A bankszámla feletti rendelkezés mintaszakaszok

A bankszámla feletti rendelkezés. A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározza a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (vezető) - a takarékszövetkezet által rendszeresített módon - írásban jelenti be a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. A bankszámla felett a természetes személy számlatulajdonos - a bankszámlaszerződésben meghatározott módon - önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet, illetve erre más személyt feljogosíthat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, a rendelkezésre bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy bankszámlája feletti rendelkezéséhez az szükséges, hogy a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. az illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, társasági szerződéssel vagy egyéb létesítő okirattal) igazolja. Ha a számlatulajdonos szervezet cégjegyzékben nyilvántartott cég, a vezető aláírását a cégbírósághoz benyújtott ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta és a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) egyaránt bizonyítja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. Természetes személy a bankszámlájára halál esetére szóló rendelkezést adhat, mely esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, hanem a számlatulajdonos halála időpontjában fennálló számlaegyenleg általa megnevezett kedvezményezettre száll át. A volt számlatulajdonos által adott meghatalmazások...
A bankszámla feletti rendelkezés. Az ügyfél köteles a bankszámlaszerződés megkötésekor az MNB által rendszeresített 15. mellékletben szereplő aláírás-nyilvántartó lapon a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket bejelenteni, az ügyfél képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosult személy által aláírva. Az ügyfél papír alapú aláírás bejelentése esetén a képviseletre jogosult személy aláírását hitelt érdemlő módon a cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta vagy hiteles cégaláírási nyilatkozattal (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány); magyarországi székhellyel nem rendelkező ügyfél kizárólag hiteles cégaláírási nyilatkozattal (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal) igazolja. A bankszámla felett két, az ügyfél által arra felhatalmazott személy együttesen rendelkezhet. Amennyiben a bankszámla feletti rendelkezési jog változik, az ügyfél köteles azt cégszerűen aláírt levélben bejelenteni, amelyhez a következőkben leírt esetben új aláírás-nyilvántartó lapot kell mellékelni. A bankszámla feletti új rendelkezők személyének bejelentésekor minden esetben a 15. melléklet szerinti új aláírás-nyilvántartó lapot kell benyújtani azzal, hogy amennyiben bármely korábbi aláírás-nyilvántartó lap még nem telt be, vagy törölt személyt tartalmaz, annak hatályos tartalmát is át kell vezetni az új aláírás- nyilvántartó lapra, az érintett régi aláírás-nyilvántartó lap hatályon kívül helyeztetése mellett. Ha a rendelkezési jog változása kizárólag törlésre irányul, úgy az ügyfél levele alapján az MNB a nála lévő aláírás- nyilvántartó lapról törli az érintett rendelkezésre jogosultat. Az írásbeli bejelentés megtörténtéig az MNB a korábban bejelentettek rendelkezése szerint teljesít fizetési megbízást. Az ügyfél meghatározhatja, hogy a bejelentett aláírók kivel együtt írhatnak alá. Más korlátozást (pl. aláírásoknak egyes megbízásokra vagy összeghatárra való korlátozását) tartalmazó bejelentést az MNB nem fogad el. Az MNB a rendelkezéseket kizárólag az ügyfél által az aláírás-nyilvántartó lapon megjelölt rendelkezési mód szerint fogadja el. Amennyiben a bankszámla felett rendelkezésre jogosultként bejelentett személy aláírása nem szerepel az űrlapon, az MNB úgy tekinti, hogy az ilyen személy kizárólag elektronikus aláírás útján jogosult a bankszámla felett rendelkezni.
A bankszámla feletti rendelkezés. A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A bankszámla felett a természetes személy számlatulajdonos - a bankszámlaszerződésben meghatározott módon - önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet, illetve erre más személyt feljogosíthat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos a rendelkezésre bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A bankszámla felett a természetes személy számlatulajdonos az elhalálozása esetére is adhat meg rendelkezést, melyben egy vagy több természetes személyt (%-os arányban meghatározva) kedvezményezettnek nevez meg. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy bankszámlája feletti rendelkezéséhez az szükséges, hogy a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. az illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal) igazolja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett.
A bankszámla feletti rendelkezés elektronikus úton

Related to A bankszámla feletti rendelkezés

  • A számlával összefüggő további rendelkezések Új Előfizető esetében a Szolgáltató jogosult az Egyedi Előfizetői Szerződés aláírásakor készpénzben kérni az esedékes egyszeri és havi díjakat, melyről külön számlát állít ki. A számlák kiküldése folyamatosan történik az Előfizetők részére, mely időpont nem változtatható meg az Előfizető kérelmére sem. Az Előfizető által kezdeményezett díj- illetve szolgáltatáscsomag-módosítás a következő tárgyhavi számlában jelenik meg.

  • Szerzői jogi rendelkezések 1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés alapján a Vállalkozó által készítendő, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások vonatkozásában a Megrendelő a részére történő átadással teljes, átruházható, és korlátozásmentes (térben, időben, felhasználási módban) felhasználási jogot szerez. A felhasználási jog ellenértékét a vállalkozói díj tartalmazza. 2. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által átadott terveket, adott esetben egyéb a szerzői jog által védett dokumentumokat Vállalkozó kizárólag csak a jelen szerződés teljesítéséhez használhatja fel, egyebekben azon semmiféle felhasználási jogot nem szerez. Ennek megsértéséből eredő valamennyi hátrányos jogkövetkezmény a Vállalkozót terheli. A jelen szerződés körében történő felhasználás után Vállalkozónak a Megrendelő felé nem kell ellenértéket megfizetnie. 3. Felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a rendelkezés jogát jelen szerződéssel kiköti, így a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik.

  • Vegyes és záró rendelkezések XV.1. A jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződés aláírása, és a jogviszony teljesítéséhez szükséges adatok ren- delkezésre bocsátása, a természetes személy Felhasználó Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pont szerinti hozzájárulásnak minősül. XV.2. Az ÁSZF-ben a VPP részére megállapított jogok nem kizárólagos jellegűek, azok együttesen is alkal- mazhatóak. Amennyiben VPP a jelen ÁSZF-ben meghatározott jogát nem gyakorolja, az nem értelmezhető joglemondásként. XV.3. A jelen ÁSZF-nek a Felhasználóval való megismertetéséről a VPP egyfelől gondoskodik oly módon, hogy az ÁSZF mindenkori hatályos és teljes szövege a xxx.xxxxx.xx/XXXX linken közzétételre kerül, illetve a Felhasználó számára a hozzáférés mindenkor biztosított, másfelől az Egyedi Szerződés aláírásakor az akkor hatályos ÁSZF egy példánya átadásra kerül a Felhasználó részére. XV.4. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország jogszabályai, különös tekintettel a Ptk., valamint VET. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy amennyiben a Szerződés az értelmezésre vonat- kozó eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy a Szerződésben alkalmazott kifejezéseket a Ptk. és a VET. rendeletei szerint kell értelmezni. Amennyiben a Ptk. vagy a VET. és a Szerződés rendelkezési között eltérés állapítható meg és a jogszabály az eltérést megengedi, akkor a Felek jogviszonyára a szerződésben foglaltak az irányadóak. XV.5. Amennyiben az Egyedi Szerződés és a Szerződés többi része között eltérés állapítható meg, akkor a Felek jogviszonyára az egyedi Szerződésben foglaltak az irányadóak. XV.6. A Szerződésből fakadó jogviták során a Felek kötelesek álláspontjaikat tárgyalások útján egyeztetni, jog- vitáikat elsősorban peren kívül, békés úton megoldani. A jogvita békés úton történő rendezésének ered- ménytelensége esetén Felek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt vagy természetes személy Felhasználó esetén a Felhasználó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékességgel rendelkező békéltető testület előtt érvényesíthetik a Szerződésből eredő jogaikat. A békéltető testületek felsorolását az ÁSZF 16. pontja tartalmazza.

  • Egyéb rendelkezések a díjfizetéssel összefüggésben Szolgáltató jogosult díjtartozás esetén jogos követelése behajtása céljából, az általa megbízott és vele szerződéses jogviszonyban álló követeléskezelő társaság részére a díjhátralékkal rendelkező Xxxxxxxxxx adatait átadni, továbbá a követeléskezelő társaság eljárásának adminisztrációs díját az Előfizetőre áthárítani. Az Előfizető a Szolgáltató részére adminisztrációs díjat köteles fizetni, amennyiben a Szolgáltató olyan adminisztrációs eljárását, szolgáltatását veszi igénybe, melynek biztosítására a Szolgáltató egyébként nem köteles, vagy amelynek megfizetésére az Előfizető az Előfizetői Szerződés alapján kötelezhető. A Szolgáltató jogosult a késedelmes befizetésből származó költségeit az Előfizetőre áthárítani, és azokat a következő számlán kiszámlázni. A Szolgáltató az Előfizető által igénybe vett szolgáltatások után befizetett valamennyi díjról, illetve díjtartozásokról pontos, naprakész nyilvántartást vezet. Ezen nyilvántartás adatait az Előfizető bármikor megismerheti, s benne foglalt adatokról, a kibocsátott számlákról, azok teljesítéséről másolatot kérhet. Túlfizetés esetén az Előfizető döntésétől függően a Szolgáltató a túlfizetett összeget az ügyfélszámhoz rendelten az Előfizető egyenlegén tartja nyilván, majd az Előfizető következő időszaki számláján szereplő fizetendő végösszegből levonja. A Szolgáltató a túl-, vagy előrefizetések után kamatot nem fizet.

  • Szolgáltató rendkívüli felmondása 9.3.2.1. Az Előfizetői szerződés 15 napos felmondási idővel történő felmondásának esetei A Szolgáltató az Előfizetői szerződés megszegése esetén az Előfizetői szerződést 15 napos felmondási idővel az alábbi esetekben mondhatja fel: a) Az Előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az Előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg. Ilyen esetnek minősül különösen a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését veszélyeztető cselekmény, ha az Előfizető a Szolgáltatáshoz használt eszközöket a Szerződésben foglaltaktól eltérően üzemelteti, átalakítja, megrongálja, vagy ha az Előfizető a Hálózati végponthoz a követelményeknek meg nem felelő végberendezést csatlakoztat, vagy ha az Előfizető a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eszközöket nem az Előfizetői szerződésben rögzített vételi helyen illetve Hálózati végponton működteti. b) Az Előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a Szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a Szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához vagy elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze. c) Az Előfizető a Szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja. d) A Szolgáltató az Előfizetői szerződést 15 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az Előfizető az esedékes díjat a fizetési határidő elmulasztását követően elküldött, jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítést legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Nem jogosult a Szolgáltató felmondani az Előfizetői szerződést, ha az Előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a jogvita elbírálására jogosult szervhez kérelmet terjesztett elő, amelyről másolatban tájékoztatta a Szolgáltatót, feltéve, hogy az Előfizető a nem vitatott és a szolgáltatás igénybevételéért esedékes díjakat folyamatosan megfizeti. A szolgáltató köteles az Előfizető kérésére a nem vitatott díjak befizetésének lehetőségét biztosítani. e) A műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Előfizetői szerződést a Szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az Előfizető a Szolgáltató jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

  • Alapvető rendelkezések 2.1. A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen ÁSZF értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. (Elker. tv.) törvény, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseire. Speciális termékekre a vonatkozó ágazati jogszabályi rendelkezések az irányadók. A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön kikötés nélkül is irányadók. 2.2. A jelen ÁSZF 2022. február 08. napjától hatályos és visszavonásig hatályban marad. A jelen ÁSZF módosításait a Szolgáltató a weboldalon közzéteszi, illetve a regisztrált/vagy korábban már vásárló Felhasználókat a változásról e-mailben értesíti. A módosítások nem érintik a korábban megkötött szerződéseket, azaz a módosításoknak nincs visszaható hatálya. 2.3. Szolgáltató fenntart magának minden jogot a weboldal, annak bármely részlete és az azon megjelenő tartalmak, valamint a weboldal terjesztésének tekintetében. Tilos a weboldalon megjelenő tartalmak vagy azok bármely részletének letöltése, elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a Szolgáltató írásos hozzájárulása nélkül. 2.4. Szolgáltató nem vállal felelősséget a Szolgáltatóhoz nem köthető, a Szolgáltató által nem üzemeltetett más weboldalon közzétett termékek adás-vételével kapcsolatban.

  • Értelmező rendelkezések E törvény alkalmazásában:

  • Vegyes rendelkezések 10.1. Szolgáltató kötelezettsége teljesítéséhez közreműködőt jogosult igénybe venni. Ennek jogellenes magatartásáért teljes felelősséggel tartozik, úgy, mintha a jogellenes magatartást saját maga követte volna el. 10.2. Ha a jelen Szabályzat bármely része érvénytelenné, jogtalanná vagy érvényesíthetetlenné válik, az a fennmaradó részek érvényességét, jogszerűségét és érvényesíthetőségét nem érinti. 10.3. Amennyiben Szolgáltató a Szabályzat alapján megillető jogát nem gyakorolja, a joggyakorlás elmulasztása nem tekinthető az adott jogról való lemondásnak. Bármilyen jogról történő lemondás csak az erre vonatkozó kifejezett írásbeli nyilatkozat esetén érvényes. Az hogy a Szolgáltató egy alkalommal nem ragaszkodik szigorúan a Szabályzat valamely lényegi feltételéhez, vagy kikötéséhez nem jelenti azt, hogy lemond arról, hogy a későbbiekben ragaszkodjon az adott feltétel vagy kikötés szigorú betartásához. 10.4. Szolgáltató és Felhasználó vitás ügyeiket békés úton próbálják rendezni. 10.5. Felek rögzítik, hogy a Szolgáltató webshopja Magyarországon működik, karbantartását is itt végzik. Mivel az oldal más országokból is meglátogatható, ezért a felhasználók kifejezetten tudomásul veszik, hogy a felhasználó és a Szolgáltató viszonylatában az irányadó jog a magyar jog. Amennyiben a felhasználó fogyasztó, úgy a Pp. 26. § (1) bekezdése alapján a fogyasztóval szemben a jelen szerződésből eredő vitás ügyekben az alperes (fogyasztó) belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. 10.6. Szolgáltató a webshopban található termékekhez való hozzáférés vonatkozásában nem alkalmaz eltérő általános hozzáférési feltételeket a Felhasználó állampolgárságával, lakóhelyével vagy letelepedési helyével kapcsolatos okokból. 10.7. Szolgáltató – az általa elfogadott fizetési módok tekintetében – nem alkalmaz eltérő feltételeket a fizetési műveletre a Felhasználó állampolgárságával, lakóhelyével vagy letelepedési helyével, a fizetési számla számlavezetési helyével, a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helyével vagy a készpénz- helyettesítő fizetési eszköz Unión belüli kibocsátásának helyével kapcsolatos okok miatt. 10.8. Szolgáltató megfelel a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELET-nek.

  • A Szolgáltató rendes felmondása A Szolgáltató a határozott vagy határozatlan idejű Előfizetői Szerződést 60 (hatvan) napos határidővel jogosult felmondani.

  • Szolgáltató rendes felmondása Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést indokolás mellett, bármikor, írásban, 60 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben a Szolgáltató az előfizetői szerződést rendes felmondással szűnteti meg, az Előfizető a részére biztosított kedvezmények visszafizetésére nem kötelezhető. A Szolgáltató általi felmondásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a felmondás indokát,