Biztosítási tartam Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
Biztosítási díj A biztosítási díj a Biztosító kockázatvállalásának, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke. A Csoportos Hitelfedezeti Biztosítási Szerződés alapján a Biztosítottaktól beszedett biztosítási díj megfizeté- sét a Biztosító részére a Szerződő Fél vállalta. A Biztosított a biztosítási díjat a havi törlesztőrészlet összegén felül köteles megfizetni. A bizto- sítási díj mértéke a Csatlakozási Nyilatkozatban kerül meghatározásra. „Silver” biztosítási csomag esetén a biztosítási díj nem módosul a Biz- tosított 75. életévének betöltése esetén azért, mert a „halál” kockázat helyett a „baleseti halál” kockázata kerül fedezésre. A biztosítási díj a havi törlesztőrészlet fizetésével egyidőben esedékes és fizetendő. A biztosítás érvényesítése függ a biztosítási díj megfizetésétől. A díj az adókkal együtt, a havi minimum fizetendő törlesztőrészlet összegének százalékában kerül meghatározásra. Ez a díj a hitel szerződéscsomagjában is megtalálható, vagy ameny- nyiben utólagosan csatlakozik, a csatlakozási nyilatkozat tartalmazza, illetve szóbeli csatlakoztatás esetén az utólagosan megküldött vissza- igazoló levélben benne lesz. A díj összege minden biztosított számára évente felülvizsgálható, a portfólió-kockázatok általános alakulása (káresemények, a portfó- lió technikai egyenlege, a jogszabályok vagy rendeletek változásai) függvényében. Az összeg megváltozása esetén a Biztosítottat legkésőbb a felülvizs- gálat előtt 3 hónappal tájékoztatni szükséges. Amennyiben fel akarja mondani szerződést, ezt megteheti az Általá- nos Biztosítási Feltételek 5.2. szakaszának e) pontjában meghatáro- zott feltételekkel összhangban. A hatályos adók emelkedése vagy új adó bevezetése esetén az adó mértékének emelését vagy integrálását a díjba a Biztosító azonnal érvényesítheti.
Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
Biztosítási szolgáltatás X.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.1. pont) mértékéig – a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így – dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körül- mény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsök- kenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kikü- szöböléséhez szükséges költségeket – személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt. b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve hogy – a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen ösz- szefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelős- ség terheli és – a károsult bizonyítja, hogy személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsér- tés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító. c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a X.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel; d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg. e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket; f) a kárenyhítés körébe eső költségeket. X.2.2. A X.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mérté- kéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó bizto- sítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó. X.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre. X.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna. X.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg. X.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a X. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költ- séget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosí- tott javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megálla- podás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító ja- vára az engedményezési okiratot kiállítani.
Biztosítási feltételek A PostaCasco (termékkód: 13503) gépjármű-biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig ▪ a kockázatviselés helyén, ▪ a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett, ▪ a biztosítási események által okozott, ▪ a biztosított járműben és az egyéb biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.
Biztosítási szolgáltatások A Biztosító szolgáltatása gépjármûvenként és káreseményenként maximum a kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig terjed. • Megtéríti a Biztosító, a bármely Biztosítótársaságnál casco biztosítással rendelkezô károsultaknak, a jelen szerzôdésben foglalt biztosítási esemény miatt ki nem fizetett önrészesedést, maximum az elôzô pontban meghatározott limitig. • A biztosítási díjat az épületben/melléképületben található gépkocsi állások (garázshelyek) után kell megfizetni. Amennyiben a szerzôdésben biztosított épületben/melléképületben található gépkocsi állásoknál kevesebbre fizetnek biztosítási díjat, úgy a Biztosító a károkat a biztosított és a tényleges gépkocsi állások arányában téríti meg. • A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás igazolt költségeit téríti meg, az alábbi pontokban meghatározott avultatási elvek figyelembe vételével. • Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon. • Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás). • Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármû maradványértékkel csökkentett káridôponti értékét téríti meg. • A jármûmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni. • A káridôponti érték alapján történô a maradványérték levonása után fennmaradó teljes kár (totál kár) térítésére a Biztosító csak akkor köteles, ha a sérült jármû helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridôponti értékének a 70%-át. • A gépjármû káridôponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azonos használati értékû gépjármûhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott jármûnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax programban vagy katalógusban feltüntetett használt ár. • A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külsô felületnek több mint 70%-a. • A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a jármûtípusnak megfelelô magyarországi márkaszerviz által kiállított számla esetén téríti meg.
Biztosított Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Vagyoni biztosíték A fizetőképességi vizsgálat eredményének függvényében a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződés megkötését, módosítását vagy a kedvezményes eszköz vásárlását, bérletét megfelelő vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötni, amelyből közvetlenül kielégítheti az Előfizetővel szemben fennálló, bármely esedékessé vált követelését. A vagyoni biztosíték típusát a Szolgáltató határozza meg, amely lehet különösen óvadék, kezesség, bankgarancia vagyelőleg. A vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató az eset összes körülményeialapján, szabad mérlegelése szerint állapítja meg, ennek során figyelembe veheti különösen a fizetőképességi vizsgálat eredményét, az igényelt Előfizetői szolgáltatás és díjcsomag típusát, a Szolgáltató által értékesített eszközök értékét, a nyújtott kedvezmények értékét vagy az előfizetői jogviszony időtartama alatt az Előfizető korábbi szerződésszerű teljesítését (ígypl. határidőre történő díjfizetést). Ha a Szolgáltató a megkötött Xxxxxxxxxx szerződés alapján azért nem tudja az Hálózati végpontot létesíteni vagy a Szolgáltatás nyújtását azért nem tudja megkezdeni, mert a Szolgáltatás igénybevételét vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötötte, és az Előfizető a vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató által (így különösen számlán vagy más bizonylaton) meghatározott határidőben nem teljesítette, a Szolgáltató teljesítése nem minősül késedelmes teljesítésnek, és a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződést lényeges adatokban történt megtévesztésre hivatkozással 15 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben az Előfizető a biztosítékadási kötelezettségének eleget tesz, úgy a Szolgáltató a befizetett vagyoni biztosítékot az Egyedi előfizetői szerződésben, vagy Telekom számlára kötött szerződés esetén a Telekom számla szerződésben meghatározott módon átvezeti az Előfizető folyószámlájára. Azátkönyvelést követően kiállított számlákon szereplő szolgáltatási díjak és/vagy eszköz-vételárrészletek kiegyenlítésére folyamatosan beszámítja. A Szolgáltató a vagyoni biztosítékot a biztosítékadás céljának megfelelő időtartamra tartalékolja, amely – amennyiben a biztosítékadás készülékvásárlásra tekintettel történik - nem lehet több, mint a részletfizetéssel vásárolt készülék vételárának teljes kiegyenlítésére rendelkezésre álló időtartam vagy az utolsó vételár részlet fizetési határidejének lejárata. Amennyiben a vagyoni biztosíték célja az Előfizetői szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás fizetendő díjainak biztosítása, a biztosíték tartalékolásának tartama a biztosítékadással érintett Előfizetői szerződés fennállásának időtartamán nem nyúlhat túl. Amennyiben az Előfizetői szerződés megkötése mellett kedvezményes eszközvásárlás is történt, és a Szolgáltató az előfizetői jogviszonyból eredő tartozás miatt az arra irányadó szabályok szerint az Előfizetői szerződést rendkívüli felmondással felmondja, a Szolgáltató jogosult a vagyoni biztosíték összegét a kiegyenlítetlenül maradt tartozással összefüggő Szolgáltatói igény kielégítésére felhasználni.
Biztosítékok 16.1. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Lízingbeadó kérésére a Lízingbevevő köteles megfelelő biztosítékot nyújtani vagy a már adott biztosítékot kiegészíteni olyan mértékben, amilyen mértékben a Lízingbeadó megítélése szerint a már fennálló, vagy valamely, a Lízingbeadó kötelezettségvállalására tekintettel a jövőben esetleg keletkező követelései megtérülésének biztosítékául szükséges. A biztosítékok nyújtására vonatkozó kötelezettséget a Lízingbeadó a finanszírozás elbírálása során, a Lízingbevevő hitelképessége, a finanszírozott összeg és a Lízingtárgy futamidő alatt várható mindenkori fedezeti értéke alapján állapítja meg és a biztosítéki szerződések aláírására a Lízingszerződés aláírását megelőzően, vagy azzal egyidejűleg kerül sor. Amennyiben a Lízingbevevő hitelképessége vagy a Lízingtárgy fedezeti értéke a futamidő alatt megváltozik, a Lízingbeadó jogosult a meglévő biztosítékok kiegészítését, vagy új biztosíték nyújtását kérni. A fenti kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A biztosítékok a pénzügyi lízing jogi jellegére tekintettel különösen, de nem kizárólagosan az alábbiak lehetnek: kezesség, garancia (beleértve a bankgaranciát is), engedményezés, vételi kötelezettség vállalása harmadik fél részéről, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás a Lízingbevevő összes bankszámlájára. A biztosítékok érvényesítésének módját és következményét a megkötött biztosítéki szerződések szabályozzák. 16.2. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Lízingbeadó által kért kiegészítésének megtörténtéig a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevővel szembeni kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni. 16.3. A biztosíték kikötésekor a Lízingbeadó belső szabályzatai alapján jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el. 16.4. A Lízingbeadó javára biztosítékba adott valamennyi vagyontárgy, jog és követelés a Lízingbeadónak a Lízingbevevővel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál, tekintet nélkül arra, hogy a követelés milyen pénzügyi szolgáltatásból vagy egyéb üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra a követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott át a Lízingbeadóra. 16.5. A Lízingbevevő köteles gondoskodni a Lízingbeadó számára biztosítékul szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog és követelés fenntartásáról és értéke megőrzéséről. Köteles gondoskodni továbbá a követelések érvényesíthetőségéről és arról, hogy azok teljesítése a Lízingbeadó részére esedékességkor megtörténjen. 16.6. A Lízingbevevő jogosult és köteles a használatában levő, a Lízingbeadó javára biztosítékba adott vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni. 16.7. Amennyiben a Lízingbevevő a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a Lízingbeadó jogosult kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást. 16.8. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a biztosítékba adás tartama alatt esedékessé válik, a Lízingbeadó jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Lízingbeadó jogosult óvadékként kezelni. 16.9. Amennyiben a Lízingszerződésben másként nem rendelkeznek, a Lízingbevevő köteles a biztosítékba adott vagyontárgyakat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, a biztosítékba adott vagyontárgyak biztosításának a szabályaira a továbbiakban a Felek eltérő rendelkezése hiányában jelen ÁSZF 10. pontjában foglalt rendelkezések az irányadóak. 16.10. Amennyiben a biztosítási szerződést a Lízingbevevő köti, a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgyak a Lízingbeadóval szembeni fizetési kötelezettségének biztosítékául szolgálnak - a Lízingbeadó hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg. 16.11. A Lízingbevevő a Lízingbeadó felhívására haladéktalanul köteles a biztosítási kötvényt és a biztosítási díj megfizetését igazoló okmányokat a Lízingbeadó részére bemutatni, illetve átadni. 16.12. Ha a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szemben fennálló fizetési kötelezettségeit esedékességkor nem teljesíti, a Lízingbeadó jogosult érvényesíteni a Lízingbeadónak bármely biztosítékból fakadó jogát. A biztosítékok érvényesítésének módját és következményét a megkötött biztosítéki megállapodások szabályozzák. 16.13. Ha a Lízingbevevő valamely esedékessé vált fizetési kötelezettségének a Lízingbeadó írásbeli felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, a Lízingbeadó jogosult valamennyi fennálló követeléséhez kapcsolódó jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani és az azokból származó követelését esedékessé tenni. 16.14. A Lízingbevevő haladéktalanul köteles tájékoztatni a Lízingbeadót a biztosítékok értékében, értékesíthetőségében bekövetkezett, illetve bekövetkező kedvezőtlen változásról. 16.15. A Lízingbeadó - vagy megbízottja - bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy a Lízingbevevő a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz-e. Az ellenőrzés során a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadóval mindenben együttműködni és az ellenőrzéshez minden szükséges tájékoztatást megadni és az okmányokba betekintést engedni. 16.16. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden költség a Lízingbevevőt terheli.
Biztosító szolgáltatása Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbi szolgál tatásokat nyújtja a biztosított részére:
