EGYSZERÛ

PostaFészekÔr (1 2013)

Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek

EGYSZERÛ

•

KÖZELI

•

BIZTOS

•

KEDVEZÔ

Tartalom

A PostaFészekÔr (1 2013 kódszámú) ingatlan- és ingóságbiztosítás feltételei

PostaFészekÔr szolgáltatáscsomagok 6

Ügyféltájékoztató 6

Biztosítási feltételek 9

1. A biztosított vagyontárgyak 9

1.1. Ingatlan 9

1.2. Biztosított ingóság 11

1.3. Nem biztosított ingóság 12

1.4. Üvegezés 12

2. Kockázatviselési hely 13

3. Biztosítási események 13

3.1. Tûz 14

3.2. Villámcsapás 14

3.3. Közvetett villámcsapás 14

3.4. Robbanás 15

3.5. Légi jármû ütközése 15

3.6. Vihar 15

3.7. Jégverés 15

3.8. Hónyomás 16

3.9. Szikla- és kôomlás, földcsuszamlás 16

3.10. Ismeretlen építmény és üreg beomlása 16

3.11. Ismeretlen jármû ütközése 17

3.12. Felhôszakadás 17

3.13. Árvíz 17

3.14. Földrengés 18

3.15. Üvegtörés 18

3.16. Csôtörés 18

3.17. Vezetékes víz 18

3.18. Kibôvített vezetékes víz 19

3.19. Betöréses lopás 19

3.20. Rongálás 19

3.21. Rablás 19

3.22. Felelôsségbiztosítás 20

4. Biztosítási összeg, értékkövetés 21

4.1. Biztosítási összeg 21

4.2. Alulbiztosítás 22

4.3. Értékkövetés 22

5. Biztosított költségek 23

5.1. Rom- és törmelékeltakarítási költségek 23

5.2. Kárenyhítési költségek 23

5.3. Zárcsere költsége 23

5.4. Xxxxxxx és tûzoltási költségek 24

5.5. Bérleti díj 24

5.6. Lakbérkiesés 24

5.7. Kárhely felkutatása 24

5.8. Csôcsere költsége 24

5.9. Üvegezés költsége 24

6. Biztosított, Szerzôdô, kárkifizetés jogosultja 24

6.1. Biztosított, Szerzôdô 24

6.2. Kárkifizetés jogosultja 25

7. A biztosítás kezdete, vége 26

7.1. A biztosítási szerzôdés létrejötte 26

7.2. A kockázatviselés 26

7.3. A biztosítási szerzôdés módosítása 27

7.4. A biztosítási szerzôdés megszûnése, felmondása 28

8. Biztosítási díj esedékessége, díjfizetés 28

8.1. A díj esedékessége 28

8.2. Díjfizetés 29

9. Kötelezettségek és megsértésük következményei 29

9.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 29

9.2. Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség 30

9.3. Kötelezettségek egy káresemény során 31

10. Kizárások, mentesülések 32

10.1. Kizárások 32

10.2. A biztosító mentesülése 33

11. Az ingatlan mechanikai védelme 34

11.1. Lakóépület, lakás 34

11.2. Melléképület 35

12. Kárbejelentés 36

12.1. A kár helyszíne 36

12.2. Értesítendô szervek 36

12.3. Kárbejelentés 36

12.4. Helyszíni szemle 37

13. Kártérítés és a szolgáltatás korlátozása 37

13.1. A kártérítés meghatározása 37

13.2. Törvényi engedmény 39

13.3. A kártérítés esedékessége 39

13.4. Biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok .40 13.5. A szolgáltatás korlátozása 41

14. Kiegészítô balesetbiztosítás 43

14.1. A kiegészítô balesetbiztosítás különös feltételei. 43

14.2 A kiegészítô balesetbiztosítással összefüggô fogalmak 44

14.3. A kockázatviselés korlátozása 44

14.4. Mentesülések 44

14.5 Kizárások 45

14.6. Nem biztosítható személyek 45

14.7. A biztosítás területi hatálya 46

14.8. A szolgáltatásra jogosult személy, (Kedvezményezett) 46

14.9. A kiegészítô balesetbiztosítási esemény bejelentése 46

14.10. A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratok 46

14.11. A Biztosított kötelezettségei

a biztosítási esemény bekövetkezése után 48

14.12. A szolgáltatás kifizetése 49

14.13. A biztosítási összeg 49

14.14. A biztosítási esemény baleseti eredetû halál esetén 49

14.15. A biztosító szolgáltatása baleseti eredetû halál esetén 49

14.16. A biztosítási esemény baleseti rokkantság esetén 50

14.17. A biztosító szolgáltatása baleseti rokkantság esetén 50

14.18. A biztosítási esemény csonttörés esetén 52

14.19. A biztosító szolgáltatása csonttörés esetén 52

14.20. Kizárás csonttörés esetén 52

15. Személyes adatok kezelése és titoktartás 53

16. Szokásos szerzôdés gyakorlattól eltérô megállapodások 58

16.1. Elévülés 58

16.2. Jogviták 58

4

5

Biztosított kockázatok, vagyontárgyak, a szolgáltatások egyéb korlátozásai

Csomagok		Ingatlan és Ingóság		Ingatlan	Ingóság
		Prémium	Optimum
Biztosított vagyontárgyak	Lakott ingatlan
	Lakatlan ingatlan	nem biztosított			nem biztosított
	Általános háztartartási ingóság			nem biztosított
	Egyéb ingóság összesen: ezen belül: készpénz idegen vagyontárgy saját termény	max. 600 000 Ft max. 40 000 Ft max. 100 000 Ft max. 100 000 Ft	max. 500 000 Ft max. 20 000 Ft max. 50 000 Ft max. 50 000 Ft	nem biztosított	max. 500 000 Ft max. 20 000 Ft max. 50 000 Ft max. 50 000 Ft
	Kibôvített ingóság	max. 200 000 Ft	nem biztosított	nem biztosított	nem biztosított
Biztosított kockázatok	Tûz, villámcsapás, közvetett villámcsapás, robbanás, légjármû ütközése
	Vihar, jégverés, hónyomás, szikla- és kôomlás, földcsuszamlás, ismeretlen építmény és üreg beomlása, idegen jármû ütközése, felhôszakadás, árvíz földrengés
	Csôtörés
	Vezetékes víz
	Üvegtörés
	Betöréses lopás, rongálás, rablás			nem biztosított
	Felelôsségbiztosítás
	Kibôvített vezetékes víz			nem biztosított	nem biztosított
	Kibôvített épületüvegezés		nem biztosított	nem biztosított	nem biztosított
Baesetbiztosítás		Választható

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: Posta Biztosító) iránti megtisztelô bizalmát! Kérjük, hogy figyelmesen olvassa el a kezében tartott Ügyféltájékoztató és biztosítási szerzôdési feltételek kiadványunkat. Ez mindenben irányadó az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire. Törekedtünk a közérthetô fogal- mazásra, amennyiben mégis maradna tisztázatlan kérdése, akkor forduljon bizalommal biztosításközvetítôjéhez, a Magyar Posta Zrt. munkatársához (továbbiakban: Magyar Posta), aki megadja Önnek a szükséges tájékoztatást.

Az Ügyféltájékoztató és biztosítási szerzôdési feltételek részletes megismerése és írásban történô átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerzôdés megkötésére.

A bevezetôben tájékoztatjuk Önt a Posta Biztosító és a Magyar Posta legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkrôl, a fogyasztói panaszügyintézésrôl, valamint a biztosítási szerzôdés alapjául szolgáló jogszabályokról. Az Ügyféltájékoztatónkban részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerzôdésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képezô adatait a Posta Biztosító továb- bíthatja.

Legfontosabb adatok

Posta Biztosító székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0–0.; levél- címe: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 000, jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság, székhely állama: Magyar Köztársaság, Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 40 200 480

(hétfônként 8:00-20:00 óráig, keddtôl péntekig 8:00-18:00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható).

Magyar Posta székhelye: 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. A Magyar Posta (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) függô biztosításközvetítôként a Magyar Posta Biztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítôi

tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Biztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biz- tosításközvetítôben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Posta Biztosító Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben Önnek a biztosítási szerzôdésével, ill. a Magyar Posta (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) biz- tosításközvetítôi tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt szóban (személyesen a biztosító székhelyén található Ügyfélszol- gálaton, vagy telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levél- ben) teheti meg. Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül a Minôségbiztosítási osztályunkhoz, ahol kivizsgáljuk bejelentését, és 15 napon belül válaszolunk Önnek:

Posta Biztosító Minôségbiztosítási osztály 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben) vagy xxxxxx@xxx.xx (e-mailben).

Fax: 00 0 000-0000

Amennyiben panaszára nem kapott kielégítô választ a Posta Biztosító Minôségbiztosítási osztályától, panaszával a következô intézményekhez fordulhat: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakban: PSZÁF) Ügyfélszolgálati Fôosztálya, békéltetô testületek. Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, Önnek jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Felügyeleti szerv

A Posta Biztosító és biztosításközvetítôje, a Magyar Posta fel- ügyeleti szerve a PSZÁF, melynek címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levélcíme: 1535 Budapest 114. Pf. 777; Ügyfélszolgálati

telefonszáma: 06 40 203 776. A PSZÁF a biztosításközvetítôkrôl nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthetô a xxx.xxxxx.xx honlapon.

Jognyilatkozatok, szerzôdésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy aján- lott levélben juttassa el Társaságunk részére. Az Ön jog- nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Posta Biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Minden irat- ban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság elôtt zajlik a magyar jog- szabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerzôdés alapjául szol- gáló legfontosabb jogszabályok a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk.”), a biztosítókról és a biz- tosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban

„Bit”).

Biztosítási feltételek

A Posta FészekÔr otthonbiztosítás biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezô szerzôdé- ses kikötés hiányában – a Magyar Posta Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) otthonbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig, de legfeljebb a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti

a kockázatviselés helyén,

a kockázatviselés idôtartama alatt bekövetkezett, a biztosítási események által okozott,

a biztosított vagyontárgyakban keletkezett

károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatáro- zott módon.

1. A biztosított vagyontárgyak

1.1. Ingatlan

1.1.1. Lakóépület, lakás

Lakóépület vagy lakás a szerkezetileg önálló, a külsô tértôl épületszerkezetekkel teljesen elválasztott épület, amely tartósan és jogszerûen biztosítja az életvitelszerû tartózkodás feltételeit.

Lakottnak minôsül az a lakóépület vagy lakás, amelyik az Országos Építésügyi Szabályzat alapján lakóövezetben, vagy az Országos településrendezési és építési követelmények alapján lakó- vagy vegyes övezetben van, arra érvényes használatbavételi engedélyt szereztek, és ott állandóan, minden évszakban életvitelszerûen laknak. Ha Ön a lakóépületet, lakást egy biztosítási idôszak alatt legfeljebb 30 napra, ideiglenesen – pl. nyaralás vagy üdülés céljából – elhagyja, akkor önmagában ettôl a ténytôl a lakóépület, lakás még nem minôsül lakatlannak. A biztosítási szerzôdés csak lakott lakóépületre, lakásra terjed ki. Kizárólag külön megállapodással biztosítható lakatlan épület is; ennek további feltétele, hogy Ön hiány- talanul megfizesse a mindenkor érvényes díjtáblázat sze- rinti lakatlansági pótdíjat.

Nem biztosítható, és ezért nem biztosított az építés, bôvítés, átépítés, felújítás alatt levô épület, vagy épületrész.

Nem biztosítható, és ezért nem biztosított a hullám- térben, a nyílt ártérben és az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett területen lévô lakóépület vagy lakás.

Nem biztosítható, és ezért nem biztosított az épület, ha a biztosításra feladott terület több, mint 1/3-án keresô tevékenységet folytatnak.

A lakóépület vagy lakás részének minôsül – így biztosított – mindaz, ami a Biztosított külön tulajdona (társasház a biztosított tulajdoni hányadának arányában, illetve a lakásszövetkezet olyan arányban, ahogy a Biztosított lakása a lakásszövetkezet összes lakásához aránylik), valamint mindaz, ami tartósan, szerkezetileg beépített, és az épületet rendeltetésszerûen használhatóvá teszi, azaz:

falak, padlók, födémek burkolatai, festés, mázolás, tapétázás;

álmennyezet;

az épületszerkezetekhez tartósan rögzített, helyükrôl károsodás nélkül el nem mozdíthatóan beépített szekrények (pl. konyhaszekrény);

épületüvegezés;

az épület energia- és vízellátását, fûtését, szenny- és csapadékvíz-elvezetését biztosító vezetékek, csövek, mérômûszerek, szerelvények, illetve a hozzájuk és az épülethez is rögzítetten csatlakoztatott készülékek, azaz: egészségügyi berendezések (WC, fürdô, mosdó), fûtôtestek, kazán, konvektor, vízmelegítô, konyhai tûzhely és sütô, klímaberendezés, kaputelefon; vagyonvédelmi berendezések: beépített vagy mozgat- ható (detektív) rács, behatolás- és tûzjelzô, riasztó, falba épített értéktároló, beépített vagy hordozható tûzoltó készülékek;

egyéb építmények: kerítés, kapu, támfal, járda, gépkocsibeálló, derítô, erkély.

(Kizárólag azért, hogy Ön a fentieket könnyebben megértse, engedje meg, hogy egy rövid magyarázattal szolgáljunk. Az épület részének általában az tekinthetô, ami tartósan beépített, szükséges ahhoz, hogy az épület rendeltetésszerûen használható legyen, és egy lakáscsere

alkalmával azokat Ön nem viszi magával.)

A lakás céljára szolgáló terület kiszámítása (ingatlan hasznos lakóterülete):

a) lakóépület (családi ház) esetén az összes lakott alapterületet kell figyelembe venni, de a beépített tetôtér esetén csak az 1,9 m belmagasságot meghaladó területet. Nem kell figyelembe venni a beépítetlen tetôteret, a nem lakás céljára szolgáló pincét (pl. szenespince, tároló), garázst, melléképületet;

b) lakástulajdon esetén a lakás teljes alapterületét kell figyelembe venni, de a lakáshoz tartozó pincerészt, tárolót, közös tulajdont nem.

1.1.2. Melléképület

Melléképület az az önálló bejárattal rendelkezô épület, amelyik lakóépületbôl vagy lakásból közvetlenül nem közelíthetô meg: garázs, szerszámoskamra, ól, ter- ménytároló. A melléképület is szerkezetileg önálló, a külsô tértôl épületszerkezetekkel teljesen elválasztott építmény, de nem alkalmas arra, hogy abban lakjanak.

1.2. Biztosított ingóság

1.2.1. Általános háztartási ingóság: a háztartásban általában elô- forduló, a személyes használatra vagy fogyasztásra szol- gáló, az Ön tulajdonát képezô, épületbe be nem épített mozgatható vagyontárgyak összessége valamint a nem tenyésztés céljára szolgáló szokásos háziállatok. Nem minôsül szokásos háziállatnak a Magyarországon nem ôshonos, egzotikus vagy csak engedéllyel tartható állat, például kígyóféle, krokodil, alligátor, mérges pók, skorpió, majom, nagymacska stb. Nem tartoznak az általános háztartási ingóságba az egyéb- és a kibôvitett ingóságok.

1.2.2. Egyéb ingóságok

a) kiemelt értékû ingóság: képzô- és iparmûvészeti tár- gyak, gyûjtemények (gyûjteménynek minôsül a 20-nál több darabból álló egynemû értéket képviselô tárgyak összessége), régiségek, ritkaságok, antikvitások, zsûrizett alkotások, egyedi tárgyak (festmény, grafika, metszet, szobor, fafaragás, érem, fotó, kerámia, márka- jellel ellátott porcelán, ólomkristály, ötvösmunka, bútor, kézi csomózású szônyeg, könyv, bélyeg);

b) 300 000 forint egyedi értéket meghaladó valódi szôrme;

c) 300 000 forint egyedi értéket meghaladó híradás- technikai, szórakoztatóelektronikai vagy optikai eszköz;

d) 300 000 forint összértéket meghaladó informatikai rend- szer (pl. számítógép-konfiguráció);

e) készpénz;

f) idegen vagyontárgyak (bérelt, kölcsönvett, illetve vendégek vagyontárgyai);

g) betárolt, saját elôállítású mezôgazdasági termények.

1.2.3. Kibôvített ingóságok

Kibôvített ingóságok között biztosítottak a nemesfém, drágakô, tenyésztett vagy természetes gyöngy és ezekbôl vagy felhasználásukkal készült tárgyak is.

1.3. Nem biztosított ingóság

Az ingóságok között nem biztosított:

bármilyen, nem emberi energiával meghajtott (szárazföldi, vízi vagy légi) jármû és annak tartozéka, alkatrésze;

értékpapír, betétkönyv;

vállalkozói tulajdonban lévô vagyontárgyak.

1.4. Üvegezés

1.4.1. Épületüvegezés

a) ha az ingatlan is biztosított, akkor kizárólag az ingatlan- ba szerkezetileg beépített ajtók, ablakok, erkély és log- gia 10 mm-nél nem vastagabb és táblánként 3 m2-nél nem nagyobb síküvegezése (beleértve a drót- és kated- rálüveget – színeset is –, valamint a hôszigetelô üveget) biztosított;

b) ha az ingatlan nem biztosított, akkor kizárólag az ingat- lanba szerkezetileg beépített belsô ajtók 6 mm-nél nem vastagabb, és táblánként 2 m2-nél nem nagyobb síküvegezése biztosított;

A fentieken túlmenô egyéb üvegtárgyak vagy felületek (pl. üvegfalak, üvegtetôk, növényházak, télikertek, akváriumok, üvegtégla, kopolit üveg, színezett, maratott, homokfúvott stb. üveg, üveg-kerámia fôzôlap, hô- és fényvédô fólia vagy bevonat, az üveg keretezése, foglalata, díszítése, illetve a fent meghatározottnál nagyobb épületüvegezés) nem biztosítottak.

1.4.2. Kibôvített épületüvegezés

Kibôvített épületüvegezés alapján biztosítottak:

az épületbe szerkezetileg beépített és táblánként 3 m2- nél nem nagyobb üvegfalak és üvegtetôk;

az ingatlanba szerkezetileg beépített ajtók, ablakok, erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb és táblánként 6 m2-nél nem nagyobb síküvegezése (drót- és katedrálüveg kivételével).

1.4.3. Bútorüvegezés

Biztosított a bútorok síküvegezése és a normáltükrök is, legfeljebb 6 mm vastagságig és egyenként legfeljebb 3 m2 felületig.

A fentieken túlmenôen egyéb üvegtárgyak vagy felületek (pl. épületüvegezés, üvegtárgyak, díszüveg, üveg világítótestek, velencei tükör, üvegkerámia fôzôlap stb.) nem biztosítottak.

2. Kockázatviselési hely

Az ingatlan, az általános háztartási ingóságok és az egyéb ingóságok a kötvényben a kockázatviselés helyeként megadott címen, ezen belül az ingóságok az épületben biztosítottak.

Az általános háztartási ingóságok biztosítottak továbbá Magyarország területén egy szállító jármûben, de csak akkor, ha fennállnak az alábbi feltételek:

Ön két ingatlannal, valamint a biztosítónál mindkét ingatlanra és a háztartási ingóságokra érvényes biz- tosítási szerzôdéssel rendelkezik, és

az egyik ingatlanból a másikba történô költözés közben a szállítójármûvet közúti baleset éri, amelynek következtében károsodik az általános háztartási ingóság is.

A rablásbiztosítás a kockázatviselési helyen kívül is, egész Magyarországon érvényes.

A felelôsségbiztosítás Magyarországon érvényes, kivéve az ingatlannal és annak használatával összefüggésben okozott károkat, amelyek csak a biztosítási szerzôdésben a kockázatviselés helyeként megadott címen biztosítottak.

3. Biztosítási események

A biztosítási esemény: a biztosított vagyontárgyak olyan külsô okból eredô károsodása, amely hirtelen, váratlanul,

véletlenszerûen, elôre nem látható idôben következik be és amelyet a jelen feltételek, mint biztosítási eseményt nevesítenek az alábbiak szerint:

3.1. Tûz

Tûz alatt olyan tûzeset értendô, amely nem rendeltetés- szerû tûztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta, és saját erejébôl továbbterjedt.

Nem minôsül tûznek, és ezért a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki:

az olyan károkra, amelyeket az elektromos vezetékekben, gépekben, készülékekben az elektro- mos áram hatása okozott, függetlenül attól, hogy azt tûzjelenség kísérte vagy sem;

az olyan tûzkárra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tûznek vagy hôkezelés- nek vetik alá, vagy a tûztérbe ejtik vagy dobják;

a tûzkár nélkül, a hô hatására történô pörkölôdés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra;

a tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdési károkra;

az öngyulladásból, erjedésbôl, befülledésbôl maguk- ban az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban keletkezett károkra;

az olyan károkra, amelyek esetében a tûz önerejébôl nem terjedt tovább, pl. cigarettaparázs miatti kiégés, világító- vagy fûtôtestek közelében elhe- lyezett tárgyak perzselôdése, égése stb.

3.2. Villámcsapás

Villámcsapás a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló hatása.

3.3. Közvetett villámcsapás

A villámcsapás miatt az elektromos fogyasztókban túlfeszültség vagy indukció miatt keletkezett károk. A közvetett villámcsapás kockázata csak a fogyasztók hálózati tápegységére és azokra a részegységeire, alkatrészeire terjed ki, amelyek tápfeszültsége legfeljebb 60 Volt. Ezért például kiterjed a kockázatviselés a televízió tápegységére, hangolóegységére, de nem terjed ki a képcsövére.

Nem minôsül közvetett villámcsapás által okozott kár- nak a fogyasztók olyan egységeinek, részeinek meghibásodása, amelyek tápfeszültsége meghaladja a

60 Voltot, például a villanybojlerek, villamos vízmelegítôk fûtôszála, a hálózati feszültséggel mûködô villanymotorok, stb.

3.4. Robbanás

A robbanás olyan, láncreakciószerûen gyors égés vagy vegyi folyamat következtében hirtelen fellépô erôhatás, amelyet a gázok vagy gôzök kiterjedése okoz.

Nem minôsül robbanásnak és ezért a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki:

a hangrobbanás által okozott károkra; az összeroppanás (implózió) károkra.

3.5. Légi jármû ütközése

A személyzettel ellátott légi jármûnek, annak bármely részének vagy rakományának becsapódása által okozott károk.

3.6. Vihar

Viharkár az a kár, amelyet a 15 m/s küszöbértéket elérô vagy azt meghaladó sebességû, idôjárás miatti légmozgá- sok vagy e légmozgások által az épületre sodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak minôsül a vihar által megbontott tetôhéjaza- ton keresztül a viharral egy idôben történô beázás is.

Nem minôsül viharkárnak:

a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amely visszavezethetô le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek;

a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, amely visszavezethetô épületszerkezeti hiányossá- gokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek;

a biztosított épületeken belüli huzat által okozott kár.

3.7. Jégverés

Jégverés az a kár, melyet a lehulló jégszemek a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okoznak. Jégveréskárnak

minôsül a jégverés által megbontott tetôhéjazaton keresztül a jégveréssel egy idôben történô beázás is.

Nem minôsül jégveréskárnak az a kár, amely vissza- vezethetô le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek.

3.8. Hónyomás

Hónyomás az a kár, amelyet hó- vagy jégtömeg statikus nyomása a biztosított ingatlan tetôszerkezetében okoz. Hónyomáskárnak minôsül a hónyomás által megrongált tetôszerkezeten keresztül a hónyomással egy idôben az épületbe bejutó csapadék által okozott kár is.

Nem minôsül hónyomáskárnak:

az olvadáskor lecsúszó, lezuhanó hó- vagy jégtömeg hatása;

a biztosított vagyontárgyakban keletkezô olyan kár, mely a hó- vagy jégtömeg súlyának hatása miatt keletkezik és csak a tetôhéjazatot, hófogókat, kéményeket, és esôcsatornát érinti.

3.9. Szikla- és kôomlás, földcsuszamlás

Az a kár, melyet a lehulló szikla- és kôzetdarabok, illetve földtömeg természetes mozgása a biztosított vagyontár- gyakban okoz.

Nem minôsülnek biztosítási eseménynek, ezért nem biztosítottak:

a földcsuszamlás miatt a támfalakban keletkezô károk; azok a károk, melyek azért következnek be, mert a támfal karbantartásában mulasztás történt, vagy mert nem létesítettek támfalat, pedig a terep sta- tikai viszonyai szükségessé tették volna;

a tudatos emberi tevékenység által okozott károk (pl. bányászat, alagútépítés stb.);

a biztosított ingatlan alatti feltöltés vagy a talaj megsüllyedése miatt keletkezett károk.

3.10. Ismeretlen építmény és üreg beomlása

Ismeretlen építmény és üreg beomlásának minôsül az, ha a talaj természetes egyensúlyi állapota egy ismeretlen

– nem feltárt, vagy az építési engedélyben nem szereplô – üreg beomlása miatt megszûnik, és ezáltal a biztosított épületben kár keletkezik.

3.11. Idegen jármû ütközése

Idegen jármû ütközésének minôsül a biztosított va- gyontárgyakban keletkezô olyan kár, amelyet az ismeretlen közúti jármû, annak alkatrésze vagy rakománya a biztosított épületben közvetlen összeütközéssel okoz.

3.12. Felhôszakadás

Felhôszakadásnak minôsül az az esô, amely legalább 20 percig tart, és a lehullott csapadék átlagos intenzitása meghaladja az 1 mm/perc értéket. Biztosítási kár- eseménynek az az eset minôsül, ha az így lehullott és a talajszinten áramló csapadék a biztosított ingatlanba bejutva ott kárt okoz.

Nem minôsül felhôszakadáskárnak a biztosított va-

gyontárgyakban keletkezô olyan kár, amely vissza- vezethetô le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a felhô- szakadás következtében keletkeztek.

3.13. Árvíz

Árvízkárnak minôsülnek az olyan károk, amelyeket az élôvizek vagy az ezekbe nyílt torokkal csatlakozó mester- séges csatornák vagy tavak áradása a biztosított vagyon- tárgyakban elöntéssel okoz az alábbiak kivételével.

Nem minôsülnek biztosítási eseménynek, ezért nem biztosítottak:

a nyílt ártéren és a hullámtéren bekövetkezô károk. A jelen feltételek szempontjából hullámtérnek minôsül a felszíni élôvizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, nyílt ártérnek minôsül az az árvízvédelmi mû- vekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élôvíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt;

vihar okozta hullámverés következtében bekövet- kezô károk;

közvetlen elöntés nélküli átnedvesedés (pl. buzgár) okozta károk;

belvíz és a talajvíz által okozott károk (belvíz: a talaj- szint felett tartósan megmaradó pangó víz), még akkor is, ha a belvizet a vízelvezetô árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta;

az árvízi megelôzéssel, mentéssel összefüggésben keletkezô egyéb károk.

3.14. Földrengés

Földrengéskár az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS-skála V. fokozatát elérô vagy azt meghaladó föld- rengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

3.15. Üvegtörés

A biztosított üvegben keletkezett törés vagy repedés.

Nem minôsül üvegtöréskárnak:

a biztosítás megkötésekor már sérült vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kár;

az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagyló- törés) keletkezett kár;

az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoz- tatása miatt keletkezett kár;

a helyükrôl kiszerelt nyílászárók üvegezésében kelet- kezett kár;

a helyérôl kiszerelt bútorüvegezésben keletkezett kár.

3.16. Csôtörés

Csôtöréskárnak minôsül a biztosított épületet szolgáló vízellátó, csapadék- vagy szennyvízelvezetô, hûtô-, fûtô-, (kivéve padlófûtés) valamint gázcsövek törésébôl, repedésébôl vagy kilyukadásából a vezetékekben keletkezô kár, amennyiben a károsult csövek az Ön felelôsségi körébe tartoznak, és a költségek is Önt terhe- lik. A biztosított épületet szolgáló csônek az minôsül, ame- lyik a biztosított telken talajszint alatt van, illetve a biztosí- tott ingatlan határoló falába vagy azon belül szilárdan beépített.

3.17. Vezetékes víz

Vezetékesvíz-kárnak minôsül, ha:

csôtörésnek minôsülô biztosítási esemény miatt a sérült csôbôl;

a csôtörésben biztosított vezetékekhez közvetlenül csat- lakozó tartozékok, szerelvények, készülékek törése, repedése, kilyukadása miatt;

a csôtörésben biztosított vezetékek és a hozzájuk közvetlenül csatlakozó tartozékok, szerelvények, készülékek dugulási, tömítési hibája miatt kiömlô folyadék a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, és ezért a biz-

tosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakban korhadás, gombásodás vagy penészesedés formájában jelentkezô kárt.

3.18. Kibôvített vezetékes víz

Kibôvített vezetékes vízkárnak minôsül, ha a biztosított ingatlanban azért keletkezik kár, mert az Ön feletti, vagy Önnek közvetlenül szomszédos lakás tulajdonosa, használója vagy bérlôje le-/beáztatja az Ön ingatlanát.

3.19. Betöréses lopás

Betöréses lopásnak minôsül az a kár, amely a biztosítási szerzôdésben rögzített mechanikai védelmi elôírások szerint lezárt kockázatviselési helyrôl a biztosított vagyon- tárgyak eltulajdonításából ered, oly módon, hogy az elkövetô a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe jogtalanul:

dolog elleni erôszakkal (nyílászáró be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetô kibontásával) betört, illetve beha- tolt;

álkulccsal vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be. Álkulcs használata nem bizonyított önmagában azzal, hogy a biztosított vagyontárgyak eltûntek; ha a behatolás tényét nem lehet szem- revételezéssel megállapítani, akkor az álkulcs vagy ide- gen eszköz használatát csak igazságügyi zárszakértô állapíthatja meg;

eredeti vagy másolt kulccsal jutott be ugyan, de ezekhez a kulcsokhoz rablás vagy állandóan lakott lakóépületbe vagy lakásba az elôzô két bekezdésben körülírt módon történt behatolás útján jutott.

3.20. Rongálás

Rongálás biztosítási eseménynek minôsül a koc- kázatviselés helyén betöréses lopás vagy rablás, illetve annak kísérlete folyamán az eltulajdonítás érdekében a biztosított vagyontárgyban keletkezô rongálási kár.

3.21. Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minôsül a biztosított va- gyontárgyakban keletkezô kár, ha az elkövetô a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy Ön vagy az Önnel együtt biztosítottak

xxxxx xxxxxxxxx, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez; továbbá ha a tet- ten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása érdekében személy elleni erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Önnel azonos elbírálás alá esik az a személy, aki az Ön engedélyével tartózkodik a kockázatviselési helyen.

Nem biztosítási esemény az olyan kár, amelynél a tár-

gyakat az elkövetô utasítására vitték az átadási helyre.

3.22. Felelôsségbiztosítás

Biztosítási eseménynek minôsül az, ha Ön vagy az Önnel együtt biztosított személy mint:

a biztosítási szerzôdésben megjelölt és biztosított lakóépület, lakás, melléképület, építmény és telek tulaj- donosa, bérlôje, haszonbérlôje vagy használója;

aki rendeltetésszerûen, háztartási céllal gázpalackot, fûtôolajat használ, tárol;

belátási képességgel nem rendelkezô vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója;

közúti balesetet elôidézô gyalogos;

kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szál- lítóeszköz használója;

sportoló, kivéve a vadászatot és a hivatásszerû vagy versenysportot;

kutya, ló, egyéb, engedély nélkül tartható szokásos házi- állat tartója;

háztartási alkalmazott munkáltatója harmadik személynek

személyi sérüléses vagy

szerzôdésen kívül, a vagyontárgyaiban bekövetkezô kárt; vagy személyi sérülésre visszavezethetôen egyéb va- gyoni hátrányt

okoz, és emiatt Önt a magyar polgári jog szerint kártérítési kötelezettség terheli.

Személyi sérülés az, ha valaki szervi egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved vagy meghal.

Vagyontárgyban bekövetkezô kár az, ha valamilyen va- gyontárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatat- lanná válik.

Nem minôsül szokásos háziállatnak a Magyarországon nem ôshonos, egzotikus vagy csak engedéllyel

tartható állat, például kígyóféle, krokodil, alligátor, mérges pók, skorpió, majom, nagymacska stb.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:

Ön vagy az Önnel együtt biztosítottak egymásnak vagy saját maguknak;

Ön keresô foglalkozás vagy tevékenység végzése során;

Ön versenyszerû sporttevékenységgel;

a szaporítási céllal tartott állat (szaporításnak minôsül, ha Ön azonos fajtájú állatból kettônél töb- bet tart);

az Ön állata növényi kultúrában, vagy Ön az állat- tartás szabályainak megszegése miatt;

Ön a környezet szennyezésével okozott.

Nem téríti meg a biztosító azt sem, ha a fenti károkat az Önnel együtt biztosított személy okozta.

A biztosító nem téríti meg az elmaradt vagyoni elônyt, hasznot.

4. Biztosítási összeg, értékkövetés

4.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg az ingatlannak és az ingóságoknak (azaz az egyes vagyontárgy-csoportoknak) a biztosítási ajánlatban az Ön által megjelölt értéke. A biztosító szol- gáltatásának felsô határa vagyontárgy-csoportonként és összesen is legfeljebb a biztosítási összeg, melyet úgy kell megállapítani, hogy az fedezze az ingatlannál az újraépítés, az ingóságoknál pedig az újrabeszerzés költ- ségét (újérték). A biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerülô, a biztosító által térített kiadások és költségek a biztosítási összeget terhelik. A biztosító az ajánlattétel elôtt javaslatot tehet a biztosítási összegre.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újértékét. A vagyontárgy újértékét megha- ladó részében (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

Ha Ön a biztosított vagyontárgyakra más biztosítónál, de ugyanarra a biztosítási eseményre kötött biztosítással is rendelkezik, akkor a biztosító csak a korábbi biztosítás által meg nem térült károkra nyújt fedezetet.

A túl-, illetve alulbiztosítottság tényét vagyontárgy-

csoportonként külön kell megállapítani.

A vagyontárgy-csoportonkénti biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A felelôsségbiztosításnál a biztosítási összeg az ajánlaton megjelölt azon összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felsô határát jelenti egy biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban; a kártérítés és az egyéb költségek együtt sem halad- hatják meg a biztosítási összeget. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelôsségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

4.2. Alulbiztosítás

Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy-csopor- tonkénti biztosítási összeg a vagyontárgycsoport új (újraépítési vagy újrabeszerzési) értékénél kisebb. Ebben az esetben a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a vagyontárgy-csoportonkénti biztosítási összeg a vagyontárgycsoport új (újraépítési vagy újrabeszerzési) értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét vagyontárgy- csoportonként kell vizsgálni.

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás követ-

kezményeit, ha:

Ön elfogadta a biztosító által javasolt vagyontárgy- csoportonkénti biztosítási összeget és az évenkénti értékkövetést; és

az nem haladja meg a 10%-ot.

4.3. Értékkövetés

A biztosító a biztosítási összegnek az új értéken való tartása érdekében, az árszínvonal változásától függôen a következô biztosítási évfordulótól egyes vagyontárgy- csoportoknál automatikus értékkövetést alkalmaz. Az értékkövetés mértékével változik a biztosítási díj is. Az értékkövetést mindig az utolsó érvényes biztosítási összegre és díjra kell elvégezni. A Központi Statisztikai Hivatal által szeptemberben kiadott Statisztikai havi közlemények szolgálnak a következô naptári évben az értékkövetés megállapítására.

Az értékkövetés számítása:

épületek esetében az „építési, szerelési árindexek az építôiparban”, a tárgyév január–június hónapjai viszo- nyítva az elôzô év hasonló idôszakához;

általános háztartási ingóságok esetében a „fogyasztói

árindex a javak fôbb csoportjai szerint”, a tárgyév január–június hónapjai viszonyítva az elôzô év hasonló idôszakához;

egyéb ingóságok esetében a „fogyasztói árindex a javak fôbb csoportjai szerint”, a tárgyév január–június hónapjai viszonyítva az elôzô év hasonló idôszakához.

A biztosítási összeg és díj megváltozásáról a biztosító írás- ban értesíti Önt a biztosítási évforduló elôtt. Ha Ön az értékkövetéssel nem ért egyet, akkor az értékkövetésrôl szóló levél kézhezvételétôl számított 15 napon belül írás- ban igényelheti az értékkövetés elôtti állapot vissza- állítását.

5. Biztosított költségek

A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerû költségeket, ha azok egy biz- tosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy el- kerülhetetlen következményei, és Önt terhelik.

5.1. Rom- és törmelékeltakarítási költségek

A törmeléknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történô szállítási és lerakási vagy meg- semmisítési költsége, valamint a kockázatviselési hely megtisztításának és egyszeri takarításának költségei va- gyontárgy-csoportonként legfeljebb a biztosítási összeg 5%-áig.

5.2. Kárenyhítési költségek

A kár enyhítése vagy elhárítása miatt felmerült költségek, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészség- károsodások miatt fellépô költségek.

5.3. Zárcsere költsége

Ha Ön ingatlanbiztosítást is kötött, valamint a betöréses lopás kockázat is biztosított, akkor a biztosítási szerzôdés tartama alatt legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb 10 000 forint összegig megtéríti a biztosító a zárcsere költ- ségeit akkor, ha Ön vagy az Önnel együtt Biztosítottak közül valaki Magyarországon az ingatlan kulcsait elveszítette, vagy azokat eltulajdonították, és az újonnan felszerelt zár annak részeivel együtt a jelen feltételek szer- inti biztonsági zárnak minôsül.

5.4. Xxxxxxx és tûzoltási költségek

Ideértendôk a mentés és a tûzoltás miatt felmerült költ- ségek, valamint ennek során az idegen tulajdonban keletkezett károk is. Nem téríti meg a biztosító a tûzoltóság és más segítségnyújtásra kötelezett szerv költségeit vagy az általuk az idegen vagyontárgyakban okozott károkat.

5.5. Bérleti díj

Ha a hatóság a biztosított ingatlant lakhatatlanná nyilvánít- ja, akkor a biztosító megtéríti az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti többletköltségét a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig. Ennek feltétele, hogy Ön tegyen meg minden elvárhatót az ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.

5.6. Lakbérkiesés

Ha a biztosított ingatlanban olyan kár keletkezik, hogy az ingatlan bérlôje jogszabály vagy bérleti szerzôdés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését, akkor a biztosító a kiköltözéstôl a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 90 napig megtéríti Xxxxx az emiatt elmaradt lakbért. Ennek feltétele, hogy Ön tegyen meg minden elvárhatót az ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.

5.7. Kárhely felkutatása

A biztosító megtéríti az általa kért kárhelyfelkutatás költ- ségét.

5.8. Csôcsere költsége

A biztosító káreseményenként csô-, illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 6 m csô cseréjének költ- ségét viseli.

5.9. Üvegezés költsége

Az üvegbiztosítási kártérítési összegen belül a biztosító megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevô akadályok le- és visszaszerelési költségeit.

6. Biztosított, Szerzôdô, kárkifizetés jogosultja

6.1. Biztosított, Szerzôdô

A biztosítási szerzôdés Biztosítottja:

A jelen feltételek alapján Biztosított a kötvényen név

szerint feltüntetett személy, és azok, a jelen feletételek szerinti közeli hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában vele közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek, vagy a Biztosított tette lehetôvé számukra az ingatlan használatát.

Szerzôdô az, aki biztosítási ajánlatot tesz, és kötelezettséget vállal a díj megfizetésére.

Vagyonbiztosítási szerzôdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést érdekelt személy javára köti meg.

A Szerzôdô egy személyben lehet a Biztosított is.

Ha a Szerzôdô nem azonos a Biztosítottal, akkor egy kár- esemény bekövetkeztéig vagy a Biztosított belépéséig a biztosító a Szerzôdôhöz intézi a jognyilatkozatokat, és a Szerzôdô köteles a jognyilatkozatok megtételére.

Ha a biztosítási szerzôdést nem a Biztosított kötötte, akkor a Biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a Szerzôdô helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a Biztosított és a Szerzôdô egyetemlegesen felelôsek.

Jelen feltételek szerint közeli hozzátartozónak tekintendô: egyeneságbeli rokon, testvér, házastárs vagy élettárs, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, mostoha és nevelôszülô, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Más személyek

– így különösen bérlôk, albérlôk, ágyrajárók, vendégek, fizetôvendégek stb. – nem Biztosítottak.

Biztosított továbbá a társasház a Biztosított tulajdoni hányadának arányában, illetve a lakásszövetkezet olyan arányban, ahogy a Biztosított lakása a lakásszövetkezet összes lakásához aránylik.

6.2. Kárkifizetés jogosultja

A kárkifizetés mindig a Biztosítottnak történik. Kivételek: bérelt ingatlan esetén a bérbeadónak történik a kárki- fizetés, de csak azon biztosított vagyontárgyak káro- sodása esetében és mértékéig, melyeknek megtérítése a hatályos jogszabályok szerint a bérlô kötelessége;

ha szövetkezeti vagy társasházi közös tulajdonú épületrész károsodott, akkor a jelen biztosítási szerzôdésben rögzített biztosítottságuk arányában, feltéve, hogy ez a kár a társasház vagy a szövetkezet

más biztosítása alapján nem térül meg;

a felelôsségi károkat a biztosító csak a károsultnak fizet- het, a Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biz- tosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ô egyenlítette ki;

ha a biztosítási szerzôdésre hitelfedezeti enged- ményezési bejegyzés történt, akkor az enged- ményesnek történik a kárkifizetés, legfeljebb a min- denkori hitel és járulékai mértékéig.

7. A biztosítás kezdete, vége

A biztosítási szerzôdés módosítása

7.1. A biztosítási szerzôdés létrejötte

A biztosítási szerzôdés létrejöttét Ön kezdeményezi azzal, hogy a biztosítónak írásban biztosítási ajánlatot tesz.

Ha az ajánlattételkor Ön fizetést teljesít, akkor ezt a biz- tosító kamatmentes elôlegként kezeli. Ha a biztosítási szerzôdés létrejön, akkor ez az elôleg az elsô díjba beszámít. Az elôleg megfizetése önmagában nem jelenti a biztosítási szerzôdés létrejöttét és a kockázatviselés kezdetét.

A biztosítónak szervezeti egységéhez való beérkezésétôl számított 15 napos határideje van arra, hogy elbírálja az Ön ajánlatát. Ha a biztosító 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosítási szerzôdés létrejön az ajánlat szerinti tar- talommal. Ebben az esetben az ajánlatot tekintse kötvénynek.

Ha az ajánlat elfogadását a biztosító kötvény kiállításával jelzi, akkor ez a kötvény eltérhet az ajánlat szerinti tarta- lomtól. Az eltérésre és az Ön jogaira a kötvény kiszolgálta- tásakor a biztosító köteles írásban felhívni az Ön figyelmét. A biztosító írásban értesíti Xxx arról, ha a rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül az ajánlatot visszautasítja. Ebben az esetben a biztosítási szerzôdés nem jön létre, az elôleget pedig a biztosító visszafizeti Önnek.

A biztosítási szerzôdés elválaszthatatlan részei a biztosítási ajánlat / biztosítási kötvény és az ajánlattétel elôtt Önnek átadott dokumentumok, melyek átvételét Ön külön nyilat- kozatban az aláírásával megerôsítette.

7.2. A kockázatviselés

Ha a fentiek szerint létrejön a biztosítási szerzôdés, akkor a biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett

idôpontban kezdôdik, feltéve, hogy az ajánlattal egy idôben Ön díjelôleget is fizetett. Ettôl eltérô esetben a kockázatviselés a díjfizetés napját követô nap 0. órájában kezdôdik.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

Ingóság biztosítási csomag választása esetén a biztosító kockázatviselése kizárólag az 5. oldal szerinti táblázatban feltüntetettek szerint illetve mértékig nyújt fedezetet a jelen szerzôdés szerinti biztosított ingóságokra.

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A biztosítási idôszak mindig egy év. Az új biztosítási idôszak elsô napja a kockázatviselés kezdeteként az ajánlaton megjelölt hónap és nap.

Kivételek:

a csôtörés kockázat a kockázatviselési kezdettôl számított elsô 15 napra nem terjed ki;

a vezetékesvíz kockázat a kockázatviselési kezdettôl számított elsô 15 napra nem terjed ki;

a kibôvített vezetékesvíz kockázat a kockázatviselési kezdettôl számított elsô 15 napra nem terjed ki;

a biztosítási szerzôdésben megjelölt és biztosított lakóépület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, haszonbérlôje vagy ezek használója minôségében okozott kárra a koc- kázatviselési kezdettôl számított elsô 15 napra nem terjed ki a felelôsségbiztosítás;

az árvíz kockázat a kockázatviselési kezdettôl számí- tott elsô 30 napra nem terjed ki.

A felelôsségbiztosításnál a kockázatviselés a biztosítási szerzôdés tartama alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki, ha azokat Ön a tudomására jutásától számított 1 éven belül a biztosítónak bejelenti.

7.3. A biztosítási szerzôdés módosítása

A biztosítási ajánlaton vagy egyéb nyomtatvány(ok)on található bármelyik adat megváltozását írásban kell a biz- tosító felé bejelentenie, ezzel kezdeményezni a biztosítási szerzôdés módosítását.

Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, továbbá ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények vál- tozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet

a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha Ön a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell Önt.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzôdés az eredeti tar- talommal hatályban marad.

7.4. A biztosítási szerzôdés megszûnése, felmondása

A biztosítási szerzôdést bármelyik fél felmondhatja a biz- tosítási idôszak végére, elôtte legalább 30 nappal.

A biztosítási díj esedékességétôl számított 30. nap elteltével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha addig Ön a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határide- jét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az ese- dékességtôl számított 30 nap eltelte elôtt ennek a körül- ménynek a közlésével Önt a fizetésre írásban felszólítja. A díj nemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzôdés akkor sem lép újra hatályba, ha az elmaradt díjat Ön utólag megfizette. Ez a díj Xxxxx visszajár.

A biztosítási szerzôdés megszûnésérôl a biztosító írásos értesítést nem küld.

Ha a kockázatviselés alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik.

Ha a kockázatviselés kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzôdés, illetô- leg annak megfelelô része nem válik hatályossá.

8. Biztosítási díj esedékessége, díjfizetés

8.1. A díj esedékessége

A biztosítási díj elôre fizetendô. A biztosítás elsô díja a biz- tosítási szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig a szerzôdésben megjelölt díjfizetési ütem elsô napján illeti meg a biztosítót.

Éven belüli részletfizetés lehetôsége esetén a meg nem fizetett díjrészletekkel Ön tartozik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

Ha a szerzôdés érdekmúlás miatt szûnik meg, akkor a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj meg- fizetését követelheti, amelyben a kockázatviselés véget ért.

8.2. Díjfizetés

A biztosítási díj fizetésére három lehetôség van.

1. Készpénz-átutalási megbízás (csekk)

2. Csoportos beszedési megbízás

Ha Ön rendelkezik lakossági folyószámlával, megbízást adhat a bankjának a folytatólagos díjak lehívásának engedélyezésére.

3. Átutalási megbízás

Ha Ön rendelkezik lakossági folyószámlával, akkor azt a lehetôséget is választhatja, hogy a bankjának átutalási megbízást ad.

A két utóbbi lehetôség az Ön kényelmét szolgálja. Ha Ön ezzel élni kíván, a biztosítási szerzôdés megkötésekor meg kell adnia a számlaszámát is. A határidôre történô díj- fizetésrôl Önnek kell gondoskodnia. Amennyiben a szerzôdésben csoportos beszedési megbízással történô díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csopor- tos beszedési megbízás útján a Ön érdekkörébe esô okból nem valósul meg, és ezt Ön a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyoldalúan készpénzátutalási megbízásra módosítani. Amennyiben ezt követôen Ön a csoportos beszedési megbízással történô díjfizetés lehetôségét bankjánál megteremti és errôl a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.

9. Kötelezettségek és megsértésük következményei

9.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási ajánlat megtételekor Önnek közölnie kell a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel.

A biztosítási ajánlaton, kötvényen, vagy egyéb nyomtatvány(ok)on található bármelyik adat megvál- tozását Önnek a változástól számított 8 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak, így különösen azt, ha legalább 10%-kal megváltozik a vagyontárgy-csopor- tonkénti biztosítási összeg, vagy a biztosított ingatlant

– vagy annak részét – bérbe vagy más használatába adják, vagy a biztosított ingatlan lakatlanná válik. Bejelentendô az is, ha Ön a biztosított vagyontárgyakra más biztosítónál, de ugyanarra a biztosítási eseményre biztosítást kötött.

A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdôt és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetôleg bejelen- tésre köteles lett volna.

9.2. Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

A legfontosabb az, hogy Ön minden esetben a jó gazda gondosságával járjon el, és tartsa be a jogszabályokat, szabványokat, hatósági elôírásokat, valamint a biztosítási feltételek elôírásait. Ezeken belül is kiemelten az alábbi- akra hívjuk fel szíves figyelmét.

Fagyveszélyes idôszakban minden épületet és épületrészt megfelelôen fûteni vagy minden vízvezetô létesítményt és berendezést vízteleníteni kell.

A biztosított vagyontárgyakat, különösen elektromos, gáz- és vízvezetô létesítményeket, a hozzájuk csatlakoztatott berendezéseket, készülékeket, valamint a tetôket, eresz- csatornákat és az ingatlanra a határoló falakon kívül rögzített tárgyakat mindig rendeltetésszerû állapotban kell tartania és a hiányosságokat vagy a károkat haladékta- lanul el kell hárítania. Az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket meg kell javítani, vagy – ha ez nem lehetséges – ki kell cserélni.

Talajszint alatti helyiségben ingóságot tárolni csak a

padozat szintjétôl számítva legalább 15 cm magasan szabad.

Az ingatlan vagy az értékmegôrzô kulcsainak ellopása, elrablása vagy elveszése valamint a zár megsérülése, használhatatlanná válása esetén a zárakat 24 órán belül ki kell cserélni, a zárcseréig pedig gondoskodni kell a szemé- lyes ôrzésrôl.

A biztosított helyiségekbôl történô bármilyen rövid idejû eltávozás esetén minden külsô nyílászárót be kell zárni, és üzembe kell helyezni minden vagyonvédelmi eszközt (riasztó, biztonsági berendezések stb.).

Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól akkor, ha Ön megsérti a kötelezettségeit, illetve eltûri ezek megsértését.

Amennyiben a kötelezettségek megszegésének a biz- tosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kártérítés mértékére nem volt befolyása, akkor a biztosító a kötelezettségek megszegése ellenére sem mentesül a fizetési kötelezettsége alól.

9.3. Kötelezettségek egy káresemény során

Tûz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tûzrôl is) értesíteni kell a tûzoltóságot.

Betöréses lopás vagy rablás esetén a rendôrséget kell értesíteni, és haladéktalanul feljelentést kell tenni.

A káreseményt haladéktalanul, de legkésôbb az Ön tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül tele- fonon vagy írásban be kell jelentenie a biztosítónak.

A kár helyszínén a személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében tett intézkedéseken kívül mást nem változ- tathat meg a kár bejelentését követô 5. munkanap végéig. Lehetôvé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást

– kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben Ön ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A felelôsségbiztosítási káreseménnyel összefüggésben a biztosító hozzájárulása nélkül Ön sem részben, sem egészben nem ismerhet el kártérítési igényt, egyezséget

nem köthet, kártérítést nem fizethet.

A biztosító kérésére Ön köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történô rendezéséhez a biztosító részére az ügyek vitelére szóló megbízást megadni, a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani és az eljárás levezetését átengedni.

A vagyonbiztosítási kárért felelôs személlyel szemben a kár megtérítésére irányuló jogot biztosítania kell. Errôl az igényérôl Ön nem mondhat le, érvényesen azt nem korlá- tozhatja.

Ha a kár megtérítése vagy annak lehetôsége az Ön hibájából meghiúsul, akkor a kár megtérítésére irányuló összeg erejéig mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, és ha a kártérítést már folyósította, Ön köteles a meghiúsult összeget az átvétel napjától számí- tott törvényes kamataival együtt a biztosítónak vissza- fizetni.

Haladéktalanul közölnie kell a biztosítóval, ha tudomást szerez az eltûnt tárgyak hollétérôl.

10. Kizárások, mentesülések

10.1. Kizárások

A közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

atomenergia, ionizáló sugárzás;

bármilyen jellegû, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa;

bármilyen jellegû háborús esemény, invázió, fegy- veres összeütközés, polgárháború;

xxxxx xxxxxxxx, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus;

elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás; hadijog, rendkívüli állapot;

az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkola- tok, készülékek stb.) átépítése, felújítása, bôvítése, festése, javítása, karbantartása alatt vagy közvetlenül vagy közvetve miatta keletkezett kár; ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem

rendelekezik mindenütt a talajszinttôl számított legalább 50 cm magas, szilárd (kô, tégla, beton, stb.) a talajnedvességtôl szigetelt alapzattal;

Tûz, villámcsapás és robbanás káresemény esetén, ha Ön a kockázatviselési helyen a háztartási célú alkalmazás méreteit meghaladó vagy elôírást sértô mennyiségben, illetve módon tárol, alkalmaz vagy felhasznál A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûz-, illetve robbanásveszélyes anyagot.

Nem áll fenn a biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényezô az ajánlattétel elôtt is fennállt.

10.2. A biztosító mentesülése

Épület és ingóság káránál mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, illetve felelôsségbiztosítási kár esetén Öntôl a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti, amennyiben a kárt az alább fel- soroltak közül valaki jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta:

Ön, illetôleg az Önnel közös háztartásban élô közeli hozzátartozója;

ha a Biztosított vagy a Szerzôdô nem természetes személy, akkor vezetôje, illetve a vagyontárgyak kezelésével megbízott alkalmazottja;

ha a Biztosított vagy a Szerzôdô jogi személy, akkor annak tagja, vezetôje, a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja vagy igazgatósági tagja.

Ön súlyosan gondatlanul járt el, ha a kár okozása ide- jén:

alkoholos állapotban volt, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében. Alkoholos állapotnak tekin- tendô a 2,5‰-et meghaladó véralkohol-koncent- ráció;

kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha a gyógyszert kezelôorvos elôírására, az elôírás szerint alkalmazták;

továbbá felelôsségbiztosítás esetén, ha:

hatósági engedélyhez kötött, de ilyen engedély nélkül folytatott tevékenységgel okozott kárt; azonos károkozási körülményekkel, ismételten kárt okozott, vagy a biztosító felhívására a károkozó körülményt nem szüntette meg, jóllehet az megszün- tethetô lett volna;

harmadik személytôl értesültek a kár bekövet- kezésének lehetôségérôl, és a kár a szükséges intézkedések elmulasztása miatt következett be.

Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól akkor, ha Ön szándékosan megtéveszti a biztosítót olyan tényekkel kapcsolatban, melyek a biztosító telje- sítése szempontjából jelentôsek. A biztosító mentesü- lése a bizonyított kárt meghaladó részre vonatkozik.

11. Az ingatlan mechanikai védelme

Egy betöréses lopás biztosítási esemény során a biztosító csak a biztosítási eseménnyel közvetlen oki összefüggés- ben levô épületszerkezeti elemek mechanikai védelmét vizsgálja. A betöréses lopás kockázatra csak akkor terjed ki a jelen biztosítás, ha a biztosított ingatlan mechanikai védelme kielégíti legalább az alábbi feltételeket.

11.1. Lakóépület, lakás

11.1.1. Falazat

A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm vastagságú hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg, vagyis azzal egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújtson.

Ilyen falazat lehet például:

6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvics- szerkezet, illetve más, két- vagy többrétegû lemezbôl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú; speciális könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigetelô és tûzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el,

„Ytong” téglából készült falazat.

11.1.2.Nyílászárók

Az ingatlan külsô, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó(k) zárását zárt állapotban levô, az alábbi jellemzôk valamelyikének megfelelô, szabályszerûen telepített biz- tonsági zár(ak) végzi(k).

Biztonsági zár az a zárszerkezet, amelyet legalább 5 csapos hengerzár, vagy

mechanikus és/vagy elektronikus mágneszár, vagy legalább 10000-es variáció számú szám-, vagy betûjel

kombinációs zár, illetve

a Magyar Biztosítók Szövetsége által az MSzEn 1303-as szabvány szerinti 4-es, vagy 5-ös biztonsági fokoza- túként termékazonosított csapos, vagy kéttollú kulcsos, lamellás, illetve bármilyen mûködési elven mûködô zár, vagy

a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által termékazonosított biztonsági lakat mûködtet.

Hengerzár esetén a szabályszerû telepítés azt jelenti, hogy a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy a zár az ajtólap, vagy a védelem síkjából max- imum 2 mm-t nyúlhat ki (A hengerzár esetleges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges!).

A kétszárnyú ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védett- nek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felsô részén található, rögzített rigliket (reteszeket) illetve annak függôlegesen mozgó(csúszó) részét például átfúrással és csavarral rögzíteni kell, vagy magát az ajtószárnyat belülrôl, a padozathoz csavarozott ékkel kell rögzíteni, kitámasztani.

Az ajtók záráspontossága oldalanként 8 mm vagy annál kevesebb kell, hogy legyen.

Az ajtók, ablakok egyéb mechanikai eszközzel (pl. rács, betörésgátló fólia stb.) nem védett üvegezése összes- ségében legalább 6 mm vastag kell, hogy legyen.

11.2. Melléképület

11.2.1. Falazat

A melléképület is – a nyílászárókkal együtt – minden oldal- ról zárt egységet képez, szilárd alappal rendelkezik. Anyaga lehet: tégla, falazóelem, beton, könnyû- vagy szendvicsszerkezet.

11.2.2. Nyílászárók

Az ajtók zárását egy darab, zárt állapotban levô, kulcsos zár végzi. Az ajtók, ablakok egyéb mechanikai eszközzel (pl.: rács, betörésgátló fólia stb.) nem védett üvegezése összességében legalább 6 mm vastag.

12. Kárbejelentés

12.1. A kár helyszíne

A káresemény felfedezése vagy tudomására jutása után a kockázatviselési helyen elôször gyôzôdjön meg arról, hogy nem áll-e fenn a személysérülés veszélye. Ha valaki megsérült, elôször a mentôket értesítse. Amennyiben fennáll a személysérülés veszélye, akkor azt kell elsôsor- ban elhárítani. Ehhez kérje a tûzoltóság segítségét.

Ha senki életét vagy testi épségét nem fenyegeti veszély, akkor a legfontosabb, hogy az adott helyzetben minden Öntôl elvárhatót tegyen meg a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében. A kár helyszínén a személy- és vagyonvédelem, valamint a kár enyhítése és a további károk elkerülése érdekében tett intézkedéseken kívül mást nem változtathat meg a kár bejelentését követô

5. munkanap végéig!

12.2. Értesítendô szervek

Tûz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tûzrôl is) értesíteni kell a tûzoltóságot. A tûzrôl a jog- szabály szerint az arra illetékes hatóságtól tûzeseti iga- zolást kell beszerezni. Ennek egy példányát el kell juttatnia a biztosítóhoz.

Betöréses lopás vagy rablás esetén a rendôrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben téte- lesen meg kell nevezni az eltûnt vagy sérült vagyon- tárgyakat is. A feljelentés 1 példányát a kárbejelentéshez kell csatolni. A rendôrség a nyomozás befejezése után nyomozást megszüntetô, felfüggesztô határozatot ad ki, vagy az ügyet vádemelési javaslattal (indítvánnyal) átteszi az ügyészséghez. A kapott értesítés, okirat egy példányát el kell juttatnia a biztosítóhoz.

Mindkét esetben fontos, hogy a hatóság (tûzoltóság) megérkezéséig a legszükségesebbeken kívül (pl. élet- mentés, tûzoltás, gázvezeték, villanyáram elzárása) lehetô- leg semmit se változtasson a kár helyszínén. Ellenkezô esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tûz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése).

12.3. Kárbejelentés

A káreseményt haladéktalanul, de legkésôbb az Ön

tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Bejelentést tehet szemé- lyesen, telefonon, ajánlott levélben, távmásolatban (fax) is. A bejelentés során kérjük, hogy az alábbi adatokat lehetôség szerint jelölje meg:

a kötvény száma;

személyi adatok (Szerzôdô, Biztosított, károsult, károkozó, az ô nevük, címük, telefonszámaik);

a káresemény helye, ideje, leírása;

a kár által érintett vagyontárgyak tételes felsorolása; a vagyontárgy-csoportonkénti becsült kárösszeg; írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte.

Kérjük, ne feledkezzen meg a kárbejelentô saját kezû aláírásáról!

12.4. Helyszíni szemle

A kár bejelentése után a kárszakértô rövidesen jelentkezik Önnél, és kölcsönösen elfogadható idôpontban helyszíni szemlét tart Önnél. Kérjük a szíves közremûködést az idôpont egyeztetésében, mert a szemle általában munkaidôben történik. A szemle során a kárszakértô által tapasztaltakról, illetve az Ön által elmondottakról jegyzôkönyv készül. Ennek egy példánya Önt illeti meg. A jegyzôkönyv tartalmazza azoknak a dokumentumoknak a felsorolását is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kárt a biztosító kölcsönösen megnyugtató módon és a lehetô legrövidebb idôn belül rendezni tudja.

Ha a helyszíni szemle nem történik meg a kár bejelentését követô 5 munkanapon belül, akkor Ön intézkedhet a kár elôtti állapot helyreállításának megkezdésérôl. Ettôl függetlenül minden sérült, fel nem használt vagy használ- hatatlanná vált vagyontárgyat – ha Ön a biztosítótól ellenkezô értelmû írásos felhatalmazást nem kap – 30 napig változatlan állapotban meg kell ôrizni.

Ön vagy a biztosító is kérheti a kár okának és összegének független szakértô által történô megállapítását. A független szakértô költségei a megbízóját terhelik, kivéve, ha a bíróság a költségek megosztásáról másképpen dönt.

13. Kártérítés és a szolgáltatás korlátozása

13.1. A kártérítés meghatározása

13.1.1. Épület és ingóság kárai

A biztosító szolgáltatásának felsô határa vagyontárgy-

csoportonként és összesen is legfeljebb a biztosítási összeg, ezen belül fô szabályként a kártérítés az alábbi, a káridôpontban Magyarországon érvényes korlátozással és összegeken történik.

Javítási, helyreállítási költségen:

burkolat, festés, mázolás, tapétázás kára, ha a kár- idôponti avultságuk nem érte el az 50%-ot;

épület, építmény részeinek részleges kára a burkolatai, festése, mázolása, tapétázása kivételével, ha a kár- idôponti avultságuk nem érte el a 75%-ot;

általános háztartási ingóságok részleges kára, ha a kár- idôponti avultságuk nem érte el a 75%-ot.

Újraépítési értéken:

épület, építmény teljes kára, ha a káridôponti avultsága nem érte el a 75%-ot.

Újrabeszerzési értéken:

általános háztartási ingóságok teljes kára, ha a káridôponti avultságuk nem érte el a 75%-ot.

Káridôponti avult (valóságos) értéken:

burkolat, festés, mázolás, tapétázás kára, ha a kár- idôponti avultságuk elérte vagy meghaladta az 50%-ot; épület, építmény részeinek vagy egészének kára a burkolatai, festése, mázolása, tapétázása kivételével, ha a káridôponti avultságuk elérte vagy meghaladta a 75%-ot;

általános háztartási ingóságok kára, ha a káridôponti avultságuk elérte vagy meghaladta a 75%-ot.

A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontár- gyak javítással helyre nem állítható kára esetében a biz- tosító a belföldön kapható hasonló vagyontárgy be- szerzési árát veszi figyelembe.

Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tarto- zékok, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. – a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elô.

Eszmei, illetôleg elôszereteti értéket a biztosító a kártérítés megállapítása során nem vesz figyelembe.

Fogalommeghatározások

Teljes kár az, ha a károsodott vagyontárgy a sérült rész pótlásával, javításával nem, vagy csak gazdaságtalanul állítható helyre.

Részleges kár az, ha a károsodott vagyontárgy a sérült rész pótlásával, javításával helyreállítható.

Újraépítési érték az, amelybôl a károsodott épület a kár elôttivel megegyezô nagyságban, felszereltségben és minôségben újra felépíthetô.

Javítási, helyreállítási költség az a ráfordítás, amellyel a sérült vagyontárgy a kár elôtti állapotba hozható.

Újrabeszerzési érték az, amely összegért a károsodottal minden jellemzôjében megegyezô új vagyontárgy a kereskedelemben beszerezhetô.

Káridôponti avult (valóságos) érték a károsodott vagyon- tárgy káridôponti újraépítési vagy újrabeszerzési értéke, levonva belôle a használtság fokának megfelelô összeget. Az avulás meghatározásánál figyelembe kell venni a ter- mék korát, használati módját, a karbantartottságát, illetve a technikai avulást, amely elsôsorban a szórakoztató- elektronikai és -informatikai eszközöknél (pl. számítógép) igen jelentôs lehet.

13.1.2. Felelôsségi károk

A biztosító a biztosítási összegen belül, a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

az Önt terhelô kártérítési kötelezettséget; a károk járulékait és kamatait;

a peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a per- ben részt vett vagy lemondott a perben való rész- vételrôl;

a biztosítóval történt elôzetes egyeztetés alapján az Ön jogi képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját.

13.2. Törvényi engedmény

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek Önt illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha ez a személy az Önnel közös háztartásban élô közeli hozzátartozója.

13.3. A kártérítés esedékessége

A kártérítés kifizetése postai kifizetéssel vagy banki át- utalással legkésôbb 15 nappal azon idôpont után esedékes, amelyen a biztosító a fizetési kötelezettsége megállapításához szükséges bizonyítékokat és hatósági határozatokat megkapta.

13.4. Biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylô félnek (Szerzôdô, Biztosított, károsult) kell igazolnia, hogy a biz- tosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jog- szabályban elôírt feltételei fennállnak. A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél a biztosító szolgáltatásá- nak teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles:

A biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összeg- szerûségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerzôdések, egyéb igazolások, személyi sérülés esetén az azt alátámasztó orvosi iratok, szakvélemények, halál esetén anyakönyvi kivonatok).

A következô dokumentumokra biztosan szükség lesz: tûzkárnál: tûzeseti igazolás

betöréses lopás vagy rabláskárnál: rendôrségi feljelen- tés másolata, nyomozást lezáró határozat; hatósági oki- rat

ingatlan káránál: javítási vagy helyreállítási számla vagy árajánlat, vagy költségvetés;

ha a kárt harmadik személy okozta, akkor az ô elismerô nyilatkozata, feltüntetve benne azt is, hogy rendelkezik-e a károkozásra is érvényes felelôsség- biztosítással; amennyiben igen, akkor biztosítójának megnevezése, kötvényének száma;

felelôsségi kár esetén a biztosított kártérítési felelôsségének megállapításához szükséges dokumen- tumok (Biztosított felelôsséget elismerô, kizáró vagy vitató nyilatkozat, a rendôrségi igazolás a balesetrôl, hatósági eljárás indulása esetén errôl való nyilatkozat, felelôsségre vonatkozó hatósági határozatok).; ingóság káránál: az ingóságoknak és károsodásuk mértékének tételes részletezése, az ingóságok típusát és eredetét igazoló okmány, illetve ha van, akkor az ingóságokról készült fénykép is.

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô köte- lezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke

(anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntetô eljárás jogerôs befejezéséhez (jogerôs határozathoz) nem köti.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerzôdés tel- jesítését igénylô fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumen- tumokkal is igazolja.

13.5. A szolgáltatás korlátozása

13.5.1. Általános korlátozások

1. A Biztosított vagyontárgyak és a Biztosított kockázatok a jelen Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek 5. oldalán feltüntett táblázatban az egyes biztosítási cso- magokhoz kapcsolódóan meghatározottak szerint biz- tosítottak.

2. Az egyéb ingóságok ezen belül a készpénz, idegen vagyontárgy, saját termény kártérítésnek felsô határa a jelen Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek 5. oldalán feltüntett táblázatban az egyes biztosítási csomagokhoz kapcsolódóan meghatározott forint összeg.

3. A kibôvített ingóságok kártérítésnek felsô határa a jelen Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek 5. oldalán feltüntett táblázatban az egyes biztosítási csomagokhoz kapcsolódóan meghatározott forint összeg.

13.5.2. Árvíz, földrengés

A jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerzôdésekre az azonos idôpontban, azonos okból bekövetkezô kárese- ményekre kifizethetô kártérítés felsô határa 2 000 000 000

forint. Ha az összes kár meghaladja a 2 000 000 000 forin- tot, akkor a biztosítási szerzôdésenkénti kártérítés olyan arányban történik, ahogy a 2 000 000 000 forint és a tényleges összes kár egymáshoz aránylik.

13.5.3. Épületüveg-törés

1. Ha az ingatlan is biztosított, akkor egy biztosítási év alatt az üvegtörés biztosítási esemény miatt összesen kifizetett kártérítés felsô határa az ingatlan biztosítási összegének századrésze.

2. Ha az ingatlan is biztosított, akkor egy biztosítási év alatt az üvegtörés biztosítási esemény miatt a kibôvített épületüvegezés kártérítésének felsô határa összesen az ingatlan biztosítási összegének századrésze.

3. Ha az ingatlan nem biztosított, akkor egy biztosítási év alatt az épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizetett kártérítés felsô határa 10 000 forint.

13.5.4. Bútorüvegtörés

Egy biztosítási év alatt a bútorüvegtörés biztosítási esemény miatt összesen kifizetett kártérítés felsô határa az általános háztartási ingóság biztosítási összegének századrésze.

13.5.5. Betöréses lopás

Betöréses lopás biztosítási esemény miatti kártérítés felsô határa:

750 000 forint, ha ajtónként egy darab;

1 500 000 forint, ha ajtónként legalább két darab,

zárt állapotban levô, szabályszerûen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külsô, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását.

Melléképületben csak az általános háztartási ingóságok és az egyéb ingóságok közül a betárolt, saját elôállítású mezôgazdasági termények biztosítottak. Melléképületben egy betöréses lopás biztosítási esemény miatti kártérítés felsô határa 100 000 forint.

Önnek vissza kell vennie a kárrendezés során elôkerült, sérülésmentes biztosított tárgyakat, ha azokra a biztosító részérôl kárkifizetés még nem történt. A kárkifizetés után megkerülô biztosított vagyontárgyra Ön igényt tarthat, de ebben az esetben a rájuk már kifizetett kártérítési összeget vissza kell fizetnie.

13.5.6. Rongálás

Egy biztosítási esemény során a kártérítés felsô határa az épület biztosítási összegének 5%-a.

13.5.7. Rablás

Ha Ön elhagyta a kockázatviselés helyét, akkor Magyarország területén a rablás biztosítási összege leg- feljebb az általános háztartási ingóság biztosítási összegének 5%-a.

13.5.8. Egyéb korlátozások

Nem téríti meg a biztosító:

a sérült vezetékekbôl kifolyt folyadék, gáz és gôz árát; a káreseményt okozó vagy azt a rendellenes mûködésével kiváltó tartozék, szerelvény, készülék javítását, pótlását;

talajvíz vagy az idôjárás tartós hatása miatti károkat. A biztosító csökkenti a kártérítés összegét:

a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás alapján megtérülô összeggel;

a más biztosítás (pl. társasház, lakásszövetkezet vagy az Ön egyéb biztosítása(i)) alapján megtérülô összeggel; azzal az összeggel, amelyet Ön az adóhatóságtól visz- szaigényelhet;

a hasznosítható maradványok értékével;

azzal az összeggel, amely Önnek bárhonnan megtérül- het.

A biztosító kockázatviselése az általános háztartási ingóság biztosítási összegén belül, 50.000.- Ft erejéig ter- jed ki a biztosított ingatlanon nem tenyésztés céljára szol- gáló szokásos háziállatokra, amennyiben ugyanazon biz- tosítási esemény miatt más vagyontárgyak is károsodnak (önálló károkra a biztosító kockázatviselése nem terjed ki).

14. Kiegészítô balesetbiztosítás

14.1. A kiegészítô balesetbiztosítás különös feltételei. Külön megállapodás alapján és külön díj ellenében a PostaFészekÔr lakásbiztosításhoz kiegészítô baleset- biztosítás köthetô. A kiegészítô balesetbiztosításban foglalt rendelkezések azokat a különös feltételeket tartal- mazzák, amelyeket kizárólag a PostaFészekÔr lakásbiz- tosításhoz (mint alapbiztosításhoz) kötött kiegészítô bale- setbiztosításra kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás vonatkozó rendelkezései az irányadók.

14.2 A kiegészítô balesetbiztosítással összefüggô fogalmak

14.2.1. Jelen feltételek vonatkozásában baleseten a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépô, külsô behatás értendô.

14.2.2. A biztosítási védelem csak azokra a balesetekre és következményeikre terjed ki, melyek a biztosítási tartam alatt következtek be.

14.2.3. Balesetbiztosítási szempontból az minôsül biztosítási eseménynek, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a Biztosított akaratán kívül, a biztosítási tartam alatt bekövetkezô hirtelen fellépô, külsô behatás (baleset) eredményeképpen olyan igazolható, heveny módon bekövetkezô anatómiai károsodást szenved, mellyel okozati összefüggésben a Biztosított meghal, vagy a biztosító nyilvános rokkantsági táblázatában foglaltak szerint végleges egészségkárosodást vagy csonttörést szenved.

14.2.4. Betegség a mindenkori orvostudomány által rend- ellenesnek tartott biológiai, testi állapot.

14.3. A kockázatviselés korlátozása

Amennyiben a baleseti esemény olyan testrészt érint, mely a szóban forgó baleseti eseményt megelôzôen vagy az után már másik, nem a jelen biztosítás hatálya alá esô baleset, ortopéd jellegû vagy egyéb természetû meg- betegedés miatt károsodott, a biztosító arra a testrészre nem teljesít kárkifizetést, és nem veszi figyelembe a rokkantság fokának megállapításánál.

14.4. Mentesülések

14.4.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

14.4.2. A biztosító nem fizeti ki a biztosítási szolgáltatást, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta. Jogellenes, súlyosan gondatlan magatartás alatt a következôket kell érteni:

ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy a felett) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezô biztosítási esemény,

jogosítvány nélküli jármûvezetés közben be- következô biztosítási esemény.

14.4.3. Mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított halála a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

14.5. Kizárások

14.5.1. A biztosító az alábbi eseményeket kizárja koc- kázatviselési körébôl:

háborús, polgárháborús események, felkelés, zavargás, lázadás,

radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve a terá- piás célú orvosi kezelést),

nukleáris energia folytán bekövetkezett bal- esetek,

terrorcselekmények,

az elme- és tudatzavarban bekövetkezett bal- esetek, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be,

alkohol- és drogfüggôség esetén ezek kezelésével összefüggô események,

a Biztosított szerzôdés tartamán belül elkövetett öngyilkossága.

14.6. Nem biztosítható személyek

14.6.1. Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy mûtéten estek át, és ennek a baleseti eseményekre kihatása lehet. Ezen betegségek, mûtétek a következôk:

szív- és érrendszeri betegségek, a gerincoszlop és a gerincvelô sérülései, betegségei, a csípôízület betegségei, isiász, csontvelô- gyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rossz- indulatú daganatok, valamint az ideg- és elmebetegségek, illetve a felsorolt betegségek

következményeként fellépô ájulás, szédülés, erôsen korlátozott látás (8 dioptriától).

14.6.2. Nem lehet Biztosított, akinél az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértôi Intézet (a továbbiakban: orvosszakértôi intézet) szak- véleménye alapján egészségkárosodást állapítottak meg, és a társadalombiztosítási szervek rok- kantsági nyugdíjat, járadékot állapítottak meg részére.

14.6.3. Nem lehet Biztosított, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértôi Intézethez munkaképesség csökkentési kérelmet adott be.

14.7. A biztosítás területi hatálya

14.7.1. A kiegészítô balesetbiztosítás területi hatálya az egész világ.

14.8. A szolgáltatásra jogosult személy (Kedvezményezett)

14.8.1. A balesetbiztosítási szerzôdésben meghatározott biz- tosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szolgál- tatásra a Biztosított, vagy halála esetén az örökös jogo- sult.

14.9. A kiegészítô balesetbiztosítási esemény bejelentése

14.9.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelen- teni.

14.9.2. A bejelentési határidô elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

14.10. A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratok

14.10.1. A balesetbiztosítási szerzôdésben meghatározott biz- tosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következô iratok bemutatását kéri:

biztosítási kötvény,

az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, kétség esetén, kárbejelentô,

a Kedvezményezett személyazonosságának iga- zolására alkalmas iratok:

személyazonosító igazolványának bemutatása vagy a Kedvezményezett hozzájárulásával annak máso- lata (az érvényességet tartalmazó rész is) és lakcímkártya

hatósági (szabálysértési vagy büntetô) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat ren- delkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgál- tatásának esedékessé válását nem érinti.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerzôdés tel- jesítését igénylô fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumen- tumokkal is igazolja.

14.10.2. Baleseti halál esetén a biztosító az alábbi okmányok benyújtását is kéri:

halotti anyakönyvi kivonat,

boncolási jegyzôkönyv az elhunytat utolsóként kezelô orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy

– ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi, vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének idôpontját és lefolyását, illetôleg a halál körülményeit,

külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása, halott-vizsgálati bizonyítvány,

háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos idôpontját,

a haláleseti Kedvezményezett jogosultságának iga- zolására alkalmas iratok,

jogerôs hagyatékátadó végzés/öröklési bizonyítvány, jogerôs gyámhatósági határozat,

a haláleseti Kedvezményezett személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:

személyazonosító igazolványának bemutatása vagy a Kedvezményezett hozzájárulásával annak másolata (az érvényességet tartalmazó rész is) és

lakcímkártya,

haláleseti Kedvezményezett sajátkezû aláírással el- látott nyilatkozata a kifizetésre vonatkozóan.

14.10.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Kedvezményezett, amennyiben a mindenkori hatályos jogszabályok lehetôvé teszik:

mentse fel az érintett orvosokat, az egészségügyi intézményeket és hatóságokat titoktartási köte- lezettségük alól a biztosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggô információkat az orvosoktól, egészségügyi intézményektôl, hatóságoktól – akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták – a kért felvilá- gosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze,

illetve járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse.

14.10.4. A biztosítási esemény bekövetkeztekor, a Biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által elôírt orvosszakértôi vizsgála- tokon részt vegyen.

14.10.5. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértôje bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvosszakértôi bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselôje, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselôje közösen jelölhetik meg.

14.10.6. A biztosító beszerezhet továbbá egyéb iratokat, melyek a biztosítási esemény és a jogosultság tisztázásához szükségesek. Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kívánja, és ezt igazolja.

14.11. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után

14.11.1. A baleset után mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, az akut történésre tekintettel haladéktala- nul szakorvosi segítséget kell igénybe venni és a szük- séges teendôk elvégzésében a gyógyító eljárás be-

fejezéséig késedelem nélkül az ellátó intézménnyel együtt kell mûködni.

14.11.2. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadják és a káresemény tisztázásban a biztosítóval együttmûködjenek.

14.12. A szolgáltatás kifizetése

14.12.1. A biztosító teljesítése valamennyi, a káreset el- bírálásához szükséges okmánynak a biztosítóhoz való beérkezése után 15 napon belül történik.

14.12.2. Késedelmes kifizetés esetén az esedékes biztosítási összeg után a biztosító a törvényben elôírt késedelmi kamatot fizeti.

14.12.3. A biztosító a szolgáltatást a szolgáltatásra jogosult bank- számlájára átutalással, vagy lakcímére utalással teljesíti.

14.13. A biztosítási összeg

14.13.1. A biztosítási összeg személyenként: baleseti halál esetén 200 000 forint;

100%-os baleseti rokkantság esetén 250 000 forint; csonttörés esetén 5 000 forint.

14.14. A biztosítási esemény baleseti eredetû halál esetén

14.14.1. Baleseti eredetû halál biztosítási eseménynek minôsül, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a koc- kázatviselés idôszaka alatt bekövetkezô baleset ered- ményeképpen a Biztosított olyan igazolható, heveny módon bekövetkezô anatómiai károsodást szenved, mellyel okozati összefüggésben a baleset napjától számított egy éven belül meghal.

14.15. A biztosító szolgáltatása baleseti eredetû halál esetén

14.15.1. Ha a baleseti halál igazolt módon a baleset napjától számított egy éven belül, a baleset következményeként következik be, a biztosító kifizeti a baleseti halál esetén esedékes biztosítási összeget.

14.15.2. A baleseti haláleseti biztosítási összegbôl, az ugyan- azon balesetbôl bekövetkezô, már teljesített rokkant- sági szolgáltatás összegét a biztosító levonja.

14.15.3. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági összeget a baleseti halál bekövetkezése elôtt már kifizette és ennek a kifizetésnek az összege meghaladta a baleseti haláleseti biztosítási összeget, a biztosító a többlet- kifizetés összegét nem követelheti vissza.

14.16. A biztosítási esemény baleseti rokkantság esetén

14.16.1. A baleseti eredetû rokkantság biztosítási eseménynek minôsül, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a kockázatviselés idôszaka alatt bekövetkezô baleset eredményeképpen a Biztosított olyan igazolható he- veny módon bekövetkezô anatómiai károsodást szenved, mellyel okozati összefüggésben a biztosító nyilvános rokkantsági táblázatban foglaltak szerint végleges egészségkárosodást szenved.

14.17. A biztosító szolgáltatása baleseti rokkantság esetén

14.17.1. Baleseti rokkantság biztosítási esemény bekövet- keztekor a biztosító a rokkantsági táblázatban a rokkantság mértéknek megfelelô szolgáltatást fizeti. A szolgáltatás mértékét az adott sérülésbôl, az egyidejû- leg elszenvedett többszörös sérülésbôl adódó végleges állapot, az állandósult funkcionális károsodás foka és a rokkantság fokát meghatározó táblázat fogja meg- határozni.

14.17.2. A biztosító csak az 51%-os vagy azt meghaladó végleges rokkantság esetén nyújt arányos szolgáltatást.

14.17.3. Az állandósult baleseti kár mértékének meg- állapításakor a MABISZ Baleseti sebészeti orvossza- kértôi útmutatóban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni.

14.17.4. A rokkantság fokát az alábbi táblázat iránymutató jel- leggel tartalmazza:

Testrészek egészségkárosodása Térítés mértéke

Mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

Egy szem látóképességének teljes elvesztése 40%

Egy kar vállízülettôl való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 65%

Egy kar könyökízület alattig való teljes

elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége 60%

Hüvelykujj elvesztése 15%

Mutatóujjak elvesztése 10%

Bármely más kézujj elvesztése 5%

Egy comb csípôízületben történô elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 65%

Egy comb részleges csonkolása

vagy a térdízület teljes mûködésképtelensége 60%

Egyik lábszár részleges csonkolása 50%

Egy bokaízület elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 35%

Egy nagylábujj elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 5%

Minden más lábujj elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 2%

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradvány-

tünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel 100%

A nyaki, háti, ágyéki gerincvelô sérülése

állandósult bénulással 70–100%

Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30%

Szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

14.17.5. A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszakértôje állapítja meg, hogy a Biztosított normál testi teljesítôképessége milyen mértékben csökkent.

14.17.6. Az elôzôekben megadott egészségkárosodási száza- lékos szolgáltatások összegzôdhetnek, a biztosítási szolgáltatás felsô határa a biztosítási összeg.

14.17.7. Ha a baleseti rokkantság mellé baleseti halál biztosítás megkötésére is sor került, és a baleset következtében a Biztosított 1 éven belül meghal, a rokkantsági szolgál- tatás nem igényelhetô, a már kifizetett kártérítés a haláleseti összegbôl levonásra kerül.

14.17.8. A baleset utáni elsô évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelmûen tisztázottak. Ha a biztosító

fizetési kötelezettsége egyértelmûen megállapítást nyert, de a várható károsodási fok nem állapítható meg pontosan, a Biztosított elôlegként kérheti az abban az idôpontban elôrelátható károsodási fok szerinti összeg

20 százalékának kifizetését. Az elôlegként kifizetett összeg nem haladhatja meg a baleseti halál biztosítási összegét.

14.17.9. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelmûen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosító- nak joga van a baleset napjától évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha az új felülvizs- gálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biz- tosító ennek megfelelôen térít.

14.18. A biztosítási esemény csonttörés esetén

14.18.1. Csonttörés: külsô mechanikai behatás következtében a csont folytonossága teljes keresztmetszetében meg- szakad.

14.18.2. Nem képeznek biztosítási eseményt a csont- repedések.

14.18.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

14.19. A biztosító szolgáltatása csonttörés esetén

14.19.1. Csonttörés esetén a biztosító kifizeti a biztosítási összeget.

14.19.2. Ha egy baleset során több csont is eltörik, a biztosító a biztosítási szolgáltatást legfeljebb csak egyszer nyújtja.

14.19.3. A biztosító egy biztosítási éven belül maximum 3-szor fizeti ki a biztosítási szolgáltatást.

14.20. Kizárás csonttörés esetén

14.20.1. A biztosító nem teljesít szolgáltatást abban az eset- ben, ha bármely csontbetegség (pl.: rosszindulatú csont- és porcdaganatok) minden formája, illetve egyéb szervekbôl kiinduló daganat áttételeinek következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelôgyulladás (osteomyelitis), súlyos csont-

ritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomala- cia), illetve azok szövôdménye közvetve vagy közvetlenül részben vagy egészében közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkezésében.

15. Személyes adatok kezelése és titoktartás

Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, biztosí- tásközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

A biztosító az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, mó- dosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzô- désbôl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb célból, az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok keze- lésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási (üzleti) titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létre- jöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

Az elôzô két bekezdésben meghatározott céltól eltérô cél- ból végzett adatkezelést a biztosító, a Biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó csak az Ügyfél elôzetes hoz- zájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az Ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biz- tosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz-

tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg- jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) feladatkörében eljáró felügyelettel;

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel;

e) az adóhatósággal, a következô bekezdésben foglalt esetekben;

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biz- tosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel;

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô hivatallal;

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô bizto- sítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biz- tosítóval;

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni;

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel;

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye sze- rinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítôvel, szaktanácsadóval

q) a feladatkörében eljáró országgyûlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabá- lyozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban meg- jelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

Az elôzô bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi

kötelezettség, illetve ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nélkülözô megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözô szerv, illetôleg az Országos Rendôr-fôkapitányság – a pénz- mosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv, illetôleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérô által aláírt titoktartási záradékot.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik ország-

beli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelônél a magyar jog- szabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli adatkezelô székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogsz- abállyal.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállam- ba történô továbbítása esetén a belföldre történô adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minôsülô adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

Az elôzô bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154. § alá esô adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.

157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon

idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthetô.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapc- solatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcso- latos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

16. Szokásos szerzôdés gyakorlattól eltérô megállapodások

16.1. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô követelések meg- állapodás szerinti elévülési határideje egy év.

16.2. Jogviták

A felek a jogviták rendezésére a pertárgy értékétôl füg- gôen kikötik a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kizáróla- gos illetékességét.

Nyomtatványszám: F 120130 01 1007

Elérhetôségeink:

1535 Budapest, Pf. 952

06 40 200 480

xxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx Személyesen bármely postán