Common use of A szolgáltatás díja Clause in Contracts

A szolgáltatás díja. 8.1. A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter (továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A miniszter díjat megállapító rendeletének hatálybalépéséig a Szolgáltató a Vksztv. 76. §-ban és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4., 4/A., 4/B. és 4/C. §-ban meghatározott mértékű díjat alkalmazhatja. 8.2. A Szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. Szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője. A díjmegállapítás és díjalkalmazás feltételeit, módját részletesen az Üzletszabályzat írja le. 8.3. A kéttényezős közszolgáltatási díj, alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll. 8.4. A nem lakossági Felhasználó (kivéve a Vksztv. 69. § (2) bekezdés szerinti Felhasználókat) a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a Vksztv. 69. §-a szerint a bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, az ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, a Szolgáltatás minőségének Felhasználó által igényelt emelése esetén, valamint az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja. A víziközmű–fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A Szolgáltató a Felhasználó szerzett jogosultságát éves rendszerességgel felülvizsgálja, összeveti a tényleges vízfelhasználásával és 0,1 m3/napnál magasabb növekedés esetén a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére megfizeti. 8.5. A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Szolgáltató a Szolgáltatás árán felül áthárítja a csatornaszolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra.

A szolgáltatás díja. 8.1. A közműves ivóvízellátás, valamint Szolgáltatás és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás Közszolgáltatás díját (továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A miniszter díjat megállapító rendeletének hatálybalépéséig a Szolgáltató a Vksztv. Törvény 76. §-ban és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4., 4/A., 4/B. és 4/C. §-ban § (1) b) pontjában meghatározott mértékű díjat alkalmazhatjaalkalmazhat. 8.2. A Szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. Szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője. A díjmegállapítás és díjalkalmazás feltételeit, módját részletesen az Üzletszabályzat írja le. 8.3. A kéttényezős közszolgáltatási díj, alapdíjból rendelkezésre állási díjból és fogyasztással arányos ürítési díjból áll. 8.4. A nem lakossági Felhasználó (kivéve a Vksztv. 69. § (2) bekezdés szerinti Felhasználókat) a Szolgáltató részére víziközmű-víziközmű fejlesztési hozzájárulást fizet a Vksztv. Törvény 69. §-a szerint a bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, az ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, valamint a Szolgáltatás minőségének Felhasználó által igényelt emelése esetén, valamint az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja. A víziközmű–fejlesztési hozzájárulás víziközmű fejlesztés mértékét a Hivatal elnöke rendeletben az Önkormányzat állapítja meg. A Szolgáltató a Felhasználó szerzett jogosultságát éves rendszerességgel felülvizsgálja, összeveti a tényleges vízfelhasználásával és 0,1 m3/napnál magasabb növekedés esetén a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére megfizeti. 8.5. A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Szolgáltató a Szolgáltatás árán felül áthárítja a csatornaszolgáltatást és a Közszolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra. 8.6. A Törvényben, a Kormányrendeletben vagy más jogszabályban meghatározott feltétekkel a Felhasználó a szolgáltatási díjból kedvezményben részesülhet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélyével.

A szolgáltatás díja. 8.1. A közműves ivóvízellátás, valamint Szolgáltatás és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás Közszolgáltatás díját (továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű- szolgáltatásért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A miniszter díjat megállapító rendeletének hatálybalépéséig a Szolgáltató a Vksztv. 76. §-ban és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4., 4/A., 4/B. és 4/C. §-ban meghatározott mértékű díjat alkalmazhatja. 8.2. A Szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. Szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője. A díjmegállapítás és díjalkalmazás feltételeit, módját részletesen az Üzletszabályzat írja le. 8.3. A kéttényezős közszolgáltatási díj, alapdíjból rendelkezésre állási díjból és fogyasztással arányos ürítési díjból áll. 8.4. A nem lakossági Felhasználó (kivéve a Vksztv. 69. § (2) bekezdés szerinti Felhasználókat) a Szolgáltató részére víziközmű-víziközmű fejlesztési hozzájárulást fizet a Vksztv. 69. §-a szerint a bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, az ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, valamint a Szolgáltatás minőségének Felhasználó által igényelt emelése esetén, valamint az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja. A víziközmű–fejlesztési hozzájárulás víziközmű fejlesztés mértékét a Hivatal elnöke rendeletben az Önkormányzat állapítja meg. A Szolgáltató a Felhasználó szerzett jogosultságát éves rendszerességgel felülvizsgálja, összeveti a tényleges vízfelhasználásával és 0,1 m3/napnál magasabb növekedés esetén a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére megfizeti. 8.5. A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Szolgáltató a Szolgáltatás árán felül áthárítja a csatornaszolgáltatást és a Közszolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra.

A szolgáltatás díja. 8.1. A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter (továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A miniszter díjat megállapító rendeletének hatálybalépéséig a Szolgáltató a Vksztv. 76. §-ban és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4., 4/A., 4/B. és 4/C. §-ban meghatározott mértékű díjat alkalmazhatja. 8.2. A Szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget különb- séget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. Szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője. A díjmegállapítás és díjalkalmazás feltételeit, módját részletesen az Üzletszabályzat írja le. 8.3. A kéttényezős közszolgáltatási díj, alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll. 8.4. A nem lakossági Felhasználó (kivéve a Vksztv. 69. § (2) bekezdés szerinti Felhasználókat) a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a Vksztv. 69. §-a szerint a bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, az ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, a Szolgáltatás minőségének Felhasználó által általa igényelt emelése eseténesetében, valamint az új bekötés megvalósítását meg- valósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja. A víziközmű–fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A Szolgáltató a Felhasználó szerzett jogosultságát éves rendszerességgel felülvizsgálja, összeveti a tényleges vízfelhasználásával és 0,1 m3/napnál magasabb növekedés esetén a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére megfizeti. 8.58.4. A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Szolgáltató a Szolgáltatás árán felül áthárítja a csatornaszolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra.

A szolgáltatás díja. 8.1A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény felhatalmazása alapján a Szegedi Vízmű Zrt. Közgyűlésének határozata szerint a vízdíj és havi alapdíj összege: 2013. január 01-től a szolgáltatás díja: alapdíj főmérős felhasználási helyekre: Ft/hó + ÁFA alapdíj mellékvízmérős felhasználási helyre Ft/hó + ÁFA vízdíj: Ft/m3 + ÁFA A bekötési ivóvízmérő és a felszerelt locsolási mellékvízmérő a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó közötti elszámolást biztosítja. A közműves ivóvízellátásbekötési ivóvízmérőn mért vízfelhasználásból levonásra kerül a locsolási vízmérőn mért mennyiség és a szennyvízelvezetési díj csak az így fennmaradó mennyiségre kerül megállapításra, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter (továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja megleszámlázásra. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arróllocsolási célú víz díját a Víziközmű-szolgáltató a felhasználási hely számlájával egyidőben számlázza a Felhasználónak, hogy melyet köteles a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya számlán megjelölt határidőig megfizetni. Locsolási vízhasználat mérése céljából ivóvíz bekötővezetékre telepített ikermérő felszerelése esetén az ikermérő által mért vízmennyiség után a megállapodás időtartamában a Víziközmű-szolgáltató szennyvízelvezetési díjat nem lehetszámít fel. A miniszter díjat megállapító rendeletének hatálybalépéséig késedelmes díjfizetés a Szolgáltató a VksztvPtk. 76. §-ban szerinti kamatfizetési kötelezettséget és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4behajtással kapcsolatosan felmerült szükséges és igazolt költségek megfizetésének kötelezettségét vonja maga után., 4/A., 4/B. és 4/C. §-ban meghatározott mértékű díjat alkalmazhatja. 8.2. A Szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. Szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője. A díjmegállapítás és díjalkalmazás feltételeit, módját részletesen az Üzletszabályzat írja le. 8.3. A kéttényezős közszolgáltatási díj, alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll. 8.4. A nem lakossági Felhasználó (kivéve a Vksztv. 69. § (2) bekezdés szerinti Felhasználókat) a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a Vksztv. 69. §-a szerint a bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, az ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, a Szolgáltatás minőségének Felhasználó által igényelt emelése esetén, valamint az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja. A víziközmű–fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A Szolgáltató a Felhasználó szerzett jogosultságát éves rendszerességgel felülvizsgálja, összeveti a tényleges vízfelhasználásával és 0,1 m3/napnál magasabb növekedés esetén a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére megfizeti. 8.5. A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Szolgáltató a Szolgáltatás árán felül áthárítja a csatornaszolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra.

A szolgáltatás díja. 8.1. A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter (továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A miniszter díjat megállapító rendeletének hatálybalépéséig a Szolgáltató a Vksztv. 76. §-ban és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4., 4/A., 4/B. és 4/C. §-ban meghatározott mértékű díjat alkalmazhatja. 8.2. A Szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. Szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője. A díjmegállapítás és díjalkalmazás feltételeit, módját részletesen az Üzletszabályzat írja le. 8.3. A kéttényezős közszolgáltatási díj, alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll. 8.4. A nem lakossági Felhasználó (kivéve a Vksztv. 69. § (2) bekezdés szerinti Felhasználókat) a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a Vksztv. 69. §-a szerint a bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, az ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, valamint a Szolgáltatás minőségének Felhasználó által igényelt emelése esetén, valamint az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja. A víziközmű–fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A Szolgáltató a Felhasználó szerzett jogosultságát éves rendszerességgel felülvizsgálja, összeveti a tényleges vízfelhasználásával és 0,1 m3/napnál magasabb növekedés esetén a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére megfizeti. 8.5. A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díjat a Szolgáltató a Szolgáltatás árán felül áthárítja a csatornaszolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra.