Common use of A tanulási eredmény alapú gondolkodás Clause in Contracts

A tanulási eredmény alapú gondolkodás. A projekt és az intézményi, szervezeti stratégia megegyezik abban, hogy általuk valamilyen változást szeretnénk elérni, bár a változás hatóköre, nagyságrendje természetesen nagyban különbözik. A stratégia révén elért változások végső soron a nemzetközi projektekbe épített tevékenységek eredményeire épülnek. Ezért is kiemelt jelentőségű, hogy ezeket pontosan meghatározzák, és irányuk összhangban legyen a stratégiai célokkal. A tanulási eredmények a tudás, képesség, kompetencia kontextusában meghatározott kijelentések arra vonatkozóan, hogy az egyén mit tud, mit ért, és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot. fejlődése a személyre (tanulási eredmény) szabott oktatás terén A nemzetközi tevékenységek integrálása az intézmény, szervezet életébe egy komplex folyamat. Ahhoz, hogy a fejlesztés lehetséges irányait jobban megértsük, érdemes a folyamaton belül szinteket megkülönböztetni. Sokféle csoportosítás lehetséges, most az egyszerűség kedvéért két fő szintet különböztetünk meg. • projekt szint • stratégiai szint A nemzetközi együttműködések természetesen mindkét szinten értékesek. Sok intézmény, szervezet valószínűleg sohasem éri el a stratégiai szintet, mégis nagyon sokféleképpen hasznosíthatják a nemzetközi tapasztalataikat. Más iskolák elérhetnek egy olyan fordulóponthoz, amely arra ösztönzi őket, hogy strukturáltabb formában, stratégiai szinten tervezzék a nemzetközi tevékenységeiket. Az alábbi táblában az intézmény, szervezet nemzetköziesítési folyamatának két szintjére jellemző vonásokat gyűjtöttünk össze. Az adott szintre jellemző újdonságot, innovatív elemet igyekeztünk megragadni. Az egyes tulajdonságok tipikusak, de nem kizárólagosak: a stratégiai szint többnyire magába foglalja a projekt szintet is, ami fordítva nem jellemző. szerep ✓ cél ✓ eszköz fókusz ✓ a projekt belső kohéziója ✓ az egymást követő, vagy az egymással párhuzamosan futó intézményi projektek kapcsolata hatáskör ✓ a projekt menedzsment folyamatok fejlesztése ✓ az eljárások kidolgozása ✓ a projektek megvalósítása ✓ az egymástól tanulás (peer learning) ✓ tudás import és export ✓ intézmény/tantervfejlesztés ✓ nemzetköziesítés itthon koordináció ✓ 1-2 megvalósító személy az intézményben, esetleg kis csapat ✓ a vezetők bevonása egy bizonyos szintig elkerülhetetlen, de a nemzetköziesítési törekvések inkább csak megengedettek, de nem támogatottak ✓ stratégiai csapat koordinálja a folyamatokat, erős támogatás az intézményvezetés részéről ✓ a munkatársak számottevő hányada, a különböző oktatói közösségek és osztályok közvetlenül is szerepet vállalnak a koordinációban részvétel ✓ koordinátorok, más munkatársak, célszerűen a vezetők is ✓ a mobilitásban részt vevő diákok ✓ az oktatók, és projekttípustól függően a diákok jelentős része közvetlenül is részt vesz a nemzetközi mobilitásokban ✓ a diákok és oktatók nagy részét bevonják a hazai nemzetköziesítési stratégiával összefüggő tevékenységekbe az intézményen belül erőforrások ✓ gyakorta nem kielégítően tervezett erőforrás gazdálkodás ✓ egy visszautasított pályázat megakaszthatja a nemzetközi tevékenységeket ✓ magas szintű erőforrás- gazdálkodás ✓ a feladatok kiegyensúlyozott elosztása ✓ változatos pénzügyi források intézményi kompetenciák ✓ szervezési készségek ✓ problémamegoldó készségek ✓ szociális készségek ✓ nyelvi készségek ✓ változásmenedzsment ✓ tudásmenedzsment folyamatok és eljárások ✓ a kihívásokat akkor kezelik, mikor azok felmerülnek ✓ a folyamatok kidolgozottsága gyakran esetleges ✓ a felelősség nem megosztott, vagy a felelősségi körök nem tisztázottak ✓ jól kidolgozott, célzott folyamatok és eljárások ✓ magas szintű erőforrás menedzsment partnerek ✓ a partnerkeresés nem feltétlenül igazodik az intézmény fejlesztési igényeihez ✓ stratégiai partnerségek, a kiválasztás hosszú távú fejlesztési igényekhez/ tervekhez igazodik eredmények és hatások ✓ a projektek eredményei nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz ✓ különböző projekteknek lehet ugyanaz az eredményük ✓ a különböző projektek eredményei akár negatív hatással is lehetnek egymásra ✓ a projektek eredményei kiegészítő jellegűek, egymást erősítik annak érdekében, hogy a stratégiai célokat az intézmény elérje utalások az intézmény dokumentációjában ✓ alkalmiak, nem következetesek/összefüggőek ✓ az utalások jól strukturáltak és a nemzetköziesítési stratégiával összhangban állnak A nemzetköziesítés eszközeiről bővebben ebben a kiadványunkban tájékozódhatnak.

A tanulási eredmény alapú gondolkodás. A projekt és az intézményi, szervezeti stratégia megegyezik abban, hogy általuk valamilyen változást szeretnénk elérni, bár a változás hatóköre, nagyságrendje természetesen nagyban különbözik. A stratégia révén elért változások végső soron a nemzetközi projektekbe épített tevékenységek eredményeire épülnek. Ezért is kiemelt jelentőségű, hogy ezeket pontosan meghatározzák, és irányuk összhangban legyen a stratégiai célokkal. A tanulási eredmények a tudás, képesség, kompetencia kontextusában meghatározott kijelentések arra vonatkozóan, hogy az egyén mit tud, mit ért, és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot. fejlődése a személyre (tanulási eredmény) szabott oktatás terén A nemzetközi tevékenységek integrálása az intézmény, szervezet életébe egy komplex folyamat. Ahhoz, hogy a fejlesztés lehetséges irányait jobban megértsük, érdemes a folyamaton belül szinteket megkülönböztetni. Sokféle csoportosítás lehetséges, most az egyszerűség kedvéért két fő szintet különböztetünk meg. • projekt szint • stratégiai szint A nemzetközi együttműködések természetesen mindkét szinten értékesek. Sok intézmény, szervezet valószínűleg sohasem éri el a stratégiai szintet, mégis nagyon sokféleképpen hasznosíthatják a nemzetközi tapasztalataikat. Más iskolák elérhetnek egy olyan fordulóponthoz, amely arra ösztönzi őket, hogy strukturáltabb formában, stratégiai szinten tervezzék a nemzetközi tevékenységeiket. Az alábbi táblában az intézmény, szervezet nemzetköziesítési folyamatának két szintjére jellemző vonásokat gyűjtöttünk össze. Az adott szintre jellemző újdonságot, innovatív elemet igyekeztünk megragadni. Az egyes tulajdonságok tipikusak, de nem kizárólagosak: a stratégiai szint többnyire magába foglalja a projekt szintet is, ami fordítva nem jellemző. szerep ✓ cél ✓ eszköz fókusz ✓ a projekt belső kohéziója ✓ az egymást követő, vagy az egymással párhuzamosan futó intézményi projektek kapcsolata hatáskör ✓ a projekt menedzsment folyamatok fejlesztése ✓ az eljárások kidolgozása ✓ a projektek megvalósítása ✓ az egymástól tanulás (peer learning) ✓ tudás import és export ✓ intézmény/tantervfejlesztés ✓ nemzetköziesítés itthon koordináció ✓ 1-2 megvalósító személy az intézményben, esetleg kis csapat ✓ a vezetők bevonása egy bizonyos szintig elkerülhetetlen, de a nemzetköziesítési törekvések inkább csak megengedettek, de nem támogatottak ✓ stratégiai csapat koordinálja a folyamatokat, erős támogatás az intézményvezetés részéről ✓ a munkatársak számottevő hányada, a különböző oktatói tanári közösségek és osztályok közvetlenül is szerepet vállalnak a koordinációban részvétel ✓ koordinátorok, más munkatársak, célszerűen a vezetők is ✓ a mobilitásban részt vevő diákok ✓ az oktatóka tanárok, és projekttípustól függően a diákok jelentős része közvetlenül is részt vesz a nemzetközi mobilitásokban ✓ a diákok és oktatók tanárok nagy részét bevonják a hazai nemzetköziesítési stratégiával összefüggő tevékenységekbe az intézményen belül erőforrások ✓ gyakorta nem kielégítően tervezett erőforrás gazdálkodás ✓ egy visszautasított pályázat megakaszthatja a nemzetközi tevékenységeket ✓ magas szintű erőforrás- gazdálkodás ✓ a feladatok kiegyensúlyozott elosztása ✓ változatos pénzügyi források intézményi kompetenciák ✓ szervezési készségek ✓ problémamegoldó készségek ✓ szociális készségek ✓ nyelvi készségek ✓ változásmenedzsment ✓ tudásmenedzsment folyamatok és eljárások ✓ a kihívásokat akkor kezelik, mikor azok felmerülnek ✓ a folyamatok kidolgozottsága gyakran esetleges ✓ a felelősség nem megosztott, vagy a felelősségi körök nem tisztázottak ✓ jól kidolgozott, célzott folyamatok és eljárások ✓ magas szintű erőforrás menedzsment partnerek ✓ a partnerkeresés nem feltétlenül igazodik az intézmény fejlesztési igényeihez ✓ stratégiai partnerségek, a kiválasztás hosszú távú fejlesztési igényekhez/ tervekhez igazodik eredmények és hatások ✓ a projektek eredményei nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz ✓ különböző projekteknek lehet ugyanaz az eredményük ✓ a különböző projektek eredményei akár negatív hatással is lehetnek egymásra ✓ a projektek eredményei kiegészítő jellegűek, egymást erősítik annak érdekében, hogy a stratégiai célokat az intézmény elérje utalások az intézmény dokumentációjában ✓ alkalmiak, nem következetesek/összefüggőek ✓ az utalások jól strukturáltak és a nemzetköziesítési stratégiával összhangban állnak A nemzetköziesítés eszközeiről bővebben ebben a kiadványunkban tájékozódhatnak.

A tanulási eredmény alapú gondolkodás. A projekt és az intézményi, szervezeti stratégia megegyezik abban, hogy általuk valamilyen változást szeretnénk elérni, bár a változás hatóköre, nagyságrendje természetesen nagyban különbözik. A stratégia révén elért változások végső soron a nemzetközi projektekbe épített tevékenységek eredményeire épülnek. Ezért is kiemelt jelentőségű, hogy ezeket pontosan meghatározzák, és irányuk összhangban legyen a stratégiai célokkal. A tanulási eredmények a tudás, képesség, kompetencia kontextusában meghatározott kijelentések arra vonatkozóan, hogy az egyén mit tud, mit ért, és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot. fejlődése a személyre (tanulási eredmény) szabott oktatás terén A nemzetközi tevékenységek integrálása az intézmény, szervezet életébe egy komplex folyamat. Ahhoz, hogy a fejlesztés lehetséges irányait jobban megértsük, érdemes a folyamaton belül szinteket megkülönböztetni. Sokféle csoportosítás lehetséges, most az egyszerűség kedvéért két fő szintet különböztetünk meg. • projekt szint • stratégiai szint A nemzetközi együttműködések természetesen mindkét szinten értékesek. Sok intézmény, szervezet valószínűleg sohasem éri el a stratégiai szintet, mégis nagyon sokféleképpen hasznosíthatják a nemzetközi tapasztalataikat. Más iskolák résztvevők elérhetnek egy olyan fordulóponthoz, amely arra ösztönzi őket, hogy strukturáltabb formában, stratégiai szinten tervezzék a nemzetközi tevékenységeiket. Az alábbi táblában az intézmény, szervezet nemzetköziesítési folyamatának két szintjére jellemző vonásokat gyűjtöttünk össze. Az adott szintre jellemző újdonságot, innovatív elemet igyekeztünk megragadni. Az egyes tulajdonságok tipikusak, de nem kizárólagosak: a stratégiai szint többnyire magába foglalja a projekt szintet is, ami fordítva nem jellemző. szerep ✓ cél ✓ eszköz fókusz ✓ a projekt belső kohéziója ✓ az egymást követő, vagy az egymással párhuzamosan futó intézményi projektek kapcsolata hatáskör ✓ a projekt menedzsment folyamatok fejlesztése ✓ az eljárások kidolgozása ✓ a projektek megvalósítása ✓ az egymástól tanulás (peer learning) ✓ tudás import és export ✓ intézmény/tantervfejlesztés ✓ nemzetköziesítés itthon koordináció ✓ 1-2 megvalósító személy az intézményben, esetleg kis csapat ✓ a vezetők bevonása egy bizonyos szintig elkerülhetetlen, de a nemzetköziesítési törekvések inkább csak megengedettek, de nem támogatottak ✓ stratégiai csapat koordinálja a folyamatokat, erős támogatás az intézményvezetés részéről ✓ a munkatársak számottevő hányada, a különböző oktatói tanári közösségek és osztályok közvetlenül is szerepet vállalnak a koordinációban részvétel ✓ koordinátorok, más munkatársak, célszerűen a vezetők is ✓ a mobilitásban részt vevő diákok ✓ az oktatóka tanárok, és projekttípustól függően a diákok jelentős része közvetlenül is részt vesz a nemzetközi mobilitásokban ✓ a diákok és oktatók tanárok nagy részét bevonják a hazai nemzetköziesítési stratégiával összefüggő tevékenységekbe az intézményen belül erőforrások ✓ gyakorta nem kielégítően tervezett erőforrás gazdálkodás ✓ egy visszautasított pályázat megakaszthatja a nemzetközi tevékenységeket ✓ magas szintű erőforrás- gazdálkodás ✓ a feladatok kiegyensúlyozott elosztása ✓ változatos pénzügyi források intézményi kompetenciák ✓ szervezési készségek ✓ problémamegoldó készségek ✓ szociális készségek ✓ nyelvi készségek ✓ változásmenedzsment ✓ tudásmenedzsment folyamatok és eljárások ✓ a kihívásokat akkor kezelik, mikor azok felmerülnek ✓ a folyamatok kidolgozottsága gyakran esetleges ✓ a felelősség nem megosztott, vagy a felelősségi körök nem tisztázottak ✓ jól kidolgozott, célzott folyamatok és eljárások ✓ magas szintű erőforrás menedzsment partnerek ✓ a partnerkeresés nem feltétlenül igazodik az intézmény fejlesztési igényeihez ✓ stratégiai partnerségek, a kiválasztás hosszú távú fejlesztési igényekhez/ tervekhez igazodik eredmények és hatások ✓ a projektek eredményei nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz ✓ különböző projekteknek lehet ugyanaz az eredményük ✓ a különböző projektek eredményei akár negatív hatással is lehetnek egymásra ✓ a projektek eredményei kiegészítő jellegűek, egymást erősítik annak érdekében, hogy a stratégiai célokat az intézmény elérje utalások az intézmény dokumentációjában ✓ alkalmiak, nem következetesek/összefüggőek ✓ az utalások jól strukturáltak és a nemzetköziesítési stratégiával összhangban állnak A nemzetköziesítés eszközeiről bővebben ebben a kiadványunkban tájékozódhatnak.