Gépjármű-biztosítás
együtt egy jobb életért
Gépjármű-biztosítás
UNIQA Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Együtt
Érvényes:
2024.
április 23-tól
a gondtalan vezetésért.
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérjük, hogy biztosítási Ajánlatának megtétele előtt figyelmesen olvassa el a Biztosítási termékismertetőt, és a biztosítási termék részletes leírását tartalmazó jelen Biztosítási Feltételeket, amely a legfontosabb elemeket kiemelő Ügyféltájékoztatót is tartalmazza.
A biztosítási termék neve:
UNIQA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás – UNIQA KGFB
A biztosítási szerződés (továbbiakban: „Szerződés”) az alábbi
– egymástól elválaszthatatlan – részekből áll:
1. Biztosítási termékismertető
2. Biztosítási Feltételek:
A) Ügyféltájékoztató
B) Általános Rendelkezések
C) UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban:
„ÁSZF”);
D) Különös Szerződési Feltételek (továbbiakban: „KSZF”),
E) A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lé- nyegesen eltérő rendelkezések
3. Függelékek
1. számú Függelék
2. számú Függelék
3. számú Függelék
4. számú Függelék
5. számú Függelék
4. Ajánlati dokumentáció, ezen belül:
A) Ajánlat
B) Szerződő nyilatkozata
C) Kötvény
Az alábbi leírásban a szöveg olvashatóságának javítása érdekében egyes részleteket a BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK fejezetei végén található külön fejezetbe („RÉSZLETES KIFEJTÉSEK”) csoporto- sítottunk. Ezeket a szövegben szögletes zárójelek közé zárt szám- hivatkozással jelöltük („[..]”), amelyekhez tartozó részletes leírások a külön fejezetben találhatók.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A.1. BIZTOSÍTÓ
A Biztosító az UNIQA Biztosító Zrt. [1] (továbbiakban: „Biztosító”).
A.2. FELÜGYELETI SZERV
A Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank [2] (továb- biakban: „MNB” vagy „Felügyelet”).
A.3. JELENTÉS A BIZTOSÍTÓ FIZETŐKÉPESSÉGÉRŐL ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL
A jelentés a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) érhető el.
A.4. TANÁCSADÁS
A Biztosító a jelen biztosítási termék esetén a biztosítás értékesítési módjától függően nyújt tanácsadást.
a) Ha az értékesítés
• függő biztosításközvetítő ügynök közreműködésével, a Bizto- sító tanácsadást nyújt.
b) Ha az értékesítés
• a Biztosító által telefonon történik, a Biztosító tanácsadást nyújt.
c) Ha az értékesítés
• a Biztosító honlapján keresztül, online, vagy
d) Ha az értékesítés
• biztosításközvetítő alkusz, vagy
• (a Biztosító ügynökével nem azonos) függő biztosításközvetítő többes ügynök közreműködésével történik, akkor ezek bizto- sításközvetítői (ügyfél)tájékoztatója tartalmazza, hogy nyújta- nak-e tanácsadást.
A.5. A KÖZREMŰKÖDŐK JAVADALMAZÁSA
A Biztosító – biztosításközvetítőnek nem minősülő – közreműködői a biztosítási értékesítési tevékenységüket munkaviszony keretében végzik, amely ellenértékeként a munkajogi jogviszonyokra jellemző javadalmazásban részesülnek.
A.6. JOGSZABÁLYOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT, EGYÉB FONTOS INFORMÁCIÓK
• A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképvi- seleti szervek a Biztosítóra és a termékértékesítésbe bevont sze- mélyekre vonatkozó esetleges panaszukat szóban vagy írásban az Általános Rendelkezések B.2 pontjában foglaltak szerint ter- jeszthetik elő. [3]
• A biztosítási titokkal, a Biztosító adatkezelésével, az adattováb- bítással kapcsolatos tudnivalókat az Általános Rendelkezések
B.3. pontja tartalmazza.
• A Szerződés és a kapcsolattartás nyelve magyar.
• A Szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
• A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezéseket az ÁSZF F. pontja tartalmazza.
⏵
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről
⏵
Jogszabályok által meghatározott, egyéb
Gyakran ismételt kérdések Részletes kifejtések
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A.7. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
A.7.1 Mi a teendőm és mire számíthatok kár esetén?
i
Hasznos információk, telefonszámok
Tűz, robbanás esetén értesítse a tűzoltóságot! Értesítse a veszélyben levőket!
Tűzoltóság telefonszáma:
112 vagy 105
Személyi sérülés, baleset esetén értesítse a mentőket! Nyújtson első- segélyt!
Mentők telefonszáma:
112, vagy 104
Betöréses lopás, megkísérelt betö- réses lopás, rablás esetén értesítse a rendőrséget és tegyen feljelentést!
Rendőrség telefonszáma:
112 vagy 107
UNIQA CallCenter:
x00 0 000-0000
CallCenterünk nyitvatartása munkaidőben:
A Call Center ügyfélfogadási időben hívható, melyről a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxx hon- lapunkon tájékozódhat.
1. Mielőtt kapcsolatba lép velünk
Kérjük, vegye elő a biztosítási kötvényt, mely tartalmazza az igény bejelentéshez szük- séges kötvényszámot!
2. Mi a teendő közlekedési baleset esetén?
A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a gépjárművezető sze- mély illetve a gépjármű adatait, beleértve a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó egyéb in- formációkat, mely alapján értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” űrlapot) függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdé- sében meg tudnak-e egyezni. A károsult a kártérítési igényét a károkozó felelősség- biztosítójához nyújthatja be.
Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni.
3. Kárbejelentés
• Online felületünkön: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx
• telefonon: x00 0 000-0000
• írásban: UNIQA Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.
Ehhez kérjük, hogy a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx menüpontban elér- hető gépjármű kárbejelentő adatlapunkat töltse ki és jutassa el hozzánk.
Célunk, hogy segítsük Önt a kárrendezés minden lépésében.
• Elsőként azonosítjuk, és ellenőrizzük az Ön adatait.
• Ezt követően a káresemény adatainak megadása szükséges:
– milyen káresemény történt,
– hol,
– mikor,
– milyen körülmények közt
• Ezt követően tájékoztatást adunk, hogy biztosítási szerződése kiterjed-e a beje- lentett kárra, illetve kárával kapcsolatban fennáll-e bármilyen korlátozás, kizárás.
4. Mit kérhet a Biztosító?
Hiánytalanul kitöltött gépjármű kárbejelentő nyomtatványt.
A Biztosító által bekérhető szükséges dokumentumokról, bővebben a Biztosítási Fel- tételek 5. számú Függelékében olvashat.
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A.7.2 Hogyan fizethetem be a biztosítási díjat?
Csoportos beszedési megbízás
A számláját vezető pénzintézet részére eljuttatott megbízás alapján, az Ön által választott díjfizetési gyakoriság szerint automatikusan szedjük be számlájáról a biztosítási díjat, vagy netbank-hozzáférés esetén egyszerűen és gyorsan megadhatja a biztosítási díj levonásához szükséges meg- bízást az alábbiak szerint:
Kedvezményezett neve: UNIQA Biztosító Zrt. Kedvezményezett azonosítója: A10456017 Szerződésazonosítója a kedvezményezettnél: az Ön köt- vényszáma.
A megbízás életbelépése után a díjat minden esedékes- ségkor leemeljük bankszámlájáról. (Terhelést általában minden hónap 6. illetve 20. napja között indítunk, a pontos időpontokról a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx- informaciok oldalon tájékozódhat.)
🗹 E-kommunikáció esetén választható díjfizetési mód
Bankkártyás díjfizetés
Bankkártyás díjfizetéssel a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxx-xxxxxxxxxx.xx) azonnal, külön költség nélkül befizetheti díját online bankkártyás fizetéssel.
Külön adatként mindössze a szerződésazonosítót és a szü- letési dátumát, jogi személy esetében adószámát kell meg- adnia.
Bankkártyás díjfizetési mód választása esetén díjfizetési gyakoriságának megfelelően e-mailben fizetési értesítőt küldünk Önnek aktív fizetési linkkel. Azonban a megadott díjfizetési módtól függetlenül bármikor választhatja az on- line bankkártyás fizetési lehetőséget.
🗹 E-kommunikáció esetén választható díjfizetési mód
Banki átutalás
Internetes banki szolgáltatáson keresztül, vagy bankjában személyesen intézhető, gyors egyéni fizetési mód. Egyedi, banki átutalásos díjfizetési mód esetén kísérje figyelemmel a választott ütemezés szerinti befizetési időpontokat.
Befizetése egyszerű azonosításához az utalás közlemény rovatába a biztosítás szerződésazonosítóját szükséges be- írnia.
Annak érdekében, hogy időben beérkezzen a biztosítási díj, javasoljuk, hogy a megadott határidő előtt 2 munkanap- pal indítsa el banki átutalását.
🗹 E-kommunikáció esetén választható díjfizetési mód
Postai csekk
Csekkes befizetés esetén az Ön által választott díjfizetési gyakoriság szerinti biztosítási díjakról az UNIQA Biztosító ún. postai csekket küld Önnek, amelyet kérünk, hogy a csekkel együtt megküldött fizetési értesítőben feltüntetett időpontig szíveskedjen befizetni. Kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás esetében postai csekkes díjfizetési mód, csak éves díjfizetési ütemmel választható.
Kérjük, hogy a befizetési határidőre mindig ügyeljen. Annak érdekében, hogy időben beérkezzen a biztosítási díj, java- soljuk, hogy a megadott határidő előtt 3-4 munkanappal adja fel a csekket.
🗷 E-kommunikáció esetén nem választható díjfizetési mód
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Gépjárműflotta esetén alkalmazható fizetési módok:
• Banki átutalás
Gépjármű flotta esetében külön E-kommunikációs szer- ződés nélkül is választható a banki átutalás, mint fizetési mód. Befizetése azonosításához az utalás közlemény ro- vatába a számviteli bizonylat sorszámát szükséges fel- tüntetnie.
• Banki átutalás Havi összesítő elszámolással
Külön szerződés megkötését követően alkalmazható fi- zetési mód. Befizetése azonosításához az utalás közle- mény rovatába az összesített számviteli bizonylat azono- sítóját szükséges feltüntetnie.
[3] A panasztétel további részletei (A.6. pont):
• értékesítésbe bevont személy: A Biztosító által alkalmazott, vagy megbízott függő biztosításközvetítő ügynök, vagy az ál- tala megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
• a panaszok a Biztosítónak, illetve az értékesítésbe bevont személyeknek a magatartására, tevékenységére vagy mu- lasztására vonatkozhatnak
• a szóbeli előterjesztés lehetőségei: személyesen vagy tele- fonon
• az írásbeli előterjesztés lehetőségei: személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben.
A.8. RÉSZLETES KIFEJTÉSEK
[1] A Biztosító részletes adatai (A.1. pont):
• teljes név:
UNIQA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00–00
• tevékenység: biztosítási tevékenység
[2] A Magyar Nemzeti Bank részletes adatai (B.2.1. pont):
• székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.
• Ügyfélkapcsolati Információ Központ:
1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
• Ügyfélkapcsolati Információ Központ telefonszáma:
x00-00-000-000
• Az Ügyfélkapcsolati Információ Központ postai címe: Levélcím:1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 (xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx
• MNB postacíme: 1850 Budapest
xxxxx://xxx.xxx.xx/x-xxxxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxx/xxxxxxxxxx- szemelyzeti-adatok/kapcsolat-szervezet-vezetok/elerhetoseg
• levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
• internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jelentés a Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről
Jogszabályok által meghatározott, egyéb fontos információk
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
B.1. FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI, JOGNYILATKOZATOK
Ha jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget kö- vetel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (to- vábbiakban: „Ptk.”) előírásainak. [4]
B.1.1 A Szerződő jognyilatkozatainak átadása a Biztosító részére
A Szerződésre vonatkozó ügyféloldali jognyilatkozatok megtétele a Szerződő joga és kötelessége.
I. Ajánlattétel
A Szerződés megkötésére irányuló Ajánlat kizárólag írásban, a Biztosító által erre rendszeresített, a Szerződő által aláírt nyom- tatványon tehető.
II. Felmondás
A Szerződést a Szerződő kizárólag írásban (postai úton, faxon megküldött vagy személyesen a Biztosító Ügyfélszolgálatán le- adott), illetve legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátott elektronikus dokumentumban mondhatja fel.
Felmondható a Szerződés továbbá olyan elektronikus doku- mentummal, amely az eredeti felmondásnak – a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott – szkennelt, PDF formátumú vagy jól ol- vasható módon fényképezett másolatát tartalmazza.
A szerződés felmondása esetén a biztosítási díj a biztosítási időszak végéig illeti meg a Biztosítót.
III. Egyéb esetek
Minden más esetben a Biztosítóhoz intézett nyilatkozat a Biz- tosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban vagy e-mailen, faxon vagy elektronikus úton, a Biztosító honlapján keresztül
vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az a Biztosító tu- domására jut.
Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a Biztosító csak abban az eset- ben fogadja el, ha az e-mail cím a küldő személyéhez kapcsolt, ko- rábban a Biztosító számára bejelentett és a Biztosító által rögzített címről érkezett. A Biztosító – az e-mail üzenet tartalmától függően
– jogosult dokumentum megküldésére felhívni a Szerződőt/Bizto- sítottat.
B.1.2 A Biztosító jognyilatkozatainak átadása a Szerződő részére
A Biztosító nyilatkozatait a Szerződőnek juttatja el, amelyek tartalmáról és a Szerződést érintő valamennyi változásról, il- letve változtatási szándékról a Szerződő kötelessége a Bizto- sítottat(akat) megfelelően tájékoztatni.
I. Elektronikus kézbesítés
A Biztosító a Szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a Biztosító iga- zolható módon kiküldte a Szerződő által megadott e-mail címre vagy azt a Biztosító a honlapján elhelyezte.
• A Szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, valamint a Szerződő levele- zési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, továbbá a szolgáltató biztonsági, illetve a Szerződő személyes fi- ókjának beállításai miatt felmerülő problémákért és az abból szár- mazó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a Bizto- sító nem vállal felelősséget.
• Az elektronikus levelezés során a Biztosító zárt levelezési rend- szeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a Szerződés adatai.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai,
⏵
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A címzett által meghatározott postai címre a Biztosító által feladott nyilatkozatot a kézbesítés sikerességétől függetlenül kézbesített- nek kell tekinteni
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a küldemény a Bizto- sítóhoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza (például cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, átvételt meg- tagadta, elköltözött, kézbesítés akadályozott, levélszekrény hi- ánya miatt kézbesíthetetlen, meghalt/megszűnt jelzések), kivéve a „nem kereste” jelzést; illetve
b) ha a Biztosító által feladott nyilatkozatot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a Biztosítóhoz, a postai kézbesítés 2. megkísérlését követő
5. munkanapon.
A Biztosítónak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie a címzettet.
B.2. PANASZOK BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA
Az ügyfél a Biztosító továbbá függő biztosításközvetítő ügynöke magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személye- sen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elekt- ronikus levélben (a továbbiakban: „e-mail”) terjesztheti elő az aláb- biak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a Biztosító akadálymente- sített Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben, melyről a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ kapcsolat honlapunkon tájékozódhat,
b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon az alábbi telefonszámokon: x00 0 000-0000 ügyfél- fogadási időben,
d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00 0 000-0000),
e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.).
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszke- zelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes sza-
bályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ panaszbejelentes honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, vala- mint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.
Amennyiben az eljáró biztosításközvetítő függő biztosításközvetítő többes ügynök vagy független biztosításközvetítő alkusz, úgy ezek magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát a biztosításközvetítőnél terjesztheti elő.
B.2.1 Felügyeleti szerv
A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank. [2]
B.2.2 Jogorvoslati fórumok
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizs- gálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredmény- telen eltelte esetén az ügyfelek számára az alábbi lehetőségek áll- nak rendelkezésre.
I. Minden ügyfélre vonatkozó lehetőség
Bármilyen szerződéses jogvita esetén az ügyfél a Polgári Perrend- tartás szerint hatáskörrel és illetékességgel és rendelkező bíróság- nál kezdeményezhet polgári peres eljárást.
II. A Magyar Nemzeti Bankról [5] szóló törvény értelmében Fo- gyasztónak minősülő ügyfelek [6] további lehetőségei
A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizs- gálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredmény- telen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi tes- tületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
Amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvé- nyességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződés- szegéssel
és annak joghatásaival kapcsolatos az ügyfél:
a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez [7] (továbbiakban: „PBT”, szék- hely: MNB 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, központi ügyfélszolgálat: 1122 Buda- pest, Xxxxxxxxx xxx. 6, telefon: x00 00 000-000, internetes elérhe- tőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) vagy
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Panaszok bejelentésének módja
Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
b) Amennyiben az elutasított panasza Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy a Magyar Nemzeti Bank Ügyfélkapcsolati Információ Központjánál [8] (Ügyfélkapcsolati Információ Központ: 1122 Bu- dapest, Krisztina krt. 6., levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00 000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx, e-mail cím: ugyfelszolgalat@ xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró termé- szetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fo- gyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biz- tosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló „Kérelem” forma- nyomtatvány benyújtható
– írásban, papír alapon és postai úton, kormányablakon keresztül, vagy az Ügyfélkapcsolati Információ Központon személyesen;
– elektronikus formában a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján elérhető PBT Online ügyintézés alkalmazáson, vagy ügyfélkapun (xxx.xx.xx) keresztül.
A fogyasztónak minősülő ügyfél az eljárás alapjául szolgáló „Kére- lem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtat- ványt a Biztosító igazolható módon, költségmentesen az ügyfél ké- résének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul meg- küldeni köteles. A Biztosító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a hon- lapján és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.
Online vitarendezési platform:
Amennyiben az ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hellyel ren- delkezik és az 524/2013/EU rendelet [9] (továbbiakban: Rendelet)
4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyasztónak minősül, a
Biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel összefüggésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági el- járáson kívüli, a Pénzügyi Békéltető Testület közreműködésével tör- ténő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vita- rendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresztül is kezde- ményezheti.
Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás le- folytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működé- sével kapcsolatos felhasználói útmutató a xxxxx://xxxxxxx.xx. xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/ oldalon található.
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon szék- hellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcso- latban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel.
Fogyasztónak minősül a Rendelet értelmében „bármely természe- tes személy, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.” Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület (H-1525 Budapest, Pf.:172, telefon:
x00-00-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) jogosult, amely a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, szakmailag független testület.
A Biztosító online vitarendezés érdekében – kizárólag e célból – használt e-mail címe, amelyet az online vitarendezési platformon meg kell adni: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
B.3. ADATKEZELÉS, ADATVÉDELEM
A Biztosító ez úton kívánja Ügyfeleit tájékoztatni a Biztosító adat- kezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) való meg- felelőségéről. A Biztosító ugyanakkor honlapján, továbbá Ügyfél- szolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkezeléssel kapcsolatos dokumentumokat.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége
Alkalmazandó jog Elévülés Teljességi záradék
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A Biztosító az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info. Törvény”), to- vábbá a GDPR alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja a természe- tes személy érintettek (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezet- tek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továbbiakban együttesen em- lítve, mint: „Érintett”) részére.
B.3.1 Adatkezelő, -képviselője és az Adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége
Adatkezelő: UNIQA Biztosító Zrt.
Az Adatkezelő képviselőjének, továbbá az adatvédelmi tisztviselő- nek a neve és elérhetősége a Biztosító honlapján és az Ügyfélszol- gálaton kifüggesztve található. Ezen információkról Ügyfeleink a függő biztosításközvetítő ügynök biztosításközvetítői irodájában is tájékozódhatnak.
B.3.2 Adattovábbítás címzettjei
Adatfeldolgozók: a Biztosító részéről adatfeldolgozóként a Biztosító számára a csoportos biztosítással kapcsolatban mindenkor kiszer- vezett tevékenységet végző személyek, adatfeldolgozók járhatnak el, akik az adatokat megismerhetik. Ezen adatfeldolgozók címzetti körök szerint az alábbiak:
– belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény- ben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók,
– elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,
– informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,
– információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,
– kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,
– kárrendezés során eljáró magánnyomozók,
– kockázatelbírálásban és kárrendezés során eljáró orvosszakér- tők,
– kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelés behajtók,
– vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,
– a Bit. szerinti biztosításközvetítők.
A Biztosítónál adatfeldolgozást végző személyek hatályos listája a Biztosító honlapján található.
Amennyiben a termék jellegéből adódóan a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlen, a Biztosító a szerződés teljesítése céljából harmadik országba továbbítja az Érintett személyes adatait annak érdekében, hogy az Érintett kül- földön részesülhessen egészségügyi ellátásban, vagy külföldön ve- hessen igénybe szolgáltatásokat. A Biztosító minden esetben az Érintett által igénybe vett szolgáltatás szerinti országban honos partnerének továbbítja az Érintett személyes adatait. Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges, a Biz- tosító 3. országba az alábbi címzetti körnek továbbíthat adatot:
– viszontbiztosítók,
– egészségügyi intézmények,
– egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,
– nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság.
B.3.4 Az Ön, mint Érintett jogai
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk, hogy milyen adatvédelmi jogokkal élhet a ránk bízott adataival kapcsolatban. A részletes leírás megtalálható a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx) és Ügyfélszolgálatán.
1. Az Érintett hozzáférési joga
Elérhetőségeinken bármikor jogosult arra, hogy megfelelő tájékoz- tatást kapjon arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamat- ban van-e, és ha igen, akkor Ön jogosult arra, hogy hozzáférjen az általunk tárolt személyes adataihoz, és azokról másolatot kérhet, illetve tájékoztatást kérhet arról, hogy miként kezeljük személyes adatait.
2. A helyesbítéshez való jog
Ön jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse, javítsa a pontatlan adatokat, illetve a hiányos adatok kiegészítését kérje.
3. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
Ön kérheti, hogy indokolatlan késedelem nélkül töröljük bizonyos általunk tárolt személyes adatait, amennyiben:
– A továbbiakban már nincs szükségünk az adott adatokra;
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége
Alkalmazandó jog Elévülés Teljességi záradék
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
– Ön visszavonja a bizonyos adatok kezelésére adott hozzájáru- lását;
– Ön tiltakozik a személyes adatok kezelése ellen;
– Ha jogszabály alapján előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez tö- rölni kell;
– Kérdése merül fel az adatai általunk történő adatkezelésének jogalapja tekintetében.
4. Az adatkezelés korlátozásához való jog
Amennyiben kérdése merül fel személyes adatai általunk történő kezelésének pontosságával, indokoltságával vagy jogszerűségével kapcsolatban, kérheti bizonyos adatkezelési tevékenységeink kor- látozását. A korlátozást akkor is kérheti, ha nekünk már nincs szük- ségünk az Ön adataira, de Ön, mint Érintett igényli valamely jogi igényének előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez. Ön abban az esetben is kérheti a korlátozást, ha kétségbe vonja a jogos érdek alapján történő adatkezelés jogalapját.
A korlátozás ideje alatt adatkezelési műveletek nem végezhetők, csak tárolni lehet az adatokat. A korlátozás fel- oldásáról a Biztosító előzetesen tájékoztatja majd.
5. Az adathordozhatósághoz való jog
Ön bármikor kérheti, hogy a Biztosító a hozzájárulása alapján, vagy szerződéses jogalapon kezelt személyes adatait tagolt, széles kör- ben használt, géppel olvasható formátumban bocsássa rendelke- zésére. Ön továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biztosító.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Biztosító az Ön kérésére a személyes adatokat közvetlenül továbbítja.
6. A hozzájárulás visszavonásához való jog
Amennyiben Ön hozzájárult a személyes adatainak használatához, kezeléséhez vagy megosztásához, azaz, amennyiben az adatke- zelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, Ön a hozzájárulását bármikor visszavonhatja, amennyiben nem a szolgáltatás nyújtá- sához vagy a biztosítási szerződés teljesítéséhez feltétlenül szük- séges adatokról van szó.
A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
Ön a direkt marketing megkeresésekhez adott hozzájárulását a lenti, 70. pontban megjelölt postai levelezési címre, vagy a lemon- xxx@xxxxx.xx email címre küldött levelével bármikor visszavon- hatja. A visszavonó nyilatkozatban kérjük, tüntesse fel nevét és partnerkódját.
7. A tiltakozáshoz való jog
Amennyiben az Érintett személyes adatainak kezelése jogos érde- ken alapul, ideértve a közvetlen üzletszerzési célból történő adatke- zelést, illetve, a jogos érdeken alapuló profilalkotást, az Érintett jo- gosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben. Ha az Érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a to- vábbiakban e célból nem kezelhetők.
8. Jogorvoslati jog
Ha Ön úgy ítéli meg, hogy a mindenkor hatályos adat- védelmi jog- szabályok szerinti jogait megsértették, jogában áll a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhe- tőségei: Honlap: xxxx://xxxx.xx/;
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.; Postacím: 1363 Budapest, Pf. 9;
Telefon: x00-0-000-0000; Fax: x00-0-000-0000;
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
A jogellenes adatkezelés esetén polgári pert indíthat a Biztosító ellen. A per az Ön választása szerint a lakóhelye szerinti törvény- szék előtt is megindítható.
B.3.4 Biztosító elérhetősége adatkezelési ügyekben
A fenti jogait az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx email címre vagy az UNIQA Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74. postai levelezési címre küldött levelében gyakorolhatja.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége
Alkalmazandó jog Elévülés Teljességi záradék
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A Biztosító az Érintett személyes adatait meghatározott célból, jogalapon és időtartamban kezeli.
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Az ajánlattal kapcsolatos adatkezelés. Az adatkezelés célja a szerződéskötési folyamat befejezése és a szerződés megkö- tése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | GDPR 17. cikk (3) bek. e) pontja szerinti jogi igény érvényesítése. |
A biztosítási kockázatok felmérése és kezelése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A Biztosító az adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. |
A biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat elutasítása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejötté- nek meghiúsulásával kapcsolatban igény ér- vényesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzésére a Ptk. elévülési szabályai az irányadók. |
A Biztosító biztosítási csalás megelőzése, valamint azonosítása érdekében végzett adatkezelési tevékenység, valamint ennek folyamatos ellenőrzése (külön adatbázis). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító biztosítási csalás megelőzéséhez, azonosításához fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | GDPR 17. cikk (3) bek. e) pontja szerinti jogi igény érvényesítése. |
A biztosítási szerződés megkötését megelő- zően az Biztosító ellenőrzi ügyfeleinek eset- leges korábbi díjhátralékait, valamint na- gyobb összegű biztosítások esetén az ügyfél jövőbeni díjfizetési képességét (kockázatos ügyfelekkel való szerződéskötés megelő- zése érdekében végzett tevékenység). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító kockázatos ügyfelekkel való szerződéskötése megelőzé- séhez fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosítási szerződés megkötése, meglévő biztosítási szerződések módosítása és állo- mányban tartása, valamint a biztosítási szer- ződésekhez kapcsolódó díjak, követelések megállapítása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A Biztosító ügyfeleinek telefonos úton tör- ténő megkeresése állományápolási célból (pl. elektronikus úton való kommunikáció megtételére vonatkozó tájékoztatás, csekkes díjfizetésről más díjfizetési módra történő át- térésre vonatkozó tájékoztatás). | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Biztosítási szolgáltatási igény elbírálása, a szerződés teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A biztosítási szerződésből származó jogi igé- nyekkel szembeni védekezés előterjesztése. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vo- natkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk., és egyéb ágazati jogszabályok). | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A biztosítási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos bírósági, hatósági meg- keresések megválaszolása. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk., és egyéb ágazati jogszabályok). | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége
Alkalmazandó jog Elévülés Teljességi záradék
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A biztosítási szerződés megszüntetése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Számviteli bizonylatok megőrzésére vonat- kozó kötelezettség teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (Számvtv.169.§ szerinti jogi kötelezettség). | A számviteli bizonylatokhoz szükséges személyes adatok. | 8 év |
Az Érintett biztosítási szerződésből szár- mazó követeléseinek érvényesítése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyom- tatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Direkt Marketing és hírlevél. | GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hozzájáru- lása. | Érintett neve, címe, e-mail címe és telefon- száma. | A hozzájárulás visszavonásáig, illetve a Biztosító fennállásáig. |
A szerződéssel kapcsolatos kérdésekkel, ké- résekkel, vagy érintetti jogainak érvényesí- tése céljából bármely kommunikációs csator- nán (honlapon lévő űrlap kitöltésével, írás- ban, telefonon vagy személyes ügyfélszolgá- laton keresztül) a Biztosítóhoz forduló Érin- tettek azonosítása annak érdekében, hogy Biztosító kizárólag az arra jogosult személy- lyel és olyan adatot közöljön, melyre az azo- nosított fél jogosult. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, születési név, anyja neve, születési idő, azonosító okmány száma, e-mail cím, elekt- ronikus felületen keresztüli ügyintézés ese- tén az azonosításhoz szükség felhasználó- név és jelszó. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Kárügyintézéssel, biztosítási eseményekkel és kárbejelentési dokumentumokkal kapcso- latos adatkezelés: a technikai adminisztráció megkönnyítése és a kárigények gyorsabb ügyintézése, kifizetése, továbbá az elírások kiküszöbölése, és az igénybejelentővel tör- ténő, a kárügyintézést megkönnyítő kapcso- latfelvétel postai úton vagy telefonon, ezen keresztül azon információk és adatok be- gyűjtése, melyek által a Biztosító meg tudja ítélni a kárigény jogosságát, valamint a kár- kifizetés szerződés szerint szükséges mérté- két. | Amennyiben a szolgáltatásra igényt tartó személy a biztosítóval szerződéses kapcso- latban áll (szerződő fél, biztosított vagy ked- vezményezett), úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerző- dés teljesítése. Amennyiben az adatkezelés- ben Érintett nem áll szerződéses kapcsolat- ban a Biztosítóval (például felelősségbiztosí- tások esetén a károsult), úgy az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke. Amennyi- ben a kárügyintézéshez, szolgáltatási igény elbírálásához (azon belül a kárigény elbírá- lása során) a GDPR 9. cikke szerinti szemé- lyes adatok különleges kategóriáinak (egészségügyi adatok) kezelése szükséges, úgy az adatkezelés jogalapja az érintett kife- jezett hozzájárulása. | Biztosított neve, károsult neve, cím, kapcso- lattartó telefonszáma kapcsolattartó e-mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, károsult vagyontárgyról készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetés összege, ká- rosult bankszámlaszáma, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés („Szerződés”) megkötése a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben („Gfbt.”) meghatá- rozott kártörténeti nyilvántartásból („Kárnyil- vántartás”) való lekérdezéssel a csalás meg- előzés valamint a pontos és naprakész ada- tokkal való szerződéskötés érdekében. | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító jogos ér- deke. A Biztosító jogos érdekét a csalás megelőzés valamint a pontos és naprakész adatokkal való szerződéskötés képezi. | A kárnyilvántartó szerv nyilvántartása tartal- mazza a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, az üzemben tartó természetes személy természetes szemé- lyazonosító adatait (név, születési hely, szü- letési idő, anyja neve és lakcím) továbbá az üzemben tartóhoz kapcsolódó kártérítési kö- telezettséget kiváltó káreseményekről, a kár- térítésre kötelezett személyekről, a kártérí- tési kötelezettség ismertté válásáról, a kár- összeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén,valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latbanigény érvényesíthető. |
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége
Alkalmazandó jog Elévülés Teljességi záradék
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés („Szerződés”) megkötése a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben („Gfbt.”) meghatá- rozott kártörténeti nyilvántartásból („Kárnyil- vántartás”) való lekérdezéssel a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap kö- zötti időtartamon belül. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosítóra vo- natkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötekezettsé- get a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 5. § (2) bek. keletkezteti. | A kárnyilvántartó szerv nyilvántartása tartal- mazza a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, az üzemben tartó természetes személy természetes szemé- lyazonosító adatait (név, születési hely, szü- letési idő, anyja neve és lakcím) továbbá az üzemben tartóhoz kapcsolódó kártérítési kö- telezettséget kiváltó káreseményekről, a kár- térítésre kötelezett személyekről, a kártérí- tési kötelezettség ismertté válásáról, a kár- összeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. | A biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén,valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latbanigény érvényesíthető. |
Biometrikus aláírás rögzítése, tárolása és felhasználása az elektronikus formában kö- tött biztosítási szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása érdekében. Egyes biztosítási szerződések megkötése során az elektronikus formában kötött bizto- sítási szerződés megkötéséhez a Biztosító biometrikus aláírást rögzít. A rendszer lehe- tővé teszi, hogy az ügyfél az Biztosítóval kö- tött biztosítási szerződését biometrikus alá- írással lássa el, amely fokozott biztonságú elektronikus aláírásként egyszerre teszi le- hetővé az érintett azonosítását és részvéte- lének igazolását biztosítási szerződés meg- kötésének folyamatában, továbbá garantálja a jognyilatkozat teljes bizonyító erejű magán- okirati minőségét. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont és 9. cikk (2) bekezdés f) pont együttesen – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítésé- hez, illetve védelméhez fűződő érdeke ké- pezi. | Az érintett azonosítására szolgáló adatok (név, e-mail cím, egyedi azonosító), aláírás- kép, aláírás dinamikájával kapcsolatos infor- mációk, vagyis az érintett viselkedési jellem- zőire vonatkozó biometrikus adatok (a tollvo- nás sebessége, a tollnyomás erőssége, a tollnak a levegőben elfoglalt pozíciója), az aláírandó dokumentum és annak lenyomata. | A biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Adattovábbítás a CherryHub Scale 55150 Kft. részére. A Biztosító a Cherrisk GO applikáció regiszt- ráció után járó kedvezményre való jogosult- ság ellenőrzése érdekében továbbítja az applikáció üzemeltetőjének azon ügyfelek e-mail címeit, akik a kedvezmény igénybevétele érdekében jelezték a regisztrációjukat. | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító kedvez- ményre való jogosultság ellenőrzéséhez fűződő jogos érdeke | E-mail cím | A kedvezményre való jogosultság ellenőrzé- séhez szükséges időtartam. |
Felhívjuk a figyelmet, hogy a vállalati ügyfelek értékesített csoportos biztosítások esetén a Biztosítottként megjelölt természetes személyek személyes adatait a Biztosító az egyéni ügyfelekkel megegyező adatvédelmi előírások betartása mellett kezeli.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
⏵Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége
Alkalmazandó jog Elévülés Teljességi záradék
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
B.4. AZ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁS LEHETŐSÉGE
A jelen tájékoztató egyoldalú módosításának lehetősége A Biztosító jogosult a fenti „Adatkezelés, Adatvédelem” című pontban szabá- lyozott rendelkezéseket egyoldalúan módosítani. A módosításról a Biztosító az Érintettet legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon, az Ügyfélszolgálatán kifüggesztett módosított doku- mentumok útján értesíti és a módosított rendelkezéseket a honlap- xxx is közzéteszi. Az Érintett a módosítás tartalmáról a függő bizto- sításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is tájéko- zódhat.
B.5. ALKALMAZANDÓ JOG
A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, a Ptk., a Bit. és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései alkalmazandók.
B.6. ELÉVÜLÉS
A jelen Szerződés alapján felmerülő kártérítési igény elévülési ideje
• 3 év, ha a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő ká- rokért való felelősség szabályait vagy
• 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
B.7. TELJESSÉGI ZÁRADÉK
A Szerződés a Felek közti megállapodás minden feltételét tartal- mazza, így az esetleges korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen Szerződés tartalmát. To- vábbá nem válik a Szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerződéses, üzleti gyakorlata, szokása, sem a biztosítási üzletág-
ban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széleskörben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
B.8. SZANKCIÓS KORLÁTOZÁSI ÉS KIZÁRÁSI ZÁRADÉK
Jelen szerződés egyéb rendelkezéseitől függetlenül, jelen biztosí- tási szerződés abban az esetben jogosít szolgáltatásra vagy a Biz- tosító által teljesítendő bármely kifizetésre, amennyiben az nem üt- közik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által vagy az Európai Unió által alkalmazott gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szankcióba, és/vagy embargós rendelkezésébe, továbbá nem ellentétes bár- mely más, a jelen szerződő felekre alkalmazandó nemzeti jogsza- bállyal. Ez a rendelkezés irányadó az Amerikai Egyesült Államok vagy egyéb ország gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szank- cióira és/vagy embargós rendelkezéseire is, amennyiben azok nem ellentétesek az Európai Unió vagy Magyarország jogszabályaival.
B.9. RÉSZLETES KIFEJTÉSEK
[4] Az írásbeliségre vonatkozó hivatkozott törvényi előírás (B.1. pont):
A közlésnek meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmasnak kell lennie a jognyilatkozatban foglalt tarta- lom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyé- nek és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.
[5] A hivatkozott MNB tv. (B.2.2.pont):
• a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
[6] A fogyasztó fogalma a panaszkezelés szempontjából (B.2.2. pont):
• Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozá- sán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
• A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak többek között a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társas- ház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem
⏵Egyoldalú módosítás lehetôsége
⏵Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
[7] Pénzügyi Békéltető Testület részletes adatai (B.2.2. pont):
• székhely: MNB 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
• levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172
• telefonszám: x00-00-000-000
• internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[8] Az Ügyfélkapcsolati Információ Központ részletes adatai (B.2.2. pont):
• Központi ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
• levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777
• telefon: x00-00-000-000
• internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
[9] A fogyasztókra vonatkozó hivatkozott EU rendelet (GDPR) megfelelő pontja (B.2.2.pont):
• 524/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pont
[10] Az adatvédelemre vonatkozó hivatkozott EU rendelet (B.3.pont):
• Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú Álta- lános Adatvédelmi Rendelete
[11] A hivatkozott Info tv. (B.3.pont):
• Az információs önrendelkezési jogról és az információ sza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény
[12] A hivatkozott Bit. (B.3.pont):
• A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény
[13] Az Érintett személyes adatai kezelésének célja, jogalapja és időtartama (B.3.pont):
A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatározott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:
[14] Az adatfeldolgozók címzetti körök szerint (B.3.2. pont):
• belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyez- ményben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók, elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,
• elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók
• informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,
• információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,
• kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,
• kárrendezés során eljáró magánnyomozók,
• kockázatelbírálásban és kárrendezés során eljáró orvosszakértők,
• kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelésbehajtók,
• vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,
• a Bit. szerinti biztosításközvetítők.
[15] A Biztosító harmadik országba az alábbi címzetti körnek továbbíthat adatot (B.3.2 pont):
• viszontbiztosítók,
• egészségügyi intézmények,
• egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,
• nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság.
[16] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei (B.3.4. pont):
• cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.
• levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
• telefon: x00-0-000-0000
• telefax: x00-0-000-0000
• Internetes elérhetőség: xxx.xxxx.xx
• e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
[17] A hivatkozott KPM-BM rendelet ( E.1.7.2.1.pont):
• 1/1974. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közleke- dés szabályairól
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
Panaszok bejelentésének módja Adatkezelés, adatvédelem Egyoldalú módosítás lehetôsége Alkalmazandó jog
Szankciós korlátozási és kizárási záradék
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C) UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A Biztosító díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a Szer- ződésben meghatározott jövőbeni Biztosítási esemény bekövetke- zése esetén a Szerződésben meghatározott Biztosítási szolgálta- tást teljesíti.
C.1. A SZERZŐDÉS ALANYAI
C.1.1 Biztosító
A Biztosító az UNIQA Biztosító Zrt. [1], amely a biztosítási díj elle- nében kockázatokra fedezetet nyújt és a kockázatviselést követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezésekor a Szerződés- ben meghatározott Biztosítási szolgáltatások teljesítését vállalja.
C.1.2 Szerződő
Szerződő, minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi en- gedélybe bejegyzett üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa.
C.1.3 Biztosított
A gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjár- művet vezető személy.
C.2. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányában tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési köte- lezettség terheli a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett sze- mélyt is. A biztosítást természetes és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépkocsira, motorkerékpárra, autó-
buszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mező- gazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros kerékpárra és négykerekű segédmotoros kerékpárra (quad). Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzemben tartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
C.3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a Szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a Biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a Biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a Biztosító díjtari- fájának és/vagy a biztosítási feltételeknek a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyi- latkozik. A szerződés visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
A Biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, meghatározott indok alapján elutasít- hatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az aján- lat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módo- sítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a Szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulá- sának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
Az elektronikus úton kötött szerződés is írásba foglalt szerző- désnek minősül, ha azt az xxxxx.xx oldalon vagy alkuszon ke- resztül, az UNIQA Biztosító Zrt. értékesítési online felületén ke- resztül kötötték.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
⏵A biztosítási szerződés létrejötte
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.4. A SZERZŐDES HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
Az ajánlat a Szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egy- oldalú nyilatkozata. A Biztosító köteles a díjtarifájának, valamint a biztosítási feltételeinek megfelelő ajánlatot elfogadni, kivéve, ha a Biztosító a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondá- sára nyilatkozatot tett. Ebben az esetben a szerződés megszűné- sét közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó, illetve a díj- tarifától, vagy a biztosítási feltételektől eltérő ajánlatot a Biztosító nem köteles elfogadni.
A Biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelő- zően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelő- zően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.
Nem jöhet létre szerződés, ha a Szerződő üzemben tartó által meg- adott adatok alapján a jármű a Belügyminisztérium által vezetett járműnyilvántartásban nem beazonosítható.
Kivételt képeznek azok a járművek, amelyek nem szerepelnek a járműnyilvántartásban (például segédmotoros kerékpárok, troli- busz, ideiglenes forgalmi engedéllyel rendelkező járművek), ame- lyek esetén a szerződés létrejön.
A szerződéskötés során a Szerződő által az ajánlatban rögzített adatok a vonatkozó jogszabályok által meghatározott közlési köte- lezettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, valamint az adatokban bekövetkezett vál- tozások bejelentéséért a Szerződő tartozik felelősséggel.
A Szerződő üzemben tartó köteles a szerződéskötéskor a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges minden körülményt közölni a Biztosítóval, így különösen, ha korábban más Biztosítónál ren- delkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződéssel, az előző Biztosító megnevezését és a kötvényszámát, valamint a kár- történeti nyilvántartásban szereplő azonosítószámot, a fedezetlen- ségi díj megállapításához szükséges adatokat elektronikus kom- munikációról való megállapodás esetében az e-mail címét.
A Szerződő közlési kötelezettséggel kapcsolatos felelőssége abban az esetben is fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezűleg tölti ki.
A Biztosító jogosult az adatok ellenőrzésére. Az üzemben tartó kö- teles 8 napon belül bejelenteni a Biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását, így különösen:
• a Biztosított (Szerződő) nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet ese- tén adószámának is) a megváltozását;
• jogi személy Szerződő egyesülését, beolvadását, szétválását, át- alakulását és egyéb okból való megszűnését;
• a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám) megvál- tozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
• a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándé- kozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cse- rét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvány- nyal);
• a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszerelt- ségének megváltoztatását;
• a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
• a Biztosított gépjármű taxiként történő hasznosítását;
• azt a tényt, hogy a Biztosított jármű veszélyes anyagot szállít.
A Biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó jár- műnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kez- dődik, ha a Szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”) A Szerződés alanyai
A biztosítási szerződés létrejötte
⏵
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.5. A SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
A Biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határozatlan, vagy határozott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kö- telezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, díjnemfizetés okkal újrakötött szerződések esetében a meg- szűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak. A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt ha- tályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási idő- szak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díj- fizetés történik.
A Gfbt.-ben meghatározott esetekben csak határozott tartamú szer- ződések köthetők, amelyekben a biztosítási időszak megegyezik a kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.
C.6. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
A Biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.
A Biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki, és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a Szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése követ- keztében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visszame- nőleges hatállyal.
A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határo- zott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdő napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartalmazza.
Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifát társaságunk a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjeleníti valamit az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségben és a Biztosító saját honlapján folyamatosan hozzáfér- hetővé teszi.
A díj megállapítás szempontjából a meghirdettett díjtarifa csak a meglévő ügyfelek javára tartalmaz különbségtételt.
A határozatlan időre szóló biztosítás díját a Szerződő választása szerint biztosítási időszakonként egy összegben vagy negyedéves, féléves részletekben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, csopor- tos beszedési megbízással, folyószámláról átutalással, bankkár- tyával, vagy a Biztosító saját honlapján lévő fizetési rendszerén ke- resztül történhet. Csekkes díjfizetésnél csak éves díjfizetési gya- koriságot lehet választani.
A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a Biztosítót.
A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedéke- sek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. Az esedékes díjat a számviteli bizonylaton megjelölt határidőre, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napig meg kell fizetni. A határozott tartamú biztosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fede- zetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biz- tosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos ha- táridővel – tartozik megfizetni. A Biztosító a késedelmes díjfize- tés időszakára kamatot nem számít fel.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”) A Szerződés alanyai
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
⏵A Szerződés tartama, a biztosítási
időszak és a biztosítási évforduló
⏵A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a Biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmezteti a Szerződőt, hogy a póthatáridő eredménytelen leteltével a díj esedékességétől számított 60. napon a szerződés megszűnik.
Részleges díjfizetés esetén, ha a kifizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.
A Bztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a pót- határidő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak érte- sítést küld.
A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a Szerződő jog- szabályban rögzített kötelessége, még abban az esetben is, ha a Biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. Mindezekből következően, ha a csekkes díjfizetést választó ügyfe- lek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfize- tésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy online díjfizetés) választják, emellett pedig megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a Biztosító részére.
Lehívással történő díjfizetés esetén kérjük, mindig gondoskodjon arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének.
Xxxxxxxxxxxxx követően a Biztosító először a megszűnt szerző- dés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat, ezt követően a fedezetlenségi díjat, majd az újrakötött szerződésre vonatkozó esedékes díjat számolja el.
C.7. FEDEZETLENSÉGI DÍJ
Az üzemben tartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű- felelősségbiztosítási tevékenységet folytató Biztosító kockázatvi- selése nem állt fenn. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a Biz- tosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figye- lembe. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés idő- tartamára.
Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a Biztosító – kizárólag indokolt esetekben – részletfizetési lehetősé- get nyújthat.
A fedezetlenségi díjat azon Biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szer- ződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meg- hirdetett és arra az időszakra vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni.
C.8. BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal mó- dosul a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szerződést érintő adatok évközben megvál- toznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő biztosítási időszakban vehetők figyelembe a díjszámítás során. A Biztosító a Szerződőt a biztosítási időszak utolsó napját megelőző legalább 50 nappal írásban értesíti a biz- tosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a Szerződő a díjmódo- sítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási időszak végére fel- mondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosításnak megfelelően marad hatályban.
Ha a Szerződő megsérti a szerződés megkötésekor fennálló köz- lési vagy együttműködési kötelezettségét, a Biztosító jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon
Szerződési Feltételei („ÁSZF”) A Szerződés alanyai
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Ha a Biztosító a szerződés díját a fentiek alapján módosítja, akkor erről a szerződő üzemben tartót értesíti. A szerződő üzemben tartó a díjkülönbözetet a Biztosító közlésétől számított 30 napos időtar- tamon belül köteles megfizetni. Amennyiben a díjkülönbözet meg- fizetése a módosítás napjától számított 15 napon belül nem történik meg, a Biztosító fizetési emlékeztetőt küld a Szerződő üzemben tartó részére. A fizetési határidő a szerződésben rögzített díjese- dékesség időpontját nem érinti. Amennyiben a különbözetet a Szerződő nem fizeti meg, a szerződés a 30 napos időtartam elteltét követő napon, az első díj esedékességétől számított 60. napnak megfelelő hatállyal, vagy – ha az esedékes díjat részben megfizet- ték, akkor 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartam- nak megfelelően –, a díjrendezettség napjának hatályával meg- szűnik.
C.9. BONUS-MALUS BESOROLÁS MIATT BEKÖVETKEZETT MÓDOSÍTÁS
A Biztosító a szerződést a kármentes időszak, a kárkifizetéssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus vagy malus osz- tályba. A Biztosító a besorolásnál az előző időszak kártörténeti be- sorolását, a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási idő- szak kezdő napjai közötti időtartam (megfigyelési időszak) kártör- téneti adatait, továbbá a külföldről hozott kárelőzményi igazoláso- kat veszi figyelembe.
Szerződéskötéskor a Biztosító, a Szerződő által megadott adatok alapján a kártörténeti nyilvántartásból ellenőrzi a a díjtarifa szerinti korrekciós tényezőként is figyelembe vehető és a bonus-malus be- soroláshoz szükséges adatokat. A Biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15–30. napig a szerződéskötéskor megadott for- galmi rendszám, a megszűnt szerződést kezelő Biztosító neve és a biztosítási kötvényszáma alapján a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat, és ennek megfele-
lően 45 napon belül visszamenőleges hatállyal megállapítja a szerződés végleges besorolását.
Ha a Szerződő közlése alapján a besorolásához szükséges adatok a kárnyilvántartásban a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig, illetve ezt követően a biztosítási időszak kezdetét követő 60 nap elteltével sem beazonosíthatóak, erről a Biztosító 15 napon belül tájékoztatja. A Biztosító a 60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal A00 osztályban állapítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld a Szerződőnek. Ha a Biztosító A00 osztályban álla- pította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántar- tási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyes- bítése időpontjával érintett biztosítási időszak Biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő ha- tállyal megállapítani.
A biztosító a végleges besorolást bejegyzi a kárnyilvántartásba, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
C.10. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
C.10.1 Díjfizetési kötelezettség elmulasztása
Ha a Szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül a Biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a Biz- tosító kockázatviselése a 60. napon megszűnik.
Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a Biztosítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek ér- telmében a Szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem vált- hat Biztosító társaságot.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, köteles az adott biztosítási időszak hátralévő ré-
Szerződési Feltételei („ÁSZF”) A Szerződés alanyai
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.10.2 Érdekmúlás
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, a gépjárműhasználat végleges megszünteté- sével, a gépjárműhasználat végleges megszüntetésével, az üzem- ben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Az üzemben tartó halála esetén azon- ban a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a Biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.
A szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén a Biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban tör- ténő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre köte- lezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonat- kozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő meg- szűnése, vagy – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján – az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti megszűnése okán következik be, a szer- ződés érdekmúlással nem szűnik meg.
Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyil- vántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárás- ban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés a xxxxx, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre
emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, fel- téve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
C.10.3 Külföldi nyilvántartásba vétel
Ha a Biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, megszűnik a szerződés.
C.10.4 A határozott tartam lejárta
A határozott időtartamra kötött szerződés és a Biztosító kockázat- viselése a szerződésben meghatározott biztosítási időtartam eltel- tével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.
C.11. A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE
C.11.1 Rendes felmondás (évfordulóra történő felmondás)
A Szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biz- tosítási szerződést indoklás nélkül felmondhatja, illetve a Biztosító a szerződés felmondására nyilatkozatot tehet. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a Biztosító kockázatviselése. A fel- mondás, illetve a Biztosító felmondási nyilatkozata akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
C.11.2 Közös megegyezés
A biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megálla- podásával is megszüntethető.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”) A Szerződés alanyai
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
A biztosító szolgáltatásának teljesítése Általános kizárások
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
C.12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK TELJESÍTÉSE
A Biztosító a bejelentett igény alapján köteles a szolgáltatást telje- síteni, a szolgáltatás elbírálásához szükséges utolsó dokumentum kézhezvételétől számított 15 napon belül, amennyiben a jogalap fennáll és az összegszerűség megállapítható, vagy annak elutasí- tásáról indoklással együtt írásban tájékoztatást küld. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentu- mok alapján bírálja el.
A Biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt össze- gét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírása- inak megfelel.
Biztosító a kifizetést forintban teljesíti. Devizában felmerült szám- lával igazolt költség esetén a Biztosító a számla kiállításának nap- ján érvényes MNB középárfolyamon váltja forintra az összeget.
C.13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszon- ként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatása- inak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti ren- deltetésétől eltérő módon, munkagépként való használata során keletkezett;
g)
h) munkabalesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy kar- bantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműsport-rendezvény során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül kelet- kezett;
k) a gépjármű használatával egyéb vagyontárgyban folyama- tos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adó- dott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következ- ményeként keletkezett.
Szerződési Feltételei („ÁSZF”) A Szerződés alanyai
A biztosítási szerződés létrejötte A Szerződés hatálybalépése,
A Szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai Fedezetlenségi díj
Bonus-malus besorolás miatt bekövetkezett módosítás
⏵A biztosító szolgáltatásának teljesítése
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
D) Különös Szerződési Feltételek („KSZF”)
D.1. A GÉPJÁRMŰFLOTTÁRA KÖTÖTT SZERZŐDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a Szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
A Biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biz- tosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A Biztosító az így megállapított díjat az adott biz- tosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
A Biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy
– a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyi- dejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető. A biz- tosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflot- tára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályá- zatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a
(2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghir- detett díjtarifájától.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
⏵Különös Szerződési Feltételek
⏵A gépjárműflottáta kötött szerződésre
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
E) A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
Jelen fejezet tartalmazza a Szerződés azon rendelkezéseit, melyek a szokásos szerződési gyakorlattól, korábban a felek között alkal- mazott kikötésektől, illetve a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen el- térnek.
• Felek közötti kapcsolattartásra és jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések (A.2. pont): A Felek a kapcsolattartásra és jognyi- latkozatokra vonatkozó rendelkezések értelmében e-mailben is kommunikálhatnak egymással a A.2.pontban rögzítettek szerint
• Adatkezelés, adatvédelemre vonatkozó rendelkezések (A.4. pont)
• Az egyoldalú módosítás lehetőségére vonatkozó rendelkezések (A.5.pont)
• Teljességi záradék alkalmazása (A.8. pont)
• Szankciós korlátozási és kizárási záradák (B.8. pont)
• A biztosítási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések (C.6. pont)
• A kárrendezéshez benyújtandó dokumentumok meghatározása (5. számú Függelék)
• C.10.2. érdekmúlás szabályai,
• C.13. g) pont hatályon kívül helyezésre került
• Jelen szerződési feltétel 1. számú Függeléke a Gfbt. változása miatt módosult.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
⏵A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól
lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
(hatályos 2023. december23-tól)
1. számú Függelék
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések A törvény hatálya
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, to- vábbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az ál- taluk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén történő haszná- latának feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Ma- gyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e tör- vényben szabályozott tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladat- körében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügye- let), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, va- lamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továb- biakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kap- csolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalá- nak (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e tör- vényben szabályozott tevékenységére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más álla- mok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműsport-rendezvényen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződé- sekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország te- rületén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzé- sére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határoza- tának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések eseté- ben – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Ma- gyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biz- tosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tar- tója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kate- góriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályon- ként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatá- rozásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező ösz- szessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
6/A e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gép- jármű felelősségbiztosítási káresemények bejelentésére szol- gáló online formában működtetett informatikai megoldás;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés idő- tartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alap- ján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi enge- dély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gép- jármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi sze- mély, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdő- napján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként ha- tósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatáro- zott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kö- telezett segédmotoros kerékpár;
10/A gépjárműhasználat: egy gépjármű bármely használata, amely összeegyeztethető azon rendeltetésével, hogy a baleset idő- pontjában szállítási, illetve közlekedési eszközként szolgáljon, függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjármű- vet milyen terepen használják, valamint attól, hogy az – akár huzamos ideig – álló helyzetben vagy mozgásban van azzal,
hogy a forgalomba helyezésre kötelezett gépjárművek esetén gépjárműhasználatnak minősül különösen az a teljes tartam, ami a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellá- tásának időpontjától a gépjármű forgalomból történő átmeneti vagy végleges kivonásáig tart, az ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén pedig gépjárműhasználatnak minősül az ideiglenes for- galomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi enge- dély érvényességének időtartama;
11. gépjárműsport-rendezvény: a gépjárműversenyen vagy edzé- sen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szer- ződésekre vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott foga- lom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott foga- lom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötele- zettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott bizto- sítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biz- tosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló ká- resetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű használatával harmadik sze- mélyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvénye- sítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatáro- zott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset hely- színét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azo- kat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a bizto- sító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, il- letve arra jogosult személy vagy szervezet;
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű használatával kapcsolatban felmerült kártérítési igé- nyeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti, Magyarországon szék- hellyel rendelkező biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, amely a Magyarországon lakóhellyel rendelkező sze- mélyeknek – akár Magyarország területén, akár a 37. § (4) be- kezdése szerinti esetben – okozott károk megtérítését fedezi, attól az időponttól kezdve, amikor azzal a biztosítóval szemben, amelynél a károkozó gépjármű a károkozás időpontjában biz- tosítási szerződés alapján fedezettel rendelkezett, a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban csőd-, vagy felszá- molási eljárást indítottak, továbbá megtéríti a másik tagállam kártérítési szervezete által az adott tagállamban lakóhellyel ren- delkező károsultak részére fizetett azon károkat, amelyeket a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító által biztosí- tott gépjárművek okoztak, ha ezen biztosító ellen felszámolási eljárás indult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biz- tosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénz- alap, amelynek feladata különösen a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjár- műve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozások- kal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az isme- retlen gépjárművel okozott károk, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a köte- lezettségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállam- ban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi káro- sult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű használatából eredően a zöldkártyarendszer valamely orszá- gában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy
annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvény- ben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) gépjármű telephelye szerinti ország,
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ha a ható- sági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam, ha a tulajdonszerzést kö- vetően a gépjármű tulajdonosa ezen tagállamban köt bizto- sítási szerződést;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési te- vékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarend- szerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a le- velező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
26/A másik tagállam kártérítési szervezete: valamely Magyarország- tól eltérő tagállamban létrehozott azon szervezet, amely ezen tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak részére kártérí- tést nyújt a bármely tagállamban székhellyel rendelkező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosító által biztosított gép- járművek által okozott károk tekintetében;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodás- ból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kár- rendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendel- kezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folya- mán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tag- állam,
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakó- helye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulaj- donszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes orszá- gok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rend- számát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%- os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fo- gyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hó- napos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sé- rülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító központi irodája található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapo- dásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az a szokásos üzemben tartási hely szerinti ország
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gép- járművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (természe- tes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) ál- landó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos idő- szak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szer- ződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díj- nemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedé- lyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos, ha- tósági nyilvántartásba nem vett gépjárművek esetében a gép- jármű tulajdonosa vagy használója;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egy- séges szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelős- ségbiztosítási dokumentum, illetve elektronikus úton előállított tanúsítvány, amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók, illetve a biztosítók által meghatározott tartalommal az általuk feljogosított személyek bocsátanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott or- szágban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rend- szere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkár- tyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelem- díj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sére- lemdíj is értendő.
3/B. § Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelke- zik, azt 368,54 HUF/EUR árfolyamon kell átváltani forintra és ezen forint összeget kell érteni alatta.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivé- telével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjárműhasználat során okozott károk fedezetére az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség – ha jogszabály másként nem rendel- kezik – a mindenkori üzemben tartót a gépjárműhasználat kezdetétől a gépjárműhasználat végleges megszűnéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszál- lását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. (4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meg- határozottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartot- ták hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdé- sében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban ho- zott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ide- iglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonszerzését követően a gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetési helye szerinti tagállama Magyarország – a tulajdonszerzését követően a gép- jármű rendelkezésére bocsátásától számított 30 napos időtartamra köteles – választásától függően – vagy az e törvény szerinti bizto- sítóval vagy a gépjármű telephelye szerinti tagállam biztosítójával biztosítási szerződést kötni.
(8) Az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség nem terjed ki azon gépjárművekre, amelyek közutakon való használata nem megen- gedett vagy amelyeket kizárólag olyan területeken használnak, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján korlátozott.
(9) Az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség, valamint a Kár- talanítási Számla kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a nyilvá- nosság elől elzárt olyan területen okozott kárra, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján jogilag vagy fizikailag korlátozott, amennyiben ezen kárt olyan gépjármű okozta, amelynek közutakon való használata nem megengedett.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, amelynek ren- deltetés helye szerinti tagállama Magyarország, továbbá a magyar- országi telephelyű, de a rendeltetés helye szerint másik tagállamú gépjármű tulajdonszerzését követő tulajdonosának az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. §
(1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles el- fogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés ér- vénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az ajánlattevő üzemben tar- tót.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a
21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hát- ralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfize- téssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére tör- ténő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szer- ződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vo- natkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései sze- rinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jog- viszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoz- tatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meg- határozott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdés- ben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az aján- latot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasít- hatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvé-
teltől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a ti- zenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonat- kozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszo- nyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az aján- lat tartalmának megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e
§-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzá- férhetővé tenni.
7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidő- ben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szü- netelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – xxxxx, nem- peres eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a jármű- nyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljá- rásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljá- rásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerző- dés egyéb okból még nem szűnt meg.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyé- ben változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással tör- ténő megszűnése, vagy – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cég- ről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján – az egyéni vállalkozói te- vékenység folytatására való jogosultság egyszemélyes korlátolt fe- lelősségű társaság alapítása miatti megszűnése okán következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozá- sában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésé- nek, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ide- értve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatá- rozott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezett- sége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő be- jegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilván- tartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba tör- ténő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elekt- ronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gép- járművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyil- vántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai el- látása során figyelembe vesz.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tar- tója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a gépjármű- használat végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés ese- tének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényé- ről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott
bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor al- kalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a bizto- sítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás ese- tén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, to- vábbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tu- lajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jármű- nyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a bizto- sítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosító- nak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon bizto- sítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés ér- vénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mű- velésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a hon- lapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély vissza- vonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosító- nál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érin-
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
tett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szer- ződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biz- tosító jogosult elfogadni.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. § Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöt- tét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díj- tarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli
– előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzé- tételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkal- mazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gép- járműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó
– pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben el- térhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szer- ződésben megjelölt gépjármű használata során okozott károk miatt támasztanak.
13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káresemé- nyenként egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő forintösz- szeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményen- ként hatmillió-négyszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg- határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a ká- resemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követelé- seket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezett- ségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti ország- ban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a bizto- sítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüg- gésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)–(2) bekez- désében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények meg- térítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményen- ként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a bizto- sítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke maga- sabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányo- san csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, il- letve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg ki- merül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett ká- rosult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biz- tosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelent- kezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt megha- ladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg
(1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figye- lembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igé- nyéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egész- ségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendelte- tésétől eltérő módon, munkagépként való használata során ke- letkezett;
g)
h) munkabalesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karban- tartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműsport-rendezvény során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű használatával egyéb vagyontárgyban folyamatos ál- lagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazoló- lappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatáro- zott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szer- ződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közleke- dési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri ren- deletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) ese- tében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tün- tetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvene- dik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjta- rifa szerint várható díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tar- talmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerző- dés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minő- sül, továbbá
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő ja- vára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hoz- zájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terüle- tére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerző- désben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szer- ződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szüksé- ges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműkö- dése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerző- dési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megke- rülhetetlen részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biz- tosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a gépjármű- használat végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszál- lása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – jár- műnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmú- lással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének idő- pontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmon- dása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszű- nése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biz- tosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kezdeté- nek napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kez- dete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavoná- sáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.
Díjfizetés
20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó bizto- sítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrész- letei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban ese- dékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöt- tekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoz- tatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszá- molni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megál- lapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díj-
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
részlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában
– a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazol- ható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyi- ben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szer- ződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő ré- szére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnem- fizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfi- zetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül ele- get tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfi- zetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát ve- heti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszer- zést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirde- tett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díj- részlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biz- tosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott köte- lezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díj- hirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla ál- tali kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategórián- ként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyide- jűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatá- rozottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megálla- pítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásá- ban a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnap- xxx xxxxxxxxxxxx – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biz- tosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét kö- vető hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mel- lett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjta- rifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzé- tételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalma- zandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a
24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező ja- vára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtari- fájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tar- talmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szerve- zeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a bizto- sítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő ha-
tállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa sze- rint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtat- ható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis
24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv. 39. §
(1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbá- zist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.
(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.
(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adat- köröket tartalmazza:
a) a szerződések és a részkárok azonosítói,
b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösz- szeg típusú jellemzők,
c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó ada- tok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díjhirdetéshez szük- séges biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269.
§ (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igé- nyelhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan össze- sített formában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek ma- radjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azon- ban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biz- tosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre terjed ki:
a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösz- szeg típusú jellemzők,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó ada- tok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektroni- kus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
Bonus-malus rendszer
25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító tel- jesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötele- sek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban sze- replő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérel- mére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivo- nás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvény- nyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától – hivatalból történő ideiglenes ki- vonás esetén a (6) bekezdésben meghatározott naptól – a szüne- telés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba he- lyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszű- nésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott ér- tesüléstől számított három munkanapon belül tájékoztatja az üzem- ben tartót a kockázatviselés – értesüléstől számított nyolcadik mun- kanapot követő napon bekövetkező – szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű használata során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Tör- vénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí- tási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartó- jának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével vagy a Kártalanítási Alap kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (szék- helye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarend- szer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő orszá- gában következett be.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult vá- lasztása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biz- tosítóra kiterjedő joghatállyal.
(4) Pótkocsiból és az azt vontató gépjárműből álló járműszerelvény által okozott baleset esetén – ha a pótkocsi azonosítható, azonban a vontató gépjármű nem azonosítható – a pótkocsi biztosítója, fel- téve, hogy a teljes kár megtérítésére nem köteles, a károsultat annak kérelmére haladéktalanul tájékoztatja:
a) a pótkocsit vontató gépjármű biztosítójának nevéről, vagy
b) – amennyiben a pótkocsi biztosítója nem tudja azonosítani a pót- kocsit vontató gépjármű biztosítóját – a Kártalanítási Számla hely- tállási kötelezettségéről.
29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információ- kat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott felada- tainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodá- hoz, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szerve- zethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működtetője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továb- bíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint ke- zelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tu- domásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a kárese- mény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazha- tók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződés- ben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírá- sával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biz- tosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem ren- delkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosí- tónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendel- kezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes bizto- sítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biz- tosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, il- letve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezé- sének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képvise- letéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártala- nítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képvise- letéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefoly- tatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káresemény- nyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kár- térítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.
31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kár- képviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda kö- teles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérke- zésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányá- ban is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az ese- tekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–
(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (bele- értve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megálla- pította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összeg- szerűen nem állapította meg.
32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendel- kezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetek- ben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénz- beli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kal- kulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadá- sok nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az érték- csökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mér- tékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott
számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges mun- kálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a ká- rosult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gép- jármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) be- kezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági to- tálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gép- jármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
(3) A biztosító az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát a honlapján közzéteszi.
32/B. §
Törvényi engedmény
33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) be- kezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a ve- zetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
Visszkereset
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel- heti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bárme- lyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képes- ségre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen sze- mélynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gép- járművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői enge- dély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elha- nyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkö- tésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyéb- ként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötele- zettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(1a) A Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti az üzem- ben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a kárt a 4. § (8) bekezdésében meghatározott gépjárművel okozták.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesí- tett szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kap- csolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelé- sét.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzem- ben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben kö- teles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) be- kezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándé- kosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kárta- lanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nem- zeti Xxxxx, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvénye- síthet megtérítési igényt.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
2. számú Függelék
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alap- ján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai 1.§ E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt be- következett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonat- kozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kár- térítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérí- tési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben- tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi te- lephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriá- ban felelősség biztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tar- tóként nem állt.
2.§ (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerék- párra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-ka- tegóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osz- tályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az újbiztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és
az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (beso- rolás).
(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti be- sorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti to- vábbikorrekciós tényezőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani. 3.§ (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rend- szerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó sze- mélyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gép- járművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba so- rolása szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogo- sulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés be- sorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4.§ (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figye- lembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekezdésben, továbbá a
7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új bizto- sítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosításifedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011.
(VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a ká- rokozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatko- zásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozógépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-ka- tegóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szer- ződésen megszerzett besorolás a meg szűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére – a biztosí- tási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vé- telével.
5.§ (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szer- ződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30.nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősség- biztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kár- történeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekér- dezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adato- kat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszerazonosító szám alapján végzi a beazonosí- tást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kár- nyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kár- történeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási idő- szak kezdetére vissza menő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántar-
tásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásá- hoz szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biz- tosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vissza menő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítá- sára, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adato- kat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő be- azonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osz- tályba sorolja.
5/A.§ Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilván- tartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól valamely biztosító A00 osztály- ban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kár- nyilvántartási rendszerben a szerződés be azonosításához és be- sorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak bizto- sítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szer- ződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
6.§ (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a beso- rolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idősza- kot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011.
(VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybe- függő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti fi- gyelembe.
7.§ (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kár- térítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfi- zesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárté- rítésiösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figye- lembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján tör- tént kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.
8.§ (1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása ese- tén – megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51/A. § (1) be- kezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.
3. Záró rendelkezések
9.§ E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10.§ A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- történeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.)PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabá- lyait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek ese- tében az R. 6. § (1) be kezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. jú- lius 1-jétmegelőzően beérkezett.
11.§ E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biz- tosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16- i2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének valómegfelelést szolgálja.
12.§ E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII.14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően ren- delkezésre álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011.
(VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály | A megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Kiinduló osztály | A megelõzõ biztosítási idõszak és az új biztosítási idõszak kezdõ napjai közötti idõtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011.
(VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gépjárművek,
továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatköröm- ben eljárva – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és ha- tásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjá- ban meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott, a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazolóesz- közök a következők:
a) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés idő- tartama során, valamint határozatlan tartamú szerződés esetén a kockázatviselés időtartama feltüntetésének hiányában a koc- kázatviselés kezdő napjától számított 60 napig, vagy
b) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biz- tosítást igazoló okirat – az okirat szerinti kockázatviselés leteltét követően vagy a kockázatviselés tartamának feltüntetése hiányá- ban – az adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénnyel (a továbbiakban: feladóvevény) vagy a díjfizetési bizonylattal együtt, vagy
c) a 2. számú mellékletben meghatározott igazolás, vagy
d) a Gfbt.-ben meghatározott zöldkártya, ide nem értve annak elektronikus úton előállított tanúsítvány formáját.
(2) A biztosító a kötvénynyilvántartásban nem szereplő járművek üzembentartói esetében a kockázatviselést tanúsító, az (1) bekez- désben meghatározott valamely igazolóeszközt gépjárművenként egyedileg előállítja, és a kockázatviselés teljes időtartamára – ké- sedelmes díjfizetés esetén a késedelemre való tekintettel –, akár a biztosításközvetítői tevékenysége keretében eljáró függő vagy
független biztosításközvetítő közreműködésével az üzemben tartó rendelkezésére bocsátja. A rendelkezésre bocsátás történhet papír alapon vagy – erre vonatkozó megállapodás alapján – az igazoló- eszköz elektronikus képi formájának elektronikus úton történő ren- delkezésre bocsátásával.
(2a) A kötvénynyilvántartásban szereplő járművek üzemben tartói részére a biztosító a szerződés létrejöttekor köteles az 1. számú melléklet szerinti igazolást gépjárművenként egyedileg előállítani, és a kockázatviselés teljes időtartamára – késedelmes díjfizetés esetén a késedelemre való tekintettel – akár a biztosításközvetítői tevékenysége keretében eljáró függő vagy független biztosításköz- vetítő közreműködésével az üzembentartó rendelkezésére bocsá- tani, ezt követően a kötvénynyilvántartásban szereplő járművek üzembentartói részére csak akkor kell az (1) bekezdésben felsorolt igazolások valamelyikét gépjárművenként egyedileg előállítani és rendelkezésre bocsátani, ha ezt az érintett üzembentartó kifejezet- ten kéri. A rendelkezésre bocsátás történhet papír alapon vagy – erre vonatkozó megállapodás alapján – az igazolóeszköz elektro- nikus képi formájának elektronikus úton történő rendelkezésre bo- csátásával.
(2b) A zöldkártya mint igazolóeszköz elektronikus képi formájának az üzembentartó részére elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátása a zöldkártyarendszer keretében meghatározott formá- ban történhet. Elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátás esetén a rendelkezésre bocsátó felhívja a figyelmet a zöldkártya kinyomtatására vonatkozó követelményekre. Az üzembentartó ké- rése alapján a biztosító a zöldkártyát az elektronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja.
(3) Késedelmes díjfizetés esetén, ha az üzemben tartó a díjfizetést megfelelő módon igazolja, a biztosító a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kötelezettségének – az igazolást követően – hala- déktalanul köteles eleget tenni.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM
rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő feladóvevény vagy díjfi- zetési bizonylat abban az esetben fogadható el – a biztosítást iga- zoló okirattal együtt – igazolóeszközként, ha az azokon feltüntetett adatokból egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett díjfizetési időszak.
(5) Határozatlan tartamú szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítást igazoló okirat, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladóvevény, díjfizetési bizonylat az azokon feltüntetett,
díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig, de az idő- szak végére történő felmondás esetén legfeljebb a biztosítási idő- szak (évforduló) végéig tanúsítja a kockázatviselés fennállását.
(6) Határozott tartamú szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítást igazoló okirat a kockázatviselést a tartam során, annak záró napjáig tanúsítja.
2. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
2. számú melléklet a 34/2009. (XII.22.) PM rendelethez
Igazolás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
Szerződő üzemben tartó adatai:
Neve (megnevezése): Lakcíme (székhelye): Születési helye és ideje: Anyja neve: Gépjármű adatai:
Hatósági jelzés (forgalmi rendszám), ennek hiányában egyedi azonosító: Gépjármű gyártmány és típus: Biztosításra vonatkozó adatok:
Biztosító megnevezése: Biztosító címe: Biztosítást igazoló okirat (kötvény) száma:
Kockázatviselés kezdete: Kockázatviselés vége:
Díjfizetés rendezve: -ig
Határozatlan tartamú szerződés esetén a díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig, de az időszak végére történő felmondás esetén legfeljebb a biz- tosítási időszak (évforduló) végéig áll fenn a kockázatviselés.
A jelen igazolás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján került kiállításra a kötvénynyilvántartó szerv irányában fennálló értesítési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Kelt:
biztosító
1. számú melléklet a 34/2009. (XII.22.) PM rendelethez
Az igazolóeszköz kötelező tartalmi elemei
– a biztosítás megnevezése: kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás;
– a szerződő üzemben tartó neve (megnevezése), lakcíme (székhelye), születési helye és ideje, anyja neve;
– a biztosító megnevezése, székhelye;
– a gépjármű
hatósági jelzése (forgalmi rendszáma), ennek hiányában egyedi azonosítója,
gyártmánya és típusa;
– a biztosítást igazoló okirat száma;
– a kockázatviselés kezdete és határozott tartamú szerződés esetén annak záró napja;
határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási évfor- duló;
– a díjfizetés gyakorisága
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM
rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
A jogszabályi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alap- ján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladat- körömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1)1 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 5. pontjában szereplő díj- tarifa kialakításának, valamint a 22. § (7) bekezdésében meghatá- rozott fedezetlenségi díj tarifája megállapításának alapjául szolgáló gépjármű-kategóriákat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Gfbt. kártörténeti nyilvántartásában az 1. számú mellékletben meghatározott gépjármű-kategóriákat kell alkalmazni.
(3) A 2011. évre és az azt követő évekre vonatkozó díjtarifát, vala- mint a fedezetlenségi díj 2011. évre és az azt követő évekre vonat- kozó tarifáját az 1. számú mellékletben meghatározott gépjármű- kategóriánként kell meghirdetni.
2. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet a 20/2009. (X. 9.) PM rendelethez
Gépjármű-kategóriák
Személygépkocsik
(M1 gépjármű-kategória)
• 37 kW teljesítményig
• 38 kW-tól 50 kW teljesítményig
• 51 kW-tól 70 kW teljesítményig
• 71 kW-tól 100 kW teljesítményig
• 101 kW-tól 180 kW teljesítményig
• 180 kW teljesítmény felett
Motorkerékpárok
(L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
• 12 kW teljesítményig
• 13 kW-tól 35 kW teljesítményig
• 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
• 70 kW teljesítmény felett
Autóbuszok
(M2, M3 gépjármű-kategória)
• 10-től 19 férőhelyig
• 20-tól 42 férőhelyig
• 43-tól 79 férőhelyig
• 80 férőhelytől
Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)
Tehergépkocsik
(N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
• 3,5 t megengedett legnagyobb össz- tömegig
• 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig
• 12 t megengedett legnagyobb össz- tömeg felett
Vontatók
(N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
• 0,75 t megengedett legnagyobb össz- tömegig
• 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig
• 10 t megengedett legnagyobb össz- tömeg felett
Mezőgazdasági vontatók
(T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)
Lassú járművek Munkagépek
(S1, S2 gépjármű-kategória)
Segédmotoros kerékpárok
(L1e, L2e gépjármű-kategória)
Négykerekű segédmotoros kerékpárok
(L6e gépjármű-kategória)
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett káresemények esetén
az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Az UNIQA Biztosító Zrt. a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbiakban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:
5. számú Függelék
Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek
– baleseti bejelentő
– károkozói nyilatkozat
– kárbejelentő
– a kitöltött speciális kérdőív a kárese- ménnyel kapcsolatban
– tanúk nyilatkozatai
– bankszámlaszám
– ügyfél elérhetősége
– nyilatkozat előzménykéréshez
– gépjármű adatlap
Jogalap igazolására alkalmas iratok
– ittassági nyilatkozat
– szakhatósági iratok
– tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– tűzvizsgálati jelentés
– rendőrségi igazolás
– rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyve
– rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve
– rendőrségi határozat
– vádirat
– vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyző- könyv
– bírósági határozat
– vezetői engedély
– felelősség elismerő nyilatkozat
– tachográf adatlap
Tulajdonjog vagy kártérítésre jogosult- ság igazolására alkalmas iratok
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
– egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
– készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– hagyaték-átadó végzés
– öröklési bizonyítvány
– tulajdoni lap
– gyámhatósági rendelkezés
– lemondó nyilatkozat
– meghatalmazás
– bank, pénzügyi finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
– átruházó nyilatkozat
– engedményezési szerződés
– azonosítási adatlap
– orvosi zárójelentés
– halott-vizsgálati bizonyítvány másolata
– a halotti anyakönyvi kivonat másolata
– a halál, illetve a baleset közelebbi körül- ményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
– orvosi lelet
– ambuláns kezelőlap
– igazolólap gépjármű balesetből adódó keresetveszteség rendezéséhez
– adásvételi szerződés
– forgalmi engedély
– törzskönyv
– aláírási címpéldány
– tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
– üzembentartói szerződés vagy okirat
– munkáltatói nyilatkozat
– közjegyzői okirat
– építési engedély
– építési napló
– tervdokumentáció
– költségkimutatás
– bérleti vagy lízingszerződés
– szerződés gépjármű kölcsönadásról
– forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített forgalmi engedély, illetve törzskönyv)
– bontási igazolás
– a sérült vagyontárgy tulajdonjogát, a kártérítésre jogosultságot igazoló dokumentumok
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett
káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
Kár összegének igazolására alkalmas dokumentumok
– javítási árajánlat
– javítási számla
– kereskedői ajánlat maradványértékre
– bizonylat maradvány értékesítéséről
– garanciajegy
– munkalap
– fotó
– értéklista
– ingósági kárlista
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilat- kozata a gépjármű típusáról, felszerelt- ségéről
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– adóbevallás a szükséges tartalommal
– egyszerűsített éves beszámoló
– eredmény-kimutatás, mérleg
– tárgyi eszköz-nyilvántartás
– egyéb könyvelési iratok
– költségkimutatás
– menetjegyek
– útnyilvántartás
– menetlevél
– fuvarlevél
– szervizkönyv
– szállítási számla
– gépkocsi tárolási számla
– keresetveszteséget igazoló iratok
– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása
– orvosi kezeléssel kapcsolatos költségek igazolása
– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása
– rehabilitációs költségek, gyógyászati segédeszközök számlái
– a vagyoni és nem vagyoni károk mérté- két igazoló egyéb okiratok
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
UNIQA KGFB Általános Szerződési Feltételei („ÁSZF”)
A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata
A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
A pénzügyminiszter 34/2009. (XII.22) PM rendelete a magyarországi telephelyű gép- járművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról
A jogszabályi kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriák
Az UNIQA KGFB Szerződésre bejelentett
káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a Biztosító a Biztosítási események bekövetkeztekor
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000 · Fax: x00 0 0000-000
xxx.xxxxx.xx 2024. 04. 23./076