Helyiséggazdálkodás mintaszakaszok

Helyiséggazdálkodás. Helyiséghasznosítási koncepció elfogadásra előkészítése, elfogadása esetén a koncepció tervszerű végrehajtása, • Helyiségek hasznosítására, elidegenítésére vonatkozó ágazati rendeleti szabályozás döntésre előkészítése, folyamatos végrehajtása, • A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, szerződésmódosításokkal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok előkészítése, • Az önkormányzati üres telkek kezelése, bérbeadásuk esetén a bevétellel való elszámolás, • A helyiség egy részének vagy egészének bérlő által történő albérletbe adáshoz kapcsolódó ügyintézés, • Székhelyként vagy telephelyként/fióktelepként történő cégbírósági bejegyzés engedélyezése, jogviszony megszűnése esetén a cégbírósági kijelentés elérése, • A tulajdonosi döntések, valamint szerződések ügyében tett intézkedések, levelek rögzítése, • Helyiségbérleti szerződések felmondásának kezdeményezése, az erre vonatkozó döntések előkészítése, • A meghozott tulajdonosi döntések végrehajtása érdekében, valamint a szerződésszerű teljesítésre történő felszólítások, levelek kiküldése, • Szerződéskötést megelőző partnerminősítés, cégnyilvántartó lekérdezése, partnerek cégváltozásainak folyamatos nyomon követése, és a cégkivonat programba beemelése, • Üres, bérbe vehető helyiségek megtekintésének megszervezése, bemutatása (helyszíni bejárások), • Helyiségpályázat előkészítése, licit megtartása, illetve ehhez kapcsolódó egyéb intézkedések, • Nem lakás céljára szolgáló helyiségre érkezett bérleti díj csökkentési kérelmek döntés-előkészítése és nyilvántartás vezetése, • Önkényes beköltözéssel „fenyegetett” helyiségek őrzött listára történő felvétele, • Üres helyiségek listájának vezetése havi elszámolás, valamint a Közszolgáltató honlapján lévő bérbe vehető helyiséglista folyamatos frissítése, • Megüresedő vagy hasznosítás alatt álló helyiségek vizsgálata gazdaságos bérbe adhatóság szempontjából és a nem bérbe adható helyiségek esetében kezdeményezés azok liciten történő árverezésére, vagy árverésen kívüli értékesítéshez, • Bérlemények ellenőrzése, • Képviselő-testületi, bizottsági anyagok előkészítése, előterjesztése, döntések végrehajtása, • Lakossági tájékoztatás, ügyfélfogadás biztosítása.
Helyiséggazdálkodás 

Related to Helyiséggazdálkodás

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Szerződő Biztosított Kötelezettségei 3.1. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megköt- ni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rög- zíteni, és az írásbeli szerződés másolatát a kárbejelentéshez csatolni.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete 52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • Biztosítási esemény bejelentése 302. A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó szabályokat az