Common use of Antenna és kábelezés Clause in Contracts

Antenna és kábelezés. A szolgáltatáshoz a legtöbb tetőantenna megfelelő, amelyek alkalmasak a teljes UHF frekvenciatartomány vételére, így pl. a szélessávú antenna valószínűleg a digitális vételre megfelelő. Ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik, vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van új antenna felszerelése lehet szükséges. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint. A zavartalan vétel jó állapotú tetőantenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. A digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, ezért fontos hogy a kültéri eszközök jó állapotban legyenek. Az adóhálózat összes adóantennája vízszintes polarizációra van tervezve, ezért a jó vételhez vevőoldalon is vízszintes polarizációjú vevőantennát kell biztosítani. A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-48-as csatornákon (470-694 MHz) A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell vennie az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak. Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszint csillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható az, hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek, vagy a több vevőkészüléke felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kikompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni. Az antennaerősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérelhetőségi tartomány. Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn. A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos, vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több TV ellátására. Egy jó minőségű DVB-T jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak: Frekvenciasáv: 470- 694 MHz Erősítés: 23 dB-ig változtatható (csak annyit erősítsünk amekkora feltétlenül szükséges) Kivezérelhetőség: 115 dBuV (a magas kivezérelhetőség a túlvezérlődés elkerülése miatt fontos) Tetőesés funkció (tilt): Az UHF sávban a frekvenciafüggő elemek korrigálása, a jelszintek kiegyenlítése végett fontos funkció. Zajtényező: 7 dB Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF TV vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatorna szelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeznek, mint az új DVB-T jelek. Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszint különbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a set-top-box bemenetén, mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.

Antenna és kábelezés. A szolgáltatáshoz a jelenleg az analóg műsorok vételéhez használatos legtöbb tetőantenna megfelelő, amelyek melyek alkalmasak a teljes UHF frekvenciatartomány vételére. Ha az analóg műsorok vételéhez szélessávú antennát használtak, így pl. a szélessávú antenna akkor ezek valószínűleg a digitális vételre megfelelőis alkalmasak lesznek. Ha az analóg antenna keskenysávú volt (ilyenek például a Yagi antennák), akkor új, szélessávú antenna felszerelésére lehet szükség. Akkor is indokolt lehet új antenna felszerelése, ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik, vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van új antenna felszerelése lehet szükségesvan. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint. A zavartalan vétel jó állapotú tetőantenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. Az analóg vételi frekvenciákra hangolt antennaerősítők a digitális vételnél nem alkalmazhatók, át kell hangolni ezeket a digitális adás frekvenciájára. A digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, mint az analógnál, ezért fontos hogy a kültéri eszközök jó állapotban legyenek. Bizonyos településeken az átmeneti időszakban az analóg tévéjelet és a digitális adást eltérő adótorony sugározza, ilyenkor a tetőantennát el kell forgatni, vagy új antenna felszerelésére van szükség. Az adóhálózat összes adóantennája vízszintes polarizációra van tervezve, ezért a jó vételhez vevőoldalon is vízszintes polarizációjú vevőantennát kell biztosítani. A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-48-as csatornákon (470-694 MHz) A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell vennie az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak. Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszint csillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható az, hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek, vagy a több vevőkészüléke felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kikompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni. Az antennaerősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérelhetőségi tartomány. Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn. A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos, vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több TV ellátására. Egy jó minőségű DVB-T jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak: Frekvenciasáv: 470- 694 MHz Erősítés: 23 dB-ig változtatható (csak annyit erősítsünk amekkora feltétlenül szükséges) Kivezérelhetőség: 115 dBuV (a magas kivezérelhetőség a túlvezérlődés elkerülése miatt fontos) Tetőesés funkció (tilt): Az UHF sávban a frekvenciafüggő elemek korrigálása, a jelszintek kiegyenlítése végett fontos funkció. Zajtényező: 7 dB Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF TV vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatorna szelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeznek, mint az új DVB-T jelek. Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszint különbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a set-top-box bemenetén, mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.

Antenna és kábelezés. A szolgáltatáshoz a jelenleg az analóg műsorok vételéhez használatos legtöbb tetőantenna megfelelő, amelyek melyek alkalmasak a teljes UHF frekvenciatartomány vételére. Ha az analóg műsorok vételéhez szélessávú antennát használtak, így pl. a szélessávú antenna akkor ezek valószínűleg a digitális vételre megfelelőis alkalmasak lesznek. Ha az analóg antenna keskenysávú volt (ilyenek például a Yagi antennák), akkor új, szélessávú antenna felszerelésére lehet szükség. Akkor is indokolt lehet új antenna felszerelése, ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik, vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van új antenna felszerelése lehet szükségesvan. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint. A zavartalan vétel jó állapotú tetőantenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. Az analóg vételi frekvenciákra hangolt antennaerősítők a digitális vételnél nem alkalmazhatók, át kell hangolni ezeket a digitális adás frekvenciájára. A digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, mint az analógnál, ezért fontos hogy a kültéri eszközök jó állapotban legyenek. Bizonyos településeken az átmeneti időszakban az analóg tévéjelet és a digitális adást eltérő adótorony sugározza, ilyenkor a tetőantennát el kell forgatni, vagy új antenna felszerelésére van szükség. Az adóhálózat összes adóantennája vízszintes polarizációra van tervezve, ezért a jó vételhez vevőoldalon is vízszintes polarizációjú vevőantennát kell biztosítani. A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-4869-as csatornákon (470-694 862 MHz) A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell vennie az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak. Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszint csillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható az, hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek, vagy a több vevőkészüléke felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kikompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni. Az antennaerősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérelhetőségi tartomány. Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn. A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos, vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több TV ellátására. Egy jó minőségű DVB-T jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak: Frekvenciasáv: 470- 694 470-862 MHz Erősítés: 23 dB-ig változtatható (csak annyit erősítsünk amekkora feltétlenül szükséges) Kivezérelhetőség: 115 dBuV (a magas kivezérelhetőség a túlvezérlődés elkerülése miatt fontos) Tetőesés funkció (tilt): Az UHF sávban a frekvenciafüggő elemek korrigálása, a jelszintek kiegyenlítése végett fontos funkció. Zajtényező: 7 dB Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF TV vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatorna szelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeznek, mint az új DVB-T jelek. Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszint különbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a set-top-box bemenetén, mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.

Antenna és kábelezés. A szolgáltatáshoz a jelenleg az analóg műsorok vételéhez használatos legtöbb tetőantenna megfelelő, amelyek melyek alkalmasak a teljes UHF frekvenciatartomány vételére. Ha az analóg műsorok vételéhez szélessávú antennát használtak, így pl. a szélessávú antenna akkor ezek valószínűleg a digitális vételre megfelelőis alkalmasak lesznek. Ha az analóg antenna keskenysávú volt (ilyenek például a Yagi antennák), akkor új, szélessávú antenna felszerelésére lehet szükség. Akkor is indokolt lehet új antenna felszerelése, ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik, vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van új antenna felszerelése lehet szükségesvan. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint. A zavartalan vétel jó állapotú tetőantenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. Az analóg vételi frekvenciákra hangolt antennaerősítők a digitális vételnél nem alkalmazhatók, át kell hangolni ezeket a digitális adás frekvenciájára. A digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, mint az analógnál, ezért fontos hogy a kültéri eszközök jó állapotban legyenek. Bizonyos településeken az átmeneti időszakban az analóg tévéjelet és a digitális adást eltérő adótorony sugározza, ilyenkor a tetőantennát el kell forgatni, vagy új antenna felszerelésére van szükség. Az adóhálózat összes adóantennája vízszintes polarizációra van tervezve, ezért a jó vételhez vevőoldalon is vízszintes polarizációjú vevőantennát kell biztosítani. A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-4869-as csatornákon (470-694 862 MHz) A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell vennie az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak. Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszint csillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható az, hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek, vagy a több vevőkészüléke felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kikompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni. Az antennaerősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérelhetőségi tartomány. Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-dB- lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn. A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos, vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több TV ellátására. Egy jó minőségű DVB-T jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak: Frekvenciasáv: 470- 694 470-862 MHz Erősítés: 23 dB-ig változtatható (csak annyit erősítsünk amekkora feltétlenül szükséges) Kivezérelhetőség: 115 dBuV (a magas kivezérelhetőség a túlvezérlődés elkerülése miatt fontos) Tetőesés funkció (tilt): Az UHF sávban a frekvenciafüggő elemek korrigálása, a jelszintek kiegyenlítése végett fontos funkció. Zajtényező: 7 dB Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF TV vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatorna szelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeznek, mint az új DVB-T jelek. Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszint különbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a set-top-box bemenetén, mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.

Antenna és kábelezés. A szolgáltatáshoz a legtöbb tetőantenna megfelelő, amelyek alkalmasak a teljes UHF frekvenciatartomány vételére, így pl. a szélessávú antenna valószínűleg a digitális vételre megfelelő. Ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik, vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van új antenna felszerelése lehet szükséges. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint. A zavartalan vétel jó állapotú tetőantenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. A digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, ezért fontos hogy a kültéri eszközök jó állapotban legyenek. Az adóhálózat összes adóantennája vízszintes polarizációra van tervezve, ezért a jó vételhez vevőoldalon is vízszintes polarizációjú vevőantennát kell biztosítani. A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-48-as csatornákon (470-694 MHz) A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell vennie az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak. Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszint csillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható az, hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek, vagy a több vevőkészüléke felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kikompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni. Az antennaerősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérelhetőségi tartomány. Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-dB- lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn. A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos, vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több TV ellátására. Egy jó minőségű DVB-T jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak: Frekvenciasáv: 470- 694 MHz Erősítés: 23 dB-ig változtatható (csak annyit erősítsünk amekkora feltétlenül szükséges) Kivezérelhetőség: 115 dBuV (a magas kivezérelhetőség a túlvezérlődés elkerülése miatt fontos) Tetőesés funkció (tilt): Az UHF sávban a frekvenciafüggő elemek korrigálása, a jelszintek kiegyenlítése végett fontos funkció. Zajtényező: 7 dB Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF TV vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatorna szelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeznek, mint az új DVB-T jelek. Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszint különbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a set-top-box bemenetén, mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.