ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
FOTOVOLTAIKUS RENDSZER KIVITELEZÉSÉHEZ
Érvényes: 2022. szeptember 15-től
Tartalom
1. Bevezető rendelkezések 3
1.1. Fogalmak 3
1.2. Vonatkozó jogszabályok 3
1.3. ÁSZF megismertetése 3
1.4. ÁSZF módosítása 3
2. Általános szerződési feltételek 3
2.1. Szerződés létrejötte 3
2.2. Szerződés tárgya 4
2.3. Felek jogai és kötelezettségei 4
2.3.1. A Megrendelő jogai és kötelezettségei 4
2.3.2. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei 5
2.4. Vállalkozói díj 5
2.5. Műszaki feltételek 6
2.6. Átadás-átvételi eljárás 6
2.7. Titoktartás 7
2.8. A szerződés lehetetlenülése 7
2.9. Szerződés megszűnése 7
2.10. Vis maior 7
2.11. Szerződés módosítása 8
2.12. Személyes adatok kezelése 8
2.13. Közlések 8
2.14. Képviselet 8
3. Szavatosság, jótállás 8
3.1. Kellékszavatosság 8
3.2. Termékszavatosság 9
3.3. Jótállás 9
4. Záró rendelkezések 10
1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: „ÁSZF”) az FF. Consulting Pályázatkészítő és Tanácsadó Betéti Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 00., cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 22160315-2-14), mint vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó) és a megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) között fotovoltaikus (napelemes áramtermelő) rendszer (továbbiakban: (továbbiakban: napelemes rendszer/fotovoltaikus rendszer) áramszolgáltatói tervezésére, engedélyeztetésére és kivitelezésre létrejövő szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételeket, valamint egyéb szabályozó rendelkezéseket tartalmazza.
Jelen ÁSZF a Vállalkozó és a Megrendelő között létrejövő szerződés (továbbiakban: egyedi szerződés) elválaszthatatlan részét képezi.
Amennyiben az egyedi szerződés rendelkezései eltérnek jelen ÁSZF-től, akkor az egyedi szerződés, rendelkezései alkalmazandók.
Amennyiben valamely, az adott jogviszony részét képező kérdésre az egyedi szerződés nem tartalmaz rendelkezést, úgy az ÁSZF vonatkozó rendelkezése(i) az irányadók.
Ha az adott kérdésre sem az ÁSZF, sem az egyedi szerződés nem tartalmaz rendelkezést, úgy a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Vállalkozónak, mint adatkezelőnek (továbbiakban: Adatkezelő) a szerződéssel, annak teljesítésével összefüggő adatkezelésével kapcsolatos részletes tájékoztatást jelen ÁSZF 2.11. pontja, valamint az Adatkezelő Adatkezelési tájékoztatója rögzíti.
1.1. FOGALMAK
Jelen ÁSZF-ben használt, külön nem definiált fogalmak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jelentéssel bírnak.
1.2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
• az Európai Parlament és Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 számú rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (Rendelet)
1.3. ÁSZF MEGISMERTETÉSE
A Vállalkozó az ÁSZF-et a szerződéskötést megelőzően – a szerződéskötés választott formájától függően – e-mailben vagy postai úton elküldi a Megbízó által megadott elérhetőségre. Az egyedi szerződés megkötésével a Megrendelő egyben nyilatkozik, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte, megértette, az abban foglaltakat tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az ÁSZF-ben foglaltak maradéktalan betartására.
1.4. ÁSZF MÓDOSÍTÁSA
1.4.1. Vállalkozó jogosult jelen ÁSZF-ben foglaltakat a vonatkozó jogszabályok, a pénzpiaci helyzet, valamint üzletpolitikájának változása esetén egyoldalúan módosítani. A módosítás hatálya a Megrendelő hozzájárulása nélkül is kiterjedhet a módosítás hatályba lépéséig már megkötött egyedi szerződésekre is, az alábbi feltételekkel.
1.4.2. A Megrendelőre nézve kedvezőtlen egyoldalú módosításról a Vállalkozó a Megrendelőt a módosítás hatályba lépésének napját legalább 15 naptári nappal megelőzően e-mailben küldött üzenetben értesíti.
1.4.3. Az ÁSZF Megrendelőre nézve nem kedvezőtlen módosításáról a Megrendelőt legalább 8 naptári nappal az 1.4.2. pontban írt módon értesíti.
1.4.4. Amennyiben a Megrendelő nem fogadja el a módosítást, úgy jogosult a módosítás hatályba lépésének napjáig írásban felmondani az egyedi szerződést. Amennyiben a módosítás hatályba lépésének időpontjáig a Megrendelő nem mondja fel az egyedi szerződést, úgy a módosítást részéről elfogadottnak kell tekinteni.
2. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
2.1. SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.1.1. A Vállalkozó és a Megrendelő közötti szerződés létrejöhet:
a) papír alapú okirati formában az együttesen jelen lévő felek között papíron történő aláírással vagy;
b) papír alapú okirati formában távollévők között papíron történő aláírással, akként, hogy a megállapodást a felek 2-2- példányban papíron aláírják és 1 eredeti példányban megküldik postai úton és/vagy e-mailben a másik félnek;
c) elektronikus okirati formában a felek általi elektronikus aláírással, mely aláírás vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyeg, vagy a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti;
d) az a)-c) pontokban foglaltakon túl a szerződés a felek között abban az esetben is létrejön, ha a Vállalkozó ajánlatát (továbbiakban: Ajánlat) a Megrendelő akár kifejezetten, akár ráutaló magatartással elfogadja, és a vállalkozói díj összege a Vállakozó számláján jóváírásra kerül.
2.1.2. A papír alapú okiraton az aláírás abban az esetben fogadható el, ha
- két tanú igazolja, hogy a Megrendelő az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni;
- a Megrendelő aláírását vagy kézjegyét az okiraton közjegyző hitelesíti;
- amennyiben a Megrendelő jogi személy, úgy a képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint az okiratot megfelelően aláírja.
2.1.3. Az a) - c) pontban foglalt esetben a szerződés írásba foglaltnak minősül.
2.1.4. A Megrendelőnek (vagy képviselőjének) a szerződéskötéshez a személyiadat és lakcímnyilvántartásban, cégjegyzékben, civil szervezetek nyilvántartásában egyéb közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokkal egyezően meg kell adnia az adatbekérőn szereplő adatokat.
2.1.5. A megadott adatok tartalmáért és valódiságáért a Megrendelő felel. A Megrendelő a téves adatmegadásból eredő károkért felelősséggel tartozik. Amennyiben a Megrendelő a szerződéskötéshez szükséges adatokat, illetve nyilatkozatokat nem bocsájtja rendelkezésre, úgy a felek között a szerződés nem jön létre.
2.1.6. A kapcsolattartási adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles a Megrendelő e-mailben vagy telefonon értesíteni a Vállalkozót.
2.1.7. Szerződéskötésre csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy; nyilvántartásba vett, jogképességgel rendelkező jogi személy jogosult.
2.1.8. Jogi személy esetén a képviseletében eljáró személy a szerződés aláírásával egyben nyilatkozik arról, hogy a szerződés megkötésére a képviseleti jogosultsága kiterjed, a szerződés megkötéséhez, a kötelezettségek vállalásához a szükséges felhatalmazással rendelkezik.
2.1.9. A szerződés létrejöttének feltétele jelen ÁSZF és az Adatkezelési tájékoztató elolvasása és elfogadása. Az ÁSZF és az Adatkezelési tájékoztató a Megrendelő részére az Ajánlat elküldésével egyidejűleg e-mailben kiküldésre kerül. Az egyedi szerződés aláírásával Megrendelő nyilatkozik, hogy az ÁSZF-et és az Adatkezelési tájékoztatót elolvasta, tartalmukat megértette, azokat érvényesen, magára nézve kötelezőnek elfogadja.
2.1.10. A 2.1.1. d) pontban foglalt esetben a vállalkozói díj Vállalkozó számlájára történő átutalása egyben a 2.1.9. pontban foglaltakról történő nyilatkozatnak is minősül.
2.2. SZERZŐDÉS TÁRGYA
A Vállalkozó az egyedi szerződésben megjelölt ingatlanon fotovoltaikus (napelemes áramtermelő) rendszer áramszolgáltatói tervezését, engedélyeztetését és kivitelezését vállalja a Megrendelő részére. Megrendelő köteles a napelemes rendszer – mint mű – átvételére és vállalkozói díj fizetésére.
2.3. FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
2.3.1. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
a) A Megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A Vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a Megrendelő a Vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
b) A Megrendelő jogosult a munkálatokat a Vállalkozó költségére bármikor felfüggeszteni, ha a kivitelezés nem a műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelően történik, vagy a Vállalkozó bármely más anyagot kíván beépíteni, mint amit Ajánlatban vagy jelen ÁSZF 2.3.2. pont f) szerinti javaslatban a Megrendelő elfogadott.
c) A Megrendelőt terheli a kivitelezéshez szükséges energia, és közüzemi szolgáltatások költsége.
d) Megrendelő a Vállalkozó teljesítéséről a műszaki átadás-átvételéi eljáráskor teljesítési igazolást ad ki.
e) Megrendelő köteles az engedélyeztetési eljáráshoz szükséges, a Vállalkozó által vele közölt adatokat maradéktalanul és határidőben szolgáltatni. Megrendelőnek ebben a körben bekövetkező mulasztása vagy késedelme a Vállalkozó terhére nem róható. Megrendelő tudomásul veszi, hogy a mulasztása vagy késedelme a Vállalkozó teljesítését (annak minőségét és határidejét) alapvetően befolyásolhatja és az e miatt a Megrendelőnél bekövetkező károkért Vállalkozót felelősség nem terheli.
f) A napelemes rendszerek létesítése nem építési engedélyhez kötött. Megrendelő köteles azonban arra, hogy mivel az épület állaga befolyásolja a telepítés körülményeit, továbbá a napelem módosíthatja az épület megjelenését, ezért a Vállakozót tájékoztatja a helyi építési szabályokról és műemlékvédelmi előírásokról. Az ennek elmaradásából eredő kárért felelősséggel tartozik.
g) Megrendelő köteles biztosítani a Vállalkozó részére a kivitelezés organizációjához szükséges megközelítési utakat.
h) Eltérő megállapodás hiányában a Megrendelő köteles a Vállalkozónak a munkaterületet biztosítani munkavégzéshez alkalmas állapotban a munkaterület átadásának pillanatában. Vállalkozó a munka megkezdését megtagadhatja mindaddig,
amíg Megrendelő a munkavégzés helyét alkalmas állapotban rendelkezésre nem bocsátja. Ha a Megrendelő a munkaterületet a Vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a Vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Kártérítésként a Vállalkozó különösen, de nem kizárólagosan jogosult az áramszolgáltatói tervezés és engedélyeztetés egyedi szerződésben megjelölt díját felszámítani.
i) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a Vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a Megrendelő viseli.
2.3.2. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei
a) A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
b) Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a Megrendelő utasításai szerint, a Megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
c) A Vállalkozó a teljesítéshez jogosult minden korlátozás nélkül alvállalkozót igénybe venni. Vállalkozó a többi (al)vállalkozó szerződésszegésért, hibáiért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna el.
d) A Vállalkozó az általa beszerzett, a kivitelezéshez szükséges anyagokat, a beszerzést követően jogosult a megrendelőhöz szállítani. A Vállalkozó a szállítást megelőzően legalább 5 nappal köteles a Megrendelővel a szállítás tervezett időpontjáról egyeztetni. A leszállított anyagok vonatkozásában a kárveszély a Megrendelő részére átadással átszáll a Megrendelőre, az átadás időpontjától kezdődően a Megrendelő köteles az anyagok őrzéséről/tárolásáról gondoskodni.
e) A Vállalkozó - mint szakvállalat - köteles a kivitelezési munkát az Ajánlatban foglaltak szerinti műszaki tartalom alapján, az ott írt munkanemekre kiterjedően, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a vonatkozó előírásoknak, műszaki szabványoknak, határidőben a tőle elvárható gondossággal elkészíteni, az ehhez szükséges valamennyi egyéb szerződéses kötelezettségét szerződésszerűen teljesíteni.
f) A Vállalkozó a napelemes rendszer telepítése esetén a szektorban jelentkező áru-, munkaerő- és hatósági kapacitás- hiány esetén az Ajánlatban foglalt műszaki tartalom vagy a szerződésben vállalt teljesítési határidő módosítására tehet javaslatot. A Vállalkozó az Ajánlatban szereplő hasonló minőségű és minősítésű árura tesz javaslatot. A tervezett módosításról a Megrendelőt a Vállalkozó minden esetben köteles tájékoztatni. Amennyiben a Megrendelő nem fogadja el a javaslatot akkor a Megrendelő jogosulttá válik az egyedi szerződést azonnali hatállyal felmondani. Amennyiben a Megrendelő az egyedi szerződést nem mondja fel, úgy a szerződés a napelemes rendszer kivitelezéséhez szükséges valamennyi áru beérkezésének időpontját követő 60. napig automatikusan meghosszabbodik.
g) A Vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a napelemes rendszer rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
h) A Vállalkozó köteles továbbá elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
i) A Vállalkozó a kivitelezés szerződésszerű megvalósítására vállalt kötelezettsége mellett kifejezett kötelezettséget vállal arra, hogy jótállási/garanciális/szavatossági kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.
j) A Vállalkozó eredményfelelősséggel tartozik a kivitelezési munka elvégzés vonatkozásában.
k) Vállalkozó köteles fellépni az alvállalkozók szerződésszegő magatartása ellen, jogkövetkezményeket, visszatartásokat alkalmazni velük szemben. Vállalkozó köteles a vállalkozási szerződésekben megfelelő szankciókat kikötni az alvállalkozók késedelmes vagy hibás teljesítése esetére, továbbá kikötni, hogy a hibás teljesítésért az alvállalkozók jótállási, illetve szavatossági felelősségének határideje a teljes beruházás legutolsó átvételének napján kezdődik.
l) Vállalkozó kizárólag a terveknek és a vonatkozó szabványoknak megfelelő 1. oszt. minőségű, Megrendelő által jóváhagyott anyagokat jogosult beépíteni a Kivitelezés során. Vállalkozó a köteles továbbá a vonatkozó magyar jogszabályokat, hatósági előírásokat és szabványokat betartani és a szükséges teljesítmény-nyilatkozatokat beszerezni.
m) Vállalkozó felel a kivitelezés időszaka alatt a munkavédelmi, környezetvédelmi szabályok betartásáért.
n) Vállalkozó köteles a beépítés folyamán előírt vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni.
o) A Vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a Megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.
p) A Vállalkozó a napelemes rendszer sikeres átadás-átvételét és az érintésvédelmi jegyzőkönyv elkészültét követően a szolgáltatónál a készre jelentési folyamatot elindítja.
2.4. VÁLLALKOZÓI DÍJ
2.4.1. A vállalkozói díj anyagi jellegű és munkadíj jellegű tételekből tevődik össze.
2.4.2. A vállalkozói díj magában foglalja az áramszolgáltatói tervezés és engedélyeztetés díját. Ezen díjat - mivel ezeket a tevékenységeket a Vállalkozó is teljesítési segéd közreműködésével végzi, akik díját a Vállalkozó köteles viselni –a Megrendelő elállása esetén bánatpénzként a Vállalkozó megtartja.
2.4.3. A vállalkozói díjat a Megrendelő az egyedi szerződésben foglaltak szerinti bontásban és esedékességkor köteles megfizetni a Vállalkozó részére. Külön kikötés hiányában a vállalkozói díj legkésőbb a szerződés teljesítésekor esedékes.
2.4.4. A vállalkozói díjat a Megrendelő átutalással köteles megfizetni a Vállalkozó által kiállított díjbekérőn/számlán megjelölt bankszámlájára a számlán szereplő határidőn belül.
2.4.5. A Vállalkozó jogosult a végszámlát teljesítési igazolás hiányában is kiállítani, amennyiben a napelemes rendszer fizikai telepítése és/vagy az érintésvédelmi jegyzőkönyv átadása megtörtént.
2.4.6. A számla az alábbi esetekben, időpontokban minősül kézhez vettnek:
a) személyesen átadás esetén az átadás időpontjában; vagy
b) a Megrendelő által kapcsolattartási e-mail címként megadott címre történő megküldés esetén - ellenkező bizonyításig - elküldést követő 12 óra múlva; vagy
c) postai kézbesítés esetén jelen ÁSZF 2.12. pontjában foglalt időpontban.
2.4.7. Késedelmes teljesítés esetén a Megrendelő az egyedi szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles a Vállalkozó részére megfizetni. Amennyiben az egyedi szerződés a késedelmi kamat mértékéről nem rendelkezi, úgy annak mértéke évi 10 %.
2.4.8. A végszámla melléklete - a 2.4.5. pontban foglalt esetet ide nem értve - a teljesítési igazolás, amelyen a Vállalkozó és a Megrendelő aláírása is szerepel.
2.4.9. A Vállalkozó munkatársa vagy megbízottja készpénz átvételére nem jogosult.
2.4.10. A vállalkozói díj jelentős (3%-ot meghaladó) árfolyamváltozás – kivéve a 2.4.11. pontban foglalt esetet-, jelentős (3%- ot meghaladó) Áfa emelkedés, az áru árának időközbeni esetleges emelkedése, vagy a vállalkozói díj összegére hátrányosan ható új adónem bevezetése esetén módosítható. Az elszámolási árfolyam a hivatalos MNB árfolyam (xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx). A vállalkozói díj módosításáról a Vállalkozó köteles a Megrendelőt a módosítást megelőzően legalább 15 nappal korábban értesíteni. Amennyiben a Megrendelő a módosítást nem fogadja el, úgy jogosult a szerződést felmondani, köteles azonban a szerződés megszüntetésével okozott kárt a Vállalkozónak megtéríteni.
2.4.11. Amennyiben a vállalkozói díj minimum 60%-ának megfelelő összeg a Vállalkozó számláján jóváírásra kerül, ezt követően a Vállalkozó az árfolyamváltozásra figyelemmel nem jogosult a vállalkozói díjat 2.4.10. pont szerint módosítani.
2.4.12. Vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére azonban nem jogosult. A Megrendelő köteles megtéríteni a Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
2.5. MŰSZAKI FELTÉTELEK
2.5.1. A fotovoltaikus rendszer telepítésének feltétele, hogy a Megrendelő ingatlanának műszaki állapota - különösen, de nem kizárólagosan az ingatlan tetőszerkezete és az áramhálózat - alkalmas legyen a napelemes rendszer telepítésére, üzembe helyezéséhez és működtetéséhez.
2.5.2. Vállalkozó javasolja, hogy a telepítés megkezdése előtt a Megrendelő a 2.5.1. pontban foglalt feltételek fennállását szakemberrel vizsgáltassa felül!
2.5.3. Abban az esetben, ha a Megrendelő ingatlanának műszaki állapota nem megfelelő, úgy a napelemes rendszer fogadásához szükséges infrastruktúra kialakítása (pl. a mérőóra szabványosításának, vagy az épület villamos hálózatának a hatályos energetikai hálózatának szabványoknak megfelelő kiépítése) a Megrendelő költsége és kötelezettsége.
2.5.4. A Vállalkozó teljesítési határideje akkor kezdődik, ha a napelemes rendszer fogadásához szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll.
2.5.5. A Vállalkozó feladata kivitelezési munkákhoz szükséges valamennyi segédszerkezet, dúc, állványzat, munka- és balesetvédelmi segédszerkezetek megépítése, helyszínen tartása és elbontása, a munkák elvégzéséhez szükséges összes technikai eszköz és munkahelyi berendezés telepítése és a munkák befejezésekor a munkaterületről történő eltávolítása.
2.6. ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁS
2.6.1. A Vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
2.6.2. Megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg jelentéktelen hiba, hiány miatt, melyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folyamán nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Az átadás- átvétel idején fennálló hibák, hiányok kijavításának határideje 15 napnál hosszabb nem lehet.
2.6.3. Az átadási dokumentáció tartalmazza az alábbi iratanyagokat magyar nyelven:
• teljesítési igazolás, átadás-átvételi jegyzőkönyv
• érintésvédelmi jegyzőkönyv
• jótállási tájékoztató az azt végző szervek, cégek listáját névvel, címmel, telefonszámmal
• műbizonylatok, műszaki adatlapok
2.6.4. A sikeres műszaki átadás-átvétel alatt a napelemes rendszer fizikai telepítését értjük. A sikeres műszaki átadás - átvételt követően a Megrendelő teljesítési igazolást állít ki.
2.6.5. Amennyiben a telepítési helyen a műszaki feltételek megfelelőek, és az érintésvédelmi vizsgálat lefolytatható, úgy a Vállalkozó az érintésvédelmi jegyzőkönyvet elkészíti, és azt a Megrendelő részére átadja.
2.6.6. Az érintésvédelmi jegyzőkönyv átadásának a feltétele - amennyiben az később kerül elkészítésére arra tekintettel, hogy a műszaki feltételek a telepítési helyen az átadás-átvétel lefolytatásakor nem állnak rendelkezésre -, hogy az átadásig a Megrendelő a teljes díjat megfizesse a Vállalkozó részére.
2.6.7. A sikertelen átadás-átvételi eljárás költségei, vonzatai a Vállalkozót terhelik abban az esetben, ha a sikertelen átadás- átvétel az alvállalkozók tevékenységére vezethető vissza a Vállalkozó az eljárás költségeit alvállalkozók felé jogosult tovább hárítani.
2.6.8. A műszaki-átadási eljárásról a felek vagy képviselőik jegyzőkönyvet vesznek fel és azt aláírásukkal látják el.
2.6.9. A sikeres műszaki átadás-átvételt és az érintésvédelmi jegyzőkönyv elkészültét követően a Vállalkozó a készre jelentési folyamatot elindítja.
2.7. TITOKTARTÁS
2.7.1. A szerződés fennállása alatta a felek tudomására jutott bizalmas információkat, üzleti titkokat kötelesek megőrizni. Különösen, de nem kizárólagosan üzleti titoknak minősül az Ajánlat tartalma, a felek között létrejött szerződés és megállapodás. A bizalmas információ és az üzleti titok harmadik félnek nem adható ki, a Megrendelő és a Vállalkozó köteles azokat bizalmasan kezelni a kivitelezés bármely stádiumában, és azt követően is. A titoktartási kötelezettség kiterjed a szerződés mellékleteire egyaránt.
2.7.2. A felek a titoktartási kötelezettség megszegésével okozott károkért kártérítési felelősséggel tartoznak.
2.8. A SZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE
2.8.1. Ha a szerződés teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
a) a lehetetlenné válás oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
b) a lehetetlenné válás oka a Megrendelő érdekkörében merült fel, a Vállalkozót a díj megilleti, de a Megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a Vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a Vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
2.8.2. Lehetetlenülés esetén a Megrendelő követelheti, hogy a Vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett napelemes rendszert neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
2.8.3. Ha a szolgáltató a napelemes rendszer telepítésére benyújtott igénybejelentést a hálózat napelemrendszer integrálására való alkalmatlansága miatt, vagy egyéb nem orvosolható okból elutasítja, abban az esetben a Vállalkozó további teljesítése oka mindkét fél érdekkörén kívül álló okból lehetetlenné válik, és az egyedi szerződés megszűnik. Ebben az esetben a Vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg, így különösen, de nem kizárólagosan a Vállalkozó az áramszolgáltatói tervezés és engedélyeztetés díját megtarthatja.
2.9. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
2.9.1. A szerződés megszűnik:
a) a felek közös megegyezésével, az általuk meghatározott időpontban;
b) elállással vagy felmondással.
2.9.2. A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszüntethetik.
2.9.3. A Megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A Megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a Vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
2.9.4. Vállalkozó a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítása esetén a szerződéstől elállhat, amennyiben a célszerűtlen szakszerűtlen utasításra a Megrendelőt figyelmeztette, és a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja.
2.9.5. Ha a munkaterület biztosítása a Megrendelő kötelezettsége és a Megrendelő a munkaterületet a Vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a Vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Kártérítésként a vállalkozó különösen, de nem kizárólagosan jogosult az áramszolgáltatói tervezés és engedélyeztetés egyedi szerződésben megjelölt díját felszámítani.
2.9.6. Amennyiben a kivitelezés során olyan a megbízás szerződésszerű teljesítését akadályozó nehézségek merülnek fel, amit Vállalkozó még pótmunka elvégzésével sem tud megoldani (így különösen, de nem kizárólagosan rossz állapotú, felújításra szoruló tetőszerkezet, rossz állapotú, cserére szoruló héjazat, stb.) úgy a Vállalkozó jogosult a teljesítés megkezdése előtt a szerződéstől elállni, illetőleg a teljesítés megkezdése után a munkaterületről levonulni és a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
2.9.7. Amennyiben a Megrendelő nem fogadja el a felmerülő pótmunkák ellenértékét és ezek a megbízás Vállalkozó általi szerződésszerű teljesítését akadályozza, úgy a Vállalkozó jogosult a szerződéstől a teljesítés megkezdése előtt elállni, illetőleg a teljesítés megkezdése után a munkaterületről levonulni és a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
2.9.8. Felek jogosultak továbbá a szerződést felmondani vagy attól elállni jelen ÁSZF-ben foglalt egyéb esetben.
2.10. VIS MAIOR
2.10.1. Ha bármelyik fél jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését - a pénzügyi teljesítés kivételével - vis maior vagy a másik fél magatartása vagy érdekkörében bekövetkezett esemény késlelteti, vagy akadályozza, akkor ez mentségül szolgál a fél nem szerződésszerű teljesítésére.
2.10.2. Vis maior kifejezés a következő eseményeket jelenti: kormányintézkedés, sztrájk, más ipari működészavar, közellenség tevékenykedése, terrorcselekmény, forradalmi cselekmények, zavargások, blokád, járvány, földcsuszamlás, tűz, vihar, árvíz, földrengés, robbanás, vízkár, villámlás, leküzdhetetlen fagy, rendkívüli időjárás, elektrolitikus vagy kémiai folyamat, szokatlan közlekedési késedelmek, vagy hasonló, a felek ellenőrzésén kívül eső események.
2.10.3. Vis maiorra a Vállalkozó csak akkor hivatkozhat, ha írásban értesíti a Megrendelőt – amennyiben a körülmények lehetővé teszik - a vis maior tényéről és várható időtartamáról.
2.10.4. Ha a Megrendelő egyéb irányú írásos utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit, amennyiben az észszerűen lehetséges és meg kell keresnie minden ésszerű alternatív módot, amelyet a vis maior esete nem gátol.
2.10.5. A vis maior bekövetkezése nem érinti az ezt megelőzően teljesített szolgáltatások, vagy a már átadott termék ellenértékének megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket.
2.10.6. Az egyedi szerződésben foglalt határidők a vis maior időtartamával meghosszabbodnak.
2.10.7. Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 100 (száz) naptári napot, a felek a szerződés teljesítésével kapcsolatban jóhiszemű tárgyalásokat kezdenek.
2.11. SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
2.11.1. A szerződést a felek bármikor jogosultak közös megegyezéssel írásban módosítani. A módosítás a felek által meghatározott időponttól hatályos.
2.11.2. A módosítás hatályba lépését követően a jogviszony tekintetében, a jövőre nézve a módosításban foglaltak az irányadók.
2.11.3. Jelen ÁSZF-ben foglalt esetekben a szerződés más módon történő módosításra is sor kerülhet.
2.12. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
2.12.1. A Vállalkozó a Megrendelő által az Ajánlat elkészítéséhez megadott személyes adatokat, a szerződés létrejöttéhez szükséges adatbekérőn megadott személyes adatokat, a szerződés teljesítéséhez és a számlázáshoz szükséges egyéb személyes adatokat, valamint a kapcsolattartási adatokat kezeli. Ezen adatok tekintetében Adatkezelőnek minősül.
2.12.2. Vállalkozó a Megrendelő nevére szóló számlával vagy számlákkal kapcsolatosan az állami adó- és vámhatóság részére az előírt határidőben teljesíti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, amely szerint köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni a belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
2.12.3. Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Vállalkozó a telepítés folyamatait fotókkal dokumentálja és ezen fotókat a Vállalkozó belső használatra, valamint a tevékenységének népszerűsítése érdekében weboldalán és közösségi oldalán felhasználhatja. A fotók személyes adatot nem tartalmaznak.
2.12.4. Az adatkezelésre vonatkozó részletszabályok, így az adatkezelés célja, jogalapja, megőrzési idők, érintettek és címzettek köre a Vállalkozó Adatkezelési tájékoztatóban találhatók.
2.13. KÖZLÉSEK
2.13.1. A felek valamennyi közlést (értesítést, felszólítást tájékoztatást) a szerződésben megadott elérhetőségekre kötelesek írásban megküldeni egymásnak. Írásbelinek tekintik a felek az sms-ben és e-maileben a felek által az egyedi szerződésben megadott elérhetőségekre megküldött közléseket is.
2.13.2. Postai úton megküldött iratokat kézbesítettnek kell tekinteni:
- az átvétel napján, ha a címzett (vagy helyettes átvevő/meghatalmazott) a küldeményt átvette;
- kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett az átvételt megtagadta;
- a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza).
2.13.3. Az e-mail és SMS akkor minősül kézbesítettnek, ha a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Az üzenet az elküldést követő 12 órát követően – az ellenkező bizonyításig - hozzáférhetőnek, ekként kézbesítettnek minősül.
2.13.4. Felek kötelesek a kapcsolattartási adataikban bekövetkezett változást haladéktalanul egymás felé jelezni. A bejelentés elmulasztásából eredő károkért a mulasztó fél tartozik felelősséggel.
2.14. KÉPVISELET
A szerződés teljesítésével kapcsolatban nyilatkozatra, aláírásra a Megrendelő, a Vállalkozó ügyvezetője vagy ezek meghatalmazottja, megbízottja jogosult. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
3. SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS
3.1. KELLÉKSZAVATOSSÁG
3.1.1. Vállalkozó a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
3.1.2. Kellékszavatossági igénye alapján a Megrendelő választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a Vállakozónak - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással
kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
c) Fogyasztónak minősülő Megrendelő esetén a Megrendelő - ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a Vállalkozó költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
3.1.3. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
3.1.4. A Vállalkozónak a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a Megrendelő (Jogosult) érdekeit kímélve kell elvégezni.
3.1.5. A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
3.1.6. A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a Vállalkozóval közölni, a közlés késedelméből eredő kárért felelősséggel tartozik.
A kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztónak minősülő Megrendelő esetében a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült.
3.1.7. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
3.1.8. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
3.1.9. A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Vállalkozót terhelik. Ha a Megrendelő olyan hiba miatt igényli a helyszíni kiszállást, melyről a későbbiekben bebizonyosodik, hogy nem tartozik a szavatossági kötelezettségek körébe, úgy a kiszállással felmerülő mindenkori díj megtérítésére a Megrendelő köteles. A kiszállás mindenkori díjszabásáról a Vállalkozó nyújt tájékoztatást.
3.1.10. Ha a dolog meghibásodásában a Megrendelőt (Jogosultat) terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a Vállalkozó e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
3.1.11. Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a Megrendelő (Jogosult) számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni.
3.1.12. Kicserélés vagy elállás esetén a Megrendelő (Jogosult) nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
3.2. TERMÉKSZAVATOSSÁG
3.2.1. A fogyasztónak minősülő Megrendelő (Jogosult) a neki eladott ingó dolog hibája esetén a gyártótól a termék kijavítását követelni, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a Megrendelő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges
- a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
3.2.2. A gyártó nem felel, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
3.2.3. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
3.2.4. A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.
3.2.5. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
3.2.6. A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
3.3. JÓTÁLLÁS
3.3.1. Fogyasztónak minősülő Megrendelő esetén a jogszabályban meghatározott jótállás időtartama:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
c) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
d) 250 000 forint eladási ár felett három év.
3.3.2. A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
3.3.3. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
3.3.4. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a Vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
3.3.5. A gyártó által vállalt jótállásról a Vállalkozó a Jótállási jeggyel értesíti a Megrendelőt.
3.3.6. Nem áll fenn jótállási kötelezettség abban az esetben, ha a jótállásra kötelezett bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
3.3.7. A jótállás nem érinti a fogyasztó jogszabályból eredő – így különösen kellék- és termékszavatossági, illetve kártérítési
– jogainak érvényesítését A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti.
3.3.8. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
3.3.9. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.3.10. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a Vállalkozó, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.
3.3.11. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
3.3.12. Nem tartoznak a garanciális hibák sorába:
▪ felhasználói kézikönyv telepítési karbantartási utasításainak a be nem tartása;
▪ a készülék nem megfelelő szellőzése, nem megfelelő tárolása;
▪ jogosulatlan módosítás változtatás, vagy megkísérelt javítás;
▪ helytelen használat, biztonsági utasítások figyelmen kívül hagyása;
▪ fogyasztó szándékos károkozása;
▪ vis maior (pl.: villámcsapás, elemi kár, túlfeszültség, vihar, tűzkár);
▪ a fogyasztó által használt elektromos rendszerekkel való összeegyeztethetetlen működés;
▪ a telepítési helyszín tetőszerkezetének telepítés időpontjától számított károsodása, öregedése okozta meghibásodás;
▪ a Megrendelőnél bekövetkező bármely műszaki változásból eredő hiba (pl. Wifi cseréje, utólagosan az ingatlan műszaki állapotában és/vagy az áramhálózatban elvégzett módosítás következtében fellépő hiba).
3.3.13. A jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a Vállalkozót terhelik. Ha a fogyasztó olyan hiba miatt igényli a helyszíni kiszállást, melyről a későbbiekben bebizonyosodik, hogy nem tartozik a jótállási kötelezettségek körébe, úgy a kiszállással felmerülő mindenkori díj megtérítésére a fogyasztó köteles. A kiszállás mindenkori díjszabásáról a Vállalkozó nyújt tájékoztatást. Ha a dolog meghibásodásában a fogyasztót terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a jótállási kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a fogyasztó köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
4.1. A Megrendelő és az Vállalkozó teljes szerződését kizárólag a jelen ÁSZF és az annak alapján létrejött szerződés testesíti meg.
4.2. A felek a szerződés teljesítése során kötelesek minden olyan magatartástól tartózkodni, mellyel veszélyeztetik egymás jó hírnevét és üzleti érdekeit, valamint kötelesek minden tőlük elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a másik Fél neve ne szerepeljen jó erkölcsbe ütköző, ízléstelen, sértő vagy bármely más hátrányos módon vagy összefüggésben.
4.3. A felek rögzítik, hogy jelen ÁSZF-ben nem vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdésekben a hatályos vonatkozó magyar és uniós jogszabályok rendelkezései irányadóak.
4.4. A Megrendelő nem vetette magát alá a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére vonatkozó eljárásnak. A szerződéssel kapcsolatos minden vitás kérdést a felek békés úton kísérelnek meg megoldani. A békés úton nem rendezhető vitás kérdéseket felek a hatáskörtől függően a Kaposvári Járásbíróság vagy a Kaposvári Törvényszék előtt rendezik.
4.5. A szerződő feleket kölcsönös együttműködési, tájékoztatási, figyelem felhívási és kár megelőzési kötelezettség terheli, amely kötelezettség megszegéséért a felek kárfelelősséggel tartoznak.
4.6. Jelen ÁSZF bármely rendelkezésének érvénytelensége nem vonja maga után a teljes ÁSZF érvénytelenségét.
4.7. Xxxxx XXXX kizárólag magyar nyelven készül. Az egyedi szerződés nyelve magyar.
4.8. Jelen ÁSZF 2022. szeptember 15. napjától visszavonásig hatályos.