Közbeszerzési dokumentumok A Közbeszerzési Eljárás során keletkezett dokumentumok a jelen szerződéssel együttesen értelmezendők, és alkalmazandók függetlenül attól, hogy azok fizikai értelemben a jelen szerződés mellékletét képezik-e.
A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:
A biztosítási kockázat jelentős növekedése Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő, lényeges körülményekről vagy azok változá- sáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szer- ződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, an- nak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Szerződésmódosítás A Szerződés csak közös megegyezéssel, írásban módosítható. Nem minősül szerződés- módosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, számlavezető bankjában, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett Fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 (tíz) napos határidővel, vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 (tíz) napon belül köteles értesíteni.
A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE Az ellenszolgáltatás összege (A szerződés szerinti összértéket kérjük megadni számokkal, az összes szerződést, részt és opciót beleértve) Áfa nélkül Áfával Áfa (%) Érték: 90000000 Pénznem: HUF X ••,•
A közbeszerzés ismertetése Az MVM Démász Áramhálózati Kft. Békéscsaba Észak 37/11 kV alállomás részére védelem-automatika berendezések beszerzése adásvételi keretmegállapodás keretében. A keretmegállapodás keretmennyiség beszerzésére irányul, így Ajánlatkérő a lent megjelölt keretmennyiségekre nem vállal lehívási kötelezettséget. A közbeszerzés tárgya a Békéscsaba Észak 37/11 kV alállomás vonatkozásában, nagyfeszültségű és középfeszültségű védelmi-automatikai berendezések leszállítása, az alrendszerek (védelem-automatikai, eseményrögzítő, zavaríró), az alállomási berendezések védelmi-irányítástechnikai rendszerbe integrálása, védelmes munkahelyek telepítése, az üzembe helyezéseken való részvétel, az üzemeltetéshez szükséges információ átadása, irányleíró fájlok elkészítése. A beszerzés az alábbi termékeket, szolgáltatásokat és keretmennyiségeket foglalja magában: 1 db komplex transzformátor védelem, 1db tartalékvédelem (földzárlat védelemre), 1db transzformátor feszültségszabályozó automatika fokozatjelző illesztéssel. 1 db IEC61850 switch, 1 db protokoll konverter készülék. 1db védelmes munkahely a helyi készülékek (meglévő régi védelmek és az új védelmek) kezeléséhez. Adatbázisok elkészítése, rendszerbe integrálás és az üzembe helyezés keretmennyisége 1 db, amely magában kell foglalja az elvégzendő feladat teljes egészét. Ajánlatkérő csak új termékek megajánlását fogadja el, használt, demó termékek megajánlását nem fogadja el! AK a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján rögzíti, hogy az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés alatt a „vagy azzal egyenértékű”-t kell érteni. Az egyenértékűség bizonyítása AT feladata. A részletes műszaki leírást a Műszaki specifikáció tartalmazza. ( az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellege és mennyisége, illetve az igények és követelmények meghatározása; csak árubeszerzések esetében -jelölje meg, hogy a pályázatok adásvételre, lízingre, bérletre, részletvételre, vagy ezek kombinációjára irányulnak-e )
Módosítások 1. A jelen Szerződés hatálybalépését követően bármely Részes Állam bármikor módosításokat javasolhat a jelen Szerződéshez, a Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyv mellékleteihez. Bármely Részes Állam, a 7. bekezdésben foglaltakkal összhangban, ugyancsak javasolhat változtatásokat a Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz vagy annak mellékleteihez. A módosító javaslatok a 2-6. bekezdésekben foglalt eljárások tárgyát képezik. A 7. bekezdésben foglaltak szerinti változtatásokra irányuló javaslatok a 8. bekezdésben foglalt eljárások tárgyát képezik.
2. A javasolt módosítást csak Módosítási Konferencia tárgyalhatja és fogadhatja el.
3. Minden módosító javaslatot a Főigazgatóval kell közölni, aki azt valamennyi Részes Állam és a Letéteményes között körözteti és kikéri a Részes Államok véleményét arról, hogy össze kell-e hívni egy Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Ha a Részes Államok többsége a javaslat köröztetését követő 30 napon belül arról tájékoztatja a Főigazgatót, hogy támogatja a javaslat további megvitatását, a Főigazgató Módosítási Konferenciát hív össze, amelyre valamennyi Részes Állam meghívást kap.
4. A Módosítási Konferenciára a Konferencia rendes ülésszakát követően azonnal kerül sor, hacsak valamennyi Részes Állam, amely támogatja a Módosítási Konferencia összehívását, nem kéri azt, hogy arra korábban kerüljön sor. A Módosítási Konferenciát a javasolt módosítás köröztetését követő 60 napon belül megtartani nem lehet.
5. A módosításokat a Módosítási Konferencia a Részes Államok többségének igenlő szavazatával fogadja el úgy, hogy egyetlen Részes Állam sem ad le nemleges szavazatot.
6. A módosítások valamennyi Részes Állam viszonylatában 30 nappal a megerősítést tanúsító okiratok letétbe helyezését követően vagy a Módosítási Konferencián igenlő szavazatot leadott valamennyi Részes Xxxxx általi elfogadását követően lépnek hatályba.
7. A jelen Szerződés működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében a Kiegészítő Jegyzőkönyv I. és III. részei és a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1-2. mellékletei a 8. bekezdésben foglaltakkal összhangban megváltoztathatók, amennyiben a javasolt változtatások csupán adminisztratív vagy műszaki jellegű ügyekre vonatkoznak. A Kiegészítő Jegyzőkönyv és mellékleteinek egyéb előírásai a 8. bekezdésben foglaltak alapján nem változtathatók meg.
8. A 7. bekezdésben jelzett javasolt változtatások az alábbi eljárásokkal összhangban történnek:
a) a javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt a Főigazgatóhoz kell továbbítani. Bármely Részes Állam és a Főigazgató kiegészítő információkat adhat a javaslat értékeléséhez. A Főigazgató bármely ilyen javaslatot és információt haladéktalanul továbbít valamennyi Részes Államhoz, a Végrehajtó Tanácshoz és a Letéteményeshez;
Titoktartási kötelezettség 1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
Egyoldalú szerződésmódosítás A Szolgáltató jogosult az Előfizetői Szerződést egyoldalúan módosítani, amennyiben a módosítást jogszabály vagy hatósági döntés, vagy a körülményekben bekövetkezett lényeges változás indokolja. Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire vagy minőségi célértékeire vonatkozó változtatás, valamint ha a Szolgáltató a hálózat műszaki paramétereinek megváltozása vagy egyéb indokolt és szolgáltatással összefüggő üzleti ok miatt az Előfizetői szolgáltatások körét illetve a szolgáltatások igénybe vételének feltételeit kívánja változtatni. A Szolgáltató az Előfizetői Szerződést az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani az Eht. 132. § (2) bekezdése szerint:
a) az egyedi Előfizetői Szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése estén azzal, hogy – amennyiben az Eht. vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását. Az ÁSZF 1. számú melléklet (Díjszabás) 7. fejezetében foglalt adminisztrációs és ügyfélkezelési díjak módosítása jelen pontra történő hivatkozással – ameddig az díj ésszerű és méltányos – nem minősül a szerződési feltételek lényeges módosításának;
b) jogszabályváltozás vagy hatósági döntés;
c) a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás, különösen de nem kizárólagosan közvetített szolgáltatás esetén a szerződéses Szolgáltatók feltételrendszerének változása, továbbá a működési körben felmerült alátámasztható gazdasági ok
d) a Szolgáltató személyének változása, amennyiben mind a Szolgáltató, mind a helyébe lépő új szolgáltató megfelel az Eht. 133. §-ában rögzített feltételeknek az eljárás során. A Szolgáltató jogosult továbbá az Előfizetői Szerződés egyoldalú módosítására az Előfizető javára az Előfizetői igények minél szélesebb körű kiszolgálása érdekében. A határozatlan időre kötött Előfizetői Szerződés tekintetében a Szolgáltató jogosult a szolgáltatás díjának naptári évenként legfeljebb egyszeri módosítására, amennyiben a fogyasztói árindex emelkedik. E feltétel bekövetkezése esetén a Szolgáltató az Eht. 132. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint jogosult az Előfizetői Szerződést egyoldalúan módosítani, de a díjváltozás mértéke nem haladhatja meg a megelőző naptári évre a KSH által megadott tényleges fogyasztói árindex mértékét. Az Előfizetői Szerződés (Általános Szerződési Feltételek vagy Egyedi Előfizetői Szerződés) egyoldalú módosítása esetén az Előfizetőt a Szolgáltató a módosítás hatályba lépését 30 nappal megelőzően tájékoztatja, kivéve, ha a módosítás új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás az Általános Szerződési Feltételek egyéb rendelkezéseit nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely Előfizetői díj csökken. A Tájékoztatás tartalmazza: • A pontos utalást az Általános Szerződési Feltételek módosított rendelkezéseire; • A módosítások lényegének rövid leírását; • A módosítások hatálybalépésének időpontját; • A közzétett Általános Szerződési Feltételek elérhetőségét; • A Díjszabás módosítása esetén a módosított díj összegét; • Azt a feltételt, jogszabályváltozást vagy hatósági döntést, illetve lényeges körülményt, amellyel a Szolgáltató a módosítást indokolja; • Az Előfizetőt az Általános Szerződési Feltételek egyoldalú módosítása esetén megillető jogosítványokat. Az értesítési kötelezettségnek a Szolgáltató elsősorban számlalevél-mellékletben tesz eleget. Ha jogszabály az Előfizető értesítését írja elő és a Szolgáltató a szolgáltatás jellegéből adódóan nem köteles számlalevelet küldeni, illetve ha az értesítés számlalevélben történő teljesítésére azért nincs mód, mert az értesítés jogszabály által előírt időpontja a számlalevél Előfizetőnek történő, Szolgáltató általános szerződési feltételei által meghatározott megküldési időpontját megelőzi, a Szolgáltató választása szerint az értesítési kötelezettségének a következő módon tehet eleget:
a) az Előfizető közvetlen értesítésével az elektronikus hírközlési szolgáltatás jellegéhez igazodó módon,
b) elektronikus levélben az Előfizető által e célra megjelölt e-mail címre
c) egyéb elektronikus hírközlés útján
d) postai úton. Az a)-d) esetekben a tájékoztatást a Szolgáltatónak az értesítéssel egyidejűleg internetes honlapján is közzé kell tennie, melyet az internetes honlapon történő közzétételre utalással kell jeleznie az értesítésben. Az elektronikus levelet, SMS-t vagy MMS-t a kézbesítési visszaigazolás napján – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy azzal a Szolgáltató az Előfizető értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. A postai úton megküldött értesítést a postára adástól számított hetedik napon – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy azzal a Szolgáltató az Előfizető értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
Számhordozás Amennyiben az Üzleti Előfizető a Törzskártya számhordozását kéri átvevő szolgáltatóhoz (számhordozás a Yetteltől), abban az esetben legkésőbb a számhordozási igény elindításával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy: - valamely másik neve (és számlázási címe) alatt lévő, alkalmas előfizetéshez kapcsolja hozzá (új Törzskártya) az Adatmegosztóját (mely esetben megtartja járulékos, kiegészítő jellegét), vagy - átváltja Adatmegosztóját a Szolgáltató valamely értékesítés alatt álló, ÁSZF-ben szereplő publikus vagy EESZ-ben foglalt számlás mobilinternet tarifacsomagjára (mely esetben megszűnik a járulékos, kiegészítő jellege és önálló előfizetéssé válik), vagy - megszünteti az Adatmegosztó szolgáltatást. Amennyiben az Üzleti Előfizető legkésőbb a számhordozási igény elindításáig nem rendelkezik az Adatmegosztóról, az a Szolgáltató értékesítés alatt álló, legalacsonyabb havidíjú ÁSZF-ben szereplő publikus számlás mobilinternet tarifacsomagjára kerül átváltásra. Az Adatmegosztó elhordozása esetén a tarifacsomag-váltással megszűnik a kapcsolat a Törzskártyával és a Törzskártya adatmennyisége a továbbiakban nem lesz megosztható.