KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

2. Közbeszerzési műszaki leírás és mellékletei – ajánlatkérő a felhívásban megadott elektronikus elérési úton – az EKR rendszeren keresztül – a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhetővé, letölthetővé tette;

3. Szerződéses feltételek (Szerződés-tervezet) – ajánlatkérő a felhívásban megadott elektronikus elérési úton – az EKR rendszeren keresztül – a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhetővé, letölthetővé tette;

4. Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat javasolt tartalmi elemei és mellékletei (Nyilatkozat minták, és az eszközök felhasználásának várható éves mennysége) – ajánlatkérő a felhívásban megadott elektronikus elérési úton – az EKR rendszeren keresztül – a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhetővé, letölthetővé tette;

5. Kbt. 69.§ szerinti igazolás körében benyújtandó igazolások javasolt tartalmi elemei és mellékletei – adott esetben.

1. fejezet Ajánlattételi felhívás

Az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők részére – az EKR rendszeren keresztül – egyidejűleg, közvetlenül megküldve.

2. fejezet Útmutató az ajánlattevők részére

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása

A jelen közbeszerzés becsült értéke alapján a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti, nemzeti értékhatárt meghaladó értékű, közbeszerzési eljárás. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – az ajánlattételi felhívást megküldte. A kizáró okokkal, és amennyiben előírásra kerül a felhívásban a pénzügyi-gazdasági illetve műszaki-szakmai alkalmassági kritériumokkal kapcsolatos információkat az ajánlattételi felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok részletesen is tartalmazzák.

Az eljárás tervezet ütemezése: jelen eljárást megindító felhívásban meghatározottak szerint. Az eljárás nem feltételes közbeszerzési eljárásként kerül megindításra.

Az ajánlatkérő az eljárásban a részekre történő ajánlattételt nem biztosítja. Becsült érték, a rendelkezésre álló anyagi fedezet:

Becsült érték: az EKR rendszerben ekként rögzített érték, a tételes költségvetés tervező által történő beárazásával számolt becsült ellenértékét foglalja magába, a tartalékkerettel együtt.

Rendelkezésre álló fedezet: az ajánlatkérő saját költségvetésében rendelkezésre álló összeg. Jelen eljárás ajánlattételi felhívásában, illetve jelen dokumentumban nem szabályozott kérdések vonatkozásában

- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a felhívásban általánosan Kbt.), valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint

- a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet (a felhívásban, további közbeszerzési dokumentumokban általánosan Kormányrendelet),

- az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet (a közbeszerzési dokumentumokban általánosan Építési Kormányrendelet)

- az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Kormányrendelet (a közbeszerzési dokumentumokban általánosan EKR Kormányrendelet)

- illetve adott esetben a további vonatkozó jogszabályok előírásai irányadóak.

A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a felhívásban általánosan Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók minden olyan esetben, ha jelen Közbeszerzési Dokumentum, vagy az ennek mellékleteként kiadásra kerülő nyilatkozat minták, valamely rendelkezése nem a hatályos jogszabályi előírások szerinti rendelkezést tartalmazná, és az ellentmondás nem kerül tisztázásra az ajánlattételi határidő lejártáig (pl.: kiegészítő tájékoztatás kérés keretében). Ajánlatkérő kijelenti, hogy az EKR rendszeren keresztül hivatalosan megküldött ajánlattételi felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok, így jelen dokumentáció tartalma közötti bármilyen eltérés, különbözőség esetén (amennyiben ez nem kerül az ajánlattételi határidő lejárta előtt rendezésre), minden esetben a felhívásban foglalt tartalom az irányadó. Hasonlóképpen, a jelen dokumentáció mellékleteként kiadásra kerülő nyilatkozatminták eltérő rendelkezése esetében, jelen dokumentáció vonatkozó előírása az irányadó, feltéve, hogy az ellentmondás nem kerül

tisztázásra az ajánlattételi határidő lejártáig (pl.: kiegészítő tájékoztatás kérés keretében). Ajánlatkérő bírálatát, értékelését minden ilyen esetben kizárólag a fentiekben rögzített elvek mentén, így elsősorban az EKR rendszeren keresztül közvetlenül megüldött felhívásban foglaltak szerint végzi el.

Ajánlatkérő jelzi, hogy az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem elvárt a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet jelen eljárás ajánlatkérője részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban, az EKR-ben elektronikus úton, már benyújtott. Ugyanakkor ebben az esetben, a gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki. (EKR Kormányrendelet 12.§ (2) bekezdés)

Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban (a Kbt. 36. § (1) bekezdés szerint)

- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,

- más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,

- más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 65. § (7) bekezdés].

Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa az közbeszerzési dokumentumban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenítését vonja maga után:

- ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy

- ha olyan ajánlatot nyújt be, amely formai vagy tartalmi szempontból, a hiánypótlást követően sem felel meg a felhívásban, illetve az közbeszerzési dokumentumban megadott minden követelménynek.

A GDPR (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE

(2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)) 6. cikke sorolja fel a személyes adatok jogszerű kezelésének jogcímeit.

Az adatkezelés jogszerűsége

(1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

…

f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontjára való tekintettel 7. cikk A hozzájárulás feltételei

(1) Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

A közbeszerzési eljárás ajánlattevői oldalon lévő képviselői a fenti jogukat az alábbiak szerint gyakorolják

- Az ajánlattevő azzal adja hozzájárulását, hogy beadja az ajánlatát;

- A kapacitást nyújtó szervezet, és az alvállalkozó azon nyilatkozatok keretében, amit egyébként is benyújtanak,

- A szakember pedig a rendelkezésre állási nyilatkozatban.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (7) bekezdése szerinti adatok:

- Jelen eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó:

- Xxxxxx Xxxx Xxxxx (lajstromszám: 00239)

- VANIN Vezetési Tanácsadó Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0. II/2.

- e-mail címe: xxxxx.xxxx@xxxxxxx.xxx

1.2 EKR működése

Az EKR rendszer üzemeltetője és fenntartója a 27/2017. (XI. 6.) MvM rendelet alapján a Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (NEKSZT Kft.) Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR használatával, az ajánlat elektronikus összeállításával, továbbá az EKR rendszer használatakor felmerülő esetleges üzemzavar és/vagy üzemszünet tekintetében felmerülő bármely kérdés, észrevétel nem minősül a Kbt. 56. § szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésnek. Ajánlattevő ezen kérdéseket, észrevételeket közvetlenül a NEKSZT Kft. felé jelentheti be.

A NEKSZT Kft. honlapja a következő címen érhető el: xxxx://xxxxxx.xx/.

Az EKR Kormányrendelet 22. §-a alapján üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi. Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet. Ajánlatkérő e körben felhívja a figyelmet az EKR Kormányrendelet 16. §- ában foglaltakra.

Ajánlatkérő felelőssége kizárt az EKR működéséből, üzemzavarából, illetőleg az EKR működésére visszavezethető okokból eredően felmerült bármely közvetlen, vagy közvetett módon bekövetkezett kár megtérítése iránt.

1.3 Ajánlati költségek

Az ajánlattevőnek kell viselnie minden, az ajánlatának elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő költséget. Az ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az ajánlattevőnek a helyszín megtekintésével és vizsgálatával, az ajánlat elkészítésével bármely összefüggésben felmerült kiadásait. Az ajánlatkérő semmilyen esetben sem tehető felelőssé ezen költségek felmerüléséért, függetlenül az eljárás lefolyásától vagy kimenetelétől.

1.4. Összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségről a Kbt. 25. §-a rendelkezik.

Összeférhetetlen és nem vehet részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll.

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az olyan személy vagy szervezet, akivel szemben a Kbt. 25. § (3) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

Továbbá - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt

vevő szervezetként az olyan szervezet, amellyel szemben a Kbt. 25. § (4) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

A Kbt. 25. § (7) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése alapján (Építési Kormányrendelet 18. §).

Az ajánlatkérő részéről az eljárásba bevont személy, szervezet vonatkozásában az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során megvizsgálta.

1.5 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve

Az eljárás, így az ajánlat nyelve magyar, ezért idegen nyelvű irat, dokumentum benyújtása esetén az idegen nyelvű dokumentummal együtt annak ajánlattevő általi felelős fordítását is be kell csatolni az ajánlatban (Kbt. 47. § (2) bekezdés), melyet az ajánlatkérő köteles elfogadni. Előzőeken túlmenően ajánlatkérő elfogadja az eredetileg több (idegen és magyar) nyelven készült iratokat, illetve a hiteles fordítási formát is. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás tartalmát vonja elbírálás alá.

1.6 Közös Ajánlattevők

Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattétel).

Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. (Kbt. 115. § (4) bekezdés.)

Ha egy ajánlattevő ajánlatát egyedüli ajánlattevőként nyújtja be, az ajánlat benyújtását követően közös ajánlattételre már nem kerülhet sor. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

Közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 35. § határozza meg.

Közös ajánlattétel esetén a csatolandó közös ajánlattételi megállapodásnak, a Kbt. 35. §-ban előírtak mellett, az alábbi követelménynek meg kell felelni:

a) tartalmazza az ajánlattétel során a képviselet ismertetését, a kapcsolattartás adatait;

b) tartalmazza a vezető közös ajánlattevő (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban, és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, és egyebekben is kapcsolatot tartson az ajánlatkérővel;

c) tartalmazza a közös ajánlattevőket vezető (képviselő) gazdasági szereplő meghatalmazása arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR rendszerben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat;

d) tartalmazza, hogy az ajánlattevők milyen arányban felelnek a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés végrehajtásáért, a közös ajánlattevők által külön- külön teljesítendő tartalmat;

e) tartalmazza, hogy – az eljárásban előírtak függvényében nyújtandó ajánlati-, teljesítési- jólteljesítési – biztosítékot mely konzorciumi tag biztosítja;

f) tartalmazza valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés

szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért (Kbt. 25.§ (6) bekezdés);

g) a megállapodás az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését (Kbt. 35. § (3) bekezdés).

Az ajánlatban, ahol ezt a Kbt. (illetve bármely kapcsolódó Kormányrendelet), vagy a Kbt-vel összhangban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban másképp nem írja elő, a közös ajánlattevőket – az ajánlattevők részére előírtak szerint – külön-külön igazolási kötelezettség terheli (pl.: kizáró okoknak való megfelelés). Tehát, ahol a felhívás, a dokumentáció, vagy a Kbt. (illetve bármely kapcsolódó Kormányrendelet) ajánlattevőre vonatkozó igazolási, nyilatkozattételi, vagy egyéb kötelezettséget ír elő, azt ellenkező rendelkezés hiányában, valamennyi közös ajánlattevőnek, külön-külön, egyaránt teljesítenie kell.

A közös ajánlattevők által együttesen benyújtandó nyilatkozatok akkor fogadhatóak el joghatályosnak, ha kiderül belőle, hogy valamennyi közös ajánlattevőre egyaránt vonatkozik, és ha – az EKR rendszer szerinti elektronikus űrlapok kivételével – ezek aláírására az ajánlat részeként benyújtandó együttműködési megállapodásban rögzített képviseleti jog szerint került sor. Az EKR rendszerben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét. (EKR Kormányrendelet 13.§ (2) bekezdés)

1.7 Alvállalkozó(k)

Az ajánlattételi felhívásban foglaltak alapján ajánlattevőnek nem kell megjelölnie az ajánlatában:

⮚ a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni (Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont),

⮚ az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat (Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pont).

Felhívjuk a figyelmüket, hogy – a nyilatkozattételi kötelezettségtől függetlenül – az alvállalkozói kör kialakítása során az ajánlattevő vegye figyelembe:

⮚ Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja (lásd 1.8 pont), hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el, a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó (Kbt. 65. § (10) bekezdés).

⮚ Ajánlatkérő rendelkezései szerint (lásd 1.8 pont), a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt az építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség van.(Kbt. 65.§

(9) bekezdés)

⮚ Ajánlatkérő rendelkezései szerint (lásd 1.8 pont), ha az alkalmassági követelmény a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírására vonatkozó feltétel, igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. Ebben az esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratnak ezt kell alátámasztania. (Kbt. 65.§ (9) bekezdés)

Felhívjuk a figyelmüket, hogy – a nyilatkozattételi kötelezettségtől függetlenül – az alvállalkozói kör kialakítása során az ajánlattevő vegye figyelembe:

• a Kbt. 3. § 2. pontja értelmében a természetes személy szakember megbízási jogviszonyban történő bevonása alvállalkozó igénybe vételének minősül;

• építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. (Kbt. 138. § (1) bekezdés). Továbbá építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt (Kbt. 138. § (5) bekezdés);

• a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

1.8 Alkalmassági feltétel igazolásában részt vevő szervezet

E körbe tartozik az a szervezet vagy személy, amelynek a kapacitásaira támaszkodva felel meg az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban az előírt alkalmassági követelményeknek, a közöttük fennálló kapcsolat jellegétől függetlenül (Kbt. 65. § (7) bekezdés).

Ajánlatkérő jelen eljárásban nem írt elő alkalmssági feltételeket, így vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

1.9 Minősített Ajánlattevő(k)

A Minősített Ajánlattevőknek a Kormányrendelet – a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról – 19. § (7) és 24. § (1) bekezdése és V. fejezete szerint kell a kizáró okok fenn nem állását és alkalmasságukat igazolniuk.

1.10 Az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok módosítása, viszavonása

Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeket.

Az ajánlattételi vagy részvételi határidő, az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az eljárást megindító felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt – az EKR rendszeren keresztül – közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akiknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást – az EKR rendszerben – megküldte. A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő – az EKR rendszerben – az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni. Nem módosítható az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely az összefoglaló tájékoztatásban is szerepelt. (Kbt. 113. § (4) bekezdés).

1.11 Az ajánlatok elbírálásának mellőzése

Az ajánlattételi határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy a határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

1.12 Az közbeszerzési dokumentum

1.12.1 A közbeszerzési dokumentum rendelkezésre bocsátása

A dokumentáció Kbt. 57. § (2) bekezdésének megfelelő elérése érvényességi feltétel. Az elérés az EKR rendszerben lehetséges.

1.12.2 A közbeszerzési dokumentum bizalmas jellege

A gazdasági szereplő köteles az közbeszerzési dokumentumban foglalt információkat, terveket bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhat át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó árajánlat elkészítéséhez feltétlenül szüksége van. A közbeszerzési dokumentum, annak egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentum másolati példányai, illetve annak részei kizárólag a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően, jelen eljárásban történő ajánlattételre kerülhetnek felhasználásra.

1.12.3 A közbeszerzési dokumentum tartalma

A megvalósítandó feladat általános ismertetését, az ajánlattétel szabályait és a vonatkozó feltételeket az közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. A közbeszerzési dokumentumok az alábbi fő részekből állnak.

1. fejezet: Ajánlattételi felhívás

2. fejezet: Útmutató az ajánlattevők részére

3. fejezet: Műszaki leírás, árazatlan költségvetések és tervdokumentáció

4. fejezet: Vállalkozási szerződés-tervezet

5. fejezet: Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke, nyilatkozat minták (az EKR rendszerben rendelkezésre álló elektronikus űrlapok kivételével)

6. fejezet: A Kbt. 69.§ szerint benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke – adott esetben

1.13 A Kiegészítő tájékoztatás

A gazdasági szereplő, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet, a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban – az EKR renszeren keresztül – írásban nyújthatja be kérdéseit, lehetőség szerint olyan időpontban, mely lehetővé teszi az ajánlatkérő Kbt. 114. § (6) bekezdés szerinti ésszerű időben történő válaszadását.

A válaszok kiegészítő tájékoztatás formájában ésszerű időben, egyidejűleg – az EKR renszeren keresztül – megküldésre kerülnek, illetőleg hozzáférhetőek lesznek a gazdasági szereplők számára (Kbt. 114. § (6) bekezdés).

A kiegészítő tájékoztatást ajánlatkérő a gazdasági szereplők részére azonos feltételek mellett – az EKR renszeren keresztül – közvetlen megküldés útján teszi elérhetővé. Egyebekben az ajánlatkérő, a kiegészítő tájékoztatás tartalmára, formájára, megadására vonatkozóan a Kbt.

56. § (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

Az ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások közbeszerzési dokumentumoknak minősülnek, az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás figyelembevételével kell elkészíteni és benyújtani.

A tárgyi közbeszerzési eljárásban mindennemű kommunikáció kizárólag az EKR rendszeren keresztül történik (EKR Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés). Ajánlatkérő a gazdasági szereplőkkel – a Kbt. 1. § és 2. § (1)-(3) bekezdésben foglalt, a verseny tisztaságára, nyilvánosságára, valamint az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményére tekintettel – – az előzőeken túl, illetve attól eltérő formában – további külön megbeszélést, telefonos egyeztetést nem folytat. Az EKR-en kívüli kommunikáció joghatás kiváltására nem alkalmas!

A gazdasági szereplők kizárólagos kockázata, hogy gondosan megvizsgálják a közbezserzési dokumentumokat és azok minden kiegészítését, amely az ajánlattételi időszak alatt került kibocsátásra, valamint, hogy megbízható információkat szerezzenek be minden olyan körülmény és kötelezettség vonatkozásában, amely bármilyen módon is befolyásolhatja az ajánlat természetét, mennyiségi jellemzőit vagy az építési munka megvalósítását abban az esetben, ha az ajánlat elfogadást nyer. Az ajánlattétel után ajánlatkérő tervhibából adódó többletköltséget nem fogad el.

Amint a gazdasági szereplő eléri a közbeszerzési dokumentumokat, köteles ellenőrizni, hogy az tartalmukban megfelelnek-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt a gazdasági szereplőnek haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.

1.14 Helyszíni bejárás, konzultáció

Jelen eljárás keretében ajánlatkérő helyszíni bejárást nem tart.

1.15. Ajánlati kötöttség

Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap (Kbt. 81.

§ (11) bekezdés szerint). A Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik – ajánlatkérő által megjelölt időpontig tart. A kérést és a válaszokat – az EKR renszeren keresztül – kell megküldeni. A kérésnek eleget tevő ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem kéri, és nem is engedi meg, hogy módosítsa az ajánlatát.

Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – adott esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további hatvan nappal meghosszabbodik.

1.16. A szerződés

A szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú.

1.17 Felelősségbiztosítás

Ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 26. §-a alapján tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – a közbeszerzés tárgyát képező projektre, a szerződés teljes időtartamát lefedő felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által előírt tárgyra és mértékűre. Ajánlatkérő a biztosítási mértékeket a szerződés tervezet vonatkozó pontjában határozta meg.

Xxxxxxxxxxx tudomásul veszi, és vállalja, hogy az előzőek szerinti előírás teljesítésének elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján, és ajánlatkérő – kihirdetése esetén – a második legkedvezőbb ajánlattevővel köthet szerződést.

Az ajánlattevő az előírt teljesítési határidő esetleges csúszása vagy meghosszabbítása esetén ajánlattevő köteles a felelősségbiztosítás időtartamát meghosszabbítani.

1.18 Az építési munkák rövid ismertetése

A munkákra vonatkozó részletes műszaki információkat a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás, tételes árazatlan költségvetések és – amennyiben ezek mellékletekként rendelkezésre bocsátásra kerülnek – a tervdokumentáció tartalmazzák.

1.19 A munkavállalók védelme

Az ajánlattevőnek tájékozódnia kell a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelnie (Kbt. 73. § (5) bekezdés).

Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről tájékoztatás kérhető:

A munkavállalók védelme és a munkafeltételek tekintetében

Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (ÁNTSZ)

Székhely: 0000 Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx xx 0.

Tel.: 00-00-000-000

Fax: 00-00-000-000

Honlap: xxx.xxxxx.xx

Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

Székhely: 5600 Békéscsaba, Xxxx Xxxxx u. 3. Tel: 00-00-000-000

Fax: 00-00-000-000

Honlap: xxx.xxxx.xxx.xx

Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége

Székhely: 5600 Békéscsaba, Xxxx Xxxxx u. 3. Tel: 00-00-000-000

Fax: 00-00-000-000

Honlap: xxx.xxxx.xxx.xx

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Székhely: 1145 Bp, Columbus u.17-23. Levelezési cím: 1372 Budapest, Pf. 477

Tel.: +36-1- 000 0000

Fax: +36-1- 000 0000

Honlap: xxx.xxxx.xx

Adózás tekintetében:

NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

0000 Xxxxxx, Xxxxxxx x. 14.

Tel.: 00-00-000-000

Fax: 00-00-000-000

Honlap: xxx.xxx.xxx.xx

Nemzetgazdasági Minisztérium

X-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1369 Pf. 481 Telefonszám: 00-0-000-0000

Telefax: 00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx

Környezetvédelem tekintetében:

Vidékfejlesztési Minisztérium

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 00. Postai cím: 1860 Budapest

Telefon: 00-0-000-0000

Telefax: 00-0-000-0000

Elektronikus levélcím: xxxx@xx.xxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx

1.20 Kapcsolattartás

Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.- ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha e rendeletből más nem következik - elektronikus úton, az EKR-ben történik. (EKR Kormányrendelet)

Az ajánlattételi határidő lejártáig az EKR rendszeren keresztül közöltek az ajánlattevők, illetőleg közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyike vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek.

Az ajánlatkérő részére az egész eljárás folyamán megküldésre kerülő valamennyi dokumentumot az EKR rendszeren keresztül kell, illetve lehet eljuttatni. Az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő részére küldött bármilyen üzenet, dokumentum csak akkor tekinthető az ajánlatkérő részére joghatályosan kézbesítettnek, ha arra az EKR rendszeren keresztül kerül sor.

2. Az ajánlatok elkészítése és benyújtása

2.1 Formai követelmények

Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. (EKR Kormányrendelet 10.§ (1) bekezdés) Ugyanez a szabály az ajánlat részeként egyszerű másolatban csatolandóként előírt valamennyi dokumentum vonatkozásában.

Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. (EKR Kormányrendelet 10.§ (2) bekezdés)

Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel. (EKR Kormányrendelet 10.§ (3) bekezdés)

Az aláírási mód, és jogosultság ellenőrzése érdekében a cégnek minősülő ajánlattevőnek, és, a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerinti szervezetnek az ajánlathoz csatolni kell a Kbt. 47. § (2) bekezdés szerinti – egyszerű másolat – formában hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), vagy 2006. évi V. tv.9.§(3) szerinti ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját.

Amennyiben nem cégjegyzésre jogosult személy(ek), hanem az általa(uk) kifejezetten e célra felhatalmazott személy ír alá a gazdasági szereplő nevében és képviseletében az ajánlat megtétele során, úgy az ő képviselői minőségét – az őt meghatalmazó cégjegyzésre jogosult vezető(k) hiteles cégaláírási nyilatkozatán (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), vagy 2006. évi V. tv.9.§(3) szerinti ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáján túl – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírás-mintáját és a meghatalmazás tartalmát is magába foglaló, irattal köteles igazolni az ajánlatban.

2.2. Ajánlati biztosíték

Ajánlatkérő az érvényes ajánlattételt nem kötötte ajánlati biztosíték nyújtásához.

2.3 Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok benyújtásának határideje és helye

Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatot az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontig kell az EKR rendszerben feltölteni.

2.4 Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok módosítása és visszavonása

Az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlattevő a korábban benyújtott ajánlatát visszavonhatja, amennyiben az ajánlatkérő a visszavonásról értesítést kap az ajánlattételi határidő lejártáig (Kbt. 53. § (8) bekezdés).

Ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig az EKR rendszerben ajánlatát módosíthatja. A Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat vagy részvételi jelentkezés megtétele előtt vissza kell vonnia! (EKR Kormányrendelet 18.§)

2.5 Elkésett ajánlatok

Az ajánlatkérő által kikötött, az eljárást megindító felhívásban rögzített határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról az EKR rendszerben jegyzőkönyv kerül felvételre és megküldésre az összes - beleértve az elkésett – ajánlattevő részére. (Kbt. 67. § (4) bekezdés) A határidő lejárta után beérkező bármely ajánlatot az ajánlatkérő – illetve maga az EKR rendszer – a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti.

3. Az ajánlatok felbontása és értékelése

3.1 Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok felbontása

Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az eljárás megindító felhívásban megadott időpontban kezdi meg, az ott megadott címen. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR rendszer végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR rendszer a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében az ajánlatkérő feltüntetheti az EKR rendszer által generált jegyzőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR rendszerben rögzítette. (EKR Kormányrendelet 15.§ (2)-(7) bekezdés)

3.2 A bírálat folyamata

Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása és értékelése keretében elvégzendő cselekményeket az alábbi sorrendben végzi:

Bírálat1

1) Az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján.

2) Az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat kivételével.

3) Az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása az aránytalanul alacsony ár vagy költség, valamint az egyéb teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás vizsgálata tekintetében.

4) Az ajánlattételi határidőre benyújtott és a fenti vizsgálati körben megfelelőnek ítélt ajánlatok értékelése, az értékelési sorrend megállapítása.

Bírálat2

5) Kbt. 69.§ szerinti tényleges igazolások bekérése – adott estben

6) Az eljárás eredményének megállapítása.

3.2.1 „Bírálat 1”:érvényesség vizsgálata

Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek (Kbt. 69. § (1) bekezdés).

Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy is, hogy az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok bírálatát a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. [Kbt. 81. § (5).]

⮚ A jelen eljárásban ~~az ajánlattételi felhívás VI.3.6.) pontjában megjelöltek szerint~~ ~~alkalmazásra kerül /~~ nem kerül alkalmazásra.

Az érvényesség vizsgálatán belül az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A bírálat során a kizáró okok vonatkozásában a benyújtott nyilatkozatok kerülnek előzetes ellenőrzés alá,

illetve az ajánlat tartalmának megfelelősége kerül ellenőrzésére, szükség szerint a Kbt. 71-72.

§ szerinti bírálati cselekmények elvégzésével.

Az ajánlatkérő – az ajánlat részeként benyújtott – nyilatkozatokkal egyidejűleg a Kormány rendeletében részletezettek szerint ellenőrzi a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. (Kbt. 114. § (2) bekezdés)

A gazdasági szereplők az adott eljárás során benyújtott formanyomtatványban található információkat másik közbeszerzési eljárásban is felhasználhatják, ha az abban foglalt információk továbbra is megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a másik eljárásban megkövetelt információkat. A formanyomtatvány újbóli felhasználása esetén a gazdasági szereplő köteles az adatokat az új eljárásnak megfelelően frissíteni és nyilatkozni arról, hogy az abban található adatok továbbra is megfelelnek a valóságnak. Ebben az esetben a gazdasági szereplő köteles a VI. részben található nyilatkozatokat is újból megtenni. (Kormányrendelet 7.§)

Az öntisztázás

Az ajánlattevő élhet a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás alkalmazásával, amennyiben vele, alvállalkozójával, vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetével szemben fennáll valamely felhívásban előírt kizáró feltétel. Az ajánlattevő a vonatkozó jogerős határozatot az kizáró okra vonatkozó nyilatkozatával együtt köteles benyújtani.

Hiánypótlás lehetősége, felvilágosítás kérés

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni (Kbt. 71. § (1).)

Ajánlatkérő – tekintettel a Kbt. 71. § (6) bekezdésében foglaltakra – rögzíti, hogy az első körös hiánypótlással az ajánlattevő által az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplő bevonása esetén annak tekintetében újabb hiánypótlást nem rendel el, arra nem ad lehetőséget.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. (EKR Kormányrendelet 11.§ (2) bekezdés)

A hiánypótlás, felvilágosítás kérés során az ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – a Kbt. 71. § (2)-(10) bekezései szerint jár el. Ajánlatkérő a hiánypótlás tekintetében felhívja a figyelmet az EKR Kormányrendelet 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra is.

Számszaki hiba kezelése

Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását, illetve javíttatását, az EKR rendszeren keresztül az EKR rendeletben előírtak szerint végzi illetve végezteti el.

A számítási hiba javítása: a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kerülhet kiszámításra az összesített ellenérték vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adat. A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az

eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen. (EKR Kormányrendelet 20.§ (5) bekezdés)

A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül – az EKR rendszeren keresztül – írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell (Kbt. 71. § (11) bekezdés).

A közbeszerzési (Döntőbizottsági) gyakorlat alapján azonban ebben a körben kizárólag azok a hibák kerülhetnek javításra, amelyek hibás matematikai műveletekből (összeadási, szorzási hibák) erednek. Nem kerülhetnek javításra e körben a kiírással ellentétes, vagy hiányos árképzésre visszavezethető hibák, hiányosságok, az ajánlatkérő nem képezhet „új” árelemeket, nem pótolhat ajánlattételi hiányosságokat, nem javíthat hibás számítási módokat. Továbbá az ajánlatkérő nem köteles átszámolni a teljes ajánlatot, javítási kötelezettsége kizárólag az értékelésre kiható számítási hibák javítására terjed ki.

Aránytalanul alacsony ár vagy költség, valamint az egyéb teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás vizsgálata

Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok értékelését követően végzi el. [Kbt. 81. § (4).]

⮚ A jelen eljárásban ~~alkalmazásra kerül /~~ nem kerül alkalmazásra.

Az ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről – az EKR rendszeren keresztül – a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely Kbt. 76. § szerint önállóan értékelésre kerül (Kbt. 72. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a vizsgálat, és az ajánlat e tekintetben történő értékelése során a Kbt. 72. § (2)-(7) bekezdés szerint jár el.

Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (X.30.) Kormányrendelet 25. §)

A fentiekben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális

építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását

Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, akkor is a Kbt. 72. § (1)-(6) bekezdés kerül megfelelően alkalmazásra. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

3.2.2 Értékelés

A fentiek alapján megfelelőnek (a „Bírálat 1” alapján érvényesnek) talált ajánlatokat ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint értékeli. Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott értékelési szempont, a legjobb ár-érték arány szempontja alapján értékeli.

Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.

Értékelési szempontok

Értékelési módszer szempontonként

1. Egyösszegű ajánlati ár (nettó Ft)

relatív, fordított arányosítás

2. Jótállási idő vállalása (hónap; min60/

max120 hónap)

abszolút, folytonos hasznossági

függvény

A módszereket az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság [2016. december 21. napján kiadott (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. szám)] „Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról” c. útmutatója 1. számú melléklete alapján határozta meg.

A pontszámok meghatározására vonatkozó értékelési módszerek részletes ismertetése valamennyi részre vonatkozóan:

1. értékelési szempont

A módszer meghatározása:

A Közbeszerzési Hatóság 2016. december 21-n kiadott útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. szám) III./A./1./ba) pontja szerinti relatív módszer, a "fordított arányosítás" módszere.

A fordított arányosítás alkalmazásában a legkedvezőbb (az ajánlatkérő számára legelőnyösebb) megajánlás kapja a maximális 10 pontot, a további ajánlatok arányosan kevesebb pontot kapnak. Az Egyösszegű ajánlati ár esetében a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb. Az ajánlati paraméter nagysága és a hozzá tartozó pontszám között fordított arányosság áll fenn.

A pontszámítás módszere:

⎟

P = ⎛ Alegkedvezőbb ⎞

ahol

⎜

⎝

⎜ Avizsgalt

⎟ × (Pmax − Pmin ) + Pmin

⎠

P a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pont Pmax a pontskála felső határa (10)

Pmin a pontskála alsó határa (0)

Alegkedvezőbb a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (Egyösszegű ajánlati ára) Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme (Egyösszegű ajánlati ára)

A pont számítása két tizedesjegyre történő kerekítéssel kerül kiszámításra a matematikai kerekítés általános szabályai szerint (1-4-ig lefelé, 5-9-ig felfelé történik a kerekítés).

Ajánlatkérő jogosult és egyben köteles, az aránytalanul alacsony árat tartalmazó vállalás gazdasági ésszerűségének vizsgálatára (Kbt. 72.§ (1)-(6) bekezdés szerint).

2. értékelési szempont: Jótállási időtartam (hónap)

A módszer meghatározása:

A Közbeszerzési Hatóság 2016. december 21-n kiadott útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. szám) 1. számú melléklet/B./2. pontja szerinti abszolút módszer, a "folytonos hasznossági függvény" módszere.

Ajánlatkérő a megajánlott jótállási időtartam hónapjainak száma esetében a 36 hónapot, mint minimálisan elvárt megajánlást írja elő. Ajánlatkérő a megajánlott jótállási időtartam hónapjainak száma esetében a 60 hónapot, mint legkedvezőbbként értékelt megajánlást írja elő, melyre, illetve melynél magasabb mértékű megajánlás esetén egyaránt 10 pont kerül kiosztásra. Az értékelés során az ajánlatkérő ezen – előírtak figyelembe vételével – tett megajánlást értékeli 36 hónap (JImin) és 60 hónap (JImax) között (beleértve a két szélsőértéket) lineárisan növekvő – két tizedes jegyre kerekített – pontszámot oszt ki, az alábbi képlet szerint:

⮚ JI = 120hónap(JImax), illetve ha JI > 120hónap(JImax) 🡪 P = 10 pont (Kbt. 77.§ (1) bekezdés szerint);

⮚ JI = 60hónap(JImin) 🡪 P = 0 pont, illetve ha JI < 60hónap(JImin) 🡪az ajánlat érvénytelen (Kbt. 77.§ (1) bekezdés szerint);

⮚ ha 60 hónap < JI < 120 hónap

P = [(JI – JImin) / (JImax - JImin)] * (Pmax - Pmin) + Pmin ahol:

P a megajánlott jótállási időtartam pontértéke Pmax a pontskála felső határa (10)

Pmin a pontskála alsó határa (0)

JI az adott ajánlatban megajánlott jótállási időtartam (hónapokban megadva).

A pont számítása két tizedesjegyre történő kerekítéssel kerül kiszámításra a matematikai kerekítés általános szabályai szerint (1-4-ig lefelé, 5-9-ig felfelé) történik a kerekítés.

Összesítés:

Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatoknak az értékelési szempontok/részszempontok szerinti tartalmi elemeit a megadott ponthatárok között és módszerrel értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott pontszámokat megszorozza a súlyszámmal, majd pedig ajánlatonként összeadja.

Azaz az értékelési szempontonként/részszempontonként elért pontszámok (t) az értékelési szemponthoz/részszemponthoz tartozó súlyszámmal (s) való szorzás után ajánlattevőnként kerülnek összegezésre.

(p) = (t) * (s)

P = Σ (p) = Σ [(t) * (s)]

A pontszámok (t) meghatározása két tizedes jegyre, míg a súlyozott pontszámok (p) meghatározása pozitív, egész számokban történik, a matematikai kerekítés általános szabályai szerint (1-4-ig lefelé, 5-9-ig felfelé történik a kerekítés). A legmagasabb súlyozott összpontszámot (xxx X) elérő ajánlattevő lesz az eljárás nyertese, mivel ő nyújtotta be a legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlatot.

3.2.3 Bírálat1: Előzetes vizsgálat lezárása

Az ajánlatkérő a bírálato(ka)t, illetve az értékelést kötetően megállapítja az alkalmassági feltételeknek és a kizáró okoknak való megfelelést az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlattal szembeni elvárások szerint megfelelően igazoló, az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevők körét.

3.2.4 Bírálat2: kizáró okok és az alkalmassági követelmények tényleges igazolása (adott esetben)

A Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően – amennyiben alkalmassági feltétel előírásra került és az ezeknek való megfelelés igazolása körében szükséges, illetve amennyiben a kizáró feltételnek való megfelelés megítéléséhez további igazolás szükséges – az értékelési szempontokra figyelemmel a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével – az EKR rendszeren keresztül – felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint

- adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások – EKR rendszeren kerezstül történő – benyújtására.

Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja – az EKR rendszeren keresztül – az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik (Kbt. 69. § (6) bekezdés)

Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével – az EKR rendszeren keresztül – kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a

(4) bekezdés szerinti igazolásokat. (Kbt. 69. § (7) bekezdés)

Az ajánlatkérő az ajánlattevő kizáró okoknak való megfelelését a Kbt. 69. § (9) bekezdésben foglaltak szerint bírálja el. Ha az ajánlattevő nem, vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem, megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban foglaltakat, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő – az érintett ajánlat érvénytelenné nyilvánítása mellett – ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására.

Csak olyan ajánlattevő nevezhető meg nyertes ajánlattevőként, aki a kizáró okok tekintetében a Kbt-ben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására.

4. Az eredmény kihirdetése

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, mely ajánlatkérő döntését tartalmazó összegezést – az EKR rendszeren keresztül – minden ajánlattevőnek megküld (Kbt. 79. § (2)-(5) bekezdés).

A Kbt. értelmében az eljárás eredménytelen, ha Kbt. 75. § (1) bekezdés szerinti körülmény áll be.

Az eljárás eredménytelensége.

Az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban az árajánlatok mindegyike meghaladja a – Kbt. 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét (Kbt. 70. § (1) bekezdés). A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét (EKR Kormányrendelet 20.§ (7) bekezdés). Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható. (EKR Kormányrendelet 20.§ (6) bekezdés)

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban megadta, hogy nem alkalmazza

az eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját.

5. Szerződéskötés

Az összegezés megküldését követően az ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megköti a Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti ajánlati kötöttség időtartama alatt. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – EKR renszeren keresztül történő – megküldése napját követő 10 napos időtartam lejártáig. A szerződés hatálya kiterjed kötelező jelleggel az ajánlatban vállalt kötelezettségek teljesítésében együttműködő partnerekre és alvállalkozókra is. .

Az alábbiak szerinti – eljárást megindító felhívásban, illetve jelen dokumentációban a műszaki leírással összhangban előírt – feltételeknek való maradéktalan megfelelés a szerződéskötés feltétele:

• a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötéséig, a Szerződés teljes időtartamát lefedő, az alvállalkozóira is kiterjedő, a szerződésben megnevezett tevékenység végzésével összefüggésben harmadik feleknek okozható károkra legalább 20.000.000 Ft/év és 4.000.000 Ft/káresemény biztosítási értékű felelősségbiztosítást köt (vagy meglévő szerződsét ekképpen kiterejeszti), és tudomásul veszi és vállalja, hogy, hogy felelősségbiztosítási szerződést a kivitelezés időtartama alatt fenntartja.

• a nyertes ajánlattevő teljesítésében részt vevő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők mindegyike rendelkezzen bejegyzéssel az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. A nem Magyarországon letelepedett építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplőknek a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában kell szerepelnie, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal kell rendelkeznie;

• a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötést megelőzően utcánkénti tételes árazott költségvetést kell készítenie. A szerződés létrejöttének feltétele az előzőek szerinti költségvetés bontás ajánlatkérő általi elfogadása.

Ajánlatkérő a fenti igazolások, dokumentumok előírt tartalommal történő benyújtásának elmaradását a nyertes ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépéseként értelmezi, és így jogosult a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerint, ha kihirdetésre került, a másodikként rangsorolt ajánlattevővel a szerződést létrehozását kezdeményezni.

Ellenőrzés tűrése: szerződő felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy az államháztartásról szóló hatályos törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek, feladat- és hatáskörüknek megfelelően a megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik,

és hogy részükre a jogszabályok szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.

A szerződéskötésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 131. § tartalmazza.

6. Az ajánlat kötelező felépítése, tartalma

Az ajánlat összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:

• Az ajánlattevőnek az eljárást megindító felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania az EKR rendszeren keresztül;

• Ajánlatkérő iratjegyzéket és nyilatkozatmintákat bocsátott ajánlattevők rendelkezésére az ajánlat részeként – az EKR rendszerben biztosított elektronikus űrlapokat meghaladóan – benyújtandó igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozóan;

• Az ajánlattevők az ajánlat elkészítése és összeállítása során lehetőség szerint alkalmazzák a dokumentációban rendelkezésre bocsátott mintákat, illetve kötelezően a megadott formában töltsék ki az elektronikus űrlapokat;

• A nyilatkozatok valóságtartalmáért az ajánlattevő felel;

• A közbeszerzési eljárásban a részt venni kívánó gazdasági szereplőknek igazolniuk kell, hogy nem állnak a kizáró okok hatálya alatt, valamint be kell nyújtaniuk a felhívásban, dokumentációban, az ajánlat érvényességének, tartalmi teljességének feltételeként előírt dokumentumokat, ki kell tölteniük az elektronikus űrlapokat;

• Az ajánlattevő, ajánlatában az előírtak szerint – részben saját nyilatkozataival részben az EKR rendszerben rendelkezésre álló elektronikus űrlapok kitöltésével – köteles igazolni, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá (az eljárást megindító felhívásban foglaltak szerint);

• Az alvállalkozó, illetve – adott esetben – a kapacitást biztosító szervezet, vonatkozásában az ajánlattevő – részben saját nyilatkozataival részben az EKR rendszerben rendelkezésre álló elektronikus űrlapok kitöltésével – nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok. (Kormányrendelet 17. § (2) bekezdés)

• Ajánlattevő korábbi közbeszerzési eljárásban benyújtott formanyomtatványt is benyújthat, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. A formanyomtatványban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. (Kormányrendelet 17. § (1) bekezdés alapján)

• Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.

• Az ajánlatnak – az EKR rendszerben biztosított elektronikus űrlap alkalmazásával – tartalmazni kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan (Kbt. 66. § (2) bekezdés).

• Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlatevőket, hogy az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy

meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra, melyre vonatkozóan nyilatkozata az ajánlatban benyújtandó.

• Az ajánlatnak – az EKR rendszerben biztosított elektronikus űrlap alkalmazásával – felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti a 68. § (4) bekezdése szerinti információkat.

• Ajánlatkérő ellenőrzi az ajánlattevő cégnyilvántartás szerinti adatait.

• Ahol az ajánlatkérő a Kbt-re hivatkozva igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható (Kbt. 47. § (2) bekezdés).

• Amennyiben az eljárást megindító felhívásban a Kbt. 134. § alapján biztosíték került kikötése, a biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell.

Érvénytelen az ajánlat, ha nem tartalmazza a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó gazdasági szereplők előzőek szerint előírt igazolásait, illetve ha az ajánlat tartalma és a nyilvános adatbázisok adatai alapján valamely előírt kizáró feltétel hatálya alatt állnak. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a felhívásban, dokumentációban előírt érvényességi kritériumoknak. (Kbt. 74. §) Továbbá érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlatkérő Kbt. 69. § szerinti felhívására benyújtott igazolások alapján kerül megállapításra, hogy az ajánlatban nevezett gazdasági szereplők közül bármelyikkel szemben fennáll valamely előírt kizáró feltétel.

7. Ajánlati ár meghatározása

7.1 Kereskedelmi ajánlat

Ajánlattevőnek teljes körű kereskedelmi ajánlatot kell adnia:

• Az – Áfa és tartalékkeret nélküli – Egyösszegű ajánlati árat (Ár szempont) a

Felolvasólapon, nettó Ft-ban kell megadni;

Az ajánlattevőnek a kereskedelmi ajánlat körében meg kell adni, illetve figyelembe kell venni a következőket:

▪ Az – Áfa és tartalékkeret nélküli – Egyösszegű ajánlati árat (nettó Ft) a felhívásban és dokumentációkban definiáltak szerint, a Felolvasólapon kell megadni.

▪ Az Egyösszegű ajánlati árat úgy kell tekinteni, hogy az ajánlattételi felhívásban, és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározott munkák elvégzéséért jár a vállalkozónak. Ez a közbeszerzési dokumentumokban definiált mű megvalósítása érdekében elvégzendő munka – különösen, de nem kizárólagosan a felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek figyelembe vételével megajánlott – ellenértéke, melyre a vállalkozó a szerződés teljesítésével – az ott leírtak szerint – jogosulttá válik. Ez nem változtatható meg semmilyen alapon a szerződéses kötelezettségek végrehajtása során.

▪ Az ajánlattevő által megajánlott Egyösszegű ajánlati árnak – az Áfa és a tartalékkeret kivételével – tartalmaznia kell a teljes feladat ellátására vonatkozó összeget: a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, és az ajánlattevő szakmai ajánlatában megajánlott valamennyi tevékenység első osztályú minőségben történő megvalósításának ellenértékét.

Az árképzésénél figyelembe veendő szempontok

a) ajánlattevőnek - saját szakmai kompetenciája és vizsgálata alapján - kötelessége megbizonyosodni ajánlatának benyújtásáig arról, hogy a megvalósítandó feladatokhoz szükséges minden információ rendelkezésére áll, és ajánlatának nyertessége esetén képes a feladat teljes körű megvalósítására a megkötött szerződésben szereplő feltételek mellett;

b) ajánlattevő ajánlata benyújtásával, elismeri, hogy minden – a megvalósításhoz szükséges – információ rendelkezésére állt, a dokumentációt szakmai kompetenciája birtokában megvizsgálta és benne megfogalmazott feladatokat megvalósításra alkalmasnak találta;

c) az ajánlatban rögzített Egyösszegű ajánlati ár, mint átalányár, az adott tevékenység teljeskörű elvégzését kell, hogy tartalmazza, a kapcsolódó tevékenységekkel együtt;

d) az ajánlattevő által benyújtott Egyöszegű ajánlati árnak – az Áfa és a tartalékkeret kivételével – tartalmaznia kell minden adót és egyéb járulékot, költséget, melyet az ajánlattevőnek a szerződéssel, és a vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban fizetnie kell;

e) az Egyösszegű ajánlati ár meghatározásánál figyelembe veendő feltételeket a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződés tervezet tartalmazza;

f) a felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek;

g) az ajánlattevő előlegre jogosult, a xxxxxxxx XXX.1.7. pontjában meghatározottak szerint;

h) ahol a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszi meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt! A megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is érteni kell. Ld. még a dokumentáció

7.2. pontjának rendelkezéseit.

7.2. Szakmai ajánlat

Ajánlattevőnek a szakmai ajánlata részeként ajánlatához csatolnia kell az alábbi dokumentumokat, az alábbiak szerint:

⮚ egyenértékűségre vonatkozó nyilatkozat, és igazolások;

⮚ az ajánlat értékelése körében figyelembe vett vállalásokra vonatkozó ajánlati elemek ismertetése, igazolása/alátámasztása;

⮚ árazott költségvetés.

7.2.1 Az egyenértékűség igazolása

A tervek műszaki leírásaiban Tervező meghatározta a teljesítés során betartandó, teljesítendő szabványokat, továbbá néhány helyen – a beszerzés egyértelműbb meghatározása érdekében – konkrét termékeket, technológiákat nevezett meg. A Kormányrendelet – a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról – 46. § értelmében:

▪ A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben: ha a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- illetve funkcionális követelmények megadásával - ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is – meghatározott, nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek.

▪ A (2) bekezdés b) pontja esetben: ha a közbeszerzési műszaki leírás építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat,

nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással meghatározott, az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásnak, ha az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

▪ A fentiek alkalmazásában megfelelő eszközök lehetnek különösen a Kbt. 60. §-ában említett bizonyítási eszközök. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat is.

▪ Előzőeknek megfelelően a termék/berendezés konkrét megnevezésére kizárólag az adott berendezéssel szembeni elvárás egyértelmű, közérthető meghatározása érdekében került sor, ugyanakkor az ajánlattevő jogosult a kiírttal egyenértékű termék, berendezés megajánlására is, illetve megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

Az ajánlattevőnek a felhívás és a további közbeszerzési dokumentumok feltételei szerint a szakmai ajánlat részeként egyenértékűségre vonatkozóan nyilatkoznia kell, és – adott esetben

– igazolnia kell az általa megajánlottaknak a kiírttal való egyenértékűségét, azaz:

a) az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy sor került-e ajánlatában egyenértékű termék, anyag, berendezés, stb. – fentiek szerinti – megajánlására;

b) amennyiben igen, akkor a műszaki leírások (közbeszerzési tervdokumentáció) vonatkozó anyag kimutatási („költségvetési”) sorára történő egyértelmű hivatkozással kimutatást kell adnia, az érintett termékekről, gyártmányokról, stb., a kiírt, illetve a megajánlott termék, anyag, gyártmány, stb. megnevezésével;

c) a kimutatást követően kell csatolni az egyenértékűségre vonatkozó igazoló dokumentumokat;

d) fentiek mellett, amennyiben és ahol a benyújtásra kerülő árazott költségvetésben is szerepel a termék megnevezés, a benyújtásra kerülő árazott költségvetésnek a helyettesítő (egyenértékű) termék megnevezését kell tartalmaznia, azaz a ténylegesen megajánlásra kerülő terméket, anyagot, berendezést, stb. kell szerepeltetni.

Érvénytelen az ajánlat, ha nem nyújtja be – vagy ha nem a fentiek szerinti részletezettséggel, tartalommal – az ajánlattevő az ajánlatában a műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat keretében az egyenértékűségre vonatkozó nyilatkozatot, vagy az nincs szinkronban a benyújtásra kerülő árazott költségvetéssel. Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatot, ha a megajánlott anyagok egyenértékűségének igazolása nem, vagy nem megfelelő módon történik meg, illetve, ha a megajánlott termék nem tekinthető egyenértékűnek. Az érvénytelenség megállapítására a Kbt. 67.§ szerinti eljárási lépések – szükséges illetve lehetséges – alkalmazásával, illetve azt követően kerül sor.

7.3 Árazott költségvetés

Ajánlatkérő előírja az árazatlan tételes költségvetés(ek) ajánlattevők általi beárazását.

A Kbt. előírásainak – többek között az ajánlat teljeskörűségének, és az Egyösszegű ajánlati ár realitásának alátámasztása – megfelelően, a Közbeszerzési műszaki leírás vonatkozó, valamint a Dokumentáció alábbi előírásainak figyelembe vételével kell az ajánlattevőknek az árazott költségvetést elkészíteni.

Ajánlatkérő egy költségvetést bocsát ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlattevőnek ezen, a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetés kitöltésével és ajánlathoz történő mellékelésével kell árajánlatát részletezni, alátámasztani. A kitöltött, árazott költségvetést ajánlatában egyszerű elektronikus másolatban is csatolnia kell, és szerkeszthető (pl. excel) formátumban, elektronikus is be kell nyújtania.

Az árazatlan költségvetést ajánlattevő szakmai kompetenciája birtokában köteles felülvizsgálni és szükség esetén az ajánlattételi szakaszban az árazatlan költségvetéssel kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit ajánlatkérő részére megküldeni.

Amennyiben egy adott tétel a munka tervek szerinti, előírásoknak megfelelő kivitelezéséhez szükséges, de nem szerepel a költségvetésben, önmagában ez a tény nem mentesíti az ajánlattevőt ennek elvégzésétől. Minden, ajánlattevő által írásban az ajánlattételi szakaszban nem észrevételezett, a dokumentációban esetlegesen előforduló pontatlanságból, vagy annak hibája miatt felmerülő műszaki szükségességből adódó műszaki többletfeladat elvégzésének költsége ajánlattevőt terheli, ezen többletköltségei ajánlatkérő által történő megtérítésére nem tarthat igényt.

„Általános elv, amennyiben a felek a vállalkozói díjat a szerződés megkötésekor egyértelműen meghatározták, utóbb attól a vállalkozó nem térhet el és – a szerződés eredményes megtámadása hiányában – csak a szerződésben kikötött díjat követelheti. Általában közömbös, hogy a munkaeredmény eléréséhez szükséges költségeket, a tevékenysége nagyságrendjét helyesen mérte-e fel, ennek kockázata ugyanis a vállalkozót terheli. Főszabályként nincs arra mód, hogy a vállalkozó a szerződésben kikötött díj helyett, illetve afölött többletszolgáltatásokra hivatkozva további díjat követeljen. A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek. Ha a felvállalt munkaeredményt állítja elő, az ehhez szükséges tevékenység terjedelmétől, mennyiségi összetevőitől függetlenül az előre kikötött díj érvényesíthető.” (Legfelsőbb Bíróság XXXII. számú Polgári Elvi Döntés)

„Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható..”(Ptk. 6-245. §)

Azaz ajánlatkérő köteles – de akkor és csak akkor – megtéríteni a nyertes ajánlattevőnek a többletmunkával kapcsolatban felmerült költségét, ha az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, és amelynek elvégzését az ajánlatkérő előzetesen írásban jóváhagyta. (191/2009. Kormányrendelet – az építőipari kivitelezési tevékenységről – 2. § e) pont)).

Az ajánlattevő az előző – bírósági gyakorlatból, jogszabályból kiemelt – elveknek megfelelően, köteles a kiadott költségvetést felülvizsgálni, a saját kockázatait annak árazása körében kezelni, ezek ellenértékét az ajánlati átalányárába beépíteni. A kiegészítéseket, eltéréseket, költségeket, kockázatokat – amennyiben azok a kiegészítő tájékoztatás körében (a

„Szakmai ajánlat tartalmi részletezése” fejezetben leírtak szerint) nem kerülnek rendezésre – az ajánlatban kizárólag az egyes – ott szereplő – műszaki tételek egységáraiba beépítve kell és lehet érvényesíteni, külön tételként nem.

Hasonlóan kell eljárni az egyes műszaki tartalmak megvalósítása során esetlegesen felmerülő dokumentációs, engedélyezési vagy egyéb költségek esetében is, tehát – amennyiben azok a kiegészítő tájékoztatás körében (a „Szakmai ajánlat tartalmi részletezése” fejezetben

részletezettek szerint) nem kerülnek rendezésre – azokat a műszaki tartalmat reprezentáló költségvetési tételek egységáraiba építetten kell kezelni, és a későbbiekben ezekre vonatkozó díjigény érvényesítésére nincs mód.

A szükséges felülvizsgálat elmaradása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt a tervben, műszaki leírásban egyébként szereplő műszaki tartalom megvalósítása alól, melyet saját költségén (Egyösszegű Ajánlati Áron belül) köteles elvégezni. A kiadott költségvetés teljeskörűségének, megfelelőségének, felülvizsgálata az ajánlattevő kockázata. Ugyanakkor ennek elmaradása nem eredményezi azt, hogy az adott tevékenység elvégzése – ha az a szerződéshez, illetve a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez szakmai szokások szerint hozzátartozna – nem része a megrendelésnek, nem elvárás a teljesítéssel szemben.

Az ajánlattevő a felülvizsgálat során nem módosíthatja a kiadott tervdokumentációban, árazatlan költségvetésben szereplő tételsorokat (ezeket nem hagyhatja el, nem egészítheti ki), mennyiségi adatokat (ezeket nem csökkentheti vagy növelheti), kivéve

- ha az ajánlattevő valamilyen tekintetben a Kbt-vel összhangban – „gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást” tartalmazó tételekben – azzal egyenértékű megajánlást kíván tenni, mely esetben az ezzel érintett költségvetési tételre/tételekre

- a benyújtásra kerülő árazott költségvetés megfelelő sorának a helyettesítő (egyenértékű) termék ellenértékét kell tartalmaznia;

- ajánlattevő ebben – és kizárólag ebben az esetben és körben – a költségvetés érintett sorait módosíthatja a helyettesítő termék feltüntetésével. Ugyanakkor Felek a vonatkozó vállaláson – az érintett sor szerinti elnevezéstől függetlenül, azaz ennek hiányában is – az ajánlattevő egyenértékűség tekintetében tett nyilatkozata (konkrétan feltünteti a műszakilag egyenértékű megajánlásának pontos anyag/termék/stb. megnevezését) szerinti, ténylegesen megajánlásra kerülő terméket, anyagot, berendezést, stb. értik.

Amennyiben a megadottaktól eltérő mennyiségi adatokat kíván ajánlattevő érvényesíteni – ha azok a kiegészítő tájékoztatás körében nem kerülnek rendezésre – azt kizárólag az egyes – kiadott költségvetési kiírásban szereplő – műszaki tételek egységáraiba beépítve kell és lehet megtennie.

A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján az árazott költségvetés az ajánlat szakmai tartalmát jelenti, az ajánlattevő akkor tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra, ezért a költségvetésben egyes tételek kimaradása, más tételben történő szerepeltetése vagy nulla értékkel megjelölése az ajánlat érvénytelenségét eredményezi (D.145/20/2011., D.565/13/2011., D.271/12/2011., D.541/14/2011., D.351/16/2011.).

Ugyanígy érvénytelen a DB álláspontja alapján az az ajánlat, mely a kiadott költségvetéshez – a tervek alapján – többlet tételeket ír hozzá (függetlenül attól, hogy az átalányáras szerződés lényege éppen az, hogy a költségvetésből hiányzó, de a terveken szereplő tartalom a megvalósítandó). (D.332/13/2011.)

Az ajánlatban szereplő összegeket teljes egészében magyar forintban kell megadni. Érvénytelen az ajánlat, ha nem nyújtja be vagy, ha nem az „Árazott költségvetés” körében előírt részletezettséggel, tartalommal nyújtja be az árazott költségvetést, vagy ha az ebben foglaltak nem felelnek meg a felhívás, vagy a dokumentáció vonatkozó rendelkezéseinek. Az érvénytelenség megállapítására a Kbt. 67. § szerinti eljárási lépések – szükséges illetve lehetséges – alkalmazásával, illetve azt követően kerül sor.

8. Az ajánlathoz az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint bekérésre kerülő igazolások kötelező felépítése, tartalma

Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően – amenyniben az ajánlattételi felhívásban előírt kizáró feltételek és alkalmassági követelmények ezt indokolttá teszik – az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető

ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. Jelen eljárásban ilyen feltételek előírására nem kerüt sor.

A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. (Kbt. 69. § (4) bekezdés).

3. fejezet Közbeszerzési műszaki leírás és árazatlan költségvetés

Ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhetővé, letölthetővé tette.

4. fejezet Vállalkozási szerződés tervezet

Ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhetővé, letölthetővé tette.

5. fejezet Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat javasolt tartalmi elemei és mellékletei

Ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhetővé, letölthetővé tette.

6. fejezet A Kbt. 69.§ (4) bekezdés szerinti felhívásra benyújtandó igazolások javasolt tartalmi elemei és mellékletei

Ajánlatkérő jelen eljárásban nem írt elő alkalmassági feltételt, így e körben nem terhei az ajánlattevőket igazolási kötelezettség.

Document Metadata

Table of Contents

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

Document Metadata