Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Genertel e-lakás lakásbiztosítás ügyféltájékoztató és feltételek
Hatályos: 2021. május 19-től
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 3
2. A biztosítási szerződés létrejötte 8
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 10
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló
5. A biztosítási szerződés módosítása 11
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 11
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 13
8. A biztosítási összeg / alulbiztosítottság 18
9. Az értékkövetés szabályai 18
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 19
3. Biztosítható vagyontárgyak köre 41
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 45
6. A biztosító szolgáltatása 61
III. KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 65
IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS 71
V. KIEGÉSZÍTŐ JOGVÉDELEM BIZTOSÍTÁS 74
VI. S.OS. LAKÁSFIX KIEGÉSZÍTŐ 83
VII. S.O.S ELEKTROFIX KIEGÉSZÍTŐ 86
IX. UTAZÁS CSOMAG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 107
X. GÉPJÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA 112
XI. LAKÁSBIZTOSÍTÁSI DÍJÁTVÁLLALÁS MUNKANÉLKÜLISÉG
ESETÉN KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 113
XII. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK 116
XIII. ZÁRADÉKOK 122
XIV. SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁK 124
GENERTEL E-LAKÁS LAKÁSBIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS FELTÉTELEK
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett
1.1. Biztosító
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával
a Genertel Biztosító Zrt-hez fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal fog- lalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételé- ről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek
– biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-
VIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási aján- lat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskö- tési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
Jelen Általános Feltételek a fentieken túl tartalmazzák a létrejött biztosítási szerződésre
vonatkozó általános rendelkezéseket is.
Az Általános Feltételekben foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létre- jövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően
– a biztosításra vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szer- ződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.
A jelen Általános Feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
1.1.1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság. Társaságunk az IVASS (a pénz- ügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdono- sunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartá- sába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
A Társaság neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 1 000 000 000,- Ft
Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen
rendelkezésre bocsátott összege: 1 000 000 000,- Ft
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.
A társaság levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.
A társaság internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxx.xx
A székhely állama: Magyarország
Adatkezelési azonosító: 41022
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Adószáma: 14011838-4-44
ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás
A társaság cégformája: részvénytársaság
Működési módja: zártkörű
Telefon: (36-1) 000-00 00
A társaság egyedüli részvényese: Generali Biztosító Zrt.
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.
A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességé- ről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) érhető el.
1.1.2. Ügyfélszolgálat
Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formá- nak és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő tele- fonos ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt, és támogató útmu- tatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgála- tunk (TeleCenter) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosí- tott. A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 (1) 000-00 00 telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefo- nos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyút- tal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.
Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei:
Telefonszám: (06-1) 000-00 00
Fax: (06-1) 000-00 00
Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 999
Internet: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx
Személyes ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.
Személyes ügyfélszolgálat
nyitvatartása: Hétfő, Xxxx, Szerda, Péntek: 8.00-16.00, Csütörtök: 8.00-18.00
1.1.3. Panaszügyintézés
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kie- gészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbiak szerint terjesztheti elő:
a) szóban (személyesen) a Genertel Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálatán, az Ügyfélszol- gálat nyitvatartási idejében (1.1.2. pont);
b) írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), a biztosító ügyfélszol- gálati elérhetőségein (1.1.2 pont) keresztül;
c) telefonon az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán (1.1.2 pont) keresztül, péntekenként
8 órától 18 óráig, minden más munkanapon pedig 8 órától 20 óráig.
Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkeze- lési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapun- kon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.
Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx
A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kap- csolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vita- rendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.
A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénz- ügyi szolgáltatókra, így a Genertel Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a bizto- sító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.
A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyar- országon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.
Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely
az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx
1.1.4. Felügyeleti Hatóság
A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Fel- ügyelet).
A Felügyelet elérhetőségei
Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Központi telefon: (x00 0) 000-0000
Központi fax: (x00 0) 000-0000
Webcím: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: (+36 80) 203-776 Ügyfélszolgálat elektronikus
levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxx- tovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.
Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljá- rás keretében – ellenőrzi
a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felha- talmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör- vény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény
rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e ren- delkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sze- rinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosító- nál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fenti- ekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.
1.1.5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igény- bevétele
A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testü- let. A biztosítási szerződés megkötésével, érvényességével, joghatásaival, megszűné- sével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesíté- sének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt meg- előzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei
Címe: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levélcím elszámolással, szerződés-
módosulással kapcsolatos ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület
1539 Budapest Pf.: 670. Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület
H-1525 Budapest Pf.:172
Telefon: (+36 80) 203-776
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.
A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékeny- ségről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári per- rendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.
1.2. Szerződő
1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő minden esetben csak fogyasztó lehet, jelen biztosítás fedezete alá fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet nem vonható. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglal- kozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoz- tatni.
1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik.
1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költsé- geit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.3. Biztosított
1.3.1. A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
1.3.3. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötele- zettséget a biztosító a szerződéses feltételek alapján teljesíti.
1.4. Kedvezményezett
1.4.1. Személybiztosítási kockázatot tartalmazó biztosításnál az a személy, aki a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett személy.
1.4.2. Kedvezményezett-jelölés hiányában
a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,
b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott bizto-
sított örököse(i).
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a szerződés balesetbiztosítási kockázatot tartal- mazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában amennyiben a biztosított kiskorú, és a biz- tosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámható- ság jóváhagyása szükséges.
A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kocká- zatokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyi- latkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.
2.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfoga- dásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
c) a biztosító ráutaló magatartásával.
2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
2.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tar- talommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
2.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tar- talommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékozta- tás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatály- lyal, annak beérkezésétől számított 15 nap elteltével jön létre.
2.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogo- sult visszautasítani. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöt- tét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat megszemlézni.
2.8. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerző- déses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
2.9. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi fel- tételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
2.10. A biztosítási szerződésre, a magyar jog szabályai az irányadók. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szer- ződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.
2.11. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.
2.12. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejű- leg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termé- keit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen oko- zott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
2.13. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biz- tosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő a tevé- kenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításköz- vetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.
2.14. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy minősül, aki az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadal-
a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,
b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,
c) a közvetített biztosítási termék életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,
d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.
2.15. A biztosító képviselője – ideértve biztosító ügynökét is – biztosítási díj átvé- telére nem jogosult.
2.16. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügy- nök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.
2.17. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenysé- get végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést
– a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.
2.18. A Biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szer- ződő nem áll semmilyen
a) az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy
b) az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ide- értve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.
A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozá- sok vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szer- ződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szank- ciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszű- nésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja. A Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifize- tésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
2.19. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyana- zon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.
2.20. A biztosító a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti.
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tar- tamú.
4.2. A biztosítási időszak egy év.
4.3. A biztosítási évforduló
4.3.1. amennyiben a szerződés hatálybalépése a hónap első napjára esik – minden évben a biztosítási szerződés hatályba lépésével (kockázatviselés kezdetével) meg- egyező naptári nap előtti nap,
4.3.2. egyéb esetben minden évben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyikben a szerződés hatályba lépett. A biztosítási időszak ebben az esetben is a biztosítási évfordulóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.
5. A biztosítási szerződés módosítása
5.1. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.
5.2. Amennyiben a biztosítási szerződés baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges.
5.3. Amennyiben a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
5.4. A szerződés közös megegyezéssel történő módosítására egyebekben a szer- ződés létrejöttére vonatkozó szabályokat (Általános feltételek 2.2-2.7. pontok) kell megfelelően alkalmazni.
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) rendes (évfordulóra történő) felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték;
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén;
d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő a szerződést a biztosítási időszak
végére felmondja,
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos fel- mondása esetén vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító koc-
kázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;
g) a felek közös megegyezésével.
6.2. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
6.3. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetke- zett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
6.4. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak meg- felelő része megszűnik.
6.5. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdon- jog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egye- temlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.
B. Évfordulóra történő felmondás
6.6. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosí- tási évfordulóra, 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzett- hez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie. A szerződő felek a biztosítási szerződés szerződő általi felmondásának vonatkozásában írás- ban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilat- kozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formá- jában a biztosító által megadott elérhetőségekre.
6.7. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
6.8. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a bizto- sítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
C. Díjnemfizetés
6.9. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
6.10. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A bizto- sító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6.12. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befi- zetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólag teljesített díj visszatérítésére.
D. Közös megegyezés
6.13. A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
E. Felmondási jog távértékesítés esetén
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nél- kül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségei- nek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérke- zik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szol- gáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kez- dettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának meg- kezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerző- désnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésé- nek időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szer- ződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért)
– a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtérítteté- sének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás- sal arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biz- tosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a fel- mondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesí- tett szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktala- nul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
7.1. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
7.2. A díjfizetés szabályai
7.2.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli. Ha a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
7.2.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.
7.2.3. Díjfizetés esedékessége
A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerző- dés hatályba lépésekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor ese- dékes. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
7.2.4. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a koc- kázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet visszatéríti.
7.2.5. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje
Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítet- len tartozása áll fenn Társaságunkkal szemben, és a Szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó különös és kiegészítő feltételek szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.
7.2.6. Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valameny- nyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.
7.2.7. A díjfizetés módja
A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:
– készpénz-átutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csek- ket, melyet a szerződő köteles befizetni,
– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyó- számláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,
– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbí- zást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.
7.2.8. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat belföldi postautalványon (pos- tai „piros” csekken), banki átutalással vagy bankkártyás fizetéssel a kötvényszám feltüntetése mellett megfizetni.
7.2.9. Amennyiben az ügyfél a díjbekérőt az esedékes egyszeri díj vagy díjrész- let esedékességét megelőző 10. napig nem kapja kézhez, ezt az ettől számított 5 napon belül az ügyfélszolgálati elérhetőségek bármelyikén köteles jelezni.
7.2.10. A szerződőnek bármikor lehetősége van a biztosító honlapján erre kialakított felü- leten esedékes díjának bankkártyával történő befizetésére (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxx- felszolgalat/online-dijfizetes).
7.2.11. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,
a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biz- tosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat
aa) bankkártyás fizetés esetén a szerződő lakcímre postai úton,
ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással fizeti vissza;
b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezett- sége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biztosítási díjat
ba) bankkártyás fizetés esetén a szerződésen rögzített bankszámlára átutalással, ennek hiányában a szerződő lakcímére postai úton;
bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó
bankszámlára átutalással;
bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén a szerződő lakcí- mére postai úton
fizeti vissza.
7.2.12. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények meg- változnak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köte- les a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonat- kozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) tör- ténő beszedését először megkísérli.
7.2.13. Késedelmi kamat
A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvény- könyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő ható- ságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a kése- delmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.
7.2.14. Kedvezmények
A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket veheti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fennállnak. A szerződőnek a bizto-
sítás megkötésekor a kedvezmények igénybe vételét külön jelölnie, a kedvezményekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.
Díjfizetési kedvezmények: A biztosító a szerződő által választott fizetési ütem és fizetési mód figyelembe vételével az éves díjból kedvezményt nyújt.
Szerződő kora szerinti kedvezmény: A biztosító a szerződő kora alapján kedvezményt nyújt.
Többszerződéses kedvezmény: Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő az ajánlat aláírásának időpontjában rendelkezik a Genertel Biztosítónál érvé- nyes határozatlan idejű, folyamatos díjfizetésű szerződéssel, vagy a szerződő az aján- lat aláírásával egyidejűleg ajánlatot tesz a Genertel Biztosítónál egy határozatlan idejű, folyamatos díjfizetésű biztosítási szerződés megkötésére vonatkozóan.
Tartamkedvezmény: A tartamkedvezmény igénybevételének szabályait a HB25/D. zára- dék tartalmazza.
Alapterület kedvezmény: A biztosító a lakóépület alapterülete alapján kedvezményt nyújt
a biztosítási díjból.
Partner kedvezmény: Partner kedvezményre jogosult a szerződő, amennyiben
– a szerződés a biztosító internetes díjszámító és szerződéskötő weboldalán jön létre
Partner kedvezményre jogosító kód megadása mellett, és
– a szerződő olyan természetes személy, aki az ajánlattétel vagy a szerződés megkö- tésének időpontjában igazoltan munkaviszonyban, közvetlen megbízási vagy tagsági jogviszonyban áll az alább felsorolt gazdálkodó szervezetek valamelyikével vagy az ilyen természetes személynek a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekez- dés 1) pontja szerinti közeli hozzátartozója (együttesen: jogosulti kör). A kedvezmény csak egyszeresen vehető igénybe, abban az esetben is, ha a szerződő vagy közeli hozzátartozója a felsorolásban szereplő szervezetek közül egyidejűleg többel is jog- viszonyban áll.
A Partner kedvezmény az alábbi gazdálkodó szervezetekkel fennálló jogviszony alapján
vehető igénybe:
• AUTOTÁL Biztosítási Szolgáltató Kft. (székhelye: 1158 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00/b.; adószáma: 10445608-4-42)
• Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (székhelye: 0000 Xxxx- xxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12231401-2-41)
• Európai Utazási Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12185960-4-44)
• Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarék-pénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 55–61.; adószáma: 12217595-4-44)
• Generali Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 12546279-4-42)
• Generali Biztosító Zrt. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 10308024-4-44)
• Genertel Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 14011838-4-44)
• Generali Egészség- és Önsegélyező Pénztár (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 18177796-2-42)
• Generali - Ingatlan Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 13969927-4-41)
• GP Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft. (székhelye:0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00. 0 em.; adószáma: 10575554-4-41)
• Roar Biztosítási és Pénzügyi Közvetítő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.; adószáma: 13953362-4-41)
A biztosító az állandó kedvezmények mellett időszakos kedvezményeket is nyújthat, amelyeket az erre jogosító feltételek fennállása esetén automatikusan figyelembe vesz és amelyekről a díjkalkuláció, illetve az ajánlati formanyomtatványon tájékoztatást ad a szerződő részére.
7.2.15. Pótdíjak
A pótdíjakat a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A pótdíjak aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződésen alkalmazott pótdíjakat a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.
Lakatlan épület pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben kifejezett megállapodás alapján az építés, bővítés, átépítés alatt álló lakóépületre, lakásra a biztosítási fedezet kiterjed, és a lakóépület, lakás az építés, bőví- tés, átépítés miatt nem minősül állandóan lakottnak.
Építés-szerelés pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben a szerződő a 3. sz. záradék szerinti Építés - szerelés biztosítást tartal- mazó szerződést köt.
Bérbe vett épület pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben a szerződő bérbe vett lakóépület/ lakás bérlőjeként köt biztosítást.
7.3. A biztosítási díj módosítása
7.3.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:
a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál na- gyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,
b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.
Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja az biztosítási szerződés évfordulóját 3 hó- nappal megelőző időpont.
A biztosítási díj módosítására a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosí- tás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
7.3.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosí- tási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban xxxxxxx- xxxxx. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első nap- jától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
8. A biztosítási összeg / alulbiztosítottság
8.1. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
8.1.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatá- sának felső határa.
8.1.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az ere- deti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére. A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
8.2. Alulbiztosítottság
8.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alul- biztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
8.2.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeg- gel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban fel- hívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezet- feltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.2.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
9. Az értékkövetés szabályai
9.1. A biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási össze- get és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.
9.2. Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június idő- szakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszaká- hoz viszonyítva.
9.3. A Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás, az S.O.S Lakásfix Kiegészítő, a Családi Balesetbiztosítás, a Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás az építőipari, míg a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A Kiegészítő Jogvédelem Biztosítás, az Autósegély kiegészítő biztosítás, valamint az S.O.S. Elektrofix Kiegészítő vonatkozásában a biztosító nem alkalmaz értékkö- vetést.
9.4. Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.
9.5. Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figye- lembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
9.6. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban érte- síti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordu- lót megelőzően írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való visszaál- lítását vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a bizto- sító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A bizto- sító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó érték- követéstől halmozottan számítja.
10. Önrészesedés
10.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
10.2. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idő- szak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden bizto- sítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási esemény- nek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
11.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változás bejelentési kötelezettség
11.2. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosító- nak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglal- kozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
11.3. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosí- tási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell beje- lenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék vagy más bizto- síték fennállását, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) a biztosított vagyont érintő végrehajtási, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végel- számolás megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítá- sát (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását
j) kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus leve- lezési cím) megváltozását.
11.4. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerző- dés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
11.5. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
11.6. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e joga- ival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a szerződés egyi- dejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelen- tős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
11.7. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizá- rást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kocká- zatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.
11.8. Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.
11.9. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változás beje- lentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
11.10. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betar- tani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a tele- pítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírá- sokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kár- megelőzési intézkedéseknek. A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések kar- bantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni. Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szük- séges intézkedéseket meg kell tenni.
11.11. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
11.12. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát szükség ese- tén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve a helyszínen is bármikor elle- nőrizni.
11.13. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
11.14. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, uta- sításainak megtartását ellenőrizni.
d) Kárbejelentési kötelezettség
11.15. A szerződő (biztosított), illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult, köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül
– baleseti, egészségbiztosítási esemény és szolgáltatási igény esetén a biztosítási ese- mény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül –a biztosítónak
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288-00 00-ás telefonszámon,
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxx- szolgalat/karbejelentes),
d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 999 címen bejelenteni.
11.16. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy
szervezet nevét.
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szer- ződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.
11.17. Amennyiben a biztosított a kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
11.18. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezett- sége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
11.19. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotá- ban a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbe- jelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben vál- toztathat.
11.20. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
11.21. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javí- tásról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azono- sítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szer- ződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fénykép- felvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezése- ket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, ameny- nyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.
11.22. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges:
a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény ), továbbá más biztosító- nál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázá- sához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biz- tosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti ható- sági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakér- tői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azokat ügy- félként megismerheti,
d) a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyző- könyv másolati példányát,
e) a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határo- zatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,
f) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,
g) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számvi- teli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,
h) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzésé- hez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,
i) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi
jogosultságát igazoló okiratot
j) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintet- tel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilatko- zatra, feltéve, hogy azokat a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti
k) esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.
Balesetbiztosítási károk vonatkozásában a biztosító az alábbi iratok benyújtását kérheti, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges:
a) biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,
b) továbbá a következő iratok másolatát:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelenté- séig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,
– baleseti, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,
– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.
– halál esetén
• halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,
• boncolási jegyzőkönyv,
• biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
• amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó beteg- ség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülménye- inek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés stb.),
• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó vég- zés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg,
– baleseti és sport csonttörés esetén
• csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,
– baleseti kórházi napi térítés esetén:
• kórházi zárójelentés,
– baleseti műtéti térítés esetén:
• kórházi zárójelentés,
• műtéti leírás, amennyiben ilyen készült,
c) közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:
– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,
A biztosító az előző pontokban felsorolt, valamint az alábbi dokumentumok benyújtását is jogosult kérni a szolgáltatási igény elbírálásához, amelyek a szolgáltatási igény joga- lapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításá- hoz szükségesek:
– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyi- latkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intéz- mény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/ következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);
– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a bizto- sított kórelőzményi adatairól;
– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcso- latos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;
– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anya- könyvi kivonat, személyi igazolvány, (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazol- vány, útlevél, vezetői engedély);
– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biz- tosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;
– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes ide- gen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;
– A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely
adathordozón történő benyújtását.
11.23. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott doku- mentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
11.24. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányok- kal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
B. Biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
11.25. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkana- pon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett
– biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.
Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,
– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,
– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy
az átvétel napján
kell kézbesítettnek tekintetni.
11.26. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbe- sítettnek tekinteni.
b) Szolgáltatási kötelezettség
11.27. Amennyiben a szerződésre vonatkozó Különös, illetve kiegészítő biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.
11.28. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szak- értő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, ille- tőleg viseli.
11.29. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg. A szolgál- tatás kifizetése történhet a szolgáltatás átvételére jogosult személy igénye szerint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult által megadott bankszámlára. Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvé- teli jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénz- felvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.
11.30. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.
11.31. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreál- lítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.
11.32. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási fel- tételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezé- sek irányadók.
11.33. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében meg- rongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köte- les átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.
12. Mentesülés
12.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.
A jelen pontban meghatározott személyek súlyosan gondatlanul járnak el, különö- sen, ha
a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásukkal, kábítószer-fogyasz- tásukkal, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben tör- tént, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,
b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban voltak, illető- leg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt álltak és ez a tény a biz- tosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,
c) olyan gépjárművet vezettek, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem ren- delkeztek, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott,
d) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegtek.
Felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősül különösen, ha a jelen pontban meghatározott személyek hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ez által okoztak kárt.
12.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított sze- mély szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget a kár- megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhí- tése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
12.3. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesz- tette életét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesül.
A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben elvár- ható magatartást köteles tanúsítani. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a jelen pontban rögzített kötelezett- ségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.
13. Általános kizárások
13.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellen- séges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tün- tetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
13.2. A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális ja- vakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolá- sára vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.
13.3. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ioni- záló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek betudható eseményekkel össze- függésben következik be.
13.4. A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.
13.5. Fentieken túl, a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrésze- ket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre.
13.6. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a feltételek I.13.1. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egész- ségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tün- tetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és eny- hítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
13.7. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló ese- ményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 3 évig:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fenn- állott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi elle- nőrzést igényelt,
b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
13.8. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben orvosi vég- zettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.
13.9. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichi- átriai megbetegedésekre.
13.10. Sportártalmak kizárása balesetbiztosítási kockázatok esetén: A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüg-
gésben vannak a biztosított továbbiakban felsorolt sporttevékenységével: auto- crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárko- dás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtő- ernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gép- kocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.
14. Egyéb rendelkezések
A. Megtérítési igény
14.1. Balesetbiztosítási kockázatok kivételével, a biztosítót az általa megtérített kár mér- tékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.
14.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az
esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.
B. Elévülés
14.3. A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.
Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:
a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény
bekövetkezésekor,
b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,
c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt irat- csatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,
d) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
A szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosító- hoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.
Ha a követelést valamelyik fél menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.
14.4. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való meg- érkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.
C. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
14.5. A biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont-
biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
14.6. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések
A Bit. 137-141.§-ai, valamint a 147. §-a alapján (a törvény szerinti számozás és felsoro- lás megtartásával):
137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás
lefolytatása keretében ismeri meg.
138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámo- lási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fel- számolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felha- talmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjár- művekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektroni- kus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Szám- lát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biz- tosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős minisz- ter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben,
v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűj- tése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal
ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s)pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli.
(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.
(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alap- ján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-tör- vény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140.
§-ban és a 141.§-ban, továbbá a 14.11. pontban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben
meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljá- rást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a bizto- sító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljá- rás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes ada-
tok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré- szére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
147. § (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
D. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés
14.7. A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében Társaságunk
– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából, a Bit.149.
§-ában biztosított felhatalmazása alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosí- tóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biz- tosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149. § (3)-(6) bekez- désben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges ada- tokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
Társaságunk ennek keretében,
⮚ baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kap-
csolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyazonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos
egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meg- határozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
⮚ szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezes- ség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágaza- tokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személyazonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához
szükséges adatokat;
c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
⮚ a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcso- latos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősség- biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi ada- tokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személyazonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző
bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kár- igényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő sze- mély adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi, - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosí- tási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi
- az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos -
biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
⮚ a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművek- kel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk ese- tén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adato- kat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés sze- rinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunk- nak. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvénye- sítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként tár- saságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig
kezelhető. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a szemé- lyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a jelen bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt. A megke- resésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős. A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvé- tel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltételekkel és időtar- tam elteltéig kezeli.
E. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás
14.8. A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok sza- bad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiak- ban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes ada- tait hogyan és milyen célokkal kezeljük.
14.9. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?
Az adatok kezelője (“adatkezelő”) a Genertel Biztosító Zrt.
14.10. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait? A biztosító az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:
i) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,
ii) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés
iii) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése
iv) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása
v) panaszok kezelése
vi) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása
A biztosító a személyes adatokat
i) a biztosítási szerződés teljesítése,
ii) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme
iii) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénz- mosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)
iv) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása
v) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kocká- zatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok kezelése, visszaélések megakadá- lyozása céljából) alapján kezeli.
14.11. Milyen személyes adatokat kezelünk?
Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkalmasak. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.
– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem
– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)
– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)
– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelen- tett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyontárgyra, a kockázatviselés helyére
vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészségügyi adatok)
Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes ada- tokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésével köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.
14.12. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?
Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (mint adatfeldolgozók, kiszervezett tevé- kenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítőket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájé- koztatóból ismerheti meg, a biztosító mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx. xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxx
14.13. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait? Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típusú biztosítások esetén az ada- tok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zásának a megelőzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért - különösen ez utóbbi esetben- azzal a következménnyel jár Xxxx nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás meg- kötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adata- inak a kezeléséhez nem járul hozzá.
14.14. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban
– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatko- zóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.
– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy a biztosítótól személyes adatainak a helyesbíté- sét vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.
– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük
vagy más módon kezeltük;
b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelés- nek nincsen más jogalapja;
c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkeze- lésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszer- zés érdekében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat a biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban elő- írt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
– Korlátozás – Ön kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését,
ha az alábbiak valamelyike teljesül
a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtar-
tamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a szemé- lyes adatok pontosságát.
b) Az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok
felhasználásának korlátozását
c) a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy társaságunk jogos indokai elsőbb- séget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.
– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy a biztosító az Ön adatait egy másik adatkezelő- nek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vonatkozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.
– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.
Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhetőségi címek bármelyikén beje- lentheti, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvé- delmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.
Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
14.15. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga
Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzletszerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.
14.16. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?
a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:
Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védel- mén alapuló adatkezelés esetén:
Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fenn- áll.
c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:
Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek kereté- ben például a számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat 9 évig, míg a pénz- mosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.
d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig
e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmé- nyek fennállnak.
14.17. Hová fordulhat panaszával?
Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biztosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.
A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.
Telefon: 00 0 000 0000
Telefax: 06 1 391 1410
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Web: xxxx.xx
Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.
F. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól és a Polgári Törvénykönyvtől
Jelen fejezet az ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen
eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől.
14.18. A befizetett díj elszámolásának sorrendje
Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biz- tosítási szerződésekre irányadó különös vagy kiegészítő feltételek szerint, annak hiá- nyában jelen Általános Feltételekben foglaltak szerint történik meg. Amennyiben a szer- ződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Általános Feltételekben foglaltak szerint történik meg.
14.19. Egyéb rendelkezések
A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszere- sen alkalmazott szokás.
14.20. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő
A Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét köve- tően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.
14.21. A biztosítási időszak a szerződés első évében és határozott idejű szerződé- sek esetében
A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttének napja nem a hónap első napjára esik.
A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
14.22. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befize- tésével késedelembe esik
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449.§-ától - a biztosító a szerződő felet lega- lább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az ese- dékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
14.23. Elévülés
Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meg- határozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év eltel- tével évülnek el.
A Ptk. 6:25. §-ától eltérően, a szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.
A Ptk. 6:24. §-ától eltérően, ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számí- tott egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.
14.24. Rendes felmondás alakisága
A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés szerződő általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továb- bított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.
G. Az e-lakás lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
14.25. A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegé- szítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biz- tosítási esemény időpontjában hatályban van.
14.26. Alapbiztosítási szerződés
A Genertel Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött e-lakás lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).
Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alap- biztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától füg- gően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együt- tesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatóla- gos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésé- nek elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.
14.27. A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele
A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, ameny- nyiben a Szerződő és a Biztosított között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.
14.28. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja
A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.
A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megálla- podása ettől eltérően rendelkezik.
14.29. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvé-
nyesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszű- nik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.
14.30. A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással
A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmon- dási idővel felmondhatják.
H. Baleset- és betegségbiztosítással kapcsolatos további tájékoztatás
14.31. Adózási tudnivalók
Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgál- tatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókö- telezettsége nincs.
Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kár- térítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet ter- helő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szere- peltetni.
14.32. A technikai kamatláb megváltoztathatósága
A biztosító a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a fel- tétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legna- gyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.
I. ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
14.33. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxxxxx.xx weboldal.
14.34. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektroni- kus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elekt- ronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.
14.35. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáférhetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét meg- előzően nyilatkoznia kell. Ennek előfeltétele a szerződéses feltételeknek az elektronikus értékesítési felületről történő közvetlen megnyitása és elolvasása.
14.36. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító elektronikus úton értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elekt- ronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről. A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.
14.37. A biztosító a szerződést rögzíti és azt a szerződő kérésére utóbb is hozzáférhetővé
teszi.
14.38. A biztosító jogosult a biztosítási szerződés kezelésével kapcsolatos infor- mációkat elektronikus úton megküldeni a szerződő részére, valamint a biztosítási díjakról szóló számlát elektronikus úton, elektronikus formátumban kiállítani.
A biztosítási szerződések kezelésével kapcsolatos információk a következők: a biz- tosítási szerződés megkötésével, módosításával, megszűnésével, szolgáltatási, kár- rendezési igénnyel, szolgáltatások elérhetőségével, ügyintézéssel, kármegelőzéssel kapcsolatos, valamint a biztosítási díjról szóló információk.
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
1. Biztosított
Biztosított:
a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;
b) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
c) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az a), b) pontok szerinti biztosítottal a kockázatviselési helyen állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak;
d) a lakásszövetkezet vagy társasház a társaságunknál biztosított lakásainak és az összes
lakásának arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.
2. Területi hatály
A kockázatviselés helye:
a) a biztosítási ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy hely- rajzi számmal azonosított lakóépület, melléképület, telek.
b) a biztosítási ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti nem lakáscélú helyiségek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosí- tás alapján nem térül meg.
c) ingóságok esetében az a), b) pontokban felsorolt lakóépület, lakás, melléképület, nem lakáscélú helyiség, valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.
3. Biztosítható vagyontárgyak köre
3.1. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott bizto- sítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a meg- jelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
3.2. A biztosítási fedezet kiterjed azokra a vagyoncsoportok szerinti vagyontárgyakra, ame- lyeket a szerződő a biztosítási ajánlaton megjelölt és amelyek nem kerültek kizárásra.
A. Épület vagyoncsoportok
3.3. Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épület- szerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. A biztosítás csak ren- deltetésszerűen használatba vett épületekre terjed ki. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás alapján biztosítottak. Épület- nek minősülnek az épület feladatának ellátásához szükséges részei. Ide tartoznak külö- nösen az alábbiak:
• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépí- tett válaszfalak és térelválasztók, a rögzített padló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);
• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyhaszekrény, előszoba szek- rény, stb.);
• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;
• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, vil- lanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;
• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazá- nok, gázbojlerek és gázkonvektorok;
• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szol- gáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerek- kel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések;
• kaputelefon;
• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló;
• építmények (kerítés, kapuk, támfal, derítő, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence
a fedése nélkül);
• napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berende- zésekkel,
• építés, átépítés alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvények,
tartozékok.
Az épület vagyoncsoportok az alábbiak:
– lakóépület/lakás
– melléképület/nem lakáscélú helyiség
3.4. Lakóépület / lakás
A biztosító kockázatviselése kiterjed a lakóépület/lakás vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül az ajánlaton feltüntetett
• családi házra vagy sor- ill. ikerház részre (lakóépület);
• lakástulajdonra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra (lakás).
A lakóépület/lakás használati jellegének meghatározása
a) Saját használatban van a lakóépület/lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.
b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület/lakás, ha abban vagy annak egy részé- ben nem, vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem, vagy nem csak a haszonélvező lakik.
c) Nem állandóan lakottnak minősül az a lakóépület/lakás, amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.
Amennyiben a biztosított más lakóépületet, lakást is életvitelszerűen használ lakás céljára, úgy a biztosított ingatlan nem minősül állandóan lakottnak.
Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegy- zett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a testvér, az örökbefogadott, a mostoha- és az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
3.5. Melléképület/nem lakáscélú helyiség
Melléképületnek minősülnek a lakóépülettől különálló nem lakás céljára szolgáló épüle- tek (garázs, szerszámos kamra, ól, terménytároló, stb). Nem lakáscélú helyiség a többla- kásos házban található saját tulajdonú pincehelyiség, tároló, garázs, a házhoz hozzáépí- tett vagy az alagsorában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség (garázs, nyári konyha,
szerszámos kamra). Melléképület és/vagy nem lakás célú helyiség legfeljebb összesen 50 m2 alapterületig biztosított a lakóépület/lakás biztosítási összegén belül.
3.6. Nem köthető biztosítás arra az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyra, valamint a benne tárolt vagyontárgyakra sem:
• amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel (kivéve, ha az épület épí- tés alatt áll),
• amelynek tetőfedése részben vagy teljesen szalma, nád vagy facserép anyagú,
• amelynek falazata részben vagy teljesen vályog,
• amely nem lakóterületen fekszik.
Lakóterületnek minősül az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület.
Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes terüle- ten kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgazdasági terület, stb.).
B. Ingóság vagyoncsoportok
3.7. Általános háztartási ingóság
Általános háztartási ingóság: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztar- tásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Pl.:
• berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek;
• híradástechnikai készülékek 250.000 Ft egyedi érték alatt;
• ruházat;
• hobbi eszközök: sportfelszerelés, kerékpár;
• növénykultúrák (kereskedelmi forgalomban beszerezhető haszon növény palánták, fogyasztásra alkalmas termések, dísz cserjék; -bokrok; – fák, lágyszárú dísznövények), állatállomány, betárolt termény, takarmány, ezen vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig biztosítottak;
• ide sorolandó továbbá minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, kiemelt értékű ingóságnak, ékszernek, vállalkozói tulajdonnak.
3.8. Kiemelt értékű ingóság
3.8.1. Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotás- nak nevezhető.
3.8.2. Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemények:
• festmény (olaj, pastell, akvarell, vegyestechnika stb.);
• eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;
• szobor, plakett, érem (jegyzett kis széria);
• zsűrizett művészfotó;
• márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;
• régiségnek számító népművészeti és jegyzett kerámia;
• festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;
• ezüstből készült használati- és dísztárgy;
• fém-ötvösmunkák;
• bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);
• kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;
• dísz órák;
• könyvritkaság;
• faragott tárgyak;
• egyéb alapanyagú dísztárgy;
• gyűjtemény (bélyeg, numizmatika, stb.).
3.8.3. Egyéb kiemelt értékű ingóságok:
• 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme;
• 250.000 Ft értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készü- lékek, hangszerek (pl.: televízió, video lejátszó, kamera, hifi, számítógép konfiguráció);
• 250.000 Ft egyedi érték feletti óra;
• engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.
3.9. Ékszerek, drágakövek
• fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer;
• foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek;
• tenyésztett és valódi gyöngy;
• nemesfém és/vagy drágakővel díszített óra és használati tárgyak (pl.: öngyújtó, man- dzsetta gomb, nyakkendőtű).
A kiemelt értékű ingóságokra vonatkozó biztosítási összegen belül összesen leg- feljebb 750.000 Ft értékig biztosítottak.
3.10. Készpénz csomag (készpénz, értékpapír)
• belföldi fizetőeszköz, valamint Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;
• értékpapírok, betétkönyvek.
Összesen maximum 50.000 Ft-ig biztosított.
3.11. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak
Annak a vállalkozásnak a tulajdonában lévő, a lakásban tárolt és használt, valamint a melléképületben, nem lakáscélú helyiségben tárolt vagyontárgyak, amelynek a szer- ződő vagy a szerződővel együtt élő családtagja tulajdonosa, alkalmazottja. A vállalko- zói tulajdonban lévő vagyontárgyakra legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltün- tetett biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosítás.
3.12. Idegen vagyontárgyak
Kiterjed a biztosító kockázatviselése az ajánlaton külön fel nem tüntetett idegen tulajdonú általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakra 50.000 Ft összeghatárig, amennyiben ezek kára más biztosítás alapján nem térül meg. Ide tar- tozó vagyontárgyak: bérelt, kölcsönvett, megőrzésre átvett ingóságok, biztosított vendégeinek vagyontárgyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendégek tulajdona.
3.13. Nem terjed ki továbbá a biztosítás:
• a légi-, vízi- és motoros járművekre, lakókocsikra, utánfutókra;
• okmányokra (kivéve személyi okmányok), kéziratokra, tervekre és dokumentáci- ókra, adathordozókon tárolt információkra;
• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem lezárt helyiségben, pl. erkély, külső folyosó, kert stb. tárolt, ingóságokra (kivéve a Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása választása esetén, az ott meghatározott események vonatkozásában);
• hobbi állatokra, lóra, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatokra;
• nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem lakáscélú helyiségben tárolt kiemelt értékű ingóságokra (műértékek, ékszerek, drágakövek, készpénz, értékpapír).
• fás szárú növények ágtöréseire, fogyasztásra nem alkalmas terméseinek, virágza- tának és levelezetének károsodására.
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként
A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. Annak érdekében, hogy a biztosított biztosítási eseményből eredő tényleges kára minden esetben megtérüljön, a biztosítási összeget úgy tanácsos meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontár- gyak új állapotban való beszerzésének értékét.. Az épület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a bel- magasság legalább 1,90 m) és a négyzetméter egységár szorzataként kell megállapítani. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általános háztar- tási ingóságok biztosítási összegére.
5. Biztosítási események
Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan és előre nem lát- ható megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a kárese- mény a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van és amelynek elhárí- tása a biztosítottól ésszerű határidőn belül nem volt elvárható.
A biztosítási feltételek alkalmazásában az alapfedezet, alapszolgáltatások körébe a követ- kező – lent részletezett – biztosítási események tartoznak: tűz, robbanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, föld- rengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése, betöréses lopás, rongálás, rablás, üvegtö- rés, komfort csomag, tűz nélküli füst- és koromszennyeződés, üdülésre elvitt ingóság biz- tosítása, családi balesetbiztosítás.
A. Tűz
5.1. Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből tovább- terjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:
a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alak- változás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az a jelen pont szerinti esemény következményei;
b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy ren- deltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűz- térbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a beren- dezés azon funkcionális egységeire, amelyekben vagy amelyeken keresztül ren- deltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból a biztosított berendezés más funkcionális egysége- ire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra;
c) a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a keletkezés helyéről nem képes továbbterjedni;
d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk.
Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biztosított vagyontárgyak is megy- gyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat megtéríti.
B. Robbanás
5.2. Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszél- hetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.
A biztosító nem téríti meg:
a) a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;
b) a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;
c) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály (pl.: televízió képcső) össze- roppanása miatt bekövetkező károkat.
d) a kárt, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meg- haladó mennyiségben tárolnak.
C. Villámcsapás
5.3. Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba köz- vetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása kárt okoz a biz- tosított vagyontárgyban.
D. Villámcsapás másodlagos hatása
5.4. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsa- pás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz.
E. Vihar
5.5. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 19 m/s sebességű légmozgás nyomó- és/ vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz ideértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is.
A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.
F. Felhőszakadás
5.6. Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszakadásból eredő, talaj- szinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rend- szerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító nem téríti meg:
a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;
b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.
A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mér- téke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
G. Jégverés
5.7. Jégverés biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formá- jában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmé- nyek – építésügyi szabványoknak megfelelő – végleges fedésében, biztosított vagyon- tárgyakban (ide értve a biztosított növény- és állatállományt) okozott károkat, illetve a jégverés által megbontott tetőn, nyílászárón történő egyidejű beázás károkat.
Nem téríti a biztosító jégverés, jégeső miatt:
a) az ideiglenes fedésekben;
b) a fólia és üvegházakban, melegágyakban;
c) valamint a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.
H. Hónyomás
5.8. Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása által és az olvadáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épület- ben, építményben okozott kár. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biz- tosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
I. Árvíz
5.9. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű termé- szetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torko- lattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mente- sítettnek minősített területen fekvő kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.
5.9.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mér- tékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
5.9.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
5.9.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), ame- lyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz sza- badon elöntheti.
5.9.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú terüle- tek, így különösen:
• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, ame- lyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távo- labb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
5.9.5. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesít- mény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védő- képességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
5.9.6. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;
5.9.7. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:
• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Ható- ságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtér- nek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvíz- károkat, továbbá
• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése;
• a belvíz; miatt keletkező károkat.
5.9.8. Várakozási idő
A biztosító az árvíz biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosí- tási eseményre nem terjed ki.
J. Földrengés
5.10. Földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. foko- zatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A biztosító a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.
K. Földcsuszamlás
5.11. Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensú- lyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem téríti meg a biztosító:
a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;
b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat;
c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő, vagy a támfal kar- bantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
A biztosító földcsuszamlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
L. Kő- és földomlás
5.12. Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (elmozduló) szik- ladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.
Nem téríti meg a biztosító:
a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;
b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat;
c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő vagy a támfal kar- bantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
A biztosító kő- és földomlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.
M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva.
N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)
5.14. Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, vagy a személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a biztosított vagyontárggyal való ütközés során, ideértve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
Nem minősül ismeretlen járműnek, amely a szerződő tudomásával és beleegyezé- sével közelíti meg a biztosított épületet/építményt.
O. Idegen tárgy rádőlése
5.15. Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
P. Betöréses lopás, rongálás
5.16. Betöréses lopás biztosítási eseménynek az minősül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:
a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásá- val, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;
b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be; ameny- nyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.
c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontok- ban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.
5.16.1. Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetek- kel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét kell tekinteni. Lezárt helyi- ség az a helyiség, amely a Függelékben található valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti. Nem minősül lezártnak az ingatlan különösen, ha a nyílászárók zárszerkezetét rendeltetéssze- rűen nem hozták működésbe, vagy ha a bukó ablakokat és ajtókat bukó állapotban hagyják.
5.16.2. Biztosítási esemény a járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkező nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak.
5.16.3. Az értéktárolókban (bútorszéfben, páncélszekrényben, fali széfben, egyéb a biz- tosító által elfogadott tárolókban) lévő vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a tettes az a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót:
• a biztosítási helyről eltulajdonította;
• feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a nyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám
segítségével nyitotta ki;
• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a kulcso(ka)t az értéktároló helyétől különálló, lezárt és állandóan lakott helyiségben vagy épületben tartották, vagy azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el;
• és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tűnt el.
5.16.4. Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból annak feltörése útján lopták el.
5.16.5. Rongálás biztosítási esemény az a szándékos károkozás, melyet az elkövető(k) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a bizto- sított vagyontárgyakban és az ingatlanban.
5.16.6. A biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongálási károkat.
5.16.7. A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok esetén a biztosító a Függelékben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kár- rendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a Függelék- ben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.
Q. Rablás
5.17. Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgya- kat a kockázatviselés helyéről jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított vagy az épületben jogosan tartózkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyezi.
R. Vízkár
5.18. Vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő haszná- lati, csapadék, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
5.18.1. A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biz- tosított vagyontárgy károsodott:
a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket,
b) a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csőhossznak megfelelő helyreállításra fordított költségeket,
c) törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségeit,
d) fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m cső- hosszig helyreállítási költségeit.
5.18.2. A biztosító nem téríti meg:
a) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési, talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;
b) a kiömlő folyadék, gőz értékét;
c) a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, háztar- tási gépek) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.
S. Üvegtörés
5.19. Üvegtörés Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:
a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély, loggia és lép- csőház 10 mm-nél nem vastagabb üvegeire, hőszigetelő síküvegére, drót-, illetve katedrálüvegeire (kivéve üvegtetők) max. 3 m2/tábla méretig, továbbá
b) azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.
A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat, kivéve, ha a szerződés kiter- jed építés-szerelés kockázatra is;
f) a külön díjért megvásárolható Bővített üvegtörés csomag szerinti üvegezésekre.
T. Bővített üvegtörés
5.20. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. A bővített üvegtörés fedezet keretében a biztosító kockázatviselése az aláb- biakra terjed ki:
a) 3m2/tábla és 10 mm vastagság feletti méretű üvegek, de max. 6 m2/tábla méretig,
b) üvegtetők, növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése, verandaüve- gezés;
c) üveg építőelemek (pl. üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);
d) különleges kivitelezésű üvegek (tükrök, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, min- tázott homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, és tükörcsempék);
e) bútorüveg, zuhanykabinok üvegezése, kandallók üvegezése;
f) üveg kerámia főzőlap töréskáraira és
g) nyílászáró üvegfelületére ragasztott biztonsági-, hő- és fényvédő fólia üvegtörés és repedés miatti pótlási költségeire.
A bővített üvegtörés biztosítás keretében a biztosítás a szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg erejéig nyújt fedezetet.
A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat, kivéve, ha a szerződés kiter- jed építés-szerelés kockázatra is.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:
• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat
és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;
• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
• taposóüvegekben, üvegből készült, üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyak- ban, lámpatestek üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat.
U. Besurranó tolvajlás (lopás)
5.21. Biztositási esemény a biztositott vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy
az elkövető
• nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy
• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,
jut be a kockázatviselés helyeként megjelölt lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tar- tózkodnak.
Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
V. Komfort csomag
5.22. Fagyasztott élelmiszerek megromlása
Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmér- séklet alatt tárolt élelmiszerek előre nem jelzett áramkimaradás következtében megromlanak. A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező – biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biz- tosítási összeg erejéig. A biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha az élelmisze- rek megromlása a készülék műszaki hibájából vagy gondatlan használatából ered.
5.23. Bankkártya és okmány elvesztése
Kiterjed a biztosítási fedezet
• a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon működő banknál vezetett, a bizto- sított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitelkártya bárhol történő elvesztése vagy eltulajdonítása miatt felmerülő és igazolt letiltási és újrabeszerzési költségekre, valamint
• az elveszett, eltulajdonított személyes okmányok hivatalos dokumentumokkal, számlák-
kal igazolt pótlási költségeire.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező – biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biz- tosítási összeg erejéig.
A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való visszaélés (pl.: jogosulatlan pénzfelvétel, vásárlás) miatt bekövetkező károkra (kivéve, ha a biztosítási szerződés tartalmazza a bankkártyás visszaélés térítés biz- tosítási fedezetet).
A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított okmánnyal való visszaélés (pl.: jogosulatlan hitelfelvétel, szerződéskötés) miatt bekövetkező károkra.
5.24. Zárcsere költsége
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesz- tik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének igazolt költségeit téríti meg.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező – biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biz- tosítási összeg erejéig.
Z. Egyéb biztosítási események
Z.1. Tűz nélküli füst- és koromszennyeződés
5.25. Biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, amely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett.
A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések ese- tében a füst- és koromszennyezés által károsított épületrészekre is.
Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.2. Beázás, kívülről érkező víz (Beázás csomag)
5.26. Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított helyi- ség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított helyiségeken belüli ingóságokban a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet és a nyílászárók szigete- lési problémáiból eredő egyszerű csapadék beázás, és a kockázatviselés helyére kívül- ről érkező víz kárt okoz.
5.26.1. Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájá- ból ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.
5.26.2. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)
Nem terjed ki a biztosítás
a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítésére
b) a talajvíz és belvíz által okozott károk megtérítésére
c) továbbá az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelen- sége miatt keletkezett károk megtérítésére.
A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések ese- tében a beázás, kívülről érkező víz által károsított épületrészekre is.
5.26.3. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekö- vetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.3. Üdülésre elvitt ingóság biztosítása
5.27. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyakban az A-S., az U, valamint a Z.1.-Z.2. pontokban meghatározott biztosítási eseményekkel összefüggésben, a biztosított üdülése alatt kár következik be. A biztosítás területi hatálya Európa terüle- tére terjed ki.
5.27.1. A biztosítás az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki.
5.27.2. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekö- vetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.4. Kórházi lopás
5.28. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított kórházi ellátása idején és helyén, az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat jogtalanul eltu- lajdonítják.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást.
Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre telje- sít szolgáltatást.
Z.5. Iskolai lopás
5.29. Biztosítási esemény a biztosított 6–15 éves gyermek(ek) iskolai tartózkodása idején és helyén bekövetkezett, általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakra elkövetett lopással okozott kár.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.6. Utcai rablás
5.30. Biztosítási eseménynek minősül, ha a Q. pontban meghatározott esemény (Rablás) a kockázatviselés helyén kívül következik be.
5.30.1. A biztosító kockázatviselése Classic módozat választása esetén Magyar- ország, míg Extra és Plus módozat választása esetén Európa területére terjed ki. A biztosító szolgáltatásának felső határa Classic módozat választása esetén 30.000 Ft, Plus módozat esetén 50.000 Ft, míg Extra módozat esetén 100.000 Ft.
5.30.2. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekö- vetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.7. Állatkár biztosítás
5.31. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben, annak hőszigetelésé-
ben, ill. az épület gépészetében rágcsálók, madarak, rovarok (a tovabbiakban: kártevők) kárt okoznak. A kártevők által okozott kárt a biztosító megtéríti.
Megtéríti továbbá a biztosító a darázsírtási költségeket, amennyiben a rovarok a biztosí- tott lakók megszokott életvitelét lehetetlenné teszik, és olyan helyzet alakul ki, mely sür- gős beavatkozást kiván a balesetveszély megelőzése érdekében.
A biztosítási fedezet nem terjed ki az állati ürülék, ill. állati tetemek eltávolítási, tisz- títási, fertőtlenítési költségei megtérítésére.
Z.8. Vízkár csomag
Z.8.1. Dugulás elhárítás térítés
5.32. Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény beje- lentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.
Z.8.2. Vízveszteség térítés
5.33. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.
Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.8.3. Szolgáltatás kimaradás biztosítás
5.34. Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatá- sában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás következik be.
A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget a szolgáltatás kima- radásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosí- tottnak megtéríti.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.
Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.9. Sport csomag
Z.9.1. Sporteszköz lopás biztosítás
5.35. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül, kijelölt kerékpártá- rolóhoz zárral rögzített, valamint autóra felszerelt, zárható kerékpár-csomagtartóval rög- zített kerékpárok jogtalan eltulajdonítása, továbbá a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt
területről (sípálya), az ezt kiszolgáló egységből (pl.: melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása. A biztosító kockázatviselése Európa területére terjed ki.
A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltulajdonításával oko- zott kárt.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.
Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
Z.9.2. Sport csonttörés biztosítás
5.36. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt, sportolás közben bekövet- kezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. A Sport csonttörés biztosításra egyebekben a Családi balesetbiztosítás feltételei irány- adók.
A biztosító kockázatviselése Európa területére terjed ki.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.
A biztosítási esemény alkalmazásában a fogtörés nem minősül csonttörésnek.
Z.9.3. Sport felelősségbiztosítás
5.37. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sport felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a sportolás, szabadidős tevékenység során harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.
A biztosító kockázatviselése Classic módozat választása esetén Magyarország, míg
Extra és Plus módozat választása esetén Európára terjed ki.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.
Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
A Sport felelősségbiztosításra egyebekben a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosí- tás szerződéses feltételei irányadók.
Z.10. CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS
Z.10.1. Biztosított, kedvezményezett
Biztosított az Általános Feltételek 1.3.2. pontjában meghatározott személy.
A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés
– több biztosított esetén a szerződés rá vonatkozó része – a folyó biztosítási év végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (I. rész 1.2. pont).
Kedvezményezett az Általános Feltételek 1.4. pontjában meghatározott személy.
Z.10.2. Területi és időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme 24 órás.
Z.10.3. A biztosítás megszűnése
A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.
Z.10.4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei
A biztosított, kedvezményezett kötelezettségeire nézve az Általános Xxxxxxxxxx rendelke- zései az irányadóak.
Z.10.5. A biztosítási összeg
A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott biztosítási összeg(ek)et a szolgál- tatási táblázat tartalmazza. A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott százaléka lehet.
Z.10.6. A biztosítási események
Z.10.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázat- viselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
Z.10.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az leg- korábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kocká- zatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelent- kezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
Z.10.6.3. Jelen feltételek szerint – a Z.10.6.1. és a Z.10.6.2. pontokban foglaltaktól elte- kintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
f) a hasi sérv kialakulása, kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károso- dás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mecha- nikus behatás következménye.
Z.10.6.4. Baleseti halál: biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.
Z.10.6.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.
Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mér- téke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult mara- dandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásá- nak kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztéti- kai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.
Z.10.6.6. Baleseti csonttörés: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.
Z.10.7. A biztosító szolgáltatása
Z.10.7.1. Baleseti halál bekövetkezése esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összeget téríti meg.
Z.10.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás bekövetkezése esetén a biztosító – jogalap fennállásakor –, a maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapításakor a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként. A biz- tosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgál- tatást.
Z.10.7.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biz- tosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása Egészségkárosodás foka (%)
• mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100
• egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35
• egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem
• látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte
előtt elvesztette 65
• mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60
• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15
• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül
• hallóképességét már a biztosítási esemény
bekövetkezte előtt elvesztette 45
• a szaglóérzék teljes elvesztése 10
• az ízlelőképesség teljes elvesztése 5
• egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes
működésképtelensége 70
• egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 65
• egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése,
• vagy teljes működésképtelensége 60
• egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20
• egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10
• bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5
• egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes
• működésképtelensége 70
• egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület
teljes működésképtelensége 60
• egyik lábszár részleges csonkolása 50
• egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30
• egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5
• bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2
Z.10.7.4. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent,
Z.10.7.5. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre, testré- szekre a korábbi károsodás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.
Z.10.7.6. Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályok- ban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megál- lapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségká- rosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértéké- nek megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvé- leménye nem köti.
Z.10.7.7. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.
Z.10.7.8. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egész- ségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
Z.10.7.9. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
Z.10.7.10. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biz- tosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.
Z.10.7.11. Baleseti csonttörés/Sport csonttörés: A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, balesetenként a törések számától függetlenül – jogalap fennál- lásakor – a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összeget téríti. A fogtörés nem minősül biztosítási eseménynek.
Z.11. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása
Biztosítási eseménynek minősül, ha
• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(ek)ben vandalizmussal szemmel látható kárt okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;
• a biztosított épület telkén belül telepített dísz- és haszonnövényekben vandalizmussal
kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;
• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpates- tek, padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulaj- donítják;
• a riasztórendszer, a biztonsági kamera, az elektromos kapumozgató szerkezetekben, bejárati ajtóban vandalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják;
• a lakóépület külső homlokzatán graffitival kart okoznak;
• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben, klímaberendezésben
vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;
• általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakban (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobilmedence, napközben átmenetileg a laká- son kívül tartott kerékpár, babakocsi) az 5. fejezetben meghatározott biztosítási ese- ményekkel, vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást. A növényekben, a biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az épület falához rögzített antennában, a csatornarendszerben, a klímaberende- zésben, az általános háztartási ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdo- nításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyon- tárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.
Z.12. Bankkártyás visszaélés térítés biztosítás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a felügyeleti hatóság engedélyével működő, Magyar- országi székhellyel rendelkező bank által kibocsátott bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.) vagy hitelkártya (a továbbiakban együttesen: kártya) jogosulatlan felhasználásával, vagy az adatainak jogosulatlan megszerzésével a kártyához kapcsolódó lakossági forint vagy deviza számlán rendelkezésre álló pénzeszközöket megszerzik, felhasználják és ezzel a biztosítottnak vagyoni hátrányt okoznak (a továbbiakban: kár). A biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint megtéríti a biztosított biztosítási eseményből eredő kárát.
A biztosítási eseményt és a kárt a számlát vezető pénzintézet igazolásával és rend- őrségi feljelentéssel, jegyzőkönyvvel kell igazolni.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkezett
– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
6. A biztosító szolgáltatása
A. Szolgáltatásra jogosultak köre
6.1. A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik. Balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosított halála esetén a biztosító a kedvezményezett- nek, ennek hiányában az örökösöknek teljesít szolgáltatást.
B. A térítési összeg (biztosítási szolgáltatás) meghatározásának alapelvei
6.2. A jelen Xxxxxxx feltételekre hivatkozással kötött szerződés kárbiztosítási szer- ződésnek minősül (ide nem értve a Családi Balesetbiztosítást). Kárbiztosítási szer- ződés alapján a biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meg- határozott módon és mértékben történő megtérítésében áll. A biztosított tehát a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult.
A biztosító szolgáltatása a fentieknek megfelelően
– részleges kár esetén épület és ingóság vagyoncsoportok tekintetében egyaránt a biztosított vagyontárgy javítási, helyreállítási költségeinek megtérítésére ter- jed ki;
– teljes kár esetén az épület vagyoncsoportok tekintetében a biztosított vagyon- tárgy forgalmi értékének megtérítésére terjed ki, ha a biztosított tényleges kára a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének teljes vagy részleges elvesztésében áll. Kivételt képeznek ez alól az alábbiakban meghatározott esetek, amikor a biztosító a biztosított vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értékét fizeti meg.
Az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés értékét (újraépítési érték) akkor fizeti meg, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylege- sen megtörténik, azaz, ha a biztosított tényleges kárát az újraépítés költségei képezik.
Az ingóság vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés értékét (a káridőponti beszerzési értéket) akkor fizeti meg, ha a károsodott vagyontárgy forgalmi értéke a 6.10. pontban meghatá- rozott értéket a kár időpontjában meghaladta. Az erre vonatkozó részletes szabá- lyozást a jelen Különös feltételek 6.10. pontja tartalmazza.
Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a károsodott vagyontárgy helyreállítási költségei a forgalmi értéket meg- haladják.
Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható és nem minősül teljes kárnak.
6.3. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban, illetve balesetbiztosítási kocká- zatok esetén a biztosított életével, egészségi állapotával kapcsolatban a szerződésben meghatározott fedezettípus szerinti biztosítási esemény következtében keletkezett káro- kat, továbbá a biztosított költségeket. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra a szerződésben megállapított biztosítási összeget, illetve a biztosító által vállalt szolgáltatási limiteket.
6.4. Alulbiztosítottság megállapítása és következményei
6.4.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alul- biztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
6.4.2. Alulbiztosítottsághoz vezethet különösen:
a) ha a szerződésben megjelölt lakóépület/lakás alapterület kisebb a tényleges hasznos
alapterületnél;
b) ha a szerződés megkötése, illetve az utolsó módosítása óta új vagyontárgyakat vásá- roltak vagy épülethez hozzáépítettek;
c) ha a szerződő a felkínált értékkövetéssel nem élt.
C. Költségtérítések
A jelen címben nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biz- tosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabály- szerűen kiállított számlával igazolja.
6.5. Rom- és törmelékeltakarítási költségek
A rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosított ingatlan biztosítási összegé- nek 2%-áig téríti meg a biztosító, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legköze- lebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.
6.6. Kárenyhítési költségek
A biztosító megtéríti a káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében ésszerűnek és szükségesnek minősülő tevékenységek és intézkedések költségeit a biztosítási összeg keretein belül.
6.7. Ideiglenes lakás bérleti díja
Ha a hatóság a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és iga- zolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító.
6.8. Oltás, mentés költségei
A biztosító megtéríti az oltás, mentés költségeit a biztosítási összeg 2%-áig, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezetett szerv szol- gáltatásaival kapcsolatos költségeket.
6.9. Hazautazási költségek
Megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fő biztosított részére 20.000 Ft erejéig.
D. A szolgáltatás különös szabályai
6.10. A biztosítási szolgáltatás megállapításának szabályai épület és ingóság vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak kárai esetén
A szolgáltatás teljesítése | ||
Teljes kár esetén | Részleges kár esetén | |
Épület vagyoncsoportok | újraépítési1 vagy forgalmi2 értéken | javítási, helyreállítási költségen3 |
Ingóság vagyoncsoportok – ha a biztosított vagyontárgy forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a káridőponti beszerzési érték 25 %-át – ha a biztosított vagyontárgy forgalmi értéke nem éri el a káridőponti beszerzési érték 25 %-át | káridőponti beszerzési értéken4 | javítási, helyreállítási költségen |
forgalmi értéken2 | javítási, helyreállítási költségen | |
Üvegkárok | a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége | |
Fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek, értékpapírok | hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költsége | |
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta | káridőponti MNB deviza-középárfolyamán | |
1 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségű és minőségű épület építési költsége, de nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.
2 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke, míg ingóságok esetén a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) ingóság használt piaci értéke.
3 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vonatkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.
4 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságok- kal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke.
6.11. Ha a biztosított helyiség
• mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása lega-
lább 40%-ban károsodik
• mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.
6.12. A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.
6.13. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökkenésére, elmaradt haszonra. A biztosítási szolgáltatásból (beleértve a költségtérítéseket is) le kell vonni az adó- hatóságtól visszaigényelhető összeget, a hasznosítható maradvány értékét, vala- mint az önrészesedést.
6.14. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpont- jában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.
6.15. A biztosított által előállított áruk (vállalkozói tulajdon) esetében a kárfizetési összeg (félkész és késztermékek) az újonnan való előállítás költsége, levonva belőle a fel nem merült költségeket.
6.16. Szoftverek, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra előállít- hatók, illetve beszerezhetők.
A biztosító e körben megtéríti:
• a szoftverek újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét; egyedi szoftverek esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;
• az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide nem értve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: meg- ismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).
6.17. Az Általános Forgalmi Adó megtérítése
A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (ÁFA) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az ÁFA összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.
6.18. A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoport körében biztosí- tott növénykultúrák, növények újratelepítési költségét csak abban az esetben téríti meg, ha a növénykultúrák, növények valamely biztosítási esemény következtében teljesen elpusztultak vagy azokat eltulajdonították.
III. KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogsza- bály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály sze- rint helytállni tartozik.
1. Biztosított
A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötele- zettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.
Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1.1.
pont a)-d) pontjaiban felsorolt személyek.
2. Területi és időbeli hatály
A biztosítás területi hatálya Classic termék esetén Magyarország, míg a Plus vagy Extra termék esetén az európai országokban okozott és érvényesített károkra terjed ki. Ameny- nyiben a területi hatály Európa, úgy a kockázatviselés a földrajzi értelemben vett Európa országaira és a Földközi tenger menti országokra terjed ki.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelen- tett károkra terjed ki.
3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése
A felelősségbiztosítás szerződés megszűnésének szabályait az I. rész 6. fejezete tartal- mazza.
4. A felelősségbiztosítás díja
A biztosítási fedezet díja a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítási fedezet ellenér- tékeként a biztosítási szerződésben meghatározott forint összeg.
5. Biztosítási összeg
Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biz- tosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén kifizet. A biztosító az egy biztosítási éven belül okozott károk kapcsán bekövetkezett biz- tosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás biztosítási összegét a szolgáltatási táblázat tartalmazza.
A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I. rész 8.2.2. alpontjában foglaltak meg- felelően irányadók.
6. Biztosítási esemény
6.1. Biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt magánemberi minőségben
– másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti:
• biztosított ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, aki(ke)t az ajánlaton biztosítottként tüntettek fel, és aki(k) a Polgári Törvénykönyv 6:560-6:561. §-ai alapján tartozik/nak fele- lősséggel a bekövetkezett kár vonatkozásában;
• fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója;
• elektromos háztartási berendezések üzembentartója a kockázatviselési hely szerinti
ingatlan területén;
• közúti balesetet előidéző gyalogos;
• kerékpár, kerekesszék, kézi erővel működtetett szállítási eszközök használója;
• nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója;
• kisállattartó (kivéve kutyatartó);
• háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazottnak okozott dologi károkat.
A jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfifé- lék, továbbá a hobbiállatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri malac, egér, patkány, papa- gáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak, stb.
A jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok, stb.
6.2. Amennyiben a szerződés tartalmazza az Ebtartói felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a Biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy ebtartói minőségben a magyar jog szerint kártérítési köte- lezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződé- sen kívül okozott dologi károkért. A felelősségbiztosítás biztosítási összegét a szolgálta- tási táblázat tartalmazza.
6.3. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatar- tás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a sze- mélyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a 6.1.-6.2. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.
Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sére- lemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem ren- delkezik.
Jelen szerződés alkalmazása szempontjából
– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,
– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,
– magánemberi minőségben okozott kár a biztosított személyek foglalkozásán, hivatá- sán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életvi- szonyokban okozott károk.
6.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra vissza- vezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti össze- függés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.
6.5. Nem terjed ki a biztosítási védelem
• a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2) pontjában felso- rolt hozzátartozóinak okozott károkra, valamint több biztosított esetén a biztosítot- tak által egymásnak okozott károkra;
• az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek a biztosított jogsza- bályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;
• a környezet szennyezésével kapcsolatos károkra;
• elmaradt vagyoni előnyre;
• gépi erővel hajtott járművel, illetve lóval okozott károkra;
• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott kárra;
• a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;
• arra a kárra, amelyet szervezett kereteken belüli sporttevékenység során okoztak;
• arra a kárra, amelyet lőfegyverrel okoztak;
• azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a biztosított gyermek ellen a szándé- kos károkozó cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult;
• azokra a károkra, amelyeket staffordshire terrier, pit bull- terrier, staffordshire bull- terrier és ezek különböző keresztezései, valamint a rottweiler fajtájú ebek okoztak;
• arra a kárra amelyet vállalkozói minőségben (ebtenyésztő, állatpanzió, stb.) tartott kutya okozott;
• ebtartói felelősség esetén azokra a károkra, amelyek gépjárműben keletkeztek, úgy, hogy a gépjármű és a károkozó eb közötti fizikai érintkezés nem valósult meg.
A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem térít.
6.6. A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az I. rész 12.1 (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), az I. rész 12.2. (kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), az I. rész 11.9. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsze- gése) az I. rész 11.18-11.19. (kárbejelentési kötelezettség megsértése) pontokban meghatározott esetekben.
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. Kárbejelentés
7.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül
– bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez
tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
7.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási szerződés kötvényszámát;
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény részletes leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát,
részletes indoklással ellátva;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határo- zatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.
7.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázá- sához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más
személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyző- könyvek másolata),
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárás- ban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll),
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adat- bekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylato- kat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítés- hez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazo- lására alkalmas iratok,
– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőriz- heti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános sza- bályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár ren- dezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.6. pontban fog- laltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.
7.1.4. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedel- mes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.
7.2. Biztosítási szolgáltatások
7.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mér- tékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:
a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; vala- mint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;
b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüg- gésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a károsult bizo- nyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körül-
ményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mérté- kére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel telje- síti a biztosító.
c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a 7.1.4. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;
d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megala- pozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), fel- téve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő fel- kérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiá- nya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.
e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.
7.2.2. A 7.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási ese- ményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti meg a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.
7.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési köte- lezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.
7.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége más- sal egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható maga- tartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi káro- kat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a szövetkezeti lakóközös- séget terhelő károkat a biztosítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása ará- nyában téríti meg.
7.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női nép- halandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.
7.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolat- ban a 7.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jog- erős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg-
állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei
érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
7.2.7. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szer- ződés rendelkezései alapján rendezi.
7.2.8. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül tel- jesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.
7.2.9. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele- téről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7.2.10. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt ren- dezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megala- pozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a káro- sult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.
7.2.11. A biztosító a 7.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgálta- tást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
8. A polgári törvénykönyvtől eltérő szabályok
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő magánemberi felelősségbiz- tosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései- től lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
8.1. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás
A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel 7.2.1. és 7.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biz- tosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, leg- feljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv
– rendelkezései alkalmazandók.
IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv
– rendelkezései alkalmazandók.
1. Biztosítási összeg: A szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg.
2. Biztosítási esemény
2.1 Baleseti halál: A biztosítási esemény leírása a Különös feltételek II.Z.10.6. pontjá- ban található.
2.2 Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: A biztosítási esemény leírása
a Különös feltételek II.Z.10.6. pontjában található.
2.3 Baleseti csonttörés: A biztosítási esemény leírása a Különös feltételek II.Z.10.6.
pontjában található.
2.4 Baleseti műtéti térítés: Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekö- vetkezett baleset, melynek következtében a biztosított műtétre szorul, ha az orvosi- lag szükséges.
Jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által cso- portba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok meg- tartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a következ- ményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
3. Biztosító szolgáltatása:
3.1 Baleseti halál: A biztosítási szolgáltatás leírása a Különös feltételek II.Z.10.7. pont- jában található.
3.2 Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: A biztosítási szolgáltatás leí-
rása a Különös feltételek II.Z.10.7. pontjában található.
3.3 Baleseti csonttörés: A biztosítási szolgáltatás leírása a Különös feltételek II.Z.10.7.
pontjában található.
A biztosító a fentebb leírt biztosítási szolgáltatások (3.1.-3.3. pont) vonatkozásában – amennyiben a szerződő a jelen kiegészítő családi balesetbiztosítást megkötötte és a biz- tosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosító kockázatviselése ezen kockázatok esetén fennállt – a családi balesetbiztosításra meghatározott biztosítási összegeken felül a választott kiegészítő családi balesetbiztosítási összegeket is megtéríti.
3.4 Baleseti műtéti térítés: A biztosító a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalékos mértéke. Amennyiben a műtét a tartamon túl, de a biztosítási esemény időpontjától számított két éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál a szolgáltatási táblázat- ban rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.
A kivonatos lista tartalmazza az egyes műtéti beavatkozások megnevezését, beso- rolását és a különböző térítési csoportokba tartozó műtétek esetében irányadó, a biztosítási összegre vonatkozó térítési százalékot.
A baleseti műtéti térítés és a műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térí- tése biztosítási esemény bekövetkezésekor:
1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 200%-a,
2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,
3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,
4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a.
5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.
Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:
1. csoport WHO-kód Műtét megnevezése
5014F Agydaganat eltávolítás
50151 Koponyacsont tumor eltávolítás 50200 Benyomatos koponyatörés ellátása 50303 Gerincvelői dekompressziós műtétek
50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte 50337 Gerincvelői daganatok eltávolítása 53240 Tüdőlebeny eltávolítása
53340 Tüdőátültetés
53522 A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus mű billentyűvel 53531 Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn
53734 Daganat eltávolítása a szívkamrából 53743 Szívkamrai sérülés ellátása
53750 Szívátültetés
55040 Májátültetés
58151 Teljes csípőprotézis 5814L Térdprotézis beültetés
2. csoport WHO-kód Műtét megnevezése
54560 Vastagbél teljes eltávolítása 53611 Koszorúér-áthidaló műtétek
53502 Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn 5382L Hasi aorta tágulat eltávolítása
53836 Érpótlás
51358 Szivárványhártya eltávolítás
51570 Üvegtest csere
53163 Művi gégeképzés
3. csoport WHO-kód Műtét megnevezése
53777 Pacemaker beültetése
53807 Embólia eltávolítás combverőérből 54130 Lépeltávolítás
54361 Gyomor részleges eltávolítása
54700 Féregnyúlvány eltávolítása
55110 Epehólyag eltávolítása
55300 Lágyéksérv műtét
56011 Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése 56520 Féloldali petefészek eltávolítás
56830 Méheltávolítás hasi úton
50630 Pajzsmirigy eltávolítás
51150 Kötőhártyavarrat
57902 Combnyak-szegezés
57922 Húzóhurkos csontrögzítés
57924 Csavarozás
4. csoport WHO-kód Műtét megnevezése
51440 Szemlencse eltávolítás
51470 Szemlencse beültetés
51950 Dobhártyaplasztika
53844 Visszerek eltávolítása
56741 Méhszájplasztika
56518 Laparoszkópos petefészek eltávolítás 57400 Császármetszés
57670 Arctörések nyílt helyreállítása 57829 Bütyökműtét
57900 Csonttörések bőrön keresztül történő drót tűzése 58130 Külboka-szalag varrata
5837H Achilles-ín szakadás helyreállítása 58600 Emlőcsomó kimetszése
5. csoport WHO-kód Műtét megnevezése
14410 Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomor tükrözés során 14820 Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből
16200 Hörgőtükrözés
16970 Diagnosztikus ízületi csőtükrözés 33121 Koszorúserek vizsgálata érfestéssel 39430 Ultrahangos vesekőzúzás
52160 Orrtörés helyreállítása 52310 Fog sebészi eltávolítása 52374 Fogászati csontplasztika
52000 Dobhártya „felszúrása”
52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel 52810 Mandula eltávolítása
57100 Gátmetszés
57520 Terhesség megszakítás 57880 Belső fémrögzítés eltávolítása 58750 Emlőplasztika
58900 Bőrvarrat
58840 Bőrfüggelék kimetszése 59801 Nők művi meddővé tétele 81010 Idegentest eltávolítás szaruhártyából
81700 Könnytömlő átmosása 82032 Csuklótörés zárt helyretétele 58830 Sebtisztítás, sebkimetszés 82090 Ficam zárt helyretétele
84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás 85840 Ízületbe adott injekció
88050 Vérátömlesztés
88530 Művese-kezelés
Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biz- tosító a szolgáltatásának mértékét a legmagasabb százalékos besorolású műtét alapul vételével állapítja meg.
A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.
V. KIEGÉSZÍTŐ JOGVÉDELEM BIZTOSÍTÁS
1. A biztosítás tárgya
A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvi- tákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.
2. A biztosítási esemény
a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hiva- tásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életvi- szonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem esetét).
b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az a) pontban rögzített feltétel fennáll és
– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet
szenvednek vagy
– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szen- vednek, feltéve, hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.
c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási ese- mény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
3. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekin- tetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biz- tosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.
b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekin- tetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biz- tosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.
c) Az a) és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szer- ződés a Szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.
A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosí- tási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be. Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.
4. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)
A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság
és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
5. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
a) Kártérítési jogvédelem
Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.
b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett sza- bálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.
Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők
• szándékos elkövetés miatt emelt vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlan elkövetés miatt jogerős ítélet születik.
• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést álla- pítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.
c) Munkajogi jogvédelem
A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.
d) Szerződéses jogvédelem
A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:
• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;
• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Genertel Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseket;
• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;
• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.
6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződések- kel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;
b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási ese- mény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg a fenti, a biztosító teljesítését kizáró körül- ményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;
c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;
d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogelle- nesen okozott;
e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdek- sérelmek esetén;
g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;
h) családjogi és öröklési jogvitákban;
i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;
j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, vala- mint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítónak, mint munkáltatóval szem- ben előterjesztett igényei tekintetében.
7. Biztosítási összeg
a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd szolgáltatási táblázat) mértékének megfelelően nyújtja.
b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg
A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel össze- függésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.
c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a követ- kező biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségé- nek mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, ille- tőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
8. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során
a) Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.
• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosí-
tóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempont- jából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott
díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.
Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg cél- szerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb
jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;
• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor,
akkor az elkészült szakvéleményt;
• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költség- ről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését iga- zoló bizonylatot,
• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet
a titoktartási kötelezettsége alól,
• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,
• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosí- tottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosí- tott írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.
Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvé- delmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.
b) Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben
részesül, úgy köteles:
• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cse- lekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, vala- mint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biz- tosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadvá- nyok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.
9. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
a) Sikerkilátás-vizsgálat
A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védeke-
zés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:
• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsít- hető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével
– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a bizto- sított költségeket.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvéte- lével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesí- tés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogsza- bályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,
• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló ese- mény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvé- delmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint
• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,
• ha a biztosító az ellenérdekű fél.
b) Egyeztető eljárás
Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgálta- tás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvé- telétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügy- véddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban részt- vevő jogi képviselőjét.
Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a siker- kilátás kérdésében
• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;
• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költsé- gén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztesség- hez viszonyított arányában viseli.
A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a bizto- sító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.
Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,
• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra ked- vező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.
Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
10. A biztosított jogi képviselete
a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelő- zően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).
b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhe- lyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügy- véddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbí- zás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügy- védi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásá- ról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biz- tosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
11. Érdekellentét esetén követendő eljárás
a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási ese- mény kapcsán
• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosí- tási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy
• a biztosító az ellenérdekű fél.
b) Érdekellentét esetén
• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű
félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.
c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a b. pontban foglaltakról.
12. Jogvédelmi szolgáltatások
a) Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdek-
sérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:
• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított
nem él szabad ügyvédválasztási jogával,
• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját
a jelen pontban foglaltak szerint,
• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg ere- jéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
– ügyvédi díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbí- zási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatá- rozott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.
– jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizeté- sére vagy előlegezésére.
– ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
– végrehajtás költsége
A Biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végre- hajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
– szakvélemény költsége
Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvé- leményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
– fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indo-
kolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.
b) A jogi költségek viselésének feltételei
• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt fel-
merült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított által tett halaszthatatlan intézkedések miatt merültek fel.
• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a per- vesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített köve- telés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat kép- viselő ügyvéd megbízási díját fedezi, az eljárás során felmerülő további költsége- ket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
• Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
• Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket,
– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a bizto- sított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
13. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az elle- nérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérí- tését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifi- zetett összeg mértékéig.
b) Az a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérü- lést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a bizto- sítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvénye- sít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
14. Egyéb rendelkezések
a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ága-
zat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalma- zottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasí- tási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
15. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosí- tás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltéte- lek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvény- könyv – rendelkezései alkalmazandók.
VI. S.O.S. LAKÁSFIX KIEGÉSZÍTŐ
A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékenységet végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden nap- ján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek sze- rinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített biztosítási szolgáltatást nyújtja.
1. Vészelhárítási szolgáltatás
a) Vészhelyzet biztosítási esemény
A biztosított ingatlan gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sür- gős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:
• víz-, gáz-, fűtésvezeték szerelő
• zárjavító
• duguláselhárító szennyvízzel járó kiömlés esetén
• villanyvezeték szerelő
• tetőfedő
• üveges
A fentieknek megfelelően, például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatt bekövetkező beázási kár. A vészhelyzet elbí- rálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.
b) A biztosító szolgáltatása
i) Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése
A biztosító – a közreműködő útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelő- zéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.
ii) A felmerülő költségek megtérítése
A biztosító a szolgáltatási táblázatban megjelölt összeg erejéig átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit:
• kiszállási díj,
• munkadíj,
• anyagköltség.
Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szer- ződésben megjelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat ter- heli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, sze- relvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.
Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy ami- att, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javí- tásokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhely-
zetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.
Kulcselvesztés esetén a biztosító évente csak egyszer vállalja át a zárszerelési költséget.
Fentieknek megfelelően az alábbi szakmákban felmerülő vészelhárítási szolgál- tatásokra nem terjed ki a vészelhárítási szolgáltatás:
• gáz- és elektromos készülékjavítás,
• zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,
• olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel,
• szerelvények javítása, cseréje, (pl. csaptelep, WC tartály),
• az üvegtető, üvegtégla, üvegfal, üvegház, tükörfalak, a lakás berendezéséhez tartozó üvegtárgyak törése (pl. tükör, akvárium, stb.)
• a lapostető szigetelési hiányossága miatti beázás
iii) A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért
A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben rögzített költségek megtérítésére terjed ki, a vál- lalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakipa- ros között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
2. Szakiparosok ajánlása
Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biz- tosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a Biztosítottat terheli.
A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szer- ződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vál- lal felelősséget.
3. Információs szolgáltatás
A biztosító – a közreműködője útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi ese- tekben:
Utazási információs csomag
• Szállodacímek
• Magyar külképviseletek címei, telefonszámai
• Orvosi ügyeletek, kórházak
• Oltási előírással kapcsolatos információk
• Beutazási információk
• Hungary Direct számok
• Taxirendelés
Szabadidő információs csomag
• Színház, mozi
• Múzeumok, kiállítások
• Koncertek
• Jegyrendelési információ
• Áruházak nyitva tartása
• Virágküldés info
Háztartási információs csomag
• Hitelkártya zárolás info
• Rovar- és rágcsálóirtás
• Költöztetés
• Gyermekmegőrzés
• Állatmegőrzés
• Biztonságtechnikai cégek
• Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)
Az S.O.S. Lakásfix szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: 06 1 465 36 59
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosí- tás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Pol- gári Törvénykönyv – rendelkezései alkalmazandók.
VII. S.O.S. ELEKTROFIX KIEGÉSZÍTŐ
A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft.(Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 – (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékenységet végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden nap- ján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek sze- rinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített szolgáltatást nyújtja.
1. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítási szerződés létrejöttét követő 60 napos várakozási idő elteltével kezdődik.
2. A biztosítási összeg
A Biztosítási összeg minden egyes biztosított vagyontárgy vonatkozásában a vagyon- tárgy káridőponti újértékének (újonnan történő beszerzési érték) megfelelő összeg azzal a további feltétellel, hogy a biztosítási szolgáltatás felső határa 300.000,- Ft (szolgál- tatási limit).
3. A biztosítási események
3.1. Biztosítási esemény a biztosított ingatlan biztosított vagyontárgynak minősülő elekt- romos berendezéseinek, elektromos háztartási eszközeinek kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben műkö- désképtelenné vált.
3.2. Jelen kiegészítő fedezet szempontjából biztosított vagyontárgynak a biztosí- tott háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt elektromos háztartási eszközök, amely(ek) megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:
3.2.1. A biztosított nevére kiállított számlával igazolt újkori vásárlása Magyarorszá- gon történt,
3.2.2. vásárláskori értéke eléri a 20 000 Ft-ot,
3.2.3. kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,
3.2.4. a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek részét kell, hogy képezze (0.xx. melléklet szerint),
3.2.5. a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.
4. A biztosító szolgáltatása
4.1. A Biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos kárrendezési szol- gáltatást működtet (telefonszám: 06 1 465 36 59) Ennek keretében:
4.1.2. a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában,
4.1.3. biztosítási esemény, tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdeké-
ben, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés,
4.1.4. amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek, (pl. garanciaidőn belüli, vagy várakozási időszakon belüli meghibásodás) szervizek telefon- számainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybevett javítási szolgáltatás költségei nem a Biztosítót terhelik.
4.2. A biztosító szolgáltatása
4.2.1. Javítási költség megtérítése: Javítási szolgáltatásként a Biztosító megtéríti a biztosított termék vagy annak bármely része megjavításának ésszerű költségeit. A biz- tosító nem kötelezhető e szolgáltatásra, amennyiben a javítási költségek a káridő- ponti újértéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem lehet- séges.
4.2.2. Ésszerű javítási költségnek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a meghibásodott vagyontárgy (háztartási eszköz) gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és munkadíjak költsége minősül, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti újértékéig terjedhet.
4.2.3. Csereeszköz szolgáltatás: A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának lehe-
tetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául csereeszközt biztosít.
4.2.4. Csereeszköznek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a hazai keres- kedelmi forgalomban kapható olyan új háztartási eszköz minősül, amely a biztosított vagyontárggyal teljesen megegyezik vagy amennyiben a teljesen megegyező vagyon- tárgy beszerzése lehetetlen, az aránytalan nehézségekkel vagy költségekkel jár (pl.: csak külföldről szerezhető be), a károsodott vagyontárgyhoz hasonló gyártmányú és minő- ségű, ahhoz hasonló műszaki jellemzőkkel bíró, de azzal azonos rendeltetésű.
4.2.5. Káridőponti újérték szolgáltatás: Amennyiben a biztosító a vagyontárgy javítását és a csereeszköz szolgáltatását sem tudja megoldani valamely megalapozott okból (pl.: javíthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereeszköz beszerzése a biztosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a csereeszköz káridő- ponti újértékének megfelelő összeg megfizetésére terjed ki.
4.2.6. Káridőponti újértéknek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a káre- semény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulaj- donságokkal rendelkező (ha azzal teljesen megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor hasonló gyártmányú, minőségű és műszaki jellemzőjű, de azonos rendeltetésű) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke minősül.
4.3. Meghibásodott vagyontárgy szervizbe- és visszaszállítása, valamint a csere- eszköz kockázatviselési helyre történő eljuttatása:
4.3.1. a 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállít- ható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyon- tárgynak szállításáról a Szerződőnek/Biztosítottnak kell gondoskodnia,
4.3.2. egyéb esetben a szükséges szállításról a Biztosító gondoskodik, amennyiben
a biztosítási összeg keretében az is megoldható.
4.4. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás
4.4.1. A Szerződőnek/Biztosítottnak a káresemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudo- mására jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 2 munkanapon belül, telefonon
a 06 1 465 36 59 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft.-nek.
4.4.2. A biztosító közreműködőjének minden kérdésére pontos választ kell adni. Beje- lentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a Szerződő neve, címe, kötvény- szám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, típusa.
4.4.3. A Szerződő/Biztosított köteles a Biztosító, illetve annak közreműködője számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
4.4.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán – a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megindulásáig, de legkésőbb 5 munka- napig – csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, úgy a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
4.4.5. A Biztosító közreműködője által közvetített javító a helyszíni javítást – amennyi- ben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megkezdeni.
4.4.6. A Szerződő/Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyez- tetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült biztosított vagyon- tárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a Szerződőt/Biztosítottat terheli.
4.4.7. Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt, a Szerződőnek/Biztosítottnak a biz- tosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontár- gyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.
4.4.8. A Biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számí- tott 30 munkanapon belül köteles teljesíteni, melynek feltétele, hogy a Szerződő/Biztosí- tott az előző pontok szerinti kötelezettségének eleget tegyen.
4.4.9. Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvényesíthető, a Biz- tosító vállalja a szavatossági eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kez- dődhet meg a kárrendezési eljárás (jelen pontban megjelölt kárrendezési határidő meg- hosszabbodik a szavatossági eljárás idejével).
4.4.10. Amennyiben a javítás az előző pontban meghatározott időszak alatt nem végez- hető el alkatrészhiány miatt, a Szerződő/Biztosított jogosulttá válik a káridőponti újérték szolgáltatásra.
4.4.11. Amennyiben a Szerződő/Biztosított a Biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javít- tatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a Biz- tosítónak továbbítani. A számlának tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkaóra díjat, a javítás dátumát. A Biztosító ez esetben is jogosult elbírálni a szolgáltatási igény jogosságát és jogalap hiányában megtagadni a szolgál- tatásnyújtást.
4.4.12. Amennyiben a biztosítási szolgáltatás pénzösszeg fizetésében áll, a biztosított köteles a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjogát a Biztosítóra átruházni. A Biztosító ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a Szerződő/Biztosított nem követelheti a biz- tosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.
4.5. Kizárások és korlátozások:
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
4.5.1. azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a biz- tosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek,
4.5.2. a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használatára,
4.5.3. elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra,
4.5.4. üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, beállítási-, elle- nőrzési-, módosítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,
4.5.5. esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyásolják a biztosí- tott vagyontárgy használhatóságát, korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,
4.5.6. azon esetekre, melyekben a biztosított vagyontárgyat nem magán célra vagy külföldön használták
4.5.7 munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó por- zsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok, továbbá szalagok,
4.5.8. olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alko- tóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátor- töltő, távirányítók, játékvezérlők
4.5.9. olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javí- tásra illetve cserére visszahívta,
4.5.10. a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítő használatára, amely nincs összhangban a gyártó ajánlásaival, idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezésére (erőltetésére),
4.5.11. a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,
4.5.12. a szállítás során bekövetkezett károkra, szállítás költségeire,
4.5.13. szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett vesz- teségre,
4.5.14. olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy köz- vetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibá- ból, illetve adatvesztésből származó kárra,
4.5.15. olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia, van érvényben (pl. a gyártó garanciája),
4.5.16. olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatos- ság illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígé- ret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizé- vel kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,
4.5.17. olyan meghibásodásokra, amelyek a terméket folyamatosan, vagy idő- szakosan érő külső hatás eredményeként következnek be, ideértve a háziállat által okozott károsodást is,
4.5.18. elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,
4.5.19. lopás-, rabláskárokra-, illetve ezekre vonatkozó kísérletre,
4.5.20. a termék elvesztésére, elhagyására,
4.5.21. azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,
4.5.22. elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,
4.5.23. külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,
4.5.24. bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradásából szár- mazó károkra,
4.5.25. antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,
4.5.26. pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képernyő beé- gésre,
4.5.27. azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a Biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,
4.5.28. felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg,
4.5.29. hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jel- adásra vált a Szerződő adott termék esetében,
4.5.30. közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra
4.5.31. a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),
4.5.32. a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére.
4.5.33. balesetből eredő meghibásodásra.
1.számú melléklet
A BIZTOSÍTOTT ESZKÖZÖK LISTÁJA
Háztartási elektromos kis és nagygépek:
• Borotva
• Epilátor,
• Konyhai elszívó,
• Elektromos fogkefe
• Főző/sütő
• Fűtő (hősugárzó),
• Mérleg (konyhai, személy)
• Hajegyenesítő
• Hajszárító
• Hajvágó
• Hűtőgép, fagyasztó
• Kávéfőző
• Kenyérpirító
• Kenyérsütő,
• Konyhai kisgép (turmixgép, robotgép)
• Mikrohullámú sütő
• Xxxxxxx, szárító
• Mosogatógép
• Olajsütő
• Porszívó
• Vasaló
• Vízforraló
• Mobilklíma
• Gőztisztító
Szórakoztató elektronikai eszközök:
• DVD lejátszó/ felvevő (csak gyári merevlemezzel)
• Blue ray lejátszó
• Hifi kiegészítők
• Hifi lejátszó
• Otthoni audio rendszer
• Otthoni házi mozi rendszer
• Projektor
• Rádió
• Rádiós magnó
• Set top box (jel-átalakító)
• Szatelit vevő (parabola antenna is)
• Televízió
• Video felvevő/lejátszó
Nem biztosított vagyontárgyak:
• bármilyen típusú telefon (asztali és mobil készülékek beleértve i-Phone is),
• számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.)
• fotóeszközök,
• Mp3 és Mp4 lejátszók és tartozékaik (beleértve i-Pod),
• PDA, PNA készülékek
• Egyéb hordozható navigációs készülékek
• Hordozható DVD lejátszó
• Játékkonzolok
VIII. WEBES VÉDELEM CSOMAG
A Webes védelem csomagra, mint kiegészítő biztosítási szerződésre a jelen feltételekben nem, vagy csak részben szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás ügyféltájékoztató és feltételek, valamint a magyar jogszabályok - így különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a Genertel e-lakás lakásbiztosítás ügyféltájékoztató és feltételek eltérnek egymástól, úgy a jelen fel- tételekben foglalt szabályok az irányadók.
I. A biztosítás tárgya
A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés rendelke- zései szerint megtéríti a biztosítási eseményekből eredő károkat a biztosítási díj megfi- zetése ellenében. A biztosítási szerződés a jelen feltételekben rögzített és a II. pont szerint csomagokban választható kockázatok közül csak azokra terjed ki, ame- lyekre a szerződő ajánlatot tesz, és amelyekre a szerződés létrejön.
II. Választható biztosítási csomagok és biztosítási összegek
A Webes védelem csomag 4 különböző szolgáltatásból, ezek kombinációjából alkotott, a szerződő által választott szolgáltatási csomagokból (webes védelem 200, 300 vagy 400 csomag ) áll, melyekhez a csomag szerint hozzárendelt biztosítási összeg tartozik az alábbi táblázatban írtak szerint:
Szolgáltatási csomagok / Szolgáltatás (Ft.) | webes védelem 400 csomag | webes védelem 300 csomag | webes védelem 200 csomag |
Távsegítségnyújtás | 4 db. | 4 db. | 4 db. |
Bank-, hitel- és internetkártya-, ill. személyes hozzáférési (jogosultsági) adatokkal történő visszaélés | 400.000 Ft | 300.000 Ft | 200.000 Ft |
Jogvédelem | 400.000 Ft | 300.000 Ft | – |
Adat helyreállítási költségek | 400.000 Ft | – | – |
III. Webes védelem távsegítségnyújtás
III.1. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver és szoftver eszközökkel kapcso- latos problémák felmerülése.
III.2. Biztosítási szolgáltatás
III.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító arra vállal kötelezettsé- get, hogy reggel 7:00 és este 19:00 között fogadja a biztosított telefonhívásait és a szer- ződésben rögzített feltételek szerint Webes védelem távsegítség szolgáltatást nyújt. Telefonon és IT hálózaton keresztül nyújtott Webes védelem távsegítség szolgáltatást a biztosító legfeljebb 4 alkalommal, alkalmanként maximum 1 óra erejéig nyújt biz- tosítási időszakonként.
III.2.2. A biztosító a szerződésben leírt biztosítási szolgáltatást az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1399 Budapest, Pf.: 694/324., Cégjegy- zékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alap-
xxx xxxxxxxxxxxx tevékenységet végző szervezet útján nyújtja (a továbbiakban: a bizto- sító közreműködője).
III.2.3. A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
• informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak behatárolása
• tényleges meghibásodás esetén segítség a probléma elhárításában: intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, telefonszám és egyéb elérhető- ségi adatok közvetítése ügyfél és harmadik fél között (szerviz) e-mailben és/vagy telefonon
• Internet szolgáltatás kiesés/probléma (pl. annak beazonosítsa, hogy az internet szol- gáltatónál van a hiba vagy modem/router, ill. kábel, eszköz meghibásodás áll fenn.
III.2.4. A Webes védelem távsegítség nyújtási szolgáltatás az alábbi területekre vonatkozik:
• E-mail beállítás úgy, mint POP3+SMTP, IMAP beállítása Outlook és Thunderbird leve- lező kliensekben, valamint böngészőben használt webes felületű levelezőrendszerek- ben alap segítségnyújtás beállításokban
• Internet-kapcsolat beállítása, saját router konfigurálása, router jelszó beállítása
• Általános Office beállítás támogatás: Outlook, Excel, Word, Power Point
• Jogtiszta szoftver telepítése, amennyiben
a) telepítő média elérhető (pl. CD)
b) a telepítőkészlet a gyártó oldaláról letölthető, forrása ismert
• WIFI beállítás, Wifi rendszer konfigurálás, jelszó, eszközök csatlakoztatása
• Tablet beállításai (Android, Windows, IOS – alapbeállítások)
• Operációs rendszer és csatlakoztatott eszközök (pl. nyomtató, pendrive) telepítése, Win- dows, MacOS, Linux (alapbeállátások, nyomtató beállítások, külső eszközök telepítése)
• Tablet, laptop, okos telefon otthoni környezetbe illesztése, Wifire, televízióra, számító- gépre csatlakoztatása, illesztőprogramok telepítése
• Új Wifi hálózat létrehozása: saját Wifi konfigurálása, router jelszó beállítása, Wifi jelszó
beállítása, sebességkorlátozás
• Okostelefon kezelő szoftver telepítése laptopra, tabletre, telepítése a gépen, szinkronizáció
• Okostelefon szinkronizációs kérdések, e-mail szinkronizáció, új telefonra költöztetés, felhő tárhely szinkronizáció, névjegy szinkronizáció, naptár szinkronizáció
• Rosszindulatú programok, vírusok, kémprogramok eltávolítása, vírusfertőzés mérté- kének beazonosítása, amennyiben lehetséges, karanténba zárása, vírus törlése, lehe- tőség szerint újratelepítés, további prevenció érdekében vírusirtó szoftver ajánlása
• 18-as tartalmak szűrése szolgáltatás kulcsszavak alapján (Cisco OpenDNS beállítása, Parental Control konfigurálása)
III.2.5. A biztosított a biztosítási eseményt a 06-1/465-3792 telefonszámon köteles beje- lenteni. A biztosított köteles az eseményre vonatkozó fedezet ellenőrzéséhez szükséges információkat a biztosító közreműködőjének rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben a biztosított biztosítási fedezettel rendelkezik az általa bejelentett ese- ménnyel kapcsolatban, a biztosító közreműködője megszervezi számára a szolgál- tatást, akként, hogy amennyiben az adott biztosítási eseményre vonatkozó megfelelő információt nyújtani képes, arról tájékoztatást nyújt. Abban az esetben, ha az adott ese- ményre vonatkozó információ, illetve szolgáltatás nyújtása speciális szakértelmet igényel és a szolgáltatást ellátó partner éppen rendelkezésre áll, a biztosító közreműködője tele- fonon átkapcsolja a biztosított számára. Amennyiben ilyen partner éppen nem áll rendel- kezésre, a biztosító közreműködője megszervezi a szolgáltatást, és a megfelelő partner a biztosítottat 1 munkanapon belül reggel 07.00 és este 19.00 óra között telefonon felke- resi a probléma megoldása érdekében.
III.2.6. A Webes védelem távsegítségnyújtás nem szolgál sürgős, azonnali tanács- adásra, vészelhárítást igénylő ügyek rendezésére, ezért a biztosító a fenti 1 munka- napon belüli probléma elhárítás megkezdési határidőn túl nem vállal további időga- ranciát a szolgáltatás teljesítésére.
A Webes védelem távsegítségnyújtás szolgáltatás csak telefonon és távoli hozzá- férés útján vehető igénybe, amennyiben az érintett területen jelentkező feladat tele- fonon és távoli hozzáférés útján nem oldható meg, a biztosító a szolgáltatás nyúj- tására nem köteles. A biztosító a Webes védelem távsegítségnyújtás szolgáltatás keretében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottnál jelentkező igény ellátá- sát megszervezi és megkezdi az igény teljesítését, azonban nem vállal szavatossá- got arra, hogy a biztosított igénye valóban teljesíthető is.
A Webes védelem távsegítségnyújtás során a biztosító közreműködője által eset- legesen javasolt vírusirtó rendszer, illetve bármilyen egyéb szoftver ajánlása a tanácsadáskor rendelkezésre álló általános ismeretek alapján történik, és a biz- tosító nem vállal felelősséget azért, hogy a közreműködő által javasolt vírusirtó a biztosított számítástechnikai eszközei tekintetében teljes és tökéletes védelmet nyújt, illetve az egyéb megoldások a kívánt célt teljes mértékben minden körülmé- nyek között megvalósítják és azok nem játszhatók ki.
IV. Webes védelem – Bank-, hitel- vagy internetkártyával és személyes hozzáférési adatokkal való visszaélés
BANK-, HITEL- VAGY INTERNETKÁRTYÁVAL VALÓ VISSZAÉLÉS
IV.1. Biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás
IV.1.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított bank-, hitel-, vagy internetes vásárlásra alkalmas kártyáit, illetve ezek adatait arra nem jogosult harmadik személy, a kártya jogosultjának tudta vagy belegyezése nélkül megszerzi és internetes webáruhá- zon keresztül történő vásárlásra felhasználja.
IV.1.2. A biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított biztosítási esemény- ből eredő vagyoni kárát.
IV.1.3. A szerződőt/biztosítottat szolgáltatási igényenként 10%, de legalább 10.000 Ft összegű önrész terheli.
IV.1.4. A biztosítási fedezet másodlagos jellegű, azaz, ha a biztosított kára más biz- tosítási szerződés vagy követelés (pl. pénzintézet által fizetett kártalanítás) alapján megtérül, a biztosító csak az így meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgál- tatást. A másik biztosítási szerződés alapján a biztosítottat terhelő önrészre a biztosítási fedezet kiterjed. A biztosító ilyen esetben a szerződésben meghatározott önrészesedést a szolgáltatásból nem vonja le.
IV.2. Kármegelőzés, kárenyhítés
A szerződő, illetve a biztosított köteles a jogosulatlanul használt kártya letiltásáról hala- déktalanul gondoskodni, amint a tudomására jut, hogy a kártya adataival visszaélést követtek vagy követhettek el. A biztosított köteles a kártyakibocsátó pénzintézetet, a jogo- sulatlan használattal érintett webáruházat és a rendőrséget is értesíteni.
IV.3. Kárbejelentés
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szolgáltatás jogalapjának, összegének megállapításához szükséges dokumentumok benyújtását kérheti a biztosí- tottól, így különösen:
• a visszaéléssel végrehajtott tranzakciót tartalmazó bankszámla kivonatát;
• a kártyát kibocsátó pénzintézet által kiállított nyilatkozatot, miszerint a pénzintézet a visszaéléssel okozott kárt nem, vagy csak részben téríti meg;
• a visszaéléssel kapcsolatban tett rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét.
IV.4. Kockázatkizárás
A kockázatból kizárt események:
• a nem saját eszközön tárolt adatok eltulajdonításából, megszerzéséből eredő károk;
• bank-, hitel-, vagy internetes vásárlásra alkalmas kártyák felhasználásától különböző, elektronikus banki szolgáltatások – például elektronikus banki átutalás, más elektro- nikus banki megbízások – igénybevételével elkövetett, visszaéléssel okozott károk;
SZEMÉLYES HOZZÁFÉRÉSI ADATOKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS
IV.5. Biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás
IV.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított valamely szolgáltatónál, eladónál regisztrált internetes felhasználói fiókjához tartozó hozzáférési adatokat harmadik sze- mély jogosulatlanul megszerzi és felhasználja termékek vagy szolgáltatások internetes megvásárlása céljából és ezzel a biztosítottnak kárt okoz.
IV.5.2. A biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított biztosítási esemény- ből eredő vagyoni kárát.
IV.5.3. A szerződőt/biztosítottat szolgáltatási igényenként 10%, de legalább 10.000 Ft összegű önrész terheli.
IV.6. Kármegelőzés, kárenyhítés
A szerződő, illetve a biztosított köteles a visszaéléssel érintett internetes felhasználói fiókjához tartozó hozzáférési adatokat haladéktalanul megváltoztatni és a szolgáltatót az incidensről értesíteni, amint a biztosított tudomására jut, vagy juthatott, hogy a belé- pési adataival visszaélést követtek el.
IV.7. Kárbejelentés
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szolgáltatás jogalapjának, összegének megállapításához szükséges dokumentumok benyújtását kérheti a biztosí- tottól, így különösen:
• a visszaéléssel végrehajtott vásárlási tranzakcióra vonatkozó számlák, adatok, doku- mentumok;
• az érintett ügyfélfiók létezésére vonatkozó igazolás, amely tartalmazza a biztosított regisztrációkor vagy ezt követően megadott felhasználói adatait.
V. Webes védelem – jogvédelem
V.1. A biztosítás tárgya
A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvi- tákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.
V.2. A biztosítási esemény
V.2.1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a biztosított magán életszférájában – az V.5. pontban meghatározott jogvédelmi szolgáltatási területeken - a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek és az érdek- sérelem jogi (bírósági, hatósági) eljárás útján elhárítható.
Jelen feltétel alkalmazásában magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékeny- ségén kívüli életviszonyok.
V.2.2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint (sorozatkár). A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
V.3. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekinteté- ben a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biz- tosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatá- lya alá essen:
• folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérel-
met okozó magatartás) kezdő időpontja,
• sorozatkárok esetén a sorozat első eseményének időpontja,
• elektronikus úton kötött szerződésekkel kapcsolatos jogvédelem körébe tartozó jogi érdeksérelmek esetén a szerződéskötés időpontja.
V.4. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)
V.4.1. Külföldi bíróság (hatóság) joghatósága alá tartozó jogi eljárások esetén (ide- értve a végrehajtási eljárásokat is) a biztosító jogvédelmi szolgáltatásként kizáró- lag jogi tanácsadás és egyszeri ügyvédi felszólítás jogi költségét téríti.
V.4.2. Magyar bíróság (hatóság) joghatósága alá tartozó jogi eljárások esetén (ide- értve a végrehajtási eljárásokat is) a biztosító – az V.12.1. pontban meghatározot- tak szerint – teljeskörű jogvédelmi szolgáltatást nyújt (jogi tanácsadás, peren kívüli és peres eljárások költségeinek térítése).
V.5. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi jogvédelmi szolgáltatási területeken (az alábbi jogvitákra) nyújt jog- védelmi szolgáltatást:
Információs bűncselekményekkel szembeni jogvédelem | A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított sérelmére elkövetett alábbi bűncselekmények esetén: – interneten keresztül személyes hozzáférési adatokkal (pl. belépési azonosító) történő visszaélés, – hitelkártyával, betéti bankkártyával történő visszaélés interneten, termékek vagy szolgáltatások vásárlása céljából A biztosítás fedezetet nyújt a biztosított sértetti képviseletére büntetőeljárásban, valamint kártérítési igény érvényesítésére polgári eljárásban. |
Személyiségi jogvédelem | E jogvédelem magában foglalja a biztosított jogainak védelmét személyiségi jogainak megsértése esetén, amennyiben a személyiségi jogainak a megsértésére internetes kommunikáción keresztül (pl. közösségi oldalakon, blogban, e-mailben, honlapon stb.) más személy(ek) előtt, becsületsértés vagy rágalmazás elkövetésével kerül sor. A biztosítás fedezetet nyújt a biztosított képviseletében a magánindítvány előterjesztésére, a biztosított sértetti képviseletére a büntetőeljárásban, valamint kártérítési igény és sérelemdíj érvényesítésére polgári eljárásban. |
Elektronikus úton kötött szerződésekkel kapcsolatos jogvédelem | E jogvédelem a biztosított által elektronikus úton (online, interneten keresztül) kötött polgári jogi szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat fedezi, amennyiben az elektronikus utat biztosító vállalkozás szerződésszegéssel jogi érdeksérelmet okoz a biztosítottnak. A biztosítási védelem kizárólag olyan szerződésekkel kapcsolatban védi a biztosított jogi érdekeit, melyet a biztosított, mint fogyasztó (szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy) vállalkozással (szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személlyel) köt. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kizárólag elektronikus levelezés (e-mail) vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz (pl. SMS) útján kötött szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra. A biztosítás fedezetet nyújt szerződésszegésből eredő igények érvényesítésére polgári eljárásban, az elektronikus utat biztosító vállalkozással szemben. |
V.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;
b) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződések- kel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;
c) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, a 15.000 Ft-ot nem éri el;
d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;
e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdek- sérelmek esetén, továbbá szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulaj- donból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban;
g) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, vala- mint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítónak, mint munkáltatóval szem- ben előterjesztett igényei tekintetében.
V.7. Biztosítási összeg
V.7.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási
időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően nyújtja.
V.7.2. Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg
A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igé- nyérvényesítés időtartamától.
V.7.3. Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a követ- kező biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségé- nek mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, ille- tőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
V.8. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során
V.8.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított;
• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosí-
tóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempont- jából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott
díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.
• Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg cél- szerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb
jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, ira- tokat;
• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor,
akkor az elkészült szakvéleményt;
• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költség- ről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését iga- zoló bizonylatot.
• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet
a titoktartási kötelezettsége alól,
• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,
• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosí- tottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosí- tott írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányába.
Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem telje- síti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köte- les a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.
V.8.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben
részesül, úgy köteles:
• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cse- lekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, vala- mint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biz- tosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadvá- nyok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.
V.9. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
V.9.1. Sikerkilátás-vizsgálat
A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védeke-
zés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:
• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsít- hető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével
– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a bizto- sított költségeket.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével
– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére,
akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsá- tásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizs- gálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses ren- delkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
Érdekellentét esetén a sikerkilátás vizsgálatát a biztosított által választott ügyvéd folytatja le a V.11. fejezetben foglaltak szerint.
V.9.2. Egyeztető eljárás
Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgálta- tás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvé- telétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügy- véddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban részt- vevő jogi képviselőjét.
Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a siker- kilátás kérdésében
• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.
• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költsé- gén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztesség- hez viszonyított arányában viseli.
A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a bizto- sító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.