Munkahelyi baleset definíciója

Munkahelyi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a szerződő által meghatározott, az ajánlaton megjelölt és a díjszabás alapjául vett tevékenysége (foglalkozása körében végzett munka vagy díjazásért végzett sporttevékenység, vagy más díjazásért végzett tevékenység) során, a tevékenység végzésének a munkáltató által kijelölt helyszínén érő, a társadalombiztosítási jogszabályok szerint baleseti ellátásra jogosító baleset, kivéve a foglalkozási betegségeket.
Munkahelyi baleset olyan baleset, amely a biztosítottat a szerző- dő fél telephelyén vagy azon kívül, a szerződő rendelkezése foly- tán, illetve érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés és egyéb, telephelyen kívüli megbízatás teljesítése során bekövetkezett balesetet. Nem számít munkahelyi baleset- nek az engedély nélkül végzett munkával összefüggő baleset.
Munkahelyi baleset olyan baleset, amely a biztosított munka- vállalót munkaidôben, a munkaadó szerzôdô székhelyén, te- lephelyén, vagy azon kívül, a munkáltató rendelkezése foly- tán, illetve a munkáltató érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés során bekövetkezett balesetet is.

Examples of Munkahelyi baleset in a sentence

  • Munkahelyi baleset esetén a kárbejelentés a Munkabaleseti jegyzőkönyvvel kezdődik.


More Definitions of Munkahelyi baleset

Munkahelyi baleset munkahelyi balesetnek tekinthető minden olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során, illetve azzal összefüggésben éri, tehát a baleset a munkába járás, a mun- kához kapcsolódó közlekedés, üzemi étkeztetés, anyagvételezés és anyagmozgatás, tisztálkodás, vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás során következik be.
Munkahelyi baleset olyan baleseti esemény, amely a biztosítottat a munkahelyén vagy azon kívül a munkáltatója rendelkezése folytán végzett munka során érte. Nem számít munkahelyi bal- esetnek az engedély nélkül végzett munkával összefüggő baleset. Műtét: az az orvosi dokumentációval igazolt sebészeti beavat- kozás, amit az orvosszakmai szabályok megtartásával végeztek el a biztosítotton.
Munkahelyi baleset. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Munkahelyi úti baleset az olyan baleset, amely a Biztosítottat a lakásról (szállásról) munkavégzés helyére (munkába), illetőleg a munkavégzés helyéről (munkából) lakásra (szállásra) menet közben a legrövidebb útvonalon közlekedve éri. Nem számít munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset.

Related to Munkahelyi baleset

  • Közlekedési baleset a Poggyászbiztosítás fejezetben található szolgáltatások vonatkozásában közlekedési balesetnek minôsül az az esemény:

  • gépjárműflotta egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

  • Nagyvízi meder a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

  • Szolgáltatás igénybevehetőség tényleges időtartama az az időszak, amikor az előfizetők a szolgáltatást valóban igénybe vehetik, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás kiesését az egyes előfizetők érzékelték-e. Szolgáltatás- kiesésnek nevezzük, amikor a szolgáltatás az előfizető számára nem igénybe vehető. A szolgáltatás-kiesés időtartamába tartozik: − a szolgáltatás váratlan meghibásodás miatti szünetelése, − a szolgáltatás tervezett átalakítás, felújítás, karbantartás miatti szünetelése. Kizárt esetek különösen: − a szolgáltatás előfizető kérésére történő szünetelése, − Magyarország honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon történő szünetelése.

  • Baleset a biztosítási időszak alatt szerzett testi sérülés, amelyet olyan, hirtelen fellépő külső hatás váltott ki, amely a Biztosított akaratán kívül állt és Sürgősségi egészségügyi ellátást igényel. Balesetnek tekintendőek továbbá az alábbi esetek:

  • Kedvezményezett Az a jogalany, aki a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultja.

  • Fogyasztói szerződés olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül

  • rendeltetés helye szerinti tagállam gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,

  • székhely szerinti tagállam az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

  • szakasz Jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki információk

  • kártalanítási szervezet a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

  • Adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

  • Szolgáltató a jelen ÁSZF 1. pontjában megjelölt társaság.

  • Mentesített ártér a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

  • Keretszerződés a Számlavezető hely és a Számlatulajdonos között létrejött olyan a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is.

  • kötelezettségvállalás országa bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

  • Munkanap az a nap, amelyen a Bank fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart.

  • Számlatulajdonos A Számlavezető hellyel Pénzforgalmi Keretszerződést kötő fél.

  • Üzletszabályzat azon dokumentum, amely meghatározza a Bank és az Ügyfelek közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a Bank és valamennyi Ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a Bank szolgáltatást nyújt az Ügyfelek részére, és/vagy az Ügyfelek valamely szolgáltatást vesznek igénybe a Banktól.

  • kárrendezési megbízott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

  • Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, és a testvér.

  • Értékelési nap Olyan, az egyes eszközalapokhoz tar- tozó nap, amikor a piaci, kereskedési körülmények le- hetővé teszik, hogy az eszközalap értéke megalapo- zottan megállapításra kerülhessen.

  • Földrajzi kitettség nem koncentrált Szektoriális kitettség: nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet közvetlenül, vagy befektetési alapok segítésével in- direkt módon, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap jelentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammoz- gásokkal párosulhat. Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a lehető leg- magasabb (célzottan 95%-os) részvényhányad megtartására, de az ki- sebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik Összesített kockázat + + + + + Megcélzott ügyfélkör Mérsékelten kockázatvállaló Referenciaindex 100% MSCI World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) Ajánlott minimális befektetési időtartam 10 év Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök) 95% 60% 100% Egyedi részvények 0% 0% 50% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20%

  • Műsorterjesztés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 50. pontjában meghatározott fogalom („50. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.”)