Kötelem alanya – tárgya – tartalma A kötelem alanyai mintaszakaszok

Kötelem alanya – tárgya – tartalma A kötelem alanyai. A kötelem alanya jogképességgel felruházott személy, tehát természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság lehet. Tehát mint minden jogviszonynak, így a kötelmi viszonyoknak is a jogképességgel felruházott személy az alanya. A hatályos magyar szabályozás ugyanis a magánjogi viszonyok alanyaként az emberen és a jogi személyen kívül elismeri a cégként bejegyzett ún. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok létét is. Az alanyok érdekállását tekintve a kötelem főként kétpólusú, de kivétel mindkét irányban lehetséges, mert léteznek több érdekállású, és egy érdekállású kötelmi viszonyok is. A kötelem alanyai általában két különböző érdekállásban helyezkednek el, az egyik a hitelezői, a másik az adósi pozícióban. Mindez nem zárja ki, hogy például visszterhes szerződések esetében ugyanaz a személy egyik vonatkozásban hitelező, más vonatkozásban adós legyen. A kétpólusú érdekállás azt sem zárja ki, hogy az adósi, illetve a hitelezői oldalon akár egyidejűleg, akár felváltó jelleggel több alany álljon a kötelemben. Mindaddig beszélhetünk felekről, amíg ennek az ügylet érdekpozíciói szempontjából érdemi jelentősége nincs, de utána már a károkozó-károsult, eladó-vevő, örökös-hagyományos, letevő-letéteményes, engedményező-engedményes-kötelezett, stb. konkrét elnevezések használata célszerű, mert ezzel pontosan jelöljük, hogy milyen jogosultság illeti vagy kötelezettség terheli valamely kérdésben az adott jogviszony alanyát. Egyes kötelmi jogi helyzet előállításában a felek akaratlagosan nem vesznek rész, ilyen például a károkozás, hiszen ekkor a kötelmi viszony létrejöttét tekintve az egyik alany teljességgel passzív, de a másik magatartása sem akaratlagos (károsult-károkozó). Abban az esetben beszélhetünk aktív alanyi részvételről, ha a jogviszony alakítása az alany magatartásának következménye (pl.: szerződéskötés).