A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:
Közbeszerzési dokumentumok A Közbeszerzési Eljárás során keletkezett dokumentumok a jelen szerződéssel együttesen értelmezendők, és alkalmazandók függetlenül attól, hogy azok fizikai értelemben a jelen szerződés mellékletét képezik-e.
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok a) a haláleset utáni orvosi jelentés,
Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követel- ményére is figyelemmel – a különös biztosítási feltételekben felsorolt iratokon túl – az alábbi iratok bemutatását kérheti: – írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának fel- tüntetésével; – a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumokat; – összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbe- li szolgáltatási igényt; – a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést, vállalkozás esetén a kár előtti éves leltárt és a kár utáni leltárt is); – tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült); – a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat; – villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazo- lását/szakvéleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát; – a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biz- tosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozó- val) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvé- nyesített-e igényt; – hatóság részére történő bejelentéseket; – hatósági bizonyítványt, igazolást, szemlejegyzőkönyvet, határozatot; – ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot; – tételes költségvetést, illetve tételes árajánlatot; – különböző beszerzési, szolgáltatási számlákat; – felelősségi kárigényt igazoló dokumentumokat; – felelősségi károkozást elismerő nyilatkozatot; – bérleti szerződést, kölcsönszerződést, felelős őrzésre vonatkozó do- kumentumokat (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a va- gyontárgy tulajdonosának megnevezésével; – garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumokat; – jogerős hagyatékátadó végzést; – alapító okiratot, közgyűlési határozatot; – lakásszövetkezeti alapszabályzatot, lakásszövetkezet határozatát; – műszaki terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket, igazságügyi szakértői véleményt; – szakhatóságok jegyzőkönyveit; – meghatalmazást a biztosítónál történő ügyintézésre, amennyiben a meghatalmazás kiterjed a szolgáltatási összeg felvételére is, arról kifejezetten rendelkezni kell a meghatalmazásban; – áfafizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos dokumentumot, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlé- sét is; – különböző vizsgálatok jegyzőkönyveit; – munkaszerződést, továbbá a munkaviszony megszüntetésének doku- mentumait; – keresőképtelenséget igazoló dokumentumokat; – munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos do- kumentumokat; – társasházi közös költség vagy lakásszövetkezeti közös költség mérté- két igazoló hivatalos dokumentumokat; – a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szük- séges fotókat. A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumen- tumok benyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírá- lásához és a feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértéké- nek megállapításához szükségesek. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más doku- mentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.
A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.
XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak.
XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:
A közbeszerzés ismertetése II.2.1) Elnevezés:
II.2.2) További CPV-kód(ok):
Szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok A szolgáltatás igénybevételéhez a következő dokumentumokat kell benyújtani a biztosítóhoz: – igénybejelentő nyomtatvány, – eredeti vásárlási bizonylatok a felmerült költségekről, – igazolás a légi járat késéséről vagy a légi járat törléséről, – igazolás a légitársaság térítéséről vagy a térítés elutasításáról.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.
A szerződéssel kapcsolatos feltételek III.2.1) Meghatározott szakmára (képzettségre) vonatkozó információk (csak szolgáltatásmegrendelés esetében) A szolgáltatás teljesítése egy meghatározott szakmához (képzettséghez) van kötve A vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre történő hivatkozás:
III.2.2) A szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételek:
