SIGNAL CÉGTÁRS

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Je- len feltétel a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-

VIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztató- nak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap- ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya ese- tén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességé- hez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyaté- kossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítő- jének. A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé- nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárások, a Biztosító szolgáltatása korlátozásának fel- tételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek) ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében megtéríti a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított va- gyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, vala- mint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), il- letve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiak- ban: szerződő).

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe- hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön lét- re. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával a

Szerződő kezdeményezi a Biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.

2.2. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételé- től számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetle- ges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.4. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

2.6. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfo- gadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. Jelen biztosítás éves díjú. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet negyedéves, féléves és éves. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat szá- míthat fel.

4.3. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedé- kes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Min- den későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. Banki átutalás választása esetén a köt- vényszámot fel kell tüntetni a megjegyzés rovatba azonosítás céljából. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a Biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

4.5. A Biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg.

4.6. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.7. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.8. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés lét-

rejöttének időpontjában kezdődik. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdő- dik, amely napon a szerződő és a Biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biz- tosító erre halasztást adott.

4.9. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedé- kességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ak- kor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

4.10. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

4.10.1. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a to- vábbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység során tanácsadást nem végezhet.

4.10.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.10.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékeny- sége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

4.10.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetí- tői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

4.10.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e köte- lezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanács- adásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

4.10.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.10.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem

jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

4.10.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a java- dalmazást.

4.11. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondásá- nak jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

A Biztosító, a szerződő által a tartam lejárta előtt történő felmondás esetén, jogosult az addig általa nyújtott kedvez- mény visszafizetését követelni a szerződőtől.

4.12. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

4.13. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfize- tésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.14. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegye- zése szükséges.

5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, ti- zenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módo- sítására, illetőleg – ha a kockázatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

6. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

6.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

6.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miat- ti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő

által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biz- tosítónak, a szerződés újból hatályba lép.

6.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/ biztosítottnak a vagyon- tárgy(ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszű- nik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utol- só napjáig járó díj illeti meg.

6.4. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

6.5. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

7. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

7.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de leg- később a biztosítási szerződés megszűnéséig bejelentett ká- rokra terjed ki.

7.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

8. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

8.1. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők. Biztosí- tott vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyon- tárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak) vagy felelős őr- zésre átvett, úgymint:

a) épületek, építmények,

b) gépek, berendezések,

c) készletek, áruk,

d) pénz- és értékkészlet,

e) mellékköltségek.

8.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a követ- kezők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gáz- kutak, bányák, feltárások,

e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya,

f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező közúti gépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók, vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állomány,

g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, próba- üzem alatt álló vagyontárgy, kivéve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,

h) lábon álló növényi kultúrák,

i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, árukiadó és játé- kautomaták tartalmukkal együtt,

j) üresen álló lakatlan épületek, telephelyek (nem számít üresen álló épületnek, telephelynek az a lezárt épület, építmény ahol dokumentáltan, legalább 72 óránként állagfelmérési ellenőrzést végeznek és a közművek igazoltan lezárásra kerültek),

k) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

l) üvegházak,

m) rossz állapotú épületek,

n) fedetlen épületek,

o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és hasonlóak), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszed- hetők és szállíthatók, mint pl.: barakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lak/ pavilon, kunyhók, tri- bünök, sátrak, tornyok, oszlopok, cégtáblák, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, me- legágyak,

q) átépítés alatt álló és befejezetlen épületek,

r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek

s) azon vendéglátóipari egységek, amelyek hivatalos zá- rási időpontja 24 h után van.

8.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyon- tárgyak:

a) minták,szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tár- gyak,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

c) élő állatok,

d) xxxxxxxx, hidak, utak

e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,

f) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások

g) külső- és belső adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, programok.

8.4. Tevékenységi kódokhoz kapcsolódó fogalmak megha- tározása:

a) Bevásárló központ definíció (tevékenységi kód: 5200) Be- vásárló központ az olyan kereskedelmi célra szolgáló, egy egységet képző, legalább 5 ezer m2 alapterületű, saját gépjármű parkolóval rendelkező komplexum, amely egy adott térség ellátására szolgáló különböző típusú és mé-

retű kiskereskedelmi üzleteket és szolgáltató létesítménye- ket foglal magába. Nem tartoznak ide a szuper- és hiper- marketek és szakáruházak.

A létesítményt a nyitvatartási időn kívüli időszakban őr- szolgálat ellenőrzi és védi, valamint távfelügyeleti, bizton- sági rendszerrel felszerelt.

Nem köthető meg a biztosítás és nem téríti meg a biztosító a károkat:

• ha telephely biztosítási összege a 400 millió Ft-ot meg- haladja,

• ha a tevékenység

– üzemanyagtöltő állomás üzemeltetés

– műérték-, műkincs-kereskedelem

– óra-, ékszer-üzlet üzemeltetés,

– pénzintézetinek minősülő szolgáltatás,

– tanácsadás, egészségügyi szolgáltatás (kivéve gyógyszertár),

b) Éttermi, mozgó vendéglátás definíció (TEÁOR-kódok: 5610, 5621, 5629) A biztosítási fedezet azon létesítményekre ter- jed ki, amelyek hivatalos nyitvatartási ideje 24h-ig tart.

c) Iroda definíció (TEÁOR-kód: 0000)

Amennyiben Xxxxx tevékenységi kódot választottak, a biztosí- tási fedezet csak az irodai tevékenységekből eredő kockáza- tokra terjed ki, más egyéb tevékenységekre nem.

9. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

9.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

9.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

9.2.1. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig,

9.2.2. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a megjelölt összeghatárig.

9.3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:

9.3.1. új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

9.3.2. avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

9.3.3. könyv szerinti értéken.

9.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy választott módszer szerinti értékét.

9.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

9.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, telephe- lyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontár- gyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

9.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Az itt meghatározott érték a biztosítási összeg meghatározásá- nak módszere szerint választható.

9.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

9.9. A biztosító a kockázati körülmények lényeges válto- zása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon be- lül kezdeményezheti a szerződés módosítását, így a biz- tosítási díjtételek megváltoztatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A biztosító jelen feltétel

6.2. pontjában foglaltak szerint jár el ebben az esetben. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gya- korolhatja.

9.10. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

9.10.1. Az értékkövetés

A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító új értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét és ezáltal a biztosítási díját – a kárgya- koriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés).

Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az index mérté- kéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Az indexálás mértéke:

A módosítás a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható va- gyontárgyak különböző körére a KSH által „Az ipar belföldi értékesítésének árindexei” illetve „Az építőipar termelői árin- dexei” a tárgyévet megelőző novemberében megállapított adatok alapján történik, amelyekből a biztosító súlyozott átla- gindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer az előzőekben meghatározott módon végzi azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–5%-os mértékkel eltérhet Az indexálás keretében a biztosítási és szolgáltatási össze- gek és díjak egymással egyenesen arányosan változnak. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értéké- nek egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új esz- közök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.). A szerződéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az arányla- gos térítés alkalmazásától.

Nem indexálódik(nak)

a) a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek (kivéve a há- nyadrész összegét betöréses lopás, rablás biztosítás ese- tén),

b) a vagyonbiztosításban biztosított értékcikkek vagyoncso- porthoz tartozó vagyontárgyak,

c) az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása,

d) járművek értéke

e) a küldöttrablás,

f) az üzemszünet,

g) a szállítmánybiztosítás, és

h) a felelősségbiztosítás biztosítási összegei és díja.

9.10.2. Díjkorrekció

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jo- gosult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak egyoldalú módosítására.

A javaslatban a biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen bizto- sítási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől megváltozott mértékű biztosítási díjjal él tovább.

c) Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítá- sokkal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, - az évfordulót megelőzően 30 napos felmondási idő figyelembevételével – írásban fel- mondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés követke- ző évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 50%-os mértékben kerülhet sor.

Díjmódosítási okok:

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása,

• szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költ- ségek, különösen a viszontbiztosítás díjának változása,

• árfolyam változása,

• adót és közterheket érintő jogszabályváltozások.

9.11. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgon- doskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén

– az egyes vagyoncsoportokra megállapított tartalékbiztosítá- si összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.

A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási idő- szakon belüli érték emelkedésére:

9.11.1. épületeknél és építményeknél az újonnan épült ré- szekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

9.11.2. műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gé- pek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.

A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncsoportokra külön-külön kell meghatározni.

9.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulé- kos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megaka- dályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 11.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.

A járulékos költség biztosítási összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%-áig terjedhet.

Ebben az esetben a biztosítási összeget a szerződésben kü- lön fel kell tüntetni.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

11.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szer- ződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

11.2. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jo- got nem biztosít.

11.3. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csök- ken.

11.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, il- letve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megálla- pított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

11.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott ér- tékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint meg- állapított értékhez.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biz- tosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg- semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől füg- gően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

11.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén

• a biztosító az avult értéket téríti meg mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül

• amennyiben a tárgyi eszköz avultsága 70%-ot eléri vagy meghaladja, a biztosító a kárt avult értéken téríti.

11.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthe- tő, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

11.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreál- lítási költségeit fedezi.

11.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té- rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

11.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csök- kenti a térítés összegét.

11.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült be- ruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

11.5.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, ke- zelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő

– idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gé- peket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyak kárait) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

11.5.10. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a bizto- sító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

11.5.11. Készletek kára esetén:

• A vásárolt anyagok térítése káridőponti beszerzési áron történik,

• Egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.

11.5.12. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – be- tétdíjon történik.

11.5.13. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

11.5.14. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyontár- gyak, prototípusok, minták, modellek, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése külön listán fel- adott biztosítási összeg alapján történik.

11.5.15. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát ké- pező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerződés szerint is átvett, nem tárgyi esz- köznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása esetén:

• A javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

• Teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult értéket téríti a biztosító.

11.5.16. Értékpapírok megsemmisüléséből, elvesztésé- ből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyom- dai újraelőállítás költségét fedezi.

11.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérí- tések

11.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycso- portra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított va- gyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett káro- kat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – ha- csak a maradványértékek felmérése során nem kerül- tek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, va- lamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan enge- délyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban me- rültek fel,

• A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések kö- vetkeztében felmerült költségeket, amelyek a károso- dott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedés- sel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kény- szer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonsá- gát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymeg- állapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze- tes hozzájárulásával történt,

• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kár- helyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcso- latban merültek fel,

• A szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivé- ve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást.

11.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anya- gok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásá- nak többletköltségeit.

11.7. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen do- kumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgálta- tási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatko- zó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igény- ben foglalt egyes követelésekre azokban az esetek- ben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem isme- ri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű meg- váltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biz- tosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértékéről, melynél kisebb ösz- szegért a járadék nem váltható meg.

12. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

12.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkeztek,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be,

j) amelyeket büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljárás keretében létrejött megállapodásban vállal megtéríteni,

k) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.

12.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek ered- ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károk,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés tör- lése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből szár- mazó üzemszünetből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számítógépes prog- ramok funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által ered- ményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk és sé- relemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési fel- tételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elköveté- se során közveszély okozásával vagy ezen cselekmé- nyek közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény

– történjék ez bármely időrendi sorrendben is köz- rehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel ér- telmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• Amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvá- nosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyá- solja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben be- folyásolja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra engednek kö- vetkeztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtot- tak végre.

m) az ipari gázok, folyadékok, fűtő- és hűtőközegek ve- gyíthetetlensége miatti többletköltségeket,

l) hűtést, fagyasztást igénylő készletek leolvadás, meg- romlás miatti kárait.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon ká- rok, és sérelemdíj beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtásá- ra szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

13. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szerződő/biztosított kötelezettségei

13.1. Közlési kötelezettség

13.1.1. A biztosítási fedezet csak azon tevékenységekre vo- natkozik, amelyet a biztosítási szerződésen, kötvényen, illetve ajánlaton megjelöltek.

13.1.2. A tevékenységi besorolás alapjául a 2008-as TEÁOR- kódok az irányadóak.

13.1.3. A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelye- ket ismert vagy ismernie kellett.

13.1.4. A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító ré- szére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem men- tesíti.

13.1.5. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére

– a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

13.1.6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyá- soló körülményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgálta- tott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

13.1.7. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelen- tési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásá- ban is gyakorolhatja.

13.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/ biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől szá- mított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megváltozása – különös tekintettel a biztosított nettó éves árbevételére és a munka- vállalók létszámára,

• vagyonérték-változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzem- be helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetelte- tés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változás- ra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

13.3. Kárbejelentési kötelezettség

13.3.1. A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biz- tosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetősé- gek valamelyikén teheti meg:

− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben megha- tározott címére,

− a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx internetes ol- dalon,

– e-mailen a xxxxxxxxx@xxxxxx.xx címen,

− telefonon a x00-0-000-0000 számon,

− ügyfélszolgálati irodáinkban személyesen.

13.3.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szer- ződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszo- nyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekö- vetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálá- sához szükségesek.

13.3.3. Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az ere- deti és/vagy hiteles másolatát

13.3.4. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

• a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgycsoportok meg- nevezését, helyét, becsült értékét,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

• a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat, amelyek megta- lálhatóak a Vállalkozói Vagyonbiztosítás feltételei 2. sz. Mel- lékletében,

• a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges információt.

• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rab- lás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi- zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 2. sz. melléklet- ben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, tényle-

gesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésé- nek érvényesítése érdekében.

13.3.5. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

13.3.6. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás köve- telménye szerint enyhíteni.

• A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kár- szemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított ja- vaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a bizto- sítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a bizto- sító nem téríti.

13.4. A biztosító kötelezettségei

13.4.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizá- rólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

13.4.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

13.4.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

14. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

14.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbeje- lentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

14.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 13.3.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

14.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

• a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

14.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

14.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy okozta.

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével.

14.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon be- lül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

14.8. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megil- letik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14.9. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni

14.10. A szerződő/biztosított köteles minden elvárha- tó támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le.

E kötelezettségének elmulasztásából származó követ- kezmények a biztosítottat terhelik.

14.11. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivé- ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn-

maradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biz- tosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következ- mények a Biztosítottat terhelik.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől illetve az igény esedékességétől számított két év.

15.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

15.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátar- tozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell ér- teni.

15.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

15.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

15.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pana- szaival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezér- igazgatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták ren- dezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

15.7. Jelenbiztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá- lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör- vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény. törvény rendelkezései az irányadók.

15.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- ményeket alkalmazza akkor is, ha az érdekmúlás kizáró- lag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának

következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

15.9. A biztosító cégneve:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

15.10. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx ol- dalon érhető el a közzétételt követően.

16. ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

Az elektronikus kommunikáció akkor vehető igénybe, ha a szerződő az ajánlaton – már érvényes szerződés esetén utóla- gos nyilatkozatával – hozzájárulását adta ahhoz, hogy a bizto- sító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésével kapcsolatos kommunikációt elektronikus úton folytathatja.

Az elektronikusan küldendő dokumentumok körét a biztosí- tó jogosult meghatározni, és azt a jogszabályi változások és adatvédelmi szempontok alapján bármikor módosíthatja. A biz- tosító az elektronikus kommunikáció lehetőségét a szerződő egyidejű tájékoztatásával visszavonhatja.

Visszavonása esetén a biztosító a tájékoztatást követően papír alapú kommunikációra tér át.

Az elektronikus kommunikáció igénybevételéhez a szerződő- nek szükséges megadnia saját érvényes e-mail elérhetőségét és mobiltelefonszámát. A biztosító megküldi a megadott e-mail címre a dokumentumok eléréséhez szükséges linket, valamint a mobiltelefonszámra a belépéshez szükséges egyszeri jelszót. A dokumentumok a link és az egyszeri jelszó együttes haszná- latával érhetőek el a biztosító által erre a célra létrehozott online Ügyfél Dokumentumtárában.

A szerződő egyidejűleg egy e-mail címet adhat meg, amelyhez egy mobiltelefonszám tartozhat. Amennyiben a szerződő már regisztrált egy e-mail címmel és egy mobiltelefonszámmal, úgy a beazonosíthatóság végett a további szerződései regisztrálá- sához is ugyanezeket kell megadnia.

A szerződő által megadott e-mail cím valótlanságából vagy hiá- nyosságából, a számítástechnikai eszközök, programok hibái- ból, továbbá a biztosító érdekkörén kívül álló egyéb okokból (pl. az elektronikus hírközlési szolgáltatás körében felmerült okok, internetes kapcsolat vagy szoftver hibái, vis maior) eredő káro- kért, a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem tehető felelőssé.

A szerződő vállalja a dokumentumok kinyomtatását, ameny- nyiben azt papír alapon szükséges tárolnia, vagy harmadik fél számára bemutatnia.

Amennyiben az elektronikus kommunikáció csak meghatáro- zott fizetési mód esetén választható, úgy a szerződő vállalja, hogy a biztosítási díjat ennek megfelelően fizeti.

A biztosítás kockázatviselésének folyamatos fenntartása ér- dekében a szerződő a díjat befizetési csekk hiányában is ki- egyenlíti: elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel, vagy a kötvényszámra hivatkozva a biztosító honlapján feltüntetett bankszámlára történő átutalással.

A szerződő az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszámá- ban bekövetkezett változást köteles haladéktalanul a biztosító felé bejelenteni írásban, vagy azonosítást követően a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán. Az adatok módosítására lehetőség van regisztrációt követően az Ügyfélportálon is. A bejelentése- ket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha az adatok változásának közlése a fenti módok egyikén történt. A biztosító az általa ismert utolsó e-mail címre, valamint mo- biltelefonszámra mindaddig joghatályosan küldhet értesítést, amíg az e-mail címre vagy a mobiltelefonszámra vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz, vagy a vál- tozás-bejelentés feldolgozása még folyamatban van.

A változást a biztosító a beérkezést követő 5. munkanap 24:00 óráig hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás-bejelentésének elmulasztásából eredő esetle- ges károkért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal felelősséget. Ha a szerződéssel kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében ha- ladéktalanul jelezni kell a biztosító ügyfélszolgálati elérhetősé- geinek egyikén.

Az elektronikus kommunikáció igénybevétele a szerződő ré- széről bármikor visszavonható, melyről a fent megadott módo- kon tájékoztatnia szükséges a biztosítót. Nem megfelelő e-mail cím, vagy mobiltelefonszám esetén az elektronikus kommuni- káció a biztosító részéről visszavonásra kerül.

Abban az esetben, ha az elektronikus kommunikáció igénybe- vétele miatt a biztosítás díjából kedvezmény került jóváírásra, a visszavonással a kedvezmény megszűnik, és a biztosítási díj a szerződési feltételek szerint módosul.

17. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) a díjkorrekció (9.10.2.) szabályai megváltoztak,

az elektronikus kommunikáció feltételeivel (16.) kiegé- szült a feltétel.

II. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELE ‌‌

1. TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK VALAMINT ALL RISKS BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azo- kat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül oko- zott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. el- maradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek minősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos típu- sú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetke- ző károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltéte- lében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyonbiztosítások általá- nos szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok al- kalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Alapfedezet

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.1.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése viszszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak,

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására kelet- keztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).

Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átter- jedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossá- ga miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

1.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

1.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kár- ként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

1.2. Kibővített fedezet

A Kibővített fedezet létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi károk vala- mint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk is biz- tosítottak:

1.2.1. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessé- ge eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biz- tosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezenfelül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burko- latában, festésében okozott, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson való beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar kö- vetkeztében keletkeztek,

c) amelyek elektromos szabadvezetékekben, állványza- tokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve amelyeket az ezeken keresztül beáramló csa- padék okozott.

1.2.2. Felhőszakadás

Xxxxx feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/ perc) csa- padékvíz zúdul le. Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagymennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelen- sége folytán elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő berendezé- sekben és készletekben keletkező kárt csak abban az eset- ben téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás mi- att keletkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által oko- zott károkat.

1.2.3. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék ál- tal a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü- lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletke- zett károkat,

b) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantar- tásának elmulasztása miatt következtek be,

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

e) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/ épít- mények homlokzatában, külső vakolatában és festé- sében keletkeztek.

1.2.4. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy meny- nyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkezetére gya- korolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épüle- tek/építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karban- tartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.2.5. Árvíz

Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a ki- áradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illeté- kes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában ha- tályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtér- nek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b) a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

c) fakadóvíz által okozott károkra,

d) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

e) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károk.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított

30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások

a) Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

b) Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) kö- zötti terület.

c) Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan te- rületek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

d) Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmé- lyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást köve- tően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult viz- enyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyo- mó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfo- lyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonu- latok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

e) Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

f) Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védő- képességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vállal- ja az árvíz kockázatot.

1.2.6. Földrengés

Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázat- viselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy megha- ladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létreho- zott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.2.7. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsu- szamlásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld- vagy hótö- meg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szo- kásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítá- si eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításának, vala- mint új támfal (föld védőmű) építésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.8. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatósá- gok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/ szerződőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási esemény- nek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése követ- keztében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.9. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli, a biztosított felelősségi körén belül eső víz, szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épü- leten belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és vezetékfaj- tánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárá- si, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm- nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletek- ben keletkezett károkat,

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörése (pl. spinkler beren- dezés) miatti károkat,

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező törés- károkat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat,

f) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz által okozott károkat,

g) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelení- tésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárait és azok következményi kárait,

h) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

i) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.

1.2.10. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedése, szabályszerű vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényei- ben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzá- rószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg

nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) magukban az elfolyt tűzoltóanyagokban keletkezett károkat,

f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokra és azok következményi káraira.

1.2.11. Technológiai csővezeték törése

Jelen feltétel szerint technológiai csővezeték törése biztosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendel- tetésszerűen használt vezetékeinek, tartályainak véletlen, vá- ratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gá- zoknak a csővezetékekből, illetve tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem té- ríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett

c) javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb el- zárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

e) magukban az elfolyt anyagokban keletkezett, magá- ban a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett,

1.2.12. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy közúti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

1.2.13. Elektromos áram okozta tűz

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti az elektromos áram és a zárlati hő hatására a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és fel- szerelésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tűzkárt. Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okozta tűzkárként, ha az

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szak- szerűtlen javítása miatt következett be.

1.2.14. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható

módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő ál- tal okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk,

c) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

1.2.15. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biztosi- tási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túl- feszültség vagy indukció által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a számító- és telefonközpontokban az előírt tranziens védelmi berendezések hiánya, vagy nem megfelelő működése,

c) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása miatt következett be.

A kártérítés felső határa telephelyenként/épületenként valamint vagyontárgycsoportonként a károsodott va- gyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoport alapfede- zetre (telephelyenként/épületenként) feladott biztosítási összegének 25%-a.

1.2.16. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén/ biztosí- tott épületen kívül található idegen (nem a szerződő/biztosított vagyonát képező) tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.3. All Risks fedezet

1.3.1. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén a bizto- sított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható ok- ból, váratlanul, véletlenül, külső behatás miatt azokat a károkat (biztosítási eseményeket), amelyek a jelen Különös Feltételek

1.3.2 valamint a 2. pontja alapján nincsenek a biztosítási fede- zetből kizárva.

A biztosítási fedezet a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem terjed ki.

1.3.2. Nem minősül káreseménynek, amennyiben a kár- esemény oka:

1.3.2.1. Betöréses lopásból, lopásból, rablásból, leltár- vagy ismeretlen okból eredő hiányból, sikkasztásból, hűtlen kezelésből, hamisításból, csalásból eredő károk;

1.3.2.2. a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben bekövetkező károk, ha ezek kimerítik a jogellenes súlyos gondatlanság eseteit;

1.3.2.3. a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghi- básodásából, működési zavarából vagy működésképte- lenségéből – így különösen elektromos vagy mechanikai

meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kima- radásából – ered, kivéve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárok;

1.3.2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizs- gálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethető ok miatt keletkezett károk. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontár- gyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra;

1.3.2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen formában je- lentkező károk, amennyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül történt, vala- mint áram/feszültségingadozás miatti károk;

1.3.2.6. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rot- hadás, szín és/vagy íz és/ vagy szag és /vagy anyagszer- kezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsőséges változásai, öngyulladás (a kizá- rás magában az öngyulladt anyagban keletkezett kárra vonatkozik) vagy földalatti tűz miatti károk;

1.3.2.7. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával ösz- szefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatással ösz- szefüggő károk, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat;

1.3.2.8. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása miatti károk;

1.3.2.9. Árvíz esetén:

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjá- ban hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek mi- nősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továb- bá

• a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

• fakadóvíz által okozott károkra,

• az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

• árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károk.

Fogalmi meghatározások:

• Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint

közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

• Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) kö- zötti terület.

• Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan terü- letek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elönt- heti.

• Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vi- zenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan víz- zel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfo- lyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonula- tok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

• Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

• Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védő- képességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vállal- ja az árvíz kockázatot.

1.3.2.10. Vezetékes vízkárok, csőtörés esetén:

a) a közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm- nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletek- ben keletkezett károk,

c) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károk,

d) Víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klíma rend- szerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények, tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzi- vízhálózat) és az ipari, technológiai vezetékekben ke- letkező töréskárok, de megtéríti a biztosító a cső- és vezetékfajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségét, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik

e) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz által okozott károk,

f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykár és azok következményi kára,

g) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban-tartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károk, a csővezetékek,tartályok kö- telezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztá- sa, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett kára;

h) nem a biztosított felelősségi körén belüli víz-, szenny- víz- és csapadékvíz-vezetékeknek, a csatlakozó me- legvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. Nem érvényes ez a kizárás a többlakásos épületek, üzletek esetében a biztosított felelősségi körén kívül eső, de a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontár- gyakban okozott vízkárokra.

1.3.2.11. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása ese- tén:

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsége,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károk;

1.3.2.12. nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbi- nák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek valamint ezek tartozékainak szétszakadása, összerop- panása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tar- tályok, nyomáskiegyenlítők, nyomásfokozók, gáztöltetű ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomá- son üzemelő gépek, berendezések);

1.3.2.13. kizárólag csak meghibásodás, működéskép- telenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás formájában áll elő vagy az eredeti célú felhasz- nálás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik, amely egyértelműen azonosítható, kívülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül következett be;

1.3.2.14. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállí- tásnak;

1.3.2.15. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódott;

1.3.2.16. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyan- azon részét ért korábban bekövetkezett, előző kár (ok) ra kifizetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására;

1.3.2.17. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás; korró- zió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felso- roltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják;

1.3.2.18. hordozható elektronikus eszközökben leesés vagy leejtés miatt keletkeztek,

1.3.2.19. motor által beszívott víz miatt keletkezett;

1.3.2.20. a gépekben, elektromos és elektronikus be- rendezésekben az akár külső hatásra (közvetlen emberi beavatkozás következményeként), akár belső elhaszná- lódásból, meghibásodásból eredő töréskárok;

1.3.2.21. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyár- tás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezett kár, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza;

1.3.2.22. lassú, folyamatos állagromlás, avulás formájá- ban bekövetkező károk, a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra vissza- vezethető ok miatt bekövetkező kár;

1.3.2.23. olyan viharkárok és jégkárok, melyek nem egy és ugyanazon atmoszférikus zavarból keletkeztek egy leghosszabban 72 órányi megszakítatlan időtartam alatt;

1.3.2.24. olyan földrengéskár, ami egy 168 órányi meg- szakítatlan időtartam alatt nem ugyanazon tektonikus zavarból keletkezett;

1.3.2.25. olyan árvízkárok, melyek nem egy helyileg ösz- szefüggő ártéri területen belül egy leghosszabban 168 óráig tartó megszakítatlan időszak alatt jöttek létre;

1.3.2.26. üvegtöréskárok, beleértve az üveg felületén vagy díszítésben karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) továbbá az üveg keretében, foglalatában keletke- zett károk

1.3.2.27. biztosított vagyontárgyak szándékos rongálási kára

1.3.2.28. állatok esetén betegség és baleset miatti elhul- lás vagy kényszervágás,

1.3.2.29. a kezelő kezelési hibája,

1.3.2.30. tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1.3.2.31. olyan vihar- és jégveréskárok melyek szabad- ban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban ke- letkeztek.

2. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében, valamint jelen feltétel 1.1, 1.2. és 1.3. pontjaiban felsorolt kizárásokon túlmenő- en, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azok- ra a károkra, amelyek

a) tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás ha- tására következnek be,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányossá- gokkal nem volt összefüggésben,

f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) miatt keletkeznek,

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biz- tosított – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik,

h) az építési, felújítási, bővítési, átalakítási munkálatok- ból következnek be, illetve azokkal ok-okozati össze- függésbe hozhatóak.

3. TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

A biztosítási védelem a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának 1.1., 1.2. és 1.3. pontjaiban felsoroltakon túlme- nően kiterjed az alábbi többletszolgáltatásokra:

3.1. A biztosító – alapfedezeti károk térítése esetén – vállalja, hogy ha a biztosítási összegben változás következik be, akkor a kártérítési összeghatár a biztosítási összeg 5%-val, de max. 500 000 Ft-tal emelkedik telephelyenként, valamint biztosítási időszakonként.

3.2. Ha a keletkezett kár nem nagyobb, mint a telephelyi biz- tosítási összeg 5%-a, de max. 500 000 Ft, a biztosító biztosí- tási időszakonként lemond az alulbiztosítottság vizsgálatáról, alapfedezeti károk esetén.

3.3. Magyarország határain belül, az ajánlatban megadottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező alapfedezeti (1.1) károk esetén a kártérítési limit 200 000 Ft/ káresemény/év.

3.4. Füstölő, pörkölő, szárító és egyéb, hőhatással dolgozó berendezésekben keletkezett alapfedezeti (1.1) károk, ameny- nyiben a tűz a berendezés belsejében keletkezett, a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

3.5. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a biztosítás helyszínén belüli alapfedezeti (1.1) káresemény esetén, a kár- térítési limit 50 000 Ft/káresemény/év.

3.6. Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra megadott helyszínen a szabadban tárolt berendezésekben, felszerelé- sekben, készletekben bekövetkező károk esetén a kártérítési limit a megadott vagyoncsoport 5%a, de max. 200 000 Ft/ káresemény/év.

3.7. Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek –bélyegek, érmék, ékszerek,

nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, vala- mint ezek felhasználásával készült tárgyak, amelyek lakberen- dezési tárgyaknak minősülnek, a megfelelő tűzvédelmi elő- írásoknak megfelelően tárolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ftot eléri, akkor tételes lista alapján külön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni). Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.8. Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen for- mában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, lemezek, egyéb adathordozók), valamint minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok (avult értéken), a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfele- lően tárolva. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.9. Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költségek, ameny- nyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálá- sos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: a bizto- sításra megadott vagyoncsoport 10%-a, de max. a keletkezett kár

3.10. Szakértői költségek, amennyiben a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.11. Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, ameny- nyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongá- lásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.12. Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszá- molása/helyreállítása során a berendezések le vagy visszasze- relésével kapcsolatosan keletkeztek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ftot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év

3.13. Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pótlása köz- ti időszakban bekövetkezett áremelkedésekből ténylegesen adódó többletköltség (árdifferencia). Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.

3.14. A különös feltételek 1.1 pontjában meghatározott káre- semény következtében indokolt talajcsere költségei. Kártérí- tési limit: 100 000 Ft/kár/év.

3.15. Az épületek külső határoló falán elhelyezett antennák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, reklámtáblák, előtetők, védő és elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított vi- seli a kockázatot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.

3.16. Vandalizmus

A biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kárára is fedezetet nyújtunk. Kártérítési li- mit: 100.000 Ft/káresemény, 300.000 Ft/év, önrész: kár 10%- a, min 20.000 Ft/káresemény, levonásos. Nem biztosítottak a tisztán esztétikai károsodás formájában jelentkező károk, mint például karcolások, rajzok, grafitik, burkolatok eldefor- málódásai.

3.17. Tető- és panelhézag beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén beázás bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt beju- tó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek,

azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantar- tás miatt következtek be.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely

a) gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájában,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállításával kapcsolatban,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti hézagok tömítésének helyreállításával kapcsolatban keletkezik.

A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a beázás oká- nak feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen. Kártérítési limit: 150.000 Ft/ káresemény, 150.000 Ft/év,

4. ÖNRÉSZESEDÉS

Az alap- illetve az alap- és kibővített fedezet levonásos önrészesedése 10 000 Ft káreseményenként.

Az all risks fedezet levonásos önrészesedése 50 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.

2. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói Va- gyonbiztosítások különös feltétele szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti

1.2. kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb ok- ból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Betöréses lopás

Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok meg- állapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység jelen szabályzat 1.2. pont- ja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasz- nálásával behatolt.

1.2. Rablás

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott. Pénz- és értékkészlet, vala- mint nemesfémek, ékszerek és drágakövek esetében a

rablás káresemény kártérítési limite 2 000 000 Ft kárese- ményenként és biztosítási időszakonként.

1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítási ese- mény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat

1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá.

A kirakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltulajdonított vagyontár- gyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft kárese- ményenként és biztosítási időszakonként.

Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgá- ló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távo- labb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rend- szerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.

A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védel- mi rendszerén belül helyezkednek el.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított betöréses lopás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biz- tosíthatja, melyekre a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezet 1.2. szerinti ki- bővített fedezet vagy 1.3. szerinti all risks fedezetet is köt(ött).

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási össze- geken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biz- tosított,

– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,

– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

A gépek, berendezések vagyontárgycsoport bizto- sítási összegén belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 500 000 Ft-ig biztosítottak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő/biztosított a más helyen végzett munkához ma- gával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a mun- kaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezetkiterjesztés csak akkor érvé- nyes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati körülményei azono- sak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.

A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás kárese- ményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvé- delemtől függő limit, stb.) a biztosított épületek, épít- mények határoló falazatain/ épületszerkezetein belüli szerkezeteinek, burkolatainak, gépészeti vagy felszerelé-

si tárgyainak betöréses lopás vagy rablás során történő eltulajdonítására is.

Ebben az esetben a kártérítés telephelyenkénti/épüle- tenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra te- lephelyenként/ épületenként feladott biztosítási összeg 25%-a. Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított helyiségek kulcsát be- töréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdoní- tották, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.

3. KIZÁRÁSOK

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha:

3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges vé- delme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;

3.2. a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen fel- szerelt zárakat nem zárták be;

3.3. a kár elvesztett, jogellenesen, rablással megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történő be- hatolásból eredt;

3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzemzá- rás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiség- ben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;

3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felsze- relt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár (ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előírt elektronikai vé- delmet nem helyezte üzembe;

3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói vagyonbiz- tosítások vagyonvédelmi előírásai feltétel II. pont szerint meghatározott értéktárolóban van elhelyezve;

3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai című mellékletben foglaltakat.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

A Betöréses lopás és rablás biztosításának levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

5.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagy- ságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

5.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatáro- kig.

5.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai és a Vállalkozói va- gyonbiztosítások kártérítési összeghatárai című mellékletek.

3. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ‌

I. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI

A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlás (to- vábbiakban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betöl- tendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló tanúsítványt!

1. II. VÉDELEM

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyí- lászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapot- ban van.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

2. ALAPFOKÚ VÉDELEM

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség ha- tárolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai re- teszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zár- nak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározá- sok C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, va- lamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Foga- lom meghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falaza- tokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárle- mezek megerősített kivitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább

„A1” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóli- ával kell készíteni.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a tok- nak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton moz- gatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha

– azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, en- nek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, eset- leges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. RÉSZLEGES VÉDELEM

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapo- tú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók ese- tén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az elő- zőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, ajánlott, hevederzár szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapot- ban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Foga- lommeghatározások C) pontjában meghatározott biz- tonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon lega- lább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak meg- felelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szem- beni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatok- hoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárleme- zek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább

„A2” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkal- mazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keret- szerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a tok- nak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapot- ban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást ered- ményez.

4. TELJES KÖRŰ VÉDELEM

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászá- rói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

2.1. a beton minősége minimum C14/20-as,

2.2. a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm- es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szer- kezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai vé- delmet biztosító, ajánlott hevederzárral védettek,

1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsá- ga minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesz- tett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finom- nyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy olda- lon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatok- hoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárleme- zek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább

„B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, il- letve a nyílószárny(ak)nak a fenti 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

6.3. ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechani- kája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlé- se védett téren belül helyezkedik el.

c) a 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, ki- emelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zá- rást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, leg- alább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjá- ban leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete fel- fúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatok- hoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárleme- zek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább „A1” bizton- sági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fóliával védet- tek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenál- ló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a tok- nak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti c) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton moz- gatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőny- rács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elké- szítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

5. TELJES KÖRŰ PLUSZVÉDELEM

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkez- nek:

– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vasbeton- ból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mini- mum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvastag- ság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenér- tékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az aj- tópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüs- ke), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zár- nak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üve- gezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he- gesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztés- sel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdságban egyenér- tékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meghatáro- zások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, leg- alább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhálójához hozzáhegesztett kivitellel készült.

II. ÉRTÉKTÁROLÓ

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban ér- tékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolan- dó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épületbe/ építménybe történő beépítését, valamint esetleges elektroni- kai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásban foglaltak- nak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teher- hordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzí-

tési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kí- vül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen, a bizto- sítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlan- ban kerülhet elhelyezésre.

III. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a MA- BISZ ajánlott (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó véde- lemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvételekor min- den esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot. Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmé- nyek

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyí- lászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósítottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóele- me üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósí- tottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

1.1. Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelés- re kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

1.2. Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adni- uk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típu- sának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

1.3. Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőesz- közt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzéke- lő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülő érzékelő eszközök bármilyen illetéktelen beha- tolást jelezzenek a központ felé.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A. „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlott a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak XXXXXX által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk. Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ-aján- lással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B. Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások és -járatok lezárószerkezetei).

C. Biztonsági zár Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 roto- ros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendel- hető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsági zár- nak.

D. Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/ lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.

b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) ol- dalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcí- mer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mág- neszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zár- pajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E. Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F. Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által mű- ködtetett mechanika hozza létre a zárást.

G. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy ol- dalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H. Ajánlott rács

Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerel- hető rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm tömör, gömb-, köracélból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez lega- lább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyomá- nyos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a fal- káva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a rács- csal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függő- leges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

I. Tolózár, retesz

a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védel- met biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távol- sága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmé- rőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J. Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó ele- meit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K. Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválaszthatatlan (ki- emelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szem- befordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az E. pontban leír- takkal megegyező.

L. Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak haj- lékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszám- mal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M. Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezetei- hez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI ‌

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelmi szintek		Kártérítési határok (e Ft)
Védelmi szintek		Állandóan lakott épület*		Nem éllandóan lakott épület
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem	Valamennyi vagyontárgy- csoport együttesen	Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül**	Valamennyi vagyontárgy- csoport együttesen
II. védelem	elektronikai védelem nélkül	2 000	100	100
II. védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	5 000	500	200
Alapfokú védelem	elektronikai védelem nélkül	6 000	MABISZ	400
Alapfokú védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	12 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	elektronikai védelem nélkül	10 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	elektronikai védelem nélkül	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	elektronikai védelem nélkül	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	biztosítási összeg	MABISZ	8 000

*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.

**Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA ‌

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele

Épületszerkezetek mechanikai védelme		II. Védelem	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	12 cm	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?	3 db	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	6 mm	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nem	nem	nem	nem	nem
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?	nincs rá előírás	30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?	1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?	nem előírt	igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt	1 db	1 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	1 db	1 db
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt	1 db
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb esetben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nincs rá előírás	A1	A2	B1	A1
	Szükséges-e biztonsági fólia?	nincs rá előírás	szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltétele, Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele, valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás felté- telében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyonbiztosítások általá- nos szerződési feltételének, a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltételének, valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltételének egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizár- ják vagy attól eltérően rendelkeznek.

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen biztosítási feltételben meg- határozottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázat- viselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási ese- mények által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.2. kibővített fe- dezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb ok- ból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk vagy all risks biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése ha azok oka:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben az általuk okozott kár szabad szemmel, segédeszköz nélkül felismerhető,

b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,

c) külső események mechanikus hatásai,

d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,

e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,

f) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsu- szamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, idegen jár- mű ütközése, földrengés (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

g) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (be- leértve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat), füst

és hő kiáramlása (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

h) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele tartalmazza).

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elektromos berendezések modulban biztosításra feladott hűtő- vagy fa- gyasztó berendezésekben tárolt áruk, készletek megromlása, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási ese- mények Biztosítási események pont – bármelyikének bekö- vetkezte.

A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosí- tási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítási összegén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási ösz- szegének 20%-a, de legfeljebb 500 000 Ft.

A biztosítási védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezésekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.

2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben rögzített vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződés- ben kockázatviselési helyként megnevezett területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy

b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leál- lítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak.

Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.

2.2. A biztosítási védelem nem terjed ki a feladáskor 3 évnél idősebb számítógépekre valamint a feladáskor 5 évnél idősebb elektromos berendezésekre.

2.3. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartási, híradás- technikai, irodatechnikai, hírközlési, kommunikációs, hang- és képtechnikai, orvosi, vizsgáló, mérő-, valamint egyéb elektro- mos berendezések, elektronikus adatfeldolgozó berendezé- sek (számítógépek) és ezek hálózatai.

2.4. A biztosítási védelem nem terjed ki:

a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanyagok, kenő- anyagok, szűrők stb.),

b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),

c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekre (pl. festékpatronok, mintá- zóhengerek, filmek stb.),

2.5. Csak külön megállapodás alapján biztosítható va- gyontárgyak

a) külső, belső adathordozókra ill. azokon tárolt adatok, programok, szoftverek

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:

3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes álla- potba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynö- veléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik.

Ugyancsak a szerződőt/biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése ese- tén annak káridőponti avult értéke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/ biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható ré- szeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen meg- semmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét. Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a va- gyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatás- sal kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maxi- mális mértéke 80%.

3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicse- rélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosítottnak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.

3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van biz- tosítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biz- tosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsem- misült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva.

3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi fi- gyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmi- sülése miatt elszenvednek.

4. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele, a Betöréses lopás és rablás biz- tosítás feltétele vonatkozó pontjaiban, valamint a külön- böző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektro- mágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, kor- rózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek,

d) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítá- sa előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,

e) a berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üze- meltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben keletkeztek,

f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt ke- letkeztek,

g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,

h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított ré- szére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és hor- zsoláskárok).

5. ÖNRÉSZESEDÉS

Az elektromos és elektronikus berendezések biztosítá- sának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagy- ságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeg határai elnevezésű táblázatban foglalt összeg hatá- rokig.

6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói vagyonbiztosí- tások vagyonvédelmi előírásai és Vállalkozói vagyonbiztosítá- sok kártérítési összeghatárai című mellékletek.

5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben érvényben lévő Tűz- és elemi ká- rok valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással vagy 1.2. szerinti kibővített fe- dezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Alapfedezet

1.1.1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következté- ben álltak elő.

1.1.2. Biztosítható vagyontárgyak

Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épületek/építmények sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült nem biztonsági üvegezé- sekre, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezések (kapcsolt gerébto- kos-teschauer-nyílászárók is) valamint a nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üvegezések.

1.1.3. Biztosítási összeg

Az üvegtörés általánybiztosítás éves kártérítési határa 100 000 Ft vagy a biztosításra feladott épület vagyontárgy- csoport biztosítási összegnek 1%-a.

1.2. Kibővített fedezet

1.2.1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következté- ben álltak elő.

1.2.2. Biztosítható vagyontárgyak

a) üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épületek/ építmények

• nem hőszigetelő sík-, katedrál,- vagy drótüvegezésre,

• hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

• üvegek fóliázására,

• épületszerkezeti üvegekre, üveg építőelemekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üveg- téglák, üveg tetőcserepek),

• műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáte- resztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

• biztonsági üvegezésekre,

• ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezése, illetve üvegfestményekre,

• napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvegezéseire,

• bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtőpult, stb.),

• tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

• üvegkerámia főzőlapokra,

• képek üvegezéseire,

• akváriumok és terráriumok üvegezésére,

• cég- és reklámtáblák üvegezésére.

b) Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költségeire is.

c) Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

• az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,

• fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

• az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvegezése.

1.2.3. Biztosítási összeg első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfelületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egy- ben a kártérítés felső határa biztosítási időszakonként. Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosítottak a jelen feltétel

1.2.2. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve 4. pontjá- ban megnevezett költségek.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üve- gezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szerző- désben rögzített felső határértéket.

3. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

a) Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

1. Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivéve állvány- zatok és daruk költségeit.

2. Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legkö- zelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmi-

sítési költségei, valamint a kockázatviselési hely meg- tisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de leg- feljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.

3. Biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabeszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megvál- toztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés kárese- ményre kifizetethető kárösszegig.

4. a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költsé- geket.

b) Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítottak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.

c) Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.

Nem téríti meg a biztosító üvegkárként a kárt, ha

– az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

– az üveg keretében, foglalatában keletkezett.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 0 Ft kárese- ményként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

6. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében és a Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosí- tásának feltételében rögzítettek az irányadóak.

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti vesztesége- ket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemmenetben, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának szerinti 1.2. kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. all risks fedezetű vagyonbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a bizto- sított a tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biz- tosított üzemszerű gazdasági tevékenységének teljes vagy részleges kényszerű szüneteltetése, ha annak oka az alábbi biztosítási események bármelyikének bekövetkezése:

Tűz, villámcsapás, robbanás, összeroppanás, légi jármű lezu- hanása, vezetékesvíz-károk, valamint tűzoltó berendezés kilyu- kadása, melyek a II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös fel- tételének 1.Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának fejezetében lévő 1.1, illetve 1.2-es pontjaiban kerültek definiálásra. A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szol- gáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a va- gyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, majd tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG / BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK

A biztosítási összeg a Biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg.

A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszüneti biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti vesz- teségeken belül az alábbiakban meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg (a kizá- rások és korlátozások figyelembe vételével) a biztosítottnak:

– Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.

– Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző állapot- nak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzem- szüneti veszteségnek

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkí- vüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lí- zing-, tartósbérleti díjak,

c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzem- anyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefekte- tés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3. FEDEZETI TARTAM

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötele- zettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezé- sének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szerződésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

A fedezeti tartam 3 hónapos, így a választott kártérítési limit a biztosító szolgáltatásának a fedezeti tartamra eső felső határa.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő – újraindítá- sának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejárata- kor szűnik meg.

4. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vo- natkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biztonságos helyen köteles megőrizni. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a biztosított köte- lességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

5. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet

nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a következő ká- rokra:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegy- zések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesztése, eltulaj- donítása vagy megrongálódása,

c) a normál üzemi körülményektől való szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérle- tek miatti – eltérés.

A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási esemé- nyek miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantar- tás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási ese- mény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzem- szüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a következő okok miatt:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett esemé- nyek vagy tartós körülmények következtében,

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállí- tás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulajdo- ni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült va- gyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke ren- delkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel,

g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendel- kező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,

h) a biztosított üzemszünete következtében valamely szerződéses partnerénél keletkezett többletköltségek vagy termeléskiesési károk.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de mini- mum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzem- szüneti veszteségeket, amelyek a szerződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapokban szá- molva).

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcsolatos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a bizto- sító számára a kárrendezés lefolytatására átadni.

III. VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében biztosításának feltételében rögzítettek az irány- adóak.

A Vállalkozói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának felté- tele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással vagy 1.2. sze- rinti kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei és a záradékok („feltételek”) másként nem rendelkeznek – a Biztosító felelős- ségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a Biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapí- tottak szerint azokért a személyi sérülésből és/vagy tárgyron- gálásból származó kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészség- romlása.

Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülése vagy hasz- nálhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a Biz- tosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. A biztosítási szerződés megkötésekor a Szerződő és a Biztosított személye különválhat.

Szerződő: a Biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fedezi és akihez a Biztosító jognyilatkozatait intézi.

Biztosított: az a vállalkozás, azaz önálló foglalkozása vagy üz- leti tevékenysége körében eljáró személy, aki a magyar jog szabályai szerint a bekövetkezett károkért kártérítési felelős- séggel valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezettséggel tartozik.

Együttbiztosított: az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási feltételekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések Együttbiztosítottra is vonatkoznak.

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

3.1. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés).

Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az index mérté- kéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Az indexálás mértéke:

indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értéké- nek egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új esz- közök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.). A szerződéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az arányla- gos térítés alkalmazásától.

Nem indexálódik(nak)

a) a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek (kivéve a há- nyadrész összegét betöréses lopás, rablás biztosítás ese- tén),

b) a vagyonbiztosításban biztosított értékcikkek vagyoncso- porthoz tartozó vagyontárgyak,

c) az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása,

d) járművek értéke

e) a küldöttrablás,

f) az üzemszünet,

g) a szállítmánybiztosítás, és

h) a felelősségbiztosítás biztosítási összegei és díja.

3.2. DÍJKORREKCIÓ

A javaslatban biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen biztosí- tási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől módosított értékekkel él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A díjtételeket – és ezáltal a díjakat – minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azokat befolyásoló tényezők változá- sának figyelembe vételével állapítja meg.

Díjmódosítási okok többek között:

• azon kockázatok lényeges változása, amelyek a veszély- közösség jelentős részét érintik (pl. klímaváltozás hatásai,

technológiai változások, társadalmi-gazdasági változások hatásai).

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

• viszontbiztosítási díjak változása.

• árfolyam változása.

• adó- vagy jogszabály-változások.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, LIMIT

4.1. A biztosítási összeget a Szerződő/Biztosított hatá- rozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes bel- földi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vo- natkozó felső határa.

4.2. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A Biztosító által az eseményen- ként és a biztosítási időszakonként meghatározott bizto- sítási összeg mértéke eltérhet egymástól.

4.3. A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biztosítási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosí- tási védelem kiterjed a szerződésben meghatározott biz- tosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási esemény- nyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseletének költségeire, az esetleges perköltségre, valamint az alapos kártérítési követelések- ből eredő kamatkövetelésekre.

4.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfizetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezettsé- ge mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megalapozatlanul el- húzza.

4.5. Együttbiztosított megjelölése esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg a Biztosítottra és az Együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a biztosítási eseményből származó kárigény(ek) esetén Biztosí- tó kizárólag egyszer szolgáltat.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

5.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított kár- térítési összeget csak a károsultnak fizeti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biz- tosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezé- hez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítet- te ki. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indít- son keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

5.2. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási köte- lezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga-

dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a bizto- sító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.3. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeérté- két a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja.

Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazda- sági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék para- métereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának figyelem- be vételével állapítja meg.

5.4. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

5.5. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosítási szolgál- tatások együttes összege nem haladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített káresemé- nyenkénti biztosítási összeget (kombinált limit).

6. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK (KIZÁRÁSOK)

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

6.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési és sérelemdíj iránti igényre

6.1.1. amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott,

6.1.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

6.1.3. amelyet a Biztosított maga szenved el,

6.1.4. valamint nem téríti meg a Biztosító azokat a ká- rokat, sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.

6.1.5. amit a Biztosított jogi személy vagy jogi személyi- séggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulaj- donosainak vagy közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okoz,

6.1.6. amelyet több Biztosított (együttbiztosított) esetén a Biztosítottak egymásnak okoznak.

6.1.7. amely a Biztosított törvényes kártérítési kötelezett- ségét meghaladó, egyoldalú kötelezettségvállalásából ered

6.1.8. amely sem személysérülésre, sem pedig tárgyron- gálásra nem vezethető vissza.

6.2. Nem fedezi a biztosítás külön megállapodás hiányá- ban:

6.2.1. Biztosított alvállalkozója által okozott károkat,

6.2.2. a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkat,

6.2.3. az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,

6.2.4. a vadgazdálkodással okozott károkat,

6.2.5. a vegyszerszórási, a Biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, kör- nyezetbe juttatásával okozott károkat,

6.2.6. a genetikai károkat,

6.2.7. Biztosított által gondozott növényi kultúrák által okozott károkat,

6.2.8. a légi-, vízi-, vasúti és kötöttpályás közlekedési te- vékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemelteté- sével okozott károkat,

6.2.9. a Biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatójaként terhelő károkat,

6.2.10. a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat,

6.2.11. a gépjármű üzembentartójának kötelező felelős- ségbiztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

6.2.12. a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység folytatásából eredő károkat,

6.2.13. közúti burkolat fenntartása, karbantartása során okozott károkat,

6.2.14. a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelye- zett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott káro- kat, valamint,

6.2.15. ha a károkat nem a tevékenység folytatása idéz- te elő, hanem részben vagy egészben az épületek, épít- mények avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartá- sával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül különösen, ha a Biztosított

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt súlyosan ittas (2,51 mg/liter feletti mértékű vé- ralkohol szintű) állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatá- sa alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

• a kárt a szakmai előírások, belső utasítások súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megszegésével okozta.

6.3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt külön megálla- podás hiányában:

6.3.1. amit a Biztosított szolgáltatói minőségben okoz,

6.3.2. amit a Biztosított munkáltatói minőségben a mun- kavállalónak okoz, valamint amelyek foglalkozási megbe- tegedésből erednek,

6.3.3. amit Biztosított, mint ingatlan bérbeadója vagy bérlője okoz,

6.3.4. ami a termékfelelősség körébe tartozik, amit a Biz- tosított mint gyártó, importáló, forgalmazó okoz

6.3.5. amit a Biztosított szerződésszegésével okoz,

6.3.6. amely a Biztosított és a károsult közötti jogviszony- ra irányadó szabályok szerint elévült,

6.3.7. amely a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be, az elmaradt hasznot, így különösen az üzemszünetből eredő termeléskiesést, állásidőre fizetett bért, a késedelmes teljesítés következ- ményeit,

6.3.8. amely a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer- sugárzásból erednek,

6.3.9. amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

6.3.10. amely a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,

6.3.11. amely mágneses vagy elektromágneses mező ál- tal okozott,

6.3.12. amely a Biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

6.3.13. amely az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a III. típusú humán T-limfotróp vírus (Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III)) vagy más néven lymphadenopathiához asz- szociált vírus (Lymphadenopathy Associated Vims (LAV)) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoz- nak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS)) vagy hasonló termé- szetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől füg- getlen hasonló természetű egészségi állapottal bármi- lyen módon rokonságban áll,

6.3.14. amely azbesztózisból vagy bármilyen hasonló be- tegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszt- termékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, ke- zelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

6.3.15. amely közvetlenül vagy közvetve a szivacsos agyvelőbántalmak (Spongi formen Encephalopathien) betegségcsoport vagy tünet együttes megbetegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoz- nak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következmé- nyeképpen lépnek fel, ilyen például a „Kergemarha-kór” más néven Creutzfeld-Jakob szindróma (CJB) más né- ven prionok okozta szivacsos agyvelőgyulladás és egyéb előfordulási formái mint például: Bovine Spongiform En- cephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encep- halopathy (TME), Chronic Wastingbetegség (CWD)), Ger-

stmann-Straussler-Scheinker szindróma (GSS), a Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

6.3.16. állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kór- okozók vagy paraziták okozta betegségekre visszavezet- hető károkra

6.3.17. amely a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből, környezetveszélyeztető tevékenységből ered.

6.4. Építőipari tevékenységet folytató Biztosított eseté- ben nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése:

6.4.1. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengíté- se miatt bekövetkezett károkra

6.4.2. az épületekben keletkezett repedéskárokra, füg- getlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állé- konyságát és használóinak biztonságát vagy sem

6.4.3. a tetőszigetelés javítása során szél és csapadék által okozott károkra, ha

6.4.3.1. az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad

6.4.3.2. az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott

6.4.3.3. a szigetelés lebontásának időszakára a zárófö- dém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberende- zések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliával) nem végzik el.

6.5. Nem téríti meg a Biztosító továbbá bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezé- si oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

6.5.1. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenet- től függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

6.5.2. belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,

6.5.3. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

6.5.4. hadijog, rendkívüli állapot,

6.5.5. terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint: Xxxxx feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni károk és sérelemdíj iránti igények, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy e cselek- mények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – tör- ténjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szer- vezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcso-

lódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

• egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

• a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy

amelyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

7. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

7.1. A Szerződő/Biztosított kötelezettsége

7.1.1. Változás bejelentési kötelezettség

7.1.1.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és/ vagy a közlési kötelezettség körébe vont körülmények válto- zását a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfel- jebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni.

7.1.1.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

7.1.1.2.1. A szerződésben rögzített adatok megváltozása,

7.1.1.2.2. a tevékenység jellegének megváltozása,

7.1.1.2.3. új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

7.1.1.2.4. a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

7.1.1.2.5. A kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

7.1.1.2.6. új üzem, telep létesítése,

7.1.1.2.7. az üzemek, berendezések legalább háromhavi idő- tartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szü- neteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

7.1.1.2.8. az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása.

7.1.1.3. A Szerződő/Biztosított a Biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni.

7.1.1.4. Biztosított köteles legkésőbb minden biztosítási év- fordulót megelőző 60. napig írásban nyilatkozni az érintett időszakban bekövetkezett árbevételéről, a díjszámítás alapját képező adatokról, illetve azok változásáról.

7.1.2. Kárbejelentési kötelezettség

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról vagy egyéb hatósági eljárásról való tájékoztatást,

• Biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

• a Biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges információt. Ameny- nyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságo- kat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell Szerződőnek/Biztosítottnak.

7.2. A Biztosító kötelezettségei és jogai

7.2.1. A Biztosító a károkat és sérelemdíjat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatko- zat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a Biztosító a Biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A Biztosító késedelmes szolgáltatása ese- tén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

8.1. A Szerződő/Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak visz- szafizetni.

8.2. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elis- merése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

8.3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezek- ről lemondott.

9. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a kárigény Biztosított tudomására jutása, vagy a kárigény Biztosítottal történő közlése közül a korábbi időponttól számított két év.

IV. VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELE ‌‌

1. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékletei- ben, a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói felelősségbiztosítások álta- lános szerződési feltételének egyes pontjai akkor, ha azok al- kalmazását az egyes kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

A Vállalkozói általános felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításá- nak feltétele szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással vagy

1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a Biztosítottat a szerződésben megállapított mértékig a Biztosított a biztosí- tási szerződésben meghatározott és jogszerűen folytatott te- vékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek oko- zott személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kártérítési igények és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül:

a) rendezvényszervezői minőségben okozott károkat,

b) építmények, épületek bontásával összefüggő károkat,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben okozott károkat,

d) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkat,

e) haszonállattartói minőségben okozott károkat,

f) hatósági jogkörben okozott károkat,

g) hibás termékkel a termék hibájából okozott károkat.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános szerződési felté- telében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvé- delmi, karbantartási szabályok súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletke- zett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmányai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat.

c) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett.

Terméknek minősül minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált.

Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, bele- értve a tartozékait és a csomagolását.

A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biz- tonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

A tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat és hatósági előírásokat betartani.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

2. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak.

A Munkáltatói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint Biz- tosító mentesíti – a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig – a munkáltatót, mint Biztosítottat munkavállalójának munkaviszonyával (ideértve a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, szolgá- lati vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyt), így különösen a mun- kavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabal- esetével összefüggésben okozott olyan személyi sérülésből valamint tárgyrongálásból származó kártérítési igény megté- rítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Munkabaleset definíciója:

1.2.1. Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett mun- kavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyé- től és időpontjától függetlenül.

1.2.2. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyag- mozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalko- zás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

1.2.3. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben be- következő balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, ki- véve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

1.3. Baleset definíciója

1.3.1. Jelen feltétel vonatkozásában baleset az emberi szer- vezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratá- tól függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségká- rosodást, illetőleg halált okoz.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül a bármilyen, foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglal- kozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően meg- jelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizi- kai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy ki- sebb igénybevételének a következménye.

2.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fele- lősségbiztosítások általános szerződési feltételében fog- laltakon kívül:

a) a munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoz- tatása esetén a más munkáltatónál történő foglalkoz- tatás időtartama alatt munkavállalót ért károkra,

b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munka- vállalót ért károkra,

c) távmunkát végző munkavállalót ért károkra,

d) munkaviszony jogellenes megszüntetéséből eredő károkra,

e) több munkáltató által létesített munkaviszonyból ere- dő károkra,

f) bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatott munka- vállalót ért károkra,

g) olyan károkra, amelyek a hatáskörrel és illetékesség- gel rendelkező adóhatósághoz be nem jelentetten foglalkoztatott munkavállalót érik,

h) nem munkaviszonyból eredő károkra, így különösen megbízási, vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott személyeket ért károkra.

2.3. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha a Biztosított a munkavédelemről szó- ló 1993. évi XCIII. törvényben és annak végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendeletben foglalt, a szer- vezett munkavégzésre vonatkozó lényeges és alapvető biztonsági és egészségügyi követelményt megsérti, vagy jogszabályban előírt munkabiztonsági és/vagy munka- egészségügyi követelményt súlyosan megsért.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES:

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, belső utasításokat és hatósági előírásokat betartani és be- tartatni,

b) szakmai képesítéshez kötött tevékenység esetén a képesítés meglétét ellenőrizni,

c) köteles jogszabályszerűen a hatáskörrel és illetékes- séggel rendelkező adóhatóságnak bejelenteni mun- kavállaló foglalkoztatását.

d) A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerző- dési feltétele 7.1.1. pontjában foglaltak szerint a mun- kavállalói létszám változását Biztosítónak bejelenteni.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Termékfelelősség-biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szer- ződésben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti gyártót, for- galmazót, importálót (továbbiakban: Biztosítottat) az általa okozott és a Biztosított által előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses, valamint a hibás termék által más dologban okozott, az 500 EUR-nak megfele- lő forintösszegénél nagyobb összegű károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog termékfelelősségre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a Biztosító által a károkozás időpontját megelő- zően fedezetbe vont hibás termékkel a termék hibájából sze- mélysérüléses, vagy tárgyrongálási kárt a személyi sérüléses kárral összefüggésben személyiségi jogsértést okoz feltéve, ha Biztosított a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítési és a sze- mélyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igény meg- fizetéséért felelősséggel tartozik.

1.3. Ahol e feltétel euróban meghatározott kárösszegről ren- delkezik, azon annak a kár bekövetkeztekor a Magyar Nem- zeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösz- szege értendő.

1.4. Terméknek minősül minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált. Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tartozékait és a csomagolását.

1.5. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett tevékenység, többek között földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászatból, va- dászatból származó feldolgozatlan termék.

1.6. Gyártónak minősül: a végtermék, a résztermék, az alap- anyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazá- sával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

1.7. Importálónak minősül a külkereskedő, illetve a külkeres- kedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó.

1.8. A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különö-

sen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

1.9. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a for- galomba.

2. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBELI HATÁLYA

A biztosító kockázatviselése a Biztosított által a szerző- dés hatálya alatt gyártott, illetve forgalomba hozott hibás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekö- vetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételében foglal- takon kívül:

a) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermé- kekre,

b) villamos energiára,

c) légi járművekre, azok alkatrészeire,

d) orvosságokra, gyógyszerekre, beleértve a fogamzás- gátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátu- mokra

e) vegyi termékekre, készbetonra és kész-betonelemekre,

f) gyógyászati készülékekre,

g) génanyagra,

h) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fo- gyasztásának vagy más jellegű használatának kö- vetkeztében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak to- vábbterjedésén alapulnak,

i) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

j) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüg- gésben keletkeztek,

k) a termék rendeltetésszerű használata érdekében el- végzett beruházások miatt keletkező költségekre,

l) a termék károsodásának fenyegetésével való zsaro- lásra,

m) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahí- vás, illetve megsemmisítés költségeire,

n) a hibás termék más termékkel való egyesítése, össze- vegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termékben keletke- zett károkra,

o) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy al- katrészeiben keletkezett károkra,

p) a termék hibás volta miatti csökkent piaci értékéből származó károkra,

q) a termék valamely jogszabály által előírt használati, kezelési útmutató, egyéb tájékoztató, termékleírás,

címke, vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekö- vetkezett károkra,

r) a gyártás dátumának megtévesztő vagy hibás feltün- tetéséből eredő károkat,

s) azokat a károkat, amelyeket már a forgalomba hoza- talkor ismert termékhiba okoz,

t) a Biztosított által a megrendelőjétől megmunkálásra átvett termék egyesítése, vegyítése, feldolgozása, át- alakítása során a Biztosított hibás munkavégzése mi- att keletkező új és hibás termék által okozott károkra (bérmunkával okozott károk)

3.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívá- sát a hatóság elrendelte, és a Biztosított a visszahívá- si kötelezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a Biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájé- koztatást,

c) a forgalmazó a gyártót vagy a forgalmazót, illetve az importálót, akitől a terméket beszerezte nem nevezi meg a károsult és/vagy Biztosító írásbeli felhívásától számított 30 napon belül.

4. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződé- si feltételének 7.1.1. pontjában foglaltak szerint termék megváltoztatását, új termék bevezetését Biztosítónak bejelenteni.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

4. SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Szolgáltatói felelősségbiztosítás létrejöttének feltéte- le, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a Biztosítottat a szerződésszegéssel Biz- tosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, valamint tárgyrongálási kár megtérítése és a személyi sérülé- ses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a Biztosított a magyar polgári jog szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a Vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételében foglal- takon kívül:

a) szavatossági, garanciális igény (EK) érvényesítéséből származó követelésekre,

b) azokra a költségekre, amelyek a szolgáltatás kijaví- tása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgáltatással való pótlása során merültek fel,

c) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazda- sági jellegű (szántóföldi, állattenyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,

d) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő ká- rokra,

e) a késedelmes szolgáltatásból eredő károkra,

f) mélyépítési, útépítési, vízépítési tevékenységből ere- dő károkra,

g) leltárhiányból eredő károkra,

h) ingatlan bérletével összefüggésben keletkezett károk- ra,

i) fuvarozói-, szállítmányozási- és raktározói tevékeny- ség folytatásával okozott károkra,

j) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkra

k) azokra a károkra, amelyek munkagépek, járművek nyomása, helyváltoztatása következtében a mester- séges tereptárgyakban, illetve a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával keletkezett,

l) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkra,

m) szakmai felelősség körébe vonható károkra,

n) magában a szolgáltatás tárgyában okozott károkra, így azokban vagyontárgyakban keletkezett károkra, amelyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irá- nyul.

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartá- sa miatt következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsá- ga idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a Biztosí- tott nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybeve- vőjének.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

7.1.1. pontjában foglaltak szerint termék, vagy szolgálta- tás megváltoztatását, új termék, illetve szolgáltatás be- vezetését Biztosítónak bejelenteni.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

5. KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Környezetszennyezési felelősségbiztosítás létrejötté- nek feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyide- jűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosí- tási szerződés keretében a Biztosító a Biztosítottat a szerző- désben megállapított mértékben és feltételek szerint mente- síti az általa olyan környezetszennyezéssel, illetve a környezet igénybevételével okozott személysérüléses vagy tárgyrongá- lási károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, ha a kár bekövetkezte hirtelen, váratlan, előre nem látható volt, és a normális üzemi módtól elérő eseményre volt visszavezethető.

Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továb- bá ezek összetevői;

Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

Környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézé- se, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibo- csátási határértéket meghaladó terhelése;

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül:

a) a lassú, vagy folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat,

b) állatok által letaposással, lelegeléssel okozott káro- kat,

c) gépjárművek, munkagépek által a talajban taposás- sal, vagy növényi kultúrák letaposásával okozott káro- kat,

d) bányászati tevékenységgel okozott károkat,

e) a rétegvizekben okozott károkat,

f) Biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tar- tozó károkat és költségeket,

g) védett fajokban és természetes élőhelyekben bekö- vetkezett károkat,

h) a magukban a környezetkárosodást előidéző dolgok- ban keletkezett károkat,

i) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezetékes szállí- tása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, terme- lése és termelésben történő felhasználása által oko- zott károkat, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

j) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkat, amelyekben vizet szennyező anyagot szállíta- nak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíztisz- tító és a tároló berendezéseket is;

k) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkat;

l) árvízkár miatt keletkező károkat

m) azokat a károkat, amelyek abból erednek, hogy a Biz- tosított a biztosítási szerződés hatályba létrejöttét kö- vetően földterületet szerzett, vagy tulajdonhoz jutott, és a szerzés időpontjában már fennállt a környezet- szennyezés.

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat,

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELES

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és ha- tósági előírásokat betartani;

b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karban- tarthatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat haladéktalanul elvégez- tetni. Legalább 5 évenként – szennyvíztisztító beren- dezések esetén 2 évenként – szakértőkkel, igazolható módon az egész berendezést ellenőriztetni kell, ha- csak jogszabály vagy hatósági előírás rövidebb hatá- ridőt nem ír elő. Az ellenőrzés eredményéről Biztosítót

15 napon köteles írásban értesíteni Biztosított/Szer- ződő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helyezés napjától kerül figyelembevételre;

c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztíta- ni;

d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szükséges mé- regtelenítése, semlegesítése és tisztítása folyama- tosan – szükség esetén naponta – arra kiképzett és alkalmas személy felügyelete alatt történjen.

e) a Biztosítottal szemben indított, vagy őt érintő kör- nyezetvédelmi hatósági ellenőrzés, eljárás megindí- tásáról és annak eredményéről Biztosítót írásban 15 napon belül értesíteni.

Ha szerződés hatálya alatt a berendezések, stb. módosítá- sára, bővítésére került sor, ezt a körülményt a változás beje- lentésére nyitva álló határidőn belül a Biztosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel összefüggésben a biz- tosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szerződés megkötésével kezdődik.

Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szol- gáltatói tevékenység felhasználása során szennyeződött víz, amelynek következtében a víz természetes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott.

A szennyvíztisztító berendezés azon berendezések összes- sége, amelyekbe a biztosított cégnyilvántartásban szereplő telephelyén, illetve székhelyén keletkező szennyvizeket ösz- szegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító be- rendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését, karbantartását, vagy a szenny- víz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

6. XXXXXXXXX FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE ‌

A Bérbeadói felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján Biztosító mentesíti a bérbeadót, mint Biztosítottat az általa a bérlőnek a bérelt ingatlanban (további- akban: bérlemény) elhelyezett ingóságaiban és saját beruhá- zásában okozott károk megtérítése alól, amelyek okozásáért a Biztosított a bérleti jogviszony alapján a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei 6.2.15. pontjában megfogalmazott kizárástól eltérően a jelen feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt azokra a ve- zetékes-víz károkra akkor is, ha azok részben vagy egészben az épületek, építmények avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kárnak kell tekinteni a víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetéknek, a csatlakozó meleg- víz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülé- kek törése, repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által okozott károkat.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános feltételében foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyek

a) a bérlői tevékenység gyakorlásához szükséges felté- telek biztosításának elmulasztásából erednek,

b) abból erednek, hogy Biztosított nem jogosult rendel- kezni a bérleménnyel,

c) abból erednek, hogy Biztosított nem rendeltetéssze- rű használatra alkalmas állapotban adja át bérlőnek a bérleményt,

d) szavatossági igény érvényesítéséből erednek.

e) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó el- maradt vagyoni előny és a felmerülő többletköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül,ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások súlyos megsértésével, illetve azok be nem tartása miatt kö- vetkezett be,

b) ha szerződő/biztosított elmulasztja jelen feltétel 3.2.

3.3. és/vagy 3.4. pontjában írt kötelezettségét,

c) jelen feltétel 3.1. pontjában rögzített kötelezettségé- nek megszegése esetén, ha ezáltal nem állapítható meg egyértelműen, hogy Biztosított vagy bérlő szer- ződésszegésére vezethető-e vissza a kár keletkezése, illetve ha a kár Biztosított tájékoztatási kötelezettsé- gének hiányos teljesítése miatt keletkezett.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

3.1. Köteles a jelen feltétel 1. fejezet. 1.1 pontja alapján a bérle- ti szerződést írásban megkötni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyér- telműen és részletesen rögzíteni, valamint az írásbeli szerző- dés másolatát Biztosító kérésére bármikor Biztosító részére rendelkezésre bocsátani.

3.2. köteles a bérlőt a bérlemény használatának rendelte- tésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási mun- kákról írásban tájékoztatni.

3.3. köteles a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a szer- ződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente el- lenőrizni.

3.4. köteles az épület karbantartási, felújítási, kárelhárítási munkákat olyan időpontban, amilyenben a bérlemény állapo- ta szükségessé teszi elvégezni.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

7. BÉRLŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ‌

A Bérlői felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általá- nos felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejűleg meg- köti.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján Biztosító mentesíti a Biztosítottat az általa a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan bérlője- ként a bérbeadó tulajdonában lévő ingóságaiban és ingatla- nában okozott károk megtérítése alól, amelyek okozásáért a bérlő a bérleti jogviszony alapján a magyar polgári jog szabá- lyai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyeket

a) bérlő okozott azáltal, hogy a bérelt ingatlanon jogosu- latlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett, vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy hatóság engedélyére lett volna szükség és azokra a költségek- re, amelyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti álla- pot helyreállítása kapcsán terhelik.

b) bérlő okoz azáltal, hogy a bérleményt nem szerződés- ben megjelölt célra és/ vagy tevékenység folytatására használja.

c) a bérlő azáltal okoz, hogy a bérleti díjat illetve az őt terhelő közüzemi és egyéb költségeket nem, vagy ké- sedelmesen fizeti meg.

d) bérlő azáltal okoz, hogy az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt vagy egyéb okból a bérleményen belül a bérbeadót terhelő, szük- séges munkák elvégzéséről a bérbeadót elmulasztja kellő időben, írásban értesíteni.

e) Bérlő a bérleti szerződés szerint őt terhelő karbantar- tási, felújítási vagy egyéb szerződés szerint őt terhelő munkák elvégzését elmulasztja, késedelmesen telje- síti,

f) azáltal okoz, hogy nem adja vissza a bérleményt határidőben,

g) a bérleményben az alábbi tevékenységek folytatásá- val okoz:

• robbanó és pirotechnikai anyagok gyártása, for- galmazása vagy tárolása vagy,

• ipari gázok, sűrített levegő, kőolajtermékek gyártá- sa, forgalmazása vagy tárolása,

h) albérlője okoz

i) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó el- maradt vagyoni előny és a felmerülő többletköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek).

2.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvé- delmi, karbantartási szabályok súlyos, megszegésé- vel összefüggésben, illetve azok be nem tartása miatt keletkezett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat,

c) a kár a használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett,

d) jelen feltétel 3.b. pontjában rögzített kötelezettségé- nek megszegése esetén, ha ezáltal nem állapítható meg egyértelműen, hogy Biztosított vagy bérbeadó szerződésszegésére vezethető-e vissza a kár keletke- zése, illetve ha a kár Biztosított tájékoztatási kötele- zettségének hiányos teljesítése miatt keletkezett.

2.3. Szerződő/Biztosított köteles

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és ha- tósági előírásokat betartani;

b) köteles a jelen feltétel 1.1 pontja alapján a bérleti szer- ződést írásban megkötni, abban a bérlemény állapo- tát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jo- gokat egyértelműen és részletesen rögzíteni, valamint az írásbeli szerződés másolatát Biztosító kérésére bármikor Biztosító rendelkezésre bocsátani.

3. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

8. TANULÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE ‌

A Tanulói felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Általános felelősségbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján Biztosított- nak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alap- ján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti fel- sőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekez- dés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékeny- séget folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakor- lat, gyakorlati képzés keretében tanulókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal ren- delkező személyeket foglalkoztatnak

f) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított tanulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hallgatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított tanulói,

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Xxxxx feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a jelen feltétel

1. a) – e) pontjaiban leírt Biztosítottat a jelen feltételben meg- állapított mértékig azon, a tanulóiknak/hallgatóiknak vagy ta- nulóik/hallgatóik által harmadik személynek okozott, személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kártérítési igé- nyek megtérítése, illetve a személyi sérüléses kárral összefüg- gő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért Biztosított a jelen feltétel 1. pontjában leírt minőségében a magyar polgári jog alapján felelősséggel tartozik

2.2. Xxxxx feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a jelen feltétel 1.

f) – i) pontjában leírt Biztosítottakat a jelen feltételben megál- lapított mértékig azon a személyi sérülésből és/vagy tárgy- rongálásból származó kártérítési igények alól, amelyekért

Biztosítottak a 2011. évi CLXXXVII. törvény 70. § (3) bekezdés szerint vagy 2011. évi CCIV. 56. §-a szerint hallgatói munka- szerződés alapján a jelen feltétel 1. e) pontjában leírt Biztosí- tottal szemben helytállni tartoznak.

3. KIZÁRÁSOK

3.1. Nem fedezi a biztosítás a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános feltételében felsorolt eseteken kívül:

a) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításá- ból eredő kártérítési kötelezettségeket,

b) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kár- térítési követeléseket

c) az 1. a) – d) pontban leírt Biztosított vezetősége által nem engedélyezett tanterven kívüli utazások során bekövetkezett kárigények megtérítését

3.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételében foglal- takon kívül a jelen feltétel 1. a – e) pontjaiban leírt Bizto- sítottak esetén:

a) a Biztosított jogszabályban előírt feladataitól, a kol- légium rendeltetésszerű működtetésétől eltérő tevé- kenységgel okozott károkra,

b) a Biztosított kárrendezés során előírt együttműködé- sének hiánya miatt felmerült többletkárra, költségre, kamatra,

c) a Biztosított rendezvényszervező, lebonyolító tevé- kenységéből származó kárigényekre, ideértve a Biz- tosított területén harmadik személy által szervezett rendezvények lebonyolítása során bekövetkezett és a Biztosított üzemeltetési felelősségének körébe tarto- zó károkra,

d) a tanulók szellemi alkotásaikhoz fűződő jogaiknak sé- relme miatt keletkezett károkra.

3.3. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói fele- lősségbiztosítások általános szerződési feltételében foglaltakon kívül a jelen feltétel 1. f – j) pontjaiban leírt Biztosítottak esetén: az egymásnak okozott, személyi sérülésből eredő és/ vagy tárgyrongálási károkozás kap- csán felmerülő, Biztosítottat terhelő kártérítési kötele- zettségeket,

3.4. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Vállalkozói felelős- ségbiztosítások általános szerződési feltételében foglalta- kon kívül a jelen feltétel 1. h) pontjában leírt Biztosítottak esetén: egészségügyi felsőoktatási intézmény hallgatója által egészségügyi szolgáltatások nyújtásával összefüg- gésben harmadik személynek okozott károkra

3.5. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szer- ződési feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha a Biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett mun- kavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi köve- telményeket súlyosan megsérti.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS SPECIÁLIS SZABÁLYA

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési fel- tételekben felsorolt kárrendezési okiratok listája kibővül, a Biztosított köteles még bemutatni a Biztosítónak a kollégiumi tagsági, hallgató/ tanulói jogviszony fennállását igazoló okira- tot, vagy a felnőttképzési szerződés másolatát.

V. ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATOKRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében, valamint a Vállalkozói felelősségbiztosítások álta- lános szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók a Vállalkozói vagyon – és felelősségbiz- tosítások általános szerződési feltételének egyes pontjai ak- kor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kife- jezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

Az Építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítás létre- jöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvény- ben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.2. kibővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyon- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei másként nem ren- delkeznek – a Biztosító építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

1. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1.1. A biztosító kockázatviselése a biztosított építkezés időbeli hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

1.2. Jelen kiegészítő biztosítás fedezeti időszaka a biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosított építkezés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket (elkészülésüket követően) átadnak, vagy használatba vesznek, az átadás vagy használatba vétel időpontjában megszűnik.

1.3. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított által meg- jelölt, Magyarországon belüli építési helyszín.

2. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők.

3. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE

3.1. A kivitelezésnek meg kell felelni a hatályos építési enge- délyezési határozatnak megfelelő műszaki kiviteli tervdoku- mentációnak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírások- nak, technológiai követelményeknek, valamint be kell tartani az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírásokat.

3.2. Köteles a kivitelezési szerződést írásban megkötni és abban a munkálatok elvégzése előtt a munka tárgyát, a koc- kázatviselés helyét, kivitelezés időtartamát, és a vállalási ösz- szeget rögzíteni.

1. ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATOKRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ‌

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, az Építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítás általá- nos szerződési feltételében rögzítettek az irányadóak.

Nem alkalmazandók az Építkezési munkálatokra vonatkozó biztosítás általános szerződési feltételének egyes pontjai ak- kor, ha azok alkalmazását az egyes kiegészítő feltételek kife- jezetten kizárják vagy attól eltérően rendelkeznek.

I. FEJEZET – VAGYONBIZTOSÍTÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítás azokra a felújítási, átépítési és bővítési mun- kálatok vonatkozik, amelyekre a Vállalkozói Vagyonbiztosítás szerződője/biztosítottja kivitelezési szerződést köt kivitelezővel. A kivitelező és a megrendelő személye nem lehet azonos. A biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetek- ben, amikor a szerződésben felsorolt biztosított vagyontár- gyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik a kizárások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a bizto- sító a biztosítottnak ezen dologi károkért szolgáltatást nyújt.

2. AZ I. FEJEZETRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSOK

A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az aláb- biakra:

a) a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet a biztosított minden egyes káreseménynél köteles viselni;

b) bármiféle következményi kár, ideértve a pénz bírsá- got, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, késedelmi kamatot, kötbért, a nem teljesítést, és a vállalkozói szerződés megszűnéséből, illetve meg- szüntetéséből eredő kárt;

c) hibás tervezés miatt fellépő veszteségek és károk;

d) hibás anyag, hibás kivitelezés pótlásának, javításának vagy átvételének költsége. Ez a kizárás csak a közvet- lenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;

e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károk, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasz- nálódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció, és érték- csökkenés;

f) építőgépekben, építéshelyszíni berendezésekben be- következett károk

g) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi-, illetve légi járművek kárai, sérülései;

h) akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapí- rok, csekkek megsemmisülése, sérülése;

i) leltárhiányból eredő károk;

j) kisgépekben és kéziszerszámokban, mérőműszerek- ben keletkezett károk;

k) olyan építési konténerekben keletkezett károk, ame- lyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket;

l) teljes vagy részleges munkabeszüntetés.

Az I. fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a kivitelező vállalkozói szerződésé- ben rögzített vállalási összeg vagyis a felhasznált építési anyagok, és vállalási díjak összege.

Jelen biztosítási szerződés esetében a kivitelezés bizto- sítási összege maximum 5.000.000 Ft lehet.

A szerződésben megadott biztosítási összeg nem lehet ki- sebb, mint:

– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási ösz- szeget, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költsége- ket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagok, egységek, és részegységek költségeit;

Amennyiben kár esetén kiderül, hogy az aktuális biztosítási összeg kisebb, mint az adott vagyontárgy valós értéke, úgy a biztosított a jelen szerződés értelmében csak arányos szol- gáltatásra tarthat igényt, azaz a szolgáltatási összeg olyan arányban csökken, amilyen arányban a biztosítási összeg áll a valós értékkel. Ez a feltétel külön külön vonatkozik valamennyi vagyontárgyra és költségtételre.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a díjtételek módosítását, amikor javaslatot tesz a következő tar- tamra vonatkozó díjra.

Díjkorrekció

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől módosított értékekkel él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A díjtételeket – és ezáltal a díjakat – minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azokat befolyásoló tényezők változá- sának figyelembe vételével állapítja meg.

Díjmódosítási okok többek között:

• azon kockázatok lényeges változása, amelyek a veszély- közösség jelentős részét érintik (pl. klímaváltozás hatásai, technológiai változások, társadalmi-gazdasági változások hatásai).

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

• viszontbiztosítási díjak változása.

• árfolyam változása.

• adó- vagy jogszabály-változások.

5. A KÁRRENDEZÉS ALAPJA

A jelen szerződés fedezetébe tartozó károk esetén a térítés kifizetése a következők szerint alakul:

(a) helyreállítható károk esetén a térítés alapja a kár kori álla- potra történő helyreállítás költsége, amelyet csökkenteni kell a maradványértékkel, vagy

(b) totálkár esetén a kártérítés alapja a vagyontárgyak káridő- ponti értéke, ezt az összeget is csökkenteni kell a marad- ványértékkel.

A biztosító térítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, melyből a megállapodás szerinti önrész levo- násra kerül.

A biztosító csak akkor fizet, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javí- tásokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték.

Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridőponti értékét, úgy a szolgáltatás kifizetése a b) pont (to- tálkár esete) szerint történik.

Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezek a javítások a végleges helyre állí- tás részét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti műszaki megoldásnál drágább megoldások költségeit jelen szerződés keretén belül a biztosító nem téríti.

II. FEJEZET – FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító mentesíti a kötvényen feltüntetett összeghatárig a biztosítottat a szerződésen kívül okozott azon kártérítési igé- nyek megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár közvet- len összefüggésben van az I. Fejezet alapján fedezetbe vett felújítási, átépítési és bővítési munkákkal, és a biztosított épí-

tési helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében követke- zik be a biztosítási időszak alatt. A biztosító továbbá mentesíti a biztosítottat a személyi sérüléses kárral összefüggő sére- lemdíj megfizetése alól.

Ezek a következőek:

a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete (halálos kimenetelt is beleértve);

b) harmadik személyek tulajdonában bekövetkezett, baleset- re (hirtelen előre nem láthatóan bekövetkező esemény) visszavezethető dologi kár, miatt támasztott kártérítési igények.

A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények mellett a bizto- sító megtéríti a biztosítottnak

a) a peres ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a biztosí- tott a felperesnek megtérít, feltéve, hogy a biztosító a per- ben részt vett vagy a részvételről ki fejezetten lemondott;

c) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a biztosító írás- ban hozzájárul, figyelembe véve, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csupán a biztosítási összeg erejéig terjed.

2. A II. FEJEZETRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSOK

A biztosító kártérítési felelőssége nem terjed ki az aláb- biakra:

2.1. a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet káreseményenként a biztosított köteles viselni;

2.2. az építésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosít- ható tételek megvalósítási ismételt megvalósítási, javítá- si vagy pótlási költsége;

2.3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengü- lése miatt bekövetkező károk, illetve meggyengítése mi- att bekövetkezett károk, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi dologi, ill. ezek követ- kezményi kárai,

2.4. kártérítési igények, melyeket:

a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalko- zó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalma- zottainak, dolgozóinak vagy családtagjainak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;

b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési mun- kák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy al- vállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzé- se, ellenőrzése alatt állnak;

c) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi illetve légi jár művek által okozott károk,

d) önmagában a biztosított felelősséget elismerő nyilat- kozata, illetve az erre vonatkozóan tett ráutaló ma- gatartása (például kártérítés, vagy egyéb jogcímen történő kifizetés) nem alapozza meg a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét.

3. A II. FEJEZETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

3.1. A biztosított vagy annak nevében bárki a biztosító írás- beli beleegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem

tehet, kifizetést nem eszközölhet, felelősséget nem ismerhet el. A biztosítónak jogában áll a biztosított nevében a védelmet átvenni, a kárrendezést lebonyolítani, vagy saját érdekében a biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni.

3.2. Baleset esetén a biztosító a biztosítottnak az egy kár- esetre meghatározott biztosítási összeget kifizetheti (a már előlegként kifizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigények rendezhetőek. Ebben az esetben a biztosító az

ebből a balesetből fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelősség alól mentesül. A járadékfizetéssel járó személysérüléses károk eseté a biztosító csak a maximált kárt és a járadék tőkeértékének arányából számított részt té- ríti meg járadék formájában.

VI. CSOPORTOS BALESETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉS FELTÉTELE ‌

Jelen általános szerződési feltételek, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Xxxxx xxxxx- telek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. számú melléklete

A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek. A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott kizá- rások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakor- lattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított be- tűvel szedettek.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános szerződési feltételében biztosításának feltételében rögzítettek az irány- adóak.

A Csoportos balesetbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő szerinti Tűz- és elemi károk valamint all risks biztosításának feltétele szerinti 1.2. szerinti ki- bővített fedezetű biztosítással vagy 1.3. szerinti all risks fedezetű vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. Biztosított: az a legalább 18 éves, de legfeljebb 65 éves korú természetes személy lehet; aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, magyar állampolgárságú, és akivel kapcsolatban a kockázatviselési időszakon belüli biztosítási fedezetekre, a szerződési feltételeiben vállalt biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége beáll.

Biztosított csak az a személy lehet, aki aláírta a „Biztosítotti nyilatkozatot”.

A „Biztosítotti nyilatkozat” az a dokumentum, amely tartal- mazza a biztosított hozzájárulását a szerződés hatályának reá történő kiterjesztéséhez, a biztosított jogaira és kötelezettsé- geire vonatkozó tájékoztatást, így különösen a hatóságokra, intézményekre vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli fel- mentést.

A „Biztosítotti nyilatkozat” a szerződés részét képezi.

Az erre vonatkozó dokumentumokat a szerződő, illetve a kép- viselője a biztosítottól köteles átvenni, azt megőrizni és káre- semény esetén annak eredeti példányát a biztosító rendelke- zésére bocsátani.

Azon biztosított személyek esetében, akik a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában már betöltötték a 65. életévüket, a biztosító szolgáltatást nem teljesít. A befizetett biztosítási díjat a jelen szerződési feltételek 5. pontjában leír- taknak megfelelően visszafizeti.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonhatja, ebben az esetben, a rá vonatkozó biztosítási védelem megszűnik, a 4.1.1/ c. pontban foglaltak szerint.

Jelen szerződés esetében a biztosított a szerződésbe szerző- dőként nem léphet be.

Jelen biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválik.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés kezdetének évszámából levonja a biz- tosított születésének évszámát.

A biztosított személy biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában számított életkorát a biztosító úgy számolja ki, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztének évszámából le- vonja a biztosított születésének évszámát.

Nem lehet biztosított aki:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bármilyen fokú maradandó egészségkároso- dással bír,

– az ajánlat aláírásának időpontjában az NRSZH-nál (vagy jogutódjánál) rokkantsági elbírálás alatt áll,

– aki az ajánlat aláírásának időpontjában az NRSZH (vagy jogutódja) határozata alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos ál- tal igazoltan 30 napot meghaladóan keresőképtelen állományban volt.

1.2. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy.

• Elhalálozás esetén az elhunyt biztosított örököse. A biz- tosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény be- következtének időpontjának megfelelő örökösödési arány- ban fizeti ki az örökös(ök)nek.

• Egyéb esetben a biztosított személy maga.

2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

2.1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási esemény- nek minősülnek a kiegészítő biztosítási feltételekben részlete- sen meghatározott események.

2.1.2. Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés idő- tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, váratlan baleset, illetve ezek következ- ménye.

2.2. BALESET FOGALMA

Jelen biztosítási szerződés szempontjából balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan, egyszeri hirtelen külső behatás, amelynek következtében az emberi szervezet ana- tómiai szerkezetében változás következik be és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérüléssel jár.

Jelen biztosítási szerződés feltételei szempontjából nem mi- nősül balesetnek a betegségből eredő sérülés, a megemelés, a rándulás, habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a ro- varcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

2.3. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az adott biztosítottra érvényes biztosítási csomagban fog- laltaknak megfelelő, – valamint a kiegészítő feltételekben részletezett – mértékű szolgáltatást teljesít, amennyiben a biztosított személy életkora a biztosítási esemény be- következtének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

3.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánla- tot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. A Csopor- tos Balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosí- tásához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulá- sa szükséges.

3.2. Jelen szerződés tekintetében a biztosító egészségi koc- kázatelbírálást nem alkalmaz.

3.3. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai, valamint a bizto- sító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét ké- pezik.

3.4. A biztosítási szerződés csak abban az esetben jön létre, ha a biztosítottak létszáma eléri a 2 főt. Egy biztosítási szerző- désen belül csak egy csoport hozható létre.

3.5. A szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy, amennyi- ben a szerződő a szerződést nem a teljes munkavállalói lét- számra köti meg úgy a szerződő az ajánlat aláírásával egyidő- ben a biztosítottak adatait tartalmazó (minimálisan: biztosított neve, anyja neve, születési dátuma, mely biztosítási csomag érvényes az adott biztosítottra) listát elektronikus formában (xls, xlsx, csv) a biztosító rendelkezésére bocsássa.

3.6. A biztosító jelen biztosítás vonatkozásában várakozási időt nem alkalmaz.

4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

4.1. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

4.1.1. Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító koc- kázatviselése megszűnik az alábbi esetekben:

a) a biztosított halála esetén a halál időpontjával,

b) a felek felmondásával a 4.1. xxxxxxx írtak szerint,

c) a biztosított „Biztosítotti nyilatkozatának” visszavonásával, a nyilatkozat visszavonását követő hónap 1. napjának 0. órájával,

d) a kilépő biztosított vonatkozásában a biztosítotti jogvi- szonyt megalapozó körülmény megszűnésére vonatkozó változás bejelentés (6. pont) biztosítóhoz történő beérke- zését követő hónap 1. napjának 0. órájától,

e) amennyiben a szerződő azt írásban kezdeményezi, az igény biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap 1. napjának 0. órájától,

f) a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben és módon.

4.1.2. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés megszűnésé- nek egyéb esetei:

a) Amennyiben a szerződésben már csak kettő biztosított szerepel, úgy ezen, biztosított személy valamelyikének el- halálozásával, vagy a szerződésből való kilépésével a szer- ződés megszűnik.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, KÉSEDELMES DÍJFIZETÉS

5.1. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

Az aktuális díj minden esetben a biztosító birtokában lévő, aktuális biztosítotti létszám alapján kerül meghatározásra és előírásra. A biztosítás mindenkor érvényes díja a választott biztosítási fedezetektől, a biztosítási összegektől, a díjfizetés gyakoriságától és a biztosítottak létszámától függ.

5.2. A BIZTOSÍTÁSI DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a díjtételek módosítását, amikor javaslatot tesz a következő tar- tamra vonatkozó díjra.

Díjkorrekció

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jogo- sult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsoportokhoz tarto- zó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgálta- tások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak módosítására. A javaslatban biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen biztosí- tási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől módosított értékekkel él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A díjtételeket – és ezáltal a díjakat – minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azokat befolyásoló tényezők változá- sának figyelembe vételével állapítja meg.

Díjmódosítási okok többek között:

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

• viszontbiztosítási díjak változása.

• árfolyam változása.

• adó- vagy jogszabály-változások.

5.3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeget a szerződéskötéskor a szerződő választja a biztosító által megadott lehetőségek közül. (1. számú melléklet) Az itt feltüntetett fedezetektől és csomagoktól eltérő tartalmú és/ vagy biztosítási összegű fedezetek nem választhatóak.

6. BIZTOSÍTÁS MÓDOSÍTÁSNAK ESETEI, LÉTSZÁMMÓDOSÍTÁS

6.1. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jogát a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6.2. A szerződés módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

6.3. A szerződés hatálya alatt a biztosítottak személyében bekövetkezett változás esetén, a biztosító kockázatviselése a szerződésbe újonnan belépő biztosítottakra a biztosítási szerződés következő díjfizetési gyakoriság első napjának 0. órájakor kezdődik, a kilépő biztosítottakra vonatkozóan, pedig az adott hónap utolsó napjának 24. órájáig tart.

A létszámmódosítás bejelentése esetén a biztosító a tudomá- sára jutástól számítottan kizárólag előremutató hatállyal hajt végre változtatást a biztosított személyekre vonatkozóan.

6.4. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóvá- írásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kap- csolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabá- lyozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóvá- írás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módo- sul. A biztosító a szerződő felet a tájékoztatásban a szerző- dést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változá- sokról köteles tájékoztatni.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat ala- pot a szerződés biztosító általi felmondására.

7. MARADÉKJOGOK,NYERESÉGRÉSZESEDÉS, INDEXÁLÁS (ÉRTÉKKÖVETÉS)

7.1. A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelke- zik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díjmentes leszállításra, illetve kötvénykölcsön felvételére sem.

7.2. A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.

7.3. A szerződés nem rendelkezik értékkövetéssel.

8. A SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése

– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási ese- ményekre.

A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

9. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

9.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy ismer- nie kellett. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

9.2. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartam alatt beálló lénye- ges körülmények változását a változás bekövetkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben, a személyi adatokban és a biztosított személyek körében bekövetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelenté- seket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.

A szerződő fél és a biztosítottak kötelesek a lényeges körül- mények változását a változás beálltát követő 5 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx,

telefon: 00 0 000 0000, fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

9.3. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása mi- att a szerződésben a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fe- dezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerződés megkötésének időpontjában a biztosított tényle- ges életkora mellett megfelelt volna.

9.4. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szin- ten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

9.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezetre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

10. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEMBŐL KIZÁRT KOCKÁZATOK

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre:

10.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek esetén akkor, ha az ittasságon, kábító, illetve bódító sze-

rek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő gör- csös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

10.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulá- sával mások által végzett gyógyító célú kezelés és be- avatkozás folytán előidézett testi károsodás, kivéve, ha az egészségügyi intézményben dolgozó egészségügyi alkalmazott utasítása alapján, annak pontos betartása mellett alakult ki.

10.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

10.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balese- tek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvétel- ről volt szó.

10.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való rész- vétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

10.6. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személy- zeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balese- tek.

10.7. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

10.8. Veszélyes sport- és egyéb célú tevékenységekből eredő balesetek:

a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, go-kart, motocross, jetski, motorcsónak sport, vízi- sízés, motorkerékpár sport, rally, ügyességi verse- nyek gépkocsival),

b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,

c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbizto- sítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expe- díció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bázisugrás, falmászás,

d) privát-, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ejtőer- nyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlá- zó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő).

10.9. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illet- ve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek, abban az esetben, amennyiben az nem áll összefüg- gésben a biztosított munkavédelmi szabályok betartása melletti munkavégzésével.

10.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) HIV-fertőzés,

c) nukleáris energia.

10.11. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismér-

tékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen, baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanusz- ra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében bekövet- kező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

10.12. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. Az ételmérgezés nem minősül balesetnek.

10.13. Retina leválás és annak következményei nem mi- nősülnek balesetnek.

10.14. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre – kivéve életmentő beavatkozás esetén

– amelynek oka részben vagy egészben:

a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ- kezményei,

b) a fogpótlás.

10.15. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka részben vagy egészben:

a) a lelki működés zavarai, betegségei,

b) a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellá- tás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra),

d) orvosi végzettséggel vagy működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

10.16. A biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licen- ce-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevé- kenységével vannak okozati összefüggésben.

10.17. Olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ár- talomra, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, orthopéd jellegű kór- képek a biztosítási védelemből ki vannak zárva.

10.18. Artroszkópiával végzett, térdet érintő műtétek kö- vetkezményeként kialakult maradandó egészségkároso- dási kockázat a biztosítási fedezetből ki van zárva.

10.19. A biztosított foglalkozásával összefüggésben be- következő biztosítási események, amennyiben a biztosí- tott foglalkozása:

• artista,

• búvár,

• bányász,

• építőmunkás magas építményeken (10 méteres ma- gasságtól),

• fegyveres testület tagja,

• fegyveres őr,

• kaszkadőr,

• légiutas-kísérő,

• pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),

• pirotechnikus,

• pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

• robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

• tűzijáték- és csillagszórógyártó,

• vadász,

• veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

• ipari alpinista,

• mélyépítő munkás,

• állatszelidítő,

• barlangi mentő, hegyi mentő,

• hivatásos katona,

• tűzszerész.

10.20. Nem téríti meg a biztosító továbbá, bárminemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, ke- letkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiak- ban foglaltak szerint:

Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket köz- vetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cse- lekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbi- akban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – tör- ténjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg

–, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kor- mány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy – egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befo- lyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, val- lási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, meg- előzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

11. A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTOZÁSA

11.1. Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyék- sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okoz- ta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

11.2. Balesetbiztosítási kockázatoknál porckorong- sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechani- kus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye.

11.3. Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szervek vér- zései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll

xxxx, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

11.4. Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reak- ciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem nem áll fenn.

11.5. A biztosító nem tekinti balesetnek, a foglalkozási ártalom következtében kialakuló foglalkozási megbete- gedést, még akkor sem, ha azt az arra jogosult állami szerv üzemi balesetnek elismeri.

11.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a koc- kázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tu- domással bírt, vagy azt ismernie kellett.

12. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE ALÓL

12.1. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockáza- tok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartással

• a szerződő fél vagy a biztosított,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjuk,

• alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

12.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése:

• a kedvezményezett szándékos magatartása következ- ménye. Ebben az esetben, ha több haláleseti kedvez- ményezett is van, akkor ez a rendelkezése nem vonat- kozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

• A biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

12.3. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül külö- nösen, ha a biztosítási esemény

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezreléket meghala- dó véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szint) közvetlen összefüggésben valósul meg, vagy

• nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu- datmódosító szer hatására állt be,

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy

• a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be. 12.4. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy

szándékosan.

13. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

13.1. A biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosító- nak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számí- tott 2 munkanapon belül írásban bejelenteni oly módon, hogy a kárbejelentéssel egyidőben a szerződő által ki- adott a biztosított munkavállalói vagy tagságát igazoló dokumentumot, illetve a „Biztosítotti nyilatkozatot” is be kell nyújtania. Köteles továbbá a biztosítónak a szüksé- ges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a beje- lentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

13.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet ko- rábban már jelentették, valamint abban az esetben is, ha a teljes körű kárbejelentéshez szükséges összes dokumentáció még nem áll rendelkezésre.

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Telefonon a x00-0-000-0000 számon

13.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az eset- ben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

13.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetke- zését a szerződésben megállapított határidőben bizto- sítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzé- sét nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsé- ge szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

14. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

14.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapí- tásához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendel- kezésére bocsátotta.

14.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követke- ző iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum ere- deti példányát is bekérje:

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás- hoz szükséges dokumentumok:

• a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának erede- ti példánya,

• a biztosítotti nyilatkozat,

• a biztosítási eseményt kiváltó, annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja,

gyógykezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai,

• hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

• külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

• kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata

• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat,

• azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek

Halál, baleseti halál esetén:

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

• halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis másolatát,

• boncolási jegyzőkönyv/kórbonctani lelet másolatát (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

• a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolatát,

• a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatait,

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a ked- vezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott)

• halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés

• a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvő- beteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

• a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány

• házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi be- tegkarton másolata

• baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy munkahe- lyi baleset esetén munkahelyi baleseti jegyzőkönyv máso- latát (amennyiben ilyen készült),

• véralkohol és/vagy kábító hatású, toxikus anyagok sze- désére vonatkozó vizsgálati eredményének másolata, (amennyiben ilyen készült),

• továbbá közlekedési baleset esetén

– rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,

– amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű for- galmi engedélyének másolatát,

• a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyző- könyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült),

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén to- vábbá:

• végállapotot leíró kezelőorvosi lelet másolatát,

• az arra jogosult szerv által kiadott maradandó egészségkáro- sodási orvosi határozat másolatát (amennyiben ilyen készült),

• a maradandó egészségkárosodás alapjául szolgáló bal- esettel (balesetekkel kapcsolatos valamennyi és még be nem nyújtott orvosi dokumentum másolatát.

Kórházi ápolás, égési sérülés esetén továbbá:

• valamennyi az adott balesettel kapcsolatos orvosi doku- mentumot

• orvosi ambuláns lap másolatát,

• orvosi igazolás, beutaló másolatát,

• kórházi zárójelentés másolatát; műtét esetén olyat mely tartalmazza WHO vagy az OENO kódot,

• műtéti leírás másolatát,

• altatási jegyzőkönyv másolatát,

• kórlapok másolatát,

• ápolási lap és dokumentáció másolatát,

• labor eredmények másolatát,

• szövettani eredmények másolatát,

• képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeinek másolatát,

• testfelületet 20%- felett ért és legalább II. fokú égési sérü- lés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció másolatát,

• korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos valamennyi orvosi dokumentáció másolatát,

• betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állomá- nyilletékes orvosi karton, járóbeteg ellátási karton) másolatát,

• táppénzes és/vagy keresőképtelenségi állomány megálla- pítására jogosult szerv által a táppénzes és/vagy kereső- képtelenségi állomány igazolására rendszeresített nyom- tatványok eredeti vagy másolati példányát,

• szükség esetén OEP/MEP igazolást.

Csonttörés, csontrepedés estén:

• röntgen lelet másolatát,

• röntgenfelvétel eredeti példányát.

Egyéb dokumentumok:

• biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény eredeti pél- dányát,

• befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló nyugta eredeti példányát,

• baleseti rokkantsági nyugdíjra/járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra/járadékra jogosító határozat másolatát,

• az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát,

• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonyának iga- zolásra szolgáló dokumentumok másolatát,

• a kiegészítő biztosítási feltételekben részletezett további iratok.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefoly- tatására.

14.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

14.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási ti- tokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogsza- bályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biz- tosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatá- si kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetle- nül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a bizto- sított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, doku- mentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni.

14.5. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

14.6. A biztosító által előírt, a kárrendezéshez kapcsolódó or- vosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati ered- ményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

15. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

15.1. A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, a kedvez- ményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

15.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifi- zetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja, és arról nyilatkozik.

15.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás igény jogossá- gának elismerését, illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 30 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti.

16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.1. Jelen szerződés alapján járadék fizetésére nincs lehe- tőség.

16.2. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosí- tási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombizto- sításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adó- jogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A Biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adó- jogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri fi- gyelemmel.

VII. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌‌

1. BALESETI HALÁL

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a biztosító Csoportos Balesetbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgál- nak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Csoportos Balesetbiztosítás általános feltételének rendelke- zései az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a bal- eset megtörténtétől számított 1 éven belül elhalálozik.

A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben a baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki, ameny- nyiben a biztosított életkora a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

2.2. Amennyiben a biztosító a halál alapjául szolgáló baleset- tel összefüggésben a baleseti eredetű maradandó egészség- károsodásra már szolgáltatást nyújtott, úgy a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra kifizetett összeget a bal- eseti haláleseti szolgáltatás összegéből levonja és csak a kü- lönbözetet fizeti ki.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

A biztosító jogosult a halál körülményeinek vizsgálatára.

2. BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ‌

Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	40%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működéskép- telensége	5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképte- lensége	2%
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. Amennyiben a baleset napjától számított 1 éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biztosí- tott legalább 20%-os mértékű maradandó egészségkároso- dást szenvedett, a biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértéke alapján megállapított százalé- kát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki, amennyiben a biztosított életkora a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

2.2. Az egészségkárosodás mértékét az alábbiak szerint kell megállapítani (a táblázat csak iránymutatásként szolgál):

Testrészek	Térítés:
Egy kar vállízületből való teljes elvesztése vagy teljes műkö- désképtelensége	70%
Egy kar könyökízület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökízület alatt való elvesztése vagy teljes műkö- désképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképte- lensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképte- lensége	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes műkö- désképtelensége	45%

2.3. Az előző pontból adódó egészségkárosodási mértékek (százalékok) összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. A biztosító a legalább 20%-os baleseti eredetű ma- radandó egészségkárosodást tekinti biztosítási eseménynek. Amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási ese- mény is bekövetkezik és ezáltal a százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán a százalékok összegződnek és azok együttesen a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

2.4. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pont- ban megadott százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha az egészségkárosodás foka a fenti tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi működőképesség orvosi szem- pontból milyen mértékben csökkent.

2.5. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mér- téke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevé- kenységétől, a biztosító a bármely tevékenységet akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

2.6. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mér- tékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

2.7. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt lehet egy újabb felülvizsgálatra felkérni.

2.8. A baleset utáni első évben a jelen kiegészítő biztosítás kapcsán kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset kö- vetkezményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak a maradandó egészségkárosodás mértéke megállapítható. Miu- tán a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biz- tosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható, legalább 20%-os mértékű károsodási mérték szerint járó kifizetést.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosítási ese- ményt követő 2 éven belül meg kell állapítani.

2.9. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő 1 éven belül a balesetből kifolyólag kö- vetkezik be, a baleseti eredetű maradandó egészségkáro- sodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható,

– a balesetet követő 1 éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított 1 év eltelte után következik be, olyan egészségkárosodási mérték után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutol- só orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

3. MEGSZŰNÉS

Jelen kiegészítő biztosítás a Csoportos Balesetbiztosítás Ál- talános Szerződési Feltételeiben részletezetteken túl adott biztosított esetében megszűnik, akkor is, ha a jelen kiegészítő biztosítás biztosítási összegének 100%-a kifizetésre került. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a kifizetést követő hónap 1. napja. A kiegészítő biztosítás díja adott biztosított vonatkozásban ezen időpontig illeti meg a biztosítót.

4. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

4.1. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a Csoportos Balesetbiztosítási Általános Feltételek 14.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– friss orvosi jelentés eredeti példánya a biztosított aktuális állapotáról.

4.2. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges okmá- nyok benyújtását kérheti és orvosi vizsgálatokat is elvégeztet- het. A vizsgálatok lefolytatására a biztosító jogosult.

3. BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ ‌

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a biztosí- tó Csoportos Balesetbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Je- len feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Csopor- tos Balesetbiztosítás általános feltételének rendelkezései az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított orvosilag szükségesnek tartott, legalább 5 napot meghaladó kórházi gyógykezelésre szorul. A biztosítási esemény a bizto- sítottat ért balesettel okozati összefüggésben álló kórházi ke- zelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbocsá- tással, a kórházi zárójelentés kiállításának napjával végződik.

1.2. Jelen feltételek szempontjából kórháznak minősül a ma- gyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedé- lyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

1.3. Nem terjed ki a biztosítás:

• geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédi- ai kezelésekre, a házi ápolás és a gyógytornára, fo- gyókúrás kezelésekre,

• tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok,

• idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

• gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

• fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

• ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei által nyújtott ellátásaira.

1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kockázatviselés kezdete előtt történt balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tartózkodásra és/vagy kezelésre.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított biztosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 1 éven belül, de maximum 30 napra kórházi napidíjat fizet, feltéve, hogy legalább 5 napig tartott a kórházi ellátás.

2.2. Több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is a biz- tosító szolgáltatása 1 éven belül maximum 30 napra korláto- zódik.

2.3. A kórházi napidíj mértéke a választott biztosítási összeg 100%-a, amennyiben a biztosított a biztosítási esemény idő- pontjában nem haladja meg a 65 évet.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

A biztosító fenntartja magának jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a bizto- sító orvosával ellenőriztesse.

4. CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amely következtében a biztosított csonttörést vagy csontrepedést szenved.

1.2. Fogtörés nem minősül csonttörésnek, illetve a fogrepe- dés nem minősül csontrepedésnek.

1.3. A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén

– balesetenként a törések vagy repedések számától függet- lenül – egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpont- jában hatályos, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, amennyiben a biztosított életkora a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg.

2.2. Biztosítási évente biztosítottanként, maximum 2 biztosí- tási eseményre történhet szolgáltatás.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

3.1. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a Csoportos Balesetbiztosítási Általános Feltételek 14.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kérheti:

• a képalkotó eljárások eredeti példányát

3.2. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosított- nál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellenőriztesse.

5. ÉGÉSI SÉRÜLÉSI TÉRÍTÉS ‌

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

A biztosítási esemény időpontja a baleset napja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a bizto- sítási szerződésben az égési sérülések esetére meghatáro- zott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek az égési sérülés súlyossága alapján megállapított százalékát fizeti ki, amennyiben a biztosított életkora a biztosítási esemény be- következésének időpontjában a 65 évet nem haladja meg. A térítés mértéke az égési sérülés súlyosságától és kiterjedtsé- gétől függően a következő:

Testfelület Súlyosság	10–19%	20–49%	50–80%	80% felett
I. fokú	–	–	–	–
II. fokú	–	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	200%	200%

Térítés mértéke: a biztosítási összeg táblázat szerinti száza- léka.

2.1. Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szen- ved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérü- lések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a leg- magasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez a mérték azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.

2.2. A biztosító szolgáltatása 1 biztosítási évben több bizto- sítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a bizto- sító orvosával ellenőriztesse.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | 1. számú melléklet

BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK ÉS BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK TÁBLÁZAT

Fedezet megnevezése	1 csomag	2 csomag	3 csomag
Baleseti halál	300 000 Ft	900 000 Ft	1 500 000 Ft
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (20%-tól)	500 000 Ft	1 500 000 Ft	2 500 000 Ft
Baleseti kórházi napidíj	2 000 Ft	6 000 Ft	10 000 Ft
Csonttörés	5 000 Ft	15 000 Ft	25 000 Ft
Égési sérülés	250 000 Ft	750 000 Ft	1 250 000 Ft
Tarifális díj fő/év	1 832 Ft	5 495 Ft	9 158 Ft

2. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

Jelen feltételkiegészítés a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | 2. számú melléklet

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műsza- ki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegy- zőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat,

gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentá- ciókat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

alapító okirat

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

ingatlan értékbecslés

nyilvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | 2. számú melléklet

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős őrzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | 2. számú melléklet

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

SIGNAL CÉGTÁRS Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás | 2. számú melléklet

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4998

Document Metadata

Table of Contents

SIGNAL CÉGTÁRS

Document Metadata

SIGNAL CÉGTÁRS

SIGNAL CÉGTÁRS

I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE‌

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe- hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön lét- re. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával a

2.2. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételé- től számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetle- ges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.4. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

2.6. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfo- gadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. Jelen biztosítás éves díjú. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet negyedéves, féléves és éves. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat szá- míthat fel.

4.3. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.5. A Biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg.

4.6. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.7. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.8. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés lét-

4.9. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedé- kességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ak- kor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

4.10. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

4.10.1. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

4.10.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.10.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem

4.10.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a java- dalmazást.

4.11. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondásá- nak jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

4.13. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfize- tésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.14. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegye- zése szükséges.

6. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

6.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miat- ti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő

6.5. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

7. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

7.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de leg- később a biztosítási szerződés megszűnéséig bejelentett ká- rokra terjed ki.

8. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

8.1. Biztosítható vagyontárgyak

8.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a követ- kezők:

8.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyon- tárgyak:

8.4. Tevékenységi kódokhoz kapcsolódó fogalmak megha- tározása:

9. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

9.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

9.2.1. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyon- tárgyakra megjelölt összeghatárig,

9.2.2. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a megjelölt összeghatárig.

9.3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:

9.3.1. új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

9.3.2. avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

9.3.3. könyv szerinti értéken.

9.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy választott módszer szerinti értékét.

9.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

9.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, telephe- lyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontár- gyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

9.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Az itt meghatározott érték a biztosítási összeg meghatározásá- nak módszere szerint választható.

9.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

9.10. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

9.10.1. Az értékkövetés

9.10.2. Díjkorrekció

9.11. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgon- doskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén

9.11.1. épületeknél és építményeknél az újonnan épült ré- szekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,

9.11.2. műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gé- pek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

11.2. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jo- got nem biztosít.

11.3. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csök- ken.

11.5. Biztosítási események okozta károk térítése

11.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg- semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől füg- gően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

11.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén

11.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthe- tő, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

11.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreál- lítási költségeit fedezi.

11.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té- rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

11.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csök- kenti a térítés összegét.

11.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült be- ruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

11.5.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, ke- zelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő

11.5.10. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a bizto- sító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

11.5.11. Készletek kára esetén:

11.5.12. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – be- tétdíjon történik.

I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE ‌