A portfoliókezelő. A portfolió kezelését a Random Capital Zrt.(a továbbiakban Társaság, portfóliókezelő) magyar befektetési szolgáltató társaság végzi.
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai A Biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj. A Biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki, és azt az adott biztosítási időszak alatt nem vál- toztathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a Szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapí- tandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére vissza- menőleges hatállyal. A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tar- tamú szerződésre pedig a tartam kezdő napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartal- mazza. Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtari- fánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a hon- lapunkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük. Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából a társaságunk által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különb- ségtételt. A határozatlan időre szóló biztosítás díját a Szerződő választása szerint biz- tosítási időszakonként egy összegben vagy negyedéves, féléves részletek- ben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, csoportos beszedési megbízással, folyószámláról átutalással, bankkártyával, vagy a Biztosító saját honlapján lévő fizetési rendszerén keresztül történhet. Csekkes díjfizetésnél csak éves díjfizetési gyakoriságot lehet választani. A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a Bizto- sítót. A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányá- ban az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. Az esedékes díjat a számviteli bizonylaton megjelölt határidőre, de legkésőbb az ese- dékességtől számított 60 napig meg kell fizetni. A határozott tartamú biz- tosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni. A Biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fizetését kérheti. A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a Biztosító bankszámláján jó- váírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által történő lekönyvelése akár két munkanapot, csekken történő befizetés esetében három-négy munkanapot vehet igénybe! Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a Biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszó- lítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyide-
A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 9.1. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. 9.2. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni. A biztosítás első díjrészletének megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődjön (4.2. pont). 9.3. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli. 9.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. 9.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek eredményeként a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. 9.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a kockázatviselése megszűnésének napjától számított 30 napon belül visszatéríteni. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni. 9.8. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással vagy csoportos beszedéssel fizeti meg, a díjfizetés abban az időpontban válik teljesítetté (a biztosítási díj abban az időpontban minősül megfizetettnek), amikor a díjat a biztosító fizetési számláján a biztosító számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellet volna írnia. 9.9. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénzben a biztosító pénztárába fizeti meg, a díjfizetés a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté. 9.10. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. 9.11. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz átutalási megbízással (postai csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható. 9.12. A biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.
Előfizetési díj (Internet-hozzáférési szolgáltatás előfizetési díja) A havi előfizetési díj olyan díj, amelyet az előfizetői szerződés alapján havonta (illetve a számlázási gyakoriságnak megfelelő gyakorisággal és arányos mértékben) számít fel a Szolgáltató a szolgáltatásnak az előfizetői hozzáférési ponton keresztül történő nyújtásáért és a rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért valamint hibaelhárításáért. A havi előfizetési díj mértéke előfizetői kategóriánként (egyéni és üzleti/intézményi), fejállomási területenként, szolgáltatott csomagonként és a hálózat műszaki állapota szerint különbözhet. Az előfizetési díjak alapjául szolgáló csomagtartalmakat, az Előfizetők által fizetendő előfizetési díjakat a jelen ÁSZF 4. számú melléklete tartalmazza.
Az Előfizető jogai a Szolgáltatás hibás teljesítése esetén A Szolgáltató felelőssége az Előfizetői Hozzáférési Pontig illetve arra terjed ki, eddig a pontig köteles a Szolgáltató a vállalt célértékeket teljesíteni, úgy, hogy a kültéri egységért valamint a kültéri és a Beltéri egység közötti kapcsolatért nem felelős. Az Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetőleg a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem minősül hibás teljesítésnek: a) a Hibát az Előfizető által használt, megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező Végberendezés okozta; b) a Hiba az Előfizető tulajdonában lévő Végberendezésben vagy a kültéri egységben, esetleg a kültéri és a Beltéri egység közötti összeköttetésben van; c) Hibát a Beltéri egység nem rendeltetésszerű használata okozta; d) a Hibát nem jelentették be; e) a Hibát a Szolgáltató a hibaelhárítási időn belül elhárította;
Előfizetői hozzáférési pont Előfizetői hozzáférési pont azon hálózati végpont, amelyen keresztül az Előfizető egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása után a Szolgáltató által biztosított szolgáltatásokat és más hálózati funkciókat vehet igénybe. Ez a pont egyúttal a Szolgáltatónak a szolgáltatásért viselt felelősségi átadási pontja is.
Eljárás a jogviszony megszűnése esetén (1) Ha az igénylő az előfizetői hozzáférési pont létesítése előtt a belépési díjelőleget, vagy a belépési díjat megfizette, de a létesítés előtt igénylését visszavonja, vagy az Előfizetői szerződését megszünteti, részére a befizetett díjat Szolgáltató visszautalja. (2) A Szolgáltató az előfizetői szerződés megszűnése esetén a beruházási hozzájárulást vagy belépési díjat, továbbá a szerelési díjat nem fizeti vissza az Előfizető részére. (3) Ha az előfizetői jogviszony megszűnése miatt, vagy bármely más okból a szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges, a Szolgáltató által biztosított berendezés leszerelése válik szükségessé, az Előfizető köteles azt a Szolgáltatónak haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül átadni, illetőleg a berendezés leszerelését lehetővé tenni. (4) Az előfizetői szerződés megszűnésekor az Előfizető köteles a részére átadott, a Szolgáltató tulajdonát képező eszközöket és azok tartozékait hiánytalanul visszaszolgáltatni a Szolgáltatónak. Ha az Invitel szerelője a szerződés megszűnését követően 15 napon belül nem kísérli meg az eszközök leszerelését, akkor az Előfizetőnek kell hiánytalanul visszajuttatnia az eszközöket a Szolgáltató részére 30 napon belül. Előfizető az eszközt vagy eszközöket a Szolgáltató ügyfélszolgálati pontjain adhatja le, vagy saját költségén, postai úton az ügyfélszolgálat levelezési címére is megküldheti. A Szolgáltató valamennyi ügyfélszolgálatán lehetővé teszi a Szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszköz visszaszolgáltatását. Az eszközöket a Szolgáltató átvételi elismervénnyel veszi át. Az átvételi elismervény 1 évig megőrizendő. Amennyiben az Előfizető e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy amennyiben a Szolgáltató tulajdonát képező eszközök és azok tartozékai illetve berendezés sérült, megsemmisült, úgy a Szolgáltató jogosult az ÁSZF 2. sz. mellékletében (Díjszabás) meghatározott kártérítési díja(ka)t kiszámlázni, vagy annak hiányában az igazolt kárát az Előfizetőre hárítani. (5) Az Előfizetővel történő előzetes egyeztetés alapján a Szolgáltató végzi el a berendezések leszerelését bérelt vonali, vagy más adatátviteli szolgáltatások, DECT, ISDN30 és alközponti telefonszolgáltatások, IPTV szolgáltatás, FTTH alapú optikai hozzáférés, Wnet mikrohullámú telefon és internet szolgáltatások esetén. (6) Amennyiben az Előfizető e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy amennyiben a berendezés sérült, megsemmisült, úgy a Szolgáltató jogosult az ÁSZF 2. sz. mellékletében (Díjszabás) meghatározott kártérítési díjat kiszámlázni, vagy annak hiányában az igazolt kárát az Előfizetőre hárítani. (7) A Szolgáltató a megszűnt előfizetői szerződéshez rendelt előfizetői hívószámot (telefonszámot) a jogviszony megszűnését követő 3 (három) hónapig nem rendeli más Előfizetőhöz.
Havi előfizetési díj (1) Az előfizetési díj minden olyan – forgalomtól, beszélgetéstől független – díj, amelyet a Szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás előfizetői hozzáférési ponton keresztül való igénybevételének lehetőségéért, vagyis a szolgáltatás rendelkezésre állásáért számít fel – általában havi gyakorisággal - az Előfizetőnek. Az előfizetési díj a végberendezések bérleti díjait, illetve azok árát nem tartalmazza. (2) Az alkalmi állomásért – ha a felek nem a létesítés költségeinek megfizetésében állapodnak meg – az állandó üzemű állomásra megállapított előfizetési díj jár. Az egy hónapnál rövidebb ideig üzemben levő alkalmi állomásért is az egész havi előfizetési díjat kell fizetni.
Vivőszint az előfizetői hozzáférési ponton az adatgyűjtési időszakban az előfizetői hozzáférési pontokon mért valamennyi televízió műsorcsatorna vivőszintjének teljesített értéke. A mutató az előfizetői hozzáférési ponton mért vivőszintek mérési eredményei alapján kerül meghatározásra, az alapadatokat hitelesített mérőműszer szolgáltatja.
A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
Megbízási díj 14. Megbízó az általa megrendelt Egészségügyi Szolgáltatás díját (a továbbiakban: Díj) az ESZF 1. számú mellékleteként csatolt Árlistában meghatározott összegben, pénznemben és ütemezésben köteles megfizetni. 15. A Megbízási Szerződésből adódó mindennemű befizetés bankkártyával online vagy bankszámlára történő átutalással történik egyenként, minden Megbízási Szerződésre külön. A Megbízási Szerződéshez rendelt egyéni számlaszámot a Megbízó e-mail formájában kapja meg, a Megbízó által az ESZF-ben megadott e- mail címre (mint elektronikus kapcsolattartási elérhetőségre). A Megbízóhoz rendelt egyéni számlaszám írásban is megerősítésre kerül az első kiállított számlával együtt. Megbízó díjfizetési kötelezettsége a jelen ÁSZF-ben, illetve az ESZF-ben és mellékleteiben meghatározott fizetési határidőkben esedékes, függetlenül a Proforma számla/számla kiállításától. A Megbízót terhelő fizetési határidőket tehát elsődlegesen a jelen ÁSZF, illetve az ESZF és az Árlista tartalmazza, a díjfizetési kötelezettség legkésőbb ezen időpontokig esedékes. Megbízó nem jogosult a Megbízottal szemben a Megbízási Szerződés alapján, különösen a Díj jogcímén fennálló tartozásába a Megbízottal szemben fennálló vélt vagy valós követelését beszámítani. A Megbízott jogosult követelését engedményezni, faktorálni. 16. A Díj a mindenkori hatályos jogszabályok szerinti általános forgalmi adót tartalmazza. 17. A Díj megfizetésének valamennyi (banki) költsége Megbízót terheli. Az ESZF Megbízó általi aláírását/elfogadását, illetve az online úton tett igénybejelentés Megbízotti visszaigazolását, követően a Megbízott számlát (elektronikus számlát) vagy Proforma számlát állít ki, amelyet elektronikusan/ postán megküld a Megbízó részére, aki az abban foglalt fizetési kötelezettséget határidőre köteles teljesíteni. A Díj/díjrészlet akkor tekintendő teljesítettnek, ha az maradéktalanul jóváírásra került a Megbízott által megadott, dedikált bankszámlán. Proforma számla esetében Megbízott a számlát a Díj/díjrészlet jóváírását követően küldi meg a Megbízó részére elektronikusan/ postán. Megbízó, mint számlabefogadó, kifejezetten hozzájárul elektronikus úton kiállított, elektronikus számla fogadásához a kapcsolattartói email címen. 18. Amennyiben Megbízó a fizetési határidőt túllépve, késedelmesen teljesít, akkor Megbízott késedelmi kamat felszámítására jogosult a késedelem minden napjára, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48.§-ban meghatározott feltételek szerint, azaz a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat értéke. Késedelem esetén Megbízott fizetési felszólítást küldhet Megbízó részére. A fizetési felszólítás adminisztrációs eljárási díjaként a Megbízott jogosult felszólításonként 15 000 (Tizenötezer) Ft díjat felszámítani. 19. Megbízó tudomásul veszi, hogy 90 (Kilencven) napot meghaladó fizetési késedelem esetén Megbízott azonnali hatállyal felmondhatja a Megbízási Szerződést, amellyel egyidőben a Biológiai Minta feletti rendelkezési jog Megbízottra száll, feltéve, hogy Megbízott a késedelembe esést követően a szerződésszerű teljesítésre legalább 15 (Tizenöt) napos fizetési határidő tűzésével írásban felszólította Megbízót és az eredménytelenül telt el. 20. Az esedékes díjak 90 napon túli meg nem fizetése nem jelenti automatikusan a szerződés felmondását.
