A General Public License és a copyleft. A nyílt forráskódú szoftverek története egészen az informatika hőskoráig nyúlik vissza. A számítástechnika széles körű elterjedése előtt, amikor a számítógépek kifejezetten nagyok és drágák voltak, a szoftvereket a programozóknak egyedire szabva kellett elkészíteni, hogy megfeleljenek a kevés felhasználó igényeinek, és az adott hardveren el is induljanak, ezért az 1970-es évek végéig nem alakult ki a szoftvereknek a maihoz hasonló piaca. Ilyen kö- rülmények között a fejlesztők számára természetes volt, hogy megosztják egymás között az elért eredményeiket, és hozzáférést biztosítanak a szoftver forráskódjához. Ezzel a mód- szerrel biztosították a gyorsabb fejlődést, hiszen amikor egy programozó elkezdett egy új projekten dolgozni, nem kellett a semmiből felépítenie a munkáját, hanem felhasználhatta mások eredményeit, meglévő programokat alakíthatott át azért, hogy a céljait elérje. Ezt a fajta hozzáállást a szoftverfejlesztés korabeli művelésének a helye is meghatározta. Az in- 14 Szjt. 33. § (2). formatikai kutatásokat jellemzően egyetemek számítástechnikai laborjaiban végezték, és ebben a tudományos környezetben természetesnek számít, hogy az elért eredményeiket a kutatók ingyenesen megosztják egymással – nemcsak azért, hogy az újonnan megszüle- tő tudományág fejlődése gyorsabb lehessen, hanem mert egy tudós csak úgy érheti el a tudományos közösség megbecsülését, ha számot ad munkásságáról, és az általa fejlesztett szoftver megismerését lehetővé teszi. A változást a személyi számítógépek széles körű elter- jedése jelentette, amellyel együtt a szoftverek is beköltöztek a mindennapokba. Létrejött egy jelentős piaci igény általánosnak tekinthető célokat kiszolgáló szoftverek iránt, és a szabvá- nyosított hardver miatt a fejlesztők könnyebben tudtak széles körben terjesztett szoftvert alkotni. Az újonnan létrejött piaci környezet természetesen hatással volt a szoftverfejlesztők és azok munkáltatóinak szerzői joghoz való hozzáállására is. A fizetőképes kereslet megjelenésével a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalatok arra kezdtek el törekedni, hogy maximalizálják a profitjukat. Ezt úgy lehetett közvetlenül elérni, hogy pénzt kértek a fejlesztéseikért, a felhasználók számára pedig a lehető legkevesebb, a piaci értékesítéshez még éppen csak elégséges jogot biztosító szoftverfelhasználási engedé- lyeket kötöttek ki. Ez volt az a folyamat, ami ellen a Free Software Foundation és alapítója, Xxxxxxx X. Xxxxxxxx fellépett. Xxxxxxxx az 1970-es években az MIT meste...
