A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI HIVATAL mintaszakaszok

A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI HIVATAL. A Törvényhozási Költségvetési Hivatal feladatai és hatásköre A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének jogállása, feladatai és hatásköre
A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI HIVATAL. A költségvetés-politikai szabályok kijátszásának megnehezítésében és az átláthatóság megerősítésében kulcsfontosságú szerepet tölt be a Törvényhozási Költségvetési Hivatal (TKH). A TKH, az Állami Számvevőszékhez hasonlóan, az Országgyűlés alá rendelt, független, pártsemleges (nem pedig pártegyensúlyon alapuló) intézmény. Feladata biztosítani a költségvetés tervezési folyamatának átláthatóságát és szakmai, módszertani megalapozottságát. A TKH egyszemélyi felelősségre épülő szervezet, melynek élén a kétharmados parlamenti többséggel választott elnök áll. A TKH által elvégzett feladatok nem politikai, hanem technikai, elsősorban közgazdasági jellegűek, köztisztviselői státuszú szakértői piacit közelítő munkakörülmények között, azaz versenyképes és teljesítményelvű bérezésért, ugyanakkor a közszférában szokásosnál valamivel rugalmasabb elbocsátási szabályok mellett dolgoznak. A TKH informáltsága a pénzügyminiszterével azonos, aminek feltétele - többek között- a Pénzügyminisztérium, a szakminisztériumok és a TKH közötti szoros együttműködés. A TKH nem csupán a benyújtás után vizsgálja a Pénzügyminisztérium által készített költségvetési törvénytervezetet, hanem folyamatos szakértői egyeztetéseken keresztül biztosítja az összhangot a két szervezet feltevései és előrejelzései között, hiszen mindkét félnek érdeke, hogy az esetleges eltéréseket még a tervezet benyújtása előtt kezeljék. A TKH elsősorban a költségvetési bizottság munkáját segíti, de az általa szolgáltatott információ támpontot nyújt az Országgyűlés döntéseihez is, makrogazdasági előrejelzései és módszertani ajánlásai pedig a közszféra számos szereplőjének nyújthatnak segítséget a tervezéshez. Amennyiben az Országgyűlés a TKH véleményével ellentétesen dönt a fenntarthatóságot közvetlenül érintő kérdésekben – az egyenlegcélok meghatározásához szükséges előrejelzéseket vagy a szaktörvények költségvetési hatásának becslését illetően –, akkor az Alkotmánybíróság feladata lesz megítélni, hogy az elfogadott törvény az Alkotmány vonatkozó rendelkezései alapján veszélyezteti-e a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát.

Related to A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI HIVATAL

  • A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont helye A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pontját, azaz a szolgáltatás Előfizetőnek való átadásának helyét, minden esetben jelen ÁSZF A.- D., I., J. és K Mellékletei határozzák meg az egyes szolgáltatások kapcsán.

  • Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Felhasználó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a webshopot üzemeltető vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az Felhasználó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

  • A díjfizetés elmulasztásának következményei 6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

  • Csökkentett előfizetési díj Az Előfizető kérésére történő szüneteltetés esetén a havonta fizetendő csökkentett előfizetési díj összege a szüneteléssel érintett hírközlési rendszer legalacsonyabb díjú műsorcsomagja esetén.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

  • Az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 6.2.1. Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató a Felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése vagy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatóság szempontjából a Szolgáltató feltételezi a gazdasági életben körültekintő, megfelelően informált Xxxxxxxx, Előfizetőt és Felhasználót, aki a rendelkezésére álló információk birtokában képes ésszerű vásárlói döntést hozni. Nem köteles a Szolgáltató megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet vis major okozott, vagy abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető vállalja, hogy a Szolgáltatót haladéktalanul értesíti, hogy a Szolgáltató szolgáltatása részben vagy egészen nem megfelelően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és költségekért, amelyek azért merültek fel, mert az Előfizető kárenyhítési kötelezettségét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette.

  • Az előfizetői jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 6.2.1. Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató a Felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése vagy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatóság szempontjából a Szolgáltató feltételezi a gazdasági életben körültekintő, megfelelően informált Xxxxxxxx, Előfizetőt és Felhasználót, aki a rendelkezésére álló információk birtokában képes ésszerű vásárlói döntést hozni. Nem köteles a Szolgáltató megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet vis major okozott, vagy abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető vállalja, hogy a Szolgáltatót haladéktalanul értesíti, hogy a Szolgáltató szolgáltatása részben vagy egészen nem megfelelően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és költségekért, amelyek azért merültek fel, mert az Előfizető kárenyhítési kötelezettségét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette.

  • A kínált díjfizetési módok, a különböző fizetési módokból adódó, előfizetőt érintő eltérések 7.2.1. Az Előfizető az egyedi előfizetői szerződésben meghatározhatja fizetés módját, mely a következők valamelyike lehet:

  • Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei A szolgáltatás 15 napot meghaladó korlátozását követően, amennyiben a Szolgáltató nem él a díjtartozás miatt biztosított felmondási jogosultságával, a szolgáltatást legfeljebb 6 hónapig felfüggesztheti. A Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztése alatt díjat nem számít fel. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztési oka változatlanul fennáll, a Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztés időtartamának utolsó napjára 15 napos felmondási idővel az előfizetői szerződést felmondhatja. A Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést legalább 15 napos felmondási idővel felmondani, és ennek tartamára a szolgáltatást felfüggeszteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok, információk alapján valószínűsíthető, hogy az Előfizető az előfizetői szerződés megkötése vagy szolgáltatás igénybevétele céljából a szolgáltatót lényeges körülmény - így különösen a személyes adatok - vonatkozásában megtévesztette.