Alvállalkozói Általános Szerződéses Feltételek útépítés területén kötött alvállalkozói szerződésekhez Érvényes: 2018. augusztus 15-től visszavonásig

Alvállalkozói Általános Szerződéses Feltételek útépítés területén kötött alvállalkozói szerződésekhez Érvényes: 2018. augusztus 15-től visszavonásig

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A. Definíciók

1.1. AÁSZF: a jelen Alvállalkozói Általános Szerződéses Feleltételek.

1.2. Alvállalkozó: a Szerződésben foglaltak teljesítésére a Megrendelő felé kötelezettséget vállaló vállalkozó.

1.3. Alvállalkozói díj: az a díj, amely az Alvállalkozót a Szerződésben foglaltak teljes körű, hiba- és hiánymentes, szerződésszerű és a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak, hatósági, továbbá műszaki előírásoknak megfelelő teljesítéséért illeti meg.

1.4. DIN: a Német Szabványügyi Intézet (Deutsches Institut für Normung) által meghatározott szabványok.

1.5. Eljárás: A Szerződés mennyiségi és minőségi átvételére irányuló, a hiba- és hiánymentes teljesítést igazoló átadás-átvételi eljárás.

1.6. Építtető: a Megrendelő megbízója.

1.7. Felek: A Megrendelő és az Alvállalkozó együttesen.

1.8. Fél: A Megrendelő vagy az Alvállalkozó.

1.9. Megrendelő: A Szerződésben megrendelőként meghatározott társaság.

1.10. Szerződés: az Alvállalkozóval kötendő egyedi alvállalkozói szerződés és annak mellékletei.

1.11. Szerződéses Dokumentumok: az Alvállalkozóval kötendő egyedi alvállalkozói Szerződés mellékletei.

B. Értelmező rendelkezések

1.12. A jelen XXXXX a Megrendelő által építőipari kivitelezési munkák elvégzésére kötött szerződés teljesítésébe bevont Alvállalkozókkal kötendő szerződések részletes feltételeit tartalmazza.

1.13. Az AÁSZF az Alvállalkozóval kötendő egyedi alvállalkozási Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Szerződés megkötésére és módosítására, kiegészítésére és megszüntetésére kizárólag írásbeli formában és cégszerű aláírással ellátva kerülhet sor.

1.14. A Szerződés aláírásával az Alvállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Alvállalkozó esetleges általános szerződési feltételeinek alkalmazása kizárt.

1.15. A Szerződéses Dokumentumok (azaz a Szerződés mellékletei) a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, melyeket együttesen kell értelmezni és alkalmazni. A Szerződés és annak mellékletei együtt alkotják a Szerződést, Szerződés alatt mindenkor a Szerződéses Dokumentumokat is érteni kell.

1.16. Amennyiben a Szerződéses Dokumentumok között ellentmondás van, úgy a Szerződésben meghatározott felsorolás szerint a sorrendben előrébb álló dokumentumban foglaltakat kell irányadónak tekintetni.

II. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

2.1. Az Alvállalkozó a kivitelezést köteles a Szerződésben, valamint a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, engedélyekben, szabványokban, technológiai utasításokban, valamint a Megrendelő utasításaiban foglaltaknak megfelelően, a kivitelezési ütemterv szerint, szakszerűen, az érvényes műszaki előírások szerint elvégezni.

2.2. Alvállalkozó vállalása teljes körűen kiterjed a Szerződésben meghatározott feladatok elvégzésére, továbbá tartalmaz minden olyan munkát, munkarészt, mely a Szerződésben szereplő feladatok szakszerű és a Megrendelő igényeinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak, irányelveknek és a szerződéses feltételeknek megfelelő, rendeltetésszerű használatra és üzemeltetésre alkalmas, szerződésszerű megvalósításához szükséges.

2.3. Alvállalkozó a vállalását a feladat teljes ismeretében, a szükséges információk beszerzésével tette meg, az esetleges tervezői hiányosságokat, eltéréseket körültekintően kiszűrte. Az Alvállalkozó a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy minden olyan irat, terv, dokumentum, információ a rendelkezésére áll, amely a Szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges, továbbá, hogy felkészült az adott munkára, rendelkezik az annak lebonyolításához szükséges erőforrásokkal és szaktudással, illetve tevékenységi körébe az általa a Szerződés alapján végzett munkák beletartoznak.

2.4. Alvállalkozó, mint szakvállalat köteles a saját felelősségére megvizsgálni a Szerződéses Dokumentumokat, ellenőrizni a Szerződéses Dokumentumokban szereplő mennyiségek helyességét, teljességét (tömegét) és a darabszámokat, a Szerződés tárgyának műszaki tartalmát, valamint a műszaki kivitelezhetőséget. Amennyiben az Alvállalkozó hibát, pontatlanságot vagy ellentmondást állapít meg, úgy azt köteles a Megrendelővel a tervek átvételét követő 8 (nyolc) napon belül írásban közölni.

2.5. Az Alvállalkozót terheli a fenti kötelezettségének elmulasztásából eredő minden következmény. A tervdokumentáció hiányára, hibájára, stb. való hivatkozás alapján a határidők nem módosíthatók, többletköltségek nem érvényesíthetők.

2.6. A Megrendelő a Szerződéses Dokumentációban felsorolt terveken, dokumentáción felül egyéb terveket nem biztosít az Alvállalkozó részére. A kivitelezéshez szükséges további terveket, a Szerződéses Dokumentációban szereplő kiviteli tervdokumentációban kellően nem részletezett műszaki megoldások dokumentációját (így például technológiai-, munkavédelmi-, gyártmány- és műhelyterveket) az Alvállalkozó köteles elkészíttetni, Megrendelővel jóváhagyatni és a munkát a jóváhagyott megoldás szerint elvégezni. Az előzőek szerinti teljesítések ellenértékét

az Alvállalkozói díj tartalmazza. Terveket vagy konstrukciót az Alvállalkozó csak a Megrendelő írásos hozzájárulásával módosíthat, illetve ugyanígy térhet el jóváhagyott tervektől.

2.7. Alvállalkozó a Szerződés aláírásával kijelenti továbbá, hogy az építési helyszínt és annak környezetét, valamint az Alvállalkozói díj megállapításához, a kivitelezéshez szükséges adatokat, és a kockázat mértékét ellenőrizte, megismerte. Alvállalkozó minden hibát, ellentmondást, kivitelezhetetlen elképzelést, amelyet ezen ellenőrzések során felismert, írásban jelent a Megrendelőnek és együttműködik a hibák megoldásában.

2.8. Alvállalkozó mennyiségi eltérésből, esetleges nehézségekből, számszaki és kalkulációs hibákból származó igényeket a Szerződés megkötése után nem támaszthat. Az árak tartalmazzák az összes szükséges járulékos munkák elvégzését is, függetlenül attól, hogy azok a Szerződéses Dokumentumokban szerepeltek-e vagy sem.

2.9. A Szerződés tárgyát képező kiviteli munkákat a Megrendelő adja át az Építtető részére. Az Építtető igényei, jognyilatkozatai, cselekményei a Szerződés teljesítésére hatást gyakorolhatnak. Az Építtetőt a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogosultságok – így például ellenőrzési jog – illetik meg a Szerződés teljesítésével összefüggésben.

2.10. Alvállalkozó a Szerződés tárgyát képező kiviteli munkákkal kapcsolatban az Építtetővel közvetlen kapcsolatot nem tarthat fenn, megállapodást nem köthet, ezen kötelezettség Alvállalkozó részéről történő megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

III. ALVÁLLALKOZÓI DÍJ

3.1. Az Alvállalkozói díj az Alvállalkozót a Szerződésben foglaltak teljes körű, hiba- és hiánymentes, szerződésszerű és a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak (ennek hiányában DIN-nek) megfelelő, továbbá hatósági, műszaki előírásoknak megfelelő, I. osztályú minőségű teljesítéséért illeti meg.

3.2. Alvállalkozó az Alvállalkozói díjat a Szerződés feltételeinek, a feladatnak, a helyszínnek, a Szerződéses Dokumentumokban foglaltaknak és az egyéb körülményeknek ismeretében határozta meg, és azt a Szerződés megkötését követően a körülményekre vagy azok megváltozására (így különösen tévedésre, számítási hibára, ismeretek hiányára, piaci helyzet változására, stb.) hivatkozással nem módosíthatja.

3.3. Az Alvállalkozói díj tartalmaz a Szerződés teljesítéséhez szükséges minden közvetlen és közvetett költséget, alvállalkozói nyereséget, ár- és árfolyamváltozásokat, adókat, vámokat és egyéb közterheket, hatósági és szakági engedélyek beszerzését, mintavételt és minősítést, az átadási dokumentáció elkészítését, melyek a Szerződés hiba- és hiánymentes, funkció- és átvételképes, az Építtető és a hatóságok által elfogadható teljesítéshez szükségesek, még akkor is, ha ezek a Szerződésben nincsenek feltüntetve, vagy részletezve. Ez alól kivételt képez az ÁFA, mely a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabály szerint előírt, mindenkor hatályos mértékben és módon kerül megfizetésre. A Szerződés szerinti munkák megvalósítása során bármilyen okból bekövetkező árváltozásokat az Alvállalkozó nem érvényesítheti. Az Alvállalkozónak kell megbecsülnie az árváltozások várható mértékét a kivitelezés időtartama alatt. A Xxxxx úgy tekintik, hogy ezen becslését az Alvállalkozó beépítette az Alvállalkozói díjba.

3.4. Az Alvállalkozót az el nem végzett munka díja illetve a be nem épített anyagok költsége nem illeti meg.

3.5. A kedvezőtlen időjárás miatt fellépő nehézségekért külön térítés nem jár. Ezen körülmény miatt a határidő csak a Megrendelő egyetértésével, a Szerződés megfelelő módosításával hosszabbítható meg. Az Alvállalkozó kötelessége, hogy ezek kiküszöbölésére időben tegyen megelőző intézkedéseket. Az állásidők és az építkezés menetéből adódó üzemszünetek költségei nem számolhatók fel.

3.6. A fel- és levonulás költségei akkor is benne foglaltatnak az egységárakban, ha azok a költségvetésben nincsenek külön felsorolva.

3.7. A Megrendelő jogosult a Szerződés műszaki tartalmát csökkenteni vagy növelni, munkarészeket elhagyni, illetve azt saját maga kivitelezni. Ebben az esetben a Szerződés szerinti egységárak változatlanok maradnak és a Szerződésben foglalt Alvállalkozói díj az így elmaradó illetve megnövekedett munkák értékével csökken, illetve nő. Az Alvállalkozó a műszaki tartalom csökkentése esetén elmaradt haszon, bevételkiesés címén semmilyen igényt nem terjeszthet elő.

3.8. A Megrendelő jogosult nyilatkozatával az Alvállalkozóval szemben fennálló követeléseit az Alvállalkozót megillető díjba és esetleges egyéb követelésébe beszámítani. A Megrendelő jogosult a STRABAG cégcsoporthoz tartozó társaságoknak az Alvállalkozóval szemben fennálló követeléseit – ezen követeléseknek Megrendelőre történt engedményezését követően

– az Alvállalkozó díjába és egyéb követelésébe beszámítani.

IV. ELSZÁMOLÁS

A/ ÁTALÁNYÁRAS ELSZÁMOLÁS

4.1. Átalányáras elszámolás esetén az Alvállalkozói díj az Alvállalkozó által benyújtott, és Megrendelő által elfogadott költségvetés alapján megállapított fix átalányár, mely a Szerződés tárgyának hibátlan és hiánytalan, a Szerződéses Dokumentumokban meghatározott szerződésszerű teljesítésének ellenértéke.

B/ TÉTELES ELSZÁMOLÁS

4.2. Tételes elszámolás esetén az Alvállalkozói díjat a Szerződéses Dokumentumok alapján az Alvállalkozó által benyújtott, és a Megrendelő által elfogadott költségvetésben foglalt egységárak alkalmazásával, az Alvállalkozó teljesítésének tételes felmérése alapján kell megállapítani.

4.3. A technológiailag szükséges munkanemek – így különösen, de nem kizárólag pl. a túltöltés konszolidációból származó süllyedések miatti töltésépítés – költségét a rögzített egységárak tartalmazzák. A Vállalkozó a Szerződés teljesítéséig nem módosíthatja az alkalmazott egységárakat.

C/ TÖBBLETMUNKA ÉS PÓTMUNKA

4.4. Az Alvállalkozó a Szerződésben meghatározott díjon felül semmilyen jogcímen nem érvényesíthet további díjigényt, költségigényt, kivéve a Megrendelő által írásban megrendelt és elismert pótmunkák ellenértékét. A többletmunkákért az Alvállalkozót a Szerződésben meghatározott díjon felül külön díjazás nem illeti meg.

4.5. Többletmunkának minősülnek azok a munkák, melyek a Szerződésben, illetve a Szerződéses Dokumentumok valamelyikében szerepelnek, a Szerződés műszaki tartalmának részét képezik, de a költségvetésben nem, vagy nem kellő mértékben került figyelembevételre, továbbá az olyan munkák is, melyek nélkül a megvalósítandó létesítmény nem használható rendeltetésszerűen.

4.6. Pótmunkának minősülnek azok a munkák, amelyek nem képezik részét a Szerződés műszaki tartalmának, melyeket a Megrendelő utólag rendelt meg. Alvállalkozó a pótmunkákat köteles elvégezni.

4.7. A pótmunka ellenértékét az átalányár alapjául szolgáló költségvetésben szereplő árak alkalmazásával kell megállapítani. A költségvetésben nem szereplő árak esetén a Megrendelő által elfogadott árakat kell alapul venni.

4.8. Pótmunka csak a Szerződés módosítását követően végezhető. Az építési napló útján pótmunkát elrendelni nem lehet, az építési naplóban a munkavégzésre, munkaszervezésre vonatkozó bejegyzés, utasítás semmilyen körülmény közt nem minősül pótmunka megrendelésnek.

V. A TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ

5.1. A kivitelezési határidők (rész-, és véghatáridők) a Szerződésben kerülnek rögzítésre.

5.2. A munkavégzés a Szerződés aláírását és a munkaterület átadás-átvételét követően kezdhető meg. A munkaterület átadására a Szerződésben meghatározott időpontban kerül sor.

5.3. Alvállalkozó a munkavégzést, a munkaterület átadását követően haladéktalanul köteles megkezdeni. Alvállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a munka megkezdéséhez szükséges engedélyek a munkakezdés időpontjára rendelkezésre álljanak.

5.4. A rész-, és véghatáridők kötbérterhesek a Szerződés vonatkozó részeiben meghatározott szabályok szerint.

5.5. Alvállalkozó a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a részhatáridőknél, illetve a véghatáridőnél korábbi teljesítésre, és csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a Szerződésben meghatározott időpontnál korábbi időpontban részszámla kiállítására.

5.6. Alvállalkozó – az alvállalkozói szerződés eltérő rendelkezése hiányában – köteles kivitelezési (teljesítési) ütemtervet készíteni, melyet a Megrendelőnek jóváhagyásra be kell nyújtania a Szerződésben meghatározott időpontig.

5.7. Alvállalkozó köteles tevékenységeinek egyes munkafolyamatait, valamint azok határidejét a többi, az építkezésen dolgozó más kivitelezőkkel összehangolni.

5.8. Amennyiben a kivitelezés nem az ütemtervnek megfelelően halad, úgy az Alvállalkozó a Megrendelő kérésére új ütemtervet készít, feltüntetve azon módosításokat, intézkedéseket, melyekkel az Alvállalkozó az eredeti határidő betartását biztosítani kívánja.

5.9. Az a körülmény, hogy a Megrendelő a benyújtott ütemterveket, leírásokat, stb. elfogadja és/vagy jóváhagyja, nem mentesíti az Alvállalkozót a Szerződés szerinti teljesítés felelőssége alól.

VI. A MUNKATERÜLET

6.1. A munkaterület szabályszerű átadás-átvételét az építési naplóban is dokumentálni kell.

6.2. A Megrendelő köteles a munkaterületet az Alvállalkozó számára munkavégzésre alkalmas állapotban átadni, illetve az építési ütemtervben rögzített ütemezésnek megfelelően részmunkaterületet biztosítani.

6.3. Az Alvállalkozó kijelenti, hogy a munkaterülettel kapcsolatos speciális, helyi munka-, baleset-, és környezetvédelmi illetve egyéb előírásokat megismerte és tevékenysége során azokat betartja.

6.4. Az Alvállalkozó kijelenti, hogy a munkaterületet a Szerződés megkötése előtt megvizsgálta, azt munkavégzésre alkalmasnak találta, és megismerte és mérlegelte a munkavégzést, Alvállalkozói díjat és a határidők betartását befolyásoló összes körülményt.

6.5. Alvállalkozó a munkaterület átadását követően a munkaterületet köteles megvizsgálni és a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni az észlelt hiányosságokról. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy Alvállalkozó a munkaterületet a tevékenysége elvégzéséhez elfogadta.

6.6. Eltérő megegyezés hiányában az Alvállalkozó köteles saját felvonulási területet kialakítani és annak rendjéről, tisztán tartásáról, vagyon- és tűzbiztonságáról, valamint higiénés feltételeiről gondoskodni. Alvállalkozó köteles gondoskodni a Megrendelő által szolgáltatott anyagok és berendezések védelméről is.

6.7. Alvállalkozó köteles a munkaterületet folyamatosan tisztán tartani, és tevékenysége során keletkező építési-bontási hulladékot szükség szerint, de legalább hetente saját költségen elszállítani. Alvállalkozó köteles továbbá a tevékenysége miatt a munkaterületen kívül (közterület, építési terület más részei, más ingatlanok) keletkezett szennyeződések saját költségen történő eltávolítására. Ha Alvállalkozó e kötelezettségeit nem teljesíti, Megrendelő jogosult Alvállalkozó költségén a szükséges intézkedéseket megtenni. Az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségét, fajtáját Alvállalkozó köteles az építési naplóban folyamatosan vezetni.

6.8. A hulladék és a sitt elszállításának, valamint a veszélyes hulladék ártalmatlanításának elmulasztása szerződésszegésnek minősül az Alvállalkozó részéről, az ebből eredő valamennyi kárt, így különösen az esetleges bírságot az Alvállalkozó köteles viselni.

6.9. A munka befejezésekor, illetve estleges részteljesítés esetén Alvállalkozó köteles a munkaterületet megtisztítani és onnan a berendezéseit, gépeit eltávolítani. A munkaterület megtisztítása nélkül a munka nem jelenthető készre, illetve nem vehető át.

6.10. Cégtábláknak, hirdetményeknek a munkaterületen történő elhelyezésére csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával kerülhet sor.

VII. TELJESÍTÉS

7.1. Alvállalkozó a teljesítés során csak a Megrendelő által – az alvállalkozói szerződés eltérő rendelkezése hiányában legalább a munkakezdést egy hónappal megelőzően – jóváhagyott, engedélyezett és bemutatott technológiát és anyagot alkalmazhat. Alvállalkozó a Szerződéses Dokumentumokban meghatározott műszaki tartalmat, technológiát, anyagot, segédszerkezeteket, ideiglenes létesítményeket csak a Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével változtathatja meg.

7.2. Alvállalkozó a munkaterület átadásának napjától köteles a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően építési naplót vezetni. Alvállalkozó köteles az építési naplót – papír alapú napló – esetén a helyszínen tartani.

7.3. Az építési naplóba történő bejegyzésre csak a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott személyek jogosultak. A Felek egymás bejegyzéseit, észrevétel, illetve ellenészrevétel hiányában is kötelesek aláírni, hogy ezzel igazolják a másik Fél bejegyzésének tudomásul vételét. Ha Alvállalkozó a Megrendelő bejegyzését 5 (öt) napon belül nem írja alá, akkor úgy kell tekinteni, mintha azt tudomásul vette volna. Alvállalkozó bejegyzése kizárólag a Megrendelő által történt aláírás esetén tekinthető tudomásul vettnek. Az Alvállalkozó az építési naplót, az elektronikus építési naplót a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint köteles vezetni.

7.4. Tételes elszámolás esetén az Alvállalkozó felmérési napló vezetésére is köteles. A felmérési napló vezetésére a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

7.5. Az egymástól műszakilag elkülönülő munkarészek eltakarására csak a Megrendelő előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, még abban az esetben is, ha az adott munkarész a Szerződés mellékletét képező kivitelezési ütemterv szerint nem minősül önállónak. Alvállalkozó az eltakarás tervezett megkezdését megelőző 2 (kettő) munkanappal korábban az építési napló bejegyzéssel egyidejûleg írásban is köteles értesíteni Megrendelőt.

7.6. A munkavégzés módjának, továbbá a teljesítés és az anyagok minőségének és egyéb szerződéses feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából a Megrendelő korlátlanul jogosult belépni a munkaterületre. Alvállalkozó köteles lehetővé tenni a hatóságok és az Építtető részére a munkaterület ellenőrzését a Megrendelő egyidejű szóbeli vagy írásbeli tájékoztatása mellett.

7.7. Alvállalkozó a Szerződés teljesítése során köteles a Megrendelővel, az Építtetővel, az Építtető műszaki ellenőrével és az építési területen tevékenységet végző harmadik személyekkel együttműködni. Az együttműködés során az Alvállalkozó köteles a Megrendelővel folyamatosan kapcsolatot tartani, és a koordinációs megbeszéléseken részt venni. Alvállalkozó utasítást kizárólag a Megrendelőtől, vagy a Megrendelő által írásban megjelölt más személytől fogadhat el.

7.8. Megrendelő jogosult a kivitelezési ütemtervtől eltérni, ennek keretében írásbeli utasításban a munkavégzést meghatározott időre felfüggeszteni, illetve elrendelheti a teljesítés felgyorsítását.

7.9. A Megrendelő jogosult továbbá

- jelen Szerződésben foglalt munkák mennyiségét növelni vagy csökkenteni;

- önálló munkarészeket, rendszereket ideiglenesen vagy véglegesen elhagyni;

- munkák bármely részét, bármilyen technológiai vagy időbeli sorrend szerint megváltoztatni;

- bármely munka anyagát, technológiáját, minőségét megváltoztatni;

- más vállalkozóval elvégeztetni a kifogásolt, vagy hiányolt munkákat, az Alvállalkozó költségére, ha felszólítására az Alvállalkozó a kifogásolt munkát a Megrendelő által meghatározott határidőre nem javítja, illetve nem pótolja;

- a beépítésre kerülő anyagok, berendezések kiválasztásában részt venni és dönteni;

- helyszínen dolgozók munkaszerződésének ellenőrzésére a helyi építésvezető mindenkor jogosult;

- kifogásolni, vagy megtagadni az Alvállalkozó későbbi vállalkozóit, helyszíni személyzetét az ajánlattól eltérő alkalmazott technológiát, eszközeit;

- Alvállalkozó helyszíni építésvezetője, munkavezetője helyett más személyt kérni Alvállalkozótól.

Amennyiben az Alvállalkozó a Megrendelő ezen kérését 5 (öt) munkanapon belül nem teljesíti, a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani.

7.10. A Megrendelő fenti intézkedése, illetve a határidők módosulása esetén az Alvállalkozó nem válik jogosulttá a Szerződéstől való elállásra, felmondásra, illetve további díjazás követelésére. Alvállalkozó a Megrendelői utasítás kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül igényelheti a felfüggesztéssel, vagy a változással járó indokolt, igazolt, a Megrendelő által elfogadott többletköltségeinek megtérítését, kivéve, ha a határidők módosítása a jogszabályi, vagy hatósági rendelkezések, az Építtető utasítása, vagy vis maior miatt vált szükségessé. Ebben az esetben a Felek megállapodnak a kötbérterhes határidők Megrendelő által elrendelt módosításnak megfelelő módosításáról.

7.11. Alvállalkozó külön költség felszámítása nélkül, a határidők betartása érdekében kötelezi magát a folyamatos, nyújtott műszakban (07-19 óráig) történő, illetve a hétvégi (szombat, vasárnapi) munkavégzésre. Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a kivitelezés során csak a hivatalos állami ünnepnapokon nem folyik munkavégzés. A folyamatos munkavégzés alól csak és kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli (építési napló, kooperációs emlékeztető, stb.) engedélyével térhet el.

7.12. Késedelem, illetve az ütemtervtől való elmaradás esetén az Alvállalkozó köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elmaradás kiküszöbölése érdekében, illetve a Megrendelő írásbeli felszólítására a munkálatokat köteles felgyorsítani. Ha a késedelem a Megrendelő megítélése szerint veszélyezteti a határidők betartását, vagy ha az Alvállalkozó intézkedése Megrendelő megítélése szerint nem kielégítő, a Megrendelő Alvállalkozó költségére jogosult más vállalkozót a teljesítésbe bevonni, illetve a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Az Alvállalkozó a teljesítésbe bevont másik vállalkozó díját nem jogosult kifogásolni, és köteles megtéríteni a Megrendelőnek ezzel kapcsolatban felmerült kárát és többletköltségét.

7.13. Alvállalkozó haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, ha olyan körülmény merül fel, amely a szerződésszerű teljesítést bármely okból akadályozza, vagy lehetetlenné teszi, illetve amely az alvállalkozói díjat érintheti. Az értesítés elmaradása, vagy késedelmes bejelentése hiányában az Alvállalkozó az akadályozó körülményre nem hivatkozhat, az értesítés elmaradásából, késedelmes teljesítéséből eredő károkért az Alvállalkozó felel.

7.14. Alvállalkozó a kivitelezéssel kapcsolatban nyilvános közleményre és reklámok kihelyezésére csak a Megrendelő előzetes beleegyezésével jogosult. A Megrendelő az Alvállalkozó által a fentiek szerint kihelyezett reklámfelületekért díjat jogosult felszámítani.

7.15. Minőségbiztosítás terén az Alvállalkozó köteles az alábbiak teljesítésére:

Az anyagok és berendezések minőségének és a különféle munkák különböző típusainak és jellemzőinek megállapításához az Alvállalkozó – a Szerződés erre vonatkozó rendelkezése esetén - a Szerződés aláírását követő 10 (tíz) napon belül minőségbiztosítási tervet készít az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer figyelembevételével. A minőségbiztosítási terv a Szerződés mellékletét képezi.

7.16. A minőségbiztosítási terv munkafázisonként tartalmazza a következőket:

- a beszállított anyagok ellenőrzésének és minőségi bizonylatolásának módja;

- a munkahelyen végzendő minőségellenőrzések számát, idejét, bizonylatolását;

- az ellenőrző mérések számát, idejét;

- az ellenőrzések során vizsgált paramétereket, elfogadható értéküket, vizsgálandó mennyiségeket;

- a minőségi eltérések esetén szükséges intézkedéseket;

- az egyeztetett mellékletet az Alvállalkozó a Szerződéshez csatolja az aláírással egyidejűleg.

7.17. Alvállalkozó a véglegesen beépített anyagok, gépek, berendezések származási és minőségi bizonylatait, tanúsítványait köteles a Megrendelőnek beépítés, beszerelés előtt bemutatni, és az átadás-átvételi dokumentáció részeként a Szerződés teljesítésével egyidejűleg a Megrendelőnek átadni. E tekintetben irányadó jogszabály a 275/2013. (VII.16.) Kormányrendelet és a 16/2008.(VIII.30.) NFGM rendelet. Ezen dokumentumok fordítási, másolási és egyéb költségeit az Alvállalkozói díj tartalmazza. Alvállalkozó saját költségére – ahol mód és lehetőség van a TPA HU Kft. bevonásával – elvégezteti a törvényes és a minőségügyi tervben előirt vizsgálatokat, ellenőrzéseket, és ezek dokumentumait a Megrendelő képviselőjének 5 (öt) napon belül, írásban átadja. Saját tevékenységére vonatkozó átadási dokumentációt elkészíti, és a Szerződésben előirt példányban a Megrendelő részére átadja. Az átadási dokumentáció kötelezően tartalmazza a kiviteli tervdokumentáció aktualizált, a kivitelezett állapotokat tartalmazó, és Alvállalkozó által aláírt példányát (megvalósulási terv), a beépített anyagok és szerkezetek, a beépített vagy beszerelt berendezések, gépek minőségét tanúsító okmányokat, a kezelésükhöz, használatukhoz szükséges komplett üzemeltetési és karbantartási utasítást, a teljesítés minőségét tanúsító mérések és vizsgálatok eredményeit tartalmazó iratokat valamint a vonalas létesítmények geodéziai bemérésének jegyzőkönyvét plusz 1 (egy), összesen 3 (három) példányban.

7.18. Az Alvállalkozó feladata a szabványok, illetve a Megrendelő által előírt minőségvizsgálatok, ellenőrzések (mintavétel, tömörségi vizsgálatok, szilárdsági vizsgálat, stb.) elvégzése és azok kiértékelése, szükséges üzemi próbák elvégzése és próbaüzem lefolytatása és kiértékelése, valamint a szükséges szakvéleményék, műbizonylatok, a Szerződésben és a

tervdokumentációban előírt paraméterek teljesítését igazoló mérések elkészítése a költségeivel együtt. Amennyiben az Alvállalkozó nem tudja bizonyítani az adott Szerződéses rész megfelelő teljesítését, úgy a Megrendelő jogosult az Alvállalkozó költségére beszerezni minőségellenőrző intézet (pl.: ÉMI) szakértői véleményét.

7.19. A végzett építés-szerelési munka, vagy beépítésre került anyag, szerkezet, gép és berendezés minőségmegfelelőségi vitája esetén, amennyiben a vizsgálat eredménye az Alvállalkozó számára elmarasztaló, a vizsgálat költségét az Alvállalkozó viseli.

7.20. Alvállalkozó a munkálatok helyszíni, felelős műszaki irányítását folyamatosan köteles biztosítani és a munkát a Szerződés mellékletét képező, részletes ütemterv alapján köteles végezni. Amennyiben az Alvállalkozó az irányítást nem vagy nem megfelelő színvonalon biztosítja, akkor a Megrendelő jogosult kötbért alkalmazni azon napok figyelembevételével, amelyek alatt a Megrendelő megítélése szerint az Alvállalkozó a képviselet nem, vagy nem megfelelően biztosítja. A kötbér mértéke a a teljes nettó Alvállalkozói díj 0,1%-a (nulla egész egy tized százaléka) naponként, de minimum 25.000 Ft/nap (huszonötezer forint per nap). A jelen pontban rögzített kötbér megfizetésére az AÁSZF 15.4., 15.5., 15.6., 15.7. és 15.8. pontjai megfelelően irányadóak. Amennyiben az Alvállalkozó a Megrendelő második írásbeli felszólítását követően sem tesz eleget ezen szerződéses kötelességének, úgy a Megrendelő jogosult egyoldalúan, szerződésszegésre hivatkozva elállni a Szerződéstől, vagy azt felmondani.

7.21. Térítés ellenében – amennyiben a helyi körülmények lehetővé teszik – a Megrendelő előzetesen egyeztetett szolgáltatásokat nyújt, úgymint: elektromos áram, víz-csatorna, mobil WC használat. A megrendelői szolgáltatás térítési díja a Szerződésben kerül meghatározásra, amelyet a Megrendelő számlában érvényesít, azonban a pénzügyi teljesítése beszámítás útján történik.

VIII. MUNKAVÉGZÉS, MUNKAVÉDELEM

8.1. Alvállalkozó a teljesítés során kizárólag vele munkaviszonyban álló, a vonatkozó társadalombiztosítási szabályok szerint bejelentett és munkaegészségügyileg alkalmas, biztonságtechnikai szempontból oktatott munkavállalókat alkalmazhat.

8.2. Alvállalkozó a Szerződés teljesítése során kizárólag a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szakképzettséggel rendelkező és munkavégzésre alkalmas állapotban levő munkaerőt alkalmazhat. Alvállalkozó a szakképzettséget és az egészségi alkalmasságot igazoló iratokat kérésre köteles a Megrendelő számára bemutatni.

8.3. Alvállalkozó a teljesítés során alkalmazott munkavállalók tekintetében köteles teljes egészében betartani a foglalkoztatásra vonatkozó hatályos jogszabályokat, különös tekintettel a társadalombiztosítási szabályokra, valamint az adók és az egyéb közterhek befizetésére. Alvállalkozó külföldi munkaerőt csak Megrendelő előzetes írásbeli engedélye alapján vonhat be a teljesítésbe. Alvállalkozó köteles továbbá maradéktalanul betartani az Alválllakozói Általános Szerződéses Feltételek elválaszthatatlan 1/C mellékletét képező „A munkavégzés során betartandó foglalkoztatási és munkaügyi követelmény-, és szankciórendszer” elnevezésű dokumentumban foglaltakat.

8.4. A munkavédelemre, tűzvédelemre vonatkozó részletes feltételeket az AÁSZF elválaszthatatlan mellékletét képező 1/A. melléklete tartalmazza, a munka és tűzvédelmi hiányosságok miatt

érvényesíthető kötbérek (szerződésszegési díj) jegyzékével együtt. Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy ezen 1/A. mellékletben meghatározott munkavédelmi hiányosságok esetén az ezen mellékletben meghatározott összegű kötbér(ek) fizetésére köteles. A jelen pontban rögzített kötbér megfizetésére az AÁSZF 15.4., 15.5., 15.6., 15.7. és 15.8. pontjai megfelelően irányadóak.

8.5. Ezen fenti kötelezettségek megszegése Alvállalkozó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.

IX. ALVÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELE

9.1. Alvállalkozó további vállalkozót, illetve szub-alvállalkozót a teljesítésbe kizárólag Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével, a Megrendelő igénye szerint a további alvállalkozóra vonatkozó adatok (pl. létesítő okirat, aláírási címpéldány, cégkivonat) bemutatását követően vonhat be.

9.2. Alvállalkozó a Megrendelő által jóváhagyott alvállalkozókért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Alvállalkozó a további vállalkozó, szub-alvállalkozó Megrendelő jóváhagyása nélküli igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az Alvállalkozó a vállalkozót, szub-alvállalkozót a Megrendelő hozzájárulásától eltérő módon és mértékben vette igénybe.

9.3. Alvállalkozó a Szerződés tárgyát képező teljesítést teljes egészében semmilyen körülmények között nem adhatja alvállalkozásba, közbeszerzés megvalósításához kapcsolódó Szerződés esetén pedig figyelembe kell venni a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

9.4. Alvállalkozó köteles biztosítani, hogy az általa bevont alvállalkozó a munkáját a Szerződésben meghatározott feltételek szerint végezze.

9.5. Amennyiben Alvállalkozó a rá vonatkozó fenti rendelkezéseket, illetőleg a munkavállalók foglalkoztatására, az alkalmazott munkavállalókra, a közterhek megfizetésére vonatkozó bármely jogszabályi rendelkezést (így különösen, de nem kizárólag munkaügyi, foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket, adó, illetve társadalombiztosítási jogszabályokat) megszeg, a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, illetve attól azonnali hatállyal elállni, és az ezzel összefüggésben felmerült kárait (ideértve bármely hatóság által kiszabott bármely bírságot, illetve egyéb büntetést, szankciót) az Alvállalkozó köteles teljes mértékben megtéríteni.

9.6. Az Alvállalkozó köteles alvállalkozói esedékes követeléseit határidőben kiegyenlíteni.

X. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK

10.1. Alvállalkozó a Szerződésben meghatározottak szerint jogosult számlát kiállítani. Alvállalkozó által kiállított számlának meg kell felelnie az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak, valamint a 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet szigorú számadás alá vont bizonylatokra vonatkozó szabályainak és az említett jogszabályok minden vonatkozó hatályos módosításának.

10.2. A részszámla benyújtásának feltétele a Megrendelő által kiállított teljesítésigazolás, melynek átalányáras elszámolás esetén tartalmaznia kell az elvégzett munkarész Szerződés szerinti pontos megnevezését, az aktuális teljesítés százalékos arányát, tételes elszámolás esetén pedig az Alvállalkozó által teljesített munkák tételes kimutatását. A teljesítésigazoláson fel kell tüntetni a benyújtható számla értékét, valamint – ha van – a számlából visszatartott teljesítési biztosíték összegét. A teljesítésigazolás a Megrendelő által igazolt felmérés (adott esetben felmérési napló) alapján történik, az elszámolás rendjét a Szerződés tartalmazza. A teljesítésigazolás további feltétele az előírt minőségvizsgálatok idő-, illetve teljesítésarányos elvégzése és dokumentálása. A teljesítésigazolás mintát a jelen AÁSZF 2. melléklete tartalmazza tájékoztató jelleggel.

10.3. A részszámlák befogadása és teljesítése nem jelenti Alvállalkozó részteljesítésének elfogadását, valamint az elkészült munkarész műszaki átadás-átvételét.

10.4. Az Alvállalkozó a Megrendelő képviselője által leigazolt gépüzemnaplókat, fuvarleveleket, felmérési naplót a Szerződésben meghatározott időpontig köteles a Megrendelő által megadott digitális és nyomtatott formában leadni.

10.5. Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a teljesítésigazolást - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a Megrendelő kizárólag abban az esetben állítja ki, és az Alvállalkozó teljesítését abban az esetben veszi át, ha maga az Építtető az adott teljesítést a Megrendelőtől átveszi. A teljesítésigazolás eredeti példányát a számlához kell csatolni.

10.6. Alvállalkozó a Szerződés mellékletét képező műszaki ütemtervben foglaltak szerint köteles készre jelenteni az egyes munkarészeket. Megrendelő a teljesítést 5 (öt) munkanapon belül megvizsgálja. A teljesítés igazolását követően a részszámlát 15 (tizenöt) napon belül kell kiállítani.

10.7. Ha a Felek a Szerződésben teljesítési biztosíték alkalmazását kötötték ki, úgy a Megrendelő a befogadott részszámlák nettó összegének 10 %-át (tíz százalékát) visszatarthatja. A Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a teljesítési biztosíték fele – a nettó Alvállalkozói díj 5 %-a (öt százaléka) – határidőben történő hibátlan teljesítés esetén Alvállalkozó számára a végszámla kifizetésével egyidejűleg kiegyenlítésre kerül, a maradék 5 % (öt százalék) bankgarancia hiányában jótállási biztosítékként visszatartásra kerül. A Megrendelő jogosult a teljesítési biztosítékot Alvállalkozó hibás, vagy késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítése esetén felmerült bármely költség, így különösen, de nem kizárólag hibák javítása, károk, kötbérek, bírságok megelőzése, elhárítása, fedezése stb. céljából részben vagy egészben igénybe venni, felhasználni.

10.8. A végszámla benyújtásának a feltétele az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárása, melyet az átadás-átvételi jegyzőkönyv igazol. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a számlához csatolni kell.

10.9. A számlának a vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékeken kívül tartalmaznia kell Megrendelő Szerződés azonosítóját (szerződésszám), valamint meg kell felelnie a Szerződésben és annak mellékletében esetlegesen meghatározott további tartalmi és formai követelményeknek. A Szerződés számának feltüntetése hiányában a Megrendelő jogosult a számlát azonosítatlanként visszaküldeni, az ebből eredő késedelem esetére a Megrendelőt késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

10.10.A számlát Megrendelőnek a Szerződésben meghatározott székhelyére, ill. fióktelepére, telephelyére kell megküldeni. A teljesítésigazolás, illetve átadás-átvételi jegyzőkönyv nélkül benyújtott, illetve formailag és tartalmilag nem megfelelő számlát Megrendelő nem fogadja be. Megrendelő a számlát a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napon belül köteles felülvizsgálni. A vizsgálat eredményétől függően Megrendelő a számlát igazolja és befogadja, illetve kifogásainak írásbeli közlésével Alvállalkozónak visszaküldi. Megrendelő számlát részben nem fizet ki. Ez nem érinti a Szerződésben és a jogszabályokban foglalt levonások, visszatartások stb. végrehajthatóságát. Alvállalkozó a kifogásolt számlát köteles helyesen kiállítani és benyújtani. A számla ismételt benyújtásától a számla vizsgálatára a Megrendelőnek ismét 15 (tizenöt) nap áll rendelkezésre.

10.11.A fizetési határidő a fentiek szerint szabályszerűen kiállított és a fenti mellékletekkel rendelkező számla kézhezvételétől kezdődik és a Szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül kerül kiegyenlítésre. A közbeszerzési eljárás alapján megvalósuló építési beruházáshoz kapcsolodó Szerződés esetén a számlák fizetési határidejét, kifizetésének rendjét, feltételeit a Szerződés külön rendelkezései szabályozzák.

10.12.Amennyiben az Építtető – olyan okból, amelyért az Alvállalkozó felelős – az Alvállalkozó által kivitelezett munkarészt tartalmazó Megrendelői teljesítést nem veszi át, vagy annak ellenértékét részben vagy egészben nem fizeti ki, Megrendelő jogosult az Építtető által a számára ki nem fizetett járandóságot vagy a Megrendelővel szemben a fenti okból érvényesített kötbért illetve egyéb követeléseket az esedékes számlából, vagy a teljesítési biztosítékból visszatartani, illetve levonni.

10.13.Megrendelő az Alvállalkozóval szemben fennálló követelését – ideértve a fenti 10.10. pontban rögzített esetleges követeléseket is – az Alvállalkozó esedékes számlájába, egyéb követelésébe beszámíthatja.

10.14.Késedelmes fizetés esetén Megrendelő a Ptk. 6:155. §-ban meghatározott, mindenkor hatályos mértékű késedelmi kamatot fizet Alvállalkozó számára. A Felek kikötik és az Alvállalkozó kifejezetten elfogadja, hogy az Alvállalkozót az Alvállalkozói díj biztosítására a Ptk. 6:246. §-a szerinti zálogjog nem illeti meg.

10.15.Alvállalkozói díj kifizetésére kizárólag az Alvállalkozó Szerződésben megjelölt bankszámlájára történő átutalással kerül sor. A fizetés abban az esetben minősül teljesítettnek, ha a bank a Megrendelő számláját a fizetendő összeggel megterhelte.

10.16.Megrendelő Alvállalkozó számára előleget nem fizet, kivéve, ha Felek a Szerződésben másként állapodtak meg.

10.17.Alvállalkozó a Megrendelővel szemben fennálló követeléseit nem jogosult engedményezni, faktorálni, vagy zálogjoggal terhelni. Amennyiben az Alvállalkozó a Megrendelővel szemben bármilyen jogcímen fennálló követelését a jelen rendelkezésben foglalt tilalom ellenére engedményezi, faktorálja, vagy zálogjoggal terheli, az Alvállalkozó részéről szerződésszegésnek minősül, és köteles a Megrendelő ebből eredő összes kárát megtéríteni, valamint az engedeményezéssel okozott igazolt költségeket viselni.

XI. KÁROKOZÁS, BIZTOSÍTÁS

11.1. Alvállalkozó kizárólagosan felelős minden olyan kárért, melyet alkalmazottai, alvállalkozói, vagy egyéb teljesítési segédei a Megrendelőnek, az Építtetőnek, más alvállalkozóknak, illetve harmadik személyeknek okoztak.

11.2. Alvállalkozó az általa okozott károkat köteles közvetlenül rendezni, illetve Megrendelőt mentesíteni minden kárigény, követelés alól, amelyek az általa okozott károkkal kapcsolatban merültek fel.

11.3. Alvállalkozónak rendelkeznie kell teljes körű építés-szerelési biztosítással, amely fedezetet nyújt Megrendelőnek, az Építtetőnek és harmadik személyeknek okozott károkra is.

11.4. A biztosításnak a Szerződés teljesítésének – beleértve a próbaüzemet, és a jótállási és szavatossági munkákat is – időtartamára kell kiterjedniük.

11.5. Alvállalkozó köteles a biztosítás fennállását fedezetigazolással igazolni, melyeket a Megrendelő bármikor ellenőrizhet. A biztosítás hiánya, vagy a nem megfelelő biztosítási fedezet fennállása esetén Megrendelő jogosult Alvállalkozó költségére a szükséges biztosításokat megkötni, illetve az Alvállalkozó ezirányú mulasztása esetén az Alvállalkozói teljesítésre az Alvállalkozó költségére a Megrendelő fennálló biztosításának fedezetét kiterjeszteni.

11.6. A biztosítások megléte Alvállalkozó kárfelelősségét nem korlátozza, vagyis bármely nem biztosított, vagy a biztosítás által nem fedezett kárért Alvállalkozó viseli a teljes körű felelősséget.

11.7. Ha a Szerződés tárgyát képező munkákra az Alvállalkozó teljesítésére is fedezetet nyújtó biztosítást kötöttek, akkor Alvállalkozó részesedését, illetve a kárrendezés módját, valamint a biztosításokra vonatkozó egyéb speciális kikötéseket a Szerződés tartalmazza. Az építési helyen az Alvállalkozó által tárolt eszközökért, anyagokért Megrendelő nem felel.

11.8. Káresemény esetén minden esetben azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni. Alvállalkozó köteles azonnal jelenteni Megrendelőnek, ha teljesítésében harmadik fél kárt okozott vagy Alvállalkozó saját teljesítése során harmadik félnek – ideértve a munkaterületen egyidejűleg dolgozó más vállalkozókat is – kárt okozott.

11.9. A Megrendelőt a munkák átvételéig esetleg bekövetkező károsodásért, lopási kárért, meghibásodásért semminemű kötelezettség nem terheli. Az Alvállalkozó köteles valamennyi káreseményt a Megrendelő részére írásban a káresemény bekövetkeztét követően haladéktalanul jelenteni, és az esetleges biztosítási bejelentéséhez szükséges adatokat közölni. Lopások esetén rendőrségi jegyzőkönyv csatolása szükséges.

00.00.Xx Alvállalkozó kijelenti, hogy minden dolgozójára rendelkezik érvényes személyre szóló balesetbiztosítással, mely olyan munkahelyi baleset- és rokkantbiztosítás, ami bármely dolgozójának bármely követelését – beleértve a társadalombiztosító viszontkövetelését is – fedezi. Előzőek értelmében Megrendelő felé az Alvállalkozó semmilyen követelést nem támaszthat.

XII. ÁTADÁS-ÁTVÉTEL

12.1. A Szerződés mennyiségi és minőségi átvételére a hiba- és hiánymentes teljesítést igazoló átadás-átvételi Eljárás lefolytatásával, illetve az Eljárás során feltárt hibák kijavításával és hiányosságok pótlásával kerül sor. A Szerződésben foglalt kivitelezés teljesítése jogilag oszthatatlan, ez irányadó arra az esetre is, ha a Felek a Szerződésben részhatáridőket, illetve az Alvállalkozói díjnak részszámlák alapján történő teljesítését határozzák meg. A fentiekre tekintettel a részszámlák lehetősége nem jelent részteljesítést.

12.2. Alvállalkozó a munkát a teljesítési határidőn belül köteles írásban készre jelenteni. A Megrendelő az Alvállalkozó készre jelentésének kézhezvételét követően az Építtetővel egyeztetett időpontra köteles az Eljárás megkezdésének időpontját kitűzni. Az Eljárásra a vonatkozó jogszabályokban megjelölt szerveket és szakhatóságokat, Építtetőt, Alvállalkozót a Megrendelő, a teljesítésben részt vevő alvállalkozókat, egyéb közreműködőket szükség szerint az Alvállalkozó hívja meg.

12.3. Megrendelő az átvételt az átadás-átvételi Eljárás kitűzésének napján köteles megkezdeni és legfeljebb 30 (harminc) napos határidőn belül befejezni. Alvállalkozó távolmaradása az átadás- átvételi Eljárás lefolytatását nem akadályozza.

12.4. Az Eljárás során a Xxxxx ellenőrzik a teljesítésnek a – hatályos jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak és a Szerződésnek megfelelő – mennyiségét és minőségét. Az átvétel feltétele a Szerződés tárgyának az érvényes műszaki előírások szerinti teljesítése, valamint ennek igazolása vizsgálatokkal, próbákkal és a dokumentumokkal, melyek költségei az Alvállalkozót terhelik. Alvállalkozó köteles az Eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, a Megrendelő által jóváhagyott, a Szerződésben részletesen meghatározott átadási dokumentációt az Eljárás megkezdése előtt 5 (öt) nappal hiánytalanul átadni (megvalósulási dokumentáció, geodéziai bemérési rajz a vonatkozó közművekről, kivitelezői nyilatkozat, beépítésre került anyagok műbizonylatai, szabványossági nyilatkozatok, stb.). A dokumentáció hiányossága esetén az Eljárás nem kezdhető meg. Megrendelő által elfogadott átadási dokumentáció feltétele a végteljesítési/végszámla igazolás kiadásának.

12.5. Az Eljárás megkezdésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni az átadott munkarészek megnevezését, az átadás időpontját, az elvégzett munkák, vagy szolgáltatások felsorolását, az esetlegesen felmerült minőségi és mennyiségi hibákat, valamint az egyéb hiányosságokat. A jegyzőkönyvet az Alvállalkozó és a Megrendelő képviselői aláírásukkal hitelesítik.

12.6. Megrendelő mindaddig jogosult az esedékes részszámla kifizetését megtagadni, amíg az Alvállalkozó a jegyzőkönyvben rögzített hibák kijavítását nem teljesíti. Az Alvállalkozó ezen időszakra késedelmi kamatra nem jogosult.

12.7. A rendeltetésszerű használatot akadályozó, kijavítható hibák esetén az Eljárást fel kell függeszteni és a hibajavítást az Alvállalkozó a jegyzőkönyvben számára a Megrendelő által meghatározott határidő alatt köteles elvégezni.

12.8. A rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák esetén az Eljárást le kell zárni, azzal, hogy nem kijavítható hibák esetén az átadás-átvételi Eljárás csak abban az esetben zárható le, ha az Alvállalkozó és a Megrendelő árleszállításban állapodtak meg. Ennek hiányában Megrendelő az Alvállalkozóval szemben a hibás teljesítésre tekintettel őt megillető jogaival élhet, ide értve az általa igényelt árleszállítás összegének az Alvállalkozó számlájából történő visszatartását is.

12.9. A rendeltetésszerű használatot akadályozó, nem kijavítható hibák esetén az átadás-átvétel nem zárható le, és az Alvállalkozóval szemben a hibás teljesítés, illetve a meghiúsulás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

00.00.Xx Eljárás a hibajavítási, illetve hiánypótlási határidő elteltét követően a jegyzőkönyv lezárásával fejeződik be. Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a Megrendelő kizárólag abban az esetben állítja ki és írja alá, és az Alvállalkozó teljesítését abban az esetben veszi át, ha maga az Építtető az adott teljesítést a Megrendelőtől átveszi, és az átadás-átvételi jegyzőkönyvet aláírja.

12.11.A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jótállási idő kezdetét és végét, az elszámolási kérdéseket (pl.: végszámla összege, visszatartás, kötbér, Alvállalkozó számára ténylegesen fizethető díj stb.), valamint a ki nem javított, illetve nem javítható hibák esetén a Megrendelő által érvényesített igényeket (pl.: árleszállítás, javítási költség visszatartása stb.). Ezen tartalmi kellékek nélküli átvételi jegyzőkönyv számlázás alapját nem képezheti, az ilyen átvételi jegyzőkönyvvel kísért számlát Megrendelő érdemi vizsgálat nélkül jogosult visszautasítani.

12.12.Alvállalkozó akkor teljesít határidőben, ha az átadás-átvételi Eljárás a teljesítési határidőn belül kezdődött el és a szerződésszerű teljesítést a Megrendelő átvette. Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő abban az esetben is igényt támaszthat az Alvállalkozóval szemben Alvállalkozó szerződésszegésére hivatkozással, ha erre irányuló jogait az átadás-átvételi jegyzőkönyvben nem tartotta fent és a teljesítést az Alvállalkozó szerződésszegéséről tudva fogadta el.

12.13.A teljesítés és az átadás-átvételi Eljárás teljes időtartama alatt az Alvállalkozó viseli a kárveszélyt, a mű őrzésének, megóvásának költségeit, a műben esett bármely egyéb meghibásodás, károk kiküszöbölésének, elhárításának költségeit. Megrendelőre a kárveszély a lezárt, eredményes átvételt követően az átadás-átvételi jegyzőkönyv mindkét Fél általi aláírását követően száll át.

XIII. SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS

13.1. Alvállalkozó szavatolja, hogy az általa elvégzett munkák megfelelnek a Szerződésben, a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban, hatósági és szakmai előírásokban foglalt minőségi és egyéb követelményeknek.

13.2. Az Alvállalkozó teljesítésére (az elvégzett munkára, beépített, felhasznált anyagokra, szerkezetekre, termékekre, eszközökre, stb.) értelemszerűen alkalmazni kell az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM számú együttes rendelet rendelkezéseit is.

13.3. Amennyiben Alvállalkozó teljesítése, a kivitelezett munka, az alkalmazott szerkezetek, építmények, teljesítések, anyagok, eszközök nem esnek a fent hivatkozott rendelet hatálya alá, a szavatossági idő tekintetében a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

13.4. Az Alvállalkozót a Szerződésben meghatározott időtartamú jótállás, illetve kötelező jótállás terheli.

13.5. A szavatossági és a jótállási idő az eredményes átadás-átvételi Eljárás lezárásáról készült jegyzőkönyvben rögzített időponttól kezdődik, beleértve az esetleges hibajavítások befejezését is. Amennyiben az Alvállalkozó által elvégzett munkát, teljesítést Megrendelő az átadás- átvételi Eljárás keretében az Építtető részére átadja, úgy a szavatossági és jótállási idő meghosszabbodik az átadás-átvételi Eljárás lezárásáról készült jegyzőkönyvben rögzített időpont és az Építtető általi átvétel időpontja között eltelt idővel. A szavatossági és a jótállási idő kezdetét az átadás-átvételi jegyzőkönyvben és a végszámla teljesítésigazoláson is rögzíteni kell.

13.6. A szavatossági és a jótállási idő a hiba felismerésétől a kijavításig, kicseréléséig stb. terjedő idővel meghosszabbodik és a kijavított munkarész, kicserélt termék, áru tekintetében újból kezdődik.

13.7. Alvállalkozót terheli a szavatossági és jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk megtérítése is.

13.8. Ha a Felek a Szerződésben jótállási biztosíték alkalmazását kötötték ki, a jótállási kötelezettség biztosítására Alvállalkozó a jótállási idő tartamára a nettó Alvállalkozói díj 5 %- nak (öt százalékának) megfelelő összegű jótállási biztosítékot nyújt a Megrendelőnek visszatartás formájában.

13.9. Ha a szavatossági idő a jótállási időt meghaladja, az Alvállalkozó a szavatossági kötelezettség biztosítására a szavatossági idő tartamára a nettó Alvállalkozói díj 3 %-nak (három százalékának) megfelelő összegű szavatossági garanciát nyújt a Megrendelőnek visszatartás formájában a jótállási idő lejáratát megelőző 30. (harmincadik) napig.

13.10.Alvállalkozó jótállási és szavatossági kötelezettségeit Megrendelő írásbeli felszólítását követően 24 (huszonnégy) órán belül megtekinteni, és Megrendelő által megjelölt, műszakilag indokolt és szükséges határidőn belül, írásban dokumentált módon teljesíteni köteles. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő jogosult a hibát a bankgarancia, vagy a visszatartás terhére elhárítani.

13.11.A jótállási, szavatossági idő leteltét követően Alvállalkozónak írásban kell a Megrendelőtől igényelni a biztosíték összegével történő elszámolást, illetve a biztosíték összegének kifizetését, a Megrendelő ezen írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül egyenlíti ki az Alvállalkozót megillető összeget. Alvállalkozónak a kifizetésre vonatkozó, írásban benyújtott kérelmét megelőzően a visszatartás kifizetése nem válik esedékessé.

XIV. BANKGARANCIA

14.1. Amennyiben a Felek a Szerződésben vagy egyéb írásbeli megállapodásukkal ekként állapodnak meg, a jótállási és szavatossági visszatartás egy első osztályú magyar bank által kiállított, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, első felszólításra fizető bankgaranciával kiváltható.

14.2. A bankgarancia szövegét és a kiállító bankot az Alvállalkozó köteles a Megrendelővel írásban, előzetesen jóváhagyatni. A bankgarancia szövegének tartalmaznia kell, hogy a bank a jogosulttal szemben a bankot saját személyében megillető kifogásokat sem érvényesítheti.

14.3. A jótállási bankgarancia érvényessége a jótállási időszak lejártát követő 90. (kilencvenedik) napon jár le. A 13.9. pontban rögzített esetben a jótállási bankgaranciát a jótállási idő lejáratát

megelőzően ki kell váltani a szavatossági időszak lejártát követő 90. (kilencvenedik) napig érvényes bankgaranciával.

14.4. A jótállási bankgaranciát az Alvállalkozó legkésőbb a végszámla fizetési határidejéig adja át a Megrendelő számára. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő a jótállási biztosíték összegét a végszámlából visszatartja, amely visszatartás bankgaranciával csak a Megrendelő írásbeli jóváhagyásával váltható ki.

14.5. A szavatossági bankgaranciát Alvállalkozó legkésőbb a jótállási időszak lejártát megelőző 30. (harmincadik) napig adja át a Megrendelő számára. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő a jótállási bankgarancia összegéből a szavatossági garanciának megfelelő összeget lehívhatja, illetve a jótállási visszatartás összegét ilyen mértékben igénybe veheti.

14.6. Ha a bankgarancia érvényességi ideje a 14.3. pontban meghatározott érvényességi idő végét megelőző időpontban jár le (például – de nem kizárólagosan –, ha a jótállási, illetve a szavatossági idő akár részben, akár egészben meghosszabbodik, vagy újra megkezdődik), akkor az Alvállalkozó külön felszólítás nélkül köteles a bankgarancia érvényességének időtartamának lejáratát megelőző 30. (harmincadik) napig a Megrendelő részére átadni a meghosszabbított bankgaranciát. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő jogosult a jótállási, szavatossági bankgarancia teljes összegét lehívni, és a lehívott összeget jótállási, illetve a szavatossági visszatartásként kezelni.

14.7. Abban az esetben, ha a bankgaranciát a Megrendelő bármely okból lehívta, úgy a lehívás tényéről írásban értesíti az Alvállalkozót. Az Alvállalkozó ezen írásbeli értesítés kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles a bankgaranciát annak eredeti összegére feltölteni.

XV. KÖTBÉR, KÁRTÉRÍTÉS

15.1. Ha a Felek a Szerződésben késedelmi kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor az Alvállalkozó a véghatáridő, és a Szerződésben meghatározott részhatáridők elmulasztása esetén a Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. A késedelmi kötbér alapja véghatáridő elmulasztása esetén a teljes nettó Alvállalkozói díj, részhatáridő esetén a késedelmesen teljesített munkarészre eső nettó Alvállalkozói díj. A késedelmi kötbér a késedelembe esés időpontjában válik esedékessé. Megrendelő a részhatáridő késedelmes teljesítése miatti kötbért a véghatáridő teljesítése esetén is követelheti.

15.2. Ha a Felek a Szerződésben hibás teljesítési kötbér alkalmazását kötötték ki, úgy az Alvállalkozó hibás teljesítés esetén a Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. A hibás teljesítési kötbér alapja a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a teljes nettó Alvállalkozói díj, a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hiba esetén a hibás munkarészre eső nettó Alvállalkozói díj. Alvállalkozó hibás teljesítési kötbérfizetési kötelezettségét nem befolyásolja, hogy a hiba javítható, vagy nem javítható. A hibás teljesítési kötbér a hibás teljesítés Megrendelő általi megállapításakor válik esedékessé. A Megrendelő a hibás teljesítési kötbér mellett is érvényesítheti szavatossági, illetve jótállási igényét.

15.3. Ha a Felek a Szerződésben meghiúsulási kötbér alkalmazását kötötték ki, úgy az Alvállalkozó a Szerződésben meghatározott mértékű meghiúsulási kötbért köteles a Megrendelőnek

megfizetni. A meghiúsulási kötbér alapja a teljes nettó Alvállalkozói díj. A meghiúsulási kötbér a meghiúsulás Megrendelő általi megállapításakor válik esedékessé.

15.4. A kötbér lejárt pénzügyi követelésnek minősül, melyet Megrendelő az Alvállalkozó számláinak összegébe, vagy bármely más követelésébe beszámíthat, illetve annak összegét az Alvállalkozó által nyújtott bankgarancia, vagy visszatartás összegéből igénybe veheti.

15.5. A kötbér érvényesítése nem befolyásolja a Megrendelőnek az Alvállalkozóval szembeni egyéb követeléseit. Megrendelő a kötbéren túl érvényesítheti a kötbért meghaladó kárait és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. Megrendelő kárainak megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényt nem érvényesített, illetve a kötbérigénnyel abban az esetben is felléphet, ha kára nem merült fel.

15.6. Megrendelő több jogcímen is érvényesíthet kötbért az Alvállalkozóval szemben.

15.7. A kötbér érvényesítése a szerződéses határidők betartása, a hiba kiküszöbölése, valamint – a meghiúsulási kötbér kivételével – a teljesítés alól nem mentesít.

15.8. Alvállalkozó a fentieken túlmenően köteles megtéríteni a Megrendelő részére minden olyan igényt, kárt, költséget, veszteséget, amelyeket bármely jogcímen az Építtető érvényesít a Megrendelő felé, és amelyek az Alvállalkozó nem szerződésszerű teljesítésére, nem teljesítésére vagy bármely magatartására, illetve mulasztására vezethetők vissza.

XVI. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

16.1. Megrendelő a Szerződéstől a teljesítés megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően pedig 15 (tizenöt) napos felmondási idővel bármikor felmondhatja a Szerződést. Felek ilyen esetben elszámolnak egymással, Alvállalkozó ezekben az esetekben csak az elvégzett munkák ellenértékére és azok közvetlen költségeire tarthat igényt, elmaradt haszon, bevételkiesés és egyéb jogcímen kártérítési igénnyel nem élhet.

16.2. Megrendelő felmondhatja a Szerződést, illetve attól elállhat, amennyiben az Építtetővel kötött szerződése bármely okból megszűnik, vagy oly módon változik, hogy a Szerződés teljesítése lehetetlenné válik, illetve annak teljesítése már nem áll érdekében, továbbá amennyiben az Építtető az Alvállalkozó teljesítésbe történő bevonása ellen tiltakozik . A Felek ilyen esetben elszámolnak egymással, Alvállalkozó ezekben az esetekben csak az elvégzett munkák ellenértékére és azok közvetlen költségeire tarthat igényt, elmaradt haszon, bevételkiesés és egyéb jogcímen kártérítési igénnyel nem élhet.

16.3. Alvállalkozó súlyos szerződésszegése esetén a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani, vagy a Szerződéstől elállni. A súlyos szerződésszegés tényét írásban közölni kell, és ésszerű határidő tűzésével fel kell szólítani Alvállalkozót a szerződésszegés megszüntetésére. A Szerződés felmondására a határidő eredménytelen eltelte esetén kerülhet csak sor.

16.4. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, de nem kizárólag, amennyiben az Alvállalkozó:

- olyan okból, amelyért felelős, a kiviteli, teljesítési ütemtervben meghatározott határidőkhöz, illetve rész- vagy véghatáridőhöz képest 10 (tíz) naptári napot meghaladó késedelembe esik;

- Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére hibásan, szakszerűtlenül, illetve nem a Szerződésben foglalt minőségben és/vagy műszaki tartalom szerint teljesít, illetve tevékenységét nem a Szerződésben foglalt feltételek szerint végzi;

- Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére a szerződéses kötelezettségeinek teljesítését nem kezdi meg, illetve nem folytatja, a hibás teljesítést nem javítja ki, a késedelem megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg;

- valamely szerződéses kötelezettségének, és/vagy a Megrendelő utasításának határidőre nem tesz eleget;

- csőd, felszámolási eljárást kezdeményeznek az Alvállalkozó ellen, vagy végelszámolását határozza el, vagy 1 (egy) évnél régebben lejárt köztartozása van;

- megszegi az XXXXX XXX. fejezetében foglalt – környezetvédelemre vonatkozó – kötelezettségeit;

- megszegi az XXXXX XXXX. fejezetében foglalt – munkavédelemre vonatkozó – kötelezettségeit; vagy

- megszegi az XXXXX XXXXX. fejezetében foglalt titoktartási kötelezettségét.

16.5. A Szerződés azonnali hatályú felmondása vagy elállás esetén a Megrendelő – a vonatkozó jogszabályokban foglaltakon kívül – jogosult:

- a meghiúsulási kötbér érvényesítésére;

- az Alvállalkozó által el nem végzett munkának az Alvállalkozó költségére történő elvégzésére,vagy elvégeztetésére; továbbá

- a Szerződés megszűnésével és az Alvállalkozó által el nem végzett munkák elvégzésével, elvégeztetésével kapcsolatos költségek, károk érvényesítésére az Alvállalkozóval szemben.

16.6. Alvállalkozó ebben az esetben csak az általa elvégzett szerződésszerűen teljesített munka ellenértékére tarthat igényt. Megrendelő jogosult ezen ellenértékbe a felmerülő kár-, illetve kötbérigényét, vagy egyéb igényét beszámítás útján érvényesíteni.

16.7. A Szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatokat írásban kell közölni a másik Fél képviselőjével. A Szerződés megszűnésekor Alvállalkozónak a munkavégzést le kell állítania és a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban 3 (három) napon belül át kell adnia a Megrendelő számára. Ez a kötelezettség nem érinti a megkezdett munkarészek befejezésének kötelezettségét.

16.8. A Szerződés bármely okból történő megszűnésekor a Feleknek el kell számolniuk egymással.

16.9. Amennyiben a Szerződés bármilyen okból megszűnik, az Alvállalkozónak a munkaterület birtoklásához való joga a Szerződés megszűnésével egyidejűleg szintén megszűnik. Az Alvállalkozót ilyen esetben birtokvédelem nem illeti meg.

XVII. KÉPVISELET, EGYÜTTMŰKÖDÉS

17.1. A Szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok tételére a Felek Szerződésben meghatározott képviselői jogosultak. A műszaki megbízottak a Feleknek a Szerződés teljesítése során kapcsolattartási, adatszolgáltatási, egyeztetési, intézkedési, ellenőrzési, műszaki irányítói stb. feladatok ellátására felhatalmazott képviselői.

17.2. A Felek a másik Fél egyidejű írásbeli értesítésével a képviselőik, megbízottaik számát növelhetik, illetve személyét megváltoztathatják. A Felek megbízottai feladataik ellátásával –

részben, vagy egészben, időlegesen vagy véglegesen – írásban a másik Fél egyidejű értesítésével más személyt, személyeket bízhatnak meg.

17.3. Az Építtető a teljesítést képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizheti. Az Építtető képviselője jogosult az Alvállalkozó teljesítésének ellenőrzésére, és észrevételeinek az építési naplóba történő bejegyzésére, valamint a teljesítés igazolásában részt vehet. Az Építtető képviselője az Alvállalkozónak utasítást csak a Megrendelő képviselőjén keresztül adhat. Az Építtető képviselőjének adatait az építési naplóban rögzíteni kell.

17.4. A Felek főszabály szerint írásos formában, az építési naplóba történő bejegyzések útján tartják egymással a kapcsolatot. Ha a Szerződés írásbeli közlésről, értesítésről stb. beszél, akkor – az építési naplóbejegyzés mellett – a másik Fél számára az átvételt hitelesen igazoló módon külön írásbeli értesítést, közlést kell küldeni. A Felek közötti írásos kapcsolattartás az építési napló mellékletét képezi. A Felek közötti szóbeli kapcsolattartás, egyeztetések, megbeszélések stb. kizárólag tájékoztató jellegűnek tekinthetők és jogi kötelező erővel nem bírnak.

XVIII. TITOKTARTÁS

18.1. A Megrendelő és az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy minden, a Felekre, üzleti partnereikre, tevékenységükre vonatkozó műszaki, kereskedelmi, üzletviteli és egyéb ismeret, tapasztalat, információ, know-how, dokumentum, adat és rajz – függetlenül attól, hogy azokat a Felek a Szerződés megkötése vagy teljesítése során kapták, illetőleg jutottak hozzá –, amely a Szerződés alapján vagy azzal összefüggésben jut a másik Fél tudomására, üzleti titoknak tekintendő, és a másik Fél előzetes írásbeli engedélye nélkül nem hozható nyilvánosságra vagy harmadik személy tudomására, azokat a Felek kötelesek bizalmasan kezelni. Ezen rendelkezés értelemszerűen nem vonatkozik azon információkra, amelyek felfedését, nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő.

18.2. Az Alvállalkozó köteles a Szerződés teljesítéséhez igénybe vett közreműködővel vagy alvállalkozóval szemben is a jelen titoktartási rendelkezést kikötni.

18.3. A Felek a Szerződés megszűnését követően sem használhatják fel az üzleti titkokat, és a Szerződés megszűnését követően is kötelesek időbeli korlát nélkül az üzleti titok védelméről gondoskodni.

18.4. A fenti rendelkezések megszegésével a másik Félnek okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni.

18.5. Az Alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződés tekintetében, illetve a Szerződéssel kapcsolatos bármely információ vonatkozásában bármely kommunikációs tevékenységet, nyilatkozatot (ide értve a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtóban, rádióban, televízióban, interneten, továbbá harmadik személyek, illetve a nyilvánosság által hozzáférhető bármely kommunikációs formában) kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával tehet, vagy végezhet.

18.6. Amennyiben az Alvállalkozó a jelen XVIII. fejezetben foglalt bármely kötelezettségét megszegi, úgy az súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Megrendelő jogosult az ilyen esetre a Szerződésben vagy a jogszabályokban meghatározott jogain túl kötbért felszámítani, melynek mértéke szerződésszegésenként 20.000 EUR (húszezer Euro). A jelen pontban rögzített kötbér megfizetésére az AÁSZF 15.4., 15.5., 15.6., 15.7. és 15.8. pontjai megfelelően irányadóak.

XIX. KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

19.1. A Megrendelő a gyakorlatban alkalmazza az ISO 14001 nemzetközi szabvány követelményeit kielégítő környezetközpontú irányítási rendszert.

19.2. A Megrendelő fokozottan ellenőrzi, hogy az Alvállalkozó tevékenységének alapfeltételei hogyan teljesülnek. Az Alvállalkozóval történő szerződéskötés feltétele, hogy érvényes működési engedéllyel, megfelelő képesítésű szakemberekkel, gépjárműveik, erőgépeik érvényes műszaki vizsgával és zöld kártyával rendelkezzenek.

19.3. Xxxxxxx meglétét a Megrendelő az építési munkák alatt folyamatosan jogosult ellenőrizni. Az engedélyek, vizsgák érvényességének időpontjait az Alvállalkozó az ellenőrzéskor köteles igazolni. A munkavégzés során felmerülő környezetvédelmi problémákat az Alvállalkozó a Megrendelő környezetvédelmi megbízottjának azonnal köteles jelenteni. Környezetvédelmi kérdésekben külső kommunikációra csak a Megrendelő környezetvédelmi megbízottja vagy az általa írásban felhatalmazott harmadik személy jogosult. A környezetvédelmi megkeresésekről a környezetvédelmi megbízottat az Alvállalkozó köteles tájékoztatni, válaszadásra csak a Megrendelő környezetvédelmi megbízottja vagy az általa írásban meghatalmazott harmadik személy jogosult.

19.4. A vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, hatósági követelmények az Alvállalkozó általi be nem tartása miatt indult szabálysértési eljárások, bírságok viselése az Alvállalkozót terheli.

19.5. A környezetvédelemre vonatkozó további rendelkezéseket az AÁSZF elválaszthatatlan részét képező 1/B. melléklet tartalmazza, a környezetvédelmi hiányosságok miatt érvényesíthető kötbérek (szerződésszegési díj) jegyzékével együtt. Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy ezen 1/B. mellékletben meghatározott környezetvédelmi hiányosságok esetén az ezen mellékletben meghatározott összegű kötbér(ek) fizetésére köteles. A jelen pontban rögzített kötbér megfizetésére az AÁSZF 15.4., 15.5., 15.6., 15.7. és 15.8. pontjai megfelelően irányadóak.

19.6. A kivitelezési tevékenység során keletkező hulladék – engedéllyel rendelkező kezelővel történő

– elszállítására az Alvállalkozó köteles.

XX. VIS MAIOR

20.1. Vis maior eseménynek minősül minden olyan, a Felek működési körén kívül álló elháríthatatlan esemény, amelyért a Megrendelő megítélése szerint egyik Fél sem felelős, azaz a Fél ésszerűen körültekintő magatartása ellenére sem volt elkerülhető, így különösen, de nem kizárólag háború, felkelés, forradalom, lázadás, zendülés, országos vagy iparági sztrájk, szabotázs, embargó, import-korlátozás, járvány, karantén, elkobzás, államosítás, mozgósítás, földrengés, az építési munkákat ténylegesen akadályozó földcsuszamlás, továbbá a természeti erők közül a tűz, robbanás, villámlás, földrengés, földcsuszamlás, árvíz, amely ellen egy tapasztalattal rendelkező Alvállalkozótól ésszerűen nem volt elvárható, hogy óvintézkedéseket tegyen. Nem minősül vis maiornak a fent felsoroltak közül az olyan esemény, melyet a Alvállalkozó okozott, továbbá nem minősül vis maior eseménynek az eső, belvíz, havazás, szél és ezek szélsőséges formái (pl. vihar, szélvihar, hóvihar, ónoseső stb.), a szélsőséges időjárási körülmények.

20.2. Bármely fenti esemény a Megrendelő megítélésétől függetlenül is vis maiornak minősül, ha az Alvállalkozó a megfelelő részletezettséggel, egyértelműen bizonyítja, hogy

- az nem az Alvállalkozó bármely kötelezettsége megszegéséből, vagy bármely egyébgondatlanmagatartásából, szerződésszegéséből, cselekményéből vagy mulasztásából adódik vagy nem azok bármelyikének tulajdonítható; és

- az attól függetlenül következett be, hogy az Alvállalkozó betartotta a Szerződés szerinti kötelezettségeit; és

- az Alvállalkozó az esemény bekövetkeztekor az esemény helyszínén építési munkákat végzett, vagy az építési ütemterv szerinti építési munkákat végzett volna; és

- az Alvállalkozónak nem volt lehetősége arra, hogy tevékenységét átszervezze annak érdekében, hogy a bekövetkezett esemény hatásait elkerülje, vagy mérsékelje; és

- a fenti események bármelyikének bekövetkezte ténylegesen és jelentős mértékben hátráltatja az Alvállalkozót a feladatai ellátásában; és

- az adott esemény megszűnésének időpontjától az építési ütemterv szerint az adott építési munkára tervezett időtartamból az eseménnyel késleltetett tevékenységnek – a Megrendelő által az adott építési munka megkezdése előtt jóváhagyott technológiai utasítások szerinti – elvégzéséhez a technológiailag szükséges legrövidebb idő nem áll rendelkezésre.

20.3. A vis maior esemény által érintett Fél köteles mindazonáltal minden ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elhárítsa, megszüntesse, vagy mérsékelje a vis maior esemény hatásait.

20.4. Egyik Fél sem felelős a szerződéses kötelezettségeinek részleges, vagy teljes nem teljesítéséért, illetve a vis maior következményeiért, ha az a fentiek szerinti vis maior következménye, kivéve, ha az ilyen részleges, vagy teljes nem teljesítés, illetve a vis maior egyéb következménye az Alvállalkozó kárenyhítési kötelezettségeinek elmulasztása, késedelmes, vagy nem az elvárható módon való teljesítése miatt következett be.

XXI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21.1. Az Alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződés teljesítése során a STRABAG üzleti partnerei részére szóló Üzleti Magatartás Megfelelési Útmutatóban lefektetett magatartási normákat, továbbá a Magatartási Kódex mellékletét képező, a foglalkoztatási feltételek és emberi jogi alapelvek elnevezésű dokumentumban foglaltakat betartja. Az Útmutató, továbbá a Magatartási Kódex fent hivatkozott melléklete a xxx.xxxxxxx.xxx honlapon megtalálható. Amennyiben az Alvállalkozó saját megfelelési irányelvekkel rendelkezik, erről köteles a Megrendelőt tájékoztatni.

21.2. A jelen rendelkezés értelmezése során Szankcionált Személy az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akivel, vagy amellyel szemben alkalmazandóak

(i) az Egyesült Nemzetek Szervezete és/vagy;

(ii) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya és/vagy;

(iii) az Európai Unió

törvényeiben és/vagy rendeleteiben meghatározott szankciók, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az ágazati szankciókat (külön-külön, és/vagy együttesen a továbbiakban: Szankciók).

Alvállalkozó ezúton kijelenti, hogy nem minősül Szankcionált Személynek, illetve olyan természetes, vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akivel, vagy amellyel szemben a hivatkozott Szankciókat alkalmazni kell.

A fenti rendelkezések bármelyikének megsértése esetén a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, Alvállalkozó pedig köteles a Megrendelőt teljes körűen kártalanítani és mentesíteni valamennyi ebből eredő hátrányos jogkövetkezmény alól, köteles továbbá az ebből eredően a Megrendelőt ért valamennyi kárt (ideértve a közvetlen és közvetett következményi károkat és az elmaradt hasznot is) megtéríteni.

Megrendelő jogosult a Szerződés azonnali hatályú felmondására akkor is, ha a Szerződés hatálybalépését követően alkalmaznak Szankciókat az Alvállalkozóval szemben.

21.3. A Felek kijelentik, hogy a Szerződés aláírásához szükséges felhatalmazással rendelkeznek, továbbá nem állnak csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás alatt, és nincs 1 (egy) éven túl lejárt köztartozásuk. Mindkét Fél kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben ezen feltételekben változás áll be, azt 3 (három) munkanapon belül a másik Fél tudomására hozza.

21.4. A Felek kijelentik, hogy a Szerződésben és az AÁSZF-ben foglaltak a szerződéses akaratukat helyesen tartalmazzák, tartalmukkal egyetértenek és azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

21.5. A Felek kijelentik, hogy a Szerződést és az AÁSZF-et cégszerű aláírásra feljogosított képviselőik elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag írják alá. A Szerződés a Felek cégszerű aláírásával 2 (két) eredeti példányban készül, melyből egy példány az Alvállalkozóé, egy példány pedig a Megrendelőé.

21.6. Az AÁSZF, vagy a Szerződés értelmében adandó minden nyilatkozatot írásban kell megtenni, és személyes kézbesítés, futár, ajánlott küldemény, tértivevényes küldemény, vagy telefax útján kell elküldeni a másik Félnek a Szerződésben feltüntetett címére vagy a Fél mindenkor bejegyzett székhelyére. A személyes kézbesítés, futár, ajánlott küldemény vagy tértivevényes küldemény a tényleges kézbesítése, a telefax útján megküldött küldemény pedig annak elküldése pontos időpontjában minősül kézbesítettnek, feltéve a telefax esetén, hogy a telefax igazolta a küldemény eredményes elküldését. Amennyiben a tértivevényes küldemény kézbesítése sikertelen volt, a küldemény annak első alkalommal történő kézbesítési kísérletének időpontjában kézbesítettnek minősül, függetlenül attól, hogy a kézbesítés sikeres volt-e vagy sem.

21.7. Az e-mail útján küldött, a Szerződés módosítására irányuló vagy a Szerződés szerinti kötelezettségek megszegésével, igényérvényesítéssel, lemondással, valamint joggyakorlással kapcsolatos nyilatkozatot, illetve a Szerződéses Dokumentumok értelmében adandó bármely jóváhagyást, utasítást, igazolást vagy hozzájárulást a feladástól számított 2 (kettő) napon belül írásban kell megerősíteni személyes kézbesítéssel, telefax útján, ajánlott, vagy tértivevényes postai küldemény feladásával, vagy futárszolgálat útján küldött értesítéssel.

21.8. Az Alvállalkozó szavatolja, hogy az általa alkalmazott építési eljárások, felhasználásra kerülő anyagok, műszaki megoldások, technológiák, tervek tekintetében harmadik személynek nincs olyan joga, amely ezek jogszerű alkalmazását, felhasználását kizárja vagy korlátozza, illetve harmadik személyek jogát – különösen, de nem kizárólag szabadalmi jogát, szerzői jogát – nem sérti. Az Alvállalkozó a harmadik személyek által esetlegesen támasztott szabadalmi vagy szerzői jogi jellegű vagy ezekhez hasonló jogvédelem alá tartozó jogosultságokkal összefüggő

igényektől vagy követelésektől a Megrendelőt teljes mértékben mentesíti, és ezen igényeknek, illetve követeléseknek az Alvállalkozó köteles eleget tenni, a Megrendelő ezzel kapcsolatos felelőssége kizárt.

21.9. Az Alvállalkozó az általa a Szerződés teljesítése során átadott tervek, rajzok, műszaki dokumentumok tekintetében kijelenti, hogy ezen szerzői jogi védelem alá tartozó művek tekintetében a felhasználási jog felett rendelkezik, és a Megrendelő részére kizárólagos felhasználási jogot biztosít. A felhasználási jog ellenértéke (felhasználási díj) az Alvállalkozói díjban benne foglaltatik.

00.00.Xx Alvállalkozó a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Szerződés alapján a teljesítéséhez szükséges anyagok, eszközök, berendezések tekintetében megfelelő és átruházható tulajdonjoggal rendelkezik. Alvállalkozó saját alvállalkozójával, beszállítójával, közreműködőjével a Szerződés teljesítéséhez kötendő szerződésekben tulajdonjog fenntartást nem alkalmaz. A Megrendelő részére átadott – azaz az építési területre leszállított – a teljesítéséhez szükséges anyagok, eszközök, berendezések tulajdonjoga az építési területre történő leszállítással száll át Megrendelőre.

21.11.A Szerződést módosítani kizárólag írásban, a Felek cégszerű aláírási joggal rendelkező képviselői által aláírt, kifejezett módosítási szándékot tartalmazó nyilatkozattal lehet. A módosítások a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A Felek közötti írásos kapcsolattartás, szóbeli megállapodások, egyeztetések, ráutaló magatartás stb. nem jelentik a Szerződés módosítását.

21.12.A Szerződés hatálybalépésével – a Szerződés mellékletét képező dokumentumok kivételével – hatályukat vesztik a Szerződés tárgyával kapcsolatban a Felek között keletkezett előkészítő iratok, egyeztetések, szóbeli vagy írásos megállapodások.

21.13.Ha a Szerződés bármely része érvénytelen, vagy végrehajthatatlan, vagy ilyenné válik, ez nem érinti a Szerződés többi rendelkezésének érvényességét. Ebben az esetben a Felek kötelesek a Szerződést akként módosítani, hogy az érvénytelen rendelkezések helyett az eredeti szerződéses akaratukkal és a Szerződés többi részében foglaltakkal összhangban levő érvényes rendelkezéseket fogadnak el. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a Szerződés végrehajtása során értelmezési, szabályozási hézagra derül fény.

21.14.A Felek a vitás jogi és szakmai kérdéseket elsősorban békés úton rendezik. A Felek közötti vita nem jogosítja fel az Alvállalkozót a munkák leállítására, felfüggesztésére, nem adhatnak alapot a befejezési határidő módosítására. Ezen vitás kérdéseket a Felek megkísérlik megegyezéssel rendezni.

00.00.Xx AÁSZF-ben és a Szerződésben nem érintett kérdésekben a magyar jog, így különösen a Ptk. rendelkezései, továbbá az egyéb vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok az irányadóak.