Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata mintaszakaszok

Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata. Az Európai Unió Bírósága a C-49/11. számú ítélete alapján amennyiben a kereskedelmi gyakorlat abban áll, hogy a vállalkozás honlapjára mutató hiperhivatkozáson keresztül teszi hozzáférhetővé a tájékoztatást, akkor nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, mert ezen információkat nem „közli” a vállalkozás, a fogyasztó pedig nem „kapja meg”, illetve az ilyen honlap nem tekinthető „tartós adathordozó felületnek”.103 A C-322/14. számú döntéséből pedig az derül ki, hogy elektronikus módon történő közlésnek minősül az adásvételi szerződésre vonatkozó általános feltételek „klikkeléssel”104 megvalósuló elfogadása, amennyiben a technikai megoldás lehetővé teszi azok szövegének a szerződés megkötése előtt való kinyomtatását és elmentését.105 Az Európai Bizottság 2021. december 17-én közzétette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló Irányelv (UCP Irányelv106) értelmezéséről szóló dokumentumot, illetve közreadott egyéb fogyasztóvédelmi irányelvek értelmezéséről szóló iránymutatásokat, amelyek számos új kérdést tisztáznak, és amelyekre már nagy szükség is volt az ún. Omnibusz Irányelv107 átültetése miatt jelentősen megváltozó fogyasztóvédelmi tárgyú nemzeti jogszabályok tekintetében. A Közleményben említett gyakorlatok közül figyelemreméltók például az ún. sötét mintázatok, amelyekkel képesek manipulálni a fogyasztók magatartását. Jó példa erre az, amikor egy honlapot úgy alakítanak ki, hogy a „vásárlás gomb” nagyon feltűnő, és jól látható, de az a gomb, amellyel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy az olyan gyakorlat, amikor egy megrendelési folyamatban az „igen” és a „nem” válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon. Az ilyen módszerek, amennyiben alkalmasak 100 Qudah (2003): i. m. 211. 101 Xxxxxxxxxx (2000): i. m. 40-41.