Az Átírás díja. Az ÁSZF 8.3.1 pontjában rögzített átírás díja: 4 000 Ft + ÁFA, azaz 4 800 Ft
Az Átírás díja. Az átírás díja: bruttó 625 Ft
Az Átírás díja. Az ÁSZF 8.2.1 pontjában rögzített átírás díja: bruttó 625 Ft
A szolgáltatás díja A szolgáltatás díja éves díj, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton illetve a kötvényen kerül meghatározásra.
Díjak, díjszabás, díjfizetés, számlázás, kártérítés, kötbér 7.1. Az előfizetői szolgáltatásokért fizetendő díjak meghatározása, mértéke, ennek keretében az egyszeri, rendszeres és forgalmi díjak, díjazási időszakok, díjcsomagok, hibajavításhoz kapcsolódó díjak, kedvezményes feltételekre vonatkozó általános rendelkezések, ideértve a kedvezmény igénybevételéhez szükséges minimális használatra vagy időtartamra vonatkozó bármely követelményt, az előfizetői szerződés megszűnése, módosítása, a szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása alkalmával esedékessé váló díjak, díjazási feltételek, ideértve a végberendezéssel kapcsolatos költségszámítást, díj visszatérítési kötelezettséget is, a díjfizetés és számlázás módja, rendszeressége, a számlák kézbesítésének időpontja, minden egyéb díj 7.1.1. Az Előfizető a Szolgáltató egyes nem rendszeres szolgáltatásaiért, tevékenységéért alkalmanként a 4. sz. melléklet szerinti egyszeri díjakat köteles fizetni. Az Előfizető az előfizetői szolgáltatásokért a 4./a) sz. melléklet szerinti rendszeres díjakat köteles fizetni. Rendszeres díjak: havi előfizetési díj, jeltovábbítási díj. A 4./b) sz. melléklet tartalmazza – többek közt – az egyszer díjakat, a hibajavításhoz kapcsolódó díjakat, a szerződés megszűnése, szüneteltetése, módosítása, korlátozás feloldása alkalmával esedékessé váló díjakat. Az egyes díjak fogalmát az ÁSZF 4./c) sz. melléklet tartalmazza. 7.1.2. A rendszeres előfizetési díjak és az előfizetési díj jellegű díjak, valamint a belépési, a kiegészítő belépési, a rácsatlakozási díj, az aktiválási díj előre, az egyéb egyszeri díjak pedig a Szolgáltató tevékenységével egyidejűleg, vagy utólag esedékesek. Az előfizetési díjak közvetített szolgáltatást is tartalmaznak. 7.1.3. A folyamatos előfizetői szolgáltatások díjfizetési gyakorisága az Előfizető választása szerint - naptári havi előfizetés és csoportos beszedés esetén a tárgyhónap 15. napjáig, - naptári havi előfizetés és nem csoportos beszedés esetén a tárgyhónap 21. napjáig. esedékes. 7.1.4. A Szolgáltató az esedékes, illetve jövőben esedékessé váló díjakról az esedékesség hónapjában, vagy azt megelőzően számlát küld az Előfizetőnek, a számla összegét az azon feltüntetett határnapig köteles az Előfizető kiegyenlíteni. A fizetési határidő nem lehet kevesebb a számla keltétől számított 13 naptári napnál. A Szolgáltató a számlát postai úton küldi meg az alábbi kivétellel: Amennyiben az Előfizető ehhez hozzájárul, a Szolgáltató a számlát postai út helyett elektronikus levélben vagy elektronikus számla bemutatási rendszer (Ügyfélkapu) útján, vagy saját kihordóval is megküldheti az Előfizető részére. A Szolgáltató ebben az esetben az Előfizető részére díjkedvezményt adhat. Elektronikus számla bemutatási rendszer esetén az Eht. 144. § (3) bekezdése alkalmazásában a számlaértesítő elektronikus levél minősül számlalevélnek. Az előfizetőt a) a számlaértesítő elektronikus levélben, vagy b) az elektronikus számlában, amennyiben lehetséges a számlaértesítő elektronikus levélben történő utalással kell értesíteni. 7.1.5. A számla kiegyenlítése elsősorban az Előfizető által az előfizetői szerződésben megjelölt módon, vagy a jogszabályban megállapított valamely fizetési mód igénybevételével történhet. A Szolgáltató az összeg folyószámlájára kerülését – a befizetés azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állása esetén – ellenőrzi és nyilvántartásában kimutatja, ügyfélszolgálata útján az Előfizetőt érdeklődése esetén befizetéseiről tájékoztatja. 7.1.6. A Szolgáltató által kibocsátott számla megfizetésének napja és egyben az Előfizető részéről történő pénzügyi teljesítés napja az a naptári nap, amikor a számla szerinti összeg a Szolgáltatóhoz megérkezik (készpénzes fizetés esetén a Szolgáltató részére átadásra kerül, pénzintézeti teljesítés esetén a Szolgáltató bankszámláján jóváírják). A Szolgáltató jogosult késedelmi kamat felszámítására abban az esetben, ha az Előfizető a számlán feltüntetett időpontig a számla összegét nem fizeti meg. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napja a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő nap. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az Előfizető a számla szerinti összeget nem fizeti be. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az Előfizetőt alaptalan számlareklamáció esetén - a befizetési határidőig ki nem egyenlített összeg erejéig - késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. 7.1.7. Amennyiben az előfizetői szerződés szerint kínált csatornák közül egy vagy több csatorna kikerül, a Szolgáltató az ezt követő naptól csak az előfizetői szerződés szerint kínált csatornák számához képest igénybe vehető csatornák számával arányos díjat számíthat fel az érintett Előfizetőnek, kivéve, ha az Eht. 132. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti előfizetői szerződésmódosítást a kínált csatornákban bekövetkezett változás indokolja. A Szolgáltató az 5.1.4. pont és 7.1.7. pont szerinti díjcsökkentés (díjvisszatérítés) összegét a 6.2.6. pont szerinti fizetési módon teljesíti az Előfizető részére. A Szolgáltató a tévesen felszámított és beszedett díjat késedelmi kamattal növelt értékben köteles haladéktalanul visszafizetni. A Szolgáltató késedelmi kamatfizetési kötelezettségének a kezdő napja a számla befizetésének a napja, végső napja az összeg visszafizetésének napja. 7.1.8. A késedelmi kamat mértéke az Előfizető és a Szolgáltató kamatfizetési kötelezettsége esetén egyaránt a mindenkor hatályos Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamat mértékével azonos. A Szolgáltató és az Előfizető jogosult a másik féllel szembeni lejárt követelését beszámítás útján érvényesíteni. 7.1.9. A Szolgáltató az Előfizető által teljesített befizetéseket a Ptk. 6:42 §-a szerinti módon számolja el, így ha az Előfizető kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Az Előfizető eltérő rendelkezése hatálytalan. A Szolgáltató – az Előfizető érdekkörében bekövetkezett okú – előrefizetés vagy túlfizetés után nem fizet kamatot az Előfizető részére. Amennyiben az Előfizető nem teljesíti a Szolgáltatóval szemben fennálló bármely fizetési kötelezettségét önkéntesen, a követeléskezeléssel és a követelés érvényesítésével kapcsolatos valamennyi járulékos költség (különösen: illetékek, végrehajtási díjak, munkadíjak) az Előfizetőt terhelik 7.1.10. A Szolgáltató jogosult az Előfizetőtől vagyoni biztosítékot kérni, - a szerződés felmondása helyett, továbbá az esetleges díjhátralék biztosítékaként az Előfizető olyan szerződésszegő magatartása esetén, mely miatt a Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződés felmondására vagy a szolgáltatások körének illetve használatának korlátozására, vagy - üzleti előfizetők esetében felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás elrendelése esetén az. 5.1.6. pont szerint. A Vagyoni biztosíték/Biztosíték fajtái: a) ingón vagy ingatlanon alapított jelzálogjog, amelynek alapításával kapcsolatos költségek ugyancsak az Előfizetőt terhelik. b) pénzbeli óvadék. A Vagyoni Biztosíték/Biztosíték mértékét a Szolgáltató az eset körülményei függvényében határozza meg a jelen pont szerinti eltéréssel azzal, hogy az nem haladhatja meg a szolgáltatás 12 havi díjának megfelelő összeget. Amennyiben az Előfizető egy éven belül kétszer felmondásra vagy korlátozásra okot adó fizetési késedelembe esik, a Szolgáltató jogosult az Előfizetőt pénzbeli vagyoni biztosíték, mint óvadék nyújtására felhívni és amely óvadék összege megegyezik az Előfizető előfizetői szerződése alapján egy hónapra vetített összeg kétszeresével. Negyvenöt napos fizetési késedelem esetén a Szolgáltató jogosult díjigényét az óvadékból kielégíteni. Az Előfizető köteles a szerződés időtartama alatt az óvadék összegét folyamatosan a Szolgáltatónál letétbe helyezni. Amennyiben az óvadék összegéből a Szolgáltató díjhátralék címén érvényesíti igényét, az Előfizető köteles az óvadék összegét a levont összeggel a levonásról szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül kiegészíteni. Amennyiben az Előfizetői jogviszony megszűnik, a Szolgáltató az óvadéknak a tartozásokkal csökkentett összegét kamatmentesen, egy összegben átutalja az Előfizető által megjelölt pénzforgalmi számlára, vagy azt ügyfélszolgálati pénztárából kifizeti, vagy postai úton megküldi. 7.1.11.1. A Szolgáltató az Előfizető igénye alapján vagy a 7.1.11.10 pontban leírt ráutaló magatartással való áttérést követően elektronikus úton bocsátja ki a számlát. Az elektronikus számla - fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva kerül kibocsátásra. A Szolgáltató a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő elektronikus számlát bocsájt ki, és az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek megfelel. Az elektronikus számla adóigazolásra alkalmas, tartalmazza mindazon adatokat, amelyeket a papíralapon kibocsátott számla. 7.1.11.2. Az elektronikus számla igényelhető: a) az előfizetői szerződés megkötésekor, vagy b) az előfizetői szerződés módosítása keretében (ld.: előfizetői szerződés módosítására vonatkozó szabályok). 7.1.11.3. Az elektronikus számla igénylésének feltétele, hogy az Előfizető rendelkezzen a TARR Kft. által üzemeltetett Ügyfélkapu hozzáféréssel, melynek kötelező eleme egy állandó és létező e-mail cím. Elektronikus számla csak a tárgyhót követő hónaptól igényelhető. 7.1.11.4. Az Előfizető tartozik felelősséggel azért, hogy létező, számára hozzáférhető, illetéktelen személyek elöl védett e-mail címet adjon meg a Szolgáltatónak, melyre a Szolgáltató a számlázás rendjére vonatkozó ÁSZF rendelkezéseknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően elküldi az Előfizető elektronikus számlájáról szóló értesítést. Az Előfizető szavatol azért, hogy az általa megadott e-mail címet fenntartsa, ahhoz hozzáférési joggal rendelkezzen. Az Előfizető a megadott e- mail címének megszűnéséről, vagy az e-mail cím megváltoztatásáról 15 nappal korábban köteles a Szolgáltatót írásban értesíteni az adatváltozásra vonatkozó szabályok szerint, a módosított e-mail cím egyidejű megadásával. 7.1.11.5. A Szolgáltatót semminemű felelősség nem terheli abban az esetben, ha az elektronikus számlát az Előfizető a Szolgáltató érdekkörén kívül eső körülmény – különösen a megadott e-mail cím megszűnéséről vagy módosulásáról való értesítés elmaradása, illetve a szükséges beállítási módosítások elmaradása – miatt nem kapja meg, illetve ilyen vagy hasonló okból nem fér hozzá. 7.1.11.6. Az elektronikus számla elkészültéről szóló értesítés a megadott e-mail címre történő elküldésekor az elektronikus számla kézbesítettnek minősül. 7.1.11.7. Az Előfizető a részére elkészített elektronikus számlát az Ügyfélkapu portálon „xml” és „pdf” kiterjesztésű formátumban kapja meg. 7.1.11.8. Az elektronikus számlázás esetén - a számlázás jellegéből adódóan - az Előfizető postai úton számlát és mellékelten befizetési csekket (sárga csekket) nem kap, így a teljesítés banki átutalással, postai átutalással (rózsaszínű csekken), valamint bármilyen más online fizetési formában történhet, valamint a Szolgáltató kizárólag az ügyfélszolgálati helységében elfogad kézpénzes teljesítést is. Elektronikus számlázást választó Előfizető részére - a számla nem megfelelő teljesítése esetén - küldött fizetési emlékeztető is elektronikus úton kerül a Szolgáltató részéről megküldésre. Hasonlóan az elektronikus számlához, az emlékeztető is kézbesítettnek minősül az Előfizető által megadott e- mail címre történő értesítés továbbításával. 7.1.11.9. Az elektronikus számlázási mód lemondására személyesen, a Szolgáltató ügyfélszolgálati helységeiben vagy az Ügyfélkapun keresztül van lehetőség. A lemondás feltétele, hogy az Előfizető más alkalmas számlázási módot válasszon, melyet a Szolgáltató az Előfizető által igénybe vett szolgáltatásokra és az előfizetői szerződésre tekintettel elfogad. 7.1.11.10. Amennyiben a Szolgáltató három egymást követő számlázás alkalmával a papíron kibocsátott számla mellé olyan értesítőt helyez el, melyben arról tájékoztatja az Előfizetőt, hogy ő az elektronikus számla kibocsátás minden feltétével rendelkezik (Ügyfélkapu regisztráció során megadott email cím, csoportos befizetés, mint fizetési mód), és jelzi, hogy a 3. értesítést követően a papíros számla helyett elektronikus számlát bocsát ki, továbbá ez idő alatt az Előfizető nem jelzi, hogy továbbra is papíros számlát kér, úgy az elektronikus számlázásra való áttérés ráutaló magatartással létrejön.
A biztosítás díja és a díjfizetés módja A fenti életkorú biztosított 25000 Ft (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) kezdeti díjjal havonta fizetendő rendsze- res díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés banki átutalással történik. • A TKMNy a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként. • Jelen „Jövőkulcs Bonus” biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezők: Ha a biztosított 40%-ot elérő mértékű egészségkárosodást szenved vagy elhalálozik, a biztosító a szerződésen nyilván- tartott megtakarítási, extra, adójóváírás extra és kiegészítő extra befektetési egységeinek értékén felül az – egyébként még nem hozzáférhető – bónusz befektetési egységek értékét is kifizeti, illetve járadékként folyósítja. Amennyiben a biztosí- tott öregségi korhatárának elérése előtt nyugdíjba vonul, a fentiek annyiban módosulnak, hogy a bónusz befektetési egy- ségek 80%-a kerül figyelembevételre. A biztosított elhalálozása esetén, ha a halálesetet a halált meg- előző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, 500000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül. A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvez- ményeket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcso- lódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók. Jelen Jövőkulcs Bonus nyugdíjbiztosítás TKMNy értéke: Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyes eszközalapok ese- tében a 10 és 20 éves kiemelt tartamoknál meghaladja az MNB 8/2016. (VI. 30.) ajánlás (továbbiakban Ajánlás) 29. pontjában rögzített TKMNy határt. A részletes információt a jelen melléklet végén található Táblázat valamint az UNIQA biztosító interne- tes honlapja (xxx.xxxxx.xx) tartalmazza. Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy értékek a típuspélda adatain túlmenően, azt is feltételezték, hogy a szer- ződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosí- tásra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik, és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy ér- tékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jel- lemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értékektől. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked nyugdíjbiztosí- tásokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fe- dezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagy- sága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (például milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (például a befektetések online átcsoportosításának lehetősége). Köszönjük figyelmét, és bízunk abban, hogy a TKMNy bemuta- tása is hozzájárul ahhoz, hogy a különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje át- látható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább meg- alapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor. Az alábbi táblázat eszközalaponként tartalmazza a Rendelet 5.§ (1) a) bekezdése szerinti kiemelt tartamokhoz tartozó TKMNy értékeit. Számszerűsített indoklást fűztünk azokhoz az esetekhez, ahol a TKMNy értéke meghaladja az Ajánlás 29. pontja szerinti határt (10 éves tartamnál a 4,25%-ot; 15 éves tartamnál a 3,95%-ot; 20 éves tartamnál a 3,50%-ot). A határ átlépésének mértéke ugyanakkor egyetlen esetben sem haladja meg az ugyancsak a fenti ajánlásban rögzített 1,5 száza- lékpontot. A számszerűsített indoklás bemutatja, hogy a referenciaindex az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális befektetési időtartam alatt mennyivel haladta meg az RMAX indexnek megfelelő kockázatmentes hozamot. A vizsgált időtartam minden eset- ben a 2016. november 30-át megelőző, ajánlott hosszúságú időszak volt. Eszközalap neve Tartam: 10 év 15 év 20 év A TKMNy határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK Menedzselt konzervatív TKMNy 3,89% 2,84% 2,56% – TKMNy határ túllépése – – – Menedzselt kötvény- túlsúlyos TKMNy 4,46% 3,44% 3,16% Célzottan 70% kötvény, 30% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el mérsékelt árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközal- lokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpa- pír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 7,12 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,21% – – Menedzselt kiegyen- súlyozott TKMNy 4,53% 3,50% 3,22% Célzottan 50% kötvény, 50% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el közepes árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallo- kációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szere- plő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,28% – – Menedzselt részvény- túlsúlyos TKMNy 4,59% 3,56% 3,29% Célzottan 30% kötvény, 70% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el a közepest meghaladó árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,70 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,34% – – Feltörekvő piaci részvény TKMNy 4,70% 3,67% 3,40% Szinte kizárólag fejlett részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi ér- tékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindex- ben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a refe- renciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 1,20 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,45% – – Fejlett piaci részvény TKMNy 4,70% 3,67% 3,40% Szinte kizárólag feltörekvő piaci részvénybefektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindex- ben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a refe- renciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 3,13 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek. TKMNy határ túllépése 0,45% – –
A szerződés nyelve, a szerződés formája A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar nyelv. A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem minősülnek írásba foglalt szerződéseknek, azokat az Eladó nem iktatja.
Az ajánlatkérő típusa Minisztérium vagy egyéb nemzeti vagy szövetségi hatóság, valamint regionális vagy helyi részlegeik Nemzeti vagy szövetségi iroda/hivatal Regionális vagy helyi hatóság Regionális vagy helyi iroda/hivatal x Közjogi intézmény Európai intézmény/ügynökség vagy nemzetközi szervezet Egyéb típus:
A személyes adatok tárolásának időtartama és módja 2.1. Az 1.1. a)-c) pontja szerinti adatok a szerződés megszűnéséig, az 1.1. d)-h) pont szerinti adatok az előfizetői szerződésből eredő igények Eht. 143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők, kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő. A szolgáltató az 1.1. f) pont szerinti adatokat tartalmazó, a rendszerében keletkezett fájlokat (CDR) az annak alapján kiállított számlára vonatkozó, a 143. § (2) bekezdése szerinti elévülést követő 1 év után, 30 napon belül törölni köteles. Külön törvény ilyen előírása esetén a szolgáltató az adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból kezelheti, az Eht. szerinti adatkezelést a fentiek szerint haladéktalanul meg kell szüntetnie. Az Igénylő 1.1. pont szerinti adatait a Szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését követően az Előfizetők adataira vonatkozó szabályok szerint kezeli, az előfizetői szerződés megkötésének végleges elmaradása esetén pedig nyilvántartásából törli. 2.2. Az 1.2. és 1.3. pont szerinti adatokat a Szolgáltató legalább egy évig megőrzi. A Szolgáltató az adatokat a hiba elhárítását vagy panasz elbírálását követő esetleges jogvitára nyitva álló idő leteltéig vagy a jogvita jogerős lezárásáig, illetve a szolgáltatás minőségével összefüggésben számára jogszabályban előírt statisztikai információs kötelezettségei elévüléséig kezeli. 2.3. A Szolgáltató a 3.1.pont c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából köteles a) az 1.1. a) pontja szerinti adatokat a szerződés megszűnéséig, b) az 1.1. b)-h) pontja szerinti adatokat három évig megőrizni. 2.4. A Szolgáltató a 3.1.pont c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából - legfeljebb három évig - kezelheti az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a Szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező és rendelkezésre álló adatokat. 2.5. Az 1.4. pont szerinti adatokat a Szolgáltató saját üzletszerzési céljából az Előfizető hozzájárulásának időtartama alatt kezelheti, az ilyen célú kezelést az Előfizető hozzájárulásának visszavonásakor, egyéb esetben a 2.1. pont szerint a Szolgáltató megszünteti. 2.6. A Szolgáltató a kezelt személyes adatot az adatkezelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul törli, ha a szolgáltatónál valamely 1. pontban nem említett célból történő adatkezelésre került sor. 2.7. A Szolgáltató köteles az Előfizetőkről nyilvántartott személyes adatok védelméről gondoskodni. 2.8.1. A számítógépen nyilvántartott adatok esetében az adatokhoz hozzáférést jelszóvédelemmel kell ellátni és a hozzáférésre jogosult személyekről nyilvántartást kell vezetni. A számítógépes adatállományokról legalább egy példány biztonsági másolatot kell folyamatosan készíteni. 2.8.2. A papír alapú nyilvántartásokat az illetéktelenek elől elzárva kell tartani. 2.8.3. A nyilvántartásokat megfelelően zárt helyiségben, az irattározási jogszabályok és belső előírások figyelembe vételével kell tárolni. 2.8.4. A közbenső, az irattározásra nem kerülő, vagy az irattározási idő után selejtezésre kerülő nyilvántartásokat meg kell szüntetni: a számítógépes adathordozón levő adatokat helyreállíthatatlanul le kell törölni, a papír alapú, személyes adatokat tartalmazó listákat el kell égetni vagy más módon (égetéssel, iratmegsemmisítővel) ellenőrzötten meg kell semmisíteni.
Együttműködés más szolgáltatókkal a hibaelhárítás terén Amennyiben a szolgáltatás hibája, hibás működése más szolgáltató hatáskörében felmerülő hiba miatt következett be, úgy a Szolgáltató vállalja azt, hogy erről az érintett szolgáltatót értesíti és lehetőségeihez képest együttműködik vele a hiba kijavításában. Ha a Szolgáltató a hálózatban bekövetkezett hibát kijavítani nem tudja, úgy köteles más hozzáértő szolgáltató, illetve más gazdálkodó szervezet segítségét igénybe venni. Ilyen közreműködésért az Előfizetőtől a Szolgáltató semmiféle többletdíjat nem követel.
Fizetési felszólítás díja A fizetési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítő Előfizető részére megalapozottan küldött tértivevényes ajánlott levél postai költsége és a Szolgáltatónál a fizetési felszólítás kibocsátásával kapcsolatban felmerült további költségek és díjak együttesen.
Mi a viszonya a jótállásnak más szavatossági jogokkal? A jótállás a szavatossági jogok (termék és kellékszavatosság) mellett érvényesül, alapvető különbség az általános szavatossági jogok és a jótállás között, hogy a jótállás esetén a fogyasztónak kedvezőbb a bizonyítási teher. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik. Az eladó vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően (1 év után) azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a fogyasztó jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.
Az előfizetői panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció és kártérítési igények intézése) 6.3.1. A jelen ÁSZF vonatkozásában