Közbeszerzési Dokumentumok Á R U B E S Z E R Z É S

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22.

„Bútorok beszerzése”

EKR eljárásszám: EKR000674582020

A Kbt. 112. § (1) bekezdésének b) pontban meghatározott szabályok szerint indított, nyílt közbeszerzési eljárás

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

I.fejezet

Az ajánlattételhez szükséges általános tudnivalók

1. Előzetes kikötések

Az ajánlat elkészítésének alapja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (továbbiakban: EKR) publikált dokumentumok, amelyek tartalmazzák az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevő részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, a nyilatkozatmintákat, a műszaki leírást, valamint a szerződéstervezetet. Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.

Ajánlata benyújtásával az ajánlattevő teljes egészében és megkötések nélkül elfogadja a jelen közbeszerzési dokumentumokban meghatározott összes feltételt az ajánlattételi időszakban esetlegesen kiadott kiegészítő tájékoztatásokkal, módosításokkal együtt, függetlenül az ajánlattevő saját feltételeitől kialakított feltételrendszert. Az ajánlattevő kötelessége, hogy teljes körű ismeretet szerezzen a közbeszerzési eljárás minden vonatkozásában az ajánlat benyújtása előtt. Ajánlatkérő feltételezi, hogy az ajánlattevő minden olyan információt beszerzett, amely EKR rendszer használatához, az ajánlat elkészítéséhez és a szerződéskötéshez szükséges. Ajánlatkérő ajánlattevőtől elvárja, hogy az összes tájékoztatást, követelményt, meghatározást, specifikációt, amelyet a közbeszerzési dokumentumok tartalmaznak, átvizsgáljon.

Bármely, az ajánlat által tartalmazott hiba, hiányosság az ajánlattevő kockázatára történik, és az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltakra.

Az ajánlat érvénytelen, ha ajánlattevő ajánlatát bármilyen feltételhez köti, továbbá akkor is, ha többváltozatú ajánlatot tesz. Ajánlatkérő többváltozatú ajánlatnak tekint minden olyan ajánlatot, amely a megvalósítás tekintetében több javaslatot tartalmaz. Ajánlatkérő számára hátrányosabb (azaz a szerződéses minimum követelményeknek meg nem felelő) feltétel megadása az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását vonja maga után. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kedvezőbb feltételek megadása nem befolyásolja az ajánlattevő ajánlatának a Kbt.

69. § szerinti értékelését.

Az ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerült összes költség az ajánlattevőt terheli.

2. EKR Használata:

Az EKR használatára és az elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket többek között a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR rendelet) tartalmazza.

A tárgyi közbeszerzési eljárásban mindennemű kommunikáció kizárólag az EKR-en keresztül történik [Kbt. 40.§

(1) bekezdés]. Az EKR-en kívüli kommunikáció joghatás kiváltására nem alkalmas!

Az EKR rendszer üzemeltetője és fenntartója a 27/2017. (XI. 6.) MvM rendelet alapján a Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (NEKSZT Kft.)

Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR használatával, az ajánlat elektronikus összeállításával, továbbá az EKR rendszer használatakor felmerülő esetleges üzemzavar és/vagy üzemszünet tekintetében felmerülő bármely kérdés, észrevétel nem minősül a Kbt. 56. § szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésnek. Ajánlattevő ezen kérdéseket, észrevételeket közvetlenül a NEKSZT Kft. felé jelentheti be. A NEKSZT Kft. honlapja a következő címen érhető el: http://nekszt.hu/.

Az EKR rendelet 22. §-a alapján üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi. Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet. Ajánlatkérő e körben felhívja a figyelmet az EKR rendelet 16. §- ában foglaltakra.

Ahol a Kbt. az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozóan jelezte.

Ajánlatkérő felelőssége kizárt az EKR működéséből, üzemzavarából, illetőleg az EKR működésére visszavezethető okokból eredően felmerült bármely közvetlen, vagy közvetett módon bekövetkezett kár megtérítése iránt.

3. Közbeszerzési Dokumentumok

A Közbeszerzési Dokumentumok az alábbiakat tartalmazzák:

 Az ajánlattételhez szükséges általános tudnivalók I. fejezet

	Közbeszerzési műszaki leírás	II. fejezet
	Szerződéstervezet	III. fejezet
	Iratminták	IV. fejezet

4. Az Ajánlattételi Felhívás, illetőleg a Közbeszerzési Dokumentumok pontosítása, kiegészítő tájékoztatás nyújtása

Ajánlattevő – a Kbt. 114. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az Ajánlattételi Felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatásért fordulhat írásban az Ajánlatkérőhöz, kizárólag az EKR használatával.

A kiegészítő tájékoztatás kérése nem irányulhat jelen dokumentáció 2. pontjában rögzítettekre, valamint a Kbt. és vonatkozó végrehajtási rendeletei, illetőleg az EKR rendeletben foglalt jogszabályi követelmények értelmezésére vonatkozóan.

Az Ajánlatkérő az EKR-en keresztül írásban válaszol az Ajánlattételi Felhívás és a Közbeszerzési Dokumentumok pontosítására vonatkozó minden egyes kérdésre.

A kiegészítő tájékoztatás az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben kerül megküldésre valamennyi ajánlattevő részére írásban a Kbt. 41. §-ban foglaltakkal összhangban. Ajánlatkérő ésszerű időben beérkezettnek tekinti a kérdést, amennyiben azt legalább 3 munkanappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt megkapja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy kizárólag az írásos formában az EKR-ben beérkezett kérdések kerülnek megválaszolásra, illetve ezen írásos válaszok vehetők figyelembe az ajánlat elkészítésekor.

Az ajánlattevő felelőssége, hogy az Ajánlatkérő által megküldendő bármely dokumentum időben az EKR rendszerben regisztrált, megfelelő jogosítványokkal rendelkező felhasználóhoz kerüljön.

Az Ajánlatkérő által nyújtott kiegészítő tájékoztatás a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válik, így arra tekintettel köteles valamennyi ajánlattevő ajánlatát elkészíteni. A kiegészítő tájékoztatást úgy adja meg ajánlatkérő, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.

5. A Felhívás és a Közbeszerzési Dokumentumok módosítása

Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (4a) bekezdése alapján jár el. A módosításról az Ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt. A módosításra egyebekben a Kbt. 55. § (1)-(6), továbbá az EKR rendelet 16. § (3) bekezdése is megfelelően irányadó.

6. Az ajánlati ár

Ajánlattevőnek az értékelésre kerülő tartalmi elemeket a jelen Közbeszerzési dokumentumok II. fejezetében található műszaki leírásban meghatározottakra tekintettel kell megadnia. Az ajánlattevőnek az ajánlati árát egyösszegben nettó HUF összegben kell szerepeltetnie a felolvasólapon a vonatkozó ártáblázat „egyösszegű összesen nettó ár” rubrikában megadott ajánlati árral megegyezően; egyéb devizanemben megadott ajánlati ár esetén Ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Az ajánlati ár nem köthető semmilyen külföldi fizetőeszköz árfolyamához. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell minden egyéb járulékos költséget (szállítási, csomagolási és egyéb), továbbá minden vámot, adót és egyéb illetéket, amit a nyertes ajánlattevőnek a szerződés alapján vagy bármely más okból kell fizetnie, a telepítési helyre történő szállítást, az eszköz szakszerű telepítését/összeszerelését, a szakszerű beüzemelésének költségeit. A nyertes ajánlattevőt terheli a szabadalommal védett termékek, eljárások jogdíja is, amit szintén az ajánlati árba kell beépíteni. Az ajánlattevő által megadott ajánlati ár a szerződés hatálya alatt kötöttnek tekintendő, megváltoztatására a szerződéses időszakban nincs lehetőség, kivéve a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás esetét.

7. Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok

A Kbt. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljáró valamennyi jogosultsággal rendelkező képviselőt megjelölni. Az ajánlatban csatolni kell a meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat. (Kbt. 35.§ (2a) bekezdés szerint)

Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek megállapodást (közös ajánlattételi megállapodás) kell kötniük egymással, melyben szabályozzák a közös ajánlattevők egymás közötti és az Ajánlatkérővel való kapcsolatát. Az ajánlatban utalni kell a közös ajánlati szándékra, és meg kell nevezni az egyes közös ajánlattevőket, illetve a közös ajánlattevők vezető tagját (képviselőjüket), annak címét, egyéb elérhetőségét. A közös ajánlattételi megállapodást az ajánlathoz kell csatolni. A megállapodásnak az alábbi kötelező elemeket kell tartalmazni:

 ajánlattevők adatai (név, lakcím/székhely);

 a közös ajánlattevőket vezető (képviselő) gazdasági szereplő megnevezése és felhatalmazása a közös ajánlattevők vezetésére (képviseletére), az Ajánlatkérővel való kapcsolattartásra, valamint a teljes körű döntéshozatalra;

 a felek egyetemleges kötelezettségvállalása a szerződés teljesítésére;

 a közös ajánlattevők, illetve ajánlattevők egymás közötti munkamegosztása, a feladatok teljesítésének százalékos aránya; adott esetben az ellenszolgáltatás összege;

 a felek egyértelmű nyilatkozata arról, hogy nyertességük esetén a határidős adásvételi szerződésben foglalt valamennyi kötelezettség teljesítéséig a közös ajánlattételi megállapodás ezen tartalmi elemein és a tagok személyén nem változtatnak.

 a közös ajánlattevőket vezető (képviselő) gazdasági szereplő meghatalmazása arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.

A szerződő tagok személye az ajánlattételi határidő lejárta után nem változhat.

Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) bekezdésében foglaltak alapján a közbeszerzési eljárásban való részvételt nem köti gazdálkodó szervezet alapításához, illetve a közbeszerzési eljárás keretében létrejövő szerződés teljesítése során nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását a nyertes ajánlattevő(k)nek. Ajánlatkérő továbbá felhívja a figyelmet a Kbt. 41/A. § (5) bekezdésében foglaltakra.

8. Az ajánlati kötöttség

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártával ajánlatához kötve van. Az ajánlati kötöttség 60 nap, figyelemmel a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 5-9. §-aiban foglaltakra.

Az Ajánlatkérő – tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdésére – az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.

Az Ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. 70. § (2) bekezdésére – indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőt az ajánlata meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

9. Az ajánlatok módosítása és visszavonása, valamint visszalépés a közbeszerzéstől

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig a Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint módosíthatja, illetve a Kbt. 53. §

(8) bekezdése szerint vonhatja vissza ajánlatát. Ajánlattevő a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat vagy részvételi jelentkezés megtétele előtt az EKR-ben visszavonja.

10. Az ajánlat felbontása

Az ajánlat felbontására az EKR-ben kerül sor az ajánlattételi határidő lejártát követő két órával később [EKR rendelet 15. § (2)]. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. [EKR rendelet 15. § (3)] Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. A Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére

elérhetővé teszi. Az Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben ismertetheti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét [Kbt. 68. § (4) bekezdése]. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készül, amelyet Ajánlatkérő az EKR-ben a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek.

11. Az ajánlatok részletes átvizsgálása és elbírálása

Ajánlatkérő köteles az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, kivéve, ha az eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a – Kbt. 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.

A Kbt. 69. § (11. a) bekezdése szerint, nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében az érvénytelen ajánlatot az Ajánlatkérőnek nem kell értékelnie. Az Ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés értelmében a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Az Ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánítja az eljárást a Kbt. 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, és eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés a)-d) f) és g) pontjaiban meghatározott körülmények fennállása esetén.

Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 75. (2) bekezdés e) pontját.

Ajánlatkérő az értékelési szempontra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja az alkalmassági követelmények, eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. Amennyiben ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontra figyelemmel a következő legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevez meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok tekintetében előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.

Fentieken túl, ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárására megfelelően alkalmazza a Kbt. 69. §-ában rögzített, jelen pontban nem ismertetett jogszabályi rendelkezéseket is.

Ajánlatkérő a megfelelőnek talált ajánlatokat ezt követően az ajánlattételi felhívás II.2.5) pontjában meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.

Ajánlatkérő köteles az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, kivéve, ha az ajánlatok mindegyike meghaladja a – Kbt. 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.

Értékelési részszempont	Súlyszám
1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF)	70
2. Jótállás ideje (legkedvezőbb 24 hónap, legkedvezőtlenebb 12 hónap)	20
3. Csomagolási hulladék (veszélyesnek nem minősülő) szelektív gyűjtése és újrahasznosításra történő átadásának vállalása (igen/nem, előny, ha igen)	10

Ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok szerint értékeli a beérkezett ajánlatokat.

Az értékelése módszere: az ár (1. részszempont) kritérium esetében fordított arányosítás, a minőségi kritérium esetében 2. részszempont tekintetében arányosítás (a legkedvezőbb, legkedvezőtlenebb szint) és a 3. részszempont tekintetében a pontkiosztás módszertana szerint, a Közbeszerzési Hatóság (KÉ 2019. évi 227. szám; 2019. nov. 26.), valamint a Miniszterelnökség http://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/miniszterelnoksegi-utmutatok útmutatói alapján. Az értékelési szempontok szerinti módszerek képletei és kifejtésük, az értékelési szempontok alatt kerülnek feltüntetésre.

A pontozást követően, a Kbt. 77.§ (2) bekezdése alapján, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot Ajánlatkérő megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.

Ajánlatkérő azt az ajánlatot tekinti a legkedvezőbbnek, amelynek összpontszáma az értékelés során a legmagasabb.

1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) súlyszám: 70

A legkedvezőbb ajánlat - a legalacsonyabb ajánlati árat - tartalmazó ajánlat maximális pontszámmal (10) kerül értékelésre, a többi ajánlat pontszáma pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva a fordított arányosítás módszerével, az alábbiakban rögzített képlet alapján kerül kiszámításra. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell az ajánlatkérő által elvárt mennyiségi követelményeknek megfelelően megajánlott termékek ajánlati árát, a felmerülő költségeket, továbbá minden vámot, adót és egyéb illetéket, amit a nyertes ajánlattevőnek a szerződés alapján vagy bármely más okból kell fizetnie.

A bírálat módszere képletekkel (arányosítás):

P = (A legjobb / A vizsgált) × (P max - P min) + P min ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa

P min: a pontskála alsó határa

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Amennyiben a részpontszámok értékelésekor törtszám keletkezik, úgy két tizedes jegyig történik a kerekítés.

2. Jótállás ideje (legkedvezőbb 24 hónap, legkedvezőtlenebb 12 hónap) súlyszám: 20 Ezen értékelési szempont esetében Ajánlatkérő a jótállást értékeli. A legkedvezőbb ajánlat maximális pontszámmal

(10) kerül értékelésre, a többi ajánlat pontszáma pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva az alábbiakban rögzített képlet alapján kerül kiszámításra. A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő előírja, hogy 12 hónapnál kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető (érvénytelen), illetve a legkedvezőbb ajánlati elem 24 hónap amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (azaz a legkedvezőbbként meghatározott érték kerül a képletbe behelyettesítésre). Az értékelés módszere arányosítás, amely részletes szabályai a Miniszterelnökség útmutatójában (https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=73873) találhatók meg.

Az értékelés módszere képletekkel:

P vizsgált = (A vizsgált – A legkedvezőtlenebb) / (A legkedvezőbb – A legkedvezőtlenebb) × (P max – P min)

+ P min

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

P max: a pontskála felső határa

P min: a pontskála alsó határa

A legkedvezőbb: (24 hónap) az Ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja

A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A legkedvezőtlenebb: (12 hónap) az Ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja

Amennyiben a pontszámok kiszámításakor törtszám keletkezik, úgy két tizedes jegyig történik a kerekítés.

3. Csomagolási hulladék (veszélyesnek nem minősülő) szelektív gyűjtése és újrahasznosításra történő átadásának vállalása (igen/nem, előny, ha igen) súlyszám: 10 Az ajánlatkérő a 3. értékelési részszempont esetében a szállítás során keletkezett, veszélyesnek nem minősülő hulladék szelektív gyűjtésének és újrahasznosításra történő átadásának vállalását [igen / nem] értékeli.

Amennyiben ajánlattevő vállalja a szállított berendezések (minden csomagolt tétel) veszélyesnek nem minősülő csomagolási hulladéka szelektív gyűjtését és újrahasznosításra történő átadását, úgy 10 pontot kap a vállalásra, amennyiben nem, 0 pont kerül kiosztásra.

12. A hiánypótlás, felvilágosítás kérés

Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a Kbt. XIII. fejezetében foglaltaknak megfelelően végzi. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 71. §-ában foglaltaknak megfelelően, teljes körben biztosítja a hiánypótlás, valamint az ajánlatokban nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a felvilágosításkérés lehetőségét. Ajánlatkérő a hiánypótlás tekintetében felhívja a figyelmet az EKR rendelet 11.

§ (2) és (3) bekezdésében foglaltakra is.

A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a Kbt. 69. § (4)–(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 71. § (4) bekezdésében, a Kbt. 71. § (8) bekezdésében és a Kbt. 71. § (10) bekezdésében foglaltakra. A Kbt. 71. § rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredetileg elektronikusan beérkezett ajánlatot lehet figyelembe venni az elbírálás során. Ajánlatkérő e körben felhívja a figyelmet az EKR rendelet 17. §-ában foglaltakra.

Ameddig bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az Ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra (önkéntes hiánypótlás).

Az Ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a Kbt. 71. §-ában foglaltaknak megfelel.

A hiánypótlás tekintetében ajánlatkérő egyebekben a „A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól” szóló, KÉ 2019. évi 106. szám; 2019. június 4. napján megjelent útmutatóban foglaltakra figyelemmel fog eljárni.

Ha a fenti szabályokat megsértették, vagy ha a hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérés nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredetileg elektronikusan beérkezett ajánlatot lehet figyelembe venni az elbírálás során.

Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. [Kbt. 80. § (3) bekezdés]

Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem [Kbt. 80. §] megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás és felvilágosítás benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül az EKR- en keresztül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket [Kbt. 80. § (4) bekezdése].

13. Számítási hiba javítása, aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy felmerülő számítási hiba javítására a Kbt. 71. § (11) bekezdésében foglaltak alapján kerülhet sor. Az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen. Nyilvánvaló számítási hibának kizárólag azok az elírások minősülhetnek, melyek az alap matematikai műveletek megfelelő alkalmazásával korrigálhatók, így például a helytelen összeadás vagy szorzás eredményeként az összeg, illetve szorzat javítása. Az összeg helyességének megállapításakor Ajánlatkérő az egységárat veszi alapul. Amennyiben az elírás abból adódik, hogy az ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott adatokat tévesen tünteti fel, illetőleg nem veszi figyelembe (pl. eltérő mennyiség, hiányzó költségvetési sor stb.), úgy e körbe tartozó hiányosság vagy hiba a Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján nem javítható.

Ajánlatkérő a Kbt. 72. § alapján az Ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Ajánlatkérő az előbbieket alkalmazza abban az esetben is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást; ebben az esetben az Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető. Ajánlatkérő az aránytalanul alacsony ár és az egyéb aránytalan vállalások esetében egyebekben a Kbt. 72. §-ában foglaltaknak megfelelően jár el.

14. Az ajánlat érvényességének, érvénytelenségének megállapítása, az ajánlattevőnek az eljárásból való kizárása, összeférhetetlenség

Az ajánlatot Ajánlatkérő a Kbt. 73. §-ában felsorolt esetekben és Kbt. 71.§ (11) bekezdés utolsó mondata szerinti esetben érvénytelennek nyilvánítja. Ha az ajánlat érvénytelen, az Ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempont(ok) szerint az ajánlatot értékelnie.

Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy alvállalkozót, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, tekintetében a Kbt. 74. § (1) bekezdése szerinti bármely körülmény beáll.

Összeférhetetlen és nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az a gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 25. § (3) és (4) bekezdése szerint bármely összeférhetetlenségi körülmény fennáll.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 35. §-ában és a Kbt. 36. §-ában foglaltakra.

15. Az ajánlatok értékelése

Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki Ajánlatkérő részére az Ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján az értékelési szempont szerint a legalacsonyabb árat tartalmazó érvényes ajánlatot nyújtotta be az adott rész tekintetében.

16. Az ajánlat felhasználása

Az Ajánlatkérő az Ajánlattevők által benyújtott ajánlatokat kizárólag a jelen közbeszerzési eljárás keretében használhatja fel. Amennyiben ajánlattevő üzleti titokra hivatkozással ajánlata bármely részének nyilvánosságra hozatalát megtiltja, úgy az üzleti titok körébe eső ajánlati részt az ajánlatában jól elkülönített módon kell benyújtania és erről nyilatkoznia kell ajánlatában, illetve indoklást szükséges benyújtania. Ezzel kapcsolatban felhívjuk az Ajánlattevők figyelmét a Kbt. 44. § (1)-(4) bekezdésében és a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjára foglaltakra.

Az ajánlat üzleti titoknak minősülő részével kapcsolatosan a Kbt. 44. §-a az irányadó. A Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezése az EKR-ben erre szolgáló funkció alkalmazásával tehető meg.

17. Tájékoztatás az eljárás eredményéről, az összegezés megküldésének időpontja

Ajánlatkérő az ajánlattevőt az EKR-en keresztül tájékoztatja az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről, valamint ezek részletes indokáról az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül [Kbt. 79. § (1) bekezdés].

Az Ajánlatkérő az ajánlat elbírálásának befejezésekor a Kbt. 79. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról, melyet telefaxon vagy elektronikus úton valamennyi ajánlattevőnek egyidejűleg megküld. A Kbt. 75. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az Ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.

Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az Ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az Ajánlatkérő legkésőbb az eljárás eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek [Kbt. 79. § (5) bekezdése].

Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést, az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal – valamint ezen felül a Kbt. 79. § (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig – jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek Ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

A Kbt. 79. § (4a) bekezdés értelmében amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján észleli az eredmény megküldését követően, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, egy alkalommal, és legfeljebb a megállapításban foglaltakkal összefüggő jogszabálysértés orvoslásához szükséges terjedelemben jogosult az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket legfeljebb három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy indokolás [72. §] benyújtására felhívni, valamint a (4) bekezdés szerint eljárni, ha az eljárásban történt jogszabálysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.

Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevő részére történő hozzáférhetővé tételétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevő részére hozzáférhetővé teszi.

Az Ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. [Kbt. 131. § (9) bekezdés].

18. A szerződés megkötése

Az Ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az írásbeli összegezésben megjelölte.

Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye[Kbt. 131. § (9) bekezdés].

Az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, kivéve a Kbt. 131. § (8) bekezdésében foglalt valamely körülmény fennállása esetén [Kbt. 131. § (6) bekezdés].

Amennyiben jogorvoslati kérelmet [Kbt. 148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [Kbt. 152. §] nyújtanak be, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [Kbt. 156. §

(4) bekezdése]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az Ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.

Amennyiben valamely ajánlattevő határidőben és a Kbt. 80. §-ában foglaltaknak megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az Ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést – ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.

A szerződéstervezetet jelen közbeszerzési dokumentumok III. fejezete tartalmazza.

A szerződés aláírásához – ha ezt nem az ajánlattevő erre feljogosított tisztségviselői kívánják megtenni – az ajánlattevőt képviselő szervezet vagy személy számára a szerződés aláírására felhatalmazó külön eredeti közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás szükséges abban az esetben is, ha az ajánlatot az ajánlattevő képviseletében megfelelő meghatalmazással rendelkező más szervezet vagy személy nyújtotta be, azonban ez a meghatalmazás a szerződés aláírására vonatkozó kifejezett felhatalmazást nem tartalmaz.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy a szerződéskötés időpontjában a nyertes ajánlattevőnek a szerződés megkötése céljából rendelkezésre kell állnia, ellenkező esetben a szerződés megkötésének az Ajánlattevőnek felróható okból történő elhalasztása a szerződéskötéstől történő elállásnak minősülhet, és annak minden következményét a nyertes Ajánlattevő vállalja. Ajánlatkérőnek a szerződést a nyertes ajánlattevővel a Kbt.-ben rögzített időkorlát között meg kell kötnie. Ajánlattevő a szerződés neki felróható okból történő késedelmes megkötésére a teljesítés során sem hivatkozhat.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet Kbt. 41.§ (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltakra.

19. Tájékoztatás a szerződés teljesítéséről

Ajánlatkérő az EKR-ben közzéteszi a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, figyelemmel az EKR rendelet 8.§-ában foglaltakra.

20. Az Ajánlattételi Felhívásban és a jelen közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt., a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet, a vonatkozó közbeszerzési rendeletek, a Kbt. 2. § (8) bekezdése szerinti körben a Ptk. és az egyéb vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

21. Az ajánlatban benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, formai követelmények:

Az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok esetében Ajánlatkérő elektronikus űrlapok rendelkezésre bocsátásával segíti az ajánlattételt. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy azon nyilatkozatok tekintetében, ahol Ajánlatkérő elektronikus űrlapot készített, ott ezen űrlapok használatától nem lehet eltekinteni, ezen űrlapok használata kötelező!

Amennyiben az adott dokumentumra vonatkozóan ajánlatkérő elektronikus űrlapot nem készített, illetőleg a nyilatkozattétel nyelvén űrlap nem áll rendelkezésre, úgy a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is! Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 47.§ (2a) bekezdés második fordulatában foglaltakon kívül, amennyiben az adott dokumentum tekintetében elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre, úgy a nyilatkozat egyszerű másolatban is benyújtható az EKR-en keresztül.

Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel. Ahol Ajánlatkérő valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

Amennyiben az adott dokumentum tekintetében elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre, úgy az adott dokumentumot „PDF” formátumban csatolja Ajánlattevő. E körben Ajánlatkérő az alábbiakra hívja fel a figyelmet: „Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.”

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, hogy az EKR-en keresztül megküldendő – nem elektronikus űrlapként rendelkezésre bocsátott - nyilatkozatokat lehetőség szerint ne egyesével, hanem egy dokumentumba szkennelve legyenek kedvesek feltölteni.

Irat sorszáma	Benyújtás módja Űrlap / PDF	Iratanyag megnevezése
-	Űrlap	Felolvasólap
-	Űrlap	Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 66. § (2) bekezdése tekintetében.
	Űrlap	NYILATKOZAT Kbt. 66. § (6) bek.
-	Űrlap	NYILATKOZAT Kbt. 65. § (7) bek.
	Űrlap	NYILATKOZAT alkalmassági követelményekre vonatkozóan
	Űrlap	NYILATKOZAT üzleti titokról (adott esetben indokolás!)
1. sz melléklet	PDF	Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontjai tekintetében (Nemleges nyilatkozat is csatolandó!)
2. sz. melléklet	PDF	Ajánlattevő cégszerű (vagy más, joghatás kiváltására alkalmas formában megtett) nyilatkozata a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint (Nemleges nyilatkozat is csatolandó!)
Nincs iratminta	PDF	Az ajánlatban a Kbt. 65. § (7) bekezdés második fordulata alapján a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó - joghatás kiváltására alkalmas formában kiállított – okirat, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt, valamint jelen okiratnak tartalmaznia kell ajánlattevő részére szóló meghatalmazást, arra vonatkozóan hogy az EKR-ben elektronikus úton teendőnyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat. [M/1.],
Nincs iratminta	PDF	Az ajánlatot aláíró személy(ek) aláírási címpéldánya vagy aláírásmintájának egyszerű másolata (nem magyarországi székhelyű gazdasági szereplő esetén a letelepedése szerinti országban elfogadott más, a cégjegyzésre jogosultságot igazoló dokumentum azok vonatkozásában, akik az ajánlatot aláírják).
Nincs iratminta	PDF	Teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás (Amennyiben ajánlattevőt / alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezetet nem a képviseletre jogosult személy képviseli a közbeszerzési eljárásban, így a nyilatkozatok aláírása során is).
Nincs iratminta	PDF	Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevő által aláírt nyilatkozat (A nyilatkozatot kizárólag akkor szükséges becsatolni, amennyiben közös ajánlattételre kerül sor.).
Nincs iratminta	PDF	Közös ajánlattételi megállapodás (Közös ajánlattétel esetében).
Nincs iratminta	PDF	A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljáró valamennyi jogosultsággal rendelkező képviselőt megjelölni.

		Az ajánlatban csatolni kell közös ajánlattevőkre vonatkozó meghatalmazást tartalmazó okiratot. (A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.)
-	Űrlap	Egységes európai közbeszerzési dokumentum (Ajánlattevő, közös ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő erőforrást biztosító szervezet tekintetében.) (adott esetben)
-	Űrlap	Ajánlattevő cégszerű (vagy más, joghatás kiváltására alkalmas formában megtett) nyilatkozata a Kbt. 67. § (4) bekezdése tekintetében (Nemleges nyilatkozat is csatolandó). (NYILATKOZAT kizáró okokról az alvállalkozók és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vonatkozásában)
Nincs iratminta	PDF	NYILATKOZAT fordításról Ajánlattevő cégszerű (vagy más, joghatás kiváltására alkalmas formában megtett) nyilatkozata arról, hogy az általa benyújtott fordítások tartalma a fordítás alapjául szolgáló dokumentum tartalmával teljes mértékben megegyezik.
Nincs iratminta	PDF	Fordítások (Kizárólag idegen nyelvű irat csatolása esetén szükséges benyújtani.)
3. sz. melléklet	PDF	Ajánlattevő cégszerű (vagy más, joghatás kiváltására alkalmas formában megtett) nyilatkozata a Kbt. 25. § (3) és (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fenn nem állásáról.
-	Űrlap	NYILATKOZAT folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról. Amennyiben változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban, e körülményről az ajánlatban cégszerűen nyilatkozni szükséges. Változásbejegyzési eljárás esetén csatolandó: a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás az ajánlattevő vonatkozásában.
Ártáblázat (Szakmai ajánlat része)	PDF és excel	Ártáblázat kitöltve (cégszerűen aláírva és excel formátumban is) Ak felhívja a figyelmet, hogy amennyiben kétely merül fel a megajánlott eszközök tulajdonságának valóságtartalmát illetően, úgy AK a Kbt. 69.§ (13) bek. és adott esetben a Kbt. 71.§-a alapján jogosult további információt, termékleírást, termékadatlapot, gyártói/forgalmazói nyilatkozatot kérni a terméktulajdonság alátámasztása érdekében.
Szakmai követelmények (Szakmai ajánlat része)	PDF és excel	Szakmai követelménytáblázat kitöltve (cégszerűen aláírva és excel formátumban is)
A KBT. 69. § (4) BEKEZDÉSE SZERINTI IGAZOLÁSOK FORMANYOMTATVÁNYAI A KIZÁRÓ OKOK ÉS AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK TEKINTETÉBEN /az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek szükséges benyújtania/
-	Űrlap	NYILATKOZAT a Kbt. 62. § (1) bekezdésének k) pont kb) alpontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában (Ajánlattevő, közös ajánlattevő)
-	Űrlap	NYILATKOZAT a Kbt. 62. § (1) bekezdésének k) pont kc) alpontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában
-	Űrlap	NYILATKOZAT kizáró okok tekintetében

Űrlap

NYILATKOZAT alkalmassági követelményekre vonatkozóan

4. sz. melléklet

PDF

Referencia nyilatkozat (cégszerűen aláírva)

5. sz. melléklet

PDF

Átláthatósággal kapcsolatos rendelkezés: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdése szerint központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettségvállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht.

55. §-ban foglaltak szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az Áht. 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként. A fenti rendelkezésekre figyelemmel az Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a szerződéskötésnek feltétele az átláthatóságról, illetve az átláthatóság ellenőrzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott adatokról szóló nyilatkozat kitöltése és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés ajánlattevők részére történő megküldésétől számított 8 napon belül az Ajánlatkérőnek történő átadása

a nyertes ajánlattevő részéről.

22. Az ajánlat összeállításával, benyújtásával kapcsolatos előírások, formai követelmények:

Az eljárás és az ajánlattétel nyelve a magyar. Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven az EKR-en keresztül történik, kommunikáció semmilyen más nyelven, és az EKR-en kívül nem fogadható el. Az ajánlat magyar nyelven kívül más nyelven nem nyújtható be. Vita esetén a magyar nyelv az irányadó. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni.

Ajánlatkérő az alkalmasság megállapításához szükséges pénzügyi adatokat – annak szükségessége esetén – a Magyar Nemzeti Banknak, a felhívás feladásának napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamai alapján számítja át Magyar Forintra.

Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő és az alvállalkozó, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintáját (vö. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. §-ában foglaltak). Amennyiben az ajánlatot nem az írásbeli képviseletre jogosult személy írja alá, akkor az adott személy(ek)nek az ajánlat aláírására vonatkozó, a meghatalmazott aláírás mintáját is tartalmazó, a képviseletre jogosult általi, cégszerű aláírással ellátott meghatalmazását is szükséges csatolni.

Amennyiben ajánlattevő, közös ajánlattevők bármelyike, cégjegyzék adatainak bejegyzésével kapcsolatosan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban, e körülményről az ajánlatban nyilatkozni szükséges.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdése és a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozatát. A nyilatkozatot nemleges tartalommal is csatolni szükséges.

Ajánlattevő csatolja a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy alkalmasságot igazoló szervezetet igénybe vesz-e, és amennyiben igen, e nyilatkozatában meg kell jelölnie ezt a szervezetet és az Ajánlattételi felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 41/A. § (5) bekezdésében foglaltakra. Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell – az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

Az ártáblázatot és a szakmai követelmény táblázatot excel-fájlként, szerkeszthető formátumban elektronikus példányként is szükséges az ajánlatba benyújtani. A PDF és az elektronikus formátumú ajánlat közötti eltérés esetén Ajánlatkérő a PDF ajánlatot tekinti irányadónak.

Az ártáblázatot és a szakmai követelmény táblázatot excel formában Ajánlatkérő rendelkezésre bocsátja.

Az ajánlat részeként ajánlattevő csatolja szakmai ajánlatát. A szakmai ajánlat tekintetében kért információk körét az ártáblázat és a szakmai követelmény táblázat tartalmazza, annak kitöltésével szükséges a kért adatokat megadni.

23. A Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti hatóságok megjelölése

Ajánlatkérő a Kbt. 73.§ (4) bekezdés szerint tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Ajánlatkérő kizárólag azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a Kbt. 73.§

(4) bekezdés szerinti követelményeknek.

Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről tájékoztatás kérhető:

Pénzügyminisztérium

Székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4., Postacím: 1369 Budapest Pf.: 481., Telefax: +36-1-795-0716,

Telefon: +36 1 795 1400, Ügyfélszolgálat e-mail: ugyfelszolgalat@pm.gov.hu

Egyenlő Bánásmód Hatóság Székhely: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Posta cím: Pf. 672. Budapest 1539. Tel.:

+36-1/336-7843, Fax: +36-1/336-7445 E-mail: ebh@ebh.gov.hu Honlap: www.egyenlobanasmod.hu

Országos Tisztifőorvosi Hivatal 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6., Tel.: 06-1-476-1100, e-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6., Tel: +36 1 476-1100 email: tisztifoorvos@oth.antsz.hu 06-80-204-264 zöld szám.

A fentiekben felsorolt Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügyelőségei a http://www.ommf.gov.hu e-mail címen érhetőek el.

Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal

Cím: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. Postacím: 1388 Budapest, Pf. 89 Telefon: +36 1 459 7777 Fax: +36

1 459 7766 E-mail: mekh@mekh.hu

Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Járási Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály; Munkaügyi Ellenőrzési Osztály, Mv. és Mu. Hatósági és Behajtási Osztály

1036 Budapest, Váradi u. 15.

Postacím: 1438 Budapest, Pf. 520.

tel: 06-1-323-3600

fax: 06-1-323-3602

E-mail: munkaugyi.ellenorzes@mvmu.bfkh.gov.hu , munkavedelem.munkaugy@mvmu.bfkh.gov.hu

24. Eljáró felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

dr. Vancsura Magdolna, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, lajstromszám: 00637

Cím: 8360 Keszthely, Katona J. u. 2/A. e-mail: kozbeszerzes@vancsura.hu

II. fejezet

Műszaki leírás (specifikáció)

Ajánlatkérő közbeszerzési szakmai feladatleírását a jelen közbeszerzési dokumentumok excel és pdf-formátumban, elektronikusan kiadott szakmai követelmény táblázata és ártáblázata tartalmazzák azzal, hogy valamennyi, jelen felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása tette szükségessé, de a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és az ajánlatkérő valamennyi egyedileg megjelölt dologgal vagy védjeggyel összefüggésben elfogad azzal egyenértékű dolgot, a megjelölt terméket helyettesítő megoldást is azzal, hogy az egyenértékűséget – kétség esetén – az Ajánlattevőnek igazolnia kell. A kiadott szakmai követelmény táblázatban szereplő műszaki leírásban előírt követelmények mellett az ajánlott termékeknek illeszkednie kell a pdf. dokumentumokban szereplő belső építészi tervek szerinti falburkolatok és beépített bútorok stílusához, színeihez.

A műszaki követelmények részben meghatározott követelmények az egyes termékek tekintetében minimum elvárások. Ajánlattevő ezektől a jellemzőktől - Ajánlatkérő számára - kedvezőbb jellemzőkkel rendelkező terméket megajánlhat

– mely ajánlatot ajánlatkérő egyenértékű teljesítésként elfogad.

III. fejezet SZERZŐDÉSTERVEZET

A szerződéstervezetet kitöltve nem kell az ajánlathoz csatolni.

amely létrejött egyrészről:

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.22.

Feladatellátási hely: 1074 Budapest, Rákóczi u. 70-72.

Adóigazgatási száma: 15795764-1-41 képviseli: dr. Varga Réka, főtitkár

mint megbízó (a továbbiakban: Vevő), másrészről:

székhelye: ; cégjegyzékszáma: ; adószáma: ;

bankszámla szám

képviseli: ;

mint eladó (a továbbiakban: Eladó)

együttesen felek (a továbbiakban: Felek) között, az alábbi napon és helyen, az alábbiak szerint meghatározott feltételek szerint:

I. Bevezető rendelkezések

Felek rögzítik, hogy Vevő „Bútorok beszerzése” megnevezéssel ajánlattételi felhívás feladásával 2020. ….-

án közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján. Felek megállapítják, hogy az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzített feltételeket Eladó az ajánlatában elfogadta. Felek a jelen Szerződést a Kbt. 131. §-ában foglaltakra tekintettel kötik meg. A Felek közötti jogvita elbírálásához elsődlegesen e Szerződés rendelkezéseit kell figyelembe venni. Amennyiben a Szerződés a vitás kérdésre nem tartalmaz rendelkezést, sorrendben az ajánlat (hiánypótlás, felvilágosítás, indoklás), – adott esetben – a kiegészítő tájékoztatás(ok), az ajánlattételi felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok tartalma az irányadó.

Eladó, mint ajánlattevő a közbeszerzési eljáráson részt vett, és figyelemmel arra, hogy Vevő Eladó ajánlatát fogadta el nyertes ajánlatként, a Felek a Kbt. szerinti törvényes határidőn belül szerződést kötnek egymással, jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásban.

II. A szerződés tárgya

2.1. Jelen Szerződés tárgya a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában és a közbeszerzési dokumentumokban, így különösen a műszaki leírásban meghatározott és az elfogadott ajánlat szerinti berendezések, eszközök, tartozékok – továbbiakban: „eszköz” – telepítési helyre történő szállítása a Vevő teljesítési helyén, valamint az eszköz(ök) szakszerű telepítése és összeszerelése, továbbá a szakszerű beüzemelése is. A műszaki leírás, és Eladó ajánlata jelen Szerződés 1. sz. mellékletét1 képezi.

2.2. Eladó kijelenti, hogy az ajánlatában meghatározott típusú és paraméterekkel rendelkező eszközök minden tekintetben megfelelnek a műszaki leírásban megjelölt és megkívánt műszaki tartalomnak.

2.3. A szerződéssel érintett eszközöknek:

1 A közbeszerzési eljárásban nyertes részajánlat szerint.

- alkalmasnak kell lenniük a Vevő által meghatározott célokra, amelyek tekintetében az Eladó kifejezetten kijelenti, hogy a szerződéskötés időpontjáig a Vevő ezeket a tudomására hozta, és azokba Eladó beleegyezett,

- rendelkeznie kell a Vevő által megkövetelt tulajdonságokkal és minőséggel, továbbá rendelkeznie kell az Eladó által adott műszaki leírásban vagy az ajánlatban szereplő minőséggel és tulajdonságokkal,

- meg kell felelnie az esetleges jogszabályban rögzített minőségi és alkalmassági követelményeknek, amennyiben valamely termék engedélyköteles, úgy rendelkeznie kell valamennyi szükséges engedéllyel.

- új első beüzemelésű eszközöknek kell lenniük, Vevő használt eszköz teljesítését visszautasítja.

2.4. Eladó köteles a szállított eszközök csomagolási hulladékát a jogszabályoknak megfelelően gyűjteni, és hivatalos hulladéklerakó-helyre szállítani, valamint ezt a Vevő felé megfelelően igazolni. A hulladék elszállításának költségét jelen szerződésben meghatározott vételár magában foglalja. Ha Eladó nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, abban az esetben Vevő a 6.7 pont szerinti hibás teljesítési kötbér érvényesítésére jogosult.

2.5. Eladó vállalja/ nem vállalja2 <az ajánlatban megajánlottak szerint> a csomagolási hulladék (veszélyesnek nem minősülő) szelektív gyűjtését és újrahasznosításra történő átadását. Ha Eladó nem tesz eleget jelen kötelezettségének, abban az esetben Vevő a 6.7 pont szerinti hibás teljesítési kötbér érvényesítésére jogosult.

III. A teljesítés helye, ideje és módja, a szerződés hatálya

3.1. Eladó az adásvétel tárgyát képező eszközök szállítását, összeszerelését és beüzemelését a jelen szerződés hatálybalépésétől számított 60 (hatvan) napon belül biztosítja.

3.2. A teljesítés helye: Budapest, V. kerület, Falk Miksa u. 9-11.

3.3. Eladó köteles az 1. számú mellékletben meghatározott eszközök szállítását a szerződés hatálybalépését követően, a 3.1. pontban előírt határidőn belül szerződésszerűen teljesíteni. Az eszközök átvétele átadás-átvételi eljárás keretében történik, a szerződés 3.2. pontjában megjelölt helyszínen.

3.4. A Kbt. 131.§ (2) bekezdése szerinti információkat szintén jelen szerződés 1. sz. melléklete tartalmazza.

3.5. Eladó köteles az eszközöket úgy szállítani, hogy azokat semmilyen károsodás, sérülés ne érje. A szállítás során keletkezett hibákért Eladó vállalja a felelősséget.

3.6. Eladó vállalja, hogy amennyiben a jelen szerződés teljesítése során olyan körülmény állna elő, amely akadályozza a határidőben történő, szerződésszerű teljesítést, akkor haladéktalanul köteles erről Vevőt írásban értesíteni, megjelölve a késedelem okait, valamint a késedelem várható időtartamát.

3.7. Eladó gondoskodik arról, hogy a szállítás az iparági sztenderdeknek megfelelő módon történjen, mely megakadályozza a sérülést, károsodást, időjárásból származó befolyásokat és egyéb környezeti hatásokat. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az eszközök épségét és minőségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja.

3.8. Az eszköz leszállítása az Eladó feladata. Felek a Szerződés tárgyát képező eszközök szállításakor mennyiségi ellenőrzést tartanak. Ennek során Vevő igazolja azt, hogy Eladó határidőben eleget tett-e a szállítási kötelezettségének, illetve hogy azon eszköz került-e leszállításra, amelyre Eladó ajánlatot tett. Az Eladó szavatolja, hogy rendelkezik az eszközök értékesítéséhez szükséges engedélyekkel, továbbá az eszközök megfelelnek a Magyarországon, és az Európai Unióban előírt műszaki követelményeknek (a vonatkozó honosítási szabvány előírásainak).

3.9. Eladó a szállítás megkezdése előtt köteles tájékoztatni Vevőt. Felek az eszköz beérkezésének várható időpontját megelőzően egyeztetik a telepítéssel kapcsolatosan felmerülő vevői feladatokat, előkészületeket.

3.10. Eladó oly módon felelős alvállalkozóinak, teljesítési segédeinek magatartásáért, mintha saját maga teljesített volna.

3.11. Felek megállapodnak, hogy az átadás-átvétellel kapcsolatban, illetve a teljesítés és a jótállás kapcsán felmerült egyéb kérdésekben a jelen Szerződésben kapcsolattartóként megjelölt személyek jogosultak eljárni.

3.12. A teljesítés igazolása a Kbt. 135. § (1) bekezdése szerint történik.

3.13. A Szerződés teljesítéséhez Eladó köteles igénybe venni az alkalmasságát igazoló szervezete(ke)t a Kbt. 138. §

(2) bekezdésében és ajánlatában foglaltak szerint. Eladó jogosult a Szerződés teljesítéséhez közreműködőt (a Kbt. szerinti értelemben vett alvállalkozót, a továbbiakban: alvállalkozó) igénybe venni. Eladó a Szerződés megkötésekor írásban bejelenti (és ha ajánlatában nem jelölte meg az adott alvállalkozót, egyúttal nyilatkozik, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § szerinti kizáró okok hatálya alatt, vagy benyújtja erről alvállalkozó nyilatkozatát) a Szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat,

2 Szerződéskötéskor jelölendő!

amely írásbeli bejelentést Vevő a Szerződés aláírásával nyugtáz. Amennyiben Eladó a Szerződés teljesítéséhez annak időtartama alatt további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót vesz igénybe, köteles ezt haladéktalanul írásban bejelenti Vevőnek és egyúttal nyilatkozni arról, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § szerinti kizáró okok hatálya alatt, vagy benyújtja erről alvállalkozó nyilatkozatát. A Szerződés teljesítésére vonatkoznak a Kbt. 138. § (4) bekezdésében foglaltak is, amely betartásával köteles Eladó a Szerződést teljesíteni.

3.14. Eladó személye csak a Kbt. 139. § szerint változhat meg, amely előírást az Eladó a Szerződés aláírásával tudomásul vesz.

3.15. Vevő a Szerződés teljesítése során a Kbt. 142. § (1) és (2), illetve (4)-(6) bekezdései szerint jár el, amely előírást az Eladó a Szerződés aláírásával tudomásul vesz.

3.16. Eladó köteles a Szerződés időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét Vevő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről haladéktalanul értesíteni.

3.17. Eladó köteles a Vevőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, illetve gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért az Eladó felelősséggel tartozik.

IV. Díjazás

4.1. A jelen szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott eszközök szállításáért Eladót összesen nettó ……………..

Ft + Áfa, azaz nettó + ÁFA vételár (a továbbiakban: Vételár) illeti meg. <a vételár rögzítése

szerződéskötéskor történik az ajánlatban megajánlottak szerint>

4.2. Az eszköz tulajdonjoga a Vételár teljes kiegyenlítésével száll át Vevőre, ezen időpontig Eladó tulajdonát képezi. Az ellenérték az Eladó ajánlata alapján került meghatározásra, az 1. sz. melléklet szerinti nettó ajánlati ár alkalmazásával. Az ellenérték magában foglalja az eszköz Vételárát, a telepítési helyre történő szállítást, az eszköz szakszerű telepítését/összeszerelését, szakszerű beüzemelését. Eladó Vevővel szemben további költségigénnyel nem élhet.

4.3. Az Eladó kijelenti, hogy a Vevő által rendelkezésére bocsátott információk alapján az ellenérték kialakításához szükséges minden lényeges információ rendelkezésére állt a közbeszerzési eljárás során. Eladó ajánlata tartalmazza az összes értékelési résszempontra tekintettel felmerülő költséget, így a jótállási kötelezettségvállalással összefüggésben esetlegesen felmerülő valamennyi költséget is. Eladó a Vevővel szemben jelen Szerződéssel összefüggésben további díjat vagy költséget nem jogosult igényelni.

4.4. Vevő felhívja Eladó figyelmét, hogy nem kerülhetnek kifizetésre, illetve elszámolásra a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségek, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjai szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek az Eladó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

4.5. Vevő a jelen Szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

4.6. Külföldi adóilletőségű Eladó jelen Szerződéshez köteles meghatalmazást csatolni arra vonatkozóan, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet az Eladóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

V. Fizetési feltételek

5.1. Eladó egy (1) végszámla benyújtására jogosult a szerződés igazolt teljesítését követően.

5.2. Vevő a jelen szerződés 1. számú mellékletben meghatározott eszközök után járó Vételárat a Vevő képviselője által igazolt teljesítés alapján számla ellenében fizeti meg a Kbt. 135. § (1) bekezdésében és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint a számla kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő mellett.

5.3. Eladó a számlát a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, köteles benyújtani. Vevő a nem megfelelően kiállított és/vagy benyújtott számlát jogosult visszaküldeni az Eladó számára, mely intézkedés nem alapozza meg az ellenszolgáltatás esetében a késedelmi kamat követelését vagy más, késedelmes fizetésre vonatkozó jogkövetkezmény alkalmazását.

5.4. A kifizetésnél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései is alkalmazandók.

5.5. Fizetési késedelem esetén Vevő a Ptk. 6:155. §-ban foglaltak szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. Eladó számláján szereplő minden ezzel ellentétes rendelkezés esetén is a fenti szabály érvényesül a Felek viszonylatában.

VI. Szerződést biztosító kötelmek

6.1. Vevő vállalja, hogy a szerződésszerű teljesítéshez szükséges mértékben információkat és egyéb adatokat Eladó alkalmazottainak rendelkezésére bocsátja.

6.2. Eladó szavatolja, hogy az általa szállított eszközök mentesek mindenfajta tervezési, anyagbeli, kivitelezési vagy olyan hibától, amely Eladó cselekedetéből vagy mulasztásából ered. Eladó szavatolja továbbá, hogy a teljesítése a szerződés rendelkezéseinek, a hatályos jogszabályoknak és szabványoknak, hatósági előírásoknak, valamint az általános szakmai szokásoknak megfelel.

6.3. Eladó szavatol azért, hogy az adásvétel tárgyát képező eszközök vonatkozásában harmadik személynek nincsen olyan joga, mely Vevő tulajdonszerzését akadályozná vagy korlátozná.

6.4. Eladó az eszköz(ök) hiba- és hiánymentességéért a szerződésszerű teljesítés napjától kezdődően … hónap jótállást vállal. <nyertes ajánlattevő megajánlása szerint>

6.5. Jótállási kötelezettségének nem tesz eleget az Eladó, amennyiben a jelen fejezetben rögzítetteket elmulasztja.

6.6. Abban az esetben, ha Eladó olyan okból, amelyért felelős, a jelen Szerződésben és a műszaki leírásban meghatározott kötelezettségeit a jelen Szerződésben rögzített teljesítési határidőre nem teljesíti, úgy Vevő késedelmi kötbérigényt jogosult érvényesíteni. A kötbér mértéke a 4.1. pontban rögzített nettó vételár 3%-a/nap. A késedelemi kötbér maximális mértéke 10 napi tételnek megfelelő összeg. A mindösszesen 10 napot meghaladó késedelem esetén Vevő jogosult a szerződéstől – szerződésszegés címén – elállni vagy azt felmondani.

6.7. Vevő hibás teljesítési kötbér érvényesítésére jogosult, amennyiben a szerződés hibás teljesítése olyan okból történik, melyért az Eladó felel. A kötbér mértéke a nettó vételár 10%-a.

6.8. Eladó olyan okból, amelyért felelős, a szerződésben és a műszaki leírásban meghatározott kötelezettségeit neki felróhatóan nem teljesíti, és ezáltal a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, úgy Vevő meghiúsulási kötbérigényt jogosult érvényesíteni, amelynek mértéke a 4.1. pont szerinti teljes nettó vételár 30%-a. Amennyiben Vevő meghiúsulási kötbért érvényesít, úgy egyidejűleg a meghiúsulási kötbér alkalmazására okot adó körülményből eredően késedelmi kötbért nem érvényesíthet.

6.9. Vevő jogosult a kötbér összegét az esedékes számla összegéből visszatartani. A késedelmi kötbér megfizetése, a kötbérigény érvényesítése nem mentesíti Eladót a teljesítés alól. Vevő póthatáridőt tűzhet ki a teljesítésre, amely Eladó kötbérfizetési kötelezettségét nem érinti.

Az Eladó nem vállal felelősséget bárminemű közvetett vagy közvetlen, anyagi vagy nem anyagi jellegű, továbbá olyan károkért, amelyek – bármely okból – nem magában a leszállított termékben állnak be, kivéve, ha kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy Eladó szervezete vagy vezető beosztású alkalmazottja azt az alábbiak szerint okozta:

- szándékosan;

- súlyos gondatlansággal;

- bűncselekménnyel;

- élet, testi épség, egészség vétkes megkárosításával;

- olyan hiba fennállása esetén, amely csalárd módon elhallgatásra került, vagy amelynek fenn nem állásáért az Eladó helytállt;

- a leszállított termék olyan hibája esetén, amely miatt a termékfelelősségi rendelkezések alapján, mint a magánhasználat során bekövetkező személyi vagy dologi kárért felelni köteles.

Lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén az Eladó súlyosan gondatlan szerződésszegése esetén is felel, azonban ez minden esetben legfeljebb a szerződés jellegéből adódóan, értelemszerűen előrelátható tényleges kárra terjed ki. Ezen felüli igények, különösen a következményi károk és elmaradt haszon érvényesítése kizárt.

6.10. A beszerezni kívánt eszközök Vevő raktárába történő elhelyezését követően az átadott eszközök tekintetében a kárveszély viselése Vevőt terheli.

VII. A szerződés megszűnése

7.1. Felek a Szerződést a fizetési véghatáridő letelte előtt kizárólag a másik fél súlyos szerződésszegése esetén valamint a 7.3. pontban megjelölt esetekben mondhatják fel azonnali hatállyal. A felmondást a másik féllel írásban tértivevényes levélben kell közölni. A rendes felmondás jogát felek egyetértően kizárják.

7.2. Súlyos szerződésszegésnek minősül az Eladó részéről:

7.2.1. az Eladó mindösszesen 10 napot meghaladó késedelmes teljesítése;

7.2.2. az Eladó a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja vagy olyan okból nem teljesít, amely az Eladó felelős vagy amely az Eladó érdekkörében merült fel;

7.2.3. ha az Eladó ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek;

7.2.4. a Kbt. 143. § (1)-(3) bekezdése szerinti bármelyik esetben.

7.3. Feleket megilleti továbbá a szerződés azonnali hatályú megszüntetésének joga, ha:

7.3.1. ha a Fél ellen csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére, vagy bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség,

7.3.2. ha a Fél az illetékes bíróságnál saját maga ellen végelszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján,

7.3.3. ha a Fél fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja,

7.3.4. A Fél végelszámolását vagy kényszertörlési eljárását az arra jogosult szerv elrendeli,

7.4. Súlyos szerződésszegésnek minősül a Vevő részéről, ha a szabályszerűen benyújtott számla kiegyenlítésével 30 (harminc) naptári napot meghaladóan, külön indoklás nélkül késedelembe esik, és tartozását az Eladó írásbeli felszólítását követően sem egyenlíti ki.

7.5. Az Eladó érdekkörén kívül bekövetkezett, elháríthatatlan külső ok (természeti katasztrófa, háború, blokád, export- illetve importtilalom stb.) esetén Eladó kártérítési, illetve kötbérfizetési kötelezettsége nem áll be. Eladó az ilyen jellegű eseményről haladéktalanul köteles Vevőt írásban értesíteni. Amennyiben az elháríthatatlan külső ok miatt a Szerződés teljesítése három hónapot meghaladó késedelmet szenved, Vevő jogosult a Szerződéstől elállni. Ebben az esetben a felek a felmerült kárukat maguk viselik.

7.6. Vevő azonnali hatályú felmondása vagy elállása esetén a Felek egymással elszámolnak.

7.7. Lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén az Eladó súlyosan gondatlan szerződésszegése esetén is felel, azonban ez minden esetben legfeljebb a szerződés jellegéből adódóan, értelemszeren előrelátható tényleges kárra terjedhet ki.

VIII. Képviselet, együttműködés

8.1. Vevő kapcsolattartója: Név, beosztás: <> Telefon: <>

Fax: <>

E-mail: <>

8.2. Eladó kapcsolattartója: Név, beosztás: <> Telefon: <>

E-mail: <>

8.3. Felek az előzőekben megnevezett kapcsolattartók személyében vagy a megadott elérhetőségekben bekövetkezett bármely változást kötelesek haladéktalanul írásban jelezni a másik félnek, mely tájékoztatást a változástól számított legkésőbb 3 (három) munkanapon belül írásban is kötelesek megismételni. A kapcsolattartók személyében bekövetkező változást a Felek nem tekintik a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosításnak.

IX. Titoktartás

9.1. A Szerződés teljesítése során bármely Fél tudomására jutott olyan információk, amelyek a másik Fél múlt, jelen vagy jövőbeli fejlesztéseire, üzleti tevékenységeire, termékeire, szolgáltatásaira, alkalmazottaira vagy technikai ismereteire vonatkoznak, üzleti titoknak minősülnek és azokat a Felek bizalmasnak minősítik. Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályi kötelezettségek keretei között, a Szerződés időtartama alatt – továbbá annak bármely okból történő megszűnése esetén időbeli korlátozás nélkül, a továbbiakban is – harmadik személlyel nem közli, nem hozza nyilvánosságra, nem reprodukálja semmilyen formában a Szerződés teljesítése során tudomásra jutott – legyen az akár szóbeli, akár írásos – műszaki, jogi, üzleti információt, tényt, adatot, dokumentumot, információt – ideértve, de nem csak erre korlátozva a know-how-t, költségekre, eljárásokra, tervekre, adatrendszerekre vonatkozó információkat, számítógépes programokat kivéve, ha a közléshez Vevő előzetesen, írásban hozzájárult vagy ha azok jogszabályi, valamint bírósági vagy más hatósági rendelkezés alapján közérdekűnek vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

9.2. A másik Fél bizalmas információjáról tudomást szerző Fél azt kizárólag a Szerződés teljesítése során használhatja fel, a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül azt harmadik féllel nem közölheti, nyilvánosságra nem hozhatja, nem másolhatja, nem reprodukálhatja.

9.3. Jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség a Szerződés megszűnését követően korlátlan ideig fennmarad.

9.4. Eladó tudomásul veszi, hogy a jelen Szerződés előkészítése, teljesítése vagy megszüntetése érdekében rendelkezésre bocsátott dokumentumokról másolatot nem készíthet, a felesleges munkapéldányokat köteles megsemmisíteni, továbbá az átvett dokumentumokat a teljesítés után Vevőnek köteles visszaadni.

9.5. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség - amennyiben van(nak) - az alvállalkozó(k)ra, és az Eladóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberekre is kiterjed.

X. Záró rendelkezések

10.1. Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a Vevőt haladéktalanul értesíti abban az esetben, ha a jelen Szerződés maradéktalan teljesítése előtt ellene, illetőleg alvállalkozója ellen csőd-, végelszámolási-, illetve végrehajtási eljárás indul.

10.2. Eladó ugyancsak maradéktalanul köteles a Vevőt értesíteni, ha saját szervezetében vagy alvállalkozójánál a jelen Szerződés teljesítését megelőzően tulajdonosváltozásra, illetőleg jogutódlásra, jogok és kötelezettségek átszállására, szétválásra, összeolvadásra vagy beolvadásra kerül sor. Az Eladó felelős az értesítés elmulasztásából eredő kárért.

10.3. A Szerződés módosítása csak a jelen Szerződésre irányadó Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint történhet írásban, közös megegyezéssel a cégjegyzésre jogosultak aláírásával. Felek tudomásul veszik, hogy a Kbt. 142. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosítás a semmisség jogkövetkezményeit vonhatja maga után.

10.4. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a jelen nyilatkozatukhoz képest adataikban változás következik be, azt írásban haladéktalanul közlik a másik Féllel.

10.5. Eladó jelen Szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Szerződés és annak teljesítésére vonatkozó adatok a Kbt. 43. § (1) bekezdés d) és f) pontja, valamint (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános, és azt a Vevő a Szerződés megkötését követően közzéteszi az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, vagy szükség esetén a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban.

10.6. Eladó a Szerződés aláírásával tudomásul veszi a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15-22. §-aira alapján Vevő adatszolgáltatási és engedélyeztetési kötelezettségét, valamint a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési hatáskörét a Szerződés teljesítés és módosítása körében a 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet szerint.

10.7. Amennyiben a Szerződés bármely rendelkezése eltérő törvényi szabályozás folytán érvénytelenné válna, úgy ezen tény a Szerződés többi rendelkezésének érvényességét nem érinti.

10.8. Vevő részéről jelen Szerződésben foglalt bármely jog késedelmes érvényesítése, illetve érvényesítésének elmulasztása nem jelenti a jogok érvényesítéséről való lemondást, illetve valamely jog részleges vagy kizárólagos érvényesítése nem zárja ki a többi, illetve a fennmaradó jog érvényesítését.

10.9. Felek megállapodnak abban, hogy jelen Szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket elsősorban tárgyalásos úton, peren kívül rendezik, amelynek sikertelensége esetén az illetékes rendes bírósághoz fordulnak.

10.10.A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Kbt., a vonatkozó egy jogszabályok, valamint – adott esetben – a közös ajánlattételre vonatkozó megállapodás rendelkezései az irányadóak.

XI. Átláthatósági záradék

11.1. Alulírott, mint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával szerződő fél képviselője, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) 50. § (1a) bekezdésében foglaltak alapján nyilatkozom, hogy cégünk a ………………… napján tett átláthatósági nyilatkozat alapján átlátható szervezetnek minősül.

11.2. Tudomásul veszem, hogy az átláthatósági nyilatkozatomban foglaltak változása esetén arról az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát haladéktalanul köteles vagyok tájékoztatni.

11.3. Tudomásul veszem továbbá, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – attól eláll.

1. sz. melléklet: Szakmai követelmények, ártáblázat (cégszerűen aláírva)

2. sz. melléklet: Átláthatósági nyilatkozat (cégszerűen aláírva)

Budapest, 2020. …

Dr. Varga Réka, főtitkár Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

<képviselő neve, beosztás>

Vevő Eladó

Lajterné Hudák Magdolna, gazdasági igazgató Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

pénzügyi ellenjegyző

IV. fejezet Iratminták

A benyújtott igazolásoknak és nyilatkozatoknak alkalmasnak kell lennie az alkalmasság, illetve az adott érvényességi követelményeknek való megfelelőség megállapítására. Az EKR-ben rögzített űrlapokon felül, ajánlattevőnek jelen fejezet iratmintái szerint szükséges benyújtani az előírt nyilatkozatokat lehetőség szerint olvasható PDF formátumban.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, hogy az EKR-en keresztül megküldendő – nem elektronikus űrlapként rendelkezésre bocsátott - nyilatkozatokat lehetőség szerint ne egyesével, hanem egy dokumentumba szkennelve legyenek kedvesek feltölteni.

1. sz. melléklet

Ajánlattevői nyilatkozat3

a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontjai tekintetében

Alulírott

mint a(z)

cégjegyzésre jogosult

képviselője felelősségem tudatában az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (1051 Budapest, Nádor u. 22.) által „Bútorok beszerzése” megnevezés alatt indított közbeszerzési eljárásban:

I. Nyilatkozom a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pontja alapján, hogy a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót igénybe veszek/nem veszek igénybe4

A közbeszerzésnek az a része (részei), amelynek teljesítéséhez Ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe5

II. 6

II.1. Nyilatkozom, hogy a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja alapján, hogy az I. pont szerinti részek tekintetében az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozók az alábbiak:

Név, Székhely

Az I. pont szerint részek tekintetében az ajánlattételkor már ismert igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és székhelye7

vagy

II.2. Nyilatkozom, hogy az I. pont szerinti részek teljesítéséhez az ajánlat benyújtásakor még nem ismertek a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozók.8

Kelt: , 2020. hónap napján

Ajánlattevő cégszerű aláírása

3 Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek ezt a nyilatkozatot külön-külön kell kitölteniük.

4 A megfelelő rész aláhúzandó!

5 A táblázatot csak akkor kell kitölteni, ha Ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni.

6 Amennyiben Ajánlattevő az I. pontban úgy nyilatkozott, hogy alvállalkozót nem kíván igénybe venni, úgy a II. pont nem kitöltendő! A nem szükséges nyilatkozatrész törlendő, azaz vagy a II.1. vagy a II.2. pont szerinti tartalommal kell a II. pont szerinti nyilatkozatot kitölteni.

7 A táblázatot csak akkor kell kitölteni, ha ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez ezen részek tekintetében már ismeri a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozó(ka)t.

8 Szükség esetén a fenti pontok bővíthetők.

2. sz. melléklet

Ajánlattevői nyilatkozat9

a Kbt. 65. § (7) bekezdés tekintetében

Alulírott

mint a(z)

cégjegyzésre jogosult

képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (1051 Budapest, Nádor u. 22.) által „Bútorok beszerzése” megnevezés alatt indított közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 65. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilatkozom, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében más szervezet(ek) (vagy személy) kapacitásaira támaszkodok / nem támaszkodok10.

Azon alkalmassági követelmény(ek) (az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjainak megjelölésével),amelynek történő megfelelés igazolására Ajánlattevő más szervezet kapacitásaira támaszkodik

Szervezet (személy) neve, székhelye (lakcíme)11

Kelt: , 2020. hónap napján

Ajánlattevő cégszerű aláírása

9 Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek ezt a nyilatkozatot külön-külön kell kitölteniük.

10A nem kívánt rész törlendő!

11A táblázatot csak akkor kell kitölteni, ha az ajánlattevő az alkalmassági feltételeknek történő megfelelés érdekében más szervezet erőforrásaira támaszkodik.

3. sz. melléklet

Nyilatkozat összeférhetetlenség fenn nem állásáról

Alulírott mint a(z) gazdasági szereplőt képviselő személy büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (1051 Budapest, Nádor u. 22.) által „Bútorok beszerzése” megnevezés alatt indított közbeszerzési eljárásban a Kbt. 25. §

(3) és (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi körülmények sem szervezetünkkel, sem a teljesítésbe adott esetben bevonni kívánt alvállalkozókkal, alkalmasságot igazoló személyekkel/szervezetekkel, illetőleg ezen szervezetek vezető tisztségviselőivel, felügyelő bizottsági tagjaival, tulajdonosaival szemben nem állnak fenn.

Kelt: , 2020. hónap napján

Ajánlattevő cégszerű aláírása

4. sz. melléklet

REFERENCIA NYILATKOZAT

a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének a) pontja vonatkozásában

az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (1051 Budapest, Nádor u. 22.) által „Bútorok beszerzése” elnevezéssel megindított közbeszerzési eljárásban

Alulírott ……………………………………, mint a(z) ………………………………………….. aláírásra jogosult képviselője a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel kijelentem, hogy a(z)

…………………………………………………….. ajánlattevő / közös ajánlattevő / alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet 12

az Ajánlattételi felhívás feladásától visszafelé számított legfeljebb hat éven belül megkezdett, három éven belül teljesített legjelentősebb tárgyú referenciái a következőképpen alakultak:

Szerződést kötő másik fél megnevezése, címe

A szerződés tárgya, mennyisége (olyan részletességű leírás, amely alapján az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés egyértelműen eldönthető)

A szerződésszerű teljesítés kezdő és befejező időpontja (év/hónap/nap szerinti bontásban),

Kapcsolattartó személy megnevezése, elérhetősége

Nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek

megfelelően történt-e (IGEN / NEM)

Kelt: _ , 2020. hónap napján

cégszerű aláírás

12 A megfelelő aláhúzandó.

5. sz. melléklet

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Alulírott

Név: születéskori név: anyja neve:

születési helye, ideje:

mint a

szervezet neve:

székhelye:

adószáma:

cégjegyzékszám / nyilvántartásba vételi száma:

törvényes képviselője – polgári és büntetőjogi felelősségem tudatában - úgy nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az Áht. 41. § (6) bekezdésében írtaknak megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bek. 1. b.) pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:

Az általam képviselt szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő együttes feltételeknek:

a) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

b) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

c) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

d) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a), b) és c) alpont szerinti feltételek fennállnak.

Jelen nyilatkozat alapján tudomásul veszem, hogy

 jelen szerződést Megrendelő kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha Szolgáltató a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek [Nvtv. 11. § (12) bek.];

 központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Megrendelő ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult a Szolgáltató átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az Áht. 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni [az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht). 41. § (6) bek.];

 a valótlan tartalmú átláthatósági nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést Megrendelő felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll. [Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bek.]

Megrendelő az átláthatósági feltételeknek való megfelelés céljából a szerződésből eredő követelés elévüléséig az Áht. 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult az általam képviselt szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni.

Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm Megrendelő részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem.

Budapest, …………………………………..

………………..................................

cégszerű aláírás

Document Metadata

Table of Contents

Közbeszerzési Dokumentumok Á R U B E S Z E R Z É S

Document Metadata