Common use of CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása Clause in Contracts

CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása. 3.1. A támogatási kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a Bank részére és megfizeti a Bírálati díjat és az ingatlan(ok) Fedezetértékelési díját is. A Bank az igénylés iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a Bank függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 3.2. A Bank a CSOK illetve adó-visszatérítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a Bank számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a CSOK és az adó-visszatérítési támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a Bank az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. 3.3. A Bank a CSOK-ra illetve az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot és a kedvezmény illetve támogatás mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítja meg. Amennyiben jogosult kedvezmény illetve támogatás folyósítására az igénylő, erre vonatkozó támogatási szerződést köt a Bankkal. 3.4. CSOK, illetve adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés akkor köthető, ha a támogatással érintett lakás műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas, amely helyszíni szemle keretében, szemlevételezéssel kerül megvizsgálásra. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a Bank részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. 3.5. A CSOK ill. az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, vagy használt lakás bővítése esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Bank elfogadja. 3.6. A CSOK, illetve az adó-visszatérítési támogatáshoz kapcsolódóan bemutatott számlákra vonatkozó előírás: 3.6.1. A Bank kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a számla Banknál történő benyújtásának időpontjában - vagy a számla kiállításának időpontjában, az állami adóhatóság által igazoltan – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. 3.6.2. Új lakás építse vagy használt lakás bővítése során, ha az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a Bank csak abban az esetben fogadja el a számlákat, ha az igénylő az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést a folyósítást megelőzően bemutatta. 3.6.3. Új lakás építése esetén, amennyiben a támogatott személy a lakás tulajdonjogát a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt szerzi meg, a kedvezmény, támogatás készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően be kell mutatnia az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.6.4. Amennyiben az új lakás építése, vagy használt lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. 3.6.5. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.6.6. Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 3.6.7. A támogatott személy köteles a bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 3.7. Építés esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 éven belül, bővítés esetén 1 éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a Bank részére igazolja az építési munkálatok elvégzését. 3.8. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie és mindketten támogatott személlyé válnak. Lakás vásárlása, építése esetén a CSOK-al érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Használt lakás bővítése esetén a CSOK-al érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. 3.9. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú új lakás építése esetén a kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati jogának kell fennállnia. 3.10. Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása. 3.1. A támogatási kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat dokumentumokat, nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a Bank részére és megfizeti a Bírálati díjat és az ingatlan(ok) Fedezetértékelési díját is. A Bank az igénylés iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a Bank függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 3.2. A Bank a CSOK illetve adó-visszatérítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a Bank számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a CSOK és az adó-visszatérítési támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a Bank az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. 3.3. A Bank a CSOK-ra illetve az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot és a kedvezmény illetve támogatás mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítja meg. Amennyiben jogosult kedvezmény illetve támogatás folyósítására az igénylő, erre vonatkozó támogatási szerződést köt a Bankkal. 3.4. CSOK, illetve adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés akkor köthető, ha a támogatással érintett lakás műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas, amely helyszíni szemle keretében, szemlevételezéssel kerül megvizsgálásra. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a Bank részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. 3.5. A CSOK ill. az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, vagy használt lakás bővítése esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Bank elfogadja. 3.6. A CSOK, illetve az adó-visszatérítési támogatáshoz kapcsolódóan bemutatott számlákra vonatkozó előírás: 3.6.1. A Bank kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a számla Banknál történő benyújtásának időpontjában - vagy a számla kiállításának időpontjában, az állami adóhatóság által igazoltan – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. 3.6.2. Új lakás építse vagy használt lakás bővítése során, - az építőanyag vásárlásáról szóló számlák kivitelével - ha az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a Bank csak abban az esetben fogadja el a számlákat, ha az igénylő az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést a folyósítást megelőzően bemutatta. 3.6.3. Új lakás építése esetén, amennyiben a támogatott személy a lakás tulajdonjogát a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt szerzi meg, a kedvezmény, támogatás készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően be kell mutatnia az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.6.4. Amennyiben az új lakás építése, vagy használt lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. 3.6.5. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.6.6. Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 3.6.7. A támogatott személy köteles a bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 3.7. Építés esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 éven belül, bővítés esetén 1 éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a Bank részére igazolja az építési munkálatok elvégzését. 3.8. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie és mindketten támogatott személlyé válnak. Lakás vásárlása, építése esetén a CSOK-al érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Használt lakás bővítése esetén a CSOK-al érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. 3.9. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú új lakás építése esetén a kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati jogának kell fennállnia. 3.10. Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont. 3.11. Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel értintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása. 3.1. A támogatási kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a Bank részére és megfizeti a Bírálati díjat és az ingatlan(ok) Fedezetértékelési díját is. A Bank az igénylés iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a Bank függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 3.2. A Bank a CSOK illetve adó-visszatérítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a Bank számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a CSOK és az adó-visszatérítési támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a Bank az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. 3.3. A Bank a CSOK-ra illetve az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot és a kedvezmény illetve támogatás mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítja meg. Amennyiben jogosult kedvezmény illetve támogatás folyósítására az igénylő, erre vonatkozó támogatási szerződést köt a Bankkal. 3.4. CSOK, illetve adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés akkor köthető, ha a támogatással érintett lakás műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas, amely helyszíni szemle keretében, szemlevételezéssel kerül megvizsgálásra. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a Bank részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. 3.5. A CSOK ill. az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, vagy használt lakás bővítése esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Bank elfogadja. 3.6. A CSOK, illetve az adó-visszatérítési támogatáshoz kapcsolódóan bemutatott számlákra vonatkozó előírás: 3.6.1. A Bank kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a számla Banknál történő benyújtásának időpontjában - vagy a számla kiállításának időpontjában, az állami adóhatóság által igazoltan – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. 3.6.2. Új lakás építse vagy használt lakás bővítése során, ha az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a Bank csak abban az esetben fogadja el a számlákat, ha az igénylő az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést a folyósítást megelőzően bemutatta. 3.6.3. Új lakás építése esetén, amennyiben a támogatott személy a lakás tulajdonjogát a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt szerzi meg, a kedvezmény, támogatás készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően be kell mutatnia az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.6.4. Amennyiben az új lakás építése, vagy használt lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. 3.6.5. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.6.6. Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 3.6.7. A támogatott személy köteles a bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 3.7. Építés esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 éven belül, bővítés esetén 1 éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a Bank részére igazolja az építési munkálatok elvégzését. 3.8. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie és mindketten támogatott személlyé válnak. Lakás vásárlása, építése esetén a CSOK-al érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Használt lakás bővítése esetén a CSOK-al érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. 3.9. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú új lakás építése esetén a kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati jogának kell fennállnia. 3.10. Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása. 3.1. A támogatási kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat dokumentumokat, nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a Bank részére és megfizeti a Bírálati díjat és az ingatlan(ok) Fedezetértékelési díját is. A Bank az igénylés iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a Bank függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 3.2. A Bank a CSOK illetve adó-visszatérítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a Bank számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a CSOK és az adó-visszatérítési támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a Bank az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. 3.3. A Bank a CSOK-ra illetve az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot és a kedvezmény illetve támogatás mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítja meg. Amennyiben jogosult kedvezmény illetve támogatás folyósítására az igénylő, erre vonatkozó támogatási szerződést köt a Bankkal. 3.4. CSOK, illetve adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés akkor köthető, ha a támogatással érintett lakás műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas, amely helyszíni szemle keretében, szemlevételezéssel kerül megvizsgálásra. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a Bank részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. 3.5. A CSOK ill. az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, vagy használt lakás bővítése esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Bank elfogadja. 3.6. A CSOK, illetve az adó-visszatérítési támogatáshoz kapcsolódóan bemutatott számlákra vonatkozó előírás: 3.6.1. A Bank kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a számla Banknál történő benyújtásának időpontjában - vagy a számla kiállításának időpontjában, az állami adóhatóság által igazoltan – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. 3.6.2. Új lakás építse vagy használt lakás bővítése során, ha az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a Bank csak abban az esetben fogadja el a számlákat, ha az igénylő az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést a folyósítást megelőzően bemutatta. 3.6.3. Új lakás építése esetén, amennyiben a támogatott személy a lakás tulajdonjogát a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt szerzi meg, a kedvezmény, támogatás készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően be kell mutatnia az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.6.43.6.3. Amennyiben az új lakás építése, vagy használt lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. 3.6.53.6.4. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.6.63.6.5. Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 3.6.73.6.6. A támogatott személy köteles a bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 3.7. Építés esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 éven belül, bővítés esetén 1 éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a Bank részére igazolja az építési munkálatok elvégzését. 3.8. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie és mindketten támogatott személlyé válnak. Lakás vásárlása, építése esetén a CSOK-al érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Használt lakás bővítése esetén a CSOK-al érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. 3.9. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú új lakás építése esetén a kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati jogának kell fennállnia. 3.10. A CSOK iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jelenteni. Az igénylő a fenti bekezdés szerinti nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást. 3.11. Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont. 3.12. Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel értintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása. 3.1. A támogatási kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat dokumentumokat, nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a Bank részére és megfizeti a Bírálati díjat és az ingatlan(ok) Fedezetértékelési díját is. A Bank az igénylés iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a Bank függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 3.2. A Bank a CSOK illetve adó-visszatérítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a Bank számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a CSOK és az adó-visszatérítési támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a Bank az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. 3.3. A Bank a CSOK-ra illetve az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot és a kedvezmény illetve támogatás mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítja meg. Amennyiben jogosult kedvezmény illetve támogatás folyósítására az igénylő, erre vonatkozó támogatási szerződést köt a Bankkal. 3.4. CSOK, illetve adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés akkor köthető, ha a támogatással érintett lakás műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas, amely helyszíni szemle keretében, szemlevételezéssel kerül megvizsgálásra. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a Bank részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. 3.5. A CSOK ill. az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, vagy használt lakás bővítése esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Bank elfogadja. 3.6. A CSOK, illetve az adó-visszatérítési támogatáshoz kapcsolódóan bemutatott számlákra vonatkozó előírás: 3.6.1. A Bank kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a számla Banknál történő benyújtásának időpontjában - vagy a számla kiállításának időpontjában, az állami adóhatóság által igazoltan – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. 3.6.2. Új lakás építse vagy használt lakás bővítése során, - az építőanyag vásárlásáról szóló számlák kivitelével - ha az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a Bank csak abban az esetben fogadja el a számlákat, ha az igénylő az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést a folyósítást megelőzően bemutatta. 3.6.3. Új lakás építése esetén, amennyiben a támogatott személy a lakás tulajdonjogát a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt szerzi meg, a kedvezmény, támogatás készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően be kell mutatnia az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.6.4. Amennyiben az új lakás építése, vagy használt lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. 3.6.5. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.6.6. Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 3.6.7. A támogatott személy köteles a bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 3.7. Építés esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 éven belül, bővítés esetén 1 éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a Bank részére igazolja az építési munkálatok elvégzését. 3.8. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie és mindketten támogatott személlyé válnak. Lakás vásárlása, építése esetén a CSOK-al érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Használt lakás bővítése esetén a CSOK-al érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. 3.9. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú új lakás építése esetén a kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati jogának kell fennállnia. 3.10. Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont. 3.11. Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel értintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

CSOK illetve az adó-visszatérítési támogatás nyújtása. 3.1. A támogatási kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat dokumentumokat, nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a Bank részére és megfizeti a Bírálati díjat és az ingatlan(ok) Fedezetértékelési díját is. A Bank az igénylés iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a Bank függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 3.2. A Bank a CSOK illetve adó-visszatérítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a Bank számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a CSOK és az adó-visszatérítési támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a Bank az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. 3.3. A Bank a CSOK-ra illetve az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot és a kedvezmény illetve támogatás mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján állapítja meg. Amennyiben jogosult kedvezmény illetve támogatás folyósítására az igénylő, erre vonatkozó támogatási szerződést köt a Bankkal. 3.4. CSOK, illetve adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés akkor köthető, ha a támogatással érintett lakás műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas, amely helyszíni szemle keretében, szemlevételezéssel kerül megvizsgálásra. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a Bank részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. 3.5. A CSOK ill. az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, vagy használt lakás bővítése esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a Bank elfogadja. 3.6. A CSOK, illetve az adó-visszatérítési támogatáshoz kapcsolódóan bemutatott számlákra vonatkozó előírás: 3.6.1. A Bank kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a számla Banknál történő benyújtásának időpontjában - vagy a számla kiállításának időpontjában, az állami adóhatóság által igazoltan – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. 3.6.2. Új lakás építse vagy használt lakás bővítése során, ha az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja, a Bank csak abban az esetben fogadja el a számlákat, ha az igénylő az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést a folyósítást megelőzően bemutatta. 3.6.3. Új lakás építése esetén, amennyiben a támogatott személy a lakás tulajdonjogát a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt szerzi meg, a kedvezmény, támogatás készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően be kell mutatnia az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.6.43.6.3. Amennyiben az új lakás építése, vagy használt lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át. 3.6.53.6.4. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.6.63.6.5. Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 3.6.73.6.6. A támogatott személy köteles a bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. 3.7. Építés esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 éven belül, bővítés esetén 1 éven belül a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a Bank részére igazolja az építési munkálatok elvégzését. 3.8. Házastársak, fiatal házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie és mindketten támogatott személlyé válnak. Lakás vásárlása, építése esetén a CSOK-al érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Használt lakás bővítése esetén a CSOK-al érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. 3.9. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú új lakás építése esetén a kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati jogának kell fennállnia. 3.10. A CSOK iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jelenteni. Az igénylő a fenti bekezdés szerinti nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást. 3.11. Nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont. 3.12. Ha a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a családi otthonteremtési kedvezménnyel értintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.