A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések 19.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél le- het. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
19.2.1.2. A 19.2.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
19.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.
19.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 19.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájáru- lásával kezelheti.
19.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a Bit alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, – a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
VI.2.1 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészséggel
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A telefonszolgáltatásra vonatkozó speciális rendelkezések (1) Az előfizetői jogviszony megszűnése esetén a Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles igazolást kiállítani, melyben feltünteti a Szolgáltató megnevezését, székhelyét, az Előfizető nevét, a helyhez kötött telefonállomás kapcsolási számát, a felszerelés helyét, valamint a befizetett díj, vagy díjelőleg összegét és a befizetés dátumát, illetve – ha történt ilyen – a Szolgáltató által visszafizetett összeg nagyságát és a visszafizetés dátumát
(2) Ha a Szolgáltató az előfizetői szolgáltatást más szolgáltatóval az előfizetői hurok átengedésére kötött szerződés alapján nyújtja, köteles az Előfizetőt az előfizetői hurok átengedésére irányuló szerződés felmondásáról az (1) bekezdésben írott módon haladéktalanul értesíteni.
A szolgáltatás rendelkezésre állása A szolgáltatás rendelkezésre állása: a szolgáltatás igénybevehetőség tényleges időtartamának aránya az adatgyűjtési időszak teljes elvi szolgáltatási idejéhez képest. A szolgáltatás rendelkezésre állási mutató számítása a Szolgáltató támogató rendszerei és nyilvántartása alapján történik. A hibás teljesítési statisztika számításának alapja az adatgyűjtési időszakban a Szolgáltatóhoz érkező hibabejelentések (a Szolgáltató érdekkörében bekövetkező hibák esetében) időpontjai és a hibaelhárítások között eltelt összes idő. Az összes hibásan teljesített órák száma egyenlő a hibabejelentések nyilvántartásai alapján összesített hibásan teljesített órák számával, hozzáadva a váratlan és tervezett üzemszünetek (szolgáltatás-kiesés) időtartamát is. A szolgáltatás éves rendelkezésre állása az adott évben hibásan teljesített összesített időnek az adott év teljes elvi szolgáltatási idejéhez képest számolt százalékos értéke az összes hálózati végpontra vonatkoztatva. A rendelkezésre állás számításánál nem kell figyelembe venni azokat az időszakokat, amikor a szolgáltatás kiesés ▪ az Előfizető érdekkörében keletkező ok (szünetelés, korlátozás); ▪ a Szolgáltató érdekkörén kívül eső egyéb elháríthatatlan külső ok esetén (különösen: időjárási viszonyok, baleset, tűzeset, súlyos energia ellátási zavar, rongálás, lopás) ▪ elháríthatatlan külső ok (ÜÁSZF Törzsrész vonatkozó pontja) ▪ Szolgáltató általi telepítést követően a műholdra való rálátás megszűnt (különösen új beépített tereptárgyak miatt); ▪ Szolgáltató által előre bejelentett karbantartás miatt történt; Szolgáltató a rendelkezésre állás éves átlagos értékét a mért adatok alapján évente meghatározza, és azt minden év január 31. napjáig az előző évre vonatkozóan az előfizetők számára xxx.xxxxxxx.xx honlapján közzéteszi.
Ügyféltájékoztató Általános rendelkezések Bodyguard VIP Pro balesetbiztosítás (alapbiztosítás) általános szerződési feltételei (ÁSZF) Súlyos egészségkárosodásra és bármely okú halálesetre, illetve kiemelt kockázatú betegségekre szóló kiegészítő biztosítások feltételei (KSZF) ⏵Függelékek ⏵◼ 1. számú Függelék Az alapbiztosítás biztosítási eseményei és szolgáltatásai ◼ 2. számú Függelék Súlyos egészségkárosodásra és halálesetre, illetve kiemelt kockázatú betegségekre szóló kiegészítő biztosítások biztosítási eseményei és szolgáltatásai ◼ 3. számú Függelék A biztosítási szolgáltatás elbíráláshoz bekérhető okitartok ◼ 4. számú Függelék Bodyguard VIP Pro balesetbiztosítás szolgáltatási csomagjai és díjszabása
Általános rendelkezések I.1.1 Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) élet-, nyugdíj- és balesetbiztosítási (összeg- biztosítás), illetôleg egészségbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték, s amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek.
I.1.2 A jelen szabályzatban, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk feltételeiben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.
I.1.3 A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.
I.1.4 A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.
I.1.5 A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, online ügyfélszolgálaton, továbbá elôre meghatározott esetekben telefonon és elektronikus úton. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyi- latkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô.
I.1.6 A jelen szabályzatban, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.
I.1.7 Jelen biztosítási szerzôdést érintô kötelezô adóelôírások jogszabályi módosítása esetén jelen biztosítás egyoldalúan annak érde- kében módosítható, hogy az éppen hatályos adójogi jogszabályoknak mindenkor megfeleljen. Az adójogi jogszabályváltozások kihirdetését követôen a biztosító a szerzôdôt írásban értesíti a szerzôdését érintô módosításokról. A biztosító egyben arról is tájékoztatni köteles a szerzôdôt, hogy az értesítés átvételét követô 30 napon belül a módosítást írásban elutasíthatja, elutasítás esetén azonban a szerzôdô eleshet mindazon esetleges adó-elônytôl, amely a módosítás elfogadása esetén részére biztosítva lett volna. Az elutasítás elmaradása esetén a szerzôdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
Vegyes rendelkezések 12.1. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződés bevezető részében feltüntetett címek értesítési címek, egymásnak címzett jognyilatkozataikat ezen a címen közlik egymással. Kötelezettséget vállalnak, hogy értesítési címük megváltozását egymással 5 napon belül írásban közlik. Megállapodnak, amennyiben egymásnak címzett küldeményeik „nem kereste”, „címzett elköltözött” „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezne vissza, a küldemény postára adásától számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősül.
12.2. Amennyiben a szerződés valamely rendelkezése jogellenes, érvénytelen, érvényesíthetetlen, vagy azzá válik, úgy ez a tény a szerződés egyéb rendelkezéseinek jogszerűségét, érvényességét, hatályát nem érinti. Ebben az esetben a felek kötelesek az érvénytelen rendelkezést olyan hatályos vagy végrehajtható rendelkezéssel helyettesíteni, amely a lehető legjobban megfelel a hatályát vesztett vagy végrehajthatatlan rendelkezés szellemének, gazdasági célkitűzésének és tartalmának. A szerződésre a Ptk. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.
12.3. Felek rögzítik, hogy a követelés elévülésére az általános szabályok az irányadóak, azonban megállapodnak abban, hogy a Bérlő nem teljesítése esetén a Bérbeadó által a Bérlő részére küldött teljesítésre vonatkozó írásbeli felszólítás az elévülést mindenkor megszakítja.
12.4. A szerződés tartalmazza a felek közötti megállapodás valamennyi, lényeges feltételét. A szerződés hatálybalépésével hatályát veszti valamennyi közlés, tárgyalás és megállapodás (szóbeli vagy írásbeli), amelyet a Felek a szerződés tárgyát illetően a szerződés kelte előtt tettek, vagy kötöttek. A Felek rögzítik, hogy a jelen pontban foglalt kikötés a Ptk. 6:87. §-a szerinti teljességi záradéknak minősül.
12.5. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Kormány rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, illetve az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései és az Alcsi-Holt-Tisza Kódex az irányadók.
Szerzői jogi rendelkezések 1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés alapján a Vállalkozó által készítendő, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások vonatkozásában a Megrendelő a részére történő átadással teljes, átruházható, és korlátozásmentes (térben, időben, felhasználási módban) felhasználási jogot szerez. A felhasználási jog ellenértékét a vállalkozói díj tartalmazza.
2. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által átadott terveket, adott esetben egyéb a szerzői jog által védett dokumentumokat Vállalkozó kizárólag csak a jelen szerződés teljesítéséhez használhatja fel, egyebekben azon semmiféle felhasználási jogot nem szerez. Ennek megsértéséből eredő valamennyi hátrányos jogkövetkezmény a Vállalkozót terheli. A jelen szerződés körében történő felhasználás után Vállalkozónak a Megrendelő felé nem kell ellenértéket megfizetnie.
3. Felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a rendelkezés jogát jelen szerződéssel kiköti, így a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik.
Alapvető rendelkezések 2.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen Szabályzat értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. (Elker. tv.) törvény, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire. A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön kikötés nélkül is irányadók.
2.2. A jelen Szabályzat 2019. 03. hó 01. nap napjától hatályos és visszavonásig hatályban marad. A Szolgáltató jogosult egyoldalúan módosítani a Szabályzatot (a módosításra okot adó körülmények: szállítási költség változása, jogszabály-változás, üzleti érdek, céggel kapcsolatos változások). A módosításokat a Szolgáltató azok hatályba lépése előtt 11 (tizenegy) nappal a weboldalon közzéteszi - mely idő alatt a Felhasználó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Felhasználók a weboldal használatával elfogadják, hogy rájuk nézve a weboldal használatával kapcsolatos valamennyi szabályozás automatikusan érvényes.
2.3. Szolgáltató fenntart magának minden jogot a weboldal, annak bármely részlete és az azon megjelenő tartalmak, valamint a weboldal terjesztésének tekintetében. Tilos a weboldalon megjelenő tartalmak vagy azok bármely részletének letöltése, elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a Szolgáltató írásos hozzájárulása nélkül.
Bevezető rendelkezések 1) A Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Posta) a kijelölt egyetemes postai szolgáltató.
2) Jelen ÁSZF a Posta által nyújtott postai szolgáltatások és egyes a postai szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások igénybevétele céljából egyoldalúan a felhasználó közreműködése nélkül előre meghatározott szabályait tartalmazza. A postai szolgáltatások igénybevételéhez szükséges – valamennyi szolgáltatásra vonatkozó – általános szabályok jelen törzsszövegben, az egyes postai termékek/szolgáltatások, a többletszolgáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások külön TERMÉKLAPOKON eltérő színű fejléccel, továbbá a postai szállításból kizárt tárgyak, valamint a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételei az 1. SZ. FÜGGELÉK- ben kerülnek megjelentetésre.
3) A Posta által nyújtott postai szolgáltatásokra különösen az alábbi jogszabályok
a) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.);
b) a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet;
c) a nemzetközi szolgáltatások tekintetében a 2012. évi CXIII. törvénnyel kihirdetett, azt Egyetemes Postaegyesület XXIV. Genfi Kongresszusán elfogadott Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve, valamint az ehhez kapcsolódó Levélpostai Szabályzat és Postacsomag Szabályzat, továbbá az egyes országokkal kötött két,- vagy többoldalú megállapodások;
d) a 67/2012. (XII. 15.) NFM rendelet az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díjának meghatározási módszeréről valamint az IKF/153/2013-NFM_SZERZ számú Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: EPKSZ) együttesen vonatkoznak.
4) A jelen ÁSZF-ben szabályozott, de postai terméknek/szolgáltatásnak, vagy többletszolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásokat a Posta jelen ÁSZF, a 3) bekezdésben meghatározott jogszabályok és az EPKSZ, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései szerint végzi.
5) Jelen ÁSZF módosítását a Posta annak hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal honlapján (ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK) közzéteszi.
6) A Postát azonosítja a következő feliratok, illetve színes ábrák bármelyikének önálló vagy e feliratok, illetve színes ábrák közül többnek az egyidejű szerepeltetése a postai küldeményen, annak címiratán vagy – amennyiben a kísérő okirat a kézbesítés során a jogosult átvevő részére átadásra kerül – annak kísérő okiratán:
a) MP;
b) MPRT;
c) MPZRT;
d) Magyar Posta;
e) Magyar Posta Rt.;
f) Magyar Posta Zrt.;
g) Posta;
h) „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési lenyomat;
i) OLK;
j) FILAPOSTA;
k) postakürtábra és stilizált változata (171406 lajstromszámon 2001. december 12-én bejelentett védjegyként);
l) EMS gyorsposta ábra (130542 lajstromszámon 1989. január 12-én bejelentett védjegyként);
m) xxxxxx xxxx (189248 lajstromszámon 2005. szeptember 19-én bejelentett védjegyként);
n) MPL ábra (186616 lajstromszámon 2005. július 11-én bejelentett védjegyként);
o) DMC ábra (189727 lajstromszámon 2006. március 21-én bejelentett védjegyként);
p) BÉLYEG M ábra (189671 lajstromszámon 2005. szeptember 30-án bejelentett védjegyként).
7) A 6) bekezdésben felsorolt felirat(ok), illetve színes ábrák a postai küldemény felvétele, vagy feldolgozása során is feltüntetésre kerülhet(nek).