Common use of (Közös ajánlattétel esetén) Clause in Contracts

(Közös ajánlattétel esetén). A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért fennálló egyetemleges felelősségükre tekintettel tudomásul veszik, hogy mint egyetemleges kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek, és a Megrendelő a kötbér teljes összegét, valamint a kötbért meghaladó kárának megtérítését, és a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is bármelyik közös ajánlattevőtől követelheti. Felek a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak egyoldalúan, azonnali hatállyal a jelen szerződés felmondására, vagy – amennyiben még nem történt teljesítés – a jelen szerződéstől elállni. Vállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha: - Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére nem a szerződés szerinti minőségben, illetve tartalom szerint teljesít, - a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, - a jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében Megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében, - felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, legfőbb szerve a társaság végelszámolásának, megkezdéséről, felszámolásának kezdeményezéséről határoz, - ellene csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére, - bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség, - jogszabályon alapuló felmondási vagy elállási okok fennállnak, - bármilyen módon megtéveszti a Megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére, - a késedelemi, vagy hibás teljesítési kötbér a maximális mértéket eléri, Megrendelő súlyos szerződésszegésének minősül, ha: - az általa jóváhagyott számlát annak fizetési határidején túl, újabb 30 (harminc) napos fizetési határidőn belül sem egyenlíti ki. - a Megrendelő fizetésképtelenné válik, vagy felszámolják. A Megrendelő felmondhatja a szerződést a Kbt. 143.§ (1) bekezdés szerinti esetben, illetve köteles felmondani a szerződést a Kbt. 143.§ (2) és (3) bekezdése szerinti esetben. Mentesülnek a szerződő felek a szerződésszegés következményei alól, ha: - bizonyítják, hogy a késedelem a másik szerződő fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, - bizonyítják, hogy kötelezettségeiket „vis maior” esete miatt nem tudták teljesíteni. Egyik fél sem felelős a Szerződés szerinti kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséért, a teljesítés késedelméért vagy a nem teljesítéséért, ha a mulasztás vis maior következménye. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott felet a szerződéses kötelezettségének teljesítésében. Azon fél, akinek az érdekkörében a vis maior bekövetkezik, köteles a vis maior tényéről, okáról és várható időtartamáról a másik felet írásban haladéktalanul értesíteni. Az értesítést elmulasztó fél az ebből eredő kárért korlátozás nélkül felel. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a Szerződés teljesítését, de késlelteti azt, a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbodik. Szerződő felek rögzítik, hogy a közöttük fennálló szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése a szerződésszegéshez fűződő egyéb szankciók vagy jogosultságok gyakorlását nem korlátozza, illetve nem zárja ki. Bármilyen nem szerződésszerű teljesítés jogi fenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő részéről nem jelent joglemondást azon igényről vagy igényekről, amelyek a Megrendelőt a Vállalkozó szerződésszegése következményeként megilletik. Jelen szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén, a megszűnéstől vagy megszüntetéstől számított 8 napon belül a Szerződő felek kötelesek egymással elszámolni. Jelen szerződés megszűnése vagy megszüntetése nem érinti az elszámolási és titoktartási kötelezettségek teljesítését, illetve fennálltát.

(Közös ajánlattétel esetén). A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért fennálló egyetemleges felelősségükre tekintettel tudomásul veszik, hogy mint egyetemleges kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek, és a Megrendelő a kötbér teljes összegét, valamint a kötbért meghaladó kárának megtérítését, és a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is bármelyik közös ajánlattevőtől követelheti. követelheti Megrendelő hibás teljesítésnek tekinti különösen, de nem kizárólagosan az alábbi eseteket: • ha nem a közbeszerzési dokumentumokban kiadott műszaki specifikációknak megfelelő anyag kerül beépítésre, • ha nem a beépített anyagokra vonatkozó beépítési utasítása szerint kerülnek az anyagok beépítésre ha eltérés észlelése esetén Vállalkozó a Megrendelővel nem egyeztetett módon kezd bele a munkálatokba Felek a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak egyoldalúan, azonnali hatállyal a jelen szerződés felmondására, vagy – amennyiben még nem történt teljesítés – a jelen szerződéstől elállni. Vállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha: - Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére nem a szerződés szerinti minőségben, illetve tartalom szerint teljesít, - a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, - a jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében Megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében, - felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, legfőbb szerve a társaság végelszámolásának, megkezdéséről, felszámolásának kezdeményezéséről határoz, - ellene csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére, - bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség, - jogszabályon alapuló felmondási vagy elállási okok fennállnak, - bármilyen módon megtéveszti a Megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére, - a késedelemi, vagy hibás teljesítési kötbér a maximális mértéket eléri, Megrendelő Megrendelők súlyos szerződésszegésének minősül, ha: - az általa jóváhagyott számlát annak fizetési határidején túl, újabb 30 (harminc) napos fizetési határidőn belül sem egyenlíti ki. - a Megrendelő fizetésképtelenné válik, vagy felszámolják. A Megrendelő felmondhatja Megrendelők felmondhatják a szerződést a Kbt. 143.§ (1) bekezdés szerinti esetben, illetve köteles kötelesek felmondani a szerződést a Kbt. 143.§ (2) és (3) bekezdése szerinti esetben. Mentesülnek a szerződő felek a szerződésszegés következményei alól, ha: - bizonyítják, hogy a késedelem a másik szerződő fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, - bizonyítják, hogy kötelezettségeiket „vis maior” esete miatt nem tudták teljesíteni. Egyik fél sem felelős a Szerződés szerinti kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséért, a teljesítés késedelméért vagy a nem teljesítéséért, ha a mulasztás vis maior következménye. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott felet a szerződéses kötelezettségének teljesítésében. Azon fél, akinek az érdekkörében a vis maior bekövetkezik, köteles a vis maior tényéről, okáról és várható időtartamáról a másik felet írásban haladéktalanul értesíteni. Az értesítést elmulasztó fél az ebből eredő kárért korlátozás nélkül felel. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a Szerződés teljesítését, de késlelteti azt, a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbodik. Szerződő felek rögzítik, hogy a közöttük fennálló szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése a szerződésszegéshez fűződő egyéb szankciók vagy jogosultságok gyakorlását nem korlátozza, illetve nem zárja ki. Bármilyen nem szerződésszerű teljesítés jogi fenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő Megrendelők részéről nem jelent joglemondást azon igényről vagy igényekről, amelyek a Megrendelőt Megrendelőket a Vállalkozó szerződésszegése következményeként megilletik. Jelen szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén, a megszűnéstől vagy megszüntetéstől számított 8 napon belül a Szerződő felek kötelesek egymással elszámolni. Jelen szerződés megszűnése vagy megszüntetése nem érinti az elszámolási és titoktartási kötelezettségek teljesítését, illetve fennálltát.

(Közös ajánlattétel esetén). A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért fennálló egyetemleges felelősségükre tekintettel tudomásul veszik, hogy mint egyetemleges kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek, és a Megrendelő a kötbér teljes összegét, valamint a kötbért meghaladó kárának megtérítését, és a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is bármelyik közös ajánlattevőtől követelhetikövetelheti Megrendelő hibás teljesítésnek tekinti különösen, de nem kizárólagosan az alábbi eseteket: • a szigetelési csomópontok nem megfelelő kiképzése; • a gyártók által az anyagok beépítésére vonatkozó technológiai előírások megszegése; • az anyagok beépítés előtti tárolására és szállítására vonatkozó előírások be nem tartása; • előre jóvá nem hagyott anyag beépítése vagy megoldás kiépítése; A nem megfelelően helyreállított burkolatot soron kívül, saját költségen Vállalkozónak kell kijavítania. Felek a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak egyoldalúan, azonnali hatállyal a jelen szerződés felmondására, vagy – amennyiben még nem történt teljesítés – a jelen szerződéstől elállni. Vállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha: - Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére nem a szerződés szerinti minőségben, illetve tartalom szerint teljesít, - a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, - a jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében Megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében, - felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, legfőbb szerve a társaság végelszámolásának, megkezdéséről, felszámolásának kezdeményezéséről határoz, - ellene csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére, - bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség, - jogszabályon alapuló felmondási vagy elállási okok fennállnak, - bármilyen módon megtéveszti a Megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére, - a késedelemi, vagy hibás teljesítési kötbér a maximális mértéket eléri, Megrendelő súlyos szerződésszegésének minősül, ha: - az általa jóváhagyott számlát annak fizetési határidején túl, újabb 30 (harminc) napos fizetési határidőn belül sem egyenlíti ki. - a Megrendelő fizetésképtelenné válik, vagy felszámolják. A Megrendelő felmondhatja a szerződést a Kbt. 143.§ (1) bekezdés szerinti esetben, illetve köteles felmondani a szerződést a Kbt. 143.§ (2) és (3) bekezdése szerinti esetben. Mentesülnek a szerződő felek a szerződésszegés következményei alól, ha: - bizonyítják, hogy a késedelem a másik szerződő fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, - bizonyítják, hogy kötelezettségeiket „vis maior” esete miatt nem tudták teljesíteni. Egyik fél sem felelős a Szerződés szerinti kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséért, a teljesítés késedelméért vagy a nem teljesítéséért, ha a mulasztás vis maior következménye. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott felet a szerződéses kötelezettségének teljesítésében. Azon fél, akinek az érdekkörében a vis maior bekövetkezik, köteles a vis maior tényéről, okáról és várható időtartamáról a másik felet írásban haladéktalanul értesíteni. Az értesítést elmulasztó fél az ebből eredő kárért korlátozás nélkül felel. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a Szerződés teljesítését, de késlelteti azt, a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbodik. Szerződő felek rögzítik, hogy a közöttük fennálló szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése a szerződésszegéshez fűződő egyéb szankciók vagy jogosultságok gyakorlását nem korlátozza, illetve nem zárja ki. Bármilyen nem szerződésszerű teljesítés jogi fenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő részéről nem jelent joglemondást azon igényről vagy igényekről, amelyek a Megrendelőt a Vállalkozó szerződésszegése következményeként megilletik. Jelen szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén, a megszűnéstől vagy megszüntetéstől számított 8 napon belül a Szerződő felek kötelesek egymással elszámolni. Jelen szerződés megszűnése vagy megszüntetése nem érinti az elszámolási és titoktartási kötelezettségek teljesítését, illetve fennálltát.

(Közös ajánlattétel esetén). A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért fennálló egyetemleges felelősségükre tekintettel tudomásul veszik, hogy mint egyetemleges kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek, és a Megrendelő a kötbér teljes összegét, valamint a kötbért meghaladó kárának megtérítését, és a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is bármelyik közös ajánlattevőtől követelhetikövetelheti A nem megfelelően helyreállított burkolatot soron kívül, saját költségen Vállalkozónak kell kijavítania. Felek a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak egyoldalúan, azonnali hatállyal a jelen szerződés felmondására, vagy – amennyiben még nem történt teljesítés – a jelen szerződéstől elállni. Vállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha: - Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére nem a szerződés szerinti minőségben, illetve tartalom szerint teljesít, - a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, - a jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegtemegszegi, hogy ennek következtében Megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében, - felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, legfőbb szerve a társaság végelszámolásának, megkezdéséről, felszámolásának kezdeményezéséről határoz, - ellene csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére, - bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség, - jogszabályon alapuló felmondási vagy elállási okok fennállnak, - bármilyen módon megtéveszti a Megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére, - a késedelemi, vagy hibás teljesítési kötbér a maximális mértéket eléri, Megrendelő súlyos szerződésszegésének minősül, ha: - az általa jóváhagyott számlát annak fizetési határidején túl, újabb 30 (harminc) napos fizetési határidőn belül sem egyenlíti ki. - a Megrendelő fizetésképtelenné válik, vagy felszámolják. A Megrendelő felmondhatja a szerződést a Kbt. 143.§ (1) bekezdés szerinti esetben, illetve köteles felmondani a szerződést a Kbt. 143.§ (2) és (3) bekezdése szerinti esetben. Mentesülnek a szerződő felek a szerződésszegés következményei alól, ha: - bizonyítják, hogy a késedelem a másik szerződő fél nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, - bizonyítják, hogy kötelezettségeiket „vis maior” esete miatt nem tudták teljesíteni. Egyik fél sem felelős a Szerződés szerinti kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséért, a teljesítés késedelméért vagy a nem teljesítéséért, ha a mulasztás vis maior következménye. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott felet a szerződéses kötelezettségének teljesítésében. Azon fél, akinek az érdekkörében a vis maior bekövetkezik, köteles a vis maior tényéről, okáról és várható időtartamáról a másik felet írásban haladéktalanul értesíteni. Az értesítést elmulasztó fél az ebből eredő kárért korlátozás nélkül felel. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a Szerződés teljesítését, de késlelteti azt, a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbodik. Szerződő felek rögzítik, hogy a közöttük fennálló szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése a szerződésszegéshez fűződő egyéb szankciók vagy jogosultságok gyakorlását nem korlátozza, illetve nem zárja ki. Bármilyen nem szerződésszerű teljesítés jogi fenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő részéről nem jelent joglemondást azon igényről vagy igényekről, amelyek a Megrendelőt a Vállalkozó szerződésszegése következményeként megilletik. Jelen szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén, a megszűnéstől vagy megszüntetéstől számított 8 napon belül a Szerződő felek kötelesek egymással elszámolni. Jelen szerződés megszűnése vagy megszüntetése nem érinti az elszámolási és titoktartási kötelezettségek teljesítését, illetve fennálltát.