Common use of Döntés a kezességi díjról Clause in Contracts

Döntés a kezességi díjról. Az Alapítvány a kezességvállalásról szóló döntése meghozatala során a Magyar Államkincstár nyilvántartásából lekérdezi a vállalkozás szabad támogatási keretét, és a lekérdezés eredménye szerint sorolja a kezességet az Üzletszabályzat II.5.1.1 pontjában rögzített díjkategóriákba. Amennyiben a kezességi kérelem meghozatalát, illetve a Kezességi Levél kibocsátását követően a Magyar Államkincstár arról értesíti az Alapítványt, hogy a vállalkozásnak – az előzetes adatszolgáltatás ellenére – nem volt elegendő támogatási kerete, és így részére jogosulatlanul került a kedvezményes kezességi díj, mint állami támogatás odaítélésre, az Alapítvány helyesbíti a kezesség kategóriáját, és kiállítja az új díjkategóriának megfelelő számviteli bizonylatát, a Kezességi Levelet és a támogatástartalom-igazolást. Felek kifejezetten tudomásul veszik, hogy a kezességi díj ebben az esetben – az állami támogatási szabályoknak megfelelően – egyoldalúan módosításra kerül. A pénzügyi intézmény tudomásul veszi, hogy az ügylet biztosítékai tekintetében köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt, egyes biztosítéki szerződésekre vonatkozó érvényességi kellékeket a szerződésben rögzíteni, illetve azoknak eleget tenni, így különösen amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztó által vállalt kezesség szerepel, a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [Ptk. 6:430. § (3) bekezdés], amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztói zálogszerződés szerepel, a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg, illetve a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni a biztosított követelés – járulékok nélküli – összegét, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet [Ptk. 5:90. §], köteles a nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályoknak eleget tenni [Ptk. 6:410. § ]. A kezességi szerződés megszűnik, amennyiben az abban szereplő fizetési kötelezettség teljesül, a tartozás tényleges visszafizetése hiányában, amennyiben a pénzügyi intézmény az Üzletszabályzat VII.2. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége keretén belül a tartozás teljes kiegyenlítése vagy a tartozás teljes összegben történő előtörlesztése tekintetében tévesen szolgáltat adatot, a téves adatszolgáltatást követő 181. napon, az engedményezési szerződés hatálybalépésével, amennyiben az engedményezés nem az Üzletszabályzat VI.3.1 b) pontjában rögzített intézményekre történik, amennyiben a beváltási határidő lejár, amennyiben a beváltás pénzügyi teljesítését megelőzően a pénzügyi intézmény a biztosítékokból a szerződéses összeget és kamatgarancia esetén az egy éves kamat együttes összegét elérő összegű megtérülést realizál amennyiben a számviteli bizonylat kiállításától számított 90 napon belül a díj első évi összege (illetve az egyösszegű díj) vagy saját hitel kiváltása esetén a kiváltott szerződés után járó kezességi díj nem kerül jóváírásra az Alapítvány számláján. A pénzügyi intézmény és az Alapítvány közös megegyezése alapján megszüntetésre kerül a kezességi szerződés annak az új Kezességi Levélnek, illetve kezességi szerződésnek az aláírásának a napjával, amelynek célja, hogy a vállalkozás az ugyanannál a pénzügyi intézménynél fennálló és alapítványi kezességgel biztosított másik hitelét kiváltsa, kivéve ha a pénzügyi intézmény az új szerződés megkötésétől számított 90 napon belül jelzi a rendszerben, hogy a folyósítás elmaradt. Az Alapítvány jogosult a kezességi szerződést a kezesi helytállási kötelezettsége beállta előtt azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a szerződésmódosításhoz szükséges előzetes alapítványi hozzájárulást a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni, a pénzügyi intézmény bármely azonosítási feltétel hiányáról a nyilatkozattételét követően bizonyíthatóan tudomást szerez, és erről az Alapítványt ésszerű időn belül nem tájékoztatja, illetve az Üzletszabályzat II.3.7 vagy VII.11. pontjában rögzített tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben, ha az a)-b) pontokban rögzítettekről az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettsége keletkezése előtt értesül; a pénzügyi intézmény a hatálybalépést követően a kezességi díjat (ideértve az Üzletszabályzat II.5. 2.2 pontja szerinti díjkülönbözet összegét is), illetve módosítás esetén annak az esedékes díját, a számviteli bizonylat kiállításától számított 60 napon belül nem fizeti meg. Az Alapítvány kezesi helytállási kötelezettsége beálltának időpontja – az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén a Megállapodásban rögzítettek figyelembevételével – a követelés alábbi esedékessé válási időpontja: a szerződés szabályszerű felmondása, vagy a szerződés az Eszköz megsemmisülése következtében bekövetkező megszűnése, vagy a szerződés végső lejárata, vagy a felszámolást elrendelő végzés közzététele. A beváltási kérelem elbírálásának feltétele, hogy a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy a káresemény bekövetkezése esetén az eszközre kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt. A pénzügyi intézmény köteles az esedékessé válást követően, a beváltási kérelem benyújtását megelőzően a követelés esedékessé válásáról valamennyi dologi és személyi kötelezettet értesíteni, illetve a teljesítésre felszólítani. A pénzügyi intézmény a követelése esedékessé válását követően köteles haladéktalanul megindítani a követelésérvényesítést célzó eljárásokat, mellyel kapcsolatos iratok megküldését az Alapítvány jogosult a beváltás feltételéül szabni. A kezesi helytállásra vonatkozó igény a beváltási feltételek fennállta esetén a teljes követelés esedékessé válási időpontját (15. pont) követő 210. napig érvényesíthető. Pénzügyi intézményi garanciaszerződés és pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés esetében a kezesi helytállásra vonatkozó igény, a beváltási feltételek fennállta esetén, a garancia(ák) teljes lehívásakor az utolsó lehívás teljesítésétől, egyébként pedig a pénzügyi intézményi garanciaszerződés, illetve a pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés lejártától számított 210. napig érvényesíthető. Ez a határidő meghosszabbodhat az Üzletszabályzatban írtak szerint. Az alapítványi kezesség beváltásakor a pénzügyi intézmény a Lehívási Lap mellékleteként az alábbi iratokat köteles – másolatban – becsatolni: a lízingszerződés felmondását, illetve a lejáratot követően küldött felszólítást, és a szabályszerű kézbesítést igazoló irat az adós, a dologi és személyi kötelezettek vonatkozásában; a lízingbe adás feltételeinek teljesülését igazoló bizonylatok; a lízingbe adás tényét igazoló bizonylatok (átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.); az Eszköz okmányai (ideértve a biztosítási szerződést is); visszavásárlási jog esetén írásos beszámoló a visszavásárlási jog érvényesítésének eredményéről; elszámolás a lízingszerződésből fakadó pénzügyi intézményi követelésekről, jogcímenkénti bontásban, a követelés esedékessé válási időpontjára vonatkozóan. Amennyiben a pénzügyi intézmény az Eszköz értékesítését követően nyújtja be a beváltási kérelmét, úgy az adós részére készített záró elszámolást szükséges megküldeni. az Eszköz megsemmisülése (káresemény, eltulajdonítás) esetén a biztosítótól, illetve a rendőrségtől kapott iratok, jegyzőkönyvek; az Eszköz értékesítésének várható esélyei és időpontja (ha az Eszköz a beváltás előtt nem került még eladásra); az adós ellen folyó csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a hitelezői igény bejelentése és annak visszaigazolása; pénzügyi intézmény a kötelezettségvállalást célzó döntés-előkészítő előterjesztése és határozata, amennyiben az Igénylő Lap mellékleteként nem került benyújtásra; a döntés-előkészítés során a vállalkozásról a pénzügyi intézmény által lekért cégkivonat/cégtörténet, vagy e lekérés eredményét és időpontját egyértelműen tartalmazó képernyőkép; a lízingszerződés hitelbiztosítéki nyilvántartásba történt bejegyzésének igazolása. Alapítványi kezesség beváltásakor az Üzletszabályzat XI.2.5. pontjában rögzített további dokumentumok benyújtása is szükséges. Amennyiben a Vállalkozás nyilatkozata és/vagy a Kezességi Általános Szerződési Feltételek eredeti papír alapú példányai nem kerültek megküldésre a Lehívási Lap mellékleteként, úgy azt a pénzügyi intézmény köteles megőrizni és a kezesség beváltását követően, amennyiben az a követelés érvényesítéséhez szükséges, az Alapítvány erre irányuló felhívását követő 8 napon belül megküldeni, azzal, hogy annak elmaradása esetén az Üzletszabályzat IX.1.2. pontjában foglalt jogkövetkezmények érvényesülnek. Az alapítványi kezesség beváltására nem kerülhet sor, amennyiben az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint a kezességi szerződés nem jött létre, nem lépett hatályba, megszűnt, vagy megszüntetésre került, illetve annak vonatkozásában érvénytelenségi okok állnak fenn, a pénzügyi intézmény a szerződést a Ptk. 6:382. § vagy 6:387. §-ban meghatározottakon kívüli, illetve nem az adós fizetési késedelmével vagy szerződésszegésével összefüggő okból mondta fel, kivéve, ha a szerződés ilyen okból történő felmondásához az Alapítvány előzetesen hozzájárult, amennyiben a beváltási határidő letelt, ameddig az Üzletszabályzat alapján az Alapítvány által kiállított számviteli bizonylat alapján teljesítendő díj vagy költség nem kerül megfizetésre. A beváltást az Alapítvány megtagadhatja, amennyiben a Lehívási Lap és mellékletei nem felelnek meg az Üzletszabályzatban foglaltaknak, a pénzügyi intézmény a beváltási eljárás során a hiánypótlási eljárásban rögzítetteknek határidőben nem tett eleget, a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni a kezesség beváltásának meghosszabbítása esetén az Üzletszabályzat XI.1.4. pontjában rögzített előzetes hozzájárulást, Amennyiben az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettségét az Üzletszabályzatban rögzített megszűnési és megszüntetési okokra alapozva megtagadja, a pénzügyi intézménynek a megszűnt, illetve megszüntetett kezességi szerződésből az Alapítvánnyal szemben keletkező igényei, illetve követelései az elutasítás első közlésétől számított 1 év elteltével elévülnek. Az Alapítvány tekintettel arra, hogy – az Üzletszabályzatban rögzített – tájékoztatáshoz kötött módosítások esetén a tájékoztatásban foglaltakat a saját nyilvántartásain minden további vizsgálat nélkül vezeti át, ezen módosítások – Üzletszabályzatban rögzített előírásoknak való – megfelelését kizárólag a beváltási eljárás során vizsgálja. Ha az Alapítvány a kezességvállalási szerződés alapján a pénzügyi intézménynek teljesít, úgy a követelés arányos része az Alapítványra száll át biztosítékaival, az azt biztosító jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt. Az így keletkező alapítványi követelések érvényesítésére vonatkozó további szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza. Felek rögzítik, hogy a követelés elévülésére az általános szabályok az irányadók, azonban a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy a kötelezett (pl.: adós, egyéb dologi és személyi kötelezett) nem teljesítése esetén a részére küldött teljesítésre vonatkozó írásbeli felszólítás is mindenkor megszakítja az elévülési időt. A pénzügyi intézmény vállalja, hogy az Alapítvány által megfizetett kezesség összegét, annak jogcímei szerint a Ptk. 6:46. §-ban szereplő sorrendtől eltérően számolja el az adóssal szembeni követeléseket tartalmazó nyilvántartásaiban. A meg nem fizetett tőke után járó kezesség összegét az adóssal szembeni tőkekövetelés csökkentésére, míg kamatra is kiterjedő kezességvállalás esetén a meg nem fizetett ügyleti kamat követelés után járó kezesség összegét az adóssal szembeni ügyleti kamat követelés csökkentésére számolja el. Az Alapítvány kötelezettsége – a Ptk. 6:417. § (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – nem terjed ki a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra, csak olyan esetben és mértékben, amint azt a Kezességi Levél kifejezetten kimondja. Az Alapítvány a vállalkozással szembeni jogérvényesítés költségeiért (behajtási és végrehajtási költség) nem felel kezesként, e költségeket a pénzügyi intézmény előlegezi a behajtási, követelés-érvényesítési eljárása kapcsán, s a Felek e költségekkel a záró elszámolás során számolnak el. A kezességvállalás nem terjed ki a kezességvállalási díj összegére, a kezelési költségre és a késedelmi kamatokra. Az Alapítvány a Ptk. 6:427. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény irányában más kezesekkel egyetemlegesen felel azzal, hogy amennyiben a szerződés biztosítékaként az alapítványi kezességen kívül további kezes is szerepel, az Alapítvány kizárólag az egyéb résztvevők kezességvállalását követően, utólag vállalja a kezességet, az Alapítvány készfizető kezesként teljesít a pénzügyi intézménynek, a szerződés biztosítékaként szereplő további kezesek által vállalt kezesség az Alapítvány követelésének biztosítékát is képezi, függetlenül a kezességvállalás időpontjától. A követelésérvényesítési eljárás során befolyó bevételek arányos része az Alapítványt illeti. A pénzügyi intézmény a követelésérvényesítési eljárás során hozzá befolyó megtérülésről, részmegtérülés esetén az egyes részletek pénzügyi intézményhez történő megfizetésétől számított 15 napon belül értesíteni köteles az Alapítványt. Az értesítés alapján az Alapítvány megvizsgálja az elszámolást és annak elfogadásáról értesíti a pénzügyi intézményt, aki az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az Alapítvány bankszámlájára teljesíti az utalást. A pénzügyi intézmény késedelmes fizetése esetén az Alapítvány a Polgári Törvénykönyvben rögzített késedelmi kamatra jogosult, melyre az Alapítvány a visszatérülés pénzügyi intézményhez történt érkezésének napjától számított 15 nap elteltét követően tart igényt. A behajtási eljárás befejezését, vagy a követelés pénzügyi intézménnyel történő együttes engedményezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a kezesség érvényesítésétől számított 3 év elteltével a pénzügyi intézmény teljes körű elszámolást (záró elszámolást) készít az adóstól behajtott követelésekről, az Alapítványnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, a behajtási tevékenységéről, a megtérülés mértékéről, kérve az Alapítványtól a záró elszámolás elfogadását. A behajtási eljárás akkor tekinthető befejezettnek, ha a követelés teljesen megtérült vagy a követelés fennmaradó része dokumentáltan behajthatatlanná vált. A behajthatatlanná történő minősítésnél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései az irányadók. A záró elszámolás a kezesség beváltásától számított 3 éven túl is teljesíthető, amennyiben a követelésérvényesítés ezen időszak alatt nem zárult le. A pénzügyi intézmény és a vállalkozás tudomásul veszi, hogy az Alapítvány az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződéskötései során kizárja a Ptk. alábbi rendelkezéseinek alkalmazását: Az Alapítvány kizárja a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése alkalmazását. Az Alapítvány a Ptk. 6:422. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazása során kizárja a vállalkozással szemben fennálló bármely tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségét. Az alapítványi kezesség további és részletes feltételei az Alapítvány Üzletszabályzatában kerültek rögzítésre, s a jelen Kezességi Általános Szerződési Feltételek kizárólag az Alapítvány Üzletszabályzatával együtt irányadóak. Kelt: .............................., ....................................................

Döntés a kezességi díjról. Az Alapítvány a kezességvállalásról szóló döntése meghozatala során a Magyar Államkincstár nyilvántartásából lekérdezi a vállalkozás szabad támogatási keretét, és a lekérdezés eredménye szerint sorolja a kezességet az Üzletszabályzat II.5.1.1 pontjában rögzített díjkategóriákba. Amennyiben a kezességi kérelem meghozatalát, illetve a Kezességi Levél kibocsátását követően a Magyar Államkincstár arról értesíti az Alapítványt, hogy a vállalkozásnak – az előzetes adatszolgáltatás ellenére – nem volt elegendő támogatási kerete, és így részére jogosulatlanul került a kedvezményes kezességi díj, mint állami támogatás odaítélésre, az Alapítvány helyesbíti a kezesség kategóriáját, és kiállítja az új díjkategóriának megfelelő számviteli bizonylatát, a Kezességi Levelet és a támogatástartalom-igazolást. Felek kifejezetten tudomásul veszik, hogy a kezességi díj ebben az esetben – az állami támogatási szabályoknak megfelelően – egyoldalúan módosításra kerül. A pénzügyi intézmény tudomásul veszi, hogy az ügylet biztosítékai tekintetében köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt, egyes biztosítéki szerződésekre vonatkozó érvényességi kellékeket a szerződésben rögzíteni, illetve azoknak eleget tenni, így különösen amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztó által vállalt kezesség szerepel, a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [Ptk. 6:430. § (3) bekezdés], amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztói zálogszerződés szerepel, a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg, illetve a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni a biztosított követelés – járulékok nélküli – összegét, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet [Ptk. 5:90. §], köteles a nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályoknak eleget tenni [Ptk. 6:410. § ]. A kezességi szerződés megszűnik, amennyiben az abban szereplő fizetési kötelezettség teljesül, a tartozás tényleges visszafizetése hiányában, amennyiben a pénzügyi intézmény az Üzletszabályzat VII.2. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége keretén belül a tartozás teljes kiegyenlítése vagy a tartozás teljes összegben történő előtörlesztése tekintetében tévesen szolgáltat adatot, a téves adatszolgáltatást követő 181. napon, az engedményezési szerződés hatálybalépésével, amennyiben az engedményezés nem az Üzletszabályzat VI.3.1 b) pontjában rögzített intézményekre történik, amennyiben a beváltási határidő lejár, amennyiben a beváltás pénzügyi teljesítését megelőzően a pénzügyi intézmény a biztosítékokból a szerződéses összeget és kamatgarancia esetén az egy éves kamat együttes összegét elérő összegű megtérülést realizál amennyiben a számviteli bizonylat kiállításától számított 90 napon belül a díj első évi összege (illetve az egyösszegű díj) vagy saját hitel kiváltása esetén a kiváltott szerződés után járó kezességi díj nem kerül jóváírásra az Alapítvány számláján. A pénzügyi intézmény és az Alapítvány közös megegyezése alapján megszüntetésre kerül a kezességi szerződés annak az új Kezességi Levélnek, illetve kezességi szerződésnek az aláírásának a napjával, amelynek célja, hogy a vállalkozás az ugyanannál a pénzügyi intézménynél fennálló és alapítványi kezességgel biztosított másik hitelét kiváltsa, kivéve ha – a pénzügyi intézmény intézménynek az új szerződés megkötésétől számított 90 napon belül jelzi a rendszerbenmegtett, hogy a folyósítás elmaradtelmaradására vonatkozó, Rendszerben történő jelzése kivételével – abban az esetben, amennyiben az új kezességi szerződés első évi kezességi díja megfizetésre kerül. A pénzügyi intézmény kezességi szerződés megszüntetésre irányuló nyilatkozatának az új kezességi szerződés díjának megfizetése minősül, amelynek alapítványi elfogadása, és ezáltal a megszüntetéshez szükséges közös akarategység létrejötte az Üzletszabályzat VIII. 2.1 pontján alapul. Az Alapítvány jogosult a kezességi szerződést a kezesi helytállási kötelezettsége beállta előtt azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a szerződésmódosításhoz szükséges előzetes alapítványi hozzájárulást a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni, a pénzügyi intézmény bármely azonosítási feltétel hiányáról a nyilatkozattételét követően bizonyíthatóan tudomást szerez, és erről az Alapítványt ésszerű időn belül nem tájékoztatja, illetve az Üzletszabályzat II.3.7 vagy VII.11. pontjában rögzített tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben, ha az a)-b) pontokban rögzítettekről az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettsége keletkezése előtt értesül; a pénzügyi intézmény a hatálybalépést követően a kezességi díjat (ideértve az Üzletszabályzat II.5. 2.2 pontja szerinti díjkülönbözet összegét is), illetve módosítás esetén annak az esedékes díját, a számviteli bizonylat kiállításától számított 60 napon belül nem fizeti meg. Az Alapítvány kezesi helytállási kötelezettsége beálltának időpontja – az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén a Megállapodásban rögzítettek figyelembevételével – a követelés alábbi esedékessé válási időpontja: a szerződés szabályszerű felmondása, vagy a szerződés az Eszköz megsemmisülése következtében bekövetkező megszűnése, vagy a szerződés végső lejárata, vagy a felszámolást elrendelő végzés közzététele. A beváltási kérelem elbírálásának feltétele, hogy a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy a káresemény bekövetkezése esetén az eszközre kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt. A pénzügyi intézmény köteles az esedékessé válást követően, a beváltási kérelem benyújtását megelőzően a követelés esedékessé válásáról valamennyi dologi és személyi kötelezettet értesíteni, illetve a teljesítésre felszólítani. A pénzügyi intézmény a követelése esedékessé válását követően köteles haladéktalanul megindítani a követelésérvényesítést célzó eljárásokat, mellyel kapcsolatos iratok megküldését az Alapítvány jogosult a beváltás feltételéül szabni. A kezesi helytállásra vonatkozó igény a beváltási feltételek fennállta esetén a teljes követelés esedékessé válási időpontját (15. pont) követő 210. napig érvényesíthető. Pénzügyi intézményi garanciaszerződés és pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés esetében a kezesi helytállásra vonatkozó igény, a beváltási feltételek fennállta esetén, a garancia(ák) teljes lehívásakor az utolsó lehívás teljesítésétől, egyébként pedig a pénzügyi intézményi garanciaszerződés, illetve a pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés lejártától számított 210. napig érvényesíthető. Ez a határidő meghosszabbodhat az Üzletszabályzatban írtak szerint. Az alapítványi kezesség beváltásakor a pénzügyi intézmény a Lehívási Lap mellékleteként az alábbi iratokat köteles – másolatban – becsatolni: a lízingszerződés felmondását, illetve a lejáratot követően küldött felszólítást, és a szabályszerű kézbesítést igazoló irat az adós, a dologi és személyi kötelezettek vonatkozásában; a lízingbe adás feltételeinek teljesülését igazoló bizonylatok; a lízingbe adás tényét igazoló bizonylatok (átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.); az Eszköz okmányai (ideértve a biztosítási szerződést is); visszavásárlási jog esetén írásos beszámoló a visszavásárlási jog érvényesítésének eredményéről; elszámolás a lízingszerződésből fakadó pénzügyi intézményi követelésekről, jogcímenkénti bontásban, a követelés esedékessé válási időpontjára vonatkozóan. Amennyiben a pénzügyi intézmény az Eszköz értékesítését követően nyújtja be a beváltási kérelmét, úgy az adós részére készített záró elszámolást szükséges megküldeni. az Eszköz megsemmisülése (káresemény, eltulajdonítás) esetén a biztosítótól, illetve a rendőrségtől kapott iratok, jegyzőkönyvek; az Eszköz értékesítésének várható esélyei és időpontja (ha az Eszköz a beváltás előtt nem került még eladásra); az adós ellen folyó csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a hitelezői igény bejelentése és annak visszaigazolása; pénzügyi intézmény a kötelezettségvállalást célzó döntés-előkészítő előterjesztése és határozata, amennyiben az Igénylő Lap mellékleteként nem került benyújtásra; a döntés-előkészítés során a vállalkozásról a pénzügyi intézmény által lekért cégkivonat/cégtörténet, vagy e lekérés eredményét és időpontját egyértelműen tartalmazó képernyőkép; a lízingszerződés hitelbiztosítéki nyilvántartásba történt bejegyzésének igazolása. Alapítványi Elektronikus bélyegzővel igényelt kezesség beváltásakor esetén az Üzletszabályzat XI.2.5. pontjában rögzített további dokumentumok benyújtása is szükséges. Amennyiben a Vállalkozás nyilatkozata és/vagy a Kezességi Általános Szerződési Feltételek eredeti papír alapú példányai nem kerültek megküldésre a Lehívási Lap mellékletekéntmellékleteként vagy korábban, úgy azt a pénzügyi intézmény köteles megőrizni és a kezesség beváltását követően, amennyiben az a követelés érvényesítéséhez szükséges, az Alapítvány erre irányuló felhívását követő 8 napon belül megküldeni, azzal, hogy annak elmaradása esetén az Üzletszabályzat IX.1.2. pontjában foglalt jogkövetkezmények érvényesülnek. Az alapítványi kezesség beváltására nem kerülhet sor, amennyiben az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint a kezességi szerződés nem jött létre, nem lépett hatályba, megszűnt, vagy megszüntetésre került, illetve annak vonatkozásában érvénytelenségi okok állnak fenn, a pénzügyi intézmény a szerződést a Ptk. 6:382. § vagy 6:387. §-ban meghatározottakon kívüli, illetve nem az adós fizetési késedelmével vagy szerződésszegésével összefüggő okból mondta fel, kivéve, ha a szerződés ilyen okból történő felmondásához az Alapítvány előzetesen hozzájárult, amennyiben a beváltási határidő letelt, ameddig az Üzletszabályzat alapján az Alapítvány által kiállított számviteli bizonylat alapján teljesítendő díj vagy költség nem kerül megfizetésre. A beváltást az Alapítvány megtagadhatja, amennyiben a Lehívási Lap és mellékletei nem felelnek meg az Üzletszabályzatban foglaltaknak, a pénzügyi intézmény a beváltási eljárás során a hiánypótlási eljárásban rögzítetteknek határidőben nem tett eleget, a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni a kezesség beváltásának meghosszabbítása esetén az Üzletszabályzat XI.1.4. pontjában rögzített előzetes hozzájárulást, . Amennyiben az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettségét az Üzletszabályzatban rögzített megszűnési és megszüntetési okokra alapozva megtagadja, a pénzügyi intézménynek a megszűnt, illetve megszüntetett kezességi szerződésből az Alapítvánnyal szemben keletkező igényei, illetve követelései az elutasítás első közlésétől számított 1 év elteltével elévülnek. Az Alapítvány tekintettel arra, hogy – az Üzletszabályzatban rögzített – tájékoztatáshoz kötött módosítások esetén a tájékoztatásban foglaltakat a saját nyilvántartásain minden további vizsgálat nélkül vezeti át, ezen módosítások – Üzletszabályzatban rögzített előírásoknak való – megfelelését kizárólag a beváltási eljárás során vizsgálja. Ha az Alapítvány a kezességvállalási szerződés alapján a pénzügyi intézménynek teljesít, úgy a követelés arányos része az Alapítványra száll át biztosítékaival, az azt biztosító jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt. Az így keletkező alapítványi követelések érvényesítésére vonatkozó további szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza. Felek rögzítik, hogy a követelés elévülésére az általános szabályok az irányadók, azonban a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy a kötelezett (pl.: adós, egyéb dologi és személyi kötelezett) nem teljesítése esetén a részére küldött teljesítésre vonatkozó írásbeli felszólítás is mindenkor megszakítja az elévülési időt. A pénzügyi intézmény vállalja, hogy az Alapítvány által megfizetett kezesség összegét, annak jogcímei szerint a Ptk. 6:46. §-ban szereplő sorrendtől eltérően számolja el az adóssal szembeni követeléseket tartalmazó nyilvántartásaiban. A meg nem fizetett tőke után járó kezesség összegét az adóssal szembeni tőkekövetelés csökkentésére, míg kamatra is kiterjedő kezességvállalás esetén a meg nem fizetett ügyleti kamat követelés után járó kezesség összegét az adóssal szembeni ügyleti kamat követelés csökkentésére számolja el. Az Alapítvány kötelezettsége – a Ptk. 6:417. § (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – nem terjed ki a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra, csak olyan esetben és mértékben, amint azt a Kezességi Levél kifejezetten kimondja. Az Alapítvány a vállalkozással szembeni jogérvényesítés költségeiért (behajtási és végrehajtási költség) nem felel kezesként, e költségeket a pénzügyi intézmény előlegezi a behajtási, követelés-érvényesítési eljárása kapcsán, s a Felek e költségekkel a záró elszámolás során számolnak el. A kezességvállalás nem terjed ki a kezességvállalási díj összegére, a kezelési költségre és a késedelmi kamatokra. Az Alapítvány a Ptk. 6:427. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény irányában más kezesekkel egyetemlegesen felel azzal, hogy amennyiben a szerződés biztosítékaként az alapítványi kezességen kívül további kezes is szerepel, az Alapítvány kizárólag az egyéb résztvevők kezességvállalását követően, utólag vállalja a kezességet, az Alapítvány készfizető kezesként teljesít a pénzügyi intézménynek, a szerződés biztosítékaként szereplő további kezesek által vállalt kezesség az Alapítvány követelésének biztosítékát is képezi, függetlenül a kezességvállalás időpontjától. A követelésérvényesítési eljárás során befolyó bevételek arányos része az Alapítványt illeti. A pénzügyi intézmény a követelésérvényesítési eljárás során hozzá befolyó megtérülésről, részmegtérülés esetén az egyes részletek pénzügyi intézményhez történő megfizetésétől számított 15 napon belül értesíteni köteles az Alapítványt. Az értesítés alapján az Alapítvány megvizsgálja az elszámolást és annak elfogadásáról értesíti a pénzügyi intézményt, aki az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az Alapítvány bankszámlájára teljesíti az utalást. A pénzügyi intézmény késedelmes fizetése esetén az Alapítvány a Polgári Törvénykönyvben rögzített késedelmi kamatra jogosult, melyre az Alapítvány a visszatérülés pénzügyi intézményhez történt érkezésének napjától számított 15 nap elteltét követően tart igényt. A behajtási eljárás befejezését, vagy a követelés pénzügyi intézménnyel történő együttes engedményezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a kezesség érvényesítésétől számított 3 év elteltével a pénzügyi intézmény teljes körű elszámolást (záró elszámolást) készít az adóstól behajtott követelésekről, az Alapítványnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, a behajtási tevékenységéről, a megtérülés mértékéről, kérve az Alapítványtól a záró elszámolás elfogadását. A behajtási eljárás akkor tekinthető befejezettnek, ha a követelés teljesen megtérült vagy a követelés fennmaradó része dokumentáltan behajthatatlanná vált. A behajthatatlanná történő minősítésnél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései az irányadók. A záró elszámolás a kezesség beváltásától számított 3 éven túl is teljesíthető, amennyiben a követelésérvényesítés ezen időszak alatt nem zárult le. A pénzügyi intézmény és a vállalkozás tudomásul veszi, hogy az Alapítvány az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződéskötései során kizárja a Ptk. alábbi rendelkezéseinek alkalmazását: Az Alapítvány kizárja a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése alkalmazását. Az Alapítvány a Ptk. 6:422. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazása során kizárja a vállalkozással szemben fennálló bármely tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségét. Az alapítványi kezesség további és részletes feltételei az Alapítvány Üzletszabályzatában kerültek rögzítésre, s a jelen Kezességi Általános Szerződési Feltételek kizárólag az Alapítvány Üzletszabályzatával együtt irányadóak. KeltKelt : .............................., ..................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Döntés a kezességi díjról. Az Alapítvány a kezességvállalásról szóló döntése meghozatala során a Magyar Államkincstár nyilvántartásából lekérdezi a vállalkozás szabad támogatási keretét, és a lekérdezés eredménye szerint sorolja a kezességet az Üzletszabályzat II.5.1.1 II.5. 1.1 pontjában rögzített díjkategóriákba. Amennyiben a kezességi kérelem meghozatalát, illetve a Kezességi Levél kibocsátását követően a Magyar Államkincstár arról értesíti az Alapítványt, hogy a vállalkozásnak – az előzetes adatszolgáltatás ellenére – nem volt elegendő támogatási kerete, és így részére jogosulatlanul került a kedvezményes kezességi díj, mint állami támogatás odaítélésre, az Alapítvány helyesbíti a kezesség kategóriáját, és kiállítja az új díjkategóriának megfelelő számviteli bizonylatátbizonylatot, a Kezességi Levelet és a támogatástartalom-igazolást. Felek kifejezetten tudomásul veszik, hogy a kezességi díj ebben az esetben – az állami támogatási szabályoknak megfelelően – egyoldalúan módosításra kerül. A pénzügyi intézmény tudomásul veszi, hogy az ügylet biztosítékai tekintetében köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt, egyes biztosítéki szerződésekre vonatkozó érvényességi kellékeket a szerződésben rögzíteni, illetve azoknak eleget tenni, így különösen amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztó által vállalt kezesség szerepel, a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [Ptk. 6:430Ptk.6:430. § (3) bekezdés], amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztói zálogszerződés szerepel, a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg, illetve a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni a biztosított követelés – járulékok nélküli – összegét, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet meg [Ptk. 5:90. §], köteles a nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályoknak eleget tenni [PtkPtk.6:406. 6:410. § §]. A kezességi szerződés megszűnik, amennyiben az abban szereplő fizetési kötelezettség teljesül, a tartozás tényleges visszafizetése hiányában, amennyiben a pénzügyi intézmény az Üzletszabályzat VII.2. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége keretén belül a tartozás teljes kiegyenlítése vagy a tartozás teljes összegben történő előtörlesztése tekintetében tévesen szolgáltat adatot, a téves adatszolgáltatást követő 181. napon, az engedményezési a szerződésátruházásról szóló szerződés, követelés engedményezéséről szóló szerződés hatálybalépésével, amennyiben a szerződésátruházás vagy az engedményezés nem az Üzletszabályzat VI.3.1 b) pontjában rögzített intézményekre történik, amennyiben a beváltási határidő lejár, amennyiben a beváltás pénzügyi teljesítését megelőzően a pénzügyi intézmény a biztosítékokból a szerződéses összeget és kamatgarancia esetén az egy éves kamat együttes összegét elérő összegű megtérülést realizál realizál. amennyiben a számviteli bizonylat kiállításától számított 90 napon belül a díj első évi összege (illetve az egyösszegű díj) vagy saját hitel kiváltása esetén a kiváltott szerződés után járó kezességi díj nem kerül jóváírásra az Alapítvány számláján. A pénzügyi intézmény és az Alapítvány közös megegyezése alapján megszüntetésre kerül a kezességi szerződés annak az új Kezességi Levélnek, illetve kezességi szerződésnek az aláírásának a napjával, amelynek célja, hogy a vállalkozás az ugyanannál a pénzügyi intézménynél fennálló és alapítványi kezességgel biztosított másik hitelét kiváltsa, kivéve ha a pénzügyi intézmény az új szerződés megkötésétől számított 90 napon belül jelzi a rendszerben, hogy a folyósítás elmaradt. Az Alapítvány jogosult a kezességi szerződést a kezesi helytállási kötelezettsége beállta előtt azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a szerződésmódosításhoz szükséges előzetes alapítványi hozzájárulást a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni, a pénzügyi intézmény bármely azonosítási feltétel hiányáról a nyilatkozattételét követően bizonyíthatóan tudomást szerez, és erről az Alapítványt ésszerű időn belül nem tájékoztatja, illetve az Üzletszabályzat II.3.7 vagy VII.11VII. 11. pontjában rögzített tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben, ha az a)-b) pontokban rögzítettekről az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettsége keletkezése előtt értesül; a pénzügyi intézmény a hatálybalépést követően a kezességi díjat (ideértve az Üzletszabályzat II.5. 2.2 pontja szerinti díjkülönbözet összegét is), illetve módosítás esetén annak az esedékes díját, a számviteli bizonylat kiállításától számított 60 napon belül nem fizeti meg. Az Alapítvány kezesi helytállási kötelezettsége beálltának időpontja – az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén esetén, a Megállapodásban rögzítettek figyelembevételével – a követelés alábbi esedékessé válási időpontja: a határozott időre kötött faktoring szerződés végső lejárta, vagy a faktoring szerződés szabályszerű felmondása, vagy a szerződés az Eszköz megsemmisülése következtében bekövetkező megszűnése, vagy a szerződés végső lejárata, vagy a felszámolást elrendelő végzés közzététele. A beváltási kérelem elbírálásának feltételeAz Alapítvány helytállási kötelezettsége beállásának általános feltétele minden esetben, hogy a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására intézmény a visszkereseti jogát érvényesítse és a visszabirtokolt eszközt értékesítettebeszámítási joga alapján a követelés előzetes, vagy pénzforgalmi úton történő beszedését megkísérelje. Ezen túlmenően a visszabirtokolt eszközt faktoring kezesség beváltása a visszabirtoklás követelés esedékessé válásának időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy 90 nap eltelte után kezdeményezhető. Az idő előtt érkező kérelmek elbírálása a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy a káresemény bekövetkezése esetén az eszközre kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt90 nap leteltéig szünetel. A pénzügyi intézmény köteles az esedékessé válást követően, a beváltási kérelem benyújtását megelőzően a követelés esedékessé válásáról valamennyi dologi és személyi kötelezettet értesíteni, illetve a teljesítésre felszólítani. A pénzügyi intézmény a követelése esedékessé válását követően köteles haladéktalanul megindítani a követelésérvényesítést célzó eljárásokat, mellyel kapcsolatos iratok megküldését az Alapítvány jogosult a beváltás feltételéül szabni. A kezesi helytállásra vonatkozó igény a beváltási feltételek fennállta esetén a teljes követelés esedékessé válási időpontját (14-15. pont) követő 210. napig érvényesíthető. Pénzügyi intézményi garanciaszerződés és pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés esetében a kezesi helytállásra vonatkozó igény, a beváltási feltételek fennállta esetén, a garancia(ák) teljes lehívásakor az utolsó lehívás teljesítésétől, egyébként pedig a pénzügyi intézményi garanciaszerződés, illetve a pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés lejártától számított 210. napig érvényesíthető. Ez a határidő meghosszabbodhat az Üzletszabályzatban írtak szerint. Az alapítványi kezesség beváltásakor a pénzügyi intézmény a Lehívási Lap mellékleteként az alábbi iratokat köteles – másolatban – becsatolni: az egyéb biztosítékok alapításával kapcsolatos dokumentumok (zálogjog bejegyzési határozat, tanúsítvány stb.), a lízingszerződés faktorált követelésekkel kapcsolatos dokumentációk: a faktorált számlák, számlaösszesítők, ezek alapját képező szerződések, a számlákra vonatkozó pénzügyi intézményi formai és tartalmi előírások teljesülésének igazolásai, a kapcsolódó szerződésátruházási vagy követelés engedményezésről szólónyilatkozatok és azok visszaigazolásai, a számlák mögötti áruszállítás és/vagy szolgáltatás teljesítésének igazolásai (fuvarlevél, teljesítési igazolás stb.). a kötelezettségvállalás körülményeit összefoglaló szöveges tájékoztató, a szerződés felmondását, illetve a lejáratot követően küldött felszólítást, felszólítást és a szabályszerű kézbesítést igazoló irat az adós, a dologi és személyi kötelezettek vonatkozásában; , a lízingbe adás feltételeinek teljesülését visszkereseti jog gyakorlását igazoló bizonylatok; okiratok, sikertelen inkasszókat igazoló dokumentumok, a lízingbe adás hátraléki kimutatás a szerződés kapcsán fennálló és a beváltási kérelemben szereplő követelésállományról, a faktoring szerződésben rögzített (hatálybalépési, folyósítási) feltételek beálltát bizonyító irat(ok) és a folyósítás(ok) tényét igazoló bizonylatok (átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.); az Eszköz okmányai (ideértve a biztosítási szerződést is); visszavásárlási jog esetén írásos beszámoló a visszavásárlási jog érvényesítésének eredményéről; elszámolás a lízingszerződésből fakadó pénzügyi intézményi követelésekrőlszámviteli bizonylatok, jogcímenkénti bontásban, a követelés esedékessé válási időpontjára vonatkozóan. Amennyiben a pénzügyi intézmény az Eszköz értékesítését követően nyújtja be a beváltási kérelmét, úgy az adós részére készített záró elszámolást szükséges megküldeni. az Eszköz megsemmisülése (káresemény, eltulajdonítás) esetén a biztosítótól, illetve a rendőrségtől kapott iratok, jegyzőkönyvek; az Eszköz értékesítésének várható esélyei és időpontja (ha az Eszköz a beváltás előtt nem került még eladásra); az adós ellen folyó csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a hitelezői igény bejelentése és annak visszaigazolása, szerkezetátalakítási eljárás esetén a hitelezői igény bejelentése és annak visszaigazolása, a jogerősen elfogadott szerkezetátalakítási terv vagy a szerkezetátalakítási eljárás megszüntetéséről hozott jogerős végzés, a vállalkozás nem teljesítése esetén a szerkezetátalakítási terv meghiúsulásáról szóló dokumentum; reorganizációs eljárás esetén a hitelezői igény bejelentése és annak visszaigazolása, a jogerősen elfogadott reorganizációs terv vagy a reorganizációs eljárás megszüntetéséről hozott jogerős végzés, a vállalkozás nem teljesítése esetén a reorganizációs terv meghiúsulásáról szóló dokumentum, a pénzügyi intézmény a kötelezettségvállalást célzó döntés-előkészítő előterjesztése és határozata, amennyiben az Igénylő Lap mellékleteként nem került benyújtásra; , a döntés-előkészítés során a vállalkozásról a pénzügyi intézmény által lekért cégkivonat/cégtörténet, vagy e lekérés eredményét és időpontját egyértelműen tartalmazó képernyőkép; , a lízingszerződés faktoring szerződés hitelbiztosítéki nyilvántartásba történt bejegyzésének igazolása. Alapítványi kezesség beváltásakor az Üzletszabályzat XI.2.5XI.3.3. pontjában rögzített további dokumentumok benyújtása is szükséges. Amennyiben a Vállalkozás nyilatkozata és/vagy a Kezességi Általános Szerződési Feltételek eredeti papír alapú példányai nem kerültek megküldésre a Lehívási Lap mellékleteként, úgy azt a pénzügyi intézmény köteles megőrizni és a kezesség beváltását követően, amennyiben az a követelés érvényesítéséhez szükséges, az Alapítvány erre irányuló felhívását követő 8 napon belül megküldeni, azzal, hogy annak elmaradása esetén az Üzletszabályzat IX.1.2. pontjában foglalt jogkövetkezmények érvényesülnek. Az alapítványi kezesség beváltására nem kerülhet sor, amennyiben az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint a kezességi szerződés nem jött létre, nem lépett hatályba, megszűnt, vagy megszüntetésre került, illetve annak vonatkozásában érvénytelenségi okok állnak fenn, a pénzügyi intézmény a szerződést a Ptk. 6:382. § vagy 6:387. §-ban meghatározottakon kívüli, illetve nem az adós fizetési késedelmével vagy szerződésszegésével összefüggő okból mondta fel, kivéve, ha a szerződés ilyen okból történő felmondásához az Alapítvány előzetesen hozzájárult, amennyiben a beváltási határidő letelt, ameddig az Üzletszabályzat alapján az Alapítvány által kiállított számviteli bizonylat alapján teljesítendő díj vagy költség nem kerül megfizetésre. A beváltást az Alapítvány megtagadhatja, amennyiben a Lehívási Lap és mellékletei nem felelnek meg az Üzletszabályzatban foglaltaknak, a pénzügyi intézmény a beváltási eljárás során a hiánypótlási eljárásban rögzítetteknek határidőben nem tett eleget, a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni a kezesség beváltásának meghosszabbítása esetén az Üzletszabályzat XI.1.4. pontjában rögzített előzetes hozzájárulást, . Amennyiben az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettségét az Üzletszabályzatban rögzített megszűnési és megszüntetési okokra alapozva megtagadja, a pénzügyi intézménynek a megszűnt, illetve megszüntetett kezességi szerződésből az Alapítvánnyal szemben keletkező igényei, illetve követelései az elutasítás első közlésétől számított 1 év elteltével elévülnek. Az Alapítvány tekintettel arra, hogy – az Üzletszabályzatban rögzített – tájékoztatáshoz kötött módosítások esetén a tájékoztatásban foglaltakat a saját nyilvántartásain minden további vizsgálat nélkül vezeti át, ezen módosítások – Üzletszabályzatban rögzített előírásoknak való – megfelelését kizárólag a beváltási eljárás során vizsgálja. Ha az Alapítvány a kezességvállalási kezességi szerződés alapján a pénzügyi intézménynek teljesít, úgy akkor – a Ptk. 6:57. § (2) bekezdése alapján – a teljesített követelés arányos része az Alapítványra száll át biztosítékaivalerejéig megtérítési igénye keletkezik, az azt biztosító jogokkal, valamint és ennek kielégítéséül – a Ptk. 6:57. § (3) bekezdése alapján – a teljesítés erejéig a pénzügyi intézmény eredeti követelése és annak biztosítékai a végrehajtási joggal együttegyütt (ideértve valamennyi, az alapítványi kezesség által biztosított szerződést biztosító jogot, illetve biztosítékot, azok keletkezésének időpontjától függetlenül) az Alapítványra szállnak át. Az Alapítvány a reá átszálló követelése után a pénzügyi intézménnyel azonosan, a biztosított szerződésben meghatározott, a követelés esedékessé válásának időpontjában érvényes mértékű késedelmi kamatot számítja fel. Az így keletkező alapítványi követelések érvényesítésére vonatkozó további szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza. A biztosított követelés egy részének átszállása esetén – a Ptk. 5:99. § (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – a pénzügyi intézményt és az Alapítványt a zálogjog – teljesítési aránytól függetlenül – a kezességi levélben meghatározott százalékos arányban, ugyanazon rangsorban illeti meg. Felek rögzítik, hogy a követelés elévülésére az általános szabályok az irányadók, azonban a Ptk. Ptk 6:1. § (3) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy a kötelezett (pl.: adós, egyéb dologi és személyi kötelezett) nem teljesítése esetén a részére küldött teljesítésre vonatkozó írásbeli felszólítás is mindenkor megszakítja az elévülési időt. A pénzügyi intézmény vállalja, hogy az Alapítvány által megfizetett kezesség összegét, annak jogcímei szerint a Ptk. 6:46. §-ban szereplő sorrendtől eltérően számolja el az adóssal szembeni követeléseket tartalmazó nyilvántartásaiban. A meg nem fizetett tőke után járó kezesség összegét az adóssal szembeni tőkekövetelés csökkentésére, míg kamatra is kiterjedő kezességvállalás esetén a meg nem fizetett ügyleti kamat követelés után járó kezesség összegét az adóssal szembeni ügyleti kamat követelés csökkentésére számolja el. Az Alapítvány kötelezettsége – a Ptk. 6:417. § (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – nem terjed ki a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra, csak olyan esetben és mértékben, amint azt a Kezességi Levél kifejezetten kimondja. Az Alapítvány a vállalkozással szembeni jogérvényesítés költségeiért (behajtási és végrehajtási költségköltségek) nem felel kezesként, e költségeket a pénzügyi intézmény előlegezi a behajtási, követelés-érvényesítési eljárása kapcsán, s a Felek e költségekkel a záró elszámolás során számolnak el. A kezességvállalás nem terjed ki a kezességvállalási díj összegére, a kezelési költségre és költségre, a késedelmi kamatokra. Az Alapítvány a Ptk. 6:427. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény irányában más kezesekkel egyetemlegesen felel azzal, hogy amennyiben a szerződés biztosítékaként az alapítványi kezességen kívül további kezes is szerepel, az Alapítvány kizárólag az egyéb résztvevők kezességvállalását követően, utólag vállalja a kezességet, az Alapítvány készfizető kezesként teljesít a pénzügyi intézménynek, a szerződés biztosítékaként szereplő további kezesek által vállalt kezesség az Alapítvány követelésének biztosítékát is képezi, függetlenül a kezességvállalás időpontjától. Az Alapítvány tekintettel arra, hogy – az Üzletszabályzatban rögzített – tájékoztatáshoz kötött módosítások esetén a tájékoztatásban foglaltakat a saját nyilvántartásain minden további vizsgálat nélkül vezeti át, ezen módosítások – Üzletszabályzatban rögzített előírásoknak való – megfelelését kizárólag a beváltási eljárás során vizsgálja. A követelésérvényesítési eljárás során befolyó bevételek arányos része az Alapítványt illeti. A pénzügyi intézmény a követelésérvényesítési eljárás során hozzá befolyó megtérülésről, részmegtérülés esetén az egyes részletek pénzügyi intézményhez történő megfizetésétől számított 15 napon belül értesíteni köteles az Alapítványt. Az értesítés alapján az Alapítvány megvizsgálja az elszámolást és annak elfogadásáról értesíti a pénzügyi intézményt, aki az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az Alapítvány bankszámlájára teljesíti az utalást. A pénzügyi intézmény késedelmes fizetése esetén az Alapítvány a Polgári Törvénykönyvben rögzített késedelmi kamatra jogosult, melyre az Alapítvány a visszatérülés pénzügyi intézményhez történt érkezésének napjától számított 15 nap elteltét követően tart igényt. Megtérülési elsőbbséget biztosító COSME kezesség esetén az Üzletszabályzat 4. számú melléklet 8.10 pontja szerinti szabályok kerülnek alkalmazásra. A behajtási eljárás befejezését, vagy a követelés pénzügyi intézménnyel történő együttes engedményezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a kezesség érvényesítésétől számított 3 év elteltével a pénzügyi intézmény teljes körű elszámolást (záró elszámolást) készít az adóstól behajtott követelésekről, az Alapítványnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, a behajtási tevékenységéről, a megtérülés mértékéről, kérve az Alapítványtól a záró elszámolás elfogadását. A behajtási eljárás akkor tekinthető befejezettnek, ha a követelés teljesen megtérült vagy a követelés fennmaradó része dokumentáltan behajthatatlanná vált. A behajthatatlanná történő minősítésnél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései az irányadók. A záró elszámolás a kezesség beváltásától számított 3 éven túl is teljesíthető, amennyiben a követelésérvényesítés ezen időszak alatt nem zárult le. A pénzügyi intézmény és a vállalkozás tudomásul veszi, hogy az Alapítvány az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződéskötései során kizárja a Ptk. alábbi rendelkezéseinek alkalmazását: Az Alapítvány kizárja a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése alkalmazását. Az Alapítvány a Ptk. 6:422. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazása során kizárja a vállalkozással szemben fennálló bármely tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségét. Az alapítványi kezesség további és részletes feltételei az Alapítvány Üzletszabályzatában kerültek rögzítésre, s a jelen Kezességi Általános Szerződési Feltételek kizárólag az Alapítvány Üzletszabályzatával együtt irányadóak. Kelt: .............................., .....................................................

Döntés a kezességi díjról. Az Alapítvány a kezességvállalásról szóló döntése meghozatala során a Magyar Államkincstár nyilvántartásából lekérdezi a vállalkozás szabad támogatási keretét, és a lekérdezés eredménye szerint sorolja a kezességet az Üzletszabályzat II.5.1.1 pontjában rögzített díjkategóriákba. Amennyiben a kezességi kérelem meghozatalát, illetve a Kezességi Levél kibocsátását követően a Magyar Államkincstár arról értesíti az Alapítványt, hogy a vállalkozásnak – az előzetes adatszolgáltatás ellenére – nem volt elegendő támogatási kerete, és így részére jogosulatlanul került a kedvezményes kezességi díj, mint állami támogatás odaítélésre, az Alapítvány helyesbíti a kezesség kategóriáját, és kiállítja az új díjkategóriának megfelelő számviteli bizonylatát, a Kezességi Levelet és a támogatástartalom-igazolást. Felek kifejezetten tudomásul veszik, hogy a kezességi díj ebben az esetben – az állami támogatási szabályoknak megfelelően – egyoldalúan módosításra kerül. A pénzügyi intézmény tudomásul veszi, hogy az ügylet biztosítékai tekintetében köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt, egyes biztosítéki szerződésekre vonatkozó érvényességi kellékeket a szerződésben rögzíteni, illetve azoknak eleget tenni, így különösen amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztó által vállalt kezesség szerepel, a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [Ptk. 6:430. § (3) bekezdés], amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztói zálogszerződés szerepel, a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg, illetve a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni a biztosított követelés – járulékok nélküli – összegét, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet [Ptk. 5:90. §], köteles a nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályoknak eleget tenni [Ptk. 6:410. § ]. A kezességi szerződés megszűnik, amennyiben az abban szereplő fizetési kötelezettség teljesül, a tartozás tényleges visszafizetése hiányában, amennyiben a pénzügyi intézmény az Üzletszabályzat VII.2. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége keretén belül a tartozás teljes kiegyenlítése vagy a tartozás teljes összegben történő előtörlesztése tekintetében tévesen szolgáltat adatot, a téves adatszolgáltatást követő 181. napon, az engedményezési szerződés hatálybalépésével, amennyiben az engedményezés nem az Üzletszabályzat VI.3.1 b) pontjában rögzített intézményekre történik, amennyiben a beváltási határidő lejár, amennyiben a beváltás pénzügyi teljesítését megelőzően a pénzügyi intézmény a biztosítékokból a szerződéses összeget és kamatgarancia esetén az egy éves kamat együttes összegét elérő összegű megtérülést realizál amennyiben a számviteli bizonylat kiállításától számított 90 napon belül a díj első évi összege (illetve az egyösszegű díj) vagy saját hitel kiváltása esetén a kiváltott szerződés után járó kezességi díj nem kerül jóváírásra az Alapítvány számláján. A pénzügyi intézmény és az Alapítvány közös megegyezése alapján megszüntetésre kerül a kezességi szerződés annak az új Kezességi Levélnek, illetve kezességi szerződésnek az aláírásának a napjával, amelynek célja, hogy a vállalkozás az ugyanannál a pénzügyi intézménynél fennálló és alapítványi kezességgel biztosított másik hitelét kiváltsa, kivéve ha – a pénzügyi intézmény intézménynek az új szerződés megkötésétől számított 90 napon belül jelzi a rendszerbenmegtett, hogy a folyósítás elmaradtelmaradására vonatkozó, Rendszerben történő jelzése kivételével – abban az esetben, amennyiben az új kezességi szerződés első évi kezességi díja megfizetésre kerül. A pénzügyi intézmény kezességi szerződés megszüntetésre irányuló nyilatkozatának az új kezességi szerződés díjának megfizetése minősül, amelynek alapítványi elfogadása, és ezáltal a megszüntetéshez szükséges közös akarategység létrejötte az Üzletszabályzat VIII. 2.1 pontján alapul. Az Alapítvány jogosult a kezességi szerződést a kezesi helytállási kötelezettsége beállta előtt azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a szerződésmódosításhoz szükséges előzetes alapítványi hozzájárulást a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni, a pénzügyi intézmény bármely azonosítási feltétel hiányáról a nyilatkozattételét követően bizonyíthatóan tudomást szerez, és erről az Alapítványt ésszerű időn belül nem tájékoztatja, illetve az Üzletszabályzat II.3.7 vagy VII.11. pontjában rögzített tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben, ha az a)-b) pontokban rögzítettekről az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettsége keletkezése előtt értesül; a pénzügyi intézmény a hatálybalépést követően a kezességi díjat (ideértve az Üzletszabályzat II.5. 2.2 pontja szerinti díjkülönbözet összegét is), illetve módosítás esetén annak az esedékes díját, a számviteli bizonylat kiállításától számított 60 napon belül nem fizeti meg. Az Alapítvány kezesi helytállási kötelezettsége beálltának időpontja – az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén a Megállapodásban rögzítettek figyelembevételével – a követelés alábbi esedékessé válási időpontja: a szerződés szabályszerű felmondása, vagy a szerződés az Eszköz megsemmisülése következtében bekövetkező megszűnése, vagy a szerződés végső lejárata, vagy a felszámolást elrendelő végzés közzététele. A beváltási kérelem elbírálásának feltétele, hogy a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy a káresemény bekövetkezése esetén az eszközre kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt. A pénzügyi intézmény köteles az esedékessé válást követően, a beváltási kérelem benyújtását megelőzően a követelés esedékessé válásáról valamennyi dologi és személyi kötelezettet értesíteni, illetve a teljesítésre felszólítani. A pénzügyi intézmény a követelése esedékessé válását követően köteles haladéktalanul megindítani a követelésérvényesítést célzó eljárásokat, mellyel kapcsolatos iratok megküldését az Alapítvány jogosult a beváltás feltételéül szabni. A kezesi helytállásra vonatkozó igény a beváltási feltételek fennállta esetén a teljes követelés esedékessé válási időpontját (15. pont) követő 210. napig érvényesíthető. Pénzügyi intézményi garanciaszerződés és pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés esetében a kezesi helytállásra vonatkozó igény, a beváltási feltételek fennállta esetén, a garancia(ák) teljes lehívásakor az utolsó lehívás teljesítésétől, egyébként pedig a pénzügyi intézményi garanciaszerződés, illetve a pénzügyi intézményi garancia-keretszerződés lejártától számított 210. napig érvényesíthető. Ez a határidő meghosszabbodhat az Üzletszabályzatban írtak szerint. Az alapítványi kezesség beváltásakor a pénzügyi intézmény a Lehívási Lap mellékleteként az alábbi iratokat köteles – másolatban – becsatolni: a lízingszerződés felmondását, illetve a lejáratot követően küldött felszólítást, és a szabályszerű kézbesítést igazoló irat az adós, a dologi és személyi kötelezettek vonatkozásában; a lízingbe adás feltételeinek teljesülését igazoló bizonylatok; a lízingbe adás tényét igazoló bizonylatok (átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.); az Eszköz okmányai (ideértve a biztosítási szerződést is); visszavásárlási jog esetén írásos beszámoló a visszavásárlási jog érvényesítésének eredményéről; elszámolás a lízingszerződésből fakadó pénzügyi intézményi követelésekről, jogcímenkénti bontásban, a követelés esedékessé válási időpontjára vonatkozóan. Amennyiben a pénzügyi intézmény az Eszköz értékesítését követően nyújtja be a beváltási kérelmét, úgy az adós részére készített záró elszámolást szükséges megküldeni. az Eszköz megsemmisülése (káresemény, eltulajdonítás) esetén a biztosítótól, illetve a rendőrségtől kapott iratok, jegyzőkönyvek; az Eszköz értékesítésének várható esélyei és időpontja (ha az Eszköz a beváltás előtt nem került még eladásra); az adós ellen folyó csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a hitelezői igény bejelentése és annak visszaigazolása; pénzügyi intézmény a kötelezettségvállalást célzó döntés-előkészítő előterjesztése és határozata, amennyiben az Igénylő Lap mellékleteként nem került benyújtásra; a döntés-előkészítés során a vállalkozásról a pénzügyi intézmény által lekért cégkivonat/cégtörténet, vagy e lekérés eredményét és időpontját egyértelműen tartalmazó képernyőkép; a lízingszerződés hitelbiztosítéki nyilvántartásba történt bejegyzésének igazolása. Alapítványi kezesség beváltásakor az Üzletszabályzat XI.2.5. pontjában rögzített további dokumentumok benyújtása is szükséges. Amennyiben a Vállalkozás nyilatkozata és/vagy a Kezességi Általános Szerződési Feltételek eredeti papír alapú példányai nem kerültek megküldésre a Lehívási Lap mellékleteként, úgy azt a pénzügyi intézmény köteles megőrizni és a kezesség beváltását követően, amennyiben az a követelés érvényesítéséhez szükséges, az Alapítvány erre irányuló felhívását követő 8 napon belül megküldeni, azzal, hogy annak elmaradása esetén az Üzletszabályzat IX.1.2. pontjában foglalt jogkövetkezmények érvényesülnek. Az alapítványi kezesség beváltására nem kerülhet sor, amennyiben az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint a kezességi szerződés nem jött létre, nem lépett hatályba, megszűnt, vagy megszüntetésre került, illetve annak vonatkozásában érvénytelenségi okok állnak fenn, a pénzügyi intézmény a szerződést a Ptk. 6:382. § vagy 6:387. §-ban meghatározottakon kívüli, illetve nem az adós fizetési késedelmével vagy szerződésszegésével összefüggő okból mondta fel, kivéve, ha a szerződés ilyen okból történő felmondásához az Alapítvány előzetesen hozzájárult, amennyiben a beváltási határidő letelt, ameddig az Üzletszabályzat alapján az Alapítvány által kiállított számviteli bizonylat alapján teljesítendő díj vagy költség nem kerül megfizetésre. A beváltást az Alapítvány megtagadhatja, amennyiben a Lehívási Lap és mellékletei nem felelnek meg az Üzletszabályzatban foglaltaknak, a pénzügyi intézmény a beváltási eljárás során a hiánypótlási eljárásban rögzítetteknek határidőben nem tett eleget, a pénzügyi intézmény elmulasztotta beszerezni a kezesség beváltásának meghosszabbítása esetén az Üzletszabályzat XI.1.4. pontjában rögzített előzetes hozzájárulást, Amennyiben az Alapítvány a kezesi helytállási kötelezettségét az Üzletszabályzatban rögzített megszűnési és megszüntetési okokra alapozva megtagadja, a pénzügyi intézménynek a megszűnt, illetve megszüntetett kezességi szerződésből az Alapítvánnyal szemben keletkező igényei, illetve követelései az elutasítás első közlésétől számított 1 év elteltével elévülnek. Az Alapítvány tekintettel arra, hogy – az Üzletszabályzatban rögzített – tájékoztatáshoz kötött módosítások esetén a tájékoztatásban foglaltakat a saját nyilvántartásain minden további vizsgálat nélkül vezeti át, ezen módosítások – Üzletszabályzatban rögzített előírásoknak való – megfelelését kizárólag a beváltási eljárás során vizsgálja. Ha az Alapítvány a kezességvállalási szerződés alapján a pénzügyi intézménynek teljesít, úgy a követelés arányos része az Alapítványra száll át biztosítékaival, az azt biztosító jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt. Az így keletkező alapítványi követelések érvényesítésére vonatkozó további szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza. Felek rögzítik, hogy a követelés elévülésére az általános szabályok az irányadók, azonban a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy a kötelezett (pl.: adós, egyéb dologi és személyi kötelezett) nem teljesítése esetén a részére küldött teljesítésre vonatkozó írásbeli felszólítás is mindenkor megszakítja az elévülési időt. A pénzügyi intézmény vállalja, hogy az Alapítvány által megfizetett kezesség összegét, annak jogcímei szerint a Ptk. 6:46. §-ban szereplő sorrendtől eltérően számolja el az adóssal szembeni követeléseket tartalmazó nyilvántartásaiban. A meg nem fizetett tőke után járó kezesség összegét az adóssal szembeni tőkekövetelés csökkentésére, míg kamatra is kiterjedő kezességvállalás esetén a meg nem fizetett ügyleti kamat követelés után járó kezesség összegét az adóssal szembeni ügyleti kamat követelés csökkentésére számolja el. Az Alapítvány kötelezettsége – a Ptk. 6:417. § (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – nem terjed ki a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra, csak olyan esetben és mértékben, amint azt a Kezességi Levél kifejezetten kimondja. Az Alapítvány a vállalkozással szembeni jogérvényesítés költségeiért (behajtási és végrehajtási költség) nem felel kezesként, e költségeket a pénzügyi intézmény előlegezi a behajtási, követelés-érvényesítési eljárása kapcsán, s a Felek e költségekkel a záró elszámolás során számolnak el. A kezességvállalás nem terjed ki a kezességvállalási díj összegére, a kezelési költségre és a késedelmi kamatokra. Az Alapítvány a Ptk. 6:427. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény irányában más kezesekkel egyetemlegesen felel azzal, hogy amennyiben a szerződés biztosítékaként az alapítványi kezességen kívül további kezes is szerepel, az Alapítvány kizárólag az egyéb résztvevők kezességvállalását követően, utólag vállalja a kezességet, az Alapítvány készfizető kezesként teljesít a pénzügyi intézménynek, a szerződés biztosítékaként szereplő további kezesek által vállalt kezesség az Alapítvány követelésének biztosítékát is képezi, függetlenül a kezességvállalás időpontjától. A követelésérvényesítési eljárás során befolyó bevételek arányos része az Alapítványt illeti. A pénzügyi intézmény a követelésérvényesítési eljárás során hozzá befolyó megtérülésről, részmegtérülés esetén az egyes részletek pénzügyi intézményhez történő megfizetésétől számított 15 napon belül értesíteni köteles az Alapítványt. Az értesítés alapján az Alapítvány megvizsgálja az elszámolást és annak elfogadásáról értesíti a pénzügyi intézményt, aki az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az Alapítvány bankszámlájára teljesíti az utalást. A pénzügyi intézmény késedelmes fizetése esetén az Alapítvány a Polgári Törvénykönyvben rögzített késedelmi kamatra jogosult, melyre az Alapítvány a visszatérülés pénzügyi intézményhez történt érkezésének napjától számított 15 nap elteltét követően tart igényt. A behajtási eljárás befejezését, vagy a követelés pénzügyi intézménnyel történő együttes engedményezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a kezesség érvényesítésétől számított 3 év elteltével a pénzügyi intézmény teljes körű elszámolást (záró elszámolást) készít az adóstól behajtott követelésekről, az Alapítványnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, a behajtási tevékenységéről, a megtérülés mértékéről, kérve az Alapítványtól a záró elszámolás elfogadását. A behajtási eljárás akkor tekinthető befejezettnek, ha a követelés teljesen megtérült vagy a követelés fennmaradó része dokumentáltan behajthatatlanná vált. A behajthatatlanná történő minősítésnél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései az irányadók. A záró elszámolás a kezesség beváltásától számított 3 éven túl is teljesíthető, amennyiben a követelésérvényesítés ezen időszak alatt nem zárult le. A pénzügyi intézmény és a vállalkozás tudomásul veszi, hogy az Alapítvány az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződéskötései során kizárja a Ptk. alábbi rendelkezéseinek alkalmazását: Az Alapítvány kizárja a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése alkalmazását. Az Alapítvány a Ptk. 6:422. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazása során kizárja a vállalkozással szemben fennálló bármely tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségét. Az alapítványi kezesség további és részletes feltételei az Alapítvány Üzletszabályzatában kerültek rögzítésre, s a jelen Kezességi Általános Szerződési Feltételek kizárólag az Alapítvány Üzletszabályzatával együtt irányadóak. KeltKelt : .............................., ..................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .