Kisvállalkozói vagyonbiztosítás

Ajánlat

Vállalkozás & fejlôdés III.

Kisvállalkozói vagyonbiztosítás

Érvényes: 2008. február 15-tôl

Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Tartalomjegyzék

A) Ügyféltájékoztató 3

B) Általános vagyonbiztosítási feltételek 4

C) Xxxxxxx feltétel 7

D) Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítási szabályzat 12

E) Xxxxxxxxxx baleset-biztosítás feltételei 14

F) Záradékok 17

1. sz. melléklet 19

A Vállalkozás & fejlôdés II. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek

2. sz. melléklet 20

A védelmi szintek kritériumai

3. sz. melléklet 22

A Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás fedezettípusai

A) Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.

Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredményeirôl, felügyeleti szervünk megnevezésérôl és szék- helyérôl, valamint az adatvédelem és adatkezelés – az Ön szerzôdését is érintô – legfontosabb szabályairól.

1. Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb szereplôje. Több mint tízéves múlttal és évrôl évre növekvô díjbevétellel a a biztosítótársaságok között az 5–6. helyet foglalja el.

A társaság székhelye:

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78. · Tel.: 00 0 000 0000

A tulajdonosi szerkezet:

UNIQA International Beteiligungs-Verwaltungs GmbH, Wien		84,92%
UNIQA International Versicherungs-Holding GmbH, Wien		0,08%
European Bank for Reconstruction and Development, London Alaptôke: 4079160000 Ft		15,00%
Regionális központjaink: Központi Régió	1134 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.	Tel.: (0) 000-0000
Nyugat-magyarországi Régió	9700 Szombathely, Hunyadi u. 10–12.	Tel.: (94) 513-570
Észak-magyarországi Régió	3525 Miskolc, Széchenyi u. 3–9.	Tel.: (46) 500-950
Dél-magyarországi Régió	6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3.	Tel.: (76) 500-330
Dél-dunántúli Régió	7621 Pécs, Citrom u. 2.	Tel.: (72) 513-850

2. Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39. · 1535 Budapest, 114., Pf. 777

3. A biztosítási szerzôdésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítôjéhez, ügyfél- szolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve munkanapokon – hétfô–csütörtök: 8–17 óráig, és pénteken 8–15 óráig – az UNIQA Call Center munkatársaihoz, akik a 06-1/2386-000 telefonszámon készséggel állnak rendelkezésére. Információ található a xxx.xxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítô közremûködése ellenére sem sikerült problémáját megnyugtatóan rendezni, az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén mûködô Panaszirodánál személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

4. A biztosítási szerzôdés jellemzôi

A Vállalkozás & fejlôdés III. fantázianévvel ellátott kisvállalkozói biztosítás ún. „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedezeteket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett választás szerinti „csomag” – STANDARD, PLUS, LUX – kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A „csomagok” kockázatai a 3. sz mellékletben kerültek meghatározásra, melyek mellé opcionálisan kiegészítô biztosítás is köthetô.

A biztosítási események meghatározását és az általános kizárásokon túlmenôen más esetleges kizárásokat, valamint a biztosítható vagyoncsoportokat a szerzôdés különös feltételei részletesen tartalmazzák.

A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az általános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglal- kozó fejezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, ill. a biztosítottnak, szerzôdô félnek a szerzôdés- bôl eredô jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezések.

Az általános feltétel ezenkívül tartalmazza az értékkövetés részletes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét és a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.

A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük szíveskedjen figyelembe venni a következôket:

• A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzôdés általános és különös feltétel, valamint záradékok és mellékletek elôírásai az irányadók!

• Kéjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni!

• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

B) Általános vagyonbiztosítási feltételek

Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatározott jövôbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétôl függôen a biztosítási szerzôdésben kikötött kár- térítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzôdô (biztosí- tott) által fizetett díj ellenében.

I. Szerzôdô/biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzôdést az köthet, aki a vagyontárgy meg- óvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerzôdést ilyen – jogi vagy természetes – személy javára köti (továbbiakban: szerzôdô).

2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ô javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt terheli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ô köteles a nyilatko- zatok megtételére is.

II. A biztosítási szerzôdés létrejötte

1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdés megkötését írásbeli aján- lattal kezdeményezi.

2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett idôponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követô napon 00 órakor kezdô- dik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szer- zôdô a biztosítás elsô díját maradéktalanul megfizette.

3. Az ajánlatot a beérkezéstôl számított 15 napon belül a biztosító elutasíthatja. Ha ezen határidôn belül elutasítási jogával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minôsül, a szerzôdés pedig az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre, az ajánlaton feltünte- tett kockázatviselési kezdettel.

Ha a szerzôdés nem jön létre, a díj visszajár.

III. A biztosítási szerzôdés tartama és megszûnése

1. A szerzôdés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szer- zôdés létrejöttének napja. A felek a szerzôdést a biztosítási idô- szak végére, azt legalább 30 nappal megelôzôen írásban fel- mondhatják.

3. A határozott idôtartamra kötött szerzôdés biztosítási idôszaka a megállapodás szerinti idôtartam, az ilyen szerzôdés a lejárat napján megszûnik.

IV. A díjfizetés rendje

1. A biztosítás elsô díja ajánlattételkor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétôl számított har- mincadik nap elteltével a szerzôdés megszûnik, ha addig a hát- ralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem ér- vényesítette. A 30 napos türelmi idô (respíró) mind az elsô, mind pedig a további díjaknál érvényes.

2. Amennyiben a szerzôdô felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévô részletekkel a szerzôdô tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt idôpontban válik esedékessé. Ha a szerzôdô hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerzôdés megszûnik, az adott biztosítási idôszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.

3. A biztosító eltekinthet az elôleg megfizetésétôl, ebben az eset- ben a díj, illetve az elsô díjrészlet a kötvény kézhezvételétôl, attól számított nyolc napon belül esedékes.

V. Biztosítási összeg

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költ- ségeit, illetôleg új állapotban való beszerzésének értékét.

2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridô- ponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, hely- reállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a bizto- sítási összeg 10%-át.

3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a biztosí- tásra feladott vagyontárgyak káridôponti új értékét (helyreállí- tási költségét) sem. Túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak után- pótlási/újrabeszerzési értékét (helyreállítási költségét) megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

4. A biztosítási szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak:

a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyakra megadott biztosítási összeg képezi.

b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzô- dés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva.

c) az alulbiztosítás, illetôleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szer- zôdés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

5. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:

a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meg- határozásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.

6. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a szer- zôdô (biztosított) döntése alapján – a biztosítás megköthetô a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerzôdésben meghatá- rozott hányadára (hányadrész-biztosítás). Ez utóbbi esetben a biztosító kockázatviselésének felsô határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerzôdésben meghatáro- zott százalékos hányada. Hányadrész-biztosítás kizárólag „Gépek, berendezések, eszközök”, illetôleg „Áruk, készletek” vagyoncso- portokra köthetô. Kár esetén a biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiztosítottság té- nyét, és érvényesíti annak következményeit.

7. A biztosító – a szerzôdô hozzájárulásával – az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkal- mazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal kiadott építôipari és fogyasztói árindex, melytôl a biztosító

±3% ponttal eltérhet , és melyet biztosítási évfordulókor vesz fi- gyelembe és ennek megfelelôen módosítja a biztosítási össze- get, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biz- tosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzata. A biztosítási összeg módosí- tásáról a biztosító a biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szerzôdô a módosításhoz nem járul hozzá, írás- ban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az értékkövetést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

8. Az indexálást követôen a feltételekben meglévô összeghatárok (limitek) változatlanok maradnak.

9. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfe- lelôen kiegészíti.

VI. Általános kizárások

1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) harci cselekmények, háborús események és terrorcselekmé- nyek által okozott károkra, továbbá harci eszközök által oko- zott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgá- ri hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra.

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, el- bocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban részt- vevôk, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, il- letve annak nevében fellépô személyek miatt vagy velük összefüggésben keletkezett károkra;

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy su- gárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggés- ben keletkezô károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási események formájában jelentkeznek.

2. Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerzôdés és a különös felté- telek további kizárásokat is tartalmazhatnak.

VII. A szerzôdô (biztosított) közlési

és változás-bejelentési kötelezettségei

1. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

2. A szerzôdônek (biztosítottnak) bekövetkezésüktôl számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:

a) ha a vagyonérték 10%-át meghaladó mértékû változás tör- tént, ami a biztosítási szerzôdésben szereplô biztosítási összeg módosítását indokolja.

b) ha a biztosítási szerzôdésben szereplô vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett terhelve, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását.

3. Ha a szerzôdô (biztosított) a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a biztosító- nak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

4. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl 15 napon belül ja- vaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kocká- zatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

5. Ha a szerzôdô (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módo- sító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik.

6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzôdônek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezte után haladéktalanul, de legkésôbb a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szer- zôdést kezelô szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint lehetôvé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenôrzését. Amennyiben a fentiek el- mulasztása miatt lényeges körülmények (a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthe- tetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

2. A biztosított köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni.

3. A tûz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egy- idejûleg az elsô fokú tûzrendészeti hatóságnak illetve az illeté- kes rendôrhatóságnak is be kell jelenteni.

Betétkönyvek, értékpapírok eltûnése esetén a szerzôdô köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetmé- nyi eljárást.

4. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a szerzôdô (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésôbb a bejelentéstôl számított 5. na- pig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben az indokoltnál nagyobb mérvû változtatás követ- keztében a biztosító számára lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstôl számított 5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült va- gyontárgy javításáról, helyreállításáról intézkedni. A vagyon- tárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell ôrizni.

6. A szerzôdônek (biztosítottnak) a kár összegszerûségét hitelt ér- demlôen bizonyító terveket, számlákat, kartonokat, bizonyla- tokat stb. – a biztosító kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani.

7. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tôle eltulajdo- nított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendôrsé- get és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítására és visszaszerzésére minden tôle jogszerûen elvárhatót megten- ni.

8. A biztosító a kár kifizetését tûzkárnál a tûzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás- és rablás- nál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntetô határozatá- nak megküldéséhez, vagy a bíróság jogerôs határozatának kézhezvételéhez köti.

9. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerzôdô (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötelezett, úgy a 15 napos határidô az utolsó okirat beérkezésének napjá- tól számítandó. A biztosító szolgáltatásának késedelmes teljesí- tése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint késedelmi kamat megfizetésére köteles.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkez- tének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biztosító a káro- sult kérésére kárelôleget folyósíthat.

11. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat meg- felelôen kiegészíti.

IX. A biztosított kármegelôzési kötelezettsége

1. A biztosított a káresemények megelôzése és elhárítása érdeké- ben köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intézkedése- ket betartatni.

2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a biztosított köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biztonsági berendezést üzembe helyezni.

3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, vala- mint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondos- kodni, a hatósági és építészeti elôírásokat betartani. A biztosított köteles az üzemen kívüli épületek vezetékeit, berendezéseit, fel- szereléseit elzárni. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üze- meltetik.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

a) a biztosított, illetve a szerzôdô fél,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó (házastárs, egye- neságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyer- mek, az örökbefogadó, mostoha és nevelôszülô, valamint testvér, élettárs, jegyes),

c) a biztosított vezetôi, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltô alkalmazottai, illetôleg megbízottai;

d) a biztosított jogi személy vezetôi, vagy a biztosított vagyon- tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô alkalma- zottai, megbízottai, tagjai, illetôleg szervei szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Amennyiben a kár a kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezett- ségek elmulasztásával okozati összefüggésbe hozható, a biztosí- tó olyan mértékben mentesül fizetési kötelezettsége alól, ami- lyen mértékben a mulasztás a biztosítási esemény bekövetkezé- sében közrehatott.

XI. A biztosítási titok

1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a vi- szontbiztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a bizto- sítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonat- kozik.

2. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések meg- ítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

3. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illet- ve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) az adóhatósággal, ha a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség ter- heli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvény- nyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítôvel, szaktanácsadóval,

p) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, illetôleg

q) abban az esetben, ha a magyar bûnüldözô szerv, illetôleg az Országos Rendôr-fôkapitányság – a pénzmosás megelôzé- sérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatáro- zott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettség- vállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv, illetôleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérô által aláírt titoktartási záradékot.

6. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetô.

7. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

8. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

9. A szerzôdô és a biztosított az ajánlat aláírásával hozzájárulnak, hogy a megadott adatokat – a biztosított egészségi állapotára vonatkozó adatokat is beleértve – a biztosító nyilvántartása, és a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések betartása mellett külföldi biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz, vagy külföldi adat- kezelô szervhez továbbítsa.

XII. Egyéb rendelkezések

1. Amennyiben a biztosító részérôl a kárkifizetés megtörtént, ôt il- letik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított kettô év alatt évülnek el.

3. A szerzôdô észrevételével, panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelô- séghez (1088 Budapest, József krt. 6.) vagy a békéltetô testüle- tekhez, végsô soron bírósághoz is fordulhat.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Bizto- sító Zrt. Vállalkozás & Fejlôdés III. kisvállalkozói vagyonbiztosítás különös és kiegészítô feltételeinek rendelkezései, a Polgári Tör- vénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok ren- delkezései az irányadóak.

C) Különös feltételek

I. Biztosítható vagyoncsoportok

1. Vagyoncsoportok meghatározása

A) Gépek, berendezések, eszközök

A biztosítási szerzôdés keretében ipari és kereskedelmi berendezés- nek minôsülnek azok az üzemelést, valamint kereskedelmi, terme- lô, illetve szolgáltató tevékenységet szolgáló berendezések és esz- közök, amelyek a biztosított ingatlanon találhatók és azokat bizto- sításra feladták. Konkrétan:

1. Energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, eszközök, és szerelvények;

2. Irodatechnikai berendezések, adatfeldolgozó és átvivô, vala- mint továbbító eszközök (kivéve az adathordozókat);

3. Gépek tartozékaikkal együtt

a) szerszámok, kisgépek és egyéb segédeszközök, amennyiben nem reprodukciós eszközök;

b) szabályozó, mérô, vezérlô készülékek és szerelvényeik;

c) anyagmozgató és szállító gépek, berendezések, szerelvények és felvonók;

d) tárolóeszközök, tartályok, edények, valamint csomagolóesz- közök, raklapok, konténerek;

e) önjáró munkagépek, vontatók, targoncák, (kivéve rendszám- mal ellátott gépjármûvek);

f) tûzoltó, tûzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sportesz- közök és berendezések;

g) bútorok;

h) értéktárolók (kivéve páncélterem);

i) hûtô- és fagyasztó berendezések, konténerek;

j) mobilizálható (telepített) kemencék;

k) üzemen kívüli, valamint tartalékolt mûszaki és kereskedelmi berendezési eszközök és tárgyak;

l) pótalkatrészek, beszerzett, de még be nem épített új eszkö- zök.

4. Csak külön megállapodás esetén biztosíthatók:

• Automaták és azok tartalma. Külön megállapodással sem biz- tosíthatók a pénzváltó- és nyerô automaták, valamint a játék- automaták.

• Vízi és légi jármûvek.

B) Áruk, készletek

Alapanyagok, nyersanyagok, félkész és késztermékek, valamint fel- dolgozásra, felhasználásra és beépítésre váró áruk. Készletnek mi- nôsülnek továbbá az energiahordozók, értékesíthetô hulladékok, reklámanyagok, valamint kereskedelmi tevékenységet folytatók esetében mindenfajta árukészlet.

C) Épületek, építmények

1. Épületnek minôsül minden olyan a környezô külsô tértôl épület- szerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkotó építmény, amely a talajhoz szilárdan kötôdik, emberek számára hosszabb benntartózkodásra alkalmas, külsô behatásokkal szemben védelmet nyújt, és idôtállósággal rendelkezik, vala- mint ezek szerkezeti tartozékai, így például, de nem kizárólag:

a) elôtetôk, összekötô hidak, rámpák, felvonóaknák, és hasonló épületelemek, amelyek szerkezetileg az elôzô pontban fel- sorolt épületek részét képezik;

b) kémények, függetlenül attól, hogy könnyûszerkezetes kivite- lûek, vagy téglából, kôbôl, betonból készültek;

c) csôvezetékek, kábelek, csatornák, aknák, valamint összekötô folyosók, ha azok téglából, vagy betonból készültek.

A fenti meghatározásnak megfelelôen nem biztosíthatók a felvo- nulási épületek, pavilonok és üvegházak. (Pavilon: könnyûszerke- zetes, vagy több oldalon nyitott, illetve üvegezett építmény.)

2. Építménynek minôsülnek:

a) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épü- let egyéb építési módjának megfelelôen készült építmények, úgymint: silók, bunkerek, víz- és egyéb tárolók;

b) továbbá mindenfajta épített kerítés.

Az épület, illetve építmény értékéhez tartoznak a funkcionális ki- egészítô épületszerkezeti elemek és kiegészítôk, különös tekin- tettel:

• az épületen lévô villámhárító berendezések;

• szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (az elmozdítható, illetve beépített bútorok azonban nem);

• rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok;

• rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;

• az épülethez hozzáépített lépcsôk, létrák;

• az épülethez rögzített zászlótartók;

• elektronikusan mûködô kapuk mozgató berendezéseikkel együtt;

• az üveg közé, illetve kívülre telepített redônyök, azok kiegészí- tôivel együtt;

• szilárdan rögzített közbensô födém, födémborítások, álmeny- nyezetek, galériák;

• az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mé- rômûszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos készü- lékek nem tartoznak bele – kivéve klímaberendezés, villany- tûzhely, villanybojler, átfolyó üzemû elektromos vízmelegítô);

• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mûszerezettséggel (a gázfogyasztó készülékek nélkül, kivéve gáztûzhely és gáz- bojler);

• az épület vízvezeték szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fûtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérômûszerekkel, szerelvényekkel, szi- vattyúkkal, szûrô- és tisztító berendezésekkel valamint azok tartozékaival;

• egyéb, fixen beépített épületgépészeti elemek (pl. központi elszívó, központi porszívó);

• WC, fürdô és mosdóberendezések;

• felvonók;

• erkélyburkolatok;

• antenna-berendezések;

• kaputelefon;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba beépített érték- tároló.

2. Egyéb kikötések

Amennyiben a biztosítani kívánt objektum lakott területen (településtáblán) kívül helyezkedik el, a biztosító kockázatviselé- sének feltétele, hogy a kockázatviselés helyén állandó portaszol- gálat mûködjön, vagy olyan vagyonvédelmi berendezés legyen telepítve, amely a jelzést (riasztást) rendôri/tûzoltósági ügyelet- re vagy szakhatósági engedéllyel rendelkezô, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszerbe továbbítja.

II. Biztosított veszélynemek és károk

A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (biztosítá- si csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A fedezettípusok kockázatai a 3. sz. mellékletben kerültek megállapításra.

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított ve- szélynemmel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított va- gyontárgyakban azok megrongálódása, értékcsökkenése, meg- semmisülése, eltulajdonítása során a szerzôdés hatálya alatt kelet- keztek.

1. Tûzkockázatok

Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fele- lôssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve robba- násveszélyes anyagok – amelyek mennyisége meghaladja az álta- lános háztartási célú felhasználás mértékét – tárolása, illetve fel- használása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység vég- zése folyik.

1.1 Tûz

Tûznek minôsül biztosítási szempontból az a tûz, amely nem a ren- deltetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt el- hagyta és önerejébôl továbbterjedni képes.

Nem tekintendô tûznek, így a biztosító nem téríti meg a biztosí- tott vagyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az aláb- bi okokra vezethetô vissza:

a) gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi folyamat;

b) a biztosított vagyontárgyakat a tûztérbe dobták vagy oda estek;

c) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdés;

d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tûznek illetve hôke- zelésnek, füsthatásnak alávetés;

e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektromos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy a nélkül – kelet- kezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.);

Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkezô tûz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító megtéríti a tûz miatt más vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.2 Közvetlen villámcsapás

A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám, illetve gömbvillám erô- és hôhatása közvetle- nül okoz a biztosított vagyontárgyakban. A villámcsapás miatt a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben túlfeszültség vagy indukció során keletkezô károkat a biztosító kizárólag a KC-007 KF alkalmazásával vállalja.

1.3 Robbanás

Robbanásnak tekintendô a gôzök, gázok, porok terjeszkedési haj- landóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô erô-megnyilvánulás. Zárt rendszerû tartályok (kazán, csôvezeték stb.) esetében a robba- nás csak akkor tekintendô biztosítási eseménynek, ha annak falaza- ta olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítôdni.

A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek, és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:

a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály /készülék mûszaki hibájára vagy karbantartási hiányos- ságokra vezethetôk vissza,

b) belsô égésû motorok égéstérében fellépô robbanások, vala- mint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz megszakítók stb.) a már meglévô, vagy keletkezô gáznyomás folytán következik be,

c) repülôgépek hangrobbanása,

d) üzemeléssel összefüggô mechanikus hatások (vízlökés, csôtö- rés, stb.),

e) összeroppanás (implózió),

f) hatósági engedélyhez kötött tervszerû robbantás miatt keletkeznek.

2. Elemi károk

2.1 Viharkár

Viharkárnak tekintendôk azok a károk, amelyeket legalább 54 km/ó sebességû szél nyomó- és szívóhatása a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott tetôn tör- ténô egyidejû beázás miatti károkat is.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.

2.2 Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetôn történô egyidejû beázás.

2.3 Hónyomás

Nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása által a biz- tosított épületben/építményben okozott kár.

A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:

a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetôn ke- resztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz,

b) az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az építésügyi elôírásnak megfelelô állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerzôdésben biztosított épü- letszerkezeti elemben okoz.

2.4 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás

Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetôleg a helyükrôl elmozduló szikladarabok, kôzetdarabok, valamint földtömeg a biztosított va- gyontárgyakban okoznak.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépô károkat

b) az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatti károkat

c) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépô káro- kat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása kö- vetkeztében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biztosító a kár- térítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépítését tet- ték volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyólag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.

2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természetes egyensúlyi állapot külsô erôhatás következtében megszûnik, ezál- tal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

Nem térít kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányá- ban, bányászati tevékenység közben, illetôleg felhagyott bányák- ban történt.

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat amelyek:

a) kötelezô gépjármû-felelôsség biztosítással rendezhetôk,

b) azon jármûvek által keletkeztek, melyeket a biztosított vagy munkavállalója üzemeltet,

c) magában a jármûben keletkezett.

2.7 Légi jármû és rakományainak ütközése

Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármû részeinek il- letve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

2.8 Felhôszakadás

Azok a károk, amelyeket a felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a bizto- sított vagyontárgyakban okoz.

Nagy mennyiségû csapadékvíznek minôsül, ha a lehullott csapa- dék mennyisége eléri az 1 mm/perc értéket.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô ká- rokat,

b) a felhôszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat,

c) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett káro- kat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum 1 raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.

3. Vezetékes vízkár

Azon károk, amelyeket az épület külsô határoló falába beépített, vagy azon belül lévô, használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, me- legvíz-szolgáltató- és központi fûtés rendszerek vízvezetékeinek tö- rése, repedése vagy dugulása miatt kilépô víz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvé- nyek, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tar- tozékainak javítási, pótlási költségeit,

b) a kiömlô folyadék, gôz értékét,

c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat,

d) a csôvezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelezô karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépô károkat,

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokat, és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkat,

4. Bôvített vezetékes vízkár

Azon károk, amelyeket az épület külsô határoló falába beépített, vagy azon belül lévô, használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, me- legvíz-szolgáltató- és központi fûtés rendszerekbôl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbôl és készülékek- bôl kilépô víz vagy gôz okoz.

A fentieken túl megtéríti a biztosító:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költsé- geket;

b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;

c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új csô és an- nak behúzási költségeit;

d) fagy miatti csôtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csôhosszig a helyreállítás költségeit.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvé- nyek, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tar- tozékainak javítási, pótlási költségeit;

b) a kiömlô folyadék, gôz értékét;

c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat;

d) a csôvezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelezô karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépô károkat;

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokat, és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkat.

5. Betöréses lopás kockázatok

Az ipari és kereskedelmi gépek, berendezések eszközök, az áruk, készletek ill. az épületek, építmények vagyoncsoportok betöréses lopás kockázatokra történô biztosítását a biztosító az 1. és 2. sz. mellékletben szabályozott védelmi elôírások mellett vállalja.

A biztosító kártérítési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, va- lamint az ezekkel összefüggésben lévô rongálás káresemény bekö- vetkezésekor a meglévô, a kárrendezés során megállapított és rög- zített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelôen, a feltétel

1. sz. mellékletében rögzített limitekig terjed, az Általános Vagyon- biztosítási Feltételek V. fejezete 2. pontja szerinti alulbiztosítottság vizsgálata mellett.

5.1 Betöréses lopás

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe:

a) erôszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tetô, vagy födém kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) be- tört, behatolt;

b) álkulccsal zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be;

c) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lo- pás vagy rablás útján jutott;

d) az a), b) pontokban felsorolt módon jutott be, és a szabályosan lezárt értéktárolót (páncél- és pénzszekrény, fali széf, egyéb a biztosító által elfogadott tároló)

– a biztosítási helyrôl eltulajdonította,

– feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a kinyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel,

– betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitot- ta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az ôrzésre jogosult sze- mélytôl rabolták el.

5.2 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha az elkövetô a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy evégbôl a biztosított(ak) ellen erôszakot, élet vagy tes- ti épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biz- tosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza.

5.3 Rongálás

Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.

6. Üvegtörés

Épületszerkezeti üvegezések biztosítására kizárólag épületek, épít- mények vagyoncsoport biztosítása mellett van mód. Ennek hiá- nyában a biztosító kockázatviselése üvegtörés kockázatra csak a KC-011 KF vagy a KC-012 KF záradékok alkalmazásával az ott megfogalmazottak szerint terjed ki.

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított üvegekben keletke- zett törés- vagy repedéskár.

A biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, hôszi- getelô, drót- illetve katedrálüvegeire a 3. sz. melléklet fedezet- típusaiban meghatározott táblaméretig

b) olyan akadályok (védôrácsok, belsô zárak és hasonló a nyílászá- róra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvé- dô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagy- lótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat;

d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleért- ve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkezô károkat.

7. Katasztrófa kockázatok

7.1 Árvíz

Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbôl, és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévô biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

A biztosító a szerzôdésben várakozási idôt köt ki, melynek idôtar- tama a szerzôdés hatályba lépésétôl számított 30 nap. A kockázat- viselés a várakozási idô alatt az árvíz biztosítási eseményre nem ter- jed ki.

7.2 Földrengés

Az a kár amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fo- kozatát elérô földrengés okoz.

A biztosító a szerzôdésben várakozási idôt köt ki, melynek idôtar- tama a szerzôdés hatályba lépésétôl számított 30 nap. A kockázat- viselés a várakozási idô alatt a földrengés biztosítási eseményre nem terjed ki.

7.3. Árvíz és földrengés kiegészítô feltétel

Azonos káridôpontban bekövetkezô árvíz- vagy földrengéskár ese- tén a kifizethetô kártérítés mértékének maximuma társasági szin- ten 2 milliárd Ft. Ha az összkár meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, úgy szerzôdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 2 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

A biztosító a szerzôdésben várakozási idôt köt ki, melynek idôtar- tama a szerzôdés hatályba lépésétôl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idô alatti földrengés és árvíz biztosí- tási eseményekre nem terjed ki.

8. Füst és hô okozta károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított va- gyontárgyakban keletkeznek azáltal, hogy a biztosított tulajdoná- ban lévô tüzelô, fûtô, fôzô vagy szárító berendezésekbôl hirtelen erôvel kiáramló füst és hô, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem fedezi a biztosító azokat a károkat, melyek:

– magában a hôt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek,

– használati értéket nem csökkentô esztétikai károkat,

– illetve azokat a károsodott vagyontárgyakat, melyek rendeltetés- szerûen hônek, füstnek vannak kitéve.

9. Tûz-üzemszünet

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére az alábbi bekövetkezett károkat megtéríti.

1. Biztosítási esemény

1.1 Biztosítási eseménynek minôsül, ha a tûzkockázatok követ- keztében – amelyekre a biztosító kifizetést teljesített – a biztosított üzem mûködésének teljes, vagy részleges meg- szakadása (üzemszünet) következik be.

1.2 Üzemszüneti kár: a biztosítási esemény hatására bekövet- kezô termelés, értékesítés és szolgáltatás szünetébôl eredô, a továbbra is felmerülô indokolt költségek és különféle rá- fordítások összege, valamint az elmaradt haszon értéke, ha a kár a biztosítási szerzôdésben megjelölt vállalkozás terü- letén keletkezett.

1.3 Nem minôsül üzemszüneti kárnak és nem téríti meg a biz- tosító az üzemszüneti kár azon részét, amely:

– rendkívüli, az üzemszünet alatt fellépô események;

– hatóságilag elrendelt újrafelépítés, vagy üzemkorlátozá- sok;

– a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlá- sának késedelmessége, a beszerzéshez szükséges pénz- eszközök hiánya miatt következett be;

– készpénz, értékpapírok, üzleti feljegyzések (pl. oklevelek, tervek, rajzok, mikrofilmek, lyukkártyák, mágnesszala- gok, mágnestárolók és egyéb adathordozók), üzleti könyvek vagy iratok sérülésével vagy megsemmisülésé- vel kapcsolatosan keletkeznek;

– a vagyonkár bekövetkeztétôl számított szerzôdésben li- mitként rögzített idôtartamot és összeget meghaladja.

1.4 Az üzemszüneti kárt csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a kárrendezés alapját képezô üzleti könyveket, iratokat, feljegyzéseket, mágneses adathordozókat a bizto- sított a kárrendezés során a biztosító rendelkezésére bo- csátja.

2. Termelési költségek, elmaradt haszon

2.1 Termelési költségnek minôsül az üzemi, üzleti és szolgálta- tási költségek, a termelés, értékesítés és szolgáltatás során felmerülô közvetlen és közvetett (fel nem osztott) költsé- gek összege. Nem tekintendôk termelési költségnek:

– anyagköltségek

– adók

– a biztosított tevékenységével össze nem függô költsé- gek.

2.2 Elmaradt haszonnak minôsül az az érték, amelyet a biz- tosított zavartalan üzem esetén az üzemszünet tartama alatt, legfeljebb azonban a kockázatvállalási idô alatt

– gyártó üzemek esetében a termelésbôl;

– szolgáltató üzemek esetében a szolgáltatásból;

– kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítésbôl ért volna el, ha a káresemény nem következett volna be.

3. Biztosítási összeg

3.1 Biztosítási összeg a biztosítási idôszakra esô elmaradt ha- szon és azon termelési költségek összege (de legfeljebb a

3. sz. melléklet 3.2 táblázatában rögzített összeg), amelyek fedezetét a biztosított az üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodott volna.

4. Kártérítés

4.1 A biztosító azokat a termelési költségeket és elmaradt hasz- not téríti meg, melyek fedezetét az üzemszünet miatt a biztosított nem tudta kigazdálkodni. A kockázatvállalási idô az üzemszünet tartama, de legfeljebb a 3. sz. melléklet

3.2 táblázatában meghatározott idôtartam.

4.2 A biztosító csak azon költségeket téríti meg, melyek az üzemszünet alatt indokoltak voltak és üzemszünet nélkül kigazdálkodták volna, s amelyeket igazságügyi könyvsza- kértôi módszerekkel igazolni lehet.

4.3 Értékcsökkenési leírás térítésére a teljes kárt szenvedett tár- gyi eszközök esetében nem kerül sor.

4.4 A kár nagyságának megállapításánál figyelembe kell venni:

– a termelés, értékesítés vagy szolgáltatás menetét és ered- ményességét kedvezôen vagy kedvezôtlenül befolyásoló körülményeket, ha az üzemszünet nem következett vol- na be;

– a nyereséget, amely a nyersanyag és a félkész áruk érté- kesítése esetén a biztosítási esemény után elérhetô;

– a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetôségét;

– annak lehetôségét, hogy a kiesés az üzem újrafelvétele után az áruk intenzívebb gyártása, megmunkálása vagy értékesítése által elfogadható határidôn belül behozható;

– azon üzemeknél, amelyeknél az elmaradt haszon nem egyenletesen oszlik meg a kockázati idôre vonatkozóan, ezen körülményt figyelembe kell venni a káresemény be- következtekor. A kártérítést a valószínû üzemszünet teljes idôtartamára, legtovább a felelôsségi idôtartamra, elôre és minden naptári hónapra külön kell rögzíteni.

4.5 Megtéríti a biztosító az üzemszüneti kár elhárítására, ill. csökkentésére tett intézkedések költségét is, ha azok a kár- térítés összegét csökkentik, vagy a biztosító utasítására tör- téntek.

4.6 Nem téríti meg a biztosító azokat a kárenyhítési ráfordítá- sokat,

– amelyekbôl a késôbbiekben a biztosítottnak haszna szár- mazik;

– amelyekkel nem biztosított költségeket tud fedezni;

– amelyek a kártérítéssel együtt a biztosítási összeget meg- haladják.

4.7 Alulbiztosítás esetén a kárenyhítési ráfordításokat is arány- lagosan téríti meg a biztosító.

4.8 A kár összegének megállapítása céljából a kármegállapító jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az üzemszünetet megelôzô idôszak költség- és nyere- ségfedezeti elszámolását a tárgyévben és az elôzô év- ben;

b) a kár nagyságát befolyásoló intézkedések költségeit, az intézkedések hatását a kár összegére.

10. Mellékköltségek térítése

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerû költségeket, ha e költségek a biztosí- tottat terhelik. A kártérítés felsô határa biztosításra ténylegesen fel- adott teljes biztosítási összeg 1%-a, de legfeljebb 200000 Ft.

a) bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költségek;

b) betétkönyvek és értékpapírok esetében a megsemmisítési eljá- rással kapcsolatos költségek;

c) kárenyhítés indokolt, és igazolt költségei.

A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a hely- iségek használhatatlanságából eredô kárigényeket.

Alulbiztosítottság esetén a költségek is olyan mértékben térülnek, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

III. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító kártérítési szolgáltatásának felsô határa a biztosítási összeg. A biztosítási összeg a vagyoncsoportokra külön-külön megállapított biztosítási összegek összessége.

2. A vagyontárgyak teljes megsemmisülése esetén (totálkár), a biz- tosító a káresemény bekövetkezésének idôpontjában meghatá- rozható új értéket veszi alapul a kárösszeg megállapításakor. To- tálkárnak minôsül, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei elérik, illetve meghaladják a káridôponti új értéket.

3. Részkárok esetében a kárösszeg megállapításának alapja, a kár- esemény napja szerinti helyreállítási költség. A helyreállítási költ- ség nem haladhatja meg a káridôponti új érték és a nem káro- sodott részek értékének különbségét.

4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetében:

a) Gépek, berendezések esetében: azok káridôponti új értéke;

b) Áruk esetében: azok újraelôállítási költsége, de legfeljebb az eladási ár;

Készletek esetében: káridôponti újrabeszerzési költség; Értékcsökkenéstôl mentes vagyontárgyak esetében (muzeális értékû vagyontárgyak, mûvészeti alkotások stb.): forgalmi ér- ték;

c) Épületek, építmények esetében: azok káridôponti újraépítési költsége.

5. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha az a végleges helyreállítás részét képezi, s annak költségeit nem növeli.

6. A biztosító nem nyújt kártérítést azokra a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete elôtt keletkeztek.

7. Önrész alkalmazása

A biztosító üvegtörés kár esetén a kártérítési összegbôl kárese- ményenként 10%, de minimum 3000 Ft önrész levonását al- kalmazza. Az önrész alatti károk nem térülnek meg.

IV. Kizárások

A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VI. Fejezetében foglalt kizárásokon túl az alábbi esetekre sem terjeszti ki a biztosí- tási fedezetet:

a) a természetes elhasználódásból, öregedésbôl, anyagfáradás- ból bekövetkezett károkra;

b) a rendeltetésszerû használatot nem befolyásoló károkra (pl. esztétikai hiba);

c) a biztosítás megkötésekor már meglévô károkra, amirôl a szerzôdônek és biztosítottnak tudomása volt, vagy tudnia kellett;

d) a karbantartások elmulasztásával, az üzemeltetési szabályok figyelmen kívül hagyásával okozati összefüggésbe kerülô ká- rokra, kivéve ha bizonyítást nyer, hogy a káresemény ezekkel a hiányosságokkal nem állt összefüggésben;

e) bírság, kötbér, büntetô kamat és egyéb büntetô jellegû költ- ségek;

f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetésbôl származó anyagi hátrány, kivéve tûz-üzemszünet.

g) a szabadban tárolt ipari és kereskedelmi gépek, beren- dezések, eszközök, ill. áruk, készletek vagyoncsoportok vagy- ontárgyaira.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltétel, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó feje- zetei, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

D) Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítási szabályzat

1. Általános feltételek

1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket – el- lenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) felelôsségbiztosítási szerzôdéseire, illetve a biztosítási szerzôdések felelôsségbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzôdést a szabályzat- ra hivatkozással kötötték.

2. A jelen általános, illetve különös feltételekben nem rögzített kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, illetve a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadóak.

3. A biztosítási szerzôdés írásbeli megállapodás alapján jön létre.

1.1 A biztosítás

Jelen szabályzat alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint men- tesítse ôt olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabá- lyai szerint felelôsséggel tartozik.

1.2 Biztosítási esemény

A biztosítási fedezet a 2.1, 2.2, 2.3 pontokban részletezettek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt felelôsség- biztosítási káreseményekre terjed ki. Több, azonos okból bekö- vetkezett, idôben összefüggô és egymással ok-okozati összefüg- gésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül.

1.3 Általános kizárások

1.3.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk:

a) amelyeket a biztosított szerzôdésszegésével szerzôdô partne- reinek okoz,

b) amelyek környezetszennyezésbôl származnak,

c) amelyek a biztosított által elôállított illetve forgalomba hozott termékek, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatások hibá- jából erednek,

d) amelyek a biztosított birtokában (rendelkezési körében, vagy ellenôrzése alatt) bármilyen jogcímen levô idegen dolgokban keletkeztek,

e) amelyek a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva, vagy cégnyilvántartás szerint tevékenysége folytatása körében ma- gánál tartott vagy megmunkált idegen dolgokban keletkeztek, vagy amelyeket ilyen dolgokkal okoztak.

1.3.2 Nem téríti meg a biztosító

a) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

b) azt a kárt, amelyet a biztosított (szerzôdô) a Ptk. 685. § b. pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának okoz,

c) a tulajdon százalékos arányában azt a kárt, amelyet a biztosí- tott (szerzôdô) tulajdonosai, illetve a biztosított (szerzôdô) tu- lajdonában lévô gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szen- vednek el,

d) azt a kárt, melyet a biztosított a vele közös vállalkozásban mû- ködô tulajdonostársnak és annak hozzátartozójának okozott,

e) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott ká- rát,

f) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint munkáltató felel a Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx alapján,

g) azokat a károkat, melyeket a biztosított illetve szerzôdô maga szenved el,

h) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakciókból vagy sugárzásból eredô károkat,

i) a kötelezô gépjármû, valamint, vízi-, légi jármû felelôsségbizto- sítás alapján térülô károkat, valamint az egyéb, jogszabályon alapuló biztosítási kötelezettség körébe tartozó károkat,

j) az államigazgatási jogkörben okozott károkat,

k) szerzôdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bír- ságot, pénzbüntetést és egyéb büntetés jellegû költségeket, valamint az ezek kapcsán felmerülô képviseleti költségeket,

l) azokat a költségeket, amelyek a biztosított felelôsség-elismeré- sének vitatása, részleges vagy teljes megtagadása, illetôleg a fe- lelôsség késedelmes elismerése miatt merültek fel,

m) a biztosított vezetô tisztségviselôi által ilyen minôségükben okozott károkat,

n) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, korom, korrózió, gôz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elô,

o) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüg- gô berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések elôállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerûen foglalkozik, és e minôségében kárté- rítési kötelezettsége áll be,

p) a többletkárt, ha a biztosított a biztosító felhívása ellenére nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének,

q) adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktú- ra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülé- sek eredményeznek. Ettôl a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lé- nyegét érintô fizikai károsodás közvetlen következménye, to- vábbá azok a károk és veszteségek, amelyek a mûködés, a ren- delkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetôségének csök- kenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti vesz- teség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményez- nek.

1.4 Biztosítási összeg

A biztosítási összeg az a szerzôdésben (kötvényen, ajánlaton) fel- tüntetett, biztosítási idôszakonként és biztosítási eseményenként meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának összeg- szerû felsô határát jelenti.

A biztosító teljesítési kötelezettsége – függetlenül az adott biztosí- tási idôszakban bekövetkezett biztosítási események számától – a szerzôdésben biztosítási idôszakonként meghatározott biztosítási összeget nem haladhatja meg.

Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult lép fel megalapozott kárigénnyel, és az azok alapján fizetendô kártéríté- sek együttes összege a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási összeget meghaladja, akkor az egyes károk megtérítése – figyelem- mel a biztosítási összeg esetleges kimerülésére is – olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti összegha- tár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

1.5 A kártérítés szabályai

A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – az alábbi, biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült károkat téríti meg a magyar jog szabályai szerint.

a) a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában bekövet- kezett értékcsökkenést, valamint az elmaradt vagyoni elônyt,

b) azt a kárpótlást, valamint azokat az igazolt és indokolt költsé- geket, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek,

c) a kockázatba vett felelôsségi károk járulékai, így a kamatot, a biztosított ellen a biztosítási eseménnyel összefüggésben indí- tott peres eljárás költségeit feltéve, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a részvételrôl lemondott, továbbá a kárrendezés so- rán a biztosító elôzetes jóváhagyása alapján a biztosított által felkért szakértô költségét.

Amennyiben többen közösen okoznak kárt, a biztosító helytállási kötelezettsége saját biztosítottja magatartásának felróhatóságához igazodik. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának aránya nem állapítható meg, a kár a károkozók között egyenlô arányban oszlik meg, és ehhez igazodik a biztosító helytállási kötelezettsége is.

A biztosítási fedezet Magyarország területén kívül okozott, bekö- vetkezett és érvényesített károkra történô kiterjesztése esetén a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, amelyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása, vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötele- zettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

A biztosító a kártérítési összeg kifizetését – egyéb ettôl eltérô megállapodás hiányában – kizárólag belföldi fizetôeszközben telje- síti a károsult részére.

1.6 Önrész alkalmazása

Káreseményenként a kártérítés összegébôl levonásra kerül az ön- rész, melynek mértéke 10%, de legalább 20000 Ft.

Amennyiben a tényleges kár mértéke meghaladja a kártérítési limi- tet, úgy a biztosító az önrészt a limit összegébôl vonja le.

2. Különös feltételek

2.1 Általános felelôsség

A jelen kiegészítô különös feltétel alapján a biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által szerzôdésen kívül okozott olyan személysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a pol- gári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.1.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító egyéb rendelkezés hiányában:

a) azokat a károkat, amelyek a 1.3 pontban kizárásra kerültek

b) a Magyarország területén kívül okozott károkat,

c) azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított szerzôdéssze- géssel, szerzôdés hibás teljesítésével, és (vagy) szerzôdésteljesí- tése során szerzôdô partnerének egyéb módon okozott,

d) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal el- látott gépjármû üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármû munkagépként való használata során keletkezett,

e) a biztosított által üzemeltetett jármûvek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegû útrongálási károkat,

f) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, jármûvek, nyomása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyakban, (pl. utak, árkok, töltések, támfalak stb.) illetve a talaj vagy nö- vényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

g) azokat a károkat, amelyek állati, növényi kultúrákban keletkez- tek.

2.2 Munkáltatói felelôsség

Jelen kiegészítô különös feltétel alapján a biztosító a biztosítási szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint fedeze- tet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési követe- lésekre, melyeket a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben, munkavállalójának munkahelyi balesetével összefüggésben tá- masztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kárté- rítési felelôsséggel tartozik.

2.2.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) a Magyarország területén kívül történt munkahelyi balesetek- bôl eredô kárigényeket,

b) a foglalkozási megbetegedésekbôl eredô, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket,

c) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint üzemben tartó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás alapján tartozik fele- lôsséggel, ide nem értve az üzemi balesetnek minôsülô és a gépjármû javítási, vagy karbantartási munkái során bekövetke- zett károkat,

d) a dologi károkat,

e) a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozó- ban, útközben ért balesetek során, illetve következtében kelet- kezô károkat, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdoná- ban lévô vagy általa bérelt szállítóeszközén, utazás során tör- tént.

2.3 Bérbe vevôi tûz felelôsség

Jelen kiegészítô különös biztosítási feltétel alapján a biztosító a biz- tosított helyett megtéríti azokat a biztosított által bérelt helyiség- ben (ingatlanban) okozott károkat, melyek az alább meghatáro- zott biztosítási esemény(ek) folytán következtek be, s melyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2.3.1 Biztosítási események

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsül a

– tûzkockázatok (Különös Feltétel C II.1.)

– vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.3.)

– bôvített vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.4.)

E) Kiegészítô baleset-biztosítás általános feltételei

I. Általános rendelkezések

1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket – el- lenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) baleset-biztosítási szerzôdéseire, illet- ve a biztosítási szerzôdések baleset-biztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzôdést a szabályzatra hivat- kozással kötötték.

3. A biztosítási szerzôdés írásbeli megállapodás alapján jön létre.

II. A biztosítási szerzôdés alanyai

1. A biztosított az a személy, akinek életére, egészségi állapotára, testi épségére a biztosító a biztosítási szerzôdéssel kockázatot vállal.

2. A szerzôdô az a természetes vagy jogi személy, aki a szerzôdést a biztosítóval megköti, a szerzôdést aláírja és a biztosítási díjak befizetését teljesíti.

3. A szerzôdés megkötéséhez, módosításához, amennyiben a szer- zôdô nem azonos a biztosítottal, a biztosított írásbeli hozzájáru- lása is szükséges.

4. A kedvezményezett az a szerzôdô által írásban megjelölt sze- mély, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult, amennyiben az nem a biztosítottat il- leti meg.

A biztosított életében esedékes szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított.

Kedvezményezett megjelöléséhez a biztosított írásbeli hozzájá- rulása szükséges. A kedvezményezett a biztosított életében a biztosítóhoz intézett írásos nyilatkozattal bármikor megváltoz- tatható.

III. Biztosítási események

1. Balesetnek minôsül a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépô olyan külsô behatás, melynek következtében a biztosított meg- hal, egészségkárosodást szenved.

2. A biztosító azon balesetekre nyújt biztosítási védelmet, melyek a biztosítottat a szerzôdés (kockázatviselés) érvényessége alatt érik.

3. A kockázatviselés a bárhol, bármikor bekövetkezô balesetekre ki- terjed.

4. Nem terjed ki a biztosítás:

• A biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkosság- gal vagy annak kísérletével, valamint ittassággal okozati össze- függésben bekövetkezô balesetekre.

• A biztosítottat szándékos bûncselekmény elkövetése vagy an- nak kísérlete során, azzal összefüggésben ért balesetekre.

• Háborús vagy polgárháborús események által közvetlenül vagy közvetve okozott balesetekre, továbbá azon belsô zavar- gások, tüntetések miatt bekövetkezô balesetekre, melyekben a biztosított aktívan részt vett.

• Motor nélküli és motoros repülôgépekkel, repülô szerkezetek- kel, sárkányrepülôvel, mindenfajta ejtôernyôs ugrás során, va- lamint repülôgép személyzetenként elszenvedett balesetekre.

• A radioaktív magenergia, ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetlenül okozott balesetekre.

• Napszúrás, hôguta, napsugár általi égés, fagyás okozta sérülé- sekre.

• Gyógykezelés- vagy gyógyászati beavatkozás miatt bekövet- kezô egészségkárosodásokra (kivéve, ha annak igénybevételé- re a szerzôdés hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt volt szükség).

• A balesettel összefüggésbe nem hozható fertôzésekre, az Eu- rópában nem honos fertôzésekbôl a rovarok csípéseitôl szár- mazó betegségekre.

• Szilárd, folyékony, légnemû anyagok szándékos bevétele miat- ti mérgezésekre, sérülésekre, ideértve a drogokat, kábítószere- ket is.

• Hasi- vagy altesti sérvre (megemelésre), ha az balesettel nincs okozati összefüggésben.

• Porckorong sérülésekre, továbbá nem baleseti eredetû vérzé- sekre és agyvérzésre.

• A versenyszerû sportolás, edzés közben bekövetkezett balese- tekre.

• A biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben bekövetke- zô balesetekre, illetve ha a baleset a biztosított fegyverviselé- sének vagy fegyverhasználatának során, azzal összefüggésben következett be.

IV. A szolgáltatások fajtái

1. Baleseti halál

Baleseti halálesetnek minôsül, ha a biztosított a biztosítási véde- lem alá esô baleset következtében 1 éven belül meghal. Ebben az esetben a baleseti halálra megjelölt biztosítási összeg kerül ki- fizetésre.

2. Baleseti végleges egészségkárosodás (rokkantság):

a) Balesettel közvetlen okozati összefüggésben fellépô olyan egészségkárosodás, amely a testi vagy szellemi teljesítôképes- ség tartós (maradandó) károsodásához vezet.

b) A szolgáltatás nagysága a végleges egészségkárosodásra megjelölt biztosítási összegtôl és a károsodás mértékétôl függ.

c) A bekövetkezett rokkantság, illetve egészségkárosodás száza- léka a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén az összes körülményt figyelembe vevô orvosi vizsgálat alapján, az alábbi táblázat iránymutató mértéke alapján kerül megállapításra:

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% Szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

Egy kar vállizülettôl való teljes elvesztése

vagy teljes mûködôképtelensége 70%

Egy kar könyökizület fölöttig való teljes elvesztése

vagy teljes mûkôdôképtelensége 65%

Egy kar könyökizület alattig való teljes elvesztése

vagy teljes mûködôképtelensége 60% Egyik kéz teljes elvesztése 55%

Hüvelykujj elvesztése 20%

Mutatóujjak elvesztése 10%

Többi ujj elvesztése, egyenként 5%

Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése

vagy teljes mûködôképtelensége 70%

Egy láb combközépig való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 60% Egyik láb térdig elvesztése 50%

Egyik lábszár térd alattig történô elvesztése 45%

Lábfej elvesztése 40%

Nagyujj elvesztése 5%

Másik lábujj elvesztése 2%

• Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a táblázatban megadott mérték megfe- lelô százaléka vehetô figyelembe.

• A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elveszté- se, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszakértôje álla- pítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesí- tôképessége milyen mértékben csökkent. A biztosító orvos- szakértôjének megállapítása független minden más orvosi vagy társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvosszakértôk megállapításától.

• Ha azonos baleset következtében több funkció is csökkent, akkor a táblázat alapján megállapított rokkantsági fokok összeadódnak, de 100%-nál nagyobb mérték ebben az eset- ben sem állapítható meg.

• A biztosító orvosszakértôjének megállapítása független min- den más orvosi és társadalombiztosítási szerv megállapításai- tól abban az Általános Baleset-biztosítási Szabályzat és a bizto- sítottra vonatkozó érvényes baleset-biztosítás szabályzata a mérvadó.

• Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek káro- sodnak, melyek mûködôképessége már a baleset elôtt csök- kent volt, akkor az elôzetes rokkantság mértéke a táblázat alapján levonásra került a szolgáltatás meghatározásánál.

• Ha a baleset következtében a biztosított 1 éven belül meghal, a rokkantsági szolgáltatás nem igényelhetô, a már kifizetett kártérítés a haláleseti összegbôl levonásra kerül.

3. Baleseti kórházi napi térítés

a) Amennyiben a biztosító szolgáltatása a kórházi ápolás tényé- hez, illetve tartamához kapcsolódik, azon kizárólag a baleset miatt szükségessé váló indokolt ápolás tartama értendô.

b) A biztosító orvosa ezen esetekben is jogosult az ápolás, illetve gyógyulás tartamának felülvizsgálatára.

c) A kórházi napi térítés nem fizethetô a szanatóriumban, gyógy- üdülôben vagy gyógyfürdôben tartózkodás tartamára.

4. Egyszeri szolgáltatású gyógyulási támogatás (csonttörés ese- tén).

V. Közlési kötelezettség

1. A biztosított (szerzôdô) a szerzôdéskötéskor köteles a biztosító- val a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, adatot, melyre a biztosító kérdést tett fel és melyet ismert vagy ismernie kell.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenôrzésére és e célból a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidôs te- vékenységével kapcsolatban kérdéseket tehet fel és orvosi vizs- gálatot is kérhet.

2. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok vagy az orvosi vizsgá- lat kockázatnövelô tényezôt tárnak fel, a biztosító 30 napon be- lül jogosult a szolgáltatásokat alacsonyabb összegre megajánla- ni, pótdíjat megállapítani vagy az ajánlatot elutasítani.

3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében vagy a biz- tosítás már legalább 5 éve fennállott és bizonyításra kerül, hogy a közlési kötelezettség megsértése nem szándékosan történt.

4. A biztosított (szerzôdô) felhatalmazást kell, hogy adjon a biz- tosító részére az általa adott adatok ellenôrzésére és kiértékelésé- re, valamint az orvosi titoktartás alóli felmentésre minden olyan orvos, kórház és egyéb egészségügyi intézménnyel szemben, amelyeknél kezelték vagy kezelni fogják, valamint saját egészsé- gi állapotát illetôen más biztosítóval, társadalombiztosítóval és hatósággal való kapcsolatfelvételre.

5. A biztosított foglalkozásában, tevékenységi körében, egészségi állapotában a szerzôdés tartama alatt bekövetkezô változásokat haladéktalanul írásban be kell jelenteni.

a) Amennyiben a biztosított új foglalkozása, tevékenységi köre, egészségi állapota kedvezôbb díj alkalmazását teszi lehetôvé, az a bejelentést követô hónap elsejétôl alkalmazható.

b) Ha az új tevékenységi körhöz, egészségi állapothoz maga- sabb díj tartozik, akkor a tevékenység megváltozásának idô- pontját követô 2 hónapig a szerzôdés még az eredeti bizto- sítási összeggel marad érvényben. Ezen határidô letelte után bekövetkezô balesetek esetén – amennyiben a változást nem jelentették be vagy az új díjban nem sikerült megállapodni –, a biztosítási összeg olyan arányban csökken, ahogy a követel- hetô díj a régi díjhoz viszonyul.

VI. A biztosító mentesülése

1. A biztosítási összeg nem kerül kifizetésre az esetben, ha bizonyí- tást nyer, hogy a balesetet, illetve egészségromlást:

– a biztosítási szolgáltatásra jogosult szándékos magatartása,

– a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása jogellenesen idézte elô.

2. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minôsül, és a biztosító mentesülését eredményezi, ha baleset a biztosított:

– szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

– kábítószeres vagy súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

– jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetés közben követ- kezett be.

VII. A biztosítási esemény bejelentése

1. A biztosított (szerzôdô) köteles a biztosítási esemény bekövet- keztét a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni, a szük- séges felvilágosítást megadni, és lehetôvé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenôrzését.

2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított (szerzôdô) az elôzô bekezdésben írt kötelezettségeket nem tel- jesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

3. A biztosítási összeg kifizetéséhez a biztosított (szerzôdô) a kö- vetkezô okiratokat köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani:

– kötvény,

– a jogosultság (személyazonosság, ill. kedvezményezetti minô- ség) igazolását,

– a baleset helyének, idejének, körülményeinek részletes leírását, munkahelyi baleset esetén üzemi baleseti jegyzôkönyvét,

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi bizonyítványt,

– kórházi ápolás esetén a zárójelentést,

– hatósági eljárás esetén annak határozatát,

– a biztosított foglalkozásának, tevékenységi körének igazolását,

– azokat az egyéb okiratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek.

VIII. A szolgáltatás teljesítése

1. A biztosítási szolgáltatások kifizetése a szükséges igazolások (utol- só irat) kézhezvételétôl, illetve az egészségkárosodás mértéke megállapításától számított 15 napon belül esedékes.

2. Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértéké- nek végleges megállapítására a balesetet követô 1 évvel kerül sor. Ezen tartamon belül szolgáltatási elôleg – a várható igény fi- gyelembevételével – legfeljebb a haláleseti biztosítási összeg mértékéig fizethetô.

Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosított jogosult évente, de legfeljebb a balesetet követô 2 évig állapotát felül- vizsgáltatni, s rosszabbodás esetén további szolgáltatási igényt bejelenteni.

3. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények az esedékességtôl szá- mított 2 éven belül elévülnek.

Baleseti halál biztosítás különös feltételei

I. Általános rendelkezések

1. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, az Általános Balesetbiztosítási Szabályzat, illetve a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

2. A biztosítási szerzôdés – eltérô kikötés hiányában – határozatlan tartamú.

II. Biztosítási esemény

1. Jelen feltétel keretében biztosítási esemény a biztosított baleset- bôl eredô, a baleset bekövetkeztétôl számított 1 éven belüli ha- lála.

III. Biztosító szolgáltatása

1. A biztosítási esemény bekövetkeztével a biztosító a 3. sz. mellék- let szerinti biztosítási összeget fizeti ki a jogosultnak.

IV. A biztosítás díja

1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.

2. A biztosítási szolgáltatás díját a biztosító a biztosítási összeg és a biztosított tevékenysége (foglalkozás, szabadidôs tevékenység) alapján határozza meg.

V. Biztosító teljesítéséhez szükséges dokumentumok

1. Az Általános Baleset-biztosítási Szabályzatban meghatározott dokumentumok

VI. A biztosítási szerzôdés megszûnése

1. Az Általános Baleset-biztosítási Szabályzatban meghatározott esetekben.

2. Annak a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított betölti a 70. életévét.

Baleseti eredetû végleges egészségkárosodás (2/c lineáris) biztosítás különös feltételei

I. Általános rendelkezések

1. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, az Általános Balesetbiztosítási Sza- bályzat, illetve a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonat- kozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

2. A biztosítási szerzôdés – eltérô kikötés hiányában – határozatlan tartamú.

II. Biztosítási esemény

1. A biztosított közvetlenül baleseti eredetû végleges egészségká- rosodása, mely a teljesítôképesség tartós csökkenését eredmé- nyezi.

III. A biztosító szolgáltatása

1. Baleseti eredetû végleges egészségkárosodás biztosítási ese- mény bekövetkeztével a biztosító a 3. sz. mellékletben megjelölt biztosítási összegnek a megállapított végleges egészségkároso- dással arányos részét téríti.

IV. A biztosítás díja

1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.

2. A biztosítási szolgáltatás díját a biztosító biztosítási összeg és a biztosított tevékenysége (foglalkozás, szabadidôs tevékenység) alapján határozza meg.

V. A biztosítási szerzôdés megszûnése

1. Az Általános Baleset-biztosítási Szabályzatban meghatározott esetekben

2. 50%-nál magasabb fokú maradandó egészségkárosodás szol- gáltatásának teljesítésével

3. Annak a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított betölti a 70. életévét.

Egyszeri szolgáltatású gyógyulási támogatás különös feltételei

I. Általános rendelkezések

2. A biztosítási szerzôdés – eltérô kikötés hiányában – határozatlan tartamú.

II. Biztosítási esemény

1. Jelen szerzôdés tekintetében biztosítási esemény: csonttörés, csontrepedés.

2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

3. Jelen szerzôdés értelmében keresôképtelennek minôsül az a biz- tosított, aki a szokásos keresô tevékenységét az ôt ért baleset miatt ellátni képtelen. Amennyiben a biztosított táppénzre jo- gosult, a keresôképtelenség feltétele a táppénzes állomány (be- leértve a betegszabadságot).

III. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztével a 3. sz. mellék- let kiegészítô baleset-biztosítási részében meghatározott biztosí- tási összeget – egyszeri kifizetésként – téríti, függetlenül az ugyanazon baleset eredményeként bekövetkezô többszörös sé- rülések számától.

2. Ugyanazon balesetbôl eredôen a biztosítót egyszer terheli a szolgáltatási kötelezettség.

3. A biztosító az orvosi dokumentáció és orvosszakértôi vizsgálat során állapítja meg a szolgáltatás jogosultságát.

IV. A biztosítás díja

1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.

V. A teljesítéshez szükséges dokumentumok

1. Az Általános Baleset-biztosítási Szabályzatban megjelölt doku- mentumok

2. A biztosítási eseményt igazoló orvosi dokumentáció

3. Amennyiben a biztosított táppénzes állományra jogosult, a táp- pénzes állomány igénybe vételét igazoló dokumentum

4. A biztosító szükség esetén egyéb igazolásokat is bekérhet, illetve maga is beszerezhet adatokat, orvosi vizsgálatot végezhet.

VI. A biztosítási szerzôdés megszûnése

1. Az Általános Baleset-biztosítási Szabályzatban meghatározott esetekben.

2. Annak a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított betölti a 70. életévét.

F) Záradékok

KC-001 KF: Küldöttrablás biztosítás

1. Xxxxx külön feltétel értelmében a biztosító megtéríti azokat a rabláskárokat, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül követtek el a biztosított pénztári küldöttei ellen.

2. A küldöttrablási fedezet a kiindulási hely és a rendeltetési hely közötti indokolható legrövidebb útvonalra vonatkozik, a külde- mény kiindulási helyen történô átadásával kezdôdik és a rendel- tetés helyén történô átvétellel szûnik meg. A küldött személye lehet a biztosított, illetve alkalmazottja, valamint e feladatra szerzôdésben rögzített megbízottja.

3. Nem vonatkozik a biztosítási fedezet azokra az esetekre, amikor a szállításhoz, illetve kísérethez cselekvôképtelen, korlátozottan cselekvôképes vagy fiatalkorú személyeket alkalmaznak, vala- mint ha a küldöttek és kísérôik hûtlensége miatt következik be káresemény.

4. A biztosító mentesül továbbá minden kártérítési kötelezettsége alól, ha a kirabolt személy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyos hanyagsággal idézte elô.

5. A biztosítás területi hatálya Magyarország.

6. A szerzôdô/biztosított a készpénz, értékpapír, értékkészlet szállí- tása közben köteles betartani a pénzszállításra vonatkozó elôírá- sokat:

a) 500000 Ft biztosítási összegig tetszôleges módon egy fô,

b) 500000 Ft-tól 1500000 Ft-ig kettô fô, riasztójelzést adó pénzszállító táskával,

c) 1500000 Ft és 3000000 Ft közötti biztosítási összeg esetén kettô fô, riasztójelzést adó pénzszállító táskával és gépkocsival.

KC-007 KF: Villámcsapás közvetett hatásának biztosítása

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított elekt- romos készülékekben keletkeznek azáltal, hogy a becsapó villám következtében túlfeszültség, indukció lép fel. Ugyancsak térülnek azok a károk is, melyek az elôbbi okok következtében keletkezô tûz miatt más biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.

A biztosító a károsodott vagyontárgy(ak) kártérítési összegbôl kár- eseményenként 10%, de legalább 20000 Ft mértékû önrészt von le. Az önrész alatti károk nem térülnek meg.

KC-011 KF: Speciális üvegezés biztosítása

A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel értelmében kiterjed az alábbiakra:

a) a meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;

b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetôk, üvegfalak, üvegpul- tok, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;

c) üveg építô elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetôcserép, kopolit üvegek;

d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

e) különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. a tükör- és fényvissza- verô, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvegezések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;

f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörô és egyéb fóliákban vala- mint az üvegfelületen lévô dekorációban az üvegtörés miatt ke- letkezett károk.

A biztosító kártérítésének felsô határa a biztosítási összeg, de leg- feljebb 500000 Ft. Az önrész mértéke 10%, de min. 3000 Ft, amely minden káresemény alkalmával a kártérítési összegbôl levo- násra kerül.

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat;

d) az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkezô ká- rokat.

KC-012 KF: Cégtábla, reklámtábla üvegezésének biztosítása

A külön feltétel értelmében a biztosító megtéríti a cégtáblában, reklámtáblában keletkezett üvegtörés és repedés károkat a biztosí- tási ajánlaton feladott biztosítási összeg erejéig, de max. 300000 Ft értékig. Az önrész mértéke 10%, de min. 3000 Ft, amely minden káresemény alkalmával a kártérítési összegbôl levonásra kerül.

Nem téríti meg a biztosító:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat;

d) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fényforrásaiban ke- letkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt a biztosított üveg áthelyezése, változ- tatása során keletkezô károkat.

KC-013 KF: Számítógépek és elektromos berendezések kiegészítô biztosítása

Jelen záradék értelmében a biztosító kártérítési kötelezettsége ki- terjed a választott fedezettípus (biztosítási csomag) kockázatain túlmenôen a biztosított vagyontárgyakra az alábbiak szerint.

1. Biztosítási esemény

A biztosító megtéríti az elôre nem látható és hirtelen bekövetkezett sérülések, vagy megsemmisülés okozta károkat, ha azok az aláb- biak miatt következetek be:

a) elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, indukció, influencia, áramerôsség túlzott megnövekedése);

b) kezelôi hiba, ügyetlenség, gondatlanság;

c) külsô mechanikus behatás következményei (leesés, összeütkö- zés, lökés stb.);

d) összeroppanás (implózió), illetve nyomáshiány fellépése követ- keztében elôálló egyéb hatások;

e) számítógép, illetve elektromos berendezés üvegrészeinek törése.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Minden olyan biztosításra feladott számítógép és elektromos ener- giával mûködô berendezés, amely feladatának ellátásához az elekt- romos áram valamely hatását (hô- mágneses-, kémiai-, stb.), nem közvetlenül hasznosítja (pl. hôsugárzó), hanem közvetett úton – irányítási, illetve szabályozási funkciók révén – mint energiaforrást használja.

A fenti berendezésekre a kiegészítô biztosítás biztosítási összegét elsô kockázatra kell feladni. Ez az összeg képezi a kártérítés felsô határát.

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– a kép és hanghordozókra, valamint a rajtuk tárolt információkra;

– a számítógépekre installált programokra és az ott tárolt adatokra;

– külsô, a számítógépekbe nem fixen beépített adathordozókra, s a rajtuk tárolt adatokra;

– az üzemi és segédanyagok (pl. tüzelôanyagok, vegyszerek, kon- taktanyagok, kenôanyagok, tisztítószerek stb.) kiömlése, szivár- gása, stb. következtében keletkezett károkra (kivéve tûz- és rob- banás károkat);

– azokra a károkra, melyek az elégtelen vagy hiányos klimatizálási viszonyokkal hozhatók összefüggésbe, kivéve, ha a káresemény a biztosított klímaberendezés biztosítási esemény következtében történô meghibásodásával áll összefüggésben;

– az automatikus gázelárasztásos tûzoltó berendezések tûzoltó- anyaggal való újratöltésének költségeire.

4. Kockázatviselési hely

A kockázatviselés helye a biztosítási szerzôdésben megjelölt ingat- lanok (telephelyek) épületei, azok helyiségei. A biztosító kockázat- viselése a biztosítási szerzôdésben azonosítható módon feltünte- tett vagyontárgyakra terjed ki, addig, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

5. Kiegészítés az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekhez a számítógép és elektromos berendezések biztosításával kapcsolatban

a) A biztosított berendezések – jelen záradékban megfogalmazott biztosítási események következtében történô – teljes megsem- misülése (totálkára) esetén, a kár minden esetben káridôponti (avult) értéken kerül megtérítésre.

b) Javítható sérült részek értékcsökkenésének megállapításánál a károsodott egység azon részeit kell alapul venni, amelyet az egység teljes beépített állapotában képvisel (beszerzési ár + beépítési költség). Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor ennek csak az önköltsége kerül megtérítésre, annak mértéke viszont nem haladhatja meg egy szakvállalat által tör- ténô helyreállítás költségét.

c) A káridôponti (avult) érték minimális összege – az életkortól és a használtság fokától függetlenül – a káridôponti újra beszerzé- si ár 30%-a.

d) A kártérítésbôl önrész kerül levonásra, melynek mértéke: 10%, de legalább 20000 Ft. Az önrész alatti károk nem térülnek.

KC-014 KF: Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása

1. Jelen záradék értelmében a biztosító kockázatviselése – a megál- lapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz-, értékpapír és értékkészlet állományban keletkezett biztosított károkra.

2. Biztosítható vagyontárgyak:

a) készpénz, valuta

b) bemutatóra szóló értékpapírok és más hasonló minôségben használt okmányok (részvények, kötvények, befektetési, illet- ve kárpótlási jegyek, betétkönyvek, hitellevelek)

c) névre szóló értékpapírok

d) értékkészletek

Értékkészlet: drágakövek, illetve nemesfémek felhasználásával készült ékszerek, arany és platina tárgyak, érmegyûjtemények.

3. Biztosítási események

– tûzkockázatok és elemi károk

– betöréses lopás kockázatok

4. A biztosított értékpapírokról a biztosítottnak kimutatást kell ve- zetnie, amelyben fel kell tüntetnie az egyértelmû azonosításhoz, illetve a kerestetéshez szükséges adatokat. E kimutatásokat az értékpapírtól elkülönítetten kell tárolni.

5. A biztosító szolgáltatása készpénz, értékpapír, értékcikk eseté- ben:

• Készpénznél: annak névértéke;

• Valuta esetében: azok káresemény elôtti utolsó MNB-által szá- mított forint értéke, de max. a biztosítási összeg;

• Bemutatóra szóló értékpapír esetében: azok a káresemény elôt- ti utolsó – a BÉT-en jegyzett – árfolyamértéke, nem jegyzett pa- pírok esetében az átlagos vételi árfolyam értéke.

• Névre szóló értékpapírok esetében csak a hirdetményi eljárás költségei, valamint azok újraelôállítási költségei (ha az szüksé- ges és megvalósul);

• Értékcikkek esetében azok névértéke.

KC-018 KF: Egy évnél rövidebb idôszakra kötött biztosítás

A biztosítás egy évnél rövidebb idôszakra is köthetô, legfeljebb 3, 6 ill. 9 hónapra. Az egy évnél rövidebb határozott tartamú szerzô- dések esetében a biztosítási díj egy összegben megilleti a biztosí- tót.

KC-020 KF: Legalább három évre kötött szerzôdés

A felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerzôdést legalább három évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szer- zôdés évfordulóra történô felmondására, 30 nap felmondási határ- idô betartásával. A legalább három évre kötött szerzôdésekre a biz- tosító az ajánlaton rögzített tartamengedményt nyújtja.

Ha a szerzôdô az itt megjelölt lejárati idô elôtt felmondja a szerzô- dést köteles az engedmény összegét visszamenôlegesen megfi- zetni, kivéve ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved.

KC-021 KF: Hányadrész-biztosítás

Jelen záradék értelmében betöréses lopás és rablás kockázatok vo- natkozásában a biztosító kockázatviselésének felsô határa kárese- ményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerzôdésben meghatározott százalékos hányada.

A választható hányadrészek: 1, 2, 5, 10, 20, 30, 40, illetve 50%.

Hányadrész-biztosítás választása esetén a szerzôdô az alap díjtétel- bôl az ajánlaton rögzített engedményre jogosult.

Hányadrész-biztosítás „Gépek, berendezések, eszközök”, illetôleg

„Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthetô. Az egyes vagyon- csoportokra egymástól eltérô hányadrészt is meghatározhat a szerzôdô (biztosított), a biztosításra feladott hányadrész összegé- nek azonban el kell érnie a 2000000 forintot.

Kár esetén a biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiztosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeit.

Az értékkövetés (indexálás) a hányadrész összegének, így a bizto- sító kockázatviselése felsô határának módosulásával is jár.

V-6. Záradék: Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet a készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosításra, amennyiben azok a MABISZ által termékmegfelelô- ségi ajánlással rendelkezô értéktárolóban kerültek elhelyezésre, ha

– az értéktároló a minôsítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepí- tési elôírásainak megfelelô módon falba vagy padozatba épített, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegû lemezszekrényt, bútorszéfet 3000 N, az 1000 kg-nál kisebb tömegû páncélszekrényt pedig 10000 N lefeszítô erônek ellenálló módon az értéktárolón belül épületszer- kezeti tartóelemhez, bútorhoz rögzítették.

Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti kö- vetelmények hiányosan teljesülnek, vagy megfelelôség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezésérôl.

1. sz. melléklet

A Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás védelmi szintjei és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek

A biztosító kártérítési kötelezettsége PLUS, LUX csomagok esetén a betöréses lopás és rablás, valamint az ezekkel összefüggésben lévô rongálás káresemény bekövetkezésekor a meglévô, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelôen, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed.

Védelmi szinthez rendelt maximális kártérítési összegek (E Ft) vagyoncsoportonként, betöréses lopás kockázatokra

Védelmi szint	Vagyoncsoportok
	Gépek, berendezések, eszközök; áruk, készletek	Készpénz, értékpapír, értékcikk
		értéktároló nélkül	értéktárolóban* (V-6)
I. védelmi szint II. védelmi szint III. védelmi szint IV. védelmi szint V. védelmi szint VI. védelmi szint	200 2000 15000 30000 65000 Biztosítási összeg	20 50 100 300 500 500	500 700 1000 3000 5000 5000

* Az értéktárolóban elhelyezett készpénz, értékpapír, értékcikk vagyoncsoport az értéktároló MABISZ minôsítési határig, de legfeljebb a táblázatban meghatározott értékig elsô kockázatra biztosított.

2. sz. melléklet

A védelmi szintek kritériumai

I. Mechanikai védelmi kritériumok és elektronikai jelzôrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek

I. védelmi szint: V-1. mechanikai védelmi kritériumok

II. védelmi szint: V-2. mechanikai védelmi kritériumok, vagy

V-1. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer

III. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok, vagy

V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer

IV. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer, vagy

V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer

V. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer

VI. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer

+ szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás

+ automatikus átjelzés rendôrségnek vagy egyéb vagyonvédelmi szakszolgálatnak

II. Mechanikai védelem követelményei

	V-1. védelmi kritériumok	V-2. védelmi kritériumok	V-3. védelmi kritériumok
Falazat, födém, padozat
Anyag minôsége, vastagság	6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szerkezet vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbôl összeállított faház	12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton	12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtó, ajtótok anyaga	Tetszôleges	Tetszôleges	Tömör fa vagy fém
Ajtólap vastagsága	Tetszôleges	Tetszôleges	Fa ajtó esetén min. 40 mm
Zár	Biztonsági zár1 vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár1	Biztonsági zár1
Zárási pontok száma	Legalább 1 db	Legalább 2 db	Legalább 2 db
Zárási pontok távolsága	–	Legalább 30 cm	Legalább 30 cm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	–	Legalább 15 mm	Legalább 20 mm
Zárbetétek védelme	–	Letörés ellen	Letörés ellen
Zárnyelvet fogadó ellenlemez	Tetszôleges	Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített	Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített
Reteszhúzás elleni védelem5	Szükséges	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem6	–	Szükséges	Szükséges
Záráspontosság	Nincs maximálva	5 mm-en belül	5 mm-en belül
Ajtólap rögzítése tokhoz	Xxxxxxxxx forgópánttal	Legalább 3 db diópánttal	Legalább 3 db diópánttal
Zárszerkezet védelme7	–	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás
Tok rögzítése falhoz	Tetszôleges	Tetszôleges	Legfeljebb 30 cm-enként legalább 10 cm mélyen
Ablakok4
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok	–	Belülrôl kulccsal zárható zárszerkezettel rendelkezô; vagy kívülröl nem hozzzá- férhetô módon rögzíthetô redônnyel, spalettával szereltek; vagy biztonsági üveg- fóliával2;vagy minimum A1 fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátottak	Fix3 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minôsített rács, redôny vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés
Mobil rácsok zárása	–	–	2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezettel

A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok:

1. Biztonsági zárnak minõsülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetôsé- gek száma meghaladja a 10000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kom- binációs zár, az egyedi minõsített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ által minôsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)

2. A MABISZ által minõsített min. 0,1 mm vastagságú biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltávolítható – rög- zítõlécet kell alkalmazni;

• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborékmentesen kell elhelyezni;

• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm

3. Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat. A rácsot a falazat- hoz 30 cm-enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókör- mökkel kell erõsíteni.

4. Ablaknak minôsül és ezért az ablakokra vonatkozó elôírások vonatkoznak az alábbiakra is:

• a fixen beépített portálüveg,

• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületû nyitható vagy fix üveg,

• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezô ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).

Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttôl az alsó párkány- magasságukig számítjuk.

5. A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyûszû mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságá- ban plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével. Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

6. Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemelhetõségének megakadályozása.

Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tok- ba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

7. Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésôzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülrôl nem szerelhetô acéllemez ráerôsítésével.

III. Elektronikus jelzôrendszerek követelményei

E-1. Elektronikai jelzôrendszer

A záradék értelmében az elektronikai jelzôrendszernek helyi riasz- tást kell kiváltania az alábbi feltételek szerint. Alapvetô követel- mény a megfelelô felületvédelem és a csapdaszerû területvédelem együttes teljesülése, vagy a teljes körû területvédelem megvalósu- lása.

1. Megfelelô a felületvédelem, ha

• az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behato- lási kísérleteket;

• a nyílászárók védelmének megvalósítása során a felszerelt eszközök süllyesztettek legyenek, és 1-2 cm-es mozgást érzé- keljenek;

• az üvegfelület-védô érzékelôknek már az üveg repedését is je- lezniük kell. Az érzékelôk védelme ki kell, hogy terjedjen a tel- jes üvegfelületre.

2. Csapdaszerû a területvédelem, ha

• az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt tér- ségek megközelítési útvonalát figyeli.

3. Teljes körû a térvédelem, ha

• az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett objektum teljes belsô terét és mindennemû illetéktelen em- beri mozgást jelez.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azono- sítható legyen. (Támadásjelzô rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök mû- ködtetése esetén a rendszernek éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (cím azonosítás, jelzôhurok azonosítás);

• a vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet;

• riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelzô és hangjel- zô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy se- gédeszközök nélkül ne lehessen elérni ôket. Távfelügyelt rend- szer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges;

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. A kezelôegységnek védett térben kell elhelyezkednie és az élesí- tésre-oldásra max. 30 másodperc idô állhat rendelkezésre;

• hat számjegyes kódok esetén a kezelôegység védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezés- re, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre max. 30 másod- perc idô állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követôen;

• a rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható;

• a kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendel- kezô hang-, fényjelzôvel történjen. A védett térben legalább egy hangjelzô szükséges. A hangjelzôk hangereje legalább 100 dB/m legyen;

• kizárólag a MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatók;

• a központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azonnali riasztási, és a szabotázsvonalon);

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolha- tók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók);

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szervíz-ü- zemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyag- ból – legyen;

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a közpon- ti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell el- helyezni;

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára je- lezze, a további részek maradjanak mûködôképesek;

• a rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen;

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladóáramkört, kapcsolóbe- rendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

• a szabotázsvonalak jelzéseit a kezelô számára a rendszernek op- tikailag és akusztikailag is jeleznie, illetve tárolnia kell;

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rö- vidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze;

• minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, valamint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendô;

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizáró- lag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekap- csolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismétel- ten kapcsoljon éles állapotba;

• a kültéri hangjelzô kettôs burkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy azzal egyenértékû) burkolattal és váltakozó kéthangú jel- zéssel rendelkezzen;

• az energia-ellátást két – egymástól független, kölcsönhatás mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biz- tosítsa;

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automa- tikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemelését, annak letelte után legalább egy riasztási cik- lus végrehajtását biztosítsa;

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell;

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk;

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell elvezetni.

E-2. Riasztás kiváltása állandó készenléti ügyeleten

Szerzôdô fél kijelenti, hogy olyan – az E-1. Záradékban foglaltak- nak megfelelô – riasztóberendezéssel rendelkezik, amely riasztást állandó készenléttel rendelkezô rendôri ügyeleten, vagy szakható- sági engedéllyel rendelkezô, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi figyelôrendszer központjában vált ki.

3. sz. melléklet

A Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás fedezettípusai

3.1 táblázat

Veszélynemek	LUX	PLUS	STANDARD
Tûzkockázatok – Tûz – Közvetlen villámcsapás – Robbanás	+	+	+
Xxxxx xxxxx – Viharkár – Jégverés – Hónyomás – Sziklaomlás, kôomlás, földcsuszamlás – Ismeretlen építmény, üreg beomlása – Ismeretlen jármû ütközése – Légijármû és rakományainak ütközése – Felhôszakadás	+	+	+
Betöréses lopás kockázatok – Betöréses lopás – Rablás – Rongálás	+	+
Üvegtörés	5 m2 táblaméretig	3 m2 táblaméretig
Vezetékes vízkár	+	+
Bôvített vezetékes vízkár	+
Füst és hô okozta károk	+
Katasztrófa kockázatok – Árvíz – Földrengés	+
Tûz-üzemszünet biztosítás	Biztosítási összeg: 3.2 táblázat szerint; Kockázatvállalási idô: 3.2. táblázat szerint
Mellékköltségek térítése	+

3.2 táblázat

Teljes biztosítási összeg Tûz-üzemszünet biztosítási összeg Kockázatvállalási idô
1	000	000– 50	000	000	1	000	000	3	hónap
50	000	001–100	000	000	5	000	000	6	hónap
000	000	000–200	000	000	10	000	000	9	hónap
200	000	001–300	000	000	20	000	000	12	hónap
300	000	001–350	000	000	25	000	000	12	hónap

Külön díjért választható szolgáltatások

3.3 táblázat

Veszélynemek	LUX	PLUS	STANDARD
Általános felelôsségbiztosítás	+	+	+
Munkáltatói felelôsségbiztosítás	+	+	+
Bérlôi felelôsségbiztosítás	+	+	+
Villámcsapás másodlagos hatása	+	+	+
Küldöttrablás	+	+
Speciális üvegezés biztosítása	+	+
Cégtábla, reklámtábla üvegezésének biztosítása	+	+
Számítógép és elektromos berendezések biztosítása	+	+
Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása	+	+
Kiegészítô balesetbiztosítás
– Baleseti halál	200000 Ft	200000 Ft
– Baleseti rokkantság	200000 Ft	200000 Ft
– Korházi napi térítés	500 Ft	500 Ft
– Csonttörés	2000 Ft	2000 Ft

Document Metadata

Table of Contents

Kisvállalkozói vagyonbiztosítás

Document Metadata