Méretek. Kéttengelyes, szóló autóbusz, méret tartomány 12.000-13.000 mm hosszúságig. Szélesség legalább 2.500 mm.
Méretek a) szélesség: 125 mm
Az igénybevétel feltételei Amennyiben az azonos Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton az Előfizető több szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatások korlátozására vagy szüneteltetésére az ÁSZF-ben foglalt feltételek szerint kerülhet sor. A végberendezést a Szolgáltató biztosítja és a Szolgáltató tulajdonát képezi. A végberendezés normál hálózati tápellátást igényel (230V), amelyet az Előfizetőnek kell biztosítania. A végberendezés átadásakor a Szolgáltató a Díjszabásban meghatározott mértékű kártérítési díjjal megegyező összegű óvadékot kérhet. Az óvadékból a szolgáltató jogosult a fenti eszközök megrongálódása, elvesztése esetén az őt ért kár összegét levonni,- ideértve a megrongálódás esetén felmerülő javítási költséget is- illetve az őt ért kár összegét beszámítani. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló előfizetői szerződés megszűnt, és az Előfizető a Szolgáltató által átadott eszközöket sértetlenül – ide nem értve a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést - visszaszolgáltatja. Amennyiben óvadék fizetésére nem kerül sor az Előfizető részéről, az Előfizető tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató által számára ingyenesen rendelkezésre bocsátott és a Szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eszközöket a szerződés megszűntét követően a Szolgáltató jogosult visszavételezni, amely esetben az Előfizető azonnal, hiánytalanul és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaszolgáltatni. Amennyiben az Előfizető ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy köteles a Szolgáltatót ért kár megtérítésére. A Szolgáltató által végzett létesítést követően, a Szolgáltatás nyújtásához szükséges végberendezés(ek) konfigurációját Előfizető nem jogosult megváltoztatni. Az Előfizető által történő módosításból eredő esetleges károkért, a Szolgáltatásban bekövetkező kiesésért Szolgáltató nem vállal felelősséget. A Szolgáltatás helyreállításáért Szolgáltató jogosult hibaelhárítási díjat felszámolni. A hangszolgáltatás igénybevételéhez DTMF (tone) tárcsázási módú analóg telefonkészülék vagy berendezés használata szükséges.
Panaszügyintézés Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti. Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg. Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget. Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban. Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez. A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg. A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx
Az igénybevétel korlátai A szolgáltatás telefonon nem rendelhető meg. Az átirányított hívás díja két részből áll: a hívó az átirányítást megrendelő Előfizető telefon állomásáig fizeti a hívást, az aktiváláskor megadott másik telefonállomásig felépített hívást pedig a szolgáltatást kérő Előfizetőnek számlázzák.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
Reteszelési mélység A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyú- lása, illetve a benyúlás mélysége.
Részvételi feltételek III.1.1) Kizáró okok és a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság A kizáró okok felsorolása: Nem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő és alvállalkozó, továbbá nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)-k) és m) pontjaiban szereplő kizáró okok hatálya alatt áll. Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása: Az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőnek az ajánlatban a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerint nyilatkoznia kell, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint igazolnia kell a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. § i) pont ib) alpontja és 10. § g) pont gb) alpontja szerint, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában előírt kizáró okok hatálya alá. Az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőnek az ajánlatban a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint nyilatkoznia kell, hogy az általa bevonni kívánt alvállalkozók, illetve alkalmasság igazolására bevonni kívánt más szervezetek vonatkozásában nem állnak fenn az előírt kizárási okok. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság előírása [Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont]: Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása:
Fizetési feltételek A szagosítási díj havonta, utólag fizetendő. A Termelő a tárgyhónapot követő hó 10. (tizedik) munkanapjáig megküldi a jelen Szerződés 7. pontja szerint számított szagosítási díjról a számlát Megrendelőnek, melynek melléklete a havi szagosító anyag felhasználásáról készített jegyzőkönyv. Az elszámolás, számlázás és fizetés pénzneme: magyar forint (HUF). A Felek időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Felek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. számú törvény 58. § alapján határozzák meg a számlán feltüntetendő teljesítési időpontot. Termelő a számláján köteles feltüntetni az elszámolási időszakot. Megrendelő a Szerződésben foglaltaknak és a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelelő számla ellenértékét annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül banki átutalással egyenlíti ki. Termelő a számlát a kiállítást követő 5 (öt) munkanapon belül köteles Megrendelő részére benyújtani. A számla késedelmes benyújtása esetén Megrendelőt a késedelmes benyújtásnak megfelelő időtartamig késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a fizetési határidő napja banki munkaszüneti napra esik, abban az esetben a fizetés határideje az azt követő első banki munkanap. Felek a bankszámlák közötti elszámolás útján foganatosított elszámolást akkor tekintik teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját a bank megterhelte. Amennyiben a fizetésre kötelezett Félnek a jogosult Féllel szemben határidőn túli kötelezettsége keletkezik, a jogosult Fél jogosult a szerződésből vagy más jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségébe a fizetésre kötelezett Fél lejárt tartozását beszámítani, és erről a fizetésre kötelezett felet egyidejűleg tájékoztatni. Számlakifogásolás: Amennyiben a számla a Szerződés előírásainak nem felel meg, továbbá a Szerződésben a fizetés előfeltételeként előírt egyéb rendelkezések nem teljesülnek, a Megrendelő a hiányok pótlására írásban szólítja fel a Termelőt és a számlát teljesítés nélkül részére visszaküldi. Ebben az esetben a Szerződésben előírt fizetési határidő a hiányok maradéktalan pótlásának napján kezdődik.
Kizárt kockázatok A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás
Mellékletek A jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi: