A közcsatornába beengedhető szennyvíz minősége. A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz, illetve szennyező anyag vezethető be, amely a 220/2004 (VII.21) sz. Korm. rendeletben, vagy hatóság határozatában előírtaknak megfelel. Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyező anyag bevezetése (bebocsátása), amely - a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz, vagy okozhat, - a szennyvízelvezető és – tisztító, valamint az iszapkezelő mű rendeltetésszerű működését akadályozza, veszélyezteti, a berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, - a szennyvízelvezető és – tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja, - a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza. Szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét, gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat. A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén – megfelelő előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt – az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő megfelelő üzemeltetésére kötelezi.
A közcsatornába beengedhető szennyvíz minősége. A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz, illetve szennyező anyag vezethető be, amely a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt szabályozásnak, vagy a hatóság határozatában előírtaknak megfelel. Tilos az olyan szennyezőanyag- tartalmú szennyvíz, illetve szennyező anyag bevezetése (bebocsátása), amely: · a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi; · a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja; · a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza. A jegyző, a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság – mint az eljárásban közreműködő szakhatóság – állásfoglalására, megkeresésére figyelemmel az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezető mű káros szeny- nyezése esetén, illetve az ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges be- rendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezi. Az illetékes hatóság tájékoztatása mellett, gazdálkodó szervezet esetén a víziközmű-szolgáltató a szenny- vízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyhez az ellenőr- zött szervezet képviselője a meghatározott tények, bizonyítékok megjelölése mellett észrevételt tehet. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján az önellenőrzésre kötelezett felhasználók első alkalommal a tárgyévet megelőző év október 31-ig kötelesek a hatóság és a víziközmű-szolgáltató részére megküldeni önellenőrzési tervüket, melyet legalább ötévente felül kell vizsgálni. Az elfogadott önellenőrzési tervben meghatározott vizsgálatok elvégzését a víziközmű-szolgáltató a bebo- csátó megrendelésére vállalhatja, melynek körülményeit vállalkozási keretszerződésben kell rögzíteni. A víziközmű-szolgáltató jogosult ezen bebocsátók esetén is helyszíni ellenőrzéseket lefolytatni, amely a közcsatornába bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésén túl kiterjed az önellenőrzési tervben rögzí- tett feladatok ellenőrzésére is. A víziközmű-szolgáltató...