ALLIANZ CASCO BIZTOSÍTÁS

Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek

XXXXXXX.XX

ALLIANZ CASCO BIZTOSÍTÁS

HATÁLYOS

AHE-12450/1

2018. FEBRUÁR 23-ÁTÓL

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ 2

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 3

1. A jelen szerződési feltételekben szereplő fogalmak 3

2. A szerződés alanyai 4

3. A szerződés létrejötte, a biztosítási érdek 4

4. A kockázatviselés kezdete 5

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló 5

6. Területi hatály 5

7. A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai 5

8. Biztosítási események 6

9. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk 7

10. A biztosítás díja 8

11. A biztosított illetőleg szerződő kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága 11

12. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye 13

13. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 14

14. Biztosítási szolgáltatások 14

15. Önrészesedés alkalmazásának szabályai 17

16. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 18

17. A biztosító mentesülése 18

18. A szerződés módosítása 19

19. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 20

20. A biztosító megtérítési igénye 20

21. A biztosítási szerződés megszűnése 20

22. Elévülés 21

23. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége 21

24. Illetékesség 22

25. Az általános biztosítási feltételek és a kiegészítő biztosítások kapcsolata 22

26. Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 22

27. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól vagy a jogszabályoktól 22

ALLIANZ CASCO MOTORKERÉKPÁR-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 24

1. A biztosított vagyontárgyak és a biztosítás díja 24

2. A lopáskár-biztosítás szempontjából megfelelően

lezárt jármű 24

3. A biztosítással nem fedezett károk 24

4. A szerződő, illetőleg a biztosított közlési és

változás-bejelentési kötelezettsége 25

5. Biztosítási szolgáltatások 25

6. Díjkedvezmények 26

ALLIANZ CASCO LIGHT ZÁRADÉK 27

I. A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai 27

II. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége 27

III. A biztosító ellenőrzési jogosultsága 28

IV. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor 28

V. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor 28

VI. A kármegelőzés költségének térítése 28

AHE-12450/1

VII. Autómentés, szállítás, tárolás 29

BEVEZETŐ

TISZTELT PARTNERÜNK!

Köszönjük érdeklődését Allianz Casco biztosítási termé- künk iránt!

Ön a 2018. február 23-ától hatályos Allianz Casco biztosí- tási termékünk tájékoztatóját és biztosítási feltételeit tartja a kezében.

Engedje meg, hogy az alábbiakban felhívjuk a figyelmét a casco biztosítási termékünkkel kapcsolatos néhány fontos tudnivalóra.

MILYEN JÁRMŰVEKRE AJÁNLJUK A BIZTOSÍTÁST?

Az Allianz Casco biztosítás keretében lehetőség van sze- mélygépjárművek, motorkerékpárok, de egyéb járműfajták és az ezek által vontatott pótkocsik biztosítására is.

MILYEN ELEMEKBŐL ÉPÜL FEL AZ ALLIANZ CASCO BIZTOSÍTÁS?

Az Allianz Casco biztosítás fedezetet nyújt elemi-, lopás- és töréskárra, mint a leggyakrabban előforduló alapkockázatokra.

A biztosítási védelem kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető.

A biztosítás megköthető a fenti alapkockázatokra határo- zatlan időre, de határozottra is.

Ha a biztosítást határozatlan időre köti, figyelmébe ajánl- juk az alábbi kiegészítő biztosításokat:

– Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás, amely természetes személyek által köthető és a világ bármely pontján bekö- vetkezett halál vagy a járműben utazók maradandó bal- eseti sérülése esetén, valamint a sürgős szükségből eredő külföldi betegellátásra, illetve külföldön bekövetkezett poggyászkárra nyújt szolgáltatást;

– Kiegészítő poggyászbiztosítás, mely a járművel utazók magukkal vitt poggyászában keletkezett károkra nyújt fedezetet.

A kiegészítő biztosítások önálló ügyféltájékoztatóval és biztosítási feltételekkel rendelkeznek, ezért részletes ismertetésüket a jelen tájékoztató nem tartalmazza.

HOGYAN KÖTHETI MEG A BIZTOSÍTÁST?

Ha az Allianz Casco biztosításunk megnyerte a tetszését, megkötheti üzletkötőinknél, alkuszoknál, de interneten

és – ügyfélszolgálati telefonszámunk tárcsázása esetén – telefonon is.

Az elektronikus vagy telefonon történő szerződéskötés során a valós mobilszám és e-mail elérhetőség megadása a feltétele társaságunk és a szerződő partnereink közötti elektronikus kommunikációnak.

Felhívjuk figyelmét, hogy a biztosítási feltételekről részle- tesen az Allianz Casco biztosítás Ügyféltájékoztatójából és Általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.

Az Ügyféltájékoztatót és Általános szerződési feltételeket az Ügyféltájékoztató és Általános biztosítási feltételek, az Allianz Casco Motorkerékpár-biztosítás Különös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó záradékok alkotják.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTÉSE

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó ren- delkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcso- latos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendel- kezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a bizto- sítási titokkal kapcsolatos szabályokat, valamint az elekt- ronikus szerződéskötés szabályait jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol munkatár- saink munkanapokon 8:00 és 18:00 óra – csütörtökön 8:00 és 20:00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

AHE-12450/1

Allianz Hungária Zrt.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Hatályos 2018. február 23-ától

Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., a továbbiakban: a biztosító vagy Allianz Hungária Zrt.) – a felek között létrejött biztosí- tási szerződés alapján – a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kár esetén

Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznem- ben nyújt szolgáltatást a jelen Allianz Casco biztosítás álta- lános és különös biztosítási feltételeiben meghatározott esetekben és módon.

A felek jogviszonyának tartalmát az általános és különös biztosítási feltételek, valamint a kötvényben/ajánlatban foglaltak határozzák meg. Az általános és különös biztosí- tási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

1. A JELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKBEN SZEREPLŐ FOGALMAK

Bérgépjármű: az ellenérték fejében más általi haszná- latra – különösen, de nem kizárólagosan a bérleti és a lízingszerződés keretében – legfeljebb 12 hónapos hatá- rozott időre átengedett, továbbá a közösségi autózás (car sharing) céljára hasznosított jármű/közautó.

Busz: a külön jogszabályban M2, M3 járműkategóriába sorolt, személyszállítás céljára készült, elektromos felsőveze- tékhez nem kötött olyan jármű, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.

e-termék: elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Casco szerződés.

A szerződés kizárólag az alábbi együttes feltételek fennál- lása esetén minősül e-terméknek:

– a díjfizetési módja postai csekk, bankkártya, banki átutalás, vagy lehívás, a díjfizetési gyakoriság éves, fél- éves vagy negyedéves; továbbá

– az elektronikus úton történő kommunikáció vállalása, ennek érdekében valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail cím, valamint valós, a szö- veges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszám megadása.

Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltelefonszám módosítható, de nem törölhető.

AHE-12450/1

Egyéb extra felszereltség: mindazon tartozékok összes- sége, melyek a biztosított járműbe, illetve járműre a gyártás után szakszerűen és előírásszerűen be-, illetve

ráépítésre kerültek, a gyári széria, valamint a gyári extra felszereltség körébe nem tartoznak, ugyanakkor módosít- ják a jármű újkori és kárkori értékét.

Eurotax kód: az Autovista Group által kiadott egyedi azo- nosító, amely a gépjármű gyártmányát, típusát és gyári széria felszereltségét egyértelműen meghatározza.

Érdekmúlás: olyan esemény, melynek következtében a szerződőre vonatkozó, a jelen szerződési feltételek 3. pont- jában meghatározott biztosítási érdek megszűnik létezni. Az érdekmúlást okozhatja biztosítási esemény vagy egyéb körülmény.

Gyári extra felszereltség: a gyári széria felszereltségen felül a biztosított járműbe, illetve a járműre a gyártás során, az első értékesítést megelőzően a gyártó által beépítésre, illetve ráépítésre kerülő tartozékok összes- sége, melyek a jármű Eurotax katalógus értékéhez mérten módosítják a jármű újkori és kárkori értékét.

Gyári széria felszereltség: a jármű Eurotax katalógus sze- rinti felszereltsége, azaz mindazon tartozékok összessége, amelyeket a jármű Eurotax kódja, mint alapvető, újkori értéket és értékesítési árat nem növelő, beépített vagy ráépített tartozékot tartalmaz.

Jármű: jelen biztosítási feltételek tekintetében a sze- mélygépjármű, a motorkerékpár, a motoros tricikli, a mopedautó, a busz, a lakóautó, a tehergépjármű,

kishaszongépjármű, a közúti vontató, a lakókocsi, az után- futó, a könnyű pótkocsi és a nehéz pótkocsi.

Kiemelt felszereltség: azon tartozékok, amelyekre az Allianz Casco biztosítási fedezet kizárólag abban az eset- ben terjed ki, amennyiben a biztosítási ajánlat megtétele során feltüntetésre kerültek. Kiemelt felszereltség akár a gyári széria, akár a gyári extra, akár az egyéb extra felsze- reltség körébe sorolható tartozék lehet.

Kishaszongépjármű: olyan tehergépjármű, amelynek együttes tömege (össztömege) legfeljebb 3,5 tonna. Járműfajta kódja N1, N1G.

Könnyű pótkocsi: a legfeljebb 750 kg megengedett legna- gyobb össztömegű pótkocsi.

Különleges felépítményű jármű: olyan jármű, amelyre állandó jelleggel darut vagy egyéb emelőberendezést, létrát, erőgépet, munkavégző berendezést, tartályt,

hűtőberendezést, zárt felépítményt vagy olyan más beren- dezést szerelnek fel, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkal- massági nyilatkozathoz vagy engedélyhez köti.

Lakóautó: általában M1 járműkategóriába sorolt, 3,5 tonna együttes tömeget meg nem haladó tehergépjármű szerkezeti elemeinek felhasználásával kialakított, lakó fel- építménnyel ellátott, kirándulásra, szabadidő eltöltésére használt jármű.

Lakókocsi: jellemzően szabadidős tevékenységek céljára használt, lakóteret magában foglaló, különleges kialakí- tású pótkocsi.

Mopedautó: a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kor- mánykerékkel és a gépjárművekben szokásos kezelőszer- vekkel van felszerelve.

Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategó- riába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkate- góriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.

Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóri- ába sorolt háromkerekű motorkerékpár,

Nehéz pótkocsi: a 750 kg megengedett legnagyobb össztömegűnél nagyobb össztömegű pótkocsi.

Önrészesedés: ha a biztosító a járműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett kár kapcsán szolgálta- tást nyújt, akkor az általános szerződési feltételek szerint megállapított kárnak a kötvényen feltüntetett részét a biztosított önrészesedés címén maga viseli. Az önrésze- sedés alkalmazásának részletes szabályait a 15. pont tartalmazza.

Pótkocsi: olyan jármű, amely járművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A félpótkocsi olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszer- kezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át. A pótkocsik, félpótkocsik járműkategória kódjai: O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4.

Személygépjármű: a forgalmi engedélyben szövegesen ekként feltüntetett, M1 vagy M1G kóddal jelölt jármű.

A biztosítási díj megállapítása szempontjából nem minősül személygépjárműnek a forgalmi engedélyben M1 kategó- riába sorolt lakóautó.

AHE-12450/1

Személyszállítás: taxi használati módnak nem minősülő minden egyéb, díj ellenében, szerződés alapján végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegé- szítő szolgáltatások.

Taxi: olyan jármű, amellyel a közlekedési hatóság sze- mélyszállító tevékenység végzését engedélyezte, amely

szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe vehet.

Tehergépjármű: a forgalmi engedélyben szövegesen ekként feltüntetett, N1, N2, N3 kóddal jelölt jármű.

Utánfutó: a jelen szerződési feltételek tekintetében min- den személygépjárművel vontatható könnyű pótkocsi.

Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli, N1, N2, N3 járműkategóriába sorolt jármű.

2. A SZERZŐDÉS ALANYAI

Szerződő: a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tevő személy vagy szervezet. A szerződő jogosult a biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.

Biztosított: a vagyontárgy megóvásában érdekelt – az ajánlaton megjelölt – személy vagy szervezet, akinek (amelynek) a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti. Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltéte- leket a finanszírozóra és a jármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.

Ha a szerződő és a biztosított nem azonos, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény

bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő- höz intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI ÉRDEK

3.1. A szerződés tárgya

A szerződés csak olyan igazolt tulajdonjogú járműre köt- hető meg, amely magyarországi forgalmi engedélyre, illetve magyarországi forgalmi engedélyt helyettesítő okmányra kötelezett (ideértve az ideiglenes forgalmi enge- délyt és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt is).

3.2. A biztosítási érdek

Biztosítást csak az köthet, aki a jármű megóvásában érde- kelt, vagy aki a biztosítást az érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerző- dés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállását a biztosító felhívására okirattal igazolni kell.

3.3. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szer- ződő ajánlatától, és az eltérést a szerződő késedelem nél- kül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a fedeze- tet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha

a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével – az átadás idő- pontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szer- ződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módo- sítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Biztosítási szerződés távértékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani. Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beér- kezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.

3.4. Átruházás

A biztosítás másra nem ruházható át.

3.5. Biztosításközvetítők

A biztosító által megbízott függő biztosításközvetítő (ügynök, többes ügynök) kizárólag az ajánlat átvételére jogosult. A függő biztosításközvetítő szerződéskötésre nem jogosult és a szerződő, illetőleg a biztosított jognyilatkoza- tot nem intézhet hozzá érvényesen.

AHE-12450/1

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítő (biztosítási alkusz) bevonásával teszi meg, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget.

4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.

5. A SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra szól.

Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (bizto- sítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik. Ekkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. Határozott tartamú biztosítás esetén a felek megállapod- nak a kockázatviselés kezdetének és végének időpontjában.

6. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Koszovó, Lengyel- ország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Mace- dónia, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Német- ország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és a Vatikán egész területén bekövetke- zett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

7. A BIZTOSÍTOTT JÁRMŰ, ANNAK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

7.1. A biztosítás fedezeti köre

A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám, illetve vázszám) megjelölt járműre, valamint a rendeltetésének megfelelően a jár- műbe beszerelt, beépített, elzárt vagy azon rögzített:

– regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra;

– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra;

– a biztonsági gyermekülésre;

– a lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó);

– a szerződő által az ajánlaton megjelölt kiemelt felszereltségre.

A járműhöz nem azonosítható alkatrészekre a biztosítás nem terjed ki.

7.2. Elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendsze- rek, valamint keréktárcsák biztosítása

A biztosítás

– a jármű gyári keréktárcsáira összesen 250 000 forint;

– a jármű gyári elektroakusztikai, multimédia és navi- gációs rendszereire és azok tartozékaira együttesen 250 000 forint

értékhatárig terjed ki.

A 250 000 forintos értékhatár a fent meghatározott mind- két fedezeti kör tekintetében, kizárólag személygépjármű- vek esetén, a szerződő által kiterjeszthető 500 000, illetve 1 000 000 forintig külön díj megfizetése mellett, mely esetben a fedezet gyári vagy attól eltérő keréktárcsákra és elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendszerekre is kiterjed.

Az utastér, illetve a csomagtér bármilyen átalakításával utólagosan beépítésre kerülő elektroakusztikai készülékek és tartozékaik nem vonhatóak biztosítási fedezetbe.

7.3. A gyári széria és kiemelt felszereltség fedezetbe vonása

A szerződő az ajánlat megtételekor köteles a jármű gyári széria felszereltségét igazolni, valamint kiemelt felszerelt- ségét, illetve a keréktárcsák, valamint az elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendszerek esetében a fede-

zet 7.2. pont szerinti kiterjesztését az ajánlaton külön is megjelölni.

Személygépjárművek esetében kiemelt felszereltségnek minősül:

– bőr vagy részben bőr belső gyári kárpitozás;

– keréktárcsák a 7.2. pont szerinti kiterjesztett fedezet esetén;

– elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendszerek a 7.2. pont szerinti kiterjesztett fedezet esetén;

– részben vagy egészben üvegfelületű tető;

– különleges gyári fényszóró: részben vagy egészben Xenon, Bi-Xenon, LED, adaptív LED, lézer lámpatest (nem ideértve a LED nappali menetfényt);

– aktív menetbiztonsági berendezés: „éjjellátó” xxxxx- xxxxx, sávtartó asszisztens, holttér figyelő asszisztens, távolságtartó asszisztens, távolságtartó asszisztens tempomattal, Head-Up display típusú, illetve részben vagy egészben robotpilóta irányítást lehetővé tevő berendezések.

7.4. A gyári extra és egyéb extra felszereltség fedezetbe vonása

A gyári extra és egyéb extra felszereltségre irányuló szol- gáltatási igény teljesítéséhez a szolgáltatási igény benyúj- tásakor igazolni kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezése idején is rendeltetésszerűen a járműbe, illetve járműre voltak szerelve.

7.5. A jármű újkori értékének meghatározása

A szerződő az ajánlat megtételekor a jármű újkori értéké- nek meghatározása során egyaránt köteles figyelemmel lenni a jármű gyári széria, gyári extra, valamint egyéb extra felszereltségére.

7.6. A jármű felszereltségének igazolása

A jármű felszereltsége az alábbiakkal igazolható:

– a gyári széria felszereltség megléte a jármű azonosítá- sát szolgáló Eurotax-kódszámmal, vagy a jármű biztosí- tónak történő bemutatásával;

– a gyári extra felszereltség és az egyéb extra felszerelt- ség a beépítés igazolásával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával), vagy a jármű biztosítónak történő bemutatásával.

7.7. A szerződés létrejötte után beépített felszereltség fedezetbe vonása

A szerződés létrejötte után beépített egyéb extra, illetve kiemelt felszereltségre a 13. pont szerint teljesített változásbejelentéssel kell kezdeményezni a biztosítás kiterjesztését.

7.8. Különleges, átalakított, illetve összeépítéssel létre- hozott járművek fedezetbe vonása

A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve a hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott jármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződéskötés- kor a (módosult) jellemzőket és a jármű rendeltetését az ajánlaton rögzítették, vagy ha ezek a járműokmányokból megállapíthatók.

8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított járművet káro- sító elemi-, lopás- és töréskár.

8.1. Elemikár

A jelen általános biztosítási feltételek értelmében elemikár biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított járművet, annak alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti épít- mény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégve- rés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár, továbbá

b) az olyan tűz-, vagy robbanáskár, amely a járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üze- meltetés során keletkező meghibásodás miatt, vagy külső eredetű tűznek a járműre történő átterjedése miatt keletkezett.

8.2. Lopáskár

A jelen általános biztosítási feltételek értelmében lopáskár biztosítási eseménynek minősül:

a) a megfelelően lezárt jármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele,

b) biztosított jármű alkatrészének, tartozékának ellopása a járműről, illetve annak megfelelően lezárt belső teréből,

c) a biztosított járműnek vagy az alkatrészének, tartozéká- nak elrablása, továbbá

d) a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével kapcsolatosan okozott kár.

AHE-12450/1

Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a járművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a járművet jogszerűen használó vagy a jármű felügyeletét ellátó személy ellen – a jármű meg- szerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Megfelelően lezárt a jármű, ha a lopáskár időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

– valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapota megakadályozta a járműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;

– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – roncso- lás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;

– a gyárilag beépített vagy az utólag fel- illetve beszerelt vagyonvédelmi berendezés (pl. indításgátló, váltózár) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a jármű védelmére kész állapotba volt helyezve;

– a szerződő valamennyi, a gépjármű roncsolás nélküli nyitását lehetővé tévő eszközzel (pl. kulcs, kódkártya, indítókártya) igazoltan rendelkezik.

8.3. Töréskár

A jelen általános biztosítási feltételek értelmében töréskár biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított járműben, annak alkatrészeiben, tartozé- kaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a járműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként

– keletkezett sérülés, továbbá

b) idegen személy által okozott rongálás.

Idegennek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.

9. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK, VAGYONTÁRGYAK ÉS KÁROK

9.1. Külső körülmények okozta károsodások:

– háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben; valamint

– sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk;

– a motortérben, utastérben található berendezésekben, alkatrészekben rágcsálók (pl. egér, patkány), illetve ragadozók (pl. nyest, menyét) által okozott károk;

– hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás.

9.2. A jármű használatával összefüggő károk:

– versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár;

– a járműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése;

– a motor által beszívott víz miatti károsodás;

– hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül vég- zett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár.

AHE-12450/1

9.3. Alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások:

– alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miatti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás);

– a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása,

szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt keletke- zett károsodás a jármű ütközése nélkül, ideértve a vész- fékezés miatti kopást is;

– a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása;

– a járműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkü- lönítetten tárolt járműkulcsokat, indítókártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket;

– a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkat- részek és tartozékok, amelyeket a járműben tároltak, de a jármű rendeltetésszerű használatához nem szükségesek;

– a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás, kerékpártartó);

– üzemanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopás- csökkentő olajadalékok, kivéve a váltóolajat.

9.4. Elemikárok köréből kizárt kockázatok:

– a biztosított járműnek környezetszennyezés vagy környe- zeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kár;

– a jármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy rak- térhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben a járműben bekövetkező elemikár;

– túlfeszültség miatti kár: a bármely okból (pl. villámcsa- pás vagy annak indukciós hatása miatt) fellépő mág- neses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.

Nem kizárt az elemikárok köréből az a túlfeszültség miatti kár, amely a részben vagy egészben elektromos energi- ával meghajtott jármű rendeltetésszerű töltése közben a járművet a töltőkábelen keresztül éri.

9.5. Lopáskárok köréből kizárt kockázatok:

– a jármű elsikkasztása;

– a jármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy rak- térhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben bekövetkező ellopása;

– bérbe adott járműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopása;

– a jármű ellopása, ha a lopáskor a járműben voltak a jármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatás- talanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv;

– rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv nélkül bejelentett lopáskár;

– a jármű elvétele, ha a tettes az erőszakot a jármű meg- tartása érdekében alkalmazta a jármű jogszerű haszná- lójával szemben.

9.6. Töréskárok köréből kizárt kockázatok:

– a közúti közlekedés során a járműokmány érvényte- lenségének okával összefüggésben bekövetkezett

esemény, ha a jármű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett

a forgalomban való részvételre jogosító érvényes járműokmánnyal;

– különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisz- tító stb.) felépítményű vagy önrakodó berendezéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szol- gáló – berendezéssel felszerelt járműben, annak alkat- részeiben, tartozékaiban e jármű felépítményével való munkavégzés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen jármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során, illetve a fel- építmény nem rendeltetésszerű használata vagy moz- gatása miatt (pl. felemelt billenőplatóval, nyitott gém- mel, létrával, emelő kosárral való haladás) keletkezett töréskár;

– a jármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben bekövetkezett kár;

– a rakomány rögzítésére vonatkozó előírások megszegé- séből – nem a járműre kívülről ható erő következtében

– keletkezett kár;

– szakszerűtlen jármű-vontatással illetve trélerezéssel összefüggésben keletkezett töréskár.

10. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

10.1. A biztosítás díjának megállapítása

A biztosítás díját az alapdíj és a díjmódosító tényezők határozzák meg, melyek az egyes járműfajták és kiemelt kockázatelbírálás alkalmazása esetén eltérhetnek.

A biztosító a biztosított jármű kárkockázatát meghatározó műszaki jellemzők, gyártási év, a szerződő jellege (termé- szetes személy vagy szervezet), a természetes személy szerződő életkora, lakcíme/székhelye, szervezet esetén a főtevékenység TEÁOR szorzója, valamint a szerződésben vállalt önrészesedés mértéke és a szerződő szerződéskö- téskor fennálló bónusz besorolása alapján állapítja meg a biztosítás alapdíját.

A jelen Allianz Casco biztosítás tekintetében díjmódosító tényező minden, az alapdíjat meghatározó tényezőn kívüli olyan tényező, amelyről a szerződő a szerződéskötéskor nyilatkozik.

Díjmódosító tényezők lehetnek többek között: a díjfize- tés módja és gyakorisága, a biztosított jármű használati

módja (pl. taxi, bérgépjármű, személyszállítás), a biztosító- val kötött jármű-felelősség- és lakásbiztosítás, az általános szerződési feltételek szerinti területi hatály kiterjesztése és az e-termék definícióban meghatározott feltételek teljesü- lése. A szerződésben alkalmazott díjmódosító tényezőket az ajánlat tartalmazza.

A biztosítás díját növeli a választott kiegészítő biztosítások díjainak összege.

AHE-12450/1

A biztosítási díjat egy biztosítási évre határozza meg a biztosító.

10.2. Díjfizetés határozatlan időre szóló biztosítás esetén

a) A szerződő a biztosítás díját készpénzátutalási

megbízással (a továbbiakban: csekk), banki átutalással, csoportos beszedési megbízással (lehívással), bankkár- tyával vagy ügyfélszámla-szerződés alapján fizetheti biztosítási évenként egy összegben vagy havi, negyed- éves, féléves részletekben. (Ügyfélszámlaszerződés:

az ügyfélszámla-tulajdonos és a biztosító között lét- rejött – a díjfizetés és elszámolás módját tartalmazó

– szerződés.)

b) A biztosítási díjat a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évforduló előtt érdekmúlás miatt szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény (lásd a 21.2 pontot).

c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor ese- dékes.

Az első díj

– ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével, úgy az első díjfizetési idő- szakra számított díj;

– ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kez- detétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díj, valamint az első díjfizetési időszakra eső díj együttes összege.

Az egy napra eső időarányos díj az előírt éves díj 1/360- ad része.

Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban állapodtak meg, akkor a biztosítás első díja a kockázatviselés kez- detének időpontjától számított 10. napon esedékes.

d) A folytatólagos díj a díjfizetési időszak első napján ese- dékes. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtar- tamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)

10.3. Díjfizetés határozott időre szóló biztosítás esetén

Ha a szerződés időtartama

– a kilencven napot nem haladja meg, a biztosítás díját egy összegben;

– kilencven napnál hosszabb, a díjat a határozatlan időre szóló biztosítás díjfizetési szabályai szerint kell megfizetni.

10.4. A díjfizetési kötelezettség teljesítése

Ha a felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg, úgy a csekk esetleges hiánya a szerződőt nem men- tesíti a díjfizetési kötelezettség alól.

Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra. A díj akkor minősül megfize- tettnek, ha a díjlehívás sikeres volt.

A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták.

10.5. A tartamkedvezmény

A szerződő a tartamkedvezmény keretében vállalja, hogy az Allianz Casco biztosítás az általa választott időtarta- mon belül (2, 3, 4 vagy 5 évig) nem szűnik meg szerződő általi felmondás vagy díjnemfizetés miatt, míg a biztosító ugyanezen tartamkedvezmény keretében a szerződés díjából a szerződő által vállalt időtartamtól függő kedvez- ményt nyújt.

A szerződő a tartamkedvezményt az Allianz Casco biztosí- tás megkötésével egyidejűleg, vagy a már hatályos Allianz Casco biztosítására vonatkozóan is választhatja.

10.5.1. Tartamkedvezmény periódus

A tartamkedvezmény periódus a szerződő által választott 2, 3, 4 vagy 5 éves időszakot jelenti.

A szerződő által választott tartamkedvezmény periódust a kötvény tartalmazza.

10.5.2. A tartamkedvezmény kezdete

Az Allianz Casco biztosítás megkötésekor választott tar- tamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete egy- beesik a kockázatviselés kezdetével.

A már hatályos Allianz Casco biztosításhoz utólag válasz- tott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont lehet, mely időpont nem lehet későbbi, mint az Allianz Casco biztosításnak a tartamkedvezmény választást követő biz- tosítási évfordulója.

Amennyiben a szerződő nem jelöl meg ilyen időpontot, úgy a tartamkedvezmény az azt követő napon kezdő- dik, amikor a tartamkedvezmény igénylés a biztosítóhoz beérkezik. A tartamkedvezmény kezdetét a kötvény tartalmazza.

10.5.3. A tartamkedvezmény vége

A tartamkedvezmény véget ér a tartamkedvezmény periódus lejártával. A tartamkedvezmény vége minden esetben egybeesik az Allianz Casco biztosítás biztosítási évfordulójával.

A biztosító a tartamkedvezmény végét a szerződő által választott tartamkedvezmény periódus alapján határozza meg:

– Amennyiben a szerződő által választott tartamkedvez- mény kezdete egybeesik a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezdetétől számított tartamkedvezmény periódus letelik.

– Amennyiben az Allianz Casco biztosítás kötésével egyi- dejűleg választott tartamkedvezmény esetén a szer- ződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamked- vezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezdetét követő első biztosítási évforduló napjától számított tartamkedvezmény perió- dus letelik.

– Amennyiben a már hatályos Allianz Casco biztosításhoz utólag választott tartamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvez- mény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a 2, 3, 4 vagy 5 éves tartamkedvezmény periódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét megelőző biztosítási évfor- dulótól számított periódus letelik. A tartamkedvezmény végét a kötvény tartalmazza.

AHE-12450/1

10.5.4. A tartamkedvezmény megújulása

A tartamkedvezmény a választott tartamkedvezmény periódus lejáratát követően változatlan feltételekkel, így azonos tartamkedvezmény periódussal és azonos mértékű

kedvezménnyel automatikusan megújul, amennyiben a szerződő

– nem kezdeményezi a tartamkedvezmény periódus idő- tartamának megváltoztatását a 10.5.5. pont szerint; vagy

– nem kéri a tartamkedvezmény megszüntetését a 10.5.6. pont szerint.

10.5.5. A tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatása

A szerződő a tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatására irányuló szándékát a tartamkedvez- mény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a lejáratot követően megújuló tartamkedvezmény periódusa és a kapcsolódó tartamkedvezmény mértéke a szerződő által választottak szerint módosul. A szerződő a módosítás hatályba lépésé- től kezdődően a biztosítás díját a módosított tartamked- vezmény szerint xxxxxxx megfizetni.

10.5.6. Tartamkedvezmény megszüntetése a szerződés megszüntetése nélkül

A szerződő a tartamkedvezmény megszüntetésére irányuló szándékát a tartamkedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a tartamkedvezmény az adott tartamkedvezmény perió- dus utolsó napján, a biztosítási évfordulóval megszűnik.

Ezt követően a szerződő a tartamkedvezmény nélkül szá- mított biztosítási díjat köteles megfizetni.

10.5.7. A szerződés megszűnése a tartamkedvezmény alatt Amennyiben a szerződés a szerződő által választott tar- tamkedvezmény periódus lejárta előtt a szerződő általi felmondással, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, úgy

a szerződő a biztosító által nyújtott tartamkedvezményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés meg- szűnését követően köteles a biztosító által a megszűnt szerződésre tartamkedvezmény címén nyújtott díjkedvez- mény összegét a biztosító felhívására megfizetni. A bizto- sító a visszakövetelt tartamkedvezmény összegét arra a biztosítási időszakra vonatkozó díjelőírásban érvényesíti, amely időszakon belül a szerződés megszűnt.

10.6. A törésbiztosítási bónusz

A határozatlan tartamú Allianz Casco biztosítás hét bónuszosztályt (C0–C6) tartalmaz. A biztosító az újként belépő szerződő bónuszosztályát figyelembe veszi a kár- mentességi díjkedvezmény megállapításánál.

10.6.1. A bónuszosztály megállapításának szabályai

a) A rendszerbe újként belépő szerződés besorolása adott bónuszosztályba:

– Ha a szerződőnek már korábban is volt az Allianz Hungária Zrt.-nél vagy másik biztosítónál a biztosított járművel azonos járműfajtára (pl. személygépjármű) töréskárra szóló biztosítása, mely az Allianz Hungária Zrt.-nél besorolásra váró új casco biztosítása koc- kázatviselési kezdetét megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és a megszűnés oka nem törés- kár vagy díjnemfizetés volt, úgy az Allianz Hungária Zrt. az új casco biztosítás bónuszosztályának

megállapításánál a korábbi szerződés megszűnése előtti kármentes időszakot figyelembe veszi.

– Ha a szerződő a szerződéskötés időpontjában az Allianz Hungária Zrt.-nél rendelkezik a biztosított járművel azonos járműfajtára érvényes – töréskárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kár- mentessége alapján adott bónusz fokozatot ért el, ez esetben lehetősége van választani, hogy a korábban kötött szerződésében elért kármentes időtartamot

a korábbi vagy az újonnan kötött casco biztosításán kívánja érvényesíteni.

– Ha a szerződő a biztosított jármű határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését

is az Allianz Hungária Zrt.-nél kötötte meg, és ennek a szerződésnek a bónuszosztálya legalább B6, a szer- ződő ennek alapján is jogosulttá válik az indulónál magasabb bónuszosztály megállapítására.

– A fentiek szerinti feltételekkel nem rendelkező, de a szerződéskötés időpontjában kármentes szerződőt C1, minden egyéb szerződőt C0 bónuszosztályba sorolja a biztosító.

– A szerződő csak egy jogcímen jogosult a bónusz figye- lembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt kell alkal- mazni az alábbiak szerint:

b) A bónuszosztály változása casco törésbiztosítási szolgál- tatással összefüggésben

– Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés bónuszosztálya a következő biztosítási évben eggyel emelkedik. A legmagasabb bónuszosztály C6.

– Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben egy alka- lommal vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a bónuszosztály a következő biztosítási évben kettő, két alkalommal igénybe vett szolgáltatás esetén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csökken, de legfeljebb C0 osztály lesz. A bónuszosztály megálla- pítása szempontjából a biztosító töréskárra teljesített bármilyen összegű kifizetése a szolgáltatás igénybe- vételének minősül.

– A szerződés bónuszosztálya nem csökken, ha a biz- tosított a töréskár-biztosítás alapján nyújtott szolgál- tatást a következő módon történt javításokra veszi igénybe:

• a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli

kijavítására,

• a technológiailag indokolt üvegcserére, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasz- nált segédanyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át (nettó térítés esetén a

Az új szerződés bónusz-osztálya

Allianz Casco biztosítás kezde- tét közvetlenül megelőző törés- kár mentes, casco biztosítással fedezett időszak hossza

Bónuszosztály a gépjármű- felelősség- biztosításban

viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),

• a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák – csere

nélküli – kijavítására.

– A bónuszosztály jelen b) pontban megjelölt okból tör-

C1 Egy évnél kevesebb B6-nál kisebb

C2 Egy évet elérő, de két évnél B6 kevesebb

C3 Két évet elérő, de három évnél B7 kevesebb

C4 Három évet elérő, de négy évnél B8 kevesebb

C5 Négy évet elérő, de öt évnél B9 kevesebb

C6 Öt év vagy azt meghaladó B10 Év: 365 napból álló időciklus.

– Ha a szerződő más biztosítónál kötött – a besorolásra váró új casco biztosítás kockázatviselési kezdetét megelőző két évnél nem régebben nem töréskár vagy díjnemfizetés miatt megszűnt – casco biztosí- tásban elért kármentesség alapján kíván bónuszt

igénybe venni, akkor az erről szóló igazolást az Allianz Hungária Zrt.-nél be kell mutatnia. Ha az igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon belül bemu- tatták, a biztosító a bónusz osztályt a kockázatvi- selés kezdetére visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ha a szerződő a kármentességét 90 napon túl igazolta, a biztosító a bónusz osztályt a bejelentés napjától alkalmazza. A kármentesség bizonyítására kizárólag a bejelentés időpontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazolás alkalmas.

– A szerződés a kockázatviselés kezdetét követően más szerződés alapján kizárólag abban az esetben sorol- ható C1-nél magasabb bónuszosztályba, ha a szer- ződés tekintetében töréskár biztosítási szolgáltatási igényt nem nyújtottak be.

ténő változása a fizetendő díjat nem befolyásolja.

c) Bónuszosztály változása kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződés bónuszbesorolásának változása miatt

Ha a szerződő bónuszosztálya a jelen feltételek alapján létrejött szerződés megkötésekor a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésében megszerzett bónusz alapján került megállapításra, úgy a felelősségbiztosítás bónuszbesorolásának későbbi változása a casco bizto- sítás bónuszosztályát nem befolyásolja.

10.6.2. A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások

– A bónuszosztály besorolás a szerződő személyéhez fűződik és kizárólag a szerződő egy adott biztosított jár- művére vonatkozik.

– Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biz- tosító részére maradéktalanul megtérül, a szolgáltatás nem érinti a bónuszbesorolást.

– Ha az Allianz Casco biztosítás nem biztosítási ese- mény miatti érdekmúlással szűnik meg, a biztosító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szerződés meg- szűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító a bónuszbesorolás megállapításánál figyelembe vett.

– Határozott idejű biztosítás esetén és kiegészítő biztosí- tásra a bónuszbesorolás nem alkalmazható.

AHE-12450/1

– Abban az esetben, ha a biztosító kiemelt kockázatelbírálást alkalmaz, bónusz kedvezmény nem alkalmazható.

11. A BIZTOSÍTOTT ILLETŐLEG SZERZŐDŐ KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR ÉS A BIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSI JOGOSULTSÁGA

11.1. A biztosított illetőleg szerződő kárbejelentési kötelezettsége

11.1.1. Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:

– A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosí- tónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/

ugyfelszolgalat vagy Allianz Ügyfélportál), továbbá telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421- 1-421-es számokon), a biztosító szerződéses javító-

partnereinél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx/ gepjarmu-szerzodeses-javitok.html/ ), illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján (xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/hu/ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok. html/ ) is megtehető.

– A járműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a hatás- körrel és illetékességgel rendelkező tűzvédelmi ható- ságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.

– A biztosított illetőleg szerződő köteles a biztosítási ese- mény bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, köteles továbbá a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

– A biztosítási esemény miatt megsérült járművet, illetve a jármű mindazon sérülését be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgál- tatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási köte- lezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket – feltéve, hogy azok a biztosítási esemény során nem semmisültek meg, illetve lopáskár esetén azokat nem tulajdonították el – a biztosítási eseményt követően a biztosítónak bemutattak.

– A biztosító Magyarországon a biztosított által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.

– A biztosított illetőleg szerződő a kárfelvételig, de leg- feljebb a bejelentéstől számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült járművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhí- téshez szükséges.

AHE-12450/1

– Amennyiben biztosítási esemény körülményeinek tisztá- zása érdekében feltétlenül szükséges vizsgálatok nem zárhatóak le 5 napon belül, úgy a biztosított illetőleg szerződő a biztosító erről szóló értesítése esetén, a szak- értői szemlét követően is köteles a járművet legfeljebb további 5 napig változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges.

– A jármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.

– Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha ezt jogszabály előírja.

11.1.2. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendel- kezésére bocsátandó adatok, dokumentumok

11.1.2.1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, dokumentumok, adatok:

– baleseti bejelentő (Európai);

– kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz;

– Gépjármű-kárbejelentési adatlap;

– baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv;

– kárbejelentési adatlap;

– kárbejelentési lap teljes járműlopás esetén;

– ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme;

– ügyfél bankszámlaszáma;

– gépjármű adatlap/típusbizonyítvány;

– járművezető személy vezetői engedélye;

– vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv;

– jármű forgalmi engedélye;

– jármű indítónaplója;

– jármű ideiglenes forgalmi engedélye;

– jármű útvonal engedélye;

– meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kár- bejelentésre stb.);

– kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében);

– biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás.

11.1.2.2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:

– károkozói nyilatkozat;

– kiegészítő baleseti adatfelvételi lap összetett károkhoz;

– tanúnyilatkozat;

– rendőrségi igazolás;

– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv;

– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;

– rendőrségi határozat;

– vádirat;

– szakhatósági iratok;

– igazságügyi szakértői vélemény;

– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiál- lított szakvélemény;

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásáról;

– szakértői vélemény;

– bírósági, ügyészi határozat;

– tűzvédelmi hatósági bizonyítvány;

– tűzvizsgálati jelentés;

– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;

– ittassági nyilatkozat;

– tachográf adatok, szalag, korong;

– műholdas helymeghatározó rendszer és távfelügyeleti rendszer által gyűjtött adatok;

– szerviz történeti dokumentumok (digitális szerviznyilván- tartás esetén);

– xxxxxxx által végzett diagnosztikai vizsgálatok eredmény lapjai;

– menetrögzítőkamerafelvételeiilletveegyébrögzítettadatai.

11.1.2.3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgálta- tásra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

– törzskönyv;

– adásvételi szerződés;

– üzembentartói okirat vagy szerződés;

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.);

– bérleti-, vagy lízingszerződés;

– kölcsönadási szerződés;

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;

– pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása;

– lemondó/átruházó nyilatkozat;

– engedményezési szerződés;

– meghatalmazás;

– aláírási címpéldány;

– azonosítási adatlap;

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok;

– bontási igazolás;

– a közlekedési hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan;

– közjegyzői okirat;

– vállalkozói vagy megbízási szerződés;

– munkaszerződés;

– munkaköri leírás;

– munkáltatói igazolás/nyilatkozat;

– vállalkozói igazolvány;

– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;

– adókártya (adószám);

– adóazonosító jel;

– útnyilvántartás;

– menetlevél;

– fuvarlevél;

– hagyaték-átadó végzés;

– öröklési bizonyítvány;

– tulajdoni lap;

– lakcímkártya;

– orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan);

– háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével;

– ambuláns lap;

– orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja;

– orvosi zárójelentés;

– teljes körű orvosi dokumentáció;

– halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv;

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata;

– a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisz- tázásához szükséges egyéb irat;

– gyámhatósági rendelkezés, határozat;

– születési-, házassági anyakönyvi kivonat;

– jegyző igazolása élettársi kapcsolatról;

– a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerkeze- tek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv;

– banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan;

– előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok;

– forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv;

AHE-12450/1

– igazolás a jármű forgalomból való ideiglenes vagy vég- leges kivonásáról;

– járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok;

– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a jármű típusáról, felszereltségéről;

– zálogkötelezetti nyilatkozat;

– társbiztosítotti nyilatkozat;

– engedményezési nyilatkozat;

– megtalálási jegyzőkönyv;

– lefoglalási jegyzőkönyv;

– műholdas helymeghatározó rendszer adatai;

– rendszámtáblát visszavonó határozat;

– szervizkönyv;

– szükségjavításról szóló számla;

– vámkezeléssel kapcsolatos iratok;

– bírósági ítélet;

– árverési jegyzőkönyv;

– indító kulcsban tárolt adatok (szakszerviz által lementve és kinyomtatva);

– eredetiségvizsgálat dokumentumai és fotói;

– a diagnosztikai vizsgálat eredmény lapja.

11.1.2.4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:

– fotódokumentáció;

– vásárlási számla;

– javítási számla;

– javítási költség-kalkuláció;

– javítási árajánlat;

– mentési, szállítási számla;

– tárolási számla;

– jármű bérleti szerződés és számla;

– egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat;

– vállalkozói és megbízási szerződések számlái;

– készpénz-befizetési pénztárbizonylat;

– nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez;

– előzménykárok dokumentumai;

– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a jármű típusáról, felszereltségéről;

– kárkori érték-meghatározás;

– kereskedői ajánlat maradványértékre;

– bizonylat maradvány értékesítéséről;

– jármű maradványának eladásáról szóló számla, adás- vételi szerződés;

– garanciajegy;

– munkalap;

– vámkezeléssel kapcsolatos iratok;

– tárgyi eszköz-nyilvántartás;

– általános forgalmi adó nyilatkozat;

– értéklista;

– károsodott ingóságok jegyzéke;

– bankszámlakivonat;

– teljesítés- és költségigazolás;

– orvosi kezelési költségek igazolása;

– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása;

– gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái;

– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái;

– a járműbe beépített készülékek és tartozékainak vásár- lási számlája, garanciajegye;

– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye;

– a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (motoros- ruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája;

– alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott);

– az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla;

– a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye;

– bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája;

– a diagnosztikai vizsgálat eredmény lapja.

11.1.2.5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtá- sát is kérheti:

– ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jog- szerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitele- sített másolatát;

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt;

– a biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, káreny- hítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat;

– lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljá- rás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyúj- tását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, meg- találási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet, az indító kulcsban tárolt adatok, szakszer- viz által lementett és kinyomtatott formában, ha ezek

a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek;

– a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának eset- leges ellenőrzését is;

– tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát;

– a jármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű összes olyan tartozékát, amelyek a jármű nyitásá- hoz és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyá- kat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működteté- séhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a jármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített járműokmányokkal;

– a járműbe utólag beépített vagyonvédelmi berende- zésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.

AHE-12450/1

A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általá- nos szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa, mely azonban nem jelentheti a sérült alkatrészek biztosító általi szemlézésének lehetővé tételére vonatkozó, 11.1.1. pontban meghatározott kötelezettség megsértését.

Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kárbejelentéshez szükséges dokumentumokat tartalmazhatnak.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról, annak tartalmáról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E köte- lezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

11.1.3. A biztosított/szerződő kötelessége a jármű megke- rülése esetén

A biztosított/szerződő köteles a tudomására jutástól számí- tott 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított jármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül, és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontárgyat meg akar- ja-e tartani, vagy nem.

Ha a biztosított a megkerült járműre, annak alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek bejelentésétől szá- mított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjá- ban képviselt – a lopással összefüggésben keletkezett, kár összegével csökkentett – értékét. A visszafizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget. Ha a biztosított az ellopott, megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműködni a jármű értékesítésében harmadik személy részére.

A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra, illetőleg a szer- ződőre áthárítani.

11.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága

a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült járművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését meg- előzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.

b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogo- sult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi berendezés működőképességét.

c) A biztosító jogosult a járműre diagnosztikai eszközt csat- lakoztatni, a járműből ilyen módon a bejelentett bizto- sítási eseményre, a jármű esetleges korábbi sérüléseire vonatkozó adatokat kinyerni és ezen adatokat a kár- ügyintézés, a jogalapi vizsgálat, a szolgáltatási összeg megállapítása, illetve a biztosítási eseményből adódó esetleges jogvita során felhasználni.

12. A KÁRBEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve biztosított nem teljesíti a 11. pontban előírt bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosí- tások tartalmának az ellenőrzését, továbbá, ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

Ilyen esetnek minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha:

– a jármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosító- nak nincs lehetősége a bejelentett sérülések ellenőrzé- sére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított jármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban,

– nem adják át a jármű nyitásához és indításához szüksé- ges összes tartozékot; vagy

– a járműnek a 11.2.c) pont szerinti diagnosztikai vizsgála- tához való hozzájárulást megtagadják;

és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

13. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

13.1. Közlési kötelezettség

A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köte- les a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval min- den olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

13.2. Változás-bejelentési kötelezettség

A biztosított, illetőleg a szerződő a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:

– a szerződő, illetőleg a biztosított nevének, lakhelyének (székhelyének), bankszámlaszámának, szervezet adó- számának a megváltozását;

– jogi személy szerződő, illetőleg biztosított egyesü- lését, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;

– a jármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről beho- zott, ideiglenes rendszámmal ellátott jármű belföldi forgalomba helyezésekor állandó rendszámmal történő ellátását;

– a jármű tulajdonjogának megváltozását (pl. adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visz- szaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzés- sel vagy öröklési bizonyítvánnyal);

– a jármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását (pl. egyéb extra felszereltség);

– a jármű forgalomból való végleges kivonását;

AHE-12450/1

– a jármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesz- tését, ellopását;

– a biztosított jármű bérgépjárműként, taxiként vagy sze- mélyszállítás céljára történő hasznosítását;

– a biztosított jármű követelés biztosítékául történő lekötését.

Nem minősül bérgépjárműnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel hasznosí- tott jármű, feltéve, hogy a bérlő, illetve a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.

13.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megszegésének következménye

A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsze- gése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizo- nyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító elemi-, lopás- és töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biz- tosítás a bejelentett káreseményre, és a kárt szenvedett járműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a jár- műben bekövetkezett károsodás a kárbejelentésben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.

Nem térül az a gyári széria, gyári extra és egyéb extra felszereltség, melyre vonatkozó 7.6. pont szerinti iga- zolási kötelezettségének nem tett eleget, továbbá az a kiemelt felszereltség, melyet – a 7.3. pontban foglalt kötelezettsége ellenére – a szerződő az ajánlaton nem jelölt meg.

A biztosító a járműben keletkezett kárral összefüggő szolgáltatási összeget az alábbiak szerint állapítja meg:

14.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a jármű kárkori értéke. A jelen szerződés értelmé- ben érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított jármű teljes lopáskárát, továbbá -, elemi-, töréskár vagy lopáskár miatti olyan fokú károsodását, amelynek következtében

a 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a kárkori érték 80%-át.

a) Az újkori érték alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt személygépjármű ese- tén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új sze- mélygépjármű első tulajdonosánál az első forgalomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Újkori értéknek az alábbi két érték közül az alacsonyabb minősül:

– az illetékes magyarországi vezérképviselet, magyar- országi vezérképviselet hiányában pedig a gyártó által közzétett kiskereskedelmi magyarországi ár;vagy

– új jármű számlával igazolt megvásárlásakor a biztosí- tott által ténylegesen kifizetett összeg.

Ha a személygépjármű a biztosítási esemény bekövet- keztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérü- lések javítási költségével csökken.

Ha a díjszámítás a személygépjármű Eurotax kataló- gusértéket meghaladó tényleges számlaértéke alapján

történt, akkor a jelen pont szerinti térítés alapja a sze- mélygépjármű díjalapként figyelembe vett, igazolt újkori számlaértéke.

b) A kárkori érték megállapítása az Eurotax értékelési módszerrel – a biztosítási esemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusér- ték) alapján, a biztosított jármű pontos kivitele, műszaki és esztétikai állapota, kártörténete és futásteljesítmé- nye, valamint az aktuális piaci értéket befolyásoló érték- módosító tényezők figyelembe vételével – történik. Belföldi katalógusérték hiányában a biztosító a biz- tosított jármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különb- ségének figyelembevételével katalógusértéket képez. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és hasz- nált jármű értékének arányát a német Eurotax kataló- gusokból kell meghatározni.

c) A térítésnél figyelembe vehető, gyári extra felszerelt- ség és egyéb extra felszereltség nélkül számolt kár- kori érték az értékmódosító tényezők alkalmazásával sem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át.

d) Ha a biztosított jármű kárkori értéke a b) pontban fog- lalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl.

a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), akkor a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használhatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a kilométerben meghatározott futásteljesítmény és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú járművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhetőek a biztosítótól a

megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú jármű vagy alkatrész külföldről történő beszerzésének járulékos/ többlet költségei (a külföldi beszerzési ár és a 14.1. a)-c) pont szerinti kárkori érték különbözete, a beszerzés és

a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).

14.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a bizto- sító a javítás költségét, valamint a biztosítási esemény kap- csán felmerült alábbi költségeket téríti meg:

14.2.1. Az anyagköltség és a munkadíj

– a jármű javításához indokoltan cserélendő, illetve póto- landó alkatrészeknek, tartozékoknak az illetékes vezér- képviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;

– a biztosítási esemény közvetlen következményeként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;

– a szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;

AHE-12450/1

– a sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével össze- függésben esztétikailag és műszakilag indokolt fénye- zés és korrózióvédelem anyagköltsége;

– a fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordításnak a hazai járműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíja. (Indokolt

munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári nor- maidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózió- védelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.) Ha a jármű javítása külföldön történt, a biztosító szol- gáltatása ebben az esetben is csak a belföldi javítás költségéig terjed.

14.2.2. A jármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége

– a regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélyezé- sének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előál- lított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;

– az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alváz- szám, vázszám pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, váz- szám beütésének (felszerelésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült jármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a meg- került járműre (lásd a 11.1.3. pontot).

14.2.3. A károk megelőzésével, enyhítésével kapcsolatos költségek

a) Ha illetéktelenek hozzájutottak a jármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből felté- telezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a bizto- sító – kármegelőzési költségként – megtéríti az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának, valamint az elektronikus védelem

16.2. pont szerinti módosításának, továbbá a jármű szükséges idejű tárolásának költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak; A biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel össze- függésben felmerült autómentési, szállítási és tárolási költségek, valamint a jelen 14.2.3. pontban meghatá- rozott költségek együttesen sem léphetik túl a 14.6. pontban meghatározott összeget.

b) A biztosító megtéríti továbbá a szükséges és ésszerű kárenyhítési költségek körében – önrészesedés levonása nélkül – a biztosítási eseménynek minősülő, vagy a biz- tosítási esemény bekövetkezésének közvetlen veszélyét jelentő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásá- hoz igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékeny- ség keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e.

Figyelem! A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kód- kártyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való iga- zolása, valamint a biztosító kérésére a jármű bemutatása

és a kiszerelt záralkatrészek bemutatása, illetve dokumen- tált, igazolt megsemmisítése a biztosító megbízásában eljáró személy jelenlétében.

A kárenyhítés költségei és a szolgáltatás összege együt- tesen nem haladhatják meg a 14.7. pontban meghatáro- zott összeghatárt.

14.3. Arányos, illetve csökkentett szolgáltatás

Arányos térítést alkalmaz a biztosító bármely kár esetén az alábbi esetekben.

14.3.1. A jármű átalakítása

Ha a biztosított járművet a szerződés hatálya alatt átala- kították úgy, hogy ez által a jármű értéke növekszik, de az átalakítást a biztosítónak nem jelentették be, úgy a

biztosító olyan arányban csökkentett szolgáltatást teljesít, amely arányban a szerződéskötéskor érvényes újkori ár alacsonyabb az átalakítással keletkezett jármű újkori árá- hoz mérten.

14.3.2. A jármű értéke

Amennyiben a biztosítás megkötése során a szerződő az általa első tulajdonosként, nem továbbértékesítés céljára vásárolt járműért számla alapján ténylegesen megfize- tett összegnél kevesebbet tüntet fel, abban az esetben

a biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, aho- gyan a szerződéskötéskor feltüntetett újkori ár aránylik a számlával igazolt vételárhoz. Amennyiben a szerződő az általa fizetett vételárat nem tudja igazolni, abban az esetben a biztosító a jármű értékét az Eurotax katalógus

érték és a gyári extra, egyéb extra és kiemelt felszereltsé- gek újkori beszerzési értéke alapján határozza meg és a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerző- déskötéskor feltüntetett újkori ár aránylik a biztosító által jelen mondatban foglaltak szerint meghatározott újkori árhoz.

14.3.3. A jármű műszaki paraméterei

Amennyiben a biztosítás megkötése során a szerződő a valóstól eltérő gyártmányt, típust, gyártási évet, Eurotax kódot, jármű kivitelt, teljesítményt, hengerűrtartalmat tüntet fel, úgy a biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor feltüntetett valótlan értékek alapján meghatározott biztosítási díj aránylik azon biztosítási díjhoz, mely a biztosítót a valós adatok feltünte- tése esetén megillette volna.

14.3.4. A jármű használati módja

A biztosító az általános biztosítási feltételek 14. pontja alapján megállapított szolgáltatás 80 %-ának önrészese- déssel csökkentett összegét fizeti ki, ha a szerződő/bizto- sított a biztosított jármű használati módjának változását (taxi, bérgépjármű, személyszállítás) a biztosítónak nem jelenti be.

AHE-12450/1

14.3.5. A jármű kiemelt tartozékai

Ha a biztosítás megkötése során a szerződő bármely kiemelt felszereltség jelölését elmulasztja, úgy a bizto- sító szolgáltatása ezen alkatrészekre és tartozékokra, valamint az ezekhez kapcsolódóan a járműbe beszerelt

vagy arra rászerelt alkatrészekre, tartozékokra nem ter- jed ki.

14.4. Kizárások

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:

– a járműben keletkezett értékcsökkenésre;

– a károsodott jármű javításához egyedileg beszer- zett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére;

– a forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helye- zésének költségeire;

– a biztosított jármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt haszon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgép- jármű igénybevétele);

– a biztosítási esemény miatt megsemmisült jármű pótlá- sát szolgáló másik jármű beszerzésével kapcsolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazgatási szolgálta- tási díjak, illetékek);

– közterhekre (ideértve az általános forgalmi adót is), amelyeket a biztosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.

14.5. A szolgáltatási összeggel kapcsolatos adó

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következménye- inek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag- és javítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget az érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény (14.2. pont) bekövetkezésekor csak abban az esetben téríti meg az arra jogosultnak, ha a javítást ténylegesen elvé- gezték, továbbá olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.

A biztosító szolgáltatása a fentieken túlmenően is kizárólag abban az esetben terjed ki a szolgáltatás során elvégzett munka és felhasznált eszközök, tartozékok, alkatrészek álta- lános forgalmi adóval növelt összegére, amennyiben a biz- tosított nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatás keretében ezen adóösszeg visszaigénylésére nem jogosult.

Az érdekmúlást okozó biztosítási esemény (14.1. pont) bekövetkezésekor a biztosító a jármű újkori, illetve a kár- kori értékében mutatkozó általános forgalmi adót abban az esetben nem téríti meg, ha a biztosított a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor ezen adóösszeg visszaigénylésére jogosult volt.

14.6. Autómentés, szállítás, tárolás

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés, szállítás és tárolás indokolt költségét biztosítási eseményenként összesen 300 000 forintig.

A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.

14.7. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések

a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a

légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a térí- tendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 14.2.1 pont szerinti anyagárat – a megsemmisült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti.

A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgálta- tást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.

A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az eset- ben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rend- szerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolít- ható módon vagy roncsolással megjelölni.

b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve, ha a gyári átrozsdá- sodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le a javításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok árából:

– a kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a jármű üzemeltetése során szükségsze- rűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipu- fogórendszer elemei, akkumulátor);

– az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tarto- zékok, berendezések;

– a jármű rendeltetésszerű használatához jogszabály- ban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.

c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szaksze- rűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.

d) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a javítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többlet- költséget nem viseli.

e) Nem követelhető a biztosítótól térítés a párban szerelt/ forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengéscsillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére, illetve a garni- túrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értékére, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarni- túra cseréje).

f) Ha a biztosított járművet európai kereskedelmi for- galomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatási összegének meghatározása során figyelembe vett alkatrészárak nem haladhatják meg a jármű európai változatának alkatrészárait.

AHE-12450/1

g) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berende- zésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését, folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét.

h) A biztosítottnál maradó maradványok (járműroncs, használt alkatrész stb.) általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térí- tés. A biztosító a jármű maradvány értékét a beszerzett

legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a bizto- sított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben általános forgalmi adó befizetési köte- lezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal igazolt

– a biztosító által megállapított roncsérték általános forgalmi adójának mértékét meg nem haladó – általá- nos forgalmi adót is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.

i) A biztosítónak a 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontok alapján meghatározott szolgáltatása – az önrészesedés levo- nása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a jármű jelen általános biztosítási feltételek szerint megál- lapítható kárkori értékének 80%-át.

15. ÖNRÉSZESEDÉS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

15.1. Elemi- és lopáskár önrésze

Ha a biztosító a járműben, annak alkatrészeiben, tarto- zékaiban elemi- és lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor az általános biztosítási feltételek szerint megálla- pított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát

– biztosítási eseményenként, önrészesedés címén – a bizto- sított maga viseli.

15.2. Töréskár önrésze

Ha a biztosító a járműben, illetve – ablaküvegeinek kivéte- lével – az alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett törés- kár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor az általános biztosí- tási feltételek szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát, de legalább a szerződésben vállalt alap-önrészesedés összegét – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

A jármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrésze- sedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.

15.3. Töréskár önrész növekedése

Az általános biztosítási feltételek alapján megállapított önrészesedés kétszeresére növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség legalább 30%-os túllépésével, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülé- kek, a rendőr vagy a jelzőőr tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.

15.4. Önrészmentesség

A biztosító nem von le önrészesedést, ha:

– a jármű ablaküvegeinek (első és hátsó szélvédő, vala- mint oldalablakok) sérülése esetén az üveg sérülésének kijavítása annak cseréje nélkül történik;

– a technológiailag indokolt ablaküveg csere általános forgalmi adót is tartalmazó számlájának összege nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükség- szerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anyagok költsége, valamint a technológiai időszükség- let és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 70%-át;

– a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.

16. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a kárt tőle telhe- tően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár eny- hítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni.

A kárenyhítés szükséges költségei a szolgáltatás keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési és káreny- hítési teendőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.

16.1. A biztosított kötelezettségei elemikár bekövetke- zése esetén különösen, de nem kizárólagosan:

– intézkednie kell a biztosított jármű mielőbbi eltávolításá- ról az elemikárral nyilvánvalóan veszélyeztetett terület- ről (pl. árvízveszély esetén az árterületről);

– gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradékta- lan betartásáról;

– tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.

16.2. A biztosított lopáskár tekintetében köteles különö- sen, de nem kizárólagosan:

– gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a jármű indítását, nyitását és/vagy elvitelét lehetővé tevő eszközök (lásd a 8.2. pontot is) biztonságos táro- lásáról, így különösen, de nem kizárólagosan fürdőhe- lyen a fent megjelölt okmányokat, tartozékokat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg ennek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani;

– mindazon zárakat, eszközöket, berendezéseket (a gép- jármű gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyeknek kul- csához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, rongálás) vagy nem biztosítási ese- mény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak, vagy amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kul- csok nélkül is működtethetővé váltak;

– haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló eszközök és berendezés(ek) illeték- telenekhez jutott kulcsával, távkezelőjével, kódkártyá- jával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető;

– haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható jármű biztonságos tárolásáról; valamint

– a jármű használatának átengedése előtt a használatra jogosultat a jelen pontban felsorolt kármegelőzési, kár- enyhítési teendőkről tájékoztatni.

16.3. Töréskár biztosítási esemény megelőzése érdekében a biztosított köteles különösen, de nem kizárólagosan:

AHE-12450/1

– a járművet közúti közlekedésre alkalmas állapotban tar- tani és előírt karbantartásáról gondoskodni; valamint

– az adott útviszonyoknak megfelelő gumiabroncsot használni.

17. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

Mentesül a biztosító a járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizo- nyítja, hogy azt

– a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója; illetőleg

– a biztosított jogi személy üzletvezetésre jogosult tagja vagy a járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, tagja vagy megbízottja; vagy

– a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségviselője

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gon- datlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.

A jelen általános biztosítási feltételek alapján hozzátar- tozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élet- társa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.

Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, de nem kizárólagosan, ha

a) a biztosított jármű vagy a biztosított pótkocsit vontató jármű vezetője a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett a jármű vagy járműszerelvény vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel, kivéve, ha

i. az oktatásra, vizsgáztatásra használt jármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;

ii. a járművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy a vezetői enge- délyt a biztosítási esemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbí- tották. Indokolt akadályoztatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani;

b) a biztosított járművet vagy a biztosított pótkocsit von- tató járművet vezető személy vezetői engedélyébe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosí- tott jármű vagy járműszerelvény jogszerű vezetését;

c) a biztosított járművet a vezetési képességet károsan befolyásoló gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény hatása alatt, illetve alkoholos befolyásoltság állapo- tában vezették, vagy a vezetést ilyen állapotban lévő személy(ek)nek engedték át;

d) a biztosított jármű vezetőjének szervezetében kábító- szer és/ vagy pszichoaktív anyag használata mutat- ható ki;

e) a biztosított járművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;

f) a biztosított járművet nem rendeltetésszerűen használták;

g) a biztosítási esemény – a forgalmi engedély érvényes- ségétől függetlenül – a jármű közúti közlekedésre alkal- matlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/vagy fékberendezés alkatrészeinek a biztonságos haszná- latot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota, életkora (túlhasználtsága) vagy a jogszabályban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott út- vagy időjárási viszo- nyokhoz alkalmas gumiabroncs használata (pl. téli útvi- szonyok esetén nyári gumiabronccsal való közlekedés);

h) a kár a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett, ilyen esetben mentesül a biztosító a kár e részének megtérítése alól;

i) elemikárok esetén a biztosított / szerződő a 16. pontban foglalt kármegelőzési és kárenyhítési előírásokat nem tartja be;

j) lopáskár esetén a biztosító bizonyítja, hogy a gépjár- művet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el;

k) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járműben az engedélyezett utaslétszámnál többen utaztak.

18. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

18.1. A határozatlan időre szóló szerződés módosítása A szerződő az alábbi lehetőségeken kezdeményezheti szerződése módosítását:

– Telefonon a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszámokon,

– E-mailben az xxxx@xxxxxxx.xx címen;

– Online a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon vagy az Allianz Ügyfélportálon ( xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx ) keresztül,

– Személyesen ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén,

– Írásban az Allianz Hungária Állománykezelési Központ részére (8210 Veszprém, Pf.: 1163) küldött levélben.

18.1.1. Az önrészesedés módosítása biztosítási évfordulóval

A szerződő a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a szerződésben vállalt önrészesedés helyett – a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal – más önrészesedést választani. Az újonnan választott önrészesedésnek megfelelően módosult díjat (díjrészletet) a következő biztosítási év első napjától kezdő- dően kell megfizetni.

AHE-12450/1

Ha a módosítás az önrészesedés csökkentésére irányul, a szerződő köteles a járművet szemlére bemutatni a biztosítónak.

18.1.2. A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezde- ményezett szerződésmódosítás

18.1.2.1. Indexálás

A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat

– a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja). Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 1:1 arányú átlaga, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

A biztosító az index számot a megállapítását követő év január 1-jétől december 31-éig alkalmazza.

18.1.2.2. Jogszabályváltozás

A biztosító jogszabály változása esetén is módosíthatja a biztosítási díjat, ha a változás a biztosítási díjra gyakorol közvetlen hatást.

18.1.2.3. A módosítással kapcsolatos értesítések, nyilatkozatok

A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a követ- kező biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írás- ban értesíteni.

Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor a szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt leg- alább 30 nappal megelőzően a 21.3 pontban meghatáro- zott módon felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.

A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának követ- kezményére. A figyelmeztetés elmaradása vagy az értesí- tésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

18.1.3. A szerződés biztosítási év közben történő módosítása

18.1.3.1. Szerződésmódosítás az alapdíjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló körülmények- ről (ilyennek minősül például: a biztosított jármű olyan átalakítása, amely érinti a biztosítás díját, vagy a 21.2.1.1.

b) pont második bekezdése szerinti jogutódlás), a tudo- másszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés nap- jával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írásban – felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí- tott 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztet- nie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.

18.1.3.2. A szerződés módosítása a díjmódosító tényezők változása miatt

Ha a biztosító olyan körülmény változásáról szerez tudo- mást, mely a biztosítási díj megállapításánál díjmódosító tényező (lásd 10.1. pont – pl. az adott Allianz Casco bizto- sítás „e-termék” jellege, illetve ennek hiánya/megszűnése),

a szerződés a biztosító tudomásszerzésének napjától módosul.

18.1.3.3. Szerződéskötéskor elmaradt vagy valótlan adatközlés

A szerződéskötéskor történt elmaradt vagy valótlan adat- közlésnek (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a gépjármű-felelősségbiztosítás bónuszosztálya alapján történő casco bónuszosztály megállapítása (10.6.1. pont), illetve valamely díjkedvezmény igénybevétele céljából megadott adatokat) a biztosító által az ajánlattételtől szá- mított 60 napon belüli észlelése esetén a biztosító a valós adat szerinti díjat alkalmazza a kockázatviselés kezdő időpontjától.

18.1.3.4. A módosított díj esedékessége és megfizetése A fenti pontok alapján módosult díjat attól a naptól kez- dődően kell megfizetni, amely hatállyal a fenti pontok szerint a biztosító a módosult körülményt a szerződésen érvényesíti.

18.2. A határozott időre szóló biztosítás módosítása

A határozott időre szóló biztosítás a 18.1. pontban megha- tározott módokon nem módosítható.

19. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

a) A biztosító – az alábbi b-c) pontokban foglaltak kivételé- vel – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.

b) Ha az igény elbírálásához igazoló irat bemutatása szük- séges, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.

c) A jármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legko- rábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított

60. napon esedékes, ha az eltulajdonított jármű időköz- ben nem került meg. A jármű megkerülése esetén a 15 napos teljesítési határidőt a fenti b) pontban írtak szerint kell számítani.

d) Ha a biztosított járműre finanszírozási szerződést kötöt- tek, és a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biz- tosító a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti (kivéve, ha a finanszírozó a jármű tulajdonosa).

20. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyúj- tott, az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A meg- szűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

AHE-12450/1

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biz- tosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.

21. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

21.1. Díjnemfizetés

Megszűnik a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára visz- szamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos pótha- táridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban

felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton késedelem nélkül érvényesíti.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat- kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredmény- telenül hívta fel a szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan feltételekkel, a befizetett díjjal ará- nyos időtartamra marad fenn.

A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. Ha a szerződés a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

21.2. Érdekmúlás

A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az érdekmúlás napjával megszűnik.

21.2.1. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén

21.2.1.1. Érdekmúlásnak minősül:

a) a 14.1. pont szerinti biztosítási esemény,

b) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás, kivéve, ha

– az elhunyt biztosított (szerződő) örököse vagy a finanszírozott jármű szerződője szerzi meg a jármű tulajdonjogát, és a változás bekövetkezése után (lásd a 13.2. pontot) írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerző- dést a saját nevében fenn kívánja tartani,

– jogi személy szerződő teljes körű jogutódlása (pl. beolvadás) történik, mely kiterjed az adott jogi sze- mély tulajdonában álló biztosított járművek tulajdon- jogának átszállására.

21.2.1.2. A biztosítás díja érdekmúlás esetén

a) Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítási év végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

b) Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett jármű bizto- sítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra befizetett díjat visz- szautalja a szerződőnek.

21.2.2. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén A szerződés tartama alatt bekövetkező biztosítási ese- mény miatti érdekmúlás (14.1. pont) esetén a biztosítót

– szolgáltatására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerződés esetén pedig a biztosítási időszak végéig illeti meg a bizto- sítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a bizto- sító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdekmúlás esetén a 21.2.1.2. b) pont előírásait kell alkalmazni.

21.3. A biztosítási szerződés felmondása

a) Mind az alapkockázatokra szóló határozatlan tartamú biztosítási szerződést, mind a kiegészítő, határozatlan időtartamú biztosításokat a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – a biztosító

és a szerződő írásban felmondhatja. A szerződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon, az Ügyfélportálon keresztül, illetve legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A felmondás akkor érvényes, ha a felmondási idő kez- dete előtt beérkezik a biztosítóhoz.

b) Felmondással a biztosítási szerződés, illetve annak a felmondással érintett része és vele a biztosító kockázat- viselése – ideértve az alapkockázatokra kötött illetve a kiegészítő biztosításokat – a biztosítási év utolsó nap- jának elteltével megszűnik. A biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

c) A határozott időre kötött biztosítási szerződés – a 3 évnél hosszabb időtartamú kivételével – nem mond- ható fel. Ha a szerződés időtartama 3 évnél hosszabb, úgy a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A felmondásra a fenti a)-b) pontokban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

21.4. A biztosított jármű külföldi nyilvántartásba vétele Megszűnik a biztosító kockázatviselése azon a napon, amikor a biztosított járművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, amennyiben a külföldi nyilvántar- tás országában a biztosító nem nyújt határon átnyúló szolgáltatást.

A kockázatviselés megszűnésével a szerződés is megszű- nik. A díj a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót.

A megszűnést követő időszakra megfizetett díjat – a vál- tozás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – a biztosító visszautalja a szerződőnek.

21.5. Túlfizetés kezelése

A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díjrész- let kivételével – visszautalja.

22. ELÉVÜLÉS

AHE-12450/1

A biztosítási szerződésből eredő igények – ide értve külö- nösen, de nem kizárólagosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elé- vülnek. Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

23. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA, A JOGNYILATKOZATOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA, ELEKTRONIKUS ÚTON TETT NYILATKOZATOK ÉRVÉNYESSÉGE

23.1. A határidők számítása

A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő nap nem számít bele.

23.2. A jognyilatkozatok érvényessége és hatálya

A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a bizto- sítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették, és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.

A szerződő elektronikus úton, illetve tartós adathordozó útján tett nyilatkozatának meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbe- liség követelményének.

Egyebekben, ha jogszabály vagy jelen szerződési feltétel nem ír elő kötelező írásbeliséget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum formájában, vagy más mara- dandó eszköz útján is megtehető, ideértve a biztosító által üzemeltetett honlapon, értékesítési felületen vagy csator- nán keresztül tett nyilatkozatot is.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatok- hoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.

Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szem- ben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá. A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármi- lyen címen járó összeget.

23.3. Az elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényes- sége, az elektronikus kommunikáció feltételei

A szerződő e-termék választásával, illetve online szer- ződéskötés során megadja a mobiltelefon számát és az

e-mail elérhetőségét, ezzel a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy mobiltelefonos és e-mail elérhetőségét a biztosító a szerződéssel kapcsolatos kizárólagos kom- munikáció céljára, azaz a szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatok, dokumentumok (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, fizetési felszólítást, törlésértesítőt) küldésére felhasználja. A szerződő köteles valós, az elektronikus érte- sítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadá- sára alkalmas mobiltelefonszámot megadni és - e-termék választása esetén - a biztosítóval folytatott kommunikáció során kizárólag ezeket használni.

A biztosító elektronikus úton vagy tartós adathordozó útján küldi meg nyilatkozatait a szerződő részére, amelye- ket elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanú- sítvány) lát el.

Az e-mail cím illetve a mobiltelefonszám megváltozását haladéktalanul be kell jelenteni a biztosítónak. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség. A szerződő az e-termék fennállása alatt fentiekben meghatározott e-mail címét és mobiltelefonszámát nem törölheti.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valót- lanságából, hiányosságából eredő, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felme-

rülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

24. ILLETÉKESSÉG

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biz- tosított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

25. AZ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KAPCSOLATA

a) Kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető, ha a szer- ződő a kiegészítő biztosítás feltételeiben előírt alapkoc- kázatokra már rendelkezik biztosítással, vagy ilyen biz- tosítás kötésével egyidejűleg köt kiegészítő biztosítást. Ha a szerződő az alapbiztosítás hatálybalépése után köt kiegészítő biztosítást, ennek kockázatviselési kez- dete a felek megállapodásától függ.

b) A fenti a) pont szerinti esetben az alapkockázatokra szóló biztosítási szerződés bármely okból történő meg- szűnése a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) egyidejű megszűnését is maga után vonja.

26. KÜLÖN FELTÉTELEK KÜLFÖLDI UTAZÁS ESETÉRE

Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor – kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biz- tosító segítségét a jármű szükségjavításának, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése ese- tén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.

A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélkapcsolati pontján kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával törté- nik. A járműnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rend- őrhatóságnál (lásd a 11. pontot), és az erről szóló igazolást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak.

A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált jármű szükségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján

– intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.

AHE-12450/1

Mivel a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben önrészesedés levonása nélkül nyújt szolgáltatást, ezért az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásá- nak értéke és a végleges javítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére. A sérült járművet véglegesen külföldön hagyni vagy az

ellopott és külföldön megtalált járművet hazaszállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.

A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segít- ségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a biztosító szempontjából elháríthatatlan események késleltetik vagy megakadályozzák.

27. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL VAGY A JOGSZABÁLYOKTÓL

Jelen általános szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált casco terméktől az alábbiak- ban térnek el lényegesen:

– Az Általános biztosítási feltételek részévé váltak a koráb- ban különös feltételként meghatározott elemi-, lopás- és töréskár biztosítási feltételek.

– Az Általános biztosítási feltételek kiegészültek a szerző- désben használt fogalmak meghatározásával (1. pont).

– Módosult a biztosítás fedezeti köre a járműkategóriához nem azonosítható alkatrészek tekintetében (7.1. pont)

– A biztosított jármű, annak alkatrészei és tartozékai szabályozása kiegészültek a gyári széria, gyári extra és egyéb extra felszereltségre vonatkozó rendelkezésekkel (7.3.-7.8. pont).

– A biztosítással nem fedezett káreseményekre, vagyon- tárgyakra és károkra vonatkozó szabályok egy kizárás alóli kivétellel (9.3. pont) és további kizárásokkal (9.4.,

9.5. és 9.6. pont) egészültek ki.

– Változtak a díjfizetési kötelezettség teljesítésének sza- bályai (10.4. pont).

– Bővült a bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettsé- gek köre (11.1.1. pont).

– Pontosításra került a szolgáltatás igénybevételéhez rendelkezésre bocsátandó dokumentumok felsorolása (11.1.2. pont).

– Kiegészültek a biztosító ellenőrzési jogosultságai (11.2. pont).

– A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek köre bővült (12. pont).

– Módosult a biztosítási szolgáltatások szabályozása a gyári széria, gyári extra és egyéb extra felszereltség tekintetében (14. pont).

– Kiegészültek a szolgáltatás szabályai érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor (14.1. d) pont).

– A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések módosultak (14.7. pont).

– Törlésre került az a rendelkezés, hogy a biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege személy- gépjármű esetén káreseményenként az 5 000 forintot, egyéb gépjármű esetén a 10 000 forintot nem haladja meg.

– Módosultak és kiegészültek az arányos térítés szabályai a jármű értékének és műszaki paraméterinek szerződő általi megadása tekintetében (14.3. pont).

– A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos, a jármű hasz- nálati módjára illetve kiemelt tartozékaira vonatkozó új

rendelkezések kerültek a szövegbe (14.3.4. pont).

– A szolgáltatási összeggel kapcsolatos adót érintő ren- delkezések változtak (14.5. pont).

– Kiegészültek a biztosítottnak a töréskár biztosítási ese- mény megelőzésére vonatkozó kötelezettségei (16.3. pont).

– A biztosító mentesülésének esetei kiegészültek (17. k) pont).

– A határozatlan időre szóló szerződés szerződő általi módosításának kezdeményezése további lehetőségek- kel egészült ki (18.1. pont).

– A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdeménye- zett szerződésmódosítás szabályai módosultak (18.1.2. pont).

– Módosultak a szerződés biztosítási év közben történő módosításának szabályai (18.1.3. pont).

– Változott a biztosító kockázatviselésének megszűnése a biztosított járműre a jármű tulajdonjogában bekövet- kező változás esetén (21.2.1.1. b) pont).

– Az elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége, az elektronikus kommunikáció feltételei módosultak az e-termékre vonatkozó szabályok alkalmazásával (23.3. pont).

– Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás különös bizto- sítási feltételei körében kiegészültek a jármű megfelelő lezártságának szabályai (2. pont), a közút definíciója bekerült a biztosítással nem fedezett károk szabályai közé (3. pont), valamint törlésre került az extratartozék fogalma; helyette a gyári extra felszereltség és egyéb extra felszereltség alkalmazandó (5.1. pont).

Az általános szerződési feltételek a szokásos szerződési gyakorlattól az alábbiakban térnek el:

AHE-12450/1

– Túlfeszültség miatti kár: a bármely okból (pl. villám- csapás vagy annak indukciós hatása miatt) fellépő mágneses térerősség-változással összefüggésben kelet- kező indukciós túlfeszültség által okozott kár, ide nem értve a részben vagy egészben elektromos energiával meghajtott jármű rendeltetésszerű töltése közben a

töltőkábelen keresztül a járművet elérő túlfeszültség miatt keletkezett kárt (9.4. pont).

– Bukósisak, motoros ruházat térítésének (Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás Különös biztosítási feltételek

5.2. b) pont) feltétele az is, hogy a vagyontárgyak a biz- tosítási esemény következtében alkalmatlanná váljanak a rendeltetésszerű használatra.

– A szolgáltatási összeggel kapcsolatos adót érintő ren- delkezések (14.5. pont) körében a biztosító az érdek- múlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor a jármű újkori, illetve a kárkori értékében mutatkozó álta- lános forgalmi adót abban az esetben nem téríti meg, ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor ezen adóösszeg visszaigénylésére jogosult volt.

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el:

– A jelen feltételek alapján (17. pont) hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa (Ptk. 8:1. § (1) 2. pont).

– A jelen feltételek alapján (22. pont) a biztosítási szer- ződésből eredő igények – ide értve különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási eseményből eredő szolgál- tatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedé- kessé válásától számított egy év elteltével elévülnek. Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévü- lést nem szakítja meg (Xxx. 6:22. § (1) bekezdés).

– A Ptk. 6:454. § (3) bekezdésétől eltérően a biztosító érdekmúlással történő megszűnésnek tekinti az ott leírt esetet is (21.2.1.1. pont).

Allianz Hungária Zrt.

ALLIANZ CASCO MOTORKERÉKPÁR-BIZTOSÍTÁS

Különös Biztosítási Feltételek

Hatályos 2018. február 23-ától

Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általá- nos biztosítási feltételei, valamint a jelen különös biztosítási feltételek alapján – ezek értelemszerű együttes alkalmazá- sával – nyújt szolgáltatást a biztosított motorkerékpárban vagy mopedautóban (a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a továbbiakban együttesen: motorkerék- pár vagy jármű), annak biztosított alkatrészeiben és tarto- zékaiban keletkezett elemikár, lopáskár és töréskár esetén.

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Allianz Casco biztosítás általános bizto- sítási feltételei szerint kell eljárni. Az általános biztosítási feltételekben szereplő biztosított járművön a biztosított motorkerékpárt kell érteni.

1. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK ÉS A BIZTOSÍTÁS DÍJA

a) A biztosítás az ajánlaton az azonosító adataival (bel- földi rendszám, vázszám) megjelölt motorkerékpárra, valamint a rendeltetésének megfelelően a motorkerék- párba be-, illetve arra felszerelt, abban elzárt vagy azon rögzített alábbi vagyontárgyakra terjed ki:

– a rendszámtáblára;

– a járműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra 100 000 forintig;

– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékaira;

– az igazoltan beépített – elektronikus vagy nem old- ható kötéssel rögzített mechanikus – lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó, nyomkövető berendezés).

b) Az alábbi kiemelt felszereltség csak elemikárra és törés- kárra biztosítható:

– legfeljebb két darab bukósisak darabonként 100 000 forintig;

– a vezető és az utas testi épségének védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, a kesztyű, valamint a bakancs, csizma (a továbbiak- ban együttesen: motoros ruházat) személyenként legfeljebb 150 000 forintig, összesen legfeljebb

300 000 forintig.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rendeltetés- szerű használatot nem akadályozó, esztétikai jellegű károkra.

AHE-12450/1

A biztosítás mopedautó kategóriába tartozó járművekre abban az esetben köthető, ha a szerződő az érvényes rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező jármű típusát a szerződéskötéskor megadta és a motorkerék- párra vonatkozó díjat megfizette.

c) A biztosítás alapdíját az általános biztosítási feltételek

10.1. pontjában felsorolt díjmódosító tényezőkön túl az ajánlaton megjelölt alábbi kiemelt felszereltség is befolyásolja:

– xenon fényszóró;

– a járműre a gyártás során beépített navigációs rendszer;

– a járműre a gyártás során vagy utólag szerelt sport- motor áramvonalidomok;

– a motorkerékpár oldalkocsija;

– automataváltó;

– mopedautó felépítmény,

– gyári, zárható, fixre szerelt tároló doboz (legfeljebb három darab);

– bukósisak;

– motoros ruházat.

2. A LOPÁSKÁR-BIZTOSÍTÁS SZEMPONTJÁBÓL MEGFELELŐEN LEZÁRT JÁRMŰ

A jármű akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha a lopáskár időpontjában megfelelt az alábbi követelményeknek:

– a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a jármű erőszak nélkül történő elvitelét;

– a zárak, zárbetétek, kódkártyák, indítókártyák rendelte- tésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket roncsolás nélkül;

– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt és a biz- tosító által kockázatba vont (szerződéskötéskor bemu- tatott vagy utóbb, változásként bejelentett) kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indításgátló, riasztó, GPS-es nyomkövető) a lopáskár időpontjában üzemké- pes volt, és a motorkerékpár védelmére kész állapotba volt helyezve.

3. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

A jelen biztosításra az általános biztosítási feltételekben részletezett kizárásokat kell megfelelően alkalmazni.

A biztosítás nem terjed ki továbbá:

a) a taxiként üzemeltetés és a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett elemikárra, lopáskárra és töréskárra,

b) a motorkerékpár azon töréskárára, amely nem a köz- úton történő közlekedéssel összefüggésben következett be,

c) a bukósisak(ok) és a motoros ruházat(ok) lopáskárára. Jelen pont vonatkozásában közútnak kell tekinteni a

gyalogosok és a közúti járművek közlekedése céljára szol- gáló, közterületnek minősülő utat, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánterületet (magánutat).

4. A SZERZŐDŐ, ILLETŐLEG A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A szerződő, illetőleg a biztosított az általános biztosítási feltételek 7. valamint 13.2. pontjában előírtakon túl köteles a biztosítónak bejelenteni a biztosított motorkerékpáron eszközölt minden olyan változtatást, átalakítást, amely a jármű jellegét, színét, megjelenését, értékét megváltoztatja (pl. burkoló elemek cseréje).

A biztosító a szolgáltatási összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a fenti változtatások, átalakítások érték- növelő hatását, ha a változástatást, átalakítást a szerződő, illetőleg a biztosított nem jelentette be.

5. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító a motorkerékpárban keletkezett elemi-, lopás- és töréskár esetén az általános biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatásokat nyújtja az alábbi eltérésekkel.

5.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a motorkerékpár kárkori értéke.

a) A jelen szerződés értelmében érdekmúlási ok, ha:

– a biztosított motorkerékpárt ellopják, és a szolgálta- tás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a javítása nem gazdaságos;

– a biztosítási esemény következtében a motorkerék- pár váza úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkalmatlan, és szakszerűen nem javítható. A biztosító akkor tekinti a motorkerékpár vázát további üzemel- tetésre alkalmatlannak, ha ezt a tényt a jármű javí- tására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizsgálat nélkül is egyértelműen felismerhető.

A motorkerékpár javítása akkor nem gazdaságos, ha olyan fokú sérülést szenvedett, hogy javítás esetén az általános biztosítási feltételek 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontjai alapján számított szolgáltatás várható összege eléri, vagy meghaladja a 14.1. pont alapján megállapí- tott kárkori érték 80%-át.

b) A szolgáltatásnál figyelembe vehető – gyári extra fel- szereltség és egyéb extra felszereltség nélküli – kárkori érték nem haladhatja meg a motorkerékpár kárkori új értékének

– 95%-át, ha a biztosítási esemény a jármű új állapot- ban való forgalomba helyezésétől számított 3 hóna- pon belül;

– 90%-át, ha 3-6 hónapon belül;

– 80%-át, ha 6-12 hónapon belül;

– 70%-át, ha 12-24 hónapon belül;

– 65%-át, ha 24 hónapon túl következett be.

5.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkeztekor

Ha a motorkerékpár javítási költsége nem éri el az 5.1. b) pontra figyelemmel megállapított kárkori érték 80%-át, a biztosító az általános biztosítási feltételek 14.2-14.7. pont- jában rögzítettek alapján a jármű javítási költségét téríti meg, az alábbi kiegészítésekkel.

a) Járműmentés, szállítás

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben felmerült járműmentés és indokolt szállítás költ- ségét eseményenként összesen 100 000 forintig. A szál- lítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné válik, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.

b) Bukósisak, motoros ruházat térítése

A biztosított bukósisakban, a motoros ruházat elemei- ben keletkezett kár megtérítésére a biztosított kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jogosult:

– a biztosítási esemény bekövetkeztekor a vezető és az utas a járművön utazott;

– a biztosítási esemény következtében az azonos Allianz Casco szerződésszámon biztosított jármű is megsérült;

– a vagyontárgyak a biztosítási esemény következ- tében alkalmatlanná váltak a rendeltetésszerű

használatra.

A bukósisak sérülése esetén a biztosító az ütésállóság gyárilag garantált időtartamának végéig és az elhasz- nálódás figyelembevételével nyújt szolgáltatást.

A biztosító a motoros ruházat sérült elemének javítási költségét az adott sérült elem kárkori értékéig téríti. Ha az adott elem javítási költsége a kárkori értéket megha- ladja, úgy a biztosított a kárkori érték térítésére jogosult. A biztosító motoros ruházat károsodása címén nyújtott szolgáltatása adott biztosítási eseménnyel összefüggés- ben nem haladhatja meg összességében az 1. b) pont- ban meghatározott mértéket.

5.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések

a) Ha a motorkerékpár fel van szerelve utasvisszatartó rendszerrel (pl. biztonsági övvel vagy légzsákkal), és ennek elemei károsodnak, a biztosító a térítendő

anyagköltséget úgy állapítja meg, hogy az általános biztosítási feltételek 14.2.1. pontja szerinti anyagárat – a károsodott elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.

b) A biztosító az utasvisszatartó rendszer alkatrészeit, a bukósisakot és a motoros ruházat elemeit kizá- rólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító

AHE-12450/1

jogosult a motorkerékpár és az utasvisszatartó rendszer valamennyi cserélendő és térítésre kerülő elemeit, a térítendő bukósisakot és a motorosruházat cserélendő elemeit el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni.

c) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 4 évig a biztosító a javításhoz szüksé- ges új alkatrészek, tartozékok árából csak az általános biztosítási feltételek 14.7. b) pontjában felsoroltak ese- tén von le értékemelkedést. Eltekint a biztosító az érték- emelkedés levonásától, ha annak összege biztosítási eseményenként az 5 000 forintot nem haladja meg.

6. DÍJKEDVEZMÉNYEK

A szerződőt az általános biztosítási feltételek 10.6. pont- jának megfelelően díjkedvezmény illeti meg, az alábbi eltéréssel. A szerződő kármentességi díjkedvezményre (bónusz) csak a biztosított motorkerékpárral azonos járműfajtára vonatkozó, töréskárra is kiterjedő casco biz- tosítási szerződésében elért kármentes időszakok, illetve az Allianz Hungária Zrt.-nél ugyanezen motorkerékpárra kötött határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősség- biztosításának legalább B6 bónusz osztálya alapján válik jogosulttá.

AHE-12450/1

Allianz Hungária Zrt.

ALLIANZ CASCO LIGHT ZÁRADÉK

Hatályos 2018. február 23-ától

Ha a szerződés jelen záradék alkalmazásával jött létre, a biztosító az Allianz Casco általános biztosítási feltételein alapuló szolgáltatását az alábbi eltéréssel nyújtja.

Az eltérések a záradékban vastagítással vannak jelölve.

I. A BIZTOSÍTOTT JÁRMŰ, ANNAK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

A 7. pont helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

7.1. A biztosítás fedezeti köre

A biztosítás kiterjed

– az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rend- szám, alvázszám, illetve vázszám) megjelölt gyári felszereltségű személygépjárműre; valamint

– a rendeltetésének megfelelően a járműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített gyári felszereltségre;

– az igazoltan beépített vagyonvédelmi berendezésre

(pl. indításgátló, riasztó) 50 000 Ft-ig; és

– az utólag beépített kiemelt felszereltség körében a szer- ződő által az ajánlaton megjelöltekre.

A járműhöz nem azonosítható alkatrészekre a biztosítás nem terjed ki.

7.2. Elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendsze- rek, valamint keréktárcsák biztosítása

A biztosítás kiterjed

– a járműbe a gyártás során vagy – az utastér bármilyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra 50 000 forintig;

– a jármű keréktárcsáira darabonként 25 000 forintig, összesen legfeljebb 100 000 forintig.

7.3. A gyári széria és kiemelt felszereltség fedezetbe vonása

A szerződő az ajánlat megtételekor köteles a jármű gyári széria felszereltségét igazolni, valamint kiemelt felszerelt- ségét az ajánlaton külön is megjelölni.

Személygépjárművek esetében kiemelt felszereltségnek minősül:

– bőr vagy részben bőr belső gyári kárpitozás;

– részben vagy egészben üvegfelületű tető;

– különleges gyári fényszóró: részben vagy egészben Xenon, Bi-Xenon, LED, adaptív LED, lézer lámpatest (nem ideértve a LED nappali menetfényt);

– aktív menetbiztonsági berendezés: „éjjellátó” xxxxx- xxxxx, sávtartó asszisztens, holttér figyelő asszisztens, távolságtartó asszisztens, távolságtartó asszisztens tempomattal, Head-Up display típusú, illetve részben vagy egészben robotpilóta irányítást lehetővé tevő berendezések.

7.4. A gyári extra és egyéb extra felszereltség fedezetbe vonása

A gyári extra felszereltségre irányuló szolgáltatási igény teljesítéséhez a szolgáltatási igény benyújtásakor igazolni kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezése ide- jén is rendeltetésszerűen a járműbe, illetve járműre voltak szerelve.

Az egyéb extra felszereltség nem vonható fedezetbe.

7.5. A jármű újkori értékének meghatározása

A szerződő az ajánlat megtételekor a jármű újkori értéké- nek meghatározása során egyaránt köteles figyelemmel lenni a jármű gyári széria és gyári extra felszereltségére.

7.6. A jármű felszereltségének igazolása

A jármű felszereltsége az alábbiakkal igazolható:

– a gyári széria felszereltség megléte a jármű azonosítá- sát szolgáló Eurotax-kódszámmal, vagy a jármű biztosí- tónak történő bemutatásával;

– a gyári extra felszereltség a beépítés igazolásával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával), vagy a jármű biztosítónak történő bemutatásával.

7.7. A szerződés létrejötte után beépített felszereltség fedezetbe vonása

A szerződés létrejötte után beépített felszereltség nem vonható fedezetbe.

7.8. Különleges, átalakított, illetve összeépítéssel létre- hozott járművek fedezetbe vonása

Különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve a hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott jármű nem vonható fedezetbe.

II. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A 11.1.1. pont első bekezdése helyébe az alábbi rendelke- zés lép:

Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:

A biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két mun- kanapon belüli bejelentési kötelezettség kizárólag telefo- non vagy interneten (xxx.xxxxxxx.xx) teljesíthető.

AHE-12450/1

A telefonos bejelentés során a biztosító tájékoztatást ad a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi Casco Light partner elérhetőségéről, és a biztosító eltérő szol- gáltatásáról attól függően, hogy a személygépjárművet Casco Light partnerrel vagy más javítóval javíttatja-e meg. Ezt a tájékoztatást a biztosító online bejelentés esetén a kárbejelentés során megadott e-mail címre küldi.

A telefonos ügyfélszolgálat a nyitvatartási időn belül a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon érhető el.

Casco Light partner: Allianz Casco Light záradékkal lét- rejött casco biztosítással biztosított járművek javítására a biztosítóval szerződéses jogviszonyban álló javító.

A Casco Light partnerek elérhetőségét a biztosító a hon- lapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.

III. A BIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSI JOGOSULTSÁGA

A 11.2. pont az alábbi d) bekezdéssel egészül ki:

A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos ajánlat-elbírálási idő alatt, valamint indokolt eset(ek)ben az ajánlat elfogadását követően – káresemény bekövet- kezésétől függetlenül is – jogosult a biztosított járművet megszemlézni.

Ha a szerződés létrejöttét követő szemle során a biztosító a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról szerez tudomást, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől

számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

Ha a szerződő (biztosított) a biztosító felhívása ellenére a jármű szemlézését nem teszi lehetővé, a biztosító jogosult a szerződést a biztosítási évfordulóra felmondani.

IV. SZOLGÁLTATÁS ÉRDEKMÚLÁST OKOZÓ BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR

A 14.1. pont első bekezdése helyébe a következő rendelke- zés lép:

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a jármű kárkori értéke. A jelen szerződés értelmé- ben érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított jármű lopáskárát vagy töréskárnak minősülő olyan fokú sérü- lését, amellyel összefüggésben az önhordó karosszériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépítményt egyidejűleg cserélni kell (műszaki totálkár).

A biztosító a járműben keletkezett kárt

– lopáskár bekövetkezése esetén a jármű kárkori értéke,

– műszaki totálkár esetén a jármű kárkori értékének és a maradványértékének a különbözete alapján állapítja meg az önrészesedés levonása előtt.

A biztosító szolgáltatása műszaki totálkár esetén – az önrészesedés levonása nélkül – nem haladhatja meg a jelen záradékkal módosított biztosítási feltételek alapján megállapítható kárkori érték 70%-át.

A 14.1. a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

A biztosító a káridőpontban érvényes újkori ár alapulvéte- lével nem nyújt térítést.

V. SZOLGÁLTATÁS ÉRDEKMÚLÁST NEM OKOZÓ BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR

A 14.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

a) Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biz- tosító a biztosítási esemény kapcsán felmerült és igazolt javítási költségeket az alábbiak szerint téríti meg:

aa) Ha a javítást Casco Light partner végezte, a bizto- sító a számlában foglalt alkatrész- és anyag árakat, valamint munkadíjakat téríti meg. A biztosító elsőd- legesen az utángyártott, illetve bontott alkatrészek árát téríti meg, a kiskereskedelmi új alkatrész árát csak akkor, ha az adott járműtípushoz utángyártott vagy bontott alkatrész nem létezik vagy a kereske- delmi forgalomban nem kapható.

ab) Ha a javítást nem Casco Light partner végezte, a következő anyagköltség és munkadíj térül:

– a jármű javításához indokoltan cserélendő, illetve pótolandó alkatrészek, tartozékok ára, legfeljebb Magyarországon az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiske- reskedelmi új ár 50%-áig;

– a biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége összesen legfeljebb 5 000 forintig;

– a szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;

– a sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag és műszakilag indo- kolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége, mely nem lehet magasabb, mint az AZT (Allianz Zentrum für Technik) számítási módszer1 szerint 80%-os anyagár-indexszel meghatározott fénye- zési anyagköltség (fényezési anyagár-index: az átlagos fényezőanyag ár százaléka);

– a fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak 5 000 forint nettó óradíjjal szá- mított munkadíja (indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javítás- nál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvéde- lemnél a technológiailag indokolt időszükséglet).

b) A jármű-azonosítók, hatósági jelzések és okmányok költ- ségét a biztosító nem téríti meg.

A 14.7. i) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény esetén a biz- tosítónak a 14.2., 14.4., 14.5., 14.7. pontok alapján megha- tározott szolgáltatása – az önrészesedés levonása nélkül

– káreseményenként nem haladhatja meg a jármű jelen záradékkal módosított általános biztosítási feltételek sze- rint megállapítható kárkori értékének 70%-át.

AHE-12450/1

VI. A KÁRMEGELŐZÉS KÖLTSÉGÉNEK TÉRÍTÉSE

A 14.2.3 a) pontban meghatározott szolgáltatást a bizto- sító az alábbi eltéréssel nyújtja:

A biztosító a 14.2.3 pont szerinti, a károk megelőzésé- vel, enyhítésével kapcsolatos költségek 50%-áig nyújt szolgáltatást.

VII. AUTÓMENTÉS, SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS

A 14.6. pont helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költsé- gét káreseményenként összesen legfeljebb 50 000 forin- tig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.

AHE-12450/1

Allianz Hungária Zrt.

XXXXXXX.XX

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTÉSE

HATÁLYOS

AHE-12600/2

2018. FEBRUÁR 23-ÁTÓL

TARTALOM

I. Ügyféltájékoztató 3

1. A biztosító főbb adatai 3

2. Irányadó jog 3

3. A biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás 3

4. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3

5. Tájékoztató a panaszügyintézésről 5

II. Szerződési feltételek kiegészítése 7

1. A személyes adatok kezelése 7

III. Elektronikus szerződéskötés szabályai 9

1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási

ajánlat visszaigazolása 9

2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés

rögzítése és hozzáférhetővé tétele 10

3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége 10

AHE-12600/2

4. Az adatbeviteli hibák javítása 10

Jelen dokumentum – az Allianz Hungária Zrt. (továb- biakban: biztosító) termékei ügyféltájékoztatójának és szerződési feltételeinek kiegészítéseként a követke- zőket tartalmazza a biztosítási tevékenységről szóló

2014. LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően: a biztosító főbb adatai, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezések, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére

I. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

vonatkozó rendelkezései, a panaszügyintézésről szóló tájékoztató, valamint a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat.

Fentieken felül a dokumentum tartalmazza az elektro- nikus szerződéskötés szabályait, amelyeket azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a szerződést elektro- nikus úton kötötték.

1. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI

Név: Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság

Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

A székhely állama: Magyarország

Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).

Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik, és a Felügyelet enge- délyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.

2. IRÁNYADÓ JOG

A biztosítóval kötött szerződésekre a magyar jog rendelke- zéseit kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre a termékre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendel- kezései az irányadók.

3. A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

A biztosító termékeit függő és független biztosításközvetítő is értékesítheti. Ha a nem-élet biztosítási terméket a bizto- sító maga értékesíti, annak során nem nyújt tanácsadást.

A közvetítő díjazásra a biztosítóval való megállapodás alapján jogosult a közvetített és gondozott szerződésekkel kapcsolatban. A díjazást, amelyet a biztosítási díj tartal- maz, a biztosító fizeti részére.

AHE-12600/2

4. A BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített

adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a

biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:

– a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben;

– a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel;

– büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben;

– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;

– az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;

– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

– a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli

megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábí- tószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

– ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

– ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;

– törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

– a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal szemben;

– a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;

– az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;

– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti

közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;

– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;

– a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;

– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági

igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzések- kel foglalkozó intézménnyel szemben;

– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;

– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;

– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;

– a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabá- lyozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosítá- sáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

AHE-12600/2

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgál- tatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szer- ződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § sze- rinti adattovábbítás.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

Tájékoztatjuk, hogy Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában fog- lalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szer- ződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

5. TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL

Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügy- feleink minden szempontból elégedettek legyenek szol- gáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvo- nalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

– Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.

– A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minősé- gét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamato- san növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a pana- szok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.

AHE-12600/2

– Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munka- társaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően

kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámít- hatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alap- elveit tartjuk szem előtt.

– Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat

javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosz- szabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasz- tóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszke- zelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek ren- dezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk bizto- sítja a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.

– Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.

– Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levél- ben.

– A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathat- ják el hozzánk:

Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szer- ződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx- kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kollégáink, partnereink meghallgatják és a panaszt írásban rögzítik.

A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társasá- gunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgá- laton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 számokon érhető el (nem emelt díjas szolgálta- tás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütör- tök: 8-20 óra között.

Faxon: +36 (1) 269-2080-as számon.

Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül a (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx) vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tar- talmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerző- dött Ügyfeleink.). Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.

Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügy-

fél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám). Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendel- kezésekre figyelemmel – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben foglalt követelményeknek kell eleget tennie (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/www/hu/panaszkezeles.html). Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kéz- zel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre. (A panaszbejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/ panaszkezeles.html - címen érhetik el.)

A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírá- sát, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy

a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk. Ezen kívül ter- mészetesen bármilyen formátumban – kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.

Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és Tár- saságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Köz- pontjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezde- ményezheti. Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: +36 (80) 203-776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

AHE-12600/2

Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatványt elekt- ronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.

Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól

(telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: +36 (80) 203-776 és x00 (0) 000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx

Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kez- deményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rend- szeresített formanyomtatványt elektronikusan a http:// xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgála- ton érheti el.

Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredmény- telen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a xxxx://xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.

A panaszügyintézés további részletei:

A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hitelesített jegyző- könyvet vagy a hangfelvétel másolatát, amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgat- hatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyinté- zést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt per- cen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelen- tését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osz- tályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továb- bítjuk Önnek.

A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása,

az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizs- gálásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információsza-

badságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.

A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.

A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizs- gálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a kése- delem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehető- ség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoz- tatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panasz- ügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön min- den esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.

A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehető- ség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat. Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilvántartásban szerepelnek az ügyfél - és panaszada- tok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja,

a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határ- idők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőr- zés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.

A panaszkezelési szabályzatot Társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.

Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgáltatá- sainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.

II. SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTÉSE

1. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

1.1. Az adatkezelés jogalapja, célja

Személyes adatnak minősül az Információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adat- ból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minősülnek különleges adatnak.

AHE-12600/2

Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különle- ges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egész- ségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzá- járulása alapján kezelheti.

A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevé- kenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtar- tamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogo- sult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekez- dése szerinti adattovábbítást.

A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést meg- előzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biz- tosítási szerződés létrejöttéhez.

1.2. Az adatfeldolgozók

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.

A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerző- dés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.

A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek sze- mélyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minő- ségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.

A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Iro- dájában nyújtunk tájékoztatást.

1.3. Adattovábbítás

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli

hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szerveze- tek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen doku- mentum 4. pontja tartalmazza.

A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során

– a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,

– a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából

AHE-12600/2

megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. meg- keresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre

vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzí- tésre került.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.

A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.

1.4. Tájékoztatáskérés, helyesbítés

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével

– törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

– nevéről,

– címéről (székhelyéről),

– adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogsza- bály korlátozhatja.

1.5.Örökösök adatainak kezelése

A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mérték- ben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat - az

ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató xxxxx- xxxxx.

A kezelt adatok köre:

– az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;

– az ügyfél elhalálozásának dátuma;

– a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó ada- tok.

Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.

Az örökösök és az okiratmásolatok adatai kezelésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adat- kezelési célból a Bit. 135. § (1) bekezdése, valamint a Bit.

143. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezete

(XXII cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biztosítási szerződéssel összefüggésben kezelt adatok- nak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott

– a Bit. felhatalmazásán alapuló – céljával és időtarta- mával.

Kérjük, a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.

1.6.Jogorvoslat, tiltakozási jog

Az érintett az Infotv. 14-17. pontjaiban foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv- ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve – nem termé-

szetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.

Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: x00 (0) 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kál- mán krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió,

Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a xxx.xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni.

A biztosító, mint adatkezelő köteles az érintett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.

1.7. Az adatkezelés időtartama

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel

kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

AHE-12600/2

III. ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI

1. A SZERZŐDÉSKÖTÉS TECHNIKAI LÉPÉSEI, BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT VISSZAIGAZOLÁSA

Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx, valamint

a független biztosításközvetítők számára elérhető, a biz- tosító által üzemeltetett értékesítési felületet, illetve az egyéb, elektronikus ajánlatbeküldésre szolgáló csatornát is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informa- tikai rendszerében.

A biztosítás elektronikus úton történő megkötése Társasá- gunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biz- tosítási ajánlat beküldésével történik. A szerződéskötés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők.

Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően

a biztosító az ajánlatban megadott e-mail címre visszaiga- zoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat kockázat elbírálást követően szerződéssé válik,

a biztosító a megadott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.

2. A SZERZŐDÉS ÍRÁSBELISÉGE, NYELVE,

A SZERZŐDÉS RÖGZÍTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE

Az 1. pontban foglaltak szerint elektronikus úton meg- kötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés és a kapcsolattartás nyelve a magyar.

Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (amennyi- ben a szerződéskötés során, vagy ezt követően bármikor ebben megállapodás történt) elektronikus formában

az xxxxxxx.xx oldalon, az Allianz Ügyfélportál felületre belépve, a Szerződéses adatok menüpontban, vagy bizto- sításközvetítő esetében az Allianz Közvetítői Portálon bár- mikor hozzáférhetőek.

3. ALLIANZ FOGYASZTÓVÉDELMI ALAPELVEK, A XXX.XXXXXXX.XX ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS A BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ELEKTRONIKUS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

AHE-12600/2

Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasz- tóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési felté-

telekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon, vagy biztosításközvetítő esetében az Allianz Közvetítői Portálon tájékozódhat. A szer- ződéskötés időpontjában érvényes szerződési feltételeket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át. Függet- len biztosításközvetítő közreműködése esetében az ügyfél részére történő átadásról a közvetítő köteles gondoskodni.

4. AZ ADATBEVITELI HIBÁK JAVÍTÁSA

Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést követően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcso- latot:

– telefonon, a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszá- mon;

– személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén;

– online a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx- kapcsolat/ oldalon.

Biztosításközvetítők által tett ajánlat esetében:

– webbüro ügykövető rendszerben;

– a x00 (00) 000-0000, ill. a x00 (0) 000-0000 telefon-

számok egyikén;

– a xxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címen. Allianz Hungária Zrt.