ALLIANZ KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
XXXXXXX.XX
ALLIANZ KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
HATÁLYOS
AHE-15020/14
2018. JANUÁR 1-JÉTŐL
TARTALOMJEGYZÉK
Köszöntő 3
Terméktájékoztató 4
Tájékoztatás a bonus-malus rendszer, valamint
a kártörténeti nyilvántartás szabályairól 15
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei 18
Kiegészítő rendelkezések 19
A kártérítési igény elbírálásához
xxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx 00
Törvényi rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
2009. évi LXII. törvény kivonata 26
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló
21/2011. (VI.10.) NGM rendelet és melléklete 38
A népegészségügyi termékadóról szóló
AHE-15020/14
2011. évi CIII. törvény kivonata 42
TISZTELT PARTNERÜNK!
Köszönjük érdeklődését.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés szabályait az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) általános és különös szerződési feltételei, valamint a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.), a bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti igazolások kiadásá- nak szabályait rögzítő rendelet mindenkori hatályos ren- delkezései tartalmazzák.
Ha szerződését távértékesítés keretében, például telefo- non, vagy az interneten keresztül, online kötötte, akkor szerződésére a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény előírásai is vonatkoznak.
AHE-15020/14
Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ
(Hatályos 2018. január 1-jétől)
KINEK SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁST KÖTNI?
Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiá- nyában tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjár- mű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személyt is.
A biztosítást természetes és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépkocsira motorkerék- párra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontató- ra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű segédmotoros-kerékpárra (quad).
Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
MI AZ E-GFB?
Az e-GFB egy olyan biztosítási termék, amelynek választá- sával biztosítási ügyeit bárhol, bármikor elintézheti a www. xxxxxxx.xx oldalon keresztül. Így többek között:
– befizetheti biztosítása díját,
– bejelentheti a személyes adataiban történő változáso- kat,
– letöltheti vagy megigényelheti a szerződéséhez kapcsoló- dó dokumentumokat (kötvény, igazolások, zöldkártya),
– bejelentheti kárát.
Az e-GFB biztosítás megkötéséhez szükséges megadnia az e-mail címét és a mobiltelefonszámát. Fontos, hogy érvényes e-mail címet adjon meg, mivel a szerződésével kapcsolatos dokumentumokat ezen a papírmentes csator- nán küldjük meg az Ön számára.
Az e-GFB egyéb feltételeit a biztosító által meghirdetett díjtarifa tartalmazza.
MILYEN TARTAMÚ BIZTOSÍTÁS KÖTHETŐ?
A biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határo- zatlan, vagy határozott időre köthető. Az állandó forgal- mi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosí- tási szerződés határozatlan tartamú.
A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év.
A Gfbt.-ben meghatározott esetekben csak határozott tar- tamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási idő- szak megegyezik a kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díjfizetés történik.
Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?
Ha a biztosítása határozatlan időre jött létre, figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosítások megkötésének lehetőségét:
– Allianz Kötelező Plusz biztosítás: ha egy olyan sajnála- tos balesetben vétlen károsult lesz, amit egy másik biz- tosítónál szerződött autós okozott, úgy az Allianz rende- zi a gépjárművében keletkezett kárt, a károkozó biztosí- tója helyett. Ilyenkor az Allianz a megállapított kártérí- tést kifizeti a károsultnak, és ezt követően a károkozó biztosítójával elszámol.
– Allianz Assistance 24 biztosítás: abban segít Önnek, hogy a biztosított jármű műszaki hibája, vagy töréskára esetén a műhelybe szállítással, az utazásnak a javítás miatti kényszerű megszakításával vagy más módon tör- ténő folytatásával összefüggő többletköltségét a bizto- sítási feltételek szerint megtérítjük.
– Allianz Kiegészítő Törés Casco: a biztosított gépjármű üzemeltetése során, másik gépjárművel való ütközés következményeként a biztosított gépjármű töréskárát fedezi, ha a kárért kizárólagosan a biztosított gépjármű vezetője a felelős.
– Allianz Bázis Casco: a biztosított gépjármű elemi és lopáskáraira nyújt szolgáltatást.
– Kiegészítő életbiztosítás: halállal és maradandó egész- ségkárosodással járó biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
– A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet: ha a biztosítás időtartama alatt a biztosítottat közlekedési baleset éri, és a baleset során vagy abból eredően, annak bekövet- keztétől számított egy éven belül életét veszti, akkor a kedvezményezett részére a szerződési feltételekben sze- replő biztosítási összeget fizeti ki a biztosító.
– Baleseti jogsegély biztosítás: segítséget nyújt a szerző- dőnek a Magyarország területén bekövetkezett szemé- lyi sérüléssel járó közlekedési baleset miatt felmerült megtérítési igények érvényesítésében.
AHE-15020/14
A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztatójuk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismer- tetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
HOGYAN JÖN LÉTRE A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS?
A szerződés írásbeli megállapodással vagy elektronikus úton jön létre.
A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a szerződési feltételeknek megfelelő ajánla- tát a megfelelő tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a meghatározott tartalommal papíron vagy elektroniku- san (online felületen) a biztosító vagy annak képviselője részére átadja. Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az a biztosító díjtarifájának és/vagy a biztosítási felté- teleknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
A biztosítási szerződés a biztosítási ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére (személyesen, telefonon vagy interneten keresztül) történő megtételének időpontjára visszamenőleges hatállyal, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, kivéve, ha a biztosító az ajánlatot az ajánlattétel- től számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra az aján- lattól eltérő módosító javaslatot tesz.
Az elektronikus úton kötött szerződés is írásba foglalt szerző- désnek minősül, ha azt az xxxxxxx.xx oldalon, vagy alkuszon keresztül, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési online felületén keresztül kötötték.
AZ AJÁNLAT
A szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egyoldalú nyilatkozata. A biztosító köteles a díjtarifájának valamint a biztosítási feltételeinek megfelelő ajánlatot elfogadni, kivéve, ha a biztosító a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett. Ezekben az esetekben a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási idő- szakra vonatkozó illetve a díjtarifától, vagy a biztosítási felté- telektől eltérő ajánlatot a biztosító nem köteles elfogadni.
A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal meg- előzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerző- dés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzem- ben tartót.
Nem jöhet létre szerződés, ha a szerződő üzemben tartó által megadott adatok alapján a jármű a Belügyminisz- térium által vezetett járműnyilvántartásban nem beazono- sítható. Kivételt képeznek azok a járművek, amelyek nem szerepelnek a járműnyilvántartásban (például segédmoto- ros kerékpárok, trolibusz, ideiglenes forgalmi engedéllyel rendelkező járművek), amelyek esetén a szerződés létrejön.
AHE-15020/14
A szerződéskötés során a szerződő által az ajánlatban rög- zített adatok a vonatkozó jogszabályok által meghatározott közlési kötelezettség körébe tartoznak, ezért a közölt ada- tok helyességéért, azok valóságtartalmáért, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentéséért a szer- ződő tartozik felelősséggel.
A szerződő üzemben tartó köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden
körülményt közölni a biztosítóval, így különösen, ha koráb-
ban más biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződéssel, az előző biztosító megneve- zését és a fedezetet igazoló dokumentum számát valamint a kártörténeti nyilvántartásban szereplő azonosítószámot, elektronikus kommunikációról való megállapodás eseté- ben az e-mail címét vagy az e-mail címét és a mobiltelefon számát, e-GFB esetében pedig az e-mail címét és a mobil- telefon számát.
A szerződő közlési kötelezettséggel kapcsolatos felelőssé- ge abban az esetben is fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezűleg tölti ki.
A biztosító jogosult az adatok ellenőrzésére.
A szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni és szükség ese- tén okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövet- kezett változásokat, így különösen:
– a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (telephely- ének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását;
– jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szétvá- lását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
– a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi for- galomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visz- szaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzés- sel vagy öröklési bizonyítvánnyal);
– a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;
– a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
– a biztosított gépjármű taxiként történő hasznosítását;
– azt a tényt, hogy a biztosított jármű veszélyes anyagot szállít.
TELEFONON ÉS INTERNETEN KERESZTÜL KÖTÖTT SZERZŐDÉS
Telefonos értékesítés során a biztosító az ajánlatot, a Terméktájékoztatót és az Általános szerződési feltételeket, a Távértékesítési tájékoztatót és a kötvényt a szerződő nyi- latkozatától függően e-mailben vagy postai úton küldi meg a szerződő részére.
Az interneten keresztül, online történő távértékesítés kere- tében történő szerződéskötés, valamint közreműködő (a biztosító munkavállalója vagy függő biztosításközvetítőjé- nek) segítségével tett online ajánlat esetén az ajánlatot, a Terméktájékoztatót és az Általános szerződési feltételeket, a Távértékesítési tájékoztatót és a kötvényt a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a biztosító.
MIKOR KEZDŐDIK A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE?
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiá- nyában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű tulajdo- nosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján –
üzembetartóként megnevezett személy. A biztosító az aján- lattétel során ellenőrzi a járműnyilvántartásban a jármű bejegyzésének időpontját, és kockázatviselésének kezdetét annak megfelelően jogosult megállapítani.
MELY ORSZÁGOKBA ÉRVÉNYES A BIZTOSÍTÁS?
A biztosítási szerződés a tagállamok területére, valamint
a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
MILYEN ESEMÉNYEKRE NYÚJT FEDEZETET A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS?
A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási szer- ződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során mások- nak okozott károkat téríti meg azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak.
A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak meg- szűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.
A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak
a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmű- ködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visz- szamenőleges hatállyal.
A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdőnap- ján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A biztosítás díját többek között a szerződő kora, a jogosít- vány megszerzésének éve, gyártmány, területi besorolás valamint a bonus-malus besorolás, illetve a szerződésre alkalmazandó kedvezmények és pótdíjak is befolyásolják. A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa rész- letesen tartalmazza.
Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifánkat a Magyar Nemzeti Bank által meg- határozott módon megjelentetjük, valamint az ügyfélfoga- dásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a honlapun- kon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük.
Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából a társaságunk által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különbségtételt.
AHE-15020/14
A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerződő- nek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő biztosítási díj). Ennek megfelelően a díj nem tartalmazza
a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. tör- vény által előírt baleseti adót.
BALESETI ADÓ
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. tör- vény rendelkezéseiben foglaltak szerint a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítás után baleseti adót kell fizetni. Az adót a szerződő köteles megfizetni. Az adó alapja az éves biztosítási díj, illetve a biztosító kockázatviselésével nem érintett időszakra vonatkozóan a fedezetlenségi díj.
Az adó mértéke a biztosítási díj 30 %-a, de a biztosító koc- kázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet.
Az adót a biztosító állapítja meg és szedi be, illetve utalja tovább az állam részére. A megállapított baleseti adót az esedékes díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően a biztosító a szerződő által befizetett összeg- ből minden esetben elsőként a baleseti adót majd ezt követően a díjat könyveli le. Éppen ezért az adó meg nem fizetése is eredményezheti a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését, függetlenül attól, hogy egyébként
a biztosítás díja megfizetésre került.
FEDEZETLENSÉGI DÍJ
Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezet- lenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fenn. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés idő- tartamára.
Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a
120 napot a biztosító kizárólag indokolt esetekben részlet- fizetési lehetőséget nyújthat.
A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meghirdetett és arra az időszakra vonatko- zó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtar- tama esik.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befizetett díjat az alábbi sorrendben számoljuk el: baleseti adó, fedezet- lenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt szerződés – ha volt ilyen – türelmi idejére járó díjrészlet, esedékes díj.
A BIZTOSÍTÁSI DÍJ VÁLTOZÁSA
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a bizto- sítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szerződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott
biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag
a következő biztosítási időszakban vehetők figyelembe a díjszámítás során.
A biztosító a szerződőt a következő biztosítási időszak utolsó napját megelőző legalább 50 nappal írásban értesíti a biz- tosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díj- módosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási idő- szak végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerző- dés a módosításnak megfelelően marad hatályban.
A biztosító jogosult a díjat a valós adatok szerint meghatá- rozni, és javaslatot tenni a szerződésnek a valós adatokról való tudomásszerzés időpontjától történő módosítására, ha a szerződő a díj megállapításához szükséges adatokat nem a valóságnak megfelelően adta meg. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol,
a biztosító jogosult a szerződést a javaslat közlésétől szá- mított 30 napos felmondási határidővel felmondani.
Ha a szerződő megsérti a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségét, a biztosító jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, a szerződő üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetének hatá- lyával módosítani a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő- napján alkalmazandó díjtarifa szerint.
Ha a biztosító a szerződés díját a fentiek alapján módosít- ja, a szerződő üzemben tartó a díjkülönbözetet a biztosító közlésétől számított 30 napos fizetési határidővel köteles megfizetni. A fizetési határidő a szerződésben rögzített díj- esedékesség időpontját nem érinti. Amennyiben a külön- bözetet a szerződő nem fizeti meg, a szerződés a 30 napos határidő elteltét követő napon, az első díj esedékességétől számított 60. nap elteltének vagy ha az esedékes díjat részben megfizették, akkor 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartamnak megfelelően, a díjrendezettség napjának hatályával megszűnik.
HOGYAN FIZETHETI A BIZTOSÍTÁS DÍJÁT?
A határozatlan időre szóló biztosítás díját a szerződő válasz- tása szerint biztosítási időszakonként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben lehet megfizetni. A díj- fizetés csekken, bankkártyával, a Díjnet ingyenes online fize- tési rendszerén keresztül vagy külön megkötött ügyfélszámla- szerződés alapján történhet, ha a szerződő az ügyfélszámlá- ra vonatkozó szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogo- sult. Csekkes díjfizetésnél havi díjfizetési gyakoriságot nem lehet választani. Díjneten keresztül történő díjfizetéshez elen- gedhetetlen az, hogy a biztosítóval elektronikus kommuniká- cióban állapodjon meg, és elfogadja, hogy a számlát, szám- viteli bizonylatot elektronikus formában kapja meg.
MIKOR KELL FIZETNI A DÍJAT?
AHE-15020/14
A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapodá- sa szerinti időpontban esedékesek.
Az első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes.
A hónap közben kötött szerződések esetében az első díj töredék díjból, valamint a díjfizetési gyakoriságnak meg- felelő teljes díjrészletből áll. A folytatólagos díjrészletek
a díjfizetési időszak első hónapjának első napján esedéke- sek. A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a bizto- sítási évforduló alkalmával is alkalmazandóak. Az első és folytatólagos díjakat az esedékességtől számított 60 napon belül (türelmi idő) kell megfizetni. A 90 napnál rövi- debb időre kötött határozott tartamú biztosítási szerződé- sek egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. 90 napnál hosszabb időre kötött határozott tartamú szerződések díját ugyanolyan módon kell megfizetni, mint a határozat- lan szerződések díját.
Ha az üzembentartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni.
Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfizetni, ugyanakkor a kiegészítő biztosítások díjának meg nem fizetése nem érinti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjrendezettségét.
A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fizeté- sét kérheti.
A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által törté- nő lekönyvelése akár három munkanapot, csekken történő befizetés esetében két munkanapot, átutalás esetében egy munkanapot vehet igénybe!
Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított
30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékességé- től számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyel- mezteti a szerződőt, hogy a póthatáridő eredménytelen leteltével a díj esedékességétől számított 60. napon a szer- ződés megszűnik. A biztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak értesítést küld.
A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a szerződő jogszabályban rögzített kötelessége, még abban az eset- ben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. Mindezekből következően, ha a csekkes díjfizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott idő- szakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt meg- előzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerü- lése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy rózsaszín csekk) választják, emellett pedig megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító részére.
Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén kérjük, min- dig gondoskodjon arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyel- ni a biztosítás első díjának lehívásakor.
MILYEN ESEMÉNYEKRE, KÁROKRA NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS?
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók sze- mélyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában kelet- kezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.
HOGYAN VEHETŐ IGÉNYBE A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA?
A szerződő a szerződésben megjelölt gépjármű üzemelteté- se során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál
a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásá- val, a lényeges körülmények leírásával és a hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.
A bejelentés társaságunknál interneten (xxx.xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat), továbbá a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.
Töréskár esetén a rendőrséget értesíteni kell, ha ezt jog- szabály előírja, vagy ha a káreseményben részes bármelyik fél ezt kéri.
A szerződő köteles a káresemény bekövetkezésének körül- ményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontos- sággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
AHE-15020/14
A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – az ügyféllel megbeszélt helyen és módon végzi el.
A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a károko- zó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál köz-
vetlenül bejelentenie és átadnia mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok). Ha a kárt biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbeje- lentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.
HOGYAN ÉS MIKOR TELJESÍTI A BIZTOSÍTÓ A SZOLGÁLTATÁST A KÁROSULT RÉSZÉRE?
A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
A gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt nyújtott kár- térítés nem érinti a károsultnak azt a jogát, hogy a polgári jogi szabályok szerint – a szerződésszegéssel okozott káro- kért való felelősség szabályai alapján – további kártérítési igényt érvényesítsen.
Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen megál- lapítható, a biztosító a kárrendezéshez szükséges doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától szá- mított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból erre nincs lehetőség, indoklással ellátott választ küld.
A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadá- sát követő 15 napon belül teljesíti.
Ha a károsult a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosí- tási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munka- napon belül továbbítani köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének a károsult egyidejű tájékoztatása mellett.
Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a biztosítási szerződés- ből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy
a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosult- nak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó össze- gét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. A károsult dönthet úgy is a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel, hogy a gépjármű megjavíttatása helyett a nettó kártérítési összeggel kíván szabadon rendelkezni.
Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény követ- keztében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okok- ból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás idő- pontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.
Ha közlekedési baleset során a gépjármű a kormányműve, a futóműve, illetve a karosszériája (alváza) sérüléseire tekintettel a biztonságos közlekedésre alkalmatlanná válik, az ilyen esetekre követendő eljárás részletes szabályait
a jelen jogszabályi feltételek 32/A. §-a tartalmazza.
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI ÉS A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE
A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűné- sének okai az alábbiak lehetnek:
– díjnemfizetés: ha a szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől szá- mított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító koc- kázatviselése a 60. napon megszűnik. Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosí- tónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében a szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, köteles az adott biztosítá- si időszak hátralévő részére járó díjat, valamint
a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat a szerződés újrakötése alkal- mával, a szerződéskötéssel egy időben megfizetni.
– érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg
a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzem- ben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be. Az üzembentartó halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagya- téki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől szá- mított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birto- kosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.
A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a biz- tosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás,
a forgalomban történő részvétel végleges megszűnteté- se, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó szemé- lyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
AHE-15020/14
Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulaj- donjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés és vele együtt a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban
hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
– külföldi nyilvántartásba vétel: (a biztosított gépjármű- vet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, mivel társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szol- gáltatást);
– felmondás: a szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt leg- alább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést indoklás nélkül felmondhatja, illetve a biztosító a szer- ződés felmondására nyilatkozatot tehet. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a biztosító kockázatviselése. A felmondás, illetve a biztosító fel- mondási nyilatkozata akkor hatályos, ha az a másik fél- hez határidőben megérkezik.
– közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerző- dés a felek közös megállapodásával is megszüntethető.
A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.
A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott biztosítá- si időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.
AZ ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása
Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldala- kat is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az ada- tok automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító infor- matikai rendszerében.
A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társasá- gunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biz- tosítási ajánlat beküldésével történik. A szerződéskötés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a bizto- sító a megadott e-mail címre visszaigazoló email-t küld.
Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat kockázat elbírálást követően szerződéssé válik, a biztosító a meg- adott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektroni- kus levélben küldi ki.
2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzí- tése és hozzáférhetővé tétele
Tájékoztatjuk, hogy az 1. pontban foglaltak szerint elektro- nikus úton megkötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.
Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (amennyi- ben a szerződéskötés során ebben megállapodás történt) elektronikus formában az xxxxxxx.xx oldalon az Allianz Ügyfélportál felületre belépve a Szerződéses adatok menüpontban bármikor hozzáférhetőek.
3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasztó- védelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szer- ződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési feltéte- lekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon tájékozódhat. A szerződés- kötés időpontjában érvényes szerződési feltételeket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át.
4. Az adatbeviteli hibák javítása
Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést követően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:
– Telefonon a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon.
– Személyesen ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.
– Online a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
A részletekről bővebb tájékoztatást az xxx.xxxxxxx.xx oldalon talál.
IRÁNYADÓ JOG
Az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött szerződésekre a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre a Gfbt.-ben, illetve a jelen általános szerződési feltételek- ben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügy- feleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosí- tóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható bizto- sítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
– a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben;
– a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel;
AHE-15020/14
– büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes sze- mélyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal szemben;
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben,
– az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biz- tosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
– a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítá- si ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,
b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
– ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben,
– törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
– a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal szemben;
– a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
– az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosí-
tási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosító- val szemben;
– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben,
– a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,
– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igaz- gatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzések- kel foglalkozó intézménnyel szemben;
– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben;
– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adat- ra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
– a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.
§-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a további- akban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továb- biakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítésében merül ki.
AHE-15020/14
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbizto- sító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vég- rehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a
pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a bizto- sítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában fog- lalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szer- ződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás,
d) a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási szín- vonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
– Panaszkezelésünk során a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB aján- lás rendelkezései alapján járunk el.
– A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minősé- gét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamato- san növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a pana- szok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
– Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglal- kozó szakképzett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a
panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámíthatóan cselek- szünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
– Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osz- tályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panasz- ügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztala- tuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.
– Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolásá- ra, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egysze- rűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapja- nak.
– Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csa- tornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
– A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathat- ják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szer- ződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kol- légáink, partnereink meghallgatják és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap.
Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) tud idő- pontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatar- tási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 számokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és pén- tek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: +36 (1) 269-2080-as számon.
AHE-15020/14
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül a (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx) vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tar- talmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerző- dött Ügyfeleink.). Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küldhe- tik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél sze- mélyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogsza- bályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári perrendtar- tásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben foglalt követelmé- nyeknek kell eleget tennie (meghatalmazás minta: https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx).
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva lead- hatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy pos- tázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes.
(A panaszbejelentő lapot internetes oldalunkon a https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx - címen érhe- tik el.)
A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírá- sát, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, ami- vel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és tár- saságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíróság- hoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: +36 (80) 203-776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtá- sa céljából rendszeresített formanyomtatványt elektroni- kusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: biztositopanasz@ xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszá- ma: +36 (80) 203-776 és x00 (0) 000-0000; e-mail címe:
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kez- deményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rend- szeresített formanyomtatványt elektronikusan a http:// xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgála- ton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatvá- nyok költségmentes megküldését társaságunktól (telefon- szám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredmény- telen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a xxxx://xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek.
A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továb- bá térítésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hite- lesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát, ame- lyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsá- tunk.
A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgat- hatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A tele- fonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyinté- zést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt per- cen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelenté- sét kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osz- tályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továb- bítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szük- ség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgá- lásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információsza-
badságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.
A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgál- ják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írás- ban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késede- lem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható idő- pontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékozta- tást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panasz- ügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön min- den esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvi- tákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilvántar- tásban szerepelnek az ügyfél - és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtá- sának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezé- sére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyin- tézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgáltatá- sainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
NÉHÁNY SZÓ AZ ALLIANZ HUNGÁRIA ZRT.-RŐL
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénz- ügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-tőlrészvénytársasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191.
AHE-15020/14
Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol munkatár- saink munkanapokon 8-18 óra – csütörtökön 8-20 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Ha szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjük, gon- dosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szerződés- kötési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tud- nivalókat is.
AHE-15020/14
Balesetmentes közlekedést kívánunk! Allianz Hungária Zrt.
TÁJÉKOZTATÁS
a bonus-malus rendszer, valamint a kártörténeti nyilvántartás szabályairól
A bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve
a kártörténeti igazolások kiadásának szabályát a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet, a kártörténeti nyilvántartás szabá- lyait pedig a Gfbt. tartalmazza.
KÁRTÖRTÉNETI NYILVÁNTARTÁS
2011. július 1-től megszűnt a biztosító azon kötelezettsége, mely szerint a szerződés megszűnését követően a kártörté- netre vonatkozó adatokról, illetve a bonus-malus besoro- lásról igazolást kellett kiadnia (kártörténeti igazolás).
A papír alapú igazolásokat felváltotta az elektronikus kár- nyilvántartási rendszer. A biztosító ennek megfelelően nem állít ki és nem fogadhat el papír alapú kártörténeti igazo- lást, a szerződés végleges bonus-malus besorolását köte- les a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján megállapí- tani. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a szerződő
a szerződéskötés során pontosan adja meg az esetleges korábbi biztosítójának nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint a kártörténeti nyilvántartás azonosítót.
A kárnyilvántartásban megtalálhatóak az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és az esetleges káresemények adatai.
MI A BONUS?
Kármentességi díjkedvezmény.
MI A MALUS?
A károkozás miatti díjtöbblet.
MILYEN FAJTÁJÚ GÉPJÁRMŰVEKRE KÖTÖTT KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK TARTOZNAK A BONUS- MALUS RENDSZERBE?
1991. július 1-jétől a bonus-malus rendszerbe tartoznak a személygépkocsikra és a motorkerékpárokra kötött
egyedi felelősségbiztosítási szerződések. 2001. július 1-jétől a rendszer kiterjed a tehergépkocsikra, autóbuszokra, von- tatókra és mezőgazdasági vontatókra.
A rendszerbe nem tartoznak a bele a segédmotoros kerék- párok és a lassú járművek.
MIKÉNT SOROLJA BE A BIZTOSÍTÓ A SZERZŐDÉST?
A biztosító a szerződést a kármentes időszak, a kárkifize- téssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus vagy malus osztályba. A biztosító a besorolásnál az előző időszak kártörténeti besorolását, a megelőző biztosí- tási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti
időtartam (megfigyelési időszak) kártörténeti adatait, továbbá a külföldről hozott kárelőzményi igazolásokat veszi figyelembe.
Szerződéskötéskor a biztosító a szerződő nyilatkozata alapján besorolja a szerződést. Nyilatkozat hiányában a besorolás csak az alaposztályba (A00) történhet. A biztosí- tó a biztosítási időszak kezdetét követő 15-30. napig a szerződéskötéskor megadott forgalmi rendszám, a meg- szűnt szerződést kezelő biztosító neve és a biztosítási köt- vényszáma alapján a kártörténeti nyilvántartásból lekér- dezi a besoroláshoz szükséges adatokat, és ennek megfe- lelően 45 napon belül visszamenőleges hatállyal megálla- pítja a szerződés végleges besorolását. Ha a szerződő köz- lése alapján a besorolásához szükséges adatok a kárnyil- vántartásban a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig, illetve ezt követően a biztosítási időszak kezdetét követő 60 nap elteltével sem beazonosíthatóak,erről a biz- tosító 15 napon belül tájékoztatja. A biztosító a 60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal A00 osztályban állapítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld a szerződőnek. Ha a biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántar- tási rendszerben a szerződés beazonosításához és besoro- lásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási idő- szak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megál- lapítani. végleges besorolást bejegyzi a kárnyilvántartás- ba, és ha a besorolás eltér az ügyfél által megadottól, akkor részére erről tájékoztatást küld.
MIRŐL KELL A SZERZŐDŐNEK A SZERZŐDÉSKÖTÉSKOR NYILATKOZNIA?
A szerződőnek közölnie kell minden a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, beleértve az osztály- ba soroláshoz az előző biztosító megnevezését és a bizto- sítási kötvény számát és a kártörténeti azonosító számát.
Tájékozatjuk, hogy biztosítóváltás esetében a biztosító
a megadott adatok alapján köteles beszerezni a kártörté- neti nyilvántartásból a szerződő korábbi biztosítójától szár- mazó kártörténeti adatokat. Ha a megadott adatok alap- ján a kártörténeti adatok beszerzése sikertelen, a szerző- dést A00 osztályba kell sorolni.
AHE-15020/14
A kedvezőbb besorolás céljából történő valótlan adatszol- gáltatás esetén, ha emiatt a szerződésnek a központi kár- nyilvántartásban való beazonosítása lehetetlenné válik,
a szerződést a legkedvezőtlenebb M04 osztályba kell sorolni.
MI A KÖZPONTI KÁRNYILVÁNTARTÁS?
A biztosítók 2011. július 1-jétől központi kárnyilvántartást működtetnek, amely a kártörténeti adatok gyűjtését és fel- használásával a szerződések kockázatarányos díjának megállapítását szolgálja.
A nyilvántartás tartalmazza a korábbi biztosítási szerző- désre vonatkozó adatokon túlmenően a szerződő üzem- ben tartók által okozott, és kártérítés fizetésével zárult károkat, azok visszafizetésének megtörténtét, valamint a bonus-malus osztályt.
HOGYAN MŰKÖDIK A BONUS-MALUS OSZTÁLYBA SOROLÁS?
Ha a szerződőnek már volt korábban szerződése, akkor
a biztosítóknak a nyilvántartásból kell meghatározniuk az egyedi szerződés díját az új szerződés megkötésének nap- ját közvetlenül megelőző biztosított és a biztosítatlan idő- szak (ha volt ilyen) kártörténeti adatainak felhasználásá- val. Ezen kártörténeti adatok szolgálnak alapul a szerző- dés díját befolyásoló bonus-malus osztályának megállapí- tásához.
Bonus jogosultságot az a szerződő üzembentartó (akit a forgalmi engedélybe üzemben tartóként bejegyeztek,
ennek hiányában a tulajdonos) szerez, aki a megfigyelési időszakban (az új biztosítási időszakot közvetlenül megelő- ző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartamban) legalább 270 napig rendelke- zett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással, és nem okozott kárt.
A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus osz- tályból és 4 malus osztályból áll.
Ha a szerződő személygépkocsijával vagy motorkerékpár- jával egy kárt okoz, akkor biztosításának osztályba sorolá- sa a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása ese- tén négy, három kár okozása után pedig hat díjosztállyal romlik. A rendelet a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja a legszigorúbb díjemeléssel, mert az osztályba sorolásuk ekkor – a már korábban elért fokozattól függetlenül –
a következő évben M04-es lesz.
Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók vagy mezőgazda- sági vontatók esetében minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot ront a szerződés osztályba soro- lásán.
HOGYAN MŰKÖDIK A BONUS-MALUS RENDSZER, HA EGY ÜGYFELÜNKNEK EGYIDEJŰLEG TÖBB GÉPJÁRMŰVE VAN?
A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba soro- lás – a személyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötődik, nem választható külön. Ha a szerződőnek már van egy gépjárműve, de mellé vásárol egy másikat, és ez is ugyan- abba a járműkategóriába tartozik, az újabb gépjármű biz- tosítási szerződését csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedve- zőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt (eladás, ajándékozás, totálkár, lopáskár stb.) megszűnik,
akkor a megszűnéstől számított két éven belül, a megszű- nés napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető az üzembentartó által bármely meglévő vagy új gépjárműre kötött szerződésre. (A járműkategóriának azonosnak kell lennie, így pl. személygépkocsi besorolása csak személygépkocsira vezethető át.)
Ha szerződőnknek egy időben (folyamatosan) több gép- járműve is van, a felelősségbiztosítások között nem lehet felcserélni az osztályba sorolást.
ÁTVEZETHETŐ-E A MEGSZERZETT BONUS FOKOZAT AZ ÚJ GÉPJÁRMŰRE, HA AZ ELŐZŐ JÁRMŰ A CSALÁD MÁS TAGJÁNAK NEVÉN SZEREPELT?
A bonus rendszert szabályozó rendelet erre nem ad lehe- tőséget.
HOGYAN (ÉS MIÉRT) LEHET AZ OKOZOTT KÁRT MEGTÉRÍTENI A BIZTOSÍTÓNAK?
Azon ügyfeleinknek, akik másoknak kárt okoztak, társasá- gunk – miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárkifizetés- ről értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az okozott kár összegéről, legfeljebb 50 ezer Ft-ig). A levélben társa- ságunk tájékoztatja a károkozót az okozott kár teljes összegéről is. Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül a károko- zó – saját elhatározásából – a biztosító részére visszafizes- se a vétlen károsultnak kifizetett összeget, így a már koráb- ban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.
XXX ILLET A KÁRMENTESSÉGGEL SZERZETT DÍJKEDVEZMÉNY, VAGY KIT TERHEL A KÁROKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT FIZETENDŐ MAGASABB DÍJ?
A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos előnyök és hátrányok mindig a biztosítást megkötő üzem- bentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy
a járművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi enge- délybe bejegyzett üzembentartó engedélyével.
Az előzőek alapján felhívjuk figyelmüket arra, hogy fontol- ják meg, kinek adják kölcsön a járművüket, mert az esetle- ges károkozásnak a – biztosítási díjban is jelentkező – hát- rányos következményeit mindig a gépjármű tulajdonosa (a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a szer- ződő viseli.
MI TÖRTÉNIK A MÁR MEGSZERZETT BONUSSZAL (MALUSSZAL), HA A SZEMÉLYGÉPKOCSIT ELADJÁK, VAGY A FORGALOMBÓL KIVONJÁK?
AHE-15020/14
A bonus besorolás egy másik, ugyanazon gépjármű-kate- góriába tartozó gépjárműre új szerződésre átvezethető, ha az új szerződés megkötésére a szerződés megszűnésétől számított két éven belül kerül sor bármelyik magyar vagy EU-tagállamban bejegyzett biztosítónál.
A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolá- sa nem vihető át egy másik gépjárműre kötött szerződésre.
MI TÖRTÉNIK A MÁR MEGSZERZETT BONUSSZAL, HA SZÜNETELTETNI SZERETNÉK A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST?
A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától kez- dődően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a jár- művet hivatalosan kivonják a forgalomból. A forgalomból való kivonást igazolja a forgalmi engedély, vagy a hivatal- ból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági hatá- rozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre
AHE-15020/14
a bonus folytonosság átvezethető. A bonus osztály-emel- kedés csak akkor ismerhető el, ha a szerződés a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt legalább 270 napig fennállt, és kár- mentes volt.
MIKOR SZŰNIK MEG AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS?
Az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre, és meg- szűnik az osztályba sorolása.
A már megszerzett bonus besorolás megtartása, valamint az egyéb hátrányos jogkövetkezmények elkerülése érdeké- ben kérjük Önt, hogy járművének eladása, forgalomból való kivonása esetén ezt a tényt mielőbb jelentse be társa- ságunk bármelyik egységénél.
KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
(Hatályos 2018. január 1-jétől)
A jelen általános szerződési feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt.
(a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biztosított között létrejött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.
Az általános szerződési feltételek két részből állnak: a jog- szabályi rendelkezésekből és a kiegészítő rendelkezésekből.
A jogszabályi rendelkezések elsősorban a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötele- zettségeit szabályozó Általános rendelkezéseit (1-34. §), másodsorban a bonus-malus rendszert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendeletet szabályait tartalmazzák. A kiegészítő rendelkezések tartalmazzák azokat a Gfbt.- ben nem szerepelő rendelkezéseket, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre a törvényi rendelkezések mellett alkalmazni kell.
A flottaszerződésekre külön szerződési feltételek vonatkoz- nak, amelynek elnevezése: Allianz kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek flották részére.
AHE-15020/14
A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkozatok, a záradékok, a kötvény, valamint a meghirdetett díjtarifa.
KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
A kiegészítő rendelkezések a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás törvényi rendelkezéseivel együtt alkalmazandók.
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján biztosítá- si esemény a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott meg- alapozott kártérítési igény.
A gépjármű üzemeltetése során okozott kár akkor minősül megalapozottnak, ha megtérítéséért az üzembentartó
a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
A sérült gépjárművet be kell mutatni a biztosító részére, és át kell adni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szol- gáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mér- tékének meghatározásához szükségesek.
A biztosító akárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – az ügyfél- lel megbeszélt helyen végzi el. Ha a gépjármű javítása nem gaz- daságos vagy műszakilag nem lehetséges, úgy totálkár rendezés- re kerül sor.
A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyez- ség alapján teljesíti.
A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüg- gésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításá- hoz vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszünte- téséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgálta- tás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezett- séget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS
Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító és a káro- sult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind
a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.
AHE-15020/14
A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől és az életkortól.
BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ADATAINAK ELLENŐRZÉSE
A biztosító az ajánlattétel, a szerződéskötés, a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult a szerződő által közvetlenül vagy közvetve (bizto- sításközvetítő útján) megadott személyes adatokat, illetve a jármű adatait ellenőrizni. Az adatokat a biztosító elsőd- legesen a Belügyminisztérium által vezetett közúti közleke- dési nyilvántartás adatai felhasználásával jogosult ellen- őrizni. Az adatok hiteles nyilvántartással való összevetésé- re a biztosító a Gfbt. 49. §-ban előírt kötelezettsége alapján jogosult, melynek értelmében a biztosító köteles a biztosí- tási szerződés létrejöttéről, valamint a szerződés adatai- ban bekövetkezett változásokról a vonatkozó jogszabály által előírt adattartalommal a kötvénynyilvántartó szervet értesíteni.
Szerződés csak a közhiteles járműnyilvántartás adatai alapján beazonosítható jármű esetében jöhet létre.
A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítási időszak tartama alatt a szerződés adatainak megváltoztatásával a biztosítás díja – a törvény rendelkezé- seire tekintettel – nem módosulhat, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapí- tandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatvi- selés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal.
A szerződő a szerződéskötéskor köteles a valóságnak meg- felelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítási díj megállapítása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerződő- nek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó ala- nya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fize- tendő biztosítási díj).
DÍJFIZETÉS
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, bankkártyával, folyószámláról átutalással, csekken, a Díjnet ingyenes online fizetési rendszerén keresztül, vagy külön
megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján, ha egyéb- ként a szerződő az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogosult. A díjfizetés gya- korisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet. Havi díj- fizetési gyakoriság csekkes fizetési mód esetén nem választható.
Ha a felek a díj csekken történő megfizetésében állapod- tak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendel- kezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti. A csekk hiánya a szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.
Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.
A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által törté- nő lekönyvelése akár három munkanapot, csekken történő befizetés esetében két munkanapot, átutalás esetében egy munkanapot vehet igénybe!
Biztosításközvetítő kizárólag a biztosító erre irányuló meg- hatalmazása, illetve hozzájárulása esetén jogosult a szer- ződőtől a biztosítási díj átvételére.
Ha a biztosítás 90 napnál rövidebb határozott időre szól,
a biztosítási díjat a biztosítás tartamára egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj). Egyebekben a határozott tartamú szerződések díját a fenti szabályok szerint kell megfizetni.
Ha a szerződő a biztosító részére az esedékes díjak mellett fedezetlenségi díjjal, és egy korábbi szerződés díjával is tartozik, és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi, a biz- tosító a befizetett összeget a következő sorrendben szá- molja el: baleseti adóra, fedezetlenségi díjra, megszűnt szerződés díjtartozására, a hatályban levő szerződés ese- dékes díjára.
ELSŐ DÍJ ÉS A TÖREDÉKDÍJ
A hónap közben kötött szerződések első díja, illetve azon szerződések első díja, amelyek biztosítási évfordulója nem a hónap elsejére esik, két részből tevődik össze. Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdetének idő- pontjától a következő hónap első napjáig terjedő időszak- ra vonatkozik. Az első díj másik része a díjfizetési gyakori- ság szerint esedékes első díjrészletet. A tört hónapot köve- tő teljes hónap első napjától már a díjfizetési gyakoriság- nak megfelelő díj kerül megállapításra. A töredékdíj számí- tására vonatkozó szabályok a biztosítási évforduló alkal- mával is alkalmazandóak.
AHE-15020/14
DÍJ ESEDÉKESSÉGE
A töredékdíjat és a díjfizetési gyakoriság szerint megállapí- tott díjrészletet magába foglaló első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes.
A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első napján esedékesek. Folytatólagos díj minden olyan díj, ami az első díjat követi, a szerződés fennállásának tartama alatt.
A JOGNYILATKOZAT HATÁLYA, ELEKTRONIKUS ÚTON TETT NYILATKOZATOK ÉRVÉNYESSÉGE
Ha jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeli- séget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom válto- zatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt vagy írásban, vagy telefonon, vagy e-mailen, vagy a biztosító által üze- meltetett honlapon keresztül, vagy egyéb maradandó esz- közzel tették, és az a biztosító tudomására jut.
Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mail a korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzí- tett e-mail címről érkezett.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatok- hoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szem- ben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.
A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármi- lyen címen járó összeget.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobiltelefon számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ennek megfelelően a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési kötele- zettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről
a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) az e-mail címre küldött értesítéssel elekt- ronikus úton is eleget tehet. Az elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel létrejött szerződés eseté- ben, illetve ha az ügyfél a szerződéskötés, vagy annak módosítása során az e-mail címét megadja, és ezzel a biz- tosítóval történő elektronikus úton történő kommunikáció- ban állapodik meg, úgy a biztosító a szerződő által meg- adott e-mail címre küldi meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat (így különösen a köt- vényt, számlát/számviteli bizonylatot, díjigazolást, felszólí- tót, törlésértesítőt).
A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, amelyet elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsít- vány) lát el.
A Biztosító nem vállal felelősséget a szerződő által meg- adott adatok valótlanságából, hiányosságából származó
károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szer- ződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő prob- lémákért.
Az e-mail cím, telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek
a szerződés adatai.
P RENDSZÁMMAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A P rendszámú gépjárműre határozott időtartamra kötött felelősségbiztosítás csak akkor tekinthető hatályosnak, ha a rendszám a gépjárműre a vonatkozó jogszabályi követel- ményeknek (KRESZ) megfelelően fel van szerelve és
a rendszám használata megfelel a közúti közlekedési igaz- gatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadá- sáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltaknak.
ELÉVÜLÉS
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alap- ján érvényesített követelések elvülési ideje
– 3 év, ha a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályait, vagy
– 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
Az elévülés akkor kezdődik, mikor a követelés esedékessé válik.
SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE DÍJNEMFIZETÉS MIATT
A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével szű- nik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gya- koriságnak megfelelően a díjat a szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó nap- jával szűnik meg a szerződés.
Ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, a szerződő köteles az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, valamint a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat a szerződés újra- kötése alkalmával, a szerződéskötéssel egy időb en megfi- zetni.
Ha a biztosító a szerződés díját a Gfbt. 23. § (2) bekezdése vagy a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 5. § (3)–(4) bekez- dése alapján módosítja, a szerződő üzemben tartó a díjkü- lönbözetet a biztosító közlésétől számított 30 napos fizeté- si határidővel köteles megfizetni. A fizetési határidő a szer- ződésben rögzített díjesedékesség időpontját nem érinti. Amennyiben a különbözetet a szerződő nem fizeti meg, a szerződés a 30 napos határidő elteltét követő napon, az első díj esedékességétől számított 60. nap elteltének vagy
ha az esedékes díjat részben megfizették, akkor 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartamnak megfelelően, a díjrendezettség napjának hatályával megszűnik.
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
Az adatkezelés jogalapja, célja
Személyes adatnak minősül az Információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kultu- rális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, vala- mint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biz- tosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titka- it jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalma- zás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevé- kenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtar- tamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg. A hitelin- tézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő bizto- sító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adat- továbbítást. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B.
§-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazol- ható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatás- ban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehe- tőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különle- ges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egész- ségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzá- járulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.
AHE-15020/14
§-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájá- rulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biz- tosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerző- dés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biz- tosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek szemé- lyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevoná- sával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzá- járulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivé- ve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoz- tató tartalmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
– a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
AHE-15020/14
– a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekez-
désben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a bizto- sítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelke- zés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.
Tájékoztatáskérés, helyesbítés
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésé- ről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével
– törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
– nevéről,
– címéről (székhelyéről),
– adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogsza- bály korlátozhatja.
Örökösök adatainak kezelése
A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke- zések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hoz- ható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatkozik.
A kezelt adatok köre:
– az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
– az ügyfél elhalálozásának dátuma;
– a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó adatok.
Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.
Az örökösök és az okiratmásolatoknak adatai kezelésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatkeze- lési célból a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdése valamint Bit.
143. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biz- tosítási szerződéssel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. felhatalmazásán alapuló – céljával és időtartamával.
Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.
Jogorvoslat, tiltakozási jog
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak keze- lése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat a biztosí- tóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve – nem termé- szetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.
AHE-15020/14
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájé- koztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhelyére, a
biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: x00 (0) 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.
48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www.allianz. hu oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érintett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthe- tő. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tar- talmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbí- tása esetén húsz év elteltével törölni kell.
A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
Allianz Hungária Zrt.
A KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírá- lásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désre vonatkozó általános és különös szabályok figyelem- bevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
– baleseti bejelentő
– kárbejelentési adatlap
– ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
– ügyfél bankszámlaszáma
– gépjármű adatlap
– járművezető személy vezetői engedélye
– gépjármű forgalmi engedélye
– gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye
– gépjármű indítónaplója
– gépjármű útvonal engedélye
– meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kár- bejelentésre stb.)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
– károkozói nyilatkozat
– felelősségre vonatkozó nyilatkozat/igazoló okirat
– a káreseménnyel kapcsolatos speciális kérdőív
– tanúnyilatkozat
– rendőrségi igazolás
– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
– rendőrségi határozat
– vádirat
– szakhatósági iratok
– igazságügyi szakértői vélemény
– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiál- lított szakvélemény
– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról
– egyéb szakértői vélemény
– bírósági, ügyészi határozat
– közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok
– tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– tűzvizsgálati jelentés
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
– ittassági nyilatkozat
– tachográf adatok
– műholdas helymeghatározó rendszer adatai
AHE-15020/14
– üzemi baleseti jegyzőkönyv, határozat
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kártérítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
– törzskönyv
– adásvételi szerződés
– üzembentartói okirat vagy szerződés
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
– bérleti-, vagy lízingszerződés
– kölcsönadási szerződés
– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
– pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
– lemondó/átruházó nyilatkozat
– engedményezési szerződés
– meghatalmazás
– aláírási címpéldány
– azonosítási adatlap
– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok
– forgalomból való kivonás igazolása
– bontási igazolás
– alkalmassági igazolás a közúti közlekedésre vonatkozó- an a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről
– közjegyzői okirat
– vállalkozói vagy megbízási szerződés
– munkaszerződés
– alkalmi munkavállalói kiskönyv
– munkaköri leírás
– munkáltatói, munka nélküli igazolás/nyilatkozat
– vállalkozói igazolvány
– őstermelői igazolvány
– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
– adókártya
– útnyilvántartás
– menetlevél
– fuvarlevél
– hagyaték-átadó végzés
– öröklési bizonyítvány
– tulajdoni lap
– lakcímkártya
– építési engedély
– építési napló
– tervdokumentáció
– költségkimutatás
– orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)
– háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
– ambuláns lap
– orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
– orvosi zárójelentés
– teljes körű orvosi dokumentáció
– halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
– a halotti anyakönyvi kivonat másolata
– a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisz- tázásához szükséges egyéb irat
– gyámhatósági rendelkezés, határozat
– árvaellátás igazolása, határozata
– iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvá- nyok
– szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
– születési-, házassági anyakönyvi kivonat
– jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
– rokkantsági ellátás igazolása
– rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj-igazolás
4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
– fotódokumentáció
– javítási számla
– javítási költség-kalkuláció
– javítási árajánlat
– mentési, szállítási számla
– tárolási számla
– gépjármű bérleti szerződés és számla
– egyéb kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat
– vállalkozói és megbízási szerződések számlái
– készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
– előzménykárok dokumentumai
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjár- mű típusáról, felszereltségéről
– szervizkönyv
– káridőponti érték-meghatározás
– kereskedői ajánlat maradványértékre
– bizonylat maradvány értékesítéséről
– garanciajegy
AHE-15020/14
– munkalap
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– tárgyi eszköz-nyilvántartás
– áfa nyilatkozat
– értéklista
– károsodott ingóságok jegyzéke
– bankszámlakivonat
– adóbevallás, jövedelemigazolás
– adatlap jövedelempótló kártérítéshez
– adózással vagy foglalkozással összefüggésben felmerü- lő bevételek és kiadások igazolása
– egyszerűsített éves beszámoló
– eredmény-kimutatás, mérleg
– egyéb könyvelési iratok
– költségkimutatás
– menetjegyek
– keresetveszteséget igazoló iratok
– teljesítés- és költségigazolás
– orvosi kezelési költségek igazolása
– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
– rehabilitációs költségek, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái
– egészségi vagy családi állapottal összefüggésben fel- merülő jövedelmek és kiadások igazolása
– vagyoni és nem vagyoni károk mértékére vonatkozó igazolások
A felsorolt okiratokon kívül a szerződő, illetve a károsult egyéb módon is jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.
TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata.
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e tör- vény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tar- tójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama
Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a leve- lező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiak- ban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a további- akban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatko- zó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: köt- vénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsola- tos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővá- rosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámha- tóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvény- ben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősség- biztosítási szerződésekre;
AHE-15020/14
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó kül- földi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatáro- zott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenység végzésére, és Magyarország területén az e tör- vényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékeny- ség folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjár- mű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekci- ós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biz- tosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szüne- telés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában koc- kázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtarta- ma) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárítá- sával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követő- en esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a
gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi érté- kének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég -szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt cso- portja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási idő- szak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmo- toros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek szá- mára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatáro- xxxx xxxxxxx;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által elő- írt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősség- biztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartal- mazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyek- nek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek szá- mát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azono- sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelke- zik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
AHE-15020/14
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától
eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a káro- sulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosító- nál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a kár- okozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerző- dés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjár- művével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szem- ben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszíro- zott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gép- járműve által vagy az e törvényben meghatározott korláto- zásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e tör- vényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyi- ben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítá- si tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel ren- delkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrende- zési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ameny- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatáro- zott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezé- si tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a műkö- dése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjár- mű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szerveze- te, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megál- lapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon- jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtar- tam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országá- tól eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illet- ve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vál- lalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulaj- dont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fiók- telepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjár- mű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű ható- sági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötele- zettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvanna- pos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő letel- tével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
AHE-15020/14
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjár- mű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfele- lően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megálla- podások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. §
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sére- lemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.
3/B. §
(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről ren- delkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meg- határozott összeget az alkalmazási időszakot megelőző nap- tári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámításá- ra vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hiva- talos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a követke- ző milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. FEJEZET
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítá- si szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekinte- tében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésé- ben meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötele-
zettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés
19. §(5a) bekezdésében meghatározott megszűnését köve- tő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekez- désben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett- ség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy ható- sági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legké- sőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emel- kedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyi- ben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köte- les elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hat- van nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerző- dés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosí- tó jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakö- tött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végé- re történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartó-
nak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek meg- felelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási fel- tételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalom- mal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésé- ben meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatály- lyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre törté- nő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében megha- tározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhez- vételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulá- sának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított aján- lat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köte- les az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. §
(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó nap- jára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal meg- előzően
a) a biztosító írásban,
b)a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megál- lapodása alapján – elektronikus úton
AHE-15020/14
indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű for- galomból történő kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulaj- donjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerő- re emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése miatt következik be, a szerző- dés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e tör- vényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű for- galomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjo- gát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változás- hoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének idő- pontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegy- zett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántar- tásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon- jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
AHE-15020/14
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszű- nés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszű- nésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendelet- ben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszű- nést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő
30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szer- ződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző bizto- sítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biz- tosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosult- ság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – idő- pontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biz- tosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szer- ződés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye vissza- vonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerző- dő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevé- kenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szer- ződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében fog- laltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátra- lévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A GÉPJÁRMŰFLOTTÁRA KÖTÖTT SZERZŐDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő
felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozá- sában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatko- zásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvan- napos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlap- xxx meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyúj- tott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifá- jától.
A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésé- re, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során oko- zott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.
AHE-15020/14
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, ame- lyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapo- dást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbizto- sítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződés- ben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mér- téknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szer- ződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapít- ja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figye- lembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kár- térítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róha- tó okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biz- tosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arány- ban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg fel- osztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészsé- gi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül.
A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsul- tat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztá- sakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elma- radt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletke- zett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagrom- lásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA, ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes for- galomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a
4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerző- désben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szer- ződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosí- tási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatáro- zottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő idő- szak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtarta- ma alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kocká- zatviselés kezdete.
AHE-15020/14
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biz- tosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezés- re álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szer- ződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából
hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerző- dő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terü- letére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétolda- lú megállapodást kötött.
A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiá- nyában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szer- ződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésé-
nek – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatko- zata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre- működése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azon- nali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivo- nás, a forgalomban történő részvétel végleges megszünte- tése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó szemé- lyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyil- vántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc-
kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szű- nik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási idő- szak végére történő felmondása esetén a biztosítási idő- szak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzététel- ének napja.
DÍJFIZETÉS
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg- változtatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tarto- zására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idő- szakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel
– köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
AHE-15020/14
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerző- désben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap
elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredményte- len leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést külde- ni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosí- tási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
FEDEZETLENSÉGI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfi- zetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámí- tani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségé- nek időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomás- szerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó tel- jes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekez- désében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díj- nak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítések- hez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb
a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatá- rozott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkal- mazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezet- lenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mérté- kű külön tarifát állapít meg.
DÍJTARIFA, DÍJHIRDETÉS
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozá- sában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szer- ződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjta- rifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötése- kor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségé- nek megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a koc- kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzem- ben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosí- tási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díj- tarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásá- ban egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos idő- szakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtari- fáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meg- határozott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továb- bá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet hon- lapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
AHE-15020/14
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhető- vé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzá- férhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalma- zandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különb- ségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szer- ződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor- mációk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a bizto- sítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdő- dő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
BONUS-MALUS RENDSZER
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biz- tosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények szá- mához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
SZÜNETELÉS
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következ- tében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideigle- nes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró idő- pontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves idő- szak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessé- ge – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésé- nek tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szer- vezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e tör- vényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvénye- síthető további kártérítési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a bizto- sítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) ren- delkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójá- val szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvénye- sítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
AHE-15020/14
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szük- séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellá- tása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosí- tási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztá- sa esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhi- báján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrende- zési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figye- lembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé- sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban beje- lenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatá- rozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a baleset- ben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biz- tosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézke- dés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájé- koztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illet- ve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljá- rásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskod- ni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárren- dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé-
koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoz- tatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alap- vető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumen- tumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsult- nak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfele- lően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, ami- kor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a bizto- sított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles meg- állapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha- tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalku- lációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyi- ben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
AHE-15020/14
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállítá- sához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjár- mű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezé- sét, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvi- telről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintet- tel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés sze-
rinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti érték- csökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
TÖRVÉNYI ENGEDMÉNY
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megté- rített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
VISSZKERESET
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg meg- térítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt álla- potban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gép- jármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapo- tát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivé- ve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel veze- tő esetében a gépjárművezetői engedély meglétét ala- pos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mérték- ben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biz- tosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatá- rozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgál- tatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcso- latban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, vala- mint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa telje- sített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvé- nyesítheti.
AHE-15020/14
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELET
a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felha- talmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás- köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A BONUS-MALUS RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződé- ses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérí- tési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítés- sel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafi- zetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szer- ződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorke- rékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mező- gazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjár- mű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
AHE-15020/14
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás cél- jából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mellék- let szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés sze- rinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjta- rifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem hasz- nálható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételé- re kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjármű- vel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.
2. A BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés beso- rolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdés- ben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott eset- körök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osz- tályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási idő- szak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtar- tam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel ren- delkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás idő- pontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős íté- let dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés meg- szűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon
gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerző- dés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszű- nés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerző- désre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már ren- delkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azo- nos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerző- dést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszer- zett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolá- sú gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási idő- szak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti idő- tartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezett- ségek számának figyelembe vételével.
5. §
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő
15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiak- ban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilván- tartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kár- nyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtarta- ma, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolá- sát a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyi- latkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosítha- tók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezde- tét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartás- ban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visz- szamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
AHE-15020/14
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatko- zóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
5/A. §
Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyil- vántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szerep- lő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításá- hoz és besorolásához szükséges adatok később rendelke- zésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazo- lásokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesíté- sét követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biz- tosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biz- tosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfize- tett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezett- ség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogo- sult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésé- re.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.
8. §
(1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén– megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.
3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. §
E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10. §
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besoro- lásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződé- sek besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.
11. §
E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szep- tember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosí- tásáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a további- akban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre
álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések ese- tében is alkalmazni kell.
1. MELLÉKLET A 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELETHEZ
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
AHE-15020/14
A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály | 0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
AHE-15020/14
A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály | 0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
2011. ÉVI CIII. TÖRVÉNY A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓRÓL
II. FEJEZET
BALESETI ADÓ
1. Az adókötelezettség, az adó alanya 11/A. §
(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló tör- vény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után bal- eseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában
a baleseti adó: adó) kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.
(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gép- jármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adó- kötelezettség – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően –
a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.
11/B. §
Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy ame- lyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.
2. Az adó alapja, mértéke 11/C. §
(1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbizto-
sítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlen- ségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).
(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerző- dés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megál- lapított egyszeri biztosítási díj.
(3) Az adó alapja
a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá
b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és – biztosító kockázatvise- lésével nem érintett -, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiak- ban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)
AHE-15020/14
azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett – a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvé- nyes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.
11/D. §
Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kocká- zatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
3. Az adó megállapítása 11/E. §
(1) Az adót – a 11/F. §-ban foglalt kivétellel – a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti köte- lező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).
(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötele- zettségének eleget kell tennie.
(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.
(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben ese- dékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette,
a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét
a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.
11/F. §
(1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedé- kességével egyidejűleg állapítja meg.
(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjai- ra, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalom- ból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap
15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számá- ra arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.
11/G. §
Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár
a) a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyidejű-
leg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját követő
15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,
b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya
a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafize- tését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vissza- igényelheti.
4. Eljárási rendelkezések 11/H. §
(1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az
állami adóhatóság látja el.
(2) A beszedésre kötelezett, illetve – a 11/F. § szerinti esetben
AHE-15020/14
– az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határ-
napot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
5. Átmeneti rendelkezések 11/I. §
(1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően
kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszak- nak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.
(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.