Hatályos: 2012. november 1-jétõl

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

általános szerzõdési feltételei (UL12)

Hatályos: 2012. november 1-jétõl

Xx.xx.: 15277

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 5

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerzõdési feltételei (UL12) 9

I. A biztosítási szerzõdés tartalma 9

II. Általános rendelkezések 9

III. Befektetési szolgáltatás 12

IV. A biztosítási díjra vonatkozó rendelkezések 13

V. Terhelések a szerzõdõ számláján 15

VI. Tranzakciók 16

VII. A díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, visszavásárlás és kötvénykölcsön 17

VIII. Biztosítási események, a biztosítási szolgáltatások, a biztosító teljesítésének feltételei,

a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok 17

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 19

X. A biztosító kockázatviselésébõl kizárt események 19

XI. A személyes adatok kezelése, a biztosító adatvédelmi és titoktartási kötelezettsége, egyéb rendelkezések 21

XII. Fogalomtár 22

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasz- tói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye- letéhez, illetve a Pénzügyi Békéltetõ Testülethez való elõterjesztésének a lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társasá- gunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényege- sebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerzõdés részét képezi.

1. Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Gene- rali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Oszt- rák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyil- vántartásában 26-os számon szereplõ Generali Csoporthoz tarto- zik.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Nyilvántartja: a Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fõ tevékenységi köre: nem-életbiztosítás.

A társasás cégformája: részvénytársaság

Mûködési módja: zártkörû

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara

nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájá- val forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, il- letõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elektronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügy- félszolgálatunk biztosítja az elérhetõséget.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójá- nál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a generali@generali.huelektronikus levelezési címen) élhet beje- lentéssel, illetõleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhe- tõségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát személyesen vala- mennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A

telefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugyancsak minden munkanapon 8 órától 16 óráig, illetõleg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetõséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjá- val és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos to- vábbi részletes információkat megtalálja a honlapunkon illetõleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabály- zatunkban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (00-0) 0000-000, központi fax száma: (00-0) 0000-000, ügyfélszol- gálati telefonszáma: 00-00-000-000, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx)

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhetõ tájékoztatókra és összehasonlítást segítõ alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jo- gosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában fo- gyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenõrzi

– a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatáro- zott jogszabályokban elõírt rendelkezéseknek,

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gya- korlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezései- nek,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

– az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kér- déseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (a to- vábbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

– a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi meg- sértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsérté- se esetén a Felügyelet elõtt fogyasztóvédelmi eljárás kezdemé- nyezhetõ. A biztosítási szerzõdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerzõdésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elõ a Pénzügyi Békéltetõ Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Kriszti- na krt. 39.; levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biz- tosító társasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A Pénzügyi Békéltetõ Testület mûködésével kapcsolatos egyéb lé- nyeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalál- hatóak a xxx.xxxxx.xx/xxx honlapon. A permegelõzõ, konfliktus- kezelõ, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetetõ Testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet, a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szó- ló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a vi- szontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körül- mény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi álla- pottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt ke- zelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szer- zõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthetõ. Telefonon történõ panaszkezelés esetén a biztosító a kö- zötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megõrzi. A biztosító köteles tö- rölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulá- sa nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs tör- vényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság- ról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) fog- laltaknak megfelelõen tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a bizto- sítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítá- si tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 155.§- a. A biztosítá- si szerzõdés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). Az érin- tett ügyfél egészségi állapotával összefüggõ adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerzõdés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag társasá- gunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetí- tõi, illetve a társaságunk részére külön szerzõdés keretében adat- feldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végzõ személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mér- tékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mind- azon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társasá- gunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értelmében nem áll fenn.

A biztosító a szerzõdõ (biztosított) személyes adatait, erre vonatko-

zó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§ és 165.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben jelölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülõ biztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kárta- lanítási Alapot kezelõ szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezõvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselõvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzõkönyvébõl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítõvel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvetõ jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolás- ra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél

nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncse- lekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, biztosítási titoknak minõsülõ adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn ab- ban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló tör- vényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn to- vábbá abban az esetben sem, ha a magyar bunüldözõ szerv, illetõ- leg a pénzügyi információs egységként muködõ hatóság – a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megaka- dályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bunüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Infor- mációs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezet- hez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinte- ni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra került volna sor.

12 Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbízott adat- feldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél adatairól, azok for- rásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá- az ügyfél személyes adatainak a továb- bítása esetén- az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérõl. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja illetve korlátozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, to- vábbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél ál- tal kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban kö- teles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakoz- hat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társasá- gunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztat- ja az ügyfelet a döntésérõl. Amennyiben az érintett ügyfél a dön- téssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidõt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétõl, illetve a határidõ utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x) az érintett ügyfél jo- gosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói ki- fizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illet- ve nyugdíjbiztosítási szerzõdés esetében a harmadik év forduló- napját követõen nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie. Kamatjövedelem biztosítási szerzõdéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásá- ból vagy részleges visszavásárlásából származhat. Kamatjövede- lemrõl akkor beszélhetünk, ha a szerzõdésbõl származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szerzõdéshez kapcsolódó ma- gánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizetõ által fizetett adókötelesnek minõsülõ (adózott) díj(ak) együttes összegét. Rész- leges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehetõ fi- gyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésbõl levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követõen a biztosí- tó igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerzõdõ részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezett- ségére. A biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthetõ, ha a kifizetés a szerzõdés megkötésének 5. fordu- lónapját követõen történik, és a kifizetéssel a szerzõdés megszû- nik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére történõ kifizetés esetén, ha a szerzõdés a kifizetéssel nem szûnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthetõ, ha a kifizetés a szerzõdés megkötésének 10. fordu- lónapját követõen történik, és kifizetéssel a szerzõdés megszûnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére törté- nõ kifizetés esetén, ha a szerzõdés a kifizetéssel nem szûnik meg. Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerzõdõként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiztosí- tást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizetõ által fizetett díj adómentesnek minõsült. Ebben az esetben ugyan- úgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifize- tésbõl levonja a személyi jövedelemadó-elõleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelõlegrõl a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köte- les megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási feltéte- lekben rendelkezve errõl – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifizethetõ összeget.

A fenti szabályok a jövõben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szí-

ves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövõbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjérõl szóló törvény rendel- kezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerzõdés- bõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár kö-

vetkezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal- hat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható.

15. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosí- tott) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem álla- podnak meg, vagy jogszabály eltérõen nem ren delkezik, a ma- gyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezetõ igazgató

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerzõdési feltételei (UL12)

Jelen befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerzõ- dési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételek- kel együtt a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzõdéseinek (a továb- biakban: biztosítási szerzõdés) szerzõdési feltételeit képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdést a jelen általános feltételekre és az adott kü- lönös feltételekre hivatkozással kötötték.

Az általános feltételekhez a szerzõdõ és a biztosított ajánlaton megjelölt választása szerinti szolgáltatást tartalmazó életbiztosítási szerzõdés kü- lönös feltételei (a továbbiakban: alapbiztosítás különös feltételei) és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz választható kiegé- szítõ biztosítások különös feltételei kapcsolódnak.

Az alapbiztosítás különös feltételei és a befektetési egységekhez kö- tött életbiztosításokhoz választható kiegészítõ biztosítások különös feltételei az általános feltételek értelmezésében és alkalmazásában, a továbbiakban együtt: különös feltételek.

Az általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (a továbbiak- ban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A különös feltételek az általános feltétekben foglaltaktól eltérhetnek, az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltételek ren- delkezései irányadóak.

I. A biztosítási szerzõdés tartalma

A biztosítási szerzõdés alapján a biztosító a jelen általános feltéte- lekben és a különös feltételekben meghatározott befektetési szol- gáltatásra, valamint biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biz- tosítási esemény bekövetkeztétõl függõen biztosítási szolgáltatás megfizetésére, a szerzõdõ fél pedig biztosítási díj fizetésére köte- lezi magát.

II. Általános rendelkezések

1. A szerzõdés alanyai (a biztosító, a szerzõdõ, a biztosított és a kedvezményezett)

1.1. Biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biz- tosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgál- tatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.2. Szerzõdõ az a fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és aki a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.

1.3. Biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerzõdés- ben biztosítottként neveztek meg és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerzõdés létrejön.

1.4. Ha a szerzõdõ és a biztosított különbözõ személy, a szerzõdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulá- sa szükséges.

1.5. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzõdésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen eset- ben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetõleg örökösét kell tekinteni.

1.6. Ha a biztosított kiskorú és a szerzõdést nem a törvényes képvise- letet gyakorló szülõje köti meg, a szerzõdés érvényességéhez – valamint a biztosított kiskorúsága idején a szerzõdés módosításá- hoz – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

1.7. A biztosított a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerzõdés a bizto- sítási idõszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával a szerzõdésbe szerzõdõként belép.

1.8. A biztosított a szerzõdõ írásbeli beleegyezésével a szerzõdésbe szerzõdõként beléphet. A szerzõdõ személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.

1.9. A szerzõdõ és a biztosított írásbeli beleegyezésével harmadik sze- mély a biztosító hozzájárulásával a szerzõdésbe új szerzõdõként beléphet (szerzõdõcsere). A szerzõdõcserét a biztosító által rend- szeresített formanyomtatvány kitöltésével kell kezdeményezni.

1.10. Kedvezményezett az a szerzõdõ és a biztosított által meghatáro- zott személy, aki a szerzõdés alapján a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

1.11. A szerzõdõ a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, il- letve a szerzõdés hatálya alatt bármikor kedvezményezettet jelöl- het meg, illetve a kedvezményezett kijelölését módosíthatja felté- ve, hogy a kijelölés vagy módosítás a biztosítási esemény bekö- vetkezése elõtt a biztosító tudomására jut.

1.12. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése elõtt meghal.

1.13. Ha a biztosítási szerzõdésben más kedvezményezettet nem ne- veztek meg, vagy ha a kedvezményezettjelölés hatályát vesztette, illetve érvénytelen, akkor a biztosított életében esedékes szolgál- tatások kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén teljesítendõ szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított örököse.

2. A szerzõdés létrejötte

2.1. A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ és a biztosító írásbeli megálla- podása alapján jön létre, melyet a szerzõdõ kezdeményez.

2.2. A szerzõdés az ajánlatnak a biztosító általi elfogadása idõpontjá- ban, illetve – ha a szerzõdõ a biztosító módosító javaslatát nem ki- fogásolja, úgy – a módosító javaslatnak a szerzõdõ általi kézhez- vételekor jön létre.

2.3. A biztosító ajánlattételkor a biztosítás elsõ díjának vagy az egysze- ri díjnak, de legfeljebb a mindenkor hatályos pénzkezelési szabály- zatnak megfelelõ díjelõleget átveheti, melyet kamatmentes elõleg- ként (továbbiakban: díjelõleg) kezel.

Ha a szerzõdés létrejön, a biztosító a díjelõleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a díjelõleget a szerzõdõnek visszafizeti.

2.4. A biztosító az ajánlat elfogadása elõtt kockázatelbírálást végezhet, a biztosítotthoz kérdéseket intézhet, továbbá a biztosított egész- ségi nyilatkozatát, orvosi, egészségi, tesztvizsgálatát, valamint egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyi- latkozatot írásban, vagy elõre egyeztetett idõpontban telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat meg- tételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésrõl hangfelvétel készül, melyet a biztosító mindaddig megõriz, míg a szerzõdésbõl igény érvényesíthetõ.

A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenõrizni.

2.5. A szerzõdõ/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által fel- tett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.

2.6. A kockázatelbírálás eredményétõl függõen a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. Az ajánlat elfogadása történhet hallgató- lagosan, vagy a biztosítónak az ajánlattal megegyezõ tartalmú el- fogadó nyilatkozata megtételével, vagy az ajánlattól eltérõ tartal- mú kötvény kiállításával.

2.7. Ha a szerzõdõ az ajánlattól eltérõ tartalommal kiállított kötvényben szereplõ eltérést a kötvény átvételétõl számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a szerzõdõ az eltérést a kötvény átvételétõl számított 15 napon belül írásban elutasítja (kifogásolja), a szerzõdés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerzõdõ figyelmét írásban felhívja.

2.8. A szerzõdés – hallgatólagosan – akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra az átvételtõl számított 15 napon belül nem nyilatkozik. A hallgatólagosan létrejött szerzõdés esetében a szerzõdés létrejöt- tének idõpontja az ajánlatnak a biztosító vagy a biztosító függõ biztosításközvetítõje részére való átadásának idõpontja.

2.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a feltételektõl és a hatályos Díjszabásban foglaltaktól, akkor a biz- tosító az ajánlatnak a kötvénykiállításra jogosult illetékes szerveze- ti egységéhez való megérkezését követõ 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek és a hatályos Díj- szabásban foglaltaknak megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, a biztosító a szerzõ- dést a módosító javaslat kézbesítésétõl, illetve a módosító javas- latnak a szerzõdõ általi elutasításától számított 15 napon belül 30 napos felmondási idõvel felmondhatja (hallgatólagosan létrejött szerzõdés utólagos felmondása).

2.10. A biztosítási szerzõdés közvetítõje lehet függõ vagy független biz- tosításközvetítõ.

A függõ biztosításközvetítõ (ügynök) a biztosítási szerzõdést a biz- tosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító meg- bízása alapján közvetíti. A függõ biztosításközvetítõ közvetítõi te- vékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelõs. A független biztosításközvetítõ tevékenysége során önállóan jár el, nem minõsül a biztosító képviselõjének.

A független biztosításközvetítõ a biztosításközvetítõi tevé- kenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésé- vel vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önálló- an felel. Ez a felelõssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

3. A szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, a várakozási idõ

3.1. A már érvényesen létrejött szerzõdés az azt követõ nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzõdõ az elsõ biztosítási díjat, vagy a díj- elõleget a biztosító részére megfizeti, vagy amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Az elsõ díj vagy a díjelõleg megfizetettnek minõsül, ha azt a függõ biztosí- tásközvetítõ nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett.

3.2. A biztosító kockázatviselése a szerzõdés hatálybalépésének idõ- pontjában kezdõdik meg kivéve, ha a felek ettõl eltérõen állapod- nak meg.

3.3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatálybalépésétõl számított 6 (hat) hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidõben állapod- nak meg.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüg- gésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító a biztosított várakozási idõ alatti természetes halá- la esetén a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezménye-

zett részére a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a szerzõdés létre- jöttére és a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozóan az általános feltételekben foglalt rendelkezésektõl eltérõen is meg- állapodhatnak.

4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerzõdésmódosítási esetek

4.1. A biztosító a biztosítási szerzõdés fennállása alatt kezdeménye- zett, a biztosító által díjátvállalás biztosítás keretében átvállalandó biztosítási díj növelésére, a szerzõdés keretén belül választott biz- tosítási összegek emelésére vagy új biztosítási kockázat igénylé- sére irányuló szerzõdésmódosítási igénnyel (a továbbiakban: a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos igény) kapcsolatban kocká- zatelbírálást végezhet. A kockázat elbírálására a biztosítási aján- lattal kapcsolatos kockázatelbírálás szabályai alkalmazandók.

4.2. A kockázatelbírálás eredményétõl függõen a biztosító jogosult a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos igényt elfogadni vagy elutasí- tani. A biztosító a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos igény elfo- gadásáról vagy elutasításáról a szerzõdõt írásban tájékoztatja.

4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdéssel kapcsola- tos igény teljesítése esetén az adott biztosítási kockázat vonatko- zásában az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat, irat biztosítóhoz való megérkezését követõ hónap elsõ napján kezdõ- dik.

4.4. A szerzõdés tartama alatti új biztosítási kockázat vállalásában való megállapodás esetén a várakozási idõ az adott kockázat vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétõl számított 6 (hat) hónap, kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidõben állapodnak meg.

5. A biztosítási szerzõdés meghosszabbítása

A biztosító a szerzõdõ írásbeli kérésére a határozott tartamra létre- jött biztosítási szerzõdést a lejárati idõpont bekövetkezése elõtt meghosszabbíthatja. A szerzõdõ a meghosszabbítást a lejárati idõpontot megelõzõen legalább egy hónappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását köve- tõen kockázatelbírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy elfo- gadni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a szerzõdõt írásban tájékoztatja.

6. A biztosítási szerzõdés megszûnésének esetei

Amennyiben a különös feltételek ettõl eltérõen nem rendelkeznek, a biztosítási szerzõdés megszûnik az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése esetén:

a) a biztosítási szerzõdésben meghatározott tartam végén, a biz- tosító – feltételekben foglaltaknak megfelelõ – szolgáltatásá- nak teljesítésével, amennyiben a biztosítási szerzõdés meg- hosszabbítására nem kerül sor;

b) a biztosított halála esetén, a biztosító – feltételekben foglaltak- nak megfelelõ – haláleseti szolgáltatásának teljesítésével, vagy a jelen általános feltételek IX.1.4. pontjában foglaltak tel- jesítésével;

c) díjátvállalás szolgáltatás esetén, amennyiben a biztosított már nincs életben, a biztosítási szerzõdésben meghatározott szol- gáltatási idõszak végén, a biztosító – feltételekben foglaltak- nak megfelelõ – szolgáltatásának teljesítésével;

d) díjfizetés elmulasztása esetén a jelen általános feltételek IV.4. pontjában és az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatá- rozottak szerint;

e) a szerzõdõ rendes felmondása esetén, a felmondás biztosító- hoz való beérkezését követõ munkanapon;

f) a szerzõdõ jelen általános feltételek II.6.2. pontjában rögzített rendkívüli felmondása esetén a felmondás biztosítóhoz való beérkezését követõ munkanapon;

g) a biztosító felmondásával, a hallgatólagosan létrejött biztosí- tási szerzõdés utólagos felmondása esetén (II.2.9. pont), vagy a biztosítási szerzõdést érintõ lényeges körülmények megvál- tozása, a biztosítónak errõl való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idõ elteltével (II.8.3. pont) Ilyen esetben a biztosító a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egy- ségek aktuális értékét fizeti ki a szerzõdõ részére;

h) a biztosítottnak – amennyiben nem õ a szerzõdõ fél – a biztosí- tási szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulása írásbeli visszavonásával a folyó biztosítási idõszak végén feltéve, hogy a biztosított a biztosítási szerzõdésbe szerzõdõként nem lép be;

i) ha a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási értéke nem fedezi a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos költségek, díjak bármelyikét a biztosítási szerzõ- dés kifizetés nélkül megszûnik.

j) a szerzõdõ jelen általános feltételek IV.2.3. pontjában rögzített rendkívüli felmondása esetén, amennyiben a biztosító a bizto- sítási szolgáltatások kockázati díját legfeljebb a IV.2.3. pont- ban foglalt mértékben megváltoztatja.

6.1. A szerzõdõ rendes felmondási lehetõsége

A biztosítási szerzõdést a szerzõdõ a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – bármikor felmondhatja.

Felmondás esetén:

– A biztosító a szerzõdés rendes felmondása (visszavásárlás) esetén – amennyiben a felmondás idõpontjában a biztosítási szerzõdésnek van visszavásárlási értéke – a biztosítási szerzõ- dés részét képezõ visszavásárlási táblázat szerint a jelen álta- lános feltételek VII.4. pontja alapján kifizeti a szerzõdõ részére a megszûnés napjára érvényes visszavásárlási összeget.

Az így megszüntetett biztosítási szerzõdés nem léptethetõ újból hatályba.

– Amennyiben a felmondás idõpontjában a biztosítási szerzõ- désnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szerzõdés kifizetés nélkül megszûnik.

6.2. A szerzõdõ rendkívüli felmondási lehetõsége

A hitelfedezeti életbiztosítást kivéve, a biztosítási szerzõdést – önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül – megkö- tõ természetes személy (magánszemély) szerzõdõ jogosult a biztosítási szerzõdést a biztosítási szerzõdés létrejöttét igazoló kötvény (a továbbiakban: elsõ kötvény) átvételétõl számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül felmondani.

A biztosító a rendkívüli felmondás átvételét követõ 30 napon belül a szerzõdõvel – az általa a biztosítási szerzõdésre teljesített vala- mennyi befizetésre vonatkozóan – a biztosítási szerzõdés megszû- nésének napját követõ értékelési napra érvényes vételi árfolyam alapján, a Kondíciós listában (különös feltételek I. számú melléklete) erre az esetre meghatározott módon – elszámol. Az elszámolással egyidejûleg a biztosító jogosult a Kondíciós listában meghatározott jogcímeken felmerült és az ott meghatározott mértékû költségei ér- vényesítésére. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos befektetési kockázatot jelen pont szerinti rendkívüli felmondás esetén is a szer- zõdõ viseli. Ennek megfelelõen a biztosító a rendkívüli felmondás esetén a biztosítási szerzõdés költségekkel csökkentett aktuá- lis értékét fizeti ki a szerzõdõ részére.

A szerzõdõ az e pont szerinti rendkívüli felmondási jogáról érvé- nyesen nem mondhat le.

A szerzõdõ rendkívüli felmondásával megszüntetett biztosítá- si szerzõdés nem léptethetõ újból hatályba.

7. A biztosítási szerzõdés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

8. A biztosítási szerzõdés alanyainak jogai és kötelezettségei

8.1. A szerzõdõ és a biztosító jogai és kötelezettségei

8.1.1. A biztosítási szerzõdés alapján a szerzõdõ díjfizetésre köteles és a biztosított hozzájárulásával jogosult a biztosítási szerzõdés szerin- ti jognyilatkozatok megtételére. A szerzõdõ jogosult biztosítási szerzõdésével kapcsolatban a biztosítótól adatot, információt kér- ni, figyelemmel a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabá- lyokra is.

8.1.2. A biztosító köteles a biztosítási szerzõdés alapján a feltételekben meghatározott szolgáltatások nyújtására, a szerzõdõ biztosítási szerzõdésére vonatkozóan bejelentett, a feltételeknek és a Díjsza- básban, valamint a Kondíciós listában foglaltaknak megfelelõ tranzakciók és egyéb igények végrehajtására.

8.2. A szerzõdõ és a biztosított közlési és változásbejelentési kö- telezettsége

A szerzõdõ és a biztosított kötelesek a közlési és változásbeje- lentési kötelezettségüknek eleget tenni.

8.2.1. A szerzõdõ és a biztosított közlési kötelezettsége

A közlési kötelezettség alapján a szerzõdõ és a biztosított ajánlat- tételkor, továbbá a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos szol- gáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelõ válaszokkal, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatványon és hangfel- vételen szereplõ nyilatkozatok valóságnak megfelelõ megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat el- lenõrizheti és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékeny- ségére (foglalkozás, munka, sport), életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot írhat elõ.

Az orvosi, egészségi, tesztvizsgálat elvégzése a szerzõdõt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

8.2.2. A szerzõdõ és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A szerzõdõ és a biztosított kötelesek a biztosítás tartama alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerzõdésben szereplõ lényeges körülmények megváltozását, to- vábbá a szerzõdõ 5 munkanapon belül köteles bejelenteni az azo- nosítási adataiban beállott változást.

Lényeges körülménynek minõsül mindaz, amire a biztosító írás- ban kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerzõdõ vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét elõírta, így különösen a szerzõdõ és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport) megválto- zása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást a biztosítóhoz nem kell bejelenteni.

8.3. A biztosító szerzõdésmódosítási és felmondási lehetõsége új, lényeges körülmények felmerülése esetén

Ha a biztosító a biztosítási szerzõdés létrejötte után szerez tudo- mást a biztosítási szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, to- vábbá ha a biztosítási szerzõdésben meghatározott lényeges kö- rülmények változását közlik vele, kockázatelbírálást végez- het, s ennek eredményeként a közléstõl számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerzõdés módosí- tására, illetõleg – ha a kockázatot a feltételekben és a hatályos Díjszabásban foglaltak alapján nem vállalhatja – a biztosítási szer- zõdést a biztosító 30 napos felmondási idõvel, írásban felmond- hatja.

Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerzõdésnek a módosító javaslattal érintett része a módosító javaslat közlésétõl számított

30. napon megszûnik, és a biztosítási szerzõdés a megváltozott feltételekkel marad hatályban.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a biztosítási szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban.

A biztosító a közlési kötelezettség megsértésébõl eredõ jogait az érintett biztosítási kockázatra vonatkozóan csak a kocká- zatviselés elsõ öt évében gyakorolhatja.

III. Befektetési szolgáltatás

A biztosító a szerzõdõ által befizetett biztosítási díjat a feltéte- lekben, a Díjszabásban és a Kondíciós listában írtak szerint, a szerzõdõ rendelkezéseinek megfelelõen eszközalapokban helyezi el.

1. A választható eszközalapok célja és mûködése

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- zõdések teljesítésével összefüggésben eszközalapokat hoz létre. Az eszközalapok a biztosító eszközei között elkülönített eszközál- lományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosí- tó befektetési egységekhez kötött életbiztosításainak szolgáltatá- sait meghatározza.

A befektetési egységek egy meghatározott eszközalap befekte- téseiben azonos értékû részesedést megtestesítõ elszámolási egységek.

1.1. Az eszközalapok célja

Az eszközalap célja az eszközalap értékének hosszú távú nö- velése. A befektetési eredmény változtatja az eszközalap értékét, és ez által az eszközalaphoz kötött, a szerzõdõ által megvásárolt befektetési egységek értékét.

Az eszközalapok a befektetések típusában, a jellemzõ kockázat vonatkozásában, a szerzõdésre érvényes tõke-/hozamgarancia il- letve tõke-/hozamvédelem meglétében vagy hiányában, ezekkel összefüggésben a várható hozamban is különböznek egymástól. Az alapbiztosítás különös feltételeinek elválaszthatatlan részét ké- pezi a „Választható eszközalapok listája, összetétele és befekteté- si elvei” c. melléklet hatályos szövege (továbbiakban: Eszköz- alap-leírás).

1.2. Eszközalapok létrehozása, felfüggesztése, megszüntetése, módosítása

A biztosító ügyfelei védelmében jogosult eszközalapokat létrehoz- ni, ideiglenesen felfüggeszteni, megszüntetni, illetve az eszközala- pokat módosítani.

1.2.1. Eszközalapok felfüggesztése

A biztosító az eszközalapokat felfüggesztheti az eszközalapok hátterét képezõ befektetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézkedésre, döntésre vagy ezen befektetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instru- mentumokkal kapcsolatos kibocsátó, forgalmazó, letétkezelõ, alapkezelõ intézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel.

A biztosító a felfüggesztésrõl legkésõbb a döntését követõ 8 mun- kanapon belül hirdetmény útján: ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján elhelyezett tájékoztatóban tájékoztatja a szerzõdõt.

A felfüggesztés idõtartama alatt a felfüggesztett eszközala- pok vonatkozásában a biztosító az érintett eszközalapok érté- kelését, az érintett eszközalapokra vonatkozó visszavásárlá- si, részleges visszavásárlási, átváltási, átirányítási igények, újonnan igényelt vagy folyamatban lévõ rendszeres pénzkivo- nási igények, lejárati, elérési, haláleseti szolgáltatásra vonat- kozó igények teljesítését (általában véve a befektetési egysé- gek vételére, áthelyezésére és eladására vonatkozó tranzak- ciókat) a felfüggesztésre okot adó körülmény megszûnéséig az érintett eszközalapok esetében határozatlan idõre felfüg-

gesztheti. A felfüggesztés idejére a felsorolt igények, kifizetések teljesítését elhalaszthatja.

Az eszközalap felfüggesztése alatt beérkezõ fentebb felsorolt igé- nyeket a felfüggesztéssel érintett eszközalapok vonatkozásában a biztosító a felfüggesztést követõ elsõ, általa megjelölt értékelési napra érvényes árfolyamon teljesíti.

A biztosító a felfüggesztés ideje alatt a felfüggesztett eszközalap- ba befizetett díjrészletek befektetésérõl a fent említett hirdetmény- ben rendelkezik.

Az árfolyamváltozásból és a kifizetések felfüggesztés miatti elhalasztásából eredõ befektetési kockázatot teljes egészé- ben a szerzõdõ viseli.

1.2.2. Eszközalapok megszüntetése

Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a szerzõdõt leg- alább két hónappal a tervezett megszüntetés elõtt értesíti, és felajánlja a megszûnõ eszközalaphoz kötött befektetési egységek- nek bármely más mûködõ és adott biztosítási szerzõdés kereté- ben választható eszközalaphoz kötött befektetési egységekre való költségmentes átváltását. Amennyiben a szerzõdõ az értesítés- ben megjelölt határidõig nem választ új eszközalapot/eszköz- alapokat a megszûnõ eszközalap helyett (átváltásról, átirányí- tásról nem rendelkezik), a biztosító a megszûnõ eszközalap- hoz kötött befektetési egységeket az eszközalap megszünte- tésének idõpontjában érvényes vételi áron az általa meghatá- rozott eszközalaphoz kötött befektetési egységekre váltja át.

1.2.3. Eszközalapok módosítása

Az eszközalapokat érintõ módosítások esetén, amennyiben a módosítás az eszközalap elnevezésére, alapkezelõjére vagy be- fektetési politikájára vonatkozik, de nem érinti a kockázati szintjé- nek megváltozását illetve alapvetõ célját, a módosítás hatálybalé- pése elõtt 30 nappal a biztosító kizárólag hirdetmény útján: ügyfél- szolgálati irodáiban és a biztosító honlapján: elhelyezett tájékozta- tóban értesíti a szerzõdõt a módosításról.

Eszközalapok létrehozása, megszüntetése, módosítása esetén a különös feltételek részét képezõ megváltozott hatályú „Eszköz- alap-leírást” a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján függeszti ki.

1.3. Befektetési egységek felosztása, összevonása

A biztosító jogosult az egyes eszközalapok egységeinek felosztá- sára vagy összevonására, ami megváltoztathatja az eszközalap- hoz tartozó egységek és ezzel együtt az eszközalaphoz kötött be- fektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a mûvelet csak technikai jelentõséggel bír, és az eszközalapokban lévõ egységek, illetve a szerzõdõ számláján lévõ befektetési egységek összérték- ét nem befolyásolja.

2. Az eszközalapok értékelése

Értékelési nap az a nap, amely napra vonatkozóan a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek vételi árát (aktuális értékét) meghatá- rozza. Az adott értékelési napra érvényes vételi ár az adott napra érvényes tõzsdei, állampapír-piaci, devizapiaci árfolyamok alapján kerül meghatározásra és az elõzõ értékelési napig visszamenõleg érvényes.

Egy eszközalap vonatkozásában az adott értékelési napra érvé- nyes vételi ár megállapítására azon a munkanapon kerül sor, ame- lyen minden mögöttes befektetési eszköznek az adott értékelési napra vonatkozó – az értékeléshez használt – árfolyama a biztosító rendelkezésére áll. Az értékelésre lehetõség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül.

Az eszközalapok értéke az eszközalaphoz tartozó befektetett esz- közök értékének és az eszközalapokat terhelõ kötelezettségek- nek, valamint az alapkezelési díjnak a különbözete.

Az alapkezelési díjon felüli eszközalapokat terhelõ költségek rész- letes felsorolása az alapbiztosítások különös feltételeinek elvá-

laszthatatlan részét képezõ Eszközalap-leírásban az eszközala- pokra vonatkozó közös szabályok cím alatt található.

Az eszközalapot terhelõ költségek idõarányosan terhelik az esz- közalapot és esedékességkor kerülnek levonásra az eszközalap eszközértékébõl.

3. Alapkezelési díj

A biztosító éves alapkezelési díjat határoz meg az eszközalapok értékének százalékában, amely az adott eszközalap minden érté- kelési napján az elõzõ értékeléstõl eltelt idõvel arányosan kerül le- vonásra. Amennyiben két értékelés között több nap telt el, akkor az alapkezelési díj az eltelt napok számával arányosan kerül levo- násra.

Az éves alapkezelési díj mértékét a hatályos Kondíciós lista tartal- mazza. Az éves alapkezelési díj naptári évenként legfeljebb egy al- kalommal változhat, de az éves alapkezelési díj mértéke nem haladhatja meg a 2,4%-ot.

4. A befektetési egységek ára

4.1. Az adott eszközalaphoz kötött befektetési egységek vételi ára (vételi árfolyama) az eszközalap aktuális értékének és az esz- közalaphoz kötött befektetési egységek aktuális darabszá- mának a hányadosa.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésekor, illetve a költségek elszá- molásakor a befektetési egységek vételi árát veszi figyelembe.

4.2. A biztosító a befizetett biztosítási díjat eladási áron számítja át be- fektetési egységekké.

Az aktuális eladási árat a biztosító a vételi árból számítja ki az el- adási és vételi ár közti különbség figyelembevételével, mely az el- adási ár százalékában kerül meghatározásra.

Az adott szerzõdésre alkalmazandó eladási és vételi ár közti kü- lönbséget a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A rendszeres és egyszeri, valamint az eseti díjra vonatkozó eladási és vételi ár közti különbség mértékét a biztosító naptári évente leg- feljebb egy alkalommal változtathatja meg. Az egyszeri költségvál- toztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.

4.3. A befektetési egységek eladási és vételi árát a biztosító 5 tizedes- jegy pontossággal tartja nyilván.

5. A szerzõdõ számlája, díjjóváírás, a biztosítási díj eszközala- pok közti felosztása, valamint kezdeti és felhalmozási befek- tetési egységekben való elhelyezése

5.1. A szerzõdõ számlája

A biztosító biztosítási szerzõdésenként elkülönített nyilvántartást vezet az adott szerzõdéshez kapcsolódó befektetési egységekrõl (a továbbiakban: a szerzõdõ számlája).

5.2. A befizetett biztosítási díjak befektetési egységekre váltása – díjjóváírás

A biztosító a befizetett biztosítási díjból a szerzõdõ részére befek- tetési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egységeket a szer- zõdõ számláján jóváírja és nyilvántartja (díjjóváírás).

5.2.1. Az ajánlattételkor megfizetett díjelõleg jóváírása legkésõbb az elsõ kötvény kibocsátásának napja és a díjelõlegnek a biztosí- tó számlájára – a megfelelõ azonosítókkal (név, cím, ajánlatszám)

– való beérkezésének idõpontja közül a késõbbit követõ értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

5.2.2. A szerzõdés fennállása alatt megfizetett rendszeres, illetve egy- szeri biztosítási díj jóváírása legkésõbb a díjnak a biztosító számlájára a megfelelõ azonosítókkal (név, kötvényszám) való be- érkezésének idõpontját követõ értékelési napra meghatáro- zott eladási áron történik.

5.2.3. Az eseti biztosítási díj jóváírása legkésõbb a biztosítási díjnak a biztosító számlájára a megfelelõ azonosítókkal (név, kötvényszám, az eseti díjra vonatkozó díjfelosztási nyilatkozat) való beérkezé- sének idõpontját követõ értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

Amennyiben a szerzõdõ eseti díj felosztásáról szóló írásbeli ren- delkezése az eseti díj beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a biztosítóhoz, úgy az eseti díj a beérkezését kö- vetõ 6. munkanapra érvényes eladási áron, az egyszeri, illetve a rendszeres díjak arányában kerül felosztásra az egyes eszköz- alapok között.

5.3. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztása

A szerzõdõ a biztosítás megkötésekor határozza meg, hogy a rend- szeres díjat, illetve egyszeri díjas szerzõdések esetén az egyszeri biz- tosítási díjat milyen arányban (százalékban) kívánja az egyes eszköz- alapokhoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

A díjfelosztási nyilatkozaton a hatályos Kondíciós listában megha- tározott minimális aránynál alacsonyabb érték nem jelölhetõ meg. A szerzõdõnek eseti díj fizetése esetén minden alkalommal, az eseti díj megfizetésével egyidejûleg rendelkeznie kell arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja a választható eszközalapok- hoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

5.4. A biztosítási díj kezdeti és felhalmozási befektetési egysé- gekben való elhelyezése

A biztosító a szerzõdõ által befizetett biztosítási díjat az alapbizto- sítás különös feltételeiben és a hatályos Kondíciós listában meg- határozott mértékig kezdeti befektetési egységekben, az ezt meg- haladóan megfizetett biztosítási díjat a biztosító felhalmozási be- fektetési egységekben helyezi el.

Az eseti díjból minden esetben felhalmozási befektetési egységek keletkeznek.

A biztosító a szerzõdõ számláján jóváírt befektetési egységek da- rabszámát 3 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

A biztosító biztosítási évente egyszer számlakivonatban tájé- koztatja a szerzõdõt a különbözõ eszközalapokhoz kötött be- fektetési egységeinek darabszámáról, aktuális értékérõl.

A számlakivonat költségének mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. A számlakivonat költségének mértékét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a számlaki- vonat költségének utolsó változtatása óta eltelt idõszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott idõszakra vonatkozó havi, illetve éves fo- gyasztói árindexek szorzataként százalékos formában határoz meg. A biztosító a befektetési egységek aktuális vételi árfolyamáról a biztosító honlapján és telefonos ügyfélszolgálatán keresztül ad tá- jékoztatást ügyfeleinek.

IV. A biztosítási díjra vonatkozó rendelkezések

1. A biztosítási szerzõdés díja

A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

1.1. A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ választása szerint rendszeres éves díjú, vagy egyszeri díjas. A biztosítási évre vonatkozó rend- szeres éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethe- tõ. A biztosítási szerzõdés díjfizetésére vonatkozó különös rendel- kezéseket az alapbiztosítás különös feltételei tartalmazzák.

1.2. A díjfizetés jellegét (rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj) és rendszeres díjfizetés választása esetén a díjfizetés gyakoriságát a szerzõdõ ajánlattételkor határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerzõdõ a következõ díjfizetési esedékességtõl kezdõdõen megváltoztathatja, ha a változtatási szándékát a következõ díjfize- tési esedékesség idõpontja elõtt legalább 30 nappal írásban jelzi a biztosítónak.

1.3. A díjfizetés technikai kezdete az ajánlaton ekként megjelölt idõ- pont, illetve ha a biztosító kötvényt állít ki, a biztosítási kötvényen a díjfizetés technikai kezdeteként megjelölt idõpont. Ez egyben a biztosítási évforduló napja is.

1.4. A biztosítási idõszak egy év, amely minden évben a biztosítási év- forduló napján kezdõdik, és ettõl számítva egy évig tart (a további- akban: biztosítási év).

1.5. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden további díj pedig annak a díjfizetési idõszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az elsõ díj (egy- szeri díjas szerzõdéseknél a teljes egyszeri díj) megfizetésével a szerzõdõ a biztosítási szerzõdés hatálybalépésének napjától a díj- fizetés technikai kezdetéig terjedõ idõszakra is eleget tesz díjfizetési kötelezettségének.

1.6. A szerzõdõnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül az alapbiz- tosítás különös feltételeiben foglaltak szerint lehetõsége van úgy- nevezett eseti díjak befizetésére is. A minimálisan fizethetõ eseti díj összege a hatályos Kondíciós listában kerül meghatározásra. Az eseti díj minimálisan fizethetõ összegét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

2. A kockázati díjak megállapítása

2.1. A biztosítási szerzõdésben szereplõ biztosítási szolgáltatások kockázati díjának kiszámítása a biztosító Díjszabása alapján, külö- nösen a biztosított aktuális életkorának, egészségi állapotának, te- vékenységének (foglalkozás, munka, sport) figyelembevételével, a biztosítási összegek mértéke alapján történik.

2.2. A szerzõdésben megjelölt biztosítási szolgáltatások kockázati díja a biztosítási szerzõdés tartama alatt a biztosított növekvõ kora mi- att évrõl évre növekedhet akkor is, ha a szerzõdõ a biztosítási összegek értékkövetését nem kérte.

A biztosító a biztosítási szerzõdés megkötésekor a biztosított élet- korát úgy állapítja meg, hogy a díjfizetés technikai kezdetének év- számából levonja a biztosított születésének évszámát.

2.3. A biztosító a biztosítási szerzõdésben szereplõ biztosítási szolgál- tatások kockázati díját megváltoztathatja, ha a kockázati díjak szá- mításának alapját képezõ halálozási adatokban az átlagostól elté- rõ, rendkívüli változás történik. A kockázati díj változtatásának mértéke 30%-nál magasabb nem lehet.

A változtatásról a biztosító a szerzõdõt a változtatás hatálybalépé- se elõtt legalább 30 nappal tájékoztatja.

A kockázati díjak jelen pontban leírt módosítása esetében a bizto- sító a szerzõdõ fél részére rendkívüli felmondási lehetõséget bizto- sít. A szerzõdõ a kockázati díj mértékének változásáról szóló érte- sítés kézbesítésétõl számított 15 napon belül élhet a szerzõdés rendkívüli felmondásának lehetõségével. A biztosító ebben az esetben a szerzõdõ részére a befektetési egységek aktuális érté- két fizeti ki. A befektetési egységek aktuális értékének meghatáro- zásához a biztosító a befektetési egységeknek a felmondási igény biztosítóhoz való beérkezését követõ értékelési napra érvényes vételi árfolyamát alkalmazza.

3. A biztosítási díj, biztosítási összegek és a kiegészítõ biztosí- tások körének módosítása

3.1. A biztosítási díj módosítása rendszeres díjfizetésû szerzõ- dések esetén

3.1.1. A biztosítási díj növelése

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a következõ díjfizetési esedékességtõl kezdõdõen jogosult a rendszeres bizto- sítási díjat az értékkövetéstõl eltérõ mértékben is növelni. A díjnö- velés – a díjátvállalási kockázatok kivételével – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosu- lását.

3.1.2. A biztosítási díj csökkentése

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási díj csökkentése érdekében kezdeményezheti a biztosítási szerzõ- dés módosítását. Díjcsökkentés a következõ díjfizetési esedékes- ségtõl kezdõdõen, az alapbiztosítás különös feltételeiben megha- tározott idõtartam eltelte és az erre az idõszakra elõírt rendszeres biztosítási díj megfizetése után kérhetõ. A rendszeres biztosítási díj a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a biztosító hatályos Díjszabásában elõírt minimális értéknél.

A díjcsökkentés – a díjátvállalás biztosítások kivételével – önmagá- ban nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.

3.2. A biztosítási összegek és kiegészítõ biztosítások körének módosítása

3.2.1. A biztosítási összegek növelése, további kiegészítõ biztosítások választása

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az igény beér- kezését követõ hónap elsõ napjától kérheti a biztosítási szerzõ- désben korábban meghatározott biztosítási összegek növelését, továbbá új kiegészítõ biztosítások felvételét. Ezekben az esetek- ben a biztosító a II.4. pont szerint jár el.

3.2.2. A biztosítási összegek csökkentése, kiegészítõ biztosítások felmondása

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az alapbizto- sítás különös feltételeiben meghatározott idõszak eltelte után az igény beérkezését követõ hónap elsõ napjától kezdeményezheti, a biztosítási összegek csökkentését, vagy a szerzõdéshez válasz- tott kiegészítõ biztosítások felmondását. A biztosítási összegek nem lehetnek alacsonyabbak a hatályos Díjszabásban elõírt mini- mális értékeknél.

3.3. A biztosítási díjra, biztosítási összegekre és a kiegészítõ biz- tosítások körének módosítására vonatkozó közös szabályok

A biztosítási díj és a biztosítási összegek módosítására, illetve ki- egészítõ biztosítások felvételére vagy kiegészítõ biztosítások fel- mondására vonatkozó kérelmet a díjmódosítás, illetve a biztosítási összegek módosításának – a fentiekben meghatározottak figye- lembevételével – tervezett idõpontja elõtt legalább 30 nappal kell írásban eljuttatni a biztosítóhoz.

Ha a biztosítási díj vagy a biztosítási összegek módosítását, illetve valamely kiegészítõ biztosítás felvételét a biztosítási esemény idõ- pontját követõen kezdeményezik, akkor a módosítás – biztosító ál- tali elfogadása esetén – a már bekövetkezett biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos szolgáltatás mértékére nincs hatással.

3.4. Rendszeres díjas szerzõdések értékkövetése

A biztosító a szerzõdés értékének megõrzése érdekében lehetõvé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosítási összegeknek az évenkénti emelését (a továbbiakban: értékkövetés). Az értékkö- vetés a biztosítási évforduló napjától hatályos.

3.4.1. Az alap értékkövetési indexszám meghatározása

Az értékkövetés minimális mértékének meghatározásához a bizto- sító a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványá- ban közzétett, a biztosítási évforduló elõtti negyedik hónapot meg- elõzõ 12 hónap havi fogyasztói árindexeinek szorzata által muta- tott százalékos értéket (továbbiakban: 12 havi árindex) használja. Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap ér- tékkövetési indexszám számításához 5%-os mértéket vesz alapul. Az alap értékkövetési indexszám megegyezik a 12 havi árin- dex legfeljebb 3 százalékponttal korrigált értékével.

3.4.2. A biztosítási díj értékkövetése

Az értékkövetés keretében a szerzõdõ külön írásbeli kérésére le- hetõség van a biztosítási díjnak az alap értékkövetésen kívül az alap értékkövetési indexszám többszörösével történõ emelésére is anélkül, hogy a biztosítási összegek növelését is választaná.

A fizetendõ díj értékkövetése – a díjátvállalási kockázatok kivételé- vel – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosí- tási összegek módosulását.

3.4.3. A biztosítási összegek értékkövetése

A biztosítási összegek csak az alap értékkövetési indexszám- mal növelhetõk. A biztosítási összegek értékkövetése a koc- kázati díjak növekedésével jár.

A biztosítási összegek értékkövetésére a rendszeres biztosítási díj értékkövetése nélkül nem kerülhet sor.

A biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékkövetés- nek megfelelõ, megnövelt összegû biztosítási összeget veszi fi- gyelembe a szolgáltatások teljesítésekor.

3.4.4. A biztosítási díj és a biztosítási összegek értékkövetésére vonat- kozó közös szabályok

Ha a szerzõdõ értékkövetési igényét jelezte a biztosító felé, és a kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében a biztosítási évforduló elõtt legalább 2 hónap- pal értesítést küld a következõ biztosítási évre vonatkozó új bizto- sítási összegekrõl és a hozzájuk tartozó kockázati díjakról, vala- mint az évfordulótól fizetendõ új éves biztosítási díjról. A szerzõdõ- nek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétõl szá- mított 30 napon belül visszautasítani.

Ha a szerzõdõ az értékkövetést a 30 napos határidõn belül nem utasítja el, illetve a biztosítási díj és a biztosítási összegek növelésérõl külön nem rendelkezik, a biztosítási évfordulón a fizetendõ éves díj, valamint a biztosítási összegek és azok kockázati díja az alap értékkövetési indexszám szerint módosul.

Ha a szerzõdõ ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt va- lamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biztosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatelbírálást végezni, és annak eredményétõl függõen a kérelmet teljesíteni vagy azt indo- kolás nélkül elutasítani.

A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változásáról leg- késõbb a biztosítási évfordulót követõ 30 napon belül értesítést küld a szerzõdõ részére.

4. A díjfizetés elmulasztásának következményei rendszeres dí- jas biztosítások esetén

Amennyiben a szerzõdõ a rendszeres biztosítási díjat az esedé- kesség idõpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást sem kapott és a biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, úgy a biztosító az elsõ elmaradt díj esedékes- ségétõl számított 3 hónapig viseli a biztosítási kockázatot.

Ezen 3 hónap alatt a biztosító jogosult a biztosítót megilletõ költsé- geket és díjakat érvényesíteni, így különösen a biztosítási szerzõ- désben szereplõ élet-, egészség-, balesetbiztosítási és díjátválla- lás biztosítások biztosítási összegeinek kockázati díját. Ez alatt az idõ alatt a szerzõdõ az elmaradt biztosítási díjat további jogkövet- kezmények nélkül pótolhatja.

Ha a szerzõdõ az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 3 hónapon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a bizto- sító az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint jár el.

A szerzõdõnek lehetõsége van az elmaradt biztosítási díjak rende- zése mellett – az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 6 hónapon belül – a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszûnt szerzõdés ismételt érvénybe léptetését kérni (reak- tiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázat- elbírálást végezni, és a kérést elfogadni vagy indokolás nélkül elutasítani.

V. Terhelések a szerzõdõ számláján

1. Rendszeres terhelések a szerzõdõ számláján

1.1. A biztosítási összegek kockázati díja

A biztosító a Díjszabása alapján a szerzõdõ számlája terhére min- den hónapra vonatkozóan jogosult érvényesíteni a szerzõdésben szereplõ biztosítási szolgáltatások kockázati díját.

1.2. Kezelési költség

A biztosító a szerzõdõ számlája terhére minden hónapra vonatko- zóan jogosult érvényesíteni a tárgyhavi kezelési költséget. A keze- lési költség összegét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A kezelési költség mértékét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a kezelési költség utolsó változtatása óta eltelt idõszakra vonatkozó fogyasz- tói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott idõszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasz- tói árindexek szorzataként százalékos formában határoz meg.

1.3. Kezdeti költség

A biztosító a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos kezdeti költsé- gek fedezetére a hatályos Kondíciós listában meghatározott ideig és mértékben, minden biztosítási év végén csökkenti a szerzõdõ számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egységek darabszá- mát úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó kezdeti befekte- tési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A biztosító a kezdeti befektetési egységek vásárlásának idõszaka alatt az aktuálisan levonandó kezdeti költség megállapításakor a túlfizetésbõl származó kezdeti befektetési egységeket az adott biztosítási évfordulón nem veszi figyelembe; díjelmaradás esetén a kezdeti költség levonásának az alapja az adott biztosítási évre esedékes befolyt díjból vásárolt kezdeti egységek darabszámá- nak, az éves díjelõírás és az adott biztosítási évre esedékes befolyt díj hányadosával megnövelt értéke.

2. A rendszeres terhelések elszámolásának módja

2.1. El nem számolt terhelések

Rendszeres díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében a biztosí- tó az V.1.1. és az V.1.2. pontokban felsorolt terheléseket – a szer- zõdõ számláján nyilvántartott felhalmozási befektetési egységek- bõl – az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott évek eltelte után, az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási évekre havonta egyenlõ részletekre szétosztva vonja le, és addig el nem számolt terhelésként tartja nyilván.

2.2. Az elszámolás módja

Az V.1.1. és az V.1.2. és az V. 2.1. pontokban felsorolt terhelések- kel a biztosító a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egy- ségek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapok- hoz tartozó befektetési egységek darabszámának aránya a levo- nással ne változzon. A szükséges darabszám a hónap elsõ munkanapjára érvényes vételi ár alapján kerül meghatározás- ra. Rendszeres díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységekbõl, egyszeri díjfizetésû biztosítási szerzõdések eseté- ben pedig a kezdeti befektetési egységekbõl történik. Amennyiben rendszeres díjfizetésû életbiztosítás esetében ezen költségek le- vonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendõ fel- halmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költ- ségeket az eredeti esedékességének értékelési napja szerint nyil- vántartja, és az elsõ alkalommal, amikor a rendszeres díjból szár- mazó felhalmozási befektetési egységek értéke fedezi a fenti költ- ségeket, azt levonja.

VI. Tranzakciók

1. Átváltás

A szerzõdõ az alapbiztosítás különös feltételei szerint kérheti be- fektetési egységeinek más eszközalapba való átváltását. A befek- tetési egységek átváltása a szerzõdõ rendelkezésének a biz- tosítóhoz történõ beérkezését követõ értékelési napra érvé- nyes vételi áron történik. Egy átváltásnak számít, ha egy eszköz- alapból egy vagy több más eszközalapba kíván a szerzõdõ egysé- geket áthelyezni.

2. Átirányítás

A szerzõdõ által a késõbbiekben megfizetendõ rendszeres díjak- nak az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerzõdõ rendelkezésére módosítható. Az átirányítás idõpontja nem lehet korábbi, mint az errõl szóló szerzõdõi nyilatkozatnak a biztosítóhoz való beérkezés napja.

3. Részleges visszavásárlás

A szerzõdõ a biztosított írásbeli hozzájárulásával a biztosítási szer- zõdés terhére a szerzõdés megszüntetése nélkül kifizetést kérhet.

Amennyiben a részleges visszavásárlási igény beérkezését követõ értékelési napon a megjelölt eszközalapok befektetési egységeinek értéke nem éri el a részleges visszavásárlási ké- relmen megjelölt összeget, úgy a biztosító az igényt elutasítja, melyrõl a szerzõdõt írásban értesíti.

Továbbá a részleges visszavásárlás nem teljesíthetõ, amennyiben annak végrehajtása után a biztosítási szerzõdés fennmaradó visszavásárlási értéke nem éri el a hatályos Díjszabásban megha- tározott minimális értéket.

A részleges visszavásárlási igényben kért szolgáltatáshoz a befek- tetési egységek darabszámának, ill. aktuális értékének meghatá- rozása az igénynek a biztosítóhoz történõ beérkezését követõ ér- tékelési napra megállapított vételi áron történik.

Részleges visszavásárlás esetén a biztosítási összegek változatla- nok maradnak, és a biztosító a szerzõdõ számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

3.1. Részleges visszavásárlás az egyszeri biztosítási díjból vásá- rolt kezdeti befektetési egységek terhére

Egyszeri díjfizetésû szerzõdés esetén az egyszeri díjból származó kezdeti befektetési egységek terhére lehetõség van részleges visszavásárlásra a kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékén.

3.2. Részleges visszavásárlás a rendszeres díjból vásárolt felhal- mozási befektetési egységek terhére

Rendszeres díjfizetésû szerzõdés esetén a rendszeres díjból szár- mazó felhalmozási befektetési egységek terhére lehetõség van részleges visszavásárlásra.

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek terhére igényelt részleges visszavásárlási összeg ugyanazon szer- zõdésre történõ visszakönyvelése nem kérhetõ.

3.3. Részleges visszavásárlás az eseti díjakból vásárolt felhalmo- zási befektetési egységek terhére

Az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek rész- ben vagy teljes mértékben bármikor visszavásárolhatók.

4. Rendszeres pénzkivonás

A szerzõdõnek – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – lehetõsé- ge van az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint rendszeres kifizetést kérni az általa megjelölt bankszámlára (a továbbiakban: rendszeres pénzkivonás).

Kizárólag a felhalmozási befektetési egységek terhére van lehetõ- ség rendszeres pénzkivonásra.

Rendszeres pénzkivonás esetén a biztosítási összegek változatla- nok maradnak, és a biztosító a szerzõdõ számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

A rendszeres pénzkivonás a szerzõdõ számlájáról a különbözõ eszközalapokban lévõ befektetési egységek arányában történik. A rendszeres pénzkivonás havi gyakorisággal és csak átutalással történhet. A rendszeres pénzkivonás minimális összegét a hatá- lyos Kondíciós lista tartalmazza. A rendszeres pénzkivonás mini- málisan kifizethetõ összegét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

A rendszeres pénzkivonás iránti igény nem teljesíthetõ, illetve a már folyamatban lévõ teljesítést a biztosító felfüggeszti, ha annak eredményeként a biztosítási szerzõdés visszavásárlási értéke nem éri el a hatályos Díjszabásban meghatározott minimális visszavá- sárlási értéket.

A rendszeres pénzkivonási igényben kért tranzakciókhoz kapcso- lódóan a befektetési egységek darabszámának, illetve aktuális ér- tékének meghatározása az igénynek a biztosítóhoz való beérkezé- sét követõ hónap elsejére megállapított vételi áron történik. Min- den további kifizetés havonta, a hónap elsõ munkanapjára érvé- nyes árfolyamon történik, és a tranzakció költségét is ezzel az értéknappal érvényesíti a biztosító.

5. A tranzakciókra vonatkozó közös szabályok

Az egyes tranzakciókra vonatkozó költségek mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A tranzakciós költségek mértékét a biztosító naptári évente legfel- jebb egy alkalommal változtathatja meg.

A százalékos formában meghatározott költségek esetében az egy- szeri költségváltoztatás mértéke nem lehet több 0,2 százalékpontnál. A forintban meghatározott költségek minimális és maximális össze- ge esetében az egyszeri változtatás mértékének maximuma: az adott költség utolsó változtatása óta eltelt idõszakra vonatkozó fo- gyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott idõszakra vonatkozó havi, illetve éves fo- gyasztói árindexek szorzataként százalékos formában határoz meg. A tranzakciós költségek levonásakor a biztosító a szerzõdõ szám- láján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó befektetési egysé- gek darabszámának aránya a levonással ne változzon. Rendsze- res díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységekbõl, egyszeri díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében pedig a kezdeti befektetési egységekbõl történik.

Az átváltás, átirányítás, valamint a részleges visszavásárlási tranz- akciók költségei a tranzakciók végrehajtásával egyidejûleg az igény beérkezését követõ értékelési napra érvényes árfolyamon kerülnek levonásra a szerzõdõ számláján nyilvántartott felhalmo- zási befektetési egységekbõl.

Amennyiben rendszeres díjfizetésû életbiztosítás esetében a tranzakciós költségek levonásának esedékességekor nem áll ren- delkezésre elegendõ felhalmozási befektetési egység, akkor a biz- tosító a le nem vont költségeket a tranzakció végrehajtásához tar- tozó értékelési nap szerint nyilvántartja, és az elsõ alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek értéke fedezi a tranzakció költségeit, azt levonja.

Az átváltás, átirányítás, részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás esetén az igény akkor tekinthetõ a biztosítóhoz beérkezettnek, ha a szerzõdõ az igényt az errõl szóló szolgál- tatási szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen az internetes ügyfélszolgálat vagy a telefonos ügyfélszolgálat útján a bizto- sítónak megküldi, vagy ha az a biztosító által meghatározott és közzétett faxszámra bizonyítható módon megérkezett,

vagy ha az azt tartalmazó postai küldeményt a biztosító bizo- nyítható módon átvette.

VII. A díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díj- mentesítés, visszavásárlás és kötvénykölcsön

1. A díjfizetés szüneteltetése

Ha az alapbiztosítás különös feltételei másként nem rendelkeznek, a szerzõdõ kérheti a díjfizetés szüneteltetését. A díjfizetés szüne- teltetése alatt a szerzõdõt díjfizetési kötelezettség nem terheli, de a szerzõdésre eseti díjak továbbra is fizethetõk.

A díjfizetés szüneteltetése idején a biztosítási összegek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerzõdõ kérésére – leg- feljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimá- lis értékre – csökkenthetõek.

A szerzõdõt az értékkövetési lehetõség a díjfizetés szüneteltetésé- nek tartama alatt változatlan módon megilleti.

A díjfizetés szüneteltetése alatt a biztosító a szerzõdõ számlá- járól továbbra is havonta levonja a szerzõdést terhelõ költségeket és díjakat.

A szerzõdõ az alapbiztosítás különös feltételei szerint jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. A rendszeres díjfizetés visszaállításakor a szerzõdõ a szüneteltetés idején meg nem fizetett díjakat nem köteles megfizetni.

2. Átvezetés

A biztosítási szerzõdés rendszeres biztosítási díja a szerzõdõ ké- résére az eseti díjból keletkezõ felhalmozási befektetési egységek- bõl is rendezhetõ (a továbbiakban: átvezetés). Az átvezetés költsé- gét a biztosító a hatályos Kondíciós listában erre vonatkozóan meghatározott eladási és vételi ár közötti különbség alkalmazásá- val érvényesíti.

Az átvezetésnél érvényesített eladási és vételi ár közti különbség mértékét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal vál- toztathatja meg. Az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.

Egy alkalommal legfeljebb akkora összeg átvezetése kérhetõ, mellyel az adott biztosítási év éves biztosítási díja kerül kiegyenlí- tésre.

Az átvezetési igényhez kapcsolódóan a befektetési egységek da- rabszámának, illetve aktuális értékének meghatározása az igény- nek a biztosítóhoz való beérkezését követõ értékelési napra megállapított vételi áron történik.

A rendszeres díjként történõ jóváírást a rendszeres díjakra vonat- kozó aktuális felosztási arány szerint hajtja végre a biztosító.

A biztosító az átvezetést az alapbiztosítás különös feltételei szerint a rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén is alkal- mazhatja, melyrõl a szerzõdõt írásban értesíti.

3. Díjmentesítés

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – kérheti a szer- zõdés díjmentesítését, amennyiben az alapbiztosítás különös fel- tételei másként nem rendelkeznek.

A díjmentesítés hatályától a biztosítási szerzõdés megszûnéséig a szerzõdõt díjfizetési kötelezettség nem terheli. A díjmentesített biztosítási szerzõdésre eseti díjak továbbra is befizethetõk.

Díjmentesített biztosítási szerzõdés esetén a biztosítási összegek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerzõdõ ké- résére legfeljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatáro- zott minimális értékre csökkenthetõek.

A díjmentesített biztosítási szerzõdés szerzõdõjének számlájáról a biztosító havonta levonja a biztosítási szerzõdést terhelõ költsége- ket és díjakat.

A szerzõdõ a díjmentesítés hatályától számított 6 hónapon belül jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni és a kérést elfogadni vagy indokolás nélkül elutasítani.

Ha a biztosító a kérelmet elfogadja és az elmaradt díjat a szerzõdõ befizeti, úgy a biztosító a rendszeres díjfizetést a díjmentesítés kezdõ idõpontjára visszamenõlegesen lépteti újra érvénybe.

4. Visszavásárlás

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a szerzõdést felmondhatja és kérheti a visszavásárlási érték kifizetését.

– A kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értéke a kez- deti befektetési egységek aktuális értékének a visszavásárlási táblázatban feltüntetett arányok alapján számított – az eltelt biztosítási évek számától, a díjjal rendezett idõszaktól és hatá- rozott tartammal létrejött szerzõdések esetén a szerzõdés tar- tamától függõ – része.

– A felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke megegyezik a felhalmozási befektetési egységek aktuális érté- kével.

A biztosítási szerzõdés visszavásárlási értéke a kezdeti és a felhalmozási befektetési egységekre számított visszavásárlási értékek összegének és a V.2.1. pontban leírt el nem számolt terheléseknek a különbözete.

A visszavásárolt befektetési egységek aktuális értékének meghatározása a szerzõdés megszüntetését kérelmezõ igénynek a biztosítóhoz történõ beérkezését követõ értékelési napra megállapított vételi áron történik.

A biztosító a visszavásárlással történõ kifizetést a hiányta- lan tartalmú kérelem biztosítóhoz történõ beérkezését kö- vetõ 15 napon belül teljesíti.

A biztosítási szerzõdés visszavásárlási táblázata (II. számú melléklet) az alapbiztosítás különös feltételeinek elválasztha- tatlan részét képezi.

A visszavásárlással megszüntetett biztosítási szerzõdés nem léptethetõ újra hatályba.

5. Kötvénykölcsön

A biztosító a felhalmozási befektetési egységek terhére, a szerzõ- dõnek vagy a szerzõdõ beleegyezésével a biztosítottnak az errõl szóló külön szerzõdés alapján kölcsönt folyósíthat.

A kölcsön folyósításának feltétele, hogy a folyósítható kölcsön összege elérje a hatályos Díjszabásban elõírt minimális összeget. A kölcsön visszafizetésének feltételeit a külön, írásban megkötött kölcsönszerzõdés tartalmazza.

Amennyiben a biztosítási szerzõdés a kölcsönszerzõdés tartama alatt szûnik meg, a biztosító a még fennálló kölcsön- és a kamat- tartozás együttes összegét a kifizetendõ összegbõl levonja.

A nyújtható kölcsön mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmaz- za.

VIII. Biztosítási események, a biztosítási szolgál- tatások, a biztosító teljesítésének feltételei, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok

1. A biztosítási esemény

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltéte- lek alapján létrejött biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási ese- mények a különös feltételekben ilyenként meghatározott esemé- nyek.

2. A biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén a különös feltételekben meghatá- rozott szolgáltatást nyújtja a biztosított és/vagy a kedvezménye- zettek részére.

3. A biztosító teljesítésének feltételei

3.1. A biztosítási esemény bejelentésének határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétõl számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidõt nem tartják be és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

3.2. A biztosító teljesítésének esedékessége

3.2.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az igény elbírá- lásához szükséges valamennyi irat beérkezését követõ 15 napon belül teljesíti.

3.2.2. Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el, illetve a szolgáltatási igényt elutasíthatja.

3.2.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bí- rálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosí- tottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kap- csolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

3.2.4. A biztosító a szolgáltatási összeget átutalással teljesíti. Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személy a szol- gáltatást ettõl eltérõ módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülõ költségeket a biztosító a szolgáltatásra jogosult sze- mélyre áthárítja, és azzal a szolgáltatási összeget csökkenti.

A szolgáltatás kifizetésének költségét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. Ezen költség mértékét a biztosító naptári évente leg- feljebb egy alkalommal változtathatja meg. Az egyszeri költségvál- toztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.

4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény elõterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz:

– a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentõt,

– az utolsó biztosítási kötvény másolatát.

4.1. Haláleseti szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani továbbá:

– a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát,

– a boncjegyzõkönyv másolatát,

– a halotti epikrízist,

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

– külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeirõl a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvû fordítását,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képezõ iratok, továbbá az eljárást befejezõ határozat – így kü- lönösen az eljárást megszüntetõ határozat, vagy a jogerõs bí- rósági határozat – a büntetõeljárásban, és a szabálysértési el- járásban meghozott jogerõs határozat csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll,

– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat másolata (jogerõs hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerzõdésben név szerint nem nevezték meg,

– orvosi nyilatkozatot (a kezelõorvos, háziorvos nyilatkozata a haláleset hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) elsõ kórismézésének pontos idõpontjával).

4.2. Balesetbõl eredõ elhalálozás esetén be kell nyújtani továbbá:

– a rendõrségi/munkahelyi baleseti jegyzõkönyv másolatát (ha készült),

– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzõkönyv- ének másolatát (ha készült),

– véralkohol vizsgálati eredményt (ha készült),

– elsõ orvosi ellátás dokumentumainak másolatát.

4.3. Közlekedési balesetbõl eredõ elhalálozás esetén be kell nyúj- tani továbbá:

– a rendõrségi jegyzõkönyv másolatát,

– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzõkönyv- ének másolatát (ha készült),

– gépjármû vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolatát.

4.4. A szerzõdésben szereplõ baleset-, egészségbiztosítási és díjátvál- lalási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosító- hoz be kell nyújtani az irányadó különös feltételekben meghatáro- zott dokumentumokat.

4.5. A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételek- ben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerûségének megállapításához szüksé- gesek:

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatko- zata a biztosítási esemény körülményeirõl, munkahely, iskola által felvett baleseti jegyzõkönyv másolata, a baleset- tel/következményeivel kapcsolatos szakértõi vélemények má- solata);

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított keze- lõorvosa/az õt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, il- letve a biztosított kórelõzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelõzmé- nyi adatokkal összefüggõ egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvõbeteg-ellátás során keletkezett ira- tok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

– A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szol- gáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalma- zó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbeké- réshez szükséges meghatalmazása alapján),

– A keresõképtelenség igazolására jogosult orvos által kiállított igazolás a keresõképtelenség okáról, tényérõl és tartamáról, valamint a táppénzes állományba vételrõl és a táppénzes állo- mány okáról és tartamáról szóló igazolás/orvosi felmentési javaslat;

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogvi- szonya igazolásának másolata.

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizs- gálatot írhat elõ – ennek elõírása esetén a biztosító szolgáltatá- sa mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az or- vosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetõvé.

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvû dokumentumnak a szolgálta- tási igény elõterjesztõje költségén elkészített magyar nyelvû hiteles fordítása benyújtását.

– A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón rögzített módozata benyújtását.

– A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás telje- sítése alól

1. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételei- ben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól

1.1. A biztosító mentesül az alapbiztosítási különös feltételekben meghatározott haláleseti szolgáltatás teljesítése, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a szerzõdés hatálybalépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossá- ga, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a bizto- sított zavart tudatállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekmé- nye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

1.2. Ha a szerzõdõ vagy a biztosított közlési, illetve változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll fenn kivéve, ha bizonyítják, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerzõdõ és/vagy a biztosított változásbejelentési köte- lezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a bizto- sítási eseményt megelõzõen a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek

II.8.3. bekezdésében szabályozott szerzõdésmódosítási il- letve felmondási lehetõségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.3. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelõ voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

1.4. Ha a biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatási kötelezett- ség teljesítése alól, úgy

– a jelen általános feltételek IX. 1.1. a) és b) pontjaiban meg- határozott esetekben a biztosítási szerzõdés díjtartalékát fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére,

– a jelen általános feltételek IX. 1.1. c) pontjában meghatáro- zott esetben a biztosítási szerzõdés visszavásárlási érté- két fizeti ki a biztosított örököse(i) részére és abból a ked- vezményezett nem részesülhet,

– egyéb esetekben a biztosítási szerzõdés visszavásárlási értékét fizeti ki a kedvezményezett részére.

1.5. A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a közlési kötelezettség megsértése ellenére fennáll a biztosító fizetési kötelezettsége bármely biztosítási kockázattal kapcsolatban, ha a szerzõdéskötéstõl vagy a szerzõdés fennállása alatt új biztosítási szolgáltatás választása esetén a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

2. A biztosító mentesülése a biztosítási szerzõdésben szereplõ baleset- és egészségbiztosítási kockázatok, valamint a biz- tosított keresõképtelenségére és rokkantságára vonatkozó díjátvállalási szolgáltatások teljesítése alól

2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a bizto- sított a kedvezményezett szándékos magatartása következ- tében vesztette életét, vagy közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

2.2. Ha a szerzõdõ vagy a biztosított közlési, illetve változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll fenn kivéve, ha bizonyítják, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerzõdõ és/vagy a biztosított változásbejelentési köte- lezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosítási eseményt megelõzõen a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltéte- lek II.8.3. bekezdésében szabályozott szerzõdésmódosí- tási, illetve felmondási lehetõségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvár- ható, ennek megfelelõen haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az eljáró orvos elõírásainak a gyógyító eljá- rás befejezéséig folyamatosan eleget kell tennie. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

2.4. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelõ voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

2.5. A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a közlési kötelezettség megsértése ellenére fennáll a biztosító fizetési kötelezettsége bármely biztosítási kockázattal kapcsolatban, ha a szerzõdéskötéstõl vagy a szerzõdés fennállása alatt új biztosítási szolgáltatás választása esetén a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

3. A biztosító mentesülése kizárólag balesetbiztosítási szolgál- tatásokkal kapcsolatban

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlanul okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos ál- lapotban volt, illetõleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt.

Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak te- kintendõ a 1,5‰-et meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékû véralkohol-koncentráció,

b) olyan gépjármûvet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szüksé- ges érvényes vezetõi engedéllyel nem rendelkezett, és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben követ- kezett be.

X. A biztosító kockázatviselésébõl kizárt ese- mények

1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás szolgáltatásra vonatkozó kizárások

1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertõzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, láza- dás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, mun- kahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minõsül különösen az olyan erõszakos, erõszak-

kal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális ja- vakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal ál- lást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társada- lomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.

1.3. A biztosító kockázatviselése a jelen általános feltételek X.1.1. bekezdés d) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biz- tosított egészségi állapotában bekövetkezõ olyan károsodá- sokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve fel- vonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen elõre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelõzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

1.4. Amennyiben a szerzõdés egészségi kockázatelbírálás (egész- ségi nyilatkozat, orvosi, egészségi vizsgálatok) nélkül jött lét- re, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi- akban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló ese- ményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelõzõ három év- ben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvi- selést megelõzõ három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idõ alatt gyógykezelést igényelt,

b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelõzõen megállapított maradandó egészségkárosodása.

2. Kizárólag az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatáro- zott haláleseti kockázatra, valamint a halál esetére szóló díj- átvállalás kockázatra vonatkozó kizárások

A kockázatviselésbõl kizárt biztosítási események bekövetke- zése esetén a biztosító csak a szerzõdõ számláján nyilvántar- tott befektetési egységek visszavásárlási értékét fizeti ki.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítás különös feltételeiben, valamint a halál esetére szóló díjátválla- lás biztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási eseményre, ha

a) a biztosítási esemény rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelõorvos elõírására, az elõírásnak meg- felelõen alkalmazták,

b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos ál- lapotban volt, illetõleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt.

Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak te- kintendõ a 1,5‰-et meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékû véralkohol-koncentráció,

c) a biztosított érvényes vezetõi engedély vagy érvényes for- galmi engedély nélkül vezetett gépjármûvet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

3. A kockázatviselésbõl kizárt események a biztosítási szerzõ- désben szereplõ balesetbiztosítási, egészségbiztosítási, va- lamint a biztosított keresõképtelenségére és rokkantságára vonatkozó díjátvállalási kockázatok esetén

3.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosítási szerzõdés hatálybalé- pését megelõzõen történt.

A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosítási szerzõ- dés hatálybalépését megelõzõen történt, ha a biztosítási szer- zõdés hatálybalépése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható idõpont- jaként rögzített idõpont között kevesebb, mint 285 nap szere- pel.

3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a mûvi terhes- ség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megõrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség-megszakítások eseteit, illetve a bûncselekmény kapcsán elõállott terhesség megszakításának eseteit.

3.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formá- ja),

b) a kizárólag a meddõség megszüntetése miatti esemé- nyek,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következ- ményei,

f) a fogpótlás.

3.4. Amennyiben a biztosítottnál a X.3.1., X.3.2., illetve az X.3.3. be- kezdésben felsorolt események következményeként életmen- tõ beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavat- kozást igénylõ állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

3.5. A biztosító kockázatviselése a balesetbiztosítási kockázatok kivételével nem terjed ki arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fo- gyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésé- vel összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat a kezelõ- orvos elõírására, az elõírásnak megfelelõen alkalmazták.

3.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosí- tott betegségének megállapítása, egészségi állapota rom- lásának megakadályozása és egészségének helyreállítá- sa, így különösen a szûrõvizsgálat, a szülõnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülõje ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresõképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosí- tott betegségének megállapítása, egészségi állapota rom- lásának megakadályozása és egészségének helyreállítá- sa, így különösen a szûrõvizsgálat miatti keresõképtelen- ség, a szülõnek, nevelõszülõnek, helyettes szülõnek a be- teg gyermeke ápolásával összefüggõ keresõképtelensé- ge,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (külö- nösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdõkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés elsõ beállításával, jelentõs akut állapotrosszabbodás el- hárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és mûködési engedéllyel nem ren- delkezõ személy által folytatott kezelés.

3.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki mûködés za- varaira, betegségeire.

4. Sportártalmak kizárása

Ha a biztosított a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve azt megelõzõen legalább 3 éven keresztül kiemelt vagy verseny- zõi szinten (XII.2.4.) az alábbiakban felsorolt sporttevékenysé- gek bármelyikét ûzte, és a sportolást 5 éven belül hagyta abba, akkor a létrejött egészség- és/vagy balesetbiztosítási, vala- mint keresõképtelenség és rokkantság esetére szóló díjátvál- lalás kockázatok esetében a biztosító az alábbi L808 jelû kizá- rást alkalmazza és a szerzõdés az alábbi záradékkal együtt ér- vényes.

Sporttevékenységek

Labdajátékok: asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, baseball, fal- labda, rögbi, röplabda, korfball, amerikai futball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, footbag, floorball, lábtoll-labda, futsal, lábtenisz.

Küzdõ sportok: birkózás, ökölvívás, harcmûvészetek, így kü- lönösen: judo, karate, aikido, kungfu, iaido, taekwon-do, kempo, kendo, kick-box, pankráció, szumo, capoeira, tai-chi, tai-box, hapkido.

Télisportok: így különösen síelés, sílesiklás, mûlesiklás, óriás mûlesiklás, biatlon, snowboard, síakrobatika, síugrás, szánkó, bob, gyorsasági korcsolyázás, jégtánc, mûkorcsolya, jégko- rong.

Egyéb: kötélugrás, versenytánc, akrobatikus Rock & Roll, aerobik, fitnesz, ritmikus sportgimnasztika, torna, atlétikai számok, öttusa, tízpróba, gyaloglás, futás, tájfutás, triatlon, ví- vás, görkorcsolyázás, gördeszka, skate, barlangászat, bar- lang expedíció, hegymászás, magashegyi expedíció, szikla- mászás V. foktól, mountainboard, canyoning, mélybeugrás (bungee jumping).

L808-as jelû záradék

A jelen záradékkal létrejött szerzõdésben a biztosított mind- két térde és bokája a biztosítási védelembõl kizárt kivéve, ha a szolgáltatási igény alapja csonttörés.

XI. A személyes adatok kezelése, a biztosító adatvédelmi és titoktartási kötelezettsége, egyéb rendelkezések

1. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A biztosító adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket a jelen álta- lános feltételek részét képezõ Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyféltájékoztatója tartalmazza.

2. Egyéb rendelkezések

2.1. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követel- ményei és hatályosságának feltételei

A biztosítási szerzõdés alanyai jognyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, jognyilatkozataik csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító által mûködtetett internetes szerzõdéskezelõ és ügyfélszolgálati rendszerben megtett és a biztosító által rögzí- tett, archivált nyilatkozat – külön szolgáltatási szerzõdés meg- kötése esetén,

– a biztosító telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a bizto- sító által hangfelvételen rögzített szóbeli nyilatkozat – külön szolgáltatási szerzõdés megkötése esetén,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött fax- küldemény,

– a biztosító címére megküldött postai levél.

A biztosító a szerzõdéssel kapcsolatos kérelem teljesítésérõl vagy elutasításáról a kérelmezõt írásban tájékoztatja. A kérelmezõ a ké- relem elintézésérõl a biztosító által mûködtetett – internetes, tele- fonos és személyes – ügyfélszolgálatokon jogosult érdeklõdni és tájékoztatást kérni.

A jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik szervezeti egységének tudomására jut. A biztosító a hozzá elkül- dött jognyilatkozatokat alaki és tartalmi szempontból is jogosult ellenõrizni.

Ha a biztosító a jognyilatkozatot a szerzõdõnek, a biztosítottnak vagy egyéb jogosultnak az által ismert utolsó címére ajánlott levél- ben küldi, az abban az idõpontban tekintendõ megérkezettnek, amikor azt a címzés helyén átvették.

Ha a szerzõdõ egy hónapnál hosszabb idõre külföldre utazik, és a magyarországi kézbesítési megbízottnak a biztosító felé történõ

bejelentésérõl ezt megelõzõen nem gondoskodik, úgy a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

2.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, úgy a biz- tosító a szerzõdõ kérésére a hatályos adatokkal egyezõ tartalmú új kötvényt állít ki. Az ezzel kapcsolatban felmerülõ költségek a szer- zõdõt terhelik.

2.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsolatos

– álláspontját, írásban kérheti a döntés felülbírálását. A biztosító il- letékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szükséges va- lamennyi okmány/adat kézhezvételétõl számított 30 napon belül döntést hoz és döntésérõl a kérelmezõt írásban értesíti.

2.4. A biztosítási szerzõdésre a magyar jog az irányadó, a biztosítási szerzõdés nyelve a magyar.

2.5. A panaszok, kérelmek bejelentése – panaszfórum

2.5.1. A szerzõdéssel kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosítónál szóban (személyesen ill. telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, vagy postai úton a biztosító leve- lezési címén, faxon, vagy a biztosító elektronikus levelezési cí- mén), továbbá a biztosító internetes panaszbejelentési felületén lehet bejelenteni.

2.5.2. A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni és a vizsgálat eredményérõl a panaszosnak a panasz kézhezvételétõl számított 30 napon belül indoklással ellátott tájékoztatást adni.

2.6. Közvetítõi eljárás, Felügyeleti eljárás, peres eljárás

A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a biztosító ügyfele a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztó- védelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerzõdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerzõdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat vagy a Pénzügyi Békéltetõ Testület eljárását kezdeményezheti.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetetõ Testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet, a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján. A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

2.7. Elévülési idõ

A szerzõdés alapján érvényesíthetõ igények elévülési ideje 2 év.

2.8. Értesítés a Kondíciós lista módosulásáról

A különös feltételek részét képezõ Kondíciós listában szereplõ költségek módosulásakor, a biztosító a szerzõdõt írásban értesíti és az új hatályos mellékletet az ügyfélszolgálati irodáiban és a biz- tosító honlapján teszi közzé.

XII. Fogalomtár

1. Fogalomtár a befektetési egységekhez kötött életbiztosítá- sokhoz

Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azo- nos értékû részesedést megtestesítõ elszámolási egységek.

Befektetési egység eladási ára: az az ár, amellyel a biztosító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át; ame- lyen a biztosító a befektetési egységeket eladja.

Befektetési egység vételi ára: az az ár, amellyel a biztosító a szolgáltatás teljesítése, illetve a költségek elszámolása során a be- fektetési egységeket forintra, illetve euróra számítja vissza.

Befektetési egységek aktuális értéke: a szerzõdõ számláján nyil- vántartott befektetési egységek számának és aktuális vételi árának a szorzata.

Biztosítási díj: a szerzõdésre fizetendõ rendszeres vagy egyszeri díj.

Biztosítási összeg: a szerzõdõ által a szerzõdésben megjelölt biztosítási szolgáltatási összeg.

Díjjóváírás: a befizetett biztosítási díj befektetési egységekre vál- tásának, és a szerzõdõ számláján való jóváírásának a folyamata. Díjtartalék: az az összeg, amelyet a biztosító a befizetett díjakból és az elért befektetési hozamokból a szerzõdésben vállalt kötele- zettségek fedezetére szerzõdésenként tartalékol. A biztosító a díj- tartalékot a szerzõdõ számláján lévõ befektetési egységek meg- oszlásának megfelelõen különbözõ eszközalapokba fekteti.

Eseti díj: a szerzõdõ által a rendszeres illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.

Eszközalapok: a biztosító eszközei között elkülönített eszközál- lományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosí- tó szolgáltatásait meghatározza.

Eszközalapokat terhelõ kötelezettségek: az eszközalapokat terhelõ minden olyan költség, amely az adott eszközalap eszközei- nek megvásárlása, eladása, kezelése, értékelése, fenntartása, biz- tosítása során közvetlenül felmerül.

Értékelési nap: az a nap, amikor a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egy- ségek vételi árát meghatározza. Az értékelésre lehetõség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az adott értékelési napra vonatkozó vételi ára visszamenõ- leg érvényes az elõzõleg közölt értékelési napig.

Értékkövetés: azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szolgáltatások értékének megõrzése érdekében lehetõvé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosítási szerzõdésben sze- replõ biztosítási összegeknek az évenkénti emelését.

Felhalmozási befektetési egységek: a kezdeti befektetési egy- ségeken felül vásárolt összes befektetési egység.

Kezdeti befektetési egységek: az alapbiztosítás különös felté- teleiben meghatározottak szerinti rendszeres vagy egyszeri díjból vásárolt befektetési egységek.

Kockázatviselés: a biztosító a biztosított halála esetén a biztosí- tás díjtartalékánál magasabb szolgáltatást teljesít, így a biztosított életbenlétével kapcsolatban kockázatot visel. A biztosító kocká- zatviselése a biztosítási szerzõdésben szereplõ életbiztosítási összegre, valamint a befektetési egységek aktuális értékének és a biztosítás díjtartalékának különbségére vonatkozik.

Kockázati díj: a szerzõdésben megjelölt biztosítási szolgáltatási összeg díja.

Szerzõdõ számlája: a biztosító által létrehozott számla, mely a szerzõdõ különbözõ eszközalapokhoz kötött befektetési egysége- inek nyilvántartására szolgál.

2. Baleset- és egészségbiztosítási fogalomtár

2.1. A baleset fogalma

2.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellé- põ, egyszeri, külsõ fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosí- tottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szen- ved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

2.1.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minõsül továbbá:

a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és/vagy agyvelõgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel ki- mutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kez- dete után, legkésõbb pedig 15 nappal annak befejezõdése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor az agyburok- és/vagy agyvelõgyulladásként diagnosz- tizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkoráb- ban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésõbb pe- dig 60 nappal annak befejezõdése után jelentkezik. A beteg- ség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

c) a tetanuszfertõzés, ha a betegséget megállapították, és az leg- korábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legké- sõbb pedig 20 nappal annak befejezõdése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a tetanusz- fertõzésként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

2.1.3. Jelen feltételek szempontjából nem minõsül balesetnek:

a) az élõ kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy ál- lati gazdaszervezetbõl (hordozó) emberi fogadó-szervezetbe jutása/juttatása (a továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerû fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettõl eltérõen rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még ab- ban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotá- ban következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlõdõ (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülrõl közvetlenül érõ, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülrõl közvetlenül érõ, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása ki- véve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülrõl közvet- lenül érõ, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következmé- nye.

2.2. A közlekedési baleset fogalma

2.2.1 Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési balesetnek minõsül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosí- tott gyalogosként, jármû vezetõjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

2.2.2. Jelen általános feltételek szerint nem minõsül közlekedési bale- setnek:

a) a gyalogost érõ olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármû nem hatott közre,

b) a kerékpárost érõ olyan baleset, amelyben más jármû, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármû utasát ért olyan baleset, amely nem a jármû vagy más jármû haladásával illetve megállásával összefüggésben követ- kezett be.

2.3. A kórház, a mûtét és a mûtéti lista fogalma

2.3.1. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minõsül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvõbeteg-ellá- tást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen általános feltételek szempontjából nem minõsülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fek- võbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs inté- zetek, gyógyfürdõk, gyógyüdülõk, elmebetegek gyógy- és gondo- zóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábí- tószer-elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus" fekvõbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegû szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a

biztosított az osztály ezen jellegének megfelelõ szolgáltatásban részesült.

2.3.2. Xxxxx általános feltételek alkalmazásában mûtétnek tekintendõek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, me- lyek során az orvosszakmai szabályok megtartásával, az egészség megõrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve következménye- iknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

2.3.3. A biztosító a mûtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

2.3.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában mûtéti lista a mûtétek- nek nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolá- sa. A mûtéti lista tartalmazza a mûtétek biztosító által meghatáro- zott csoportba sorolását is. A mûtéti lista a biztosító Vezérigazga- tóságán, illetve Területi Igazgatóságain megtekinthetõ.

2.3.5. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lista a mûtéti lista kivonata (a baleset- és egészségbiztosítási különös feltételek B melléklete). Ez a gyakoribb, jellemzõbb mûtéteket tartalmazza, a mûtét azonosítására alkalmas kóddal (WHO-kód) és a biztosító ál- tal meghatározott csoportba sorolással együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításá- nak elvét. A kivonatos lista a felek ellenkezõ megállapodása hiányában a jelen általános feltételek alapján megkötött biztosítási szerzõdések részét képezi.

2.3.6. Mûtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alapján az el- végzett orvosi beavatkozás mûtéti lista szerinti besorolása a bizto- sító orvosának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdokumentu- ma a mûtéti lista.

2.3.7. Amennyiben valamely elvégzett mûtét a mûtéti listában nem talál- ható meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

2.4. A biztosított sporttevékenységének minõsítése

2.4.1. Jelen feltételek szempontjából kiemelt sportoló az a biztosított, aki sportszervezettel (szakszövetséggel) létesített munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy sportszerzõdés keretében végez sporttevékenységet, továbbá aki külföldi sport- szövetség feltételei szerint megszerzett sportolói engedéllyel rendelkezik.

2.4.2. Jelen feltételek szempontjából versenyzõ sportoló az a biztosított (továbbiakban: versenyzõ sportoló), aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként végez feltéve, hogy versenyen (bajnokságon, meccsen) is indul, függetlenül a verseny jellegétõl (függetlenül pl. attól, hogy helyi, kerületi, megyei, területi, országos, nemzetközi, stb., vagy hogy barátságos-e a verseny, mi a tétje, stb.). Jelen fel- tételek szempontjából a versenyzõ sportoló lehet élvonalbeli ver- senyzõ sportoló, regionális szinten versenyzõ sportoló vagy területi szinten versenyzõ sportoló.

a) élvonalbeli versenyzõ sportoló az a biztosított, aki nemzetközi, országos (nemzeti) versenyen indul,

b) regionális szinten versenyzõ sportoló az a biztosított, aki több megyét érintõ versenyen indul feltéve, hogy nem élvonalbeli versenyzõ sportoló,

c) területi szinten versenyzõ sportoló az a biztosított, aki nem re- gionális szinten versenyzõ sportoló és nem élvonalbeli versenyzõ sportoló.

2.4.3. Jelen feltételek szempontjából hobbi sportoló az a biztosított, aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként és nem versenyzõ sportolóként végez.

Jelen általános feltételek hatálybalépésének idõpontja: 2012. november 1.