Mérési módszerek. A minőségi mutatók mérése a Szolgáltató nyilvántartása, statisztikái, működtető- és támogató rendszerének adatai alapján, valamint vizsgálóhívások segítségével történik dokumentálva, a vonatkozó 345/2004. (XII.22.) sz. Kormányrendelet útmutatásainak figyelembevételével.
Mérési módszerek. A minőségi mutatók mérésének módszere a távközlési mérés-technikában kialakult és elfogadott módszer, a hozzá szükséges hitelesített mérőműszerekkel.
Mérési módszerek. A pszichológiai szerződés tartalmának mérésére Rous- seau és Xxxxxxxxxx (1998) tartalomorientált, jellemzőori- entált, értékelésorientált módszert különböztetett meg. Azt találták, hogy a pszichológiai szerződés tartalmait az egyéni szerződéses elemekre fókuszálva lehet operaciona- lizálni, mert egy standard pszichológiai szerződés foga- lom az egyéni változók megismerését akadályozná. Guest (1999) érvelése szerint az elméletet tudományos alapos- sággal a konstruktivista episztemológiából kiinduló kva- litatív kutatás lenne képes leírni, és megérteni, de ennek a kutatásnak az empirikus tesztelése elengedhetetlen. A Psychological Contract Inventory kérdőív Xxxxxxxx elmé- letén alapszik, és változóorientált megközelítést képvisel (Xxxxxxxx, 2000). Xxxxxx és Xxxxxx (2008) négy mérőesz- közt nevez meg (Freese & Schalk, 1997; Psycones, 2005; Xxxxxxxx, 1990, 2000), amelyek több skálát tartalmaznak, mint amilyenek az észlelt szervezeti kötelességek skála, az észlelt munkavállalói kötelességek skála, a pszicholó- giai szerződés felbontása skála, a pszichológiai szerző- désszegés skála, a pszichológiai szerződés teljesülését és megszegését globálisan felmérő skála. A skálák képesek együttesen mérni a pszichológiai szerződés tartalmát és értékelését, több nyelven használhatóak. Xxxxxx és Xxxxxx (2008) tudománytalannak tartják, hogy megalkotható len- ne egy standard kérdőív. Javasolják, hogy a pszichológiai szerződés konstruktumot mérhetősége érdekében elmélet- alapú nomológiai hálóba kell helyezni. Az egyéni észlelés mérése mellett érvelnek, mert metodológiailag a diádikus mérésnek nagyobb az esélye, hogy invalid eredményekre vezet. Ennek okai között szerepel, hogy nem szükségsze- rűen kommunikálja minden szervezet a munkavállalói elvárásokat. Ha ez mégis kimondva vagy leírva megtörté- nik, az elvárások több munkahelyi szereplőtől is érkezhet- nek (Xxxxxxxx, 1995).
Mérési módszerek. A minőségi mutatók mérésének módszere a távközlési mérés-technikában kialakult és elfogadott módszer, az ezekhez szükséges hitelesített mérőműszerekkel, valamint a jogszabály által előírtak szerint történik. Egyes minőségi mutatók értéke dedikált központi rendszerek adatai szerint kerül megállapításra. A minőségi mutatók számításának forrását az ÁSZF 4. számú Melléklete (Minőségi Mutatók) tartalmazza.