A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 10.
Hatályos: 2021. november 1-től
A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
GEN_1008-1_148x210_Genertel-e-utas-utasbiztositasi-ugyfeltajekoz- tato-es-feltetelek-20180223-tol-20629
Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
I. Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF) 3
2. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 4
4. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló 8
5. Kiegészítő feltételek külföldi utazás esetére 8
7. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 9
9. A szerződő/biztosított kötelezettségei 13
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 15
11. A biztosító mentesülése 15
12. Kedvezmények és pótdíjak 17
13. Kármentességi díjmódosítás (bonus-malus) 18
14. A szerződésben érintett felek jogállása 21
15. A biztosítási díj módosítása 21
17. A szerződés megszűnése totálkár esetén 21
19. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 22
II. Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások feltételei 23
A) Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra
B) Poggyászlopás kiegészítő biztosítás 26
C) Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás 27
D) Avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás 28
E) Mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás 28
F) Casco Assistance szolgáltatás kiegészítő biztosítás 28
G) Háztól-házig kiegészítő szolgáltatás 34
H) Smart poggyász kiegészítő biztosítás 36
I) Hibás tankolás kiegészítő biztosítás 40
J) Maradvány plusz kiegészítő biztosítás 42
K) AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás 43
L) Bennülők balesetbiztosítása 52
I. GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK (GCKF)
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjár- műben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyon- tárgyakban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.
1.2. A biztosított
A biztosított személy minden esetben a gépjármű tulajdonosa.
1.3. Biztosítási események
1.3.1. Töréskár
Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást elői- déző – esemény által (ideértve az ember és az állat magatartását is) okozott sérülés, vala- mint idegen harmadik személy, vagy állat által okozott rongálás, feltéve, hogy az a kárbe- jelentésben leírtaknak megfelelően következett be.
1.3.2. Elemi kár
A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű berendezéseinek meghibá- sodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által oko- zott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények:
– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, bel- víz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;
– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés;
– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felso- rolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.
1.3.3. Lopáskár
Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak megfe- lelően működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gép- járművet elsikkasztja.
1.3.4. Részlopáskár
Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit,
tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.
1.3.5. Rablás
Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű hasz- nálójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabol- ják és az nem kerül meg.
A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre (ide értve a tetőelemet is, amennyi- ben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlát- szó vagy áttetsző anyag) közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.
1.4. A biztosított vagyontárgyak
1.4.1. A biztosított gépjármű
A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és a gépjármű alváz- száma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva.
1.4.2. A biztosított tartozékok
1.4.2.1. A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakuszti- kai berendezések esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 – 100 000 Ft besorolási (új) értékig nyújt fedezetet a casco biztosítás. Elekt- roakusztikai berendezés esetén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánla- ton feltüntetni.
Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tün- teti fel a casco biztosítási ajánlaton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és típusának megfe- lelő széria elektroakusztikai berendezés káridőponti értékét téríti a fenti limit figyelembe- vételével. Káridőponti forgalmi érték: káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú elektroakusztikai berendezés átlagos piaci értéke.
1.4.2.2. Az előbbiektől eltérően a biztosítás az automata sebességváltóra, a köny- nyűfém keréktárcsákra, a xenon vagy LED fényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére csak akkor terjed ki, amennyiben az(oka)t a biztosítási ajánlaton fel- tüntették.
A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakusztikai berendezé sek esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 – 100 000 Ft besorolási (új) értékig biztosítottak.
1.4.2.3. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb gyári, az 1.4.2. pont- ban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.
1.4.2.4. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre, a tetőcsomagtartóra és a rá rögzített tárgyakra például kerékpártartóra, kerékpárra, síboxra, stb. a biztosítás nem nyújt fedezetet.
1.4.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjármű- ről leszerelt alkatrészekre és tartozékokra.
1.4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a tartozékokra és alkatrészekre, melye- ket a szerződő a biztosítási ajánlaton nem tüntetett fel az 1.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.
2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg az 1. fejezet 1.3.1., 1.3.2., 1.3.3., 1.3.4., 1.3.5. pontban foglalt káresemé-
nyekre - totálkárnak minősülő kár esetén - a 2. fejezet 2.2.1. pontban foglaltak alapján meg- határozott összeg. A GÁVF 5.4. pontjában foglaltakkal egyezően az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztó- nak minősülő (GÁVF 1.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezet- feltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyel- mét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifize- tett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével.
2.2. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával a 2.2.1. xxxx szerint megállapított összeget fizeti meg a biztosított részére. A biztosított rendelkezhet úgy is, hogy a kifizetés az általa megje- lölt más jogosult (pl. finanszírozó) részére történjen. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi eredeti, vásárláskori vételárát nem haladhatja meg.
2.2.1. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén
Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében
a) a gépjármű megsemmisült vagy
b) ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy
c) elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7.fejezet) nem került meg, vagy
d) a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei megha- ladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökkentett összegét valamint a javítási költség a káridőponti érték 60%-át meghaladja. Műszakilag nem indo- kolt a gépjármű helyreállítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosz- széria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény cserére szorul. Úgy a gazdaság- talan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. ÁFA levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridő- ponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték ÁFA tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembe vételével.
2.2.1.1. A biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték figye- lembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés), de legfeljebb a vételkori számlaérték. Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyar- országon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jel- legű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított árá- nál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a fel- felé történő állapotkorrekció.
2.2.1.2. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – ÁFA, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban
az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az ÁFA és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült
– közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon meg- térült – ÁFA és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával. Totálkár ese- tén a jelen fejezet 2.2.2.8. pontjában meghatározott rendelkezések szintén irányadóak.
2.2.1.3. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekö- vetkezett totálkár és lopás káreseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhek- kel csökkentett nettó (vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfize- tésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.
2.2.1.4. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és maradványérték a biz- tosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.
2.2.2. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén
Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
2.2.2.1. A helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfe- lelő alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Auda- tex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasz- nált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe. Kivé- telt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkat- részár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.
2.2.2.2. Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó mód- szer (mint például műanyagjavítás, részelemfényezés, spotfényezés, fényezés nél- küli horpadásjavítás, szélvédőjavítás, kárpitjavítás, bőr és műbőr felületek javí- tása) költségeit téríti meg.
2.2.2.3. Amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizáró- lag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beszer- zése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő szak- szervizben történt.
2.2.2.4. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórend- szer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések,
könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.
2.2.2.5. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a 2.2.2.4. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználó- dási foknak megfelelő levonást érvényesítve. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.
2.2.2.6. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerződésben meghatározott üveg- kárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biztosító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a szol- gáltatási összegből a biztosító nem von le önrészesedést.
2.2.2.7. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény vagy más értékcsökkenést, hasz- nálatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjár- művekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.
2.2.2.8. Amennyiben a biztosított ÁFAlevonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.
2.2.2.9. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biz- tosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.
2.2.3. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a bizto- sító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrésze- ket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gép- jármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifo- lyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító árajánlatokat szerezhet be használtgépjármű kereske- dőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál ala- csonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.
2.2.4. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biz- tosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni.
2.2.5. A 2.2.12.2.4ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gép- jármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira az 1. fejezet 1.4.2. pont- ban meghatározottaknak megfelelően.
2.2.6. A 2.2.1., 2.2.2 pontokban foglaltakon túlmenő költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kifejezett előzetes írásos felhatal- mazása alapján kerültek kifizetésre.
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás a Magyarországon és a következő országokban bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Finnország, Francia- ország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyel- ország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Török- ország európai része (csak a Bulgária-Égei-tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna, Vatikánváros.
4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
4.1. A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a GÁVF 2. pontjában foglaltak szerint jön létre. A Biztosító, vagy megbízottja az ajánlat elfogadását megelőzően – a kockázat felmérése érdekében – a gépjárművet – a Biztosító döntésétől függően – szemlézi. A gépjármű szemléjére több alkalommal is sor kerülhet.
A felek ellenkező megállapodásának hiányában, a biztosító kockázatviselése kizá- rólag a biztosítandó gépjárműnek a biztosító által elvégzett kockázat elbírálási szemléjét követően kezdődik el.
4.2. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – eltérően a GÁVF 4.2. pontjában írtaktól – minden évben a biztosítási időszak utolsó napjával megegyező naptári nap.
5. KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK KÜLFÖLDI UTAZÁS ESETÉRE
5.1. A lopás- és rabláskárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
Külföldön bekövetkezett lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladék- talanul értesíteni kell a szerződőnek/biztosítottnak az illetékes hazai rendőri szervet is.
5.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő/biztosított haladéktalanul értesíteni
köteles a biztosítót.
5.2.1. A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító a mozgáskép- telenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelembevételével az általa meghatározott keretösszegen belül megelőlegezi. Szükség-
5.3. Amennyiben a gépjármű a 5.2.1.a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogo- sult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.
5.4. A biztosító vállalja a biztosítási esemény következtében menetképtelen gépjármű- vek – 5.3. pont alapján történő – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megté- rítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 200.000, Ftig, melyet utólag, számla ellenében térít.
6. ÖNRÉSZESEDÉS
Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában hatályos biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be. Az önrészesedés kizáró- lag abban az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biztosítási feltételek kife- jezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
7.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása a jogalap, valamint az összegszerűség igazolásához szükséges iratok és bizonyítékok benyújtása utáni 15. napon esedékes.
7.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási felté- telekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltéte- lekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgálta- tási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumen- tumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállá- sát bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
Az elbíráláshoz szükséges iratok, adatok lehetnek:
7.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok Baleseti bejelentő
Károkozói nyilatkozat
Kárbejelentő
Tanúk nyilatkozatai
Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
Bankszámlaszám
Nyilatkozat előzménykéréshez Ügyfél elérhetősége Gépjármű adatlap
Ittassági nyilatkozat
Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben
7.2.2. Jogalapot igazoló okiratok
Igazságügyi szakértői vélemény Egyéb szakértői vélemény Szakhatósági iratok
Tűzoltósági hatósági bizonyítvány Tűzvizsgálati jelentés
Rendőrségi igazolás
Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
Vezetői engedély Felelősségelismerő nyilatkozat
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása Tachográf adatlap
Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról
Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban Zár- és nyomszakértői vélemény
Díjfizetés igazolása
Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv
Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx
7.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat Készpénz-befizetési pénztárbizonylat Hagyatékátadó végzés
Gyámhatósági rendelkezés Öröklési bizonyítvány Lemondó nyilatkozat Meghatalmazás
Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
Átruházó nyilatkozat Azonosítási adatlap Orvosi zárójelentés Orvosi lelet Ambuláns kezelőlap Aláírási címpéldány Adásvételi szerződés Forgalmi engedély Törzskönyv
Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
Üzemben tartói szerződés vagy okirat
Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat Közjegyzői okirat
Munkáltatói nyilatkozat
Bérleti- vagy lízingszerződés Szerződés gépjármű kölcsönadásról
Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv) Bontási igazolás
Engedményezési szerződés
Zálogjog fennállását igazoló megállapodás
7.2.4. Kár összegét igazoló és a biztosító szolgáltatási összegének meghatározását
segítő dokumentumok Javítási árajánlat Javítási számla Audatex kalkuláció Eurotax kalkuláció
Eurotax káridőponti érték számítás Kereskedői ajánlat maradványértékre Bizonylat maradvány értékesítéséről Munkalap
Garanciajegy Fotó
Bankszámlakivonat
Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
Vámkezeléssel kapcsolatos iratok Szervizkönyv
Gépkocsi tárolási számla Szállítási számla
A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű
közlekedésbiztonsági alkalmasságáról
A javításhoz felhasznált alkatrészek beszerzési számlája, adásvételi szerződése Szakértői vélemény
Kárfelvételi jegyzőkönyvek Előzménykárokkal kapcsolatos iratok
Társbiztosító párhuzamos kárrendezésével vagy/és szerződésével
kapcsolatos iratai
7.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költsé- gek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követe- lését érvényesíthesse.
7.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő, vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.
8. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)
8.1. A kár
8.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;
8.1.2. nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben azonban a fentiek szerint kizárt esemény következtében olyan további káresemény történik, melyre a biztosítási fedezet kiterjed, és a káresemény tekintetében a biztosító szolgáltatása nem kor- látozott, úgy a biztosító megtéríti az ezen biztosítási esemény során bekövetezett kárt jelen feltételek szerint.
8.1.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselek- ményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvo- nulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen ese- ményekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenye- gető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;
8.1.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek ren- delkezései során keletkezett;
8.1.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezett, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;
8.1.6. ionizáló sugárzás hatására következett be.
8.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, melyek különleges gépjármű- ben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e jármű felépítményével való munkavég- zés során, vagy az ilyen jármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészí- tése során, illetve a felépítmény nem rendeltetésszerű használata vagy mozgatása miatt következnek be. Különleges gépjárműnek minősül a munkavégzés célját szol- gáló berendezéssel felszerelt gépjármű. Ilyenek lehetnek különösen a darus, tűzoltó, lét- rás, emelőkosaras, úttisztító felépítményű vagy önrakodó berendezéssel, billenő raktér- rel felszerelt járművek.
8.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekménynek biz- tosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.
8.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.
8.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:
8.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jel- leggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták vagy
8.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítot- tak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésé- ben, vagy
8.5.3. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére, vagy
8.5.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonták és a biztosított ennek ellenére tovább használta a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adta át vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően járt el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következett be, vagy
8.5.5. azt a gépjárműben elhelyezett ingóságok vagy a gépjármű rakterében lévő rakomány elmozdulása okozta.
9. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
9.1. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések – ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal kapcsolatos kérdéseket – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények- nek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóságnak mindenben megfelelő válaszokat adni.
Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcse- rével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű káridőponti értékének 33% át elérő átlagos márkaszervizi díjszabás alapján számított javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel / károsodással) érintett gépjármű esetén, a bizto- sító minden esetben kizárólag közvetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázatel- bírálás alapján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosítási szerződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázatelbírálás eredményétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul, a biztosító elutasítja az ajánlatot.
A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény isme- retében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:
– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú nyilat- kozata esetére, továbbá
– az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megválaszolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/biztosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.
9.2. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:
9.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni
a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 2-ben meghatározottak szerint.
9.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
9.2.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére
be kell jelenteni.
9.2.4. A szerződő/biztosított csak a biztosító szolgáltatásának teljesítését, vagy a szolgál- tatási igény elutasítását követően, ezt megelőzően pedig csak a biztosító előzetes, írás- beli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.
9.2.5. Lopás, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gép- jármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.
9.2.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően meg- került, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.
9.2.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedé- lyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében foglalt kármegelő- zési kötelezettségnek is minősül.
9.2.8. Lopáskockázatra is kiterjedő biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és táv- irányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektro- nikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.
9.2.9. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjármű- vet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vál- lal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben, ha a biztosí- tott gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/ biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gép- jármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.
9.2.10. A biztosított/szerződő köteles gondoskodni arról, hogy a gépjármű fedélzeti szá- mítógépének dátum és idő beállítása megfeleljen a valóságnak azért, hogy így a gép- jármű kulcsai, indítókártyái pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetésé- ről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgáltatási igény elbírálása tekintetében.
9.3. Változásbejelentési kötelezettség
9.3.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelen- teni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett ada- tok megváltozását. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön tör- ténő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk.6:446.§ (1) bekezdésében biztosított jogával élve – tekintettel arra, hogy a kockázatot szabályzatai értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biztosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsem- misülne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A jelen fejezet 9.2.7., 9.2.8., 9.2.9., 9.3.2. és
9.3.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jogszerű használójára is kötelező érvényűek.
A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag az adott
gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.
9.3.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.
9.3.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változás- bejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen köte- lezettségek a Polgári Törvénykönyv 6:452. §a szerinti közlési és változásbejelen- tési, valamint a Ptk. 6:453. §a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szer- ződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkezésében.
10. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.
10.2. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodása alapján merül- tek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifize- tett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaértékszol- gáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül, a biztosítási összeg keretein belül megtéríti.
10.3. A szerződő/biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben. Köteles továbbá a gépjárművet szak- szerűen üzemeltetni, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gép- jármű kulcsait, távirányítóit, elektronikus indítókártyáit a biztosítási esemény bekövet- kezése előtt és után is fokozott gondossággal őrizni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani. E körben köteles tartózkodni a gépjármű túlterhelésétől.
11. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
11.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében köz- reműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségü- ket ugyanilyen módon elmulasztották. A GÁVF 10. pontjában („A biztosító mentesü- lése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:
a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l lég- alkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;
b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gép- jármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye;
c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közleke- désbiztonság követelményének;
11.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:
a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküvegrongálás, lopáskí- sérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elha- gyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé
válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;
b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa;
c) ha a zárgarnitúrát, kulcsot, távirányítót, illetve indítókártyát nem az adott gép- jármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben cseréltették.
11.3. A 11. fejezet 11.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopás- kockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.
A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és annak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen okokozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.
11.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatko- zásra és/vagy az arra való hivatkozásra, hogy a szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfe- lelően közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekinteté- ben, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.
11.5. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a a 9, 10. és 11. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek. A biztosító olyan arányban mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amilyen arányban a kármeg- előzési vagy kárenyhítési kötelezettség megsértése közrejátszott a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a kár mértékének növekedésében. A kötelezettségsértés mér- tékét esetről esetre kell vizsgálni.
11.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a for- galomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy aka- ratával összhangban vezeti a gépjárművet.
11.7. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű veze- tőjének káridőpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/ légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.
11.8. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köte- les a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződé- ses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.
12. KEDVEZMÉNYEK ÉS PÓTDÍJAK
12.1. Kedvezmények
12.1.1. A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket veheti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fennállnak. A szerződőnek a biztosítás megkötésekor a kedvezmények igénybe vételét külön jelölnie, a kedvezmé- nyekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.
Szerződő kora szerinti kedvezmény: a biztosító a szerződő életkora alapján kedvezményt nyújt. Díjfizetési kedvezmény: a biztosító a szerződő által választott fizetési mód figyelembe
vételével az éves díjból kedvezményt nyújt.
Üvegtörés önrész kedvezmény: a biztosító a szerződő által választott üvegtörés önrész
alapján kedvezményt nyújt.
Partner kedvezmény: Partner kedvezményre jogosult a szerződő, amennyiben
– a szerződés a biztosító internetes díjszámító és szerződéskötő weboldalán jön létre
Partner kedvezményre jogosító kód megadása mellett, és
– a szerződő olyan természetes személy, aki az ajánlattétel vagy a szerződés megköté- sének időpontjában igazoltan munkaviszonyban, közvetlen megbízási vagy tagsági jog- viszonyban áll az alább felsorolt gazdálkodó szervezetek valamelyikével vagy az ilyen természetes személynek a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1) pontja szerinti közeli hozzátartozója (együttesen: jogosulti kör). A kedvezmény csak egy- szeresen vehető igénybe, abban az esetben is, ha a szerződő vagy közeli hozzátarto- zója a felsorolásban szereplő szervezetek közül egyidejűleg többel is jogviszonyban áll.
A Partner kedvezmény az alábbi gazdálkodó szervezetekkel fennálló jogviszony alapján
vehető igénybe:
• Atotal Insurtech Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00/x.; adószáma: 10445608-4-42)
• Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft.
(székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12231401-2-41)
• Európai Utazási Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12185960-4-44)
• Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarék-pénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 55–61.; xxxxxxxx: 12217595-4-44)
• Generali Alapkezelő Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxx. 42–44.; adószáma: 12546279-4-42)
• Generali Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxx. 42–44.; adószáma: 10308024-4-44)
• Genertel Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 14011838-4-44)
• Generali Egészség- és Önsegélyező Pénztár (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 18177796-2-42)
• Generali - Xxxxxxxx Xxx. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 13969927-4-41)
• Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxx. 42–44.; adószáma: 18215625-1-42)
• GP Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft. (székhelye:0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00. 0 em.; adószáma: 10575554-4-41)
Többszerződéses kedvezmény: Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő az ajánlat aláírásának időpontjában rendelkezik a Genertel Biztosítónál érvé- nyes határozatlan idejű, folyamatos díjfizetésű szerződéssel, vagy a szerződő az ajánlat aláírásával egyidejűleg ajánlatot tesz a Genertel Biztosítónál egy határozatlan idejű, folya- matos díjfizetésű biztosítási szerződés megkötésére vonatkozóan.
12.1.2. A biztosító az állandó kedvezmények mellett időszakos kedvezményeket is nyújt- hat, amelyeket az erre jogosító feltételek fennállása esetén automatikusan figyelembe vesz és amelyekről a díjkalkuláció, illetve az ajánlati formanyomtatványon tájékoztatást ad a szerződő részére.
12.1.3. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények meg- változnak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visz- szavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen eset- ben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatko- zóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.
12.2. Pótdíjak
A pótdíjakat a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A pótdíjak aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződésen alkalmazott pótdíjakat a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.
Szerződő kora szerinti pótdíj: a biztosító a szerződő életkora alapján pótdíjat alkalmaz.
Díjfizetési pótdíj: a biztosító a szerződő által választott fizetési ütem és fizetési mód figye- lembe vételével az éves díj megállapításánál pótdíjat alkalmaz.
Üvegtörés önrész pótdíj: a biztosító a szerződő által választott üvegtörés önrész alapján
pótdíjat alkalmaz.
13. KÁRMENTESSÉGI DÍJMÓDOSÍTÁS (BONUS-MALUS)
13.1. A casco biztosítás 15 bonus osztályt és 4 malus osztályt tartalmaz. A besorolás A00, amennyiben a szerződő kármentességi díjmódosítás igénybevételére nem jogosult. Az M4B15 bonusmalus osztályok elérése esetén a biztosító a szerződés alapdíjá- ból a jelen táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza.
Bonus-malus osztály | M4 | M3 | M2 | M1 | A00 | B1 | B2 | B3 | B4 | B5 | B6 | B7 | B8 | B9 | B10 | B11 | B12 | B13 | B14 | B15 |
Szorzószám | 1,22 | 1,16 | 1,10 | 1,05 | 1,00 | 0,95 | 0,90 | 0,86 | 0,82 | 0,78 | 0,74 | 0,70 | 0,67 | 0,64 | 0,61 | 0,58 | 0,55 | 0,52 | 0,49 | 0,47 |
13.2. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének idő- pontjában:
13.2.1. A kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bonus osztálya A00. Amennyiben a szerződő más biztosítótársaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy az előző biztosító(k) által írásban igazolt casco bonusra jogosító időszakot a biztosító elfogadja és a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján beszá- mítja legfeljebb B10-es osztályig, amennyiben a szerződő előző biztosító(k)nál megszűnt szerződése két évnél nem régebben szűnt meg és a megszűnés oka nem díjnemfizetés.
13.2.2. Amennyiben a szerződő más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosí- tást igénybe venni, úgy az erről szóló igazolást az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 90 napon belül kell a biztosítónak átadnia. A biztosító ez esetben a kedvezményes biztosítási díjat visszamenőleges hatály- lyal, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazza. Amennyiben a szerződő a más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszakról szóló igazolást az aján- latnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított
90. xxxxx követően adja át a biztosító részére, úgy a biztosító a kedvezményes biztosítási díjat az igazolás bemutatását követő hónap első napjától alkalmazza.
13.2.3. Amennyiben a szerződő a Genertel Biztosító Zrt.-nél megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy nem szükséges az erről szóló igazolást a biztosítónak átadnia, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításakor/megtételekor meg kell adnia a kármentességi díjmódosítás igénybevételéhez szükséges adatokat.
13.3. A bonusmalus osztály változása a szerződés tartama alatt:
13.3.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfor- dulótól kezdődően 1 bonus osztállyal emelkedik. A legmagasabb bonus osztály B15.
13.3.2. Ha a szerződő/biztosított az előző biztosítási évben igénybe vett bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően a következő táblázatban foglaltaknak megfelelően változik:
Bonus-malus fokozat az évfordulót megelőző napon | 0 db bonust érintő kár | 1 db bonust érintő kár | 2 vagy több db bonust érintő kár |
M4 | M3 | M4 | M4 |
M3 | M2 | M4 | M4 |
M2 | M1 | M3 | M4 |
M1 | A00 | M2 | M4 |
A00 | B1 | M1 | M4 |
B1 | B2 | A00 | M3 |
B2 | B3 | B1 | M2 |
B3 | B4 | B2 | M1 |
B4 | B5 | B3 | A00 |
Bonus-malus fokozat az évfordulót megelőző napon | 0 db bonust érintő kár | 1 db bonust érintő kár | 2 vagy több db bonust érintő kár |
B5 | B6 | B4 | B1 |
B6 | B7 | B5 | B2 |
B7 | B8 | B6 | B3 |
B8 | B9 | B7 | B4 |
B9 | B10 | B8 | B5 |
B10 | B11 | B9 | B6 |
B11 | B12 | B10 | B7 |
B12 | B13 | B11 | B8 |
B13 | B14 | B12 | B9 |
B14 | B15 | B13 | B10 |
B15 | B15 | B14 | B11 |
13.3.3. A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken és önrész nem kerül levonásra a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására veszi igénybe.
13.3.4. A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szol- gáltatást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:
– technológiailag indokolt üvegcsere esetén a vezérképviseleti ár 60%-át meg nem haladó értékű utángyártott szélvédő alkalmazása (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
– sérült fényszóró és egyéb külső lámpák csere nélküli kijavítása.
13.4. A kármentességi díjmódosításra vonatkozó egyéb előírások:
13.4.1. A kármentességi díjmódosítás a szerződő személyéhez fűződik.
13.4.2. Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradékta- lanul megtérül, úgy a biztosítási esemény nem érinti a szerződés bonusát. Amennyiben a megtérülés időpontjában a szerződés bonus osztályának visszasorolása már megtör- tént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szer- ződés bonus osztályát, azaz a megtérült biztosítási eseményt nem veszi figyelembe a szerződés bonus osztályának megállapításánál. A szerződés bonus osztályának visz- szaállítása miatt keletkező esetleges többlet díjbefizetést a biztosító a szerződés követ- kező esedékes díjába (díjrészletébe) beszámítja.
13.4.3. A szerződő csak egy jogcímen jogosult a kármentességi díjmódosítás igénybe- vételére. Amennyiben egyidejűleg több feltétel is teljesül, úgy a szerződőre kedvezőbb besorolást kell a szerződésen alkalmazni.
13.4.4. Amennyiben a szerződőnek két különböző gépjárműre van a biztosítónál pár- huzamosan fennálló casco biztosítási szerződése, úgy az egyik gépjármű szerződésén megszerzett casco bonusra jogosító, a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján számított kármentességi díjmódosítás az érdekmúlást követően átvihető a másik gépjárműre.
14. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biz- tosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvénye- síthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyan- úgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost. A gépjármű mindenkori jogszerű használóját a felek a biztosított megbízottjának tekintik.
15. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
A casco biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mér- tékét az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántar- tása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős, legalább 4%ot meghaladó változására, vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülmények- kel arányos mértékben, de legfeljebb 100%os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordu- lót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
16. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel
– csak írásban történhet.
17. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TOTÁLKÁR ESETÉN
A szerződést a felek érdekmúlás jogcímén megszűntnek tekintik abban az esetben is, amennyiben a biztosítási esemény következtében a gépjármű totálkárt szenved.
18. EGYEBEK
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltéte- lek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.
19. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a jelen feltételek azon rendelkezéseit, melyek
a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a Járművek Casco biztosításának különös feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosí- tására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
Jelen feltételnek a Ptktól lényegesen eltérő rendelkezései
19.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztó- nak (2. fejezet 2.1. pont). Jelen feltétel alapján – eltérően a Ptk. 6:461.§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, amennyiben nem minősül fogyasztónak. (GÁVF 1.2.1. pont)
20. ZÁRADÉKOK
A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza. A szerződésre alkalmazott Záradékban foglaltak a szerző- dés részét képezik. Amennyiben a szerződésre alkalmazott Záradékban foglaltak az általá- nos feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a Záradékban foglaltak az irányadóak.
A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása
esetén a kötvény tartalmazza.
403. sz. záradék:
„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”
425. sz. záradék:
„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:
– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását,
– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges,
– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”
452. sz. záradék:
„A Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF) 2.2.2.4. és 2.2.2.5. pontjában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználó- dási foknak megfelelő levonást nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkat- részei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábban a gépjármű adott eleme sérült, javított volt, vagy a javítást nem végezték el.”
4005. sz. záradék:
“A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj megfizetésének elmu- lasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított lega- lább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 90 napos póthatáridőt tűz ki, melynek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási
szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelke- zés hatályát veszti és a GÁVF 6.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.”
4050. sz. záradék
„A biztosítási különös feltételek (GCKF) 4.1 pontjától eltérően a biztosító kockázatviselé- sének nem előfeltétele a biztosítandó gépjármű előzetes kockázat elbírálási szemléje.”
A) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító a szerződéses felté- telekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő szerződés érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van, a bekövetke- zett biztosítási eseményre a megkötött szerződés kiterjed, és a szolgáltatásra a biztosító a feltételek alapján köteles.
1.1. Alapbiztosítási szerződés
Alapbiztosítási szerződésnek minősül a kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének időpontjában a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között hatályban lévő Genertel casco biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).
1.2. Biztosított gépjármű
Az alapbiztosítási szerződéssel biztosított, Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű (beleértve a terepjárókat és a legfeljebb 9 állandó ülőhellyel rendelkező kisbuszokat is) vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű).
1.3. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja
1.3.1. A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások szerződője meg- egyezik az alapbiztosítás szerződőjével.
Figyelemmel arra, hogy a Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosí- tási szerződések szerződője kizárólag az alapbiztosítás szerződője lehet, a kiegé- szítő biztosítási szerződésekbe annak biztosítottja szerződőként nem léphet be.
1.3.2. A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja meg- egyezik az alapbiztosítás biztosítottjával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.
2. TERÜLETI HATÁLY
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések területi hatálya megegyezik az alapbiztosítási szerződés területi hatályával kivéve, ha a kiegészítő bizto- sítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.
3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE
ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE
3.1. A szerződés megkötésének időpontja
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások megkötésére az alapbiz- tosítás megkötésével egyidejűleg, vagy azt követően kerülhet sor.
3.2 A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban:
GÁVF) 2. pontjában foglaltak szerint jön létre.
3.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.
3.4. A biztosítási díj megfizetése
A biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjfizetési ütemezése és módja szerint a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.
A díjfizetésre egyebekben az GÁVF 6. pontjában foglaltak irányadóak.
3.5. A kockázatviselés megszűnése
A biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kiegészítő biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított, az alap- biztosításban meghatározott időtartam elteltével megszűnik, egyezően az alapbiztosí- tásra irányadó rendelkezésekkel.
A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő és a teljes, együttesen fizetendő biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik a fenti rendelkezések szerint.
A biztosító kockázatviselése és így a kiegészítő biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések szolgáltatá- sának esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szer- ződés szolgáltatásának esedékességére vonatkozó szabályozással, kivéve, ha a kiegé- szítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.
5. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a szerződő/biztosított kötelezettségeire vonatkozóan az alapbizto- sításban, a GÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezé- sekben szabályozottak is irányadóak.
5.1. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármeg- előzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.
6. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekben érintett felek jogállása megegyezik az alapbiztosítási szerződésben érintett felek jogállásával.
7. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A Genertel casco biztosítási szerződéshez köthető kiegészítő biztosítási szerződések
módosítása csak írásban történhet.
8. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megválto- zására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosítá- sáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítások- kal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
9. IRÁNYADÓ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó
különös feltételek által nem szabályozott kérdésekben a(z)
– Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok;
– alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel casco biztosítási különös feltételek;
– Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek;
– Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések;
– a hatályos magyar jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelke- zései irányadók.
10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozóan (pl. kizá- rás, mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól), az alapbiztosításban, a GÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben szabályozottak is irányadók.
11. BONUS, ÖNRÉSZESEDÉS
A kiegészítő biztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában, a biztosító a biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatást az alapbiztosítási szer- ződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában nem veszi figyelembe, illetve nem alkalmaz önrészesedést.
12. A KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉ- SEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a kiegészítő feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfe- lelés érdekében került sor.
A Ptk. 6:451.§-ában foglaltaktól eltérően a kiegészítő biztosítási szerződésbe a biztosí- tott szerződőként nem léphet be.
B) POGGYÁSZLOPÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
Biztosítási eseménynek minősül, ha személyes használatra rendelt vagyontárgyakat
– a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kira- kodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg (rabláskár), vagy
– a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal ellopják (lopás- kár).
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogta- lan behatolást;
– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak;
– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indí- tásgátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gép- járműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított szemé- lyek ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Biztosított: A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor használó személyek (vezető és utasok).
A biztosító a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig téríti meg a jár-
műben hagyott értékek ellopásból vagy elrablásából eredő kárt.
A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biz- tosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott kárigényének teljesítésére, a szolgáltatás az összes szolgáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában történik.
Nem terjed ki a poggyászlopás biztosítás a nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, érték- papírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét megha- ladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcso- latos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett károkra.
C) KÖLCSÖNGÉPJÁRMŰ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
A Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás megkötése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az alapbiztosítási szerződés szerinti totál-, lopás -, illetve részkárnak minősülő biztosítási események esetén az alábbi szolgáltatásokat teljesíti.
1. A biztosító a biztosított gépjármű
– lopáskára esetén a biztosító felé történő kárbejelentést követő naptól,
– totálkára esetén a totálkár eljárás megkezdését (azaz a totálkár megállapítását) követő nap- tól, de legkésőbb a sérült gépjármű első szemléjétől számított 30. naptól
a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napjáig, vagy a szolgáltatási igény elutasításáról szóló értesítés keltének napjáig, a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó, a biztosított által ténylegesen igénybe vett bér- gépjármű számlával igazolt bérleti díját.
Ha a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napjáig, vagy a szolgáltatási igény eluta- sításáról szóló értesítés keltének napjáig az ellopott gépjármű megkerül és forga- lomképes állapotban van, akkor a biztosító kizárólag a gépjármű biztosított részére történő visszaszolgáltatása napjáig felmerülő bérleti díjat téríti meg.
A biztosító kizárólag a biztosított által igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját téríti meg, az üzemanyagköltséget és egyéb költségeket (sérülések okozása a bérgép- jármű állagában stb.) a biztosítás nem fedezi.
2. Részkár esetén a biztosító a biztosítási esemény bejelentésének napjától, a biztosított gépjármű szakszerű javításának elvégzéséhez szükséges optimális javítási időre, de leg- feljebb az alapbiztosítási szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésének napjáig, a biztosí- tási összeg keretein belül megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó, a biztosított által ténylegesen igénybe vett bérgépjármű számlával igazolt bérleti díját.
Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiai- lag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem.
A biztosító kizárólag a biztosított által igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját téríti meg, az üzemanyagköltséget és egyéb költségeket (sérülések okozása a bérgép- jármű állagában stb.) a biztosítás nem fedezi.
D) AVULÁSMENTES TÉRÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
Az avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás megkötése esetén a Genertel Casco bizto- sítási különös feltételek 2. fejezet 2.2.2.4 és 2.2.2.5. pontjaiban foglaltaktól eltérően, az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábbi sérülés javítása szakszerűt- len volt vagy a javítást nem végezték el.
Biztosítási események minősülnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási ese- mények, amennyiben azok a biztosított gépjárműben a Genertel casco biztosítási külö- nös feltételek szerinti részkárt okoznak.
A biztosító a megállapított szolgáltatási összegből az alapbiztosítási szerződésben meghatározott önrészt von le.
Az avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele, hogy a casco biztosítás kockázatviselése kezdetének időpontjában nem telt el még 6 év a gép- jármű gyártási időpontjától.
E) MENTÉS/SZÁLLÍTÁS/TÁROLÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
A mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás alapján a biztosító az alábbi szolgáltatá- sokat nyújtja.
Az alapbiztosítási szerződés szerinti totálkár esetén a biztosító megtéríti a gépjármű- nek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán felmerült menté- sével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket. A biztosító legfeljebb a biztosítási szolgáltatás kifizetésének napjáig, de legfeljebb 30 napra téríti meg a tárolás költségét, valamint lopás/rablás kapcsán eltulajdonított gépjármű megtalálása esetén a visszaszállítás költségét is.
Az alapbiztosítási szerződés szerinti részkár esetén a biztosító megtéríti a gépjárműnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán felmerült mentésével és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkal- mas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket.
A Mentés/szállítás/tárolás biztosítási szolgáltatások együttes felső határa a kötvé- nyen megjelölt biztosítási összeg.
F) CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság) (továbbiakban: Europ Assistance), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a bizto- sítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesíté- sére vállal kötelezettséget.
2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara,
továbbá önhiba miatti menetképtelensége.
Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibá- sodás, defekt, amely a jármű azonnali üzem- vagy menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája). Önhiba miatt következik be az az esemény, amely a gépjármű üzemeltetőjének maga- tartására vezethető vissza, így különösen, ha az akkumulátor lemerül, a gépkocsi tankjá- ból az üzemanyag elfogy, az üzemeltető kizárja magát a gépkocsiból, valamint tartozékok hiánya miatt nem képes külső segítség nélküli kerékcserére defekt esetén.
3. BIZTOSÍTOTT
A casco biztosítási szerződésben megnevezett biztosított, valamint a gépjármű jogszerű vezetője és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülő személyek (továbbiakban biztosított). A biztosítottak száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatá- rozott szállítható személyek maximális számát.
4. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül jogosult a Genertel Casco Assistance szolgáltatás munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére.
4.1. Alapszolgáltatások
4.1.1. Információszolgáltatás: A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.
4.1.2. Közúti segélyszolgálat: E szolgáltatás alapján az Europ Assistance által a hely- színre küldött javító vagy járműszállító hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forga- lomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:
– Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következté- ben menetképtelenné vált, a biztosító az Europ Assistance útján az első bejelentésé- től számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.
Garantált szolgáltatás: A Biztosító vállalja, hogy az Europ Assistance útján a Magyar- ország területén bekövetkezett műszaki meghibásodás vagy önhiba esetén, a beje- lentéstől számított 1 órán belül szerelőt/autómentőt küld a helyszínre. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosító a biztosított írásbeli felszólítására 10 000 Ft értékű üzemanyag utalványt bocsát a rendelkezésére. A garantált szolgáltatás biztosítási időszakonként egyszer érvényesíthető.
A biztosító az alábbi esetekben nem tartozik az üzemanyag utalványt a biztosí- tott rendelkezésére bocsátani:
– Amennyiben a Biztosított nem haladéktalan autómentést kér, hanem későbbi időpontra kívánja megrendelni a szerelő/autómentő kiérkezését,
– a biztosított gépjármű olyan útszakaszon található, mely forgalmi dugó, vagy útlezárás miatt megközelíthetetlen, vagy késedelemmel közelíthető meg,
– a garantált kiérkezési idő azért nem volt teljesíthető, mert a menetképtelen jármű elhelyezkedése tekintetében a biztosított nem szolgáltatott pontos információt,
– a biztosító munkatársa a vállalt kiérkezési idő leteltét megelőzően tájékoztatta a biztosítottat, hogy rajta kívül álló okokból kifolyólag nem tudja teljesíteni a garantált szolgáltatás feltételeiben a helyszínre érkezésre vállalt időkeretet,
– a biztosított nem adta meg mobiltelefonos elérhetőségét, vagy a biztosítónak fel nem róható okból a biztosított az általa megadott telefonszámon nem volt elérhető.
A garantált szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgálta- tás nyújtása során – a segélyvonaltól való segítségkéréstől, az általa megren- delt szolgáltatás teljesítéséig – folyamatosan elérhető legyen mobiltelefonon. Az ebből a kitételből származó technikai feltételek – pl. élő mobiltelefon előfi- zetés, működőképes, feltöltött mobilkészülék – teljesítésére a biztosított kötele- zettséget vállal, ellenkező esetben a biztosító nem tartozik az üzemanyag utal- ványt a biztosított rendelkezésére bocsátani.
– A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszál- lás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadíját.
– A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosító nem téríti meg, azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján.
– A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javítás- nak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gép- kocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségén köteles eleget tenni.
4.1.3. Autómentés: Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelenné
vált biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni és az
4.1.2. pontban meghatározott szükségjavítás a helyszínen nem hajtható végre, az Europ Assistance által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt a legközelebbi javítóműhelybe szállítja. A biztosító megté- ríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit a szolgáltatást nyújtónak.
4.1.4. Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával, abban az esetben, ha az 4.1.3. pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.
4.1.5. Haza- vagy továbbutazás: Amennyiben a biztosítási esemény miatt menetképte- lenné vált járművet a biztosítási esemény napján nem lehetséges menetképes állapotba helyezni, a biztosító vállalja a biztosítottak (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig), vonattal (2. osztályon,), illetve, ha az utazás várhatóan több mint 6 órát vesz igénybe és erre lehetőség van, repülőgéppel (turistaosztályon) tör- ténő továbbutazásának megszervezését és a haza- vagy a célállomásig történő továbbu- tazás költségeinek megtérítését a biztosítási összeg keretein belül. A biztosító összesen legfeljebb 10.000,-Ft összeghatárig vállalja, hogy taxi igénybevétele esetén megté- ríti a legközelebbi közlekedési csomópontig (szolgáltatási csomag függvényében szállás- helyig ill. bérautó átvevő helyig) történő utazás költségeit.
A szolgáltatások kapcsán felmerülő költségek megtérítését a Biztosító biztosítási eseményenként az alábbi táblázat alapján vállalja:
Biztosítási összeg a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen | |||
Alapszolgáltatás | belföldön | külföldön | |
Autós segélyvonal | információ | információ | |
1. helyszíni javítás vagy | max. 20 000 Ft | max. 70 € | |
2. szállítás autómentővel | max. 20 000 Ft | max. 100 € | |
3. lakóhelyre utazás vagy úti célhoz utazás | vonat II.o/autóbusz/taxi összesen | max. 140 000Ft | max. 500 € |
ezen belül taxi max. | max. 10 000 Ft | max. 35 € | |
4.2. Kiegészítő szolgáltatások Okos Casco termék esetében
Amennyiben a biztosítási esemény napján nem lehetséges a biztosított gépjármű ismé- telt menetképes állapotba helyezése és az assistance szolgáltatás a Genertel Okos Cas- cohoz kapcsolódik, a biztosított választása szerint a haza- vagy továbbutazás meg- szervezése és költségeinek térítése helyett az alábbi szolgáltatások egyikét veheti igénybe.
4.2.1. Szállás szervezése és a költségeinek megtérítése: A Biztosító vállalja a bizto- sítottak részére (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig) a szerviz vagy a biztosítási esemény közelében lévő 3 csillagos szállodá- ban történő elhelyezésének megszervezését. A biztosító a szállás költségeit legfeljebb 1 éjszakára, reggelivel legfeljebb 60 EUR/személy/éjszaka összeg erejéig megtéríti. Az ezt meghaladó költségek az biztosítottat terhelik. A biztosító a költségeket közvetlenül fizeti meg a szálloda számára. Amennyiben az adott szállodában nincs mód a költségek ilyen módon való megtérítésére, úgy a szállás költségét a biztosított személy(ek) köteles(ek) megelőlegezni, és azt a biztosító utólag téríti meg számára/számukra. A biztosító meg- szervezi a biztosítottaknak a biztosítási esemény helyszínétől a szállodába történő szál- lítását is és annak költségeit utólag, számla ellenében átvállalja. A biztosító a jelen szol- gáltatás szervezése során a biztosított igényét közvetíti a szálloda számára, a tényleges jogviszony azonban a biztosított és a szálloda között jön létre, a szálloda általános szer- ződési feltételei szerint, az abban foglalt követelmények, feltételek figyelembevételével.
4.2.2. Kölcsöngépjármű (bérautó) biztosítása: A Biztosító vállalja egy B kategóriás bérautó kölcsönzésének megszervezését és annak költségeit egy naptári nap erejéig átvállalja. A Biztosító kizárólag a gépjármű bérleti díját téríti meg. A biztosító nem köte- lezhető a bérautó üzemeltetésével kapcsolatos (pl. üzemanyagköltség) és egyéb esetleges károkból eredő költségek megtérítésére, így kifejezetten nem kötelezhető a külföldi autókölcsönző által kért kaució megtérítésére. A biztosított köteles saját költsé- gén megfelelni a külföldi autókölcsönző esetleges egyéb feltételeinek is.
A szolgáltatások kapcsán felmerülő költségek megtérítését a Biztosító biztosítási eseményenként az alábbi táblázat alapján vállalja, ha a kiegészítő biztosítás Gener- tel Okos Cascohoz kapcsolódik:
Biztosítási összeg a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen | |||
Alapszolgáltatás | belföldön | külföldön | |
Autós segélyvonal | információ | információ | |
1. helyszíni javítás vagy | max. 20 000 Ft | max. 70 € | |
2. szállítás autómentővel | max. 20 000 Ft | max. 100 € | |
Kiegészítő szolgáltatás | |||
1. lakóhelyre utazás vagy úti célhoz utazás vagy | vonat II.o/autóbusz/taxi összesen | max. 140 000Ft | max. 500 € |
ezen belül taxi max. | max. 10 000 Ft | max. 35 € | |
2. bérgépjármű vagy | 24 óra | 24 óra | |
3. éjszakai szállás | max. 17 000Ft/fő | max. 60 €/fő | |
5. TERÜLETI HATÁLY
Az assistance szolgáltatás az alábbi országok területén bekövetkező biztosítási eseményekkel kapcsolatban vehető igénybe és a biztosító a szolgáltatást csak ezen országok területén nyújtja:
Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Liechtens- tein, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németor- szág, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része, Vatikánváros.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a biztosítottat tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről.
A számlával igazolt költségek megtérítése a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a Genertel Casco Assistance központ- jához történő benyújtását követő 15. napon esedékes.
7. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:
– gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,
– felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen esemé- nyekkel összefüggésben következnek be. Jelen feltétel alkalmazása szempont- jából a Btk. 314. §-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiá- lis, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely
kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas,
– magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendel- kezései során keletkeznek,
– a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,
– ionizáló sugárzás hatására következnek be,
– szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,
– során a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták vagy
– során a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szál- lítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetke- zésében, vagy
– során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,
– során a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jog- szerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,
– bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jog- szerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,
– a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt köz- úton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása során következnek be,
– a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,
– során a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,
– elemi csapás (árvíz, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.
8. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465-36 49. Az ügyfél a következő adatokat köteles megadni az asszisztencia központnak:
– telefonos elérhetőség;
– gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;
– a működésképtelen gépjármű helyszíne;
– a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény,
amely a biztosítási esemény lefolyását és a kárrendezést befolyásolják. A biztosító a
– segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szol- gáltatás megszervezését. A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerű- ség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelen- tés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) – az ehhez szükséges – a rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelke- zésére bocsátani.
G) HÁZTÓL-HÁZIG KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 01-09-565790, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság) (a továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet orszá- gos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkezése- kor a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötele- zettséget.
1.2. Biztosított vagyontárgy
Az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű.
1.3. Biztosítási esemény
Az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítási különös feltételek 1. fejezet 1.3. pontjában meghatározott biztosítási események közül azok, amelyekre a biz- tosító kockázatvállalása a felek megállapodása alapján az alapbiztosítás szerint kiterjed.
2. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
2.1. A biztosító, illetve megbízottja (EA) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Gener- tel Casco Assistance vonalra érkező hívást és egyeztetést követően megszervezi a biz- tosítási esemény miatt sérült gépjármű eljuttatását
a) a biztosítási esemény helyszínéről vagy a biztosított lakóhelyéről – amennyiben az alapbiztosítási szerződés ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe;
b) a gépjármű kijavítását követően a biztosított lakóhelyére.
A Genertel Casco Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (36-1)
465-3649.
2.2. A biztosítási esemény miatt sérült biztosított gépjármű szállításának megszervezé- sét és lebonyolítását a biztosító, illetve megbízottja (EA) attól függetlenül vállalja, hogy a gépjármű menetképes vagy menetképtelen. Menetképtelen gépjármű szállítása külön szállító gépjárművel történik, míg menetképes gépjármű esetén a biztosító szolgáltatása arra terjed ki, hogy a biztosító megbízottja a gépkocsit annak önerejével, külön szál- lító gépjármű igénybevétele nélkül juttatja el a műhelybe, illetve a biztosított lakóhelyére (sofőrt biztosít).
A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű önerejével történő szállítás során felmerült üzemanyagköltséget.
2.3. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgálta- tási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakem- ber szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biz- tosító a számlával igazolt költséget a biztosítottnak téríti meg, legfeljebb a biztosítási kötvényen megjelölt összeghatárig (biztosítási összeg).
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.
4. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgy tekintetében önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés szolgáltatásának esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szerződés szolgáltatásának esedékes- ségére vonatkozó szabályozásokkal azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosító, illetve meg- bízottja (EA) a Genertel Casco Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladék- talanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését.
6. KOCKÁZATKIZÁRÁS
6.1. A biztosító nem téríti meg a biztosítási szolgáltatás során a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
6.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerző- dése alapján (pl. alapbiztosítás) megtérül.
7. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN
A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte után köteles a biztosítási eseményt az alapbiztosításban meghatározottak szerinti időtartamon belül a Genertel Casco Assis- tance vonal telefonszámán bejelenteni – (36-1) 465-3649. A fedezet, jogalap és összeg- szerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve
a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.
8. BONUS
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatást az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában nem veszi figyelembe.
H) SMART POGGYÁSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben foglaltak szerint a biztosító forintban megtéríti
a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt.
1.2. Biztosított vagyontárgyak: a biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő (magukkal vitt), személyi használatú mobil telekommuni- kációs és mobil számítástechnikai eszközök.
Nem terjed ki a biztosítási fedezet a 4. fejezetben felsorolt vagyontárgyakra.
1.3. Biztosított
A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezető és utasok).
1.4. Biztosítási események
1.4.1. Elemi kár
A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban
– a gépjármű berendezéseinek meghibásodása, vagy villámcsapás, vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás által,
– földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által, – a Mercalli–Sieberg-táblá- zat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés által, okozott kár, azzal a fel- tétellel, hogy a felsorolt természeti erők a gépjármű sérülését is okozzák.
Elemi kár biztosítási eseménynek minősül az az eset is, amennyiben a gépjárműben elhe- lyezett biztosított vagyontárgyakban a kár azáltal következik be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.
1.4.2. Töréskár
A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a gépjármű balesete (a gépjár- műre közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő (ideértve az ember és az állat által okozott) mechanikai behatás) – során, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által, a gép- járműben okozott rongálás következtében keletkezett sérülés.
1.4.3. Lopáskár
Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójá- ból vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfelelően lezárt tároló reke- széből dolog elleni erőszakkal ellopják és azok nem kerülnek meg.
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gép- jármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél,
ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendelte- tésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nél- kül történő jogtalan behatolást,
– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak,
– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
1.4.4. Rabláskár
Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg.
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gép- járműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított szemé- lyek ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
2.1.1. A biztosítási összeg a mindenkor hatályos kötvényen megjelölt összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
2.1.2. A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott szolgáltatási igényének teljesítésére, a szolgáltatást az összes szol- gáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában tel- jesíti a biztosító.
2.2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig teljesít szolgáltatást.
2.2.1. Szolgáltatás totálkár esetén
Totálkárnak minősül, ha valamely biztosítási esemény következtében a biztosított vagyontárgy
2.2.1.1. megsemmisül, vagy
2.2.1.2. ellopják és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem kerül meg vagy
2.2.1.3. elrabolják és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem kerül meg vagy
2.2.1.4. a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása gazdaságtalan.
2.2.1.5. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosított vagyontárgy javítási költsé- gei meghaladják a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke maradványér- tékkel csökkentett összegét és a káridőponti forgalmi érték 70 %-át. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérke- zéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított vagyontárgy nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg.
2.2.1.6. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosított
vagyontárgyak káridőponti forgalmi értéke.
2.2.1.7. Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon hasz- nált és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyon- tárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.
2.2.1.8. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy fel- merül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított vagyontárgyak tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a biztosított vagyontárgy jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon meg- térült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon meg- térült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a biztosított vagyontárgy káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült
– áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.
2.2.1.9. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét totál- kár esetén nem téríti meg.
2.2.1.10. A biztosított vagyontárgyra vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fenn- állása alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményekre a biztosító csak a biztosí- tott vagyontárgy közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve, amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiá- nyában is – ezek megfizetésére kötelezi és az erről szóló jogerős határozatot a biz- tosított a biztosító részére bemutatta.
2.2.1.11. A biztosítottnál maradt maradvány értéke a biztosítási szolgáltatást csökkenti.
2.2.1.12. A biztosított a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biz- tosító részére történő bemutatásával.
2.2.1.13. A maradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A maradvány átvé- telére a biztosító nem kötelezhető.
2.2.1.14. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás teljesítése után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben az ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás teljesítése után sérült állapotban kerülnek meg, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatásból a maradványértéket a biztosítónak visszafizetni.
2.2.2. Szolgáltatás részkárok esetén
2.2.2.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1. pont), a biz- tosító megtéríti a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő – alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit.
2.2.2.2. A biztosított a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biz- tosító részére történő bemutatásával.
2.2.2.3. A helyreállítást számlával kell igazolni, de a felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megállapodást is köthetnek.
2.2.2.4. A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít.
2.2.2.5. A helyreállítás során a biztosított vagyontárgyon végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsök- kenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pótlására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcso- latos költségeket a biztosító nem téríti meg.
2.2.2.6. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét rész- károk esetén nem téríti meg.
2.2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreál- lítási költséget téríti. Ha a biztosított vagyontárgy helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreál- lítási költséget téríti meg.
2.2.2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegy- zőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni, vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyi- ben a leadásra kijelölt alkatrészt a biztosított vagyontárgy helyreállítását követően nem adják át a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészese- dés levonása nélkül teljesíti.
4. KOCKÁZATKIZÁRÁS
4.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt (kockázatból kizárt események), ha az
4.1.1. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;
4.1.2. egyéb műszaki cikkekben, szórakoztatóelektronikai termékekben és ezek tar- tozékaiban keletkezett.
4.2. Ha a javítható vagyontárgyat vagy annak javítható részét, tartozékát a helyre- állítás során új alkatrésszel pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem téríti meg.
4.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrás- programoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve
– dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) tör- ténő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).
4.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban keletkezett értékcsökkenésre.
5. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
5.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:
5.1.1. Törés- és elemi kár esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosítónak vagy megbízottjának.
5.1.2. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után vagy a biztosító előzetes, írásbeli hozzá- járulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült, biztosított vagyontárgy helyreállításáról.
5.1.3. Az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak megkerülését az erről való tudomás- szerzést követő 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító jogosult dönteni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak átvételénél jelen kíván-e lenni.
5.2. A szerződő/biztosított további kötelezettségei külföldi utazás esetére
5.2.1. A biztosított vagyontárgyak lopását és rablását a külföldi rendőrhatóságnál, rob- banás- és tűzkárát az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. A szerződő/biztosí- tott a hazaérkezést követően haladéktalanul köteles a külföldön bekövetkezett lopásról és rablásról az illetékes hazai rendőri szervet is értesíteni.
5.2.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles
a biztosítót.
I) HIBÁS TANKOLÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben foglaltak szerint a biztosító forintban megtéríti a biztosított vagyontárgy biztosítási eseményből származó kárát.
1.2. Biztosított vagyontárgy
Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.
1.3. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított gépjárműbe gondatlanságból nem a ren- deltetésszerű üzemeltetéshez előírt üzemanyagot tankolnak.
2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosítási kötvényen megjelölt összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
2.2. A biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosított vagyontárgy helyreállításának Magyarországon átlagosan elfo- gadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költsé- geit téríti meg.
Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás mun- kaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káre- semény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő érté- kek (a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe. Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezér- képviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a káresemény idő- pontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.
A biztosító az anyagkezelési költséget nem téríti meg.
2.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyba betöltött hibás, nem a biz- tosított vagyontárgy rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt üzemanyag vételárát.
2.4. Az alkatrészek költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít.
2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kap- csolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, haszná- latkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjár- művekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.
2.6. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét nem téríti meg.
2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyre- állítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biz- tosító ebben az esetben is a kár időpontjában megállapítható átlagos nettó helyre- állítási költséget téríti.
2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosí- tott köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrészt a gépjármű helyreállítását köve- tően nem adják át a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemu- tatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.
4. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgy tekintetében önré- szesedés levonása nélkül teljesíti.
J) MARADVÁNY PLUSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító az Atotal Insurtech Kft. (1158 Budapest, Késmárk utca 14/b, Cégjegyzékszám: 01 09 071992 Adószám: 10445608-4-42) (továbbiakban: Atotal), mint a biztosító megbí- zása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos hálózatával együtt- működve a biztosítási esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
1.2. Biztosított vagyontárgy
Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.
1.3. Biztosítási események
Az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítási különös feltételek I. fejezet 1.3. pontjában meghatározott biztosítási események közül azok, amelyekre a biz- tosító kockázatvállalása a felek megállapodása alapján az alapbiztosítás szerint kiterjed, amennyiben a biztosítási esemény az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítás különös feltételei szerint totálkárnak minősül.
2. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után jogosult az Atotal munka-
társával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatás igénybevételére. Az Atotal telefonszáma: (36-1) 433-4101, 433-4102, H-Cs: 8-17, P: 8-15.
2.1. A biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosító megbízottja (Atotal) az általa üzemeltetett internetes Autotál Börze elnevezésű alkalmazás segítségével a totálkárossá vált gépjárművet értékesítés céljából meghirdeti. A hirdetésre beérkezett vételi ajánlatokról, azok érvényességi idejéről és amennyiben a vételi ajánlatot tevőnek a totálkárossá vált gépjárművet a biztosított értékesíteni kívánja, úgy erre az esetre a biz- tosított további teendőiről a biztosító a biztosítottat írásban tájékoztatja.
2.2. A biztosító, illetve megbízottja (Atotal) vállalja, hogy amennyiben a totálkáros- nak minősített gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolás feltételei nem adottak, úgy abban az esetben tájékoztatást és segítséget nyújt a vagyontárgy megfelelő helyre történő szállításának és tárolásának teljes körű megszer- vezésében, a biztosított vagyontárgyat megfelelő, biztonságos, zárt helyre szállítja és ott tárolja/tároltatja, legfeljebb 30 napig. Az ezt meghaladó időtartamú tárolás költségeit a biztosítás nem fedezi, így a biztosított azt saját költségére jogosult igénybe venni. A tárolás legkorábbi kezdőnapja az a nap, amikor az alapbiztosítás már nem nyújt fede- zetet a gépjármű tárolására, míg legkésőbbi kezdőnapja a biztosítási szolgáltatás telje- sítésének napja lehet.
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
K) AUTÓSTÁRS JOGVÉDELMI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
Jelen szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatáro- zott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.
1.2. Biztosított
1.2.1. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződés biztosítási ajánlatán (biztosítási kötvényén, tanúsítványán) megjelölt gépjármű
a) tulajdonosa,
b) forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint
c) a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.
1.2.2. Amennyiben az 1.2.1. c) pont szerint biztosított személyeknek a biztosító jogvé- delmi szolgáltatás keretében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a biztosítási véde- lem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti az 1.2.1. a) és b) pont szerint biztosított személyeket az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.
1.3. Biztosítási események
1.3.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, tanúsítványon) megjelölt gépjármű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett vagy olyan jogviszonyból származó érdeksérelmekre terjed ki, melyeknek a tárgya a biztosí- tott gépjármű.
1.3.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az 1.3.1. pontban rögzített feltétel fennáll és
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szen- vednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szen- vednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.
1.3.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő ese- mény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
1.3.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó
magatartásnak) minősül
– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,
– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,
– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) tör- vényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése,
– vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén a köz- lekedési baleset okozása, illetve a közlekedési szabályok megszegése,
– előzetes képviselet jogvédelme esetén a személyi sérülés időpontja.
Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).
Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.
Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közleke- dési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrendezési eljárás során éri érdeksérelem.
2. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
A biztosító a biztosítási szolgáltatást – a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvé- nyen feltüntetett – biztosítási összeg erejéig teljesíti.
2.2. Biztosítási szolgáltatás
2.2.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint, segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosí- tott jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről sza- bálysértési és büntetőeljárás során, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.
2.2.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
2.2.2.1. Kártérítési jogvédelem
Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű hasz- nálatával összefüggésben
– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények
érvényesítésére,
– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kártérítési
igények elhárítására.
2.2.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gép- jármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabály- sértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabály- sértési-, illetve büntetőeljárásban.
Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos
elkövetés miatt büntethetők
– szándékosan elkövetett bűncselekmények miatt emelt vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála, elévülés vagy kegyelem miatt szűnik meg az eljárás) vagy a biztosítottat jog- erősen felmenti a bíróság vagy a bűncselekmény gondatlan elkövetése miatt jogerős ítélet születik;
– ha a bűncselekmény gondatlan elkövetése miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak minden, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által megtérített jogi költséget.
2.2.2.3. Szerződéses jogvédelem
A szerződéses jogvédelem fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjár- műre kötött polgári jogi szerződésekből eredő igények érvényesítésére és elhárítására.
Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvé- nyesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalma- zási, bérbeadási vagy lízing tevékenységre vonatkoznak.
2.2.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem
A biztosítás védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt a járművezetés- től való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korlátozása miatt a biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.
2.2.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló –
személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvényesítése esetén.
Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó
– kártérítési igény megfogalmazására és a kárdokumentáció összeállítására,
– kártérítési igény benyújtására a károkozóval vagy a károkozó helyett helytállásra köte-
lezettel (pl. felelősség biztosító) szemben,
– kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,
– a kártérítési igény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat összeállí- tására, véleményezésére.
2.2.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei
2.2.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása ese-
tén teljesíti:
– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd 1. fejezet 1.3.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd 5. fejezet) és
– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd 4. fejezet) és
– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és
– a sikerkilátás-vizsgálat során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van
az igényérvényesítés sikerére (lásd 2.2.4. pont).
2.2.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot
– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló ese-
mény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvé- delmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,
– büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint
– amennyiben a biztosító az ellenérdekű fél.
2.2.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
2.2.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat
a) A 2.2.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgá- lat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog-érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével
– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biz- tosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után
– a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvé- delmi szolgáltatás teljesítését.
c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 2.2.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgála- tához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.
d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lsd. 2.2.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
2.2.4.2. Egyeztető eljárás
a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgál- tatás teljesítését és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhez- vételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megne- vezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyúj- tani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.
c) Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
d) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője
a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult a saját
költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni
(bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igény-érvényesítés során a biztosí- tott pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a 2.2.7.1.c) pont szerint viseli.
e) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás
költségét a biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.
f) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
2.2.5. A biztosított jogi képviselete
2.2.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bár- mely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelő- zően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás ered- ménytelensége esetén szabadon megválasztani a jogi képviselőjét (ügyvédjét).
2.2.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíró- ság illetékességi területén működő ügyvéd is.
2.2.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a bizto- sító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
2.2.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
2.2.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügy- véddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti meg a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
2.2.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyző- könyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
2.2.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért.
A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
2.2.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás
2.2.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán – az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy – a biztosító az ellenérdekű fél.
2.2.6.2. Érdekellentét esetén
a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.
2.2.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biz- tosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2.2.6.2. pontban foglaltakról.
2.2.7. Jogvédelmi szolgáltatások
2.2.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd 2.2.3.1. pont) a bizto-
sító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:
a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él
szabad ügyvédválasztási jogával,
b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a 2.2.7.1.c. pont szerint,
c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
– ügyvédi díj
– A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj össze- gében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.
– jogi eljárások költsége
– A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
– ellenérdekű fél költsége
– A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
– végrehajtás költsége
– A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végre- hajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
– szakvélemény költsége
– Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvélemé- nyének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
– fordítási költség
– Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt
fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.
– óvadék
– A biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letar- tóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.
– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óva-
dék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magá-
nokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiuta- lását a biztosító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cse- lekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.
2.2.7.2. A jogi költségek viselésének feltételei
a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézke- dések által merültek fel.
b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesz- tességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyez- ség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárs- sal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltsé- get olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képvi- selő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz az eljárás során felmerülő további költsé- geket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
e) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
f) Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.
g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, ameny- nyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak rész- ben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, ame- lyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
2.2.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
2.2.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
2.2.8.2. A 2.2.8.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedménye- zési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igé- nyei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
4. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
4.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
4.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekinte- tében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
4.1.2. A 4.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szer- ződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szer- ződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.
4.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.
5. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) ha az ajánlaton vagy kötvényen megjelölt gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nélkül vezette;
Jelen kizárás nem vonatkozik az 1. fejezet 1.2.1. b) és c) pont szerint biztosított szemé- lyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői enge- déllyel, illetve a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével.
b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a biztosí- tott által üzletszerűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;
c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szem- ben okozott, illetve elszenvedett érdeksérelmeire;
d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;
e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogel- lenesen okozott;
f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdek- sérelmek esetén;
h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekin- tetében;
i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 10 000 Ft-ot.
6. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
6.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme
során
6.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet
– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– elektronikus úton (genertel@genertel.hu),
– telefonon nyitvatartási időben (www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/elerhetoseg) a Contact Center +36 1 288 0000-ás számán,
– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (www.genertel.hu/ugyfelszol- galat/karbejelentes/karbejelentes-kezdemenyezese?p=casco),
– faxon a 06 1 451 3881-es számon,
– levélben a Genertel Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 999
címen.
b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksé- relem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít,
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biz-
tosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szem- pontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határoza- tok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával. Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási,
kölcsön stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvétele- ket, iratokat;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határo- zatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került
sor, akkor az elkészült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel
kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költ- ségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizeté- sét igazoló bizonylatot.
d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költsé- geket pedig jogosult visszakövetelni.
6.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor
a biztosított köteles:
a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében;
b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cse- lekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biz- tosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását;
c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különö- sen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosí- tóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányá- ban a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos;
d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a bizto- sítónak megküldeni.
7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárai- nak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazot- tai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágaza- tot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasí- tási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más bizto- sítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
L) BENNÜLŐK BALESETBIZTOSÍTÁSA ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Jelen általános feltételek (továbbiakban: feltételek) – ellenkező szerződéses kikötés hiá- nyában – a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Bennülők balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a feltételekre hivatkozással kötötték.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A jelen általános feltételekhez különös biztosítási feltételek kapcsolódnak, melyek a jelen feltételekben foglaltaktól eltérhetnek. Az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltétel előírásai az irányadóak.
1.2. Jelen feltételek szerint létrejött balesetbiztosítás kizárólag Genertel casco biztosítás
kiegészítő biztosításaként köthető meg.
1.3. A jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös feltételek, valamint az alapbizto- sítási feltételek eltérése esetén a jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös felté- telek az irányadóak. A jelen általános feltételekben, a kapcsolódó különös feltételekben, illetve az alapbiztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyv és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
2.1. A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.
2.2. Biztosítottak azok a személyek, akik a szerződő vagy a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából a járműben vagy azon tartózkodnak, vagy szállításukkal oko- zati összefüggésben a 3.1.1. pontjában leírt tevékenységet folytatnak.
2.3. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
2.4. A biztosítási szerződésben kedvezményezettnek minősül:
a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított;
b) a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i).
3. A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE
3.1. A biztosítás tárgya
3.1.1. A biztosítás a gépjármű vagy utánfutó vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kirakodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggésben álló balesetekre vonatkozik. A biztosítás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.
3.1.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megneve- zett gépjármű minden egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.
3.1.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igaz- gatásrendészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosítot- tak után fizetendő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.
3.2. A baleset fogalma
3.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kocká- zatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
3.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfer-
tőzés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordul- tak orvoshoz.
3.2.3. Jelen általános feltételek szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki, kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek;
b) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be;
c) a porckorongsérv kialakulása, kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye;
d) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása, kivéve, ha a károso- dás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mecha- nikus behatás következménye.
3.3. A biztosítási esemény
3.3.1. A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.
3.4. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.
4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
4.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje
A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a bizto- sító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
4.2. A teljesítéshez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok
4.2.1. A szerződésben szereplő balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelen- tés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó különös feltételekben meghatáro- zott dokumentumokon kívül:
a) a balesetet szenvedett biztosítottat szállító szerződésbe bevont jármű forgalmi vagy
hatósági engedélyét;
b) a járművön/járműben utazók névsorát, amennyiben ilyen készült;
c) a szerződő által írásban készített baleseti jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, következményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét;
d) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott biz- tosítottra is kiterjed.
4.2.2. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok
A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mel- lett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másola- tát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:
a) amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;
b) a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztá- zásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);
c) a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a bizto- sított kórelőzményi adatairól;
d) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
e) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adato- kat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges felhatalmazása alapján);
f) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcso-
latos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;
g) a biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anya- könyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);
h) a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biz- tosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;
i) a biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes ide- gen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;
j) a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely
adathordozón történő benyújtását;
k) a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.
4.3. Biztosító teljesítésének esedékessége
4.3.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szüksé-
ges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.
4.3.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
4.3.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biz- tosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.
4.3.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a szemé- lyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosí- tott viseli.
5. KÖZLÉSI, VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉS
5.1. Ha a szerződő közlési, változás bejelentési kötelezettségét megsérti, a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötés- kor ismerte, vagy
b) a szerződő változás bejelentési kötelezettségét megsértette, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási ese- ményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek VIII.2. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
5.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.
Ha a biztosított mentesülést eredményező magatartása eredményeként bekövet- kező balesetben további biztosítottak is balesetet szenvednek, ezen okból a bizto- sító a további biztosítottak tekintetében nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
5.3. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha
a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábí- tószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol koncentráció;
b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott;
c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a bizto- sított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett;
d) biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tartotta be, illetve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó előírásokat, illetve figyelmeztetéseket.
A szerződő súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény azzal össze- függésben történt, hogy olyan járművet bocsátott a biztosítottak rendelkezésére, mely a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes forgalmi és/vagy hatósági engedéllyel, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással.
5.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése ese- tén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nél- kül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megil- lető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a 6.2. pontban foglaltak szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
6. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK
6.1. Balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások
6.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) ionizáló sugárzás;
b) nukleáris energia;
c) HIV-fertőzés;
d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargá- sok, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forrada- lom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rend- bontás, határvillongások, felkelés.
6.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
6.1.3. A biztosító kockázatviselése a 7.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiter- jed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár meg- előzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
6.1.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonat- kozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt;
b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi végzettséggel és működési enge- déllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelésre, ennek következményeire.
6.1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lelki működés zavaraira, beteg- ségeire.
6.1.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka a szerződésben szereplő járművel történő versenyzés közúton vagy verseny- zésre alkalmas egyéb terepen.
BALESETI HALÁLRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
Jelen különös feltételek a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív Bennü- lők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek, feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Genertel Biztosító Zrt. Bennülők balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadók, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.
A szerződésre egyebekben az alapbiztosítási szerződés, valamint a hatályos magyar jog- szabályok– különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
1.1. Biztosítási esemény
Az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek 3.2.), melynek
következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.
1.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a halál időpontjában hatá- lyos kötvényben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.
2.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási össze- get kell figyelembe venni.
3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI
3.1. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek
5.2.1. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:
3.1.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igény-
bejelentőt;
3.1.2. továbbá a következő iratok másolatát:
a) a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis;
b) a boncolási jegyzőkönyv;
c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata;
d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig kelet- kezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma;
e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;
f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;
g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;
h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, örök- lési bizonyítvány, bírósági határozat).
BALESETI EREDETŰ, 30%-OT ELÉRŐ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
Jelen különös feltételek a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Bennü- lők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti eredetű, 30%-ot elérő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek, feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.
A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Genertel Biztosító Zrt. Bennülők balesetbiztosításának általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadók, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.
A szerződésre egyebekben az alapbiztosítási szerződés, valamint a hatályos magyar jog- szabályok– különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
1.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (álta- lános feltételek 3.2.), melynek következtében a biztosított legalább 30%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved.
1.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség
csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.
1.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak
tekinthető.
Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, a biztosító orvos szakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkároso- dás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szem- pontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint.
A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megválto- zása, a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset követ- keztében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonat- kozó szolgáltatási igény alapját.
1.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén kizárólag maradandó egész- ségkárosodás (jelen különös feltételek 1.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.
2.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségká- rosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvényben, ennek hiányában a szerző- dés megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összegnek a mara- dandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, amennyiben az egészségkárosodás mértéke eléri a 30%-ot.
2.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító
orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:
testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | egészségkáro- sodás mértéke |
egyik kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70% |
egyik kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképte- lensége | 65% |
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 60% |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 10% |
egyik comb csipőízületben történő elvesztése, vagy a csípőízület teljes műkö- désképtelensége | 70% |
egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes működésképtelensége | 60% |
egyik lábszár részleges csonkolása | 50% |
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 30% |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 65% |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 45% |
a szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5% |
3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI
3.1. Ha az egészségkárosodás mértéke a 2.3. pont alatti táblázat alapján nem állapít- ható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.
A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi káro- sodására, a károsodás mértékéig a biztosítás nem nyújt fedezetet.
Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meg- határozott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményéb en, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke a biztosító orvosa által megállapítandó maradandó egészségkárosodás mértékénél és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó.
A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.
3.2. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségká-
rosodás nem lehet nagyobb 100%-nál.
3.3. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egész- ségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
3.4. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható,
ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
3.5. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatás- ként fizetendő összeg mértéke még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a bizto- sítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.
3.6. A biztosító teljesítésének további feltételeit a szerződésre vonatkozó általános felté- telek 5. fejezete tartalmazza.
3.7. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek
5.2.1. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:
3.7.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igény-
bejelentőt;
3.7.2. továbbá a következő iratok másolatát:
a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai;
b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;
c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;
d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:
– rendőrségi jegyzőkönyv másolatát;
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;
e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.
3.8. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által meg- nevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.
3.9. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a bizto- sított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.
3.10. A biztosító a jogalap fennállása esetén az alábbi határidőkön belül teljesít szolgál- tatást:
a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szol- gáltatást a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérke- zését követő 30 napon belül;
b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 30 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 2 év letelte után 30 napon belül.
Genertel Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999
Telefonos ügyfélszolgálat: 06 (1) 288 0000 www.genertel.hu
Nysz.: 22790