Biztosíték, Készfizető kezes mintaszakaszok

Biztosíték, Készfizető kezes. A Lízingbeadó a Pénzügyi Lízingügyletek Üzletszabályzatában meghatározott biztosítékokat jogosult a Lízingszerződés biztosítékaként a Lízingbevevőtől kérni. A Lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi, a Lízingszerződés III. Pénzügyi adatok fejezetének Biztosítékok cellájában meghatározott biztosítékra vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat. A Készfizető kezességvállalást és annak feltételeit a jelen általános szerződési feltételek tartalmazzák. A Lízingszerződés aláírását megelőzően a Lízingbeadó átadta a fogyasztónak minősülő Xxxxxxxx a Tájékoztatás kezességről szóló dokumentumot, amelyben tájékoztatta a Kezest a kezes jogairól és kötelezettségeiről, valamint megismertette a Xxxxxxxx a Lízingbevevő helyzetéből és a Lízingszerződésből eredő, Lízingbeadó által ismert különleges kockázatokat. A Kezes a Lízingszerződés aláírásával készfizető kezességet vállal a Lízingszerződés szerint finanszírozott összeg és járulékai, de nem több mint a Lízingszerződés első oldalán “Kezes felelősségének összeghatára” résznél megjelölt összeg megfizetésének biztosítására. Amennyiben a Xxxxx fogyasztónak nem minősülő harmadik személy vagy a jogi személynek minősülő Lízingbevevő vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja a kezességvállalása összegkorlátozás nélkül a finanszírozott összeg és járulékai megfizetésének biztosítására vonatkozik. Kezes vállalja, hogy ha a Lízingbevevő a Lízingszerződés alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségét esedékességkor nem teljesíti, a Lízingbeadó első írásbeli felszólítására 5 munkanapon belül Lízingbeadó részére kifizeti, a Lízingbeadó által a fizetési felszólításban megjelölt bankszámlaszámra a Lízingbeadó által jelen szerződés alapján követelt, a fizetési felszólításban feltüntetett összeget. A Kezest – a Ptk.6:419. §-ában foglaltaktól eltérően – a sortartás kifogása nem illeti meg. A Xxxxx a készfizető kezességet annak ismeretében vállalja, hogy a jelen kikötés eltér a Ptk. kezességre vonatkozó szabályaitól. A Kezes Lízingszerződésben vállalt készfizető kezességvállalását a Lízingbeadó írásbeli nyilatkozatával fogadja el. Ha a kezesség Lízingbeadó általi elfogadásáról szóló értesítés elküldését megelőzően a Lízingbeadó a Xxxxx ajánlatának visszavonásáról szóló írásbeli nyilatkozatát kézhez veszi, a készfizető kezesi szerződés nem jön létre. A lízingbeadói értesítés megküldését követően a Xxxxx csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy az ajánlati kötöttsége az ajánlat elfogadásáról...

Related to Biztosíték, Készfizető kezes

  • Készfizető kezesség Ügyfél Teljes tartozásának teljesítéséért harmadik személy feltétel nélküli és visszavonhatatlan készfizető kezességet vállal. A készfizető kezesi megállapodás a Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A készfizető kezesség mint biztosíték akkor áll a Finanszírozó rendelkezésére, ha a készfizető kezességvállalásra vonatkozó megállapodás érvényesen létrejött és annak legalább egy eredeti példánya a Finanszírozó rendelkezésére áll.

  • Biztosítható vagyontárgyak köre 10 3.A. Épület vagyoncsoport 10 a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai 10

  • Biztosított költségek Biztosítottnak számítanak az üdülőhelyre történő késedelmes, közvetlen odautazás költségei a lefoglalt és biztosított utazás típusa és minősége szerint, legvégső esetben az üdülőhelyre történő közvetlen odautazás fiktív repülési költségei turistaosztályon.

  • Biztosított, kedvezményezett Jelen kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös Feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed.

  • Biztosított vagyontárgyak A kötvényen az Épület vagyoncsoport részeként alapterülettel és biztosítási összeggel külön-külön megjelölt alábbi épületek: • elkészült és építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hét- végi ház, présház, tanya stb.); • saját tulajdonú (társasházi, szövet- kezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is); • vállalkozás célra használt épületrész a főépületben. • a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten lévő vállalkozási vagy nem vállalkozási célra használt melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.); • a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szö- vetkezeti házhoz) tartozó földrész- leten kívül lévő, a kötvényen külön címmel/helyrajzi számmal feltün- tetett melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló, stb.); • különálló szilárd falazatú, épített medence; • lakás esetén a lakással egy épület- ben található, a biztosított tulajdo- nában és kizárólagos használatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek). Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épülettarto- zékaira, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezéseire, valamint épület- üvegezéseire is. • építmények (vízóraakna, kerítés stb.), • a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig, • a szövetkezeti ház tulajdoni törzs- lapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szö- vetkezeti ház összes lakása arányá- ban. Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak: • az építés alatt álló épületekben elhe- lyezett, betárolt, beépítésre váró épü- letgépészeti berendezések, építő-, segéd- és kiegészítő anyagok; • a földbe vájt, kikövezetlen falú épít- mények; fóliasátrak,ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak; • a medencék lágy lemez vagy fólia burkolata.

  • A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit az Általános Feltételek 11.A. pontja tartalmazza.

  • Biztosító szolgáltatása Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbi szolgál­ tatásokat nyújtja a biztosított részére:

  • Vagyoni biztosíték A fizetőképességi vizsgálat eredményének függvényében a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződés megkötését, módosítását vagy a kedvezményes eszköz vásárlását, bérletét megfelelő vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötni, amelyből közvetlenül kielégítheti az Előfizetővel szemben fennálló, bármely esedékessé vált követelését. A vagyoni biztosíték típusát a Szolgáltató határozza meg, amely lehet különösen óvadék, kezesség, bankgarancia vagyelőleg. A vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató az eset összes körülményeialapján, szabad mérlegelése szerint állapítja meg, ennek során figyelembe veheti különösen a fizetőképességi vizsgálat eredményét, az igényelt Előfizetői szolgáltatás és díjcsomag típusát, a Szolgáltató által értékesített eszközök értékét, a nyújtott kedvezmények értékét vagy az előfizetői jogviszony időtartama alatt az Előfizető korábbi szerződésszerű teljesítését (ígypl. határidőre történő díjfizetést). Ha a Szolgáltató a megkötött Xxxxxxxxxx szerződés alapján azért nem tudja az Hálózati végpontot létesíteni vagy a Szolgáltatás nyújtását azért nem tudja megkezdeni, mert a Szolgáltatás igénybevételét vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötötte, és az Előfizető a vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató által (így különösen számlán vagy más bizonylaton) meghatározott határidőben nem teljesítette, a Szolgáltató teljesítése nem minősül késedelmes teljesítésnek, és a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződést lényeges adatokban történt megtévesztésre hivatkozással 15 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben az Előfizető a biztosítékadási kötelezettségének eleget tesz, úgy a Szolgáltató a befizetett vagyoni biztosítékot az Egyedi előfizetői szerződésben, vagy Telekom számlára kötött szerződés esetén a Telekom számla szerződésben meghatározott módon átvezeti az Előfizető folyószámlájára. Azátkönyvelést követően kiállított számlákon szereplő szolgáltatási díjak és/vagy eszköz-vételárrészletek kiegyenlítésére folyamatosan beszámítja. A Szolgáltató a vagyoni biztosítékot a biztosítékadás céljának megfelelő időtartamra tartalékolja, amely – amennyiben a biztosítékadás készülékvásárlásra tekintettel történik - nem lehet több, mint a részletfizetéssel vásárolt készülék vételárának teljes kiegyenlítésére rendelkezésre álló időtartam vagy az utolsó vételár részlet fizetési határidejének lejárata. Amennyiben a vagyoni biztosíték célja az Előfizetői szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás fizetendő díjainak biztosítása, a biztosíték tartalékolásának tartama a biztosítékadással érintett Előfizetői szerződés fennállásának időtartamán nem nyúlhat túl. Amennyiben az Előfizetői szerződés megkötése mellett kedvezményes eszközvásárlás is történt, és a Szolgáltató az előfizetői jogviszonyból eredő tartozás miatt az arra irányadó szabályok szerint az Előfizetői szerződést rendkívüli felmondással felmondja, a Szolgáltató jogosult a vagyoni biztosíték összegét a kiegyenlítetlenül maradt tartozással összefüggő Szolgáltatói igény kielégítésére felhasználni.

  • Biztosítási összeg a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd szolgáltatási táblázat) mértékének megfelelően nyújtja.

  • Biztosítható vagyontárgyak A biztosítás kiterjed az azonosító adataival megjelölt sze- mélygépjárműre, motorkerékpárra, segédmotoros-kerék- párra (beleértve a quadot és a mopedautót is) (továb- biakban: gépjármű), továbbá az ajánlaton megjelölt alkatrészeire és tartozékaira, feltéve, hogy azok a kárese- mény időpontjában a gépjárműbe a rendeltetésének meg- felelően beszerelve, elzárva vagy azon rögzítetve voltak. A biztosító csak akkor téríti meg a szerződéskötést követően beépített alkatrészeket, tartozékokat, ha a szerződő iga- zolja, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor rendeltetésszerűen a gépjárműben voltak. Egyidejűleg legfeljebb 3 gépjármű biztosítható. – a bukósisakra és motoros ruházatra, – forgalmi engedélyre kötelezett, de a forgalomból kivont gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel ren- delkező járműveket, – közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú, hulla- déknak minősülő gépjárművekre, – bérbeadással hasznosított és a hatósági engedély nél- kül átalakított, – muzeális jellegű és a veterán járművekre. – a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra. Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízing- szerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.