KöBE – CORIS

MUNKANÉLKÜLISÉG BIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2019. október 1-tõl

Tartalomjegyzék

Termékismertetô 3

1. Munkanélküliség biztosítás

Ügyféltájékoztató 5

Preambulum 14

Fogalommeghatározások 15

Szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges

dokumentumok 19

Általános feltételek 21

Különös feltételek 35

Mellékletek 40

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 42

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 44

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 48

Munkanélküliség biztosítás

Biztosítási termékismertetô

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Magyarország

XxXX Xxxxxxxxxxxxxxx Biztosítás

Ezzel a termékismertetôvel szeretnénk áttekintést nyújtani, milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik a KöBE Munkanélküliség Biztosítása, mire kell figyelni a szerzôdés megkötésekor és annak tartama alatt. A biztosításra vonatkozó teljes körû tájékoztatás a szerzôdési feltételekben és az ügy- féltájékoztatóban érhetô el.

Milyen típusú biztosításról van szó?

Mire terjed ki a biztosítás?

✓ Munkanélküliség:

Alkalmazotti jogviszonyban lévô biztosított személy önhibáján kívüli – munkáltató fel- mondása miatti – munkanélkülivé válása és regisztrált álláskeresôként történô regisztrá- ciója.

Kiegészítô modulok: Balesetbiztosítás

• Baleseti halál

• Baleseti eredetû rokkantság

Keresôképtelenségi biztosítás

• Baleset miatt tartós keresôképtelenség

• Betegség miatt tartós keresôképtelenség

Biztosított lehet az a magánszemély, aki 22–65 év közötti, Magyarországon él és foglal- koztatott, 1 éve azonos munkáltató alkalmazott- jaként a heti munkaideje eléri a 30 órát.

Biztosítási összeg: a nettó jövedelem alapján kifizethetô keresetpótló szolgáltatás, vagy a választott modul pénz- ben (HUF) meghatározott összege. Biztosítási esemény bekövetkezésekor ez az összeg a kártérítés felsô határa.

Mire nem terjed ki a biztosítás?

🗶 🗶 Háború, zavargás, sztrájk, tüntetés, terrorizmus, nukleáris,

mérgezõ, vagy vegyi anyagok miatt keletkezett károk.

🗶 Xxxxxxx-, vagy versenyszerûen végzett tevékenységgel, fizikai munkavégzéssel, fokozott veszéllyel járó tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károk.

🗶 Nem köthet biztosítást az a személy, aki felmondás alatt áll, vagy keresôképtelen.

🗶 Xxxxxxxxxxxxxxx modul alapján nem nyújt szolgáltatást a biztosító:

- A munkaviszony közös megegyezéssel szûnik meg, vagy megszüntetését a biztosított kezdeményezi.

- A felmondás a biztosított hibájából következik be.

- A munkaviszony a Xxxxxxxxxxxx halála miatt szûnik meg.

- Próbaidô alatt, vagy határozott idejû munkaviszony lejártával történô megszûnés esetén.

🗶 Meglévô sérülés, vagy azzal összefüggésben bekövetkezô baleset, valamint krónikus, betegségek miatti keresôképtelenség.

🗶 Nem lehet biztosított nyugdíjas, rokkant nyugdíjas, vállalkozó, saját maga, vagy közeli hozzátartozója alkalmazásában álló személy.

Kizárások: olyan káresemények, melyek nem tartoznak a biztosítási események közé. Ilyen esetekben a biztosító nem teljesít szolgáltatást.

Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?

Szolgáltatási limit típusú korlátozások. Szolgáltatási idô korlát: munkanélküliség: 180 nap,

keresôképtelenség baleset esetén 210 nap, betegség esetén 150 nap.

A Munkanélküliség modul 180 nap várakozási idôt tartalmaz.

A munkanélküliség szolgáltatás akkor vehetô igénybe, ha

a biztosított álláskeresôként regisztráltatja magát az illetékes munkaügyi központban.

Munkanélküliség modul esetén az önrész mértéke

a munkaügyi központban történt regisztrációtól számított 60 nap.

A keresôképtelenség modul 30 nap várakozási idôt és 30 nap önrészesedést tartalmaz.

Várakozási idô: ezen idô alatt bekövetkezô biztosítási esemény esetén a biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.

A KöBE Munkanélküliség Biztosítás olyan összegbiztosítás, mely a biztosított személy munkanélkülivé válása esetén, ill. kiegészítô keresôképte- lenség biztosítás választása esetén – keresôképtelenné válása esetén – jövedelempótló szolgáltatást nyújt. A szerzôdés kiegészíthetô Balesetbizto- sítással is.

Hol érvényes a biztosításom?

✓ A munkanélküliség modul Magyarországon érvényes.

✓ A balesetbiztosítás a világ bármely országában érvényes.

Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?

- Tájékoztatási kötelezettség.

- Közlési és változás-bejelentési kötelezettség.

- Díjfizetési kötelezettség.

- Káresemény határidôn belüli bejelentése.

- Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség.

- Kárigény elbírálásához szükséges iratok átadása a biztosító részére.

Mikor és hogyan kell fizetnem?

A biztosítás elsô díja az ajánlat aláírásakor esedékes (havi díjfizetés esetén elsô díjként 90 napi díjat kell megfizetni). Minden további díjrészlet mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Választható fizetési gyakoriság: éves, féléves, negyedéves, havi.

Választható fizetési módok: csekkes, átutalás, banki lehívás. HAVI díjfizetés esetén CSEKKES fizetési mód NEM VÁLASZTHATÓ.

Mikortól meddig tart a kockázatviselés?

A Munkanélküliség biztosítás határozatlan tartamú. A kockázatviselés kezdô idôpontja legkorábban az ajánlat aláírását követô nap 0 órája, vagy ettôl eltérô megállapodás esetén ettôl késôbbi idôpont.

A biztosító kockázatviselése a szerzôdés bármely okból történô megszûnéséig tart.

Hogyan szüntethetem meg a szerzôdést?

A szerzôdést a szerzôdött felek (szerzôdô, biztosító) a biztosítási évfordulóra felmondhatják. A felmondás írásban történhet, oly módon, hogy arról a másik fél az évforduló elôtt 30 nappal tudomást szerezzen.

A szerzôdött felek egyezô akarata esetén közös megegyezéssel is megszûnhet a Xxxxxxxxxxxxxxx biztosítás. Megszûnés egyéb esetei:

- Érdekmúlás, lehetetlenülés

- A biztosított nyugdíjba vonulása, vagy a biztosított 65. életévének betöltését követô biztosítási évfordulón

- Díjfizetés elmulasztása

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutat- ni a KöBE Munkanélküliségi biztosítását. Célunk, hogy egy- értelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egye- sületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különö- sen nagy hangsúlyt fektetve a specialitásokra és az esetlege- sen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön – szóban, vagy írásban tett – biztosítási ajánla- ta alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egye- di adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése me- rülne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgá- latunkon (x00 (0) 000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

1. A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00 (0) 000-0000

Jogi forma: Egyesület Nyilvántartási szám: 00-00-0000000

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhely: 1054 Budapest,

Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest,

Krisztina krt. 39. Levelezési cím:

Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Telefon: x00 (0) 000-0000

Fax: x00 (0) 000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776 Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

2. A biztosítás

A KöBE Munkanélküliségi biztosítása két biztosítási modult és összesen négy különbözô biztosítási eseményt (kockáza- tot) tartalmaz. A munkanélküliségi modul hatálya alapvetôen a Magyarországon bekövetkezett biztosítási eseményekre, a kiegészítô modul hatálya pedig, a világ bármely országában bekövetkezett eseményekre nyújt biztosítási védelmet.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események, biz- tosítási feltétek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

3. A biztosítási tartam, évforduló

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási év- forduló minden évben a szerzôdés technikai kezdetének naptári napja.

4. Kockázatviselés kezdete

A biztosító egyes biztosítási események vonatkozásában te- kintett kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a bizto- sítási szerzôdésben meghatározott egyes kockázatokat. Koc- kázatviselés kizárólag érvényesen létrejött, és hatályba is lé- pett szerzôdés esetében indulhat meg.

A kockázatviselés legkorábbi kezdete a munkanélküliségi elem, valamint a kiegészítô fedezetként igényelhetô keresô- képtelenségi esemény tekintetében, a vonatkozó várakozási idô elteltét követô nap nulla (0.00) órája, kiegészítô baleseti halál és baleseti rokkantság esetén az ajánlattétel napját kö- vetô nap nulla (0.00) órája.

5. Kockázatviselés vége

Fogyasztónak minôsülô szerzôdô (természetes személy) ál- tal kötött szerzôdés valamennyi elemére vonatkozó kockázat- viselés egyszerre megszûnik:

a) a biztosított halála esetén,

b) a rokkantságra meghatározott teljes biztosítási összeg kifizetésével,

c) az alapfedezet (munkanélküliség) érdekmúlás miatti meg- szûnésével, a megszûnés napján, 24 órakor,

d) az alapfedezet – biztosított nyugdíjba vonulása, vagy kor- kedvezményes nyugdíjba vonulása miatt bekövetkezett

– megszûnésével, a bekövetkezés napján, 24 órakor,

e) a biztosítási szerzôdés Általános feltételeinek 7. pontjá- ban rögzített, bármely megszûnési ok bekövetkezésével,

f) a Különös feltételekben meghatározott egyéb esetekben.

Csoportos szerzôdés esetén, az egyes biztosítottak vonatko- zásában a fedezet valamennyi elemére vonatkozó kockázat- viselés egyszerre megszûnik:

a) a biztosított halála esetén,

b) a rokkantságra meghatározott teljes biztosítási összeg kifizetésével,

c) a biztosított szerzôdéskötéshez történô hozzájárulásának visszavonásával, a visszavonás napján 24 órakor,

d) az adott biztosítottra vonatkozó alapfedezet (munkanél- küliség) érdekmúlás miatti megszûnésével, a megszûnés napján, 24 órakor,

e) az adott biztosítottra vonatkozó alapfedezet (munkanél- küliség) – biztosított nyugdíjba vonulása, vagy korkedvez- ményes nyugdíjba vonulása miatt bekövetkezett – meg- szûnésével, a bekövetkezés napján, 24 órakor,

f) a biztosítási szerzôdés Általános feltételeinek 7. pontjá- ban rögzített, bármely megszûnési ok bekövetkezésével,

g) a Különös feltételekben meghatározott egyéb esetekben.

6. Biztosítási események

A biztosítási szerzôdés egy alap és egy kiegészítô modult tartalmaz, az alábbiak szerint:

a) Alap modul:

• Munkanélküliség

b) Kiegészítô modul:

• Balesetbiztosítás

- Baleseti eredetû halál

- Baleseti eredetû rokkantság

• Keresôképtelenségi biztosítás

A munkanélküliségi kockázatot tartalmazó alap modul önálló- an is megköthetô. A baleseti- és keresôképtelenségi elemet is tartalmazó kiegészítô modul azonban munkanélküliségi elem nélkül nem választható.

7. A biztosító szolgáltatásai

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító leg- feljebb a biztosítási szerzôdésben meghatározott összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.

Munkanélküliségi, illetve keresôképtelenségi esemény bekö- vetkezésekor havi járadék formájában teljesít a biztosító a vonatkozó önrészesedési idôszak lejáratát követôen, a mun- kanélküliségi, illetve keresôképtelenségi állapot fennállásá- nak végéig, de legfeljebb az adott eseményhez meghatáro- zott szolgáltatási tartam teljes kifutásáig.

Baleseti halál bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szer- zôdésben meghatározott, aktuális biztosítási összeget fizeti meg.

A biztosított balesetet követô 2 éven belül megállapított 100%-os baleseti rokkantsága esetén az aktuális biztosítási összeget fizeti ki a biztosító a szolgáltatásra jogosult részére.

Amennyiben a balesetbôl eredô állandó egészségkárosodás mértéke a balesetet követô 2 éven belül a 2%-ot eléri, illetve meghaladja, a 100%-os rokkantság esetére megállapított biztosítási összegnek az állandó egészségkárosodás mérté- kével azonos százalékát fizeti a biztosító.

Amennyiben a balesetbôl származó állandó egészségkáro- sodás mértéke nem éri el a 2%-ot, a 100%-os rokkantság esetére megállapított biztosítási összeg 1%-át, legfeljebb azonban 50 000 Ft-ot fizet a biztosító.

8. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

Amennyiben a biztosított életében esedékes valamely szol- gáltatásra nem a biztosított jogosult és a biztosítási esemény a kedvezményezett szándékos magatartásával közvetlenül okozati összefüggésbe hozhatóan következik be, úgy a biz- tosító szolgáltatására a kedvezményezett helyett a biztosí- tott válik jogosulttá.

A biztosító a rokkantsági biztosítási esemény kapcsán telje- sített szolgáltatása – függetlenül a vonatkozó %-érték alapján megállapított összegtôl és az adott biztosítási idôszakon be- lül bekövetkezett események számától – nem haladhatja meg a vonatkozó biztosítási idôszakban aktuális biztosítási összeg 100%-át.

Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító kizárólag akkor telje- sít szolgáltatást, ha a sérvet kívülrôl jövô behatás okozta és az nem öröklött tényezôk (adottságok) következményeként keletkezett.

Porckorongsérv esetén a biztosító kizárólag akkor teljesít szolgáltatást, ha az a gerincoszlopot ért közvetlen mechani- kus behatás, nem pedig egy korábbi betegség súlyosbodá- sának következménye.

Belsô szervi vérzés és agyvérzés esetén a biztosító kizárólag akkor teljesít szolgáltatást, ha azt a jelen feltételek szerint balesetnek minôsülô esemény okozza.

Pszichikai reakciók okozta kóros zavarok esetén a biztosító kizárólag akkor teljesít szolgáltatást, ha azt a jelen feltételek szerint balesetnek minôsülô esemény okozza.

9. A díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg.

A fogyasztói biztosítási szerzôdés éves díja a biztosított sze- mély egy kockázati napra jutó (egész forintra kerekített) na- pidíjának és az adott biztosítási idôszak kockázati napjai számának szorzata.

A fogyasztói szerzôdésnek nem minôsülô csoportos szerzô- dés teljes éves díja egy adott kockázati csoport egy biztosí- tottjának egy kockázati napra jutó (egész forintra kerekített) díja alapján számított és az adott csoport létszámának figye- lembe vételével kalkulált, kockázati csoportonként összesí- tett részdíjak összege.

A biztosítás éves díjú, amely éves díj havonkénti, negyed- éves részletekben is megfizethetô. A díjfizetési gyakoriság a biztosítási szerzôdésben kerül meghatározásra.

Szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban be- nyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosí- tási igény – a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

A biztosítás elsô díja az ajánlattétel napján esedékes. Havi díjfizetési gyakoriságban történt megállapodás esetén, az el- sô díjként három havi díjat köteles megfizetni a szerzôdô.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonat- kozik.

Amennyiben a biztosított a biztosítás tartama alatt várandós- sá válik, a szerzôdés változatlan formában történô megtartá- sa, illetve felmondása mellett, a biztosítottnak lehetôsége van a díjfizetés szüneteltetésének igénybevételére is. Ilyen eset- ben a díjfizetési kötelezettség a várandósság megállapításá- nak napjától legfeljebb a gyermek egyéves koráig szünetel- tethetô. A gyermek egyéves korát követô napon a díjfizetési kötelezettség újra keletkezik, a jogfolytonos szerzôdés, a szüneteltetés megkezdésekor hatályos tartalommal él tovább.

A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt leg- alább hatvan nappal a szerzôdô tudomására hozni.

A biztosító az adott biztosításra vonatkozó kockázati ténye- zôk, kár- és kárrendezési költségek, kárgyakorisági és átlag- kár értékek változása, vagy a biztosítást érintô közterhek mértékének változása esetén, a szerzôdés évfordulójától a biztosítási díj – biztosítási összeg módosításával nem együtt járó – változását is kezdeményezheti.

A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú módosításáról a biz- tosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen írásban ér- tesíti a szerzôdôt.

Amennyiben a szerzôdô – a biztosítási díj módosítása miatt

– biztosítási szerzôdését nem kívánja fenntartani, a szerzô- dést a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelôzôen fel is mondhatja.

Amennyiben a szerzôdô a szerzôdés fentiekben részletezett díjmódosítását írásban nem utasítja vissza, úgy azt a bizto- sító elfogadottnak tekinti.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító jogo- sult a teljes biztosítási idôszakra járó díjat levonni az esedé- kessé váló szolgáltatási összegbôl.

A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

10. Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhe- tik (reaktiválás).

A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés fel- tételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban ese- dékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés

megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.

11. A fedezetmódosítás módja, lehetôsége

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt, szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.

A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezését követô harmincadik nap utá- ni naptári hónap elsô napjának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig az esetleges többlet díjat megfizették és a biztosító a módo- sítást elfogadta.

Amennyiben a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdéskötéskor már fennállt körülményekrôl, illetve a kockázat elvállalását érintô lényeges körülmények- rôl, továbbá, ha a szerzôdésben meghatározott lényeges kö- rülmények változását közlik vele és a szerzôdés létrejöttét, vagy a változásbejelentési kötelezettség határidejét követô 5 év még nem telt el, tizenöt napon belül írásban javaslatot te- het a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a feltételek értelmében nem vállalja – a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Lényeges körülménynek minôsül különösen, de nem kizáró- lagosan például a munkáltató személyének, vagy a nettó jö- vedelem jelen szerzôdésben is megjelölt szintjének 10%-ot meghaladó mértékû változása.

Amennyiben a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra, annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlé- sétôl számított 30. napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzô- dô fél figyelmét felhívta.

12. A szerzôdés megszûnésének esetei

A biztosítási szerzôdés megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• biztosítási esemény bekövetkezésével,

• koreléréssel,

• biztosítási összeg teljes kifizetésével,

• érdekmúlással, lehetetlenüléssel,

• a biztosított hozzájárulásának visszavonásával,

• közös megegyezéssel.

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés írásban, a biztosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô 30 nap. Felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idô- szak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor – maradék- jogok nélkül – megszûnik.

Díjnemfizetés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mel- lett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított har- mincnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban fel- hívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivé- ve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül, bírósági úton érvényesíti. A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alap- ján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kötelezettségé- nek – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.

Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztá- sára vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalma- zásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

Csoportos szerzôdés díjfizetési kötelezettségének megsérté- se esetén, a fedezet valamennyi biztosított vonatkozásában változatlan biztosítási összeggel, a megfizetett töredékdíjtö- meg biztosítottak számának arányában egyenlô részekre fel- osztott hányadának, az adott biztosítottra jutó díjelvárással arányos idôtartamára marad fenn.

Biztosítási esemény bekövetkezése

Amennyiben a baleseti halál biztosítási esemény bekövetke- zik, a biztosítási szerzôdés, illetve csoportos szerzôdés ese- tén a szerzôdés adott biztosítottra vonatkozó fedezete az esemény bekövetkezésének napján megszûnik.

Korelérés

A biztosítási szerzôdés valamennyi esemény tekintetében, adott biztosított vonatkozásában automatikusan megszûnik a biztosított nyugdíjba vonulásával, de legkésôbb a biztosí- tott 65. életévének betöltését követô biztosítási évfordulón.

Biztosítási összeg teljes kifizetése

Baleseti rokkantság bekövetkezésekor a teljes biztosítási összeg kifizetésével a szerzôdés maradékjogok nélkül meg- szûnik.

Érdekmúlás, lehetetlenülés

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt az alap biztosítási ese- mény (munkanélküliség) bekövetkezése lehetetlenné vált (pl. nyugdíjba vonulás, vagy rokkantnyugdíjazás miatt), illetve a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a bizto- sító kockázatviselése és egyben a teljes biztosítási szerzô- dés – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszû- nik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

Speciális lehetetlenülési oknak minôsül, amennyiben a bizto- sítás tartama alatt a biztosított várandóssá válik. Ebben az esetben a biztosítottnak lehetôsége van a szerzôdés meg- szüntetésére. Várandósság miatti szerzôdésmegszûnés ese-

tén a biztosítót a várandósság megállapításának napjáig já- ró díj illeti meg.

Biztosítotti hozzájárulás visszavonása

Amennyiben a biztosított szerzôdéskötéshez adott hozzájá- rulását írásban a szerzôdés tartama alatt visszavonja, a szer- zôdés, illetve csoportos szerzôdés esetén az adott biztosított- ra vonatkozó fedezet a hozzájárulás visszavonásának nap- xxx xxxxxxxxxxxx nélkül megszûnik, kivéve, ha – fogyasztói szerzôdés esetén – a biztosított belép a szerzôdésbe.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés a felek közös megegyezésével, elô- remutató hatállyal bármikor megszüntethetô. A közös meg- egyezés a felek kölcsönösen kifejezett, egybehangzó szán- déka esetén jön létre. Közös megegyezéssel történô szerzô- dés megszûnés esetén a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

13. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándé- kos, vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél, vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,

c) érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbí- zottjuk okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a biztosítási esemény:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralko- holszint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcso- latos befolyásoltsággal okozati összefüggésben követke- zett be.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kártérítési igényt megalapozó esemény a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelôzési, vagy kárenyhí- tési kötelezettségének megszegésével okozta.

14. Általános kizárások

Nem térít a biztosító azon események vonatkozásában, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának kö- vetkezménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cse- lekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvet- ve nukleáris sugárzást, radioaktív, vegyi, biológiai szennyezést eredményez.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki azokra az esetekre, amelyekben a ba- leseti sérülés, vagy betegség – közvetlenül, vagy közvetett módon – az alábbiakban felsorolt kiváltó okok valamelyikével összefüggésben következett be:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már károso- dott, sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlátozott test- részek, szervek károsodása,

b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetôleg ezekhez társuló törések,

c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség elnevezés- tôl, vagy osztályozástól függetlenül,

d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen fajta dep- resszió, illetve elmebaj,

e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illetve az azok- hoz társult másodlagos olyan elváltozások, melyek az alapbetegségbôl következôen sérüléshez hasonló, de krónikus eredetû elváltozáshoz vezetnek (pl. gerincosz- lop, ízületek degeneratív elváltozásai),

f) foglalkozási betegségbôl (ártalomból) bekövetkezô egészségkárosodásokra,

g) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô bale- set (kivéve az életmentést), ide értve az orvosi elôírások szándékos be nem tartásából származó következménye- ket is,

h) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szervezet- nél fizikai jellegû szolgálatteljesítés alatt bekövetkezett baleset, fegyveres szolgálat teljesítése közben bekövet- kezett baleset,

i) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sporttevékenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során bekövetkezett baleset,

j) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel vég- zett tevékenység során bekövetkezett baleset,

k) bármely azbeszt alkalmazásával, vagy felhasználásával összefüggô baleset,

l) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként történô rész- vétele bármely olyan versenyben, vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használatával jár,

m) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbitevékeny- ségbôl származó xxxxxxxxx xxxxxxx:

• ejtôernyôzés

• siklóernyôzés

• paplanernyôzés

• sárkányrepülés

• motoros sárkányrepülés

• vitorlázó repülés

• segédmotoros vitorlázó repülés

• pályán kívüli síelés

• gumikötél ugrás

• vízisíelés

• jet-skizés

• vadvízi evezés, hydrospeed

• canyoning

• félkezes, illetve nyílttengeri vitorlázás

• búvárkodás

• barlangászat, barlang expedíció

• vadászat

• szikla-, hegy- és falmászás

• hegyvidéki túrázás, hegyi trekking, hegyi kerékpározás

• lövészet, íjászat

• paintball

• bázisugrás

• rocky jumping

• surf, windsurf, kitesurf, vitorlázás, tengeri kajak,

• wakeboard, flyboard,

• auto-motor sport,

• via ferrata (klettersteig) túrázás

• magashegyi expedíció

n) szenvedélybetegségek, valamint gyógyszer-, alkohol-, drog elvonásával, vagy túladagolásával összefüggésbe hozható események (pl. alkoholmérgezés) kárai,

o) a biztosított terhessége a terhesség 27. hetének kezde- tétôl, illetve a szülés,

p) bármely olyan betegség, halál, egészségkárosodás, vagy költség, amelynek oka közvetve, vagy közvetlenül a HIV (Emberi Immunhiányt Okozó Vírus) és/vagy bármely HIV- vel kapcsolatos betegség, beleértve az AIDS-t (Szerzett Immunhiányos Szindróma), és/vagy annak bármi mutáns származékát, vagy változatát,

q) olyan baleset, vagy betegség, amelyet nemi betegség, il- letve nemi betegséggel kapcsolatos kór okozott, illetve abból származik,

r) kizárólagos kozmetikai célú beavatkozások, operáció, vagy kezelés, fogyókúra-kezelés,

s) terhesség elôsegítése, megszakítása (abortusz), impo- tencia kezelése, illetve potencia-fokozás,

t) fagyás, napszúrás, hôguta, napsugár általi égés, fagyás, továbbá a megemelés, rovarcsípés,

u) gyógykezelés, vagy gyógyászati beavatkozás miatt bekö- vetkezô egészségkárosodások (kivéve, ha annak igény- bevételére a szerzôdés hatálya alá tartozó baleseti ese- mény miatt volt szükség),

v) balesettel összefüggésbe nem hozható fertôzések,

w) hasi, vagy altesti sérv, porckorong sérülés, rándulás, ha- bituális ficam, nem baleseti eredetû vérzés,

x) a biztosított öngyilkossága, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára,

y) okozati összefüggésbe hozható legalább kettô, vagy több közlekedési szabály egyszerre történô megsértésével,

z) szívinfarktus.

Nem minôsül biztosítási eseménynek a baleset, vagy beteg- ség bekövetkezését megelôzôen már sérült, nem ép szervek, testrészekkel kapcsolatos követelések, illetve a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt már meglévô balesettel, vagy be- tegséggel okozati összefüggésbe hozható események kö- vetkezménye.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki igazolt sportoló bármilyen spottevé- kenysége során bekövetkezett baleseti eredetû eseményekre.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki az orvosi javaslat nélküli, vagy nem az elôírt adagolású gyógyszerszedéssel okozati összefüg- gésbe hozható eseményekre.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oko-

zati összefüggésben vannak azzal, hogy a biztosított a szá- mára elôírt orvosi kezelésnek nem vetette magát alá, vagy nem követte az orvosi utasításokat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki a légi balesetekre, kivéve, ha a bizto- sított utasként, menetrend szerint közlekedô repülôgép sze- mélyzeteként, pilótaként, vagy egyéb hivatalos minôségében érvényes jogosítvánnyal és érvényes repülési engedéllyel rendelkezô pilóta által vezetett repülôgépen utazott.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki olyan, a biztosított saját elhatározá- sából, saját kérésére végeztetett sebészeti beavatkozásra, amely orvosilag nem indokolt és nem a biztosított életminô- ségének fenntartására irányul.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki azokra a szolgáltatási igényekre, ame- lyek a biztosított által végzett tevékenység során azzal össze- függésben következtek be, hogy a biztosított nem tartotta be az általa végzett tevékenységre vonatkozó – a tevékenység végzésének helye szerint illetékes – hatóság, vagy az adott lé- tesítmény üzemeltetôjének elôírásait, vagy nem használta az adott tevékenység mûveléséhez szükséges védôfelszerelést.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek a munkavédelmi szabályok, biztosított által történô súlyos megszegésével összefüggésben következtek be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a biztosított olyan gépjármûvet vezetett, amelynek vezetéséhez érvényes ve- zetôi engedéllyel nem rendelkezett, vagy amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye és ezen körülmény a biztosítá- si esemény bekövetkezésében közrehatott.

15. Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt írásban, leg- késôbb a biztosítási esemény bekövetkezését követô 15 na- pon belül kell bejelenteni, a biztosító központi kárrendezési egységéhez.

A központi kárrendezés címe:

• 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Egyéb elérhetôségek:

• Tel.: x00 (0) 000-0000

• Fax: x00 (0) 000-0000

• E-mail: xxx@xxxx.xx

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényérvényesítést a szerzôdônek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A szolgáltatási igényt a bekövetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított lehetô legkorábban, de legfeljebb tizenöt napon belül – a biztosító által rendelkezésre bocsátott szol- gáltatást igénylô nyomtatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyújtani a biztosítónak, egyben lehetôvé kell tenni a bejelentés tartalmának ellenôrzését.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerzôdô, illetve a biztosított kárbejelentéssel kapcso-

xxxxx kötelezettségeit nem teljesíti, különösen, ha a biztosítá- si esemény bekövetkezését határidôre a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

A biztosító, illetve a kárrendezési megbízott által a konkrét szolgáltatás kapcsán igényelt valamennyi igazolást, nyilatko- zatot és bizonyítékot a biztosító által meghatározott formá- ban kell benyújtani. Az igény érvényesítôjének ezzel kapcso- latos költségeit a biztosító nem téríti meg.

16. A szolgáltatás igénylése

A biztosítási igény érvényesítéséhez az alábbi felsorolásban szereplô dokumentumokat kell benyújtani a biztosítóhoz. A felsorolt iratok, dokumentumok beszerzése és biztosítóhoz történô eljuttatása a biztosított (meghatalmazott), vagy ked- vezményezett kötelessége.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítá- si esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály- sértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljá- rásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy vég- legessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás cél- jából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

A „Valamennyi kárigény esetén szükséges dokumentumok” körének felsorolásán túl, az egyes biztosítási események te- kintetében külön nevesítésre kerülnek azok a további specifi- kus dokumentumok, amelyek az adott szolgáltatási igény tel- jesítéséhez szükségesek.

Valamennyi kárigény esetén szükséges dokumentumok:

a) a káresemény leírását is tartalmazó, teljes körûen kitöl- tött és az igényérvényesítést benyújtó személy, vagy tör- vényes képviselôje által aláírt kárbejelentô nyomtatvány,

b) kedvezményezetti jogosultságot és az azonosíthatóságot igazoló hatósági iratok, igazolványok valamennyi oldalá- nak másolata,

c) a kárrendezésben esetlegesen közremûködô és a bizto- sított által meghatalmazott személy neve, címe, elérhe- tôsége, valamint a biztosított eredeti meghatalmazása,

d) káresemény eredeti hatósági jegyzôkönyve, amennyiben ilyen készült,

e) a biztosított, kedvezményezett írásbeli hozzájárulása olyan, harmadik személyektôl beszerzendô iratok, doku- mentumok vonatkozásában, amelyek tekintetében a biz- tosító szerzôdéskötéskor nem kapta meg az elôzetes fel- hatalmazást,

f) további biztosító, vagy egyéb felelôs személy érintettsé- ge esetén az általuk teljesített szolgáltatás dokumentu- mai, bizonylatai.

Munkanélküliség esetén:

a) A biztosított biztosítási jogviszony létrejöttekor érvény- ben lévô, továbbá a biztosítás tartama alatt létrejött vala- mennyi munkaszerzôdésének, illetve ezek módosításai- nak másolatát, melyek igazolják a biztosított igényérvé- nyesítést megelôzô idôszakban meglévô folyamatos munkaviszonyát.

b) A munkaviszony megszûnésére vonatkozó munkáltatói felmondás dokumentumainak másolatát.

c) A munkáltató által cégszerûen aláírt nyilatkozatot a biz- tosítási eseménynek tekintett munkaviszony megszûné- sének részletes okairól, kivéve, ha az indoklás világosan szerepel a felmondási dokumentumban.

d) A bankszámlakivonat, vagy postai csekk másolatát, amely igazolja az állami foglalkoztatási szerv által folyósított ál- láskeresési ellátás kézhezvételét, kivéve, ha a biztosított- nak az álláskeresési ellátásra vonatkozó jogosultsága már megszûnt. Ezt a dokumentumot a szolgáltatás tartama alatt, havonta meg kell küldeni a biztosítónak, amely a biz- tosítási szolgáltatás teljesítésének elengedhetelen feltétele.

e) Az illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát a biztosított álláskeresôként történt regisztrációjáról.

f) Valamennyi olyan munkáltatói igazolást, amely igazolja a biztosítási esemény bekövetkezésének napját megelôzô idôszakban fennálló munkaviszonyt, visszamenôlegesen a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontját megelôzô 12 hónapos idôszakra vonatkozóan.

g) A biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévô beje- lentett havi nettó jövedelmet igazoló legalább három bér- jegyzék másolatát, illetve a munkáltató által kiállított azo- nos tartalommal bíró jövedelemigazolást.

h) Amennyiben a biztosított álláskeresési támogatásra, vagy nyugdíj elôtti álláskeresési segélyre való jogosultsága már megszûnt, havonta, a biztosító a soron következô idôszakra vonatkozó szolgáltatási kötelezettségének tel- jesítéshez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

• a munkaügyi központ által kiadott hivatalos dokumen- tum, amely igazolja, hogy a biztosított valamennyi, ál- láskereséssel kapcsolatos kötelezettségét betartja, il- letve, hogy munkanélküli státusza továbbra is fennáll,

• a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy aktívan keres állást, illetve, hogy továbbra sem folytat jövede- lemszerzô tevékenységet.

Amennyiben a biztosított nyilatkozatában foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, úgy a biztosított köteles a jo- gosulatlanul kézhezvett szolgáltatási összeg mindenkori jegybanki alapkamattal megegyezô mértékû késedelmi kamattal növelt összegét egyben visszafizetni a biztosí- tónak, a biztosító erre vonatkozó írásos felszólításának kézhezvételét követô 8 naptári napon belül.

Baleseti jellegû események esetén:

a) a baleset, illetve közlekedési vagy munkabaleset tényét és körülményeit leíró illetékes xxxxxxx által felvett, hiteles baleseti jegyzôkönyv, amely tartalmazza a baleset bekö- vetkezésének körülményeit, helyét, pontos idôpontját, a balesetet szenvedett személy(ek) adatait,

b) biztosított, mint gépjármû utasának közlekedési balesete esetén a rendôrségi helyszíni jegyzôkönyv másolata,

c) biztosított, mint gépjármû vezetôjének közlekedési balese- te esetén a véralkohol/légalkohol vizsgálati eredmény má- solata, vezetôi engedély és a forgalmi engedély másolata,

d) vizsgálatot végzô orvos adatai,

e) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (ambuláns lap, or- vosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértéké- nek leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, kórházi zárójelentés, ellátási lap, szövettani lelet, röntgen-, MRI-, CT-leletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai stb.),

f) hatósági eljárásról szóló határozat, amennyiben a bale- settel kapcsolatban indult hatósági eljárás, feltéve, hogy az a jogalap, vagy az összegszerûség megállapításához szükséges (így különösképpen az eljárást megtagadó, vagy megszüntetô határozat, illetve a jogerôs bírósági ítélet, amennyiben ez rendelkezésre áll),

g) mentési jegyzôkönyv.

Elhalálozás esetén:

a) hivatalos hatósági jegyzôkönyv a baleset, sérülés meg- történtérôl, körülményeirôl,

b) halál okát igazoló hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,

c) születési anyakönyvi kivonat,

d) házassági anyakönyvi kivonat,

e) boncolási jegyzôkönyv,

f) halotti anyakönyvi kivonat,

g) hatósági eljárás határozata, jegyzôkönyve, amennyiben ilyen készült,

h) amennyiben a biztosított nem jelölt név szerinti kedvez- ményezettet, jogerôs hagyatékátadó végzés,

i) öröklési bizonyítvány,

j) végrendelet.

Légikatasztrófa esetén:

a) a légitársaság igazolása arra vonatkozólag, hogy a bizto- sított a katasztrófa idôpontjában utas, pilóta, légiutas-kí- sérô, vagy egyéb hivatalos minôségében a balesetet szenvedett gép fedélzetén tartózkodott, továbbá

b) a haláleset esetén benyújtandó, elôzôekben felsorolt do- kumentumok.

Baleseti rokkantsági esetekben:

a) a rokkantság mértékét megállapító orvosi dokumentum, NRSZH határozat, szakorvosi vélemény,

b) valamennyi, a megváltozott munkaképességet megálla- pító, szakhatósági orvosszakértôi vélemény,

c) TB I-II-III. rokkantság esetén a nyugdíjbiztosító határoza- tának és a határozat mellékleteinek (például orvosszak- értôi intézeti szakvélemény) másolata,

d) a kezelôorvos, vagy háziorvos nyilatkozata a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésbe hozható alapbeteg- ségek elsô kórismézésének pontos idôpontjával,

e) káreseménnyel kapcsolatban keletkezett összes orvosi dokumentum.

Betegségi eredetû események esetén:

a) háziorvosi törzskarton, kezelôkarton másolata,

b) a keresôképtelenség megállapítására jogosult orvos által kiállított, a hatályos jogszabályok szerint a keresôképte- lenség igazolására rendszeresített nyomtatvány másolata (orvosi igazolás a keresôképtelen állományba vételrôl),

c) a kórházi zárójelentés, vagy ambuláns lap másolata,

d) a mûtéti leírás másolata, amennyiben ilyen készült,

e) a 30 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi iga- zolás másolata,

f) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségkárosodás mérté- kének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai).

Keresôképtelenségi igény esetén:

Keresôképtelenségi szolgáltatási igény érvényesítése esetén a baleseti, illetve betegségi jellegtôl függôen a baleseti, vagy betegségi eseteknél részletezett dokumentumokon kívül:

a) keresôképtelenségi igazolás(ok), „Orvosi igazolás a kere- sôképtelen állományba vételrôl”, illetve az „Orvosi igazo- lás folyamatos keresôképtelenségrôl” elnevezésû nyom- tatványok másolata (ennek a dokumentumnak a bemuta- tása minden hónapban elengedhetetlen feltétele az ak- tuális havi biztosítási szolgáltatás teljesítésének),

b) amennyiben kórházi ápolás is történt, a kórházi záróje- lentés másolata,

c) a kezelôorvos, háziorvos nyilatkozata a biztosítási ese- mény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésé- vel, illetve elsô diagnosztizálásuk pontos idôpontjával.

A keresôképtelenséget illetôen a biztosító az általa nyújtott szolgáltatás tartama alatt megvizsgálhatja a keresôképtelen- ség fenntartásának indokoltságát. A biztosító a vizsgálat so- rán az indokoltság megállapításához további orvosi doku- mentumokat is bekérhet.

A biztosító, illetve a kárrendezési megbízott a konkrét kár- igény elbíráláshoz a fentieken túl egyéb okiratokat, igazolá- sokat és nyilatkozatokat maga is beszerezhet. Ennek bizto- sításához a szerzôdô/biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy kártérítési kötelezettsége keretein belül, a biztosított nevében, mindennemû – a biztosító, illetve a kárrendezési megbízott által célravezetônek tûnô –, a biztosítottal egyez- tetett nyilatkozatot beszerezzen.

17. Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A szerzôdés megkötésével Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelô és vizsgáló orvosokat, egészség- ügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szer- veket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fennálló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálával összefüggô – adatoknak a biztosító, illetve a kárrendezési megbízott részére történô továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító, illetve a kárrendezési megbízott számára a koc- kázat, vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiak- ban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt, vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

18. A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellen- értékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosí- tástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

19. Fizetôképességrôl és

a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A biztosí- tó ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

20. Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájához lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00 (0) 000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcso- latos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésé- re természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél, vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777.

Webcím: xxxx://xxx.xxx.xx/ fogyasztovedelem/ panaszom-van

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx oldalon, a „Formanyomtatványok” menüpontban érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

21. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Preambulum

Közvetlen és tágabb környezetünkben megfigyelhetô, személyes életünk szinte valamennyi moz- zanatára is kiható, rendkívül gyors és minden korábbinál nagyobb léptékû változások, egyre inkább megkövetelik tôlünk az elôttünk álló idôszakok bizonytalanságaira való felelôs felkészü- lést, elôtérbe helyezik az egyre szükségszerûbbé váló öngondoskodás jelentôségét.

Saját egészségünk, testi épségünk megóvása mellett, talán a soron következô egyik legfontosabb prioritás lehet anyagi biztonságunk megôrzése, a kialakult és megszokott életszínvonalunk tar- tós fenntarthatóságának biztosítása, önmagunk és családunk számára.

Sajnos mai világunkban, még legjobb szándékaink ellenére is bármikor megtörténhet, hogy el- veszítjük munkahelyünket, esetleg egy véletlen baleset, vagy hosszan tartó betegség miatt tartó- san keresôképtelenné válunk. Az ilyen váratlan élethelyzetek egyenes következménye, hogy le- csökken rendszeres havi jövedelmünk, amely hirtelen, akár nehezen kezelhetô terhet is róhat a családi kasszára.

Munkavállalóként, munkaviszonyban foglalkoztatott, rendszeres bérbôl és fizetésbôl élô, aktí- van dolgozó személyként, nem utolsó sorban pedig szülôként és gondviselôként, tudatosan fel kell készülnünk arra a munkahelyünk esetleges elvesztésébôl adódó élethelyzetre, amely, amel- lett, hogy mentálisan is nehezen feldolgozható, ráadásul még anyagi megpróbáltatást is jelent- het, mind önmagunk, mind pedig családtagjaink számára. Ugyanakkor, a személyesen megélt megpróbáltatásaink és a nehéz napok ellenére, a mindennapi élet folytatódik tovább. A meg- szokott és kialakult életvitelünkkel kapcsolatos költségek is ugyanúgy jelentkeznek, mint koráb- ban; élelmiszert kell vásárolnunk, fedeznünk kell a családunk mindennapi életével kapcsolatos egzisztenciális kiadásokat, rezsiköltségeket, esetleg lakás-, gépjármû-, vagy egyéb célú hiteleket kell törlesztenünk.

Ebben az élethelyzetben a szociális ellátási rendszer kereteiben nyújtott álláskeresési támoga- tás mértéke, mind annak összegszerûségét, mind pedig a folyósítás tartamát tekintve, igen kor- látozott, szerény segítséget jelent.

A KöBE munkanélküliségi biztosításának megkötésével azonban, Ön nemcsak további, legfel- jebb hat hónapnyi idôt nyerhet, egy következô munkahely megtalálásához, hanem, a korábban rendszeresen rendelkezésre álló munkabéréhez hasonló módon, havonta folyósított, valós anya- gi segítséget is kézhez vehet, a már megszokott életszínvonalával közel egyenértékû anyagi kö- rülmények biztosítására.

A biztosító által nyújtott, havi szolgáltatás nettó összegû segítség, semmiféle további adó, vagy levonás nem terheli.

A munkanélküliségi védelem mellé választható, kiegészítô baleseti és betegségi szolgáltatások tartós keresôképtelenség esetén nyújthatnak komoly segítséget.

Válassza a KöBE legkorszerûbb egzisztencia programját, válassza a KöBE-t biztosítójának!

Fogalommeghatározások

Alkalmi foglalkoztatás:

Jelen biztosítás szempontjából alkalmi foglalkoztatásnak mi- nôsülô munkaviszony:

a) az adórendszeren kívüli, háztartási munka,

b) az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény által sza- bályozott alkalmi munka, valamint

c) az idénymunka.

Állami foglalkoztatási szerv:

A járási (fôvárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztálya, jelen biztosítás szempontjából a területileg illetékes munkaügyi központ.

Álláskeresési ellátás:

Jelen biztosítás szempontjából álláskeresési ellátásnak mi- nôsül az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) ál- tal az álláskeresônek álláskeresési járadék, vagy nyugdíj elôtti álláskeresési segély címen folyósított összege.

Álláskeresési járadék:

A területileg illetékes munkaügyi központ lakóhely szerinti munkaügyi kirendeltsége által, az ott regisztrált és arra jogo- sult álláskeresônek folyósított álláskeresési ellátás összege. A folyósítás idôtartama legfeljebb 90 nap. A járadék napi összege a folyósítás teljes idôtartama alatt a járadékalap 60%-a, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság- kezdô napján hatályos kötelezô legkisebb munkabér napi összegénél.

Álláskeresô:

Jelen biztosítás szempontjából álláskeresônek minôsül az a személy, aki:

a) az álláskeresôvé válását megelôzôen rendelkezett leg- alább 12 hónapja – ugyanazon munkáltatónál eltöltött – folyamatos, legalább heti 30 órás munkaviszonnyal,

b) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

c) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanul- mányokat, és

d) öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadék- ban, valamint a megváltozott munkaképességû szemé- lyek ellátásaiban nem részesül, és

e) az alkalmi foglalkoztatásnak minôsülô munkaviszony és a nevelôszülôi foglalkoztatási jogviszony kivételével mun- kaviszonyban nem áll, és egyéb keresôtevékenységet sem folytat, és

f) elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel (munkaügyi központ) együttmûködik, és

g) akit az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) álláskeresôként nyilvántart.

Baleset:

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül a biztosí- tottat a biztosítás tartama alatt ért, a biztosított akaratától füg- getlenül, hirtelen fellépô, olyan külsô behatás, melynek kö- vetkeztében a biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül továbbá:

a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, és/vagy agyvelôgyulladás,

b) a veszettség,

c) a tetanusz-fertôzés.

Jelen biztosítás szempontjából nem minôsül balesetnek:

a) az öngyilkosság, az öngyilkossági kísérlet, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára,

b) a fagyás, napszúrás és a hôguta, továbbá a megemelés,

c) a rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porckorong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés.

Betegség:

Jelen biztosítás szempontjából betegségnek minôsül a bizto- sított egészségében – a biztosítási szerzôdés hatálya alatt – bekövetkezô olyan rendellenes testi, szervi, vagy szellemi egyensúly-felborulás, amely objektív tüneteket mutat és amely akadályozza a biztosított mindennapos tevékenysé- gét, munkavégzését és társadalmi életben való részvételét.

Bit:

A 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységrôl.

Biztosítási esemény:

A biztosítási szerzôdés hatálya alatt – az esetleges várako- zási idô elteltét követôen – jelen biztosítás feltételeiben meg- határozott, részletszabályok szerint bekövetkezett, a szerzô- dô által a szerzôdés megkötésekor választott események azon köre, amelyek vonatkozásában a biztosító jelen szer- zôdés alapján szolgáltatást teljesít.

a) Xxxxxxxxxxxxxxx: A biztosított – munkaviszonyának ön- hibáján kívüli okra visszavezethetô, a munkáltató által, a várakozási idô lejáratát követôen kezdeményezett meg- szûntetése miatt – a területileg illetékes munkaügyi köz- pontban regisztrált, álláskeresési járadék jogosultként történt nyilvántartásba vétele.

b) Baleseti halál: A biztosított balesetbôl kifolyólag – a bale- setet követôen 365 napon belül – bekövetkezett elhalá- lozása.

c) Baleseti maradandó egészségkárosodás: A biztosított balesetbôl eredô – rokkantsági táblázatban feltüntetett mértéket elérô, illetve meghaladó – olyan testi és/vagy szellemi teljesítôképességének csökkenése, amely a biz- tosítottat szokásos életvitelében korlátozza.

d) Keresôképtelenség: A biztosított olyan – a várakozási idô lejáratát követôen bekövetkezett – váratlan megbete- gedése, vagy balesete, amelynek következtében – a ke- resôképtelenség elbírálására és igazolására jogosult – orvos, vagy kórház, a biztosítottat keresôképtelennek mi- nôsíti.

Biztosítási modul:

Jelen biztosítási szerzôdés egy alap és egy kiegészítô mo- dult tartalmaz, az alábbiak szerint:

a) Alap modul: Munkanélküliség

b) Kiegészítô modul:

• Balesetbiztosítás

- Baleseti eredetû halál

- Baleseti eredetû rokkantság

• Keresôképtelenségi biztosítás

Az alap modul önállóan is megköthetô, a baleseti- és kere- sôképtelenségi elemet is tartalmazó kiegészítô modul azon- ban munkanélküliségi elem nélkül nem választható.

Biztosítási összeg:

A biztosítási összeg a biztosítási szerzôdésben biztosítási eseményenként külön-külön meghatározott összeg.

A biztosítási összeg a biztosító – biztosított személyenként és biztosítási eseményenként nyújtott – szolgáltatási kötele- zettségének alapja, egyben a biztosító havonkénti, vagy egyszeri térítésének felsô határa.

A biztosítási összeg a biztosított személyenkénti biztosítási díj megállapításának alapja is egyben.

Jelen szerzôdés a biztosító által – az összegszerûség és biz- tosítási esemény tekintetében – elôre rögzített, modulonkénti összerendeléseket tartalmaz. Ez az úgynevezett biztosítási összeg séma (1. sz. melléklet).

A munkanélküliségi modul biztosítási összegét szerzôdéskö- téskor a szerzôdô határozza meg. A munkanélküliségi modul biztosítási összege egy fix, havi járadék alap, amelynek össze- ge a biztosítási esemény bekövetkezésekor nem haladhatja meg a biztosított rendszeres havi nettó jövedelmének 70%-át.

A kiegészítô modulhoz tartozó biztosítási események bizto- sítási összegei a szolgáltatási táblában a szerzôdô által vá- lasztott munkanélküliségi biztosítási összeghez tartozó – a biztosító által – elôre rögzített összegek.

A biztosítás szolgáltatási táblázatában elôre rögzített biztosí- tási összeg sémától eltérô, egy-egy adott eseményhez ren- delt biztosítási összegek nem változtathatók.

Csoportos biztosítási szerzôdés:

Jelen biztosítási szerzôdés csoportos formában is megköt- hetô. Csoportos biztosítás esetén a biztosítottak meghatáro- zása valamely szervezethez való tartozásuk, a biztosítottak és a szerzôdô között fennálló jogviszony, vagy egyéb kap- csolat alapján történik. A csoportos biztosítási szerzôdés a biztosító és a szerzôdô között jön létre, az egyes biztosított természetes személyekhez köthetô kockázatok tekinteté- ben.

Csoportos biztosítás esetében a biztosítónak a szerzôdô fe- let kell tájékoztatnia a szerzôdéssel kapcsolatos részletekrôl. A szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzô- désben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

Jelen biztosítás kapcsán megkötött csoportos szerzôdés ese- tén, a biztosított szerzôdésbe történô belépése nem lehetsé- ges. Csoportos biztosítási szerzôdésben vállalt fedezetet a biztosított és a szerzôdô fél között fennálló jogviszony meg- szûnése nem érinti.

Elektronikus levél:

Jelen biztosítás szempontjából elektronikus levélnek minô- sül az egyedi levelezési címek között, levelezôprogram se- gítségével küldhetô és fogadható adategyüttes.

Elvesztés:

Jelen biztosítás szempontjából elvesztésnek minôsül a vég- tagok fizikai elvesztése (amputációja), vagy mûködôképes- ségük teljes és maradandó elvesztése.

a) Halló- vagy beszédképesség elvesztése: a hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédképesség tel- jes és végleges elvesztését jelenti.

b) Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végleges el- vesztését jelenti. Ez akkor tekinthetô bekövetkezettnek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

Fogyasztó:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § 3. pontja szerinti fogalom: a szakmá- ja, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Jelen szabályzat alapján nem minôsül fogyasztónak a jogi személy, továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el:

a) egyéni vállalkozó, vagy

b) valamely jogi személy vezetô beosztású tisztségviselôje.

Havi nettó jövedelem:

Jelen biztosítás szempontjából a biztosított rendszeres havi nettó jövedelmének minôsül a munkaadó által kiadott, hiteles jövedelemigazolással, vagy bérfizetési jegyzékkel igazolt, az igazolás kiállításának hónapját közvetlenül megelôzô három naptári hónapra járó, munkaszerzôdésben is rögzített, rend- szeres havi bruttó jövedelem (havibér) nettó – minden adó és járulék levonása után tekintett – részének egy naptári hó- napra jutó átlaga.

Háború:

Jelen biztosítás szempontjából háborúnak minôsül az a har- ci cselekmény – a hadiállapot kihirdetésétôl függetlenül –, melynek során bármely szuverén állam katonai erôt alkal- maz valamely gazdasági, földrajzi, nemzeti, politikai, faji, val- lási, vagy más cél érdekében.

Hiteles orvosi dokumentáció:

A biztosítási esemény bekövetkezésének, vagy a baleset/ megbetegedés ellátásának helyén mûködô, az adott gyógyí- tó tevékenység ellátására érvényes engedéllyel rendelkezô orvos (szakorvos), kórház által kiállított irat.

Idôszaki bér:

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán a havi alapbér meghatá- rozott idôszakra járó részének számítása az alábbiak szerint történik: a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti, egy munkaórára esô összegét szorozni kell az adott idôszakra esô, általános munkarend szerinti tel- jesítendô munkaórák számával.

Kárrendezési megbízott:

Jelen biztosítás hatálya alatt bekövetkezett biztosítási ese- mények tekintetében a biztosító nevében és a biztosító meg- bízásából, a biztosító kiszervezett kárrendezési tevékenysé- get ellátó partnere, a CORIS Magyarország Kft. (1096 Buda- pest, Haller u. 2.) jár el, kárrendezési megbízottként.

Keresô tevékenység:

Jelen biztosítás szempontjából keresô tevékenységnek mi- nôsül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. To- vábbá, keresô tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minôsül, valamint, aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közremûködés, vagy mellékszolgáltatás kereté- ben történô munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társa- ság vezetô tisztségviselôje, vagy a társasági szerzôdésben közremûködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, az alábbi kiegészítésekkel:

a) Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tisz- teletdíj jár, akkor minôsül keresô tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezô legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

b) A mezôgazdasági ôstermelôi igazolvánnyal folytatott te- vékenység akkor minôsül keresô tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál fi- gyelembe kell venni.

c) A külön törvény alapján végzett közérdekû önkéntes te- vékenység nem minôsül keresô tevékenységnek.

d) Xxxxxxxxxxxx foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelô- szülô nem tekinthetô keresôtevékenységet folytató sze- mélynek, ha nevelôszülôi jogviszonya mellett más kere- sôtevékenységet nem végez.

e) A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben vég- zett személyes közremûködés akkor minôsül keresôte- vékenységnek, ha a személyes közremûködés ellenérté- keként megszerzett bevétel meghaladja havonta a mini- málbér összegét.

Keresôképtelenség:

Jelen biztosítás szempontjából keresôképtelennek minôsül a biztosított, ha a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete, vagy betegsége folytán saját jogon keresôképtelen állományba veszik és táppénz igénybevételére jogosult. A ke- resôképtelenség tartamát és megalapozottságát a hatályos jog- szabályok szerint feljogosított orvos, illetve kórház igazolhatja.

Keresôképtelenségi hónap:

Jelen biztosítás szempontjából keresôképtelenségi hónap- nak minôsül valamennyi, egybefüggôen és folyamatosan ke- resôképtelenségben töltött, 30 egymást követô napi tartam.

Kórház:

Jelen biztosítás szempontjából kórháznak minôsül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvôbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

Jelen biztosítás szempontjából nem minôsül kórháznak:

a) a szanatórium, a rehabilitációs intézet, a gyógyfürdô,

b) a gyógyüdülô, az elmebetegek gyógy- és gondozó inté- zetei,

c) a geriátriai intézet, a szociális otthon,

d) alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási inté- zetek.

Közeli hozzátartozó:

Jelen biztosítás szempontjából közeli hozzátartozónak minô- sül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mos- toha- és a nevelôszülô és a testvér.

Légikatasztrófa (légi baleset):

Jelen biztosítás szempontjából légikatasztrófának minôsül olyan menetrendszerû, személyszállítást végzô, erre a tevé- kenységre érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezô re- pülôgép lezuhanása, kényszerleszállása, amelyen a biztosí- tott utasként, pilótaként, légi utaskísérôként, vagy egyéb hiva- talos minôségében tartózkodott.

Megváltozott munkaképességû személy:

Jelen biztosítás szempontjából megváltozott munkaképes- ségû személynek minôsül, aki:

a) testi, vagy szellemi fogyatékos, vagy

b) akinek az orvosi rehabilitációt követôen munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi, vagy szellemi káro- sodása miatt csökkentek.

Munkaadó (munkáltató):

Jelen biztosítás szempontjából munkaadónak (munkáltató- nak) minôsül az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, valamint természetes személy, aki a jelen biztosítás szerinti munkaviszonyban munkavállalót fog- lalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván.

Munkavállaló:

Jelen biztosítás szempontjából munkavállalónak minôsül az a természetes személy, aki valamely munkaadónál, mun- kaszerzôdés alapján munkaviszonyban áll.

Munkaviszony:

Jelen biztosítás szempontjából munkaviszonynak minôsül a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgá- lati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazság- ügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a köz- foglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelôzôen létesített – ezzel egy tekintet alá esô bedolgozói jogviszony, a nevelôszülôi foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegû munka- végzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszö- vetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szoci- ális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végzô tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szer- vek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerzôdéses állományú katonák szolgálati viszonya.

Mûtét:

Jelen biztosítás szempontjából mûtétnek minôsül minden olyan – szakorvos által – az orvosi szakma szabályai szerint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás, vagy kór megállapítása céljából kórházban hajtottak végre.

NRSZH:

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.

Nyugdíj elôtti álláskeresési segélyben részesülôk:

Jelen biztosítás szempontjából nyugdíj elôtti álláskeresési segélyben részesülô személynek minôsül, aki:

• álláskeresônek minôsül,

• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem veze- tett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelô munkahelyet felajánlani,

• 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az ál- láskeresési járadék folyósítási idôtartamát kimerítette,

• a kérelem benyújtásának idôpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hi- ányzik, és ezt az életkort az álláskeresési járadék folyó- sításának kimerítését követô három éven belül betöltötte,

• rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idôvel.

Nyugdíjas:

Jelen biztosítás szempontjából nyugdíjas az a természetes, öregségi nyugdíjra jogosult személy:

a) aki a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el- érte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idô- vel rendelkezik, vagy

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elôtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

c) a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytôl egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi jára- dékban, vagy növelt összegû öregségi járadékban ré- szesül.

Önrészesedés:

Jelen biztosítási szerzôdésben a biztosító szolgáltatási köte- lezettségének olyan korlátozása, amely alapján a munkanél- küliség, illetve a keresôképtelenség elsô idôszakára – a biz- tosítási szerzôdésben meghatározott számú napokra – a biztosító nem teljesít szolgáltatást.

Kizárólag a munkanélküliségi kockázat és a keresôképtelen- ség biztosítási események tekintetében alkalmazza a bizto- sító az önrészesedés intézményét. Az önrészesedés mérté- ke jelen biztosításban napokban kerül meghatározásra. Mun- kanélküliség esetén az önrészesedési idôszak mértéke a biz- tosítási esemény bekövetkezését követô elsô 60 napos idô-

szak, keresôképtelenség bekövetkezése esetén a keresô- képtelenségi tartam elsô 30 napja. Vagyis, az adott esemény bekövetkezését követôen, munkanélküliség esetén csak a munkanélküliségi tartam 61. napjától, keresôképtelenség be- következése esetén pedig csak a keresôképtelenségi tartam

31. napjától kezdôdôen szolgáltat a biztosító. Ennek alapján a bekövetkezést követô, az önrészként meghatározott tarta- mú idôszakra a biztosítónak nem áll fenn szolgáltatási köte- lezettsége. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak ezen tartamok szükségszerû elteltét követôen kezdôdik meg.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.)

Szolgáltatási táblázat (biztosítási összeg séma):

A jelen biztosításban biztosítható biztosítási események és az azokhoz tartozó biztosítási összegek összefoglaló táblázata (1. sz. melléklet).

Technikai kezdet:

Jelen biztosítás technikai kezdete az ajánlattétel napját kö- vetô nap. A technikai kezdet naptári napja egyben a soron következô biztosítási évforduló napját is meghatározza, mi- vel a biztosítási évforduló minden évben a technikai kezdet naptári napjára esik.

Vállalkozás:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Várakozási idô:

A biztosító és a szerzôdô között létrejött, a szerzôdés meg- kötését követô, kizárólag az elsô biztosítási idôszakban ér- telmezhetô tartam. Az ajánlattétel napját közvetlenül követô azon idôszak, amelynek tartama alatt a munkanélküliség és a keresôképtelenség biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, mivel a várakozá- si idô lejáratáig az adott események tekintetében a biztosító kockázatviselése nem kezdôdik meg.

a) Munkanélküliségi kockázat esetén a várakozási idô 180 nap.

b) Keresôképtelenség biztosítási esemény tekintetében a várakozási idô 30 nap.

Amennyiben a várakozási idôszak alatt a szerzôdés meg- szûnik, a biztosító a megszûnés napjáig járó díjat nem téríti vissza.

Szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges dokumentumok

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály- sértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljá- rásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy vég- legessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás cél- jából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

Valamennyi kárigény esetén szükséges dokumentumok:

b) kedvezményezetti jogosultságot és az azonosíthatóságot igazoló hatósági iratok, igazolványok valamennyi oldalá- nak másolata,

c) a kárrendezésben esetlegesen közremûködô és a bizto- sított által meghatalmazott személy neve, címe, elérhe- tôsége, valamint a biztosított eredeti meghatalmazása,

d) káresemény eredeti hatósági jegyzôkönyve, amennyiben ilyen készült,

f) további biztosító, vagy egyéb felelôs személy érintettsé- ge esetén az általuk teljesített szolgáltatás dokumentu- mai, bizonylatai.

Munkanélküliség esetén:

nyesítést megelôzô idôszakban meglévô folyamatos munkaviszonyát.

b) A munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló jog- viszony (foglalkoztatási jogviszony) megszûnésére vonat- kozó valamennyi dokumentum másolatát (pl. munkáltatói felmondás, felmentés, egyéb munkaviszonyt megszün- tetô nyilatkozat stb.).

d) A bankszámlakivonat, vagy postai csekk másolatát, amely igazolja az állami foglalkoztatási szerv által folyósított ál- láskeresési ellátás kézhezvételét, kivéve, ha a biztosí- tottnak az álláskeresési ellátásra vonatkozó jogosultsága már megszûnt. Ezt a dokumentumot a szolgáltatás tarta- ma alatt, havonta meg kell küldeni a biztosítónak, amely a biztosítási szolgáltatás teljesítésének elengedhetelen feltétele.

e) Az illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát a biztosított álláskeresôként történt regisztrációjáról.

• a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy aktívan keres állást, illetve, hogy továbbra sem folytat jövede- lemszerzô tevékenységet.

Baleseti jellegû események esetén:

a) a baleset, illetve közlekedési vagy munkabaleset tényét és körülményeit leíró illetékes xxxxxxx által felvett, hiteles baleseti jegyzôkönyv, amely tartalmazza a baleset bekö-

vetkezésének körülményeit, helyét, pontos idôpontját, a balesetet szenvedett személy(ek) adatait,

b) biztosított, mint gépjármû utasának közlekedési balesete esetén a rendôrségi helyszíni jegyzôkönyv másolata,

c) biztosított, mint gépjármû vezetôjének közlekedési bale- sete esetén a véralkohol/légalkohol vizsgálati eredmény másolata, vezetôi engedély és a forgalmi engedély má- solata,

d) vizsgálatot végzô orvos adatai,

f) hatósági eljárásról szóló határozat, amennyiben a baleset- tel kapcsolatban indult hatósági eljárás, feltéve, hogy az a jogalap, vagy az összegszerûség megállapításához szük- séges (így különösképpen az eljárást megtagadó, vagy megszüntetô határozat, illetve a jogerôs bírósági ítélet, amennyiben ez rendelkezésre áll),

g) mentési jegyzôkönyv.

Elhalálozás esetén:

a) hivatalos hatósági jegyzôkönyv a baleset, sérülés meg- történtérôl, körülményeirôl,

b) halál okát igazoló hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,

c) születési anyakönyvi kivonat,

d) házassági anyakönyvi kivonat,

e) boncolási jegyzôkönyv,

f) halotti anyakönyvi kivonat,

g) hatósági eljárás határozata, jegyzôkönyve, amennyiben ilyen készült,

h) amennyiben a biztosított nem jelölt név szerinti kedvez- ményezettet, jogerôs hagyatékátadó végzés,

i) öröklési bizonyítvány,

j) végrendelet.

Légikatasztrófa esetén:

b) a haláleset esetén benyújtandó, elôzôekben felsorolt do- kumentumok.

Baleseti rokkantsági esetekben:

a) a rokkantság mértékét megállapító orvosi dokumentum, NRSZH határozat, szakorvosi vélemény,

b) valamennyi, a megváltozott munkaképességet megállapí- tó, szakhatósági orvosszakértôi vélemény,

c) TB I-II-III. rokkantság esetén a nyugdíjbiztosító határoza- tának és a határozat mellékleteinek (például orvosszak- értôi intézeti szakvélemény) másolata,

d) a kezelôorvos, vagy háziorvos nyilatkozata a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésbe hozható alapbeteg- ségek elsô kórismézésének pontos idôpontjával,

e) káreseménnyel kapcsolatban keletkezett összes orvosi dokumentum.

Betegségi eredetû események esetén:

a) háziorvosi törzskarton, kezelôkarton másolata,

c) a kórházi zárójelentés, vagy ambuláns lap másolata,

d) a mûtéti leírás másolata, amennyiben ilyen készült,

e) a 30 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi iga- zolás másolata,

Keresôképtelenségi igény esetén:

Keresôképtelenségi szolgáltatási igény érvényesítése ese- tén a baleseti, illetve betegségi jellegtôl függôen a baleseti, vagy betegségi eseteknél részletezett dokumentumokon kívül:

a) keresôképtelenségi igazolás(ok), „Orvosi igazolás a kere- sôképtelen állományba vételrôl”, illetve az „Orvosi igazo- lás folyamatos keresôképtelenségrôl” elnevezésû nyom- tatványok másolata (ennek a dokumentumnak a bemuta- tása minden hónapban elengedhetetlen feltétele az aktuális havi biztosítási szolgáltatás teljesítésének),

b) amennyiben kórházi ápolás is történt, a kórházi záróje- lentés másolata,

c) a kezelôorvos, háziorvos nyilatkozata a biztosítási ese- mény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésé- vel, illetve elsô diagnosztizálásuk pontos idôpontjával.

A biztosító, illetve a kárrendezési megbízott a konkrét kár- igény elbíráláshoz a fentieken túl egyéb okiratokat, igazolá- sokat és nyilatkozatokat maga is beszerezhet. Ennek biztosí- tásához a szerzôdô/biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy kártérítési kötelezettsége keretein belül, a biztosított nevé- ben, mindennemû – a biztosító, illetve a kárrendezési megbí- zott által célravezetônek tûnô –, a biztosítottal egyeztetett nyilatkozatot beszerezzen.

Általános feltételek

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS ALANYAI

1.1. Biztosító: A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Budapest, Venyige u. 3. (továbbiak- ban: biztosító).

1.2. Szerzôdô: A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosí- tó Egyesület tagja, természetes személy, fogyasztó, vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki a biz- tosítási szerzôdés megkötésére ajánlatot tesz, a szer- zôdés létrejötte esetén a díj megfizetésére kötelezett- séget vállal.

1.2.1. A szerzôdés létrejöttéhez és módosításához a bizto- sított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerzô- dést nem ô köti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.3. Biztosított: A szerzôdô által biztosításra jelölt, a bizto- sítási kötvényben nevesített, olyan 22 és 65 év közötti természetes személy, aki az alábbiakban részletezett valamennyi feltételnek együttesen megfelel:

a) állandó magyarországi lakcímmel rendelkezô, Ma- gyarországon, a szerzôdés megkötésekor legalább 12 hónapja – ugyanazon munkáltatónál – folyama- tos és legalább heti 30 órás munkaviszonnyal ren- delkezô személy,

b) aki nem saját magának, vagy közeli hozzátartozó- jának az alkalmazottja, nem nyugdíjas, nem rok- kantnyugdíjas, illetve nem kap rokkantsággal összefüggésben járadékot,

c) sem ô maga, sem a munkáltatója nem kezdemé- nyezett, illetve nem adott írásbeli, vagy szóbeli tá- jékoztatást felmondási szándékról, sem egyoldalú- an, sem közös megegyezéssel történô munkavi- szony megszüntetésérôl,

d) tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, csoportos létszámleépítés, vagy ilyennek nem minôsülô, alkalmazotti létszámcsök- kentés miatt megszûnhet a munkaviszonya,

e) nem áll regisztrált keresôképtelen állapotban (beteg- állományban) betegségbôl, vagy balesetbôl eredôen.

1.3.1. A kiegészítô baleseti és keresôképtelenségi elemeket is tartalmazó modul biztosítottja a szerzôdô által biz- tosításra jelölt biztosítási kötvényben nevesített, olyan 22 és 65 év közötti természetes személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) az ajánlattétel napját megelôzô 3 évben nem volt balesetbôl adódó, több mint egymást követô 60 na- pig tartó, folyamatos betegállományban, vagy nem volt betegségbôl adódó, több mint egymást követô 30 napig tartó, folyamatos betegállományban,

b) nem rendelkezik olyan maradandó egészségkáro- sodással, vagy krónikus betegséggel, amellyel kap- csolatban az ajánlattétel napját megelôzô 12 hó- napban több, mint egymást követô 30 napos gyógy- szeres, gyógyászati, vagy orvosi kezelést kapott, illetve orvosi vizsgálat alá helyezték.

1.3.2. Amennyiben a csoportos biztosítási szerzôdésnek nem minôsülô szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatá- val a szerzôdô helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díja- kért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felel- nek.

1.3.3. A belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.3.4. A szerzôdésbe belépô biztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.4. Kedvezményezett: A szerzôdésben megnevezett, a biztosító szolgáltatására jogosult személy. Amennyi- ben a szerzôdésben nem jelöltek kedvezményezettet, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában, a ked- vezményezett maga a biztosított, vagy a biztosított baleseti halála esetén, örököse.

1.4.1. Kedvezményezettként nem természetes személy is megjelölhetô.

1.4.2. Szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését vissza is vonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.4.3. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosítotthoz, vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kö- telezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett ki- jelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezmé- nyezett kijelölését nem lehet visszavonni, vagy meg- változtatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.4.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy jogutód nélkül megszûnik.

1.4.5. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerzôdésnek, amennyiben történt kedvezményezett jelölés, a ked- vezményezett jelölést tartalmazó része semmis. Ilyen

esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat, vagy örökösét kell tekinteni.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô fél által tett jog- nyilatkozat módjától függôen – létrejöhet szóban, vagy írásban.

A szerzôdô által tett, a szerzôdés létrehozására irá- nyuló jognyilatkozat:

a) jelenlevôk között – a biztosító tudomásszerzésével

– azonnal

b) távollevôk között, a biztosítóhoz való megérkezés- sel

válik hatályossá.

2.2. Szerzôdô és biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, vala- mennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – szóban, vagy a szerzôdés részét képezô ajánlati adatlapon – kérdést tett fel.

2.3. A kockázatvállalást megelôzôen biztosító jogosult a szerzôdô/biztosított által közölt információkat ellen- ôrizni, szükség esetén a biztosított munkaadójára, munkaviszonyára, legmagasabb iskolai végzettségé- re, életkörülményeire vonatkozó, további kérdéseket feltenni. Jogosult továbbá a biztosított egészségi álla- potára vonatkozó orvosi vizsgálatot kezdeményezni, amelynek költségét a biztosító maga viseli.

2.4. Szóban közölt ajánlati nyilatkozat

2.4.1. Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távollévôk között szerzôdéskötés kizárólag úgy lehet- séges, ha a szerzôdô ajánlatát – a biztosító által kife- jezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való felhasználási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen, nyilvános tájékoztatást tett közzé.

2.5. Írásban közölt ajánlati nyilatkozat

2.5.1. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szerzôdô nyilatkozatát aláírta és az aján- lat a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez beérkezett.

2.5.2. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosításközvetítô által üzemeltetett olyan – in- formatikai és adatbiztonsági szempontból védett – elektronikus rendszerekben, internetes platformokon, amelyek alkalmasak:

a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követô meg- változtathatatlanságának szavatolására,

b) a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére,

c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének egyértelmû azonosításra,

amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlattételhez szükséges tartalomnak megfelelô és teljes körû kitöl- tésével, a biztosító által elôre rögzített és az ajánlatté- tel idôpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (ajanlat- xxxxx@xxxx.xx), vagy más külön megállapodásban rögzített, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott el- érhetôségre beérkezett.

2.5.3. Írásban közöltnek tekintendô a szerzôdéskötésre irá- nyuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a 2.5.2. pontban részletezett feltételek- nek megfelelô elektronikus dokumentumot az ajánlat- tevô fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biztosító nyilvánosan meghirdetett (ajanlatke- xxx@xxxx.xx), vagy külön megállapodásban rögzített elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetôségé- re beérkezett.

2.5.4. Elektronikus úton megkötött szerzôdés – ideértve az általános-, a különös és a kiegészítô feltételeket – hozzáférhetô a szerzôdô által regisztrált webfelületen megtalálható ügyfélportálon keresztül.

2.6. Az ajánlattevô, ajánlatához annak megtételétôl szá- mított 15 napig van kötve.

2.7. Biztosító a szerzôdô, szóban tett ajánlatát annak hatályosulásától, írásban tett:

a) papír alapú ajánlatát a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez történô beérke- zéstôl,

b) elektronikus ajánlatát a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (xxxxxxxxxxxx@xxxx.xx), vagy más külön megállapodásban rögzített, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott elérhetôségre történô beérkezéstôl

számított, 15 napon belül bírálja el.

2.7.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének idôpontját a biz- tosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsét- je igazolja.

2.8. Amennyiben a biztosító szerzôdô – szóban, vagy írásban tett – ajánlatára a rendelkezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázat- elbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, fel- téve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonat- kozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a hatá- lyos díjszabásnak megfelelôen tették.

2.8.1. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésben eltér jelen biztosítás feltételeitôl, a biztosító a szerzôdés

létrejöttétôl számított tizenöt napon belül írásban ja- vasolhatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módo- sítását.

2.8.2. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító ja- vaslatát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhat- ja.

2.9. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítá- si események tekintetében helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat az elutasí- tástól, de legkésôbb a díj beérkezésétôl számított nyolc napon belül visszautalja.

2.10. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt, vagy egyéb fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.

2.11. Amennyiben a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásol- ja, a szerzôdés a kötvény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmaz- ni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum ki- szolgáltatásakor írásban, külön is felhívta.

3. A SZERZÔDÉS TARTAMA, ÉVFORDULÓJA

3.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

3.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló minden évben a szerzôdés technikai kezdetének naptári napja.

4. TERÜLETI, IDÔBELI HATÁLY

4.1. A szerzôdés hatálybalépése: A biztosítás a biztosítá- si díj megfizetésével lép hatályba (technikai kezdet) az ajánlaton, illetve a kötvényben feltüntetett napon, amennyiben a biztosítási díjat az ajánlattétel napján megfizették, vagy annak megfizetésére díjhalasztás- ban állapodtak meg, és a díj a díjhalasztás határnap- jáig megfizetésre került.

4.2. Az egyes modulok hatálya: A biztosítás munkanélkü- liségi moduljának területi hatálya a Magyarország te- rületén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a kiegészítô modul hatálya a világ bármely orszá- gában, a nap 24 órájában bekövetkezett biztosítási eseményekre érvényes.

5. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÉGE

5.1. A biztosító egyes biztosítási események vonatkozá- sában tekintett kockázatviselésének (veszélyviselé- sének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben megha- tározott egyes kockázatokat. Kockázatviselés kizáró- lag érvényesen létrejött, és hatályba is lépett szerzô- dés esetében indulhat meg.

5.2. A kockázatviselés legkorábbi kezdete a munkanélkü- liségi elem, valamint a kiegészítô fedezetként igényel- hetô keresôképtelenségi esemény tekintetében, a vá- rakozási idô elteltét követô nap nulla (0.00) órája, ki- egészítô baleseti halál és baleseti rokkantság esetén az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája.

5.3. A további, szerzôdésben esetlegesen vállalt, speciális kockázatok tekintetében a kockázatviselés kezdete a biztosítási szerzôdésben feltüntetett idôpont, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító változatlan tartalommal elfogadta, vagy arra nem nyilatkozott.

5.4. Jelen feltételek alapján fogyasztónak minôsülô szer- zôdô által kötött szerzôdés valamennyi elemére vo- natkozó kockázatviselés egyszerre megszûnik:

a) a biztosított halála esetén,

b) a rokkantságra meghatározott teljes biztosítási összeg kifizetésével,

c) az alapfedezet (munkanélküliség) érdekmúlás mi- atti megszûnésével, a megszûnés napján, 24 óra- kor,

d) az alapfedezet – biztosított nyugdíjba vonulása, vagy korkedvezményes nyugdíjba vonulása miatt bekövetkezett – megszûnésével, a bekövetkezés napján, 24 órakor,

e) a biztosítási szerzôdés bármely, 7. pontjában rög- zített megszûnési ok bekövetkezésével,

f) a különös feltételekben meghatározott egyéb ese- tekben.

5.5. Csoportos szerzôdés esetén, az egyes biztosítottak vonatkozásában a fedezet valamennyi elemére vo- natkozó kockázatviselés egyszerre megszûnik:

a) a biztosított halála esetén,

b) a rokkantságra meghatározott teljes biztosítási összeg kifizetésével,

c) a biztosított szerzôdéskötéshez történô hozzájáru- lásának visszavonásával, a visszavonás napján 24 órakor,

d) az adott biztosítottra vonatkozó alapfedezet (mun- kanélküliség) érdekmúlás miatti megszûnésével, a megszûnés napján, 24 órakor,

e) az adott biztosítottra vonatkozó alapfedezet (mun- kanélküliség) – biztosított nyugdíjba vonulása, vagy korkedvezményes nyugdíjba vonulása miatt bekö- vetkezett – megszûnésével, a bekövetkezés nap- ján, 24 órakor,

f) a 7. pontban rögzített, bármely megszûnési ok be- következésével,

g) a különös feltételekben meghatározott egyéb ese- tekben.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

6.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt, szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon be- lül bírálja el.

6.2. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legko- rábban a módosítási igény a biztosító kötvénykiállí- tásra jogosult szervéhez történô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô napjának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosí- tás hatálybalépésének napjáig az esetleges többlet díjat megfizették és a biztosító a módosítást elfo- gadta.

6.3. Amennyiben a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdéskötéskor már fennállt körülményekrôl, illetve a kockázat elvállalását érintô lényeges körülményekrôl, továbbá, ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele és a szerzôdés létrejöttét, vagy a változásbe- jelentési kötelezettség határidejét követô 5 év még nem telt el, tizenöt napon belül írásban javaslatot te- het a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kocká- zatot a feltételek értelmében nem vállalja – a szerzô- dést harminc napra írásban felmondhatja.

6.3.1. Lényeges körülménynek minôsül különösen, de nem kizárólagosan például a munkáltató személyének, vagy a nettó jövedelem jelen szerzôdésben is megje- lölt szintjének 10%-ot meghaladó mértékû változása.

6.4. Amennyiben a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétôl szá- mított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon meg- szûnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét fel- hívta.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE

A biztosítási szerzôdés megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• biztosítási esemény bekövetkezésével,

• koreléréssel,

• biztosítási összeg teljes kifizetésével,

• érdekmúlással, lehetetlenüléssel,

• a biztosított hozzájárulásának visszavonásával,

• közös megegyezéssel.

7.1. Évfordulóra történô felmondás

7.2. Díjnemfizetés

7.2.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül, bírósági úton érvényesíti. A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási köte- lezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e- mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.

7.2.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizet- ték meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség el- mulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett sza- bályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.

7.2.3. Csoportos szerzôdés díjfizetési kötelezettségének megsértése esetén, a fedezet valamennyi biztosított vonatkozásában változatlan biztosítási összeggel, a megfizetett töredékdíjtömeg biztosítottak számának arányában egyenlô részekre felosztott hányadának, az adott biztosítottra jutó díjelvárással arányos idôtar- tamára marad fenn.

7.3. Biztosítási esemény bekövetkezése

7.4. Korelérés

7.5. Biztosítási összeg teljes kifizetése

Baleseti rokkantság bekövetkezésekor a teljes biztosítási összeg kifizetésével a szerzôdés maradékjogok nélkül meg- szûnik.

7.6. Érdekmúlás, lehetetlenülés

7.6.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt az alap bizto- sítási esemény (munkanélküliség) bekövetkezése le- hetetlenné vált (pl. nyugdíjba vonulás, vagy rokkant- nyugdíjazás miatt), illetve a biztosítási érdek meg- szûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatvi- selése és egyben a teljes biztosítási szerzôdés – biz- tosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

7.6.2. Speciális lehetetlenülési oknak minôsül, amennyiben a biztosítás tartama alatt a biztosított várandóssá vá- lik. Ebben az esetben a biztosítottnak lehetôsége van a szerzôdés megszüntetésére. Várandósság miatti szerzôdésmegszûnés esetén a biztosítót a várandós- ság megállapításának napjáig járó díj illeti meg.

7.7. Biztosítotti hozzájárulás visszavonása

Amennyiben a biztosított szerzôdéskötéshez adott hozzájá- rulását írásban a szerzôdés tartama alatt visszavonja, a szerzôdés, illetve csoportos szerzôdés esetén az adott bizto- sítottra vonatkozó fedezet a hozzájárulás visszavonásának napján maradékjogok nélkül megszûnik, kivéve, ha – fo- gyasztói szerzôdés esetén – a biztosított belép a szerzô- désbe.

7.8. Közös megegyezés

8. DÍJFIZETÉS

8.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg.

8.1.1. A fogyasztói biztosítási szerzôdés éves díja a biztosí- tott személy egy kockázati napra jutó (egész forintra kerekített) napidíjának és az adott biztosítási idôszak kockázati napjai számának szorzata.

8.1.2. A fogyasztói szerzôdésnek nem minôsülô csoportos szerzôdés teljes éves díja egy adott kockázati csoport egy biztosítottjának egy kockázati napra jutó (egész forintra kerekített) díja alapján számított és az adott csoport létszámának figyelembe vételével kalkulált, kockázati csoportonként összesített részdíjak összege.

8.2. A biztosítás éves díjú, amely éves díj havonkénti, ne- gyedéves részletekben is megfizethetô. A díjfizetési gyakoriság a biztosítási szerzôdésben kerül meghatá- rozásra.

8.2.1. Szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyako- riságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzô- dô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosí- tó legkorábban a módosítási igény – a biztosító köt- vénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezé- sét követô harmincadik nap utáni elsô esedékesség- kor érvényesíti.

8.3. A biztosítás elsô díja az ajánlattétel napján esedékes. Havonkénti díjfizetési gyakoriságban történt megálla- podás esetén, az elsô díjként 90 kockázati nap díját köteles megfizetni a szerzôdô.

8.4. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

8.4.1. Amennyiben a biztosított a biztosítás tartama alatt vá- randóssá válik, a szerzôdés változatlan formában tör- ténô megtartása, illetve felmondása mellett, a biztosí- tottnak lehetôsége van a munkanélküliségi, illetve a keresôképtelenségi elemre vonatkozó díjfizetési szü- neteltetés igénybevételére is. Ilyen esetben a munka- nélküliségi, illetve a keresôképtelenségi elem díjszük- ségletére vonatkozó díjfizetési kötelezettség a váran- dósság megállapításának napjától, legfeljebb a gyer- mek egyéves koráig szüneteltethetô. A gyermek egy- éves korát követô napon a szerzôdés teljes díjára vo- natkozó díjfizetési kötelezettség újra keletkezik, a jog- folytonos szerzôdés, a szüneteltetés megkezdésekor hatályos tartalommal él tovább.

8.5. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdé- se elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomá- sára hozni.

8.5.1. A biztosító az adott biztosításra vonatkozó kockázati tényezôk, kár- és kárrendezési költségek, kárgyakori- sági és átlagkár értékek változása, vagy a biztosítást érintô közterhek mértékének változása esetén, a szerzôdés évfordulójától a biztosítási díj – biztosítási összeg módosításával nem együtt járó – változását is kezdeményezheti.

8.5.2. A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú módosításáról a biztosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen írásban értesíti a szerzôdôt.

8.5.3. Amennyiben a szerzôdô – a biztosítási díj módosítása miatt – biztosítási szerzôdését nem kívánja fenntarta- ni, a szerzôdést a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelôzôen fel is mondhatja.

8.5.4. Amennyiben a szerzôdô a szerzôdés fentiekben rész- letezett díjmódosítását írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

8.6. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó jogosult a teljes biztosítási idôszakra járó díjat le- vonni az esedékessé váló szolgáltatási összegbôl.

8.7. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos meg- fizetése nem helyezi újra hatályba.

8.8. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követô- en, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

8.8.1. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzô- dés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

8.8.2. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki

a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

9. A BIZTOSÍTÁS MODULOS SZERKEZETE, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

9.1. A biztosítási szerzôdés egy alap és egy kiegészítô modult tartalmaz, az alábbiak szerint:

a) Alap modul: Munkanélküliség

b) Kiegészítô modul:

• Balesetbiztosítás

- Baleseti eredetû halál

- Baleseti eredetû rokkantság

• Keresôképtelenségi biztosítás

9.2. A munkanélküliségi kockázatot tartalmazó alap modul önállóan is megköthetô. A baleseti- és keresôképtelen- ségi elemet is tartalmazó kiegészítô modul azonban munkanélküliségi elem nélkül nem választható.

10. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

10.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerzôdésben bizto- sítási eseményenként külön-külön meghatározott összeg.

10.2. A biztosítási összeg a biztosító – biztosított szemé- lyenként és biztosítási eseményenként nyújtott – térí- tésének felsô határa, egyben a személyenkénti bizto- sítási díj megállapításának alapja is.

10.3. Az egy adott biztosított személyhez és biztosítási ese- ményhez rendelt biztosítási összeg, a biztosító – ha- vonkénti, vagy egyszeri – szolgáltatási kötelezettsé- gének alapja.

10.4. Jelen szerzôdés a biztosító által – az összegszerûség és biztosítási esemény tekintetében – elôre rögzített, modulonkénti összerendeléseket tartalmaz, ez az úgy- nevezett biztosítási összeg séma (1. sz. melléklet).

10.5. A munkanélküliségi modul biztosítási összegét szer- zôdéskötéskor a szerzôdô választja ki a biztosító által megadott sémából. A munkanélküliségi modul biztosí- tási összege egy fix, havi járadék alap, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy az a biztosítási esemény bekövetkezésekor ne haladja meg a biztosí- tott rendszeres havi nettó jövedelmének 70%-át.

10.6. A munkanélküliségi modulon kívüli további modulok, illetve a modulhoz tartozó biztosítási események biz- tosítási összegei a szolgáltatási táblában, a szerzôdô által választott munkanélküliségi biztosítási összeghez tartozó – a biztosító által – elôre rögzített összegek.

10.7. A biztosítás szolgáltatási táblázatában elôre rögzített biztosítási összeg sémától eltérô, egy-egy adott ese- ményhez rendelt biztosítási összegek külön nem vál- toztathatók.

11. A SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

Tájékoztatási kötelezettség

11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról (pl. kedvezményezett jelölés visszavonása, új ked- vezményezett jelölése) köteles tájékoztatni a biztosí- tottat.

Közlési kötelezettség

11.2. Szerzôdô és a biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket is- mert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, hiánytalan és a valóságnak megfele- lô válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek ele- get tesznek.

11.3. Közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Változás-bejelentési kötelezettség

11.4. A változás-bejelentésre irányuló kötelezettség egya- ránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nemtudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

11.5. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges körülmények változá- sát tizenöt napon belül, írásban bejelenteni a biztosí- tónak. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosító szóban vagy írás- ban kérdést tett fel. Lényeges körülménynek minôsül például különösen a munkáltató személyének megvál- tozása, illetve a rendszeres havi nettó jövedelem szer- zôdéskötéskor meglévô mértékének több, mint 10%- ot meghaladó mértékû, bármilyen irányú változása.

11.6. A közlésre, illetôleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén – a szerzôdés létre- jöttét, illetve a változásbejelentési kötelezettség határ- idejét követô öt éven belül – a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallga- tott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szer- zôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy annak súlyosbodásában.

11.7. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerzôdés megkötésétôl a biztosítási esemény bekövetkezéséig öt (5) év már eltelt.

Együttmûködési kötelezettség

11.8. A szerzôdô, illetve a biztosított tekintetében a biztosí- tó jogosult az általuk közölt adatok ellenôrzésére, jogosult továbbá a biztosított munkaviszonyára, egészségi állapotára vonatkozó kérdések feltevésére, vagy ezzel kapcsolatos – a szerzôdéskötéskor nem részletezett – további adatok igénylésére.

Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

11.9. A biztosított köteles a tôle telhetô módon mindent megtenni a káresemények megelôzése, illetve a be- következett károk enyhítése céljából.

11.9.1. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kár- enyhítés nem vezetett eredményre.

11.10. Munkanélküliség esetén a biztosított köteles a tôle el- várható módon mindent megtenni annak érdekében, hogy mielôbb ismételten munkába állhasson.

11.11. Bármilyen testi sérülést követôen a biztosítottnak a le- hetô legrövidebb idôn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kötelezettségébôl adódóan, annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani.

11.12. A biztosító nem felelôs azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vo- natkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

Kárbejelentési kötelezettség

11.13. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt írás- ban, legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezését követô 15 napon belül kell bejelenteni, a biztosító köz- ponti kárrendezési egységéhez.

A központi kárrendezés címe:

• 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Egyéb elérhetôségek:

• Tel.: x00 (0) 000-0000

• Fax: x00 (0) 000-0000

• E-mail: xxx@xxxx.xx

11.14. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényérvé- nyesítést a szerzôdônek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A szolgáltatási igényt a bekövetke- zéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított lehetô legkorábban, de legfeljebb tizenöt napon belül – a biz- tosító által rendelkezésre bocsátott szolgáltatást igénylô nyomtatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyújtani a biztosítónak, egyben lehe- tôvé kell tenni a bejelentés tartalmának ellenôrzését.

11.15. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított kárbeje- lentéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, különösen, ha a biztosítási esemény bekövetkezését határidôre a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások

tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emi- att a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

11.16. A biztosító, illetve a kárrendezési megbízott által a konkrét szolgáltatás kapcsán igényelt valamennyi iga- zolást, nyilatkozatot és bizonyítékot a biztosító által meghatározott formában kell benyújtani. Az igény ér- vényesítôjének ezzel kapcsolatos költségeit a biztosí- tó nem téríti meg.

11.17. A biztosítási igény érvényesítéséhez a jelen Általános feltételek I. pontjában meghatározott dokumentumo- kat kell benyújtani.

11.17.1. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékes- ségét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljá- rás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy végle- gessé vált nem ügydöntô végzésével történô befeje- zéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szó- ló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljá- rást megszüntetô határozata meghozatalához a bizto- sító nem kötheti.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól,

b) a bejelentett szolgáltatási igények rendezésének státuszáról,

c) a folyamatban lévô kifizetésekrôl, illetve ezek eset- leges akadályairól.

Szolgáltatási kötelezettség

12.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerôdésben feltüntetett összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.

12.3. Munkanélküliségi, illetve keresôképtelenségi esemény bekövetkezésekor havi járadék formájában teljesít a biztosító a vonatkozó önrészesedési idôszak lejáratát követôen, a munkanélküliségi, illetve keresôképtelen- ségi állapot fennállásának végéig, de legfeljebb az adott eseményhez meghatározott szolgáltatási tartam teljes kifutásáig.

12.4. Xxxxxxxx halál bekövetkezésekor a biztosító a biztosí- tási szerzôdésben feltüntetett, aktuális biztosítási összeget fizeti meg, a jelen feltételekben részletezett szabályok alapján.

12.5. A biztosított balesetet követô 2 éven belül megállapí- tott 100%-os baleseti rokkantsága esetén az aktuális biztosítási összeget fizeti ki a biztosító a szolgáltatás- ra jogosult részére.

12.6. Amennyiben a balesetbôl eredô állandó egészségká- rosodás mértéke a balesetet követô 2 éven belül a 2%-ot eléri, illetve meghaladja, a 100%-os rokkantság esetére megállapított biztosítási összegnek az állan- dó egészségkárosodás mértékével azonos százalé- kát fizeti a biztosító.

12.7. Amennyiben a balesetbôl származó állandó egészség- károsodás mértéke nem éri el a 2%-ot, a 100%-os rok- kantság esetére megállapított biztosítási összeg 1%- át, legfeljebb azonban 50 000 Ft-ot fizet a biztosító.

A szolgáltatási kötelezettség korlátozása

12.8. Amennyiben a biztosított életében esedékes valamely szolgáltatásra nem a biztosított jogosult és a biztosí- tási esemény a kedvezményezett szándékos maga- tartásával közvetlenül okozati összefüggésbe hozha- tóan következik be, úgy a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett helyett a biztosított válik jogosulttá.

12.9. A biztosító a rokkantsági biztosítási esemény kap- csán teljesített szolgáltatása – függetlenül a vonatko- zó %-érték alapján megállapított összegtôl és az adott biztosítási idôszakon belül bekövetkezett események számától – nem haladhatja meg a vonatkozó biztosí- tási idôszakban aktuális biztosítási összeg 100%-át.

12.10. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító kizárólag ak- kor teljesít szolgáltatást, ha a sérvet kívülrôl jövô be- hatás okozta és az nem öröklött tényezôk (adottsá- gok) következményeként keletkezett.

12.11. Porckorongsérv esetén a biztosító kizárólag akkor tel- jesít szolgáltatást, ha az a gerincoszlopot ért közvet- len mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi be- tegség súlyosbodásának következménye.

12.12. Belsô szervi vérzés és agyvérzés esetén a biztosító kizárólag akkor teljesít szolgáltatást, ha azt a jelen fel- tételek szerint balesetnek minôsülô esemény okozza.

12.13. Pszichikai reakciók okozta kóros zavarok esetén a biztosító kizárólag akkor teljesít szolgáltatást, ha azt a jelen feltételek szerint balesetnek minôsülô esemény okozza.

A szolgáltatási kötelezettség határideje

12.14. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét az adott kár- esemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezésétôl számított tizenöt napon belül teljesíti a Különös feltételekben foglalt, speciális határidôk fi- gyelembevételével.

A szolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja

12.15. A biztosító teljesítési kötelezettségét kizárólag banki átutalás útján, forintban teljesíti.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,

c) érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk okozta.

13.1.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a biztosítási esemény:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti vé- ralkoholszint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal okozati összefüg- gésben következett be.

13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kártérítési igényt megalapozó esemény a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelô- zési, vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegé- sével okozta.

14. KIZÁRÁSOK

14.1. Nem térít a biztosító azon események vonatkozásá- ban, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egész- ben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosz- togatás, egyéb erôszakos cselekmény következ- ménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív, ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez.

14.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esetekre, amelyekben a baleseti sérülés, vagy betegség – köz- vetlenül, vagy közvetett módon – az alábbiakban fel- sorolt kiváltó okok valamelyikével összefüggésben következett be:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már ká- rosodott, sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlá- tozott testrészek, szervek károsodása,

b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetôleg ezekhez társuló törések,

c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség elne- vezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül,

d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen faj- ta depresszió, illetve elmebaj,

e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illetve az azokhoz társult másodlagos olyan elváltozások, melyek az alapbetegségbôl következôen sérülés- hez hasonló, de krónikus eredetû elváltozáshoz vezetnek (pl. gerincoszlop, ízületek degeneratív el- változásai),

f) foglalkozási betegségbôl (ártalomból) bekövetkezô egészségkárosodásokra,

g) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve az életmentést), ide értve az orvosi elôírások szándékos be nem tartásából származó következményeket is,

h) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szer- vezetnél fizikai jellegû szolgálatteljesítés alatt be- következett baleset, fegyveres szolgálat teljesítése közben bekövetkezett baleset,

i) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy dí- jazásért ûzött sporttevékenységben (edzésen, ver- senyen) való részvétel során bekövetkezett bale- set,

j) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel végzett tevékenység során bekövetkezett baleset,

k) bármely azbeszt alkalmazásával, vagy felhaszná- lásával összefüggô baleset,

l) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként történô részvétele bármely olyan versenyben, vagy ver- senyre való felkészülésben, amely motoros meg- hajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használa- tával jár,

m) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbite- vékenységbôl származó bármilyen baleset:

• ejtôernyôzés

• siklóernyôzés

• paplanernyôzés

• sárkányrepülés

• motoros sárkányrepülés

• vitorlázó repülés

• segédmotoros vitorlázó repülés

• pályán kívüli síelés

• gumikötél ugrás

• vízisíelés

• jet-skizés

• vadvízi evezés, hydrospeed

• canyoning

• félkezes, illetve nyílttengeri vitorlázás

• búvárkodás

• barlangászat, barlang expedíció

• vadászat

• szikla-, hegy- és falmászás

• hegyvidéki túrázás, hegyi trekking, hegyi kerék- pározás

• lövészet, íjászat

• paintball

• bázisugrás

• rocky jumping

• surf, windsurf, kitesurf, vitorlázás, tengeri kajak,

• wakeboard, flyboard,

• auto-motor sport,

• via ferrata (klettersteig) túrázás

• magashegyi expedíció

n) szenvedélybetegségek, valamint gyógyszer-, alko- hol-, drog elvonásával, vagy túladagolásával

összefüggésbe hozható események (pl. alkohol- mérgezés) kárai,

o) a biztosított terhessége a terhesség 27. hetének kezdetétôl, illetve a szülés,

p) bármely olyan betegség, halál, egészségkároso- dás, vagy költség, amelynek oka közvetve, vagy közvetlenül a HIV (Emberi Immunhiányt Okozó Ví- rus) és/vagy bármely HIV-vel kapcsolatos beteg- ség, beleértve az AIDS-t (Szerzett Immunhiányos Szindróma), és/vagy annak bármi mutáns szárma- zékát, vagy változatát,

q) olyan baleset, vagy betegség, amelyet nemi beteg- ség, illetve nemi betegséggel kapcsolatos kór oko- zott, illetve abból származik,

r) kizárólagos kozmetikai célú beavatkozások, operá- ció, vagy kezelés, fogyókúra-kezelés,

s) terhesség elôsegítése, megszakítása (abortusz), impotencia kezelése, illetve potencia-fokozás,

t) fagyás, napszúrás, hôguta, napsugár általi égés, fagyás, továbbá a megemelés, rovarcsípés,

u) gyógykezelés, vagy gyógyászati beavatkozás mi- att bekövetkezô egészségkárosodások (kivéve, ha annak igénybevételére a szerzôdés hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt volt szükség),

v) balesettel összefüggésbe nem hozható fertôzések,

w) hasi, vagy altesti sérv, porckorong sérülés, rándu- lás, habituális ficam, nem baleseti eredetû vérzés,

x) a biztosított öngyilkossága, ide értve az öngyilkos- sági szándékkal összefüggô eseményeket is, te- kintet nélkül a biztosított tudatállapotára,

y) okozati összefüggésbe hozható legalább kettô, vagy több közlekedési szabály egyszerre történô megsértésével,

z) szívinfarktus.

14.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek a baleset, vagy betegség bekövetkezését megelôzôen már sérült, nem ép szervek, testrészekkel kapcsolatos követelések, il- letve a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt már meglévô balesettel, vagy betegséggel okozati össze- függésbe hozható események következménye.

14.4. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki igazolt sportoló bármi- lyen spottevékenysége során bekövetkezett baleseti eredetû eseményekre.

14.5. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi javaslat nél- küli, vagy nem az elôírt adagolású gyógyszerszedés- sel okozati összefüggésbe hozható eseményekre.

14.6. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az események- re, amelyek okozati összefüggésben vannak azzal, hogy a biztosított a számára elôírt orvosi kezelésnek nem vetette magát alá, vagy nem követte az orvosi utasításokat.

14.7. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a légi balesetekre, ki- véve, ha a biztosított utasként, menetrend szerint köz- lekedô repülôgép személyzeteként, pilótaként, vagy egyéb hivatalos minôségében érvényes jogosít-

vánnyal és érvényes repülési engedéllyel rendelkezô pilóta által vezetett repülôgépen utazott.

14.8. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan, a biztosított sa- ját elhatározásából, saját kérésére végeztetett sebésze- ti beavatkozásra, amely orvosilag nem indokolt és nem a biztosított életminôségének fenntartására irányul.

14.9. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a szolgáltatási igényekre, amelyek a biztosított által végzett tevé- kenység során azzal összefüggésben következtek be, hogy a biztosított nem tartotta be az általa végzett tevékenységre vonatkozó – a tevékenység végzésé- nek helye szerint illetékes – hatóság, vagy az adott lé- tesítmény üzemeltetôjének elôírásait, vagy nem hasz- nálta az adott tevékenység mûveléséhez szükséges védôfelszerelést.

14.10. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az események- re, amelyek a munkavédelmi szabályok, biztosított ál- tal történô súlyos megszegésével összefüggésben következtek be.

14.11. Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a biztosított olyan gépjármûvet vezetett, amelynek vezetéséhez érvényes vezetôi engedéllyel nem rendelkezett, vagy amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye és ezen körülmény a biztosítási esemény bekövetkezé- sében közrehatott.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. Jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a 6:63. § (5) bekezdés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos magyar jog szabá- lyai az irányadók.

15.2. Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kárté- rítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számí- tott egy év alatt évülnek el. Az elévülés kezdô napja:

a) munkanélküliség esetén a munkáltatói felmondás napja,

b) keresôképtelenség esetén a hivatalos betegállo- mány elsô napja,

c) baleseti halál vagy baleseti maradandó egészség- károsodás esetén a baleset napja.

15.3. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán érvényesített ke- resôképtelenségi, illetve munkanélküliségi szolgálta- tási igény esetén, a biztosító jogosult a biztosított munkáltatóját és/vagy az illetékes munkaügyi közpon- tot felkeresni:

a) a munkaviszony megszûnésének,

b) a munkaügyi központban álláskeresôként történt nyilvántartásba vétel,

c) az álláskeresési járadék folyósításának ellenôrzése céljából.

15.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán érvényesített rokkantsági, illetve keresôképtelenség szolgáltatási igények tekintetében a biztosító elrendelheti a biztosí- tott személy orvosi vizsgálatát is. Amennyiben a biz- tosított a biztosító által elôírt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést. Az orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak az orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított maga viseli.

15.5. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felme- rülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájához lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00 (0) 000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

15.6. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy (fogyasztó) írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításá- nak feltétele, hogy a természetes személy (fogyasztó) elôzetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

15.7. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.8. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz for- dulhat.

15.9. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Lev. cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Telefon: x00 (0) 000-0000

Fax: x00 (0) 000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776 Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

15.10. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására, vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosí- tóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

15.11. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a tör- vény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.12. A 15.11. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

15.13. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.14. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító, illetve a kárrende- zési megbízott a 135. § (1) bekezdésében meghatá- rozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

15.15. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

15.16. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.17. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elenged- hetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél meg-

valósulásához szükséges mértékben és ideig. Az ada- tokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.18. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

15.19. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyon- felügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszá- molóval, a természetes személyek adósságrende- zési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôd- védelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat-

ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Ala- pot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szüksé- ges adatok tekintetében a kiszervezett tevékeny- séget végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel,illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.20. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

15.21. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben, vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

15.22. A biztosító a 15.19. illetve a 15.21. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

15.25. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

15.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfe- lelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdé- sében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre törté- nô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfe- lügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

15.29. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

15.30. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- zôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzô- désekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító

által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a fi- gyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) be- kezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

15.31. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

15.32. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

15.33. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

15.34. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötele- zettség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatát- vevô vagy harmadik személy jogos érdekének ér- vényesítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adat- kezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.35. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtá- sától számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsá- ga kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelme- zôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapít- ja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot ko- rábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a til- takozási jog érvényesítése érdekében.

15.36. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.37. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi szemé- lyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.38. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.39. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

15.40. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely-

nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.41. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.42. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

Különös feltételek

1. MUNKANÉLKÜLISÉGI MODUL

Várakozási idô: 180 nap (a legelsô biztosítási idôszakban, az ajánlattétel napjától számítva)

Önrészesedés: 60 nap (munkaügyi központban történt re- gisztráció napjától számítva)

1.1. Jelen biztosításban biztosított munkanélküliségi kocká- zat egy olyan összetett biztosítási esemény rendszer, amelyet a biztosító akkor tekint teljes egészében meg- valósultnak, ha annak valamennyi, itt részletezett szük- séges és egymásra épülô feltétele már bekövetkezett.

1.2. Biztosítási esemény: A biztosított – munkaviszonyá- nak önhibáján kívüli okra visszavezethetô, a munkál- tató által, a várakozási idô lejáratát követôen kezde- ményezett megszüntetése miatt – a területileg illeté- kes munkaügyi központban regisztrált, álláskeresési járadék jogosultként történt nyilvántartásba vétele.

1.3. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a biztosított munkaviszonyának a várakozási idô lejáratát követô- en bekövetkezett megszûnése kapcsán a területileg illetékes munkaügyi központ által történt álláskeresé- si járadék jogosultként történt nyilvántartásba vétele, abban az esetben is, ha biztosított munkavállaló ma- ga kezdeményezi munkaviszonyának megszüntetését, valamely közeli hozzátartozójának folyamatos, leg- alább 6 hónapot meghaladó tartamú – jelen szerzô- dés jelen eseményhez tartozó kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett balesete, betegsége miatt szükségessé váló – személyes ápolása miatt.

1.4. Jelen feltételek értelmében nem minôsül biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a munkaviszony megszüntetését maga a biztosított kezdeményezte (az 1.3. pontban részletezett eset kivételével),

b) a munkaviszony megszüntetésére a munkáltató és a biztosított közös megegyezésével került sor, füg- getlenül attól, hogy ezt melyik fél kezdeményezte,

c) a biztosított munkaviszonyát a munkáltató a mun- kavállalónak felróható ok miatt, rendkívüli felmon- dással szüntette meg.

1.5. Munkanélküliségre vonatkozó speciális kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi- akra:

a) Xxxxxxxxxxxx halála miatti munkaviszony megszû- nés.

b) Bármely okból eredô öregségi nyugdíjazás, vagy korkedvezményes nyugdíjazás, ideértve a rokkant- nyugdíjazást is.

c) A munkaviszonyból származó – a munkavállalónak felróható – lényeges kötelezettség szándékos, vagy

súlyosan gondatlan, jelentôs mértékû megszegé- se.

d) Amennyiben munkavállaló olyan magatartást tanú- sít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlen- né teszi (pl. tisztességtelen magatartás, csalás, ha- zugság, vagy bármely súlyos szerzôdésszegés).

e) Ha a biztosított munkavállaló közeli hozzátartozó- jának, vagy saját magának az alkalmazásában állt.

f) Ha a biztosított munkavállaló olyan vállalkozás/gaz- dasági társaság alkalmazásában állt, amelyet egy közeli hozzátartozója, vagy saját maga vezetett, vagy irányítási jogát gyakorolta, kivéve, ha a mun- kaviszony megszüntetését bírósági úton történô felszámolás eredményezte, vagy a társaság veze- tôjének, vagy tulajdonosának a halála, illetve rok- kantsága okozta.

g) Az idényjellegû munkaviszonynak az idény végére történô megszûnése.

h) A munkaviszony próbaidô alatt, vagy ennek végén bekövetkezô megszûnése.

i) A munkaviszony munkáltatói felmondással történô megszüntetése a munkaszerzôdés létrejöttétôl szá- mított 90 napon belül, vagy a biztosító felé történt munkáltató változásról szóló értesítéstôl számított 75 napon belül azzal, hogy a két idôpont közül a késôbbit kell figyelembe venni.

j) Határozott idejû munkaszerzôdés lejárata.

k) Az egyszerûsített, vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony megszûnése.

1.6. A biztosítási esemény idôpontja

A biztosítási esemény idôpontja az a nap, amikor a biztosított, az illetékes munkaügyi hivatal döntése alapján álláskeresési járadékra jogosulttá válik.

1.7. Várakozási idô

1.7.1. Munkanélküliség bekövetkezése esetén a biztosító kockázatviselése:

a) fogyasztói szerzôdés esetében az ajánlattételt,

b) csoportos szerzôdés esetében az adott biztosított szerzôdésbe történô belépését

követô 181. napon veszi a kezdetét.

1.7.2. Amennyiben a munkaviszony úgy szûnik meg, hogy:

a) a munkáltató a várakozási idô tartama alatt már hi- vatalosan értesíti a biztosítottat a munkaviszony megszüntetésérôl (a munkáltató által elôzetesen szóban elôadott, vagy az általa aláírt felmondási nyilatkozat formájában), vagy

b) a munkáltató tekintetében megindult csôdeljárás esetén a csôdeljárás elrendelésérôl szóló bírósági végzés közzétételének napja a várakozási idôre esik,

a biztosító nem nyújt szolgáltatást, még abban az esetben sem, ha az összetett biztosítási esemény to- vábbi elemei (pl. munkanélküliség munkaügyi köz- pontban történô regisztrálása) csak a várakozási idô leteltét követôen következnek be.

1.7.3. Várakozási idôszak alatt bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító nem téríti vissza a bizto- sítási díjat.

1.8. Önrészesedési idôszak

A biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított el- sô 60 naptári napra a biztosító nem nyújt szolgálta- tást.

1.9. A biztosító szolgáltatása

1.9.1. Munkanélküliség biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatását a munkabér (havibér) folyósításához hasonló módon, a naptári hónapokhoz igazodva, havi rendszerességgel, a jogosultság hó- napját követô naptári hónap 10. napjáig teljesíti, amennyiben a szolgáltatási kötelezettség teljesítésé- hez valamennyi szükséges dokumentum rendelkezés- re áll.

1.9.2. A biztosító szolgáltatásának havonként teljesített összege, a szerzôdésben, az adott biztosítotthoz ren- delt biztosítási összeg alapján határozódik meg. A biztosító havonként teljesített szolgáltatásának össze- ge nem haladhatja meg a biztosított jelen feltételek szerint tekintett, rendszeres nettó havi jövedelmének 70%-át.

1.9.3. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek idôpontjában az adott biztosítotthoz tartozó aktu- ális munkanélküliségi biztosítási összeg:

a) alacsonyabb, mint a biztosított rendszeres nettó havi jövedelmének 70%-a, a biztosító legfeljebb az aktuális biztosítási összeg szintjének megfelelô szolgáltatást teljesít,

b) magasabb, mint a biztosított rendszeres nettó havi jövedelmének 70%-a, a biztosító legfeljebb a nettó jövedelem 70%-át meg nem haladó összeg erejéig szolgáltat.

1.9.4. Abban az esetben, ha egy adott szolgáltatási idôszak elsô napja nem az adott naptári hónap elsô napjára, utolsó napja pedig nem az adott naptári hónap utolsó napjára esik, akkor erre a tört idôszakra a munkanél- küliség havi szolgáltatási összegének az idôszak hosszával arányos része kerül kifizetésre.

1.9.4.1. Amennyiben a munkanélküliségi státusz kezdô és végdátuma a biztosító szolgáltatási kötelezettségének olyan kifutását eredményezi, amely a szolgáltatás tel- jesítésének teljes tartama alatt két arányos (tört) idô- szakot is keletkeztet, a kezdeti (elsô) arányos rész mértéke az adott naptári hónapban meglévô, hivata- los munkanapok számának és a fedezet hatálya alá esô munkanapok számának figyelembevételével ke- rül meghatározásra.

Ilyen esetben az utolsó arányos rész, az idôszaki szol- gáltatási összeg és a kezdeti arányos rész különbsége.

1.9.4.2. Amennyiben a munkanélküliségi státusz kezdô és végdátuma a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek olyan kifutását eredményezi, amely a szolgáltatás teljesítésének teljes tartama alatt egyetlen arányos (tört) idôszakot keletkeztet – függetlenül attól, hogy ez a kezdô, vagy a befejezô idôszak – az arányos rész mértéke az adott naptári hónapban meglévô, hivatalos munkanapok számának és a fedezet hatálya alá esô munkanapok számának figyelembevételével kerül meghatározásra.

1.9.5. A teljes szolgáltatási idôszak 8 hónap, amely 2 hónap önrészesedést tartalmaz, melynek tekintetében a biz- tosító szolgáltatást nem teljesít. Mindezek alapján a teljes szolgáltatási kötelezettség káreseményenkénti térítésének felsô határa 6 szolgáltatási hónap.

1.10. Rendelkezésre álló szolgáltatási keretnapok (180) részleges felhasználása

1.10.1. Amennyiben a biztosított a biztosító szolgáltatását is igénybevevô – de a szolgáltatási (180 napos) idôtar- tam keretnapjait nem teljes mértékben felhasználó – munkanélküliségi idôszakot követôen ismét munkába áll, és a munkában töltött 365. napot megelôzôen – a munkavállalónak közvetlenül nem felróható ok követ- keztében – ismét álláskeresôvé válik, a biztosító mun- kanélküliségi szolgáltatása keretében legfeljebb a ko- rábban teljesített szolgáltatási idôszak keretnapjaiból még fennmaradó hányadra nyújt szolgáltatást.

1.11. Rendelkezésre álló szolgáltatási keretnapok (180) teljes felhasználása

1.11.1. Amennyiben az ismételt munkábaállást követô – fo- lyamatos, legalább heti minimum 30 órás munkavég- zési kötelezettséggel járó munkaviszonyban töltött – tartam a 365 napot meghaladja, a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége ismét az eredeti feltételek szerint

– új, teljes önrészesedési tartammal és teljes szolgál- tatási keretnappal – áll rendelkezésre.

2. BALESETBIZTOSÍTÁSI MODUL

Biztosítási események:

• Baleseti eredetû halál

• Baleseti eredetû rokkantság Várakozási idô: nincs Önrészesedés: nincs

Biztosítási esemény idôpontja: A baleset bekövetkezésének idôpontja.

2.1. BALESETI HALÁL

Biztosítási esemény

2.1.1. A biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett olyan baleseti eredetû testi sérülése, amely közvetle- nül és minden egyéb más októl függetlenül a baleset idôpontját követô 365 napon belül a halálát okozza.

A biztosító szolgáltatása

2.1.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a biztosí- tó a baleset bekövetkezésének idôpontjában a köt- vényben meghatározott biztosítási összeget fizeti meg a kedvezményezettnek a jelen feltételekben részlete- zett szabályok alapján.

A teljesítési kötelezettség korlátozása

2.1.3. Amennyiben a biztosító a biztosított halála elôtt – je- len biztosítási szerzôdés baleseti rokkantság biztosí- tási eseménye kapcsán – már teljesített szolgáltatást, úgy, az ugyanazon okból bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl, a már kifizetett rok- kantsági szolgáltatás összege levonásra kerül, a biz- tosító csak a különbözetet fizeti meg.

2.1.4. Amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

2.2. BALESETI EREDETÛ ROKKANTSÁG

Biztosítási esemény

2.2.1. A biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett olyan baleseti eredetû testi sérülése, amely közvetle- nül és minden egyéb októl függetlenül, a baleset idô- pontját követô kettô éven belül a biztosított biztosító által – jelen feltételek szerint megállapított, 2%-ot meg- haladó mértékû – maradandó egészségkárosodását okozza.

2.2.2. Jelen biztosítás szempontjából egészségkárosodás- nak minôsül valamennyi olyan testi és/vagy szellemi mûködôképesség csökkenés, amely a biztosított szo- kásos életvitelét korlátozza.

2.2.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvo- silag kialakultnak, stabilnak tekinthetô a balesetet kö- vetô egy éven belül. A maradandó egészségkároso- dás megállapítása során a munkaképesség megvál- tozása, illetve a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó.

2.2.4. A baleset elôtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizárásra kerülnek.

2.2.5. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságá- nak és mértékének egyértelmû orvosi megállapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság

jellegét, maradandóságát és mértékét legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezését követô kettô éven belül meg kell állapítani.

A biztosító szolgáltatása

2.2.6. A biztosított teljes, 100%-os rokkantsága esetén, a biztosító a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget fizeti meg.

2.2.7. Amennyiben a balesetbôl eredô állandó egészségká- rosodás mértéke a balesetet követô 2 éven belül a 2%-ot eléri, a biztosító a rokkantságra megállapított aktuális biztosítási összegnek – a 2. sz. mellékletben részletezett – a rokkantság fokával azonos arányú há- nyadát fizeti meg.

2.2.8. Amennyiben a balesetbôl származó állandó egészség- károsodás mértéke nem éri el a 2%-ot, a 100%-os rok- kantság esetére megállapított biztosítási összeg 1%- át, legfeljebb azonban 50 000 Ft-ot fizet a biztosító.

2.2.9. A rokkantság fokát – a rokkantsági táblázatra tekintet- tel – a biztosító orvosa állapítja meg, a testi funkció- vesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô, egyéb sérülések figyelembe vételével.

2.2.10. A biztosítót az egészségkárosodás mértékének és maradandóságának megállapítása tekintetében más orvos szakértô testületek (pl. Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértôi Intézet) határozata nem köti.

2.2.11. A baleset következtében kialakult esetleges esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.) hát- rányok, önmagukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

A teljesítési kötelezettség korlátozása

2.2.12. Ugyanazon balesetbôl származó, több egészségkáro- sodás esetén az egyes egészségkárosodásra meg- határozott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

2.2.13. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszûnik, amikor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.

3. KERESÔKÉPTELENSÉGI MODUL

Várakozási idô: 30 nap (a legelsô biztosítási idôszakban, az ajánlattétel napjától számítva)

Önrészesedés: 30 nap (a keresôképtelenség megállapításá- nak napjától számítva)

3.1. Biztosítási esemény

3.1.1. A biztosított kockázatviselés ideje alatt, a várakozási idô elteltét követôen elszenvedett olyan – a rá vonat-

kozó kockázatviselés kezdetéhez képest – elôzmény nélküli betegsége, vagy baleseti testi sérülése, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, a ba- leset bekövetkezésétôl számított egy éven belül a biz- tosított – a biztosítási szerzôdésben is feltüntetett ön- rész-napot meghaladó – orvosi szempontból indokolt keresôképtelenségét idézi elô.

3.1.2. Jelen biztosítás szempontjából keresôképtelennek minôsül a biztosított, ha a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete, vagy betegsége folytán saját jogon keresôképtelen állományba veszik és táp- pénz igénybevételére jogosult.

3.1.3. A keresôképtelenség tartamát és megalapozottságát a hatályos jogszabályok szerint feljogosított orvos, il- letve kórház igazolhatja.

3.2. A biztosítási esemény idôpontja

A biztosítási esemény idôpontja az a nap, amikor a keresôképtelenség igazolására jogosult orvos, vagy kórház a biztosított keresôképtelenségét megállapítja.

3.3. Várakozási idô

3.3.1. Keresôképtelenség bekövetkezése esetén a biztosító kockázatviselése:

a) fogyasztói szerzôdés esetében az ajánlattételt,

b) csoportos szerzôdés esetében az adott biztosított szerzôdésbe történô belépését

követô 31. napon veszi a kezdetét.

3.4. A biztosító szolgáltatása

3.4.1. A biztosított folyamatos keresôképtelensége esetén a biztosító az önrészesedési tartamot meghaladó kere- sôképtelenségi napokra a kötvényben meghatározott és a keresôképtelenség kezdetekor aktuális havi biz- tosítási összeget fizeti, valamennyi keresôképtelen- ségben töltött teljes 30 nap (keresôképtelenségi hó- nap) végén.

3.4.2. A teljes szolgáltatási idôszak baleseti eredetû keresô- képtelenség esetén 240, betegségi eredetû keresô- képtelenség esetén 180 nap, amely idôszak mindkét esetben 30 nap önrészesedést tartalmaz. A biztosító nem teljesít szolgáltatást az önrésznapok tartamára.

3.4.3. Mindezek alapján baleset esetén a biztosító legfel- jebb 210 napra, betegségi eredetû keresôképtelen- ség esetén legfeljebb 150 napra nyújt szolgáltatást.

3.4.4. Amennyiben a keresôképtelenség elsô, vagy utolsó idôszaka nem teljes hónap, a biztosító a keresôképte- lenség ezen tört idôszakának minden egyes napjára a keresôképtelenség havi biztosítási összegének 1/30- ad részét fizeti.

3.5. Rendelkezésre álló szolgáltatási keretnapok (210/150) részleges felhasználása

3.5.1. Amennyiben a biztosított a biztosító szolgáltatását is igénybe vevô – de a szolgáltatási (210, illetve 150 na- pos) idôtartam keretnapjait nem teljes mértékben fel- használó – keresôképtelenségi idôszakot követôen ismét munkába áll, és a munkában töltött 180. napot megelôzôen ismét keresôképtelenné válik, a biztosító keresôképtelenségi szolgáltatása keretében legfeljebb a korábban teljesített szolgáltatási idôszak keretnap- jaiból még fennmaradó hányadra nyújt szolgáltatást.

3.6. Rendelkezésre álló szolgáltatási keretnapok (210/150) teljes felhasználása

3.6.1. Amennyiben az isméltelt munkábaállást követô – fo- lyamatos, legalább heti minimum 30 órás munkavég- zési kötelezettséggel járó munkaviszonyban töltött – tartam a 180 napot meghaladja, a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége ismét az eredeti feltételek szerint

– új, teljes önrészesedési tartammal, és teljes szolgál- tatási keretnappal – áll rendelkezésre.

3.7. A teljesítési kötelezettség korlátozása

3.7.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra a keresôképtelen- ségre, amelynek oka:

a) depresszió,

b) cukorbetegség,

c) magas vérnyomás,

d) porckorong elmozdulása, gerincsérv, csigolya, vagy gyöki rendellenesség következtében,

e) krónikus fáradtság szindróma, vagy fibromalgia szindróma.

3.7.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra a keresôképtelen- ségre, amelynek oka:

a) hátfájás, lumbágó, isiász, alsó végtagba sugárzó fájdalom, idegfájdalom, a nyaki, a háti, az ágyéki, vagy a keresztcsonti gerinc fájdalma, kivéve a ke- resôképtelenség idôtartama alatt mûtéti beavatko- zást szükségessé tevô eseteket,

b) pszichiátriai, neuropszichiátriai, vagy mentális ter- mészetû panasz, kivéve, ha ez a munkaképtelen- ség több, mint 15 nap folyamatos kórházi kezelést eredményezett, vagy amennyiben a biztosítottat bírósági határozatot követôen gondnokság alá he- lyezték.

Ezekben az esetekben az önrészesedési idôszak a keresôképtelenség elsô napján kezdôdik, de a kárté- rítés csak a kórházi tartózkodás idôtartamára vonat- kozik.

3.7.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan betegségi ere- detû keresôképtelenségre, illetve olyan alesetekre, amelyek tekintetében a betegség megállapítására az ajánlattételt megelôzôen került sor, vagy amelyek az ajánlattételt megelôzôen bekövetkezett egészségká- rosodás fokozódásának eredményei.

3.7.4. Nem minôsül biztosítási eseménynek, és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra a keresôképtelen- ségre, amelynek oka terhesség, vetélés, mestersé- ges megtermékenyítés, abortusz, vagy ezek ellátásá- val kapcsolatos komplikációkra vezethetô vissza.

3.7.5. Nem minôsül biztosítási eseménynek, és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosilag nem indo- kolt – kizárólag a biztosított kérésére végzett – és nem kizárólagosan a biztosított életminôségének

fenntartására irányuló sebészeti beavatkozások, mû- tétek (ideértve például az esztétikai, illetve hasonló célú sebészeti mûtéteket) miatt szükségessé váló ke- resôképtelenségi napokra.

3.7.6. Nem minôsül biztosítási keresôképtelenségi ese- ménynek, ha a biztosítási esemény bekövetkezte ide- jén a biztosított olyan vállalkozás, társaság alkalmazá- sában állt, amelyet egy közeli hozzátartozója, vagy sa- ját maga vezetett, vagy irányítási jogát gyakorolta.

SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZAT

(Biztosítási összeg séma)

Cso- mag	Munkanélkü- liségi modul	Baleseti modul		Keresô- képtelenségi modul
Cso- mag	Munkanél- küliség	Baleseti halál	Baleseti rokkantság	Keresõ- képtelenség
0	40 000 Ft	800 000 Ft	800 000 Ft	20 000 Ft
1	50 000 Ft	1 000 000 Ft	1 000 000 Ft	25 000 Ft
2	60 000 Ft	1 200 000 Ft	1 200 000 Ft	30 000 Ft
3	70 000 Ft	1 400 000 Ft	1 400 000 Ft	35 000 Ft
4	80 000 Ft	1 600 000 Ft	1 600 000 Ft	40 000 Ft
5	90 000 Ft	1 800 000 Ft	1 800 000 Ft	45 000 Ft
6	100 000 Ft	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft	50 000 Ft
7	110 000 Ft	2 200 000 Ft	2 200 000 Ft	55 000 Ft
8	120 000 Ft	2 400 000 Ft	2 400 000 Ft	60 000 Ft
9	130 000 Ft	2 600 000 Ft	2 600 000 Ft	65 000 Ft
10	140 000 Ft	2 800 000 Ft	2 800 000 Ft	70 000 Ft
11	150 000 Ft	3 000 000 Ft	3 000 000 Ft	75 000 Ft
12	160 000 Ft	3 200 000 Ft	3 200 000 Ft	80 000 Ft
13	170 000 Ft	3 400 000 Ft	3 400 000 Ft	85 000 Ft
14	180 000 Ft	3 600 000 Ft	3 600 000 Ft	90 000 Ft
15	190 000 Ft	3 800 000 Ft	3 800 000 Ft	95 000 Ft
16	200 000 Ft	4 000 000 Ft	4 000 000 Ft	100 000 Ft
17	210 000 Ft	4 200 000 Ft	4 200 000 Ft	105 000 Ft
18	220 000 Ft	4 400 000 Ft	4 400 000 Ft	110 000 Ft
19	230 000 Ft	4 600 000 Ft	4 600 000 Ft	115 000 Ft
20	240 000 Ft	4 800 000 Ft	4 800 000 Ft	120 000 Ft
21	250 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
22	260 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
23	270 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
24	280 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
25	290 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
26	300 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
27	310 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
28	320 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
29	330 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
30	340 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
31	350 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
32	360 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
33	370 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft

Cso- mag	Munkanélkü- liségi modul	Baleseti modul		Keresô- képtelenségi modul
Cso- mag	Munkanél- küliség	Baleseti halál	Baleseti rokkantság	Keresõ- képtelenség
34	380 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
35	390 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
36	400 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
37	410 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
38	420 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
39	430 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
40	440 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
41	450 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
42	460 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
43	470 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
44	480 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
45	490 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
46	500 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
47	510 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
48	520 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
49	530 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
50	540 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
51	550 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
52	560 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
53	570 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
54	580 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
55	590 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
56	600 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
57	610 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
58	620 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
59	630 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
60	640 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
61	650 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
62	660 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
63	670 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
64	680 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
65	690 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft
66	700 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft	125 000 Ft

ROKKANTSÁGI TÁBLÁZAT

Károsodás jellege	Rokkantsági fok (%)
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	70%
Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	65%
Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
A beszélôképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	5%
Az ízlelôképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	2%

Tájékoztató

a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási te- vékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés tekintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. tör- vényt (továbbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-fele- lôsségbiztosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-fe- lelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkal- mazni.

A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap- ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzô- dési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékozta- tási kötelezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzô- déskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzôdés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától szá- mított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondás- ról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektro- nikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhet- jük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmon- dásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azon- ban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos dí- ját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonat- kozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elkül- dését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötele- zô gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biztosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz fordulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôs- ségbiztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.

A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási fel- tételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.), valamint további ügyfélszolgálati irodákba;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve elutasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a kérelem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvé- nyesítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmezô rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Ön- kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tag- sági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosult- ságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlô eszközt alkalmaz;

g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szer- zôdési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minô- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek táv- közlô eszköz útján történô megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékozta- tást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam- ban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének ne- vérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl eltérô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a

szolgáltatóval való kapcsolat jellegérôl,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;

c) a szerzôdésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményei-

rôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,

cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésé- nek lehetôségérôl és következményeirôl,

cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban xxxxxxx együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,

ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándé- kát egyértelmûvé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelô- zô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdés- ben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezett- ségének is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénz- forgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell meg- adni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fo- gyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mû- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerzôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te-

lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltak- tól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,

b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fo- gyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6.

§ (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) be- kezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a tel- jes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6.

§ (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azon- nali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelô- zôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegé- re – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájé- koztatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés meg- kötését követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.

(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzô- dést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdô- dôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idô- ponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyako- rolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tör- vénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfel- jebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyako- rolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfele- lô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §- ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosz- tott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdé- sekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1)

bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdé- sekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô le- járta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetô meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzô- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát ké- pezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elô- írt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6.

§ (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgál- tató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nél- kül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül visszatéríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyúj- tott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglal- tak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzô- déstôl történô elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészülé- ket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz-

nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetôvé tevô távközlô eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik or- szág jogának a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harma- dik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdés- ben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend-

szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, vala- mint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányel- ve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgál- tatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv ha- tályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2019. szeptember 18-án megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KÖBE 2019. szeptember 18-i Küldöttgyûlése

KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfe- lelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem kelet- kezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre megha- tározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázato- kat mûveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tûz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség

8. 13. Általános felelôsség

9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 1. számú melléklete C) része szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alap- xxx xxxxx biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.

3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jog- erôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idô- közben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másola- tának csatolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdés- be szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô he- lyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése eseté- ben a legkésôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a leg- korábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban kö- zölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul meg- küldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudo- másszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgató- tanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biz- tosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élve- zô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált

– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság elôtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:

- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt meg- alapozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartam- ra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tag- sági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonat- kozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egye- sületet felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyûlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelô Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés

4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyû- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldött- választó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldött- jelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 3. § (1) 93. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel, vagy biztosítási szaktanácsadóval munka- viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellen- ôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tartalmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen megjelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legké- sôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben át- adásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek lis- tája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy to- vábbi jelölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét meg- elôzô 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyûlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész szá- mú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttvá- lasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hir- detmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Kül- döttgyûlés létszáma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-al csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdetményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Leve- zetô Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazá- si eljárás alakszerûségét.

4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyû- lésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Xxxxxxxxxxxxxxx Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A vá- lasztást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzô- könyvet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Xxxxxx által megválasztott két jegy- zôkönyv hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. Az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatározott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyet- értô szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a je- lenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap ér- telemszerû kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással (amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak)

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton keresztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyûlésen a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerzôdést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. Az Igazga- tótanács a Küldöttgyûlés idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött választást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Kül- döttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körül- mény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdé- sekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlésen az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô valamennyi Küldött azonosítható, továbbá a hatá- rozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni.

4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vonatkoznak.

4.10.2. A Levezetô Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott Levezetô Elnök- helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti.

4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján ké- szítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a felvétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzottakról készült írásbeli jegyzôkönyv- részt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.

4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hite- lesítô aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattárózását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô-öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelô- zôen eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egye- sület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke- retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött- gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyû- lés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyû- lés elhatározza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyûlés) követô 120 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselô választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kéz- felemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyûlés a szavazást megelôzôen dönt.

5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.

5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szüksé- ges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesz- tés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bí- rói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesü- let az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltot- tak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik

5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö- vetkeztével.

5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.

5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés

5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választás- ra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelölôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT elnökének címezve, a KöBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselô választó Küldöttgyûlést megelôzôen benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselô választó Küldöttgyûlés idôpontjáig valamely tisztségviselô jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselô a tisztség betöl- tésére és az abból eredô jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követôen jogosult.

5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidôben, az 5.3.5. pontban foglaltak- ra figyelemmel köteles kitûzni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a ki- esés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá,

az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Kül- döttgyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanács

5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 3. § (1) 93. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a ha- tározat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kér- dést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igazgatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatóta- nács ülésének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli,

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. A küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatáro- zása,

5.4.12.2. Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, napirendjének megállapítása –, vala- mint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. Küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapo- zása,

5.4.12.4. A Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. Küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. éves üzlet terv elôzetes elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési veze- tô kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását.

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása.

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása.

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása.

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatke- zelésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jó- váhagyása,

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Xxxxxxx és elnökét a Küldöttgyûlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 89. § /6/ bekezdésében elôírt feladatokat.

5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;

b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentése- ket, és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját

• Megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô el- lenôrzési feladatkört

• a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslato- kat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.

5.5.6. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.7. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Felügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.8. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyûlésnek beszámol.

5.5.9. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.10. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határoza- tait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.11. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.12. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.13. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.14. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfoga- dott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés- elôkészítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEG- HATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlé- se hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésé- re, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek ese- tén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által telje- sítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület ré- szére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfize- tési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgy- idôszakot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek meg- fizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forint- ban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyûlés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel ren- delkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tôkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársaság- gá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása

10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzô- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás

11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2019. szeptember 18. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szüksé- ges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felü- gyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.

Budapest, 2019. szeptember 18.

Xx. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

KöBE Alapszabály 1. sz. melléklet

Alapítók:

Xxxxx Xxxxxx 1093 Budapest, Lónyai u. 34.

Xxxxx Xxxx 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.

Xxxxxx Xxxxx 1997 Budapest, Illatos u. 9.

Xxxx Xxxxx 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42. Dunaújvárosi Ipartestület 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx xxx 0. EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.

Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.

FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A

Fôtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.

Xxxxx Xxxxx 2428 Kisapostag, Xxxxxx u. 48.

Gyôri Ipartestület 9021 Gyôr, Arany J. u. 31. Hódmezôvásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezôvásárhely, Zrínyi u. 7. Xxxxxx Xxxxxxxx 1064 Budapest, Izabella u. 63.

J.-N.-SZ. M.KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Xxxxx Xxxx. u. 2.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 82.

Xxxxxxx Xxxxxx 1104 Budapest. Csombor u. 2/B Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5. Xxxx Xxxxxx 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.

Xxxxxx Xxxxxx 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B

Xxxxx Xxxxxx 6800 Hódmezôvásárhely, Damjanich u. 73.

Xxxxxxx Xxxxxx 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.

Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.

Xxxx Xxxxxx 6900 Makó, Xxxxxx xxxxx 27.

OVIT Rt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 000.

Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.

Xxxxxx Xxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 0000 Xxxx, Xxxxxxx x. 24-26. Xxxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx X. x. 15.

Xxxx Xxxxxx 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.

Xxxxx Xxxxx 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.

Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.

Xxxxxxx Xxxxx 1031 Budapest, Pákász u. 7.

Xxxxxx Xxxxxx 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Xxxxxxxx Xxxxxx 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.

Xxxxxxx Xxxxxx 1031 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 127.

Xxxxxx Xxxxxx 2370 Dabas, Xxxxxxxxx J. u. 1.

Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.

Xxxx Xxxxxx 2344 Dömsöd, Xxxxxxxxx u. 24.

Trans-port Kft 9023 Gyôr, Csaba u. 21.

Xxxx Xxxxx 1192 Budapest, Ady u. 9.

Xxxxx Xxxxxx 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.

Xxxxxx Xxxx 7100 Szekszárd, Csalogány u. 4.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Százados u. 2.

Document Metadata

Table of Contents

KöBE – CORIS

Document Metadata