ESETI DÖNTÉSEK

ESETI DÖNTÉSEK

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS

(1-10. számú jogesetek)

1. Gf.I.30.152/2011.:

I. Az üzleti titok nem minősül vagyoni értékű jogosítványnak, nem szellemi tulajdon, hanem a jogosult személyhez fűződő joga. Az üzleti titok nem biztosít kizárólagos vagyoni értékű jogot, hanem csak a titok közlésének, megszerzésének és felhasználásának tisztességtelen módjával szemben biztosít védelmet a jogosult személy számára.

II. A vállalkozással munkaviszonyban álló dolgozók szükségképpen megszerzik azokat a műszaki, gazdasági, kereskedelmi ismereteket, amelyek az adott tevékenységgel foglalkozó cég működéséhez hozzátartoznak. Nem kifogásolható, ha a volt munkavállalók a szabályszerűen – legálisan – megszerzett ismereteiket, szaktudásukat az új munkavégzésük során hasznosítják. A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszűnése utáni időszakra ún. versenytilalmi megállapodást köthetnek, ez azonban a munkavállaló megélhetését, a piaci versenyt méltánytalanul nem korlátozhatja. Versenytilalmi megállapodás és megváltás hiányában a munkaviszonyuk megszűnését követően a dolgozók a megszerzett szakmai ismereteiket korlátozás nélkül felhasználhatják.

III. Nem tisztességtelen az újonnan alapított cég olyan felhívása, amelyben arról értesíti a tagok (ügyvezetők) korábbi munkaviszonya során megismert üzleti partnereket, hogy az érintett magánszemélyek egy másik cég keretében folytatják tevékenységüket, és erre figyelemmel ajánlják fel ezen újabb cég szakszerű szolgáltatásait. Az sem tisztességtelen, ha a versenytárs kedvezőbb ajánlattal, feltételekkel kívánja a megrendelői ügyfélkört megszerezni.

IV. A bíróságnak az ítélet rendelkező részében kell konkrétan megjelölnie az üzleti titok mibenlétét, amelyre nézve a jogsérelmet megállapítja, illetve eltiltó rendelkezést hoz. Az üzleti titoksértés pontos megnevezése nélkül a sérelmet megállapítani, attól eltiltani nem lehet, egy ilyen rendelkezés végrehajthatatlan.

2. Gf.I.30.357/2011.:

I. A jellegbitorlásra alapított versenyjogi jogsértés esetén az elévülés a kifogásolt magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a fél a kifogásolt magatartást a jogvita végleges lezárásáig ideiglenesen szünetelteti, azt nem lehet a sérelmezett magatartás végleges abbahagyásaként értelmezni. Ha a fél a kifogásolt magatartást véglegesen nem hagyta abba, ezáltal a sérelmezett helyzetet vagy állapotot nem szünteti meg, a perindítási határidő – az elévülés – mindaddig meg sem kezdődik, amíg a helyzet (állapot) fennáll.

Az elévülési kifogás a fellebbezésben is előterjeszthető.

II. Amennyiben a bíróság a versenyjogi vagy személyiségi jogsértés megtörténtét megállapítja, és a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől, akkor a megállapítás nem csupán a jogalap fennállásának kimondását, hanem egyben a jogkövetkezmény alkalmazását is jelenti. Nincs mód ezért a versenyjogi jogsértés közbenső ítélettel történő megállapítására.

3. Pf.II.20.474/2011.:

Amennyiben a sajtóközlemény megjelenése időpontjában az érintett személy bűnösségét jogerős ítélet megállapította, a személyes adatok védelméhez való jog (információs önrendelkezési jog) nem akadályozhatja, hogy a sajtó a bűncselekmény

miatt elítélt teljes nevét a híradásában közzétegye. A tájékoztatáshoz való jog (információszabadság) prioritását biztosítja, hogy a bíróság az előtte folyamatban levő büntetőeljárásról a sajtónak tájékoztatást adhat, a nyilvános tárgyaláson a sajtó képviselői jelen lehetnek, így a büntetőeljárásról, annak eredményéről a közvéleményt tájékoztathatják.

4. Pf.II.20.105/2011.:

A híradóban sugárzott olyan rendőrségi közlemény, amely az adott személyeket bűncselekmény elkövetésével hozza összefüggésbe, mert a közleményhez kapcsolódóan képmásukat is megjelentették vezetéknevük kezdő betűjének és teljes utónevüknek a feltüntetésével, a jóhírnév csorbítására akkor is alkalmas, ha a közleményből kitűnik, hogy az eljárás még folyamatban van, s annak csupán gyanúsítottja az érintett személy. Az ilyen valós tényközlés azonban személyiségi jogsértésnek csak abban az esetben minősül, ha a büntetőeljárás megindítására, a gyanúsított személyére vonatkozó tudósítás jogellenes.

A rendőrségi felhívás közzétételét nyomós közérdek indokolja, nevezetesen az esetlegesen elkövetett további bűncselekmények felderítése, illetve újabb hasonló bűncselekmény elkövetésének megelőzése. Ennek érdekében a sajtó jogosult a nagykorú személy nevét és képmását híradásában közzétenni.

A híradások jogellenes magatartásnak nem minősíthetők, ha a sajtó e szempontok szerint, a valóságnak megfelelően számolt be a büntetőeljárás megindításának a tényéről, amin az a körülmény sem változtat, hogy utóbb az érintett személyt a vád alól a büntetőbíróság bizonyítottság hiányában felmentette.

5. Pf.II.20.217/2011.:

A média abban az esetben is helytáll azért, hogy az általa közölt cikk a valóságnak megfelel, ha más által megfogalmazott kijelentéseket hoz nyilvánosságra. A sajtóperekben érvényesülő, az általánostól eltérő bizonyítási szabályok alapján a sajtót terheli a bizonyítás a kifogásolt közleményben megfogalmazottak valóságát illetően.

A sajtó-helyreigazítási eljárásban nincs helye a személyhez fűződő jogok megsértése miatt egyébként igényelhető valamely jogkövetkezmény alkalmazásának, a sajtó- helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

6. Pf.II.20.186/2011.:

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A bejelentőt

– rosszhiszeműségét kivéve – nem érheti hátrány a közérdekű bejelentés megtétele miatt, és a hatóság előtti eljárás kezdeményezése személyiségi jogsértést akkor sem valósít meg, ha a bejelentés alaptalannak bizonyul.

A számos eljárást kezdeményező személyre vonatkozóan a közérdekű keresetben használt „perlekedési téboly” kifejezés nem tekinthető oly mértékben sértőnek és túlzónak, amely a személyiségvédelmi igényét megalapozná.

7. Pf.II.20.170/2011.:

A munkához való jog, mint szociális jog az egyes ember számára nem teremt alanyi jogosultságot meghatározott foglalkozás folytatásához, vagy konkrét munkaviszony létesítéséhez illetve megtartásához. A munkához (foglalkoztatáshoz) való joggal összefüggésben a munkáltató azzal követhet el jogsértést, ha megszegi a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, továbbá a munkaviszonyból fakadóan a munkavállalót megillető jogokra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése önmagában személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg. Nem jelenti a polgári jog által védett személyiség védelmét, ha a

munkáltató a jogszabályi előírások téves értelmezésével, vagy formai előírások megszegésével, de egyébként a személyiségi jogok megsértése nélkül szünteti meg a munkaviszonyt.

8. Pf.II.20.367/2011.:

A képmással való kizárólagos rendelkezési jog keretében mind a felvétel készítéséhez, mind annak felhasználásához az ábrázolt személy kifejezett és határozott hozzájárulása szükséges. A jogosult a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás megadásában, a felhasználáshoz való engedélyezéshez nem korlátozható, és szabadon dönthet arról is, hogy mely célból, milyen formában és hány alkalommal jelenhet meg a képmása.

A felhasználás jogszerűsége a jó- illetve a rosszhiszeműségtől független, a személyhez fűződő jogok megsértése szempontjából a felhasználó felelőssége objektív. Közömbös az is, hogy a termék védjegy lajstromba való bejegyeztetése folytán a felhasználó meg volt győződve a képmás szabad felhasználhatóságáról.

A személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezménye mellett a sérelmet okozó személy a szubjektív alapú kártérítés alól mentesülhet.

9. Pf.II.20.774/2010.:

A „notórius pereskedő” kifejezés nem véleménynyilvánítás, hanem tényállítás, mivel valósága vagy valótlansága bizonyítható. A kifejezés azt a személyt jelöli, aki nagy számú pert indít az őt ért vélt vagy valós sérelmek orvoslása érdekében, ezért megrögzött, hírhedt pereskedő.

A tényállítás sértő jelentéstartalmú, ezért személyiségvédelmi igényt alapoz meg, ha valótlan. A notórius pereskedésre vonatkozó tényállítás valóságtartalma objektíve bizonyítható, és ha a tényállítás valós, a jogsértés nem állapítható meg.

10. Pf.II.20.297/2011.:

A rendeltetésük betöltésére alkalmatlan, helyrehozhatatlanul megromlott házasságok felbontására a törvény biztosít lehetőséget, ebből következően sem az életközösség megszakítása, sem a házasság felbontása kártérítési felelősséget megalapozó jogellenes magatartásnak nem minősül. Nem minősül a személyhez fűződő jog megsértésének a házasság felbontása, és ezáltal egyedülálló szülőként a gyermekek felnevelése.

KÁRTÉRÍTÉSI JOG

(11-38. számú jogeset)

11. Pf.I.20.299/2011.:

I. A szomszédjogi sérelem miatti kártérítési igény a szükségtelen zavarásban megnyilvánuló jogellenes magatartás tényleges tanúsítójával (például építtető, üzemeltető) – a károkozóval – szemben érvényesíthető.

II. A „szükséges” – vagyis az ésszerű tűrési határon belüli –, illetőleg a

„szükségtelen” – e tűrési határon kívüli – zavarás tényét a tulajdonos (üzemeltető) és a tágabb értelemben vett szomszédok jogos érdekeinek összemérése eredményeként lehet megítélni, és amelynek segítségével meghatározható, hogy mi a zavarásnak az a mértéke, amelyet a sérelmet szenvedett még tűrni tartozik. A rácsos szerkezetű, fém mobil-átjátszó torony közeli telepítése általában a tűrési küszöböt meghaladó, szükségtelen zavarást eredményez a kilátáselvonás, a beárnyékolás, az intimitás elvesztése, az adott környezetbe nem illő tájidegen létesítmény látványa, a zajhatás, továbbá az egészségügyi kihatásától való félelemmel együtt járó ellenérzés miatt. Ezen nem változtat, hogy az üzemeltető társadalmilag széles körben igényelt, hasznos szolgáltatást nyújt, a kommunikáció terén közcélú, közérdekű tevékenységet fejt ki, ugyanakkor közszolgáltatási tevékenységét piaci, üzleti alapon, nyereségorientált módon, versenyhelyzetben fejti ki.

III. A mobil átjátszó antennatorony üzemeltetője a kártérítési felelősség alól mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a terepviszonyok, a feltárt műszaki okok folytán minden más szóba jöhető helyen történő építés ugyanilyen szükségtelen zavarással járt volna, kisebb hátrányokozással a torony létesítése másutt nem volt kivitelezhető. Objektíve nem volt más olyan telepítési helyszín, más olyan építési mód, műszaki megoldás, amelynek választása esetén egyáltalán nem vagy csak lényegesen kisebb mértékű kár következett volna be.

IV. A szomszédos családi házas ingatlanokban a torony építése folytán megvalósult szükségtelen zavarással, a használati értékcsökkenéssel a kár bekövetkezik. Az értékcsökkenés akkor is megállapítható, ha egyéb tényezők miatt (például a település jellege, ingatlanforgalma, gazdasági válság) az ingatlan forgalom csekély, és a piaci forgalmi értékvesztés összehasonlító adatokkal ezért nehezebben alátámasztható.

Az értékcsökkenés mérlegelése során a szubjektív tényezőknek is szerepe lehet: a létesítmény károsító hatásától való félelemmel együtt járó ellenérzés olyan tény, amely a kereslet csökkenése folytán befolyásolja az ingatlanok forgalmi értékét az ingatlanpiacon.

12. Pf.I.20.236/2011.:

A szomszédok szükségtelen zavarására vonatkozó törvényi tilalom megsértése esetén kötelmi jogviszony – kártérítési jogviszony – keletkezik, amelynek alanya nem a dologi jogi tulajdonos, hanem kötelmi kötelezettként a károkozó. Ha a szükségtelen zavarással kárt okozó magatartást nem a tulajdonos, hanem a tényleges használó, adott esetben az építtető valósította meg, a kárigény vele szemben keletkezik.

A szakszerűtlen építkezéssel a szomszédos ingatlanban okozott kárért az építtető tartozik felelősséggel akkor is, ha a kárt az építkezéshez igénybe vett közreműködők okozták.

Az építtetőnek nem minősülő tulajdonos nem tartozik kárfelelősséggel azon az alapon sem, hogy az építkezés az ő érdekében is folyt, a társasházi ingatlanban

lakáshoz jutott. A szomszédjogi szabály megsértésével okozott kárért való felelősség az ingatlan elidegenítésével nem száll át az új tulajdonosra.

13. Gf.I.30.345/2011.:

I. Önmagában az a körülmény, hogy a szerződés kötelezettje már a szerződés megkötésekor eleve nem akarta megfizetni a tartozását, büntetőjogi szempontból megvalósíthatja a csalás tényállását, polgári jogi szempontból ugyanez a körülmény a szerződés semmisségét nem eredményezi, mert e magatartást a polgári jog önálló tényállásként szabályozza és ahhoz saját jogkövetkezményt fűz. A tévedésbe ejtés miatt a szerződés nem a büntető jogszabályba ütközik, hanem a büntető jogilag bűncselekményként értékelt magatartás a szerződés megtámadására ad lehetőséget. Az eredményes megtámadás folytán nem a kártérítés, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményét kell alkalmazni; a bűncselekménnyel okozott kár deliktuális tényállását a Ptk. nem ismeri.

II. Aki hatósági engedélyhez kötött tevékenységet e nélkül végez, az az adott közigazgatási normában meghatározott szankciókkal sújtható, a jogosítvány hiánya azonban önmagában nem vonja maga után a szerződés semmisségét, ha a szerződés tárgyát képező szolgáltatás a jogszabály által kifejezetten nem tiltott és az érvénytelenség jogkövetkezménye abban nem nevesített. Nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha az abban vállalt tevékenység a cégjegyzékbe nem került bevezetésre; a szerződés csak akkor semmis, ha az tiltott tevékenység végzésére irányult.

III. A jóhiszemű, visszterhesen szerző vevő kereskedelmi forgalmon kívüli tulajdonszerzése szempontjából közömbös az, hogy az eladó miként számolt el, teljesített az árut részére értékesítő féllel szemben. A rábízás, mint a tulajdonszerzés egyik feltétele minden olyan esetben megvalósul, amikor a dolog az eredeti tulajdonos birtokából nem jogellenesen kerül ki.

14. Pf.I.20.409/2011.:

I. A jogi személy tagjával szemben harmadik személy részéről a polgári jogi következmények közvetlenül akkor sem alkalmazhatók, ha a tag – a jogi személy tevékenységi körében, tagsági viszonyával összefüggésben eljárva – bűncselekményt követett el; polgári jogi felelősséggel ilyenkor is a jogi személy tartozik. A Ptk. a „bűncselekménnyel okozott kár” deliktuális felelősségi tényállását nem ismeri; önmagában a bűncselekmény elkövetése nem jelenti azt sem, hogy a tag nem a jogi személy tevékenységi körében járt el, a bűncselekményt megvalósító magatartás részéről a jogi személy működési körében, a tagsági viszonyával összefüggésben is elkövethető.

II: Nem zárható ki a jogi személy elkülönült felelősségének áttörése, a társaság tagjával szemben a társasággal jogviszonyba került külső, harmadik személy részéről a polgári jogi igények közvetlen érvényesítése jogilag létező, működő társaság esetében sem, ha a jogi személyiséggel való visszaélés sérti a jóhiszeműség és a tisztesség polgári jogi alapelvét, valamint a joggal való visszaélés törvényi tilalmába is ütközik. A „felelősség-áttörés” folytán a jogi személy tagjának közvetlen marasztalására többlettényállási elemek esetén kerülhet sor, ami rendszerint a tag részéről olyan minősített jogellenes és felróható magatartás, amely

– a jogi személyiség leple alatt – a saját egyéni érdekei, vagyona javára való szándékos, csalárd és xxxxxxxx visszaélésnek minősül. Ilyen esetben a jogi személy tagja is felelős a deliktuális kártérítés törvényi feltételei szerint a magatartásával összefüggésben harmadik személynek okozott károkért.

15. Pf.III.20.717/2010.:

Amennyiben a csalás bűncselekményét megvalósító magatartás polgári jogi szempontból szerződéses jogviszonyban valósult meg, a csalás bűntette a

szerződéssel kapcsolatban a tévedésbe ejtésre illetve tévedésben tartásra utal, és a magatartás jogkövetkezménye a szerződés megtámadhatósága.

A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius szabályainak alkalmazása kizárt, ha a sérelmet szenvedett az igényét az alapul szolgáló szerződés törvényben előírt határidő alatti megtámadásával érvényesíthette volna, vagy pedig – a tényállástól függően, szerződés hiányában – szerződésen kívüli kártérítés címén léphetett volna fel.

16. Gf.I.30.346/2011.:

I. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A cég hitelezőinek érdeke azt kívánja meg, ha a társaság nem fizetésképtelen, akkor megszüntetése ne felszámolási eljárás, hanem végelszámolás keretében történjen. Az ügyvezető a jogait jóhiszeműen és tisztességesen köteles gyakorolni, hatáskörét nem használhatja fel a maga hasznára, nem helyezheti személyes érdekeit a társaság céljai elé. Az ügyvezetésre alkalmas üzletember eltekint a saját vagy családja üzleti érdekeltségeitől, és a tulajdonosi érdekeket szolgáló döntéseket hoz.

II. A szerződésszegő magatartással a gazdasági társaságnak okozott kárt a társaság érvényesítheti; a gazdasági társaság tagja a társasági részesedés (üzletrész) értékcsökkenése címén ugyanezt a kárigényt nem érvényesítheti. A társasági részesedés értékcsökkenése csak formálisan valósítja meg a tag magánvagyonában esett hátrányt; a jogi személyiségből fakadó előnyök miatt önként vállalt elkülönült jogalanyiság ugyanazon vagyoni hátrány kétszeres érvényesítését a társaság és a tagja számára külön-külön nem teszi lehetővé.

A társaságnak a cégjegyzékből való törlését követő egy éves jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaságot megillető kártérítési igény azonban a tag részesedésének megfelelő arányban törvényi engedményesként érvényesíthető.

17. Gf.III.30.306/2011.:

I. A társasági részesedés a társaság tagjának a magánvagyonához tartozik, azonban a társaság vagyonát ért hátrány miatt a társasági részesedés értékcsökkenése nem eredményez önálló, külön érvényesíthető kárigényt. A társasági részesedés értékét ugyanis a társasági vagyon értéke határozza meg; ha az absztrakt jogi személy vagyona hátrányt szenved, az egy és ugyanazon vagyoni hátrány, mint a társasági részesedés (üzletrész) értékcsökkenése.

II. A társasági részesedés értékcsökkenése miatti kártérítés egynemű a társaságot ért kár megtérítésével, ha ugyanis a társaságot ért kár megtérül, a társasági részesedés értékcsökkenése is helyreáll. Amennyiben ugyanazon vagyontömegben esett, ugyanazon vagyoni hátrány miatt az elkülönült jogalany társaság és az abban részt vevő tag külön-külön érvényesíthetne kártérítést, akkor a károkozónak a kárt kétszeresen (többszörösen) kellene megtérítenie. Ugyanazon vagyontömegre a jogalanyiság megkettőzése nem eredményez sem kétszeres helytállási kötelezettséget, sem kétszeres igényérvényesítési jogosultságot.

18. Pf.III.20.255/2010.:

A közhasznú társaság a tagjától elkülönült, önálló jogalanyisággal rendelkezik. Amennyiben a vagyoni hátrányok a közhasznú társaságot érték, úgy a kártérítési igény érvényesítésére károsultként kizárólag a kht. jogosult. Önmagában abból a körülményből a felperes kereshetőségi jogát levezetni nem lehet, hogy egyedüli tagja a közhasznú társaságnak.

19. Gf.I.30.344/2011.:

I. Az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert a felszámoló vagy bármely hitelező az összes hitelező érdekében indíthatja az adós vezető tisztségviselőjével szemben. Eredményes perlés esetén a bíróság ítéletében megállapítja, hogy a tisztségviselőt a vagyoncsökkenés mértékével megegyező összeg megfizetéséért a hitelező irányában közvetlen polgári jogi felelősség terheli, a felszámolási eljárás befejezését követően pedig a ki nem elégített hitelezői követelések erejéig bármely hitelező marasztalási pert indíthat a vezető tisztségviselővel szemben.

II. A megállapítási perben a hitelezőnek bizonyítania kell a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet időpontját, azt, hogy a vezető tisztségviselő ezt követően nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján hozta meg intézkedéseit, és azt is, hogy az intézkedésekkel okozati összefüggésben az adós vagyonában csökkenés következett be. Az ügyvezetői felelősség feltételei nem azonosak a kártérítési perrel. Az adós vagyonának csökkenése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az aktív vagyon tényleges csökkenését jelenti, ezért ha az értékesítés nyomán az adós aktív és passzív vagyona azonos mértékben változik, mert a befolyt vételár a jelzálogjog jogosultjának privilegizált követelését csökkenti, nem következik be olyan vagyoncsökkenés, amely megalapozhatná a vezető tisztségviselő felelősségét.

20. Gf.I.30.310/2011.:

A gazdasági társaság volt üzletvezetője köteles elszámolni a felszámolás alá került cég vagyonával. A leltárral alátámasztott tevékenységet lezáró mérleg aláírásával annak tartalmáért felelősséget vállal, az abban foglaltak valódiságát ismeri el. Az üzletvezető a kártérítési felelősségének kimentése körében a saját számviteli, adózási szabályokat sértő eljárására sikeresen nem hivatkozhat.

21. Gf.I.30.276/2011.:

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása során nem annak van jelentősége, hogy a hitelezőnek milyen összegű követelése állt fenn, és azt ki lehetett-e elégíteni az adós teljes vagyonából, hanem annak, hogy a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem az összes hitelező érdekeit szem előtt tartva járt el, és eljárása folytán az adósnál vagyoncsökkenés keletkezett.

Ha az adós a tartozás megfizetésére az esedékességkor nem képes, mert nincs elegendő likvid pénzeszköze, akkor bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, és ha ezt a vállalkozás vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, ettől az időponttól kezdve – a felszámolás megindításától, mint feltételtől függően – beáll a felelősségük a hitelezőkkel szemben.

22. Gf.I.30.660/2010.:

Amennyiben a felszámoló a gazdasági tevékenység általa elhatározott továbbfolytatásához a szükséges teendők ellátása érdekében a volt ügyvezetőt megbízottként bevonja, az ügyvezető a felszámoló teljesítési segédjeként, az ő nevében és képviseletében jár el. A volt ügyvezető ilyenkor a felszámolóval kerül jogviszonyba, a képviseleti tevékenységével összefüggésben a felszámoló tartozik felelősséggel.

23. Pf.III.20.450/2011.:

I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban ha a beteg bizonyítja, hogy az egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyi szolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyi intézménynek kell bizonyítania a kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság. A szolgáltató tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok, irányelvek betartásával az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal kell ellátni.

II. A betegnek joga van arra, hogy egyéniesített formában, érthető módon kapjon tájékoztatást az egészségügyi ellátásáról életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelki állapotára figyelemmel. Xxxx van megismerni az ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, a várttól eltérő eredményét és annak okait. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető anyagok átadásával.

24. Pf.III.20.107/2011.:

I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az intézeti kezelés során bekövetkező egészségromlás esetén – mivel az egészségromlás bizonyosan ellentétes a szerződéses jogviszony céljával – a károsult részéről elegendő annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet által végzett kezelés során következett be. Ha azonban megállapítható, hogy a beteg halála nem áll az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban tevékenykedő orvosi, illetve egészségügyi személyzet magatartásával adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban, hanem a néhai halálát természetes eredetű megbetegedései okozták, az egészségügyi intézményt akkor sem terheli kártérítési felelősség a néhai halálának bekövetkezéséért, ha a gyógykezelés során valamilyen mulasztás történt a részéről.

II. Ha bizonyossággal nem állítható, hogy a kellő időben megkezdett vizsgálatok, kezelések a néhai életét megmentették volna a kártérítési felelősség alapjául csak az élet meghosszabbodása esélyének elvesztése szolgálhat. Ha az orvosi mulasztással adekvát okozati összefüggésben értékelhető az életben maradási esélynek a csökkenése, a károsultat arányos, de a halál bekövetkezéséhez képest alacsonyabb mértékű kártérítés illetheti meg.

Az életben maradási esély csökkenéséért való felelősség csak akkor állapítható meg, ha legalább kisebb fokú gyógyulási esély reálisan fennállt. A gyakorlatilag lehetetlen túlélés az esély határain kívül esik.

25. Pf.III.20.103/2011.:

A vagyoni károkért való felelősség szempontjából minden károkozás, amely nem minősül jogszerűnek – azaz valamilyen okból a jog által engedélyezettnek (jogellenességet kizáró okok) – jogellenes. A nem vagyoni károkozás szempontjából az a magatartás jogellenes, amely személyiséget sért vagy veszélyeztet.

Az egészségügyi intézménnyel szemben kárigényt érvényesítő félnek nem a biztos gyógyulás elmaradását, hanem a gyógyulás esélyének elvételét, csökkenését elegendő bizonyítania. A károsultnak azt kell igazolnia, hogy az egészségkárosodásban álló káros eredmény a kórházi kezelés során, annak idején következett be, ezzel szemben az egészségügyi intézmény bizonyítási körébe tartozik, hogy megfelelő ellátás esetén is ugyanaz az eredmény következett volna be. Az ellátásban résztvevőktől elvárható gondosság jogi kategória, amelynek minősítése bírói és nem szakértői feladat; az egészségügyi intézmény kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy szakmai szabályt nem sértett, ha az orvosai (alkalmazottai) az elvárható gondosságot egyebekben elmulasztották.

26. Pf.III.20.160/2011.:

A gyógyulási esély csökkenése, elvesztése hátrány, vagyis olyan károsodás, amely megalapozza kártérítési felelősséget. Az esély csökkenése, elvesztése esetén nem lehet bizonyosan állítani, hogy helyes diagnózis felállítása és megfelelő kezelés megkezdése esetén a beteg bizonyosan gyógyult volna, csupán azt, hogy nagyobb esélye lett volna rá. Az egészségügyi szolgáltatónak kell bizonyítania a kimentés körében, hogy az orvosi hiba nélkül sem maradt volna esély a gyógyulásra.

27. Pf.III.20.200/2011.:

A közeli hozzátartozó orvosi tevékenységgel összefüggő halála esetén megbomlik a családi kapcsolat rendje, megváltozik, sérül a hozzátartozó családi kapcsolathoz való joga.

A személyiségi jogaiban sérelmet szenvedett fél nem vagyoni kárigénye tekintetében közbenső ítélet akkor hozható, ha a fél bizonyítja olyan hátrány bekövetkezését, amely csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlásra van szükség. Jogerős közbenső ítélet esetén a kártérítési követelés jogalapjának kérdéskörébe tartozó személyiségi jogsérelem és hátrány (kár) fennállására az ítéletben visszatérni már nem lehet, az eljárás kizárólag a kártérítési követelés összegszerűsége tekintetében folytatódhat.

28. Pf.II.20.468/2011.:

Az egészséghez fűződő személyiségi jog megsértését eredményezi, ha a gyógyszertár téves gyógyszerkiadása folytán a gyógyszer túladagolása következik be. Nem vagyoni kártérítésre ad alapot, ha a gyógyszer túladagolás a mesterséges megtermékenyítéssel, a terhességgel együtt járó általános lelki feszültséget és izgalmat lényegesen meghaladó félelemérzet és aggodalom kialakulásához vezet.

29. Pf.III.20.003/2011.:

Amennyiben a fogászati beavatkozásra létrejött szerződés alapján az orvos az elkészült röntgen felvétel alapján a beteg fogazatának állapotáról, a szükséges beavatkozásokról nem nyújt teljeskörű, egyéniesített tájékoztatást, a tájékoztatási kötelezettség megszegése önmagában is szerződésszegés, ami kártérítési felelősséggel járhat.

30. Pf.III.20.639/2010.:

Amennyiben a jogerős közbenső ítélet a károkozó teljes kártérítési felelősségét állapította meg, a kártérítés összegszerűsége iránt folytatódó eljárásban a károsult közrehatása sem vizsgálható.

A károkozással kapcsolatos állapotváltozással együtt járó többletköltség – ápolás, gondozás többletköltsége; háztartási kisegítő többletköltség; rezsi többletkiadás; tisztasági többletkiadás; telefon, éjszakai felügyelet többletköltsége, közlekedési többletkiadások – fedezésére szolgáló költségalapú járadék az általános elévülési időn belül követelhető.

31. Pf.II.20.453/2011.:

A gépjárművek sávváltás során történő összeütközése esetén a felróható közrehatás mértéke arányában kármegosztásnak van helye.

Ennek során mérlegelni kell, hogy olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kialakítva, a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni (jobbratartási kötelezettség). Aki a járművével irányt változtat, köteles az azonos irányban irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Másfelől az előzést balról kell végrehajtani; a károsult jelentős sebességtúllépése esetén pedig a közrehatását akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a baleset következményeit a megengedett haladási sebesség mellett sem lehet teljes bizonyossággal elhárítani.

32. Pf.III.20.238/2011.:

A vadászatra jogosult a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni, ha a vad közúton haladó személygépkocsival ütközve okoz kárt. A felróhatóság hiányán kívül is mentesül azonban a vadásztársaság a helytállás alól, ha bizonyított, hogy a kár nem a vadásztársaság tevékenységi körében felmerült rendellenességre vezethető vissza, mert a vad élőhelye, valamint a terepviszonyok sem utaltak arra, hogy a vad megjelenésével számolni kellett.

33. Pf.II.20.483/2010.:

Amennyiben a helyi önkormányzatok által építtetett hulladéktároló olyan környezetkárosító létesítmény, amely a környező ingatlanok rendeltetésszerű, mezőgazdasági használatát megszünteti, az ingatlanok tulajdonosai kártalanításként megalapozottan kérhetik az ingatlanaik megvásárlását, igényük szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet.

A szerződéskötési kötelezettség körében – ha a felek nem állapodnak meg – a bíróság a szerződést létrehozhatja, és meghatározhatja a vételárak összegét is. Azok a további környező ingatlanok pedig, amelyek a hulladéktároló körüli védelmi övezet által csak részben érintettek, a tulajdonjog korlátozás mértékének megfelelő, az értékcsökkenésben jelentkező kártalanításra tarthatnak igényt.

34. Pf.II.20.721/2010.:

Amennyiben a súlyos jogalkalmazási hiba folytán jogszabályba ütköző módon kiadott, illetve jogerősített építési engedély birtokában a jogosult a létesítmény kivitelezését megkezdte, az építkezés leállítása miatt azonban részben az építkezés megkezdése előtt, részben a kivitelezés során fölöslegessé vált, meg nem térülő költségei, kiadásai keletkeztek, kártételenként külön-külön kell vizsgálni a közigazgatási jogkörben okozott károsodás bekövetkeztének időpontját, illetve az elévülési idő kezdetét.

Az elévülés nyugszik, ameddig a jogosult számára ismertté nem válik, hogy az építési engedély, illetve a jogerősítő záradék jogszabálysértő módon került kiadásra, vagyis az építkezést nem folytathatja. Menthető okot jelent az is, ha a hivatal a jegyző határozatát megsemmisítve fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatását rendeli el, mivel a jogosult bízhat abban, hogy a végleges fennmaradási és továbbépítési engedélyt megkapja és az építkezést folytathatja. Menthető okot jelent az is, ha a perindítást megelőző években a peres felek között egyeztető tárgyalások folytak a kártérítés összegével kapcsolatban. Az elévülés nyugvása az azt előidéző valamennyi körülmény, illetve akadály megszűnéséig tart.

35. Pf.III.20.580/2010.:

Amennyiben a NAV munkatársai a szeszesital gyártással foglalkozó társaság telephelyén az eljárási cselekménnyel érintett ingóságokat birtokba veszik, hatalmukba kerítik, illetve a társaságnak az ingatlanba történő bejutását, ingóságokhoz való hozzáférését lehetetlenítik, eljárásuk foglalás hatályú kényszerintézkedésnek minősül.

A nyomozóhatóságok a bűncselekmények eredményes felderítése érdekében a törvényben biztosított jogi eszközökkel rendelkeznek különböző kényszercselekmények elvégzésére, e jogosultságok azonban önkényes eljárásra, bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek vonatkozásában sem vezethetnek. Jogállami keretek között a kényszerintézkedéseket törvényesen, az irányadó anyagi- és eljárásjogi szabályok betartása mellett lehet csak foganatosítani, a jogszerűtlen intézkedés kártérítési felelősséggel jár.

36. Pf.III.20.330/2011.:

A szabadságvesztés végrehajtása vagy a szabadság elvonásával járó egyéb fogvatartás a büntetésvégrehajtási szerveknek a közhatalom gyakorlása során kifejtett olyan intézkedő tevékenysége, amelyre az államigazgatási jogkörben okozott károkozás szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben a büntetésvégehajtási intézet 150 %-ot meghaladó mértékben zsúfolt, és a befogadási kötelezettségéből adódóan rajta kívülálló okokból nem képes biztosítani a fogvatartottak elhelyezésekor az irányadó rendeletben előírt

mozgástérre vonatkozó paramétereket, a felróhatóság hiánya miatt a kártérítési felelőssége nem állapítható meg.

37. Pf.III.20.141/2011.:

Amennyiben a vevő a házasingatlant végrehajtási eljárás során foganatosított árverésen lakottan vásárolja meg, a lakás használóit tilos önhatalommal nem zárhatja ki. Amennyiben pedig a berendezési tárgyakat, ingóságokat önkényesen elszállítja, rosszhiszemű birtokossá válik. Ha a rosszhiszeműen, jogalap nélkül birtokolt dolog megrongálódik, értéke csökken vagy elpusztul, a birtokos nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy a kárt okozó eseménnyel kapcsolatosan felróhatóság nem terheli és az sem kimentő körülmény, ha a kárt külső, elháríthatatlan ok idézte elő.

A dolog birtoklása önmagában a használati díj iránti igényt nem alapozza meg, ehhez – a dolog rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotán kívül – a tényleges használat megvalósulása is szükséges.

38. Gf.III.30.407/2011.:

Nincs perjogi akadálya, hogy a károsult az áramkimaradás miatt elpusztult, tenyésztett halak miatti tényleges kártételeken felül, az erre vonatkozó keresetének jogerős elbírálását követően az utóbb kezdeményezett kártérítési perben az elmaradt haszon iránti igényét érvényesítse.

TULAJDONJOG; ÖRÖKLÉSI JOG; CSALÁDJOGI VAGYONJOG

(39-52. számú jogeset)

39. Pf.II.20.704/2010.:

Amennyiben a házasingatlan felülépítményének egy részére kiterjedő államosítás az ingatlan más részeit nem érintette, azonban a telekkönyvi hatóság tévesen jegyezte be az ingatlan egészére a Magyar Állam tulajdonjogát, majd a téves bejegyzés a telekkönyv alapulvételével készített ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor változatlanul átvételre került, ezért az ingatlan tulajdonjogi helyzetét az ingatlan- nyilvántartás változatlanul tévesen tartalmazza, a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett tulajdonosok jogutódjai megalapozottan kérhetik a téves bejegyzés kiigazítását az ingatlan-nyilvántartás kiigazítása iránti perben.

A kiigazítás módját a bíróságnak akként kell meghatároznia, hogy helyesen hogyan kellett volna bejegyezni – az akkor irányadó jogszabályi rendelkezések szerint – az államosítással érintett lakóépületre a Magyar Állam tulajdonjogát.

40. Gf.II.30.170/2011.:

Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése tévedés folytán, okirati alap nélkül történt az ingatlan-nyilvántartásban, azonban a tényleges tulajdonos jogorvoslati kérelme a jogszabályban írt határidő eltelte miatt a földhivatali eljárás keretén belül nem teljesíthető, a tulajdonos ingatlan-nyilvántartási kiigazítási per keretei között kérheti a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a bejegyzett tulajdonos tulajdonjogának törlésével egyidejűleg.

41. Pf.II.20.565/2011.:

I. Az építkezés műszaki tartalma dönti el, hogy a ráépítőnek lehet-e dologi jogi igénye, vagy csak kötelmi jogcímen érvényesítheti a beruházásból származó követelését. Az épület szerkezetét nem érintő karbantartás, korszerűsítési, felújítási vagy más építési munka elvégzése nem keletkeztet közös tulajdont akkor sem, ha ezáltal az épület beosztása módosul. A ráépítéssel való tulajdonszerzés feltétele az is, hogy az építmény tartós fennmaradásra alkalmas legyen, és az építtető az építmény létesítéséhez szükséges engedélyeket beszerezze.

II. Ha az elvégzett munkák nem eredményeznek ráépítést, vagy a hatóság a fennmaradási engedélyt nem adja meg, úgy a felek közötti elszámolásra – a létrehozott értéknövekedés összegére és annak a felek általi finanszírozására figyelemmel – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kerülhet sor. Ha pedig a ráépítés feltételei fennállnak, úgy meg kell állapítani az egész ingatlan értékéhez viszonyítottan a ráépítés értékének az arányát, és ennek alapján határozható meg a ráépítőt megillető tulajdoni hányad.

42. Pf.I.20.773/2010.:

I. Az állami tulajdonban állott repülőtér ingatlan MHSZ által történt használata során az elvégzett beruházások tulajdonjogot nem alapoztak meg.

Az MHSZ megszűnése és szervezeteinek társadalmi szervezetté való átalakítását követően azonban az MHSZ-hez tartozott vagyon a jogszabályi rendelkezések értelmében a társadalmi szervezetekké átalakult volt MHSZ szervezetekhez került, következésképpen az ilyen szervezet az MHSZ által korábban kivitelezett, finanszírozott beruházás kapcsán a tulajdonossal szemben az előállott jogalap nélküli gazdagodás teljes összegének megtérítésére jogosult.

II. Csatlakozó fellebbezést csak a fellebbező fél ellenfele terjeszthet elő, így saját pertársának a fellebbezéséhez a fél nem csatlakozhat. Nincs helye csatlakozó

fellebbezésnek az ellenfél nem fellebbező pertársával szemben sem, ha vele szemben az ítélet jogerőre emelkedett.

43. Pf.II.20.169/2011.:

Házastársi közös szerzés jogcímén ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlan tulajdoni hányadát megszerző házastárs nem érvényesítheti a megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, az őt rangsorban megelőző jóhiszeműen szerző személlyel szemben. A szerzés rosszhiszeműségének bizonyítására önmagában nem elegendő, ha az ingatlan vevői tudtak arról, hogy az eladó házasságban él.

A házastársi egyetértési jog megsértésével kötött szerződések önmagában e sérelem miatt nem érvénytelenek, hanem az ilyen szerződésekre a fedezetelvonásra irányadó szabályok alkalmazhatók.

44. Pf.II.20.037/2011.:

A házas felek osztatlan közös tulajdonszerzése kiterjed mindarra, ami polgári jogi értelemben a vagyon fogalmi körébe vonható. A vagyon magában foglalja a birtokba vehető dolgokat, így az ingóságokat, az ingatlanvagyont, de idesorolandók az értékpapírok, a pénz, a vagyoni értékű jogok, követelések, továbbá a vagyoni tárgyú kötelezettségek és tartozások is, azaz a vagyon aktív és passzív elemei.

A házastársak valamelyike által folytatott szerencsejáték vesztesége – a kártyaadósság –, illetve másfelől a nyeresége közös vagyoni passzívumként, illetve aktívumként vehető figyelembe abban az esetben, ha annak haszna a közös vagyont gyarapítja, illetve ha a tevékenységet a közös vagyon felhasználásával, annak terhére folytatja. A másik házastárs akkor mentesülhet a helytállás alól, ha bizonyítja, hogy a tevékenység ellen tiltakozott vagy arról nem volt tudomása és a szerencsejátékot folytató, kártyaadósságot felhalmozó házastárs a közös vagyont e felróható magatartásával elherdálta.

45. Pf.II.20.780/2010.:

Ha a házastársi közös vagyon megosztásáról rendelkező szerződés valamely vagyontárgyra – adott esetben társasági üzletrészre – nem terjed ki, nincs akadálya, hogy a bíróság a kihagyott vagyontárgyról vagy a rendezetlenül hagyott igényekről külön döntsön. Ha azonban a felek a szerződésben olyan külön kifejezett rendelkezést tesznek, hogy a megállapodásukkal véglegesen rendezettnek tekintik a házastársi közös vagyon megosztását, és a vagyonmegosztással kapcsolatos igényérvényesítés lehetőségét a jövőre nézve kölcsönösen kizárják, a megállapodás során esetlegesen figyelmen kívül hagyott igények utóbb csak abban az esetben érvényesíthetők, ha a szerződés e kikötésének sikeres megtámadása, vagy valamely semmisségi ok miatt a joglemondó nyilatkozat érvénytelen.

46. Pf.II.20.006/2011.:

I. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint közös tulajdon megszüntetése esetén a tulajdonjogát elvesztő tulajdonostárs kiköltözésre kötelezését a bíróság csak akkor rendelhetné el, ha arra kötelezettséget vállal. Ellenkezőleg: a közös tulajdon megszüntetésével a bentlakó volt tulajdonostárs – tulajdonjogán alapuló – használati jogosultsága is megszűnik, jogalap nélküli birtokossá válik, és köteles a lakását is az árverési vevő birtokába bocsátani. Ugyanakkor a bíróságnak lehetősége van a lakásban maradó volt tulajdonostárs jogi helyzetének rendezésére, használati jog alapítása útján.

II. A közös tulajdon árverési értékesítéssel történő megszüntetésére két módon kerülhet sor: vagy akként, hogy sikeres árverés esetén a tulajdonostársat kiköltözésre, az ingatlan árverési vevő birtokába bocsátására kötelezi a bíróság, vagy pedig a jogcím megjelölésével a volt tulajdonostárs lakáshasználatát részben vagy egészben továbbra is biztosítja és az ingatlan árverési értékesítését e joggal

terhelten rendeli el. Ez utóbbi akkor alkalmazható, ha a fél a használati jog alapítása iránt kérelmet terjeszt elő.

Egyebekben a „lakottsággal” és a „beköltözhetőséggel” kapcsolatos joggyakorlat meghaladottá vált.

47. Pf.II.20.094/2011.:

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset csak kivételesen indokolt esetben utasítható el, és a bíróságnak valamennyi tulajdonostárs méltányos érdekeit szem előtt tartva kell döntését meghoznia. Amennyiben a természetbeni megosztás feltételei az ingatlan vonatkozásában nem állnak fenn, továbbá a tulajdonostársak megfelelő anyagi fedezetének hiányában a közös tulajdon megváltás útján történő megszüntetésére sincs lehetőség, a közös tulajdon megszüntetésének lehetséges módja az árverési értékesítés. Az árverési értékesítés feltételeinek meghatározása körében szükséges vizsgálni, helye van-e használati jog alapításának.

48. Pf.II.20.530/2011.:

Az örökségből való kitagadás akkor érvényes, ha a kitagadott személy a kitagadásra okot adó, kifejezetten megjelölt cselekményt valóban elkövette. A kitagadási okot adó magatartás bizonyítása azt terheli, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván. A bizonyításra egymagában az a körülmény nem alkalmas, hogy az örökhagyó a végintézkedésében ennek megtörténtét állítja, pusztán a végrendeleti kijelentés bizonyítékul nem elegendő, hanem annak tartalmi valóságát egyéb bizonyítékok alapján kell megállapítani.

49. Pf.II.20.753/2010.:

A végrendelet aláírásánál közreműködő tanúkkal szemben alapvető követelmény, hogy külön-külön, egymástól függetlenül is alkalmasak legyenek az örökhagyó személyének azonosítására. Lényeges, hogy a tanú olyan információk birtokában legyen, amelyek alapján a másik végrendeleti tanú, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személy magatartásától, nyilatkozatától függetlenül is kétségtelen bizonyossággal képes legyen a végrendelkező személyének beazonosítására. A tanúzási képességnek a végrendelet aláírásának időpontjában kell fennállni, az utólagos azonosítás útján nem pótolható.

A favor testamenti elve csak alakilag hibátlan végrendelet esetében alkalmazható, nem szolgálhat a végrendelet érvénytelenségét eredményező formai hiba orvoslására.

50. Pf.II.20.197/2010.:

A más által írt (allográf) végrendelet ügyvédi ellenjegyzéssel való ellátása a végrendeleti tanúkénti aláírást nem pótolja. Annak azonban nincs akadálya, hogy a végrendeletet szerkesztő ügyvéd az okiratot külön, tanúként is aláírhatja. Lényeges érvényességi kellék ilyenkor, hogy magából az okiratból kitűnjék a végrendeletet tanúként aláíró személy – az ügyvéd – ebbéli minősége.

51. Pf.II.20.381/2011.:

I. Érvényes az olyan öröklési szerződés, amelynek a gondozás-ápolás a hangsúlyosabb eleme. Adott esetben a személyes gondoskodás – amennyiben az örökhagyó körülményei ezt indokolják – jelentősebb lehet, mint a tartás anyagi fedezetének biztosítása. Nem érvénytelen ezért az öröklési szerződés, ha az eltartó az öröklési szerződésben az örökhagyó gondozása és ápolása mellett kiegészítő tartás nyújtására, illetve az örökhagyó eltemettetésére vállal kötelezettséget, tehát a személyes gondoskodás mellett a szerződéses kötelezettségek részét képezte az örökösnek a saját jövedelme terhére történő tartása is.

II. A végrendeleti tanúként aláíró személyek nevének és aláírói minőségének a név aláírás környezetéből kell kiderülnie úgy, hogy a tanúk személye önmagából az

okiratból beazonosítható legyen. Az okirat akkor felel meg ennek a követelménynek, ha a tanú kézírásos aláírása olvashatóan, a tanú nevének felismerésére alkalmas módon kerül az okiratra rávezetésre, vagy a tanú nem saját kezű, olvasható formában, esetleg nyomtatott betűkkel feltüntetett neve mellett, illetve annak közvetlen környezetében a tanú az okiratot saját kezűleg aláírja. Ez esetben nem feltétel, hogy az aláírás olvasható legyen, de szükséges, hogy az a tanú teljes nevét tartalmazza és legalább kezdőbetűje felismerhető legyen.

52. Pf.II.20.081/2011.:

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés ellen a perindítási határidő elmulasztásához jogvesztő hatály nem fűződik. A késedelem csupán azt eredményezi, hogy az ideiglenes hatályú átadás teljes hatályúvá válik, és megszűnnek azok a korlátozások, amelyek az örökössel szemben fennállnak. A teljes hatályú hagyatékátadó végzésnek azonban anyagi jogereje nincs, ezért az érdekelt esetleges öröklési igényét utóbb perben érvényesítheti.

TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA

(53-66. sorszámú jogesetek)

53. Gf.III.30.093/2011.:

A gazdasági kamara a kötelező tagság fennállása mellett a tagdíjhátralékot a 2000. október 31. napjáig megállapított és meg nem fizetett tagdíjakra vonatkozóan közadók módjára hajtotta be; az eddig az időpontig megállapított és meg nem fizetett tagdíjtartozás megtérítésére irányuló kereset elbírálása nem tartozott bírósági hatáskörbe. Az ezt követő időszakra meg nem fizetett tagdíjhátralék azonban már nem minősül köztartozásnak, közadók módjára nem hajtható be, hanem polgári jogviszony keretében bírálható el és a bíróság jogerős határozata alapján nyílik meg

– nemteljesítés esetén – a végrehajtás lehetősége.

A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása nem alapozza meg automatikusan a kizárást, a gazdasági kamara mérlegelésétől függ, hogy a tagsággal együttjáró kötelezettség ismételt megsértése miatt kezdeményez-e eljárást, és alkalmazza-e a súlyos jogkövetkezményt.

54. Pf.III.20.045/2011.:

Az orvosi szakmai kamara tagja – amennyiben benyújtott nyilatkozatával a tagsági jogviszonyát fenntartotta – köteles az alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizetni. Az elmulasztott tagdíjfizetési kötelezettségének jogkövetkezményei vele szemben bírói úton érvényesíthetők.

55. Pf.III.20.097/2011.:

A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tagdíj nemfizetése esetén a tagsági jogviszony milyen eljárás keretében, melyik időponttól szűnik meg, és a megszűnését mely szerv állapítja meg. A mulasztó fél nem törölhető a tagok sorából, ha a tagdíjhátralék megállapítása időpontjában hatályban volt létesítő okirat nem tartalmazta a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása miatti törlés lehetőségét.

56. Gf.III.30.384/2011.:

A társaság tagjának olyan magatartása, amely nem a társaság céljainak elérését, hanem saját – azzal ellentétes – magánérdekének érvényesítését szolgálja, rendeltetésellenes joggyakorlás esetén alapot adhat a tag kizárására. Másfelől nyomatékosan kell mérlegelni azt is, nem róható a társaság tagja terhére – ezért a tag kizárásának alapja sem lehet –, hogy adott esetben a többi taggal ellentétes tartalommal gyakorolja szavazati jogát. A szavazati jog gyakorlása visszaélésszerű nem lehet, ha a tag az alapvető gazdasági érdekeivel ellentétes döntés meghozatalához nem járul hozzá.

57. Gpkf.III.30.527/2011.:

A jogszabályokban megállapított keresetindítási határidő anyagi jogi természetű, ezért a keresetindítás határidejét a fél elmulasztja akkor is, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja.

A gazdasági társaság tagjának a társaságból való kizárása iránt a keresetindításra nyitva álló határidő anyagi jogi jellegű, egyben – a törvény kifejezett rendelkezése folytán – jogvesztő jellegű. Ilyen esetben a keresetlevél késedelmes benyújtása esetén azt idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítni, ennek – bármely okból történő – elmaradása esetén pedig a pert meg kell szüntetni.

58. Cgtf.III.30.250/2011.:

Amennyiben a cég a másodfokú eljárás tartama alatt a számviteli beszámoló elektronikus letétbe helyezése és közzététele kötelezettségének eleget tesz, a másodfokú bíróság – az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva – az alkalmazott intézkedést mellőzi és a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. Ebben az esetben mérsékelt, 10 %-os felügyeleti illeték megfizetésének van helye.

59. Cgtf.III.30.127/2011.:

A mérlegbeszámoló elektronikus letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség teljesítése szempontjából a Céginformációs Szolgálathoz történő – az informatikai szempontból szabályszerű – érkezés időpontja az irányadó. A hibás, hiányos, vagy nem megfelelő címre feltöltött letétbe helyezéshez – a kötelezettség teljesítésére irányuló kísérletek ellenére – joghatások nem fűződhetnek, az ilyen elektronikus iratküldés esetén a kötelezettség elmulasztottnak minősül.

60. Cgtf.III.30.097/2011.:

A mérlegbeszámoló elektronikus letétbe helyezési kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló törvénysértés esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását mindig megelőzi az állami adóhatóság előzetes eljárása, amit – az ilyen jellegű mulasztás egyetlen, kötelező és azonnali szankciója – a cégbíróság céget megszűntnek nyilvánító intézkedése követ. A bíróságnak nincs mérlegelési jogköre az alkalmazandó intézkedés vonatkozásában, eltérő törvényességi felügyeleti intézkedést nem alkalmazhat. A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást annak tartama alatt a bíróság a cég mulasztásának pótlása esetén szüntetheti meg. 61. Gf.III.30.263/2011.:

A társasági törvény kizárólag a létesítő okirat módosításához ír elő háromnegyedes szavazattöbbséget, a korlátolt felelősségű társaság új ügyvezetőjének a választása pedig nem igényli a társasági szerződés módosítását, hanem az egységes szerkezetű létesítő okiratban az új ügyvezető személyének feltüntetésével szükséges hatályosítani az adatokat. Az új ügyvezető megválasztásához ezért nem szükséges háromnegyedes szavazattöbbség.

62. Gf.III.30.309/2011.:

A szövetkezeti közgyűlés tervezett napirendi pontjait a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a tagok a tárgyalni kívánt témakörökre megfelelően felkészülhessenek, és álláspontjukat kialakíthassák. A jogszabály azonban nem írja elő általánosságban valamennyi napirendre tűzött kérdésről írásbeli előkészítő anyag kötelezettségét. Az előzetes írásbeli anyagok, dokumentációk megküldésének indokoltságát ezért az egyes konkrét napirendi pontok vonatkozásában kell megítélni.

63. Cgtf.III.30.017/2011.:

A cégbíróságnál törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszthet elő az olyan személy, akinek a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt perindítási jogosultsága nincs.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint kérelmező azonban a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése útján nem ellenőrizheti, hogy a társaság milyen vagyoni hozzájárulás mellett, milyen jegyzett illetve saját tőkével működik.

64. Gf.III.30.681/2010.:

A végelszámolási eljárás eredményeként a cégjegyzékből törölt cég hitelezői a cégbíróság törlő végzésének hatályon kívül helyezése iránt nem rendelkeznek kereshetőségi joggal. A kereshetőségi jog hiánya anyagi jogi kérdés, ezért a kereset érdemi, ítélettel történő elutasítását eredményezi.

65. Pkf.III.20.325/2011.:

A társadalmi szervezet közhasznúsági nyilvántartásba vétele körében a közhasznú tevékenységek formális, a törvény szövegét idéző felsorolása az alapító okiratban nem alkalmas arra, hogy a bíróság a közhasznú tevékenység tényleges tartalmát vizsgálhassa. A megjelölt közhasznú tevékenységnek összhangban kell lennie a fél szerint kifejteni kívánt tevékenységgel.

66. Pkf.III.20.041/2011.:

Az alapítvány névválasztásának is meg kell felelnie a névvalódiság, valamint a név szabatosság követelményének. Az alapító okiratban megjelölt alapítványi cél – a vízilabda utánpótlás – nem hozható kapcsolatba, ezért megtévesztésre alkalmas az alapítvány elnevezésében szereplő „málnakrémleves” vezérszóval.

ELJÁRÁSI JOG

(67-81. sorszámú jogesetek)

67. Gf.I.30.536/2011.:

A domain név regisztrációja, használata a védjegyhez hasonló, lajstromozást igénylő jog, ezért annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a lajstromozást kérelmezték vagy az megtörtént, kizárólagos joghatósággal rendelkeznek.

A Magyarországon regisztrált domain név használati jogának visszavonása miatt a domain név jogszerű használati jogának megállapítása iránti kereset elbírálására a magyar bíróság rendelkezik joghatósággal.

68. Pf.I.20.535/2011.:

I. Sem a szerződés, sem a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt kereset előterjesztésének nincs helye, ha a felperes az általa részlegesen érvénytelennek tartott szerződés felmondásából eredő igény érvényesítésétől tart. Ilyen tényállítása a másik fél esetleges igényérvényesítése esetén érdemi védekezésként – akár kifogás formájában – felhozható, jogvédelme ilyen módon megvalósítható, ezért önálló keresetként megállapítás nem kérhető.

II. Az alávetéses illetékességi kikötés általános szerződési feltételekben történő alkalmazásának tisztességtelensége tárgyában az Európai Bíróság állást foglalt, ezért etekintetben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének nincs helye. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye, az elutasítás tárgyában hozott döntést elegendő az eljárást befejező határozatban megindokolni.

69. Gf.I.30.719/2010.:

A lízingszerződés felmondása, majd az elszámolás eredményeként a lízingbevevőnek a hátralékos tartozás megfizetésére történő felszólítása és a követelés behajtása iránt tett intézkedések sem alapozzák meg azt, hogy a lízingbevevő a tartozásának hiánya megállapítása iránt terjesszen elő megállapítási keresetet a lízingbeadóval szemben.

70. Pf.III.20.759/2010.:

Olyan tényre vagy jogra vonatkozóan, amelyre a felek közötti építési-vállalkozási szerződéssel összefüggő igényérvényesítéssel összefüggésben védekezésként lehet hivatkozni, a jogvédelem szükségességének hiánya miatt nincs helye megállapítási kereset előterjesztésének. A megállapítási kereset elvi alapjául nem szolgálhat, hogy a felperesek a szerződés teljesítésére irányuló alperesi igényérvényesítéstől tartanak.

A megállapítási kereset előfeltételeinek az eljárást befejező döntés meghozatalakor is szükséges fennállniuk. Az alperesi viszontkereset előterjesztésekor ezért a jogvédelem szükségessége mindenképpen megszűnik, mivel a felperes az alperesi viszontkereset elutasítása érdekében hivatkozhat mindazon körülményekre, amelyek a megállapítási kereset ténybeli alapjául szolgálhattak.

71. Pf.III.20.497/2011.:

A bíróság nem vizsgálhatja a perbehívásra irányuló kérelem indokait és nem tagadhatja meg a perbehívás közlését annak címzettjétől. A perbehívást a perbehívottal feltétlenül közölni kell függetlenül attól, hogy a perbehívás elfogadására sor kerülhet-e vagy sem. Ha a bíróság nem kézbesíti a kérelmet a perbehívott harmadik személy részére és nem tájékoztatja őt a beavatkozás lehetőségéről, ezzel olyan eljárási szabálysértést valósít meg, amely alapul szolgál az ítélet hatályon kívül helyezésére.

Lényeges eljárási szabályt sért a másodfokú bíróság is, ha érdemben bírálja felül azt az ítéletet, amelyet az elsőfokú bíróság a perbehívási kérelemnek a perbehívottal való közlése nélkül hozott meg.

72. Pf.I.20.176/2011.:

A fogyasztóvédelmi békéltető testület kötelező határozatával szemben a törvény által biztosított keresetindítási határidő anyagi jogi, elévülési jellegű, amelynek elmulasztásához a jogszabály nem fűzi a jogvesztés szankcióját. A törvény rendelkezése szerint azonban a per nem minősül közigazgatási pernek – a keresetlevél a békéltető testületnél szabályszerűen nem terjeszthető elő –, hanem polgári peres eljárás kezdeményezhető, ezért a keresetlevélnek a hatáskörrel rendelkező illetékes polgári bírósághoz a keresetindítási határidőn belül meg kell érkeznie.

73. Gpkf.III.30.209/2011.:

A szünetelés tartama alatt az eljárás folytatására irányuló kérelem eljárási cselekmény, a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő eljárásjogi természetű. Nem minősül ezért a határidő elmulasztásának, ha az eljárás folytatatására irányuló kérelem ajánlott küldeményként történő postára adására a hat hónapos jogvesztő határidőn belül sor kerül.

74. Pkf.II.20.749/2010.:

A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése esetén a végrehajtás elrendelése nem a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, hanem a pénzkövetelés behajtására vonatkozó végrehajtási lap kiállításával történik. A végrehajtási lapon kell feltüntetni a jogerős ítélet rendelkező részének megfelelően az ingatlan legkisebb árverési vételárát, az árverési feltételeket, a befolyt vételár felosztásának módját, illetve azt, hogy a végrehajtási költségeket a felek milyen arányban viselik. Ennek hiányát nem pótolja a jogerős ítéletnek a végrehajtó részére történő megküldése.

75. Pf.II.20.194/2011.:

Amennyiben az eljárás fizetési meghagyás kibocsátásával indult, és az ellen az alperes ellentmondással élt, amelyben a vele szemben támasztott követelést mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében vitatta, a perköltség viselése szempontjából akkor sem hivatkozhat arra, hogy a perre okot nem adott, ha az első tárgyaláson a felperes követelését elismeri.

76. Pf.III.20.065/2011.:

A holland anyanyelvű felperesnek a jogi képviselő részére adott meghatalmazás felmondására vonatkozó nyilatkozatának a bírósághoz érkezését követően az eljárás fordító igénybevétele nélkül nem folytatható. A bíróság lényeges eljárási szabálysértéseket követ el, ha ezt követően is a felperesi jogi képviselőt idézi a tárgyalásokra, az ítéletet holland nyelvre nem fordíttatja le, hanem azt magyar nyelven kézbesíti a felperes számára.

77. Pkf.III.20.053/2011.:

I. Az államot a polgári jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli; a törvény az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterként a Nemzeti Fejlesztési Minisztert jelöli ki. A Magyar Állam alperes képviselőjeként ezért a Nemzeti Fejlesztési Miniszter járhat el.

II. A fél halála a törvény erejénél fogva az eljárás félbeszakadását eredményezi, ezért a félbeszakadás tartama alatt tett minden bírói rendelkezés hatálytalan. Helyesen jár el a bíróság, ha végzésével utóbb megállapítja az eljárás félbeszakadását, és az ennek során hozott permegszüntető végzésének hatálytalanságát.

78. Pkf.II.20.264/2011.:

Amennyiben az Európai Emberi Xxxx Xxxxxxx előtt valamely alapjog megsértésének megállapítása folytán a Magyar Államot érintően elmarasztaló határozat születik, úgy a jogsértés tényének megállapítása mellett a Magyar Állam köteles a jogsértés miatt elégtétel adására. Ennélfogva az alapjogi jogsértés megállapítása tárgyában hozott határozat nem minősül a nemzeti bíróság határozata felülvizsgálatának és nem vonja közvetlenül maga után az érintett peres eljárások újratárgyalását, és a jogerős határozaton alapuló végrehajtási eljárások felfüggesztését sem. Ennek jogi eszköze a perújítás jogintézménye.

79. Pkf.III.20.425/2011.:

Nem változott az a szabályozás, amely csak természetes személy jogalanyokra vonatkozóan tartalmazza a költségmentesség engedélyezésének jogszabályi előfeltételeit.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága értelmező gyakorlatában többször kimondta, azt a kérdést, hogy a tárgyalás tisztességes jellegének biztosításához szükséges-e a költségmentesség engedélyezése, minden egyes ügy sajátos tényeire és körülményeire tekintettel kell elbírálni.

80. Pkk.III.20.345/2011.:

Amennyiben a fél eljárási jogait visszaélésszerűen gyakorolva több ízben azért terjeszt elő alaptalan elfogultsági kifogásokat, hogy ezáltal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság eljárását lehetetlenítse, úgy a kizárás tárgyában határozó bíróságnak minden eszközt – így pénzbírság kiszabását – kötelezően igénybe kell vennie, hogy az eljárások gyors és ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez való alapjogot biztosítsa, a feleket eljárási jogaik jóhiszemű gyakorlására szorítsa.

81. Gpkf.II.30.317/2011.:

Az üzlethelyiség birtokba adása ideiglenes intézkedéssel elrendelhető, ha a bérlő a vendéglátóegységet huzamos idő óta nem üzemelteti, ugyanakkor a helyi lakosság képviseletét ellátó önkormányzatnak különös méltánylást érdemlő jogvédelme indokolja, hogy megtehesse mindazokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kulturális és turisztikai szempontból is kiemelt cukrászdák újbóli üzemeltetését. Az üzlethelyiségek berendezésével, felszerelésével kapcsolatos elszámolási igények érvényesíthetőségét a birtokbaadási kötelezettség nem akadályozza.