti megoszlása
Lakók gondnokság fok szerinti megoszlása
0
14 fő
11 fő
47 fő
Korlátozó Teljesen korlátozó Ideiglenes Nincs gondnokság alatt
Forrás: saját szerkesztés
9. xxxx Xxxxxxxxx megoszlása
Gondnokok megoszlása
18 fő
40 fő
Hozzátartozó a gondnok Hivatásos gondnok
Forrás: saját szerkesztés
Az ellátottak 65 %-a cselekvőképességet korlátozó gondnokság, 15 %-uk cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, míg 20 %-uk cselekvőképes. A gondnokság alatt lévő lakók 69 %-ának hivatásos gondnoka van, míg 31 %-nak hozzátartozó a gondnoka.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
10. ábra Ellátottak családi állapota szerinti megoszlás
Nőtlen 32; 45%
Özvegy 2; 3%
Ellátottak családi állapota
Férjezett 1; 1%
Hajadon 18; 25%
Elvált 19; 26%
Forrás: saját szerkesztés
A családi kapcsolatok beszűkülését jól mutatja a fenti ábra. Mindössze 1 fő házasságban élő ellátottunk van, az ellátottak 70 %-a egyedülálló, 26 %-a elvált.
Képzettség – végzettség
Az intézményben élő ellátottak iskolázottsága nagyon eltérő, ami a lenti diagramból kitűnik. A képzettségi skála a kisegítő 8 osztálytól az egyetemi végzettségig terjed. A lakók többségének csak 8 osztály általános iskolai végzettsége van.
11. ábra Ellátottak iskolai végzettség szerinti megoszlása
Ellátottak iskolai végzettség szerinti megoszlása
28
15
8
3
6
2
3
5
2
30
25
20
15
10
5
0
Forrás: saját szerkesztés
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Munkaerő-piaci helyzet, jövedelem
Az intézményben minden ellátott jövedelemmel rendelkezik. Összege eltérő az aktívkorúak járadékától az elég magas ősszegű öregségi nyugdíjig. Az ellátottak nagy része hosszabb- rövidebb munkaviszonnyal rendelkezik, amit természetesen betegségének indulása, alakulása erőteljesen befolyásolt. Jelenleg 27 fő ellátott foglalkoztatott munka rehabilitáció és 11 fő munkaterápia formájában.
Egy fő ellátottnak 2017. február 28-án szűnt meg a közmunka programban történő foglalkoztatása. Célunk, hogy őt és más személyeket is be tudjunk vonni a jövőben újra a közmunka programba.
Szükségessé vált a szakmai programban szereplő egyes szolgáltatási elemek integrációja, ami azt jelenti, hogy egy- egy konkrét csoportfoglalkozásba integrálva komplex hatású foglalkozásokat tartunk pl.: irodalmi csoport játékterápiás elemekkel kombinálva.
Jövedelmi viszonyok szerinti megosztás:
| Aktívkorúak ellátása | 8 fő |
| Nyugdíjszerű ellátás | 7 fő |
| Munkarehab. + Rehabilitációs ellátás | 2 fő |
| Munkarehab. + Rokkantsági ellátás | 4 fő |
| Rehabilitációs ellátás | 5 fő |
| Időskorúak járadéka | 1 fő |
| Rokkantsági járadék | 23 fő |
| Rokkantsági járadék + Fogyatékossági támogatás | 5 fő |
| Rokkantjáradék + Munkarehab. | 1 fő |
| Árvaellátás + Fogyatékossági ellátás | 1 fő |
| Árvaellátás + Rokkantsági ellátás | 1 fő |
| Árvaellátás + Egyéb | 1 fő |
| Családi pótlék + Aktívkorúak ellátása | 1 fő |
| Családi pótlék + Rokkantsági járadék | 7 fő |
| Családi pótlék + Árvaellátás | 3 fő |
| Nincs jövedelme | 2 fő |
A szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek
Intézményünkben a szociális foglalkoztatás keretében a következő tevékenységek folynak:
Szövés
Mosodai munkák
Takarítás
Kerti munkák, zöldterület kezelés
Portaszolgálat
Támogatási szükségletek
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthonában jelenleg nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek:
1. Gondozás: melynek célja a gondozásra szoruló ellátott szükségleteihez igazodó segítségnyújtás. Mértékét és a beavatkozások fajtáját a segítségre szoruló ember testi, lelki, és szociális helyzete alapján határozzuk meg.
2. Mentális gondozás: mindazon tevékenységek köre, melyek a lelki egyensúly megőrzését, az interperszonális kapcsolatok kialakítását, az izoláció, a környezeti ártalmak leküzdését a természeti és társas környezethez való megkönnyítését segítik elő.
3. Kríziskezelés: az egyén lelki válságának, fenyegetettségének, váratlan veszteség hatására bekövetkező, a személyiséget súlyosan veszélyeztető lelki állapot, mely során a korábban eredményesen alkalmazott probléma megoldási képességek eredménytelennek mutatkoznak. A személyiség beszűkül, az adott veszteségre eszköztelenné válik. A szakemberek a szociális munka és a mentálhigiénia eszköztárának felhasználásával nyújtanak segítséget.
4. Gyógyítás: az ellátottak egészségügyi problémáinak kezelése orvosok által.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
5. Terápiás segítés: humánus, empatikus és elfogadó magatartással végzett aktív tevékenység, ami elősegíti az ellátott félelmeinek, szorongásainak leküzdését, a krízisállapot megoldását, a szociális – pszichés állapot javítását.
6. Készségfejlesztés: melynek során az ellátott meglévő készségeit, képességeit a jelenleginél magasabb szintre emeljük, figyelembe véve fejleszthetőségeinek határait minden vonatkozásban. A készségfejlesztés hatékonyságát biztosítja, ha minden esetben a soron következő készség, képesség szintjére kívánjuk az érintett személyt eljuttatni, és ennek érdekében megkeressük az ehhez szükséges, és megfelelő eszközöket, biztosítjuk a kellő személyi és tárgyi feltételeket.
7. Alap és szakápolási feladatok: az alapvető emberi szükségletek kielégítése és a kompetencia határok szerint meghatározott szakápolási feladatok elvégzése.
8. Esetkezelés: az ellátottak életvezetési stratégiáinak támogatása, a szociális, gazdasági, egészségi helyzetüket veszélyeztető problémák megoldásában való támogatás a szociális munka eszközrendszerével. A tevékenység részeként az aktív meghallgatás, és tanácsadás, egyéni és csoportfoglalkozások, tréningek, a szabadidő hatékony eltöltését célzó programok kapcsolódva a terápiás segítés tevékenységhez.
9. Diétás kezelés: az egészségügyi okokból speciális táplálkozás biztosítása, a kezelőorvos utasítása alapján.
10. Betegoktatás: az ellátott tájékoztatása és megtanítása minden olyan tevékenységre, ami hozzájárul szomatikus egészsége helyreállításához.
11. Mozgásfejlesztés: a nagy izomcsoportok által végrehajtott valamint a finommozgások terápiás fejlesztése, az ízületi mozgástartomány megtartását célzó irányított mozgásgyakorlatok, melynek segítségével a mozgásában sérült, korlátozott személy a lehető legmagasabb szintű kivitelezésre válik képesség, amely által életminősége magasabb szintűvé válik.
12. Foglalkoztatás: az a tevékenység, amely során az ellátott a megmaradt képességeinek, jártasságának, esetleg korábbi tapasztalatainak felhasználásával az intézmény által szervezett munkafolyamatokban vesz részt.
13. Addiktológiai kontroll
14. Érdekvédelem
15. Egészségfejlesztés és rekreációs programok: az egészséget elősegítő életmód és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását, valamint az aktív pihenést célzó programok szervezése.
16. Tréning programok
A támogatási szükségleteket teljesen egyénhez igazítva, individuálisan kell kialakítani, meghatározni, hiszen minden ellátott más és más eltérő igényekkel, szükségletekkel. Ami minden ellátottnál kétségként merült fel, az a háztartás (főzés, mosás), a segítők jelenléte és az ügyintézés.
12. ábra Támogatási szükségletek megoszlása
80
70
60
50
40
30
20
10
0
70
58
56
58
61
27 24
25
25
12
554
88
572
9
9
13
2
7
2 2
Önálló
Figyelemmel kísérés, szóbeli vagy gesztusos támogatás
Intenzív motiválás, részleges támogatás
Teljes támogatás
Forrás: saját szerkesztés
A diagram szemlélteti, hogy hét támogatási szükségletet kell kialakítani, melyek a következők:
Személyi higiéné
Személyi függetlenség
Mobilitás
Bevásárlás, háztartási munkák
Hivatalos ügyek, pénzkezelés
Kapcsolatok
Közösségi részvétel
Szolgáltatások iránti igény
16. táblázat Szolgáltatások iránti igény
Tanácsadás | Esetkezelés | Gyógypedagógiai segítségnyújtás | Pedagógia segítségnyújtás | Gondozás | Felügyelet | Háztartási vagy háztartást pótló tevékenység | Szállítás | Készségfejlesztés | |
Személyi higiéné | 10 | 9 | |||||||
Személyi függetlenség | 9 | 9 | |||||||
Mobilitás | 7 | 6 | 6 | ||||||
Életvezetéssel: Bevásárlás, háztartási munkák | 32 | 8 | 2 | 18 | 1 | ||||
Életvezetéssel: Hivatalos ügyek, pénzkezelés | 49 | 8 | 1 | 30 | 1 | ||||
Kapcsolatok | 3 | 1 | |||||||
Közösségi részvétel | 3 |
Forrás: saját szerkesztés
A különböző szolgáltatások tekintetében megállapítható, hogy a lakók túlnyomó többségének tanácsadásra minden esetben szüksége van.
Várakozók mutatói
Várakozók | Xxx/életkor | 18- 39 éves | 40- 59 éves | 60- 64 éves | 65- 69 éves | 70- 74 éves | 75- 79 éves | 80- 89 éves | 90 éves | + | Összese n |
férfi | 8 | 18 | 4 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 32 | ||
nő | 7 | 13 | 3 | 5 | 1 | 0 | 0 | 0 | 29 | ||
Összesen: | 15 | 31 | 7 | 6 | 1 | 0 | 1 | 0 | 61 | ||
17. táblázat Várakozók életkor szerinti megoszlása
Forrás: saját szerkesztés
A várakozók között közel fele-fele arányban vannak a nők és a férfiak. Ez kiegyenlítődést mutat a jelenlegi ellátottak arányához képest, ahol a férfiak vannak többségben. A várakozók 50 %-a a 40-59 éves korosztályba tartozik, ahol a férfiak magasabb arányban képviselik magukat a nőkkel szemben. Növekszik a 40 év alatti várakozók száma 15 fő.
13. ábra Várakozók fogyatékosság szerinti megoszlása
Várakozók fogyatékosság szerinti megoszlása (fő)
Látása csökkent 2 fő; 3%
Nincs fogyatékossága 59 fő; 97%
Forrás: saját szerkesztés
A várakozók 97 %-nak a pszichiátriai betegségük mellett egyéb fogyatékosságuk nincs.
18. táblázat Gondnokság foka
Gondnokság foka | Fő | |
kizáró gondnokság | 13 | |
korlátozó gondnokság | 24 | |
teljesen korlátozó gondnokság | 1 | |
ideiglenes gondnokság | 7 | |
cselekvőképes | 16 | |
Összesen | 61 |
Forrás: saját szerkesztés
14. ábra Gondnokság foka szerinti megoszlás
Gondnokság foka szerinti megoszlás (fő)
16
13
7
24
1
kizáró gondnokság korlátozó gondnokság teljesen korlátozó ideiglenes cselekvőképes
Forrás: saját szerkesztés
A várakozók mindössze 26 %-a cselekvőképes, 74 %-uk pedig gondnokság alatt áll. A gondnokság alatt lévők 21 %-a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll (2013. év előtti bírósági ítélet alapján), 39 %-uk cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt van, 11 %-uk ideiglenes gondnokság alatt áll, 1 fő pedig cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll (2013. év utáni bírósági ítéletek alapján).
19. táblázat Várakozók számának megoszlása
Várakozási idő | Várakozók | ||
száma | |||
kevesebb, mint | 1 | éve | 19 |
várakozik | |||
1-2 éve várakozik | 18 | ||
3-4 éve várakozik | 7 | ||
5-6 éve várakozik | 9 | ||
7-8 éve várakozik | 4 | ||
9+ éve várakozik | 4 | ||
Összesen | 61 |
Forrás: saját szerkesztés
A táblázatból kitűnik, hogy az elhelyezési kérelmet benyújtók száma növekvő tendenciát mutat, az elmúlt egy évben 19 új kérelem került benyújtásra. Az intézményi férőhelyekre vonatkozó ellátási szükséglet fennáll, amelyre hatékony választ tudunk adni a támogatott lakhatás megvalósításával.
20. táblázat Várakozók iskolai végzettsége
Iskolai végzettség kevesebb, mint 8 osztály | fő 4 |
kisegítő iskola 8. osztály | 4 |
általános iskola 8 osztály | 31 |
szakmunkásképző | 11 |
érettségi | 9 |
főiskola | 2 |
Összesen | 61 |
Forrás: saját szerkesztés
A várakozók 64 %-a az általános iskola 8 osztályát, vagy annál kevesebbet végzett el. 15 %-uk rendelkezik érettségivel, és mindössze 3%-nak van felsőfokú végzettsége.
Jövőbeli elképzelések
Az ellátottak jövőbeli elképzelései meglehetősen széles skálán mozognak a passzivitás és a tartalmas, konkrét célok megfogalmazását illetően. Vannak, akik még az intézményi jogviszonyt inkább előnyben részesítik a támogatott lakhatással szemben így egyelőre nem fogalmaztak meg konkrét célokat. Ugyanakkor vannak, akik már tudatosan készülnek az intézmény „elhagyására” és ebből fakadóan az alábbiakat „nyilatkozták”, mint jövőben elérendő terveikre vonatkozóan.
„segíteni akarok másokon”
számítógépes tanfolyamon kívánok részt venni
"szakmát akarok tanulni"
„konyhakertet szeretnék kialakítani”
„kikerülni az intézményből”
"társra vágyom"
"választási és döntési lehetőségem legyen"
A fenti elképzelések közül vannak teljesen reális célkitűzések, melyek elérése gond nélkül megoldható lesz az adott ellátott részére és természetesen vannak a földtől elrugaszkodott elképzelések is, melyek némi finomhangolást igényelnek. Kiemelkedő szerepet szán az intézmény az esetfelelősöknek, hiszen az ő segítségükkel reális, elérhető, megvalósítható, ez által sikerélményt eredményező célok kerülhetnek megfogalmazásra és megvalósításra.
A támogatott lakhatás megvalósításával egyidejűleg az alábbi alapszolgáltatásokat kívánják biztosítani:
Étkeztetés: a kiváltott intézményben továbbra is működtetni kívánják a konyhát, amely a HACCP előírásoknak maradéktalanul megfelel. Naponta képes 300 fő meleg étkeztetés biztosítására. Cél, hogy az intézmény, illetve a támogatott lakhatásban élő lakókon kívül a településen élők részére is az étkezést biztosítsák. A pályázat keretében további 60 fő részére étkeztetés biztosítása.
Házi segítségnyújtás: a rendelkezésre álló kapacitások maximális kihasználásával 30 fő részére a házi segítségnyújtás biztosítása.
Pszichiátriai betegek nappali ellátása: ez a szolgáltatás jelenleg a településen és 15 km-es körzetében sem biztosított, az ellátási szükséglet fennáll. A pályázat keretében 40 fő részére pszichiátriai betegek nappali ellátásának kialakítását tervezzük.
Közösségi ellátás: cél, hogy a pszichés problémával küzdő ellátottak integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve, ha betegségükből adódóan már kirekesztődtek a társadalomból, reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszicho- szociális rehabilitáció minden formáját az igénybevevő otthonában, illetve lakókörnyezetében biztosítja (ha erre nincs lehetőség, az ellátott előfordulási helyén történik az együttműködés).
Segítség nyújtása a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi
életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva. A pályázat keretében 40 fő részére közösségi ellátás biztosítása.
Foglalkoztatásra vonatkozó tervek
Az intézményben jelenleg is működik a szociális foglalkoztatás, elsődleges cél ennek a foglalkoztatási formának a megtartása és kiszélesítése, továbbá az arra alkalmas személyek egy magasabb foglalkoztatási formába történő bevonása (közfoglalkoztatás, védett munkaerő-piacon történő elhelyezkedés, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását biztosító szervezet elérése). Végső cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés. A kiváltandó intézményben szociális szolgáltató központ kerül kialakításra, amelynek részeként az alábbi szociális foglalkoztatási lehetőségeket kívánjuk biztosítani:
szőnyegszövés,
egyéb textilműhelyi munka,
kertészkedés,
zöldség és gyümölcstermesztés.
Következtetések, szükségletek
Az intézmény 65 éve működik, létjogosultsága az ellátási szükséglet miatt megkérdőjelezhetetlen. A várakozók magas száma (61 fő) még inkább indokolja ennek szükségességét. A több mint 6 évtizedes
„intézményi rendszer” erényeinek, tapasztalatainak felhasználásával egyidejűleg szükséges az, hogy egyfajta paradigmaváltás következzen be a pszichiátriai betegek magyarországi ellátásban és ez által az évtizedes lemaradásunkat valamelyest csökkentsük, hiszen az idő elszaladt a „mamutintézmények” mellett. Az ezen az úton történő továbbhaladást erősíti az a tény, hogy az elmúlt években rendkívül nagymértékben fejlődik az idegrendszer kutatása és a pszichiátriai betegségek gyógyítását segítő terápiás arzenál. A kirekesztés, az izoláció, a társadalmi kivetettség minden formáját fel kell számolnunk annak érdekében, hogy az emberi méltóság, az egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása, mint közös európai érték megvalósulhasson. Kis közösségekbe történő kitagolással felszámolhatjuk azokat a stigmákat és előítéleteket, melyek az évtizedes intézményi léttel nehezednek rájuk. Szeretnénk megadni nekik a szabadságot és egyben a szükséges támogatást, hogy életük minden területén - lehetőség szerint - önállóan dönthessenek és élhessenek. Tiszteletben tartva önrendelkezésüket, szabadságukat, egyenrangú félként fogadva el őket. Legfőbb célkitűzéseink az elszemélytelenedés, a hospitalizmus, merev szabályozás, túlgondozás problematikájának leküzdése.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projekt céljai
Átfogó cél az ENSZ Egyezmény 19. cikkének, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük- biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek, továbbá a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat (a továbbiakban Stratégia) foglaltaknak való megfelelés, tényleges integráció biztosítása. A fenti kötelezettségek alapján Magyarországon legkésőbb 2041-ig meg kell szűnnie a fogyatékossággal élő, pszichiátriai betegek, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi formának, és helyét át kell vegyék a közösségi alapú ellátási formák.
A projekt célja – a fenti folyamat részeként – a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása.
Az intézményi kiváltással létrehozható lakhatási szolgáltatások:
- legfeljebb hat fő számára kialakított lakóépület (lakóotthon), vagy
- hét-tizenkét fő számára kialakított lakóépület (lakóotthon).
A kiváltás során létrejövő új lakhatási szolgáltatásoknak meg kell felelnie a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban Szoctv.) és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló Szakmai rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, továbbá összhangban kell lennie a Stratégiában foglaltakkal.
Emellett elengedhetetlen, hogy a fejlesztés eredményeként az adott település(rész), ahol a lakhatási szolgáltatások létrehozása megtörténik, a szükséges szociális alapszolgáltatások, valamint foglalkoztatási lehetőségek, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő mértékben, stabilan, jó minőségben, elegendő kapacitással rendelkezésre álljanak.
Részcélok:
1. a fogyatékos személyek és/vagy pszichiátriai betegek és/vagy szenvedélybeteg személyek életminőségének javítása, jogainak érvényesítése, önálló életvitelük támogatása
2. a szociális szolgáltatási rendszer fejlesztése: minőségi, közösségi alapú új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása,
3. amennyiben szükséges az alapszolgáltatások fejlesztésével az általános hozzáférhetőség javítása,
4. amennyiben szükséges foglalkoztatás lehetőségeinek kialakítása,
5. a közösségi alapú ellátásban jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre,
6. minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása,
7. a lakók felkészítése.
A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.
Ahogyan az európai uniós, úgy a hazai szociális szakpolitika is jelentős szemléletváltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A korábbi, az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával szemben, az új szakpolitika közösségi szemlélete az egyén aktív társadalmi részvételét, közösségi szerepvállalását helyezi középpontba. Az új megközelítésben a legfőbb célkitűzés (aminek kulcseleme a
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
jelen pályázat tárgyát is képező intézményi kitagolás, közösségi szolgáltatásokra való áttérés), hogy az érintettek ne csupán a szociális védőháló szolgáltatásaira támaszkodjanak, hanem a társadalomba beilleszkedve, annak egyenjogú tagjaként aktív közösségi életet éljenek, illetve visszatérjenek a munka világába.
Ez a szemlélet testesül meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben, amit az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek 9. (A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele, fizikai környezet, szolgáltatások, információ terén); 12. (a fogyatékossággal élő emberberek törvény előtti egyenlősége, 19. (önálló életvitel és közösségbe való befogadás, lakóhely megválasztás, hozzáférés biztosítása intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése, igényeikhez igazított közösségi szolgáltatások) és 28. (megfelelő életszínvonal és szociális védelem, állami lakhatási programokhoz való hozzáférés biztosítása, életkörülményeik javítása) cikkéhez kapcsolódnak pályázati célkitűzéseink.
A megvalósuló fejlesztés teljesíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapvető célkitűzését, hiszen javulnak az érintett személyek jogainak érvényesülése, a jogok érvényesítési eszközei bővülnek, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítottá válik. A 17. §-a rendelkezik az 50 főnél nagyobb férőhelyű szociális intézmények kiváltásáról is.
Utóbbi rendelkezés 2010-ben, az 1998. évi XXVI. évi törvénymódosító 2010. évi XXXIX. törvény emelte törvény szintre. Az ennek végrehajtásához szükséges stratégiát és feladatokat a 2011-2041 időszakra vonatkozó, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat határozta meg, amit a 1023/2017 (I.24) Korm. határozattal, a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017- 2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepciója váltott. Az ezekben foglalt kötelezettségekhez illeszkedik a pályázat, hiszen az előírások szerint az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi forma megszüntetését és a közösségi alapú ellátási formák, a támogatott lakhatás bevezetését célozza. Utóbbi jogi kereteit a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi II. törvény (Szoctv.), a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló Szakmai rendelet tartalmazza, a támogatott lakhatási forma kialakításánál ezek iránymutatására támaszkodunk.
A pályázat támaszkodik az 1257/2011 (VII.21) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően elkészült, az első
3 éves fejlesztési ciklus eredményeit és tapasztalatait összegző Fejlesztési alapvetések a fogyatékos személyek szociális intézményi férőhelyi kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásához, 2015- 2020 című dokumentum, továbbá több ponton kapcsolódik a 1653/2015. (IX.14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéhez: 5.4. (Szabályozási szinten kell lehetővé tenni a fogyatékos személyek részére a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a nappali ellátást biztosító intézményekre); 7.3. (Létre kell hozni azt a szakmai műhelyt, amely a szociális intézmény férőhely kiváltás koordinatív-módszertani támogatását biztosítja) 7.4. (Az előző évek tapasztalataira alapozva felül kell vizsgálni a férőhelykiváltással és a támogatott lakhatással kapcsolatos jogszabályi környezetet a fogyatékos gyermekekre is figyelemmel) pontjaihoz. A fejlesztés tervezésekor és megvalósításakor kiemelt figyelmet fordítunk a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 15/2015. (IV.7.) OGY határozat 7.2 pontjának (önrendelkezés, társadalmi integráció érvényesítése, kiváltással érintett személyek és intézmények felkészítése, kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználása, lakóhelyhez közeli szolgáltatások körének bővítése).
A fent bemutatott, a projekt előkészítéséhez és majdani megvalósításához közvetlenül kapcsolódó szabályozókon túl, számos egyéb hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg működési környezetet.
Ez szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.
A célok eléréséhez a 2014-2020 programozási időszakban szükséges konkrét beruházási prioritásokat és a intézkedésék – a hozzájuk társított forrásokkal – a Közös Stratégiai Keretben kerültek összefoglalásra. Ennek 9. cikke határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, aminek elérésével az Európa 2020 stratégia eredményesen megvalósulhat. Hazánk az ehhez való hozzájárulás mikéntjét, a fejlesztési prioritásokat - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a Partnerségi Megállapodásban rögzíti. Ebben a 4. Társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése nemzeti prioritáson belül, illeszkedve a 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében nevesíti az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést, amely program megvalósulásával hozzájárul a célcsoport társadalmi integrációjához, megnyílik a lehetőség az egyéni szükségletekre alapozott szolgáltatások, hozzáférhető ellátási formák kialakítására.
A pályázatban célzott fejlesztés a Partnerségi Megállapodásban elérendő eredményekhez az alábbiak szerint tud közvetlenül illetve közvetve hozzájárulni:
- a szociális intézmények közösségi ellátásra való áttérése és a bentlakásos intézmények kiváltása;
- jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;
- a fogyatékossággal élő személyek és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja, a helyzetük javítása a későbbi nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás érdekében;
- a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségének erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdani munkaerő-piaci részvételüket (ez kapcsolódási pontot jelent a 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása tematikus célkitűzéssel).
A fenti eredmények elérését célzó konkrét fejlesztési programok az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) tartalmazza. Ennek 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése elnevezésű intézkedése egyedi célként határozza meg az intézményi férőhelyek kiváltását. A projekt többek között a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével előmozdítja a társadalmi együttműködést, az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra áll át, az aktív befogadást és esélyegyelőséget támogatja, valamint a foglalkoztathatóság, továbbá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját erősíti.
Jelen pályázati felhívás a fentiek mentén jelölte ki a főbb célkitűzéseket, melynek a projekt maximálisan eleget tesz, amennyiben a fejlesztés eredményeképp a jelenlegi intézményi ellátási forma teljes egészében kiváltásra kerül, új támogatott lakhatási férőhelyek és új, a lakók igényeire reflektáló közösségi alapú szolgáltatások jönnek létre, a közösségi alapú ellátás fejlesztésével a hozzáférhetőség javul. Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében hatékony, sikeres munkaerő válhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.
A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy félinformáció birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.
Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz:
- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
Illeszkedés szakmapolitikai környezethez, jogszabályi keretekhez, a felhívásban meghatározott célokhoz
A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.
Nemzetközi jogszabályok, ajánlások:
- A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény
- Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény /Alapelvek (3. cikk), a 19. cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
- Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikk
- 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégia
- Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-ban elfogadott Akcióterve
- Az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató
- ENSZ CRPD Bizottság állásfoglalásai
- A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)
- a WHO jelentése pszichiátriai ellátásról elnevezésű dokumentumhoz
Hazai fogyatékosságügyi szabályozás:
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- Fejlesztési koncepció-javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez
- A Kormány 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozata a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
- 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról
- 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
- A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény
- A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet
Speciális szolgáltatási jogi szabályozás:
- Az intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának szabályozási háttere.
- Szociális szolgáltatások, és kapcsolódó szolgáltatási rendszer (egészségügy, köznevelés, foglalkoztatás, közszolgáltatások)
Törvények:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
- A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
Kormányrendeletek, kormányhatározatok:
- 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról
- 415/2015 (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről
- 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (továbbiakban: Tr.),
- 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról
- 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
- 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról
- 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról
- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
- A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet
- 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
- A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet.
Miniszteri rendeletek:
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 9/1999. (XI. 24.) SZXXX xendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Ez szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.
Kapcsolódás más humán-fejlesztési programokhoz
Az intézményi férőhely kiváltás konkrét végrehajtási fejlesztési feladatait az 1257/2011. (VII.21.) Korm, határozat és a 1023/2017 (I.24) Korm. határozat nevesíti. Ezek keretében egy hosszú távú fejlesztéssorozat indult ek, melyek egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve szolgálják a meghatározott távlati célok elérését.
A TIOP-3.4.1.A-11/1 projekt Szociális Intézmények komponense keretében összesen 6 intézmény (Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly és Szentes) férőhelyeinek kiváltását támogatták. 697 lakó számára összesen 67 ingatlant (6 lakócentrumot, 40 db 12 fő részére kialakított támogatott lakhatást, valamint 12 lakást) építettek vagy újítottak fel. A konstrukció alapján létrehozásra került a Intézményi Átalakítási Cselekvési Terv, jött létre, ami 3 éves ütemezésben az adott időszakban szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerül.
A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt eleme volt a TIOP-3.4.1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” konstrukció kedvezményezettjei számára egy országos, társadalmi befogadást erősítő médiakampány lebonyolítása, mely elősegíti a szakemberek és a lakosság szemléletváltását a fogyatékos személyekkel szemben. A TÁMOP-5.4.1. keretében megvalósuló kampány és az érzékenyítést célzó honlap (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/) a TIOP 3.4.1. pályázatot követő év végén indult el.
A TÁMOP 5.4.4. „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című konstrukcióban a t szolgáltatásokat nyújtó különböző (elsősorban szociális, egészségügyi és pedagógiai) munkakörben dolgozó szakemberek részére a képzési tematika, a képzési anyagok kidolgozása, valamint a képzésük történt meg több szociális területen, többek között a fogyatékosság szakterületén belül is.
A TÁMOP-5.4.5.-11/1 – a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című konstrukció keretében a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft és a Kézenfogva Alapítvány konzorciumban valósította meg a mentorhálózat kialakítását, valamint működtetését. Így a mintegy 100 fő mentor rendelkezésre bocsájtásával (2013 nyarától) támogatta az intézményekben élő érintetteket, családtagjaikat, az ott dolgozó szakembereket, valamint az új, befogadó környezetet. Egy-egy intézményben 10-14 fős mentor team dolgozott 3 fős kulcsmentor team vezetésével, koordinációjával.
Ugyancsak a TÁMOP-5.4.5.-11/1 konstrukció keretében 2013.09.01. és 2014.01.10 között működött a nyertes pályázók számára a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) által biztosított, és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) által koordinált érdekvédelmi tanácsadás. Összesen 16 fő 18 órás képzése valósult meg, belőlük alakultak azok a több esetben 4-5 fős munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményben tevékenykedve képviselték a lakók érdekeit, és információnyújtással, konstruktív javaslatokkal segítették a kiváltási folyamatot. Munkájuk elsődleges célja az volt, hogy a kiváltásban résztvevő intézmények folyamatosan figyelembe vegyék az intézményben élő lakók érdekeit, és segítse a lakókat bevonódni a kiváltás folyamatába (FESZT, 2014).
Pályázatunk épít az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projektre. Az ennek keretében létrehozott Intézményi Férőhely
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Kiváltási Szakmai Koordinációs Műhely, valamint munkacsoportjai (kutatási, szolgáltatásfejlesztési, foglalkoztatási, intézménytámogatási és hálózati) megfelelő stratégiai-módszertani hátteret biztosít a kiváltási folyamat során. A szakmai terv a kialakított Intézmény Férőhely Kiváltási Terv módszertana alapján került összeállításra, míg a megvalósítás során a szakmai koordinációs, módszertani fejlesztésébe vonható beruházásokhoz kapcsolódó „soft” tevékenységeke tud hatékonyan bekapcsolódni. Így együttműködünk az érintettek bevonásában, felkészítésében, az érzékenyítésben, rehabilitációs tanácsadásban, a szolgáltatási struktúra kialakításának kérdéskörében.
2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE
A projekt célcsoportjaként a pályázati felhívás meghatározza a közvetlenül és a közvetve érintett célcsoportokat. A projekt közvetlen célcsoportja azon személyek köre, akik a projekt eredményeinek közvetlen, elsődleges használói. Esetükben a projekt tevékenységei, eredményei, hatásai helyzetüket befolyásolja.
A projektnek több közvetlen célcsoportja van. A közvetlen célcsoport rétegződése: egyéni, intézményi és társadalmi. Egyrészt egyéni szinten mindazok a fogyatékossággal élő emberek/pszichiátriai betegek, akik bentlakásos szociális intézményekben élnek vagy bekerülési várólistán lévő, ellátást igénylők, továbbá a közvetlen családtagjaik. Másrészt – szintén egyéni szinten – a fogyatékossággal élő személyek intézményi ellátását végző szakemberek, személyi segítők, gondnokok.
Az egyéni szinten túl a projekt jelentős, az intézmények szintjén jelentkező célcsoportokra is jelentős hatással lesz. A kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói; továbbá a közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók esetében a projekt a fogyatékossággal élő személyeken, családtagjaikon és az szakembereken túl az őket körülvevő, velük közvetlen kapcsolatban álló intézményekre is irányul. Ezen célcsoportba tartoznak a különféle célzott szociális alap-, nappali- és bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújtók, valamint azon társszakmák, társágazatok intézményei, melyek rendszeresen kapcsolódnak a fogyatékossággal élőkhöz. Ilyen társágazati az egészségügy (annak kapcsolódó alap- és szakellátása), a foglalkoztatás ügy (főként az aktív munkaerő-piaci eszközrendszereken, szolgáltatásokon keresztül).
A harmadik szintet a társadalom képviseli. Közvetlen célként a fogyatékossággal élő személyeket körülvevő, velük mindennapos kapcsolatban álló szűkebb környezet fogalmazódott meg. A kiváltás folyamatában kulcsfontosságú szerepe van a kiköltöző intézményi lakók érintett új szomszédságának, valamint az adott település(rész) vélemény-formálóinak. A korábbi kiváltások tapasztalata alapján e két célcsoport közvetlen elérése, rájuk irányuló tevékenységek tervezése és megvalósítása nagyban hozzájárul, vagy épp akadályozhatja a kiváltás sikerét.
A projekt felhívásában nevesített célcsoportok:
Közvetlen célcsoport:
fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatók), személyi segítők, gondnokok,
bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és / vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik,
a kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói,
közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók,
fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet (pl. érintett szomszédság, település(rész).
Közvetett célcsoport:
fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő tágabb mikro-makro környezet
Az alábbiakban a projekt közvetlen és közvetett célcsoportjait, valamint az érintettek körét mutatjuk be részletesen:
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatók), személyi segítők, gondnokok
A projekt csoportját jelentő szakemberek, személyi segítők és gondnokok pontos számára nézve nem rendelkezünk adatokkal, ezért az elérendő, kiváltásra kerülő intézmények és az érintett fogyatékossággal élők létszáma mentén becsültük meg e csoport nagyságát.
Némely esetben érzékelhető az alul-motiváltság, valamint a változásokkal szembeni esetenként nagyon erős ellenérzés. A projektben betöltött szerepe szerint ez a közvetlen célcsoport az alapvető és általános képzések résztvevői. A projekt során megszerzett kompetenciák elősegítik a kiváltás, a szolgáltatási rendszer átalakítását.
Bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és / vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik
A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) 2015. év júliusi adatai alapján fogyatékos személyeknek 13 683 férőhelyen, pszichiátriai betegeknek 8 413 férőhelyen nyújtottak tartós bentlakásos ellátását az országban. A várólistán szereplő, ellátást igénylők nagyságáról nem rendelkezünk pontos adatokkal (projektünk egyik tevékenysége épp ezért arra irányul, hogy a különféle várólistákon szereplőkről valós képet xxxxxxxx, s számukra modellprogramot dolgozzon ki). A becsült nagyság 2 500 – 3 500 fő közötti.
A kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a rendelkezik arról, hogy a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézményeket ki kell váltani. Ez mintegy 100 intézmény és több mint 10.000 férőhely kiváltását jelenti. Jelenleg az egyén önálló életvitelét támogató szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények mintegy 12%-a, a szakellátást nyújtó intézmények mintegy 24%-a helyezkedik el a közép-magyarországi régióban, így összességében a kiváltásban közvetlenül vagy közvetetten érintett intézmények és szolgáltatások mintegy 82%-a helyezkedik el a konvergencia régiókban és 18%-a a Közép-magyarországi régióban.
A csoport esetében nehézséget jelent, a kompetencia-határok esetleges tisztázatlansága, változásokkal szembeni ellenérzések, a hálózatos működés hiánya, a szakmai tapasztalatcsere esetlegessége, illetve némely esetben az vélt vagy valós félelmek is nehezítik az együttműködést. A projekt biztosítja a célcsoport hálózatosodását, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserét és módszertani hátterük megerősítését.
Közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók
A pszichiátriai betegek esetében az integráció és az önálló életvitel támogatása komplex, a szociális területen kívül több más ágazat feladatkörébe tartozó szolgáltatások, támogatások együttessége révén biztosítható. A szociális szolgáltatások rendszerén belül az alapszolgáltatások (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás) és a nappali ellátás (klubok) közti együttműködés lényeges, ezek kapcsolódása a bentlakásos szociális otthonokhoz esetleges. A szociális ágazaton kívül kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely érinti mind a házi orvosokat, mind a szakellátást (ezen belül pl. a pszichiátriai gondozókat), valamint a foglalkoztatás területén. A foglalkoztatás területén a foglalkozási rehabilitáción túl az aktív munkaerő-piaci eszközökhöz való hozzáférés (pl. képzések), illetve a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés valódi lehetőségként történő szerepléséhez szükséges az ágazatok közti rendszeres, hatékony együttműködés.
A csoport erőssége a saját (pl. egészségügyi, foglalkoztatási stb.) ágazatban szerzett jelentős tapasztalat. Az érintett közfeladatot ellátók köre ezen szereplőknél – természetesen – jóval nagyobb. A kultúra és szabadidő tartalmas eltöltésének helyszínei, a különféle közösségi közlekedési eszközök, közszolgáltatások stb. körét is felöleli. Projektünkben e csoportba tartozónak tekintjük mindazokat, akik, amely szervezetek a kiváltás folyamata, a létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások szempontjából kulcsfontosságúak, alapvetően meghatározzák a kiváltás sikerét, fenntarthatóságát.
E csoportot jellemzi a saját ágazati célok követése, kevésbé nyitottság a komplex, egyénre szabott megoldásokra. A szakmai tapasztalatcserére való hajlandóság bizonytalan. A projektben feladatunk a célcsoport hálózatosodásának, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserének előmozdítása és módszertani hátterük megerősítése.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Fogyatékos személyeket és/vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet
A csoport jelentős befolyással rendelkezik a tekintetben, hogy a létrejövő új szolgáltatások (támogatott lakhatási férőhelyek) mely településeken, hol valósulnak meg. A közvetlenül érintett szomszédság, vagyis az újonnan létrejövő, fogyatékossággal élő embereknek otthont adó lakóépületek (lakóotthonok), házak szomszédjai, az érintett települések/településrészek döntéshozói, lakói, véleményformálói esetében szükséges annak elérése, hogy lehetőleg partnerként, támogatólag álljanak a kiváltás mellé.
Ezen csoport érdeke egyfelől a problémamentesen integrálódó fogyatékossággal élő emberek és támogató szolgáltatások létrejötte, másfelől az új szolgáltatásokkal létrejövő új munkahelyek létrehozása.
A csoport hátránya a vélt vagy valós félelmeken és előítéleteken és a fogyatékosságból adódó nehézségek meg nem értése.
Ez a csoport jelentősen képes hozzájárulni a projekt eredményeinek eléréséhez, illetve fenntarthatóságához. A projektből közösségfejlesztői, kommunikációs, információs és változáskezelési tevékenységek vonatkoznak rájuk.
2.3. AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA Szervezeti felépítés
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelye Búcsúszentlászló Fogyatékkal élők
otthona, pszichiátriai betegek otthona (8925 Búcsúszentlászló, Xxxxx Xxxxx xxxx 00.), ahol 72 fő ellátott tartózkodik.
Az integrált intézménynek három telephelye van, ebből kettő Zalaapátiban, egy pedig Kehidakustányban található.
21. táblázat Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelye, és telephelyei
Telephely megnevezése, címe | Ellátási forma | Férőhelyek száma | |
1 | Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 8925 Búcsúszentlászló, Xxxxx Xxxxx u. 17. | Fogyatékos személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása | 12 |
Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása | 60 | ||
2 | Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Otthona 8741 Zalaapáti, Xxxx Xxxxxx u. 3. | Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása | 72 |
3 | Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthona 8741 Zalaapáti, Xxxx Xxxxxx xxxx 0. | Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása | 130 |
4 | Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Olajág Otthona 8784 Kehidakustány, Xxxxx xxxx 0. | Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása | 24 |
Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása | 8 | ||
Szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása | 20 | ||
Férőhelyek száma összesen | 326 | ||
Forrás: saját szerkesztés
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény központi költségvetési szerv. Az intézmény fő tevékenysége államháztartási szakágazati besorolás szerint:
872000 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása
Alaptevékenységét tekintve kormányzati funkció szerinti bontásban az alább olvasható tevékenységek ellátását végzi, illetve végezheti az intézmény:
101121 Pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása 101122 Szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása
101124 Szenvedélybetegek rehabilitációs célú bentlakásos ellátása 101211 Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása
107030 Szociális foglalkoztatás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás3
A kitagolás a Boróka Otthont érinti a pszichiátriai beteg lakók áthelyezésével, amely részletesen a későbbiekben kerül kifejtésre.
A jelenlegi intézményi struktúra jelentős gátakat szab az innovációnak, a közösségi alapú pszichátriai ellátás megvalósításának, a társadalmi re integráció lehetőségének, az önálló életvitel lehetőségének. Az épület műemlék jellege, életkora, karbantartási költségei, az egymásba nyíló szobák, még inkább megnehezítik a jelenlegi rendszer korszerű használatát.
Az intézmény vezetői szervezeti tagozódása:
- Intézményvezető,
- Intézményvezető helyettes,
- Intézményvezető ápoló,
- Mentálhigiénés csoportvezető,
- Telephelyvezetők irányításával végzi munkáját.
A kiváltás eredményeképpen az intézmény szervezeti struktúrája a következőképpen alakul:
3 Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Alapító okirata
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
15. ábra Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény szervezeti ábrája
Intézményvezetõ
Intézményetõ ápoló-int.vez.szakm. helyettes
Humánpolitikai ügyintézõ
Titkársági ügyintézõ
általános int. vez. helyettes
Szolgáltató központ- Székhely Szakmai vezető Fejlsztõ-felkészítõ
foglalkoztatás - Segítõk
Domb Otthona Zalaapáti Telephelyvezetõ
Szolgáltató központ Zalaapáti Szakmai vezető Fejlsztõ-felkészítõ
foglalkoztatás - Segítõk
Olajág Otthona Kehidakustány Telephelyvezetõ
Mentálhigiénés csoportvezetõ
Gazdasági csoport Gazdasági csoportvezetõ
Mûszaki csoport Mûszaki csoportvezetõ
Élelmezési csoport Élelmezésvezetõ
Gyöngyvirág Otthon Vaspör
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Hajnalka Otthon Bocfölde
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Pipacs Otthon Felsõrajk 1.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Vadrózsa Otthon Esztergályhorváti 1.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Százszorszép Otthon Esztergályhorváti 2.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Tőzike Xxxxxx Xxxxxxxxx
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Xxxxx, gondozó koordinátori feladatot ellátó ápoló-gondozó
Takarítók
Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx 1.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Orgona Xxxxxx Xxxxxxxxx 2.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Vadvirág Xxxxxx Xxxxxxxxx 3.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Kéknefelejcs Xxxxxx Xxxxxxxxx 4.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx 5.
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Szegfű Otthon Egeraracsa
-Kísérõ tám. biz. mts.
-Esetfelelõs
Xxxxx, gondozó koordinátori feladatot ellátó ápoló-gondozó
Szociális (lakóotthoni) segítõ
Takarító
Szoc. és menth. munkatárds
Foglalkoztatás szervezõ
Fejlesztõ foglalkoztatást segítõ
Szociális ügyintézõ
Pénzügyi ügyintézõ
Gazdasági ügyintézõ
Intézményi pénztáros
Letéti pénztáros
Raktaros
Karbantartók
Gépkocsivezetõ, anyagbeszerzõ
Portás
Mosodai munkatárs
Varrónõ
Udvari munkás
Élelmezési ügyintézõ
Élelmezési raktáros
Szakács
Konyhai kisegítõ
Forrás: Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény SzMSz tervezete
48
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A projekt megvalósítása a jelenlegi vegyes profilú integrált intézményi működési struktúrát nem befolyásolja, a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény továbbra is integrált intézményként működik.
A projekt megvalósulásával az intézmény szervezeti struktúrájának és működésének változása mellett jelentős szerep jut a szemléletváltásnak is, amelynek megvalósítása a szervezetben is változásokat követel, új szervezeti jellemzőket igényel.
Az intézmény új organogramjából kiderül, hogy a székhelyintézmény, valamint a Boróka Otthona két támogatott lakhatási egységet kíván létrehozni, külön szolgáltató központokkal. A búcsúszentlászlói székhelyintézmény a tervek szerint a későbbiekben idősek otthonaként funkcionál majd.
A szociális szolgáltató központ a település lakossága által is használható sokszínű szociális szolgáltatást nyújtó intézmények lesznek.
A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg.
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthonában élő 72 fő pszichiátriai beteg kerül kitagolásra Zalaapáti és Egeraracsa településekre. Zalaapátiban a kiváltott Boróka Otthonban szintén szociális szolgáltatási központ kerül kialakításra.
A kitagolással érintett intézmény vezetését 2018. december 31. napját követő időszakban az intézményvezető látja el. Rendszerszemléletű, stratégiai gondolkodás jellemzi az új szervezeti struktúrát.
Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és szakmai intézményvezető-helyettes. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a gazdasági, műszaki és élelmezési csoport.
A szakmai intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért. Az intézményvezető munkáját segíti továbbá az intézményvezető ápoló, a titkársági ügyintéző, valamint a humánpolitikai ügyintéző.
A támogatott lakhatás és az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, pszichiátriai betegek nappali ellátása) irányítását a Szociális Szolgáltató Központ szakmai vezetője látja el. A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg.
A szociális alapszolgáltatások biztosításához szükséges személyi feltételek: étkeztetés – személyi segítő, házi segítségnyújtás – szociális gondozó, pszichiátriai betegek nappali ellátása – terápiás segítő, szociális gondozó, közösségi ellátás – közösségi koordinátor, közösségi gondozó.
A projekt megvalósításával, egy olyan szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projekt megvalósításával olyan lakóépületeket (lakóotthonokat) szeretne létrehozni, amelyek olyan előnyöket vonnak maguk után, mint a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek stb. Emellett a fenntartó kiemelt célja, hogy a támogatott lakhatás az érintett településeken hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez.
A kapacitástervezés az új szervezeti struktúra által kiváltott valós szolgáltatási igényekre reagál.
A rendszert horizontális szervezeti struktúra és folyamatszervezés jellemzi. A kialakult rangsor, csak a feladatoknak és funkcióknak megfelelő mértékben van jelen, a munkavégzést folyamatszabályozások alapján történik.
A projekt megvalósításával, egy olyan szakmailag, minőségileg, kiválóan működő, minőségbiztosítási szempontból auditálható szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény olyan otthonokat szeretne ahol jó lakónak lenni, illetve olyan munkahelyeket szeretne létrehozni, ahol jó dolgozni, olyan szervezetet.
Ezek alátámasztására, megalapozására a kivitelezés időszakában új belső szabályzatok létrehozása, és az ott dolgozók felkészítése elsődleges céllá válik.
A kialakult struktúra alapján, mely szerint új családi ház méretű ingatlanokban történik a további működés, további előnyöket vonnak maguk után. Ilyen előnyök lehetnek a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek, stb.
Fontos megemlíteni, hogy az új intézményi struktúrában a szolgáltató központ - amely a kitagolt intézmény helyszínén kerül kialakításra- által nyújtott (plusz) szolgáltatások személyi feltételeit az intézmény, illetve a fenntartó biztosítja.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A kialakítandó lakhatási egységekről folyamatosan tájékoztatást adunk a lakosságnak mind a kivitelezés, mind a fenntartás szakaszában. A kialakított lakhatási egységekkel hozzá kívánunk járulni a településen a foglalkoztatás bővítéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez.
A támogatott lakhatás, szolgáltató központok élén a szakmai vezető áll, aki irányítja a koordinátorokat, valamint az esetfelelősöket. Természetesen merülnek fel a támogatott lakhatással kapcsolatosan háttér feladatok, amelyek elvégzésére az intézményvezető jelöli ki a felelőst.
A támogatott lakhatásban részt vevők növelik a helyi lakosság számát, igénybe veszik a település közszolgáltatásait és hozzájárulnak a település élhetőbbé válásához. A támogatott lakhatás befogadásával együtt járó szemléletváltás révén a helyi társadalom elfogadóbbá, toleránsabbá, együttműködőbbé válik.
Szolgáltatások bemutatása településenként és ingatlanonként
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthonából 72 fő pszichiátriai beteg ellátott kerül kitagolásra Zalaapáti és Egeraracsa településekre.
Az új akadálymentesített épületek a településekbe integráltan, belterületeken, egymástól elszórtan kerülnek elhelyezésre.
A telkek képviselő-testületi támogató döntéssel és az érintett lakosság támogatási intenzitása alapján kerültek kiválasztásra.
A kiváltás során Zalaapátiban öt 12 férőhelyes lakóépület (lakóotthon), Egeraracsán egy 12 férőhelyes lakóépület (lakóotthon) épül.
A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény jelenleg az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:
- Az intézmény az ellátottak fizikai, egészségi, pszichés-mentális állapotához, életkorához, az ápolási-gondozási szükségleteikhez, önellátási szintjükhöz igazodó, differenciált ápolást-gondozást nyújt.
- Rehabilitációs intézményi ellátást biztosít a kehidakustányi Xxxxxx Xxxxxxxxx.
- Az intézmény szenvedélybetegek részére lakóotthoni ellátást biztosít.
A foglalkoztatás programjaival valamennyi ellátást igénybe vevő felépülését, fejlesztését és/vagy kulturált szabadidő eltöltését segítette. Alapelve, a szakmai programmal egyezően, a felépülés szakaszaihoz rendelhető célok intézményi szolgáltatások általi megvalósítása volt. A foglalkoztatás erőssége, hogy a személyes gondoskodás tartalmilag változatos csoportos foglalkozások, illetőleg folyamatos egyéni foglalkozást is magában foglaló segítő tevékenység során valósul meg.
A Szakmai rendelet 101/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a szociális ellátásokat egy integrált intézményi formában biztosítja az intézmény személyes gondoskodás keretében 326 fő engedélyezett ellátotti férőhellyel.
A kitagolással érintett településeken egyaránt működik a házi segítségnyújtás, illetve az étkeztetés.
Zalaapáti
Zalaapáti területén a szolgáltatási alapellátást biztosító intézményeket az önkormányzat működteti, többek között Háziorvosi rendelő és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat; Művelődési Ház, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működik. A fentebb említett szolgáltatásokon kívül működik még jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely a felmerülő krízishelyzeteket próbálja kiküszöbölni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.
Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ biztosítja az étkeztetés kivételével az alapszolgáltatást. Az étkeztetés az önkormányzat vásárlás útján szolgáltatja Vásártér Bt által. A község területén jelen van több szervezet, ami a településen lakók mindennapjait segítik, ilyenek az Együtt Egymásért Egyesület, Önkéntes Pontok Hálózata Zalaapáti, Zalaapáti Községért Közalapítvány, Zalaapáti Polgárőr Egyesület. A támogató szolgáltatáshoz, valamint a közösségi ellátáshoz való hozzáférést a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete biztosítja.
A településen az adományozásra nagy hangsúlyt fektetnek, előtérbe helyezve ezzel az önkéntesség gyakorlatát, amely esélyt ad a hátrányos helyzetű családok élethelyzetének javításához.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Egeraracsa
Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat, valamint a gyermekjóléti alapellátási formákat:
Szociális alapszolgáltatás:
a.) étkeztetés,
b.) házi segítségnyújtás, c.) családsegítés,
d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Gyermekjóléti alapellátási formákat:
a.) gyermekek napközbeni ellátása, b.) gyermekjóléti szolgálat.
Mivel Egeraracsa településen nem működik általános iskolai nevelés, valamint óvoda, így a gyermekek oktatását Zalaapátiban, Zalaszabarban és Zalaváron biztosítják.
Az egészségügyi szolgáltatás keretében háziorvosi rendelő működik. Ennek rendelési ideje a kis lakos számra való tekintettel hetente kettő nap. Akinek fogászati panasza van, őt Zalaapáti községen ellátják. A támogató szolgáltatáshoz, valamint a közösségi ellátáshoz való hozzáférést a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete biztosítja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.
A községben egyetlen vegyesbolt üzemel, amelyet egyéni vállalkozó működtet.
Egeraracsa belterülete nem rendelkezik teljes infrastruktúrával, viszont az internetes lefedettsége teljes. Az úthálózat földes, részben karbantartott, jelentős átmenő közúti forgalom nincsen.
A község területén folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, többek között a közvilágítás rekonstrukcióját, játszótér és buszmegállók építését, valamint közpark kialakítását.
A telek képviselő testületi támogató döntéssel és az érintett lakosság támogatási intenzitása alapján került kiválasztásra.
A kivitelezésre váró lakóépületek (lakóotthonok) elhelyezkedése
A telken felépített lakóépület (lakóotthon) a településbe integráltan kerül elhelyezésre. A leendő lakók már az új lakhatási forma kialakításában, az új otthonuk berendezésében is részt vesznek.
A kitagolás megvalósításával az ellátottak életében egy új fejezet kezdődik. Lehetőségeik, társadalmi kapcsolataik kiszélesednek, az eddigi intézményi struktúrából egy teljesen új, az egyén szükségleteit és igényeit figyelembe vevő ellátásba kerülnek. A támogatott lakhatás megvalósításával nő az egyén autonómiája, önrendelkezése.
Szolgáltatásnyújtás környezete
Zalaapáti
Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. A 75-ös másodrendű főút és a Galambok–Zalaszentgrót mellékút kereszteződésében fekszik. Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.
Zalaapáti kedvező fekvésénél és történelmi szerepénél fogva jelentős helyet foglal el megyénk falvai között. Kedvező fekvését nemcsak a találkozó utak jelzik, hanem Hévíz, Keszthely és Kehidakustány közelsége. A közeljövőben megépülő kerékpárút lehetőséget kínál a biciklis turisták számára. A fürdőhelyek közelsége miatt dinamikusan fejlődött a község vendéglátóipara is.
A község közigazgatásilag Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Egeraracsa, Dióskál és Zalaszentmárton községekkel határos, ebből adódóan közigazgatási, oktatási, művelődési, egészségügyi és közbiztonsági feladatokat lát el a szomszéd települések számára is.
A község belterülete teljes infrastruktúrával rendelkezik (villany, ivóvíz, szennyvíz, gáz, telefon, kábeltelevízió).
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A fiatalok letelepedése, a lakosság növelése érdekében az önkormányzat folyamatosan gondoskodik közművesített lakótelkek kialakításáról, kedvezményt biztosít a telekvásárláshoz és támogatja a családi ház építőket.
Az önkormányzat a közeljövőben a vízi sportot és a horgászatot kedvelőknek, tavat és szabadidő központot szeretne létrehozni.
A község folyamatos parkosítása, fásítása, virágosítása révén a kellemes és szép környezet folyamatosan gyarapodik.
Zalaapáti az ausztriai Semmering és az erdélyi Kőrispatak településsel tart fenn testvér települési kapcsolatot, mely a gyermekek csereüdültetésében, közös kulturális programok megvalósításában nyilvánul meg.
3. kép Búcsúszentlászló és Zalaapáti elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Zalaapáti község 24 kilométerre helyezkedik el Búcsúszentlászlótól, ahol az integrált intézmény székhelye található.
A település lakónépesség száma a 2015. év végi statisztikai adatok szerint 1.682 fő, mely az életkor szerint az alábbiak szerint oszlik meg:
0-14 évesek száma: 195 fő
15-64 évesek száma: 1.135 fő
65 évnél idősebbek száma: 352 fő
Öregedési Index (%)=
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma
az év végén 2015 [fő] =181 %
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év
végén 2015 [fő]
Az öregedési index megmutatja, hogy a lakosság 65 éves és idősebbek száma milyen arányban van a 14 év alatti lakossághoz képest. Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település öregedési Indexe 181 %, mely szerint a 65 feletti időskorúak 81%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. Zalaapáti lakosságát súlyos elöregedés jellemzi.
A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Zalaapáti népsűrűsége 71,82 fő/km2.
Egeraracsa
Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található.
A község közigazgatásilag Esztergályhorváti, Zalaszentmárton, Dióskál, Zalaszabar községekkel határos.
A község belterülete nem rendelkezik teljes infrastruktúrával /villany, ivóvíz, gáz, telefon, kábeltelevízió van/, szennyvízcsatorna ellátottság nincs. A település internetes lefedettsége teljes.
Iskola
Általános iskolai nevelés nincs a településen, így a gyermekek három település iskolájába járnak. Ezek: Zalaapáti községben található Xxxxx Xxxx Általános Iskola, Zalaszabar község Xxx Xxxxxx Római Katolikus Iskola, Zalavár község Cirill Metód Általános Iskola.
Óvoda
Jelenleg Zalaapáti településen működő háromcsoportos óvodába és annak dióskáli tagintézmény óvodájába járnak a gyermekek. Az óvoda fenntartó társulásnak az önkormányzat tagja.
4. kép Búcsúszentlászló, Zalaapáti és Egerearacsa elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
A kitagolás során érintett, fentebb említett Zalaapáti településtől pedig 10 kilométerre.
A település lakónépesség száma a 2015. év végi statisztikai adatok szerint 284 fő, mely az életkor szerint az alábbiak szerint oszlik meg:
0-14 évesek száma: 38 fő
15-64 évesek száma: 192 fő
65 évnél idősebbek száma: 54 fő
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
5. kép Zalaapáti és Egeraracsa
Forrás: saját szerkesztés
Öregedési Index (%)=
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma
az év végén 2015 [fő] =142 %
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év
végén 2015 [fő]
Az öregedési index megmutatja, hogy a lakosság 65 éves és idősebbek száma milyen arányban van a 14 év alatti lakossághoz képest. Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település öregedési Indexe 142 %, mely szerint a 65 feletti időskorúak 42%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. Egeraracsa lakosságát súlyos elöregedés jellemzi.
A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is.
Egeraracsa népsűrűsége 355 fő/km2.
Lakhatási szolgáltatás helye, lakókörnyezete
22. táblázat Kiváltással érintett települések jellemzése
Település: | Zalaapáti |
Cím: | Xxxxx Xxx xxxx 000. |
Ingatlan mérete: | 8.518 m2 |
Védettség: | műemléki környezet, felszín alatti vízbázis védelemi területe |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | közel sík |
Infrastruktúra: | víz, szennyvíz, villany, gáz az utcában |
Építési övezet: | Lf-5, falusias lakóövezet |
Egyéb: | 35-45 fokos tetőhajlásszög, beton vagy agyag cserépfedéssel |
Beépítési %: | 0,25 |
Építménymagasság: | 5,00 m |
Zöldfelület: | 0,5 |
Beépítési mód: | oldalhatáros |
Telek beépítettsége: | - |
Átalakítás: | - |
Meglévő alapterület: | - |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Település: | Zalaapáti |
Cím: | Xxxxx Xxx xxxx 000. |
Ingatlan mérete: | 1.266 m2 |
Védettség: | felszín alatti vízbázis védelemi területe, nyilvántartott régészeti lelőhely területe |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | sík |
Infrastruktúra: | víz, szennyvíz, villany, gáz az utcában |
Építési övezet: | Lf-5, falusias lakóövezet |
Beépítési %: | 25% |
Építménymagasság: | 5,00 m |
Zöldfelület: | 50% |
Egyéb: | 35-45 fokos tetőhajlásszög, beton vagy agyag cserépfedéssel |
Beépítési mód: | oldalhatáros |
Telek beépítettsége: | - |
Átalakítás: | - |
Meglévő alapterület: | - |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Település: | Zalaapáti |
Cím: | Xxxxx Xxx xxxx 000. |
Ingatlan mérete: | 4.138 m2 |
Védettség: | felszín alatti vízbázis védelemi területe, nyilvántartott régészeti lelőhely területe |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | sík |
Infrastruktúra: | víz, szennyvíz, villany, gáz az bekötött a meglévő épületre |
Építési övezet: | Lf-5, falusias lakóövezet |
Beépítési %: | 25% |
Építménymagasság: | 5,00 m |
Zöldfelület: | 50% |
Egyéb: | 35-45 fokos tetőhajlásszög, beton vagy agyag cserépfedéssel |
Beépítési mód: | oldalhatáros |
Telek beépítettsége: | meglévő, megmaradó kisbolt, és melléképület: 3,67% |
Átalakítás: | nem |
Meglévő alapterület: | 151,88 m2 |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Település: | Zalaapáti |
Cím: | Xxxx Xxxxxx utca |
Ingatlan mérete: | 994 m2 |
Védettség: | nincs |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | erősen lejtős |
Infrastruktúra: | szennyvíz bekötés van, hírközlés nincs, villany, víz és gáz van az utcában, csapadékvíz elvezetés és a szilárd burkolatú út kiépítése megoldandó |
Építési övezet: | Lf-3, falusias lakóövezet |
Beépítési %: | 30% |
Építménymagasság: | 5,00 m |
Zöldfelület: | 50% |
Egyéb: | 35-45 fokos tetőhajlásszög, beton vagy agyag cserépfedéssel |
Beépítési mód: | oldalhatáron álló |
Telek beépítettsége: | - |
Átalakítás: | - |
Meglévő alapterület: | - |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Település: | Zalaapáti |
Cím: | Xxxx Xxxxxx utca |
Ingatlan mérete: | 1.551 m2 |
Védettség: | nincs, villamos elosztóhálózat védőtávolság |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | erősen lejtős, fás terület |
Infrastruktúra: | szennyvíz bekötés van, hírközlés nincs, villany, víz és gáz van az utcában, csapadékvíz elvezetés és a szilárd burkolatú út kiépítése megoldandó |
Építési övezet: | Lf-3, falusias lakóövezet |
Beépítési %: | 30% |
Építménymagasság: | 5,00 m |
Zöldfelület: | 50% |
Egyéb: | 35-45 fokos tetőhajlásszög, beton vagy agyag cserépfedéssel |
Beépítési mód: | oldalhatáron álló |
Telek beépítettsége: | - |
Átalakítás: | - |
Meglévő alapterület: | - |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Forrás: saját szerkesztés
23. táblázat Kiváltással érintett települések jellemzése
Település: | Egeraracsa |
Cím: | Xx xx 00. |
Ingatlan mérete: | 3.057 m2 |
Védettség: | útszabályozással érintett, szennyvízátemelő védőterülete |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | sík |
Infrastruktúra: | víz, szennyvíz rákötött, villany, gáz, hírközlés az utcában |
Építési övezet: | Lf-2, falusias lakóövezet |
Beépítési %: | 500 m2-ig:30%, 500-1000-re vetítve: 20%, a feletti rész 10 % |
Épületmagasság: | 5,00 m |
Homlokzatmagasság: | 6,00 m |
Zöldfelület: | 50% |
Egyéb: | oldalkert minimuma: 5,00 m, szimmetrikus 33-40 fokos tetőhajlásszög, beton vagy agyag cserépfedéssel, homlokzatszínezés pasztel színben történhet |
Beépítési mód: | oldalhatáron álló |
Telek beépítettsége: | - |
Átalakítás: | - |
Meglévő alapterület: | - |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Forrás: saját szerkesztés
A lakóotthonba költözők igényei;
a minél nagyobb önállóság elérése,
egyéni szükségletekre és képességekre alapozott szolgáltatás iránti igény,
biztonságos életvezetés,
lakhatási szolgáltatás elérése,
települési lakóközösségbe, társadalomba történő bekapcsolódás,
szomszédság és a tágabb támogató kör igénybevétele,
szociális foglalkoztatásban történő részvétel.
Az ellátottak lehetőség szerint a településen jelen lévő szociális alapszolgáltatásokat lehetőség szerint igénybe vehetik.
Az erre reagáló szolgáltatások,
támogatott lakhatás elérésének biztosítása 72 fő részére 6 db 12 fő részére kialakítandó lakóépület (lakóotthon) felépítésével,
egyéni szolgáltatási terv elkészítése,
a lakók állapotának, igényeinek megfelelő és szükséges támogatás biztosítása (szükségletfelmérés alapján),
foglakoztatási lehetőségek ajánlása,
társadalmi re integráció elősegítése.
A támogatott lakhatásban ellátandó célcsoport jellemzői ingatlanonként, személyi feltételek
Település | Zalaapáti | |||||
Az ellátandó jellemzői | célcsoport | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | ||||
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. | |||||
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, munkatárs. | 4 | fő | kísérő | támogatást | segítő |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség | |||||
megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. |
Település | Zalaapáti | |||||
Az ellátandó jellemzői | célcsoport | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | ||||
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. | |||||
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, munkatárs. | 4 | fő | kísérő | támogatást | segítő |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | |||||
Település | Zalaapáti | |||||
Az ellátandó jellemzői | célcsoport | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | ||||
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. | |||||
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, munkatárs. | 4 | fő | kísérő | támogatást | segítő |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | |||||
Település | Zalaapáti |
Az ellátandó célcsoport jellemzői | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő |
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség |
felügyeletre, kivéve abban az betegség miatt otthon tartózkodik. | esetben, | ha | valaki | ||||
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, munkatárs. | 4 | fő | kísérő | támogatást | segítő | |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | ||||||
Település | Zalaapáti | |||||
Az ellátandó jellemzői | célcsoport | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | ||||
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. | |||||
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, munkatárs. | 4 | fő | kísérő | támogatást | segítő |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | |||||
Település | Egeraracsa | |||||
Az ellátandó jellemzői | célcsoport | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | ||||
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. | |||||
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, munkatárs. | 4 | fő | kísérő | támogatást | segítő |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | |||||
Tárgyi-technikai feltételek:
akadálymentes környezet biztosítása
lakóépület (lakóotthon) használatbavételi engedély
maximum 2 fő elhelyezése egy szobában – maximum 12 fő egy lakóépületben (lakóotthonban)
az önálló életvitelt támogató szolgáltatások nem biztosíthatóak a lakhatási szolgáltatásban, ezeket a szolgáltató központ biztosítja.
Szolgáltatási célú ingatlanok bemutatása, környezete
24. táblázat Ingatlanok bemutatása
Település | Tervezett ingatlan | Megvalósítás módja |
Zalaapáti | 5 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon) (pszichiátriai betegek részére) | új lakóépület (lakóotthon) építése |
Egeraracsa | 1 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon) (pszichiátriai betegek részére) | új lakóépület (lakóotthon) építése |
Forrás: saját szerkesztés
Tervezendő épületek alapelvárásai:
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentes és 2 db normál mosdóval, vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra, tervezési program alapján.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Előkészítés:
A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.
A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.
Az esetleges telekalakításokat, valamint a szabályozással érintett területek leválasztását az érintett önkormányzatok földmérő szakember bevonásával elvégeztetik.
A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről. Egyes helyszíneken szükséges a hálózati gerincek bővítése, a szükséges telken való bekötések biztosíthatóságára. Ezeknek az előkészületek az épületek kivitelezésének megkezdése előtt meg kell valósulni. Mivel a munkálatokhoz a víz és villanyellátást biztosítani kell. A nyomvonalak kellő bővítése pályázaton kívüli forrásból valósítandó meg.
Tervezés:
A tervezett épület nagysága (nettó területe kb. 190 m2, bruttó területe kb. 240 m2) indokolttá teszi talajmechanikai szakvélemény beszerzését, mely megmutatja az érintett ingatlan talajszerkezetét, összetételét, a teherhordó talajrétegre vonatkozó információkat, melyek az alapozási mód helyes megválasztását teszi lehetővé.
A tervezett épület funkciója alapján 300 m2 alatti új lakóépületek egyszerűsített bejelentéshez kötött hatósági eljárás alá tartozik és az építési tevékenységhez a kiviteli tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit kell alapul venni. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, valamint az Magyar Építész Kamara (MÉK) által meghatározott szempontok alapján. A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint fel kell tölteni az építtető által készenlétbe helyezett e- naplóba. A kivitelezés során tervezői művezetés (legalább 6 alkalomra szólóan) és műszaki ellenőr alkalmazása kötelezően előírt.
A kivitelezési dokumentációk minden munkarésze az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez szükséges mértékben készül.
A tervlapok tartalmazni fogják az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.
A tervező – az építtetővel kötött vállalkozási szerződésnek megfelelően - tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik a kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
Az épület környezetéről helyszínrajz, az épületről alapozási terv, alaprajz, metszetek, homlokzatok, fedélszékterv, utcakép és konszignációk készülnek.
Külön tartószerkezeti tervek (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel) készülnek. Amennyiben a fenti kritériumok nem teszik szükségessé tartószerkezeti kiviteli terv készítését, akkor a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti tartószerkezeti dokumentáció készül.
Az épület műszaki berendezéseire vonatkozó tervdokumentáció készül a Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadottak (18/2016.VIII.5.) szerint.
Az épületek műszaki berendezéseinek rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként - adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának.
A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.
A tervdokumentációk elkészítése során a tervező az építtetővel együtt egyeztet a szakhatóságokkal, mind az előkészületek, mind a tervezés során biztosítva a megvalósításra kerülő épület használatba vételi feltételeinek megteremtését.
A tervezés energetikai irányelvei:
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet költségoptimalizált követelményszintje a megvalósítás során kialakítandó szempont. Ennek érdekében, a tervezés során a következő szempontok kerülnek figyelembe véve:
- megfelelő tájolás, esetlegesen szoláris energiák felhasználásával
- telken telepítendő lombhullató növényzet, mint hővédelem
- a megfelelő felület és térfogatarány kialakítása
- közel hasonló páraellenállású (szellőző) anyagok alkalmazása
- nyári túlmelegedés elleni védelem biztosítása homlokzati árnyékolókkal
- falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének minimalizálása
- az előírt követelményszint biztosítása
- grafitos, vagy egyéb alacsony lambdájú hőszigetelés tervezése
- minél kevesebb hőhíd kialakítása
- nyílászárók korszerű, hőszigetelt kialakítása
- belső páratartalom optimalizálása, esetlegesen mesterséges szellőzéssel
- megfelelő gépészeti rendszer, esetleg kombináltan a megújuló rendszerekkel
- alacsony széndioxid kibocsátás
- újrahasznosítható anyagok felhasználása
Épületszerkezetek jellemzése:
- alapozás beton sávalappal a fagyhatár és a talajmechanika figyelembevételével
- minimális kiemelt zsalukő lábazat, víz és hőszigetelten 10 cm XPS lappal
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
- 12 cm vasalt aljzatlemez, 1,5 m sávban 8 cm XPS hőszigeteléssel talaj felöl
- talajpára, vagy nedvesség elleni 4 mm vastag bitumen lemezes szigetelés
- 30 cm nút+féderes vázkerámia tégla falazat légzáró vakolattal
- a falazat 15 cm Grafit hőszigeteléssel ellátva, kávákra rávezetve
- előregyártott elemmagas nyílásáthidalók alkalmazása, redőnyszekrény figyelembe vételével
- monolit vasbeton födém készítése ~18 cm vastagságban
- padlástér szigetelése 25 cm Grafitos szigeteléssel, járható felülettel
- hagyományos ácsszerkezetű tetőszerkezet kialakítása tetőfóliával
- hornyolt, vagy sajtolt cserépfedés alkalmazása
- nút+féderes vázkerámia válaszfalak készítése vakoltan
- 2x5 cm EPS úsztatás elkészítése
- 6 cm úsztatott aljzatbeton öntése, felületkiegyenlítéssel
- 3 rtg. üvegezésű korszerű nyílászárók beépítése redőnnyel, légbevezetőkkel
- CPL felületű tömör ajtólapos fém tokos belső nyílászárók beépítése
- megfelelő kopásállóságú burkolatok kialakítása folyóságyas ragasztóval
- 0-30-as gipszes glettelés
- 2 rtg. szellőző festés, szükséges helyeken mosható felülettel
- bádogos szerkezetek horganyzott acél szerkezetekkel bekötött vízelvezetéssel
- épület körüli járda betonból, vagy térkő burkolattal
Épületvillamosság:
A kiszámolt szükséglet szerinti minimum 1 fázisú 16 A biztosítása, külső túlfeszültség védelmes mérőórával, földelő szondával. A belső kialakítás Xxxxxxxx védőcsövezéssel. Minimum 12x16 A a férőhelyes kismegszakítótábla kialakítása. A vezetékelés min. 1,5 mm2 tömör réz vezetékkel történik. Nagyobb teljesítményű fogyasztók felülbírálásával. A gyengeáramú rendszerek külön védőcsőhálózatba fűzöttek. Az internet Wifi-vel és hálózattal is biztosítandó. A szerelvények érintésvédelemmel ellátottak, szükség szerint jelzőfénnyel. Elhelyezési magasságuknál figyelembe kell venni az akadálymentes szempontokat. A megvilágítással biztosítani kell az előírt Lux értékeket. A fényforrások E27-es foglalatú melegfényű LED-es elemek. Menekülést jelző táblák utánvilágítással elhelyezendők. Tartalék világítási rendszer biztosítandó akkumulátoros rendszerről.
Épületgépészet:
A fűtésre a könnyen kezelhetőség érdekében kondenzációs gázkazánok beépítése tervezett, külső hőmérsékletérzékelők használatával, belső termosztáttal. A fűtés osztó/gyűjtőn át több körről lekötött az aljzatban védőcsőben vezetett több rétegű csőhálózattal tervezet, falból történő kiállással. A hőleadók lemezradiátorok, szükség szerinti szobai thermofejjel. A fürdőkben törölközőszárítós radiátor elhelyezése tervezett. A kazánok szükség szerint hőcserélővel kombinálhatóan készítendők, az esetleges megújuló energiaforrások rásegítése érdekében. A használati melegvíz ellátását is a gázkazán biztosítja. A WC öblítés 12 l hátsó öblítéses tartállyal alakítandó ki. A szaniterek az akadálymentes követelményszintnek megfelelően alakítandók ki. Épített zuhanyzók készülnek. A szerelvények forrázásmentes keverőszáras kialakításúak.
Akadálymentesítés:
Az elvárt cél a komplex akadálymentesítés. A telekhatáron belül, minimum 1 db akadálymentesen használható parkoló kerül kijelölésre az akadálymentes bejárattól 50 m távolságon belül. A parkolóhelytől az épület akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. Az akadálymentes parkoló minimális mérete 3,60×5,5 m, beleértve az 1,50 m szélességű közlekedősávot.
A parkoló burkolata aszfaltozott felületű, az akadálymentes parkolók kék-sárga színnel festve, a bejárathoz vezető járdára rávezető rámpával felvezetve kerülnek kivitelezésre.
A parkolók burkolata szilárd, csúszásmentes, vízszintes felületű (legfeljebb 1-1,5 %-os, a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges lejtéssel kialakított.
Az akadálymentes kialakítás a burkolatban esetlegesen elhelyezendő rácsok és fedelek tekintetében is érvényes.
A parkoló illetve a parkoló környékén lévő járdák szegélyek, jelzések, járófelületek egyenletes, káprázásmentes megvilágítással kialakítandó.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A parkolóhelytől aszfaltozott vagy térköves járdán lesz a gyalogos megközelíthetőség útvonala, a parkolóból a járdára való felvezetés rámpával megoldott. Az intézmény akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. A szegély burkolaton kontrasztos színezetű, taktilis felületű ki kell alakítani kontrasztos színezetű taktilis vezetősávot, utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith anyaggal.
Vízelvezető csatornák, rácsok elhelyezését a későbbiekben is kerülni kell a gyalogos útvonalon. Ha ez nem lehetséges, akkor az elhelyezésre kerülő vízelvezető árkok rácsainak nagysága legfeljebb 2x2 cm legyen a bottal illetve mankóval történő biztonságos közlekedés érdekében.
A gyalogos utak mentén a növényzet folyamatos karbantartásával biztosítani kell az útvonal szabad szélességét és magasságát.
Hirdetőtáblák, padok és más tárgyak a gyalogos útvonal mentén lehetőleg úgy legyenek elhelyezve, hogy azok a gyalogos útvonal űrszelvényét ne csökkentsék. A járdáról a bejárathoz vezető kétkarú, egyenes vonalú rámpa geometriai kialakítása módosítással megfelelő.
A rámpa induló és pihenő szintjén biztosított a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad terület a negyedfordulatos megközelíthetőségre. Az elérendő szinten biztosítani kell a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad területet. Ezen területet benyíló ajtószárny nem szűkítheti. A járófelület csúszásmentes, fagyálló burkolatú. Az indulásnál és érkezésnél lábbal is érzékelhető taktilis, kontrasztos színezetű burkolatot - utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith vezetősávokat - kell kialakítani. A lejtőkarok szélein min. 15 cm széles kontrasztos színezetű sáv készül. A parkolóból a járdára vezető rámpa vízszintes vetületi hossza a 2,0 m-t nem haladja meg, ezért korlát nem tervezett. A szegélyképzés a járdák szegélyképzésével megegyezők. A járdáról a bejárathoz vezető rámpa melletti kétoldali 2 soros korlát kialakítása megfelelő. A rámpák egyenletes és káprázás mentes megvilágítását biztosítani kell.
Az előlépcsőt és a pihenőt vizes állapotában is csúszásmentes, fagyálló burkolattal kell ellátni. A lépcsőfokok orr nélküli járólapokkal burkoltak. A lépcső illetve a rámpa előtt a térburkolatban figyelmeztetősáv kerül kialakításra és az érkezésnél a pihenő burkolatában is készül figyelmeztető sáv.
A lakóotthon akadálymentesen használható bejárata burkolt felületről közelíthető majd meg. A bejárati ajtó egyszárnyú oldalt nyíló kialakítású ajtó. Az ajtót úgy kell kialakítani, hogy a szabad nyílásméret 90/195 cm- nél kisebb nem lehet. A bejárati ajtók külső oldali pihenője a vízelvezetéstől függően a belső padlószinttel azonos szintmagasságban vagy annál legfeljebb 2 cm-el mélyebben legyen, küszöbmentes kialakítással vagy automata küszöbbel rendelkezzen.
A zárszerkezeteket, kilincseket és egyéb kezelőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok egy kézzel is könnyen foghatók, működtethetők legyenek, erős szorítást, tekerést, illetve forgatást használatuk ne igényeljen. Automata ajtócsukó alkalmazása esetén a nyitáshoz kifejtendő erő a 25 N-t nem haladhatja meg. A belső térben elhelyezett lábtörlő erős textúrájú legyen, a szélein letörve, lejtőscsatlakozással a padlóhoz. A túl vastag vagy az erősen bordázott lábtörlők kerülendők. A szőnyeg a burkolattól kontrasztosan eltérő színezetű. A botlásveszélyt itt is és a padló esetleges burkolatváltásánál is el kell kerülni. A csúszásveszélyre különösen külső ajtók előtt kell vigyázni, ahol a burkolat gyakran lehet nedves. Az ajtók könnyebb megtalálhatósága miatt a tok a fal színétől eltérő kontrasztos színezetű. Az üvegezett bejárati ajtóban a nyílószárnyat a könnyebb érzékelhetőség miatt a járófelülettől mért 1,00-1,50 m magasság közötti sávban elhelyezett kontrasztos jelzésekkel – az üvegfelületre ragasztott színes körökkel, nyilakkal vagy üvegosztással - célszerű vizuálisan érzékelhetővé tenni. A bejáratnál esetlegesen az épületi nevéről, funkciójáról szóló információs tábla segíti az épületen belüli tájékozódást, megfelelő információt nyújt az épületben lévő funkciók elhelyezkedéséről és azok megközelíthetőségéről. A táblák sík és Xxxxxxx írással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékosok és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával.
Az épületben biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét a bejárat, szobák az akadálymentesen WC/ fürdő között. Az ajtók mindkét oldalán a mozgáshoz - manőverezéshez - megfelelő méretű (1,50x1,50m), vízszintes helyet biztosítani kell. Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás és ajtó szabad nyílásmérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Az ajtólapon - amennyiben helyiség funkciója azt lehetővé teszi- lehetőleg üvegezés tervezett az ajtó nyitásának láthatósága-, a forgalom biztonsága- és a hallássérültek kommunikációjának biztosítása érdekében. Az ajtólap üvegezése a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lehetőleg ne nyúljon az üvegezés sérülésének elkerülése érdekében. Amennyiben az üvegezés a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lenyúlik, úgy a nagyobb üvegezett felületeket biztonsági fóliával vagy egyéb ütközés elleni védelemmel is el kell látni. A küszöbök
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
kialakítását kerülendő! Ha ez nem elkerülhető, akkor az legfeljebb 2 cm magas és lehetőleg legömbölyített lehet. A zárszerkezeteket, kilincseket és egyéb kezelőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok egy kézzel is könnyen foghatók, működtethetők legyenek, erős szorítást, tekerést illetve forgatást használatuk ne igényeljen. A szükséges helyeken (pl.: akadálymentes WC) a könnyebb használhatóság miatt az ajtólapra behúzó fogantyú kerül elhelyezésre. Az összes kezelőszerv a padlószinttől 0,90-1,10 m közötti magasságban helyezkedjen el. Az ajtók könnyebb megtalálhatósága miatt a tok a fal színétől eltérő kontrasztos színezetű. A kilincs az ajtólaptól kontrasztosan eltérő színezetű, a formája, kialakítása alkalmassá teszi arra, hogy csekély kézügyességgel is használható legyen. Az oldaltnyíló tömör ajtólapok védelme érdekében alul fém láblap alkalmazása indokolt. Az ajtók jelzéseit (szobai lakók névtáblája, feliratok és egyéb információk) a kilincs felőli oldalon a falra kell úgy elhelyezni, hogy azok a gyengénlátók számára is könnyen megtalálhatóak, felismerhetők legyenek (elhelyezési magasság 1,2-1,6 m közötti sávban), valamint kerekesszékben ülve is használhatók, elérhetőek legyenek. A táblák sík és Xxxxxxx írással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékosok és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával. Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen. Ezen előírások betartására a bútorozás tervezésénél is figyelni kell.
A létesítmény belső közlekedési rendszere a helyiségek közötti kapcsolatokból áll. A közlekedési útvonalakon a helyiségek 1,5 m-nél nagyobb szélességgel tervezendők, biztosítva a megforduláshoz szükséges 1,50×1,50 m szabad terület. A közlekedő útvonalak keresztmetszetét a rányíló ajtók nem szűkítik olyan módon le, hogy az 0,60 m-nél keskenyebb legyen. A bejáratoknál biztosított a kerekesszékkel történő megforduláshoz illetve az ajtókra való ráforduláshoz szükséges hely. Erre a mobiliák elhelyezésénél is ügyelni kell! A közlekedési útvonal szabad szélességét belógó tárgyak (polcok, poroltók, stb.) a terv szerint nem csökkentik. Amennyiben ilyen a későbbiek során felszerelésre kerül, úgy az helyenként max. 90 cm-re csökkentheti a szabad közlekedési útvonal szélességét, az oldalfal síkjától 10 cm-nél jobban kiálló és a padló síkjától 30 cm-nél magasabban belógó akadályokat el kell keríteni vagy a padló síkján bottal jól érzékelhetően kell jelezni. A közlekedő egyenletes megvilágítását biztosítani kell, a káprázás elvakítás elkerülésével. A folyosón a 2,2 m tiszta belmagasságot mindenhol biztosítani kell. A járófelület egyenletes, könnyen tisztítható burkolatú, csúszásmentes és nem tükröződő felületű. A közlekedőben taktilis és kontrasztos vezetősáv készül 40 cm szélességben a burkolatokban a burkolat anyagának megfelelő kúpos illetve sávos felületi mintázatú lapokkal. A vezetősáv a jelzendő terület (pl. ajtóknál) előtt 40 cm-rel megáll. A vezetősáv nyomvonalának kijelölésénél figyelemben kell venni a bútorozást. A lábazatok kontrasztos színezése is segíti a tájékozódást. A kapcsolók nagyméretűek, és olyan kialakításúak, hogy gyengébb kézfunkciókkal rendelkezők is használni tudják, a környezetüktől eltérő, élénk, kontrasztos színűek legyenek.
A helyiségekben meleg burkolat, illetve greslap padlóburkolat tervezett, amelynek lehetőleg matt felületűek, zavaros mintázat nélkülinek, tükröződés és káprázás mentesnek kell lennie. A szükséges helyeken vezetősáv kerül kialakításra min. 40 cm szélességgel, ami kontrasztos színezettel tervezett. A haladást jelző helyeken hosszanti kiemelkedő sávokkal, a fordulásoknál illetve a veszélyt jelző helyeken a haladási irányt jelző burkolattól eltérő – kúpos vagy egyéb pontszerű bütykökkel kialakított lapokkal kell kialakítani. A vezetősáv az ajtók előtt kb. 40 cm-rel megáll és kiszélesedik. A jobb térérzékelés miatt a lábazat kontrasztos színezése (mind a padlóburkolat, mind a falburkolat tekintetében) javasolt. Az akadálymentes WC/fürdőben a padlóburkolat még vizes állapotban is csúszásmentes kivitelű kerámialapokkal burkolt. Az akadálymentes WC-ben a falakon körben ajtómagasságig csempeburkolat készül, a lábazatnál, zárósorként illetve 1,20 m magasságban körbefutó kontrasztos színezetű sor készül. Egyéb helyiségekben, ahol a falakon csempeburkolat készül, ajánlott a csempeburkolat ily módon való kialakítása.
A tervezett funkció miatt a létesítmény minden általuk használt helyiségében számítani kell fogyatékossággal élőkre, , ezért a bútorozás tervezésénél, berendezések elhelyezésénél különösen gondolni kell rájuk. Biztosítani kell a mozgásukhoz szükséges helyet, a megfelelő elérési magasságokat és távolságokat, a térdszabad kialakítást, a megfelelő megvilágítást, a szükséges infokommunikációs eszközöket, a szükséges kapaszkodók beépítését.
Az akadálymentes WC-ben előtétfalra szerelt (lehetőleg lapos öblítésű) WC csésze kerül elhelyezésre, rejtett öblítőtartállyal. A WC és a hátfal kialakítása olyan módon történik, hogy normál WC csésze
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
felszerelése esetén is biztosított a kerekesszékről történő átülés megkönnyítésére a faltól való 70 cm kiállás illetve a hátfal a WC tengelyétől 30 cm távolságra véget ér. A WC ülőkemagassága 46-48 cm. A WC csésze és az ülőke NEM nyitott elöl! A fal felőli oldalon a falra „L” alakú fix kapaszkodó kerül, ezen kerül elhelyezésre WC-papír tartó. Alatta kerül elhelyezésre a falra szerelt WC-kefe tartó (0,3- 0,4 m magasan). A helyiség felőli oldalon a hátfalhoz rögzítetten felhajtható kapaszkodó kerül elhelyezésre. A kapaszkodók szerelési magassága 75 cm. Anyaguk tisztítható (fertőtleníthető) felületű, a burkolattól kontrasztosan elütő színezetű. Minimális átmérője 32 mm. A felhajtható kapaszkodók szerelésénél különösen ügyelni kell arra, hogy a rögzítés különösen stabil legyen, mert a legkisebb lötyögés is bizonytalanságot okoz. A WC melletti falon 1,10 és 0,20 m magasságban vészjelző kapcsoló kerül elhelyezésre. A segélyhívó rendszer használati utasítását szöveges, vagy ábrás kivitelben nagyméretű falitáblán olvashatóan és tapinthatóan a bejárati ajtó mellett kell a falon elhelyezni. A mosdó fix kialakítású konkáv típus, szerelési magassága 90 cm, térdszabad kialakítással, falra szerelt lapos szifonnal, egykezes, kis erőkifejtéssel működtethető, rövid karú, forrázásgátló csapteleppel. Mellette kerül elhelyezésre a falra szerelt kivitelű szappanadagoló kéztörlő adagoló (alsó síkjuk 1,10 m), a falra szerelt nyitott tetejű hulladéktároló. A mosdó felett 60/100 cm méretű fix tükör kerül elhelyezésre, alsó síkja 1,00 m. A falra rögzítendő ruhaakasztókat 0,9-1,3 m közötti sávra kell felszerelni. Lehetőleg biztosítani kell lerakó polcot is. A gyengénlátókat nagymértékben segítik a kontrasztos színek a WC használata során is. Fontos, hogy jól látható legyen a fal és a padló határvonala, a fal és az ajtókeret, azon az ajtóbehúzó kontrasztja. Ugyanilyen fontos a kapaszkodók, és a felszerelési tárgyak a háttérhez (falicsempéhez képest) kontrasztos megjelenítése is. Nem feltétlenül a harsány színeket, hanem a sötét és világos tónusok kontrasztját érdemes választani A WC-ben általános és tükör felett elhelyezett világítás készül. A segélyhívó rendszerrel ellátott helység ajtaját kívülről pénzdarabbal nyitható, un. szállodai zárral kell ellátni. Az ajtólap belső oldalán behúzó kerül felszerelésre. A külső oldalon az ajtó felett hang és fényjelzéssel riasztó vészjelző kerül beépítésre.
A létesítményben mobil indukciós hurok kerül telepítésre, helyéről tájékoztató tábla ad információt. Irányjelző és tájékoztató táblák épületen kívül :Az utcafront felőli bejáratnál egy db információs tábla kerül elhelyezésre. Tartalmazza az épület nevét és funkcióját nagyított betűvel. Akadálymentes parkoló szabványos táblás jelzése. Táblaméret és kialakítás szabvány szerint. (tájékoztató tábla) Akadálymentes bejárat jelzése az épület falán elhelyezett táblával, rajta kerekesszékes szimbólummal. Kerekesszékes szimbólum mérete min. 12 cm (irányjelző tábla). Irányjelző és tájékoztató táblák épületen belül is elhelyezésre kerülnek. Helyiségek névtáblái a helyiség ajtók melletti oldalfalon, a zárszerkezet felőli oldalon 1,20-1,60 m közötti sávban szerelten. Betűméret min. 2,5 cm; Betűszín: sötét alapon világos színű felirat; Betűtípus: nyomtatott nagybetű Ariel Narrow Bold. Piktogramok akadálymentes illemhelyek, a helyiségek nevének jelzésére. Piktogramok mérete min. 6,5 cm. Szín: sötét alapon világos színű ábra. Az információs táblák, piktogramok és jelzések a létesítmény jellegének megfelelő anyag és kontrasztos színválasztékkal készül. A feliratozásnál alkalmazott betűméreteket az észlelési távolság függvényében kell megválasztani. A táblák sík és Xxxxxxx írással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékosok személyek és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával.
Szolgáltatások igénybevevői
72 fő pszichiátriai beteg személy, akik egyenként 12 fő lakhatást biztosító támogatott lakhatásba fognak kerülni a jelenlegi intézményi ellátásból. A későbbiek során lehetőséget teremtünk az együttműködésre a helyi lakosság részére is.
Szolgáltatási gyűrű
A támogatott lakhatás Zalaapáti és Egeraracsa településeken valósul meg, összesen 6 db, 12 férőhellyel rendelkező lakóépület (lakóotthon) felépítésével.
25. táblázat Lakhatási szolgáltatással érintett települések népesség adatai, Zalaapáti, 2017. január 1-jén
Település neve | Település lakosságszá m (fő) | Kiváltásban érintett intézmény férőhelyszám a - kiváltott létszám (fő) | Kiváltásban érintett intézmény férőhelyszámáv al csökkentett lakosságszám (fő) | Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) | Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) |
Zalaapáti (Zala megye) | 1735 | 72 | 1663 | 72 | 4,33% |
Forrás: saját szerkesztés
26. táblázat Lakhatási szolgáltatással érintett települések népesség adatai, Egeraracsa, 2017. január 1-jén
Település neve | Település lakosságszám (fő) | Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) | Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) |
Egeraracsa (Zala megye) | 344 | 12 | 3,49% |
Forrás: saját szerkesztés
A lakhatás a település többi lakosához viszonyítva hasonló körülményeket biztosít a kiváltás célcsoportjai számára. A lakókörnyezetük javítása mellett minőségi változás is bekövetkezik, például a társadalmi kapcsolataik alakulásában, valamint a települések nyújtotta szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is. Bízunk abban, hogy a külső környezet pozitív változásai a célcsoport számára is pozitív terápiás hatást fognak eredményezni, beleértve például a személyiség fejlődést is.
A szociális szolgáltatások között felfedezhetők olyan szolgáltatások, amik a településeken már jelen vannak, és vannak olyanok, amik a meglévő lakókörnyezet számára is egyelőre ismeretlen.
Zalaapáti településen a kiváltott intézmény, a Boróka Otthon helyszínén kívánjuk a szolgáltató központot kialakítani, ahol a szociális alapszolgáltatások kerülnek kialakításra. Ezen a területen is lehetőség nyílik az ellátottak foglalkoztatására a szociális foglalkoztatás keretein belül. (A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézményben jelenleg is működik szociális foglalkoztatás.)
A pályázat eredményeként olyan egymásra épülő szociális szolgáltatásokat kívánunk kialakítani, amelyben a pszichiátriai betegek a leendő otthonaikból igénybe vehetik a központ nyújtotta szolgáltatásokat, mivel az érintett településeken 6 lakóépületet (lakóotthont) fogunk létesíteni.
A szolgáltatási gyűrű a teljes körű társadalmi integráció biztosításának és a közösségi alapú ellátásnak a kulcsa.
A szolgáltatási gyűrű kialakításával az elérni kívánt cél, hogy a kiváltás után folyamatosan biztosított legyen a szociális egészségügyi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásnyújtás.
A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban:
o a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését,
o az intézmény közfoglalkoztatóvá válását,
o a lakók nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését,
o speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását,
o a munkatársak tudásbővítését,
o szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok, képzések bevezetését tervezi az intézmény.
A szociális alapszolgáltatás fejlesztésével kapcsolatban az intézmény a pályázat keretében az alábbi tevékenységeket az alábbi férőhelyszámmal kívánja fejleszteni Zalaapáti településen:
27. táblázat Szociális alapszolgáltatások tervezése férőhelyenként
Szociális alapszolgáltatás | Férőhely (fő) |
Étkeztetés | 60 |
Házi segítségnyújtás | 30 |
Közösségi ellátások | 40 |
Nappali ellátás | 40 |
Forrás: saját szerkesztés
A lakhatáson túli szociális szolgáltatások egy nyitott szociális szolgáltató központon keresztül jelennek meg. A kiváltás során létrejövő új támogatott lakhatás megfelel a hatályos Szoctv. és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló Szakmai rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, valamint összhangban áll a Stratégiában foglaltakkal.
Valamennyi szociális alapszolgáltatást a Szociális Szolgáltató Központ keretében kívánjuk megvalósítani, amely a jövőbeli elképzeléseknél már röviden megemlítésre kerültek.
Étkeztetés
Azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
Az ellátás szakmai létszámigénye: 0,5 fő szociális segítő.
Házi segítségnyújtás
A szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
Az ellátás szakmai létszámigénye: 6 fő szociális gondozó.
Közösségi ellátás
A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást jelenti. A közösségi alapellátás a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő támogatása az önálló életvitel fenntartásában, további gyógyulás és rehabilitáció elősegítése érdekében nyújtható szolgáltatás. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell: a meglévő képességek megtartását és fejlesztését, pszicho-szociális rehabilitációt, szociális és mentális gondozást. Az alacsonyküszöbű ellátás a szervezett megkereső programokon felül biztosítja az ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a kríziskezelést.
Az ellátás szakmai létszámigénye: 2,5 fő (1 fő közösségi koordinátor, 2 fő közösségi gondozó).
Pszichiátriai betegek nappali ellátása
A szolgáltatás keretében kell biztosítani a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek napközbeni tartózkodásának, igény szerint étkeztetésének lehetőségét.
Az ellátás szakmai létszámigénye: 2 fő terápiás segítő.
A szociális alapszolgáltatás nyújtásán túl szeretnénk a fejlesztő foglalkoztatás keretein belül a lakók részére munkalehetőséget biztosítani.
A foglalkoztatás célja:
Az intézményi jogviszonyban lévő aktív korúak foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése,
Az intézményen belüli foglalkoztatás hozzájárulása a hosszú távú foglalkoztathatósághoz, a foglalkoztatási szint növeléséhez,
Hatékony és eredményes munkaerő-piaci rehabilitációval a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetés és az integráció megvalósítása.
Az ellátott személy:
munkakészségének, képességének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése,
önálló életvitelre való felkészítése,
lehetőség esetén a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetése, kilépés segítése,
értékteremtő munkavégzése,
a munkavégzéshez szükséges tanulási képességek fejlesztése,
munkafolyamatokra való betanítása,
rendszeres jövedelemtermelő képességének fenntartása.
A fejlesztő foglalkoztatás (foglalkoztatás fejlesztése) keretében az alábbi feladatokat kívánjuk ellátni:
1. Kertészeti tevékenység - zöldterület kezelés, parkgondozás, növénytermesztés
Feladatok:
Cél:
- fertőtlenítőszerek, mosószerek alkalmazásszintű ismerete,
- a kertészeti tevékenységekhez használt eszközök ismerete
- a feladattudat, feladattartás kialakítása, monotóniatűrés erősítése,
- az elvégzendő munkafolyamat lépéseinek megismerése, önálló elsajátítása,
- a munkavégzéshez szükséges szerszámok és eszközök rendeltetésszerű használata
Az intézményhez tartozó területek (épített és természeti környezet) megfelelő tisztán tartása, értékek megőrzése.
Munkaerő igény: 25 fő
2. Központi Mosoda üzemeltetése Feladata:
Az intézmény működése során keletkező szennyes textíliák tisztítása, vasalása.
Munkaerő szükséglet:
A mosodán irányítás és felügyelet mellett fejlesztő foglalkoztatásban, illetve nappali ellátásban részvevők végeznék képességeiknek megfelelő munkát.
Célkitűzés:
A mosoda fejlesztésével, bővítésével az intézmény minden egységének mosodai szükségletét belsőleg megoldani illetve plusz kapacitással külső megrendeléseket teljesíteni.
Munkaerő igény: Napi szinten 3 fő foglalkoztatása, 1 fő irányítással.
3. Központi konyha üzemeltetése Feladata:
A székhelyen nappal fejlesztő foglalkoztatásban illetve a nappali ellátásban résztvevők étkeztetésének biztosítása. A támogatott lakhatásban élők étkeztetésének biztosítása (előkészítés, adagolás, csomagolás, kiszállítás). A konyha korszerűsítésével, tárgyi és személyi feltételeinek bővítésével a környező településeken is lehetőség volna az étkeztetés biztosításába bekapcsolódni.
Munkaerő szükséglet:
A konyhán történő előkészületi munkálatokat (tisztítás, mosogatás), az ételek kiadagolását, lecsomagolását és kiszállítását fejlesztő foglalkoztatásban illetve nappali ellátásban dolgozókkal megoldani.
Munkaerő igény: Napi szinten 5 fő megváltozott munkaképességű ellátott 1 fő irányítással.
4. Papírmerítő műhely
Feladatok:
- folyamatos árukészlet bővítés
- merített papír, képeslapok, emléklapok, oklevelek, üdvözlőlapok ajándéktárgyak készítése
- batikolt csomagolópapír előállítása
- fa termékek díszítése különböző technikákkal Célok:
Megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítása az ellátottak képességeinek maximális kibontakoztatásával.
Munkaerő igény: 10 fő
5. Textil műhely
- A műhelyben a terítők, függönyök, konyhai kiegészítők, felnőtt és gyermek kötények, továbbá a gépi hímzett termékek mellett, nagy hangsúlyt kap az egyedi kivitelezésű ajándéktárgyak készítése.
- Az ünnepi alkalmakra levendula felhasználásával ajándéktárgyak készítése.
- Új feladatként szeretnék vállalni az intézmény kulturális csoportjainak fellépő ruhák varrását, illetve a meglévők javítása, a házi rendezvényekre kellékek készítését.
- Cél, hogy a gépeket megtanulják önállóan használni, új technikákat sajátítsanak el.
- Munkaerő igény: 10 fő
2.4. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Projektelőkészítés:
Tevékenység megnevezése: Szakmai terv elkészítése |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március - április |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kellően megalapozott, szakmai indokokkal megfelelően alátámasztott szakmai terv a teljes projekt megvalósításának szakmai alapját képezi. A szakmai tervben kerülnek rögzítésre a projekt megvalósításának szükségességét bizonyító indokok, a projekt céljai, a célok elérése érdekében szükséges tevékenységek, továbbá a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek. |
Célhoz kapcsolódás A szakmai terv a projekt valamennyi célja megvalósításának alapjául szolgál, mivel szakmai iránymutatást ad mind a projektmenedzsment, pénzügyi és szakmai célok megvalósításához. |
Részletezés A szakmai terv előzetes háttértanulmányok, hatástanulmányok, a lakók körében elvégzett szükségletfelmérés és helyzetfeltárás, korábbi szakvélemények, elemzések, felmérések alapul vételével készült. A szakmai tervben a megvalósításhoz szükséges tevékenységek az engedélyezési dokumentumokkal, műszaki tervekkel, kiviteli és tendertervekkel, tervdokumentációkkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek tervezésre. A szakmai terv elkészítésében segítséget nyújtott az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukcióval megkötött együttműködési megállapodás keretében nyújtott IFKT módszertan és felkészítés. |
Elvárt eredmény A szakmai tervtől elvárt, hogy a projekt előkészítésének időtartama alatt, a projekt megvalósítása során, továbbá a fenntartási időszak alatt is szakmai támogatást nyújtson a projekt céljainak megvalósításán tevékenykedő szakemberek számára. |
Tevékenység megnevezése: Együttműködés kialakítása az EFOP-1.9.1 Kedvezményezettjével |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt kedvezményezettjével való együttműködés a projekt kellő szakmaisággal való megvalósítását szolgálja. A férőhelykiváltás által érintett intézmények megvalósításban részt vevő munkatársai, a projekt projektmenedzsmentje, illetve szakmai vezetője számára a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért |
Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai támogatást nyújt. |
Célhoz kapcsolódás A projekt megvalósítói és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. közötti együttműködés a projekt valamennyi céljának hatékony és kellő szakmaisággal alátámasztott megvalósítását szolgálja. |
Részletezés A támogatási kérelem benyújtását megelőzően együttműködés megállapodás kerül az EFOP-1.9.1- VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjével, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel. A pályázati felhívás megjelenését követően a pályázat benyújtója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság regisztrál az FSZK által biztosított elektronikus felületen. |
Elvárt eredmény Az együttműködés eredménye, hogy a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett kerül megvalósításra. |
Tevékenység megnevezése: Közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. április – június |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt keretében az ellátottak részére felépítendő lakóépület (lakóotthon) megépítése érdekében közbeszerzés lebonyolítása szükséges a kivitelezési tevékenységre közbeszerzési szakértő igénybe vételével. |
Célhoz kapcsolódás A férőhelykiváltás megvalósítása érdekében 6 új 12 fős lakóépület (lakóotthon) építése szükséges az ellátottak számára, hogy – szemben jelenlegi ellátási helyükkel – a kitagolással létrehozott ingatlanokban jóval egyedibb, személyre szabott, az állapotuknak leginkább megfelelő ellátásban részesülhessenek. Ezen cél megvalósítása érdekében lakóépület (lakóotthon) felépítése szükséges, melynek kivitelezése olyan összeget vesz igénybe, amely eléri a közbeszerzési értékhatárt, így az eljárás lefolytatásába közbeszerzési szakértő bevonása szükséges. |
Részletezés Jelen tevékenység és költségvetési tétel a közbeszerzési eljárás lefolytatásának és a közbeszerzési szakértő igénybevételének díját tartalmazza. A projekt keretében bútorbeszerzésre, gépjárműbeszerzésre, engedélyes és kiviteli tervek beszerzésére, a nyilvánosság kötelező elemeinek beszerzésére, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, könyvvizsgáló, rehabilitációs szakmérnök megbízására, lakossági fórumok és érzékenyítő rendezvények szervezésére is sor kerül. Az alapszolgáltatás-fejlesztés keretében IT eszközök beszerzésére, a foglalkoztatás fejlesztése keretében berendezési tárgyak és munkaeszközök beszerzésére kerül sor. |
Elvárt eredmény Közbeszerzési szakértő megbízása által a közbeszerzési eljárás a hatályos jogszabályoknak megfelelően, határidőben lebonyolításra kerül. |
Tevékenység megnevezése: Lakosság tájékoztatása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. február – 2017. március |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A pályázat benyújtását megelőzően szükséges azon települések lakóinak tájékoztatása, amely településeken a lakóépületek (lakóotthonok) fel fognak épülni. A lakosság előzetes tájékoztatása azért szükséges, hogy egyrészt felmérésre kerüljön a lakosság attitűdje a kitagolással kapcsolatban, másrészt azért, hogy a település megfelelő információval rendelkezzen a kitagolás célját, a településre költöző új lakókat, a településre építendő új ingatlannal és környezetével érintően. |
Célhoz kapcsolódás A tájékoztatás célja, hogy a települések lakói a kitagolással kapcsolatos széleskörű tudás birtokában |
felkészüljenek az azzal járó változásokra, szemléletük toleránssá, befogadóvá váljon. | alkalmazkodni | tudjanak | az | új | lakókhoz, | igényeikhez, |
Részletezés Már a támogatási kérelem benyújtását megelőzően lakossági fórum kerül megtartásra valamennyi kitagolással érintett településen, ahol a pályázó, illetve a kitagolt intézmény munkatársai széleskörű tájékoztatást nyújtanak a kitagolás koncepciójáról, céljairól, stratégiai jelenőségéről, a kiköltöztetésre kerülő ellátottakról, a megépülő és/vagy felújításra kerülő ingatlanokról. egy tevékenységgel (Társadalmi partnerek, érintettek bevonása, közmeghallgatás) | ||||||
Elvárt eredmény A lakossági fórum eredményeképpen a kitagolással érintett település lakói felkészülhetnek az új lakók fogadására, feltehetik kérdéseiket a kitagolás céljaival és a kiköltöző ellátottakkal kapcsolatban. | ||||||
Szakmai megvalósítás
Tevékenység megnevezése: 72 támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása 6 új, 12 férőhelyes ingatlan építésével, mely beruházás az önkormányzatok tulajdonában, ám a támogatást igénylő használatában lévő ingatlanokon kerül megvalósításra. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. szeptember – 2018. október |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kitagolás megvalósítása érdekében 6 db 12 férőhelyes lakóépület (lakóotthon) építése szükséges. Öt lakóépület (lakóotthon) Zalaapátiban, 1 lakóépület (lakóotthon) Egeraracsán kerül felépítésre. A beruházások célja, hogy a jelenlegi, kastélyszerű intézményben élő ellátottak családias környezetben és kisebb közösségben élhessenek, így mindennapjaik és körülményeik minél inkább hasonlítsanak a családi környezethez. Ezen kisebb lakóépületekben (lakóotthonokban) a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök közreműködésével az intézmény individualizáltabb szolgáltatásokat tud nyújtani ellátottjai számára. |
Célhoz kapcsolódás A lakóépületek (lakóotthonok) megépítésének célja, hogy a lakók a jelenlegi elavult tárgyi feltételekkel rendelkező intézmények helyett korszerű, állapotuk szerinti igényeiket teljes mértékben kielégítő lakóépületekben (lakóotthonokban), családias környezetben és körülmények között élhessenek, mely megfelelően szolgálja meglévő képességeik továbbfejlesztését. |
Részletezés A projekt során 6 db, 12 férőhelyes egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóépület (lakóotthon) kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra. A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, a lakóépületek (lakóotthonok) hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el. |
Elvárt eredmény A kitagolás eredményeképpen a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx személyre szabottabb ellátást, korszerű tárgyi feltételekkel felszerelt ingatlanban tud nyújtani az ellátottak számára. |
Tevékenység megnevezése: A lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra a felhívás mellékletét képező Intézményi Férőhely Kiváltás Koordináló Országos Testület ajánlása mellett elkészült „Lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra” című dokumentumok alapján. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A lakók folyamatos felkészítése szükséges a kiváltással járó változásokra a projekt teljes időtartama alatt annak érdekében, hogy meglévő képességeikre építve a kísérő támogatást biztosító munkatársak és |
esetfelelősök hozzájárulásával minél önállóbb életmódot tudjanak folytatni új lakóhelyükön. |
Célhoz kapcsolódás A kiváltás célja a lakók életminőségének javítása, számukra minél személyre szabottabb ellátás biztosítása, ennek érdekében szükség van a közösségben való önálló életre felkészítésre. |
Részletezés A lakók felkészítéséhez a lakók szükségleteit, személyes céljait, egyéni igényeit fel kell mérni. Az eredmények alapján valamennyi lakóra egyéni rehabilitációs tervet kell készíteni, mely alapján a lakó felkészítő tréningeken, gyakorlatokon vesz részt. Ezen foglalkozások célja a konfliktus-kezelési képességek erősítése, az életviteli és életvezetési készségek fejlesztése, a helyi közösségekbe való beilleszkedés képességeinek elsajátítása. |
Elvárt eredmény A felkészítés eredményeképpen a lakók fel lesznek készülve az intézményi körülményekhez képest teljesen új életformára, a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök segítségével önálló életet tudnak kezdeni új otthonukban. |
Tevékenység megnevezése: A szakmai megvalósításra vonatkozó együttműködési megállapodás alapján folyamatos együttműködés az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció kedvezményezettjével a projekt megvalósítása alatt. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt megfelelő szintű szakmai lebonyolítása érdekében folyamatos együttműködés szükséges Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel a projekt szakmai támogatása érdekében. |
Célhoz kapcsolódás A projekt célja a kiváltás megfelelő szintű szakmaiság mellett történő végrehajtása, így a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel való együttműködés ezen célt szolgálja. |
Részletezés A pályázat kedvezményezettje – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság –, a kiváltásban részt vevő intézmény – a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthona -, továbbá a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai együttműködésben vesz részt a projekt teljes időtartama alatt. |
Elvárt eredmény Az együttműködés eredményeképpen a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett bonyolódik le. |
Tevékenység megnevezése: EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció keretében nyújtott rehabilitációs szakmérnök tanácsadás igénybevétele |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. júliustól folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Rehabilitációs szakmérnök közreműködése szükséges az ingatlanok tervezése, illetve a műszaki átadás- átvétel során is annak érdekében, hogy az ingatlanok környezete, helyiségei megfeleljenek a komplex akadálymentesítés követelményeinek és az ellátottak állapotából adódó elvárásoknak. |
Célhoz kapcsolódás A kiváltás célja, hogy az ellátottak a jelenlegi lakóhelyükhöz, a kastélyszerű intézményekhez képest olyan lakóépületekbe (lakóotthonokba) kerüljenek, melyek teljes mértékben megfelelnek állapotuknak az akadálymentesítés szempontjából. A rehabilitációs szakmérnök szakmai tevékenységével biztosítja az előbbiek szerinti célok megvalósulásához azzal, hogy hozzájárul komplex akadálymentesítéssel rendelkező ingatlanok megépítését. |
Részletezés A rehabilitációs szakmérnök a tervezés során akadálymentes terv fejezetet készít, melynek részei a faltervek, burkolattervek és bútorkonszignáció. |
A rehabilitációs szakmérnök a tervezővel együttműködésben az építés helyszínén figyelemmel kíséri a kivitelezés terveknek való megfelelőségét. |
Elvárt eredmény A rehabilitációs szakmérnök tevékenységének eredményeképpen olyan komplex módon akadálymentes épületek fognak felépítésre kerülni, melyek teljes mértékben megfelelnek az oda költöző ellátottak állapotának, igényeinek. |
Tevékenység megnevezése: Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott érzékenyítő tevékenység |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. szeptember – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kitagolással érintett települések lakóinak érzékenyítése szükséges a pályázat során annak érdekében, hogy a lakók olyan környezetbe kerüljenek kiköltöztetésre, amely támogató, befogadó velük szemben. |
Célhoz kapcsolódás A kitagolás célja, hogy az eddig izoláltan élő ellátottak a többségi társadalomba integráltan éljenek. Az ellátottak interperszonális környezetében élő személyek felkészítése, érzékenyítése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lakók életminősége javuljon a társadalomba való befogadás által. |
Részletezés o 3 db személyes jelenléttel járó érzékenyítő rendezvény szervezése a kitagolással érintett településeken: a lakosság tájékoztatása, a pályázat céljainak bemutatása, a településre költöző ellátottak megismertetése a település lakóival, csoportos találkozó szervezése és lebonyolítása o a lakók tájékoztatása az önkormányzat honlapján, szórólapokon és a helyi sajtón keresztül az EFOP- 1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, a Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjének, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-nek a támogatásával. |
Elvárt eredmény Az érzékenyítés eredményeképpen befogadó környezet jön létre az egyes településeken, a lakók alkalmazkodni tudnak a település életében bekövetkező új helyzethez és támogatni és segíteni fogják az új lakók beilleszkedést. |
Tevékenység megnevezése: A szolgáltatási gyűrű fejlesztése |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. októbertől folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Zalaapátiban az alapszolgáltatások és foglalkoztatás fejlesztése szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthonának kitagolásával a megüresedő épület alkalmas lesz szociális alapszolgáltatások nyújtására és az ellátottak fejlesztő foglalkoztatására, a szolgáltatási gyűrű fejlesztésére. Az alapszolgáltatás fejlesztése által Zalaapáti lakossága szélesebb körben vehet igénybe szociális szolgáltatásokat, míg a foglalkoztatás fejlesztése a kiköltöztetésre kerülő ellátottak számára biztosítja a fejlesztő foglalkoztatás helyszínét. |
Részletezés A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; szociális foglalkoztató létrehozását; a lakók közfoglalkoztatásának és nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársa tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az intézmény. Az alapszolgáltatás fejlesztése körében az intézmény 60 főre étkeztetést, 30 főre házi segítségnyújtást, 40 főre közösségi ellátást, továbbá 40 főre pszichiátriai betegek nappali ellátását kíván biztosítani. |
Elvárt eredmény A fejlesztés eredményeképpen mind Zalaapáti alapszolgáltatásokkal való ellátása, mind az ellátottak |
fejlesztő foglalkoztatáshoz való hozzáférése bővül. |
Tevékenység megnevezése: A kiváltás során fennmaradt épület hasznosítása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. októbertől folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Zalaapátiban az alapszolgáltatások és foglalkoztatás fejlesztése szükséges |
Célhoz kapcsolódás A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthon kitagolásával a megüresedő épület alkalmas lesz szociális alapszolgáltatások nyújtására és az ellátottak fejlesztő foglalkoztatására, a szolgáltatási gyűrű fejlesztésére. A kiváltott intézmény hasznosítása által Zalaapáti lakossága szélesebb körben vehet igénybe szociális alapszolgáltatásokat, és míg a foglalkoztatás fejlesztése a kiköltöztetésre kerülő ellátottak számára biztosítja a fejlesztő foglalkoztatás helyszínét. |
Részletezés A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; szociális foglalkoztató létrehozását; a lakók közfoglalkoztatásának és nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársa tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az intézmény. Az alapszolgáltatás fejlesztése körében az intézmény 60 főre étkeztetést, 30 főre házi segítségnyújtást, 40 főre közösségi ellátást, továbbá 40 főre pszichiátriai betegek nappali ellátását kíván biztosítani. Az intézmény gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi ötszöri, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásról (továbbiakban teljes körű ellátás), feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. |
Elvárt eredmény A fejlesztés eredményeképpen mind Zalaapáti alapszolgáltatásokkal való ellátása, mind az ellátottak fejlesztő foglalkoztatáshoz való hozzáférése bővül. |
Tevékenység megnevezése: Xxxxxxxxxxx hozzájáruló nyilatkozat |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A lakóépületek (lakóotthonok) tervezett helyszínének fekvése szerinti önkormányzatok tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához, melyben tanúsítják, hogy a fejlesztendő ingatlant a támogatást igénylő rendelkezésére bocsátják a projekt céljainak megvalósítása érdekében az ingatlanon végzett építési munkálatok megkezdésétől számított 8 évig, valamint beleegyezését adja a támogatási kérelem benyújtásához, illetve a projektben vállalt fejlesztéshez. |
Célhoz kapcsolódás Mivel az ingatlanok nincsenek a támogatást igénylő tulajdonában, így a megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához és a fejlesztés megvalósításához. A támogatást igénylő, továbbá az önkormányzat között használati megállapodás kerül megkötésre. |
Részletezés A megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata a projekt megvalósításához, a projektben vállalt fejlesztéshez, az ingatlanon építési munkálatok elvégzéséhez azok megkezdésétől számított 8 évig. |
Elvárt eredmény A hozzájáruló nyilatkozatok biztosítják a projektek céljainak megvalósítását az ingatlanok rendelkezésre bocsátása és használatának átengedése által. |
Tevékenység megnevezése: Eszközbeszerzés (közbeszerzési eljárás(ok) keretében) |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Szakmai szempontoknak megfelelő, a lakhatáshoz, az alapszolgáltatások nyújtásához, valamint a foglalkoztatás megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, önálló, támogatott életvitelt segítő eszközök beszerzése szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A lakóépületek (lakóotthonok) berendezési tárgyainak beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a kiköltöztetésre kerülő lakók számára minél egyedibb, az állapotuknak leginkább megfelelő életfeltételek kerüljenek biztosításra. Az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges eszközök a szolgáltatás színvonalát emelik, míg a foglalkoztatás fejlesztésének eszközei az ellátottak képességeinek magas szintű továbbfejlesztését támogatják. |
Részletezés o 6 db lakóépületbe (lakóotthonba) az ellátottak állapotának leginkább megfelelő berendezési tárgyak beszerzése o az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése o a foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése |
Elvárt eredmény A beszerzés eredményeképpen mind a lakóingatlanok, mind az alapszolgáltatás és a foglalkoztatás fejlesztés az ellátottak állapotának megfelelő, korszerű tárgyi eszközökkel fog rendelkezni. |
Tevékenység megnevezése: Gépjármű beszerzése a feladatellátáshoz kapcsolódóan. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. február |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A lakóházak, illetve a szolgáltató központ között az ellátottak szállítása érdekében, valamint mindennapi közlekedésük segítéséhez az alapszolgáltatások biztosításához gépjármű beszerzése szükséges. |
Célhoz kapcsolódás Az ellátottak 12 fős lakóházakba való költöztetésének megvalósításával egyidejűleg a lakók mobilitását is szükséges biztosítani azért, hogy részt vehessenek fejlesztő foglalkoztatásban, továbbá mindennapjaik során felmerülő közlekedési igényük megoldott legyen. |
Részletezés o a kiváltandó 72 férőhely alapján 1 darab (minimum 6 személy szállítására alkalmas) gépjármű beszerzése o a gépjármű alkalmas elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, továbbá 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel rendelkezik. |
Elvárt eredmény A beszerzés eredményeképpen a lakók mobilitása biztosítva lesz. |
Tevékenység megnevezése: Projektmenedzsment és szakmai megvalósítás |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt határidőben történő és a támogatási szerződésnek megfelelő megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatása szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A támogatási szerződésben és a szakmai tervben foglalt célok és feladatok megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatásával biztosítható. |
Részletezés Projektmenedzsment: o projektmenedzser és pénzügyi vezető alkalmazása heti 40 órában o a projektmenedzser felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik o a pénzügyi vezető szakirányú felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik Szakmai vezető: o a szakmai vezető alkalmazása heti minimum 40 órában o a szakmai vezetőnek a Szakmai rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 3. sz. mellékletében szereplő végzettségek egyikével rendelkezik, amely megfelel a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek |
Elvárt eredmény A projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglakoztatásával a projekt támogatási szerződésnek megfelelő, határidőben történő megvalósítása biztosított. |
Tevékenység megnevezése: Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Folyamatba épített projektmenedzsment szolgáltatás tevékenység ellátása |
Célhoz kapcsolódás A projektmenedzsment szolgáltatás szigorú módszertani alapokon nyugvó tevékenység, ami lehetővé teszi a feladatok sikeres elvégzését. Az alkalmazott módszerek alapján a megfelelő projektszervezet felállítása, a feladatok előkészítése, a munkák levezénylése, a folyamatos kontrol gyakorlása tartozik a felelősségei közé. A projekt végrehajtása során alkalmazott kontrolling és jelentési rendszer lehetőséget biztosít a megrendelő részére az esetleges korrekciókra. |
Részletezés A projekt projektterv alapján történő menedzselése, belső menedzsmenttel való közreműködés. Döntési pontok meghatározása, vezetői döntéshozatalok előkészítése. A jelentési rendszer felállítása, jelentések készítése A projekttervben meghatározott feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése |
Elvárt eredmény A hatékony, professzionális projektmenedzsment tevékenység segítségével lehetőség van arra, hogy a megrendelő stratégiai céljainak elérése érdekében létrehozott projekteket az elvárt időkereteken belül, a lehetséges erőforrások hatékony felhasználásával, kívánt minőségben fejezze be. |
Tevékenység megnevezése: Könyvvizsgálat |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 01.-2018. december |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Projektszintű könyvvizsgálat szükséges annak ellenőrzése érdekében, hogy a pályázat a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetés szerint tételei szerint valósult-e meg, továbbá hogy a projekt keretében elszámolt költségek pénzügyileg megalapozottak-e. |
Célhoz kapcsolódás A projekt költségvetési tételeinek megalapozott elszámolása és pénzügyi átláthatósága a projekt céljainak költséghatékony megvalósítását szolgálják. |
Részletezés Projektszintű könyvvizsgálat minden naptári év végén, továbbá a projekt fizikai befejezését követően. |
Elvárt eredmény |
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A projektszintű könyvvizsgálat bizonyítja a projekt költségvetési tételeinek megalapozott és átlátható elszámolását. |
Tevékenység megnevezése: Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, továbbá az európai uniós források átlátható felhasználása érdekében szükségesek. |
Célhoz kapcsolódás A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság célja, hogy a növelje a projekt ismertségét és elfogadtassa azt a közvélemény által. A projekt megvalósítási szakaszában a kommunikációs tevékenység célja a projekteredményekről történő folyamatos tájékoztatás, az egyes mérföldkövek megismertetése a széles közvéleménnyel és a projekt eredményeit felhasználók minél szélesebb rétegével. |
Részletezés o a megvalósítás helyszínén tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése o kommunikációs terv készítése o sajtóközlemény kiadása, sajtó nyilvános események szervezésének költsége (pl.: sajtótájékoztató) o egyéb nyilvánosság biztosításához kapcsolódó elemek |
Elvárt eredmény A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei által a projektet és az annak keretében megvalósuló tevékenységeket a társadalom széles köre megismeri és elfogadja. |
Tevékenység megnevezése: Horizontális tevékenységek |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében szükségesek a projekt teljes időtartama alatt. |
Célhoz kapcsolódás A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítését célozzák és hozzájárulnak a projekt diszkriminációmentes és környezetkárosítástól mentes megvalósításához. |
Részletezés o a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályok betartása o a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrzése o a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kár és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőség megszüntetése legkésőbb a projekt megvalósítása során o a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban és viselkedésben esélytudatosság kifejezése o létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor az egyetemes tervezés elveinek, a nők és férfiak, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeinek, figyelembe vétele és érvényesítése o projektarányos akadálymentesítés. o esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása. o esélyegyenlőségi képzés tartása a szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára o az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőinek bevonása a projekt tervezésébe, végrehajtásába o munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez o GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás. |
Elvárt eredmény A horizontális tevékenységek által az esélyegyenlőségi és a környezetvédelmi szempontok maradéktalanul érvényesülnek, melynek eredményeképpen csökken a diszkrimináció és környezeti |
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
károk enyhülnek. |
2.5. INDIKÁTOROK, MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALOMHOZ ÉS A MÉRFÖLDKÖVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MUTATÓK
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | A projekt keretében vállalt célérték | |
Indikátor neve: A kitagolt gyermekvédelmi és szociális ellátási helyek férőhely kapacitása (a kiváltott férőhelyek száma, főben megadva) | minimum 51 fő | 72 fő |
Célérték elérésének céldátuma: | 2018.12.31. | 2018.12.31. |
Igazolás módja | szakmai beszámoló | szakmai beszámoló |
Az eredmény leírása Jelenlegi intézményi kapacitás: 72 fő Kitagolás módja: új ingatlanok építése | ||
Település | Lakóépület (lakóotthon) férőhelyszáma | Kiváltás módszere |
Zalaapáti | 12 fő | ingatlan építés |
Zalaapáti | 12 fő | ingatlan építés |
Zalaapáti | 12 fő | ingatlan építés |
Zalaapáti | 12 fő | ingatlan építés |
Zalaapáti | 12 fő | ingatlan építés |
Egeraracsa | 12 fő | ingatlan építés |
Műszaki-szakmai tartalom meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges:
Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése | Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott tevékenységek |
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | minimum 3 darab |
A projekt keretében vállalt célérték | 3 darab |
Igazolás módja | szakmai beszámoló |
Az eredmény leírása Az érzékenyítő tevékenységek célja, hogy erősítse a helyi közösség befogadó készségét, a lakosság támogató hozzáállását, ezzel megteremtve a kiváltás társadalmi környezeté. A kommunikációs és a közösségi munka révén a pozitív, elfogadó hozzáállás megerősíthető, a kiváltás eredményeinek fenntarthatósága biztosítható. A tevékenységek közé tartozik a lakók és támogató környezetük, valamint a támogatott lakhatások szomszédságai, illetve a helyi közösségek tájékoztatása többféle kommunikációs csatornán keresztül. | |
Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése | A kiváltással járó változásokra felkészített lakó(k) |
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | minimum 51 fő |
A projekt keretében vállalt célérték | 72 fő |
Igazolás módja | Xxxxxxx beszámoló a felkészítésről |
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
Az eredmény leírása o A folyamat központi szereplője az az egyén, aki az intézményből a közösségébe kerül. o A lakók felkészítését meg kell, hogy előzze egy egyéni állapot- és támogatási szükséglet felmérés, melynek kiemelt célterülete a kommunikációs szint felmérése, az alkalmazható alternatív kommunikációs módszerek pontos felmérése. o A felkészítés és a képzések a projektmegvalósítás megkezdésével egy időben megkezdődnek, az érintettek bevonásával felkészítő csoportok kerülnek létrehozásra. - Az érintettek képzése az alábbi területeken történik: - önismeret, önérvényesítés, támogatott lakhatás, - önállóság fejlesztése, - életvezetési ismeretek, - háztartásvezetési ismeretek, - kapcsolatrendszerek kialakítása és ápolása, - kommunikáció, támogatott döntéshozatal, kapcsolati szférák, - együttélés és együttműködés, konfliktuskezelési technikák, váratlan helyzetek kezelése Az elméleti képzéseken, szakmai műhelyeken való részvétel után a gyakorlati oldalt is erősíteni kell. A gyakorlati képzés elemeihez az alábbi résztémák kapcsolódnak: - Tervezés, megvalósítás: napi, heti, havi feladatok, rendszeresség - Önkiszolgálás, önellátás (étkezés, testi higiénia) - Háztartási ismeretek - Biztonság / kockázat / segítségkérés, eszköz-ismeret és kezelés, önvédelem, - Pénz beosztása, gazdálkodás - Munkavállalás, jogok, kötelezettségek - Ügyintézés (posta, hivatalok, orvos stb) - Közlekedés, helyismeret - Intimitás, együttélés szabályai (párkapcsolatok, lakótársi viszonyok) - Életrajz-feldolgozás - Szabadidő eltöltése - Művészeti tevékenység A képzések módszerei: egyéni felkészülés, pármunka, csoportos foglalkozás, szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélés. |
Mérföldkövek
Mérföldkő sorszáma: | 1. | |||
Mérföldkő megnevezése: | Tervezés, kiválasztás | |||
Elérésének dátuma: | tervezett | 2017.10.01 | ||
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kiviteli tervek elkészültek, a szükséges rendelkezik, a közbeszerzés kiírásra került. | engedélyekkel | a | fejlesztés |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 46 898 300 Ft | |||
Mérföldkő sorszáma: | 2. |
Mérföldkő megnevezése: | Szerződéskötések, kivitelezés indítása |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.03.01 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A közbeszerzések lezárultak, a szerződések megkötésre kerültek, az érzékenyítés és a lakók felkészítése elindult. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett | 24 481 800 Ft |
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
támogatás összege |
Mérföldkő sorszáma: | 3. |
Mérföldkő megnevezése: | 30%-os kivitelezési előrehaladás |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.07.01 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kivitelezési munkálatok 30%-os részteljesítése megtörtént, erről a műszaki ellenőr teljesítés igazolása rendelkezésre áll. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 285 487 200 Ft |
Mérföldkő sorszáma: | 4. |
Mérföldkő megnevezése: | 60%-os kivitelezési előrehaladás |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.10.01 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kivitelezési munkálatok előrehaladása 60%-os, a műszaki ellenőr az előrehaladási jelentést jóváhagyta. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 224 448 600 Ft |
Mérföldkő sorszáma: | 5. |
Mérföldkő megnevezése: | Projekt fizikai befejezése |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.12.31 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A projekttevékenységek lezárultak, a szerződés vállalásai teljesültek, az intézménykiváltás folyamata végéhez ért. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 48 684 100 Ft |
3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE
3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA
A projekt során 6 db, 12 egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóépület (lakóotthon) kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra.
A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, a lakóépületek (lakóotthonok) hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el.
Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz:
- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
3.1.1. A megvalósulás helyszíne Kékibolya Otthon - Zalaapáti
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől északra a Xxxxx Xxx utca keleti oldalán található. A terület műemléki környezetben helyezkedik el, felszín alatti vízbázis védelemi területe.
A telek a nyugati oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállomány a telken áthaladó „árok” melletti területen található. A telek északi, déli oldalán és szemben szomszédságában beépített lakótelkek találhatók, keleti oldalról belterületi földterület határolja.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló. Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, villamos és a hírközlési hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentesített és 2 db normál vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Orgona Otthon - Zalaapáti
Az érintett ingatlan a település központi részétől északra a Xxxxx Xxx és a Xxxxxx Xxxxxx utcák kereszteződésétől délre a második telek a Xxxxx Xxx utca keleti oldalán.
A terület műemléki környezetben helyezkedik el, felszín alatti vízbázis védelemi területe és nyilvántartott régészeti lelőhely területe.
Az építéssel érintett telek a nyugati oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállomány a telken nem található. A telket északról, keletről és délről beépített lakótelkek övezik. Az ingatlannal szemközti oldalon szintén lakóépületek találhatók
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló. Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, villamos és a hírközlési hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentesített és 2 db normál vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Vadvirág Otthon - Zalaapáti
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől északra a Xxxxx Xxx utca keleti oldalán található. A terület műemléki környezetben helyezkedik el, felszín alatti vízbázis védelemi területe és nyilvántartott régészeti lelőhely területe.
A telek a nyugati oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A területen egy épület található, mely a település lakossága részére nyújt bolti szolgáltatást. A lakóotthon építése során a lakóotthon területe körbe lesz kerítve, mely biztosítja a zavartalan használatot. A telek északi, déli oldalán beépített lakótelkek találhatók, keleti oldalról belterületi földterület határolja. Szemben a települési temető található.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló. Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása megoldott az ingatlanon álló, jelenleg bolt épületként funkcionáló épülethez az új lakóotthon részére, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, villamos és a hírközlési hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentesített és 2 db normál vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Kéknefelejcs Xxxxxx - Xxxxxxxxx
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részéhez nagyon közel a Xxxx Xxxxxx utcában található pár száz méterre a település műemléki templomától.
A telek a keleti oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület az utcához közeli részén enyhén, hátrább erősen lejtős kialakítású, jelentős faállománnyal. A telket minden oldalról beépítetlen lakóterületek veszik körbe.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton való megközelítése nem biztosított, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló.
Az ingatlanhoz jelenleg a szennyvíz bekötése megoldott. Az utcában megtalálható a víz, gáz, villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható. A csapadékvíz elvezetés és a szilárd burkolatú út kiépítése megoldandó.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentesített és 2 db normál vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Xxxxxxx Xxxxxx - Xxxxxxxxx
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részéhez nagyon közel a Xxxx Xxxxxx utca legvégén található utolsó beépítésre szánt telek, pár száz méterre a település műemléki templomától.
A telek a keleti oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület az utcához közeli részén enyhén, hátrább erősen lejtős kialakítású, jelentős faállománnyal. A telket minden oldalról beépítetlen lakóterületek veszik körbe.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló. Az ingatlanhoz jelenleg a szennyvíz bekötése megoldott. Az utcában megtalálható a víz, gáz, villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható. A csapadékvíz elvezetés és a szilárd burkolatú út kiépítése megoldandó.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentesített és 2 db normál vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Szegfű Otthon - Egeraracsa
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől keletre a Fő utca északi részén található beépítésre szánt telek.
A telek a déli és a nyugati oldalon is utcához csatlakozik, de fő megközelíthetősége a déli oldal irányából lehetséges, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telket keleti oldalról beépített, északi oldalról beépítetlen lakótelek határolja.
A telek útszabályozással érintett, melyen a szennyvízátemelő védőterülete található.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló. Az ingatlanhoz jelenleg víz és a szennyvíz csatlakozása kiépített. Az utcában megtalálható a gáz, a villamos és a hírközlési hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok (1 db akadálymentesített és 2 db normál vizesblokk), kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósuláshoz kapcsolódó feladatok meghatározása
Az intézményi férőhelykiváltáshoz igénybe vett területek (Zalaapáti, Egeraracsa) előkészítéséhez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok
A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.
A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről. Ennek megtervezése külön feladatot jelent majd a tervezőknek, közműtervezőknek.
A tervezett épület nagysága (nettó területe kb. 190 m2, bruttó területe kb. 240 m2) indokolttá teszi talajmechanikai szakvélemény beszerzését, mely megmutatja az érintett ingatlan talajszerkezetét, összetételét, a teherhordó talajrétegre vonatkozó információkat, melyek az alapozási mód helyes megválasztását teszi lehetővé.
A tervezett épület funkciója alapján 300 m2 alatti új lakóépületek egyszerűsített bejelentéshez kötött hatósági eljárás alá tartozik és az építési tevékenységhez a kiviteli tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit kell alapul venni.
A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint fel kell tölteni az építtető által készenlétbe helyezett e-naplóba.
A kivitelezés során tervezői művezetés (legalább 6 alkalomra szólóan) és műszaki ellenőr alkalmazása kötelezően előírt.
A kivitelezési dokumentációk minden munkarésze az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez szükséges mértékben készül.
A tervlapok tartalmazni fogják az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.
A tervező – az építtetővel kötött írásbeli szerződésnek megfelelően - tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik az kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
Az épület környezetéről helyszínrajz, az épületről alapozási terv, alaprajz, metszetek, homlokzatok, fedélszékterv, utcakép és konszignációk készülnek.
Külön tartószerkezeti tervek (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel) készülnek. Amennyiben a fenti kritériumok nem teszik szükségessé tartószerkezeti kiviteli terv készítését, akkor a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti tartószerkezeti dokumentáció készül.
Az épület műszaki berendezéseire vonatkozó tervdokumentáció készül a Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadottak (18/2016.VIII.5.) szerint.
Az épületek műszaki berendezései rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként - adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának.
A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.
A tervdokumentációk elkészítése során a tervező az építtetővel együtt egyeztet a szakhatóságokkal, mind az előkészületek, mind a tervezés során biztosítva a megvalósításra kerülő épület használatba vételi feltételeinek megteremtését.
3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése
A projekt társadalmi és gazdasági hatásai a különböző hatásviselő rendszereken a közvetlen és közvetett célcsoportok viszonylatában mutatjuk be. A településre életvitelszerűen beköltöző ellátottak munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának elősegítése, a társadalmi befogadás növelése. A meghatározott célok elérése érdekében az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése és infrastrukturális feltételeinek nélkülözhetetlen javítása:
Társadalmi és gazdasági hatások
Társadalmi-gazdasági hatások és erősségük bemutatása (0-6) | ||||
Terület | Közvetlen hatás | Közvetett hatás | ||
Elemzés | Elemzés | |||
Foglalkoztatás és munkaerőpiac | A projekt hatására javul a társadalmi szereplőkkel való együttműködés, valamint a célcsoport munkaerőpiacon való megjelenési esélyei nőnek. Képzés segítségével további tudásra tesznek szert. | 4 | Az intézményi szolgáltatásfejlesztés következtében javul a társadalmi szereplőkkel való együttműködés, ennek hatásaként a kiváltással érintett településen élők elhelyezkedési esélyei javulnak (szükséges személyi feltételek megteremtése által), hosszú távon a település versenyképessége javul. | 6 |
Munkakörülm ények | Az új szolgáltatások javítják a munkakörülményeket, melynek hatására a képzési/ szociális alapellátási tevékenységek színvonala javul. | 4 | A nemzetközi fejlődési trendekhez való felzárkózás felgyorsul, a képzési/ szociális alapellátási tevékenység magasabb szintű elismertségre tehet szert; | 3 |
Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme | A társadalmi kapcsolatok, együttműködések szorosabbá tétele által az együttműködések színvonala nő, a tapasztalatcsere és a szakmai kommunikáció eredményessége növeli az intézményben folyó munka színvonalát, elismertségét; | 4 | A projekt eredményeinek megismertetése a partner intézményekkel, lakossággal, a gyakorlati életben történő hasznosításuk, növeli a szociális szakma elismertségét és versenyképességét, hatással lesz a lakosságra és a környezeti tényezőkre | 5 |
Esélyegyenlőség | A projekt hozzájárul az alapszolgáltatás fejlesztésen keresztül a társadalmi esélyegyenlőség növeléséhez. Az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására. A szolgáltatási gyűrű fejlesztései mindenki számára elérhetővé válnak, továbbá a fejlesztett területek komplex akadálymentesítésen esnek át,amely tovább növeli a társadalmi csoportok elérési lehetőségeit. | 6 | Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével az intézmény megítélése, eredményessége javul | 6 |
Területi kiegyenlítődés | Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat a fejlesztés által le tudják küzdeni, a tényleges integrációt biztosítani tudják. | 6 | A területi izoláció megszűnik, a korszerűtlen ellátó-helyek funkcióváltása megtörténhet. | 6 |
Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme | A projekt hozzájárul a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, továbbá a célcsoportok vonatkozásában tényleges integrációt biztosít, így a 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozatnak is megfelel. | 6 | Teljes körű kiváltás történik, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kerülnek kialakítása. | 6 |
Társadalmi integráció | Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya, pl. nehézségekkel küzdő hallgatókkal való kiemelt foglalkozás; | 4 | Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya, tanulási nehézségek csökkenése; | 5 |
Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs | A projekt keretében a közösségi alapú ellátási formák kialakítása a cél, ahol a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával. | 6 | A projekt keretében a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával; | 6 |
Közegészségügy, közbiztonság | A projekt célja, hogy az addig nagyobb létszámú intézményekben élő személyek szűkebb közösségbe kerülnek. Ennek számos hatása van a társadalomra nézve. Az egyik ilyen hatás a közegészségügy területén is jelentkezik. A lakók prevenciós ellátása a szükség szerinti tanácsadás biztosítása, az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok elvégzése is. A lakók egészségtudatos életvitele így fejlődni fog. A közbiztonság, mint kollektív társadalmi termék, amely az egyének és a közösségek tevékenysége által tovább fejleszthető. | 6 | Kisebb létszámú közösség kerül kialakításra, így egyes fertőzési gócok a prevenciónak és az alacsonyabb környezeti terhelésnek köszönhetően kevésbé alakulnak ki. A lakosság érzékenyítésének köszönhetően várható, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat. | 6 |
Bűnözés, terrorizmus és biztonság | A helyi viszonyoktól függően területenként is eltérő a lakosság biztonságérzete, amely a fokozatos társadalmi integrációval stabilizálható. | 6 | A lakosság érzékenyítésének köszönhetően várható, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat. | 4 |
A szociális ellátó- rendszerekhez történő hozzáférés | A projekt keretében a szolgáltatási gyűrű kialakításával és/vagy fejlesztésével a szociális ellátórendszer centralizációja történik. Mely lehetővé teszi a közvetlen és közvetett célcsoport részére egyaránt az alapszolgáltatások magas szintű és egy helyen való elérést. | 6 | Az önkormányzatokkal együttműködve, vagy azok tevékenységét kiegészítve magasabb szintű szolgáltatási paletta kerül létrehozásra. | 6 |
Kutatás-fejlesztés | Jelen projekt keretében nem releváns. | Jelen projekt keretében nem releváns. | ||
Nemzetközikapcsolatok, határrmentiség | A nemzetközi kapcsolatok, együttműködések szorosabbá tétele által az együttműködések színvonala nő, a tapasztalatcsere és a szakmai kommunikáció eredményessége növeli az intézményben folyó munka színvonalát, elismertségét. Jelen projekt keretében a határmenti településeken való fejlesztés érheti el azt a célt, hogy minőségi szolgáltatást nyújtson a határon túli lakosság számára. | 4 | A projekt eredményeinek megismertetése a partner intézményekkel, a gyakorlati életben történő hasznosításuk, növelheti a szociális ágazat versenyképességét. | 4 |
Közszféra pénzügyi és | A pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások állandóak, szervezeti keretei rendezettek. | 5 | A jelenlegi támogatási és szervezeti struktúra hosszú távú célok megfogalmazását tűzte ki célul, mely további eredményeket hoz létre. | 4 |
szervezeti keretei
Környezeti hatások
Az SZGYF összes fejlesztési projektje a környezettudatos menedzsment és tervezés keretében valósul meg. A szervezet egy dinamikusan fejlődő környezettudatosan működő, amely az alábbi két fő területen tudja biztosítani a fenntarthatósághoz történő hozzájárulását:
1) Környezettudatos menedzsment és tervezés: környezeti menedzsment eszközök, fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások és a természetes térszerkezet megőrzése révén. E tevékenységek lehetőséget adnak a jelentős negatív környezeti hatások reális felbecsülésére, ezáltal azok elkerülésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására. A fenntarthatósághoz szükséges feltételek biztosítása által lehetőség nyílik az alternatívák megfontolására, a nyilvánosság bevonására, ezáltal a környezeti problémák megelőzésére. Ennek módja a környezetvédelem megfelelő integrálása a szervezet gazdálkodásába, a
tevékenységek során az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével.
2) Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás: a természeti erőforrások megőrzése, a jó környezet- és egészség állapot megőrzése és a társadalmi felelősségvállalás.
energia
ás
E szempontok szem előtt tartása segít abban, hogy az intézmény a természeti és humán erőforrásokat környezettudatosan, előrelátóan és takarékosan használja, funkcióikat megőrizze és károsodásukat megelőzze.
Környezeti hatások és erősségük bemutatása (0-6) | |||||
Terület | Közvetlen hatás | Közvetett hatás | |||
Elemzés | Elemzés | ||||
Levegő tisztaság | A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. | 6 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele. | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Talaj minőség | A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Az építkezés során különös figyelemmel vannak a talajt ért negatív hatások megakadályozásra kerülhessenek. | 6 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele. | tevékenységek során a szempontok | 5 |
Területhas ználat | A projekt megvalósítása során zöldmezős területek nem kerülnek bevonásra. | 2 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele. | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Hulladékhaszno sítás | Az intézményben jelenleg is működik szelektív hulladékgyűjtés, melyet a projekt során is megvalósít, így hozzájárul a hulladék újrafelhasználás gyakorlatának terjedéséhez. | 5 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele; | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Környezeti kockázato k | A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; | 2 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele; | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Mobilitás, felhasznál | Környezettudatos szemlélet a programokon, energiatakarékos eszközök alkalmazása. | 4 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele; | tevékenységek során a szempontok | 6 |
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
3.1.4. Pénzügyi terv
A pályázatban vállalt tevékenységek költségvetési sarokszámait az alábbi táblázat mutatja. A részletes költségvetést, az egyes tételek bemutatásával, indoklásával az elektronikus pályázati adatlap „Pénzügyi adatok” pontja tartalmazza.
Tevékenységek / Munkacsomagok | Bruttó ár | |
1. | Projekt előkészítés költségei | 35 026 001 Ft |
2. | Beruházáshoz kapcsolódó költségek | 516 723 999 Ft |
3. | Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei | 14 648 325 Ft |
4. | Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei | 10 003 500 Ft |
5. | Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek | 0 Ft |
6. | Célcsoport támogatásának költségei | 14 400 000 Ft |
7. | Projektmenedzsment költség | 38 164 500 Ft |
8. | Általános (rezsi) költség | 1 033 675 Ft |
9. | Adók, közterhek (ide nem értve a le nem vonható áfát) | 0 Ft |
10. | Tartalék | 0 Ft |
PROJEKT ÖSSZESEN | 630 000 000 Ft | |
Támogatás | 630 000 000 Ft | |
Önrész | 0 Ft |
A pályázat pénzügyi fenntarthatóságának, illetve a megfelelő finanszírozást alátámasztó cash-flow- nak a bemutatására likviditási terv készült, mely a projekt adatlap mellékleteként kerül a támogató számára benyújtásra.
A likviditási terv kiadási sorainak tervezése a projekt költségvetésének, megvalósítási ütemtervének, illetve a pályázati felhívásban meghatározott mérföldkövek figyelembevételével került kialakításra. A bevételi oldal tervezése során a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet által biztosított maximális előleg mértékkel kalkuláltunk, mely figyelembe véve a projektre vonatkozó 100%-os támogatási intenzitást, a megvalósítás szempontjából biztonságos likviditást nyújt.
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 117/A. § (2) bekezdése szerint: „Az adott naptári évben folyósított támogatási előleg összege nem haladhatja meg a likviditási tervben támogatási előlegként az adott naptári év vonatkozásában eredetileg meghatározott összeg 150%-át.”
A megfelelő likviditás biztosítása érdekében a szerződéskötést követő legkorábbi időpontban élni kívánunk a támogatási előleg maximális mértékével, mely a 2017. évre eső megvalósítási költségek 150%-a. Az előlegben a tárgyévben tervezett kiadásokhoz mérten megjelenő 50%-os többletfedezet megfelelő biztonságot nyújt a projekt finanszírozhatóságához. A 2018. év vonatkozásában szintén a lehető legkorábbi időpontban le kívánjuk hívni a projekt teljes, fennmaradó támogatás tartalmát előleg jogcímén, ami biztosítja, hogy a projekt zárásáig folyamatosan megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. A projekt időszak alatt egyetlen évben sem kalkulálunk negatív halmozott cash flow-val.
A projekt eredményeinek pénzügyi fenntartásának fedezetét a mindenkori Költségvetés biztosítja.
A fenntarthatósági és költséghaszon számítások módszertani alapjai:
A vizsgálat időhorizontja a projekt végrehajtása szempontjából: 2017 – 2018.
A vizsgálat időhorizontja a projekt fenntartási időszaka szempontjából: 2019 – 2024.
Saját forrás finanszírozásának módja: nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt 100%-os támogatási intenzitású.
A projektgazda és a tevékenység jellege: közcélú, nem jövedelemtermelő.
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
A projekt és az eredmények működtetője: Pályázó
Amortizáció kezelésének módszertana: számviteli tv. szerinti ÉCS alkalmazása, maradványérték alkalmazásával (aktiválást követő 10. évben immateriális javak esetén aktiválási érték 10%-a, materiális javak esetén 5%-a), jelen pályázat esetében nem releváns.
Pályázó áfa-státusza: projekt kapcsán áfa visszaigénylésre nem jogosult, a költségvetés bruttó értéken tervezett.
A számítások az Útmutató elvárásainak megfelelően fejlesztési különbözet módszerével készültek.
A számítások alapja a projekt megvalósulási költség-ütemezése.
A számításokat a „projektre” végeztük el, a megvalósításon felül 10 éves futamidőre, folyó áron (infláció figyelembe vételével), 8%-os diszkont kamatláb alkalmazásával.
A számítások alapjául szolgáló értékek meghatározásánál (különösen üzemeltetési költségek) a szakmai sztenderdek figyelembe vételével jártunk el, korrigálva ezeket az értékeket a pályázóra vonatkozó egyedi adatokkal (munkavállalói létszám, ellátotti létszám).
Az inflációs prognózisok alapjául a 2016 decemberében az MNB honlapján elérhető inflációs prognózisok alapul vételével jártunk el
(xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxxxx/0000-00-00-xxxxxxxxx-xxxxxxxx-0000- december)
3.1.5. Kockázatelemzés
A projekt sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a projektet fenyegető kockázatok feltárása kockázatelemzés keretében. A kockázatelemzés folyamán azonosítani kell a lehetségesen felmerülő kockázatokat, megállapítani azok jellegét és mértékét, majd ezen kockázati tényezők felismerését követően becsülni kell és vizsgálni ezek egymásra, és a folyamat kimenetelére vonatkozó hatásait és kiértékelni az így kapott szcenáriókat.
A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a projekt célkitűzésinek és megvalósítását veszélyeztető fő kockázatok. Ezen kockázatok jellegüket tekintve lehetnek külső, illetve belső kockázatok. A külső kockázatok a projektet tervező, illetve végrehajtó munkatársak hatáskörén kívül álló okból lépnek fel. A belső kockázatok a projekt a végrehajtása során a végrehajtótól függenek. Kockázat mértéke alapján megkülönböztetünk kis-, közepes-, és nagymértékű kockázatot. Kismértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és jelentősége kicsi, vagy amelynek alacsony a valószínűsége, de közepes lényegi befolyása van a projektre, vagy fordítva, hogy kis horderejű, de közepes az előfordulásának valószínűsége. A közepes mértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje egyaránt közepes, vagy amelynek nagy a valószínűsége de kicsi projektszempontból a jelentősége, vagy amelynek kicsi a valószínűsége de nagy horderővel rendelkezik. Nagymértékű kockázatról olyan esemény bekövetkezése vagy körülmény fennállása esetén beszélünk, amelynek valószínűsége és hatása együttesen nagy, vagy amelynek nagy a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége de nagy jelentőséggel bír.
A kockázatkezelési kulcsfontosságú szerepet tölt be a projekt zökkenőmentes megvalósításában, melynek fontos elemei a kezelési eljárások hatékony és reszponzív kialakítása, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, a kezelési terv végrehajtása, és az eredményességek hosszú távú nyomon követése. Az esetlegesen a projektet negatívan befolyásoló esemény bekövetkeztekor, valamint a nemkívánatos állapot megszűnésekor a megfelelő érintettek felé irányuló kommunikáció és tájékoztatás rendkívül fontos.
Pénzügyi kockázatok elemzése
Mivel a projekt fizikai befejezése még 2018. december 31-e, így minden megvalósítást módosító körülményre érdemes odafigyelni. Az érzékenységvizsgálat célja azon kritikus változók és paraméterek kijelölése, amelyek tervtől való eltérése módosíthatja az egyes költség paramétereket, és ez által közvetve az egész projekt megvalósítását. Elemzés során érdemes figyelembe venni a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközök teljes projekt időtartam alatti rendelkezésre állását, pénzügyi és szakmai ütemezést, valamint a fenntarthatósági költségek biztosítását. Pénzügyi szempontból komoly kockázatot jelent a projekt megvalósításában az útmutató szigorú elszámolásokra vonatkozó előírásától való eltérés. A megfelelő likviditás biztosítása érdekében a szerződéskötést követő legkorábbi időpontban élni kívánunk a
támogatási előleg maximális mértékével, mely a 2017. évre eső megvalósítási költségek 150%-a. Az előlegben a tárgyévben tervezett kiadásokhoz mérten megjelenő 50%-os többletfedezet megfelelő biztonságot nyújt a projekt finanszírozhatóságához. A 2018. év vonatkozásában szintén a lehető legkorábbi időpontban le kívánjuk hívni a projekt teljes, fennmaradó támogatás tartalmát előleg jogcímén, ami biztosítja, hogy a projekt zárásáig folyamatosan megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. A projekt időszak alatt egyetlen évben sem kalkulálunk negatív halmozott cash flow-val. A likviditási és Cash-flow kockázattal nem kell számolnunk, mivel minden szükséges fedezetül szolgáló forrást a rendelkezésünkre bocsájtják a projekt megkezdése előtt. Az intézményi férőhelyek kiváltását célzó projekt szigorú és folyamatosan kontrollált szakmai és pénzügyi ütemezéssel valósítjuk meg, ami a projekt pénzügyi ütemezésének csúszását hivatott meggátolni.
A lehetséges felmerülő pénzügyi kockázatokat a következő táblázat tartalmazza:
Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok | |||
Kockázat | Valószínűség | Hatás | Kezelés |
Projekttevékenységek csúszása az ütemtervhez képest | Közepes | Magas | Minőségbiztosítás, folyamatszabályozás, folyamatos monitoring |
A projekt pénzügyi ütemezésének csúszása | Közepes | Magas | Pontos ütemezéssel, tervezéssel, szerződésnek való megfeleléssel, elszámolások benyújtása |
Nem megfelelően alátámasztott pénzügyi teljesítés | Alacsony | Közepes | Folyamatos ellenőrzés, dokumentálás |
Hosszú távú fenntartási költségek biztosításának problémája | Közepes | Magas | További rendszeres állami támogatások igénybe vétele, hátrányos helyzetűek munkába állása |
Megvalósíthatóság és fenntarthatósági kockázatok
A kockázatelemzés során a megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzésének célja a projekt kockázatainak azonosítása, azok erősség és bekövetkezési valószínűség szerinti értékelése, majd ezekre irányuló intézkedések és kezelési javaslatok megfogalmazása. Szakmai, jogi szempontú, továbbá intézményi és társadalmi kockázatokkal érdemes számolni. A kockázatok külön egy erre a célra készített nyilvántartásban rögzítjük.
Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok | |||
Kockázat | Valószínűség | Hatás | Kezelés |
Szakmai szempontú kockázatok | |||
A projekt tevékenységének összetétele nem a pályázati kiírásnak megfelelő | Alacsony | Magas | A pályázat tervezése során az tervezett szolgáltatások és fejlesztések összeállítása szigorúan a kiírás feltételeihez illeszkedik |
A projekt tevékenységének összetétele nem az igényeknek megfelelő | Alacsony | Magas | Körültekintő tervezés, a speciális igények teljeskörű felmérése és implementálása, Szakmai koordinációs műhely tevékenysége |
A célcsoport tagjai alacsony aktivitást mutatnak az egyes projekttevékenységekben | Alacsony | Magas | A projektelemek igényeknek megfelelő kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, esetenként beavatkozás |
A megrendelt szolgáltatások minősége nem megfelelő | Alacsony | Közepes | Szállítók körültekintő kiválasztása, elvárt eredmények pontos definiálása |
Információs | Alacsony | Magas | Előzetes felmérések, valamint az érintettek minden döntési ponton való bevonása |
Fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek állapotára negatív hatással van a környezetváltozás | Közepes | Magas | Azonos típusú hátrányos helyzetű emberek kerülnek egy ingatlanba, így koncentráltabban lehet speciális igényeiknek megfelelő körülményeket biztosítani szakszerű ápolókkal |
Alacsony együttműködési hajlandóság a fogyatékosok részéről, nem tudnak/akarnak beilleszkedni | Alacsony | Magas | Közvetlen támogató környezet megteremtése, emellett az fogyatékosok alapos felkészítése |
Rendelkezésre álló humán kapacitás hiánya | Közepes | Magas | Szakemberek, ápoló-gondozók képzése/továbbképzése a közösségi alapú ellátás eredményessége céljából |
Jelenlegi intézményi dolgozók az új szolgáltatási struktúrának nem felelnek meg | Közepes | Maxxx | Xxxxxxx, képzés, mentorálás |
Jogi szempontú kockázatok | |||
Jogszabályi előírások változása | Közepes | Közepes | Egyeztetések a fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal |
A megadott határidőre a szerződések nem kerülnek aláírása | Alacsony | Közepes | A tevékenységek körültekintő ütemezése |
Intézményi kockázatok | |||
Projektmenedzsment színvonala nem megfelelő | Alacsony | Magas | A projektvezető feladatainak megvalósításához tapasztalattal rendelkező projektvezető alkalmazását biztosítjuk, szakmai tapasztalatai a kiírásnak és projekt elvárásainak megfelelnek. |
Szakmai vezetés színvonala, a tevékenységek koordinációja nem megfelelő | Alacsony | Magas | Kellő szakmai tapasztalattal rendelkező szakmai vezető kiválasztása, a feladatok körültekintő meghatározása |
Társadalmi kockázatok | |||
Társadalmi befogadás helyi közösségi szinten nem valósul meg | Közepes | Magas | Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott érzékenyítő tevékenységek, valamint az érintettek minden döntési ponton való bevonása |
Globális társadalmi ellenállás: Magyarország fogyatékossággal szembeni elutasító attitűdje | Közepes | Magas | Projekt megkezdése előtti szemléletformáló program |
Projekt hatására még inkább kiéleződik a szakadék a lakosság és a különleges bánásmódot igénylő emberek között | Közepes | Magas | Érzékenyítő rendezvények szervezése, személyes és egyéni konzultáció, csoportos találkozó, ellátottak és lakókörnyezet képviselőinek közös programja által |
3.1.6. Fenntartás
A projekt fizikai befejezését követően 5 évig kerülnek fenntartásra a kedvezményezett által a projekt keretében megvalósult alábbi fejlesztések:
- 72 fő részére létrehozott támogatott lakhatási férőhelyek fenntartása az újonnan létrehozott ingatlanokban
- a lakosság folyamatos tájékoztatása az ellátottak élethelyzetéről (például: lakossági fórumokon, intézmény és önkormányzat honlapján)
- az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők folyamatos érzékenyítése
- a projekt keretében megkezdett önálló életre felkészítő tevékenységek fenntartása, továbbfejlesztése a kiváltással járó változásokra
- az ingatlanok állapotának szinten tartása, karbantartása, értékmegóvása
- a szolgáltató központban megvalósuló szociális alapszolgáltatások biztosítása
o étkeztetés
o házi segítségnyújtás
o közösségi pszichiátriai ellátás
o pszichiátriai betegek nappali ellátás
- a foglalkoztatás tárgyi és szakmai feltételeinek fenntartása, esetleges fejlesztése, az ellátottak foglalkoztatásának biztosítása a szolgáltató központban,
- a projektben vállalt esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szempontok érvényesülésének biztosítása,
- a beszerzett gépjármű mindennapi használata, a fentiek szerinti tevékenységek megvalósítása érdekében.
Szakmai fenntarthatóság
A projekt keretében létrehozott fejlesztés biztosítja az ellátottak életminőségének fokozatos javulását azzal, hogy a konfliktusmentes, hatékony és jó légkörű szakmai munka segítségével valamennyi ellátott részére személyre szabott szolgáltatást tud nyújtani.
A szakemberek és az ellátottak felkészítése során elsajátított új szemléletmód a személyiségfejlesztésen keresztül várhatóan hosszabb távon hozzájárul az ellátottak önálló életvitelének kialakításához és a szakemberek szakmai fejlődéséhez.
A szakemberek a fenntartási időszak alatt elősegítik az ellátottak jelenlegi izolációjának csökkentését, társadalmi kapcsolataik bővülését, és az új lakóhelyük közösségébe való integrálódását.
Az ellátottak fejlesztő foglalkoztatásban való aktív részvétele biztosítja meglévő képességeik továbbfejlesztését, a napi rutintevékenységek folyamatos meglétét a speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakemberek segítségével.
Pénzügyi fenntarthatóság
A projekt keretében létrehozott fejlesztés fenntartása, korszerűsítése a projekt befejezése után a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény feladata lesz. Az így felmerülő költségek az intézmény költségvetését terhelik.
Az intézmény 2018. december 31-ig határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik, mivel a főépület nem felel meg az ellátottak gondozási szükségleteinek biztosítására. A főépület határozatlan idejű működési engedélyhez való jutásához több tízmillió forintos felújítási és karbantartási munkálatokat szükséges az intézményi költségvetésből finanszírozni.
A kitagolást követően mindössze fejlesztési foglalkoztatás lenne az épületben, amelynek kialakítása a felújítási költségekhez képest csekély mértékű. A kitagolásnak köszönhetően az épület jelenlegi állapota nem romlik, illetve nem igényel a mindennapos használat miatt jelentősebb karbantartást, ezáltal az épület amortizációjának mértéke csökken.
Egy új építésű, az ellátottak igényeinek és szükségleteinek megfelelően megtervezett és kivitelezett épületben a karbantartási költségek csekélyek, komolyabb felújítási munkálatok több évvel később szükségeltetnek.
A kitagolás eredményeképpen az intézményi térítési díj bevételek várhatóan növekednek.
A fenntartási időszakban várható működtetési és szolgáltatási költségek az alábbi módon merülhetnek fel ingatlanonként:
1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |
Személyi juttatások (Ft) | 32 364 | 36 410 | 36 410 | 36 410 | 36 410 |
Szociális hozzájárulási adó (Ft) | 7 120 | 8 011 | 8 011 | 8 011 | 8 011 |
Dologi kiadások (Ft) | 5 100 | 5 500 | 5 700 | 6 000 | 6 200 |
Beruházások (Ft) | - | - | - | - | - |
Felújítások (Ft) | 1 200 | 2 000 | 28 000 | 4 000 | 5 500 |
Összesen (Ft) | 45 784 | 51 920 | 52 920 | 54 420 | 56120 |
Intézményi fenntarthatóság
A projekthez szükséges személyi, anyagi és tárgyi erőforrások rendelkezésre állnak a projekt fenntartási időszakában, illetve annak befejezését követően is, azokat a fenntartó továbbra is biztosítja. Az intézményben lévő jelenleg üres álláshelyek betöltése és a jelenlegi szakdolgozóinak megtartása mellett szükséges további szakképzett dolgozók felvétele a támogatott lakhatás helyszíneire, mivel ezen ellátási forma humánerő-forrás igénye nagyobb, összehasonlítva a jelenlegi ellátási formával. A támogatás fejlesztésének eredményei beépülnek az intézményi kultúrába, így személyi változás esetén az új szakemberek is átveszik a kollégáktól a szükséges ismereteket és szemléletmódot.
A felújításnak köszönhetően a lakók és hozzátartozóik emberhez méltó körülmények között tudnak találkozni, a lakók mindennapjai kulturált környezetben telhetnek. A dolgozók véleménye is egyértelműen pozitív, hiszen a felújítás előtt sokszor az elavult berendezések miatt plusz terhek hárultak rájuk – akár a mindennapi tisztálkodás, étkeztetés miatt is – melyek így várhatóan megszűnnek.
A szociális ellátórendszerben élő személyekről, valamint az életkörülményeikről a külső környezet – vagyis a helybéliek, környéken lakók – véleménye is pozitívan változhat, hiszen az érintett települések utcaképe az új, korszerűsített lakóépületek által immár egy modern, teljesen megújult képet mutatnak.
3.2. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV
3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása
Az alapvető koncepció az, hogy minden egyes igénybe vevő a neki megfelelő, személyre szabott "szolgáltatási csomagot" kapja egy komplex szükségletfelmérést követően, szolgáltatás nyújtása, vagy vásárlása révén. A törvény előírja, hogy támogatott lakhatás keretein belül, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében, mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt kell biztosítani.
A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai beteg személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja
a) a lakhatási szolgáltatást,
b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,
c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,
d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén
da) az étkezést,
db) az ápolás-gondozást, dc) a fejlesztést,
dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.
Társadalmi elfogadtatás – érzékenyítési feladatokkal járó kihívások:
A fogyatékkal élőket kevésbé, míg a pszichiátriai betegeket, mint célcsoport fokozottabban érintő társadalmi kitaszítottság a támogatott lakhatás szolgáltatás indításakor is érzékelhető. A jogalkotók szándékait nem, vagy kevésbé értő önkormányzatok illetékes személyeinek érzékenyítése is nehéz feladatnak mutatkozik, mind a célcsoport, mind a szolgáltatás irányába.
A tapasztalatok szerint a szolgáltatás legfőbb céljának a re-integrációnak megfelelően, a jogszabály által előírt lakókörnyezetben való szolgáltatás biztosítása ellentétbe kerül a lakosság azon diktatórikus akaratával, melynek alapjait a sztereotípiák, az információ hiány és a félelem táplál. A legnagyobb nehézséget a lakosság érzékenyítésével járó tehetetlenség megélése okozhatja.
„A képessé tétel folyamata átvezetheti a segítőt és a segítettet az ellátás típusú munkából az önsegítésbe, s remélhetőleg a fejlesztésbe is. A segítő végső célja az önbizalom, emberi méltóság, hasznosság és fontosságtudat növelése, a kapcsolatrendszer bővítése – közösségi háló kiépítése mindenki köré. A jó fejlesztő az, aki másokat hoz cselekvési helyzetbe és elősegíti, hogy el is tudják végezni az általuk vállalt feladatokat.” 4
Kommunikáció
Álláspontunk szerint a kommunikáció első és mindent felülíró célja, hogy eszközként támogassa a kiváltás folyamatát társadalmi, helyi és intézményi szinten – különös tekintettel a változási folyamatok jellegzetességeire (változásmenedzsment). Ez az alapelv szolgálja rövid és hosszú távon leginkább mind a kiváltásban résztvevő személyek, munkatársak, intézmények, mind a helyi és tágabb társadalom érdekét.
A sikeres, transzparens, professzionális, a valós helyzetre érdemi választ adni képest bevonó és interaktív megközelítés eredménye remélhetőleg zökkenőmentes projektek lesznek.
A megvalósítás során külön tárgyalandó, s önálló stratégiái átgondolást igényel a célcsoportok függvényében három szint:
- belső kommunikáció, mely az intézményen belüli tájékoztatást, szemléletformálást és bevonó interaktivitást, az „ügy mellé állást” hivatott szolgálni,
- a helyi kommunikáció, mely a lakosság ismerethiányát, szemléletformálását és aktív bevonását hivatott szolgálni a fogyatékos személyek és környezetük békés egymás mellett élése érdekében.
- az országos kommunikáció, mely a program elfogadottságát, s hosszú távú fenntarthatóságának elősegítését célozza.
A három stratégia nem külön-külön létezik és valósul meg. Egymást támogatva, a belső szinergiákat kihasználva, azokra építve kell megtörténnie mind a tervezésnek, mind a megvalósításnak. Mindez minden projekt esetében egy integrált kommunikációs stratégia megszületését eredményezi.
4 Szociotéka Naxxxx Xxxxx Xxxxx xzerk. Közösségi szociális munka a családsegítésben
A belső kommunikációs stratégia
A belső kommunikáció minden szervezeti változás esetében esszenciális – különösen igaz ez az olyan helyzetekben, melyek a szervezet alkalmazottaival, mint erőforrással számol. Minden változási folyamat jellemzője, hogy egy ismert, megszokott rendszert felvált egy ismeretlen, ezáltal aggasztó, félelmet keltő új. Szinte törvényszerű jelenség, vagy, ha úgy tetszik a változási folyamatok sajátossága, hogy a folyamat melletti döntéshozói elköteleződést követő első lépések ellenállást generálnak, melyet (megfelelő kezelés esetén) csak az első sikerek oldanak fel. Ebben a ciklusban a folyamatban részt vevő célcsoportok elköteleződését elősegítő eszköz a kommunikáció. Ennek elmaradása, vagy elégtelen szintje viszont éppenséggel ellentétes hatást generál: jelentősen növeli az ellenállást, a félelmet és bizonytalanságot, ugyanis a célcsoport tagjai saját fantáziájukkal (vagy éppen egymás közötti pletykával) egészítik ki az információhiányt, mely az esetek döntő hányadában téves és félrevezető. Annak érdekében tehát, hogy a folyamat a kívánt módon irányítható legyen, folyamatos és többszintű kommunikációra van szükség.
Eszközök
- egyirányú tájékoztatás (pl. hírlevél, faliújság, levélkampány, vezetői kommunikáció, levelek, beszéd)
- interaktív eszközök (intézményi értekezletek, dolgozói ülések, alulról jövő kezdeményezések támogatása és becsatornázása a döntéshozatalba, workshopok).
- képzések, tréningek (pl. változásmenedzsment, feladatok, felelősségek, szerepek a régi és az új rendszerben
- intézmények közötti kommunikáció (best és worst practice megosztások)
- negyedévente személyes találkozás (szakmai és folyamategyeztetések)
- telefonos, e-mail egyeztetések
Helyi kommunikációs stratégia
Minden lokális közösséget megcélzó kommunikáció stratégiai tervezése során önálló tervezései kompetencia szükséges. A települések, azok lakossága sokban különbözik, nem kizárt, hogy egyes eszközök, melyek sikert aratnak az egyik településen, a másikban alkalmatlanok a célok támogatására.
Eszközök
- egyirányú tájékoztatás (pl. médiavásárlás, levélkampány, polgármesteri kommunikáció, közlemény kiadása - induláskor, félúton és záráskor)
- interaktív eszközök (pl. rendezvények a helyi közösségek számára, nyilvános chat a kérdésről az egyik helyi portál gondozásában, a közösség hozzáállásának alakulását rendszeresen monitorozni kell
- települések közötti kommunikáció (pl. best és worst practice megosztások, szakmai és folyamategyeztetések, a kiváltásban résztvevő települések hálózatként történő pozícionálása
– közös fellépés a médiatérben (időről-időre)
- település és intézmény közötti kommunikáció
Országos kommunikációs stratégia
A fogyatékos személyek társadalmi el- és befogadottsága érdekében az elmúlt évtizedek során rengeteg projekt zajlott le sikeresen. Ezen projektek mindegyike tartalmazott kommunikációt, mindegyik hatással volt a társadalom egyes célcsoportjaira, s mindegyik (ha nem is tudatosan) egy hosszú távú társadalmi attitűdváltási folyamatot szolgált. A kiváltás programot tehát folyamatba ágyazva kell szemlélni.
Eszközök
- Arculat
- Tájékoztatás (pl. kiváltás honlap, közlemények, sajtótájékoztató, rádiósinterjúk, televíziós kerekasztal beszélgetések)
- Szemléletformálás
- Kompetenciafejlesztés (pl. néhány érintett, s erre alkalmas fogyatékos személy nyilatkozata, kommunikációs fejlesztése, támogatása)
Szervezetfejlesztés
A projektidőszakban új szervezeti struktúra kialakítására kerül sor. Újrafogalmazzuk a szakmai programot, módosítjuk a szabályzatokat, a munkaköri leírásokat. A költségvetési- gazdálkodási folyamatokat, szabályozókat, ügyrendeket az átalakított profilhoz, működéshez igazítjuk.
A projekt megvalósulásával az intézmény szervezeti struktúrájának, működésének és méretének változása mellett jelentős szerep jut a szemléletváltásnak is, hiszen az ellátottak a jövőben inkább „lakók” lesznek, akik ellátás helyett személyre szabott szolgáltatásban részesülnek. Ennek a szemléletváltásnak a megvalósítása a szervezetben is változásokat követel, új szervezeti jellemzőket igényel.
Ezek kialakítását segíti elő a különböző szervezetfejlesztési eszközök, módszerek alkalmazása, melyekkel az ún. dinamikus szervezeti formák fenntartható kialakítására fogunk törekedni.
A munkatársak felkészítése
A projekt megvalósulása jelentős változásokat hoz az egész intézmény életében, ezáltal a lakók felkészítése mellett a szakdolgozók felkészítését is szükségessé teszi. A dolgozók felkészítése során a legnagyobb hangsúlyt a személyes tulajdonságok: az önállóság, kompetencia, autonómia, felelősségvállalás, méltóság, biztonság és a belső erőforrások aktivizálása kapja.
Az intézményben jelenleg nincs annyi felsőfokú végzettségű szociális munkás akit esetvitelért felelős személyként a különböző lakhatási formákban alkalmazni tudnánk, ezért az előkészítőfelkészítő fázisban kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk a megfelelően szakképzett humán erőforrás biztosítására új dolgozók felvételével, illetve a jelenlegi személyi állomány képzésével.
A kísérő támogatást biztosító munkatársak tekintetében reményeink szerint a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők (mentálhigiénés asszisztensek, szociális asszisztensek, pszichiátriai szakápolók) a feladat ellátásához megfelelő kompetenciával rendelkeznek.
Az intézményben jelenleg ápoló-gondozóként dolgozó szakemberek a lakóotthonokban, a lakócentrumban és a szolgáltató központban fognak dolgozni. A szociális szolgáltató központ tervezett új szolgáltatásai szintén feltételezik a megfelelő szakképesítésű munkaerő jelenlététét.
A dolgozók részéről a támogatói attitűdnek alapvető szakmai kompetenciaként kell megjelennie a program során és azt követően is.
A dolgozók szakmai képzettségét a projektidőszak alatt, illetve azt követően, a támogatott lakhatásban foglalkoztatottak számára jogszabályban előírt kompetencia szintre kell emelni. Az esetvitelért felelős személyek és a kísérő támogatást biztosító munkatársak toborzása, kiválasztása, felkészítése az intézményvezető feladata. Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársi státuszokat a jogszabályban előírtak szerint, a fenntartó biztosítja.
Az új intézményi struktúrában a szolgáltató központ által nyújtott plusz szolgáltatások személyi feltételeit szintén biztosítja a fenntartó.
Cél, hogy a projekt megvalósítása alatt az ellátásban dolgozó szakemberek felkészítésre kerüljenek az alábbi helyzetekre:
a beruházással, foglalkoztatással kapcsolatos feladatok,
a támogatott lakhatás során esetlegesen felmerülő krízis és konfliktushelyzetek kezelésének elsajátítása,
a változáshoz való adekvát viszonyulás támogatása.
A fentebb ismertetett célok megvalósulása érdekében egy felépített tematika szerint szükséges a szakemberek felkészítése, amely tartalmazza a pályázat műszaki tartalmának bemutatását, változáskezelést, a változásmenedzsment alapjait, a konfliktuskezelés alapjait, illetve fontos továbbá egy közös jövőkép kialakítása az ellátottakkal, munkatársakkal, vezetőkkel együttműködve. A TÁRS projekt által biztosított ingyenes képzési lehetőség igénybevételre kerül.
A jogszabályban előírt jelenlegi emberi erőforrás rendszert a projekt időszak végére át kell alakítani egy új humán erőforrás struktúrává.
A lakók felkészítése
Ez a terület kiemelt jelentőségű, hiszen mint az ellátottak szocio-demográfíai jellemzőiből is kitűnik, az ellátottak nagy része már több mint egy évtizede él az intézmény falai között. Esetükben a változásra, az életminőség javítására, a közösségben való önálló életre felkészítés kiemelt jelentőségű.
A felkészítés lépései:
szükségletek felmérése (személyes célok, egyéni igények figyelembevételével rehabilitációs terv készítése),
felkészítő tréningek, gyakorlatok (túlgondozás leküzdése, konfliktus-kezelés, életviteli készségek
„A Boróka Otthon kiváltása Zalaapátiban”
fejlesztése),
a helyi közösségekhez kapcsolódás (nyitás az alapellátás felé, foglalkoztatás erősítése, lehetőségek kiaknázása).
Az életvezetési készségek fejlesztése:
A támogatott lakhatásba bevonandó célcsoport felkészítése esetében rendkívül fontos a komplex megközelítés:
a megfelelő gyógyszeres terápia
a pszichoterápia
a szocioterápia
a szociális munka körébe tartozó esetviteli munka.
A pszichoedukáció célja ez esetben a lakó maradéktalan felvilágosítása-oktatása a betegségét illetően.
Cél, hogy a lakó ismerje meg betegségét, ennek megfelelően tudja szervezni az életét, kezelni az ezzel járó nehézségeket. A pszicho edukációt lélektani-pedagógiai támaszként alkalmazzák. A módszer pedig döntően a mikroközösségben végzett betegségmegbeszélő csoportmunka, így is segíthetünk a betegség helyes menedzselésében,
A megelőző-fenntartó gyógyszeres kezeléssel elérhető, hogy a betegség újabb akut fázisa minél ritkábban következzen be.
A pszichoterápia és egyéb csoportterápiás módszerek kitűnően alkalmazhatók a kapcsolatteremtés és a szociális háttér problémáinak felderítésére a megoldások keresésére. Az összetett terápiák az új, intézménytelenített életbe való beilleszkedést fogják segíteni. Kiemelt figyelmet fordítunk a fontos védő faktorokra: a családi, rokoni háttérre, a stabil csoportra, lakóközösségre, a támogató párkapcsolatokra, a megértő, szeretetteljes légkörre, a közös programok felszabadult örömére.
A támogatott lakhatásba bevonandó ellátottak felkészítésében támaszkodnak a szociális esetmunka, a csoportos szociális munka széles eszköztárára is.
Az intézmény az elmúlt években több olyan innovatív szakmai kezdeményezést honosított meg, amelyre az átalakítás során méltán alapozhatnak.
A lakók felkészítése során előnyben részesítik a tréningszerű, élményeken, tapasztalatokon alapuló módszereket.
A lakók felkészítésének tervezéséhez segítségül hívják együttműködő partnereinket. A tervezést folyamatnak tekintik, nem pedig egy statikus egyszeri eljárásnak. Mindazon esetekben, amikor még fellelhetők a családi kapcsolatok, a hozzátartozókat a kezdettől fogva bevonják a programba, támogató, személyes segítségükre folyamatosan támaszkodnak. A lakói és hozzátartozói érdekkülönbségek szinkronba hozása érdekében támogatókat, koordinátorokat alkalmaznak. Jelentős szerepet szán az intézmény ebben a munkában az Érdekképviseleti Fórumnak, illetve a lakói önkormányzatnak, bizottságoknak.
A tervezés során természetesen gondolni kell az új közösségekben lakó emberek sebezhetőségének csökkentésére is, ezért szükséges óvintézkedések megtervezése és kidolgozása is. Az óvintézkedéseknek, a védő faktorok igénybevételének, alkalmazásának, mindig egyedieknek kell lennie és be kell épülnie az egyén személyre szóló rehabilitációs terveibe.
A lakók felkészítésének kulcskérdése, hogy miként tudják aktivizálni az őket körülvevő formális és informális támogatási lehetőségeket (család, barátok, gondnok, szervezetek, orvos, önkéntesek, leendő szomszédok, gyámhivatalok, képzők, oktatók, foglalkoztatók). A másik sarokpont a programban a szakképzett támogató személyzet biztosítása.
Az egyéni szükségletfelméréseket az intézmény elvégezte. Kialakultak azon célcsoportok, melyek a különböző lakhatási formákat igénybe veszik.
A lakók felkészítése a különböző típusú és változatos módszerű képzéseken keresztül valósul meg. Minden esetben azonban figyelembe kell venni azt, hogy a lakók részvétele a programokban önkéntes. Rendkívül