Áthidaló kölcsön mintaszakaszok

Áthidaló kölcsön. 12.16.1. A Lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt nem nyújt.
Áthidaló kölcsön. (1) Az OTP Lakástakarék kizárólag a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra áthidaló kölcsönt, külön szerződés keretében. (2) Az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségeiről, igénylésének feltételeiről, a lehetséges lakáscélokról, az igényelhető szerződéses módozatról az OTP Lakástakarék a jelen ÁSZF elválaszthatatlan részét képező hirdetmény (4. számú függelék) útján tájékoztatja ügyfeleit. (3) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy amennyiben a visszafizetéshez a lakáskölcsön felhasználása is szükséges, akkor a továbbiakban a lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles. (4) Az áthidaló kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat a Lakás- és Áthidaló Kölcsön Üzletszabályzat tartalmazza, amely nem képezi az ÁSZF részét.
Áthidaló kölcsön. Vállalati ügyfeleink átmeneti likviditási zavaraira nyújtott rövid lejáratú finanszírozási konstrukció
Áthidaló kölcsön. 35. 22 2014. március 15-től kötött kölcsönszerződések esetén (1) Az OTP Lakástakarék kizárólag a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra áthidaló kölcsönt, külön szerződés keretében. (2) Az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségeiről, igénylésének feltételeiről, a lehetséges lakáscélokról, az igényelhető szerződéses módozatról az OTP Lakástakarék a jelen ÁSZF elválaszthatatlan részét képező hirdetmény (4. számú függelék) útján tájékoztatja ügyfeleit. (3) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy amennyiben a visszafizetéshez a lakáskölcsön felhasználása is szükséges, akkor a továbbiakban a lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles. (4) A 26. (2) pontban foglaltaktól eltérően az OTP Lakástakarék az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, igazolást, okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követően keletkezett. (5) Az áthidaló kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat az Áthidaló Kölcsön Üzletszabályzat tartalmazza, amely nem képezi az ÁSZF részét.
Áthidaló kölcsön. (1) Az OTP Lakástakarék kizárólag a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra áthidaló kölcsönt, külön szerződés keretében. (2) Az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségeiről, igénylésének feltételeiről, a lehetséges lakáscélokról, az igényelhető szerződéses módozatról az OTP Lakástakarék a jelen ÁSZF elválaszthatatlan részét képező hirdetmény (4. számú függelék) útján tájékoztatja ügyfeleit.
Áthidaló kölcsön. (1) Amennyiben az OTP Lakástakarék a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek lakáscélú felhasználásra áthidaló kölcsönt értékesít a jelen Üzletszabályzat hatály alá tartozó lakáselőtakarékossági szerződésekhez kapcsolódóan, az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségeiről, igénylésének feltételeiről, a lehetséges lakáscélokról az OTP Lakástakarék hirdetmény útján tájékoztatja ügyfeleit.
Áthidaló kölcsön. (1) Az OTP Lakástakarék kizárólag a lakás-előtakarékoskodónak/cselekvőképes kedvezményezettnek nyújthat lakáscéljai megvalósítására áthidaló kölcsönt, külön szerződés keretében. (2) Az áthidaló kölcsön 2006. július 25. napját követően nem igényelhető, amennyiben ez a hiteltípus ismételten igényelhető lesz, abban az esetben az OTP Lakástakarék hirdetmény útján tájékoztatja ügyfeleit. (3) Az OTP Lakástakarék Zrt. folyamatban lévő áthidaló kölcsönügyleteire vonatkozó részletes szabályokat, az Áthidaló kölcsön Üzletszabályzat tartalmazza, amely nem képezi az ÁSZF részét.
Áthidaló kölcsön. (1) Az OTP Lakástakarék kizárólag a lakás-elôtakarékoskodónak/cselekvôképes kedvezményezettnek nyújthat lakáscéljai megvalósítására áthidaló kölcsönt, külön szerzôdés keretében. (2) Az áthidaló kölcsön 2006. július 25. napját követôen nem igényelhetô, amennyiben ez a hiteltípus ismételten igényelhetô lesz, abban az esetben az OTP Lakástakarék hirdetmény útján tájékoztatja ügyfeleit. (3) Az OTP Lakástakarék Zrt. folyamatban lévô áthidaló kölcsönügyleteire vonatkozó részletes szabályokat, az Áthidaló kölcsön Üzlet- szabályzat tartalmazza, amely nem képezi az ÁSZF részét.

Related to Áthidaló kölcsön

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat. (2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. (3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. (5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás). (6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

  • A kapcsolattartás irányelvei A szerződő félnek ki kell jelölnie egy vagy több kapcsolattartó személyt (avagy "contact" személyt), akik felelősek minden számítógépért, IP hálózatért vagy alhálózatért, mely a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás révén kapcsolódik az Internethez. Meg kell adnia a kapcsolattartó személyek nevét, telefonszámát, postai és e-mail címét ("contact" információ) még a hálózati kapcsolat kiépítése előtt. A "contact" információnak mindig naprakésznek és pontosnak kell lennie, ezért az esetleges változásokról haladéktalanul értesíteni kell a szolgáltató ügyfélszolgálatát. A pontatlan vagy elavult információk miatti károkért a szerződő fél tartozik felelősséggel. A kapcsolattartó személynek rendelkeznie kell a megfelelő eszközökkel, hozzáférési lehetőséggel, valamint jogosultsággal, hogy a szerződő fél rendszereit konfigurálja, üzemeltesse, és/vagy ezekhez a hozzáférést korlátozza.

  • Kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intéz- kedést megtenni a kár enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításai- nak megtartását ellenőrizni.

  • Kármegelőzési kötelezettség A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

  • Általános hálózathasználati irányelvek 3.1. Amennyiben egy felhasználó tevékenysége megsérti a szolgáltató szolgáltatási irányelveit, a szolgáltató fenntartja magának a jogot a szolgáltatás azonnali, előzetes figyelmeztetés nélküli megszüntetésére. A szolgáltató előnyben részesíti a nem helyénvaló viselkedéssel kapcsolatban is az előfizetők tájékoztatását, figyelmeztetését és a felhívást a szabálytalan tevékenység beszüntetésének szükségességére. Azonban a Szolgáltatási irányelvek különösen súlyos vagy azonnali károkat okozó megsértésének a szolgáltatás azonnali félbeszakítása és megszüntetése lehet az eredménye. 3.2. Bármilyen okból is elégtelen vagy esetleg késlekedő a szolgáltató fellépése, hogy érvényre juttassa elvárásait és ezeket az irányelveket, ez soha nem tekinthető jogfeladásnak a részéről. 3.3. Nem szabad a szolgáltatásokat semmilyen törvényt, szabályozást, szabványt, nemzetközi egyezményt vagy díjszabást sértő módon használni. 3.4. Nem szabad semmilyen olyan hálózat, szerver, web lap, adatbázis vagy Internet szolgáltató (beleértve az ingyenesen elérhető szolgáltatásokat is) szabályait vagy szolgáltatási irányelveit megsérteni, melyet a felhasználó a szolgáltató hálózatán keresztül ér el. 3.5. Nem szabad a szolgáltatást becsmérlés, rágalmazás, tisztességtelen, csalárd, trágár, támadó vagy megtévesztő tevékenység céljából használni. 3.6. Tilos fenyegetni, zaklatni, sértegetni vagy megfélemlíteni másokat. 3.7. Tilos szétrombolni, illetve gyengíteni bármelyik számítógép-hálózat biztonságát, más felhasználó jogosultságát jogosulatlanul használni. Tilos bármilyen internetes végpontra, illetve hálózati eszközre való jogosulatlan behatolás, vagy bármilyen ilyen irányú próbálkozás. Tilos bármely végpont működésének megzavarása vagy szándékos túlterhelése (Denial of Service) a szolgáltató hálózatáról vagy annak igénybe vételével. 3.8. Tilos meggátolni más felhasználót abban, hogy használja és élvezze a szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat. 3.9. Tilos a hálózatot a szerzői jogvédelem alá eső anyagok átvitelére használni, ha az átvitel során mások szerzői joga sérül (pl. tilos kalóz szoftverek átvitele). 3.10. Tilos számítógépes vírusok, férgek szándékos terjesztése, illetve a terjesztéssel való fenyegetés. 3.11. Az irányelvek megsértését, és a szolgáltatás azonnali felfüggesztését jelenti, illetve megszüntetését eredményezheti, ha a szolgáltató hálózatán olyan tevékenység folyik, amely jogszabályt vagy törvényt sért. 3.12. Egyik felhasználó sem gyűjthet adatokat egy másik felhasználóról, az általa forgalmazott információkról, az érintett felhasználó tudta és hozzájárulása nélkül. Ez többek közt azt jelenti, hogy tilos például a felhasználók általi forgalomfigyelés (sniffing). A szolgáltató bizonyos esetekben (például a biztonsági incidensek kezelésekor) jogosult ilyen forgalomfigyelést végezni, de az így kinyert információt csak az eredeti cél (pl. számítógépes betörés megakadályozása) megvalósítására használhatja fel. Ugyanakkor a szolgáltató számlázás és biztonságtechnikai okokból bizonyos, a felhasználók adatforgalmára vonatkozó információt rendszeresen naplóz, de ezeket a naplóban rögzített információkat is csak az eredeti cél megvalósítására használhatja fel.

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.

  • A Hitelkamat 3.1.1 Az Adós a Hitelkeret terhére folyósított kölcsönösszeg után Hitel- kamat fizetésére köteles. 3.1.2 A Hitelszerződésen megjelölt tartós fogyasztási cikk megvásárlá- sához, szolgáltatás igénybevételéhez nyújtott kölcsön, illetve a Hitel- szerződés létrejöttét követően a hitelkeret (rendelkezésre tartott köl- csön) terhére igényelt újabb tartós fogyasztási cikk megvásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez igényelt fogyasztási kölcsön Hitelka- mata fix, mértéke a Hitelszerződésen, illetve a jelen általános szerző- dési feltételek 5.5 pontja szerinti külön megállapodáson kerül feltün- tetésre és mértéke megegyezik a teljes hiteldíjmutatóval (THM-mel). A kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott fizetési halasztás időtartama alatt az Adós Hitelkamatot vagy egyéb díjat nem köteles fizetni. Az Adós a kölcsön Hitelkamatát – az annuitásos kamatszámí- tás alapján – havonta fizeti, a jelen pont szerinti esetben a Hitelkamat számítása az alábbi képlet szerint történik: A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzététe- léről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelettel összhangban a THM számítása a jelen 3.1.2. pont szerinti esetben az alábbi képlet segít- ségével történik: A Cofidis a THM jelen pont szerinti számítása során figyelembe ve- szi az Adós által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót). A Hitelszer- ződéshez nem kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelynek igénybe- vételét a Cofidis a Hitelszerződés megkötéséhez előírná, így ennek költségeit a THM számítása során nem kell figyelembe venni. A THM számításánál nem vehető figyelembe továbbá a prolongálás (futam- idő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a Hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. 3.1.3 Amennyiben az Adós a rendelkezésre tartott Hitelkeret (rendel- kezésre tartott kölcsön) terhére szabad felhasználású kölcsönt igé- nyel, úgy a Hitelkamat változó, mértéke a Hitelszerződésben kerül meghatározásra. Az Adós a folyósított kölcsönösszeg után felszámított Hitelkamatot havonta fizeti. A Hitelkamat kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: napok száma = két pénzügyi esemény között eltelt napok száma (pl. két zárás között) A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzététe- léről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelettel összhangban a THM számítása az alábbi képlet segítségével történik: A Cofidis a THM számítása során figyelembe veszi az Adós által a Hitel- szerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, ju- talékot, költséget és adót). A Hitelszerződéshez nem kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelynek igénybevételét a Cofidis Hitelszerződés meg- kötéséhez előírná, így ennek költségeit a THM számítása során nem kell figyelembe venni. A THM számításánál nem vehető figyelembe továbbá a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a Hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. A rendelkezésre tartott Hitelkeret (rendelkezésre tartott kölcsön) esetében a THM ki- számításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: – a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; – a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztő részletet (a havi minimum fizetendő törlesztő részletet) kell figyelembe venni; – mivel a Hitelszerződés több lehívási időpontot tartalmaz, ezért a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; – mivel a Hitelszerződés alapján a Hitelkamat mértéke változó, de annak mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert Hitelkamatot és díjat változatlannak kell te- kinteni a futamidő végéig; – mivel a Hitelszerződés szerint a Hitelkamat az első időszakra rögzí- tett kamat, és a Cofidis ezt követően új Hitelkamatot fog megállapíta- ni, amit rendszeres időközönként hozzáigazít a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapo- dás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén ala- puló kamattal, mint változatlan Hitelkamattal kell számolni. 3.1.4 A Hitelkamat a 3.1.2. pont szerinti kölcsönök esetében fix, a 3.1.3. pont szerinti kölcsönök esetében változó. A változó Hitelkamat a hat hónapos Budapesti bankközi kamatlábból (BUBOR), mint a Ma- gyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett referencia-kamatlábból és fix kamatfelárból tevődik össze, azzal, hogy Hitelkamat nem ha- ladhatja meg a fix kamatfelár és az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat összegét, a teljes hiteldíjmutató mértéke pedig nem haladhatja meg az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 3.1.5 A 3.1.3. pont szerinti változó Hitelkamat a hat hónapos BUBOR- hoz, mint Referencia-kamathoz kötött, és 6 hónapos kamatperiódu- sokra rögzítésre kerül. A kamatperiódusok január 1. napjától június 30., illetve július 1. napjától december 31. napjáig tartanak, és az érin- tett naptári félévet megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként mun- kaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) érvényes hat hónapos BUBOR irányadó az adott naptári félév idejére. A Hitelkamat mértékének a hat hónapos BUBOR változásával járó megváltozása nem minősül szerződésmódosításnak. A referencia kamatláb módo- sulása miatti kamatláb módosítást a Cofidis a módosítás hatályba lé- pését megelőzően a honlapján hirdetményben teszi közzé. A referen- cia-kamatláb módosulása a havi minimum fizetendő törlesztő részlet összegét befolyásolja (a referenciakamat változásától függően növeli vagy csökkenti annak összegét), az adott kölcsönre vonatkozó futam- idő változatlanul hagyása mellett. 3.1.6 A Cofidis nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a Hitelkamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoz- tatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.

  • A hirdetmény keretmegállapodás megkötésére irányul Nem Keretmegállapodás egy ajánlattevővel Keretmegállapodás több ajánlattevővel A keretmegállapodás résztvevőinek tervezett maximális létszáma: A hirdetmény dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányul Nem A dinamikus beszerzési rendszert további beszerzők is alkalmazhatják Nem Keretmegállapodások esetén – klasszikus ajánlatkérők esetében a négy évet meghaladó időtartam indokolása:

  • A Szolgáltatás korlátozásának esetei A szolgáltatás korlátozására a következő esetekben kerülhet sor: a) az Előfizető bármilyen módon akadályozza vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, így különösen, ha az Előfizető az előfizetői hozzáférési ponthoz megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező végberendezést vagy más okból nem megfelelő végberendezést csatlakoztatott, illetve e tevékenységét a Szolgáltató erre való felszólítását követően sem szünteti meg; b) az Előfizető az előfizetői szolgáltatást a Szolgáltató hozzájárulása nélkül harmadik személy részére is hozzáférhetővé teszi, illetve továbbértékesíti, vagy azt a hálózati szolgáltatás céljára használja; c) az előfizetőnek a díjtartozásról szóló felszólításban megjelölt - de legalább 30 napos - határidő elteltét követően is esedékes díjtartozása van, és az előfizető a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a szolgáltatónak nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot;